JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, az európai elfogatóparancs értékeléséről szóló ajánlásra irányuló javaslatával
27.2.2006 - (2005/2175(INI))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Adeline Hazan
AZ EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
az európai elfogatóparancs értékeléséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Adeline Hazan által az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja nevében a Tanács részére előterjesztett, az európai elfogatóparancs értékeléséről szóló ajánlásra irányuló javaslatára (B6‑0455/2005),
– tekintettel az Amszterdami Szerződésre, amelyben először szerepelt egy európai jogi térség megvalósításának célkitűzése,
– tekintettel az 1999. október 15-16-i tamperei Európai Tanács következtetéseire, melyek a kölcsönös elismerés elvét tették az igazságügyi együttműködés sarokkövévé,
– tekintettel az európai elfogatóparanccsal és a tagállamok közötti átadási eljárásokkal kapcsolatos tanácsi kerethatározat-tervezetről szóló 2002. február 6-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatra[2],
– tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 34. cikke alapján készült bizottsági jelentésre (COM(2005)0063),
– tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 34. cikke alapján készült bizottsági jelentésre (COM 2006/0008 végleges)
– tekintettel a lengyel alkotmánybíróság 2005. április 27-i, a német alkotmánybíróság 2005. július 18-i és a ciprusi alkotmánybíróság 2005. november 7-i határozataira, valamint egyéb folyamatban lévő ügyekre, például a belgiumi alkotmánybíróság előtt,
– tekintettel az európai igazságügyi és rendőrségi együttműködés parlamenti ellenőrzésének megerősítéséről szóló 2005. október 17-18-i parlamenti találkozókra, melyen mintegy száz nemzeti parlamenti képviselő találkozott az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagjaival,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6‑0049/2006),
A. mivel az európai elfogatóparancs újítást és követendő példát jelent az igazságügyi együttműködés fejlődése és a kölcsönös bizalom megerősítése szempontjából, valamint közvetlen hatással van a szabadságjogokra,
B. mivel az európai elfogatóparancs továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb igazságügyi együttműködési eszköze, például a terrorizmus vagy a kiterjedt bűnözés elleni küzdelemben,
C. mivel a Bizottság által elvégzett első értékelés azt mutatja, hogy az európai elfogatóparancs hatékonynak bizonyult a lassú, nehézkes és mára idejét múlttá vált kiadatási mechanizmushoz képest; valamint mivel lehetővé teszi annak a kockázatnak a csökkentését, hogy egy elítélt „az igazságügyi szuverenitás” miatt elkerülje a büntetését, így hatékonyabbá válhat a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem,
D. kiemelve, hogy az európai elfogatóparancs éppen abban a tekintetben jelent fontos előrelépést a kiadatási eljáráshoz képest, hogy a politikai hatalom nem avatkozhat be az eljárásba,
E. mivel több tagállam nyilvánvalóan meg kívánja őrizni a hagyományos kiadatási eljárás bizonyos elemeit (kettős vád alá helyezés ellenőrzése, a politikai hatalom beavatkozása az igazságügyi eljárásba) vagy további olyan elutasítási indokokat kívánnak bevezetni, amelyek ellentétesek a 2002/584/IB kerethatározattal, például politikai és nemzetbiztonsági, vagy az alapjogokra hivatkozó indokokat,
F. mivel az európai elfogatóparancs végrehajtásakor gyakorlati akadályokat tapasztaltak, például a különböző űrlapok fordítása, átadása illetve használata terén, amelyek nem egyeztethetők össze az európai elfogatóparancs követelményeivel,
G. mivel az utóbbi időben több tagállamban (például Németországban) nehézségeket okozott az átültetés, és mivel a nemzeti alkotmányok szövegét össze kell hangolni a 2002/584/IB kerethatározattal annak érdekében, hogy bizonyos országok (például Lengyelország és Ciprus) állampolgárait át lehessen adni,
H. mivel félő, hogy e nehézségek aláássák a kölcsönös bizalmat és olyan láncreakciót indítanak el, amely megkérdőjelezi az európai elfogatóparancs más tagállamok általi alkalmazását, amint azt az a tény is mutatja, hogy a német alkotmánybíróság által a kerethatározat átültetéséről szóló törvénykezés megsemmisítéséről hozott határozatot követően több tagállam bejelentette, hogy kénytelenek lesznek ideiglenesen ismét alkalmazni az európai elfogatóparancs hatálybalépése előtt hatályos kiadatási eszközöket az alaptörvénynek megfelelő új átültetési jogszabály elfogadásáig,
I. mivel a bírák közötti kölcsönös bizalom hiánya a büntetőeljárásokra vonatkozó minimális közös normák terén mutatkozó hiányosságokra vezethető vissza, ami csökkenti az igazságügyi együttműködés hatékonyságát,
J. emlékeztetve arra, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének a kölcsönös bizalmon alapuló európai térségét nem lehet elképzelni a nemzeti szabályozások minimális közelítése nélkül, amint azt a Parlament is hangsúlyozta a 2005. február 15-i állásfoglalásában[3],
K. mivel a Bizottság által beterjesztett első értékelés (COM(2005)0063) csak 24 tagállamra vonatkozott és Olaszországot illetően csak a közelmúltban kerülhetett kiegészítésre (COM(2006)0008), hiszen ez a tagállam ültette át utoljára a 2002/584/IB kerethatározatot,
L. mivel a tagállamok által az átültetés kapcsán tapasztalt problémák többsége azonos jellegű, amint az a 2005. október 17-18-i parlamenti találkozók vitái során bebizonyosodott, és mivel a jövőben szélesebb körű információcserére és nagyobb együttműködésre lesz szükség a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament között annak érdekében, hogy a 2002/584/IB kerethatározatot és más, egyelőre vizsgálat alatt álló határozatokat megfelelő feltételek mellett lehessen átültetni,
M. mivel az Alkotmányszerződés tervezete számos előrelépést tartalmaz az európai igazságügyi és rendőrségi együttműködés terén; mivel ezek közül a pillérek megszüntetése és az eljárások közösségivé tétele javítják az Európai Unió cselekvőképességét, csakúgy mint a döntéshozatal demokratikus jellegét és átláthatóságát; hangsúlyozva, hogy a szerződéstervezet e része sem vita, sem ellenvetés tárgyát nem képezte a ratifikációval kapcsolatos kampányok során,
N. mivel az európai elfogatóparancs az EU-Szerződés 31. és 34. cikkén alapuló harmadik pillér eszköze, a Parlament szerepe annak elfogadásában és értékelésében, illetve a Bíróság lehetősége az elfogatóparancs végrehajtásának ellenőrzésére sajnos korlátozott,
O. mivel a jelenleg hatályos szerződéseket teljes mértékben alkalmazni kell, ezért életbe kell léptetni az EU-Szerződés 42. cikkében előírt áthidaló záradékot, amely szerint a tagállamok dönthetnek az európai elfogatóparancs első pillérbe történő integrálásáról annak érdekében, hogy az Európai Parlament elláthassa a demokratikus ellenőrzést, az Európai Bíróság pedig az igazságügyi ellenőrzést,
P. mivel 2005. december 15-én Dánia, Finnország, Svédország és Norvégia aláírták az északi országok elfogatóparancsának bevezetéséről szóló egyezményt; mivel annak ellenére, hogy az európai elfogatóparancs elveire és szerkezetére épül, az északi országok elfogatóparancsa számos előrelépést tartalmaz az európai elfogatóparancshoz képest azáltal, hogy hatékonyabb átadási rendszert valósít meg a következők révén: a végre nem hajtást lehetővé tévő fakultatív indokok számának csökkentése; az európai elfogatóparancsban meghatározottaknál is rövidebb eljárási határidők; mivel az Európai Unió hasznos példákra lelhet az északi országok elfogatóparancsában az európai elfogatóparancs hatékonyságának megerősítéséhez,
1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:
Átültetés és gyakorlati végrehajtás
a) kéri a Tanácsot, mihamarabb fogadja el az Európai Unió büntetőeljárásai keretében biztosított bizonyos eljárási jogokról szóló kerethatározat-javaslatot, tekintetbe véve a Parlament által a 2005. április 12-i állásfoglalásban[4] javasolt módosításokat; ez az intézkedés ugyanis alapvető fontosságú az azonos szintű igazságügyi védelem biztosítása szempontjából az Európai Unió polgárai számára, és a benne megfogalmazott garanciák révén megkönnyíti, hogy egy tágállam átadja állampolgárát egy másik tagállamnak,
b) kéri a Tanácsot, bizonyosodjon meg arról, hogy a tagállamok a 2002/584/IB kerethatározat átültetésekor nem vezetik be újra a kettős vád módszeres ellenőrzését saját állampolgáraik esetében, mivel az csökkenti az európai elfogatóparancs hatékonyságát és gyengíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat,
c) kéri a Tanácstól annak biztosítását, hogy egyetlen politikai hatóság se avatkozhasson be az európai elfogatóparancs alkalmazásába, mert az problémát jelentett a kiadatási eljárásban; emlékeztet rá, hogy a központi hatóság a gyanúsítottak és elítéltek átadásának eljárása során nem lépheti túl a folyamatot elősegítő szerepet,
d) ügyeljen arra, hogy a bizonyos tagállamokban a 2002/584/IB kerethatározat megfelelő időben történő alkalmazása terén tapasztalt nehézségek megoldódjanak, és ne okozzanak több problémát a többi, a kerethatározatot mindeddig megfelelően alkalmazó tagállamban a végrehajtás terén,
e) ügyeljen arra, hogy a tagállamok késlekedés nélkül hozzák meg a szükséges intézkedéseket azoknak az alkotmányos vagy jogi akadályoknak a felszámolására, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot nem lehet az állampolgáraik esetében alkalmazni,
f) kötelezze a Tanácsot, hogy évente készítsen jelentést az Európai Parlament számára azokról az intézkedésekről, amelyek révén a tagállamokat az európai elfogatóparancs pontos átültetésére és hatékony alkalmazására késztette, a b), c) és d) pontoknak megfelelően,
Értékelés
g) a Parlamenttel együtt, a két költségvetési hatóság illetékessége keretében gondoskodjon arról, hogy a Bizottság, a szerződések őreként kapja meg a szükséges forrásokat az átültetés minőségének alapos ellenőrzésével járó munkához,
h) a Bizottság támogatásával és koordinált módon végezze el a tagállamok igazságszolgáltatásának szereplői által tapasztalt nehézségek tárgyilagos, pártatlan és elmélyült értékelését, kiegészítve a különféle bűncselekmények szerinti európai elfogatóparancsok összegzése révén kapott minőségi értékeléssel,
i) ügyeljen arra, hogy ne végezzenek párhuzamos kutatásokat e témában, még akkor sem, ha a Tanács saját tanulmányt kívánna készíteni, mivel a harmadik pillérbe tartozó intézkedésről van szó (az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe),
j) rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket, valamint konzultáljon velük az európai elfogatóparancs alkalmazása terén elért előrelépésekről, és az Alkotmányszerződés-tervezet III-260. cikkének szellemében vonja be azokat az értékelési folyamatba,
Alapvető jogok
k) ügyeljen arra, hogy a tagállamok a kerethatározat átültetésekor ne írják elő az európai elfogatóparancsot végrehajtó bírák számára az alapjogokkal való összeegyeztethetőség szisztematikus ellenőrzését, hiszen ez maga után vonná a diszkrimináció kockázatát a kölcsönös elismerés elvén alapuló mechanizmusban, és ezt az ellenőrzési jogot a kibocsátó tagállam már gyakorolja,
l) kéri, hogy az európai elfogatóparancs alkalmazásakor külön figyelmet szenteljenek az emberi jogok és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásának, ennek érdekében kérni kell majd a jövőben létrehozandó alapvető jogokkal foglalkozó ügynökség segítségét,
Hatékonyság és demokrácia
m) az európai elfogatóparancsot az első pillérbe integrálva mihamarabb léptesse életbe az EU-Szerződés 42. cikke által előírt áthidaló záradékot annak érdekében, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének európai térségét érintően hozott intézkedések teljes mértékben demokratikusak és hatékonyabbak legyenek,
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL C 284., 2002.11.21., 193. o.
- [2] HL L 190., 2002.7.18., 1. o.
- [3] Ezen a napon elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0030
- [4] Ezen a napon elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0091
INDOKOLÁS
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak az európai elfogatóparancs értékelésére vonatkozó fenti ajánlásának előterjesztésekor az előadó az európai elfogatóparancsról és eljárásokról szóló 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 34. cikke alapján készült bizottsági jelentésben olvasható eredményeket vette alapul. E helyütt nem térek vissza az előzőleg készült két munkadokumentumban található részletes megjegyzésekre[1].
A tavaly október 17–18-i brüsszeli parlamenti találkozók során[2], amelyeken mintegy száz nemzeti parlamenti képviselő találkozott bizottságunk tagjaival, az európai elfogatóparancs ügyének szentelt külön ülés keretében lehetőségünk nyílt az elfogatóparancs tagállamokban történő megvalósítása módozatainak áttekintésére. A viták során láthatóvá váltak a klasszikus kiadatási rendszerhez képest tett előrelépések, ugyanakkor világossá vált, hogy számos nehézség továbbra is fennáll, mind a nemzeti átültetési jogszabályok alkotmányossági vizsgálata során alkotmányellenesnek ítélt megkérdőjelezhető átültetési módok, mind a gyakorlati alkalmazás vonatkozásában.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok, a tagállamoktól, szakmai szervezetektől és nem kormányzati szervektől kapott kiegészítő tájékoztatás alapján, figyelembe véve a parlamenti találkozók vitáit, az előadó kéri a LIBE bizottságtól és a Parlamenttől a mellékelt részletes ajánlások jóváhagyását.
Az előadó érdeklődéssel várja a Bizottság Olaszországra, valamint 2006-ban a tagállamok összességére vonatkozó frissített értékeléseit, remélve, hogy azok a jelenleginél részletesebb minőségre vonatkozó adatokkal szolgálnak.
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6-0455/2005) (1.9.2005 )
az Eljárási Szabályzat 114. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta
Adeline Hazan
a PSE képviselőcsoportja nevében
az európai elfogatóparancs értékeléséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002. június 13-i kerethatározatra,
– tekintettel a 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 34. cikke alapján készült bizottsági jelentésre (COM 2005/0063),
– tekintettel a lengyelországi és németországi alkotmánybíróságok legutóbbi határozataira,
– tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére,
1. a következő ajánlásokat intézi a Tanácshoz:
a) kéri a Tanácsot, bizonyosodjon meg arról, hogy a tagállamok a kerethatározat átültetésekor nem vezetik be újra a kettős vád alá helyezés módszeres ellenőrzését saját állampolgáraik esetében, mivel az csökkenti az európai elfogatóparancs hatékonyságát és gyengíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat,
b) hangsúlyozza, hogy az európai elfogatóparancs nem egységes végrehajtása (például ha a tagállamok nem ültetik át az alapvető jogokra vonatkozó 12. és 13. preambulumbekezdést) a diszkrimináció kialakulásának kockázatával jár aszerint, hogy a végrehajtásért felelős állam bírójának meg kell-e vizsgálnia vagy sem, hogy az európai elfogatóparancs összhangban áll-e az alapvető jogokkal, miközben ez a szöveg jellegénél fogva a kölcsönös elismerés elvén alapul,
c) ragaszkodik ahhoz, hogy a Tanács kitartóan foglalkozzon a politikai hatóságnak az európai elfogatóparancs eljárásrendjébe történő bizonyos fokú beavatkozásával, amely gondot okozott a kiadatás folyamatában, míg a jelen esetben a központi hatóság a gyanúsítottak és elítéltek átadásának eljárása során nem lépheti túl a folyamatot elősegítő szerepét,
d) emlékeztet arra, hogy bizonyos tagállamokban nehézséget okoz a kerethatározat megfelelő időben történő alkalmazása, és ez problémát okozhat a többi, a kerethatározatot megfelelően alkalmazó tagállamban a végrehajtás terén,
e) kéri, hogy az Európai Parlament kapjon rendszeres tájékoztatást az európai elfogatóparancs végrehajtása terén tett lépésekről,
f) javasolja, hogy egy, az igazságszolgáltatásban dolgozók nehézségeit mélyebben, objektívebben és tárgyilagosabban elemző értékelés kerüljön kidolgozásra,
g) felveti, hogy lehetséges-e a kerethatározat jövőbeni felülvizsgálata annak érdekében, hogy kibővítsék azt a 32 bűncselekmény-kategóriát tartalmazó listát, amelyek esetében nem indokolt a kettős vád alá helyezés;
h) kéri, hogy az európai elfogatóparancs alkalmazásakor külön figyelmet szenteljenek az emberi jogok és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásának;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen javaslatot a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.
ELJÁRÁS
|
Cím |
az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett, az európai elfogatóparancs értékeléséről szóló ajánlásra irányuló javaslatával
| |||||||||||
|
Eljárás száma |
2005/2175)(INI) | |||||||||||
|
Alapként használt ajánlási javaslatok |
|
| ||||||||||
|
Jogalap |
114. cikk (3) bekezdés | |||||||||||
|
»Illetékes bizottság « A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE | |||||||||||
|
Határozat dátuma jelentés kidolgozására |
| |||||||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
|
|
|
|
| |||||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
|
|
|
|
| |||||||
|
Megerősített együttműködés A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
| |||||||||||
|
Jelentésbe foglalt egyéb ajánlási javaslat(ok) indítványok |
|
|
| |||||||||
|
Előadó(k) |
Adeline Hazan |
| ||||||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
| ||||||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
5.10.2005 |
24.1.2006 |
22.2.2006 |
|
| |||||||
|
Az elfogadás dátuma |
22.2.2006 | |||||||||||
|
A zárószavazás eredménye |
mellette: ellene: tartózkodás: |
39 3 4 | ||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Alexander Nuno Alvaro, Roberta Angelilli, Edit Bauer, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Charlotte Cederschiöld, Carlos Coelho, Fausto Correia, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Rosa Díez González, Antoine Duquesne, Gál Kinga, Patrick Gaubert, Elly de Groen-Kouwenhoven, Lilli Gruber, Adeline Hazan, Járóka Lívia, Timothy Kirkhope, Ewa Klamt, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Romano Maria La Russa, Henrik Lax, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Hartmut Nassauer, Martine Roure, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka | |||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Camiel Eurlings, Evelyne Gebhardt, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Bill Newton Dunn, Marie-Line Reynaud, Kyriacos Triantaphyllides, Jan Zahradil | |||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
| |||||||||||
|
Benyújtás dátuma – A6 |
27.2.2006 |
A6‑0049/2006 | ||||||||||
|
Megjegyzések |
... | |||||||||||
ALAPKÉNT HASZNÁLT AJÁNLÁSI JAVASLAT(OK)
|
B6 szám Szerző(k) Cím Illetékes bizottság A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
B6-0455/2005
|