JELENTÉS az általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági fehér könyvről

14.9.2006 - (2006/2101(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Bernhard Rapkay
A vélemény előadója(*):
József Szájer, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság
(*) Bizottságok közötti megerősített együttműködés – az eljárási szabályzat 47. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági fehér könyvről

(2006/2101(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Fehér könyv az általános érdekű szolgáltatásokról” című közleményére (COM(2004)0374),

–   tekintettel a Bizottságnak „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: Az általános érdekű szociális szolgáltatások az Európai Unióban” című közleményére (COM(2006)0177),

–   tekintettel az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatra[1],

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló 36. cikkére,

–   tekintettel az EK-Szerződés 2., 5., 16., 73., 86., 87., 88. és 295. cikkére,

–   tekintettel az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira, különösen a Bizottság „Általános érdekű szolgáltatások Európában” című közleményével kapcsolatos, 2001. november 13-i állásfoglalására[2], a Bizottság általános érdekű szolgáltatásokról szóló zöld könyvével kapcsolatos, 2004. január 14-i állásfoglalására[3], valamint a közszolgáltatási kompenzáció formájában nyújtott állami támogatásokról szóló, 2005. február 22-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra vonatkozó, 2006. február 16-i jogalkotási állásfoglalására[5],

–   tekintettel az Európai Tanács 2000. március 15–16-i lisszaboni, 2000. december 7–9-i nizzai, 2001. december 14–15-i laekeni, valamint 2002. március 15–16-i barcelonai ülésének az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó elnökségi következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatára az általános érdekű szolgáltatások terén, különösen az 1999. november 18-i Teckal-ítéletre[6],, a 2003. július 3-i Chronopost-ítéletre[7], a 2003. július 24-i Altmark-ítéletre[8], a 2003. november 27-i Enirisorse-ítéletre, a 2005. január 11-i Halle városát érintő ítéletre[9], a 2005. január 13-i ítéletre[10], az 1993. május 19-i Corbeau-ítéletre (C-320/91. sz. ügy), valamint az 1994. április 27-i Gemeente Almelo ítéletre (C-393/92. sz. ügy),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6‑0275/2006),

A.  mivel a Szerződések rendelkezései szerint „a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaságot” kell létrehozni Európában, és mivel az európai integráció vonatkozási alapjául többek között az alábbi elvek szolgálnak, illetve bírnak fontossággal ebben az összefüggésben:

–   a szolidaritás, amely összetart, és amely a társadalmi, gazdasági és területi kohézió és a fenntartható fejlődés céljain nyugszik;

–   az együttműködés, amelynek lehetővé kell tennie a szerződések és programok transznacionális és európai törekvéseinek megvalósítását, illetve

–   nyitott határok és a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosító belső piac, a gazdaságok és a társadalmak integrációja, illetve az európai polgárok vagyonának és társadalmi jóllétének fokozása érdekében,

–   a verseny, amelynek a szociális piacgazdaság szabályai alapján lehetővé kell tennie a belső piac kiépítését, és amelyet fontos demokratikus jogot képviselő versenyjog szabályoz, mindenekelőtt a monopóliumok és a gazdasági hatalmi visszaélések elkerülése és az innováció, az elérhető árú magas minőség biztosítása, a fogyasztói döntések diverzifikálása, valamint a fogyasztók jogi védelmének garantálása érdekében,

–   a szubszidiaritás, az EK-Szerződés 5. cikke szerint, a tagállamok sokféleségének és az EU különféle hagyományainak biztosítása, továbbá hogy az EU intézkedései a lehető leghatékonyabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb történjenek, de akkor és csakis akkor, amikor ez eredményesebb, mint a nemzeti vagy az alatti szinten hozott intézkedések,

–   az arányosság, amely szerint a Közösség intézkedései nem léphetik túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, valamint

–   a demokrácia, amely szerint az általános választójog a legitimitás forrása a nemzeti és helyi hatóságok számára, melyek az általános érdekű szolgáltatások működését, azok nyújtását és finanszírozását meghatározzák és megszervezik,

B.   mivel az általános érdekű szolgáltatások nem csupán a társadalmi és gazdasági kohézió fontos elemei, hanem jelentősen hozzájárulnak az európai gazdaság versenyképességéhez is,

C.  mivel a verseny, amelynek célja a szociális piacgazdaság szabályaira alapozott és versenyszabályokkal szabályozott egységes piac kiteljesítésének megkönnyítése, alapvető demokratikus jog nem csupán a bürokratikus hatalom, de mindenekfelett a gazdasági hatalommal való visszaélés csökkentése és a fogyasztói jogok védelme érdekében is,

D.  mivel az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlata immár jelentős méretű, folyamatosan fejlődik és számos általános érdekű szolgáltatást érint, ideértve az állami támogatásokat, az egyenlő bánásmódot és/vagy a verseny torzítását is,

E.   tekintettel az általános érdekű szolgáltatásoknak a belső piaci szabályokkal és az európai versenyszabályokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan a Bírósághoz benyújtott esetekben tapasztalt fejlődésre, és tekintettel annak szükségességére, hogy erre az e területet kifejezetten szabályozó európai jogszabályok egyértelműsítésével reagálni kell,

F.   mivel a piacok alakulása és az a mód, ahogy a társadalmak szerveződnek, dinamikus fejlődést mutat, ami tagállamonként eltérő, a merev szabályok és fogalommeghatározások alkalmazása akadályt jelentene az optimális gazdasági és társadalmi eredmények elérése előtt,

G.  mivel az általános érdekű szolgáltatások nem definiálhatók egységes módon egy olyan sokféleséget mutató társadalmi és gazdasági környezetben, mint ami az EU-ban fellelhető,

H.  mivel a hatékony általános érdekű szolgáltatások rendelkezésre állása minden tagállam gazdasági, társadalmi és szociális rendszerének szilárd alkotórészét képezi; mivel az tagállamonként felettébb eltérő módon mutatkozik meg, és mivel az Európai Unió belső piacának sikeres kiépítésére irányuló célkitűzésnek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok eredményes és hatékony általános érdekű szolgáltatásokat vezessenek be, teljes mértékben tiszteletben tartva a polgárok fogyasztóként és adófizetőként meglévő kettős szerepét, valamint a tagállamok felelősségét anélkül, hogy beavatkoznának abba, hogy a helyi és regionális hatóságok szabadon állapíthassák meg és hajthassák végre saját prioritásaikat az említett szolgáltatások minősége, gyakorisága, megfizethetősége és hozzáférhetősége tekintetében,

I.    mivel az általános érdekű szolgáltatásokat és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat az EU minden részén egyenlő módon kell nyújtani: mivel a gazdasági és társadalmi kohézió célja a különféle régiók fejlődési szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése és az EU átfogó harmonikus fejlődésének ösztönzése, különösen az új tagállamokban,

J.    mivel az EK-Szerződés 5. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott szubszidiaritás elvére való tekintettel a tagállamok, valamint regionális és/vagy helyi hatóságaik kizárólagos feladata annak meghatározása, hogy mely szolgáltatások minősülnek általános érdekű szolgáltatásoknak, hogy megállapítsák, mely szolgáltatásokat kell lefedni és hogy ezeket hogyan szervezik, finanszírozzák, nyújtják, értékelik és ellenőrzik, és ezt teljes mértékben tiszteletben kell tartani újabb jogszabálytervezetek kialakításakor,

K.  mivel a belső piac és a verseny szabályainak, illetve az általános érdekű szolgáltatások zökkenőmentes működésének összeegyeztethetőségére való tekintettel jogbiztonságot kell teremteni annak érdekében, hogy az adott nemzeti, regionális és helyi hatóságok megfelelő mozgástérrel rendelkezzenek a döntéshozatal, a konfliktusok elkerülése és a peres eljárások terén, megfelelően tiszteletben tartva a belső piacot és a Parlament fent említett, a belső piaci szolgáltatásokról szóló jogalkotási állásfoglalását, valamint a belső piaci és versenyszabályok egyértelmű betartását,

L.  mivel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó közösségi ágazati irányelvek a hálózathoz kötött iparágakban és egyéb olyan ágazatokban, ahol piacnyitást értek el vagy vezettek be, sikeresnek mutatkoztak jobb szolgáltatások alacsonyabb áron való nyújtásában és megbízható keret teremtésében,

M. mivel az általános érdekű szolgáltatások területén történő piacnyitásra irányuló számos ágazatspecifikus kezdeményezés, valamint a fent említett, a belső piaci szolgáltatásokról szóló parlamenti állásfoglalás további lehetőségeket kínál a verseny és a jobb működés előtt az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén is, ami alátámasztja az általános érdekű szolgáltatásokat illető jogszabályi egyértelműsítés szükségességét,

N. mivel az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közvetlenül érintik a szolgáltatások belső piacát, és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtó számos ágazatot sikeresen korszerűsítettek és sikeresen integrálták azokat e szolgáltatások piacába; mivel ez az integráció ellenőrzött módon történt, és a közérdek és különösen az általános szolgáltatások fogalmának védelmére irányuló intézkedések kísérték,

O. mivel az EK-Szerződés 16. cikke elismeri az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fontosságát, mivel az EK-Szerződés 43–49. cikke jogalapot teremt közösségi cselekvés kialakításához a szabad szolgáltatásnyújtás tekintetében; mivel az EK-Szerződés 86. és 87. cikke és a Bíróság ítélkezési gyakorlata világos iránymutatást tartalmaz az állami támogatások kezelésére, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozási módjára és szintjére vonatkozóan; mivel az EK-Szerződés 95. cikke jelenti a megfelelő jogalapot a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó és azokhoz kapcsolódó kérdések kezelése vonatkozásában;

P.  mivel az EK-Szerződés 16. cikke, illetve 86. cikkének (2) bekezdése utal ugyan az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra, azokat azonban nem definiálja; mivel az EK-Szerződés egyáltalán nem tesz említést az általános érdekű szolgáltatásokról, hanem azok fogalmát csak a Bizottság vezeti be egy közlemény keretében, és mivel a Parlament fent említett, a belső piaci szolgáltatásokról szóló jogalkotási állásfoglalása alapján az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat ki kell vonni a szolgáltatási irányelv 16. cikkének alkalmazási köréből, az általános érdekű szolgáltatások pedig teljes mértékben kikerülnek az irányelv hatálya alól,

Q. mivel az ilyen szolgáltatások nyújtásával megbízott gazdasági szereplők irányítása és a közöttük megvalósuló partnerség különböző formái ösztönzést kapnak, és ennek a tagállamok ilyen jellegű szolgáltatások nyújtására és biztosításuk másokra való átruházására vonatkozó illetékességének tiszteletben tartása mellett hatékonyabb és kiváló minőségű szolgáltatások érdekében kellene bekövetkeznie,

R.  mivel a magas szintű fogyasztóvédelemre irányuló közösségi célkitűzésre és a szubszidiaritás elvének való szoros megfelelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni,

S.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, figyelemmel az Unió társadalmi és területi kohéziójának előmozdítására,

1.  megállapítja, hogy az általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos korábbi, fent említett, 2001. november 13-i, 2004. január 14-i és 2005. február 22-i állásfoglalásai továbbra is érvényben maradnak, különösen a következők tekintetében:

     – a szubszidiaritás elve,

     – dereguláció és

     – a belső piac megvalósítása és jó minőségű szolgáltatások nyújtásának szükségessége;

     emlékeztet arra, hogy nem az a döntő, ki nyújtja az általános érdekű szolgáltatásokat, hanem inkább az, hogy a minőségi normákat és a méltányos társadalmi egyensúlyt meg kell őrizni, a kritériumokat pedig a szolgáltatásnyújtás megbízhatóságára és folytonosságára kell alapozni; emlékeztet arra, hogy a Parlament jóváhagyta azt, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások számos iparágra vonatkoznak;

2.  megjegyzi, hogy különösen fontos, hogy a belső piac által kínált lehetőségek teljes kihasználása érdekében a piacok modernizációját szabályozó feltételek és rendelkezések garantálják a tisztességes, átlátható és jól működő versenyt, fenntartva a társadalmi kohéziót és a szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést, és elkerüljék az erőfölénnyel való visszaélést és az új szereplők piacra lépését akadályozó új monopóliumok kialakulását;

3.  hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások minőségének kiválónak kell lennie, és széles kör számára, optimális áron kell azokat elérhetővé tenni a társadalmi kiegyensúlyozottság figyelembevétele mellett, az ellátás tartós biztonságát alapul véve; hangsúlyozza továbbá, hogy az általános érdekű szolgáltatások többsége biztosítható a tisztességes verseny feltételei mellett, azon elv szerint, hogy a magán- és állami vállalkozásokat alapvetően egyenlően kell kezelni;

4.  kéri, hogy a Bizottság készítsen széles körű elemzést a Parlament számára az eddigi liberalizáció hatásairól, különös tekintettel az érintett fogyasztók és alkalmazottak helyzetére;

5.  hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása az európai belső piacon történik, így azokra a belső piacra, a közbeszerzésekre, a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó európai jogszabályok és a visszaélések Bizottság általi ellenőrzései érvényesek, olyan mértékig, hogy az ilyen jogszabályok ne akadályozzák jogilag vagy ténylegesen az ezekhez rendelt egyes feladatok teljesítését, a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdésével összhangban; hangsúlyozza, hogy az EK-Szerződés általános érdekű szolgáltatásokról szóló 16. cikkével összhangban a Közösség és a tagállamok saját hatáskörüknek megfelelően felelősek annak biztosításáért, hogy az ilyen szolgáltatások olyan elvek és feltételek mentén működjenek, melyek lehetővé teszik számukra feladataik teljesítését;

6.  hangsúlyozza, hogy – különösen az Európai Unió bővítése után – biztosítani kell a kohéziót az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén, és hogy a strukturális politika keretében össze kell kapcsolni a tagállamok hálózatban működő általános gazdasági érdekű szolgáltatásainak infrastruktúráit, és fokozni kell a határokon átnyúló együttműködést a valódi belső piac megteremtése és a szabványosítás megkönnyítése érdekében;

7.  figyelembe veszi e szolgáltatások gazdasági jelentőségét, illetve fontosságát más javak előállítása és más szolgáltatások nyújtása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások megszervezésének módja hatással lehet a belső piacra, például azáltal, ha megtiltják telephely létrehozását abban az országban, ahol a szolgáltatást nyújtják;

8.  meggyőződése, hogy a versenyszabályok céljaként kell meghatározni a szolgáltatásnyújtás minőségének javítását, a fogyasztók rendelkezésére álló választék bővítését, az elfogadható árakat és egyéb közérdekű célok megvalósítását, beleértve a fenntartható fejlődést;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy egyértelműsítse az általános érdekű szolgáltatások és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közötti elhatárolást operatív kritériumoknak a tagállamok nemzeti hagyományait figyelembe véve történő kidolgozása révén, a kollektív javak jellege és az általános érdekű szolgáltatások közfinanszírozása alapján; hangsúlyozza, hogy számos általános érdekű szolgáltatás tekintetében különösen nehéz különbséget tenni a gazdasági és a nem gazdasági szempontok között e szolgáltatások dinamikus jellege és gyors fejlődése miatt; üdvözli ezért azt, hogy az Európai Bizottság fehér könyvében úgy fogalmaz, hogy „egy közérdekű feladat eredményes végrehajtása ellentét esetén a Szerződés szabályainak alkalmazása felett áll”; elismeri, hogy az általános érdekű szolgáltatások széles köre nem vonható ki a belső piaci és a versenyszabályok hatálya alól az általános érdekű szolgáltatások meghatározására tett kísérlet során; megállapítja, hogy az általános gazdasági érdekű és az általános érdekű szolgáltatások pontos definiálása ellentétes lenne a tagállamoknak az általános érdekű szolgáltatások meghatározására vonatkozó szabadságával;

10. emlékeztet arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata, illetve a Bizottság egyedi esetekben adott értelmezései határozzák meg e területre vonatkozóan az érvényes szabályokat, és hogy így nem teremtődött meg a szükséges jogbiztonság és a megfelelő átláthatóság;

11. kéri továbbá a Bizottságot különösen két fontos kérdés tisztázására: a Bíróság ágazati megközelítésen alapuló ítélkezési gyakorlatának következményei, valamint a versenyjognak az általános érdekű szolgáltatásokra és általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra való alkalmazása, különösen tekintettel az ilyen szolgáltatások finanszírozására;

12. megállapítja, hogy az általános érdekű szolgáltatások nyújtására az állampolgárokhoz közeli helyi és regionális hatóságok szintje bizonyult eredményesnek, és továbbra is ezek alkalmasak arra, hogy e szolgáltatások esetében biztosítsák a részvételi jogot, a fogyasztóvédelmet és a közérdeket; rámutat, hogy az európai szintnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe a helyi és regionális szint azon képessége, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújtson;

13. ezért azon a véleményen van, hogy

–  a helyi, regionális és nemzeti hatóságok érdekében, hogy szükség esetén minden polgár érdekében megfelelő szolgáltatásokat tudjanak kínálni és garantálni, megfelelően tiszteletben tartva a belső piacot és a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó parlamenti állásfoglalást,

–  az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vagy biztosításukról gondoskodó (közvállalkozás, nyereségorientált vagy nonprofit) vállalkozások érdekében, hogy e vállalkozások tisztában legyenek azzal, hogy a hatóságok milyen feltételeknek és kötelezettségeknek vetik őket alá a belső piac és a hatályos jogszabályok értelmében a közérdeket érintő rájuk bízott feladatok alapján, valamint

–  e szolgáltatások igénybevevői érdekében, hogy bizonyosak lehessenek abban, hogy a tagállamok és helyi hatóságaik által a helyi körülményekkel összhangban meghatározott és kialakított szolgáltatások megfelelő feltételek alapján nyújthatók a verseny, ha lehetséges, a hozzáférhetőség, a minőség, az elérhetőség, az innováció, a kiigazíthatóság, a folytonosság, a tartósság, az egyenlő bánásmód, a hosszú távú tervezés, a biztonság, az egyetemesség stb. tekintetében;

     úgy véli, hogy a Bizottságnak jogi pontosításokat, iránymutatásokat és elveket kellene előterjesztenie számos problematikus témával kapcsolatban, különösen a belső piaci és a versenyszabályoknak az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások terén oly módon történő alkalmazására vonatkozóan, hogy egyúttal biztosított legyen a szabályoknak az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra való alkalmazásával kapcsolatos demokratikus elszámoltathatóság a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok irányába; megállapítja, hogy további egyértelműsítés szükséges a felelősségeknek az EU és a tagállamok közötti történő megosztása tekintetében, és úgy véli, hogy ennek vonatkozásában fontos tényező a releváns ágazatokban fennálló speciális helyzetet figyelembe vevő ágazati megközelítés; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy a Szerződés és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelő értékelését követően az általános érdekű szolgáltatásokat továbbra is a tagállamok definiálhatják; megjegyzi továbbá, hogy nincs jogalapja egy olyan javaslatnak, amely az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek bizonyos szolgáltatásokra vonatkozó alkalmazásának mellőzésére irányul;

14. hangsúlyozza, hogy a belső piaci szabályokon és a szubszidiaritás tiszteletben tartásán alapuló hatályos, illetve jövőbeli ágazatspecifikus jogszabályok szükségességét, valamint azt, hogy az ágazatspecifikus jogszabályok nem kérdőjelezhetőek meg; emlékeztet ezen ágazatspecifikus jogszabályok sikerére, és ajánlja, hogy az ágazati megközelítést más ágazatokra is terjesszék ki;

15. felhívja a Bizottságot, hogy teremtsen nagyobb jogbiztonságot a szociális és az egészségügyi általános érdekű szolgáltatások terén és terjesszen elő megfelelő javaslatot egy ágazatspecifikus tanácsi és parlamenti irányelvre irányulóan és a megfelelő területekre vonatkozóan;

16. ezért sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el közös álláspontot a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-i 1191/69/EGK rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban;

17. javasolja, hogy ha egy illetékes hatóság általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásaként szándékozik meghatározni egy szolgáltatásnyújtást, akkor a közszolgáltatási kötelezettséget vagy tisztességes és átlátható pályáztatási eljárás vagy olyan megfelelő jogi aktus révén osszák ki, amely eleget tesz az átláthatóság feltételeinek, és valamennyi versenyző számára egyenlő feltételeket jelent;

18. üdvözli a közszolgálati kötelezettségek kompenzációja formájában történő állami támogatásokra javasolt közösségi jogi keretet és az átláthatósági irányelv átdolgozására irányuló hajlandóságot;

19. javasolja, hogy ha egy illetékes hatóság általános érdekű szolgáltatásokat nem a saját általános költségvetéséből kíván közvetlenül finanszírozni, akkor olyan finanszírozási formát válasszon, amely megfelel az EK-Szerződés rendelkezéseinek, különösen a 86. cikk (2) bekezdésének, különösen a következő esetekben: kizárólagos és különleges jogok biztosítása, kompenzáció közszolgáltatások nyújtásáért, illetve közszolgáltatások nyújtását segítő alap létrehozása; megjegyzi, hogy minden ilyen esetben átlátható díjszabási rendszerre, valamint megfelelő és átlátható finanszírozásra van szükség;

20. javasolja, hogy ha egy illetékes hatóság közszolgáltatások nyújtásáért kompenzációt szándékozik adni valamilyen általános érdekű szolgáltatás finanszírozásának biztosítása céljából, akkor ez a kompenzáció ne minősüljön állami támogatásnak az EK-Szerződés 87. cikke értelmében, amennyiben:

     –   a kedvezményezett egyértelműen meghatározott közszolgáltatási feladatot lát el;

     –   a kompenzációs kifizetések kiszámítási paramétereit előzetesen objektív és átlátható      módon állapítják meg;

     –   a kompenzáció mértéke nem lépi túl a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése során     felmerült költségeket, ésszerű profit mellett;

     –   a kedvezményezettet nyilvános pályázat keretében választják ki vagy a kompenzáció     nem lépi túl egy olyan, jól működő vállalkozás költségeit, amely megfelelő   eszközökkel rendelkezik a közszolgáltatás nyújtására; és

     –   átlátható eljárást folytatnak le;

     hangsúlyozza azonban, hogy a kompenzáció összege nem haladhatja meg azt a mértéket, ami a szolgáltatás nyújtásához szükséges, és nem használható a kérdéses szolgáltatás körén kívül eső tevékenységek finanszírozására (keresztfinanszírozás formájában); kiemeli, hogy a kompenzációnak valamennyi, általános érdekű szolgáltatás nyújtásával megbízott gazdasági szereplő számára elérhetőnek kell lennie, jogi státuszuktól függetlenül;

21. rámutat annak fontosságára, hogy a Bizottságnak az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK határozatának1 rendelkezéseit végrehajtsák; hangsúlyozza azonban, hogy a közszolgáltatási kötelezettségek egyszerű kompenzációjának kifizetése nem minősülhet állami támogatásnak, és hogy a jogszabályokat ennek megfelelően kell módosítani;

22. kiemeli, hogy az illetékes hatóság megítélése alá tartozik, hogy valamely általános érdekű szolgáltatást közvetlenül saját részlege útján végez-e vagy annak elvégzését külső profitorientált vagy non-profit szolgáltatókra bízza, amelyek felett a saját szervei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol; ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a szolgáltatás nyújtását kiszervezi, akkor pályázati felhívást kell közzétenni; emellett a helyi és regionális önkormányzat elvét tiszteletben kell tartani, mely szerint az illetékes hatóságnak joga van annak eldöntésére a közérdek figyelembevételével, hogy az egyes szolgáltatások nyújtása hogyan történhet a legmegfelelőbben;

23. úgy véli, hogy valamely általános érdekű szolgáltatás végzésének kiszervezése esetén a szóban forgó hatóságnak e szolgáltatást rendszerint nyílt pályázat útján kötött közszolgáltatási szerződés alapján kell átruháznia; megjegyzi, hogy a közszolgáltatási szerződés odaítélésének elve lehetővé kell, hogy tegye az illetékes hatóság számára, hogy sürgős esetekben ezen eljárás lefolytatása nélkül közvetlenül odaítélhessen ilyen közszolgáltatási szerződést; felszólítja a Bizottságot a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel együtt, hogy közbeszerzési irányelvekben vagy rendeletben pontosítsa a vonatkozó kritériumokat; ezzel kapcsolatosan megerősíti, hogy a helyi hatóságoknak képesnek kell lenniük a szolgáltatási feladatoknak közvetlenül az interkommunális vállalatok vagy hasonló közös megállapodási formák vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött vállalatok részére történő kiszervezésére, amennyiben az ilyen szervek tevékenységeik alapvető részét az ellenőrző hatóság vagy hatóságok részére végzik, és a külső piacokon nem versenyeznek, hanem ez egyszerűen csak belföldi szerveződési gyakorlatot jelent, és olyan megállapodásra kell jutni, amely kategorikusan nem zárja ki eleve a magánrészvételt;

24. ezzel kapcsolatban az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó új üzemeltetők bevonásából és az ilyen szolgáltatások biztosítása újabb formáinak alkalmazásából származó esetleges hatékonyságbeli előnyök érdekében úgy véli, hogy sürgősen szükséges a nagyobb jogbiztonság a különböző interkommunális szervezeti formák (interkommunális együttműködés, a köz- és magánszféra közötti partnerségek, koncessziók odaítélése) számára nagyobb jogbiztonságot garantálni, illetve a versenyre, a közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozó európai jogszabályok alkalmazási körét tisztázni, valamint általános és Európa-szerte érvényes kritériumokat meghatározni; hangsúlyozza, hogy jogszabályi alapon tisztázni kell a közszolgáltatások kiszervezését, ami jellegéből adódóan eltér a közbeszerzésektől; felszólítja a Bizottságot ilyen kiszervezett szolgáltatások odaítélési szabályainak megfogalmazására és az említett szabályok és a közbeszerzési szabályok közötti egyértelmű elhatárolásra;

25. úgy véli, hogy az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azokban az ágazatokban, amelyek tekintetében közszolgáltatási vagy egyetemes szolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat vagy sajátos célokat állapítottak meg, az adott ágazatnak megfelelő szabályozási módokat és eszközöket átlátható előírások alapján alkalmazzák;

26. úgy véli továbbá, hogy a nagyobb átláthatóság és a jobb fogyasztóvédelem érdekében a következő területeken szükség van nemzeti és helyi szintű iránymutatásokra:

–  a meglévő hálózatokhoz való hozzáférés módjainak meghatározása, amennyiben a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen e hozzáférés;

–  a szolgáltatásnyújtás ár- és/vagy díjszabási feltételeinek megállapítása;

–  verseny és lehetőségek biztosítása új vállalkozók számára, ha lehetséges;

–  a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő közötti vitás ügyek békés rendezésére vonatkozó szabályok megállapítása, a jogorvoslatért való folyamodás lehetőségének sérelme nélkül, valamint

–  konzultáció és adott esetben a versenyügyekért felelős hatóságok értesítése minden olyan részlet esetében, amely a nemzeti, illetve az EK-Szerződésben foglalt versenyjogi előírások megsértésére utalhat;

27. a kiváló minőségű és hatékony általános érdekű szolgáltatások érdekében javasolja önkéntes teljesítményértékelés és minőségmérési mechanizmusok ösztönzését nemzeti és európai szinten; a tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok ösztönzését támogatni kell, és be kell vonni minden érintettet; javasolja, hogy ezek az intézkedések az alábbi szempontokra irányuljanak:

–  átfogó értékelési módszerek kidolgozása, ideértve a gazdasági, társadalmi és környezeti kritériumokat is,

–  a szolgáltatást igénybe vevők védelme és biztonsága,

–  a norma megfelelősége és arányossága a szolgáltatás céljaihoz és költségeihez mérten,

–  lehetőség szerint a norma széles körű elterjesztése és nyilvánosságra hozatala, valamint

–  a norma betartásának egyszerű és hatékony ellenőrzése, amely egy chartán vagy magatartási kódexen alapulhatna;

28. hangsúlyozza a tagállamok ellenőrzési jogköre megerősítésének fontosságát a közpolitikai célkitűzések, többek között a megfizethető árak és a minőségi normák eredményes elérésének biztosítása érdekében; továbbá hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az érintett közhatóságoknak rendelkezésére álljanak a verseny kikényszerítésére és a fogyasztóvédelem biztosítására alkalmas eszközök és szaktudás;

29. a 2004. január 14-i állásfoglalása, a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatáról szóló, 2005. március 9-i állásfoglalása, valamint a jelen állásfoglalás alapján kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő megfelelő jogszabályi kezdeményezéseket, továbbá emlékeztet arra, hogy a Szerződés által előírt esetekben maradéktalanul gyakorolnia kell az együttdöntési jogokat az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén érintett valamennyi félnek;

30. emlékeztet rá, hogy a Közösség által kötött nemzetközi megállapodásoknak és az ezekhez kapcsolódó kötelezettségeknek összhangban kell állniuk a Közösség politikáival és belső szabályaival;

31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL L 312, 2005.11.29., 67. o.
• [2]  HL C 140. E, 2002.6.13., 153. o.
• [3]  HL C 92. E, 2004.4.16., 294. o.
• [4]  HL C 304. E, 2005.12.1., 117. o.
• [5]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0061.
• [6]  A C-107/98. sz. ügy, Teckal Srl kontra Comune di Viano és Azienda Gas-Acqua Consorziale (AGAC) di Reggio Emilia, EBHT 1999., I-8121. o.
• [7]  A C-83/01 P, C-93/01 P és C-94/01 P sz. kapcsolódó ügyek, Chronopost u. a., EBHT 2003, I-6993. o.
• [8]  A C-280/00. sz. ügy, Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH, EBHT 2003., I-7747. o.
• [9]  A C-26/03. sz. ügy, Halle városa és RPL Recyclingpark Lochau GmbH kontra Arbeitsgemeinschaft Thermische Restabfall- und Energieverwertungsanlage TREA Leuna, EBHT 2005., I-1. o.
• [10]  A C-26/03. sz. ügy, Halle városa és RPL Recyclingpark Lochau GmbH kontra Arbeitsgemeinschaft Thermische Restabfall- und Energieverwertungsanlage TREA Leuna, EBHT 2005., I-1. o.

INDOKOLÁS

A közszolgáltatások jelentősége

A magas színvonalú közszolgáltatásokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú politikai kérdés. A jó életminőség legtöbb meghatározásában szerepel például a jó iskola és kórház, a tiszta víz, a biztonságos és elérhető közlekedés és energia.

A közszolgáltatások azonban nem csak a polgárok életminősége szempontjából fontosak. Kulcsszerepük van az EU szempontjából rendkívül fontos lisszaboni stratégiában, amelynek célja az európai szociális és gazdasági modell erősségeire alapulva a világ legdinamikusabb, egységes és fenntartható gazdaságának létrehozása. Jó közszolgáltatások segítségével legyőzhető a gazdasági stagnálás, a társadalmi kirekesztettség és elszigeteltség, erősödhet a társadalmi és területi kohézió, és javulhat az európai belső piac működése és külső versenyképessége.

A magas színvonalú – nyílt, átlátható és mindenki számára egyforma hozzáférést biztosító –közszolgáltatások ezért az európai társadalmi modell fontos elemei. A piaci erők önmagukban nem minden esetben felelnek meg a közszolgáltatások dinamikus természetének. Ezért az állami szerveknek minden szinten nagy szerep jut az ilyen szolgáltatások nyújtásában, szabályozásában, megszervezésében és bizonyos mértékben a finanszírozásában vagy támogatásában. Az EU-nak nem feladata, hogy beleavatkozzon a közszolgáltatások nyújtásába. Az előadó véleménye szerint az EU-nak nagyobb jogbiztonságot kellene teremtenie, ami lehetővé tenné az állami szerveknek, hogy munkájukat minden szinten a közérdek védelmében végezzék a közszolgáltatások nyújtása során. Az EU-nak szerepet kell vállalnia megfelelő standardok biztosításában is Európa-szerte, az európai állampolgárság kézzelfogható kifejezőjévé téve a jó, hatékony és magas minőségű közszolgáltatásokat.

Mi a közszolgáltatás?

Különböző emberek eltérő dolgokat értenek „közszolgáltatás” alatt. Egyesek szerint az a szolgáltatás közszolgáltatás, amit az állami szektor nyújt vagy finanszíroz. Mások szerint az a döntő, hogy a „közérdek” érdekében nyújtják-e azokat – ebben az összetett vitában számos más meghatározás is született.

Az előadó véleménye szerint először meg kell határozni a közszolgáltatás különböző fogalmait, különbséget téve az általános érdekű szolgáltatások (SGI) – amelyek egyrészt üzleti jellegűek, és főként a felhasználó fizet értük, és amelyeket az EU-Szerződés 16. cikke általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (SGEI) nevez – és azok között a nem üzleti jellegű szolgáltatások között, amelyeket elsősorban állami forrásból finanszíroznak, és amelyek általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásnak (SNEGI) minősülnek, például a kizárólag szociális funkciót betöltő vagy a hatósági közérdekű szolgáltatások.

A 16. cikk mögött megbúvó elképzelés szerint meg kell különböztetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek gazdasági jellegükből adódóan jelentős hatással lehetnek az egységes piac működésére, azoktól, amelyek nem gazdasági szolgáltatások, ezért nincs ilyen hatásuk. A nem gazdasági szolgáltatások, például a rendőrség és az igazságszolgáltatás, teljes mértékben nemzeti vagy regionális hatáskörbe tartozónak minősülnek, esetükben az EU-nak nincs illetékessége. A jelenlegi EU-szabályozás sajnos nem ad egyértelmű útmutatást arra vonatkozólag, hogy miként lehet megkülönböztetni az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, a közérdekű szolgáltatásokat és más szolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy az egyes esetekben nem világos, hogy alkalmazhatók-e, s ha igen, milyen mértékben az EU egységes piaci szabályai. Az előadó ezért vitát kíván kezdeményezni e kérdés tisztázása érdekében.

Az eltérő nemzeti hagyományok tiszteletben tartása

A jó közszolgáltatásokat Európa-szerte a civilizált társadalom nélkülözhetetlen elemének tartják. A nemzeti hagyományok azonban – mit, hogyan és kinek szolgáltatnak – jelentősen eltérnek egymástól, félreértéseket és zavart okozva a közszolgáltatások pontos meghatározása során, ami jelentős akadályokat gördít a közös európai meghatározás és iránymutatás kialakítására irányuló kísérletek elé.

A nemzeti, regionális és helyi hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy politikájukat önállóan, a saját elképzeléseik szerint határozhassák meg. A gyakorlatban azonban gyakran összeütközésbe kerülnek az Európai Bizottsággal vagy az Európai Bírósággal, amelyek tevékenységüket az EU belső piaci szabályai alapján ítélik meg; például az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal ellentétesnek találják a keresztfinanszírozást, és bonyolult közbeszerzési kötelezettségeket írnak elő, vagy egyes közszolgáltatási kötelezettségeket az európai egységes piac előtti akadálynak tekintenek.

Az előadó szerint jelenleg nincs hatékony garancia sem a helyi autonómia, sem a közszolgáltatást végzők, az állami szervek, a vállalkozások és a szolgáltatást igénybe vevők jogbiztonságának biztosítására.

A nagyobb jogbiztonság érdekében tisztázni kell a helyzetet, és biztosítani kell a helyi autonómiát és a szubszidiaritás elvét az egységes piac szabályai és a közérdekűség közti kapcsolat meghatározásával a jelentős gazdasági hatással bíró és az egységes piac működését befolyásoló közérdekű szolgáltatások esetében.

Zavar és bizonytalanság a jelenlegi szabályozásban

Bár az Alkotmányszerződés, amennyiben elfogadják, alkotmányos biztosítékokat fog tartalmazni a közérdekű szolgáltatások esetében, a hosszú évek során kialakult részletes szabályozás rendkívül bizonytalan, hiszen a Szerződés csak a közszolgáltatások nyújtásának legáltalánosabb szabályairól rendelkezik, miközben számos részletes EU-jogszabály létezik az egységes piacra vonatkozó rendelkezések értelmezéséről és alkalmazásáról.

Nem világos, hogy a közérdekű vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra mennyiben vonatkozik például a versenyjog, illetve az egységes piacra, az állami támogatásokra és a közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó szabályozás. A jog a Bizottság és az Európai Bíróság gyakran kiszámíthatatlan „csavarai” és „fordulatai” révén fejlődik. A közszolgáltató hálózatok – telekommunikáció, posta, energia és vasút – elmúlt években történő liberalizálása ráadásul minden alkalommal más szabályok alapján történt, tovább bonyolítva a jogi helyzetet és növelve a bizonytalanságot. A közszolgáltatások finanszírozása és irányítása Európában az esetjog és a bírói jogértelmezés kiszámíthatatlan fejlődésétől függ.

A Bizottság nemrégiben kiadott, a közszolgáltatásokról szóló zöld és fehér könyve, valamint a közérdekű szociális szolgáltatásokról szóló friss nyilatkozata csalódást okozott azoknak, akik új és biztosabb jogi helyzet megteremtésében reménykedtek a közszolgáltatások területén: a Bizottság anyagai nem növelik a jogbiztonságot az említett vonatkozásokban. A szolgáltatási irányelvre vonatkozó javaslatok ráadásul újabb kérdéseket vetnek fel a dinamikus közszolgáltatások jövőjére vonatkozóan.

Cselekedni kell a közszolgáltatások jogbiztonságának növelése érdekében

A közszolgáltatások biztosítása és a bizonytalan jogi helyzet felszámolása érdekében Európának haladéktalanul, és párhuzamosan a tágabb szolgáltatási irányelvvel kapcsolatban folyamatban lévő munkával létre kell hoznia egy, a közszolgáltatásokra vonatkozó általános jogi keretet, kiegészítve a jelenlegi ágazati és nemzeti rendelkezéseket, amit együttdöntési eljárás keretében kell elfogadni az Európai Parlamenttel együtt.

Az új jogi keret esetében a következőknek kell teljesülniük:

§ tisztázni kell a felelősségek megoszlását az EU és a tagállamok között

§ egyértelmű kritériumokat kell meghatározni az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások megkülönböztetésére, amelyekre különböző szabályoknak kell vonatkozniuk

§ meg kell őrizni a helyi szervek szuverenitását a felelősségi körükbe tartozó közszolgáltatások megtervezése és irányítása terén

§ biztosítani kell, hogy az állampolgárok helyi erőforrásokat vehessenek igénybe, hogy szükségleteiket, panaszaikat és gondjaikat gyorsan és közvetlenül megvizsgálják, és hogy fogyasztói és állampolgári jogaik ne sérüljenek

§ egyes szolgáltatások esetében tiszteletben kell tartani speciális ágazati szabályozási igényeket, és egyértelmű kapcsolatot kell biztosítani köztük és a jelenleg a Parlament előtt lévő szolgáltatási irányelv között

§ tiszteletben kell tartani az átláthatóság, a nyíltság, a szolidaritás és a magas minőségű szolgáltatás, az egyetemesség, az esélyegyenlőség, a civil partnerség és a munkavállalói részvétel alapelveit

§ egyértelműen meg kell határozni a közszolgáltatások finanszírozására és közbeszerzési kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a dinamikus közszolgáltatások nyújtásának és irányításának eltérő és új formáira.

A közérdekű gazdasági vagy nem gazdasági szolgáltatások jelenlegi meghatározása, szabályozása, szerveződése és finanszírozása a tagállamok, illetve regionális és helyi szerveik feladata kell, hogy maradjon. Amennyiben megfelelnek a fent felsorolt főbb ismérveknek és feltételeknek, az előadó helyi szinten elfogadhatónak tartja a szolgáltatások nyújtásának legkülönbözőbb módjait a helyi szükségletek kielégítése érdekében.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságtól (31.5.2006)

a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak

az Európai Bizottság általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyvéről
(2006/2101(INI))

A vélemény előadója: Françoise Castex

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot – mint illetékes bizottságot –, hogy állásfoglalási indítványába foglalja be az alábbi javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy a WTO dohai ciklusának a fejlesztésekre kell helyeznie a hangsúlyt, és ezért a szolgáltatások kereskedelméről szóló tárgyalásoknak egyformán kell szolgálniuk az EU érdekeit és a legszegényebb országok gazdasági növekedését;

2.  emlékeztet arra, hogy a GATS nyugtalanítja az európai polgárokat; hangsúlyozza ezért, hogy szükséges a tárgyalások folyamatának átláthatósága, valamint a liberalizációnak a közszolgáltatásokra és az általános érdekű szolgáltatások szabályozására gyakorolt hatásának értékelése;

3.  támogatja, az általános érdekű szolgáltatások működtetésének nagyobb jogbiztonsága érdekében, azt a politikai célt, miszerint az általános érdekű szolgáltatások nyújtását az illetékes kormányzati szint szabad megválasztására kell alapozni, függetlenül attól, hogy ezen szolgáltatásokat saját kezdeményezésből, magánvállalkozással együttműködve vagy harmadik személy által nyújtják; véleménye szerint a Bizottságnak ezt a célt kell követnie a nemzetközi kereskedelem keretében folytatott valamennyi tárgyalás során;

4.  hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások alapvető céljait (egyenlő hozzáférés, az ellátás biztonsága, magas minőség, egyetemes szolgálat, folytonosság, jogbiztonság, elszámoltathatóság, valamint a fogyasztók és felhasználók védelme) gyakran a magán- és közszolgáltatók megfelelően szabályozott versenyének keretében lehet elérni, és hogy a tagállamok indokolatlanul korlátozó hozzáállása azt kockáztatja, hogy bizonyos nemzetközi szolgáltatási piacok bezárulnak az európai szereplők előtt;

5.  hangsúlyozza az általános érdekű szolgáltatások és a nem gazdasági szolgáltatások szerepét a társadalmi és területi összetartás elősegítésében, valamint abban, hogy lehetőséget nyújt a polgárok számára, hogy hozzáférjenek megfizethető magas minőségű szolgáltatásokhoz, különös tekintettel a mezőgazdasági régiókra, az ipari átalakulás alatt álló régiókra, valamint azon régiókra, amelyek állandó, súlyos természeti vagy demográfiai problémákkal szembesülnek, mint például a nagyon ritkán lakott északi sarkvidéki régiók, valamint a szigetek, a határ menti és hegyvidéki területek;

6.  hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások kereskedelmét figyelembe kell venni a kereskedelem liberalizálását célzó valamennyi olyan tárgyalás és folyamat során, amelyen az EU részt vesz;

7.  emlékeztet rá, hogy semmilyen új kötelezettségről nem köthető megállapodás az oktatási és egészségügyi szolgáltatások terén, és a kulturális szolgáltatásoknak különösen az audiovizuális szolgáltatásoknak– az eddigiekhez hasonlóan – kívül kell maradniuk e körön;

8.  hangsúlyozza, hogy fontos a víz minőségének garantálása és az ivóvízhez való általános hozzáférés biztosítása az európai polgárok és a világ – különösen a kevésbé fejlett országok – lakossága számára, ezért azt nem szabad megnyitni a liberalizáció és a szabályozás megszüntetése előtt;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy ne vállaljon további elkötelezettségeket az olyan, általános érdekű infrastrukturális szolgáltatásokra vonatkozóan, mint például az energia- és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés mindaddig, amíg egy keretirányelv meg nem határozza, hogy az EU valamennyi szintjének hatóságai mely szolgáltatásokat minősíthetik közérdekű célokra hivatkozva általános érdekű szolgáltatásoknak;

10. emlékeztet arra, hogy egyrészt a GATS elvei nem követelik meg sem a privatizációt, sem pedig a deregulációt, semmilyen liberalizálást nem javasolnak és nem is zárják ki a közszolgáltatási kötelezettség előírását; valamint másrészt, hogy a GATS elismeri a WTO tagjainak jogát a „(…) a szolgáltatások nyújtásának szabályozására saját területükön (…) amellyel a nemzeti politikai céloknak kívánnak eleget tenni (…)”;

11. kéri a Bizottságot mindemellett, adjon pontos magyarázatot a szabályozási jog korlátairól annak megállapítása érdekében, hogy az olyan kereskedelmi kritériumok alkalmazása, mint a „szükségesség kritériuma” vagy a „legkevésbé korlátozó hatás”, milyen körülmények között veszélyeztetik a hatóságok szabályozáshoz való jogát;

12. úgy véli, az általános érdekből következő jogos követelmények nem szolgálhatnak ürügyként ahhoz, hogy a nemzetközi szolgáltatók előtt túlzott mértékben bezáruljanak a szolgáltatási piacok, miközben ez utóbbiak e követelmények betartására törekednek és helyzetüknél fogva képesek is erre;

13. emlékeztet rá, hogy a Közösség által kötött nemzetközi megállapodásoknak és az ezekhez kapcsolódó kötelezettségeknek összhangban kell állniuk a Közösség politikáival és belső szabályaival .

14. következésképpen hangsúlyozza, hogy a GATS-ra vonatkozó tárgyalások keretében aláírt külön kötelezettségvállalások csak arra irányulhatnak, hogy engedélyezik a külföldi szolgáltatásnyújtók számára a bejutást a piacra és ugyanazt a nemzeti elbánást, amelyet a közösségi szolgáltatásnyújtók élveznek a verseny számára nyitott ágazatokban a belső piac keretében és a hatályos szabályozások tiszteletben tartása mellett; ezzel összefüggésben figyelembe kell venni azonban a liberalizáció megvalósításának szintjét a belső piac különböző ágazataiban, és előzetes értékelést kell készíteni liberalizálási folyamat gazdasági, szociális és környezetvédelmi hatásairól;

15. emlékeztet arra, hogy a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott liberalizációja a termékek és szolgáltatások piacainak párhuzamos megnyitásával együtt zajlik, és hogy a fejlett világ nagy szolgáltatóinak technikai felkészültségét lehetőség szerint a fejlődő országok rendelkezésére kell bocsátani, ami az Európai Unión belüli és az Unión kívüli szolgáltatási piacok megnyitásának bizonyos kölcsönös formáját jelenti;

16. emlékeztet rá, hogy azon általános érdekű szolgáltatások tekintetében, amelyek esetében a bejutásra kötelezettségvállalásról történt megállapodás, az EU olyan korlátozást engedélyezett, amellyel a közszolgálati szféra támogatásainak odaítélését kívánja védeni; kéri, hogy a GATS-ra vonatkozó tárgyalások folyamán ez a lehetőség maradjon meg.

17. ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Uniónak - a GATS-ra vonatkozó többoldalú tárgyalások új módszerének keretén belül - figyelnie kell arra, hogy az új folyamat tiszteletben tartsa a GATS-ban meglévő rugalmasságot, különösen ami a XIX. cikkből következik, amely kimondja, hogy a liberalizáció kellően tiszteletben fogja tartani a nemzeti politikai célokat és a tagok fejlettségi szintjét, továbbá hogy a fejlődő országok esetében megfelelő rugalmasságot fognak kialakítani annak érdekében, hogy kevesebb szektort kelljen megnyitniuk és a tranzakciók különböző típusai közül kevesebbet kelljen liberalizálniuk;

18. úgy véli, hogy bizonyos termékek, nevezetesen a víz és a vízhez kapcsolódó szolgáltatások a világ közkincsének részei és különleges helyzettel rendelkeznek, továbbá jelentősen és közvetlenül befolyásolják a lakosság mindennapi életét, ezért a fenntartható fejlődés érdekében különleges bánásmód tárgyát kell képezniük;

19. kéri az EU-t, hogy a WTO tárgyalások során védje meg ezt a szempontot és támogassa az elvet, amely szerint a víz kezelésével, a vízellátással és a víztisztítással kapcsolatos szolgáltatási piac megnyitásának meg kell felelnie a fenntartható fejlődés által kitűzött céloknak;

20. hangsúlyozza, hogy a legkevésbé fejlett országokra nem szabad nyomást gyakorolni szolgáltatásaik, különösen az általános érdekű szolgáltatások liberalizációja érdekében; úgy véli, hogy a többoldalú tárgyalások jelenlegi ciklusának esetleges kudarca növelheti a kétoldalú egyezmények keretében a szegény országokra nehezedő nyomást, amely elvezethet oda, hogy megnyitják piacaikat különösen a szolgáltatások területén;

21. hangsúlyozza, hogy néhány fejlődő, illetve kevésbé fejlett ország nehézségekbe ütközik az olyan szolgáltatások szabályozásakor, amelyek korábban a hatóságok felelősségi körébe tartoztak vagy állami tulajdonban voltak; kéri ezért a Bizottságot, hogy a fejlődő országok felé az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozóan megfogalmazott kívánságokat technikai segítségnyújtási és gazdasági együttműködési intézkedések kísérjék;

22. úgy véli, hogy az Európai Parlamenttel és illetékes bizottságával időben és alaposan meg kell vitatni a Bizottság azon javaslatait, amelyeket a WTO reformjáról és különösen a szolgáltatásokról szóló vita keretében be kell nyújtani;

23. üdvözli, hogy a Bizottság a jelenlegi GATS-tárgyalások keretében közzétette a Közösség ajánlati csomagját; úgy véli azonban, hogy a Bizottságnak részletesebben meg kellene vitatnia a fejleményeket a Parlamenttel és annak illetékes bizottságaival;

ELJÁRÁS

Cím	az Európai Bizottság fehér könyve az általános érdekű szolgáltatásokról
Eljárás száma	2006/2101INI
Illetékes bizottság	ECON
Véleménynyilvánításra felkért bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	INTA 18.5.2006
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója           A kijelölés dátuma	Françoise Castex 15.3.2005
A vélemény előadójának helyettese
Vizsgálat a bizottságban	3.5.2006
Az elfogadás dátuma	30.5.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 2 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jean-Pierre Audy, Enrique Barón Crespo, Daniel Caspary, Françoise Castex, Giulietto Chiesa, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Syed Kamall, Sajjad Karim, Caroline Lucas, Helmuth Markov, David Martin, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Robert Sturdy, Johan Van Hecke, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrietus van den Berg, Saïd El Khadraoui, Elisa Ferreira, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven közölt adatok)	...

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (24.4.2006)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a Bizottságnak az általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyvéről
(2005/2016(INI))

Fogalmazó: Proinsias De Rossa

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja be a következő javaslatokat:

1.   megállapítja, hogy a zöld könyvvel kapcsolatos vita azt igazolja, hogy az általános érdekű szolgáltatások az európai szociális modell egyik pillérét alkotják, fontos szerepet töltenek be a társadalmi és területi kohézió biztosításában és a lisszaboni stratégia végrehajtásában, valamint hogy a szolgáltatások piaca nagyon jelentős lehetőségeket biztosít a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre;

2.   hangsúlyozza, hogy a piac egyedül nem képes általános hozzáférést biztosítani a minőségi általános érdekű szolgáltatásokhoz, amelyek fontos szerepet játszanak az EU társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának előmozdításában; rámutat, hogy a közszolgáltatásokat és az általános érdekű szolgáltatásokat az európai szociális modell alapján kell megújítani és formálni; és hogy az általános érdekű szolgáltatások közösségi kerete hangsúlyozza ki az e szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos következő célkitűzéseket:

· egyenlő általános hozzáférés,

· garantált teljes területi lefedettség, földrajzi és társadalmi hozzáférhetőség, ugyanakkor megfizethető, egységesen szigorú minőségi előírásoknak megfelelő, kiváló minőségű szolgáltatás, az egyes szolgáltatók nyereségességi szintjétől függetlenül, és

· szociális szempontból elfogadható kedvezményes díjak a lakosság bizonyos rétegei, például a fogyatékkal élők és az alacsony jövedelműek számára, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem célját szolgáló mechanizmusok, valamint olyan intézkedések, amelyek a szolgáltató kilétére vagy nemzetiségére való tekintet nélkül biztosítják a fenntartható fejlődést, a környezet magas szintű védelmét, a regionális egyenlőtlenségek megszüntetését, a jogbiztonságot és az általános érdekű szolgáltatások biztosítása keretfeltételeinek történő megfelelést;

3.   megállapítja, hogy a gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatások a belső piaci szolgáltatásokról szóló javasolt irányelv hatálya alá tartoznak (szolgáltatási irányelv); és hogy figyelembe véve az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlatát egyre több szolgáltatást tekintenek gazdasági jellegűnek, valamint hogy szükség van a gazdasági és nem gazdasági szolgáltatások egyértelmű definiálására és megkülönböztetésére; felhívja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó hatásvizsgálatot a szolgáltatási irányelv hatálya alá eső általános érdekű szolgáltatásokról, különös tekintettel a fogyasztókra, a munkaerőre és a környezetre gyakorolt hatásra;

4.   úgy ítéli meg, hogy a szolgáltatási irányelvnek az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében javasolt alkalmazása egyre sürgetőbbé teszi egy minőségi előírásokat megállapító keretirányelv elfogadását; úgy ítéli meg, hogy saját hatáskörük keretein és a Szerződés jogi hatályán belül az Európai Uniónak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az általános érdekű szolgáltatások a feladatuk teljesítését lehetővé tevő elvek és feltételek alapján működjenek; úgy ítéli meg, hogy a tagállamok hatáskörének sérelme nélkül a Szerződéssel összhangban egy keretirányelvnek kell meghatároznia ezeket az elveket és feltételeket, hogy a fő hangsúly minőségi szolgáltatásokhoz megfizethető áron való általános hozzáférés biztosításának szociális dimenziójára helyeződjön; sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság nem tett határozott kötelezettségvállalást az általános érdekű szolgáltatások jogi keretének kidolgozására;

5.   úgy ítéli meg, hogy az általános érdekű szolgáltatások lehető legjobb működése és szabályozása szempontjából alapvető fontossággal bír a szociális partnereknek, a regionális és helyi hatóságoknak és a civil társadalom szereplőinek teljes körű bevonása;

6.   üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy közleményt nyújt be a szociális és egészségügyi szolgáltatásokról;

7.   támogatja, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy még ebben az évben felülvizsgálja az általános érdekű szolgáltatások helyzetét és a horizontális intézkedések szükségességét; sürgeti a Bizottságot, hogy az általános érdekű szolgáltatások folyamatos értékelésének részeként különösen vegye figyelembe a fogyasztók és a munkaerő helyzetére, valamint a környezetre gyakorolt hatást; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be független jelentést, amely felméri a regionális, kétoldalú vagy többoldalú kereskedelmi megállapodások eredményeképpen már végrehajtott kereskedelmi liberalizáció által az általános érdekű szolgáltatásoknak az Európai Unió tagállamaiban történő megszervezésére gyakorolt hatásait, különösen a szolgáltatások minőségére és árára, az ágazat versenyképességére, az egyenlő hozzáférésre, az ellátásbiztonságra, a környezetre és a társadalmi kohézióra;

8.   üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy tisztázza, hogyan lehet elkerülni, hogy a közszolgáltatások számára fizetett költségtérítés az EK-Szerződés 87. cikk (1) bekezdése értelmében ne számítson állami támogatásnak; megerősíti az általános érdekű szolgáltatások általános sajátosságai és elvei közösségi szinten történő meghatározásának szükségességét annak elkerülésére, hogy a versenyszabályok hatályon kívül helyezhessék őket; rámutat arra, hogy a Bizottság magyarázatai ebben a témában a közérdek, és ennélfogva az alapvető szolgáltatásnyújtás feladatának szűk látókörű megítélését tükrözik, és az alapvető szolgáltatások kereteinek átfogóbb meghatározására van szükség, különös tekintettel az elsődleges fontosságú, alapvető közérdeket érintő okokra, a kölcsönös segítségnyújtás rendszereire, az érintett vállalkozások sajátos természetére és azok finanszírozására az egészségügy és a társadalmi jólét ágazatában;

9.   figyelembe véve, hogy az Alkotmányos Szerződés elfogadása meghatározatlan ideig késik, felkéri a Bizottságot, hogy a Szerződés belső piacról szóló már meglévő cikkei (ez esetben az EK-Szerződés 95. cikke) alapján nyújtson be egy – az általános érdekű szolgáltatások alapelveit és célkitűzéseit közösségi szinten meghatározó – keretirányelvre vonatkozó javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne érvényteleníthessék a meglévő versenyszabályok, és amelyeket ezt követően a tagállamok kötelesek a nemzeti és regionális szinten létező megkülönböztető jegyekkel és követelményekkel összhangban végrehajtani;

10. különös figyelmet fordít arra a tényre, hogy az alapvető szolgáltatásoknak magukban kell foglalniuk a hozzáféréshez való jogot, különös tekintettel a megkülönböztetésmentességre, mint az Európai Unió egyik alapértékére, és arra, hogy egyes társadalmi csoportok – mint például a fogyatékkal élők – nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe a jövőben.

ELJÁRÁS

Cím	A Bizottságnak az általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyve
Hivatkozások	2005/2016(INI)
Illetékes bizottság	ECON
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	EMPL 18.05.2006
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	Nem
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Proinsias De Rossa 11.10.2004
Vizsgálat a bizottságban	1.2.2005	15.3.2005		21.3.2005	20.3.2006 20.4.2006
Az elfogadás dátuma	21.4.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		23 0 16
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Andersson, Roselyne Bachelot-Narquin, Jean-Luc Bennahmias, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Jean Louis Cottigny, Proinsias De Rossa, Harald Ettl, Carlo Fatuzzo, Joel Hasse Ferreira, Stephen Hughes, Karin Jöns, Jan Jerzy Kułakowski, Sepp Kusstatscher, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Mario Mantovani, Jan Tadeusz Masiel, Ana Mato Adrover, Maria Matsouka, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Pier Antonio Panzeri, Jacek Protasiewicz, José Albino Silva Peneda, Kathy Sinnott, Jean Spautz
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edit Bauer, Mihael Brejc, Françoise Castex, Marian Harkin, Anne E. Jensen, Jamila Madeira, Elisabeth Schroedter, Evangelia Tzampazi, Yannick Vaugrenard, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (31.5.2006)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az általános érdekű szolgáltatások fehér könyvéről
(2006/2101(INI))

Fogalmazó: Werner Langen

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza az Alkotmányról szóló szerződés tervezetének III-122. cikke alapján felmerült jogszabályi hiányt;

2.  üdvözli a Bizottság fehér könyvét az általános érdekű szolgáltatásokról és az ebben foglalt, fontosabb horizontális és ágazatspecifikus előírásokra irányuló kezdeményezéseket és ellenőrzéseket;

3.  megerősíti véleményét, mely szerint az általános érdekű szolgáltatások az európai társadalmi modell egyik alappillérét képezik, és hogy egymással összeegyeztethető az a két cél, hogy egyrészt létrehozzanak egy nyitott, versenyképes belső piacot, másrészt mindenki számára hozzáférhető, magas színvonalú általános érdekű szolgáltatásokat alakítsanak ki elérhető áron;

4.  elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a népesség igényeinek és elvárásainak való megfelelés érdekében fenntartsák és megszilárdítsák az európai társadalmi modellt és a jó minőségű közszolgáltatásokat, és úgy véli, hogy ez az emberiség fejlődése szempontjából kedvező környezetet teremt, és a gazdasági teljesítményekhez is hozzájárul;

5.  hangsúlyozza az általános érdekű szolgáltatások által az európai társadalmi modellben betöltött jelentős szerepet, kétségét fejezi ki azonban azon horizontális szabályozásokkal kapcsolatban, amelyek egy egységes európai társadalmi modell felé törekednek, és beleavatkoznak a tagállamok hatáskörébe;

6.  hangsúlyozza, hogy egyedül a tagállamok és azok illetékes hatóságainak feladata, hogy az általános érdekű szolgáltatásokat meghatározzák, és támogatásukhoz szabályokat hozzanak létre;

7.  rámutat arra, hogy az általános érdekű szolgáltatási tevékenység a kis- és középvállalkozások számára is nagy jelentőséggel bír;

8.  úgy véli, hogy a megfelelő szinten történő szabad választást az általános érdekű szolgáltatások központi elemévé kell tenni, függetlenül attól, hogy a nemzeti, regionális vagy helyi hatóság önállóan vagy magánvállalattal való együttműködésben nyújtja a szolgáltatást, vagy a hatályos tendereztetési szabályok alapján egy harmadik felet bíz meg azzal; kiemeli, hogy a helyi hatóságok szabadon határozhatják meg a nemzeti jogszabályok alapján a felelősségi körükbe tartozó általános érdekű szolgáltatási tevékenység irányításának módját;

9.  úgy véli, hogy a Bizottság feladata a közösségi versenyszabályok betartásának ellenőrzése, és a meglévő jogi bizonytalanságok hatékony megszüntetése;

10. üdvözli a közszolgálati kötelezettségek kompenzációja formájában történő állami támogatásokra javasolt közösségi jogi keretet és az átláthatósági irányelv átdolgozására irányuló hajlandóságot;

11. szükségesnek tartja olyan modellek kifejlesztését, amelyek azon a szemléleten alapulnak, hogy az általános érdekű szolgáltatások hozzájárulnak a fenntartható fejlődés általános stratégiáihoz, például a társadalmi és területi kohézióhoz, a környezetvédelemhez és a kulturális sokszínűséghez;

12. hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások minőségének kiválónak kell lennie, és széles kör számára, optimális áron kell azokat elérhetővé tenni a társadalmi kiegyensúlyozottság figyelembe vétele mellett, az ellátás tartós biztonságát alapul véve, hangsúlyozza továbbá, hogy az általános érdekű szolgáltatások többsége biztosítható a tisztességes verseny feltételei mellett, ahol magán- és állami vállalkozásokat alapvetően egyenlően kell kezelni;

13. elvárja, hogy megtörténjen az általános érdekű szolgáltatások átfogó kiértékelése, és hogy figyelembe vegyék a politikai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontokat; úgy véli, hogy a lehető leghamarabb ki kell alakítani az egységes értékelő eszközökre irányuló javaslatokat;

14. úgy véli, hogy az Európai Unió szolgáltató ágazatának fokozatos liberalizációjára a szolgáltatás egyetemességének fenntartásával és az európai minőségi alapkövetelmények betartásával kerülhet sor;

15. kéri, hogy a Bizottság készítsen széleskörű elemzést a Parlament számára az eddigi liberalizáció hatásairól, különös tekintettel a az érintett fogyasztókra és alkalmazottakra;

16. úgy véli, hogy jelenleg nincs szükség további közösségi szintű ágazatspecifikus kötelezettségek bevezetésére, hanem a már meglévő ágazatspecifikus kötelezettségek végrehajtását kell előtérbe helyezni; mindemellett megjegyzi, hogy szem előtt kell tartani az egyes ágazatok fejlődését, különös tekintettel az ellátás biztonságára;

17. meggyőződése, hogy versenyszabályok céljaként kell meghatározni a szolgáltatás minőségének javítását, a fogyasztók rendelkezésére álló választék bővítését, az elfogadható árakat és egyéb közérdekű célok megvalósítását, beleértve a fenntartható fejlődést;

18. hangsúlyozza a 2005. március 9-i állásfoglalásában foglalt azon kérését, hogy történjen meg a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata[1] annak érdekében, hogy létrehozhassák az általános érdekű szolgáltatások közösségi jogi keretét.

ELJÁRÁS

Cím	Az általános érdekű szolgáltatások fehér könyve
Hivatkozások	2006/2101(INI)
Illetékes bizottság	ECON
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ITRE 18.5.2006
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény korábbi előadója/előadói
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Werner Langen 2.2.2005
Vizsgálat a bizottságban	31.3.2005	26.4.2005		24.4.2006	30.5.2006
Az elfogadás dátuma	30.5.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		37 5 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Březina, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Joan Calabuig Rull, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Den Dover, Adam Gierek, Umberto Guidoni, Gyürk András, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Vincenzo Lavarra, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Umberto Pirilli, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras Roca
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	María del Pilar Ayuso González, Cristina Gutiérrez-Cortines, Edit Herczog, Peter Liese, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Vittorio Prodi, John Purvis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Maria Badia I Cutchet, Giovanni Berlinguer
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0069.

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (13.6.2006)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az általános érdekű szolgáltatásokról
(COM(2004)0374 – 2005/2016(INI))

A vélemény előadója: Szájer József(*) A bizottságok közötti megerősített együttműködés – az Eljárási Szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az általános érdekű szolgáltatásokra és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra nem vonatkozik külön szabályozás a Szerződésben,

B.  mivel az általános érdekű szolgáltatások kapcsán figyelembe kell venni a tagállamok eltérő kulturális és történelmi hagyományait; mivel a jól működő általános érdekű szolgáltatások megszervezése és rendelkezésre állása a tagállamok gazdaság- és társadalompolitikájának központi célkitűzése,

C. mivel az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közvetlenül befolyásolják a szolgáltatások belső piacát, és a Parlament nagy többséggel jóváhagyta ezek beillesztését a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvre (szolgáltatási irányelv) irányuló javaslatba,

D. mivel a Szerződés 43–49. cikke jogalapot biztosít a közösségi cselekvésre az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén,

E.  mivel a Szerződés 86. cikke és a Bíróság joggyakorlata egyértelmű útmutatásokat ad arra vonatkozóan, hogyan kezelendők az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak nyújtott állami támogatások, valamint azok finanszírozásának módjai és szintjei,

F.  mivel az Európai Unió alapjogi chartájának 36. cikke kimondja, hogy az Unió a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban foglaltak szerint elismeri és tiszteletben tartja az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférést,

G. mivel a charta 38. cikke szerint az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztóvédelem magas szintjét,

H. mivel a Bíróság joggyakorlata szerint a közszolgáltatások ellátásáért fizetett térítések nem kezelhetők állami támogatásként, amennyiben egyértelműen meghatározott, objektív, arányos módon és közbeszerzési eljárás keretében történnek,

I.   mivel a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységeket egymástól elválaszthatatlan egységként vegyítő szolgáltatásokat gazdasági tevékenységnek kell tekinteni,

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében:

1.  úgy véli, hogy a garantáltan hatékony és jó minőségű általános gazdasági érdekű szolgáltatások csak ezen ágazatok versenyképességének fokozásával és a tagállamok közti együttműködés javításával érhetők el, különös tekintettel a hálózat alapú iparágakra és a szolgáltatások közötti, határokon átnyúló kapcsolatokra; üdvözli a Közösségnek az energiaágazatra vonatkozó új közös politikáját;

2.  megjegyzi, hogy azon általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén, amelyeket megnyitottak a verseny előtt, javult a minőség, bővült a versenytársak száma, és csökkentek az árak, és ezek együttesen e szolgáltatások piacainak modernizációját és integrációját eredményezte; megjegyzi, hogy e piacnyitás szabályozott módon történt, és azt az általános érdek védelmét szolgáló intézkedések kísérték, különösen az egyetemes szolgáltatás koncepciója tekintetében;

3.  megállapítja, hogy egyes általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációja az árak csökkenésével, a minőség javulásával és a választék bővítésével lényeges előnyöket hozott a fogyasztók számára;

4.  figyelembe veszi e szolgáltatások gazdasági jelentőségét, illetve fontosságát más javak előállítása és más szolgáltatások nyújtása szempontjából; hangsúlyozza, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások megszervezésének módja hatással lehet a belső piacra, például azáltal, ha megtiltják a telephely létrehozását abban az országban, ahol a szolgáltatást nyújtják;

5.  megjegyzi, hogy különösen fontos, hogy a belső piac által kínált lehetőségek teljes kihasználása érdekében a piacok megnyitását szabályozó feltételek és rendelkezések garantálják a tisztességes, átlátható és jól működő versenyt, fenntartva a társadalmi kohéziót és az egyetemes szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és elkerüljék az erőfölénnyel való visszaélést és az új szereplők piacra lépését akadályozó új monopóliumok kialakulását;

6.  hangsúlyozza az új tagállamok által a piacgazdaságra való áttérés és a piacnyitás tekintetében szerzett tapasztalatok fontosságát, és kéri a Bizottságot, hogy vonja le ezekből a szükséges következtetéseket a szabályozási keretek további javítása érdekében;

7.  úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése kellőképpen garantálja a tagállamok számára azt, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtása az egyetemes szolgáltatások vonatkozásában a közösségi jog vagy a tagállamok által előírt kötelezettségeknek megfelelően történjen; egyetért a Bíróság értelmezésével, amely szerint párhuzam vonható ezen értékelés és az arányosság vizsgálata között a Szerződés 49. cikke keretében;

8.  hangsúlyozza, hogy – különösen az Európai Unió bővítése után – biztosítani kell a kohéziót az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén, és hogy a strukturális politika keretében össze kell kapcsolni a tagállamok hálózatban működő általános gazdasági érdekű szolgáltatásainak infrastruktúráit, és fokozni kell a határokon átnyúló együttműködést a valódi belső piac megteremtése és a szabványosítás megkönnyítése érdekében;

9.  megállapítja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartoznak; úgy véli, hogy a szolgáltatási irányelv az általános gazdasági érdekű szolgáltatások horizontális szabályozására szolgál, így kiegészítve a meglévő ágazatspecifikus jogszabályokat; megállapítja, hogy a szolgáltatási irányelv megfelelő fogalommeghatározásokat nyújt a gazdasági jellegű és a nem gazdasági jellegű szolgáltatások megkülönböztetéséhez;

10. nélkülözhetetlennek véli az általános érdekű szolgáltatások és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások egyértelműbb megkülönböztetését, mivel ez utóbbira ugyanazok a belső piaci szabályok vonatkoznak, mint az összes többi szolgáltatásra, az egyetlen kivételt a Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének alkalmazása jelenti; megjegyzi, hogy a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdése keretében az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat ugyanolyan kritériumok szerint kell kezelni, mint minden más gazdasági szolgáltatást, kivéve, ha e szabályok alkalmazása veszélyeztetheti a szolgáltatások nyújtását;

11. hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási irányelv hatálya alól kizárt ágazatok esetében az érintett ágazatok sajátos követelményeinek és körülményeinek figyelembevétele érdekében az ágazati megközelítés tűnik megfelelőnek e szolgáltatások belső piacának megteremtése céljából; megállapítja, hogy folyamatosan nyomon kell követni a hatályos ágazati szabályozást;

12. üdvözli a Bizottságnak az általános érdekű szociális szolgáltatásokról szóló új közleményét és a szociális és egészségügyi szolgáltatások sajátos jellemzőinek azonosítására alkalmazott módszeres megközelítését,

13. ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a felelősségek helyi hatóságok közötti megosztása – például törvények, rendeletek vagy közjogi megállapodások alapján, illetve céltársulások létrehozása révén – a közigazgatás szervezését szabályozó nemzeti jog hatálya alá tartozik;

A nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatások tekintetében:

14. a Szerződés rendelkezéseinek és a Bíróság joggyakorlatának megfelelő értékelését követően úgy véli, hogy egy általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó keretirányelvnek nincs jogalapja, ha annak célja az, hogy bizonyos szolgáltatásokat kivegyen a Szerződés rendelkezéseinek alkalmazási köréből;

15. hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos sajátos problémák nem teszik lehetővé az átfogó megoldásokat, ezért kívánatosabbnak tűnik eseti megközelítéssel értékelni, hogy mi tekinthető elfogadható állami beavatkozásnak a Szerződés rendelkezéseinek keretei között, amiatt, hogy a Bíróság joggyakorlatának teljes körű kodifikációja technikailag nem lehetséges;

16. hangsúlyozza a tagállamok ellenőrzési jogköre megerősítésének fontosságát a közpolitikai célkitűzések, többek között a megfizethető árak és a minőségi normák eredményes elérésének biztosítása érdekében; továbbá hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az érintett közhatóságoknak rendelkezésére álljanak a verseny kikényszerítésére és a fogyasztóvédelem biztosítására alkalmas eszközök és szaktudás;

17. megállapítja, hogy az általános érdekű szolgáltatások terén nincs szükség további jogkörök EU-ra való átruházására; megállapítja azonban, hogy szükség van az EU és a tagállamok közötti hatáskörök megosztásának tisztázására, amennyiben előfordulhat a szolgáltatásnyújtás szabadságának torzulása a tagállamok között;

Következtetések:

18. úgy véli, hogy a Szerződés és a Bíróság joggyakorlata elegendő lehetőséget biztosít a tagállamok számára az általános érdekű szolgáltatások tekintetében fennálló közérdekhez fűződő nyomós indokok érvényesítésére;

19. kéri a Bizottságot, hogy tegyen közzé a Bíróság joggyakorlatának következményeiről szóló tisztázó közleményt, és adjon a közösségi szabályozásnak az általános érdekű szolgáltatások és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén történő alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat a tagállamoknak és regionális helyi hatóságoknak;

20. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy bocsásson ki a versenyjognak az általános érdekű szolgáltatások és általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén való alkalmazásával, különösen e szolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos tisztázó közleményt;

21. meggyőződése, hogy a teljesítményértékelés a minőségi, elérhető, megfizethető és hatékony általános érdekű szolgáltatások fenntartásának és fejlesztésének létfontosságú eszköze, és hogy az általános érdekű szolgáltatások teljesítményének rendszeres közösségi és nemzeti szintű értékelése és ellenőrzése döntő jelentőségű, és széleskörű és közös kritériumokon kell alapulnia; ezért kéri a Bizottságot, hogy a lisszaboni folyamat keretében tegyen javaslatot az általános érdekű szolgáltatások teljesítményértékelésének rendszerére.

ELJÁRÁS

Cím	Általános érdekű szolgáltatások
Eljárási szám	2005/2101(INI)
Illetékes bizottság	ECON
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	IMCO 18.5.2006
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	18.5.2006
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma:	Szájer József 21.2.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	31.1.2006		21.3.2006	19.4.2006	3.5.2006
Elfogadás dátuma	12.6.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 15 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Charlotte Cederschiöld, Mia De Vits, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Edit Herczog, Anneli Jäätteenmäki, Pierre Jonckheer, Alexander Lambsdorff, Kurt Lechner, Lasse Lehtinen, Arlene McCarthy, Manuel Medina Ortega, Zita Pleštinská, Zuzana Roithová, Luisa Fernanda Rudi Ubeda, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Andreas Schwab, Eva-Britt Svensson, Szájer József, Marianne Thyssen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Ieke van den Burg, Simon Coveney, Benoît Hamon, Joel Hasse Ferreira, Othmar Karas, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)	Roselyne Bachelot-Narquin, Sharon Bowles, Elisabeth Jeggle, Wolf Klinz
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (2.9.2005)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az Európai Bizottság fehér könyve az általános érdekű szolgáltatásokról
(2005/2016(INI))

Fogalmazó: Emanuel Jardim Fernandes

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a tömegközlekedés az általános érdekű szolgáltatások (ÁÉSz-ok) fontos része; mivel lehetővé teszi az Európai Unió népessége szükségleteinek biztosítását mind a mobilitás, mind az ellátás terén, ugyanakkor alapvetően hozzájárul az Unió gazdasági, társadalmi és területi egységének megőrzéséhez,

B.  mivel a közösségi jogból hiányzik az általános érdekű szolgáltatások pontos meghatározása és leírása, ezért fokozott jogi bizonytalanság jellemzi ezeket a szolgáltatásokat, mint ahogy az Európai Közösségek Bíróságának olykor ellentmondásokat tartalmazó joggyakorlata is erről tanúskodik,

C. mivel biztosítani kell a közlekedési tevékenységek és a versenyre és belső piacra vonatkozó közösségi szabályok betartása közötti helyes egyensúlyt, amint ez utóbbi veszélyezteti a közlekedési szolgáltatások megfelelő működését, különösen azok minőségét, elérhetőségét, folytonosságát és hatékonyságát,

D. mivel a Római Szerződés óta a közlekedésre külön rendelkezések vonatkoznak és különösen a 73. cikk elismeri a „közszolgáltatás fogalmában benne rejlő” kötelezettségek teljesítésének fedezésére nyújtott állami támogatások jogosultságát,

E.  mivel a szolgáltatások nemzeti és közösségi szintű ellenőrzése és értékelése alapvető fontosságú az általános gazdasági érdekű szolgáltatások (ÁGÉSz-ok) minőségének és hatékonyságának garantálásához a közlekedési ágazatban is,

1.  megvilágítja, hogy a lakosság alapvető igényeinek kielégítését szolgáló és a hatóságok megfelelő mértékű pénzügyi támogatását élvező igényes és minőségi általános érdekű szolgáltatások és a közszolgálati kötelezettségek előmozdítása révén meg kell őrizni a közlekedés terén a szolgáltatások egyensúlyát és megfelelő működését;

2.  üdvözli azt a tényt, hogy a szolgáltatásokról szóló tervezett irányelv nem írja elő a tagállamok számára az általános érdekű szolgáltatások megnyitását a verseny előtt, és nem avatkozik be abba, hogy a tagállamok vagy régiók ezeket a szolgáltatásokat miként szervezik vagy finanszírozzák;

3.  emlékeztet arra, hogy annak elősegítése, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre megfelelő áron tudja igénybe venni a tömegközlekedési szolgáltatásokat, egyben megfelel az üvegházhatású gázok és általánosságban véve a közlekedés külső költségeinek csökkentésére irányuló célkitűzéseknek; emlékeztet továbbá a tömegközlekedés hasznosságára a kőolaj drágulása és a világban a kőolaj-finomítási kapacitások elégtelenségének közelgő veszélye viszonylatában;

4.  Úgy véli, hogy a közlekedésben érintett ÁÉSz-ok működésének konkrét feltételeit az ehhez az ágazathoz igazított ágazati szabályozással kellene meghatározni (állami támogatásra vonatkozó szabályok, közbeszerzés stb.); ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a közlekedésre mint ÁÉSz tevékenységre általános szabályok is alkalmazandók, amelyeket egy általános jogi keret tartalmazna, amely meghatározná egyrészt a gazdasági és a nem gazdasági jellegű ÁÉSz-okra vonatkozó koncepciót és kritériumokat, valamint azokat az elveket, amelyek biztosítanák a fenti tevékenységek megfelelő működését, mint például a folytonosság, elérhetőség, fogyasztóvédelem és felhasználó védelem;

5.  ezért sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadjon el közös álláspontot a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, 1969. június 26-i 1191/69/EGK rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban (Meijer-jelentés, A5-0364/2001);

6.  úgy véli , hogy – összhangban a szubszidiaritás elvével – egy ilyen jogszabályi keretnek biztosítania kellene a hatóságok, elsősorban a helyi és regionális hatóságok számára a jogot arra, hogy saját területükön egyrészt meghatározhassák a közlekedési ÁÉSz-ok nyújtásának arányát, kiterjedését, formáját és szerkezetét, különös tekintettel a szolgáltató jogállására tekintetbe véve az adott régió demográfiai és geofizikai helyzetét, valamint konkrét jellemzőit, másrészt, hogy megválaszthassák az irányítási és pénzügyi módszereket, illetve hogy kidolgozhassák értékelési rendszerüket;

7.  emlékeztet az Európai Unió legkülső régióinak az őket jellemző kényszerítő erejű tényezők miatt kialakult különleges helyzetére az ÁÉSz-ok fogalma, valamint a versenyre és a belső piacra vonatkozó közösségi jogszabályok alkalmazása tekintetében; hangsúlyozza az ÁÉSz-ok koncepciója kiterjesztésének és annak szükségességét, hogy a régió különleges helyzetéhez alkalmazkodó rendelkezések szülessenek, különösen a közlekedési tevékenység tekintetében.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Bizottság fehér könyve az általános érdekű szolgáltatásokról
Hivatkozások	2005/2016(INI)
Illetékes bizottság	ECON
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	TRAN 18.05.2006
Megerősített együttműködés	van
Fogalmazó   A kijelölés dátuma	Emanuel Jardim Fernandes 23.11.2004
Vizsgálat a bizottságban	23.5.2005	29.8.2005
Módosítások elfogadásának dátuma	30.8.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		40 5 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Margrete Auken, Inés Ayala Sender, Etelka Barsi-Pataky, Philip Bradbourn, Paolo Costa, Michael Cramer, Arūnas Degutis, Christine De Veyrac, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Luis de Grandes Pascual, Mathieu Grosch, Ewa Hedkvist Petersen, Jeanine Hennis-Plasschaert, Stanisław Jałowiecki, Georg Jarzembowski, Dieter-Lebrecht Koch, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Patrick Louis, Erik Meijer, Robert Navarro, Josu Ortuondo Larrea, Willi Piecyk, Luís Queiró, Reinhard Rack, Luca Romagnoli, Gilles Savary, Renate Sommer, Dirk Sterckx, Gary Titley, Georgios Toussas, Corien Wortmann-Kool, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Zsolt László Becsey, Johannes Blokland, Den Dover, Zita Gurmai, Elisabeth Jeggle, Anne E. Jensen, Zita Pleštinská
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

21.6.2005

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a Bizottságnak az általános érdekű szolgáltatásokról szóló Fehér Könyvéről
(2005/2016(INI))

Fogalmazó: Markus Pieper

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az európai strukturális politika és a gazdasági és társadalmi kohézió támogatására irányuló politika jelentősen hozzájárul a fenntartható és regionálisan kiegyensúlyozott általános érdekű szolgáltatások – mint pl. a közlekedési infrastruktúra, valamint a közművek és a szemétszállítás – biztosításához az egyes tagállamokban,

1.  javasolja, hogy biztosítsák a már megnyitott ágazatok liberalizációját; hangsúlyozza az egységes piac szerepét a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából, valamint a közszolgáltatások jelentőségét a tartós gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, illetve az általános érdekű szolgáltatásokhoz való, szociális és regionális tekintetben igazságos hozzáférés szükségességét; ajánlja, hogy becsüljék meg bizonyos ágazatok liberalizációs folyamatának továbbvitelével járó gazdasági és társadalmi következményeket;

2.  megállapítja, hogy az általános érdekű, állampolgár-közeli szolgáltatásokkal foglalkozó önkormányzati és regionális területi testületek szintje eredményesnek bizonyult, és továbbra is alkalmas arra, hogy e szolgáltatások esetében biztosítsa az együttdöntési jogokat, a fogyasztóvédelmet és a közérdeket; rámutat, hogy az európai szintnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe az önkormányzati és regionális szint azon képessége, hogy ilyen szolgáltatásokat nyújtson;

3.  megállapítja, hogy számos tagállamban a települési önkormányzatok feladata, hogy biztosítsák a polgárok számára az általános érdekű szolgáltatásokat és az azokhoz való hozzáférést, mind az ellátási biztonság, mind pedig a minőség és a méltányos díjmegállapítás tekintetében; rámutat, hogy az európai szintű meghatározás alapját továbbra is az önkormányzatok általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési képességének kell képeznie;

4.  úgy véli, hogy az európai ellenőrző szerep, valamint a nemzeti hatóságok megfelelő jogosítványokkal való ellátása az ágazatspecifikus szabályok végrehajtásának és az egyes gazdasági ágazatok és régiók jellegzetességei figyelembevételének központi eszközei;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb különítse el az általános érdekű és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, és támogatja, hogy az utóbbi számára különleges kritériumokat határozzanak meg, különösen mivel az állami pénzügyi támogatások területén az utóbbi fogalomhoz kell kapcsolódni;

6.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy tovább pontosítsa a jogi keretet a támogatások megbízhatósága, a közbeszerzés szabályozása, a köz- és a magánszféra pénzügyi kapcsolatainak átláthatósága, valamint az európai versenyjoggal összefüggő koncessziós szerződések megengedhetősége tekintetében, ám szorgalmazza, hogy a Bizottságon belül az illetékes szervek között jobb legyen az egyeztetés annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó jogi aktusok közötti ellentmondások;

7.  rámutat arra, hogy az Alkotmányról szóló szerződés megemlíti egy további, csak általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó fölérendelt szabályozási keret lehetőségét, azonban az általános érdekű szolgáltatások egységes európai modelljét sem nem szorgalmazza, sem nem legitimizálja;

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a közérdekű kötelezettségek szabványosítására és az általános érdekű szolgáltatások meghatározására vonatkozó javaslata nem lesz megfelelő a különböző történelmi és szociális háttérrel rendelkező 25 EU-tagállam mindegyike számára;

9.  éppen ezért az a véleménye, hogy a szubszidiaritás elvének és az EU versenyjogának figyelembevételével az általános érdekű szolgáltatások meghatározása, azok szervezése, finanszírozása és ellenőrzése a regionális és helyi hatóságok illetékességi körébe tartozik;

10. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul foglaljon állást arra vonatkozóan, hogy a fogalmak tervezett pontosításán és a jogi bizonytalanságok elhárításán kívül további jogi egyértelműséget biztosítana-e az általános érdekű szolgáltatások vonatkozásában egy fölérendelt keretirányelv; úgy véli, hogy egy esetleges keretirányelvnek a jogi biztonságot kell elősegítenie, a szubszidiaritás és az EU-versenyjog alapelveit kell figyelembe vennie, és egyszersmind megállapítja, hogy az európai jogot mely esetekre nem kell alkalmazni;

ELJÁRÁS

Cím	A Bizottságnak az általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyve
Eljárás száma	2005/2016(INI)
Illetékes bizottság	ECON
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   Az ülésen való bejelentés dátuma	REGI 18.05.2006
Megerősített együttműködés
Fogalmazó   A kijelölés dátuma	Markus Pieper 19.1.2005
Vizsgálat a bizottságban	30.3.2005
Módosítások elfogadásának dátuma	16.6.2005
A zárószavazás eredménye	Mellette: Ellene: Tartózkodás:		41 7 0
A zárószavazáson részt vevő képviselők	Alfonso Andria, Stavros Arnaoutakis, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Graham Booth, Bairbre de Brún, Giovanni Claudio Fava, Iratxe García Pérez, Eugenijus Gentvilas, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Ambroise Guellec, Konstantinos Hatzidakis, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Miloš Koterec, Constanze Angela Krehl, Miroslav Mikolášik, Francesco Musotto, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, István Pálfi, Markus Pieper, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Bernard Poignant, Elisabeth Schroedter, Alyn Smith, Grażyna Staniszewska, Catherine Stihler, Kyriacos Triantaphyllides, Vladimír Železný
A zárószavazáson részt vevő póttagok	Alfredo Antoniozzi, Inés Ayala Sender, Jan Březina, Simon Busuttil, Den Dover, Mojca Drčar Murko, Věra Flasarová, Karl-Heinz Florenz, Louis Grech, Ewa Hedkvist Petersen, Eluned Morgan, Mirosław Mariusz Piotrowski, Richard Seeber, Thomas Ulmer
A zárószavazáson a 178. cikk (2) bekezdése alapján részt vevő póttagok	Sharon Margaret Bowles, Albert Deß, Herbert Reul

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (11.9.2006)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági Fehér Könyvről
(2006/2101(INI))

A vélemény előadója: Gabriele Stauner

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy jelentős kétségek merülnek fel az általános érdekű szolgáltatások területén létrehozandó keretirányelvre irányuló közösségi intézkedések lehetséges jogalapja tekintetében;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy részletesen és egyértelműen fogalmazza meg, milyen jogalapra támaszkodik a jogi keret létrehozására vonatkozó hatáskör;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye továbbá egyértelművé, hogy a fehér könyvben szereplő kijelentése – mely szerint a Közösség általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó hatásköre elegendő és méltányos, – milyen módon egyeztethető össze az Alkotmányról szóló szerződés III-122. cikkében az általa átvett hatáskörökkel;

4.  hangsúlyozza az EK-Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elve az általános érdekű szolgáltatások terén történő betartásának és alkalmazásának szükségességét;

5.  hangsúlyozza, hogy egyedül a tagállamok és illetékes hatóságaik feladata, hogy a közérdekű szolgáltatásokat meghatározzák és finanszírozásukra vonatkozó szabályokat hozzanak létre; az általános érdekű szolgáltatásoknak történelmi gyökerei vannak a 25 európai uniós tagállamban, és regionális hagyományokon alapulva jelentős különbségeket mutatnak; ezeket a jól működő struktúrákat nem szabad egy európai jogalkotási keretrendszerrel tönkretenni;

6.  jelentős kétségei merülnek fel arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatásokról szóló európai szintű jogi keret valóban javulást vonhat-e maga után az általános érdekű szolgáltatások polgárokhoz közeli vonatkozása és hatékonysága tekintetében;

7.  továbbá rámutat, hogy a horizontális szabályozások, amelyek egy egységes európai szociális modell irányába törekednek, megengedhetetlen módon beleavatkoznak a tagállamok hatáskörébe;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy az adott esetben a Bizottság által tervezett további ágazat-specifikus kötelezettségek igényét közösségi szinten a lehető legpontosabban indokolják és definiálják.

ELJÁRÁS

Cím	az általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági Fehér Könyvről
Hivatkozások	2006/2101(INI)
Illetékes bizottság	ECON
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	JURI 18.5.2006
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény korábbi előadója/előadói
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Gabriele Stauner 30.5.2006
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006
Az elfogadás dátuma	11.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		12 11 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Maria Berger, Carlo Casini, Rosa Díez González, Bert Doorn, Giuseppe Gargani, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Alain Lipietz, Hans-Peter Mayer, Viktória Mohácsi, Aloyzas Sakalas, Gabriele Stauner, Andrzej Jan Szejna, Diana Wallis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Manuel Medina Ortega, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Jens-Peter Bonde, Iles Braghetto, Esther Herranz García, Pierre Jonckheer, Aldo Patriciello, Bernard Piotr Wojciechowski
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

ELJÁRÁS ()

Cím	Az Európai Bizottság fehér könyve az általános érdekű szolgáltatásokról
Hivatkozások	2005/2016(INI)
Illetékes bizottság   Date authorisation announced in plenary	ECON 18.5.2006
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 18.5.2006		EMPL 18.5.2006		ITRE 18.5.2006		IMCO 18.5.2006		INTA 18.5.2006
Committee(s) asked for opinion(s)   Date announced in plenary	TRAN 18.5.2006		REGI 18.5.2006		CULT 18.5.2006		JURI 18.5.2006
Not delivering opinion(s)   Date of decision	DEVE 5.10.2005		CULT 20.6.2006
Megerősített együttműködés   Date announced in plenary	IMCO 18.5.2006
Fogalmazó   A kijelölés dátuma	Bernhard Rapkay 21.9.2004
Previous rapporteur(s)
Vizsgálat a bizottságban	29.3.2005 31.1.2006			19.4.2006 30.5.2006		20.6.2006		11.7.2006
Módosítások elfogadásának dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+ - 0	35 3 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Jan Christian Ehler, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, Jean-Paul Gauzès, Donata Maria Assunta Gottardi, Benoît Hamon, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Ian Hudghton, Sophia in 't Veld, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Kurt Joachim Lauk, Astrid Lulling, Cristobal Montoro Romero, Joseph Muscat, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Karin Riis-Jørgensen, Dariusz Rosati, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Ivo Strejček, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Mia De Vits, Harald Ettl, Satu Hassi, Thomas Mann, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)
Date tabled	14.9.2006
Comments (available in one language only)