JELENTÉS az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról – egészségügyi szempontok
9.2.2006 - (COM(2005)0115 – C6–0097/2005 – 2005/0042A(COD)) - ***I
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Antonios Trakatellis
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról – egészségügyi szempontok
(COM(2005)0115 – C6–0097/2005 – 2005/0042(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0115)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és az EK-Szerződés 152. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6‑0097/2005),
– tekintettel az Elnökök Értekezlete 2005. június 30-i határozatára, amely szerint ketté kell bontani az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatot annak érdekében, hogy mind a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz, mind a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsághoz utalhassák két külön jelentés elkészítése céljából;
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6–0030/2005),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 Cím | |
Javaslat |
Javaslat |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. Ez a program a közegészségügy területére vonatkozó, első integrált közösségi cselekvési program (2003–2008) folytatását és továbbfejlesztését szolgálja. | |
Módosítás: 2 Bevezető hivatkozás | |
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. és 153. cikkére, |
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikkére, |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. | |
Módosítás :3 (1) preambulumbekezdés | |
(1) A Közösség a közegészségügy és a fogyasztóvédelem területén történő fellépéssel hozzájárulhat a polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez. |
(1) A Közösség elkötelezte magát az egészségügy támogatása és javítása, a betegségek megelőzése és előfordulásuk csökkentése, valamint az egészséget fenyegető veszélyek elhárítása mellett. A Közösségnek összehangolt és egységes módon kell kezelnie a közvélemény aggályait és elvárásait. A Közösség a közegészségügy területén történő fellépéssel hozzájárulhat a polgárok egészségének és biztonságának védelméhez, ezzel növelve a tagállamok fellépéseinek értékét. |
Indokolás | |
A közegészségügy elsődleges fontosságú és védelme kivétel nélkül mindenkit érint. Az EK-Szerződés 152. cikke kötelezi a Közösséget az egészség előmozdítására és javítására, az emberi betegségek megelőzésére és az emberi egészségre ható veszélyforrások elhárítására. Az egészségügy területén jelentkező kihívások legyőzése összehangolt és kohéziós intézkedéseket igényel a közegészségügy magas színvonalú védelmének biztosítása érdekében. A XXI. század kihívásainak megfelelő közegészségügyi politika célja a betegségek visszaszorítása a további egészségromlás megelőzése érdekében. | |
Módosítás: 4 (1a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1a) Valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor az egészségvédelem magas szintjét kell biztosítani. A Szerződés 152. cikke értelmében a Közösségnek ebben az ágazatban aktív szerepet kell játszania olyan intézkedések meghozatalával, amelyeket – a szubszidiaritás elvével összhangban – az egyes tagállamok külön-külön nem hozhatnak meg. A Közösség teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása terén fennálló előjogait. |
Indokolás | |
A Szerződések arra kötelezik a Közösséget, hogy aktív szerepet vállaljon olyan intézkedések meghozatala révén, amelyeket a tagállamok nem hozhatnak meg. Az Amszterdami Szerződés 152. cikkének megerősített rendelkezései mennyiségi és minőségi előrelépést jelentettek, mivel tartalmazzák a közegészségügy javításának, a bármely formában megjelenő betegségek megelőzésének és a veszélyforrások feltárásának hármas célkitűzését. Meg kell jegyezni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal (kórházak, stb.) kapcsolatos hatáskör és felelősség a tagállamoké (szubszidiaritás elve). | |
Módosítás: 5 (1b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1b) A polgárok egészségének védelme és javítása melleti elkötelezettségével párhuzamosan a Közösségnek etikai értékeket figyelembe kell vennie annak érdekében, hogy elkerülje a fennálló magatartási szabályok megszegését.
|
Indokolás | |
A határozat bevezetőjének 3.1. számú mondata: „Az európai polgárok egészségi állapotának javítása a Szerződés hatálya alá tartozó valamennyi egészségügyi tevékenység végső célja” tisztázást igényelt, mivel jogi és etikai szempontból nem lehet az összes rendelkezésre álló eszközt felhasználni a cél eléréséhez, amely végül a polgárok egészségének javulásához vezetne. | |
Módosítás: 6 (1c) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1c) Az egészségügyi ágazatot egyrészről jelentős növekedési, innovációs és dinamikus potenciál, másrészről – többek között a várható élettartam emelkedéséből és a gyógyászat fejlődéséből adódóan – az egészségügyi ellátórendszerek pénzügyi és társadalmi fenntarthatósága és hatékonysága tekintetében felmerült kihívások jellemzik.
|
Indokolás | |
Különösen a fejlett országokban a beruházások bővülésével és a növekvő foglalkoztatással, valamint technológiák és újítások bevezetésével pénzügyi szempontból gyors fejlődés zajlott le az egészségügyi ágazatban. Ugyanakkor az egészségügyi kiadások és az egészségügyi ellátások kiadásainak növekedése a tagállamok GDP-jének majdnem 10 %-át teszi ki, figyelembe véve a várható élettartam növekedését és azt a tényt, hogy az egészségügyi ágazat fontos részét képezi a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek. | |
Módosítás: 7 (1d) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1d) A közegészségügy területére vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) volt az első integrált európai közösségi program ezen a területen, és már számos fontos fejlesztést és előrelépést eredményezett. |
Indokolás | |
A közegészségügy területére vonatkozó első integrált közösségi cselekvési program 2003–2008-ra érvényes, és teljes filozófiáját tekintve egyértelműen különbözik a korábbi hasonló kezdeményezésektől, mivel annak ellenére, hogy a múltban is foglalkoztak fontos egészségügyi kérdésekkel, például a rákellenes programok, az egészségügyi felvilágosítás, az AIDS, a kábítószer-függőség, az egészségügyi felügyelet, sérülések, ritka betegségek, környezetszennyezéssel összefüggő betegségek esetében, de ezeket egyesével, egymástól általában elszigetelve kezelték. E program három általános célkitűzést tartalmaz: a) a tájékoztatás javítását, b) az egészségügyi fenyegetésekre adott gyors és összehangolt válaszadási képesség erősítését és c) az egészséget meghatározó tényezők megcélzása révén az egészség és a betegségek megelőzésének előmozdítását. A végrehajtás első két évét követően, a közösségi intézkedések nyomán megszülettek az első pozitív eredmények, és megkezdődött olyan mechanizmusok kialakítása, amelyek alapját a közegészségügy integrált megközelítése nyújtja. | |
Módosítás: 8 (1e) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1e) Számos súlyos, határokon átnyúló, és akár világméretűvé válással is fenyegető egészségügyi veszély létezik és újak is keletkeznek, amelyek további közösségi intézkedéseket tesznek szükségessé. A súlyos, határokon átnyúló egészségügyi veszélyeket a Közösségnek prioritásként kellene kezelnie. A súlyos egészségügyi veszélyek nyomon követése és előrejelzése közösségi kapacitást igényel az összehangolt és hatékony reagálás érdekében.
|
Indokolás | |
Az egymást követő élelmiszerválságok, az először Kínában megjelenő SARS okozta világméretű pánik, a madárinfluenza és a közeljövőben várható, világméretű influenzajárvány, amely milliók halálát okozhatja, valamint a közegészségügyet is befolyásoló környezeti problémák mind rámutatnak a közegészségügy kiemelkedő fontosságára, illetve védelmének szükségességére a polgárok érdekében, akik hatékony, uniós szintű fellépést követelnek. Ezen felül ébernek kell lenni az európai polgárok mobilitása és az egyének EU-n belüli szabad mozgása miatt annak érdekében, hogy felkészülten nézhessünk szembe a súlyos, több államra kiterjedő veszélyekkel, ezeket előre jelezhessük és a fenyegetéseket leküzdhessük. | |
Módosítás: 9 (1f) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1f) A WHO 2005. évi európai egészségügyi jelentése szerint a rokkantsággal korrigált életévek (DALY-k) szerint a régióban a betegségteher legfőbb okai a nem fertőző betegségek (NCD-k – az összes betegség 77%-a), a sérülések és mérgezések külső okai (14%), valamint a fertőző betegségek (9%). A hét fő betegség – ischemiás szívbetegség, unipoláris depresszió, cerebrovaszkuláris betegség, alkoholfogyasztás miatti betegség, krónikus tüdőbaj, tüdőrák és közúti közlekedési sérülések – felel a DALY-k 34%-áért a régióban. Hét fő kockázati tényező – dohányzás, alkohol, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, túlsúly, alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel és a fizikai aktivitás hiánya – felelős a DALY-k 60%-áért. Ezenkívül a fertőző betegségek, mint a HIV/AIDS, a tuberkulózis és a malária is egyre jobban veszélyeztetik az európai emberek egészségét. A program fontos feladatát jelentené a Közösségen belüli fő betegségterhek jobb meghatározása. |
Indokolás | |
Az Unió közegészségügyi programjának kidolgozása során elengedhetetlen a WHO mérvadó adatainak figyelembevétele. | |
Módosítás: 10 (1g) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1g) A WHO európai régiójában a nem fertőző betegségből (NCD) eredő halálozás nyolc legfőbb oka a szív- és érrendszeri megbetegedések, ideg- és elmegyógyászati rendellenességek, rák, emésztőrendszeri és légzőszervi megbetegedések, érzékszervi rendellenességek, csontrendszeri és ízületi betegségek és a cukorbetegség. Egy, a WHO által használt betegség-modellen alapuló, nemrég készült tanulmány azt állítja továbbá, hogy a cukorbetegségnek tulajdonítható halálozási arány valószínűleg jóval magasabb, mint ahogy azt a halotti bizonyítványokon alapuló korábbi globális becslések jelezték, mivel a cukorbetegségben szenvedők a leggyakrabban szív- és érrendszeri, valamint vesebetegségben haláloznak el.
|
Indokolás | |
Ez a módosítás az előző módosításához kapcsolódik. | |
Módosítás: 11 (1h) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1h) A cukorbetegség és az elhízás komoly veszélyt jelent az Európai Unió polgárai számára, ezért a programnak is kezelnie kell ezt a fontos kérdést, többek között a lényeges adatok összegyűjtése és elemzése alapján. |
Módosítás: 12 (1i) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1i) A rákos megbetegedések jelentős százaléka megelőzhető. További erőfeszítésekre van szükség a rák megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos ismeretek közegészségügyi fellépéssé alakításának erősítése és gyorsítása érdekében. |
Indokolás | |
A WHO szerint a rákos megbetegedések aránya drámaian növekszik Európa népességének elöregedése miatt, és a rák járványos terjedése a dohányzásnak, az egészségtelen táplálkozásnak, a testmozgás hiányának, a fertőzéseknek és a rákkeltő anyagoknak való nagyobb expozíciónak tulajdonítható. | |
3 európai közül egynél rákot diagnosztizálnak és a betegség Európában 4 ember közül egynél halállal végződik. A megelőzés a leghatékonyabb hosszú távú stratégia a rák ellenőrzéséhez. | |
Például az új tagállamokban, amelyekben a rák túlélési aránya a legrosszabb, az Európai Rákellenes Kódex új ösztönzést adhat a rák leküzdéséhez. | |
Módosítás: 13 (1j) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1j) A mikrobák elleni antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és a járulékos fertőzések egészségügyi fenyegetéssé válnak Európában. A legfőbb problémát az új antibiotikumokkal kapcsolatos kutatások hiánya, valamint a meglevők megfelelő alkalmazása jelentik. Ezért fontos a lényeges adatok összegyűjtése és elemzése. |
Módosítás: 14 (1k) preambulumbekezdés (új) | |
|
(1k) Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerepének erősítése fontos a fertőző betegségek hatásának központi szinten történő csökkentése érdekében. |
Indokolás | |
A módosítás célja az ECDC fontos szerepének hangsúlyozása. | |
Módosítás: 15 (2) preambulumbekezdés | |
(2) Ezért az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén célszerű létrehozni egy, a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat és a 2004–2007. évekre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi politikát támogató közösségi cselekvések finanszírozását szolgáló általános keret létrehozásáról szóló, 2003. december 8-i 20/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat helyére lépő közösségi cselekvési programot. Az említett határozatokat ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni. |
(2) További erőfeszítésekre van szükség a Közösség által a közegészségügy területén már megállapított célok és célkitűzések elérése érdekében. Ezért a közegészségügy területén célszerű létrehozni egy második, az egészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat – amelyet ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni – helyére lépő közösségi cselekvési programot (2007-2013, „a Program”) az ebben a határozatban megállapítottak szerint. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. A Közösség az egészségügyi ágazatban komoly kihívásokkal néz szembe, amelyek közösségi szintű választ igényelnek, és következésképpen közösségi fellépésre van szükség az egészségügyre vonatkozó, második program (2007–2013) formájában, amely a közegészségügy területére vonatkozó, első integrált közösségi cselekvési program (2003–2008) folytatását és továbbfejlesztését szolgálja. | |
Módosítás: 16 (2a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(2a) A Program épít a közegészségügyre vonatkozó korábbi közösségi cselekvési program (2003–2008) struktúrájára, mechanizmusaira és tevékenységeire, és azt a végrehajtott fellépésekből és intézkedésekből nyert tapasztalatokból és ismeretekből származó új célokkal és hasznokkal egészíti ki. Az egész Közösségben hozzá fog járulni a magas szintű fizikai és mentális egészség, illetve az egészségügy terén a nagyobb mértékű egyenlőség megvalósításához azáltal, hogy a fellépéseket a közegészség javítására, az emberi betegségek és rendellenességek megelőzésére és az egészséget fenyegető veszélyforrások elhárítására irányítja azzal a céllal, hogy küzdjön a megbetegedések és az idő előtti elhalálozás ellen, a nem, az etnikai hovatartozás és az életkor figyelembevételével. |
Indokolás | |
A második program épít az első program struktúrájára, mechanizmusaira és tevékenységeire, az abból nyert tapasztalatokra, és azt új célkitűzésekkel egészíti ki, így járulva hozzá az egészségügyi veszélyek ellen folytatott küzdelemhez, a magas szintű fizikai és mentális egészség és jólét, valamint az egészségügy terén a nagyobb mértékű egyenlőség megvalósításához. | |
Módosítás: 17 (2b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(2b) A program hangsúlyt fektet a gyermekek és fiatalok egészségi állapotának javítására és egészséges életmódjuk elősegítésére. |
Indokolás | |
Tekintettel arra, hogy a felnőtteknél a betegségek megelőzése a leghatékonyabban az élet korai szakaszában kezdett egészséges életmóddal érhető el, a program erőforrásait a fiatal generációk egészségének javítására kell összpontosítani. | |
Módosítás: 18 (3) preambulumbekezdés | |
(3) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi cselekvések központi elemeinek és jellegzetességeinek fenntartása mellett az egyetlen, egységes program segít az e területeken végrehajtott cselekvések célkitűzéseiben rejlő szinergiák minél erőteljesebb kiaknázásában és az igazgatás hatékonyságának növelésében. Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi tevékenységek egységes programba foglalása segít megvalósítani a két terület közös célkitűzéseit: a polgárok kockázatokkal és fenyegetésekkel szembeni megvédését, a polgárok abbéli képességének fejlesztését, hogy kellő tudással és lehetőségekkel rendelkezzenek saját érdekeiket érintő döntéseik meghozatalában, valamint annak támogatását, hogy az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe beépüljenek. Az igazgatási struktúrák és rendszerek egységesítése lehetővé teszi a program hatékonyabb végrehajtását, és segíti az egészségügy és a fogyasztóvédelem számára rendelkezésre álló közösségi erőforrások optimális felhasználását. |
(3) A program segít megvalósítani a polgárok egészségügyi kockázatokkal és fenyegetésekkel szembeni megvédésének célkitűzését, ideértve azokat a kockázatokat és fenyegetéseket, amelyek egyénileg nem befolyásolhatók, például az orvosi rendelvényre kapható gyógyszerektől való függőséget, és segít a polgárok fizikai és mentális egészségének optimalizálásában, az ilyen kockázatokról és fenyegetésekről szóló tájékoztatáshoz jobb hozzáférést biztosít, ezzel javítva a polgárok az érdekeiket legjobban szolgáló döntések meghozatalára vonatkozó képességét. |
Justification | |
A programnak erősítenie kellene a polgárok egészségügyre vonatkozó tájékoztatását, és bővítenie kellene az ismeretek és választási lehetőségek körét. | |
Módosítás: 19 (3a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3a) A Program támogatja az egészségügyi célok valamennyi közösségi politikában és tevékenységben történő érvényesítését. |
Indokolás | |
A program tartalmazza és támogatja az egészségügyi célok valamennyi közösségi politikában és tevékenységben történő érvényesítését. | |
Módosítás: 20 (3b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3b) Az egészséges életévek (HLY), amelyeket fogyatékosságmentes várható élettartam mutatónak is neveznek, növelése a betegségek megelőzése és a jó egszségben történő öregedés támogatása révén fontos az európai uniós polgárok jóléte szempontjából, és segít a lisszaboni folyamat kihívásainak való megfelelésben a tudásalapú társadalom és az államháztartás – amelyre az emelkedő egészségügyi és szociális biztonsági költségek nyomást gyakorolnak – fenntarthatósága tekintetében. |
Indokolás | |
Az egészség hozzájárul a termelékenységhez, a foglalkoztatáshoz és következésképpen a gazdasági növekedéshez. A megelőzésbe való befektetés nem csak az egészséget, hanem a gazdaságot is javítja. Az egészségügyi mutató állása (pozitív vagy negatív) segít a népesség egészségügyi szintjének mérésében. | |
A lisszaboni folyamat végkövetkeztetései szerint a legnagyobb kihívást a várható élettartam, a súlyos betegségek előfordulása és az egészségesség tekintetében a tagállamok között jelentkező éles különbségek kiküszöbölése jelenti. Az egészségügyi ágazat modernizációja jelentősen hozzájárulhat a munkaerő-ellátottság fenntartásához. | |
Módosítás: 21 (3c) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3c) Az Európai Unió bővítése további aggodalmakra adott okot az EU-n belül az egészségügyben jelentkező egyenlőtlenségek tekintetében, és ez tovább éleződhet a további bővítésekkel. Ennek a kérdésnek ezért a program prioritásai közé kell tartoznia. |
Indokolás | |
A bővítés tovább súlyosbította az egészségügyiben tapasztalható egyenlőtlenségeket. Jelenleg hatalmas különbségek tapasztalhatók a tagállamokon belül, illetve az egyes tagállamok között a polgárok átlagos élettartama, egészségi állapota és az ellátásokhoz való hozzáférése tekintetében. Ezek az egyenlőtlenségek további egyenlőtlenségekhez vezetnek a növekedés területén, ezért elengedhetetlen, hogy a program ezek csökkentésére is intézkedéseket hozzon. | |
Módosítás: 22 (3d) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3d) A program segít meghatározni az egészségügyi egyenlőtlenségek okait és azok elhárítása érdekében többek között ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét.
|
Indokolás | |
A programnak többek között olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek segítenek az egyenlőtlenségek csökkentésében. | |
Módosítás: 23 (3e) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3e) Az Európai Unióban fennálló egészségügyi állapot hatékony nyomon követése érdekében elengedhetetlen az összehasonlítható adatok rendszeres gyűjtése, feldolgozása és elemzése. Ez lehetővé tenné a Bizottság és a tagállamok számára, hogy javítsák a közvélemény tájékoztatását, valamint megfelelő stratégiákat, politikákat és intézkedéseket dolgozzanak ki az emberi egészség magas szintű védelmének elérése érdekében. A fellépések és támogató intézkedések keretében törekedni kell a közegészségügy fejlesztését szolgáló, információ- és adatcserére irányuló rendszerek és hálózatok kompatibilitására és interoperabilitására. A nem, az életkor és az etnikai származás fontos egészségi tényezők, ezért a lényeges adatokat ezeknek megfelelően kell elemezni. |
Indokolás | |
Az adatok közösségi szintű rendszeres gyűjtésének, feldolgozásának és elemzésének hiányában nem lehet hatékonyan nyomon követni az egészségügy alakulását. Ezért fontos az objektív, megbízható, kompatibilis, összehasonlítható és kicserélhető információk összeállítása közösségi szinten. Hasonlóan fontos, hogy kompatibilis és interoperábilis rendszerek és hálózatok működjenek az egészségügyi ágazatban. | |
Módosítás: 24 (3f) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3f) Az adatgyűjtésnek meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló vonatkozó jogszabályoknak. |
Módosítás: 25 (3g) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3g) A bevált gyakorlat a legmegfelelőbb lehetőség, mert az egészség előmozdítását, a betegségmegelőzést, valamint a betegségek és sérülések kezelését az eredményesség és hatékonyság alapján kellene minősíteni, és nem kizárólag gazdasági szempontból. Az iránymutatások és mutatók kidolgozása, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezése ezért elsődleges fontosságú. |
Indokolás | |
Az egészségügy, valamint a betegségek és sérülések kezelése területén alkalmazandó megelőző intézkedések vonatkozásában a legjobb választási lehetőség – a szubszidiaritás elvének megfelelően – a bevált gyakorlatok és iránymutatások kidolgozása. | |
Módosítás: 26 (3h) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3h) Az egyedi állapotok számára kidolgozandó referenciaközpontok és a további egészségromlás megelőzése érdekében fontos a bevált gyakorlatok és a betegségek és sérülések kezelése legújabb módszereinek támogatása. Ugyancsak fontos olyan megfelelő alternatívákat előmozdítása, amelyek szociális, vallási vagy más egyéni okokból vonzóbbak lehetnek.
|
Indokolás | |
Figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi ellátás mostanra olyan helyzetbe került, hogy szociális, vallási vagy egyéb egyéni meggyőződésből kifolyólag olyan kezelési módszer is választható, amely tárgyilagosan megítélve rosszabb egy másik módszernél. Például a rák utolsó stádiumában vannak, akik inkább családjuk körében maradnak, és nem életük meghosszabbítását választják; vannak olyanok is, akik vallási okokból nem fogadják el a vérátömlesztést. | |
Módosítás: 27 (3i) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3i) Intézkedéseket kell hozni a sérülések megelőzése érdekében az adatgyűjtés, a sérülések meghatározó tényezőinek megállapítása és a vonatkozó információk terjesztése révén. |
Módosítás: 28 (3j) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3j) A programnak hozzá kellene járulnia a betegmobilitásra, valamint az egészségügyi dolgozók mobilitására vonatkozó adatgyűjtéshez. A programnak meg kellene könnyítenie az Európai e-Egészségügyi Térség, és különösen az e-egészségkártya további fejlesztését, miközben szigorú minőségi kritériumokat határoz meg az egészséghez kapcsolódó internetes portálok számára. |
Indokolás | |
A betegek és egészségügyi szakemberek mobilitása az Unióban az egészségügyi ágazat számára lényeges kihívást jelent. Az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlata fényében, amely elismeri a betegek jogát másik tagállamban keletkezett orvosi kiadás megtérítéséhez, de különbséget tesz a kórházi és nem kórházi ellátás között, és e jog gyakorlását bizonyos feltételekhez köti a pénzügyi egyensúly és szociális biztonság biztosítása érdekében, a magas szintű egészségvédelem megőrzésének céljával, közösségi fellépésre van szükség a betegmobilitással és az e-egészségügyi kezdeményezések elősegítésével kapcsolatos kérdések kezeléséhez, és különösen az „európai egészségkártya” fejlesztésével kapcsolatban. | |
Az internet jelentős hozzáadott értéket jelenthet, mivel fórumot biztosít az egészségüggyel kapcsolatos kiegészítő tájékoztatás és szolgáltatások számára. Mindazonáltal a programnak biztosítania kell a szükséges intézkedéseket az egészségügyhöz kapcsolódó internetes portálok minőségi kritériumainak megállapításához annak biztosítása érdekében, hogy az Európai e-Egészségügyi Térség megbízható és biztonságos egészségügyi tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújtson. | |
Módosítás: 29 (3k) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3k) A telemedicinális alkalmazások támogatása hozzájárulhat a betegek mobilitásához és az otthon folytatott egészségügyi ellátáshoz, ezzel enyhítve az elsődleges ellátásra nehezedő nyomást, és csökkentve a betegségek és sérülések által okozott terhet. |
Indokolás | |
A telemedicinális alkalmazások támogatják a betegek mobilitását, megkönnyítik azonnali és megfelelő hozzájutásukat az egészségügyi szolgáltatásokhoz, emellett segítenek csökkenteni a betegségek és sérülések hatását, és az egészségügyben elősegítik a kiadások ésszerűsítését. | |
Módosítás: 30 (3l) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3l) A környezetszennyezés komoly kockázatot jelent az egészségre, és az európai polgárok aggodalmának egyik fő forrása. Egyedi fellépésnek kellene a gyermekekre és más olyan csoportokra összpontosítania, amelyeket a veszélyes környezeti körülmények különösen veszélyeztetnek. A programnak ki kell egészítenie a 2004 és 2010 közötti időszakra vonatkozó környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési tervet. |
Módosítás: 31 (3m) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3m) A programnak foglalkoznia kellene a nemekhez kapcsolódó betegségekkel is (mint a mell- és prosztatarák, csontritkulás, stb.). |
Indokolás | |
Sok komoly betegség az egyes nemekhez kapcsolódik, ezért fontos ezek egyedi kezelése. | |
Módosítás: 32 (3n) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3n) A programnak segítenie kell a betegek kórházi kezelése során, az egészségügyi ellátási rendszerekben, a kutatásban és a kormányzati politikában a nemekkel és az életkorral kapcsolatos előítéletek elleni küzdelmet. |
Indokolás | |
A program egyik közös céljaként az egészségügyi ellátásban tapasztalható, a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek csökkentését kellene megjelölni. | |
Módosítás: 33 (3o) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3o) A csökkenő európai születésszámokhoz hozzájáruló egészségügyi tényezők is megfelelő intézkedéseket igényelnek. |
Indokolás | |
A termékenység életkortól függő csökkenése és a megfelelő beavatkozáshoz való hozzáférés hiánya azok számára, akiknek ebből előnyük származhatna, valószínűleg súlyosbítja az európai népességre gyakorolt hatást, és elmélyíti Európa ezzel összefüggő demográfiai változásának problémáját. A Közösségnek mindent el kell követnie azért, hogy javasolja és támogassa a megfelelő szolgáltatásokhoz való tisztességes és egyenlő hozzáférést egész Európában a születések csökkenésének visszafordítása és a közelgő demográfiai válság elkerülése érdekében. | |
Módosítás: 34 (3p) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3p) Az elővigyázatosság elve és a kockázatértékelés az emberi egészség védelmének kulcsfontosságú tényezői és ezért a többi közösségi politikába és tevékenységbe történő további integráció részét kell képezniük. |
Módosítás: 35 (3q) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3q) A program végrehajtása során a közösségi és tagállami fellépések és kezdeményezések közötti koordináció magas szintjének biztosítása érdekében támogatni kell a tagállamok közötti együttműködést a közegészségügy területén létező és jövőbeni hálózatok eredményességének fokozása céljából. |
Indokolás | |
A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció és együttműködés alapvető fontosságú a program végrehajtása szempontjából. | |
Módosítás: 36 (3r) preambulumbekezdés (new) | |
|
(3r) A program végrehajtására tekintettel figyelembe kell venni a nemzeti, regionális és helyi hatóságok nemzeti rendszerekkel összhangban álló, megfelelő szintű részvételét. |
Módosítás: 37 (4) preambulumbekezdés | |
(4) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politika közös célkitűzései: a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása és az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi érdekek valamennyi közösségi politikába történő beépítése mellett közös eszközökkel is rendelkezik: ilyen például a kommunikáció, a civil társadalom egészségüggyel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kapacitásainak kiépítése vagy e kérdések terén a nemzetközi együttműködés előmozdítása. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem érdekkörébe egyaránt beletartozó konkrét ügyekre példa az étrenddel és az elhízással, a dohányzással és más, az egészséget érintő fogyasztási szokásokkal kapcsolatos döntések kérdése. E közös célkitűzések és eszközök egységes kezelése lehetővé teszi az egészségügy és a fogyasztóvédelem közös tevékenységeinek hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem ugyanakkor önálló célkitűzésekkel is rendelkezik, amelyeket az egyes területeken elkülönült cselekvéssel és eszközökkel kell megvalósítani. |
törölve |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. | |
Módosítás: 38 (5) preambulumbekezdés | |
(5) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politika más politikákba történő beépítésére irányuló közös célkitűzés fontos eleme a más közösségi politikákkal és programokkal való összehangolás. A szinergiák kiaknázása és a feleslegesen végzett munka elkerülése érdekében alkalmas módon más közösségi alapokat és programokat is fel kell használni, így különösen a közösségi kutatási keretprogramokat és azok eredményeit, a strukturális alapokat és a közösségi statisztikai programot. |
(5) Az egészségügyi politika más politikákba történő beépítésére irányuló célkitűzés fontos eleme a más közösségi politikákkal és programokkal való összehangolás. A szinergiák kiaknázása és a feleslegesen végzett munka elkerülése érdekében, a kapcsolódó közösségi programokkal és intézkedésekkel közös intézkedéseket kell hozni és alkalmas módon más közösségi alapokat és programokat is fel kell használni, így különösen a közösségi kutatási keretprogramokat és azok eredményeit, a strukturális alapokat, a Kohéziós Alapot, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapot, az Európai Szolidaritási Alapot és a közösségi statisztikai programot. Azt is biztosítani kell, hogy mindegyik tartalmazza az egészségügyi szempontot. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. Alapvető cél a program keretében tett fellépések és más közösségi programok, fellépések és alapok közötti szinergiák kialakítása. | |
Módosítás: 39 (5a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(5a) Fontos az egészségügyi és egészségügyhöz kapcsolódó projektekbe történő EU befektetések növelése. A tagállamoknak ezért nemzeti programjaikban az egészségügy javítását prioritásként kell meghatározniuk. Nagyobb tudatosságra van szükség az EU egészségüggyel kapcsolatos támogatási lehetőségeivel kapcsolatban. Ösztönözni kell a tagállamok közötti tapasztalatcserét az egészségügy strukturális alapokból történő támogatásával kapcsolatban. |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy az egészségügyet a strukturális alapokból finanszírozni lehessen, a tagállamok nemzeti programjaiba az egészségügynek prioritásként kell bekerülnie. Növelni kell a tudatosságot a lakosság körében, mert nem áll rendelkezésre elegendő információ erről a lehetőségről. | |
Módosítás: 40 (6) preambulumbekezdés | |
(6) Általános európai érdek, hogy a polgárok egészsége, biztonsága és gazdasági érdekei, valamint a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozása során a fogyasztói érdekek közösségi szintű védelmet élvezzenek. A program kulcsfontosságú célkitűzései függhetnek továbbá olyan szakosodott hálózatok lététől, amelyek kialakításukhoz és működésükhöz ugyancsak közösségi hozzájárulást igényelnek. Az érintett szervezetek jellegénél fogva és kivételes hasznosságuk esetén nem kívánatos, hogy e szervezetek működésére nyújtott közösségi támogatás megújítására vonatkozzék a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv.
|
(6) A Közösségben a nem kormányzati szervezetek és a szakosodott hálózatok szintén fontos szerepet játszanak a közegészségügy támogatásában és a polgárok érdekeinek az egészségügyi politikában való képviseletében. Fejlődésükhöz és működésükhöz közösségi hozzájárulást igényelnek. Ebben a határozatban támogathatósági kritériumokat és a közösségi támogatásra jogosult nem kormányzati szervezetek és szakosodott hálózatok pénzügyi átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. Az érintett szervezetek jellegénél fogva és kivételes hasznosságuk esetén nem kívánatos, hogy e szervezetek működésére nyújtott közösségi támogatás megújítására vonatkozzék a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv. |
Indokolás | |
A nem kormányzati szervezetek és a szakosodott hálózatok fontos szerepet játszanak az egészség előmozdításában, ezért részt kell venniük a programban. | |
Módosítás: 41 (7) preambulumbekezdés | |
(7) A program végrehajtását azok kiterjesztésével a közegészségügy és a fogyasztóvédelem területén meglévő cselekvésekre és strukturális intézményekre, így különösen a 2004/858/EK bizottsági határozattal létrehozott, „Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala” elnevezésű hivatalra kell alapozni. A végrehajtás során szoros együttműködésben kell eljárni az érintett szervezetekkel és hivatalokkal, így különösen a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal. |
(7) A program végrehajtásának tartalmaznia kell a 2004/858/EK bizottsági határozattal létrehozott, „Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala” elnevezésű hivatalt és az érintett szervezetekkel és hivatalokkal, így különösen a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) történő szoros együttműködést. A Bizottságnak közölnie kell az ECDC-vel a program keretében gyűjtött összes olyan információt és adatot, amely lényeges a központ feladata szempontjából. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. Fontos, hogy a Bizottság értekezzen és együttműködjön az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal. | |
Módosítás: 42 (9) preambulumbekezdés | |
(9) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: „EGT-megállapodás”) rendelkezik az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai (a továbbiakban: „EFTA/EGT-államok”) közötti együttműködésről. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a program nyitott legyen más országok, különösen a Közösség szomszédságában fekvő, valamint a közösségi tagságot kérelmező, arra jelölt vagy a csatlakozási folyamatban részt vevő országok részvétele előtt is, különös tekintettel azokra a potenciális egészségügyi fenyegetésekre, amelyek harmadik országokban kialakulhatnak és hatással lehetnek a Közösségre. |
(9) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: „EGT-megállapodás”) rendelkezik az egészségügy területén egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Gazdasági Térségben részt vevő országai (a továbbiakban: „EFTA/EGT-államok”) közötti együttműködésről. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a program nyitott legyen más országok, különösen a Közösség szomszédságában fekvő, valamint a közösségi tagságot kérelmező, arra jelölt vagy a csatlakozási folyamatban részt vevő országok részvétele előtt is, különös tekintettel azokra a potenciális egészségügyi fenyegetésekre, amelyek harmadik országokban kialakulhatnak és hatással lehetnek a Közösségre. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. | |
Módosítás: 43 (11) preambulumbekezdés | |
(11) Hatás- és szerepkörük figyelembevételével együttműködést kell kialakítani az érintett nemzetközi szervezetekkel, így különösen az Egyesült Nemzetekkel és annak szakosított intézményeivel, például az Egészségügyi Világszervezettel, valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel annak érdekében, hogy a program végrehajtása során az egészségügyet és a fogyasztóvédelmet közösségi és nemzetközi szinten érintő cselekvések minél hatékonyabbak és eredményesebbek lehessenek. |
(11) A közösségi és nemzetközi szintű egészségügyi intézkedések eredményességének és hatékonyságának maximalizálása érdekében, hatás- és szerepkörük figyelembevételével együttműködést kell kialakítani az érintett nemzetközi szervezetekkel, így különösen az Egyesült Nemzetekkel és annak szakosított intézményeivel, például az Egészségügyi Világszervezettel, valamint az Európa Tanáccsal és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. | |
Módosítás: 44 (12) preambulumbekezdés | |
(12) A programmal létrehozott érték és a kifejtett hatás növelése érdekében a megtett intézkedéseket rendszeres jelleggel felügyelni és értékelni kell, és ennek keretében független külső értékelést is kell végezni. |
(12) Az ezen program egészségügyi céljai elérésének irányába tett előrehaladást mérni és értékelni kell a programmal létrehozott érték és a kifejtett hatás növelése érdekében. A megtett intézkedéseket rendszeres jelleggel felügyelni és értékelni kell, és ennek keretében független külső értékelést is kell végezni. |
Módosítás: 45 (13) preambulumbekezdés | |
(13) Mivel az érintett kérdéskörök nemzeteket átívelő jellege miatt az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén megteendő cselekvések céljainak eléréséről a tagállamok megfelelő szinten nem képesek gondoskodni, és ezért mivel a közösségi fellépés a kizárólagos nemzeti fellépéshez képest hatékonyabbnak és eredményesebbnek ígérkezik a polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmére, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően rendelkezéseket állapíthat meg. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. |
(13) A Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás és arányosság elvével összhangban, a nem a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben – mint például a közegészségügy – akkor, és csak akkor alkalmazható közösségi fellépés, ha annak mértéke vagy hatásai miatt a cél a Közösség által jobban elérhető. A program célkitűzéseit a tagállamok – az összetettség, a transznacionális jelleg és az egészséget befolyásoló tényezők fölötti teljes ellenőrzés tagállami szintű hiánya miatt – nem tudják megfelelő mértékben megvalósítani, így a program feladata az, hogy támogassa és kiegészítse a tagállamok cselekvéseit és intézkedéseit. A program jelentős hozzáadott értéket biztosíthat a Közösségben az egészség elősegítését célzó rendszerek és az egészségügyi rendszerek számára olyan struktúrák és programok támogatásával, amelyek – a tapasztalok és bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítésével – javítják az egészségügyben érintett egyének, intézmények, szövetségek, szervezetek és testületek képességeit oly módon, hogy alapot biztosítanak a közegészséget befolyásoló tényezők közös elemzéséhez. A program az országhatárokon átnyúló, a közegészséget fenyegető tényezők – például fertőző betegségek, környezetszennyezés vagy élelmiszerszennyezés – esetén is hozzáadott értékkel bírhat, az együttes stratégiákra és fellépésekre való ösztönözés erejéig az egészség és biztonság védelme, a polgárok egészségügyhöz kapcsolódó gazdasági érdekeinek támogatása és az európai polgárok mint betegek gazdasági terheinek csökkentése érdekében. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. Az egészségügyi programnak tartalmaznia kell az egészségügyi szolgáltatásokat betegekként igénybe vevő polgárokhoz kapcsolódó szempontokat is. A program keretében tett fellépések ösztönözhetik a több államra kiterjedő ellátás terén folytatott tagállamok közötti együttműködést a gyors és hatékony ellátás és a betegek egészségének előmozdítása érdekében, a határok menti régiók egészségügyi szolgáltatásai egymást kiegészítő jellegének előmozdítása céljából. | |
Módosítás: 46 (13a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(13a) A Szerződés 2. cikkében megállapított elvvel összhangban, amely előírja a nők és férfiak egyenlőségét az Európai Közösségben, valamint a Szerződés 3. cikke (2) bekezdésével összhangban, miszerint a Közösség célja az egyenlőtlenségek megszüntetése és a nők és férfiak egyenlőségének elősegítése a Közösség összes tevékenysége során, beleértve a magas szintű egészségvédelem megvalósítását, a közösségi cselekvési program minden célkitűzése és intézkedése elő fogja segíteni a nők és férfiak egészségre vonatkozó szükségleteinek és szemléletmódjának jobb megértését és elismerését. |
Indokolás | |
A Szerződés rendelkezéseinek [az EK-Szerződés 2. cikke, valamint 3. cikkének (2) bekezdése] és a Közösségnek a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó elkötelezettségének megfelelően a programban, amelynek célkitűzése az egészségvédelem magas szintjéhez történő hozzájárulás, kifejezetten hivatkozni kell a nemekre. Ezért a javasolt preambulumbekezdést ugyanolyan szinten kell bevezetni, mint az EK-Szerződés szubszidiaritásra és arányosságra vonatkozó elveit. | |
Módosítás: 47 (14) preambulumbekezdés | |
(14) A Bizottság köteles gondoskodni a program és a két előzményprogram közötti megfelelő átmenetről, különösen a több évre kiterjedő intézkedések és az igazgatási támogató struktúrák, így például a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala folyamatosságáról, |
(14) A Bizottság köteles gondoskodni a program és az első előzményprogram közötti megfelelő átmenetről, különösen a pénzügyi kötelezettségválallások teljesítéséről.
|
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. | |
Módosítás: 48 1. cikk | |
A program létrehozása |
A második program létrehozása |
A 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén létrejön egy közösségi cselekvési program (a továbbiakban: „program”). |
A 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra az egészségügy területén létrejön a második közösségi cselekvési program (a továbbiakban: „program”).
|
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. | |
Módosítás: 49 2. cikk | |
1. A program kiegészíti és támogatja a tagállamok politikáit, és hozzájárul a polgárok egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez. |
A Program kiegészíti és támogatja a Közösség és a tagállamok politikáit, növeli azok értékét és hozzájárul az emberi egészség és biztonság védelméhez és előmozdításához, az emberi betegségek, rendellenességek és sérülések megelőzéséhez és a közegészségügy fejlesztéséhez. |
2. Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében közös célkitűzések, valamint az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén különös célkitűzések megvalósítására kell törekedni. |
|
(a) A határozat 1. mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén az egészségügy és a fogyasztóvédelem következő közös célkitűzéseinek megvalósítására kell törekedni: |
|
– a polgárok megvédése azon kockázatoktól és fenyegetésektől, amelyek az egyén szintjén nem befolyásolhatók; |
|
– a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása egészségügyi és fogyasztói érdekeik területén; |
|
– az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések beépítése más szakpolitikai területekbe. |
|
(b) A határozat 2. mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén az egészségügy következő különös célkitűzéseinek megvalósítására kell törekedni: |
A határozat mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén a következő célkitűzések megvalósítására kell törekedni: |
– a polgárok megvédése az emberi egészséget érintő fenyegetésektől; |
– a polgárok megvédése az emberi egészséget érintő fenyegetésektől |
- azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; |
– azon politikák támogatása, amelyek egészségesebb életmódhoz vezetnek; |
– hozzájárulás a fontosabb megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez; |
– hozzájárulás a fontosabb megbetegedések és sérülések előfordulásának, morbiditásának és halálozási arányszámának csökkentéséhez; |
– és az egészségügyi rendszerek hatékonyságának és eredményességének javítása. |
– az egészségügyi rendszerek hatékonyságának és eredményességének javítása; és |
|
– a közegészségügy fejlesztését szolgáló információk és ismeretek növelése és az egészségügyi célok általános érvényesítéséhez való hozzájárulás. |
(c) A határozat 3. mellékletében meghatározott cselekvések és eszközök révén a fogyasztóvédelem következő különös célkitűzéseinek megvalósítására kell törekedni: – a fogyasztók és a piacok jobb megértése; – jobb fogyasztóvédelmi szabályozás; – jobb jogalkalmazás, monitoring és jogérvényesítés; – tájékozottabb és bővebb ismeretekkel rendelkező, felelős fogyasztók. |
|
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban van az Elnökök Konferenciájának a program kettébontására irányuló határozatával. Ezért módosítani kell a program céljait és célkitűzéseit, hogy megfeleljenek az EK-Szerződés 152. cikkének. A célkitűzéseknek megfelelő intézkedéseket a melléklet tartalmazza. Ez lényeges kiegészítés a program céljai és célkitűzései meghatározásának tisztázása érdekében. Említésre méltó kiegészítés a fontosabb megbetegedések és sérülések halálozási arányszámának és morbiditásának csökkentése. | |
Módosítás: 50 2. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
(2a) A program hozzájárul továbbá: |
|
a) az emberi egészség magas szintű védelmének biztosításához valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során többféle egészségügyi megközelítés támogatása révén; |
|
b) az egészségügy területén a tagállamok közötti egyenlőtlenségek megszüntetéséhez annak érdekében, hogy az EU polgárainak összehasonlítható minőségű egészségügyi ellátásban lehessen része, amelyet nem befolyásolnak nemen, életkoron, etnikai hovatartozáson, képzettségen vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetések; |
|
c) a tagállamok közötti együttműködés ösztönzéséhez a Szerződés 152. cikkének hatálya alá tartozó területeken, illetve a betegek mobilitásának elősegítése és a különböző országok egészségügyi rendszere átláthatóságának növelése révén a polgárok felhatalmazásához; |
Módosítás: 51 3. cikk (1) bekezdés bevezető rész | |
(1) A 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket a rendelkezésre álló alkalmas végrehajtási módszerek teljes mértékű kihasználásával kell megvalósítani, különösen: |
(1) A 2. cikkben meghatározott célkitűzéseket az alkalmas végrehajtási módszerek és a 6. cikk (2) bekezdésében említett irányítási eljárásnak megfelelően elfogadott finanszírozás teljes mértékű kihasználásával kell megvalósítani. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A program megvalósítási módszereit és a finanszírozási feltételeket a programirányító bizottság határozza meg. | |
Módosítás: 52 3. cikk (2) bekezdés a) pont | |
(a) a 60 %-ot az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén valamely közösségi program valamely célkitűzésének megvalósítását segítő cselekvés esetén, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 80 % is lehet
|
a) a 60 %-ot az egészségügy területén valamely közösségi program valamely célkitűzésének megvalósítását segítő cselekvés esetén, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 80 % is lehet
|
Indokolás | |
A Parlamentnek biztosítania kell, hogy a támogatás először konkrét intézkedésekre irányuljon és ne egyes intézmények támogatására. Ennek természetesen a támogatás nagyságrendjében is ki kell fejeződnie. | |
Módosítás: 53 3. cikk (2) bekezdés b) pont | |
(b) a kiadások 60 %-át olyan testület működése esetén, amely általános európai érdekű cél elérésére törekszik, amennyiben ez a támogatás az egészségügyi vagy a fogyasztóvédelmi érdekek közösségi szintű képviseletéhez vagy a program kulcsfontosságú célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 95 % is lehet. E pénzügyi hozzájárulás megújítása mentesíthető a fokozatos csökkentés elve alól. |
b) a kiadások 75%-át nem kormányzati, nonprofit testület vagy szakosodott hálózat működése esetén, amely az ipari, kereskedelmi, és egyéb összeférhetetlen érdekektől független, és tagsága legalább a tagállamok felét képviseli, amennyiben az ilyen nem kormányzati szervezet vagy szakosodott hálózat elsődleges célkitűzése a közegészségügy támogatása vagy a betegségek megelőzése és a Közösségben, amennyiben ez a támogatás az érdekek közösségi szintű képviseletéhez vagy a program kulcsfontosságú célkitűzéseinek megvalósításához szükséges. A kérelmezőknek tagságukról, belső szabályzatukról és finanszírozási forrásaikról teljes és aktualizált beszámolót kell adniuk a Bizottságnak. A kivételes hasznosságú esetekben a közösségi hozzájárulás legfeljebb 95 % is lehet. A kivételes hasznosság megállapításának kritériumait a 7. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően az éves munkatervben előre meg kell határozni, és közzé kell tenni. A pénzügyi hozzájárulás megújítása nem kormányzati szervezetek és szakosodott hálózatok számára mentesíthető a fokozatos csökkentés elve alól. Általános szabályként a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy kétéves időszakra, hálózati partnerségi megállapodás révén biztosítsa az alapvető finanszírozást. A költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 163. cikkével összhangban ez a partnerség hosszú távú együttműködést hoz létre a kedvezményezett és a Bizottság között, ám tartama két évnél hosszabb nem lehet. |
Indokolás | |
A civil társadalom részvétele az európai egészségügyi politika megfogalmazásában és megvalósításában elsőrangú fontosságú. Az EU úgy biztosítja az alaptámogatást, hogy az egészségügyi érdekeket hatékonyan lehessen képviselni közösségi szinten. Az egészségügy támogatásában fontos szerepet játszó, és a programban részt vevő nem kormányzati szervezetek meghatározása nagyobb jogbiztonságot fog nyújtani az intézkedések program keretében történő finanszírozásához. Továbbá a kivételes hasznosság értékelési kritériumainak előzetesen történő meghatározása szintén nagyobb jogbiztonságot ad a támogatásnak. | |
Módosítás: 54 3. cikk (3) bekezdés | |
3. Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, amennyiben azt a megvalósítandó célkitűzés jellege indokolja, a közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtható a Közösség és egy vagy több tagállam, vagy a Közösség és más résztvevő országok illetékes hatóságai által közösen nyújtott finanszírozás részeként. Ilyenkor a közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 70 % is lehet. E közösségi hozzájárulás odaítélhető a tagállam vagy az érintett illetékes hatóság által megjelölt, a Bizottság által jóváhagyott köztestületnek vagy üzleti haszonszerzésre nem törekvő más testületnek.
|
(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában, amennyiben azt a megvalósítandó célkitűzés jellege indokolja, a közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtható a Közösség és egy vagy több tagállam, vagy a Közösség és más résztvevő országok illetékes hatóságai által közösen nyújtott finanszírozás részeként. Ilyenkor a közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 70 % is lehet. E közösségi hozzájárulás odaítélhető a tagállam vagy az érintett illetékes hatóság által megjelölt, a Bizottság által jóváhagyott köztestületnek vagy üzleti haszonszerzésre nem törekvő más testületnek. Ezeket a közösségi hozzájárulásokat az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott (2005. szeptember), a betegek és fogyasztók szervezeteire vonatkozó kritériumok alapján kell odaítélni. |
Indokolás | |
Közérdek, hogy a betegek és fogyasztók szervezeteinek nyújtott közösségi hozzájárulások az egészségügy területén létrehozandó közösségi cselekvési program (2007-2013) jóváhagyását követően a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak. A lényeges kritériumok már rendelkezésre állnak, és az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) azokat 2005 szeptemberében hivatalosan jóváhagyta. Mivel mind az Európai Bizottság, mind az EMEA ugyanazokat a kritériumokat használja, a következetesség biztosítható uniós szinten. | |
Módosítás: 55 4. cikk | |
A Bizottság a 7. cikk előírásainak megfelelően gondoskodik a program végrehajtásáról. |
(1) A Bizottság a 6. és 7. cikk előírásainak megfelelően és a program harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését biztosítva, valamint a tagállamokkal szoros együttműködésben gondoskodik a programban meghatározott cselekvések és intézkedések végrehajtásáról. |
Indokolás | |
A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció és együttműködés előfeltétele a program végrehajtásának. | |
Módosítás: 56 4. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
(1a) A végrehajtás támogatása érdekében a Bizottság biztosítja az egészségügyi felügyelet és az egészségügyi veszélyekre történő gyors reagálás céljából kiépített hálózatok összehangolását és szükség szerinti integrálását. |
Módosítás: 57 4. cikk (1b) bekezdés (új) | |
|
(1b) A Bizottság és a tagállamok – saját hatáskörükön belül – megteszik a megfelelő lépéseket a program hatékony végrehajtásának biztosítására, és a program célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó közösségi, illetve tagállami szintű mechanizmusok kialakítására. Biztosítják, hogy a program által támogatott cselekvésekre vonatkozóan megfelelő információkat szolgáltassanak, továbbá, hogy a helyi, illetve regionális hatóságok és nem kormányzati szervezetek által végrehajtandó cselekvések esetében a lehető legnagyobb arányú legyen a részvétel. |
Indokolás | |
A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció és együttműködés alapvető fontosságú a program végrehajtása szempontjából. | |
Módosítás: 58 4.cikk (1c) albekezdés (új) | |
|
(1c) A Bizottság biztosítja, hogy az adatrögzítéssel, adatfeldolgozással és adattovábbítással kapcsolatos összes tevékenység megfeleljen az „egészségügy koordinációjának nyílt módszere” általános elvárásainak. |
Indokolás | |
Világossá kell tenni, hogy nagy figyelmet kell fordítani a dupla munka elkerülésére. Különösen jelentősnek tűnik az adatrögzítéssel, adatfeldolgozással és adattovábbítással kapcsolatos terminológia rendszerezése és szemantikailag egyértelmű kialakítása. | |
Módosítás: 59 4. cikk (1d) bekezdés (új) | |
|
(1d) A Bizottság, szoros együttműködésben a tagállamokkal, törekszik az adatok és az információk összehasonlíthatóságának, és az egészségügyi adat- és információcserét szolgáló rendszerek és hálózatok kompatibilitásának, illetve kölcsönös működtethetőségének biztosítására. |
Módosítás: 60 4. cikk (1e) bekezdés (új) | |
|
(1e) A Bizottság, szoros együttműködésben a tagállamokkal, a program céljainak elérése érdekében biztosítja a szükséges együttműködést és kommunikációt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal. |
Indokolás | |
A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció és együttműködés alapvető fontosságú a program céljainak elérése szempontjából. | |
Módosítás: 61 4. cikk (1f) bekezdés (új) | |
|
(1f) A program végrehajtása során a Bizottság és a tagállamok biztosítják a személyes adatok védelmére vonatkozó valamennyi jogszabály betartását és – adott esetben – az ilyen adatok titkosságát és biztonságát garantáló mechanizmusok bevezetését. |
Indokolás | |
A vonatkozó adatok gyűjtése a program egyik alapvető eleme. A törvényesség és a hitelesség biztosítása érdekében az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. | |
Módosítás: 62 4. cikk (1g) bekezdés (új) | |
|
(1g) A Bizottság, szorosan együttműködve a tagállamokkal, biztosítja az átmenetet a 11. cikkben említett határozattal elfogadott első programon belül kialakított, az ebben a programban megállapított prioritásokhoz hozzájáruló cselekvések, és az e program szerint végrehajtandó cselekvések között. |
Módosítás: 63 4a. cikk (új) | |
|
4a. cikk |
|
Közös stratégiák és cselekvések
|
|
(1) Az emberi egészség magas szintű védelmének valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során történő biztosítása és az egészségügyi célok általános érvényesítésének előmozdítása érdekében a program céljait közös stratégiákként és közös cselekvésekként lehet végrehajtani a vonatkozó közösségi programokkal, cselekvésekkel és pénzeszközökkel való kapcsolat kialakítása révén. |
|
(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program a lehető legjobban illeszkedjen be más közösségi intézkedésekbe, cselekvésekbe és pénzeszközökbe. Különösen a 7. kutatási keretprogrammal történő együttműködés járulhat hozzá a közegészségügyi program sikeréhez. |
Indokolás | |
A közösségi együttműködés támogatásán keresztül kell közös stratégiákat és cselekvési terveket kidolgozni, valamint a program más közösségi intézkedésekre, cselekvésekre és pénzeszközökre gyakorolt hatását maximalizálni. | |
Módosítás: 64 5. cikk (1) bekezdés | |
1. A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keret az 1. cikkben meghatározott időszakra 1203 millió EUR.
|
(1) Az ezen eszköz végrehajtására előirányzott tájékoztató jellegű pénzügyi keretet a 2007. január 1-től kezdődő 7 éves időszakra 1500 millió euróban határozták meg.
|
Indokolás | |
A program költségvetését növelni kell az új cselekvések és intézkedések hozzáadásának fedezéséhez, valamint integrált és hatékony megvalósításának biztosításához. A módosítás hangsúlyt fektet arra, hogy a javasolt összegek a többéves pénzügyi keret jóváhagyásától függenek. | |
Módosítás: 65 5. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
(2a) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a program finanszírozására vonatkozó pénzügyi előírások összhangban legyenek az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel. |
Indokolás | |
Az alapvető jogi aktusban szereplő minden eltérésnek összhangban kell lennie a költségvetési rendelet rendelkezéseivel. | |
Módosítás: 66 7. cikk (1) bekezdés a) pont | |
a) a program végrehajtásának éves munkatervét, amely megállapítja a prioritásokat és az elvégzendő cselekvéseket, valamint a források elosztását és a vonatkozó kritériumokat; |
a) a program végrehajtásának éves munkatervét, amely megállapítja a prioritásokat és az elvégzendő cselekvéseket, valamint a források elosztását; |
Indokolás | |
Ez és a következő módosítások a végrehajtási intézkedéseket kívánják egyértelműsíteni. | |
Módosítás: 67 7. cikk (1) bekezdés aa) pont (új) | |
|
aa) a program cselekvéseinek kiválasztására és finanszírozására szolgáló szabályok, kritériumok, átláthatósági intézkedések és eljárások; |
Indokolás | |
Eljárási szempontból ezek a kérdések szükségessé teszik, hogy a programirányító bizottság végrehajtó intézkedéseket fogadjon el. | |
Módosítás: 68 7. cikk (1) bekezdés ab) pont (új) | |
|
ab) az információk koordinációjára, továbbítására, cseréjére és terjesztésére, a szellemi tulajdonra, valamint a mellékletben említett cselekvésekkel és intézkedésekkel kapcsolatos adatok tárolására vonatkozó rendelkezések. |
Indokolás | |
Eljárási szempontból ezek a kérdések szükségessé teszik, hogy a programirányító bizottság végrehajtó intézkedéseket fogadjon el. | |
Módosítás: 69 7. cikk (2) bekezdés | |
(2) A határozat végrehajtásához szükséges minden más intézkedést a Bizottság fogad el. Az elfogadott intézkedésekről tájékoztatni kell a bizottságot. |
(2) A határozat végrehajtásához szükséges minden más intézkedést a Bizottság fogad el a 6. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadási eljárásnak megfelelően. |
Indokolás | |
Nagyobb áttekinthetőséget biztosít. | |
Módosítás: 70 9. cikk | |
A program végrehajtása során ösztönözni kell a programban részt nem vevő harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatokat. |
A program végrehajtása során ösztönözni kell a programban részt nem vevő harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel, különösen a WHO-val, fennálló kapcsolatokat. |
Indokolás | |
A WHO-t nevén kell nevezni, mivel ez a legjelentősebb egészségügyi szervezet. | |
Módosítás: 71 10. cikk (2) bekezdés | |
(2) A Bizottság kérésére a tagállamok információkat szolgáltatnak a program végrehajtásáról és hatásairól. |
(2) A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtja a következőket: |
|
a) egy külső és független időközi értékelő jelentést az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi szempontjairól a program elfogadása után három évvel; a jelentés különösen az intézkedéseknek az egyes országokban elért eredményességének értékelését teszi lehetővé; a jelentés tartalmazza a Bizottság fő következtetéseinek és megjegyzéseinek összefoglalását; |
|
b) közleményt a program folytatásáról, legkésőbb négy évvel a program elfogadása után; |
|
c) legkésőbb 2015. december 31-ig egy részletes külső és független utólagos értékelő jelentést a program végrehajtásáról és eredményeiről, amely jelentést a program végrehajtásának befejezése után készítenek el. |
Indokolás | |
A program eredményeinek független értékelése elengedhetetlen. | |
Módosítás: 72 10. cikk (3) bekezdés | |
(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program értékelésére annak megkezdését követően három évvel, valamint annak végét követően sor kerüljön. A Bizottság az értékelés következtetéseit saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. |
törölve |
Indokolás | |
Ennek a bekezdésnek a tartalma egyértelműbb és pontosabb formában a 10. cikk (2) bekezdésében került megfogalmazásra. | |
Módosítás: 73 10. cikk (3a) bekezdés (új) | |
|
(3a) A Bizottság a program elfogadása után kétévente jelentést tesz közzé az Európai Unióban fennálló egészségügyi állapotról, amely adatokon és mutatókon alapul, valamint egy minőségi és mennyiségi elemzést is tartalmaz. |
Indokolás | |
Az uniós közegészségügyről rendszeres jelentést kell kiadni, amely a program végrehajtó intézkedésein keresztül nyert adatokon és mutatókon alapul. | |
Módosítás: 74 11. cikk | |
Az 1786/2002/EK és a 20/2004/EK határozat hatályát veszti. |
Az 1786/2002/EK határozat hatályát veszti. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. | |
Módosítás: 75 12. cikk | |
A Bizottság elfogadja mindazokat az intézkedéseket, amelyek az 1786/2002/EK és a 20/2004/EK határozat keretében elfogadott intézkedések és a jelen program alapján végrehajtandó intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek. |
A Bizottság elfogadja mindazokat az intézkedéseket, amelyek az 1786/2002/EK határozat keretében elfogadott intézkedések és a program alapján végrehajtandó intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek. |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A törölt részeket a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. | |
Módosítás: 76 1. Melléklet | |
|
Ez a melléklet törölve |
Indokolás | |
Az közegészségügyi program szempontjából fontos részeket a 2. Mellékletnek kell tartalmaznia, hogy a programleíráshoz csak egy melléklet tartozzon. | |
Módosítás: 77 2. Melléklet, cím | |
2. MELLÉKLET: EGÉSZSÉGÜGY |
MELLÉKLET |
Indokolás | |
Mivel az 1. Melléklet beleolvad a 2. Mellékletbe, és a 3. Melléklet szól a fogyasztóvédelmi programról, a közegészségügyi programhoz csak egy melléklet fog tartozni. | |
Módosítás: 78 2. Melléklet 1. célkitűzés 1. pont | |
1. Az emberi egészséget érintő fenyegetésekre irányuló felügyelet és védekezés fejlesztése |
1.1 Az emberi egészséget érintő fenyegetésekre irányuló felügyelet és védekezés fejlesztése |
|
(Az alpontok számozását megfelelően módosítani kell, azaz 1.1.1., 1.1.2. stb.) |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. | |
Módosítás: 79 2. Melléklet 1. célkitűzés 1.1. alpont | |
1.1. A fertőző betegségek kérdésének kezelésére irányuló képesség erősítése a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatáról szóló 2119/98/EK határozat folytatólagos végrehajtásának támogatásával; |
1.1. A fertőző betegségek kérdésének kezelésére irányuló képesség erősítése a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatáról szóló 2119/98/EK határozat folytatólagos végrehajtásának támogatásával és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tevékenységének figyelembe vételével; |
Indokolás | |
Fontos, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ eddigi szerepe ne kettőződjön meg e program végrehajtása révén. | |
Módosítás: 80 2. Melléklet 1. célkitűzés 1. pont 1.3. alpont | |
1.3. Az emberi egészséget fenyegető fizikai, vegyi vagy biológiai hatások (beleértve a szándékos kibocsátás esetét is) kimutatását és a kapcsolódó megbízható információk beszerzését célzó stratégiákra vonatkozó információcsere és közös stratégiák kidolgozása, továbbá közösségi megoldások és mechanizmusok szükség szerinti kidolgozása és alkalmazása; |
1.3. Az emberi egészséget fenyegető fizikai, vegyi vagy biológiai hatások (beleértve a szándékos kibocsátás esetét is) kimutatását és a kapcsolódó megbízható információk beszerzését célzó stratégiákra vonatkozó információcsere és közös stratégiák kidolgozása, továbbá közösségi megoldások és mechanizmusok szükség szerinti kidolgozása és alkalmazása az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal együttműködve; |
Módosítás: 81 2. Melléklet 1. célkitűzés 1. pont 1.5a) alpont (új) | |
|
1.5a) A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának és a kórházban szerzett fertőzések rezisztenciájának nyomon követése, illetve stratégiák kidolgozása ezek megelőzésére és kezelésére. |
Indokolás | |
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia és a kórházban szerzett fertőzések előfordulásának növekedése komoly aggodalomra ad okot. Ezért adatgyűjtésre és nyomon követésre van szükség, valamint stratégiákat kell kidolgozni a helyzet kezelésére. | |
Módosítás: 82 2. Melléklet 1. célkitűzés 1. pont 1.6a) alpont (új) | |
|
1.6a) Intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy megakadályozzák a társadalmilag elszigetelődött egyének betegségeinek és sérüléseinek kialakulását, és növeljék a bevándorlók tudatosságát az egészséggel kapcsolatos kérdésekben. |
Módosítás: 83 2. Melléklet 1. célkitűzés 1. pont 1.6b) alpont (új) | |
|
1.6b) A tagállamok ösztönzése teljesen független kábítószer-vizsgálati bizottságok kialakítására, az összes új, vényre beszerezhető gyógyszer alkalmazásának és hatásának ellenőrzése céljával, engedélyezésük időpontjától kezdődően. |
Indokolás | |
Nem igényel magyarázatot. Hangsúlyozni kell, hogy ezeknek a bizottságoknak teljesen függetleneknek és a gyógyszercégek befolyásától mentesnek kell lenniük. | |
Módosítás: 84 2. Melléklet 1. célkitűzés 2. pont | |
2. Válaszadás az emberi egészséget érintő fenyegetésekre |
1.2 Válaszadás az emberi egészséget érintő fenyegetésekre |
|
(Az alpontok számozását megfelelően módosítani kell, azaz 1.2.1., 1.2.2. stb.) |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. | |
Módosítás: 85 2. Melléklet 1. célkitűzés 2. pont 2.1. alpont | |
2.1. Az egészségügyi szükséghelyzetekre vonatkozó kockázatkezelési módszerek kidolgozása és az egészségügyi szükséghelyzetek esetére az összehangolt válaszadást lehetővé tévő képesség növelése; |
2.1. Az egészségügyi szükséghelyzetekre vonatkozó kockázatkezelési módszerek kidolgozása, ideértve a világméretű járványok esetén alkalmazandó kölcsönös segítségnyújtási eljárásokat, és az egészségügyi szükséghelyzetek esetére az összehangolt válaszadást lehetővé tévő képesség növelése; |
Indokolás | |
Az influenzajárványok és az egyéb betegségek okozta növekvő fenyegetés rávilágít az Unió gazdagabb és szegényebb országai közötti szakadékra. Egyes országok megbirkóznak a betegségek által jelentett kihívásokkal, mások nem képesek erre. Ezért a javaslat az, hogy rendelkezni kell az ilyen esetekben alkalmazandó eljárásokról és segítségnyújtásról. | |
Módosítás: 86 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont | |
3. Az egészségügyi helyzet javítása az egészségmeghatározó tényezők kezelésén keresztül |
2. Az egészségügyi helyzet javítása az egészségmeghatározó tényezők kezelésén keresztül |
|
(Az alpontok számozását megfelelően módosítani kell, azaz 2.1., 2.2. stb.) |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. | |
Módosítás: 87 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.1. alpont | |
3.1. Függőség jellegű egészségmeghatározó tényezők: nevezetesen a dohányzás, alkohol és kábítószerek, és más, függőséget okozó anyagok; |
3.1. Függőség jellegű egészségmeghatározó tényezők: nevezetesen a dohányzás, alkohol, orvosi vényre kapható gyógyszerek, illegális kábítószerek, és más, függőséget okozó anyagok; |
Indokolás | |
A közegészségügy területén 2003-2008 között létrehozandó közösségi cselekvési programot jóváhagyó 1786/2002/EK határozat említi a kábítószer-megelőzést a közegészségügyi program egészségmeghatározó tényezői között. Fontos, hogy itt felismerjük a legálisan felírt gyógyszerektől való függőség által okozott, kábítószerhez kapcsolódó egészségi károsodás problémáját azzal, hogy az utóbbit egészségmeghatározó tényezőként azonosítjuk. Az egyén számára a következmény hasonló ahhoz, amelyet a heroin- vagy alkoholfüggőség eredményez. | |
Módosítás: 88 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.1a) alpont (új) | |
|
3.1.a) Egészségesebb életmódhoz vezető gyakorlatok, a gyermekek egészségének javítása érdekében; |
Módosítás: 89 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.2. alpont | |
3.2. Az életmóddal összefüggő egészségmeghatározó tényezők: táplálkozás és testmozgás, nemi és reproduktív egészség; |
3.2. Az életmóddal összefüggő egészségmeghatározó tényezők: táplálkozás és testmozgás, nemi és reproduktív egészség, valamint mentális egészség; |
Indokolás | |
Az életmód meghatározó tényezőinek, például a munkahelyi stressznek és a depressziónak egyre nagyobb hatása van a mentális egészségre. | |
Módosítás: 90 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.2a) alpont (új) | |
|
3.2a) Sérülésekkel kapcsolatos egészségmeghatározó tényezők; |
Indokolás | |
A sérülésekkel kapcsolatos tényezők meghatározása javíthatja megelőzésüket és kezelésüket. | |
Módosítás: 91 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.3. alpont | |
3.3. A társadalmi és gazdasági jellegű egészségmeghatározó tényezők, különös figyelemmel az egészségügyi egyenlőtlenségekre és a társadalmi és gazdasági tényezők egészségre gyakorolt hatására; |
3.3. A társadalmi és gazdasági jellegű egészségmeghatározó tényezők, különös figyelemmel az egészségügyi egyenlőtlenségekre, a társadalmi és gazdasági tényezők egészségre gyakorolt hatására, és a sebezhető csoportokkal szembeni megkülönböztetésre; |
Indokolás | |
Fontos olyan intézkedések meghatározása, amelyek célja a sebezhető csoportokkal – mint például a fogyatékkal élőkkel – szembeni megkülönböztetés csökkentése az egészségügyi ellátásban. | |
Módosítás: 92 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.3a) alpont (új) | |
|
3.3a) Az egészségügyben tapasztalható egyenlőtlenségek azon okainak meghatározása, amelyek hatást gyakorolnak a megelőzésre és az optimális egészségügyi ellátásra, különös tekintettel az új tagállamokban jelentkező egészségügyi egyenlőtlenségekre; |
Indokolás | |
Jelenleg nagy különbségek vannak a tagállamok között és azokon belül a lakosság átlagos élettartama, egészségi állapota és ellátáshoz történő hozzáférése tekintetében. Ez különösen igaz az új tagállamokra. Ebből következően nagyon fontos, hogy a program intézkedéseket tegyen ezek csökkentésére és bevonja az új tagállamokat. | |
Módosítás: 93 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.4. alpont | |
3.4. A környezeti jellegű egészségmeghatározó tényezők, különös figyelemmel a környezeti jelenségek egészségre gyakorolt hatására; |
3.4. A környezeti jellegű egészségmeghatározó tényezők, különös figyelemmel a környezeti jelenségek egészségre gyakorolt hatására, beleértve a beltéri levegő minőségét, valamint a mérgező vegyi anyagoknak, mint a rákkeltő, mutagén, reprotoxikus és allergén anyagoknak való kitettséget; |
Módosítás: 94 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.4a) alpont (új) | |
|
3.4a) A fontosabb betegségek genetikai, biológiai és személyes meghatározó tényezőinek elemzése, valamint megelőzési stratégiák kialakítása, beleértve a genetikai szűrővizsgálatokat; |
Indokolás | |
Ezeket a kérdésköröket külön felsorolták a jelenlegi közegészségügyi program szövegében, de hiányoznak az új közegészségügyi program szövegéből. | |
Módosítás: 95 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.5a) alpont (új) | |
|
3.5a) Stratégiák kidolgozása és helyes gyakorlatok cseréje azzal a céllal, hogy – amennyiben lehetséges – megakadályozzák a fogyatékosság kialakulását, és javítsák a fogyatékkal élők egészségét; |
Indokolás | |
Elsőrendű fontosságú a stratégiák kidolgozását és helyes gyakorlatok cseréjét célzó intézkedések alkalmazása, amelyek célja, hogy – amennyiben lehetséges – megakadályozzák a fogyatékosság kialakulását és javítsák a fogyatékkal élők egészségét. | |
Módosítás: 96 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.5b) alpont (új) | |
|
3.5b) Táplálkozási kérdésekkel foglalkozó képzési helyek kialakításának támogatása szülők és gyermekek részére olyan tevékenységek révén, amelyek a képzéstől távol levő rétegeket is elérik; |
Indokolás | |
A helytelen táplálkozásból adódó túlsúly és elhízás a gyermekeknél és később, felnőtt korukban egyre nagyobb problémát jelent Európában. Ezt a problémát célzott intézkedésekkel kell megoldani, amelyek a képzéstől távol levő rétegeket is elérik. | |
Módosítás: 97 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.5c) alpont (új) | |
|
3.5c) Vállalati egészségvédelmi stratégiák támogatása; |
Indokolás | |
A vállalatok számára egészségügyi támogatási elemeket kell rendelkezésre bocsátani, amelyekkel gondoskodhatnak munkavállalóik egészségügyi neveléséről és egészségmegőrzéséről. | |
Módosítás: 98 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.5d) alpont (új) | |
|
3.5d) Idős emberekkel kapcsolatos diagnózisok és terápiák javítását célzó tevékenységek támogatása; |
Indokolás | |
Az Európai Unió tagállamaiban támogatni kell a geriátria területét. Az úgynevezett időskori betegségekben szenvedő emberek esetében a diagnózis és a terápia megkülönböztetett figyelmet és speciális módszereket igényel. | |
Módosítás: 99 2. Melléklet 2. célkitűzés 3. pont 3.5e) alpont (új) | |
|
3.5e) Az egészség nemi és életkori szempontjai. |
Indokolás | |
Nem történik meg az egészség nemi szempontjainak felismerése annak ellenére, hogy jelenleg folyik a nemek közti különbségek és egyenlőtlenségek előtérbe helyezése a nők és férfiak egészségével összefüggésben. Az öregedés megjelenik a javaslat bevezetésében, de a jogi aktus szövegének tervezetében nem. | |
Módosítás: 100 2. Melléklet 3. célkitűzés | |
Harmadik célkitűzés: hozzájárulás a fontosabb megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez |
Harmadik célkitűzés: hozzájárulás a fontosabb megbetegedések és sérülések előfordulásának, kialakulásának és halálozási arányszámának csökkentéséhez |
Indokolás | |
A program célkitűzéseire vonatkozó 2. cikk egy részének módosításával való összhang elérését célzó módosítás. | |
Módosítás: 101 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont | |
4. Betegségek és sérülések megelőzése |
3. Betegségek és sérülések megelőzése |
|
(Az alpontok számozását megfelelően módosítani kell, azaz 3.1., 3.2. stb.) |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. | |
Módosítás: 102 2. Melléklet 3. célkitűzés bevezető rész | |
Az egészségmeghatározó tényezőkre irányuló tevékenységgel összhangban a program a következő területeket támogatja: |
A meghatározó tényezőkre irányuló tevékenységgel összhangban a program a következő területeket támogatja: |
Indokolás | |
Nagyobb áttekinthetőséget biztosít. | |
Módosítás: 103 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.1. alpont | |
4.1. A Közösséget terhelő összes betegséget figyelembe véve különösen jelentős nagyobb megbetegedésekre vonatkozó cselekvések kidolgozása és végrehajtása, ha a közösségi fellépés jelentős értékkel egészítheti ki a nemzeti erőfeszítéseket; |
4.1. A Közösséget terhelő összes betegséget és a Közösségben a lehetséges elvesztett életévek és a munkaképtelenség fő okait, figyelembe véve különösen jelentős nagyobb megbetegedésekre vonatkozó cselekvések kidolgozása és végrehajtása, ha a közösségi fellépés jelentős értékkel egészítheti ki a nemzeti erőfeszítéseket; |
Indokolás | |
A hangsúly nemcsak a megbetegedéseken van, hanem azok okain is. | |
Módosítás: 104 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.2. alpont | |
4.2 A betegségek megelőzésére irányuló stratégiák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása, különösen a bevált gyakorlati megoldások megkeresésével és iránymutatások és ajánlások összeállításával, beleértve a másodlagos megelőzést, a szűrővizsgálatokat és a korai kimutatást is. |
4.2 A betegségek megelőzésére és a rehabilitációra irányuló stratégiák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása, különösen a fontosabb betegségek esetén: - összpontosítás a betegség előtti megelőzésre (a megbetegedési kockázat kialakulásának megelőzése a következő generációknál), - elsődleges megelőzés kidolgozása tünetmentes felnőtteknél, beleértve a tömeges megelőzést és a nagy kockázatra vonatkozó stratégiákat, - a bevált gyakorlati megoldások megkeresésével és iránymutatások és ajánlások összeállításával (különös tekintettel az olyan stratégiákra, amelyek célja az iránymutatások, ajánlások és a tényleges gyakorlat közötti eltérések megszüntetése), beleértve a másodlagos megelőzést is, mint például a szűrővizsgálatok és a korai kimutatás, - kockázatértékelési eszközök támogatása és kidolgozása, és - nemek közti különbségek és a népesség öregedésének kezelése. |
Indokolás | |
A megelőzést globálisan kell kezelni, tehát az élet korai és késői szakaszában, a női és férfi népesség körében,valamint annál a népességnél is, amely a múltban megbetegedett. Ez egyszerűen megtehető azzal, hogy hozzáférést biztosítunk az alapellátásban dolgozó szakemberek és a háziorvosok számára a kockázatértékelési eszközökhöz. Külön hangsúlyt kell helyezni az orvosképzésre. | |
Módosítás: 105 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.2 alpont (1a) albekezdés (új) | |
|
A Bizottság ennek megfelelően a keretprogram során tanácsi ajánlásokra irányuló javaslatokat fog benyújtani a fontosabb betegségek megelőzésére, diagnosztizálására és ellenőrzésére vonatkozóan. |
Indokolás | |
A fontosabb betegségre vonatkozó bevált gyakorlatok továbbítása Európában kétségtelenül növelné a nemzeti egészségügyi stratégiák értékét. Az uniós szinten történő cselekvés szintén indokolt, mert a nemzeti politikákban levő összeegyeztethetetlenségek csökkentésével kezeli a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket. Ezek a betegségek már, bár változó mértékben, de felkeltették az Unió figyelmét, de nem következetesen, ezért Európának most kell hozzájárulnia a megelőzéshez, diagnosztizáláshoz és ellenőrzéshez ezeken a területeken. | |
Módosítás: 106 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.2a) alpont (új) | |
|
4.2a) Immunizációs és oltási stratégiák és intézkedések előkészítése és végrehajtásukra vonatkozó ajánlások. |
Módosítás: 107 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.3a) alpont (új) | |
|
4.3a) Stratégiák és intézkedések kidolgozása az egészségügyben tapasztalható egyenlőtlenségek kezelésére és orvoslására; |
Indokolás | |
Nem igényel magyarázatot, mivel az egyenlőtlenségek csökkentése a program egyik prioritása. | |
Módosítás: 108 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.3b) alpont (új) | |
|
4.3b) A legjobb gyakorlat, illetve a betegségek és sérülések kezelésének támogatása a további egészségromlás megelőzése érdekében; |
Indokolás | |
Self-explanatory as a reduction in inequalities is one of the priorities of the programme. | |
Módosítás: 109 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.3c) alpont (új) | |
|
4.3c) A telemedicina támogatása az egészségügyi szolgáltatások hálózatba szervezése, a betegek mobilitásának támogatása és a betegek otthonában történő ápolás biztosításának elősegítése céljából, elsősorban az idősek, a fogyatékkal vagy elszigetelten élők számára; |
Indokolás | |
A telemedicinális alkalmazások támogatják a betegek mobilitását, megkönnyítik azonnali és megfelelő hozzájutásukat az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Emellett az idősek, a fogyatékkal vagy elszigetelten élők számára a telemedicina alkalmazásával otthonukban nyújtott ápolás segít csökkenteni a betegségek és sérülések hatását, és az egészségügyben elősegíti a kiadások ésszerűsítését. | |
Módosítás: 110 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.4 alpont | |
4.4. Stratégiák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása a sérülések megelőzésének területén. |
4.4. Stratégiák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása a sérülések megelőzésének területén, a sérülések meghatározó tényezői alapján. |
Indokolás | |
A sérülésekre vonatkozó adatok által azonosított meghatározó tényezőkre kell a fellépéseket alapozni. | |
Módosítás: 111 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.4a) alpont (új) | |
|
4.4a) A sérülésekre vonatkozó legjobb gyakorlat és iránymutatások kidolgozása a gyűjtött adatok alapján; |
Indokolás | |
A legjobb gyakorlat és iránymutatások kidolgozása jelenti a legjobb megoldást a megelőző intézkedésekre és a sérülések kezelésére. | |
Módosítás: 112 2. Melléklet 3. célkitűzés 4. pont 4.5a) alpont (új) | |
|
4.5a) A tudásbeli hiányosságok meghatározása a fontosabb betegségek leküzdése, és a kutatások ösztönzésének biztosítása érdekében az EU kutatási programjaiban. |
Indokolás | |
Az EU-nak egyesítenie kell erőit a tudásbeli hiányosságok meghatározásához, és ezért kapcsolatot kell keresni a 7. keretprogrammal. Egy sokkal aktívabb kutatási politika és az állami ráfordítások csökkenthetik az olyan betegségek kezelésének területén még mindig megtalálható hiányosságokat, amelyek fejlesztése a gyógyszeripar számára nem jelent hasznot. | |
Módosítás: 113 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont | |
5. A nemzeti egészségügyi rendszerek szinergiájának megteremtése |
4. A nemzeti egészségügyi rendszerek szinergiájának megteremtése |
|
(Az alpontok számozását megfelelően módosítani kell, azaz 4.1., 4.2. stb.) |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. | |
Módosítás: 114 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.1. alpont | |
5.1. Az egészségügyi ellátás határokon átnyúló keresletének és kínálatának elősegítése, beleértve a határokon átnyúló ellátási kapacitások megosztását és felhasználását lehetővé tévő információk összegyűjtését és cseréjét is |
5.1. Az egészségügyi ellátás határokon átnyúló keresletének és kínálatának elősegítése a tagállamok közötti együttműködés által a határokon átnyúló területek egészségügyi szolgáltatásai egymást kiegészítő jellegének és a betegek mobilitásának javítása érdekében, beleértve, többek között: |
|
- a határokon átnyúló ellátási kapacitások megosztását és felhasználását lehetővé tévő információk összegyűjtését és cseréjét is, különösen a ritka és nagyon ritka betegségek esetében; |
|
- a külföldön rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó információkat és az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat; |
|
- a kezelésre vonatkozó információkat, amelyek nem állnak rendelkezésre a beteg származási országában, és az olyan – akár sürgős – kezelésekhez való hozzáférést, amelyeket nem tudnak azonnal biztosítani a beteg származási országában; |
Módosítás: 115 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.2. alpont | |
5.2. Az egészségügyi szakemberek mobilitására vonatkozó információk megosztása és a következmények kezelése. |
5.2. Az egészségügyi szakemberek mobilitására vonatkozó adatok gyűjtése, az erre vonatkozó információk megosztása, és a következmények kezelése, valamint a betegek mobilitásával foglalkozó politikák előmozdítása; |
Módosítás: 116 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.3. alpont | |
5.3. A több tagállam egészségügyi rendszerét felölelő referenciaközpontok és más együttműködési struktúrák közösségi együttműködési rendszerének kialakítása; |
5.3. A több tagállam egészségügyi rendszerét felölelő referenciaközpontok és más együttműködési struktúrák közösségi együttműködési rendszerének kialakítása, amely lehetővé tenné az orvosok és más, az egészségügyi ellátásban dolgozók számára, hogy az EU-n belül rendelkezésre álló bevált gyakorlatot és ismereteket a megelőzés és kezelés során alkalmazzák; |
Indokolás | |
Az egyes fontos betegségek területén (például szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, tüdőbetegségek, mentális egészség,.) az európai referenciaközpontok kialakítása hozzájárulhat a tudás és a bevált gyakorlatok terjesztéséhez az Unión belül a megelőzés és a kezelés terén egyaránt. Ezek a központok elősegíthetik a polgárok/betegek tájékoztatását is a betegségekkel összefüggésben, így növelve a megelőzési lehetőségekkel kapcsolatos tudatosságot. | |
Módosítás: 117 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.3a) alpont (új) | |
|
5.3a) Szabványosított adatok és közös mutatók alkalmazása az Unió intézményei által a nemek közötti egyenlőtlenségek mérésére az orvosi és egészségügyi szolgáltatások terén az EU-ban. |
Indokolás | |
A kifejezetten a legtöbb hátrányt és megkülönböztetést elszenvedő csoportok szükségleteivel kapcsolatos ismeretek összegyűjtése és az ezeknek megfelelően kialakított egészségügyi rendszerek segítenek a szabványosított adatok létrehozásában, bár elengedhetetlen a szubszidiaritás elvének szigorú alkalmazása és az egyes tagállamok egészségügyi rendszerében rejlő sajátosságok figyelembevétele. | |
Módosítás: 118 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.5. alpont | |
5.5. A betegek, szakemberek és a politikai döntéshozók információkkal történő ellátása az egészségügyi rendszerekről és az orvosi ellátásról, összekapcsolva az általános egészségügyi tájékoztatást célzó cselekvésekkel, az információk megosztására és cseréjére az európai e-egészségügyi terület cselekvési tervén keresztül lehetőséget biztosító mechanizmusokra is kiterjedően; |
5.5. A betegek, szakemberek és a politikai döntéshozók információkkal történő ellátása az egészségügyi rendszerekről és az orvosi ellátásról, összekapcsolva az általános egészségügyi tájékoztatást célzó cselekvésekkel, az információk megosztására és cseréjére az európai e-egészségügyi terület cselekvési tervén keresztül lehetőséget biztosító mechanizmusokra is kiterjedően, az egészségügyhöz kapcsolódó internetes portálokra vonatkozó szigorú minőségi kritériumok kialakításával; |
Indokolás | |
Az internet fontos szerepet játszhat az orvosi információk kínálatában. Mindazonáltal állami finanszírozásnak csak olyan e-egészségügyi tájékoztatást kellene támogatnia, amely szigorú minőségi kritériumoknak felel meg. | |
Módosítás: 119 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.6. alpont | |
5.6. A közösségi szakpolitikák által az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatás értékelésére szolgáló eszközök kidolgozása; |
5.6. A közösségi szakpolitikák, beleértve a bővítés következményei és a lisszaboni stratégia által az egészségügyi rendszerekre gyakorolt hatás értékelésére szolgáló eszközök kidolgozása; |
Indokolás | |
A bővítésnek és a lisszaboni stratégiának egyaránt valószínűleg igen jelentős hatása lesz az egészségügyi rendszerekre és ezért külön meg kellene említeni. | |
Módosítás: 120 2. Melléklet 4. célkitűzés 5. pont 5.7a) alpont (új) | |
|
5.7a) Az orvosi kezelésre szolgáló, jó minőségű és biztonságos emberi eredetű szervek és anyagok közösségen belüli elérhetőségének és hozzáférhetőségének elősegítése. |
Indokolás | |
Az eredeti 1. Melléklet 6.4. bekezdése jobb helyen van a 4. célkitűzés után. | |
Módosítás: 121 2. Melléklet 5. célkitűzés (új) | |
|
5. célkitűzés: A közegészségügy fejlesztését szolgáló információk és ismeretek növelése és az egészségügyi célok általános érvényesítéséhez való hozzájárulás |
Indokolás | |
Új célkitűzés a 2. cikk újrafogalmazása következtében. | |
Módosítás: 122 2. Melléklet 5. célkitűzés, bevezető rész | |
Az előző célkitűzések mindegyikéhez hozzájáruló cselekvések: |
Az előző célkitűzések mindegyikéhez hozzájáruló cselekvések és eszközök: |
Indokolás | |
Nagyobb áttekinthetőséget biztosít, és összhangban van a Melléklet módosított szövegével. | |
Módosítás: 123 2. Melléklet 5. célkitűzés 1. alcím (új), a bevezető rész után | |
|
ADATGYŰJTÉS, EGÉSZSÉGÜGYI NYOMON KÖVETÉS ÉS INFORMÁCIÓTERJESZTÉS |
Módosítás: 124 2. Melléklet 5. célkitűzés 6. pont | |
6. Az egészségügyi tájékoztatás és szaktudás javítása a közegészségügy fejlesztése érdekében |
5.1. Adatgyűjtés, egészségügyi nyomon követés és információterjesztés (Az alpontok számozását megfelelően módosítani kell, azaz 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3. stb.) |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. | |
Módosítás: 125 2. Melléklet 6. pont 6.1a) alpont (új) | |
|
6.1a) A különböző társadalmi csoportok egészségügyi állapotának és ellátási igényeik kielégítettségének jobb megismerése, például társadalmi csoportok, etnikai származás és nemek szerint lebontott statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése által; |
Indokolás | |
Jobban meg kell ismerni a különböző csoportok egészségügyi állapotát ahhoz, hogy megfelelő alapot hozzunk létre az egészség terén való nagyobb egyenlőséget támogató intézkedésekhez. | |
Módosítás: 126 2. Melléklet 5. célkitűzés 6. pont 6.1b) alpont (új) | |
|
6.1b) Adatok gyűjtése és elemzése az életmóddal összefüggő tényezőkről (pl.: táplálkozás, dohányzás és alkoholfogyasztás) és a sérülésekről, a súlyos betegségek (pl.: rák) európai nyilvántartásának kialakítása, valamint a módszerek és az adatbázis-kezelés fejlesztése. |
Módosítás: 127 2. Melléklet 5. célkitűzés 6. pont 6.7. alpont | |
6.7. Rendszeres és megbízható információforrás biztosítása a polgárok, a politikai döntéshozók, a betegek, az ellátásban részt vevők, az egészségügyi szakemberek és más érdekelt felek részére; |
6.7. Rendszeres és megbízható információforrás biztosítása a polgárok, a politikai döntéshozók, a betegek, az ellátásban részt vevők, az egészségügyi szakemberek és más érdekelt felek részére, beleértve az olyan módot is, amely fogyatékkal élők számára elérhető; |
Indokolás | |
Nagyon fontos, hogy a legérzékenyebb csoportok, amelyek gyakran épp azok, akik kirekesztődnek a lényeges információkhoz való hozzáférésből, hozzájussanak az ebben a programban kidolgozott információkhoz. | |
Módosítás: 128 2. Melléklet 5. célkitűzés 6. pont 6.7a) alpont (új) | |
|
6.7a) A fogyatékosságokkal, ezek kezelésével, illetve megelőzésével kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése; |
Indokolás | |
Fontos olyan intézkedések alkalmazása, amelyek a fogyatékkal élőkre vonatkozó adatok gyűjtéséhez és elemzéséhez kapcsolódnak. | |
Módosítás: 129 2. Melléklet 5. célkitűzés 6. pont 6.8a) alpont (új) | |
|
6.8a) A csökkent fogamzó-/termékenyítőképességgel kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése; |
Indokolás | |
Ma minden hatodik pár termékenységi problémával küzd. Ezért érdemes tanulmányozni a helyzetet és azonosítani azokat a termékenységet befolyásoló tényezőket, amelyek környezeti tényezőknek is tulajdoníthatók. | |
Módosítás: 130 2. Melléklet 5. célkitűzés 6. pont 6.8b) alpont (új) | |
|
6.8b) Naprakész információ nyújtása egyes gyógyszeripari termékek árairól a különböző tagállamokban, a hatóanyagon alapulóan; |
Indokolás | |
Az ugyanazon hatóanyagot tartalmazó hasonló gyógyszeripari termékek ára nagymértékben eltér az egyes tagállamokban. Az EU polgárainak tudniuk kell tájékozódni ezekről az árkülönbségekről, mivel ezek a gyógyszeriparon belüli növekvő verseny eszközei. | |
Módosítás: 131 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.2. pont (új) | |
|
5.2. Az európai uniós polgárokkal folytatott kommunikáció javítása az egészségügy területén növelve a tagállamok és a közösség kezdeményezéseinek értékét |
|
5.2.1. Tudatosságnövelő kampányok. |
|
5.2.2. Felmérések. |
|
5.2.3. Konferenciák, előadások, a szakértők és az érdekeltek találkozói. |
|
5.2.4. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közérdeklődésre számot tartó kiadványok. |
|
5.2.5. On-line információk. |
|
5.2.6. Információs pontok kialakítása és használata. |
Indokolás | |
A számozás megváltoztatása. Az eredeti melléklet 1. pontjának módosított változata. A tagállamok tudnak a legjobban közvetlenül kommunikálni az országukban levő polgárokkal. A Bizottság növelheti ennek értékét a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzésével és a sikeres közegészségügyi kezdeményezések összehasonlításával. | |
Módosítás: 132 2. melléklet 5. célkitűzés 2. alcím (új), az 5.2. pont után (új) | |
|
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTEGRÁCIÓ |
Módosítás: 133 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.3 pont (új) | |
|
5.3. A civil társadalom és az érintettek részvételének növelése az egészségügyet érintő döntések meghozatalában |
|
5.3.1. A közösségi szintű egészségügyi szervezetek tevékenységének elősegítése és erősítése. |
|
5.3.2. Az egészségügyi szervezetek képzése és kapacitásainak kiépítése. |
|
5.3.3. A nem kormányzati egészségügyi szervezetek és más érdekeltek hálózatba szervezése. |
|
5.3.4. A közösségi szintű konzultációs testületek és mechanizmusok megerősítése. |
|
5.3.5. Annak felismerése, hogy a betegeket is az egészségügyi szolgáltatások fogyasztóit megillető jogok illetik meg; |
Indokolás | |
A számozás megváltoztatása. Az eredeti 1. Melléklet 2. pontjának módosított változata. Az Európai Unióban a betegek ma egészségesebbek és tájékozottabbak, mint valaha. Az egészségügyi ellátás megváltozott, és szakosodottabbá vált, és szereplők szélesebb körét foglalja magában. A betegeknek ma nem csupán védelemre van szükségük, hanem arra a képességre is, hogy ki tudják használni a gyógyászatban elért eredményeket és az egészségügyi ágazat differenciálódását, aminek meg kell jelennie a jogi szabályozásban, különösen a tájékoztatás és az egészségügyi ellátás kiválasztásának joga szempontjából. | |
Módosítás: 134 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.4. pont (új) | |
|
5.4 AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSKÖRÖK MÁS KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKBA TÖRTÉNŐ INTEGRÁLÁSA EGYSÉGES MEGKÖZELÍTÉSÉNEK KIALAKÍTÁSA |
|
5.4.1. Az egészségügyi érdekekre irányuló közösségi politikák és tevékenységek hatásának felmérésére szolgáló módszerek kifejlesztése és alkalmazása. |
|
5.4.2. A nemzeti politikák bevált gyakorlati megoldásainak cseréje a tagállamokkal. |
|
5.4.3. A más politikák által az egészségügyre gyakorolt hatás tanulmányozása. |
|
5.4.4 Közös stratégiák és cselekvések kifejlesztése lényeges közösségi programokkal, cselekvésekkel és alapokkal történő kapcsolatok és együttműködések kialakítása révén. |
Indokolás | |
A 86. módosítás helyébe lép. Szorosan össze kell hangolni az egészségügyi cselekvéseket más közösségi politikákkal. | |
Módosítás: 135 2. melléklet 5. célkitűzés 3. alcím (új), az 5.5. pont után | |
|
KOCKÁZATOK, BIZTONSÁG ÉS HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK |
Módosítás: 136 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.5 pont (új) | |
|
5.5. Az egészségügyhöz kapcsolódó nemzetközi együttműködés elősegítése |
|
5.5.1. Együttműködési intézkedések nemzetközi szervezetekkel. |
|
5.5.2. Együttműködési intézkedések a programban részt nem vevő harmadik országokkal. |
|
5.5.3. Az egészségügyi szervezetek párbeszédének ösztönzése. |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. Az eredeti 1. Melléklet 4. pontjának módosított változata. | |
Módosítás: 137 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.6 pont (új) | |
|
5.6. A kockázatok korai kimutatásának, értékelésének és az azokra vonatkozó kommunikációnak a javítása |
|
5.6.1. Tudományos tanácsadás és kockázatértékelés biztosítása, ideértve a 2004/210/EK bizottsági határozattal1 létrehozott független tudományos bizottságok feladatait is. |
|
5.6.2. Információk gyűjtése és egybevetése, szakértők és intézmények hálózatainak létrehozása. |
|
5.6.3. A kockázatelemzési módszerek kifejlesztésének és harmonizálásának elősegítése. |
|
5.6.4. A populációk és alcsoportjaik vegyi, biológiai és fizikai jellegű egészségi kockázati tényezőknek való kitettségére vonatkozó információk gyűjtését és elemzését célzó cselekvések, beleértve az ilyen kockázatok hatásait. |
|
5.6.5. A jelentkező kockázatok korai kimutatását szolgáló mechanizmusok kialakítása és az újonnan azonosított kockázatokra irányuló cselekvések. |
|
5.6.6. A kockázatokkal kapcsolatos kommunikációs stratégiák. |
|
5.6.7. A kockázatértékelés oktatása. |
|
1 HL L 66., 2004.3.4., 45. o. |
Indokolás | |
Számozás megváltoztatása. Az eredeti 1. Melléklet 5. pontjának módosított változata. | |
Módosítás: 138 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.7 pont (új) | |
|
5.7. Az emberi eredetű szervek és anyagok, valamint a vér és a vérkészítmények biztonságának javítása
|
|
5.7.1. Az emberi eredetű szervek és anyagok (beleértve a vért, a vér alkotóelemeit és a vér előanyagait) biztonságának és minőségének javítását segítő cselekvések. |
|
5.7.2. Az élő donor transzplantációk támogatására és a szervhiány kérdésének kezelésére szolgáló támogató stratégiák és mechanizmusok, az etikai szempontok figyelembe vételével. |
|
5.7.3. A donorok és a befogadók közötti platformok kialakítása és működtetése az emberi eredetű szervekre és anyagokra vonatkozó legjobb gyakorlat létrehozása érdekében. |
|
5.7.4. Európai donorigazolvány létrehozása. |
Indokolás | |
Az első alpont eredetileg az 1. Melléklet 6.5. pontja alatt volt. A két új alpont kiegészíti az elsőt. Intézkedések további javítása és kidolgozása a transzplantációk terén. Egy egész Európában érvényes donorigazolvány létrehozása elősegíti a nagy értékű és biztonságos emberi eredetű szervek és anyagok orvosi kezelési célokra való rendelkezésre állását Európában, és lehetővé teszi az ezekhez való hozzáférést az egész Közösségben. | |
Módosítás: 139 2. Melléklet 5. célkitűzés 5.8 pont (új) | |
|
5.8. Horizontális kérdések |
|
Technikai segítségnyújtás a politikák és jogszabályok kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos kérdések elemzéséhez. |
Indokolás | |
A közösségi együttműködést ösztönző közös fellépések további javítása és fejlesztése. | |
Módosítás: 140 3. Melléklet | |
|
Ez a melléklet törölve |
Indokolás | |
Ez a módosítás összhangban áll az Elnökök Értekezletének a program kettébontására irányuló határozatával. A 3. Mellékletet a Fogyasztóvédelmi Programról szóló jelentés tartalmazza. |
INDOKOLÁS
Introduction
Public health is a commodity of prime importance and its protection concerns everyone without exception. The introduction of health protection into the Charter of Fundamental Rights (Article 11-35) officially sets out this generally held conviction and, at the same time, the obligation to give it prominence as a major priority of the European Union.
In particular, the Treaties require the Community to play an active role in the field of public health by taking measures which cannot be taken by the Member States. Article 152 of the Treaty sets out three objectives for Community action - improving public health, preventing disease in all its forms and obviating sources of danger. It also provides for Community coordination and cooperation with the Member States to support actions in the field of public health, while competence and responsibility for health services (hospitals etc.), lie with the Member States (subsidiarity principle). Drawing up action programmes allows the Commission to shape and develop policy and action in the field of public health in order to achieve the objectives of the Treaty.
1. Background to the proposal for a decision
On 6 April 2005, the Commission submitted a proposal for a decision of the European Parliament and of the Council[2] establishing a programme of Community action in the field of health and consumer protection 2007-2013; Article 251 was specified as the procedure under which that decision would be taken, i.e. the co-decision procedure between the European Parliament and the Council. In specific terms, the proposal for a decision concerns the establishment of a programme covering two separate articles of the EC Treaty, Article 152 concerning public health and Article 153 concerning consumer protection. The Community has in fact previously adopted two separate programmes on the basis of these articles, viz. the general framework for financing Community actions in support of consumer policy for the years 2004-2007[3], with a budget of € 81.8 million (annual average € 20.45 million), and the current Community action programme in the field of public health 2003-2008[4], with a budget of € 354 million (annual average of € 59 million), which is the first integrated programme in the field of public health.
2. Remarks on procedure - decision to split the programme
In the explanatory memorandum to the proposal for a decision, the Commission points out that the programmes in the Union are fragmented and that the actions in the fields of consumer protection and public health share common objectives. Although the simplification and rationalisation of Community programmes may be an objective, the merger of the two areas of policy into a single programme cannot disguise the different nature of those areas of policy and the different level of involvement of the Union.
On 30 June 2005, the Conference of Presidents of the European Parliament approved splitting the proposal into two parts, while the two committees responsible (the Committee on the Environment and the Committee on the Internal Market) were asked to ensure that the reports to be submitted would not contain contradictory amendments to one or the other part of the legislative proposal, and that the splitting of the proposal would enable the Committee on Budgets to examine the budgetary aspects of all elements of the proposal.
Your rapporteur must also stress that each area, i.e. public health and consumer protection, has its own priorities and specific features, and each is both multi-faceted and complex. Consequently, when we address both of these vast and sensitive areas simultaneously, there is a risk that we focus our attention only on their common points and do not cover all of the aspects involved. Everything therefore points to two separate programmes so that each subject can be dealt with fully. This does not prevent the Commission's departments from managing the two programmes jointly, in particular on points where they overlap.
Review of the Union's second health programme
The split into two programmes has prompted your rapporteur to submit a number of amendments to produce a cohesive and substantive health programmes which meets the requirements of the EU and the aspirations as well as the needs of the public for better health for all. Without a doubt, the experience gained from the first programme, for which it was my honour to be the EP's rapporteur, has made an instrumental contribution to my proposal.
Two additional points in the second programme, ensuing from the experience already gained from implementation of the first programme, distinguish it from the first: (a) synergy between the national health systems with a view to improving efficiency and effectiveness as an individual objective and (b) additional actions to consolidate further the capacity to achieve the individual objectives.
As with the first programme, the new programme is characterised by a holistic approach both towards health and towards the means, mechanisms and practices for tackling health problems. It is the approach which must be adopted in order to improve, at Community level, not only the quantity of information disseminated but also its quality and, at the same time achieve more effective support and coordination for everyone involved in the health sector. Whether in the private or public sector, help must be given to stakeholders to draw up and develop the priorities of the programme, focusing throughout on the cohesion and coordination of its actions.
Among those actions, prominence should be given to the correct treatment of diseases and injuries through information about best medical practice in order to prevent further loss of health status. However, even in the case of chronic diseases and disabilities, care should be available which enables sufferers to have a better quality of life. Consequently, a significant part of the actions should concern medical care and treatment.
The programme is an invitation and, at the same time, a challenge to all to contribute to ensuring more effective prevention, improved health services, and a better quality of life. It should not be overlooked in this respect that there are existing differences in health services between the Member States and between areas within the same Member State as well as inequalities in access to good health services for citizens. Bridging these gaps, in combination with synergy between the national health services, is therefore an important aspect of the programme.
The objectives of the programme
The objectives of the programme as set out in my proposal are as follows:
- to protect citizens against health threats,
- to promote policies that lead to a healthier way of life,
- to contribute to the development of more effective and efficient health systems,
- to improve information and knowledge in order to further the development of health and to incorporate the objectives of the policy implemented in the fields of health in other Community policies (mainstreaming)..
The programme will also contribute to:
- ensuring a high level of protection for human health when formulating and implementing all Community policies and activities,
- promoting a holistic approach to health,
- tackling health inequalities,
- encouraging cooperation between the Member States in the fields covered by Article 152 of the Treaty.
Actions and support measures for the objectives
The new programme includes the following actions:
- promoting health and access to information so that European citizens are in a position to make beneficial choices for health,
- responding to health threats in a coordinated manner at European level, as in the case of epidemics, diseases such as HIV/AIDS, bioterrorism etc.,
- preventing disease by tackling health determinants such as those related to lifestyle (diet, smoking, consumption of alcohol) as well as to additional factors, genetic, environmental, socio-economic etc. which demonstrably affect both physical and mental health,
- preventing further loss of health status of an individual by means of applying sound medical practice and the most modern methods of treating diseases. It is also obvious that the criterion for evaluating treatment cannot be the financial cost but the effectiveness, which is also a long-term financial consideration.
- ensuring, by means of information, the best possible treatment for sufferers of chronic disease and disabilities, which will offer them a corresponding quality of life,
- bridging the gaps at the level of Member States' health systems and the inequalities faced by European citizens in gaining access to good health services, and the appropriate treatment. These inequalities as a rule affect social groups with shared characteristics, be they unemployed, isolated, with personal and family difficulties, often immigrants, with chronic diseases, often mental illness and/or disability,
- collecting and analysing data through the programme in order accurately to inventory 'health status' in the European Union and to promote actions to restore a converging tendency in the Member States in this field by means of information, information campaigns, synergy with other Community actions and funds, through non-governmental organisations and the promotion of best practice,
- improving communication with citizens by providing them with the necessary information on how to stay in good health, the effects of lifestyle, appropriate treatment options when they are ill and how to lead a better life with a chronic disease or a disability.
Implementation and coordination
The cooperation of the Commission both with the Member States and international organisations, such as the World Health Organisation, and specialised centres, such as the European Centre for Disease Prevention and Control, is essential for exchanges of views and the promotion of health measures. The Member States are also required to play an important role given that much of the data will come from them. Their cooperation is essential for the collection and processing of data and potential implementation of new policies and approaches with appropriate coordination on health-related matters, as important mechanisms and instruments are available to them. Your rapporteur considers that coordination of the programme is a substantial and essential factor in its success and that the 'open coordination method' may help in matters relating to subsidiarity by strengthening strategies in the field of health and healthcare, such as patient mobility.
Budget
One aspect which your rapporteur considers to be extremely important is the budget. The objectives must always be matched by the resources available to achieve them. In your rapporteur's view, there is no guaranteed match between these two in the proposed programme. The actions under the programme, as described, are extremely wide-ranging and ambitious and therefore cannot be achieved with a limited budget. Moreover, the Commission's proposal contained another two new objectives in addition to the three declared objectives of the first programme.
Your rapporteur therefore proposes the amount of € 1, 200 million in the certainty that the Council and the Commission will realise that this proposal is perfectly reasonable and will facilitate the smooth implementation of the 2007-2013 health programme. Neither should we overlook for one moment the fact that public health is one of the EU's major priorities compared with all other policies. This development demonstrates the exceptional importance of public health and, therefore, its protection as a response to existing needs and challenges as well as the great interest shown by European citizens who are also demanding effective action in this field.
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (27.1.2006)
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról – egészségügyi szempontok
(COM(2005)0115– C6-0097/2005 – 2005/0042A(COD))
A vélemény előadója: Anders Samuelsen
RÖVID INDOKOLÁS
BACKGROUND
On April 6 2005, the Commission submitted a proposal for a decision establishing a programme for Community action in the field of Health and Consumer Protection.
Merging the two previous and distinct programmes for health and consumer protection into one common framework based on different legal bases, the Commission estimates that a common framework would create synergies between the two policy areas because there are considerable overlaps in objectives, strategies and tools.
On June 30 2005, the Conference of Presidents of the European Parliament decided to split up the programme anew. The health related part was directed to the Environment Committee as lead.
In both responsible Committees, the rapporteurs favoured a permanent separation of the programme.
The total financial framework including human resources proposed by the Commission for the period January 1 2007 to December 31 2013 is EUR 1 203 million. The schedule of commitments/appropriations proposed concerning the Health part including cost of human resources is as follows:
|
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
2012 |
2013 and later |
TOTAL |
Operational Expenditure Common objectives Health and consumers CA |
7,606 |
9,532 |
11,146 |
13,890 |
18,767 |
24,146 |
25,895 |
110,981 |
Operational Expenditure Health Part -CA |
49,928 |
64,34 |
76,042 |
96,411 |
135,62 |
183,495 |
199,159 |
804,995 |
Administrative Expenditure |
8,945 |
10,681 |
12,543 |
14,102 |
15,332 |
15,535 |
16,046 |
93,185 |
C.A. + Admin. Expenditure |
66,479 |
84,553 |
99,731 |
124,403 |
169,719 |
223,176 |
241,1 |
1009,161 |
With respect to the allocation of resources, the Commission proposes the following breakdown of the total EUR 1 109 815 million budgeted for operational expenditures from 2007-2013:
· EUR 110 981 million (10%) are to be spent on common objectives,
· EUR 804 995 million (72,5%) are to be spent on protecting citizens against health threats,
· EUR 193 818 million (17,5%) are to be spent on consumer protection.
DRAFTSMAN PROPOSAL
The two responsible rapporteurs suggest substantial increases in the financial framework (EUR 1 200 million for the Health Protection Programme and EUR 233,46 million for the Consumer Protection Programme). Your draftsman wants to point out that the appropriations indicated in the proposal for a decision are purely for guidance until an agreement is reached on the financial perspective for the period 2007-2013. Regarding this particular point, two amendments are tabled to the draft legislative resolution and one to Article 5.
Your draftsman supports the request to separate the programme and underlines that separate programmes do not prevent the Commission from managing the two programmes jointly, in particular on points where they overlap.
There are well founded concerns that the expected synergies will not be as substantial as expected and relevant stakeholders have made a strong case that health and consumer interests are served best in a separate framework. Whilst it is commonly agreed that actions in the fields of consumer protection and public health share common objectives, it is also true that the areas are different in nature and characterised by a different level of involvement of the Union. Hence, a program that addresses the two complex areas simultaneously has a built-in risk of ignoring aspects that are unique to one of the two areas:
· On the macro level, the policy-areas rely on a different legal basis within the European Community. On the micro level users of public health services cannot in every respect be treated as 'pure' consumers. This might constrain rather than evoke mutual benefits.
· Each sector has greater certainty when it has its own budget. For instance, the 'consumer side' has voiced concern that it - already the budgetary minor - will lose funding because savings on health protection could be argued to have more dramatic (short term) consequences than savings on consumer policy.
· The economics of scale suggested by the Commission are not sufficiently substantiated by the extended impact assessment (SEC(2005)0425).
MÓDOSÍTÁSOK
A Költségvetési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:
I. Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
Módosítás: 1 (1a) bekezdés (új) | |
(1a) hangsúlyozza, hogy a jogalkotási javaslatban említett, 2006 utáni időszakra vonatkozó előirányzatok a következő többéves pénzügyi keretről szóló döntéstől függnek; | |
Módosítás: 2 (1b) bekezdés (új) | |
(1b) felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben nyújtson be a program pénzügyi referenciaösszegeinek kiigazítására vonatkozó javaslatot a következő többéves pénzügyi keret elfogadása után; | |
Indokolás | |
E módosítások hangsúlyozzák, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben jóvá kell hagyni. |
II. Határozatra irányuló javaslat
A Bizottság által javasolt szöveg[1] | A Parlament módosításai |
Módosítás: 3 (3) preambulumbekezdés | |
(3) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi cselekvések központi elemeinek és jellegzetességeinek fenntartása mellett az egyetlen, egységes program segít az e területeken végrehajtott cselekvések célkitűzéseiben rejlő szinergiák minél erőteljesebb kiaknázásában és az igazgatás hatékonyságának növelésében. Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi tevékenységek egységes programba foglalása segít megvalósítani a két terület közös célkitűzéseit: a polgárok kockázatokkal és fenyegetésekkel szembeni megvédését, a polgárok abbéli képességének fejlesztését, hogy kellő tudással és lehetőségekkel rendelkezzenek saját érdekeiket érintő döntéseik meghozatalában, valamint annak támogatását, hogy az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi célkitűzések valamennyi közösségi politikába és tevékenységbe beépüljenek. Az igazgatási struktúrák és rendszerek egységesítése lehetővé teszi a program hatékonyabb végrehajtását, és segíti az egészségügy és a fogyasztóvédelem számára rendelkezésre álló közösségi erőforrások optimális felhasználását. |
(3) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi cselekvések központi elemeinek és jellegzetességeinek fenntartása mellett az egyetlen, egységes program segít az e területeken végrehajtott cselekvések célkitűzéseiben rejlő szinergiák minél erőteljesebb kiaknázásában és az igazgatás hatékonyságának növelésében. Az igazgatási struktúrák és rendszerek egységesítése lehetővé teszi a program hatékonyabb végrehajtását, és segíti az egészségügy és a fogyasztóvédelem számára rendelkezésre álló közösségi erőforrások optimális felhasználását. |
Indokolás | |
A Bizottság által említett, az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi program összevonása révén elérhető megtakarítások nem jelentősek. | |
Módosítás: 4 (4) preambulumbekezdés | |
(4) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politika közös célkitűzései: a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása és az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi érdekek valamennyi közösségi politikába történő beépítése mellett közös eszközökkel is rendelkezik: ilyen például a kommunikáció, a civil társadalom egészségüggyel és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kapacitásainak kiépítése vagy e kérdések terén a nemzetközi együttműködés előmozdítása. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem érdekkörébe egyaránt beletartozó konkrét ügyekre példa az étrenddel és az elhízással, a dohányzással és más, az egészséget érintő fogyasztási szokásokkal kapcsolatos döntések kérdése. E közös célkitűzések és eszközök egységes kezelése lehetővé teszi az egészségügy és a fogyasztóvédelem közös tevékenységeinek hatékonyabb és eredményesebb megvalósítását. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem ugyanakkor önálló célkitűzésekkel is rendelkezik, amelyeket az egyes területeken elkülönült cselekvéssel és eszközökkel kell megvalósítani. |
(4) Az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politika közös célkitűzései: a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása, a polgárok döntéshozatali helyzetének javítása és az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi érdekek valamennyi közösségi politikába történő beépítése. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem érdekkörébe egyaránt beletartozó konkrét ügyekre példa az étrenddel és az elhízással, a dohányzással és más, az egészséget érintő fogyasztási szokásokkal, valamint a nagy kockázatokat hordozó viselkedésekkel kapcsolatos döntések kérdése. A fogyasztókat becsapó és egészségüket is veszélyeztető hamisítás ellen is erőteljesen kellene küzdeni európai szinten. Az egészségügy és a fogyasztóvédelem ugyanakkor önálló célkitűzésekkel is rendelkezik, amelyeket az egyes területeken elkülönült cselekvéssel és eszközökkel kell megvalósítani. |
Indokolás | |
A termék- és védjegylopással egyenértékű hamisítás elleni küzdelmet fokozni kell európai és nemzetközi szinten. A hamisítás becsapja a fogyasztókat, veszélyezteti az egészséget és munkahelyeket tesz tönkre (becslések szerint az Európai Unióban évente 100 000 munkahely veszik el a hamisítás következtében). | |
Módosítás: 5 (6) preambulumbekezdés | |
(6) Általános európai érdek, hogy a polgárok egészsége, biztonsága és gazdasági érdekei, valamint a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozása során a fogyasztói érdekek közösségi szintű védelmet élvezzenek. A program kulcsfontosságú célkitűzései függhetnek továbbá olyan szakosodott hálózatok lététől, amelyek kialakításukhoz és működésükhöz ugyancsak közösségi hozzájárulást igényelnek. Az érintett szervezetek jellegénél fogva és kivételes hasznosságuk esetén nem kívánatos, hogy e szervezetek működésére nyújtott közösségi támogatás megújítására vonatkozzék a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv. |
(6) Általános európai érdek, hogy a polgárok egészsége, biztonsága és gazdasági érdekei, valamint a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok kidolgozása során a fogyasztói érdekek közösségi szintű védelmet élvezzenek. A program kulcsfontosságú célkitűzései függhetnek továbbá olyan szakosodott hálózatok lététől, amelyek kialakításukhoz és működésükhöz ugyancsak közösségi hozzájárulást igényelnek. Ezért teljes mértékben ki kell használni a költségvetési rendelet végrehajtási szabályaiban javasolt „partnerségi keretmegállapodás” eszközét. Az érintett szervezetek jellegénél fogva és kivételes hasznosságuk esetén nem kívánatos, hogy e szervezetek működésére nyújtott közösségi támogatás megújítására vonatkozzék a közösségi támogatás mértékének fokozatos csökkentésére vonatkozó elv. |
Indokolás | |
A költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 163. cikke lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy hosszabb távú partnerséget alakítson ki adott szervezetekkel. Ennek az eszköznek az alkalmazása nagyobb pénzügyi biztonságot nyújt majd az érintett egészségügyi szervezetek számára, és csökkenteni fogja mind a Bizottság, mind az európai egészségügyi szervezetek adminisztratív terheit. | |
Módosítás: 6 3. cikk (2) bekezdés b) pont | |
b) a kiadások 60 %-át olyan testület működése esetén, amely általános európai érdekű cél elérésére törekszik, amennyiben ez a támogatás az egészségügyi vagy a fogyasztóvédelmi érdekek közösségi szintű képviseletéhez vagy a program kulcsfontosságú célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 95 % is lehet. E pénzügyi hozzájárulás megújítása mentesíthető a fokozatos csökkentés elve alól. |
b) a kiadások 60 %-át olyan testület működése esetén, amely általános európai érdekű cél elérésére törekszik, amennyiben ez a támogatás az egészségügyi vagy a fogyasztóvédelmi érdekek közösségi szintű képviseletéhez vagy a program kulcsfontosságú célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, a kivételes hasznosságú esetekben azonban a közösségi hozzájárulás legfeljebb 95 % is lehet. |
|
A tanácsadó bizottságnak általánosságban törekednie kell arra, hogy kétéves időszakra, hálózati partnerségi megállapodás révén biztosítsa az alapvető finanszírozást. A költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 163. cikkével összhangban ez a partnerség hosszú távú együttműködést hoz létre a kedvezményezett és a Bizottság között, ám tartama két évnél hosszabb nem lehet. |
Indokolás | |
A költségvetési rendelet végrehajtási szabályai 163. cikkének alkalmazása az egészségügyi szervezetek számára nagyobb pénzügyi biztonságot nyújt, és csökkenti mind a Bizottság, mind az európai egészségügyi szervezetek adminisztrációs terheit. Az alapvető finanszírozást a projektfinanszírozással ellentétben jellegénél fogva hosszú távú célkitűzések elérésén fáradozó szervezeteknek nyújtják. Ezért a hosszú távú együttműködés lehetősége különösen az alapvető finanszírozásra pályázóknak szól. | |
Módosítás: 7 5. cikk (1) bekezdés | |
(1) A program végrehajtására előirányzott pénzügyi keret az 1. cikkben meghatározott időszakra 1 203 millió euro. |
(1) Az ezen eszköz végrehajtására előirányzott indikatív pénzügyi keretet a 2007. január 1-től kezdődő 7 éves időszakra 1 203 millió euróban határozták meg. |
Indokolás | |
E módosítások hangsúlyozzák, hogy a javasolt összegeket egy lehetséges többéves pénzügyi keretben jóvá kell hagyni. A döntés után a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt be a pénzügyi referenciaösszeg megállapítása céljából. | |
Módosítás: 8 5. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
(1a) A program igazgatási összkiadásának, amely magában foglalja a 3. cikk (1a) bekezdésében említett végrehajtó hivatal belső és irányítási kiadásait, arányban kell állnia az érintett programban előírt feladatokkal, és az a költségvetési és jogalkotási hatóságok döntésétől függ. |
Indokolás | |
A hivatal számára elkülönített előirányzatoknak meg kell felelniük a hivatalok számára megállapított általános felső határértéknek, ez biztosítja a program cselekvéseinek finanszírozásához szükséges erőforrások rendelkezésre állását. | |
Módosítás: 9 5. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
(2a) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a program finanszírozására vonatkozó pénzügyi előírások összhangban legyenek az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel. |
Indokolás | |
Az alapvető jogi aktusban szereplő minden eltérésnek összhangban kell lennie a költségvetési rendelet rendelkezéseivel. | |
Módosítás: 10 5. cikk (2b) bekezdés (új) | |
|
(2b) A pénzügyi hozzájárulásokhoz való hozzáférést meg kell könnyíteni az arányosság elvének alkalmazása révén a benyújtandó dokumentumok és a jelentkezések benyújtásával kapcsolatos adatbázis létrehozása tekintetében. |
Indokolás | |
Egyszerűsíteni kell a módszereket és az eljárásokat a kiválasztási eljárás átláthatóságának gyorsabb előmozdítása és a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. | |
Módosítás: 11 10. cikk (3) bekezdés | |
(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program értékelésére annak megkezdését követően három évvel, valamint annak végét követően sor kerüljön. A Bizottság az értékelés következtetéseit saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. |
(3) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a program értékelésére annak megkezdését követően három évvel, a vége előtt két évvel, valamint annak végét követően sor kerüljön. A Bizottság az értékelés következtetéseit saját észrevételei kíséretében közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. |
Indokolás | |
Idejében el kell gondolkodni a program jövőjéről a gondos tervezés és a lehetséges átalakítások demokratikus megvitatásának biztosítása érdekében. | |
Módosítás: 12 I. melléklet, 1.1a) pont (új) | |
|
1.1a) A fogyasztók jobb tájékoztatása a hamisított gyógyszerkészítmények és egyéb termékek egészségüket fenyegető veszélyeiről. |
Indokolás | |
A hamisítás becsapja a fogyasztókat és veszélyes az egészségükre. |
- [1] HL C .. 2005.12.8., ...o.
ELJÁRÁS
Cím |
Az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat – egészségügyi szempontok | |||||
Hivatkozások |
COM(2005)0115 – C6-0097/2005 – 2005/0042A(COD) | |||||
Illetékes bizottság |
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság | |||||
Véleményt nyilvánított |
BUDG | |||||
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
| |||||
A vélemény előadója |
Anders Samuelsen | |||||
A vélemény korábbi előadója |
| |||||
Vizsgálat a bizottságban |
24.1.2006 |
25.1.2006 |
|
|
| |
Elfogadás dátuma |
25.1.2006 | |||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
egyhangúlag
| ||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Herbert Bösch, Simon Busuttil, Paulo Casaca, Brigitte Douay, Bárbara Dührkop Dührkop, Markus Ferber, Neena Gill, Ingeborg Gräßle, Louis Grech, Catherine Guy-Quint, Jutta D. Haug, Anne E. Jensen, Wiesław Stefan Kuc, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Mario Mauro, Giovanni Pittella, Wojciech Roszkowski, Anders Samuelsen, Esko Seppänen, Nina Škottová, László Surján, Helga Trüpel, Yannick Vaugrenard, Kyösti Tapio Virrankoski, Marilisa Xenogiannakopoulou | |||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Margarita Starkevičiūtė | |||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
| |||||
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... | |||||
ELJÁRÁS
Cím |
Az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat – egészségügyi szempontok | ||||||||||
Hivatkozások |
COM(2005)0115 – C6-0097/2005 – 2005/0042A(COD) | ||||||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
6.4.2005 | ||||||||||
Illetékes bizottság |
ENVI | ||||||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
BUDG |
|
|
|
| ||||||
Nem nyilvánított véleményt |
IMCO |
|
|
|
| ||||||
Előadó(k) |
Antonios Trakatellis |
| |||||||||
Vizsgálat a bizottságban |
10.10.2005 |
28.11.2005 |
23.1.2006 |
31.1.2006 |
| ||||||
Az elfogadás dátuma |
31.01.2006 | ||||||||||
A zárószavazás eredménye |
+: – : 0: |
53 1 1 | |||||||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Adamos Adamou, Liam Aylward, Johannes Blokland, John Bowis, Frederika Brepoels, Hiltrud Breyer, Dorette Corbey, Chris Davies, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jillian Evans, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Caroline Jackson, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Karin Scheele, Horst Schnellhardt, Kathy Sinnott, Jonas Sjöstedt, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Thomas Ulmer, Marcello Vernola, Anja Weisgerber, Åsa Westlund | ||||||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Margrete Auken, María del Pilar Ayuso González, Philip Bushill-Matthews, Bairbre de Brún, Milan Gaľa, Genowefa Grabowska, Jutta D. Haug, Karin Jöns, Caroline Lucas, Miroslav Mikolášik, Ria Oomen-Ruijten, Alojz Peterle | ||||||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
| ||||||||||
Benyújtás dátuma |
9.2.2006 | ||||||||||
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
| ||||||||||