JELENTÉS a hatályos belső piaci jogszabályok végrehajtásáról, következményeiről és hatásáról

21.3.2006 - (2004/2224(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
Előadó: Arlene McCarthy

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a hatályos belső piaci jogszabályok végrehajtásáról, következményeiről és hatásáról

(2004/2224(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság 2002. június 5-i, hatásvizsgálatról szóló közleményére (COM(2002)0276),

–   tekintettel a Bizottság 2002. június 5-i, a „Szabályozási környezet egyszerűsítésére és javítására” irányuló cselekvési tervről szóló közleményére (COM(2002)0278),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jobb jogalkotásról szóló, 2003. december 16-i intézményközi megállapodásra[1],

–   tekintettel a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárás hatásáról szóló, 2004. április 20-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a Versenyképesség Tanácsának 2005. november 25-26-i következtetéseire,

–   tekintettel a Bizottság „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” című, 2005. március 16-i közleményére (COM(2005)0097),

–   tekintettel a Bizottság „Hatékonyabb jogalkotás 2004” című, 2005. március 21-i jelentésére (COM(2005)0098),

–   tekintettel az Európai Bizottság 2005. június 15-i hatásvizsgálati iránymutatására, és annak mellékleteire (SEC(2005)0791),

–   tekintettel a Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az uniós jogalkotás jobb végrehajtásáról és a jobb szabályozásról szóló, 2005. szeptember 28-i véleményére,

–   tekintettel a Bizottság 2005-ben kiadott, a 2003-2006 közötti belső piaci stratégiáról szóló második végrehajtási jelentésére,

–   tekintettel a Bizottságnak a „Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégia" című, 2005. október 19-i közleményére (COM(2005)0535),

–   tekintettel a lisszaboni stratégia 2004. március 22–23-én történő újraindítására,

–   tekintettel a belső piaci eredményjelző jelentésekre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Belső piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0083/2006),

A. mivel a 2003 december 16-i intézményközi megállapodásban a Parlament, a Tanács és a Bizottság kötelezettséget vállalt a jobb szabályozási napirendre,

B.  mivel az újraindított lisszaboni napirenden belül a Bizottság a jobb szabályozást a munkahelyek és növekedés Európai Unióban történő fejlesztésének középpontjába helyezte,

C. mivel a dereguláció és az EU-jogszabályokból eredő bürokrácia csökkentése lényeges előfeltétele a lisszaboni célkitűzések elérésének,

D. mivel a jobb európai jogalkotásnak nagyobb versenyképességre kell vezetnie a globális gazdaságban, a vállalkozások közötti tisztességes versenyfeltételekre, a növekedés ösztönzésére és a társadalmi kohézió erősítésére,

E.  mivel a jobb szabályozás célkitűzésének megvalósítása nem vezethet a környezetvédelmi, szociális és fogyasztóvédelmi szabályok romlásához,

F.  mivel a polgárok és vállalkozások előnyre tesznek szert a megfelelő, világos és egyszerű belső piaci jogszabályokból, amelyek megkönnyítik a végrehajtást és a foganatosítást,

G. mivel az érdekelteket aggodalommal töltötték el a közösségi jogalkotásban szereplő nem világos vagy hiányos fogalmak, definíciók, illetve rendelkezések eredményeképpen tapasztalt nehézségek,

H. mivel az átültetési és végrehajtási problémák gyakran a rosszul megfogalmazott jogalkotási szövegekből erednek; mivel az európai jogalkotási szerveknek nagy a felelőssége ebben a tekintetben, és ezért el kell kerülniük a bonyolult és homályos kompromisszumokat a tárgyalások során,

I.   mivel a szöveges félreértések jogbizonytalanságot és félreérthetőséget idéznek elő a nemzeti jogba való átültetésük idején, és magukban rejtik a versenytorzulás és a belső piac szétaprózódásának veszélyét,

J.   mivel az egymást követő belső piaci eredményjelző jelentések azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy egyes tagállamokban javulás tapasztalható, a közösségi jogszabályok átültetése és végrehajtása továbbra is problémát jelent,

K. mivel a jobb szabályozási napirendnek prioritásokat kell felállítania a jelenlegi jogszabályok végrehajtása és átültetése terén annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek azok az ellentmondások, amelyek aláássák Európa versenyképességét, a munkavállalók és a fogyasztók jogait, valamint a fogyasztók és vállalkozások működőképességét a belső piacon,

L.  mivel az egymást követő belső piaci eredményjelző jelentések megmutatják, hogy az átültetés továbbra is súlyos probléma számos tagállamban,

M. mivel a jobb szabályozás mind előzetes, mind utólagos hatásvizsgálatot követel annak vizsgálata érdekében, hogy a célkitűzések megvalósíthatók-e, illetve megvalósultak-e,

N. mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság felismerte annak szükségességét, hogy megfelelő esetekben, illetve olyan esetekben, amikor az EK-Szerződés nem követeli meg konkrétan jogi eszköz használatát, alternatív szabályozási mechanizmusokat kell használni,

O. mivel a fent említett intézményközi megállapodás alapján az ilyen mechanizmusok nem alkalmazhatók, ha alapvető jogokról vagy fontos politikai lehetőségekről van szó, illetve olyan helyzetekben, amikor a szabályokat valamennyi tagállamban egységes módon kell alkalmazni,

P.  mivel nem létezik olyan mechanizmus, amelynek során tájékoztatnák a Parlamentet arról, ha alternatívákat alkalmaztak, illetve amelynek során konzultálnak a Parlamenttel olyan intézkedésekről, amelyeket más szabályozással valósítanak meg; mivel a fékek és ellensúlyok hiánya aláássa a parlament demokratikus előjogait,

Q. mivel alapvetően fontos, hogy mindhárom intézmény anyagi és személyi erőforrásokat vessen be annak érdekében, hogy "a jobb szabályozással foglalkozó" munkacsoportok jöjjenek létre,

1.  hangsúlyozza a jobb szabályozással kapcsolatos közös álláspont szükségességét, amely egy sor olyan szabályozási elven alapul, mint szubszidiaritás, az arányosság, felelősségre vonhatóság, következetesség, átláthatóság és célirányosság; hangsúlyozza, hogy ez a megközelítés nem hagyhatja figyelmen kívül a szociális konzultáció jogát, és annak tiszteletben kell tartania a részvételen alapuló demokrácia alapelveit;

2.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament, a Tanács és a Bizottság “jobb szabályozással foglalkozó” munkacsoportokat hozzon létre, és hogy intézményközi munkacsoportot állítsanak fel a képzések, a készségek és minőségellenőrzés fejlesztése céljából, valamint megosztásra és kiemelésre kerüljenek a jobb szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatok,

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen egy rövid, világos útmutatót a jobb szabályozási folyamathoz, amely ismerteti a legfontosabb értékelési lépéseket, amelyeket az EU-jogszabályok kialakítása, fejlesztése és végrehajtása során meg kell tenni; javasolja, hogy az útmutatónak azokat a megfelelőbb szabályozási alapelveket is össze kell foglalnia, amelyeket a jogalkotási folyamat során valamennyi félnek követnie kell;

4.  ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi bizottsági javaslathoz csatoljanak egy „jobb szabályozásra vonatkozó ellenőrző listát”, amely összefoglalja a javaslat előrehaladásának lépéseit, és hogy az egyes szakaszok befejezésekor a vonatkozó tanulmányokra és hatásvizsgálatokra való kereszthivatkozással frissíteni kell az ellenőrző listát;

5.  hangsúlyozza, hogy a szabályozás stratégiai megközelítése és a stabil keret optimális eredményeket fog előidézni azáltal, hogy lehetővé teszi az érintett ágazatok számára, hogy a leghatékonyabban tervezzék meg és hajtsák végre a jogszabályokat; dicséri a Bizottság CARS 21 kezdeményezését, amely jó példa a szabályozás stratégiai megközelítésére;

6.  kéri, hogy a Bizottság hajtson végre előzetes és utólagos hatásvizsgálatokat a jogalkotásról annak azonosításának elősegítése érdekében, hogy teljesültek-e a kulcsfontosságú politikai célkitűzések, illetve a szabályozási felülvizsgálati folyamat támogatása céljából,

7.  felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy önálló ellenőrző szervet az EU-jogszabályok minőségének és függetlenségének kialakítása és biztosítása érdekében;

8.  a hatásvizsgálat Bizottság általi egyetemes alkalmazása érdekében alapvető fontosságúnak tekinti, hogy azok minőségét a Bizottságon belül egy elkötelezett minőségellenőrző feladatkör alá rendeljék; hangsúlyozza, hogy nem vizsgál meg olyan javaslatokat amelyekhez nem társul minőségi hatásvizsgálat;

9.  úgy véli, hogy a hatásvizsgálatoknak kötelező szakértői értékelési folyamaton kell keresztülmennie, illetve, hogy a Parlamentnek részt kell vennie a szakértői értékelő bizottságok kinevezésében és kiválasztásában, valamint az értékelési követelmények meghatározásában,

10. ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamentnek továbbított valamennyi jogalkotási javaslat tartalmazzon vezetői összefoglalót a hatásvizsgálatról,

11. hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közösségi jogszabályok átültetése során további nemzeti szintű követelmények előírásával nem idéznek elő új végrehajtási problémákat („gold-plating”), és ezt a Bizottságnak szóló hivatalos nyilatkozattal erősítik meg;

12. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a közösségi jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását, egyszerűsítését és kodifikációját a hozzáférhetőség és olvashatóság javítása érdekében,

13. kéri, hogy a Bizottság álljon elő új javaslatokkal az érdekeltekkel folytatandó átláthatóbb és hatékonyabb konzultáció érdekében; az az álláspontja, hogy ebbe azonos feltételek mellett be kell vonni a szociális párbeszédben részt vevő partnereket, és hogy konzultálni kell a fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel;

14. sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló 98/34/EK irányelv szerinti műszaki szabálytervezetek előzetes ellenőrzésének hatékonyságát többek között azáltal, hogy a nyilvánosság számára nagyobb mértékű hozzáférést biztosít a Bizottság és a többi tagállam által felhozott kifogásokhoz;

15. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság jogsértés miatti átlátható, gyors eljárást hozzon létre a belső piaci vizsgálati esetekre vonatkozóan és tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a Bizottságnak a jogsértés kezelésére vonatkozó elsődleges kritériumait – ahogy azt a közösségi jog alkalmazásának jobb ellenőrzéséről szóló közleményében (COM (2002)0725 végleges) kijelentette – a gyakorlatban hogyan ellenőrzik és hívják fel rá a panaszosok figyelmét;

16. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy javítsa az európai jog végrehajtásának és betartásának nyomon követését; véleménye szerint ez valószínűleg elősegíti az átültetési arányok javítását, a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, valamint szankciók bevezetését kötelezettségszegés esetére; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság végrehajtásról szóló jelentései nem korlátozódhatnak a végrehajtási eszközök jogi elemzésére, hanem az irányelv gyakorlati alkalmazását is értékelniük kell;

17. ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament megkapja azon politikai intézkedések jegyzékét, amelyek során a Bizottság alternatív szabályozási mechanizmusokat vett igénybe, ami magában foglalja az ilyen intézkedések, azok gyakorlati – közelebbről a munkavállalói és fogyasztói jogokkal, társadalmi kohézióval, tisztességes versennyel, a növekedés ösztönzésével és az Unió versenyhelyzetével kapcsolatos – hatása és a folyamatból leszűrt legjobb gyakorlat és tanulságok kudarcának vagy sikerének értékelését; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az információt építsék be a Bizottság jobb jogalkotásról szóló éves jelentésébe;

18. elismeri, hogy a klasszikus szabályozási módszer nem mindig megfelelő a politikai célkitűzés eléréséhez;

19. ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Parlament, és különösen az illetékes előadó, központi szerepet töltsön be az európai jog tagállami végrehajtásának és betartásának ellenőrzésében, valamint annak a Bizottság általi felügyeletéhez;

20. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság az éves munkaprogramban adja meg azon javaslatok jegyzékét, amelyek alternatív szabályozás tárgyát képezhetik,

21. ragaszkodik ahhoz, hogy az alternatív szabályozási javaslatok világos célkitűzéseket és cselekvési határidőket, valamint kötelezettségszegés esetére vonatkozó szankciókat tartalmaznak,

22. javasolja, hogy a Parlament bizottságai hozzanak létre markáns felülvizsgálati mechanizmusokat a végrehajtás értékelésére és figyelemmel kísérésére, valamint a szabályozás alternatív formáinak használatára a jogorvoslat fogyasztók számára történő biztosítása érdekében, ahol a szereplők nem képesek eleget tenni kötelezettségvállalásaiknak az ilyen alternatív szabályozási javaslatok értelmében,

23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
• [2]  HL C 104., 2004.4.30., 143. o.

INDOKOLÁS

Pushing forward the better regulation agenda is vital, if the European Union is to meet the Lisbon goal of creating jobs and growth, and compete successfully in an increasingly aggressive global market. Better regulation is not deregulation. It is not a choice between economic and social standards, while regulation is essential to make markets work efficiently and it is clear that EU laws are necessary, where the objectives of the Treaty cannot be met by a member state acting alone, or where collective EU policy adds value.

Better regulation for the Internal Market is about ensuring good quality, effective legislation, which does not stifle innovation and lead to unnecessary burden and costs, in particular for SMEs, public authorities or voluntary groups.

It is clear that the confidence and trust of citizens, consumers and business in the EU, is linked to their experience or perception of EU laws and their impact on their daily lives. Internal market legislation must open up opportunities to trade and business, to give consumers and citizens increased choice, while protecting environmental, social and consumer rights.

All 3 EU institutions have committed themselves in the inter-institutional agreement of 2003 to the better regulation agenda. While progress has been achieved with a raft of new proposals from the Commission and initiatives from successive EU presidencies, improvements still need to be made to enhance the regulatory experience of all stakeholders. Council, Commission and Parliament should agree on a set of guiding principles for better regulation, such as proportionality, accountability consistency, transparency and targeting.

In a statement, Commissioner President Barroso has committed to scrapping legislative proposals that no longer seem to have a raison d´etre and to do away with "absurd" laws. The better regulation process must ensure that we do not end up with "absurd" laws in the first place.

This can be achieved by improving the drafting process, better consultation with stakeholders, good ex-ante and ex-post impact assessments, good transposition and critically good enforcement at a Member State level. Introducing a system of both ex-ante and ex-post assessment, of EU laws, can lead to a better regulation cycle, enabling legislators to review and evaluate whether the legislation has achieved its objectives. The European Parliament must be fully involved in this process, and needs resources to enable the Committees to perform a scrutiny of EU law.

Impact assessments should undergo a mandatory peer review process, and Parliament must be involved in the nomination and selection of the peer review panel and setting the requirements for such panels.

Successive internal market scoreboard reports indicate that, despite improvements in some member states, transposition and implementation continues to be a problem, while member states argue that more precise drafting of laws can help the effective implementation. Member states should equally resist the temptation to "add-on" to or gold plate EU laws with additional national requirements.

The 3 EU institutions have committed themselves in the inter-institutional agreement, to the use of alternative methods of regulation. This is an area, which has no democratic scrutiny or oversight and it is vital that Parliament is not merely notified of such proposals, but is actively involved in the decision making process.

If such models of regulation are to prove successful and engender trust and confidence, they must have a robust and transparent monitoring regime and must provide for sanctions for non-compliance. The better regulation agenda is a continuous learning process. This report underlines Parliaments commitment to the process and proposals, as outlined above. There are a number of areas of action, in which all 3 institutions can take the better regulation agenda forward, whilst ensuring that they fall within the democratic checks and balances.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (20.2.2006)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a hatályos belső piaci jogszabályok végrehajtásáról, következményeiről és hatásáról
(2004/2224(INI))

A vélemény előadója: Eoin Ryan

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.      az a véleménye, hogy a Liszabon II célkitűzések, különösen a munkahelyteremtés és versenyképesség elérése érdekében az EU-nak vonzóvá kell tennie magát mind a beruházók, mind a részvényesek számára; hangsúlyozza az eredményes és jól célzott szabályozás és a növekedés közötti közvetlen kapcsolatot; úgy véli, hogy fel kell mérni valamennyi, versenyképességre vonatkozó javaslat hatását, és ezért támogatja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jelenlegi kezdeményezését, amelynek határozott célja a jogalkotási reform valós megkezdése.

2.      emlékeztet arra, hogy az eurózóna megvalósulása óta a jogszabályok elsődleges célja annak lehetővé tétele, hogy a belső piac az iparágak növekedésének határokon átnyúló akadályai nélküli működjön, és hogy olyan mértgazdaságosság valósuljon meg, amely elősegíti a fúziókat és felvásárlásokat; úgy véli ezért, hogy az európai szabályozásnak egyszerűnek és egyértelműnek kell lennie; meg van győződve arról, hogy a verseny szabályozási reformon keresztül történő serkentése az az ösztönző, amelyre Európának szüksége van a termelékenység növelése érdekében;

3.      az a véleménye, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv (FSAP) eddig megfelelő mechanizmus volt ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca megvalósulásának céljához; úgy véli, hogy az FSAP eddig eljárási értelemben sikeres volt és jelentős megtakarításokhoz vezethet, ezáltal pedig tőkét szabadít fel az európai gazdaság finanszírozásához; üdvözli a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok folyamatos értékelését, amely jelenleg folyamatban van; tudomásul veszi, hogy a végrehajtás eddig nem volt pontos, illetve következetes, még rengeteg tervet kell megvalósítani, és dolgozni kell a végrehajtási rendszereken; úgy véli, hogy erősödik a globális verseny, amit figyelembe kell venni a szabályozási hatásvizsgálatokban;

4.      támogatja MARKT főigazgató vállalkozásokkal az Európai Üzleti Vizsgálati Testületen keresztül folytatott konzultációs módszerét, amely megkönnyíti a döntéshozatalt és egyszerűsíti az átültetést (kétoldalú „Átültetési Csomagülések” és „Többoldalú Szakértői Csoportok” segítségével); hatásvizsgálatok elvégzésére hív fel ezen kezdeményezések terén annak érdekében, hogy ezeket más főigazgatások is felhasználhassák; kéri, hogy a „jobb jogalkotásról” szóló intézményközi megállapodással összhangban komolyan kerüljenek megfontolásra a jogalkotás törvénybe iktatásának alternatívái, és hogy jobban használják ki a versenypolitikát; felülvizsgálati záradék bevezetésére is felhív annak érdekében, hogy az európai jogalkotás jobban tudjon a változásra reagálni;

5.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a pénzügyi termékeket a határokon átnyúló módon fel lehessen használni; e tekintetben kéri, hogy távolítsanak el minden fennmaradó akadályt például a lakossági bankszolgálatban vagy a biztosítási ágazatban;úgy véli, hogy jobban kell koncentrálni annak biztosítására, hogy a pénzügyi ágazat jelenlegi jogszabályait a tagállamokban végrehajtsák a kiegyenlített viszonyok megteremtése érdekében; noha a Lámfalussy intézkedések jól működnek, úgy véli, hogy a jogalkotási reformfolyamat hatékonyságának növelése érdekében olyan további intézkedéseket kell megvizsgálni, mint a több konzultáció és a viták gyorsabb megoldására vonatkozó megfelelő mechanizmusok; e tekintetben arra hív fel, hogy uniós szinten hatékony gyorsított választott bírósági/ombudsman által folytatott jogorvoslati mechanizmust hozzanak létre a belső piaci szabályokat érintő viták gyors megoldására; ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament előjogai a Lámfalussy eljárás keretében biztosítva legyenek;

6.  különösen úgy véli, hogy a szankciók területén megvalósított nemzeti végrehajtásnak nagy általánosságban hasonlónak kell lennie a tagállamokban; az idejét múlt jogalkotás helyettesítésre szánt jogszabályok nem hajthatók az ilyen jogszabályok mellett; úgy véli továbbá, hogy a szabályozók bizottságainak ügyelniük kell arra is, hogy a kisebb mértékű szabályozás kedvezőbb lehet, és annak később sem szükséges bővülnie.

ELJÁRÁS

Cím	A hatályos belső piaci jogszabályok végrehajtása, következményei és hatása
Eljárási szám	2004/2224(INI)
Illetékes bizottság	IMCO
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 29.9.2005
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Eoin Ryan 5.9.2005
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	28.11.2005		24.1.2006	13.2.2006
Elfogadás dátuma	20.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 2 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Jonathan Evans, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in 't Veld, Wolf Klinz, Guntars Krasts, Astrid Lulling, Cristobal Montoro Romero, John Purvis, Karin Riis-Jørgensen, Dariusz Rosati, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Harald Ettl, Klaus-Heiner Lehne, Thomas Mann, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	.

ELJÁRÁS

Cím	A hatályos belső piaci jogszabályok végrehajtása, következményei és hatása
Eljárás száma	2004/2224(INI)
Illetékes bizottság   Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma	IMCO 18.11.2004
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   Az ülésen való bejelentés dátuma	JURI 18.11.2004		ECON 29.9.2005
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	JURI 24.11.2005
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	0.0.0000.
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Arlene McCarthy 30.11.2004
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	15.3.2005	12.12.2005			15.9.2005			24.1.2006		21.03.2006
Az elfogadás dátuma	21.3.2006
A zárószavazás eredménye	+ - 0			30 3
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Charlotte Cederschiöld, Mia De Vits, Bert Doorn, Janelly Fourtou, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Edit Herczog, Pierre Jonckheer, Henrik Dam Kristensen, Kurt Lechner, Lasse Lehtinen, Arlene McCarthy, Toine Manders, Manuel Medina Ortega, Zita Pleštinská, Guido Podestà, Giovanni Rivera, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Andreas Schwab, Eva-Britt Svensson, József Szájer, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Šarūnas Birutis, Joseph Muscat, Alexander Stubb
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)
A benyújtás dátuma - A[6]	23.3.2006
Megjegyzések	…