JELENTÉS az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

4.5.2006 - (COM(2005)0692 – C6‑0040/2006 – 2005/0280(CNS)) - *

Halászati Bizottság
Előadó: Daniel Varela Suanzes-Carpegna

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0692 – C6‑0040/2006 – 2005/0280(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2005)0692)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére és 300.cikke (2) bekezdésére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0040/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikke (7) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Parlament jogi szolgálatának véleményére (SJ-0085-06),

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményeire (A6‑0163/2006),

1.  jóváhagyja a Tanács módosított rendeletét és jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz, valamint a tagállamok és a Marokkói Királyság kormányaihoz és parlamentjeihez.

A Bizottság javaslata	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (2a) preambulumbekezdés (új)
	(2a) A Közösség pénzügyi hozzájárulását részben a marokkói és nyugat-szaharai halászatból élő part menti lakosság fejlődésének biztosítására, valamint a halászati ágazatban működő kis- és közepes vállalkozások létrehozására kell fordítani.
Módosítás: 2 (3a) preambulumbekezdés (új)
	(3a) Javítani kell az Európai Parlament tájékoztatásán; ennek érdekében a Bizottság a megállapodás alkalmazásáról állítson össze éves jelentést, amely kiterjed az említett megállapodásban meghatározott halászati feltételek összességére, illetve azok mindegyikére, és magában foglalja azokat a kedvező véleményeket, amelyeket a Bizottság a megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése alapján adott ki.
Indokolás
E módosítás hangsúlyozni kívánja annak fontosságát, hogy az Európai Parlamentnek megfelelő információkat kell kapnia annak érdekében, hogy értékelni tudja a megállapodást és megvizsgálhassa az új partnerségi megállapodások működését, ezzel is erősítve az Európai Parlament ellenőrző szerepét a megállapodás alkalmazása tekintetében.
Módosítás: 3 1. cikk első bekezdés
Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodást a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.	Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodást a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja, amennyiben annak végrehajtása megfelel a nemzetközi jognak.
Indokolás
Az önrendelkezéshez való jog – beleértve a természeti kincsek és erőforrások feletti állandó szuverenitás jogát is – a nemzetközi jog olyan normája, amelytől nem lehet eltérni. Jelenlegi állapotában sem a rendelet, sem pedig a megállapodás nem nyújt a Közösség (vagy a tagállamok) számára a jogsértések esetére semmiféle biztosítékot.
Módosítás: 4 2. cikk bevezető mondat
A jegyzőkönyv által rögzített halászati lehetőségek a tagállamok között a következő kulcs szerint lettek elosztva:	A jegyzőkönyv által rögzített és a viszonylagos stabilitást biztosító alapelvekkel összhangban meghatározott halászati lehetőségek a tagállamok között a következő kulcs szerint lettek elosztva:
Indokolás
Mivel a halászati lehetőségek jelentősen csökkentek, jó néhány tagállam lobbizik a flottáik számára megadott engedélyek számának növeléséért. Az esetleges jövőbeli kétoldalú megállapodásoktól függetlenül, a viszonylagos stabilitás elve értelmében garantált jogoknak tükröződniük kell a rendelet szövegében, amint az a teljes kifogható mennyiségre (TAC) és a kvótákra irányadó rendeletben is megtörténik.
Módosítás: 5 3. cikk első a bekezdés (új)
	Ezen értesítések, valamint a megállapodás 10. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság által nyújtott információk alapján a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak végrehajtásáról.
Módosítás: 6 3. cikk első b bekezdés (új)
	Az arra vonatkozó bizonyíték esetében, hogy a megállapodás felhasználása nemzetközi kötelezettségeket sért, a Bizottság azonnali lépéseket tesz a megállapodásnak a 15. cikkben előírt felfüggesztésére.
Indokolás
A Szerződések őreként a Bizottság kötelessége a nemzetközi jog betartásának biztosítása.
Módosítás: 7 3a. cikk (új)
	3a. cikk
	A Bizottság által az Európai Parlamentnek küldött éves jelentésnek ki kell terjednie a halászati erőforrások állapotának alakulásáról szóló tájékoztatásra, az említett erőforrások megőrzésére és kezelésére irányuló intézkedésekre, valamint a jegyzőkönyv 5. cikkének rendelkezései alapján új fajokon folytatott kísérleti eljárások eredményére is.
Indokolás
A halászati erőforrások megőrzése és kezelése kulcskérdés az e területen folytatott fenntartható halászat szempontjából. A Bizottságnak itt ösztönző szerepet kell vállalnia, elemeznie kell a fejlődést, és az elemzések, illetve a kísérleti eljárások függvényében – a jegyzőkönyv 5. cikke alapján – javaslatot kell tennie a halászati lehetőségek felülvizsgálatára, továbbá tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet.
Módosítás: 8 3b. cikk (új)
	3b. cikk
	A jegyzőkönyv 4. cikkének rendelkezései alapján a Bizottságnak – amennyiben bekövetkezik a lábasfejű- és rákféleállomány biológiai állapotának tudományos elemzések által is alátámasztott javulása – e két kategória esetében törekednie kell újabb lehetőségek beillesztésére a megállapodás keretei közé.
Indokolás
A jegyzőkönyv 4. cikke említi a halászati lehetőségek esetleges felülvizsgálatának feltételeit is, amelyeknek össze kell férniük az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással, illetve kedvező tudományos véleménynek kell születnie róluk.
Módosítás: 9 3c. cikk (új)
	3c. cikk
	A halászat műszaki és irányítási feltételeire vonatkozóan a marokkói hatóságok által a helyi halászflották érdekében elfogadott intézkedéseket az e megállapodás alapján tevékenykedő közösségi flottákra is alkalmazni kell.
Indokolás
A halászat műszaki és irányítási feltételeire vonatkozó említett intézkedések közösségi flottákra történő kiterjesztése annak megelőzése érdekében, hogy eltérő műszaki és irányítási intézkedések alkalmazása következtében bármiféle megkülönböztetés történjék a flották között.
Módosítás: 10 3d. cikk (új)
	3d. cikk
	A jegyzőkönyv hatályának utolsó évében és a megújítására vonatkozó újabb megállapodás megkötése előtt a Bizottság a megállapodás alkalmazásáról jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Indokolás
A Bizottságnak bármiféle újabb megállapodás megkötése előtt fel kell kérnie tájékoztatás nyújtására azon állam hatóságait, amellyel tárgyalásokat kezd. A tájékoztatás alapján a Bizottság általános értékelő jelentést készít a Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás: 11 3e. cikk (új)
	3e. cikk
	A 3d. cikkben említett jelentés alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció után a Tanács adott esetben felhatalmazást ad a Bizottságnak, hogy kezdjen tárgyalásokat egy újabb megállapodás elfogadásáról.
Indokolás
Az Európai Parlament és a Tanács csak a halászati megállapodás alkalmazásáról szóló értékelő jelentés ismeretében lesznek képesek kötelezettségeik teljesítésére.
Módosítás: 12 3f. cikk (új)
	3f. cikk
	A megállapodás 10. cikkében előírt vegyes bizottság ülésein és eljárásaiban megfigyelői minőségben részt vehet az Európai Parlament egy képviselője, valamint a halászati ágazat képviselői, akik tevékenységét jelen megállapodás szabályozza.
Indokolás
Ez egy, az EU-nak a halászati ágazatban meglévő külkapcsolatai vonatkozásában óriási politikai és pénzügyi jelentőségű megállapodás, ezért azt átláthatóvá kell tenni és garanciákat kell nyújtani bármely javasolt módosítás tekintetében.
Módosítás: 13 3g. cikk (új)
	3g. cikk
	A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet a megállapodás – beleértve a jegyzőkönyv, az adatlapok és a függelékek – tartalmának módosítására irányuló bármely kezdeményezésről.
Indokolás
Ez egy, az EU-nak a halászati ágazatban meglévő külkapcsolatai vonatkozásában óriási politikai és pénzügyi jelentőségű megállapodás, ezért azt átláthatóvá kell tenni és garanciákat kell nyújtani bármely javasolt módosítás tekintetében.

• [1]  HL, megjelenés előtt.

INDOKOLÁS

I.         BEVEZETÉS

A Közösség és a Marokkói Királyság tárgyalásokat folytatott egy társulási megállapodásról a halászati ágazatban, amelyet 2005. július 28-án parafáltak. A megállapodás halászati lehetőséget biztosít a közösségi halászoknak, illetve jegyzőkönyvében és mellékletében a hatályba lépés időpontjától számítva négy év időtartamra rögzíti az EK hajói által folytatott halászati tevékenység műszaki és pénzügyi feltételeit. A jegyzőkönyv és a melléklet, annak függelékeivel együtt, a megállapodással egységet képez, illetve – az EP elé véleményalkotás céljából megküldött megállapodás 16. cikke alapján – a megállapodás szerves része.

A Marokkóval kötött halászati megállapodás hagyományosan mindig a legjelentősebb volt a Közösség szempontjából. A mostani megállapodásra – amint majd láthatjuk – ez már nem igaz, mivel ennek feltételei a korábbi megállapodásokhoz képest igen jelentősen módosultak, olyannyira, hogy állíthatjuk: Marokkó esetében új típusú halászati megállapodással van dolgunk.

A Marokkóval kötött előző megállapodás az 1995–1999 közötti időszakra vonatkozott, és mind pénzügyi szempontból, mind a Közösség számára biztosított kiterjedt halászati lehetőségek folytán igen ambiciózus feltételeket tartalmazott.

A Közösségnek hosszú és nehéz tárgyalások révén sem sikerült elérnie, hogy Marokkó újabb hasonló megállapodást írjon alá, mivel Marokkó kitartott a Közösség számára nagy kereskedelmi jelentőségű fajták kizárására vonatkozó álláspontja mellett, illetve a többi halászati lehetőség tekintetében olyan nem tisztességes műszaki feltételeket kínált, amelyek – gazdaságellenes jellegük folytán, illetve mert a közösségi halászati ágazat nem vállalhatta őket – teljességgel lehetetlen helyzetbe hozták volna a halászatot. Olyannyira, hogy ez a hivatalos halászati kapcsolatok megszakadásához vezetett, aminek következményeképpen sor került az érintett területen folytatott közösségi halászati tevékenység szerkezeti átalakítására. Ehhez – egyebek mellett – a megállapodásban rögzített pénzösszegeket is felhasználták, jóváhagyva az érintett flotta átalakításának egyedi tervét. Az utóbbi csak Spanyolországban mintegy 244 hajót érintett abból a 397-ből, amely legfőképpen ezen a területen működött, s amelyek közvetlen munkaalkalmat biztosítottak hozzávetőleg 4000 fedélzeti alkalmazottnak.

Az EP elé került új megállapodás tehát nagyban különbözik az előzőtől: sokkal szerényebb mind a projektek és a célkitűzések, mind az engedélyezhető hajószám és az engedélyezett halászati lehetőségek tekintetében. Ez azt is jelenti, hogy pénzügyi fejezete évi 36 100 000 eurót irányoz elő a megelőző megállapodásban szereplő több mint évi 100 milliós összeggel szemben, ami jogi oldalról azt a kötelezettséget rótta akkor az EP-re, hogy jóváhagyását hozzájárulási eljárás formájában adja meg – a jelen helyzetben ez már nem így van. Most a teljes összegből 13 500 000 euró a helyi halászati ágazat fejlesztését célozza, illetve mintegy évi 3,4 millió eurónyi hozzájárulást tartalmaz a hajóüzemeltetők által fizetendő engedélyezési díjakhoz.

Az előző megállapodásban az első évre engedélyezett 629 hajó helyett, – ez a szám a rá következő években fokozatosan csökkent–, a jelenlegi megállapodás kezdetben 119 hajót – többségében kisüzemi halászhajót –, valamint évi 60 000 tonnás kvótát irányoz elő elsősorban az észak-európai országok mélytengeri nagyüzemi halászata számára, engedélyezve ezen országok – 3000 BT-t is meghaladó vízkiszorítású – vonóhálós nagyhajóinak működését.

A jelenlegi „partnerségi” megállapodások – cserében halászati lehetőségek flottánk számára történő biztosításáért – pénzügyi hozzájárulást és könnyítéseket tartalmaznak a harmadik ország helyi ágazatának fejlesztéséhez, figyelemmel a helyi vizekben található erőforrások állapotára és – az állomány túlzott mértékű lehalászásának megakadályozása érdekében – alkalmazkodva a tudományos értékelésekhez és az ellenőrzési-felügyeleti rendszerekhez.

Az újonnan megszületett kompromisszum nagy vonalakban 6 halászati tevékenységet ölel fel, s különböző szabályokat rögzít a feltételek, a gépezetek és az övezetek vonatkozásában. E szabályok áttekintéséből – melyet a mellékelt táblázatok tartalmaznak – kiderül, hogy a halászati tevékenység nem gyakorolható a Földközi-tengeren, illetve nem vonatkozik a lábasfejűek (polipok és kalmárok) és a rákfélék (fűrészes garnéla, languszta, langusztin) halászatára. Az utóbbiak halászata – magas gazdasági értékük miatt – igen jelentős pontja volt a megelőző megállapodásoknak. A megállapodás a kisüzemi halászatra összpontosít, s új elemként kiterjed az – elvileg az emberi fogyasztás céljából folytatott – mélytengeri nagyüzemi halászatra is.

II. HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG A NYUGAT-SZAHARAI PARTI VIZEKBEN

A nemzetközi törvényesség tiszteletben tartása a közösségi flotta részéről tevékenysége során az egyik olyan kérdés, amely mindig vita tárgya volt az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti minden egyes halászati megállapodás és jegyzőkönyv megkötésekor, és amelyet minden eddigi megállapodás tartalmazott.

Nyugat-Szahara területe földrajzilag Észak-Afrika atlanti partvidékén terül el, északon Marokkóval, délen Mauritániával határos. 1884-tól Spanyolországhoz tartozott.

1976-ban Spanyolország kivonult a területről. Nyugat-Szaharát nyomban megszállták a szomszédos Marokkó és Mauritánia csapatai, amelyek az – elsősorban a Polisario Front köré tömörülő – helyi lakosság nagymérvű ellenállásába ütköztek.

A fegyveres ellenállás következményeképpen Mauritánia 1979-ben feladta területi igényeit, s de facto Marokkó lett a volt spanyol terület új gazdája. A helyzet fegyveres konfliktushoz és olyan nemzetközi vitához vezetett, amely a jelek szerint az ENSZ-ben sem fog egyhamar véget érni.

A Polisario Front és Marokkó közötti harci cselekmények 1991-ben értek véget, amikor is az Egyesült Nemzetek megindította a Marokkói Királyság és a Nyugat-szaharai Arab Köztársaság kormánya közötti vitás helyzet rendezését célzó folyamatot egy olyan megállapodással, amely előirányozta az ENSZ felügyelete alatt (MINURSO) tartandó népszavazást is annak érdekében, hogy a lakosság kifejezhesse akaratát: élni kíván-e önrendelkezési jogával annak eldöntésére, hogy saját államot kíván alapítani, vagy Marokkóhoz kíván tartozni. Mivel a két fél nem tudott megegyezni abban, hogy a lakosság mely része élhet a szavazati joggal, a konfliktus nem oldódott meg.

Jelenleg Nyugat-Szahara a nemzetközi jog – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 73. cikke – értelmében a „nem önálló terület” (Non Self-Governing Territory) státuszával rendelkezik. Spanyolország nem gyakorolja a de iure rá háruló igazgatási szerepkört, mivel a területet de facto Marokkó igazgatja.

Az itt vizsgált halászati megállapodás – a Közösség által kötött valamennyi eddigi megállapodáshoz hasonlóan – tiszteletben tartja a „status quo” nemzetközi jogi elvét, azaz arra törekszik, hogy ne avatkozzon be a vitába és tartsa magát a nemzetközi joghoz, ahogyan ezt a különböző európai uniós intézmények jogi állásfoglalásaikban mindannyiszor kifejtették, ide értve az EP jogi szolgálatának a Fejlesztési Bizottság kérésére kidolgozott véleményét is. A területet de facto igazgató hatalom, azaz a Marokkói Királyság kötelessége – az ENSZ rendelkezéseinek megfelelően – annak garantálása, hogy amennyiben sor kerül a Nyugat-Szahara vizein történő halászatra szóló engedélyek kiadására, akkor a gazdasági tevékenységből származó haszon révén emeljék a terület helyi lakosságának jólétét.

Az Európai Unió és intézményei kötelesek őrködni a nemzetközi jog tiszteletben tartása felett, s ennek megfelelően a Bizottság felelőssége annak megvizsgálása – a megállapodás 10. cikkében felállított vegyes bizottság útján –, hogy Marokkó valóban eleget tesz-e azon megbízatásának, mely szerint az elért hasznot a helyi lakosság javára, illetve az ottani halászati ágazat fejlesztésére kell fordítania.

III. AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEI

Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy hatalmas különbségek állnak fenn e megállapodás és a Közösség által kötött előző megállapodás között.

Ugyanakkor e megállapodás kapcsán szeretné felhívni a figyelmet az EU politikai állásfoglalásának folyamatosságára is a Nyugat-Szaharával kapcsolatos ügyekben. A Marokkóval kötött valamennyi eddigi halászati megállapodás törekedett arra, hogy elkerülje az álláspont olyan jellegű módosítását, amely sérthette volna a vitás ügy nemzetközi „status quo” jellegét, az Egyesült Nemzetek alapelveit és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ezért került be a jelentésbe az EP jogi szolgálatának véleményére történő hivatkozás, amely meghatározza a fentebb említett nemzetközi törvényesség elveit.

Ugyanígy, mivel a megállapodásról és a gyakorlati alkalmazást szolgáló kapcsolt dokumentumokról folytatott tárgyalások a tervezettnél tovább tartottak, sőt, a tárgyalások még az említett megállapodás aláírása után és a parlamenti vizsgálat alatt is folytatódnak az elfogadott döntések árnyalása céljából, illetve ahogyan az Európai Bizottság maga is elismerte a Halászati Bizottság előtt: a tartalom „pontosítása” és az „újabb értelmezéseket megvilágító kiegészítések” érdekében, a jelentés készítője szükségesnek tartotta, hogy módosításaival megerősítse az EP rendelkezésére álló, a megállapodás jóváhagyásához és hatályba léptetéséhez szükséges ellenőrzési mechanizmusokat; követeli, hogy az Európai Bizottság készítsen kimerítő jellegű éves jelentést a megállapodás – illetve a szervesen hozzátartozó jegyzőkönyv és mellékletek – alkalmazásáról annak érdekében, hogy még hatékonyabban és átláthatóbban lehessen értékelni a különböző célkitűzések elérését, a teljes hatékonyságot és az érintett felek érdekeinek való megfelelést, továbbá a megállapodás jövedelmezőségét a Közösség és halászati ágazata számára. Mindezek révén nagyobb jogbiztonság garantálható az ágazat számára, beleértve a megállapodásban szereplő, a kizárólagosságra vonatkozó záradék (6. cikk) alkalmazásának ellenőrzését, amelynek célja annak elérése, hogy a magas kereskedelmi értékű halfajták halászati lehetőségeiből mások – magán-megállapodások útján – ne részesedhessenek akkor, amikor e lehetőségekből a nyilvános megállapodásban a Bizottságot – az erőforrások megőrzésének ürügyével – kizárják.

Ugyanebből az okból az egyik módosítás azt célozza, hogy az EP megfelelő információkhoz jusson az érintett övezet halászati-vízgazdasági erőforrásai állapotának alakulásáról, az erőforrások megőrzését és kezelését szolgáló elfogadásra kerülő intézkedésekről, a jövőben lefolytatandó tudományos vizsgálatokról és a kipróbált kísérleti eljárásokról. Ennek célja a halállományok felmérése, az erőforrások állapotának és a változásoknak a megismerése, továbbá a halászati lehetőségek újabb értékelésének esetleges végrehajtása, kedvező eredmények esetén jelenleg kizárt halfajták listára vételével, a megállapodásban meghatározott mechanizmusoknak (4. cikk), valamint a jegyzőkönyv 3., 4. és 5. cikkének megfelelően.

Végül, az aláírás után felszínre kerülő és a megállapodás gyakorlati alkalmazását akadályozó, a halászat módjával – kerítőháló (lámpás halászat), horogsor (hossz, horgok) –, a mélytengeri halászati lehetőségek elosztásával vagy a helyi kikötők használatával kapcsolatos és a Bizottság által is elismert jelentős „műszaki nehézségek” felvetik annak szükségességét, hogy az EP tájékoztatást kérjen a Bizottságtól a beillesztendő módosítások tekintetében, valamint, hogy a közösségi flottára alkalmazandó intézkedések ne jelentsenek hátrányos megkülönböztetést a helyi flottákra alkalmazandó intézkedésekkel szemben.

PARAMÉTEREK	KISÜZEMI HALÁSZAT ÉSZAKON, NYÍLT TENGEREN	KISÜZEMI HALÁSZAT, FENÉKZSINÓROS HALÁSZAT ÉSZAKON	KISÜZEMI HALÁSZAT DÉLEN
Engedélyezett hajószám	20	30	20
Hajótípus	< 100 BT	< 40 BT, 27 engedély > 40 BT és < 150 BT, 3 engedély	< 80 BT
Díj	67 euró/BT/negyedév	60 euró/BT/negyedév	60 euró/BT/negyedév
Földrajzi határ	38°18’00’’-tól északra 2 tengeri mérföldön túl	ÉSZ 34°18'-tól északra 6 tengeri mérföldön túl	ÉSZ 30°40'-től délre 3 tengeri mérföldön túl
Célfaj	Szardínia, szardella és más nyílt tengeri kis fajok	Abroncshal, tengeri durbincsok és más tengerfenéki fajok	Brekegőhal és tengeri durbincsok
Kirakodási kötelezettség	Első év: 25 %, második év: 30 %, harmadik év: 40 % és negyedik év: 50 %.	Önkéntes kirakodás	Önkéntes kirakodás
Biológiai nyugalmi időszak	Két hónap: február és március	Március 15-től május 15-ig	Nincs

PARAMÉTEREK	TENGERFENÉKI FAJOK HALÁSZATA	TONHALHALÁ-SZAT	IPARI CÉLÚ NYÍLT TENGERI HALÁSZAT
Engedélyezett hajószám	22 hajó évente legfeljebb 11 vonóhálós hajóval	27	Legfeljebb: 5-6 hajó, 3000 BT/hajónál nagyobb kategóriák - 2-3 hajó, 150-3000 BT/hajó - 10 hajó, 150 BT/hajónál kisebb űrtartalommal
Hajótípus			Ipari célú nyílt tengeri vonóhálós hajó
Engedélyezett felszerelések	- A horogsoros hajók esetében: fenékzsinór, fenéken több fonallal rögzített eresztőháló - A vonóhálós hajók esetében: fenékvonóháló	Horgászbot és vonóhorogsor Kerítőháló az élőcsali-halászathoz	Nyílt tengeri vagy félig nyílt tengeri
Engedélyezett kvóta			Évente 60 000 tonna, legfeljebb 10 000 tonna havonta
Díj	53 euró/BT/negyedév	25 euró halászott tonnánként	Az egyidőben halászatra engedélyezett hajók max. száma: 18. A hajótulajdonos díja euróban, a kifogható mennyiség tonnájaként: 20 (euró/tonna). A hajótulajdonos díja euróban, az engedélyezett kifogható mennyiséget meghaladó tonnánként: 50 (euró/tonna)
Földrajzi határ	ÉSZ 29°-tól délre A 200 m-es állandó mélység vonalán túl a vonóhálós hajók esetében (és 12 tengeri mérföldön túl a horogsoros hajók esetében)	3 tengeri mérföldön túl Élőcsali-halászat 2 tengeri mérföldön túl Marokkó egész atlanti-óceáni övezete, kivéve az ÉSZ 33°30’, NYH 7°35’ és ÉSZ 35°48’, NYH 6°20’ pontokat összekötő vonaltól keletre elhelyezkedő védelmi körzetet	ÉSZ 29°-tól délre, 15 tengeri mérföldre az apály vonalában meghatározott partvonaltól
Célfajok	Fekete tőkehal, abroncshal, közönséges villás makréla / bonitó	Tonhalfélék	Szardínia, szardinella, makréla, fattyúmakréla és szardella
Kirakodási kötelezettség	A marokkói vizeken zsákmányolt fogás 50%-a	A fogás egy részét Marokkóban kell kirakodni nemzetközi piaci áron	A fogás 25%-át valamennyi hajónak Marokkóban kell kirakodnia
Biológiai nyugalmi időszak	Csak a vonóhálós hajók esetében érvényes A biológiai nyugalmi időszak időtartama megegyezik a lábasfejűekével	Nincs	Az engedélyezett halászhajóknak minden, a miniszter által megállapított biológiai nyugalmi időszakot tiszteletben kell tartaniuk az engedélyezett halászati övezetben, és ott minden halászati tevékenységet be kell szüntetni.
Ipari feldolgozás			A fogások hallisztté és/vagy halolajjá való feldolgozása szigorúan tilos.

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (22.3.2006)

a Halászati Bizottság részére

az Európai Közösség és Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0692– C6‑0040/2006 – 2005/0280(CNS))

A vélemény előadója: Thierry Cornillet

RÖVID INDOKOLÁS

A Marokkóval kötött együttműködési megállapodás a legfontosabb azok közül, amelyeket a Közösség harmadik országokkal aláírt.

A 2005. július 28-án befejezett tárgyalásokat követően felkérték a Parlamentet, hogy foglaljon állást a dokumentumról, amely a Tanács általi elfogadás után négy évre fog szólni, és meghosszabbítható lesz.

Annak ellenére, hogy azonnal felmerül a kérdés, hogy miért kellett hat hónapnak eltelni a megállapodás parafálása és a Parlamenttel való konzultáció között, a megállapodás jelentősége véleményünk szerint megkívánja, hogy megkettőzött figyelemmel tanulmányozzuk a benne foglaltakat.

Az Európai Unió a johannesburgi csúcson elhangzottaknak megfelelően elkötelezte magát amellett, hogy a halászati tartalékzónák megőrzése és újjáélesztése, továbbá a halászati erőforrások lehető legfenntarthatóbb kiaknázása révén biztosítja a halászat fenntarthatóságát világviszonylatban.

Az Európai Unió aláírta a FAO „a felelősségteljes halászatért létrejött magatartási kódexét”.

Az EU jelenléte a távolabbi halászati övezetekben jogos célkitűzés, és nem szabad elfelejteni, hogy meg kell védeni az EU érdekeit a halászat vonatkozásában is, ügyelve azoknak az államoknak a fejlődésére is, amelyekkel egyezményeket írt alá.

A partnerségi megállapodásban határozták meg a marokkói halászati politika aktuális prioritásait: a part menti flotta felújítása és frissítése; az eresztőhálók használatának megszüntetése; tudományos kutatás; a kisüzemi halászat szerkezetátalakítása; a kereskedelmi kapcsolatok felfrissítése; a kirakodás és a karbantartás gépesítése; képzés és a marokkói ágazati szakmai szervezetek támogatása.

Ezek közül a prioritások közül néhány minden bizonnyal hatással lesz a part mentén élő, halászatból vagy halkereskedelemből élő emberek életére. Szerettünk volna célzott intézkedéseket látni ebben a vonatkozásban is.

Ne feledjük, hogy az Unió együttműködési és fejlesztési politikájának és a közös halászati politikának egységesnek, komplementernek és összehangoltnak kell lennie, hogy hozzájárulhasson a szegénység csökkentéséhez az érintett országokban és a fenntartható fejlődéshez.

A megállapodást kísérő jegyzőkönyv meghatározza a pénzügyi hozzájárulás mértékét, továbbá a halászati kategóriákat és feltételeket a közösségi hajók számára a marokkói halászati zónákban.

A hozzájárulás mértéke évente 36 100 000 EUR. Ennek kevéssel több mint harmadát a marokkói halászati politika fejlesztésére és megvalósítására fordítják.

A megállapodásban meghatározták a halászati lehetőségeket: 1) a kisüzemi halászatra: 20 nyílt tengeri eresztőhálós hajó északon, 20 kisüzemi halászhajó délen, 30 fenékzsinóros kisüzemi halászhajó északon és 27 horgászbotos hajó; 2) 22 fenékvonóhálós és fenékzsinóros halászhajó a tengerfenéki halászatra; 3) 60 000 tonna éves kvóta ipari nyílt tengeri halászatra.

Tíz európai ország, és köztük első alkalommal az új tagállamok hajói halászhatnak marokkói vizeken.

Minden kategória esetében meghatározták a hajótulajdonosok által fizetendő díjakat, amelyek révén Marokkó évente összességében hozzávetőleg 3 millió EUR pótlólagos jövedelemre tesz szert.

Egy alapvető dolgot mindazonáltal tisztázni szükséges, mielőtt a Fejlesztési Bizottság véleményt mond a Bizottság javaslatáról.

Az Európai Bizottság által parafált szöveg 2. cikkének a) pontja kimondja:

„Marokkói halászati terület: A Marokkói Királyság fennhatósága és jogrendje alá tartozó vizek.”

A Fejlesztési Bizottság véleményt kért a Parlament Jogi Szolgálatától arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a Bizottság aláírhat-e egy olyan megállapodást, amely felhatalmazza az európai hajókat, hogy a volt Spanyol Szahara vizein halásszanak.

A Jogi Szolgálat véleménye pozitív volt.

A Jogi Szolgálat szerint a lényeg az, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulásának egy részét a Nyugat-Szaharában élők helyzetének javítására fordítsák.

A Jogi Szolgálat azt javasolja, hogy a Parlament kérje annak biztosítását a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy meg fogják követelni Marokkótól az erre vonatkozó garanciákat, és hogy a Közösség kilátásba helyezi a megállapodás felfüggesztését, amennyiben a Nyugat-Szaharában élők nem kapják meg a pénzügyi hozzájárulás egy részét.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (2a) preambulumbekezdés (új)
	(2a) A Közösség pénzügyi hozzájárulását részben a marokkói és nyugat-szaharai halászatból élő part menti lakosság fejlődésének biztosítására, valamint a halászati ágazatban működő kis- és közepes vállalkozások létrehozására kell fordítani.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Közösség és Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2005)0692 – C6‑0040/2006 – 2005/0280(CNS)
Illetékes bizottság	PECH
Véleménynyilvánításra felkért bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 14.2.2006
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Thierry Cornillet 25.1.2006
A vélemény előadójának helyettese
Vizsgálat a bizottságban	13.3.2006	21.3.2006
Az elfogadás dátuma	21.3.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		14 12 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Margrietus van den Berg, Danutė Budreikaitė, Marie-Arlette Carlotti, Thierry Cornillet, Nirj Deva, Fernando Fernández Martín, Michael Gahler, Hélène Goudin, Filip Andrzej Kaczmarek, Glenys Kinnock, Ģirts Valdis Kristovskis, Maria Martens, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Luisa Morgantini, José Javier Pomés Ruiz, Horst Posdorf, Toomas Savi, Pierre Schapira, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Manolis Mavrommatis, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Carlos Carnero González
Megjegyzések (egy nyelven közölt adatok)

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2005)0692 - C6-0040/2006 -2005/0280(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	6.2.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	PECH 14.2.2006
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	DEVE   14.2.2006	BUDG   14.2.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	BUDG 24.2.2006
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Daniel Varela Suanzes-Carpegna 15.2.2006
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	22.2.2006	21.3.2006			3.4.2006
Az elfogadás dátuma	3.5.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		21 4 6
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	James Hugh Allister, Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Iles Braghetto, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Ian Hudghton, Heinz Kindermann, Henrik Dam Kristensen, Albert Jan Maat, Willy Meyer Pleite, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Willi Piecyk, Dirk Sterckx, Struan Stevenson, Margie Sudre, Daniel Varela Suanzes-Carpegna
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Duarte Freitas, Ana Maria Gomes, Luis de Grandes Pascual, Manuel Medina Ortega, Francisco José Millán Mon, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, María Isabel Salinas García, Carl Schlyter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) ( 178. cikk (2) bekezdése szerint)
Benyújtás dátuma	4.5.2006
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...