JELENTÉS az Osztrák Köztársaságnak az Europol személyzeti szabályzata módosításáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásáról szóló kezdeményezéséről

15.9.2006 - (5417/2006 – C6‑0072/2006 – 2006/0803(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Claude Moraes

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Osztrák Köztársaságnak az Europol személyzeti szabályzata módosításáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásáról szóló kezdeményezéséről

(5417/2006 – C6‑0072/2006 – 2006/0803(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Osztrák Köztársaság kezdeményezésére (5417/2006)[1],

–   tekintettel a Tanács 1998. december 3-i jogi aktusának 44. cikkére, amely megállapítja az Europol alkalmazottaira alkalmazott személyzeti szabályzatot (a továbbiakban: „személyzeti szabályzat”),

–   tekintettel az EK-Szerződés 39. cikke (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0072/2006),

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett közleményére – Demokratikus Ellenőrzés az Europol felett (COM(2002)0095),

–   tekintettel a Parlament 2002. május 30-i, a Tanácshoz intézett ajánlására az Europol jövőbeni alakulásáról és az Európai Unió intézményrendszerébe történő automatikus integrációjáról[2],

–   tekintettel a Parlament 2003. április 10-i, a Tanácshoz intézett ajánlására az Europol jövőbeni alakulásáról[3]

–   tekintettel 2005. július 7-i, a Luxemburgi Nagyhercegségnek az Europol alkalmazottaira alkalmazott alapfizetések és juttatások kiigazítására vonatkozó tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezéséről[4] szóló állásfoglalására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0278/2006),

A. mivel a Parlamenttel nem folytattak konzultációt, illetve nem tájékoztatták az Europolt érintő működési és szervezeti intézkedésekről, sem pedig az Europolnak az EU és a tagállamok igényeire válaszként adott jelenlegi tevékenységeiről, illetve jövőbeni programjairól; mivel ez az információhiány nem teszi lehetővé a Parlament számára, hogy a javasolt határozat jelentőségét és helytállóságát fel tudja mérni; mivel az Europolt az átláthatóság és a felügyelet hatékonyságának javítása érdekében sürgősen EU ügynökséggé kell átalakítani, és ha a Tanács megbénítja ezt a folyamatot, akkor nem vállalja a rá háruló felelősséget;

1.  elutasítja az Osztrák Köztársaság kezdeményezését;

2.  felkéri az Osztrák Köztársaságot kezdeményezése visszavonására;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Osztrák Köztársaság kormányának.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]  OJ C 187 E, 7.8.2003, p. 144.
• [3]  OJ C 64 E, 12.3.2004, p. 588.
• [4]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0290.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlamenttel konzultációt folytattak az Osztrák Köztársaság által bemutatott, a 2005. július 1. és 2006. július 1. közötti időszakra vonatkozóan az Europol alkalmazottai tekintetében alkalmazandó alapfizetések és juttatások kiigazításáról szóló kezdeményezésről.

Ennek az osztrák kezdeményezésre alapuló határozattervezetnek az a célja, hogy kiigazítsa az Europol alkalmazottainak alapfizetését és juttatásait az Igazgatói Testület által végrehajtott felülvizsgálat fényében. A Testület figyelembe vette a hollandiai megélhetési költségekben, továbbá a tagállamok köztisztviselői fizetéseiben végbement változásokat is. E felülvizsgálat a díjazások 1,6%-os emelését tartja indokoltnak a 2005. július 1. és 2006. július 1. közötti időszakra nézve.

Az Európai Parlament tökéletesen megérti a szóban forgó szervezet azon igényét, hogy módosítsa és aktualizálja személyzete fizetéseit a megélhetési költségek növekedésének megfelelően, és nincs ellene semmi kifogása.

Az Európai Parlament mindazonáltal úgy véli, hogy egy pénzügyi vonatkozásokkal rendelkező dokumentummal kapcsolatosan kikérni a véleményét – ahogy az a jelen esetben fennáll – meglehetősen provokatív jellegű dolog. Köztudott, hogy az Europol kormányközi intézmény, amelyet az Európai Unió minden egyes tagállama finanszíroz. Az Európai Parlamentnek nincs semmiféle beleszólása az Europol költségvetésébe és ezért nincs szerepe a szervezettel kapcsolatos adminisztratív döntésekben sem. Puszta formalitásnak tűnik ezért, hogy olyan dokumentummal kapcsolatosan kérik ki a véleményét, amelynek pénzügyi kihatásai vannak, miközben nincs rendelkezés a Parlament véleményének kikéréséről az Europol költségvetésének elfogadása tekintetében.

Az előadó rámutat – ahogy azt a következőkben láthatják –, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, mielőtt az Európai Parlamenttel pénzügyekről konzultálni lehetne.

1. Az Europol Európai Parlament általi vizsgálata

Alapvető fontosságú rámutatni, hogy csak abban az esetben szükséges kikérni az Európai Parlament véleményét az Europollal kapcsolatosan – amely egy kormányközi szerv –, ha az elősegíti e szerv átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését.

Jelenleg sem az Európai Parlament nem felügyeli, sem az Európai Bíróságon nem vizsgálja igazságügyi szempontból az Europol munkáját.

Bár a Szerződés 39. cikke kötelezi a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra a jogilag kötelező erejű intézkedések, pl. a kerethatározatok, határozatok és egyezmények elfogadása előtt, ez az eszköz nem elegendő a demokratikus ellenőrzés biztosításához. Ezenkívül „az Európai Parlament részt vesz bizonyos döntésekben, ami az Europol fejlesztését illeti, pl. az egyezmény bármely módosítása, de nem vesz részt az Europol tevékenységei közti prioritások felállításában[1].

Az Európai Parlament különböző alkalmakkor[2] kinyilvánította, hogy a meglévő parlamenti ellenőrzés túl nehézkes, és a rendőrségi együttműködés területén folyó döntéshozatali eljárások kormányközi természete miatt hatástalan.

Ami a parlamenti ellenőrzést illeti a Parlament már megkérte a Tanácsot, hogy erősítse meg az Európai Parlament demokratikus ellenőrzési hatáskörét az Europol felett[3]. E kéréseket még nem teljesítették.

1. Emlékezzünk rá, hogy az EU-alkotmány – sorsa ellenére – egyértelműen abból a célból készült, hogy javítsa a helyzetet, ahogy az a III-276. cikkben szerepel[4]. Ha életbe lépett volna, az Alkotmány lehetővé tette volna a Parlament számára a Tanáccsal való együttdöntésben, hogy meghatározza az Europol struktúráját, működését, tevékenységi körét és feladatait, valamint, hogy lefektesse az Europol Európai Parlament és a nemzeti parlamentek általi ellenőrzési eljárását.

E cikknek az Alkotmánytervezetbe való belefoglalása egyértelműen mutatja a tagállamok közötti általános, az Europol átláthatóságának növelését és tevékenységeinek az Európai Parlament általi ellenőrzését illető konszenzust.

2. Az Europol mint uniós ügynökség

Az Europol uniós ügynökséggé való alakítását úgy terveznék, hogy a fő személyzeti struktúrát a jelenlegi összeállítás helyett a főként a tagállamokból kiküldött tisztviselőkből álló állandó személyzetből alkotná. Ezzel a változással elkerülhető lenne a magas fluktuáció, ami megnehezíti az Europol tevékenységében a következetes megközelítés fenntartását. Abban az esetben, ha ez az átalakulás végbemegy, az Europol tevékenységei teljes mértékben az uniós költségvetésből volnának finanszírozva, és sokkal könnyebb volna az Európai Parlament számára a szervezet tevékenységeinek ellenőrzése. Egy közös testületnek a nemzeti parlamentekkel közösen, az Europol tevékenységeinek ellenőrzése végett történő felállításának ötletét az előadó rendkívül jó ötletnek tartja. Az Europol reformja magával vonná az Europol-egyezmény cseréjét is, három, a Miniszterek Tanácsa határozatának megfelelően még nem végrehajtott jegyzőkönyvével együtt. Az előadó egyértelműen támogatja az Europol újrastrukturálását és uniós ügynökséggé történő alakítását, mivel ez lehetővé teszi az európai parlamenti képviselőknek tevékenységei ellenőrzését. Az Europol alkalmazottainak fizetéseiről és juttatásairól való konzultáció csak ekkor tekinthető majd következetesnek és értékesnek.

Következtetések

Az Európai Parlament egyértelműen hisz az Europol fejlesztése támogatása szükségességében, ami hatékony eszköze a szervezett bűnözés elleni harcnak az Európai Unióban. Ezért a Parlament kifejezi erős vágyát, hogy azt teljes jogú uniós ügynökséggé alakítsa. Az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek az Europol személyzete pénzügyi vonatkozásait illető véleményét akkor tekintik majd relevánsnak, ha ez az átalakítás már megvalósult.

A fentiek, valamint a Parlament megalapozott gyakorlatának betartása alapján az előadó azt javasolja, hogy a kezdeményezést, amelynek tekintetében véleményét kikérték, a Parlament utasítsa el.

• [1]  A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc; rendőrségi együttműködés Európában: az Europol szerepe, Brüsszel, 2005. szeptember 27.
• [2] CNS/2005/0803 Europol: az Europol alkalmazottaira alkalmazott alapfizetések és juttatások kiigazítása 2004. júliustól. Luxemburg kezdeményezése, előadó: Claude Moraes
  CNS/2004/0817 Euro: az Europol kijelölése mint a pénzhamisítás elleni küzdelem központi hivatala. Kezdeményező: Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság, Észak-Írország, előadó: Díaz de Mera García Consuegra Agustín
  CNS/2004/0806 Europol: az alapfizetések és juttatások kiigazítása 2002. júliustól. Kezdeményező: Írország, előadó: Turco Maurizio
  CNS/2002/0822 Europol: személyzeti szabályzat, módosítások Kezdeményező: Dánia, előadó: Turco Maurizio
  CNS/2002/0814 Európai Rendőrségi Hivatal, Europol: az egyezményhez csatolt jegyzőkönyv, pénzmosás Kezdeményező: Dánia, előadó: von Boetticher Christian Ulrik.
• [3]  Lásd: 4. ajánlás: Parlamenti ellenőrzés az Európai Parlament ajánlásában a Tanácsnak az Europol jövőjéről, 2003. április 10., P5_TA (2003)0186
• [4]  A III-276. cikk kimondja:
  „(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.
  (2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait európai törvény határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:
  a) az információk, így különösen a tagállamok hatóságai vagy harmadik országok, illetve Unión kívüli szervezetek vagy intézmények által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje;
  b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív cselekmények összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.
  Európai törvény határozza meg azokat az eljárásokat, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét.
  (3) Az Europol által végzett operatív cselekményeket annak a tagállamnak a hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben kell végrehajtani, amelynek területét ezek a cselekmények érintik. Kényszerítő intézkedések alkalmazására kizárólag a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok jogosultak”.

ELJÁRÁS

Cím	az Osztrák Köztársaságnak az Europol személyzeti szabályzata módosításáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásáról szóló kezdeményezéséről
Hivatkozások	5417/2006 – C6-0072/2006 –2006/0803(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	28.2.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 14.3.2006
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 14.3.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	BUDG 25.4.2006
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Claude Moraes 27.4.2006
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2006	13.7.2006
Az elfogadás dátuma	13.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		37 1 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Mihael Brejc, Michael Cashman, Charlotte Cederschiöld, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Gál Kinga, Patrick Gaubert, Lilli Gruber, Timothy Kirkhope, Ewa Klamt, Kósáné Kovács Magda, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Hubert Pirker, Lapo Pistelli, Martine Roure, Ioannis Varvitsiotis, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marco Cappato, Bárbara Dührkop Dührkop, Maria da Assunção Esteves, Anne Ferreira, Roland Gewalt, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Antonio Tajani, Kyriacos Triantaphyllides
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Manolis Mavrommatis, Thomas Wise
Benyújtás dátuma	15.9.2006
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)