JELENTÉS a Számvevőszék 5/2005. sz. különjelentéséről: a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült tolmácsolási költségekről

24.7.2006 - (2006/2001(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Előadó: Alexander Stubb

Eljárás : 2006/2001(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0261/2006
Előterjesztett szövegek :
A6-0261/2006
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Számvevőszék 5/2005. sz. különjelentéséről: a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült tolmácsolási költségekről

(2006/2001(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Számvevőszék 5/2005. sz. különjelentésére: a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült tolmácsolási költségekről az intézmények válaszaival[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére, valamint 276. cikkének (3) bekezdésére és 280. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-0261/2006),

A többnyelvűség tiszteletben tartása

1.  megállapítja, hogy a többnyelvűség az Európai Unió egyik legfőbb jellegzetessége, amely nyilvánvalóvá teszi a kulturális és nyelvi sokszínűséget és biztosítja az uniós polgárokkal szembeni egyenlő elbánást;

2.  megállapítja, hogy a többnyelvűség szavatolja a polgárok jogát, hogy az Unió intézményeivel azok hivatalos nyelvei közül bármelyiken kommunikálhassanak, és így lehetővé teszi számukra a demokratikus ellenőrzéssel kapcsolatos joguk gyakorlását;

3.  megállapítja, hogy az uniós intézmények nyelvi szolgálatai elősegítik a kommunikációt, és hogy ezáltal az intézmények nyitottak maradnak az európai polgárok felé;

4.  megállapítja, hogy az uniós intézmények valamennyi nyelvi szolgálatának összköltsége a fordítást és tolmácsolást együttesen számítva az EU teljes költségvetésének csupán 1%-a;

5.  megállapítja, hogy eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy a képviselők megválaszthatják, hogy melyik hivatalos nyelven szólalnak fel, valamint hogy a többi nyelvre tolmácsolást biztosítanak; megállapítja továbbá, hogy a hivatalos nyelvek használatát a Parlament 2004-ben frissített Többnyelvűségi magatartási kódexe szabályozza;

6.  megállapítja, hogy a többnyelvűség az EU kulturális sokszínűségének megnyilvánulása, amelyet meg kell őrizni, ezért amíg a hivatalos nyelvek számának emelkedése pragmatikus megoldásokat tesz szükségessé az intézményeken belüli előkészítő munkákban, az Európai Unió legitimitásának és sokszínűségének biztosítása érdekében garantálni kell a többnyelvűséget;

Valamennyi intézmény tekintetében

7.  megelégedéssel üdvözli az uniós intézményekben biztosított tolmácsolás magas színvonalát; azon a véleményen van továbbá, hogy a tolmácsolás magas színvonalát folyamatosan értékelni és szavatolni kell;

8.  megjegyzi, hogy a tolmácsolás teljes költsége 2003-ban az Európai Parlamentnél 57 000 000 euró, míg a Tanácsnál, a Bizottságnál, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál, a Régiók Bizottságánál és néhány ügynökségnél pedig összesen106 000 000 euró volt;

9.  fokozott aggodalmának ad hangot azonban a tekintetben, hogy 2003-ban a tolmácsolásra fordított összes kiadás, azaz 163 000 000 euró 16%-át (25 900 000 eurót) a biztosított, de igénybe nem vett szolgáltatások és a készenléti rendszer költségei tették ki;

10. azon az állásponton van, hogy a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak törekedniük kellene az „implicit vagy explicit készenlétek” csökkentésére, mivel ez a rendszer 18 000 000 eurós kiadást eredményez rendelkezésre álló, de igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásért; megjegyzi, hogy az ad hoc megbeszélésekre tartalék tolmácsoknak rövid igénylési időn belül rendelkezésre kellene állniuk;

11. felhívja igazgatási szerveit, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy javítsák az intézményközi együttműködést;

12. felhívja az Európai Parlament és a Bizottság tolmácsszolgálatait, hogy a hatékonyság érdekében vegyék igénybe egymás tolmácsait és hozzanak létre vegyes tolmács-munkacsoportokat, továbbá hogy a valós igények kielégítése érdekében a rendelkezésre álló tolmácsok igénybevételét akkor és ott tegyék lehetővé, amikor és ahol szükség van rájuk;

13. felhívja az intézményeket, hogy ösztönözzék és segítsék elő a „helyi tolmácsok” alkalmazását, amennyiben a nyelvi kombinációk ezt lehetővé teszik, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben a nemzeti igazgatási rendelkezések nem képezhetnek akadályt; megjegyzi, hogy garantálni kell a tolmácsolás magas színvonalát;

14. úgy véli, hogy a Parlamentnek és a Bizottságnak a 2006-os mentesítés idejére áttekintést kellene készítenie a tisztviselő/szabadúszó tolmácsok nyelvenkénti arányáról;

15. felhívja a Bizottságot, hogy más intézményekkel összehangoltan erősítse meg a tagállamokkal folytatott együttműködést a különböző országokból származó tolmácsok képzése terén;

16. felhívja az uniós intézményeket, hogy tárgyalják újra a Kisegítő Konferenciatolmácsokkal (ACI) kötött megállapodást az utazással kapcsolatos szabályok, a javadalmazás, az intézményközi együttműködés és az adminisztratív egyszerűsítés tekintetében;

17. rámutat az utazási és szállásköltségek magas arányára; sürgeti az ülések szervezőit és a tolmácsszolgálatokat, hogy csökkentsék az utazási és szállásköltségeket; sürgeti az utazások és szállások megszervezésének jobb koordinációt, tervezést és lebonyolítását;

Az Európai Parlament tekintetében

18. kéri az Európai Parlament igazgatását, hogy a 2005-ös mentesítési jelentés idejére készítsen becslést a kisegítő konferenciatolmácsok és állandó tolmácsok átlagos napi összköltségéről;

19. megjegyzi, hogy az Európai Parlamentnél egy tolmácsolási nap teljes költségei 30%-kal magasabbak, mint a Tanácsnál vagy a Bizottságnál; ennek egyik oka az, hogy a strasbourgi üléseken nagyon kevés helyi tolmács vehető igénybe, ami a Parlament strasbourgi üléseinek tolmácsolási költségeit 13%-kal növeli;

20. megjegyzi, hogy nem hajlandó részt venni egy olyan értékelésben, amely egy valamennyi uniós intézmény számára tolmácsolási szolgáltatást biztosító intézményközi iroda létrehozására irányul, mivel ezt az Elnökség 2005. szeptember 4-én a Parlament érdekeivel összeegyeztethetetlennek találta;

21. felszólítja igazgatási szerveit, hogy továbbra is készítsenek értelmezhető „ülésjelentéseket”, azaz a tolmácsmunkacsoport vezetője által a képviselőcsoportok, bizottságok és küldöttségek ülésein a nyelvek aktív és passzív használatáról készült jelentéseket, és az eredményekről számoljanak be a 2005-ös mentesítési eljárás idejére;

22. sürgeti igazgatási szerveit, hogy a képviselőkben jobban tudatosítsák a tolmácsolási költségeket; tudni szeretné, hogy a parlamenti igazgatás a lehető legjobban kihasználja-e a képviselők nyelvi profilját; hangsúlyozza, hogy ez nem vezethet az Unió hivatalos nyelveinek rangsorolásához;

23. emlékeztet rá, hogy a 2004. április 19-i többnyelvűségi magatartási kódex 1. cikkének értelmében a nyelvi erőforrásokat a felhasználók valós szükségleteinek figyelembevételével kell elosztani;

24. felhívja igazgatási szerveit annak tanulmányozására, hogy a Parlament hogyan tudná alkalmazni a Tanács „igény szerint működő” tolmácsolási rendszerét, az Európa Tanács belső számlázási rendszerét, illetve az UNESCO kvótarendszerét;

25. megjegyzi, hogy 2003-ban 4 000 000 eurót költött a rendelkezésre bocsátott, de az utolsó pillanatban történő visszamondások és az utolsó pillanatban benyújtott kérelmek miatt igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásokra; kéri, hogy ne szorgalmazzák az utolsó pillanatban történő visszamondások és az utolsó pillanatban benyújtott kérelmek gyakorlatát; felszólítja továbbá a tolmácsszolgálatokat, hogy legyenek rugalmasabbak a szolgáltatástervezés és az igénylési rendszer területén;

26. felhívja a Parlament illetékes szerveit, hogy a bizottsági, képviselőcsoporti és a plenáris ülések heteit úgy alakítsák ki, hogy jobb egyensúly jöjjön létre a szükségletek és az erőforrások között;

o o

o

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Számvevőszéknek.

  • [1]  HL C 291., 2005.11.23., 1. o.

INDOKOLÁS

A jelentés csak a tolmácsolással foglalkozik, a fordítószolgálatokat nem vizsgálja.

Az Európai Számvevőszék különjelentése: Bevezetés

2005. november 14-én az Európai Számvevőszék (ESZ) benyújtotta a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére a Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült tolmácsolási költségekről szóló, 5/2005. sz. különjelentését.

Az Európai intézményekben 21 nyelv rendelkezik hivatalos és munkanyelvi státussal. A Tanács, a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és néhány ügynökség számára a tolmácsolást a Bizottság szolgálatai biztosítják, míg az Európai Parlament saját tolmácsszolgálattal rendelkezik, és az európai ombudsman, valamint Luxemburgban a Bizottság és a Számvevőszék, illetve bizonyos napokon a Régiók Bizottsága számára biztosít tolmácsolást.

2003-ban összesen 150 000 tolmácsnapot biztosítottak, amelyek megoszlása az alábbi volt: Tanács körülbelül 39%, Bizottság (Brüsszel) 26%, Bizottság (Luxembourg) 4%, Európai Parlament 21%.

A Számvevőszék számításaiból kiderül, hogy 2003-ban a tolmácsolás összköltsége

· 57 000 000 euró volt az Európai Parlamentnél és

· 106 000 000 az Európai Bizottságnál, a Tanácsnál, a Bizottságoknál és egyes ügynökségeknél.

Adott tolmácsnap átlagos költsége tolmácsonként az Európai Parlamentnél 1476 euró, a Bizottságnál és a Tanácsnál pedig 1046 euró volt.

2000 és 2003 között az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság csökkentette a számukra biztosított tolmácsszolgáltatásokat.

A számvevőszéki ellenőrzés célja

Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az intézmények rendelkeznek-e megfelelő eszközökkel és eljárásokkal, hogy biztosítani tudják, hogy

1.   a biztosított tolmácsolási szolgáltatások nem haladják meg a tényleges szükségleteket,

2.   valamennyi szükséges tolmácsolási szolgáltatás rendelkezésre álljon,

3.   a szükséges tolmácsolási szolgáltatások a lehető legalacsonyabb költség mellett álljanak rendelkezésre,

4.   a tolmácsolás magas színvonalú legyen.

1)   A tényleges igényeket meghaladó tolmácsolási szolgáltatások biztosításának elkerülése érdekében alkalmazott eljárások

Alkalmanként a biztosított tolmácsolási szolgáltatások meghaladják a tényleges igényeket.

A parlamenti munka jellegéből kifolyólag nehéz pontosan előre jelezni, hogy az Európai Parlamentben milyen tolmácsolási szolgáltatásokra van szükség. A Számvevőszék álláspontja szerint azonban jelentősebb erőfeszítéseket lehetne tenni a tényleges igények megállapítása és a költségtudatosság növelése érdekében.

A bővítést megelőzően a Tanács az előkészítő testületek számára a tolmácsolás biztosítását nagyjából a gyakorlat alapján határozta meg. 2004. július 1-jétől kezdődően létrehozták az „igény szerinti rendszert”, melynek értelmében az előkészítő testületek számára aktív vagy passzív tolmácsolás csak abban az esetben biztosított, ha azt a nemzeti küldöttség igényli. A költségek fedezésére a küldöttségek számára nyelvenként 2 000 000 eurós pénzügyi keret áll rendelkezésre. A felhasználatlan összeg 66%-át a küldöttek utazási költségeinek fedezésére szolgáló költségvetési előirányzatok alá csoportosítják át. A Tanács úgy véli, hogy az új megközelítés jól működik, és teljes mértékben tiszteletben tartja az összes hivatalos és munkanyelvre vonatkozó egyenlő elbánás elvét.

A Bizottságnál a tolmácsolási igényeket a Tolmácsolási Főigazgatóság központilag fogadja és dolgozza fel. A ténylegesen biztosított aktív és/vagy passzív nyelvek száma gyakran alacsonyabb az eredetileg igényeltnél. A „tolmácsolási ülésjelentések” alapján azonban, amelyek jelzik, hogy melyik tolmácsolási szolgáltatást vették igénybe és melyiket nem, a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy 1750 tolmácsnapot kifizettek, de nem vettek igénybe, aminek a költsége 1 500 000 és 2 000 000 euró között volt.

2)   A szükséges tolmácsolási szolgáltatások biztosításának képessége

2004-ig a csatlakozás előtti hivatalos nyelvekkel kapcsolatos tolmácsolási igényeket nagyjából sikerült kielégíteni.

A Tolmácsolási Főigazgatóság azonban 2004 májusa és decembere között a – zömében a Tanácstól érkező – igények 37%-át nem tudta kielégíteni. Az „új” nyelveken nem állt rendelkezésre elegendő tolmács.

3)   A tolmácsolás költségei

Az Európai Parlament nem tudott becsléssel szolgálni a kisegítő és állandó tolmácsok átlagos napi teljes költségeit illetően.

A Tolmácsolási Főigazgatóság adott tolmács „rendelkezésre bocsátásának” átlagos költségét számolta ki. A szolgálat nem számolta ki a ténylegesen igénybe vett tolmácsolás költségeit, sem a rezsiköltségeket, sem pedig a nyugdíjjárulékot.

A Számvevőszék kiszámította, hogy az adózás és nyugdíjjárulék levonása utáni, egy tolmácsnapra jutó átlagos költségek az Európai Parlamentnél 1476 eurót, a Bizottságnál pedig 1046 eurót jelentenek. Egy egész napos ülés tolmácsolással a bővítés előtt (11 nyelvvel) 40 000 euróba (Parlament), illetve 34 500 euróba (Bizottság) került, míg ez az összeg a 2004-es bővítést követően (20 nyelv) 88 500 euró, illetve 63 000 euró fülkénként 3 tolmáccsal számolva. Egy negyedik tolmács a költségeket az Európai Parlamentnél 118 000 euróra, a Bizottságnál 84 000 euróra növelné.

Ha a megbeszélések három nyelven folyhatnának a költségek az Európai Parlamentben 8900 euróra, a Tolmácsolási Főigazgatóságnál pedig 6300 euróra csökkennének.

2003-ban az Európai Parlament 4 000 000 eurót költött a biztosított, de késedelmes igénylés vagy visszamondás miatt igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásokra. A Parlament hangsúlyozza, hogy a költségek fele ekkorák, mivel a nem használt tolmácsok 70%-a átcsoportosítható.

Az Európai Parlament tolmácsolási költségeit a többnyelvűségi magatartási kódex alkalmazásának módja is befolyásolja. Az előadó biztosítani kívánja képviselők azon jogát, hogy az általuk választott hivatalos nyelven szólaljanak fel, vagy hallgassák az üléseket, amit a Parlament eljárási szabályzata garantál; szervezési kérdésekre összpontosítva azonban meg kívánja vizsgálni a rendszer fejlesztésének lehetőségeit.

A Tanács saját becslései alapján 2003-ban a tolmácsolási kiadásokból 2 400 000 eurót költöttek visszamondott ülésekre történő kifizetésekre.

Az „implicit vagy explicit készenlétek” miatt a Bizottság 4 000 000 eurót költött rendelkezésre bocsátott, de igénybe nem vett tolmácsolási szolgáltatásokra.

Az évek folyamán az intézményközi együttműködés javult

· az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) létrehozásával,

· közös felvételi eljárás és az akkreditált kisegítő konferenciatolmácsok (ACI) közös listájának használatával, és

· a kisegítő konferenciatolmácsok számára történő kifizetésekre létrehozott közös rendszer és egység révén.

4)   A tolmácsolás minősége

A tolmácsolás minőségét általában igen magasnak értékelték.

ELJÁRÁS

Cím

A Parlamentnél, a Bizottságnál és a Tanácsnál felmerült tolmácsolási költségek

Eljárás száma

2006/2001(INI)

Illetékes bizottság
  Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma

CONT
19.1.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  Az ülésen való bejelentés dátuma

 

 

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

 

 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Alexander Stubb
12.9.2005

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

21.2.2006

19.4.2006

19.6.2006

 

 

Az elfogadás dátuma

13.7.2006

A zárószavazás eredménye

mellette:

ellene:

tartózkodás:

19

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Inés Ayala Sender, Herbert Bösch, Mogens N.J. Camre, Paulo Casaca, Petr Duchoň, Fazakas Szabolcs, Markus Ferber, Ona Juknevičienė, Edith Mastenbroek, Jan Mulder, Borut Pahor, José Javier Pomés Ruiz, Bart Staes, Margarita Starkevičiūtė, Alexander Stubb

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Valdis Dombrovskis, Herczog Edit, Bill Newton Dunn, Paul Rübig

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

 

A benyújtás dátuma

24.7.2006

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)