JELENTÉS Hatékonyabb jogalkotás 2004: a szubszidiaritás elvének alkalmazása - 12. éves jelentés

23.3.2006 - (2005/2055(INI))

Jogi Bizottság
Előadó: Bert Doorn

INDOKOLÁS

2004 a Sinds het rapport betere regelgeving/impact assessment in maart 2004 is goedgekeurd door het Europees Parlement, is er tot tevredenheid van de rapporteur veel gebeurd met dit onderwerp. De publicatie door de Europese Commissie van de communicatie "Betere regelgeving voor meer banen en groei in de Europese Unie", de publicatie van de guidelines voor impact assessment, de initiatieven van de Commissie en Raad betreffende het meten van administratieve lasten en de vereenvoudiging van de bestaande regelgeving laten zien dat de neuzen dezelfde kant op staan. Naar de mening van de rapporteur is het nu zaak te zorgen voor een correcte implementatie van alle betere regelgeving initiatieven. Met het oog op de Lissabon strategie, en de geloofwaardigheid van Europese regelgeving in de ogen van de Europese burgers en ondernemingen is dit van groot belang.

Binnen de Europese Commissie moet zorg worden gedragen voor een eenduidige toepassing van de effectentoetsing. Alleen op deze manier wordt een duidelijke verbetering van Europese regelgeving tot stand gebracht. Hierbij is controle op de kwaliteit en de uniformiteit van de effectentoetsing essentieel. De rapporteur stelt voor deze te leggen bij een onafhankelijke agency. Daarnaast is het ook van het grootste belang dat een effectentoetsing tijdig wordt gepubliceerd, zodat belanghebbenden invloed kunnen uitoefenen op de uiteindelijke effectentoetsing.

Verder is het van belang dat ook regelgeving die tot stand is gekomen in de comitologie procedure, onderworpen wordt aan een effectentoetsing. Dit garandeert zowel de kwaliteit van regelgeving en schept tevens meer transparantie in dit niet aan parlementaire controle onderworpen proces.

Ook de Raad en het Europees Parlement moeten hun verantwoordelijkheid nemen en hun "significante" amendementen onderwerpen aan een effectentoetsing.

Correcte implementatie van Europese regelgeving is eveneens een onderdeel van de strategie voor betere regelgeving. Het Europees Parlement, en met name de verantwoordelijk rapporteur van een wetgevende tekst, moet meer betrokken worden bij de implementatie van Europese regelgeving.

a Gazdasági és Monetáris Bizottság VÉLEMÉNYE (20.2.2006)

a Jogi Bizottság részére

Hatékonyabb jogalkotás 2004: a szubszidiaritás elvének alkalmazása – 12. éves jelentés
(2005/2055(INI))

A vélemény előadója: Ieke van den Burg

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  támogatja az európai törvényhozás fejlesztésére irányuló törekvést a növekedés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében, és hangsúlyozza a lisszaboni pilléreket támogató „hatékonyabb jogalkotáshoz” kapcsolódó kezdeményezések egységes és következetes szemléletmódjának szükségességét, amennyiben a piac gyengül; hangsúlyozza, hogy a „hatékonyabb jogalkotásra” irányuló kezdeményezéseket átlátható és demokratikus módon kell végrehajtani;

2.  támogatja az elveken alapuló és a mennyiség helyett a minőségre összpontosító jogalkotást; a „hatékonyabb jogalkotásról” szóló vitát jó alkalomnak tartja arra, hogy a jogalkotásra olyan folyamatként tekintsünk, amelynek célja a világosan meghatározott politikai célok elérése minden érdekelt fél elkötelezésével és bevonásával a folyamat valamennyi fázisa során az előkészítéstől a hatályba lépésig;

3.  azt szeretné, hogy a „hatékonyabb jogalkotás” globális szemléletet kövessen a Parlament, a Tanács és a Bizottság, valamint a tagállamok teljes körű bevonásával, és magában foglalva a valamennyi érdekelt féllel való konzultációt a polgárok bevonása érdekében, akikről a közelmúltban néhány tagállamban kiderült, hogy nem bíznak az európai projektben; javasolja, hogy növeljék a fogyasztók és a munkavállalók képviselőinek hozzájárulását és bevonását a konzultációs folyamatba;

4.  hangsúlyozza, hogy az érintett felekkel való konzultáció előkészítő szakasza különbözik az érintett felekkel a jogalkotási folyamat során való tárgyalástól, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a jogalkotási javaslatok benyújtása előtt gyakran kétoldalú tárgyalásokat folytat az egyes tagállamokkal, amely egyes esetekben olyan szokatlan, következetlen vagy ellentmondásos rendelkezésekhez, illetve egyes tagállamoknak kedvező, kívül maradási lehetőségekhez (opt-out) vagy kivételekhez vezet, amely torzulást okoz az egyenlő feltételek terén;

5.  ajánlja, hogy a szélesebb körű alkalmazás előtt néhány területen teszteljék és gondosan értékeljék a „hatékonyabb jogalkotás” programot; úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi piaci szabályozásban a Lámfalussy-folyamattal szerzett tapasztalat és különösen a szabályozók és a piaci résztvevők közötti párbeszéd jó próbát jelentett a dinamikus jogalkotási folyamat számára;

6.  figyelmeztet arra, hogy a „hatékonyabb jogalkotás” módszereinek tiszteletben kellene tartania a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti hatalmi egyensúlyt és ezen intézmények meghatározott szerepét; a Parlamenttől széles körű és integrált hozzájárulást kíván a korábbi tapasztalatokra építve; hangsúlyozza az újítások politikai jóváhagyásának szükségességét a jogalkotási folyamat során;

7.  úgy véli, hogy a magas szintű technikai jogalkotásnak nem kellene a társjogalkotóknak a törvényalkotás demokratikus folyamatából való kivonulásához vezetnie, inkább azt kellene támogatnia, hogy azok a lényeges politikai alapelvekre és célkitűzésekre, valamint ezek gyakorlatba való átültetésére koncentráljanak, és az előíró szemléletmódot egy felelős és a részvételt elősegítő megközelítés váltsa fel, a jogalkalmazó szabályozó hatóságok technikai szakértelmének és képességeinek használatával;

8.  üdvözli a hatásvizsgálatok kialakítását az előkészítő fázisban, de figyelmeztet, hogy ezek nem helyettesíthetik a jogszabályok előnyeiről és hátrányairól folytatott politikai vitákat; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók, a vállalatok és a polgárok érdekeit nem lehet pusztán költség-haszon elemzésre korlátozni; úgy véli, hogy a jogszabályokat az intézmények teljes felelőssége mellett, politikai prioritásaik kontextusában kell végrehajtani; teljes átláthatóságot kér az előkészítő fázis során, a várt eredményeken alapuló értékelésben, amennyiben további pontosítás szükséges, ragaszkodik a közös útmutatók fontosságához a három lisszaboni pillér teljes tiszteletben tartásával; valamint ragaszkodik a megfelelő költségvetéshez;

9.  üdvözli a nemzeti parlamentek fokozott bevonását a Bizottság munkaprogramjába, de óva int a javaslatok közül történő véletlenszerű válogatástól a szubszidiaritás és az arányosság elve alapján; kéri, hogy valamennyi új javaslat tartalmazzon egy összefoglalót a megfelelő terület hatályos jogszabályairól és magyarázatot arról, hogyan illeszkedik a rendszerbe az új jogszabály; kéri, hogy javasoljanak különböző alternatív lehetőségeket a Tanács és a Parlament számára a következmények megfelelő elemzésével az állampolgárok elvárásai, a három lisszaboni pillér, a költségek és az adminisztratív terhek szempontjából, különösen a kis- és középvállalkozásokra nézve;

10. az egész EU-ban egységes jogalkotási keretrendszer biztosítása érdekében felkéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy azt nem fogja megsérteni a Tanács azáltal, hogy számos eltérést biztosít egyes tagországok előnyére;

11. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem folytatott megfelelő eljárást, amikor a jogszabályok visszavonása és egyszerűsítése esetén nem vitatta meg a prioritásokat két társjogalkotójával; minden egyes esetre vonatkozóan egyértelmű indokolást és – ahol szükséges – alternatív javaslatokat kér;

12. emlékeztet arra, hogy az egyszerűsítés nem csupán technikai kérdés; támogatja a vívmányok újraorientálását a három lisszaboni pillér irányába, amennyiben ezt átláthatóan és demokratikus módon viszik véghez és nem csak adminisztratív aktustkén; ezért kéri a Bizottság stratégiájának teljes körű értékelését;

13. javasolja, hogy jöjjön létre intézményközi megállapodás a különböző jogalkotási eljárásokra és a Parlamentnek az egyes eljárásokban betöltött szerepére vonatkozóan, különös tekintettel a Parlament egyenjogú társjogalkotóként való elismerésére a komitológiai határozatok nyomon követése terén; hozzanak létre ehhoz hasonló megállapodásokat az olyan nemzetközi normalizáció tekintetében, mint amilyet az IASB biztosít;

14. úgy véli, hogy a közösségi jogszabályok végrehajtását komolyan és megelőző céllal kell ellenőrizni az eltérő értelmezések és a felesleges beruházások elkerülése végett; azt kívánja, hogy a Bizottság játsszon aktív szerepet a végrehajtásban a felügyeletet végzőkkel és szakértői csoportokkal együtt mind uniós, mind nemzeti szinten, mivel az esetleges buktatók korai elemzése elejét veheti a késedelmeknek és a vállalatokra rótt szükségtelen terheknek; javasolja, hogy a Parlament hozza létre, szoros együttműködésben nemzeti partnereivel, saját, végrehajtást ellenőrző eljárását;

15. úgy véli, hogy a Lámfalussy-folyamat hasznos mechanizmus; úgy ítéli meg, hogy a felügyeleti gyakorlat konvergenciája döntő fontosságú, ebben a tekintetben üdvözli a 3. szintű bizottságok munkáját és támogatja a megfelelő eszköztár létrehozására irányuló kérésüket; úgy véli, hogy a felügyeletet végzők megfelelő mozgásteret kaptak, és emiatt nincs szükség technikai részletekre a jogszabályokban, és ezáltal várhatólag a dinamikus piac számára megfelelőbb jogszabályok jönnek majd létre; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez soha nem csökkentheti a megfelelő jogszabályok végső célkitűzéseinek politikai felelősségét; ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényhozók alaposan ellenőrizzék a folyamatot, és ismételten megerősíti, hogy a Parlament jogalkotói jogait teljes mértékben tiszteletben kell tartani;

16. meggyőződése, hogy ha tiszteletben tartjanák a Parlament törvényhozói hatalmát a komitológia vonatkozásában, sokkal inkább hajlandó lenne az általános elvekre koncentrálni és a jogalkotás egyszerűsítését és innovációját támogatni; ezért még egyszer felhív egy horizontális intézményközi megállapodás létrehozására a tökéletesített komitológia érdekében, hogy határozottan pontosítsák és garantálják a Parlamentnek mint társjogalkotónak a tiszteletben tartását.

ELJÁRÁS

Cím	Jobb jogalkotás 2004: a szubszidiaritás elvének alkalmazása – 12. éves jelentés
Hivatkozások	2005/2055(INI)
Illetékes bizottság	JURI
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ECON 29.9.2005
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Ieke van den Burg 4.7.2005
A vélemény korábbi előadója/előadói
Vizsgálat a bizottságban	11.10.2005	28.11.2005		24.1.2006	13.2.2006
Az elfogadás dátuma	20.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		27 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Becsey Zsolt László, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Jonathan Evans, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in 't Veld, Wolf Klinz, Guntars Krasts, Astrid Lulling, Cristobal Montoro Romero, John Purvis, Karin Riis-Jørgensen, Dariusz Rosati, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Harald Ettl, Klaus-Heiner Lehne, Thomas Mann, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

ELJÁRÁS

Cím	Hatékonyabb jogalkotás 2004: a szubszidiaritás elvének alkalmazása - 12. éves jelentés
Eljárási szám	2005/2055(INI)
Illetékes bizottság   Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma	JURI 14.4.2005
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ECON 29.9.2005
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Bert Doorn 24.11.2004
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	5.10.2005		22.11.2005		30.1.2006			23.2.2006		21.3.2006
Az elfogadás dátuma	21.3.2006
A zárószavazás eredménye	+ - 0	12 0 7
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Maria Berger, Rosa Díez González, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Alain Lipietz, Hans-Peter Mayer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Gabriele Hildegard Stauner, Andrzej Jan Szejna, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Gauzès, Marie Panayotopoulos-Cassiotou
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
A benyújtás dátuma	23.3.2006
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)