JELENTÉS a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó, a közös halászati politika egyszerűsítéséről és javításáról szóló cselekvési tervről

26.6.2006 - (2006/2053(INI))

Halászati Bizottság
Előadó: Philippe Morillon

Eljárás : 2006/2053(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0228/2006
Előterjesztett szövegek :
A6-0228/2006
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó, a közös halászati politika egyszerűsítéséről és javításáról szóló cselekvési tervről

(2006/2053(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság „Cselekvési terv a Közös Halászati Politika egyszerűsítésére és javítására a 2006-2008 közötti időszakra” című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló közleményére (COM(2005)0647),

–   tekintettel a Bizottság „A Közös Halászati Politika jogszabályi környezetének javítási és egyszerűsítési lehetőségei” című közleményére (COM(2004)0820) és a Bizottság „A Közös Halászati Politika jogszabályi környezetének javítási és egyszerűsítési lehetőségeinek elemzése” című munkadokumentumára (SEC(2004)1596),

–   tekintettel a Bizottság „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló közleményére (COM(2005)0535),

–   tekintettel a Tanács 2005. április 15-i következtetéseire a Bizottság „A Közös Halászati Politika jogszabályi környezetének javítási és egyszerűsítési lehetőségei” című közleményével kapcsolatban (8077/2005),

–   tekintettel a 2003. december 16-i „A jogalkotás tökéletesítése” című intézményközi megállapodásra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6‑0228/2006),

A. mivel a jogszabályi környezetnek a hatékonyság és az átláthatóság fokozását célzó javítása és egyszerűsítése az Európai Unió prioritást élvező cselekvései közé tartozik, amely az állampolgárok javát szolgálja, és a versenyképesség, a növekedés és a fenntartható fejlődés erősítése keretében hozzájárul a lisszaboni célkitűzések eléréséhez,

B.  mivel a szakmabéliek és a nemzeti hivatali szervezetek sajnálatukat fejezik ki az elaprózott és egymással párhuzamos intézkedések, a már meglévő szövegek egyértelműségének és elérhetőségének hiánya miatt, valamint az esetenként felesleges kötelezettségek sokasága által gerjesztett adminisztratív terhekből eredő nehézségek miatt,

C. mivel a közös halászati politikára (KHP) vonatkozó szabályok egyszerűsítésébe nagymértékben be kell vonni a halászokat és a többi érintett felet,

D. mivel a halászati iparral olyan határidőkön belül kell konzultálni, amelyek lehetővé teszik hatékony részvételét és valódi bevonását a döntéshozási folyamatba,

E.  mivel a KHP hatékonysága nagyban függ az összes szakmabélire alkalmazandó harmonizált szemlézési és ellenőrzési rendszer felállításától,

1.  örömét fejezi ki a KHP egyszerűsítését és javítását célzó ágazati cselekvési tervvel kapcsolatban;

2.  teljes mértékben egyetért a Bizottság által meghatározott célokkal, különösen a már meglévő szövegezések érthetőségének javításával, e szövegezések egyszerűsítésével, valamint az elérhetőség fokozásával, a halászatért felelős közhivatalok adminisztrációs terheinek és költségeinek csökkentésével, a halászok terheinek és kötöttségeinek könnyítéseivel;

3.  örömmel fogadja a Bizottság által javasolt módszertant, amely a 2006–2008 közötti időszakra szóló hároméves cselekvési terv meghatározására vonatkozik;

4.  támogatja a Bizottság azon véleményét, mely szerint az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseket a halászati tevékenységek fenntartását és ellenőrzését célzó politikákra kell összpontosítani;

5.  megítélése szerint rendkívül fontos a jogalkotást megelőzően a tervezett intézkedések által érintett összes féllel folytatott konzultáció tényleges megerősítése, valamint hogy e konzultációra a lehető legkorábbi szakaszban sor kerüljön annak érdekében, hogy az érintettek hatékonyan részt vehessenek az előkészítő munkában, még mielőtt bármilyen jogalkotási javaslat elkészülne;

6.  megítélése szerint minden jogalkotási javaslatot hatásvizsgálatnak kell megelőznie; e vizsgálatnak pontos, objektív és teljes információkon kell alapulnia, és megfelelő időben nyilvánosságra kell hozni;

7.  úgy véli, hogy elegendő hosszú határidőt kell megállapítani az új szabályozások elfogadása és alkalmazásának kezdete között annak érdekében, hogy az érintett felek alkalmazkodni tudjanak hozzájuk;

8.  úgy ítéli meg, hogy a szabályozó szövegeket pontosabban kell megfogalmazni és oly módon, hogy azt az érdekelt felek megértsék;

9.  úgy véli, hogy – objektív és egyértelműen meghatározott mutatók alapján – rendszeresen értékelni szükséges az elfogadott intézkedések hatékonyságát és megvalósítását;

10. ragaszkodik ahhoz, hogy a tanácsadó testületek (különösen a regionális tanácsadó testületek és a Halászati és Akvakultúraágazati Tanácsadó Bizottság) integráló szerepet játsszanak az egyszerűsítési folyamatban és a hatékonyság, valamint a meglévő és új intézkedések végrehajtásának vizsgálatában; úgy véli, hogy az e testületekkel való szorosabb együttműködés kétségbevonhatatlanul azt fogja eredményezni, hogy azok jobban azonosulnak a halászati jogszabályokkal;

11. megítélése szerint felül kell vizsgálni a technikai intézkedésekre, a halászati erőfeszítések irányításával összefüggő intézkedésekre, továbbá a fogások ellenőrzését és korlátozását célzó intézkedésekre vonatkozó rendelkezések jogi szerkezetét, különösen a szövegezések egyértelműbbé tétele, jobb olvashatósága és koherenciája céljából, el kell törölni az értelmét vesztett rendelkezéseket, továbbá tömöríteni és konszolidálni kell a KHP egyes fejezeteire vonatkozó rendelkezéseket;

12. támogatja a teljes kifogható mennyiségek (TAC)/Kvóták és halászati erőkifejtések szabályozásáról szóló cselekvési tervben felsorolt egyszerűsítési cselekvések főbb pontjait, különösen a jelenlegi különféle összetevők különálló kezelését, a homogén csoportokról szóló határozatok célkitűzését és a többéves megközelítések kialakítását;

13. üdvözli a Bizottság azon szándékát, amely a meglévő jogszabályok reformját célozza, a technikai intézkedések halászati áganként történő fokozatos csoportosításával, valamint a hatályos rendelkezések egyértelműbbé tételével és őrködve a rendelkezések összességének nagyobb koherenciája és harmóniája felett;

14. elutasítja a Bizottság által vázolt lehetőséget, nevezetesen egy technikai intézkedésekről szóló „rövid” rendeletnek a Tanácshoz való benyújtásának lehetőségét, amelyet a Bizottság részletes rendeletei követnének, mivel olyan létfontosságú szempontokkal kapcsolatban, mint a technikai intézkedések összessége, amellyel a közösségi flottát kell majd irányítani, nem lehet megkerülni az Európai Parlament és a Tanács vizsgálatát és döntését;

15. arra az álláspontra helyezkedik, hogy különös figyelemmel kell megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a tagállamok engedélyt kaphatnak bizonyos helyi alkalmazású technikai intézkedések elfogadására; úgy véli, hogy az ilyen megoldások negatív környezeti hatásainak elkerülése érdekében azok alkalmazását időszakosan értékelni kell;

16. megjegyzi, hogy a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet[2] 9. cikke már megengedi a tagállamoknak, hogy elfogadjanak nem diszkriminatív intézkedéseket a halászati források megőrzésére és igazgatására, valamint a partvonaltól számított 12 tengeri mérföldön belül a halászatnak a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának minimalizálására; sürgeti a Bizottságot, hogy óvatosan járjon el ennek az elvnek bármiféle kiterjesztésével, mivel az ilyen technikai intézkedések elfogadására vonatkozó engedélyezés megkülönböztetést jelentő helyzeteket hozhat létre az érintett tagállamok között;

17. egyetért a régiónként vagy halászatonként meghatározott megközelítések esetről esetre való kialakításával, amely megközelítések megfelelően megalapozottak, az erőforrások védelmének tudományos szempontjain és a szociális-gazdasági hatások alapos elemzésén alapulnak; megítélése szerint valamennyi érintett felet széles körben be kell vonni e megközelítések kialakításába;

18. úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által a KHP részeként javasolt helyreállítási és igazgatási terveket rugalmassá kell tenni a különböző tagállamok területén uralkodó halászati körülményeknek megfelelően;

19. egyetért az informatika, az információs technikák és az automatizálás egyre nagyobb mértékű használatával a közösségi jogszabályokhoz való hozzáférés megkönnyítése céljából, az adatgyűjtés és adatátvitel megkönnyítése és racionalizálása érdekében, mind a nemzeti hatóságok, mind pedig a szakmabéliek számára;

20. úgy ítéli meg, hogy a jogszabályokkal kapcsolatos információt nem csak az intézményi csatornákon keresztül kell továbbítani, hanem annak közvetlenül is el kell érnie az érdekelt feleket is egyesületeken, regionális tanácsadó testületeken, az interneten és magatartási kódexek kidolgozásán keresztül;

21. megítélése szerint az új technológiák növekvő használatának a halászhajók fedélzetén fokozatosan kell megvalósulnia, a kisebb hajók számára mentességekkel, illetve az ágazati alkalmazkodást lehetővé tevő, megfelelően hosszú átmeneti időszakok meghatározásával;

22. szükségesnek ítéli az új technológiák fejlesztéséhez, valamint a szükséges speciális képzéshez közösségi támogatások nyújtását;

23. megítélése szerint fontos a halászati tevékenységek ellenőrzésének és felügyeletének valamennyi szempontjára vonatkozó rendelkezések konszolidálása és átdolgozása;

24. felhívja a Bizottságot, hogy harmonizálás céljából kezdeményezze a legkisebb méretekre vonatkozó közösségi rendelkezések felülvizsgálatát;

25. újólag megerősíti, hogy sürgősen szükség van egy minden szakmabélire alkalmazandó harmonizált szemlézési és ellenőrzési rendszer felállítására, illetve az ezt kiegészítő értelmező rendelkezések és büntető eljárások egységes rendszerére, a halászok egyenlő bánásmód alapelvébe vetett bizalmának megerősítése céljából; megítélése szerint e cél elérését a Közösségi Halászati Ellenőrző Ügynökségnek kellene elősegítenie;

26. üdvözli azt az általános elvet, melynek célja a tagállamok és az ágazat beszámolási kötelezettségeinek ésszerűsítése, de hangsúlyozza a Bizottság egyes jelentéseinek alapvető szerepét, különösen a KHP ellenőrzése és végrehajtása területén;

27. véleménye szerint világosabbá kell tenni, javítani és informatizálni kell a közösségi vizeken túli övezetre kiterjedő engedélyek intézését, csakúgy, mint a kifogási adatok kezelését és az e tevékenységekhez kapcsolódó erőkifejtéseket, valamint üdvözli a Bizottság ezirányban már megtett kezdeményezéseit;

28. egyetért a Bizottsággal, hogy a regionális halászati szervezetek által elfogadott rendelkezéseknek a közösségi jogalkotásba az Európai Unió által történő átültetése céljából alkalmazott összetett és hosszúra nyúló eljárások egyáltalán nem kívánatosak, de arra az álláspontra helyezkedik, hogy az átültetés összetettségének legnagyobb része a Bizottságban tapasztalható nagymértékű bürokráciából ered és ezért kategorikusan elutasítja azt a lehetőséget, hogy bármiféle egyszerűsítést azon az áron hajtsanak végre, hogy megfosztják az Európai Parlamentet a jogalkotási eljárásokba való beavatkozással kapcsolatos felelősségi köreitől;

29. felhívja a Bizottságot, hogy végleges formában dolgozzon ki egy „mintamegállapodást” a halászati megállapodások két nagy kategóriája számára (vegyes és tonhal), amelyek alapján a két fél (Közösség és harmadik országok) jogai és kötelezettségei elfogadottá válnak;

30. prioritásnak tekinti a tárgyalási folyamat és a halászati partnerségi megállapodások nyomon követési folyamatának újrafogalmazását és egyszerűsítését, valamint örömmel fogadja a Bizottság által nemrégiben ezirányban tett erőkifejtéseket;

31. késznek vallja magát az aktív részvételre az egyszerűsítési folyamat megvalósítására irányuló erőkifejtésekben, és állandó intézményközi párbeszédre szólít fel a „jogalkotás tökéletesítése” céljából a KHP keretében;

32. utasítja elnökét, hogy ezen állásfoglalást továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

  • [1]  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
  • [2]  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

INDOKOLÁS

I - Bevezetés

A cselekvési terv az Európai Unión belüli szabályozási környezet, valamint a Bizottság által néhány éve indított számos kezdeményezése javítási folyamatának szélesebb kontextusában vizsgálandó.

A közös halászati politikát (KHP) illetően az egyszerűsítés természetesen illeszkedik a 2002-ben elhatározott reformba, valamint a már megtett, vagy jelenleg folyamatban lévő jelentős erőfeszítésekbe[1].

Az Európai Bizottság 2004 decemberében közzétett egy közleményt különösen „a közös halászati politika jogszabályi környezetének javítási és egyszerűsítési lehetőségeiről” (COM(2004)820 végleges). E közleményt a Bizottság által készített – a KHP szabályozási környezetének egyszerűsítési és javítási lehetőségeiről és végrehajtásáról szóló részletes elemzést tartalmazó – munkadokumentum kíséri (SEC(2004)1596).

Továbbá 2005. április 25-én a Tanács következtetéseket fogadott el a Bizottság által javasolt általános irányokról, és beleegyezését fejezte ki a KHP egyszerűsítését célzó három meghatározott célkitűzésre vonatkozóan (8077/05):

 a meglévő szövegek egyértelműségének javítása, a szövegek egyszerűsítése és jobb hozzáférhetősége;

 a közigazgatás adminisztrációs terheinek és költségeinek csökkentése;

 a szakma képviselőire nehezedő adminisztratív terhek és megszorítások könnyítése.

E célok megvalósításával nem csak a közös halászati politika válna egyszerűbbé, de egyben annak hatékonysága is növekedne.

II – A 2006–2008 közötti időszakra szóló cselekvési terv

E közleményében a Bizottság pontosítja azokat az egyszerűsítést célzó cselekvéseket, amelyeket a halászati ágazatban a 2006 és 2008 közötti időszakban szándékában áll végrehajtani. Speciális módszertant javasol és megjelöli azokat a rendelkezéseket, amelyeket első helyen kell egyszerűsíteni és javítani, esetről esetre pontosítva az egyszerűsítést célzó cselekvéseket.

A Bizottság a jogalkotási aktusok három kategóriájában kíván egyszerűsítést:

-    olyan jogalkotási aktusok, amelyek felülvizsgálata már megkezdődött, és amelyek esetében egyes egyszerűsítési elvek már megvalósultak;

-    olyan új jogalkotási aktusok, amelyeket a következő években kell kidolgozni, és amelyek esetében az egyszerűsítésről kitűzött célokat módszeresen be kell tartani;

-    egyes olyan hatályos jogszabályok, amelyeket soron kívül egyszerűsíteni kell, vagyis amelyek esetében a Bizottság megítélése szerint az egyszerűsítési erőfeszítéseket a lehető legrövidebb időn belül összpontosítani szükséges.

A Bizottság cselekvési terve főként a jogalkotási aktusok ezen utolsó kategóriájára összpontosít.

A 2006–2008 közötti időszak tekintetében a Bizottság megítélése szerint a KHP egyszerűsítésének elsősorban bizonyos, az irányításra vonatkozó intézkedésekről és a halászati tevékenységek ellenőrzéséről szóló szabályozó rendelkezésekre kell irányulnia.

E célból és esetről esetre a Bizottság lényegesnek tartja – az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – a következőket:

 a közösségi vívmányok felülvizsgálata a 2005. október 25-i közleményében meghatározott módszertan alapján (COM(2005)535),

 a jogalkotási szövegek olvashatóságának és az információkhoz való hozzájutás megkönnyítése a halászok és az érintett hivatalok igényeihez igazított eszközök fejlesztésével,

 a terhek, a költségek és a megszorítások csökkentése mind a halászok, mind az érintett hivatalok tekintetében.

A halászati és az élő erőforrások megőrzésére irányuló politika tekintetében a Bizottság javasolja, hogy kapjon prioritást az alábbi jogalkotási eszközök egyszerűsítése:

 bizonyos halászati-vízgazdasági erőforrások és halászati-vízgazdasági erőforrás-tartalékok kezelése és megőrzése a közösségi vizekben, illetve a közösségi hajók tekintetében azokon a vizeken, amelyeken fogási korlátozások vannak érvényben TAC/Kvóták, halászati erőkifejtések (1. összefoglaló lap)

 a halászati erőforrások megőrzését célzó intézkedések a fiatal tengeri élőlények védelmére irányuló technikai intézkedések révén (2. összefoglaló lap)

 a közös halászati politikához szükséges adatok gyűjtése és kezelése (3. összefoglaló lap).

Az ellenőrzést illetően a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések egyszerűsítésének négy külön területre kell vonatkoznia az alábbiak érdekében:

 a halászati tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó valamennyi törvényi rendelkezés alkalmazása (4. összefoglaló lap),

 a lehető legnagyobb mérvű informatizálás, a halászati erőforrások kezelésére és megőrzésére irányuló intézkedések alkalmazásának javítását szolgáló rendszerek kifejlesztése (5. összefoglaló lap)

 mind a halászok, mind az érintett hivatalok beszámolási kötelezettségeinek csökkentése (6. összefoglaló lap)

 a közösségi vizeken kívüli halászatra vonatkozó engedélyezési eljárás javítása (7. összefoglaló lap).

III – Az előadó észrevételei

Az előadó üdvözli a Bizottság kezdeményezését.

Teljes mértékben támogatja a megjelölt célokat és kedvezően fogadja a Bizottság által javasolt módszertant, különösen a 2006–2008 közötti időszakra szóló hároméves cselekvési terv meghatározását, amelyben szerepelnek a prioritást élvező területek (a megőrzést célzó politika, a halászati tevékenységek ellenőrzése), valamint a végrehajtandó cselekvésekre vonatkozó általános iránymutatások.

Az előadót csak örömmel töltheti el, hogy a Bizottság kötelezettséget vállal az érdekelt felekkel történő egyeztetésre, s ily módon kívánja biztosítani, hogy a felek elfogadják a javasolt kezdeményezések egészét.

Az előadó szerint az egyszerűsítési célok leghelytállóbb szempontjai az alábbiak: az előzetes és korai szakaszban történő konzultációk erősítése; az ágazat konzultatív szervezeteinek – a Regionális Tanácsadó Testületeknek és a Halászati és Haltenyésztési Tanácsadó Bizottságnak – a hozzájárulása; a hatásvizsgálatok gyakoribb igénybe vétele; az elfogadott intézkedések hatékonyságának és megvalósításának objektív és egyértelműen meghatározott mutatók alapján való rendszeres értékelése; a már meglévő rendelkezések jogi szerkezetének felülvizsgálata a szövegezés egyértelműbbé tétele, olvashatóságának és koherenciájának erősítése, az értelmüket vesztett rendelkezések eltörlése, a KHP egyes fejezeteinek normatív szerkezeti átdolgozása és konszolidálása céljából. Ugyanakkor az előadó szükségesnek véli a határozatok meghozatala és az alkalmazás kezdete közötti időtartam növelését, ily módon biztosítva lehetőséget az új kezdeményezésekhez történő ágazati alkalmazkodásra.

Az informatika, az információs technikák és az automatizálás egyre nagyobb mértékű térhódítása helyeslendő, amennyiben e technikák megkönnyítik a közösségi jogszabályokhoz való hozzáférést, valamint megkönnyítik és racionalizálják az adatgyűjtést és az adatátvitelt mind a nemzeti hatóságok, mind a szakmabéliek számára.

E technikákat ugyanakkor fokozatosan kell bevezetni, figyelembe véve a műszaki nehézségekkel kapcsolatos szempontokat és az így támasztott költségeket, valamint külön rendelkezéseket hozva a kisebb hajók számára. E területen közösségi támogatásokra van szükség.

Az előadó azon a véleményen van, hogy ésszerűsíteni kell a tagállamok és az ágazat bevallási és beszámolási kötelezettségeit, amennyiben azok párhuzamosak vagy haszontalanok, anélkül azonban, hogy ez az irányítás és az ellenőrzés gyengüléséhez vezetne. A Bizottság egyes jelentései a Tanács és az Európai Parlament számára (pl.: a „súlyos szabálysértésekről” szóló jelentések, „CFP Compliance Scoreboard”) nagyon hasznosak, ugyanakkor össze is lehetne azokat vonni, illetve ésszerűsíteni lehetne őket.

A Bizottság által meghatározott prioritásos területeken túlmenően az előadó hangsúlyozza azt is, hogy szükség van a halászati partnerségi megállapodásokra vonatkozó egyszerűsítésben elért eredmények nyomon követésére (így egy „mintamegállapodás” véglegesítésére; a tárgyalási és nyomon követési folyamat javítására).

Mindazonáltal az előadó megítélése szerint az e cselekvési tervben bejelentett egyes szándékok gyakorlati alkalmazását óvatos és eseti vizsgálat tárgyává kell tenni. Arról a lehetőségről van szó, hogy a tagállamok engedélyt kaphatnak bizonyos helyi alkalmazású intézkedések elfogadására, amennyiben az ilyen jellegű engedélyezés alkalmas a különböző tagállamok között előálló megkülönböztetés kezelésére.

Az előadó szintén óvatosan fogadja az általános iránymutatásoknak a tisztán technikai iránymutatásoktól való elválasztására irányuló szándékot. Az utóbbi iránymutatások tekintetében a Bizottság részletesebb és „könnyebben naprakésszé tehető” rendeleteket ad ki. Míg ez egy részről tiszteletben tartja a „jogalkotás tökéletesítésének” elveit, addig más részről ezen alkalmazási intézkedések nem befolyásolhatják károsan a közösségi jogalkotó által meghatározott korlátokat és célokat.

Végül, az előadó megítélése szerint az egyszerűsítési módszerek és cselekvések semmilyen esetben nem helyettesíthetik vagy kérdőjelezhetik meg a döntéshozatali folyamatot és a közösségi intézmények egyensúlyát, elsősorban az Európai Parlament szerepét és politikai felelősségét.

Az előadó tudatában van annak, hogy a KHP egyszerűsítési folyamata szélesebb összefüggésbe illeszkedik. Ennek alapján emlékeztet az Európai Parlament korábbi állásfoglalásaira a közösségi jogszabályok minőségének javításához kapcsolódó kérdésekről[2], az elfogadott intézményközi megállapodásokról[3], a folyamatban lévő intézményközi konzultációk fontosságáról – elsősorban azokéról, amelyeknek célja a hatásvizsgálatok végrehajtását és a szabályozási funkció delegálása jelenlegi rendszerének („komitológia”) reformját szolgáló módszer és közösségi eljárás kidolgozása, továbbá a hatályos jog egyszerűsítésére irányuló javaslatok vizsgálatára alkalmazott parlamenti eljárások javításának és gyorsításának belső végiggondolása.

A jogalkotás tökéletesítése közös felelősség, amely vonatkozik a közösségi intézményekre, a tanácsadó testületekre, a tagállamokra és az érintett felekre.

Az előadó osztja azon véleményt, mely szerint a KHP egyszerűsítése nem önmagáért való cél, s hogy a folyamatnak az érdekelt felek – azaz a halászok és a Közös Halászati Politika irányításába és ellenőrzésébe bevont intézmények – igényeinek megfelelő eredményekre kell vezetnie.

  • [1]  Példaként említendő az új Európai Halászati Alapot létrehozó rendeletre irányuló javaslat, amely helyettesíti vagy kiigazítja a létező négy rendelet rendelkezéseit, valamint a KHP végrehajtására vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslat, amely szándéka szerint – számos jogi rendelkezés helyébe lépve – koherensebb jogszabályi keretet teremtene.
  • [2]  Elsősorban az alábbi állásfoglalások: 2000.10.26-án a Bizottság „Jogalkotás tökéletesítése 1998: közös felelősség” és „Jogalkotás tökéletesítése 1999” című jelentéseiről; 2001.11.29-én a Bizottság „Európai kormányzás”-ról szóló fehér könyvéről; 2003.4.8-án a Bizottság „Jogalkotás tökéletesítése 2000” és „Jogalkotás tökéletesítése 2001” című jelentéseiről; 2004.2.26-án a Bizottság „Jogalkotás tökéletesítése 2002” című jelentéséről; 2004.3.9-én a Bizottságnak a szabályozás egyszerűsítéséről és javításáról szóló közleményéről; 2004.4.20-án a közösségi jogalkotás és a konzultációs eljárások hatásvizsgálatáról.
  • [3]  Különösen a „Jogalkotás tökéletesítése” című 2003.12.16-i intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között (HL C 321., 2003.12.31., 1. o.), valamint a három intézmény között született intézményközi megállapodások (1994.12.20.) „a jogalkotási szövegek hivatalos, egységes szerkezetbe foglalását célzó gyorsított munkamódszerről” (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.), a 1998.12.22-i „Közösségi iránymutatások a közösségi jogszabályok kiadásának minőségéről” (HL C 73., 1999.3.17., 1. o.) és a 2001.11.28-i „Jogi aktusok átdolgozási technikájának strukturáltabb használatáért” (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).

ELJÁRÁS

Cím

A 2006-2008 közötti időszakra vonatkozó, a közös halászati politika egyszerűsítéséről és javításáról szóló cselekvési terv

Eljárás száma

2006/2053(INI)

Illetékes bizottság              

Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma

PECH16.3.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

 

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

 

 

 

 

 

Megerősített együttműködés           

A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Philippe Morillon
31.1.2006

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

18.4.2006

2.5.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.6.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

James Hugh Allister, Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Iles Braghetto, Luis Manuel Capoulas Santos, David Casa, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Ian Hudghton, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Bernard Poignant, Dirk Sterckx, Struan Stevenson, Margie Sudre

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Duarte Freitas, James Nicholson

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Danuté Budreikaité

Benyújtás dátuma

26.6.2006

Megjegyzések (egy nyelven közölt adatok)

...