Eljárás : 2005/0019(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0209/2006

Előterjesztett szövegek :

A6-0209/2006

Viták :

Szavazatok :

PV 06/07/2006 - 6.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2006)0303

JELENTÉS     *
PDF 202kWORD 164k
9.6.2006
PE 370.299v02-00 A6-0209/2006

a 77/388/EGK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kivetésére vonatkozó eljárás egyszerűsítésére, illetve az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására szolgáló egyes intézkedések, valamint egyes, eltéréseket biztosító határozatok megszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0089 – C6‑0100/2005 – 2005/0019(CNS))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Christoph Konrad

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 77/388/EGK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kivetésére vonatkozó eljárás egyszerűsítésére, illetve az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására szolgáló egyes intézkedések, valamint egyes, eltéréseket biztosító határozatok megszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0089 – C6‑0100/2005 – 2005/0019(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0089)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0100/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6‑0209/2006),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(1A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

 

(1a) A tagállamok szorosan együtt működnek az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) annak érdekében, hogy elhárítsák a Közösség számára a hozzáadottértékadó-rendszerben – különösen a több államra kiterjedő, csalárd vagy más illegális tevékenység által – okozott pénzügyi károkat. Erre a tagállamok a Szerződés 280. cikkében kötelezettséget vállaltak.

Módosítás: 2

(9A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

 

(9a) A tagállamok adózással kapcsolatos hatáskörét ez az irányelv nem érinti.

Módosítás: 3

(9B) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

 

(9b) Az adókikerülés és adócsalás elleni hatékony harc érdekében az eltérések összehangolása az EU hozzáadottértékadó-rendszerére vonatkozó átfogó reformjának csupán korlátozott részeleme lehet, ezért a rendszerben további reformokat kell bevezetni, melyek célja többek között az adócsalás elleni harc az által, hogy modernizálják és egyszerűsítik például a pénzügyi szolgáltatásokat, az elektronikus szolgáltatásokat, a kettős adózás eseteit és a közszolgáltatásokat.

Módosítás: 4

(9D) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

 

(9d) A hozzáadottérték-adó beszedési rendszerének esetleges megváltoztatásakor a megfontolások mércéjének az adóbeszedés hatékonyságának, az adózás szempontjából egyenlő bánásmódnak, valamint a vállalkozások számára való használhatóságnak kell lennie.

Indokolás

A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos, már hatályban lévő szabályozásban uralkodó sokféleség és áttekinthetetlenség szempontjából egy esetleges rendszerváltoztatásnak ahhoz kell vezetnie, hogy minden politikai célt a lehető legegyszerűbb módon lehessen elérni. Olyan jogi előírásoknak kell születniük, amelyeket könnyebben lehet használni és amelyek hatékonyabbak.

Módosítás: 5

1. CIKK 1. PONT

4. cikk (4) bekezdés (77/388/EGK irányelv)

1. A 4. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben egy tagállam a második albekezdésben előírt lehetőséggel él, biztosítania kell, hogy e lehetőség alkalmazása az adóalanyok számára nem okoz sem igazolhatatlan előnyt, sem indokolatlan hátrányt.”

törölve

Indokolás

Ezen meghatározás jogi kitételei nincsenek megfogalmazva, ezért magukban hordozzák a jogbizonytalanság és/vagy a szerkezeti visszaélés veszélyét.

Módosítás: 6

1. CIKK 2. PONT

5. cikk (8) bekezdés második mondat (77/388/EGK irányelv)

2. A 5. cikk (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok adott esetben megtehetik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a verseny torzulásait elkerüljék azon esetekben, amikor a kedvezményezett nem teljes mértékben adóköteles.

Biztosítaniuk kell, hogy ne keletkezzen átruházott igazolhatatlan előny vagy indokolatlan hátrány.”

törölve

Indokolás

Ld. Módosítás: 2.

Módosítás: 7

1. CIKK 7. PONT

21. cikk (2) bekezdés ca) pont (új) (77/388/EGK irányelv)

 

ca) A vállalatok számára kétséget kizáróan felismerhetőnek és megállapíthatónak kell lennie, hogy melyek azok a szolgáltatások amelyek vonatkozásában az adóalanynak számító kedvezményezett köteles adót fizetni és melyek azok, amelyek tekintetében – ahogy az eddig is történt – a szolgáltató vállalat köteles adót fizetni.

Indokolás

A vállalkozások segítése érdekében rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározzák azokat az ágazatokat, ahol az adózási kötelezettség fordított, és ezáltal kizárják a vitát erre vonatkozóan, valamint világosan elkülönítsék ezeket azon szolgáltatásoktól, amelyek esetében – ahogy az eddig is történt – a szolgáltató vállalatot terheli a kötelezettség. A kötelezettségre vonatkozó bizonytalanságok és viták további bürokráciát és pénzügyi kiadásokat jelentenek a vállalkozások számára.

Módosítás: 8

1. CIKK 7A) PONT (új)

30a. cikk (új) (77/388/EGK irányelv)

 

7a) Az alábbi cikk kerül beillesztésre:

„30a. cikk

Annak érdekében, hogy elhárítsák a hozzáadottértékadó-rendszerben a több államra kiterjedő, a Közösség számára pénzügyi károkat okozó csalásokat, – különösen az ún. körhintacsalásokat –, a tagállamok utasítják illetékes hatóságaikat, hogy szorosan működjenek együtt az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF). A Bizottság éves beszámolójának keretében a Szerződés 280. cikk 5. bekezdésének megfelelően beszámol az Európai Parlamentnek az elért eredményekről.”

Módosítás: 9

1. CIKK 7B) PONT (új)

34a. cikk (új) (77/388/EGK irányelv)

 

7b) Az alábbi cikk kerül beillesztésre:

„34a. cikk

Az Európai Unió számára hosszútávon legjobbnak bizonyuló hozzáadottértékadó-beszedési intézkedések meghatározása érdekében a Bizottság átfogó összegzést készít, amely elemzi a témáról alkotott tagállami véleményeket, és meghatározza a rendszer fordított adózási modellre való megváltoztatásának számos, különféle következményét, valamint a tagállamok és az Unióban működő vállalkozások számára adódó előnyöket és hátrányokat.

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

I. Jogalkotási háttér

A HÉÁ-ról szóló első irányelvet 1967-ben(1) hozták létre és megítélése szerint az EU első politikai és jogi elkötelezettségét jelentette a közös HÉA-rendszer megalapítása iránt, hangsúlyozva a „kompatibilis” HÉA-rendszerek segítségével létrehozott szilárd és versenyképes piac kialakításának célját – az 1970-es évek elejére már minden tagállam közös HÉA-eszközt vezetett be.

A következő fontos lépést a 6. HÉA-irányelv(2) jelentette, amely a kereskedelemre vonatkozóan nagyjából megegyező adóalapot vezetett be. Később a Bizottság az 1985-ös „Fehér könyv az egységes piacról” c. dokumentum alapján javaslatcsomagot terjesztett elő az ügyről. Ezek azonban a kormányok számára elfogadhatatlanok voltak, és világossá vált, hogy a közös álláspont 1993-ra történő elérését tervező menetrendet nem lehet betartani. A Tanács ezért egy, a határoknál történő adóellenőrzést eltörlő átmeneti rendszer bevezetése mellett döntött. Azóta az állítólag átmeneti (1996 végén kellett volna lejárnia) HÉA-rendszert EU-szerte alkalmazzák a kereskedelemre.

II. A változás ösztönzése és a javaslat céljai

1996-ban a Bizottság ismét visszatért a közös rendszer bevezetésére vonatkozó új javaslattal. Bár az 1987-es „nagy bumm” megközelítést (azonnali átállás) elvetették és az 1996-os javaslat fokozatos átállást képzelt el, gyorsan kiderült, hogy ugyanolyan nehéz lesz végrehajtani.

Annak érdekében, hogy az új kezdeményezések összhangban legyenek a már meglévő jogszabályokkal, a Bizottság a jelenlegi „átmeneti” megoldások javítása felé történő elmozdulás mellett döntött. Az új stratégiát 2000-ben(3) jelentették be és a benne található ajánlások egyetlen fő észrevételt tettek, hogy a jelenlegi HÉA-rendszer túlzott költségeket és kényszereket helyez az üzleti tevékenységekre. 2003 októberében a Bizottság átdolgozott stratégiát tett közzé. A javaslat tulajdonképpen „racionalizálási gyakorlat”, melynek általános célja a 6. HÉA-irányelv módosítása azzal a céllal, hogy a tagállamok számára választhatóan lehetővé tegyék olyan jogilag szilárd intézkedések gyors elfogadását, amelyek a tisztességtelen verseny ellen küzdenek, ellensúlyozzák a bevételveszteséget és a HÉA kiszabása eljárásának egyszerűsítését.

 eltérések – a 27. cikk alatt, engedélyezi minden tagállamnak különleges intézkedések végrehajtását az adóbehajtás egyszerűsítése, valamint az adókikerüléssel és az adókijátszással kapcsolatos problémáik megoldása érdekében. Eddig 140 eltérés van hatályban, számuk nőni fog. Mivel tisztában volt az átláthatóság és a jogbiztonság hiányával, a Bizottság úgy döntött, racionalizálja ezt a jelenséget azáltal, hogy egyes különösen hatékony eltérést választható formában kötelezővé tesz minden tagállamban, előzetes engedély kérése nélkül. A Bizottság úgy véli, hogy ezek szélesebb körű használata megvédené az együttműködő vállalatokat az adókikerülők és adókijátszók által szerzett versenyelőnnyel szemben;

 az adókikerülés és adócsalás - a 22. cikk (8) bekezdése alatt megadja a lehetőséget a tagállamok számára, hogy további kötelezettségeket írjanak elő, amennyiben azokat szükségesnek ítélik a HÉA-beszedéshez és az adócsalás megelőzéséhez;

 az adóbevallás egyszerűsítése - a XIV. cím alatt néhány adóalany (különleges rendszer a kisvállalkozóknak, gazdáknak stb.) számára választhatóan lehetőséget nyújt a HÉA-beszedéssel és az adómentességgel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére. A rendelkezés választhatósága tagállamról tagállamra változó egyszerűsítési eljárásokhoz, és ezáltal zűrzavarhoz vezetett.

A Bizottság besorolása szerint a javaslat az alábbi három kategóriában tartalmaz intézkedéseket:

Óvintézkedések: nem következnek közvetlenül az eltérésekből

- a megelőző intézkedések megerősítése az „átcsoportosítás” (jogi függetlenség, ugyanakkor szoros pénzügyi, gazdasági és szervezeti összefüggés az adóalanyok között), valamint a folyó érdekeltségek áthelyezésének (az eszközök részének vagy egészének áthelyezése) területein;

- a tőketételekhez kapcsolódó igazítások egyértelműsítése (20. cikk (2) és (3) bekezdés), amelyeket a tőkével kapcsolatos szolgáltatások, pl. hosszú idejű befektetés esetén is lehet alkalmazni;

Kisebb rendelkezések:

- az aranykereskedelemmel kapcsolatos különleges intézkedések választható kiterjesztése a befektetési aranynak (HÉA-mentes) a fogyasztói termékekben (az áru HÉA-köteles) nyersanyagként történő felhasználása révén eszközölt adókikerülés elkerülése érdekében;

Fő rendelkezések:

- választható rendelkezések, amelyek lehetővé teszik – bizonyos esetekben, nem mindennapi használatra – az áruk nyitott piaci értékre történő értékelését/újraértékelését, amely az adókikerülés egyik legkényesebb pontja;

- a „reverse charge mechanism” választható alkalmazásának kiterjesztése az adóalanyok részére teljesített meghatározott áruk esetében, mint: épületekkel kapcsolatos szolgáltatások és a kapcsolódó személyzet biztosítása; hulladék, ócskavas és anyagában hasznosítható termékek; adóztatható földterület és épületek; zálogként használt termékek; a tulajdonjog lejárta utáni új tulajdonos hatáskörén belül értékesített termékek; hatósági felszámolás alatt álló lefoglalt földterületek és épületek. Ezen területek problémákat okoztak a tagállamok számára és a rendes rendelkezések elégtelennek bizonyultak.

III. Az előadó véleménye

Az előadó támogatja a Bizottság ezen kezdeményezésének célját. Jelenleg a tagállamok egyéni szabályozás alapján 140-nél több nemzeti eltérést alkalmaznak az érvényes adóirányelvhez, amelyek sokszor az adócsalás hasonló ügyeihez kapcsolódnak. A EU bővítésével a háttérben a nemzeti eltérésekre irányuló kérelmek száma egyre nő. Hasznos lenne ezért összefoglalni az adókikerülés és adócsalás elleni harcban már több tagállamban is alkalmazott eltérések összefoglalása, hogy amennyiben azt kívánják, minden uniós államnak meglegyen a lehetősége ezeket az adócsalás elleni harcban felhasználni. Az érvényes szabályok rövidítésével és egyszerűsítésével ezeket az eszközöket gyorsan lehetne alkalmazni anélkül, hogy minden állam külön kérvényezné ezeket az eltéréseket, amelyek sokszor egy másik állam által már benyújtott kérvény megismétlései. Különösen a közép- és kelet-európai uniós államok számára lesz az adócsalás elleni harc jelentősen áttekinthetőbb és az eszközök gyorsabban alkalmazhatók. Az egész EU területén így a már meglévő eszközökkel hatékonyabban és gyorsabban lehet harcolni az adócsalás ellen anélkül, hogy ez az európai adók megállapításában teljes rendszerváltást igényelne. Az Európában működő vállalatok és az uniós államok nagyobb jogbiztonságot élveznek. Ezenkívül az átláthatatlan eltérések intézkedések általi rövidítése olyan esetekben is kívánatos, amikor az adóalany pénzügyi nehézségekbe ütközik.

Egyes tagállamokban az adócsalás elleni hatékony módszerek keresése közben már régóta eszmecsere folyik a HÉA-emelésnél alkalmazott alapvető rendszerváltásról. Emellett úgy tűnik, hogy a megvannak a maga előnyei a „reverse-charge” modellnek (fordított adózási modell) is, vagyis annak a módszernek, amely az árut kapó vagy a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozásra hárítja az adótartozást. A támogatók meggyőződése, hogy a szervezett nemzeti, illetve nemzetközi adócsalást ezzel a rendszerrel hatékonyan meg lehetne akadályozni. Éppen a középvállalkozások esnek gyakran adócsalás áldozatául, ezért ezen teher csökkentésének az uniós vállalatpolitika fontos részét kell képeznie. Ezen rendszerváltás ellenzői azonban úgy vélik, hogy a „reverse-charge”modell miatt éppen a középvállalkozásokat fenyegeti több teher és adminisztratív költség. Az előadó a rendszer megváltoztatását mindeddig elutasító Bizottságnak azt javasolja, hogy a megfelelő megoldás megtalálása érdekében aktívan és intenzíven kísérje figyelemmel a tagállamok vitáját erről az uniós államok és a vállalkozások számára egyaránt fontos kérdésről. A Bizottságnak e célból egy átfogó összehasonlító szinopszist kellene benyújtania, amely számba veszi a különböző nemzeti tényezőket, valamint az esetleges rendszerváltás következményeit, annak előnyeit és hátrányait felsorolja. A Bizottságnak időben és rendszeresen be kell vonnia a Parlamentet ebbe a vitába.

Eltekintve ettől a jövőben pontosítandó alapkérdéstől, a Bizottság jelenlegi javaslata nem képvisel új bizottsági kezdeményezést, hanem az érvényben lévő szabályok értelemszerű egyszerűsítése, konszolidálása és részben rugalmassá tétele is. Ezeket a tagállamok számára alternatívaként, tehát az adó kikerülése és az adócsalás elleni harcban továbbra is érvényben lévő szabályok és nemzeti kivételek mellett kell rendelkezésre bocsátani. Az államoknak nem szabad ezeket a szabályokat alkalmazniuk, illetve bizonyos nemzeten belüli adócsalókkal szemben adott esetben alkalmazhatják, de nem minden vállalkozó esetében. Amennyiben szükséges, a jövőben is adott a lehetőség konkrét problémák esetén nemzeti kivételek kérvényezésére. A Bizottság már 2004-ben javította és átláthatóbbá tette a kivételek iránti kérelmek eljárását (2004/7/EK irányelv) Mindenesetre ajánlatos a jelenlegi kezdeményezéssel kezdeni és minden azonnal végrehajthatót megtenni az adócsalás elleni harcban.

A Bizottság korlátozottan bevezeti bizonyos esetekre az adókötelezettség változtatását a „reverse-charge-mechanism“ kiszélesítésével. Az adó visszatérítésének módosítása – amint az a „munkaeszközökre“ (a tagállamok határozzák meg) is érvényes – ettől fogva olyan szolgáltatásokra is érvényes, amelyeket „munkaeszközként“ kezelnek és azok tulajdonságait mutatják fel. Ide tartoznak az olyan szolgáltatások, amelyeket egy vállalkozás hosszabb időn keresztül igénybe vesz. Bizonyos ágazatokban különösen nehéz az adófizetés ellenőrzése, például az építőiparban, vagy hulladékszállításnál. Az új Melléklet tartalmazza, hogy mely hulladékról van szó. Éppen itt fontos a vállalatok érdekében arról gondoskodni, hogy azon szektorok meghatározása, amelyekre az adókötelezettség érvényes, pontos és átléphetetlen legyen és a szolgáltatások jogosultsága – amelyek miatt a szállító vállalatoktól számla kiállítását kérik – teljesen egyértelmű. A számla kiállításának módjával kapcsolatos bizonytalanságok és viták további bürokratikus és pénzügyi terhekhez vezetnek a vállalatok számára, és ezzel inkább nemkívánatos eredményt érnek el, ezért kerülendők.

Ez egy hasznos beadvány a jelenlegi szabályozások megtisztítása érdekében, ugyanakkor teljes mértékben fenntartja a nemzetek döntési jogát. Az előadó szempontjából azonban az adó mértékének harmonizálása az egyetlen adópolitikai terület, amelyet szabályozni kell. Ettől eltekintve az adóverseny az uniós államok pozitív gazdasági fejlődésének központi eleme és mindenképp meg kell tartani.

(1)

1967. április 11-i 67/227/EGK tanácsi irányelv [HL 071., 1967.04.14.].

(2)

1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv [HL L 145., 1977.06.13.].

(3)

2000. június 7-i COM(2000)348.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (4.5.2006)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a 77/388/EGK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kivetésére vonatkozó eljárás egyszerűsítésére, illetve az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására szolgáló egyes intézkedések, valamint egyes, eltéréseket biztosító határozatok megszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0089 – C6‑0100/2005 – 2005/0019(CNS))

A vélemény előadója: Herbert Bösch

RÖVID INDOKOLÁS

A hatodik HÉA-irányelv 27. cikkének értelmében a Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúlag minden tagállamot felhatalmazhat arra, hogy a hatodik HÉA-irányelvtől eltérő, különös intézkedéseket vezessen be az adókivetésre vonatkozó eljárás egyszerűsítésére, vagy az adókijátszások és adókikerülések egyes típusainak megakadályozására.

Jelenleg a tagállamok több mint 140 eltérést alkalmazhatnak. Ez a szám a közeljövőben emelkedni fog, mivel azok a tagállamok, amelyek 2004. május 1-jén csatlakoztak az EU-hoz, jelenleg nyújtják be eltérésekre vonatkozó kérelmeiket. Ezenfelül viszonylag rövid időn belül szinte biztosra vehető, hogy ezek az országok olyan egyéb, különös jogszabályi intézkedéseket hoznak, amelyek közösségi jogalapot tesznek szükségessé.

A Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2000. június 7-i, a belső piac keretén belül a HÉA-rendszer működésének javítását célzó stratégiáról szóló közleményében(1) a jelenleg hatályban levő, nagyszámú eltérések némelyikének racionalizálására vállalkozott. A stratégiát felülvizsgáló és frissítő, 2003. október 20-i bizottsági közlemény(2) megerősítette ezt. A tervek szerint ez a racionalizálás minden tagállam számára bizonyos egyedi eltéréseket tenne lehetővé a hatodik HÉA-irányelv módosítása révén(3). Azokról a hatékonynak bizonyult eltérésekről lenne szó, amelyek megoldottak már nem csak egy tagállamot érintő problémákat is.

Az eltérések száma, valamint a megoldandó problémák hasonló jellege arra a tényre utalnak, hogy az elmúlt években a HÉA-kikerülés és -csalás valós problémává vált.

A HÉA-csalások, különösen az ún. közösségen belüli körhintacsalások éves szinten rendkívül nagy kárt okoznak. Az Ifo Gazdaságkutató Intézet a nemzeti HÉA-veszteségeket Németországban a 2003-tól 2005-ig terjedő időszakban évente 17 000–18 000  millió euróra becsüli, ezek egy harmadát a több államra kiterjedő csalások okozzák. Más tagállamokban is milliárdos nagyságú HÉA-kiesések keletkeznek, amelyek akár az egyes tagállamok teljes bevételének 10%-át is elérhetik.

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a HÉA kivetéséhez csak a tényleges bevételek vehetők alapul, és az elmaradó bevételek hátrányosan befolyásolják a Közösség saját forrásainak működését.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság kéri az illetékes Gazdasági és Monetáris Bizottságot, hogy a következő módosításokat vegye át jelentésébe:

A Bizottság javaslata  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(1A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

 

(1a) A tagállamok szorosan együttműködnek az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) annak érdekében, hogy elhárítsák a Közösség számára a hozzáadottértékadó-rendszerben – különösen a több államra kiterjedő tevékenység által – okozott pénzügyi károkat. Erre a tagállamok a Szerződés 280. cikkében kötelezettséget vállaltak.

Módosítás: 2

1. CIKK 7A) PONT (új)

30a. cikk (új) (77/388/EGK irányelv)

 

7a) Az alábbi cikk kerül beillesztésre:

„30a. cikk

Annak érdekében, hogy elhárítsák a hozzáadottértékadó-rendszerben a több államra kiterjedő csalások – különösen az ún. körhintacsalások – által a Közösség számára okozott pénzügyi károkat, a tagállamok utasítják illetékes hatóságaikat, hogy szorosan működjenek együtt az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF). A Bizottság éves beszámolójának keretében a Szerződés 280. cikk 5. bekezdésének megfelelően rendszeresen beszámol az Európai Parlamentnek az elért eredményekről.”

Módosítás: 3

1. CIKK 7B) PONT (új)

34a. cikk (új) (77/388/EGK irányelv)

 

7b) Az alábbi cikk kerül beillesztésre:

„34a. cikk

A hosszútávon legjobbnak bizonyuló HÉA-beszedési európai uniós intézkedések meghatározása érdekében a Bizottság átfogó összegzést készít, amely elemzi a témáról alkotott tagállami véleményeket és meghatározza a rendszer fordított adózási modellre való megváltoztatásának számos, különféle következményét, így a tagállamok és az Unióban működő vállalkozások számára adódó előnyeit és hátrányait.

ELJÁRÁS

Cím

A 77/388/EGK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kivetésére vonatkozó eljárás egyszerűsítésére, illetve az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására szolgáló egyes intézkedések, valamint egyes, eltéréseket biztosító határozatok megszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat

Hivatkozások

COM(2005)0089 – C6-0100/2005 – 2005/0019 (CNS)

Illetékes bizottság

ECON

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

CONT
27.4.2005

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Herbert Bösch
20.4.2005

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

19.4.2006

 

 

 

 

Elfogadás dátuma

4.5.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

 

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Herbert Bösch, Paul van Buitenen, Simon Busuttil, Fazakas Szabolcs, Ingeborg Gräßle, Ona Juknevičienė, Nils Lundgren, Hans-Peter Martin, Jan Mulder, Borut Pahor, José Javier Pomés Ruiz, Bart Staes, Kyösti Virrankoski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Janusz Wojciechowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

 

(1)

   COM(2000)0348 végleges.

(2)

   COM(2003)0614 végleges.

(3)

   A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás – 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.). A legutóbb a 2006/18/EK irányelvvel (HL L 51., 2006.2.22., 12.o.) módosított irányelv.


ELJÁRÁS

Cím

A 77/388/EGK irányelvnek a hozzáadottérték-adó kivetésére vonatkozó eljárás egyszerűsítésére, illetve az adókijátszások és adókikerülések megakadályozására szolgáló egyes intézkedések, valamint egyes, eltéréseket biztosító határozatok megszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat

Hivatkozások

COM(2005)0089 – C6-0100/2005 – 2005/0019(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

14.4.2005

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON
27.4.2005

A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT
27.4.2005

 

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

 

 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Christoph Konrad
11.4.2005

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma

 

A jogalap vizsgálata
  A JURI véleményének dátuma

 

 

 

 

 

A pénzügyi támogatás módosítása
  A BUDG véleményének dátuma

 

 

 

 

 

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Vizsgálat a bizottságban

23.1.2006

20.3.2006

18.4.2006

 

 

Az elfogadás dátuma

30.5.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Becsey Zsolt László, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Jan Christian Ehler, Jonathan Evans, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Christoph Konrad, Guntars Krasts, Kurt Joachim Lauk, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Cristobal Montoro Romero, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Karin Riis-Jørgensen, Dariusz Rosati, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Peter Skinner, Margarita Starkevičiūtė

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Harald Ettl, Donata Maria Assunta Gottardi, Werner Langen, Andrea Losco, Giovanni Pittella, Gilles Savary

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) ( 178. cikk (2) bekezdése szerint)

María del Pilar Ayuso González, Godfrey Bloom, Ville Itälä, Holger Krahmer

Benyújtás dátuma

9.6.2006

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat