JELENTÉS az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

31.3.2006 - (COM(2005)0108 – C6–0093/2005 – 2005/0033(COD)) - ***I

Regionális Fejlesztési Bizottság
Előadó: Rolf Berend

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0108 – C6–0093/2005 – 2005/0033(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0108)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 159. cikkének (3) bekezdésére és 181a. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0093/2005),

–   tekintettel a közép-európai árvízkatasztrófáról szóló, 2002. szeptember 5-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel az idei nyár európai természeti katasztrófáiról (tüzek és áradások) szóló, 2005. szeptember 8-i állásfoglalására[3],

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A6–0123/2006),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  rámutat arra, hogy a jogalkotási javaslatban 2006 utánra jelzett előirányzatok a következő többéves pénzügyi keretről szóló döntéstől függenek;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keret elfogadása után – adott esetben – nyújtson be a program pénzügyi referenciaösszegeinek kiigazítására vonatkozó javaslatot;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés
(1) Súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén a Bizottság szolidaritást vállal az érintett tagállamokkal és azok lakosságával: pénzügyi támogatást nyújtva elősegíti a normális életkörülmények gyors helyreállítását az érintett területeken, illetve hozzájárul a terrorista merényletek áldozatainak juttatott pénzbeli kárpótláshoz.	(1) A „katasztrófa” kifejezésen olyan nagy, romboló hatású esemény értendő, amelynek során a lakosság és a környezet súlyos károkat szenved, például árvíz, tűz vagy szárazság esetén. Súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén a Bizottság szolidaritást vállal az érintett tagállamokkal és mindenekelőtt azok lakosságával: azonnali, specifikus pénzügyi támogatást nyújtva elősegíti a normális életkörülmények gyors helyreállítását az érintett területeken, illetve hozzájárul a terrorista merényletek közvetlen áldozatainak juttatott pénzbeli kárpótláshoz, anélkül, hogy átvenné az állami vagy magánhivatalok feladatát.
Módosítás: 2 (1a) preambulumbekezdés (új)
	(1a) A Szolidaritási Alap cselekvőképességet biztosít a Közösség számára nagyobb méretű katasztrófák és válsághelyzetek esetén. Jelentős mértékben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a Közösség jobban és célzottabban lépjen fel olyan területeken, amelyeken a polgárok elvárják a Közösség fellépését. Ezen oknál fogva különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az alap alkalmazási területe és pénzügyi ellátottsága között koherencia legyen annak érdekében, hogy a Közösség egy kibővült és tovább bővítendő Európai Unióban a polgárok elvárásainak minden körülmények között meg tudjon felelni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy el kell kerülni az alkalmazási terület túlfeszítését, másrészt azt, hogy a Közösség az egyértelműen meghatározott alkalmazási területeken még a különösen válságos években is elegendő eszközökkel rendelkezik.
Indokolás
Az új Szolidaritási Alap egy tematikájában bővített és – az új államokkal, mint például Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdése révén – gyakorlatilag földrajzilag is bővített alkalmazási területet állapít meg változatlan pénzügyi háttérrel. Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a polgárok új, teljesíthetetlen elvárásokat támasztanak az Unióval szemben. Ezt a veszélyt az eszközök rugalmas kezelésével és egy egyértelműen meghatározott alkalmazási területtel kell elhárítani.
Módosítás: 3 (3) preambulumbekezdés
(3) A súlyos katasztrófákat és válsághelyzeteket előidézhetik természeti, ipari és technológiai események, például tengerszennyezés és sugárveszély, illetveközegészséget veszélyeztető helyzetek, elsősorban a hivatalosan bejelentett világméretű influenzajárványok, valamint terrorcselekmények. A gazdasági és társadalmi kohézió már létező eszközei fedezni tudják a kockázatmegelőző intézkedések költségeit, s képesek a sérült infrastruktúra helyreállításának finanszírozására. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja révén – melyet a 2012/2002/EK tanácsi rendelet hozott létre – a Közösség részt tud vállalni az emberek azonnali szükségleteinek kielégítésére szolgáló segélyszolgálatok mozgósításában, illetve az infrastruktúra legfontosabb elemeit ért károk kijavításában annak érdekében, hogy a katasztrófa sújtotta területeken a gazdasági élet újraindulhasson. Az alap forrásai azonban elsősorban természeti katasztrófák idején mozgósíthatók.A Közösség számára lehetővé kell tenni, hogy nem természeti eredetű válsághelyzetekre is reagálni tudjon.	(3) A súlyos környezeti, ipari és technológiai katasztrófákat, például a folyó- és tengerszennyezést és a sugárveszélyt, előidézhetik azonnali pusztító hatással járó, ember által véletlenül okozott események, vagy természeti események, mint például árvizek vagy erdőtüzek, vagy hosszú távú következményekkel járó események, mint például szárazság vagy fagy, valamint terrortámadások. A gazdasági és társadalmi kohézió már létező eszközei fedezni tudják a kockázatmegelőző intézkedések költségeit, s képesek a sérült infrastruktúra helyreállításának finanszírozására. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja révén – melyet a 2012/2002/EK tanácsi rendelet hozott létre – a Közösség részt tud vállalni aközvetlenülérintett személyek azonnali szükségleteinek kielégítésére szolgáló segélyszolgálatok mozgósításában, illetve az infrastruktúra legfontosabb elemeit ért károk kijavításában annak érdekében, hogy a katasztrófa sújtotta területeken a gazdasági élet újraindulhasson. Az alap alkalmazási körébe azonban elsősorban olyan katasztrófák tartoznak, amelyek természeti eseményekre vezethetők vissza, jóllehet a Közösség számára lehetővé kell tenni, hogy nem természeti eredetű, valamint olyan válsághelyzetekre is reagálni tudjon, amelyek esetében a felelősség megfelelően nem állapítható meg.
Módosítás: 4 (4a) preambulumbekezdés (új)
	(4a) A Szolidaritási Alap finanszírozásának a pénzügyi terv keretétől függetlenül kell történnie, és a maximális összeget csupán szükség esetén lehet mobilizálni. A megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében a Szolidaritási Alapnak, legfeljebb 7 milliárd euróig, a rugalmassági tartalék részét kell képeznie.
Indokolás
Ez a módosítás a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről (2004/2209(INI)) szóló, 2005. június 8-i európai parlamenti állásfoglalásban foglalt, a Szolidaritási Alapról szóló ajánlásokat követi. Az összeget a jelenlegi árakon (7 milliárd euró) határozták meg a 2004-es árak helyett..
Módosítás: 5 (5) preambulumbekezdés
(5) A szubszidiaritás elvével összhangban az e rendelet alapján hozott intézkedéseket súlyos katasztrófahelyzetekre kell korlátozni, melyek meghatározása az érintett terület függvénye. Ugyanakkor, azonban, bizonyos mértékig a politikai megfontolásoknak is teret kell biztosítani annak érdekében, hogy megfelelő válaszlépéseket lehessen tenni olyan különösen súlyos következményekkel járó események kapcsán, melyeket – természetüknél fogva – pusztán az okozott fizikai kár alapján nem lehet megítélni. Ide tartoznak mindenekelőtt a súlyos egészségügyi veszélyhelyzetek és a terrorcselekmények. Figyelembe kell venni, továbbá, a távoli és elszigetelt régiók, pl. a szigetek és peremvidékek sajátos helyzetét.	(5) A szubszidiaritás elvével összhangban az e rendelet alapján hozott intézkedéseket súlyos katasztrófahelyzetekre kell korlátozni, melyek meghatározása az érintett terület függvénye. Terrortámadás esetén a Közösségnek akkor is reagálnia kell az eseményekre, ha az anyagi kár nem felel meg az alap mobilizációjához szükséges mennyiségi feltételnek, a támadás következményei azonban olyan súlyosak, hogy a közösségi szolidaritás szükségessé válik. Megerősített partnerség alapján figyelembe kell venni, továbbá, a távoli és elszigetelt régiók, pl. a szigetek és peremvidékek sajátos helyzetét.
Indokolás
A módosítás összhangban van az előadó szövegével, és annak egyértelművé tételére irányul, hogy a Közösség hogyan reagáljon a terrortámadások folytán előálló rendkívüli helyzetekre, és hogyan alakítsa a Közösség és a távoli vagy elszigetelt régiók, mint például a szigetek és a peremvidékek, közötti kapcsolatokat.
Módosítás: 6 (5a) preambulumbekezdés (új)
	(5a) A Szolidaritási Alap létrehozását követő első évben szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az alap alkalmazása olyan katasztrófák esetén, amelyek lassú fejlődés eredményeként alakulnak ki, problematikus. Ezért szükséges, hogy a rendeletben egyértelműen meghatározzák azt az időpontot, amikortól egy kérelem támogatható, továbbá szükséges, hogy a támogathatóság szabályait a kiváltó esemény különös jellegzetességeihez, intenzitásához és időtartamához hozzáigazítsák, ami által mindenekelőtt az ilyen típusú katasztrófák esetén meghozott egyedi intézkedések pénzügyi fedezetét biztosítják.
Indokolás
Földrengés, árvíz vagy tűz esetén a károk megállapítása azonnal és egyszerűen lehetséges, szárazság esetében viszont sokkal tovább tarthat a kárfelvétel és rövid idő alatt nehezen állapítható meg a kár, jóllehet a következmények ugyanannyira súlyosak.
Módosítás: 7 (6) preambulumbekezdés
(6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, támogatásban kell részesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint.	(6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, támogatásban lehetrészesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint.
Indokolás
Ugyanazt a megfogalmazást kell használni, mint a 3. cikkben.
Módosítás: 8 (10) preambulumbekezdés
(10) Körültekintő pénzgazdálkodás szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság megfelelő válaszlépéseket tudjon tenni, ha egyazon évben több súlyos katasztrófa következik be.	(10) Körültekintő pénzgazdálkodás szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság megfelelő válaszlépéseket tudjon tenni, amennyibenviszonylag rövid idő alatt több katasztrófa követi egymást.
Indokolás
A Szolidaritási Alapnak tudnia kell reagálni a sorozatosan bekövetkező katasztrófák következményeire.
Módosítás: 9 (12) preambulumbekezdés
(12) Az e rendelet alapján juttatott támogatások kifizetési és felhasználási mechanizmusának tükröznie kell a beavatkozás sürgősségét. Ezért a jóváhagyott pénzügyi támogatás felhasználása vonatkozásában határidőt kell megállapítani.	(12) Az e rendelet alapján juttatott támogatások kifizetési és felhasználási mechanizmusának tükröznie kell a beavatkozás sürgősségét. Ezért a jóváhagyott pénzügyi támogatás felhasználása vonatkozásában realisztikus határidőt kell megállapítani.
Indokolás
A határidőknek meg kell felelniük a katasztrófa által teremtett körülményeknek.
Módosítás: 10 (13) preambulumbekezdés
(13) Hasznosnak bizonyulhat, ha a támogatásban részesülő állam – összhangban saját alkotmányos és intézményi viszonyaival, valamint jogi és pénzügyi helyzetével – a regionális vagy a helyi hatóságokat is bevonja a végrehajtási megállapodások megkötésébe és végrehajtásába. Mindazonáltal továbbra is a kedvezményezett állam felelős a támogatás felhasználásáért és a közösségi finanszírozás révén támogatott műveletek irányításáért és ellenőrzéséért az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi Euratom rendeletnek, (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) megfelelően.	(13) Egy támogatásban részesülő államnak – összhangban saját alkotmányos és intézményi viszonyaival, valamint jogi és pénzügyi helyzetével – be kell vonnia a regionális vagy a helyi hatóságokat is a végrehajtási megállapodások megkötésébe és végrehajtásába. Mindazonáltal továbbra is a kedvezményezett állam felelős a támogatás felhasználásáért és a közösségi finanszírozás révén támogatott műveletek irányításáért és ellenőrzéséért az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK tanácsi Euratom rendeletnek, (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) megfelelően.
Indokolás
A természeti katasztrófák hatásai mindenekelőtt regionális szinten jelentkeznek, ezért a szubszidiaritás elvének figyelembevételével a tagállamoknak be kell vonniuk az érintett helyi és regionális hatóságokat a támogatások végrehajtásába.
Módosítás: 11 (15) preambulumbekezdés
(15) A közösségi fellépés nem menti fel azt a harmadik felet kötelezettségei alól, aki a „szennyező fizet” elv értelmében leginkább felelős az általa okozott kárért, s nem teszi feleslegessé a megelőző intézkedéseket sem közösségi, sem tagállami szinten.	(15) A közösségi fellépés nem menti fel azt a harmadik felet kötelezettségei alól, aki a „szennyező fizet” elv értelmében leginkább felelős az általa okozott kárért, s nem teszi feleslegessé a megelőző intézkedéseket sem közösségi, sem tagállami szinten, valamint nem veszi át az állami, illetve magánbiztosítók szerepét sem.
Indokolás
A szolidaritás nem jelentheti azt, hogy mások helyett cselekszenek.
Módosítás: 12 (21) preambulumbekezdés
(21) Az e rendelet alapján tanúsított szolidaritásvállalás megkönnyítésére technikai segítségnyújtást kell biztosítani annak érdekében, hogy a Bizottság jobban el tudja bírálni a hozzá intézett kérelmeket.	(21) Az e rendelet alapján tanúsított szolidaritásvállalás megkönnyítésére technikai segítségnyújtást kell biztosítani annak érdekében, hogy javítsák a tagállamoknak a Bizottsághoz vagy más, illetékes testülethez benyújtott támogatási kérelmek megfelelő kitöltésére irányuló képességét annak érdekében, hogy a Bizottság jobban el tudja bírálni a hozzá intézett kérelmeket.
Indokolás
A tagállam(ok)nak arra is képesnek kell lenni(ük), hogy a technikai segítségnyújtás keretében rendelkezésre álló pénzre irányuló kérelem elkészítésével kapcsolatos költségek egy részét fedezzék a szükséges szakértői vélemények kifizetése érdekében.
Módosítás: 13 (23) preambulumbekezdés
(23) E rendeletet kell alkalmazni attól az időponttól kezdődően, hogy a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv érvénybe lép,	(23) E rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított huszadik nappal kezdődően kell alkalmazni.
Indokolás
A rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után kell hatályba lépnie.
Módosítás: 14 1. cikk (1) bekezdés
(1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap) abból a célból hozták létre, hogy segítségével a Közösség a tagállamokat, illetve az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt országokat (a továbbiakban: támogatásra jogosult államok) sújtó súlyos katasztrófák esetén megfelelő válaszlépéseket tudjon tenni.	(1) Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap) abból a célból hozták létre, hogy segítségével a Közösség a tagállamokat, azok régióit, illetve az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelölt országokat (a továbbiakban: támogatásra jogosult államok) sújtó súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén megfelelő válaszlépéseket tudjon tenni.
Módosítás: 15 1. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a)Az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató állam csak abban az esetben kérhet támogatást az alaptól, ha a súlyos katasztrófa az ezen állam és valamely tagállam között fekvő, határon átnyúló szárazföldi vagy tengeri területet érint.
Indokolás
Figyelembe véve az Alap korlátozott pénzügyi forrásait, és a „terrorizmus” kifejezés pontatlanságát, az Alap pénzügyi támogatásait csak a súlyos katasztrófák és súlyos válsághelyzetek folytán elszenvedett károk enyhítésére kellene felhasználni.
Módosítás: 16 1. cikk (2) bekezdés b) pont
b) ipari és technológiai katasztrófák;	b) ipari és/vagy technológiai katasztrófák;
Indokolás
A katasztrófák két fajtája együttesen és külön is bekövetkezhet.
Módosítás: 17 2. cikk (1) bekezdés
(1) E rendelet alkalmazásában egy katasztrófa akkor tekintendő súlyosnak, ha legalább egy támogatásra jogosult államban olyan közvetlen károkat eredményez, melyek becsült összege 2007-es árakon számítva meghaladja az 1 milliárd eurót, vagy az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,5%-át.	(1) E rendelet alkalmazásában egy katasztrófa vagy válsághelyzet akkor tekintendő súlyosnak, ha legalább egy támogatásra jogosult államban olyan közvetlen károkat eredményez, melyek becsült összege 2007-es árakon számítva meghaladja az 1 milliárd eurót, vagy az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének 0,5%-át.
Indokolás
Ha a támogatható állam területén bekövetkezett esemény nem felel meg a katasztrófa mennyiségi kritériumainak, a Bizottságnak az alap pénzügyi támogatása iránt benyújtott kérelem értékelése során konzultálnia kell az Európai Parlament illetékes bizottságaival.
Módosítás: 18 2. cikk második bekezdés
Mindazonáltal a Bizottságnak kivételes és indokolt esetben módjában áll úgy döntenie, hogy súlyosnak minősíti a támogatásra jogosult állam területét sújtó katasztrófát abban az esetben is, ha az nem felel meg a fenti mennyiségi kritériumoknak.	Mindazonáltal a Bizottságnak kivételes és indokolt esetben módjában áll úgy döntenie, hogy súlyosnak minősíti a támogatásra jogosult állam területének egy meghatározott részét sújtó katasztrófát abban az esetben is, ha az nem felel meg a fenti mennyiségi kritériumoknak. Ezekben az esetekben a Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést az Európai Szolidaritási Alap keretében.

Módosítás: 19

2. cikk második a) bekezdés (új)

	Különös figyelmet kell szentelni a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében meghatározott távoli és elszigetelt régiókra, például a szigetekre és a legkülső régiókra.

Indokolás

Meg kell őrizni ezt a pontosítást, amely a Szolidaritási Alapról szóló jelenleg hatályos rendelet 2. cikkében is szerepel, a rendeletre irányuló jelen javaslat (5) preambulumbekezdésében található megfelelő hivatkozás megerősítése érdekében.

Módosítás: 20

3. cikk (1) bekezdés első albekezdés

(1) Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítélhet meg számára.	(1) Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa vagy válsághelyzet következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítélhet meg számára.

Indokolás

Pénzügyi támogatást kell megítélni bármely támogatásra jogosult államnak, ha súlyos katasztrófa vagy válsághelyzet következik be annak akár szárazföldi, akár tengeri területén.

Módosítás: 21

3. cikk (1) bekezdés második albekezdés

Ha a fenti albekezdésben említett államnak valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult szomszédját is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa, a Bizottság a szomszédos állam kérésére azt is támogatásban részesítheti az alapból.	Ha az első albekezdésben említett állammal valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult országot is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa vagy válsághelyzet, a Bizottság a szomszédos állam kérésére azt is támogatásban részesítheti az alapból.

Indokolás

Pénzügyi támogatást kell megítélni bármely támogatásra jogosult államnak, ha súlyos katasztrófa vagy válsághelyzet következik be annak akár szárazföldi, akár tengeri területén.

Módosítás: 22 4. cikk a), b), d) és g) pont
a) az energia- és vízellátás, a szennyvízgazdálkodás, telekommunikáció, közlekedés, egészségügy és oktatás területén az infrastruktúra és berendezések működőképességének azonnali helyreállításához nélkülözhetetlen szükségintézkedések;	a) az energia- és ivóvízellátás, a szennyvízgazdálkodás, telekommunikáció, közlekedés, egészségügy és oktatás területén az infrastruktúra és berendezések működőképességének azonnali helyreállításához, valamint a vészhelyzeti infrastruktúra létrehozásához és a lakosság azonnali ellátásához; továbbá a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen szükségintézkedések;
b) azonnali orvosi segítség és a közegészséget közvetlenül fenyegető veszélyek elleni védőintézkedések, úgymint a vészhelyzet folyamán használt védőoltások, gyógyszerek, gyógyászati termékek, felszerelések és infrastruktúra költségeinek fedezése;	b) azonnali orvosi segítség és a lakosság védelmét szolgáló intézkedések súlyos közegészségügyi válsághelyzet bekövetkezése esetén;
d) a katasztrófaelhárítást biztosító infrastruktúra azonnali biztosításához nélkülözhetetlen szükségintézkedések;	d) a természeti katasztrófák, valamint azok azonnali hatásainak azonnali elhárításához, továbbá a katasztrófaelhárítást biztosító infrastruktúra azonnali biztosításához szükséges intézkedések;
g) a terrorcselekmények közvetlen áldozatainak és azok családjának nyújtott orvosi, pszichológiai és szociális segítség.	g) azonnali intézkedések a súlyos katasztrófák és terrortámadások közvetlen áldozatainak nyújtott orvosi segítség terén, valamint az áldozatok és azok családjának nyújtott pszichológiai és szociális segítség.
Módosítás: 23 5. cikk (1) bekezdés
(1) Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel a katasztrófa által okozott első kár bekövetkeztét követően kell benyújtania a Bizottsághoz, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie:	(1) Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel azon időpont után, amikor először hívták fel a hatóságok figyelmét a súlyos katasztrófa által okozottelső kárra, kell benyújtania a Bizottsághoz, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie:
a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra és gazdaságra gyakorolt hatása;	a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra, környezetre és gazdaságra, valamint a kulturális és természeti örökségre gyakorolt hatása;
b) a 4. cikkben felsorolt kategóriákba tartozó, s az adott katasztrófa esetében szükséges műveletek becsült költségeinek eloszlása;	b) a 4. cikkben felsorolt kategóriákba tartozó, s az adott katasztrófa esetében szükséges műveletek becsült költségeinek eloszlása;
c) bármely más forrásból származó közösségi támogatás, mely segíthet a katasztrófa következményeinek felszámolásában;	c) bármely más forrásból származó közösségi támogatás, mely segíthet a katasztrófa következményeinek felszámolásában;
d) bármely más forrásból származó nemzeti vagy nemzetközi támogatás – beleértve a magán- és állami biztosításból befolyó kártérítést –, mely hozzájárulhat a károk felszámolásának költségeihez, különösen pedig a támogatható műveletek költségeihez.	d) bármely más forrásból származó nemzeti vagy nemzetközi támogatás – beleértve a magán- és állami biztosításból befolyó kártérítést –, mely hozzájárulhat a károk felszámolásának költségeihez, különösen pedig a támogatható műveletek költségeihez.
Az első albekezdés a) pontjában megadott információnak tartalmaznia kell a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár becsült összegét.	Az első albekezdés a) pontjában megadott információnak tartalmaznia kell a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár becsült összegét. A maradandó és tartós hatású katasztrófákból származó károk mennyiségi meghatározásának nehézsége esetén az érintett tagállam kérelmére a Bizottság meghosszabbíthatja az alapból származó támogatás iránti kérelem benyújtásának tíz hetes határidejét.
Módosítás: 24 6. cikk (2) bekezdés
(2) Az (1) bekezdés első albekezdése értelmében folyósított támogatási előleg összege az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 5%-ának felel meg, de nem haladhatja meg az 5 millió eurót.	(2) Az (1) bekezdés első albekezdése értelmében folyósított támogatási előleg összege az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség legfeljebb 5%-ának felel meg, de nem haladhatja meg az 5 millió eurót.
Indokolás
Nem tűnik megfelelőnek mindig pontosan 5%-ban meghatározni a lehetséges előlegek összegét.
Módosítás: 25 6.cikk (2a) bekezdés (új)
	(2a) Külön meg kell említeni a visszafizetési rendelkezéseket.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy következő értékelés a támogatásból való kizárást eredményezi, az előleget vissza kell fizetni.
Módosítás: 26 7. cikk (1) bekezdés
(1) A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a lehető leggyorsabban eldönti, részesíti-e a kérelmezőt támogatásban, s ha igen, meghatározza a rendelkezésre álló források által biztosított kereteken belül folyósítható támogatás megfelelő mértékét.	(1) A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a lehető leggyorsabban, két héten belül eldönti, részesíti-e a kérelmezőt támogatásban, s ha igen, meghatározza a rendelkezésre álló források által biztosított kereteken belül folyósítható támogatás megfelelő mértékét.
Ez az összeg nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 50%-át.	Ez az összeg nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 50%-át.
	A kísérő költségvetési javaslatokat, a 8. cikkben felvázoltak szerint, a megfelelő összeg meghatározásával párhuzamosan kell elkészíteni, és a Bizottság ezzel egyidejűleg terjeszti elő őket. Az alap mobilizálásához szükséges valamennyi javaslat benyújtásának teljes eljárása, ahogy azt a korábbi bekezdésekben lefektetett határidők jelzik, nem haladhatja meg az érintett állam kérelmének beérkezését követő három hónapos időtartamot.
Indokolás
A folyamat felgyorsítása a 2005-ös késedelmekkel kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt szükséges.

Módosítás: 27

7. cikk (2) bekezdés első albekezdés

(2) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás e rendeletben meghatározott feltételei nem teljesülnek, erről az érintett államot értesíti.	(2) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás e rendeletben meghatározott feltételei nem teljesülnek, erről az érintett államot a lehető leghamarabb értesíti.

Indokolás

Illeszkedik az (1) bekezdéshez.

Módosítás: 28

8. cikk (1) bekezdés első albekezdés

(1) Ha a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítél meg, a költségvetési hatósághoz benyújtja a 7. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott összegnek megfelelő előirányzatok engedélyezéséhez szükséges javaslatokat.	(1) Ha a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítél meg, a költségvetési hatósághoz haladéktalanul benyújtja a 7. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott összegnek megfelelő előirányzatok engedélyezéséhez szükséges javaslatokat.

Indokolás

A Bizottságnak haladéktalanul továbbítania kell a pénzügyi segítségre irányuló kérelmet a költségvetési szervhez.

Módosítás: 29 8. cikk (2) bekezdés
(2) Azt követően, hogy a költségvetési hatóság rendelkezésre bocsátja az előirányzatokat, a Bizottság határozatot hoz a támogatás folyósításáról, melynek során figyelembe veszi a 6. cikk (1) bekezdése alapján esetleg már folyósított támogatási előlegeket.	(2) Feltéve, hogy a költségvetési hatóság rendelkezésre bocsátja az előirányzatokat, a Bizottság határozatot hoz a támogatás folyósításáról, melynek során figyelembe veszi a 6. cikk (1) bekezdése alapján esetleg már folyósított támogatási előlegeket.
Indokolás
Jóllehet a gyakorlatban talán nem valószínű ilyen probléma felmerülése, e jogalkotási szöveg létrehozásában nem vehető magától értetődőnek, hogy az előirányzatok mindig elérhetőek lesznek.

Módosítás: 30

9. cikk (1) bekezdés

1. A támogatás folyósításáról szóló határozat elfogadását követően a Bizottság – közvetlenül az után, hogy a 10. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás aláírására sor kerül – egy összegben kifizeti a támogatást a kedvezményezett államnak.	1. A támogatás folyósításáról szóló határozat elfogadását követően a Bizottság – a 10. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás aláírását követő 15 napon belül – egy összegben kifizeti a támogatást a kedvezményezett államnak.

Indokolás

Olyan szükséghelyzetekben, amikor létfontosságú a gyors cselekvés, egyértelmű határidőket kell meghatározni, hogy – az összetett műveletekhez szükséges minimális fokú rugalmassággal együtt – azonnali választ lehessen adni.

Módosítás: 31

9. cikk (2) bekezdés

(2) A kedvezményezett állam a támogatást annak esetleges kamataival együtt az első káreseményt követő 18 hónapon belül felhasználja azon támogatható műveletek finanszírozására, melyeket a káreset bekövetkezte után végez el.	(2) A kedvezményezett állam a támogatást annak esetleges kamataival együtt a 10. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás aláírásától számított 12 hónapon belül, de legkésőbb mindenképpen az első káreseményt követő 18 hónapon belül felhasználja azon támogatható műveletek finanszírozására, melyeket a katasztrófa bekövetkezte után végez el.

Indokolás

E rendelet célja az, hogy kizárólag szükséghelyzeteket kezeljen a rendes életkörülmények helyreállítása céljából. Ezért az azonnali segítségnyújtásra meghatározott 12 hónapos időkeretnek elegendőnek kell lennie. Ezen túlmenően, az alap igénybevételére meghatározott időkeret nem függhet a tagállam ellenőrzésén kívül álló tényezőktől, beleértve a 10. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás megkötésében bekövetkező késedelmet. Hasonlóképpen, nem szabad megengedni, hogy a tagállam szándékosan késleltesse a 10. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás megkötését azzal a céllal, hogy meghosszabbítsa a támogatás igénybevételére szolgáló időszakot.

Módosítás: 32 11. cikk (2) bekezdés
(2) A kedvezményezett államok minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy harmadik féltől kárpótlásban részesüljenek.	(2) Alapvetően – különösen az ipari és technológiai katasztrófák esetében – a „szennyező fizet” elvet kell alkalmazni.A kedvezményezett államoknak ezért igazolniuk kell, hogy minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy harmadik féltől kárpótlásban részesüljenek.
Indokolás
Biztosítani kell, hogy a Szolidaritási Alap ne eredményezhesse a katasztrófáért felelősök felelősség alóli mentesítését. A tagállamokat ezért arra kell sarkallni, hogy hozzanak létre olyan hatékony jogi keretet és jogrendszert, amely az ipari balesetek esetén a felelősséget a lehető legszélesebb körben biztosítja.
Módosítás: 33 15. cikk
(1) Abban az esetben, ha a 8. cikknek megfelelően javaslatot nyújtanak be, s az adott évben fennmaradó, az alap számára rendelkezésre álló pénzügyi források nem tudják fedezni a szükségesnek ítélt pénzügyi támogatást, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözetet az alap számára elkülönített következő évi pénzügyi előirányzatok terhére finanszírozzák.	(1) Abban az esetben, ha a 8. cikknek megfelelően javaslatot nyújtanak be, s az adott évben fennmaradó, az alap számára rendelkezésre álló pénzügyi források nem tudják fedezni a szükségesnek ítélt pénzügyi támogatást, a Bizottság javasolhatja a költségvetési ellenőrzést gyakorló Európai Parlamentnek, hogy a különbözetet az alap számára elkülönített következő két évi pénzügyi előirányzatok terhére finanszírozzák.
(2) A katasztrófa bekövetkezésének évében és az azt követő évben minden körülmények között tiszteletben kell tartani az alap éves költségvetésének felső határát.	(2) A katasztrófa bekövetkezésének évében és az azt követő két évben minden körülmények között tiszteletben kell tartani az alap éves költségvetésének felső határát.
Indokolás
Az alap alkalmazási területét földrajzilag és tematikusan is ki kell bővíteni, azaz növekszik azon helyzetek száma, amelyekben az alapot igénybe lehet venni. Emellett azonban nincs mozgástér az alap finanszírozásának növelésére. Ennek az ellentétnek a feloldása érdekében növelni kell a pénzügyi gazdálkodás rugalmasságát. Az évi egymilliárd eurós maximális felső határnak rendszerint csupán a töredékét fizetik ki. A maximális felső határt két év helyett három éven belül kell kiszámítani annak érdekében, hogy az Unió szélsőséges helyzetekben is cselekvőképes maradjon a pénzügyi kerete túllépése nélkül.
Módosítás: 34 17. cikk (2) bekezdés
(2) Ha egy kedvezményezett állam nem tesz eleget a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak, a Bizottság az adott államot a részére folyósított pénzügyi támogatás teljes vagy részleges visszafizetésére kötelezheti.	(2) Ha egy kedvezményezett állam nem tesz eleget a 10. cikk (3) bekezdésében vagy a 11. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, a Bizottság az adott államot a részére folyósított pénzügyi támogatás teljes vagy részleges visszafizetésére kötelezheti.
Indokolás
Arra az esetre, ha a kedvezményezett állam nem tesz meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a harmadik féltől kárpótlásban részesüljön (ami rendszerint hosszú időt vehet igénybe), a Bizottságnak hatékony szankciókkal kell rendelkeznie, ha ilyen mulasztást állapít meg.

Módosítás: 35

17. cikk (2a)bekezdés (új)

	(2a) Ha a kedvezményezett állam az előző súlyos katasztrófa után nem tett megelőző intézkedéseket, és a súlyos katasztrófa nyomán bekövetkező kár csökkenthető vagy megelőzhető lett volna a megelőző intézkedések meghozatalával, akkor a Bizottság felszólítja a kedvezményezett államot, hogy teljes egészében vagy részben fizesse vissza a kapott pénzügyi támogatást.

Indokolás

Az alapból nyújtott támogatásnak nem gátolnia, hanem sokkal inkább ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy intézkedéseket tegyenek a súlyos katasztrófák újbóli bekövetkeztének megelőzésére, vagy hatásuk csökkentésére. Amennyiben a tagállamok nem tesznek megelőző intézkedéseket – feltéve, hogy ezt megtehették volna –, akkor felül kell vizsgálni a súlyos katasztrófa esetén az alapból történt támogatásukat.

Módosítás: 36

19. cikk

Minden év július 1-je előtt – [a hatálybalépés évét követő év]. évi hatállyal – a Bizottság jelentést terjeszt be az Európai Parlament és a Tanács elé az ennek a rendeletnek alapján az előző évben végzett tevékenységekről. A jelentés elsősorban a benyújtott kérelmekkel, a megítélt támogatások folyósításáról hozott határozatokkal, valamint a pénzügyi támogatás megszüntetésével kapcsolatban nyújt tájékoztatást.

Minden év július 1-je előtt – [a hatálybalépés évét követő év]. évi hatállyal – a Bizottság jelentést terjeszt be az Európai Parlament és a Tanács elé az ennek a rendeletnek alapján az előző évben végzett tevékenységekről. A jelentés elsősorban a benyújtott kérelmekkel, a megítélt támogatások folyósításáról hozott határozatokkal, a pénzügyi támogatás megszüntetésével, valamint a végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban nyújt tájékoztatást.

Indokolás

Az éves jelentésnek nemcsak a kérelmeket és a megítélt támogatásokat kell felsorolnia, hanem szolgálhat a végrehajtott intézkedések összefoglalásául is. A későbbi súlyos katasztrófák esetén a tagállamok ezt az ésszerű és hasznos intézkedésekhez használhatják fel.

Módosítás: 37

21. cikk

A 2012/2002/EK rendelet 2007. január 1-jétől hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.	A 2012/2002/EK rendelet e rendelet hatálybalépésének napjától hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

Indokolás

A rendelet hatálybalépését kell figyelembe venni.

Módosítás: 38

23. cikk második bekezdés

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.	törölve

Indokolás

A rendelet attól kezdve érvényes, hogy azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé
• [2]  HL C 272. E, 2003.11.13., 471.o.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0334.

INDOKOLÁS

Hintergrund und Anlass

In Folge der verheerenden Flutkatastrophen im Sommer 2002 hat die Gemeinschaft in kürzester Zeit ein neues Instrument, den sogenannten Solidaritätsfonds, geschaffen, um von Naturkatastrophen größeren Ausmaßes betroffenen Mitgliedstaaten und Regionen finanzielle Unterstützung zukommen zu lassen.

Seit 2002 wurde 16 Mal finanzielle Hilfe durch den Solidaritätsfonds gewährt. Damit hat sich gezeigt, dass Bedarf für derartige Unterstützung besteht.

Allerdings bedarf das derzeitige Instrument einiger Verbesserungen, um die finanzielle Abwicklung zu optimieren, den Anwendungsbereich den neuen Herausforderungen anzupassen und missbräuchlichen Anträgen vorzubeugen. Der Rat ist beauftragt auf Vorschlag der Kommission die derzeit gültige Verordnung bis spätestens 31. Dezember 2006 zu überprüfen.

Der Vorschlag eines überarbeiteten Solidaritätsfonds reiht sich in eine chronologische Reihe von Maßnahmen der Gemeinschaft ein, die auf die Beseitigung von Naturkatastrophen, Industrieunfällen, Gesundheitsbedrohungen und Terroranschlägen abzielen:

· Zur Katastrophenprävention greifen die Strukturfonds, welche präventive Maßnahmen beispielsweise zur Hochwasservorbeugung mitfinanzieren.

· Um im Falle einer Katastrophe unmittelbare Soforthilfe leisten zu können, schlägt die Kommission eine Verordnung zur Krisenreaktions- und Bereitschaftsinstruments vor.

· Um die öffentlichen Ausgaben zur provisorischen Beseitigung der unmittelbaren Schäden einer Katastrophe eines Mitgliedstaates solidarisch zu schultern, soll anschließend der Solidaritätsfonds unter bestimmten Bedingungen verwendet werden können.

Das Instrument sorgt dafür, dass die EU durch ihre EU-Maßnahmen besser auf die Belange der Unionsbürger eingeht. Damit trägt sie zur Schließung der Lücke zwischen den Erwartungen der Unionsbürger und den Politiken auf Gemeinschaftsebene bei.

Vorschlag der Kommission

Bislang hat die EU keine Möglichkeit den betroffen Menschen und ihren Regionen in Krisensituationen durch Industrieunfälle (wie das Tankerunglück der "Prestige") oder durch terroristische Anschläge (wie im Juli 2005 in London sowie im März 2004 in Madrid) finanzielle Unterstützung zukommen zu lassen, um einen Teil der öffentlichen Kosten zur unmittelbaren Beseitigung der Schäden zu übernehmen.

Basierend auf dem derzeit gültigen Solidaritätsfonds, der ausschließlich auf Naturkatastrophen abzielt, schlägt die Kommission daher eine Ausweitung des thematischen Anwendungsbereiches vor:

· Terroranschläge,

· Industrie- und Technologiekatastrophen,

· Krisenfälle im Bereich der öffentlichen Gesundheit wie Pandemien,

Der geographische Anwendungsbereich des Solidaritätsfonds (Mitgliedstaaten oder die mit der Europäischen Union in Betrittsverhandlungen stehenden Kandidatenländer) soll de-jure unverändert bleiben, doch durch die Aufnahme von Beitrittsverhandlungen mit bereits zwei neuen Staaten (Türkei, Kroatien) erweitert sich de-facto der geographische Anwendungsbereich.

Ferner beabsichtigt die Kommission mit dem neuen Vorschlag die Transparenz im Hinblick auf die Mobilisierung des Fonds zu erhöhen, indem die Kriterien folgendermaßen geändert werden:

· Herabsetzung der Schadensschwelle für die Mobilisierung des Fonds von bisher 0,6% des nationalen BIP auf 0,5% bzw. von 3 Mrd. EURO auf 1 Mrd. EURO;

· Abschaffung des Kriteriums der "außergewöhnlichen regionalen Katastrophe";

· Politische Kriterium für unerwartete und außergewöhnliche Fälle.

Eine effektivere und schnellere Umsetzung des Fonds soll durch folgende Maßnahmen gewährleistet sein:

· Schnellere Hilfe für betroffene Mitgliedstaaten, indem eine Vorauszahlung in Höhe von 5 % des Gesamtschadens gewährt werden kann;

· Einführung von Fristen für jede Phase der Mobilisierung, um Verzögerungen zu verhindern;

· Einführung eines Budget für technische Hilfe im Rahmen einer Obergrenze von 0,20% der für das betreffende Jahr verfügbaren Finanzmittel.

Darüber hinaus ist der Fonds nicht mit anderen Finanzierungsquellen kumulierbar und darf 50% des Gesamtschadens, für den der betroffene Staat aufkommen muss, nicht überschreiten.

Vorschläge des Berichterstatters

Der Berichterstatter teilt mit der Kommission die Auffassung, dass der Solidaritätsfond den veränderten Herausforderungen angepasst werden muss und Optimierungspotential in der Anwendung besteht.

Von daher bergrüßt er den Kommissionsvorschlag, sieht allerdings auch Bedarf für einige Änderungen, die in den Vorschlag mitaufgenommen werden müssen:

Präzise Eingrenzung des erweiterten Anwendungsbereiches

Der Berichterstatter begrüßt prinzipiell die thematische Ausweitung des Anwendungsbereiches. Der Union wird dadurch in Krisensituationen, die dem neuartigen Bedrohungspotential entsprechen wie dramatischen Industrieunfällen wie Tankerunglücken oder bei terroristischen Anschlägen, dringend benötigte Handlungsfähigkeit verliehen.

Allerdings darf der Anwendungsbereich des Solidaritätsfonds nicht überdehnt werden, um keine falschen Erwartungen zu wecken. Präventive Maßnahmen im Gesundheitsbereich sind sicherlich wünschenswert, aber gehören nicht in ein Instrument, welches auf den Wiederaufbau und die Linderung der Not von betroffenen Menschen in von Krisen und Katastrophen betroffen Gebieten abzielt. Auf dem Gebiet der Gesundheitspolitik liegt die Kompetenz bei den Mitgliedstaaten sich im Falle einer Pandemie entsprechend vorzubereiten.

Maßvolle Flexibilität der Finanzausstattung

Der Berichterstatter möchte außerdem betonen, dass eine gewisse Kohärenz zwischen dem sowohl geographischen und thematischen ausgeweiteten Anwendungsbereich und der Finanzausstattung bestehen muss. Zum einen soll der Solidaritätsfonds neue Krisensituation mit abdecken, zum anderen aber auch in der Türkei und Kroatien als neue Beitrittsverhandlungsländer mobilisiert werden können. Dies ist insbesondere in Bezug auf die Türkei von nicht unerheblicher Bedeutung, da es sich bei der Türkei sowohl um ein bevölkerungsstarkes als auch stark erdbebengefährdet Land handelt.

Nach Angaben der Kommission schwanken die tatsächlich benötigten Haushaltsmittel von Jahr zu Jahr erheblich (2002: 728.000 Mio. EURO; 2004: 19.600 Mio. EURO) und lagen 2004 weit unter dem maximalen Haushaltsziehungsrecht. Dennoch kann nicht ausgeschlossen werden, dass der Bedarf in extremen Katastrophenjahren aufgrund des wesentlich umfangreicheren Anwendungsbereiches der Finanzbedarf über dem jährlichen Betrag von 1 Mrd. EURO liegt. Dafür muss die finanzielle Ausstattung des Fonds flexibel genug sein, um ausreichend auf derartige Fälle reagieren zu können.

Der Berichterstatter schlägt daher vor, dass im Falle eines besonders schweren Katastrophenjahres auf die Haushaltsziehungsrechte der beiden Folgejahre zurückgegriffen werden kann. Innerhalb von drei Folgejahren darf aber die Haushaltsobergrenze von jährlich dreimal 1 Mrd. EURO nicht überschritten werden.

Strikte Kriterien für die Mobilisierung

Die Kommission möchte mit dem neuen Solidaritätsfonds die Transparenz bei den Mobilisierungskriterien erhöhen. Daher plädiert sie für die Abschaffung der Ausnahmetatbestände für kleinere Katastrophen bei einer gleichzeitigen Absenkung des Schwellenwertes. Der Berichterstatter ist der Auffassung, dass diese beiden Maßnahmen unabdingbar miteinander verbunden sind und der Ausnahmetatbestand für Katastrophen kleineren Ausmaßes nur dann abgeschafft werden kann, wenn der Schwellenwert, wie von der Kommission vorgeschlagen, substantiell gesenkt wird.

In diesem Zusammenhang ist es aber unverständlich, dass der Kommission ein pauschales, politisches Ermessen eingeräumt wird. Es ist nicht annehmbar, dass bei nicht näher definierten außergewöhnlichen Katastrophen auch in Fällen, in denen die quantitativen Schwellenwerte von 1 Mrd. bzw. 0,5 % des BIP nicht erfüllt sind, die Kommission auch eine förderfähige Katastrophe feststellen kann.

Ein gewisses Maß an politischem Ermessen, den Fonds unter außergewöhnlichen Umständen auch dann einzusetzen, wenn das quantitative Kriterium nicht erfüllt ist, sollte lediglich bei terroristischen Anschlägen gewährt werden. Terroristische Anschläge richten unter Umständen nur einen begrenzten materiellen Schaden an, können aber ein erhebliches Maß an menschlichem Leid auslösen und gravierende psychologische Auswirkungen haben. Daher sollte die Union auf Initiative der Kommission und im Einvernehmen mit dem Rat und dem Europäischen Parlament in solchen Fällen als politisches Signal der Solidarität den Fonds einsetzen können.

Strikter Anwendung des Verursacherprinzips

Ferner sollte der Fonds nur dann mobilisiert werden, wenn nicht von anderer Seite, insbesondere durch den Verursacher einer Krise, für die Schäden aufgekommen werden kann. Dies bedeutet, dass der Fonds nur dann eingesetzt wird, wenn der Schaden nicht von Dritten übernommen werden kann.

Die Mitgliedstaaten stehen in der Pflicht, insbesondere bei Industrieunfällen, Entschädiungsleistungen Dritter einzufordern. Dies sollte in der Verordnung noch klarer zum Ausdruck gebracht werden. Sofern ersichtlich wird, dass sich der Staat nicht ausreichend um Entschädidungsleistungen der Verursacher bemüht hat, muss die Kommission auch über Sanktionsmöglichkeiten zur Rückforderung von geleisteten Zahlungen verfügen.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (21.2.2006)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0108– C6-0093/2005 – 2005/0033(COD))

A vélemény előadója: Janusz Lewandowski

RÖVID INDOKOLÁS

A javaslat leírása

A javaslat a jelenlegi Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSF)[1] létrehozásáról szóló rendeleten alapul, ami a javasolt új rendelet alkalmazásának pillanatától, azaz 2007. január 1-jétől hatályát veszti. A tartalom főbb jellemzői és különbségei a következők:

- a földrajzi hatály változatlan (a tagállamokra és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országokra korlátozódik);

- a tematikus hatályt kibővítették, így nem csak a természeti katasztrófák, hanem az ipari és technológiai katasztrófák, a közegészségügyi vészhelyzetek és a terrorcselekmények okozta nagyobb válsághelyzeteket is magába foglalja;

- az Alap továbbra is a „nagyobb” válsághelyzetekre korlátozódik.

E rendelet alkalmazásában egy katasztrófát akkor lehet nagyobbnak tekinteni, ha legalább egy támogatható országban olyan mértékű közvetlen kárt okoz, amelynek becsült értéke meghaladja az 1 millió eurót 2007-es árakon vagy az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,5 százalékát.

Ez a mennyiségi kritérium megváltozott a jelenlegi jogszabályhoz képest, amelynek meghatározása szerint egy nagyobb katasztrófa 3 millió euró feletti vagy a tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,6 százaléka feletti kárt okoz.

Költségvetési vonzatok

A javaslat összhangban marad a jelenlegi Szolidaritási Alappal: egy tagállam vagy egy tagjelölt ország kérelmét követően azonnali javításra és segítségre szolgáló pénzügyi támogatást biztosít.

A Bizottság javasolja, hogy az Alapot foglalják bele a 2007–2013-as pénzügyi keret 3., „Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog” fejezetébe

Három költségvetési tétel érintett a 3. fejezet alatt:

§ Az igazgatás számára: 13 01 04 04

§ A tagállamok számára: 13 06 01

§ A tagjelölt országok számára: 13 06 02

Az Alap számára előirányzott pénzügyi keret is megfelel a létező Szolidaritási Alap keretének évi 1 millió euróval (folyó árakon). A támogatás szükségesnek tartott mértékét valamennyi esetben költségvetési módosítás révén teremtik elő.

Az emberi erőforrások költségét és a járulékos költségek összességét éves szinten 216 000 euróra becsülik.

Az előadó emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2005. június 8-iállásfoglalása a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről[2] fontosnak tartotta a Szolidaritási Alap jelenlegi rendszerének fenntartását, amennyiben a felső határértékeken túl, tartalékként finanszírozzák és maximális összegét csak szükség esetén mobilizálják. Ezen felül az állásfoglalás egyértelműen kéri, hogy a Szolidaritási Alapot tartalékként tegyék a rugalmassági eszköz részévé maximum 6,2 milliárd euróig 2004-es áron (7 milliárd a jelenlegi áron).

Emlékeztet továbbá a folyamat felgyorsításának szükségességére a 2005-ös jelentős késedelmeket követően.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás: 1

(1a) bekezdés (új)

(1a)               rámutat arra, hogy a jogalkotási javaslatban 2006. utánra jelzett előirányzatok a következő többéves pénzügyi keretről szóló döntéstől függenek;

Módosítás: 2

(1b) bekezdés (új)

(1b)               felhívja a Bizottságot, hogy a következő pénzügyi keret elfogadása után – adott esetben – nyújtson be a program pénzügyi referenciaösszegeinek kiigazítására vonatkozó javaslatot;

Indokolás

A pénzügyi referenciaösszegek nem határozhatóak meg véglegesen, amíg a pénzügyi tervet el nem fogadták.Ha elfogadták, a Bizottságnak be kellene nyújtania egy jogalkotási javaslatot a referenciaösszeg meghatározása érdekében a pénzügyi tervben meghatározott felső értékhatárnak megfelelően.

A Bizottság által javasolt szöveg[3]	A Parlament módosításai
Módosítás: 3 (1) preambulumbekezdés
(1) Súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén a Bizottság szolidaritást vállal az érintett tagállamokkal és azok lakosságával: pénzügyi támogatást nyújtva elősegíti a normális életkörülmények gyors helyreállítását az érintett területeken, illetve hozzájárul a terrorista merényletek áldozatainak juttatott pénzbeli kárpótláshoz.	(1) Súlyos katasztrófák és válsághelyzetek esetén a Bizottság szolidaritást vállal az érintett tagállamokkal és azok lakosságával: azonnali, specifikus pénzügyi támogatást nyújtva elősegíti a normális életkörülmények gyors helyreállítását az érintett területeken, illetve hozzájárul a terrorista merényletek áldozatainak juttatott pénzbeli kárpótláshoz.
Indokolás
Céljai elérése érdekében az anyagi támogatásnak azonnal el kell jutnia a szükséget szenvedőkhöz.Néhány korábbi példa azt mutatta, hogy a tagállamok kérelmének késedelmes feldolgozása veszélyezteti a Szolidaritási Alap eszméjét.
Módosítás: 4 (4a) preambulumbekezdés (új)
	(4a) A Szolidaritási Alap finanszírozásának a pénzügyi terv határértékeitől függetlenül kell történnie, és a maximális összeget csupán szükség esetén lehet mozgósítani. A megfelelő finanszírozás biztosítása érdekében a Szolidaritási Alapnak, legfeljebb 7 milliárd euróig, a rugalmassági tartalék részét kell képeznie .
Or. en
Indokolás
Ez a módosítás a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről (2004/2209(INI)) szóló, 2005. június 8-i európai parlamenti állásfoglalásban foglalt, a Szolidaritási Alapról szóló ajánlásokat követi. Az összeget a jelenlegi árakon (7 milliárd euró) határozták meg a 2004-es árak helyett..
Módosítás: 5 (6) preambulumbekezdés
(6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, támogatásban kell részesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint.	(6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, támogatásban lehetrészesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint.
Indokolás
Ugyanazt a terminológiát kell használni, amit a 3. cikkben.
Módosítás: 6 3. cikk (1) bekezdés
Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítélhet meg számára.	Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást javasolhat számára.
Ha a fenti albekezdésben említett államnak valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult szomszédját is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa, a Bizottság a szomszédos állam kérésére azt is támogatásbanrészesítheti az alapból.	Ha a fenti albekezdésben említett államnak valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult szomszédját is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa, a Bizottság a szomszédos állam kérésére annak részére is támogatástjavasolhat az alapból.
Indokolás
A Bizottság olyan összeget javasol, amelynek mobilizálásához szükség van a költségvetési hatóság engedélyére.
Módosítás: 7 5. cikk
(1) Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel a katasztrófa által okozott első kár bekövetkeztét követően kell benyújtania a Bizottsághoz, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie:	(1) Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel a katasztrófa által okozott első kár bekövetkeztét követően kell benyújtania a Bizottsághoz, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie:
a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra és gazdaságra gyakorolt hatása; b) a 4. cikkben felsorolt kategóriákba tartozó, s az adott katasztrófa esetében szükséges műveletek becsült költségeinek eloszlása;	a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra és gazdaságra gyakorolt hatása; b) a 4. cikkben felsorolt kategóriákba tartozó, s az adott katasztrófa esetében szükséges műveletek becsült költségeinek eloszlása;
c) bármely más forrásból származó közösségi támogatás, mely segíthet a katasztrófa következményeinek felszámolásában; d) bármely más forrásból származó nemzeti vagy nemzetközi támogatás – beleértve a magán- és állami biztosításból befolyó kártérítést –, mely hozzájárulhat a károk felszámolásának költségeihez, különösen pedig a támogatható műveletek költségeihez.	c) bármely más forrásból származó közösségi támogatás, mely segíthet a katasztrófa következményeinek felszámolásában; d) bármely más forrásból származó nemzeti vagy nemzetközi támogatás – beleértve a magán- és állami biztosításból befolyó kártérítést –, mely hozzájárulhat a károk felszámolásának költségeihez, különösen pedig a támogatható műveletek költségeihez.
Az első albekezdés a) pontjában megadott információnak tartalmaznia kell a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár becsült összegét.	Az első albekezdés a) pontjában megadott információnak tartalmaznia kell a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kár becsült összegét. Abban az esetben, ha az érintett állam saját kezdeményezésre további információt is szolgáltat, azt a Bizottságnak a kérelem benyújtását követő egy hónapon belül meg kell kapnia. A Bizottság is kérhet további információt az érintett államtól.Ezt az információt a kéréstől számított egy hónapon belül meg kell kapnia a Bizottságnak.
(2) A Bizottság az első bekezdésben említett, illetve minden további, általa kért vagy más módon megszerzett információ alapján elbírálja, teljesülnek-e a pénzügyi támogatás e rendeletben meghatározott feltételei.	(2) A Bizottság az első bekezdésben említett, illetve minden további, általa kért vagy más módon megszerzett információ alapján elbírálja, teljesülnek-e a pénzügyi támogatás e rendeletben meghatározott feltételei.
Abban az esetben, ha az érintett állam saját kezdeményezésre az első albekezdésben előírtakon kívül további információt is szolgáltat, azt a Bizottságnak a kérelem benyújtását követő két hónapon belül meg kell kapnia. Ha azonban a Bizottság az első albekezdésben foglaltakkal összefüggésben az érintett államtól további információt kér, azt a kéréstől számított egy hónapon belül meg kell kapnia.	Ezt az értékelést a lehető leggyorsabban kell elvégezni, de legkésőbb két héttel az (1) bekezdésben említett információ beérkezését követően.
(Az 5. cikk (1) bekezdésének (2a) és (2b) albekezdései újak, de néhány elem a bizottsági szöveg (2) bekezdéséből került át (módosításokkal)).
Indokolás
A folyamat felgyorsítása a 2005-ös késedelmekkel kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt szükséges.
Módosítás: 8 6. cikk (2) bekezdés
(2) Az (1) bekezdés első albekezdése értelmében folyósított támogatási előleg összege az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 5%-ának felel meg, de nem haladhatja meg az 5 millió eurót.	(2) Az (1) bekezdés első albekezdése értelmében folyósított támogatási előleg összege az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség legfeljebb 5%-ának felel meg, de nem haladhatja meg az 5 millió eurót.
Indokolás
Nem tűnik megfelelőnek mindig pontosan 5%-ban meghatározni a lehetséges előlegek összegét.
Módosítás: 9 7. cikk (1) bekezdés
(1) A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a lehető leggyorsabban eldönti, részesíti-e a kérelmezőt támogatásban, s ha igen, meghatározza a rendelkezésre álló források által biztosított kereteken belül folyósítható támogatás megfelelő mértékét.	(1) A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a lehető leggyorsabban, két héten belül eldönti, részesíti-e a kérelmezőt támogatásban, s ha igen, meghatározza a rendelkezésre álló források által biztosított kereteken belül folyósítható támogatás megfelelő mértékét.
Ez az összeg nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 50%-át.	Ez az összeg nem haladhatja meg az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett becsült összköltség 50%-át.
	A kísérő költségvetési javaslatokat, a 8. cikkben felvázoltak szerint, a megfelelő összeg meghatározásával párhuzamosan el kell készíteni, és a Bizottságnak be kell őket mutatnia. Az Alap mobilizálásához szükséges valamennyi javaslat benyújtásának teljes eljárása, ahogy azt a korábbi bekezdésekben lefektetett határidők jelzik, nem haladhatja meg az érintett állam kérelmének beérkezését követő három hónapos időtartamot.
Indokolás
A folyamat felgyorsítása a 2005-ös késedelmekkel kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt szükséges.
Módosítás: 10 8. cikk (2) bekezdés
(2) Azt követően, hogy a költségvetési hatóság rendelkezésre bocsátja az előirányzatokat, a Bizottság határozatot hoz a támogatás folyósításáról, melynek során figyelembe veszi a 6. cikk (1) bekezdése alapján esetleg már folyósított támogatási előlegeket.	(2) Feltéve, hogy a költségvetési hatóság rendelkezésre bocsátja az előirányzatokat, a Bizottság határozatot hoz a támogatás folyósításáról, melynek során figyelembe veszi a 6. cikk (1) bekezdése alapján esetleg már folyósított támogatási előlegeket.
Indokolás
Jóllehet a gyakorlatban talán nem valószínű ilyen probléma felmerülése, e jogalkotási szöveg létrehozásában nem vehető magától értetődőnek, hogy az előirányzatok mindig elérhetőek lesznek.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
Hivatkozások	COM(2005)0108 – C6-0093/2005 – 2005/0033(COD)
Illetékes bizottság	REGI
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	BUDG 27.9.2005
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	Nincs
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Janusz Lewandowski 26.11.2004
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	31.1.2006	20.2.2006
Elfogadás dátuma	20.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		23
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Reimer Böge, Herbert Bösch, Simon Busuttil, Bárbara Dührkop Dührkop, James Elles, Salvador Garriga Polledo, Ingeborg Gräßle, Louis Grech, Nathalie Griesbeck, Catherine Guy-Quint, Jutta D. Haug, Anne E. Jensen, Wiesław Stefan Kuc, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Mario Mauro, Jan Mulder, Gérard Onesta, Esko Seppänen, László Surján, Kyösti Virrankoski,Ralf Walter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  2012/2002/EK tanácsi rendelet – HL L 311, 2002.11.14.
• [2] Elfogadott szövegek, P6-TA(2005)0224.
• [3]  HL C xx, 2005.9.8., xxxx o.
   

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (1.3.2006)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0108 – C6-0093/2005 – 2005/0033(COD))

A vélemény előadója: Jutta D. Haug

RÖVID INDOKOLÁS

The major floods in Central Europe in 2002 showed that emergency situations require action at EU level. As a consequence, the European Solidarity Fund (EUSF) was created (Council Regulation (EC) 2012/2002) and has since been mobilized to help Member States and countries negotiating their accession to cope with disasters of natural origin.

The current Commission proposal is based on the existing EUSF while enlarging its scope and improving its operation mechanism. The thematic scope is enlarged to cover not only major crisis situations resulting from natural disasters but also to include industrial / technological disasters, public health threats and acts of terrorism.

Furthermore, it is suggested to lower the threshold for mobilisation of the Fund from EUR 3 billion or 0.6% of GNI of the affected country to EUR 1 billion or 0.5% respectively.

The Draftwoman endorses in principle the enlarged scope and the new threshold. She feels, however, that the decision of whether to award financial assistance should not be left at the discretion of the European Commission, once the criteria for a major disaster have been fulfilled (Article 2 of the Commission proposal).

The Draftswoman also believes that assistance to the victims of acts of terrorism should not be explicitly included in the list of eligible operations (Article 4), but should rather be mentioned in connection with the general assistance for victims of all kinds of emergency situations. Besides, she believes that it is not appropriate to include in this list assistance for victims without any time limit; long-term assistance, which is possibly necessary, should be provided by the Member States and their social security systems. Another important change the draftswoman would like to see concerns the deadline to submit an application for assistance. The reference to the first damage caused by the disaster risks to exclude applications where a disaster progresses slowly. The draftswoman tables further amendments where she feels that the text needs clarification.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 3. preambulumbekezdés
(3)A súlyos katasztrófákat és válsághelyzeteket előidézhetik természeti, ipari és technológiai események, például tengerszennyezés és sugárveszély, illetve közegészséget veszélyeztető helyzetek, elsősorban a hivatalosan bejelentett világméretű influenzajárványok, valamint terrorcselekmények. A gazdasági és társadalmi kohézió már létező eszközei fedezni tudják a kockázatmegelőző intézkedések költségeit, s képesek a sérült infrastruktúra helyreállításának finanszírozására. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja révén – melyet a 2012/2002/EK tanácsi rendelet[2] hozott létre – a Közösség részt tud vállalni az emberek azonnali szükségleteinek kielégítésére szolgáló segélyszolgálatok mozgósításában, illetve az infrastruktúra legfontosabb elemeit ért károk kijavításában annak érdekében, hogy a katasztrófa sújtotta területeken a gazdasági élet újraindulhasson. Az alap forrásai azonban elsősorban természeti katasztrófák idején mozgósíthatók. A Közösség számára lehetővé kell tenni, hogy nem természeti eredetű válsághelyzetekre is reagálni tudjon.	(3)A súlyos katasztrófákat és válsághelyzeteket előidézhetik természeti, ipari és technológiai események, például tengerszennyezés és sugárveszély, illetve közegészséget veszélyeztető helyzetek, elsősorban a hivatalosan bejelentett világméretű influenzajárványok, valamint terrorcselekmények. A gazdasági és társadalmi kohézió már létező eszközei fedezni tudják a kockázatmegelőző intézkedések költségeit, s képesek a sérült infrastruktúra helyreállításának finanszírozására. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja révén – melyet a 2012/2002/EK tanácsi rendelet[3] hozott létre – a Közösség részt tud vállalni az emberek azonnali szükségleteinek kielégítésére szolgáló segélyszolgálatok mozgósításában, illetve az infrastruktúra legfontosabb elemeit ért károk kijavításában annak érdekében, hogy a katasztrófa sújtotta területeken a gazdasági élet újraindulhasson. Az alap forrásai azonban elsősorban természeti katasztrófák idején mozgósíthatók. A Közösség számára lehetővé kell tenni, hogy nem természeti eredetű válsághelyzetekre is reagálni tudjon. Az alap forrásainak támogatást kell nyújtaniuk az olyan közegészséget fenyegető esetekben, amelyeknek határokon átnyúló, a tagállamokban megnyilvánuló következményei lehetnek.
Módosítás: 2 6. preambulumbekezdés
(6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, támogatásban kell részesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint.	(6) A súlyos katasztrófák, különösen a természeti eredetűek, gyakran több országot érintenek. Amennyiben súlyos katasztrófa sújt egy támogatásra jogosult államot, gondos vizsgálatot követőentámogatásban kell részesíteni azt a támogatásra jogosult szomszédos országot is, melyet az adott katasztrófa szintén érint.
Indokolás
Szükség van bizonyos korlátozásokra a harmadik országoknak nyújtott támogatások tekintetében.
Módosítás: 3 1.cikk, (2) bekezdés, b) pont
b) ipari és technológiai katasztrófák;	b) ipari és technológiai katasztrófák,ha nem tartoznak a polgári jogi felelősség körébe;
Indokolás
Az ipari és technológiai katasztrófák esetében egyértelművé kell tenni, hogy a felelős fél tartozik felelősséggel a károkért.

Módosítás, előterjesztette:Thomas Ulmer

Módosítás: 4 2.cikk, (1) bekezdés
E rendelet alkalmazásában egy katasztrófa akkor tekintendő súlyosnak, ha legalább egy támogatásra jogosult államban olyan közvetlen károkat eredményez, melyek becsült összege 2007-es árakon számítva meghaladja az1milliárd eurót, vagy az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének0,5%-át.	E rendelet alkalmazásában egy katasztrófa akkor tekintendő súlyosnak, ha legalább egy támogatásra jogosult államban olyan közvetlen károkat eredményez, melyek becsült összege 2007-es árakon számítva meghaladja az3milliárd eurót, vagy az érintett állam bruttó nemzeti jövedelmének0,6 %-át.
Indokolás
Meg kell tartani a régi küszöbértékeket, különben a Szolidaritási Alap támogatására irányuló kérelmek túlságosan gyakorivá válnak.
Módosítás: 5 3. cikk (1) bekezdés
(1) Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást ítélhet meg számára.	(1) Ha egy támogatásra jogosult állam területén súlyos katasztrófa vagyolyan közegészséget fenyegető helyzet következik be, amelynek határokon átnyúló, a többi tagállamban megnyilvánuló következményei lehetnek, az állam kérésére a Bizottság az alapból támogatást ítélhet meg pénzügyi támogatás formájában következik be, az állam kérésére a Bizottság az alapból pénzügyi támogatást vagy segélyt ítél meg számára.
Ha a fenti albekezdésben említett államnak valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult szomszédját is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa, a Bizottság a szomszédos állam kérésére azt is támogatásban részesítheti az alapból.	Ha a fenti albekezdésben említett államnak valamelyik, támogatásra ugyancsak jogosult szomszédját is sújtja ugyanaz a súlyos katasztrófa, a Bizottság a szomszédos állam kérésére azt is támogatásban részesíti az alapból.
Indokolás
Amennyiben a 2. cikkben meghatározott kritériumok nem teljesülnek, a Bizottságot kötelezni kellene a pénzügyi támogatás nyújtására.
Módosítás: 6 4. cikk b) pont
b) azonnali orvosi segítség és a közegészséget közvetlenül fenyegető veszélyek elleni védőintézkedések, úgymint a vészhelyzet folyamán használt védőoltások, gyógyszerek, gyógyászati termékek, felszerelések és infrastruktúra költségeinek fedezése;	b) azonnali és rövidtávú - akár megelőző jellegű - orvosi segítség és a közegészséget közvetlenül fenyegető veszélyek elleni védőintézkedések, úgymint az 1. cikk (2) bekezdésében említett katasztrófák okán fennálló vészhelyzet folyamán használt védőoltások, gyógyszerek, gyógyászati termékek, felszerelések és infrastruktúra költségeinek fedezése;
Indokolás
A közegészség védelmét célzó rövid távú intézkedéseket minden fajta vészhelyzetre ki kell dogozni, legyen bár szó természeti, ipari vagy technológiai katasztrófáról, közegészségügyi vészhelyzetről vagy terrorcselekményről.
Módosítás: 7 4. cikk g) pont
g) a terrorcselekmények közvetlen áldozatainak és azok családjának nyújtott orvosi, pszichológiai és szociális segítség.	törölve
Indokolás
Terrorcselekmények esetén az azonnali orvosi ellátásra a 4. cikk b) pontja vonatkozik. A rövid távú pszichológiai és szociális támogatás a tagállamok felelőssége. Az EU nem tud hosszú távú támogatást biztosítani, amely inkább a nemzeti biztonsági rendszerek részét képezi.
Módosítás: 8 5. cikk (1) bekezdés, bevezető rész
(1) Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel a katasztrófa által okozott első kár bekövetkeztét követően kell benyújtania a Bizottsághoz, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie:	(1) Az erre jogosult állam támogatást kérelmezhet a Szolidaritási Alapból; kérelmét a lehető legkorábban, de legfeljebb tíz héttel azt a dátumot követően kell benyújtania a Bizottsághoz, amelyen a hatóságokat először értesítették a jelentős katasztrófa által okozott eredeti kár bekövetkeztéről, s azon az alábbi kérdések vonatkozásában valamennyi rendelkezésére álló információt fel kell tüntetnie:
Indokolás
Az eredeti kár időnként viszonylag észrevétlen maradhat a lassú előrehaladása miatt. A tagállamoknak jogi bizonyosságot kell szerezniük a tényleges „első értesítés” jogosultságát a tíz hetes időtartamon belül.
Módosítás: 9 5. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés a) pont
a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra és gazdaságra gyakorolt hatása;	a) a katasztrófa által okozott kár, valamint annak az érintett lakosságra, a környezetre, természeti környezetreés gazdaságra,gyakorolt hatása,
Indokolás
A közlekedési katasztrófák nem csupán embereket pusztítanak el, de a környezetet is rombolják.
Az Európában kulturális, vagy művészeti szerepet betöltő épületek, vagy emlékművek – például a Louvre, a Kolosszeum, vagy a British Museum - elleni terrortámadások és a belőlük eredő károk a jelenlegi rendelkezések értelmében nem képezhetik a Bizottságnak benyújtott, a Szolidaritási Alap támogatására irányuló, indokolással ellátott kérelmek tárgyát. A nagy földrajzi területet érintő kivételes katasztrófahelyzetek számos értékes ökológiai rendszer pusztulásához vezetnek, amelyekben emberek élnek és mezdőgazdasági tevékenységet folytatnak. A 2005 nyarán Portugáliát és Spanyolország bizonyos részeit érintő aszályokat például erdőtüzek követték, amelyeket nehéz volt megszüntetni. Az erdőtüzek nem csupán az embereknek és a gazdaságnak, hanem elsősorban az európai biológiai sokféleségnek okoztak károkat. A Duna-delta nagy kiterjedésű áradása szintén védett terülek (madarak mocsaras élőhelyei) teljes pusztulásához vezethet.
Módosítás: 10 6.cikk, (2 a) bekezdés (új)
	(2a) Külön meg kell említeni a visszafizetési rendelkezéseket.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy következő értékelés a támogatásból való kizárást eredményezi, az előleget vissza kell fizetni.
Módosítás: 11 7. cikk (2) bekezdés első albekezdés
(2) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás e rendeletben meghatározott feltételei nem teljesülnek, erről az érintett államot értesíti.	(2) Amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás e rendeletben meghatározott feltételei nem teljesülnek, erről az érintett államot a lehető leghamarabb értesíti.
Indokolás
Az (1) bekezdésből következően.
Módosítás: 12 9. cikk (2) bekezdés
(2) A kedvezményezett állam a támogatást annak esetleges kamataival együtt az első káreseményt követő 18 hónapon belül felhasználja azon támogatható műveletek finanszírozására, melyeket a káreset bekövetkezte után végez el.	(2) A kedvezményezett állam a támogatást annak esetleges kamataival együtt azt a dátumot követő 18 hónapon belül felhasználja azon támogatható műveletek finanszírozására, melyeket a káreset bekövetkezte után végez el, amelyen a hatóságokat először értesítették a jelentős katasztrófa által okozott eredeti kár bekövetkeztéről.
Indokolás
Az 5. cikk bevezető részéből következően.
Módosítás: 13 19. cikk
Minden év július 1-je előtt – [a hatálybalépés évét követő év]. évi hatállyal – a Bizottság jelentést terjeszt be az Európai Parlament és a Tanács elé az ennek a rendeletnek alapján az előző évben végzett tevékenységekről. A jelentés elsősorban a benyújtott kérelmekkel, a megítélt támogatások folyósításáról hozott határozatokkal, valamint a pénzügyi támogatás megszüntetésével kapcsolatban nyújt tájékoztatást.	Minden év július 1-je előtt – [a hatálybalépés évét követő év]. évi hatállyal – a Bizottság jelentést terjeszt be az Európai Parlament és a Tanács elé az ennek a rendeletnek alapján az előző évben végzett tevékenységekről. A jelentés elsősorban a benyújtott kérelmekkel, a megítélt támogatások folyósításáról hozott határozatokkal, valamint a pénzügyi támogatás megszüntetésével és az elvégzett műveletekkel kapcsolatban nyújt tájékoztatást.
Indokolás
Az éves jelentésnek nem csak végrehajtásokat és támogatási döntéseket kell tartalmaznia, hanem a befejezett műveletek rövid összefoglalásaként is használható. Jövőbeni nagyobb katasztrófa esetén a tagállamok az ésszerű és hasznos műveletek érdekében használhatják fel.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
Hivatkozások	COM(2005)0108 – C6-0093/2005 – 2005/0033(COD)
Illetékes bizottság	REGI
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ENVI 17.11.2005
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	Nincs
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Jutta D. HAUG 12.12.2005
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	24.1.2006
Elfogadás dátuma	22.2.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	50 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Liam Aylward, Johannes Blokland, John Bowis, Frederika Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Avril Doyle, Jillian Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Mary Honeyball, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Aldis Kušķis, Marie-Noëlle Lienemann, Marios Matsakis, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Karin Scheele, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Jonas Sjöstedt, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	María del Pilar Ayuso González, Bairbre de Brún, Milan Gaľa, Jutta D. Haug, Erna Hennicot-Schoepges, Miroslav Mikolášik, Andres Tarand
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)	Miguel Angel Martínez Martínez
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]               HL L 311., 2002.11.14., 3. o.
• [3]               HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
Hivatkozások	COM(2005)0108 – C6-0093/2005 – 2005/0033(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	6.4.2005
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	REGI 27.9.2005
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	BUDG 27.9.2005		ENVI 17.11.2005
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Berend Rolf 11.7.2005
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma			/
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma			/
Az EP konzultációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Az EP konzultációja a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	5.10.2005	23.1.2006			23.2.2006			6.3.2006
Az elfogadás dátuma	21.3.2006
A zárószavazás eredménye	+: – : 0:			42 3 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alfonso Andria, Stavros Arnaoutakis, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Thijs Berman, Jana Bobošíková, Graham Booth, Bairbre de Brún, Giovanni Claudio Fava, Hanna Foltyn-Kubicka, Gerardo Galeote Quecedo, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Ambroise Guellec, Gábor Harangozó, Konstantinos Hatzidakis, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Miloš Koterec, Constanze Angela Krehl, Jamila Madeira, Sérgio Marques, Miroslav Mikolášik, Francesco Musotto, James Nicholson, Jan Olbrycht, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Alyn Smith, Grażyna Staniszewska, Margie Sudre, Kyriacos Triantaphyllides, Thomas Ulmer, Oldřich Vlasák
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Inés Ayala Sender, Simon Busuttil, Den Dover, Jillian Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Louis Grech, László Surján, Manfred Weber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	María Esther Herranz García, Anne E. Jensen, Thomas Wise
Benyújtás dátuma	31.3.2006
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...