JELENTÉS az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó gazdálkodási terv megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

31.8.2006 - (COM(2005)0714 – C6‑0034/2006 – 2006/0002(CNS)) - *

Halászati Bizottság
Előadó: Albert Jan Maat

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó gazdálkodási terv megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0714 – C6‑0034/2006 – 2006/0002(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0714)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0034/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6‑0265/2006),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak Parlament által módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;

5.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (6) preambulumbekezdés
(6) A gazdálkodási terv célja az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhal fenntartható gazdasági, környezeti és szociális feltételeken alapuló kiaknázásának a biztosítása.	(6) A gazdálkodási terv célja az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhalállományt biztonságos szintre hozása.
Indokolás
Tekintettel arra, hogy a maximális fenntartható hozamkitermelési stratégiáról még vitát kell folytatni, e rendelet célkitűzésének az állományok helyreállításának kell lennie. Ezen állományok esetében egy maximális fenntartható hozamkitermelési stratégia végrehajtása túlságosan korai lenne, és eltér a regionális felügyelőtanács ajánlásától, valamint a közönséges nyelvhal esetén a Nyugati-csatornán és a Viscayai-öbölben már elfogadott intézkedésektől.
Módosítás: 2 (6a) preambulumbekezdés (új)
	(6a) Ezért a gazdálkodási terv kidolgozása során azt is figyelembe kell venni, hogy a sima lepényhal halászati állománypusztulása nagymértékben a feszítőrudas zsákhálóval folytatott nyelvhalhalászat során visszaengedett halállomány nagy mennyiségének következménye.
Indokolás
A Bizottság véleménye nem foglalkozik a sima lepényhal halászati állománypusztulásával kapcsolatos problémával, amely nagymértékben a feszítőrudas zsákhálóval folytatott nyelvhalhalászat során visszaengedett halállomány következménye.
Módosítás: 3 (7) preambulumbekezdés
(7) A 2371/2002/EK rendelet többek között előírja, hogy a Közös Halászati Politika céljainek elérésére a Közösség az elővigyázatosság elvét alkalmazza azon intézkedések meghozatalakor, amelyek az állomány védelmére és megőrzésére vonatkoznak azért, hogy biztosítsák annak fenntartható kiaknázását, és hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a halászati tevékenységnek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. A Közösségnek törekednie kell a halászati gazdálkodás esetében az ökoszisztéma alapú szemlélet progresszív alkalmazására, valamint a gazdaságilag életképes és versenyképes halászati ágazaton belül hozzá kell járulnia a hatékony halászati tevékenységekhez. Ezen rendelet célja, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítson azok számára, akiknek megélhetése az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhal halászatától függ, figyelembe véve a fogyasztók érdekeit is.	(7) A 2371/2002/EK rendelet többek között előírja, hogy a Közös Halászati Politika céljainak elérésére a Közösség az elővigyázatosság elvét alkalmazza azon intézkedések meghozatalakor, amelyek az állomány védelmére és megőrzésére vonatkoznak azért, hogy biztosítsák annak fenntartható kiaknázását, és hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a halászati tevékenységnek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. A Közösségnek törekednie kell a halászati gazdálkodás esetében az ökoszisztéma alapú szemlélet progresszív alkalmazására, valamint a gazdaságilag életképes és versenyképes halászati ágazaton belül hozzá kell járulnia a hatékony halászati tevékenységekhez. Ezen rendelet célja, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítson azok számára, akiknek megélhetése az északi-tengeri sima lepényhal és az északi-tengeri közönséges nyelvhal halászatától függ, figyelembe véve a fogyasztók érdekeit is. A Közösség politikáját az érintett regionális felügyelőtanács által javasolt politikára alapozza.
Indokolás
A politika kialakítása során komolyan figyelembe kell venni a különféle regionális felügyelőtanácsok javaslatait.
Módosítás: 4 (10a) preambulumbekezdés (új)
	(10a) 2006-ban a Bizottság közösségi stratégiára irányuló vitát kezdeményez az összes fontosabb halászatban az állománypusztulási arány fokozatos csökkentése érdekében a kitűzött MFH (maximális fenntartható hozam) megvalósítására vonatkozó közlemény révén. A Bizottság ezen közleményeket a regionális felügyelőtanács elé terjeszti véleménynyilvánítás céljából.
Indokolás
A Bizottság már régen kinyilvánította ezen vita elindítására irányuló szándékát.
Módosítás: 5 (10b) preambulumbekezdés (új)
	(10b) A Bizottság jogalkotási javaslatát pontos, objektív és átfogó biológiai és pénzügyi információkon alapuló hatástanulmánynak kell megelőznie; e hatástanulmányt 2007. január 1. előtt a Bizottság javaslatához kell mellékelni.
Indokolás
A Bizottság a javaslatáról mindeddig nem készített megfelelő társadalmi-gazdasági hatástanulmányt.
Módosítás: 6 (10c) preambulumbekezdés (új)
	(10c) E rendelet nem korlátozza a feszítőrudas zsákháló használatát az északi-tengeri sima lepényhal és a közönséges nyelvhal halászata során. Szükség van azonban a feszítőrudas zsákháló használata által az ökoszisztémákra és a tengeri környezetre gyakorolt negatív következmények mérséklésére. A Bizottságnak ezért közvetlenül a rendelet hatálybalépése után vizsgálatot kell indítania a feszítőrudas zsákhálóval folytatott halászat ökoszisztémákra és tengeri környezetre gyakorolt hatásairól azon területeken, ahol e halászati módszert alkalmazzák. E vizsgálat alapján cselekvési tervet kell kidolgozni az ökoszisztémákra és a tengeri környezetre káros hatással lévő halászati módszereknek és eszközöknek a kíméletesebb halászati módszerek és eszközök javára történő fokozatos felszámolására.
Indokolás
Fontos egy környezetvédelmi vizsgálat elvégzése annak felmérésére, hogy a feszítőrudas zsákhálóval folytatott halászat milyen hatást gyakorol az ökoszisztémákra és a tengeri környezetre. Ennek alapján a Bizottság cselekvési tervet dolgozhat ki arról, hogy milyen módon lehet kíméletesebb halászati módszereket és eszközöket fokozatosan kifejleszteni és bevezetni a tengeri környezet védelme és a visszaengedett halállomány mérséklése érdekében.
Módosítás: 7 2. cikk
1.A gazdálkodási terv az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományának fenntartható kiaknázását biztosítja.	1. A gazdálkodási tervnek biztosítania kell, hogy az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományok, amennyiben még nincsenek azon a szinte, hogy elérjék a biztonsági szintet.
2. Az (1) bekezdésben megjelölt célt az északi-tengeri sima lepényhal legalább 0,3-as halászati állománypusztulási aránya mellett kell elérni.	2. Ezt a célkitűzést az állománypusztulás fokozatos csökkentésével kell elérni.
3.Az (1) bekezdésben megjelölt célt az északi-tengeri közönséges nyelvhal legalább 0,2-es halászati állománypusztulási aránya mellett kell elérni.
Indokolás
E módosítás révén a rendelet a többi hasonló több évre szóló tervvel összhangba kerül.
Módosítás: 8 3. cikk (1) bekezdés
(1) A Bizottság javaslata alapján a Tanács évente minősített többséggel dönt a következő évi teljes kifogható mennyiségről (TAC) az északi-tengeri sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományára vonatkozóan.	(1) A Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel dönt egy 3 éves időszakra vonatkozó teljes kifogható mennyiségről (TAC) az északi-tengeri sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományára vonatkozóan.
Indokolás
Egy több évre vonatkozó kvóta több lehetőséget biztosít az állományok szerkezetének javítására, valamint kézzelfogható működtetésre vonatkozó információt ad a halászati ágazatnak. Az időközben esetlegesen felmerülő problémák megoldhatók a halászat csökkentésére irányuló intézkedések révén (például: a tengeren töltött napokra vonatkozó rendelkezések).
Módosítás: 9 3a. cikk (új)
	3a. cikk
	Jogszabályi intézkedések és a teljes kifogható mennyiség (TAC) 3 évenként történő megállapítása
	1. Amikor az ICES értékelés szerint a felnőtt és lehalászásra kész halállomány eléri a biztonsági szintet, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel meghatározza a következőket:
	a) hosszú távra az állománypusztulás célszintjét;
	és
	b) az állománypusztulás csökkentésének arányát addig kell alkalmazni, amíg el nem éri az a) pontban megállapított állománypusztulási célszintet.
	2. a Tanács a célszámok és egy utólagos tudományos értékelés alapján teljes kifogható mennyiséget állapít meg alkalmanként egy három éves periódusra a sima lepényhal és közönséges nyelvhalállományokra.
Indokolás
E módosítás révén a rendelet a többi hasonló több évre szóló tervvel összhangba kerül. Továbbá alkalmanként egy három éves periódusra teljes kifogható mennyiséget állapít meg, ami nagy mértékben biztosítja az állományok további növekedését, és ezáltal egy fajta biztonságot teremt a halászati ágazat számára.
Módosítás: 10 4. cikk
1. A Tanács a sima lepényhalra vonatkozó TAC-ot olyan fogásszinten állapítja meg, amely a Halászati Műszaki, Tudományos és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített tudományos becslés szerint a legmagasabb olyan TAC,	1. Ha a sima lepényhal felnőtt és lehalászásra kész állománya a Halászati Műszaki, Tudományos és Gazdasági Bizottság (HTMGB) becslése szerint az ICES legutóbbi jelentése alapján nem üti meg a 230 000 tonnás biztonsági szintet, a Tanács teljes kifogható mennyiséget állapít meg egy 3 éves időtartamra. Ezt a mennyiséget oly módon határozza meg, hogy lehetőség nyíljon – a HTMGB becslése alapján visszaálljon az állomány a 3 éves időszak után a biztonsági szintre.
a) amelynek alkalmazása az alkalmazás évében, a megelőző évre becsült halászati állománypusztulási arányhoz képest a halászati állománypusztulási arány 10 %-os csökkenését eredményezi;
b) amelynek alkalmazása a 2–4 éves halak esetében 0,3-as halászati állománypusztulási arányt eredményez az alkalmazása évében.
2. Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal haladná meg az előző évi TAC-ot, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal nagyobb a tárgyévi TAC-nál;	2. Amennyiben ezen intézkedés a többéves teljes kifogható mennyiség több mint 15%-os csökkenéséhez vezet, a Tanács úgy határoz, hogy a csökkentést szakaszonként hajtja végre, hogy az évek közötti különbségek ne tegyenek ki többet 15%-nál.
3. Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal kevesebb az előző évi TAC-nál, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal kevesebb a tárgyévi TAC-nál.	3. Amennyiben ezen intézkedés több mint 15%-os növekedést eredményez, legfeljebb 15%-os növekedés javasolható.
Indokolás
E módosítás révén a rendelet a többi hasonló több évre szóló tervvel összhangba kerül továbbá bevezetésre kerül a több évre szóló teljes kifogható mennyiség. Ami a három éves teljes kifogható mennyiség felfelé történő kiigazítását illeti ez legfeljebb 15%-ra korlátozódik, akkor is, ha az állományok sokkal tovább nőttek. Ez fokozatosan lehetővé teszi a maximális fenntartható hozam alkalmazásának irányába történő elmozdulást, miután az Európai Parlament és a Tanács erről határozatot hozott.
Módosítás: 11 5. cikk
1. A Tanács a közönséges nyelvhalra vonatkozó TAC-ot olyan fogásszinten állapítja meg, amely a HTMGB által készített tudományos becslés szerint a legmagasabb olyan TAC,	1. Ha a közönséges nyelvhal felnőtt és lehalászásra kész állománya a Halászati Műszaki, Tudományos és Gazdasági Bizottság (HTMGB) becslése szerint az ICES legutóbbi jelentése alapján nem üti meg a 35 000 tonnás biztonsági szintet, a Tanács egy 3 éves időtartamra teljes kifogható mennyiséget állapít meg. Ezt a mennyiséget oly módon határozza, hogy lehetőség nyíljon – a HTMGB becslése alapján visszaálljon az állomány a 3 éves időszak után a biztonsági szintre.
a) amelynek alkalmazása arányaiban ugyanakkora változást okoz a közönséges nyelvhal halászati állománypusztulásában, mint a 4. cikk (1) bekezdésének alkalmazása a sima lepényhal tekintetében;
b) amelynek alkalmazása 0,2-es halászati állománypusztulási arányt eredményez az alkalmazása évében;
c) amelynek alkalmazása az alkalmazás évében, a megelőző évre becsült halászati állománypusztulási arányhoz képest a halászati állománypusztulási arány 10 %-os csökkenését eredményezi.
2. Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal haladná meg az előző évi TAC-ot, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal nagyobb a tárgyévi TAC-nál.	2. Amennyiben ezen intézkedés a többéves teljes kifogható mennyiség több mint 15%-os csökkenéséhez vezet, a Tanács úgy határoz, hogy a csökkentést szakaszonként hajtja végre, hogy az évek közötti különbségek ne tegyenek ki többet 15%-nál.
3. Ha a (1) bekezdésben előírt szabályok olyan TAC-hoz vezetnek, amely több mint 15 %-kal kevesebb az előző évi TAC-nál, a Tanács olyan TAC-ot fogad el, amely 15 %-kal kevesebb a tárgyévi TAC-nál.	3. Amennyiben ezen intézkedés több mint 15%-os növekedést eredményez, legfeljebb 15%-os növekedés állapítható meg.
Indokolás
E módosítás révén a rendelet a többi hasonló több évre szóló tervvel összhangba kerül továbbá bevezetésre kerül a több évre szóló teljes kifogható mennyiség. Ami a három éves teljes kifogható mennyiség felfelé történő kiigazításátilleti ez legfeljebb 15%-ra korlátozódik, akkor is ha az állományok sokkal tovább nőttek. Ez fokozatosan lehetővé teszi a maximális fenntartható hozam alkalmazásának irányába történő elmozdulást, miután az Európai Parlament és a Tanács erről határozatot hozott.
Módosítás: 12 6. cikk (2) bekezdés
(2) A Bizottság javaslata alapján a Tanács évente minősített többséggel határoz a legalább 80 mm hálószembőségű rudas fenékvonóháló halászfelszerelést használó és az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtéseket korlátozó szabályozás hatálya alá tartozó közösségi halászhajók számára előírt tengeren töltött napoknak a maximális számáról.	(2) A Bizottság javaslata alapján a Tanács a három éves időtartam minden évére minősített többséggel határoz az (1) bekezdésben említett halászati erőkifejtéseket korlátozó szabályozás hatálya alá tartozó, sima lepényhalra, illetve közönséges nyelvhalra halászó közösségi halászhajók számára előírt tengeren töltött napoknak (kilowatt-napokban számolva) a maximális számáról.
Indokolás
A tengeren töltött napok maximális számát meg kell állapítani a sima lepényhalra, illetve közönséges nyelvhalra halászó, illetve járulékosan halászó halászatok számára. Mindezt összhangban a tőkehalállomány helyreállítására választott megközelítéssel is.
Módosítás: 13 6. cikk (3) bekezdés
(3) Az (2) bekezdésben említett napok maximális számának az éves kiigazítása ugyanolyan arányban történik, mint a halászati állománypusztulási aránynak az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban történő éves kiigazítása.	(3) A (2) bekezdésben említett tengeren töltött napoknak arányban kell lenniük a Tanács által megállapított több évre szóló teljes kifogható mennyiséghez kapcsolódó állománypusztulás csökkenésével.
Indokolás
Az 5. cikk (1) bekezdésében az állománypusztulásra történő utalás már nem érvényes. Az állománypusztulás és a több évre vonatkozó teljes kifogható mennyiség között kapcsolatnak kell lennie.
Módosítás: 14 6. cikk (4a) bekezdés (új)
	(4a) A sima lepényhal és a közönséges nyelvhal Északi-tengeren történő halászatára vonatkozó gazdálkodási terv elfogadásával a Tanács úgy határoz, hogy a tengerfenéken történő lepényhal-halászatra használt közösségi halászhajókra ezentúl nem vonatkoznak a tengeren töltött napokról szóló, a tőkehalállomány helyreállítására irányuló rendelkezések.
Indokolás
Tekintettel arra, hogy lehetnek olyan közösségi halászhajók, amelyekre mind ez a rendelet, mind a tőkehalállomány javítására irányuló rendelet is egyaránt vonatkozik, a Tanácsnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy egyértelművé tegye a tengeren töltött napok alkalmazását.
Módosítás: 15 8. cikk (1) bekezdés
(1) A 2807/83/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, az Északi-tengeren tartózkodott közösségi halászhajón tartott, élősúly-kilogrammban meghatározott mennyiségek becslésében az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 8 %-a. Amennyiben a közösségi szabályozásban nem fektettek le átváltási arányt, a hajó lobogója szerinti tagállamban elfogadott átváltási arány alkalmazandó.	(1) A 2807/83/EGK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérően, az Északi-tengeren tartózkodott közösségi halászhajón tartott, élősúly-kilogrammban meghatározott mennyiségek becslésében az engedélyezett hibahatár a hajónaplóba bevezetett mennyiség 10 %-a. Amennyiben a közösségi szabályozásban nem fektettek le átváltási arányt, a hajó lobogója szerinti tagállamban elfogadott átváltási arány alkalmazandó.
Indokolás
Gyakorlati szempontból a toleranciaérték 8%-ban történő megállapítása zavart okozhat.
Módosítás: 16 9. cikk
A tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az északi-tengeren tartózkodott bármely közösségi halászhajó által kirakodott:	A tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az Északi-tengeren fogott minden 200 kg-nál nagyobb mennyiségű sima lepényhalat, és minden 100 kg-nál nagyobb mennyiségű közönséges nyelvhalat az értékesítés előtt lemérnek.
a) a 300 kg-ot meghaladó mennyiségű közönséges nyelvhalat és az 500 kg-ot meghaladó mennyiségű sima lepényhalat fedélzetén szállító bármely hajó által kirakodott minden mennyiségű közönséges nyelvhalat és sima lepényhalat lemérik;	A mérést a tagállam illetékes hatóságai által igazolt pontosságú, ésszerű hibahatárral rendelkező mérleggel végzik.
b) a sima lepényhalat és a közönséges nyelvhalat ellenőrök jelenlétében, a kirakodási ponttól való továbbszállítás és az első értékesítés előtt mérik le;
c) a mérést a tagállam illetékes hatóságai által igazolt pontosságú, ésszerű hibahatárral rendelkező mérleggel végzik.
Indokolás
E módosítás révén a rendelet a többi hasonló több évre szóló tervvel összhangba kerül, továbbá elkerülhetővé válik a felesleges bürokrácia és a később ellenőrizendő intézkedések.
Módosítás: 17 9. cikk
A tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az északi-tengeren tartózkodó bármely közösségi halászhajó által kirakodott:	A tagállam illetékes hatóságai biztosítják, hogy az Északi-tengeren fogott minden 200 kg-nál nagyobb mennyiségű sima lepényhalat, és minden 100 kg-nál nagyobb mennyiségű közönséges nyelvhalat az első értékesítés előtt a hatályos európai jogszabályokkal összhangban lemérnek.
a) a 300 kg-ot meghaladó mennyiségű közönséges nyelvhalat és az 500 kg-ot meghaladó mennyiségű sima lepényhalat fedélzetén szállító bármely hajó által kirakodott minden mennyiségű közönséges nyelvhalat és sima lepényhalat lemérik;	A mérést a közösségi jog alapján a tagállam illetékes hatóságai által igazolt pontosságú, ésszerű hibahatárral rendelkező mérleggel végzik.
b) a sima lepényhalat és a közönséges nyelvhalat ellenőrök jelenlétében, a kirakodási ponttól való továbbszállítás és az első értékesítés előtt mérik le;
c) a mérést a tagállam illetékes hatóságai által igazolt pontosságú, ésszerű hibahatárral rendelkező mérleggel végzik.
Indokolás
E módosítás révén a rendelet a többi hasonló többéves tervvel összhangba kerül, továbbá elkerülhetővé válik a felesleges bürokrácia és a későbbi ellenőrző intézkedések.
Módosítás: 18 11. cikk (2) bekezdés
(2) A sima lepényhalat vagy közönséges nyelvhalat tartalmazó szállítótartályokat az egyéb konténerektől elkülönítetten kell tárolni.	(2) A sima lepényhalat vagy közönséges nyelvhalat elkülönített tartályokban kell tárolni.
Indokolás
Az eredeti szöveg azt sugallja, mintha a halászhajókon több különálló tárolóhely állna rendelkezésre.
Módosítás: 19 13a. cikk (új)
	13a. cikk
	Cselekvési terv a kíméletes halászati módszerek és eszközök kifejlesztéséről és alkalmazásáról
	A Bizottság közvetlenül e rendelet hatálybalépése után mélyreható vizsgálatot indít a feszítőrudas zsákhálóval folytatott halászat ökoszisztémákra és tengeri környezetre gyakorolt hatásairól azon területeken, ahol e halászati módszert alkalmazzák. A Bizottság e vizsgálat következtetései alapján cselekvési tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy biztosítsa a kíméletes halászati módszerek és eszközök kutatását és kifejlesztését, beleértve a halászati erőforrások fenntartható kihasználását szavatoló hálók méretét és formáját. E cselekvési terv egyszersmind irányvonalakat is meghatároz arra vonatkozóan, hogy az ökoszisztémákra és a tengeri környezetre káros hatással lévő halászati módszereket és eszközöket milyen módon számolják fel fokozatosan a kíméletesebb halászati módszerek és eszközök javára. A cselekvési terv kezdeményezéseit az Európai Halászati Alap pénzeszközeiből, az alap céljaival összhangban kell finanszírozni.
Indokolás
A véleményből hiányzik a kíméletes halászati módszerek és eszközök kifejlesztésére és alkalmazására vonatkozó szakasz, ezért ezt beillesztettük. A fenntartható európai halászat biztosítása érdekében kíméletes halászati módszereket és eszközöket kell kifejleszteni és bevezetni, amelyek megakadályozzák pl. a halállomány visszaengedését, és ezáltal mérsékelhetik pl. a sima lepényhal halászati állománypusztulását. A pénzügyi eszközök az Európai Halászati Alapban rendelkezésre állnak, mivel az alap céljai összhangban állnak a kutatás céljaival. A fenntartható európai halászat biztosítása érdekében kíméletes halászati módszereket és eszközöket kell kifejleszteni és bevezetni, amelyek megakadályozzák pl. a halállomány visszaengedését, és ezáltal mérsékelhetik pl. a sima lepényhal halászati állománypusztulását. A pénzügyi eszközök az Európai Halászati Alapban rendelkezésre állnak, mivel az alap céljai összhangban állnak a kutatás céljaival.
Módosítás: 20 15. cikk
Amennyiben a HTMGB azt állapítja meg, hogy az ívásra képes sima lepényhal- illetve közönséges nyelvhalállomány csökkent szaporodási képességgel rendelkezik, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határoz a sima lepényhalra vonatkozó, az 4. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, valamint a közönséges nyelvhalra vonatkozó, a 5. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, és a tengeren töltött napok alacsonyabb számáról a 6. cikkben megállapított számhoz képest.	Amennyiben a HTMGB azt állapítja meg, hogy az ívásra képes sima lepényhal- illetve közönséges nyelvhalállomány csökkent szaporodási képességgel rendelkezik, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel határozhat a sima lepényhalra vonatkozó, az 4. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, valamint a közönséges nyelvhalra vonatkozó, a 5. cikkben meghatározott TAC-hoz képest alacsonyabb szintű TAC-ról, és a tengeren töltött napok alacsonyabb számáról a 6. cikkben megállapított számhoz képest.
Indokolás
Tekintettel a különféle lehetőségekre, van választási lehetőség.

• [1]  JO C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság által benyújtott, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó gazdálkodási tervre irányuló javaslata stratégiailag illeszkedik a fenntartható közösségi halászati politika megvalósítására irányuló európai politikába. Logikus következménye a közönséges nyelvhalállományok Nyugati-csatornában és a Viscayai-öbölben történő helyreállítására irányuló intézkedéseknek.

Joggal állapítja meg a Bizottság a javaslatra vonatkozó indokolásában, hogy az északi-tengeri regionális felügyelőtanács a legfontosabb tanácsadó fórum ebben a javaslatban. Ezen regionális felügyelőtanácsban a halászati ágazat képviselői és többek között a környezetvédelmi szervek üléseznek.

Meglepő, hogy a Bizottság elismeri, hogy az északi-tengeri regionális felügyelőtanács a legfontosabb tanácsadó fórum, azonban később sehol sem hivatkozik a tanács véleményére. A javaslat mindössze két technikai intézmény – úgymint a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (STECF) – véleményén alapul.

Tekintettel az északi-tengeri sima lepényhal és közönséges nyelvhalállományok alakulására, jogos a Bizottság gazdálkodási tervjavaslata. Ezzel szemben a legfontosabb fórum véleményének (ahol a Bizottság a halászati ágazat képviselőivel és a környezetvédelmi szervekkel tanácskozhat) figyelmen kívül hagyása valószínűleg tökéletesen példázza, hogyan válhatott ekkorává a Brüsszel és az Európai Unió lakossága közötti szakadék. Pontosan az északi-tengeri regionális felügyelőtanács az a fórum, amelynek célja annak megakadályozása, hogy a brüsszeli politika túlságosan a „Önért, de Ön nélkül” jellegűvé váljon.

Továbbá az északi-tengeri regionális felügyelőtanács teljes semmibe vételével a Bizottság kihagyja annak lehetőségét, hogy támogatást szerezzen a saját politikájához. A felügyelőtanács megmutatta, hogy valóban van arra lehetőség még a halászatok, a környezetvédelmi szervek és a biológusok számára is, hogy végrehajtható megoldást találjanak a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal állományainak megfelelő fenntartására. Így az északi-tengeri regionális felügyelőtanács sima lepényhalra vonatkozó azonnali (2005. július) rövid távú intézkedésekről szóló, előzetes tudományos számítása azt mutatja, hogy a sima lepényhal állományának biztonsági szint fölé történő növelésére irányuló célkitűzés nagy valószínűséggel 3-5 éven belül végrehajtható a felügyelőtanács halászati tevékenység csökkentéséről szóló véleményének végrehajtása révén.

A Bizottság második elszalasztott lehetősége abból fakad, hogy a jelenlegi javaslat eltér a Nyugati-csatorna és a Viscayai-öböl közönséges nyelvhal állományának helyreállítására irányuló javaslattól. A hiteles politikát a következetesség és az állhatatosság jellemzi, és magakadályozza a régiók eltérő kezelését.

Végezetül az előadónak még egy elvi ellenvetése van a Bizottság javaslatával szemben. E javaslat az ún. maximális fenntartható hozam- célkitűzéseit dolgozza ki. Az maximális fenntartható hozamkiaknázási stratégia alakulásáról szóló vitát még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is le kell folytatnia. A Bizottság azt jelezte, hogy e vitát még a 2006-os év első felében el kívánja indítani[1]. Az előadó szerint korai lenne egy olyan módszer végrehajtása, amelyről még nem született megállapodás az Európai Parlamentben és Tanácsban, továbbá nincs összhangban a vonatkozó fehér könyvben rögzített, helyes kormányzásról szóló közösségi elvvel.

Ez az oka annak, hogy az előadó módosításokat fogalmazott meg, amelyek:

-       gondoskodnak arról, hogy a politika következetes legyen, azáltal hogy hozzáigazítják a javaslatot a hasonló fajokra más tengeri területeken vonatkozó többéves tervekhez,

-       figyelembe veszik az olyan regionális fórumok véleményét, amelyekben a halászati ágazat a környezetvédelmi szervek képviseltetve vannak,

-       valamilyen módon átültetik a politikába az északi-tengeri sima lepényhal és közönséges nyelvhal állományainak maximális fenntartható hozamkiaknázási stratégia révén történő biztonsági szintre hozását,

Az előadó az Európai Parlament nevében sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a végleges határozatát alakítsa az elfogadott módosításoknak megfelelően.

• [1]  COM(2006)0103, 10. o.

ELJÁRÁS

Cím	Az Északi-tengerben lévő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó gazdálkodási terv megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2005)0714 – C6-0034/2006 – 2006/0002(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	30.1.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	PECH 2.2.2006
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ENVI 2.2.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	ENVI 30.1.2006
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Albert Jan Maat 15.2.2006
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	23.2.2006	18.4.2006			20.6.2006	11.7.2006
Az elfogadás dátuma	28.8.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		16 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Iles Braghetto, Luis Manuel Capoulas Santos, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Heinz Kindermann, Henrik Dam Kristensen, Albert Jan Maat, Philippe Morillon, Willi Piecyk, Dirk Sterckx, Margie Sudre
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Carl Schlyter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdése szerint)	Alfonso Andria, Kyriacos Triantaphyllides
Benyújtás dátuma	31.8.2006
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...