JELENTÉS az Osztrák Köztársaságnak az Europol személyzeti szabályzata módosításáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásáról szóló kezdeményezéséről

15.9.2006 - (5428/2006 – C6‑0073/2006 – 2006/0804(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Claude Moraes

Eljárás : 2006/0804(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0279/2006
Előterjesztett szövegek :
A6-0279/2006
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Osztrák Köztársaságnak az Europol személyzeti szabályzata módosításáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásáról szóló kezdeményezéséről

(5428/2006 – C6‑0073/2006 – 2006/0804(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Osztrák Köztársaság kezdeményezésére (5428/2006)[1],

–   tekintettel a Tanács 1998. december 3-i jogi aktusának 44. cikkére, amely megállapítja az Europol alkalmazottaira alkalmazott személyzeti szabályzatot (a továbbiakban: „személyzeti szabályzat”),

–   tekintettel az EK-Szerződés 39. cikke (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0073/2006),

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett közleményére – Demokratikus Ellenőrzés az Europol felett (COM(2002)0095),

–   tekintettel a Parlament 2002. május 30-i, a Tanácshoz intézett ajánlására az Europol jövőbeni alakulásáról és az Európai Unió intézményrendszerébe történő automatikus integrációjáról[2],

–   tekintettel a Parlament 2002. május 30-i, a Tanácshoz intézett ajánlására az Europol jövőbeni alakulásáról[3]

–   tekintettel 2005. július 7-i, a Luxemburgi Nagyhercegségnek az Europol alkalmazottaira alkalmazott alapfizetések és juttatások kiigazítására vonatkozó tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezéséről[4] szóló álláspontjára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6-0279/2006),

A. mivel a Parlamenttel nem folytattak konzultációt, illetve nem tájékoztatták az Europolt érintő működési és szervezeti intézkedésekről, sem pedig az Europolnak az EU és a tagállamok igényeire válaszként adott jelenlegi tevékenységeiről, illetve jövőbeni programjairól; mivel ez az információhiány nem teszi lehetővé a Parlament számára, hogy a javasolt határozat jelentőségét és helytállóságát fel tudja mérni, mivel az Europol uniós ügynökséggé alakítása sürgősen szükséges az átláthatóság és a felügyelet javítása érdekében és az előrehaladás blokkolásával e tekintetben a Tanács nem vállalja fel kötelezettségeit;

1.  elutasítja az Osztrák Köztársaság kezdeményezését;

2.  felkéri az Osztrák Köztársaságot kezdeményezése visszavonására;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Osztrák Köztársaság kormányának.

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
  • [2]  HL C 187 E, 2003.8.7., 144.o.
  • [3]  HL C 64 E, 2004.3.12., 588.o.
  • [4]  HL C 157 E, 2006.7.6., 450.o.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlamentnek kikérték a véleményét az Osztrák Köztársaság által bemutatott kezdeményezést illetően, amelynek célja egy, az Europol személyzeti szabályzatát módosító tanács aktus elfogadása.

Az osztrák javaslat célja a szerződési feltételek szabályainak módosítása minden alkalmazottat illetően. Ezenkívül a Tanács által egyhangúlag elfogadandó javaslat aktualizálni kívánja a személyzeti szabályzatot, és különösen a pénzügyi ellenőrző iroda és az igazgatótestület titkársága közti foglalkoztatási kapcsolatot.

Az Európai Parlament tudatában van az Europol jelentőségével, amely nagyon fontos része az Unió biztonsági struktúrájának. Előrelépés történt a bűnügyi elemzésekkel és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos együttműködés és információcsere terén. Az előadó úgy véli, hogy az EU-ban a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos együttműködés továbbvitele érdekében közös normát kell alkalmazni a tagállamokon belül, és ezt csak úgy lehet elérni, ha az Europol teljes jogú uniós ügynökséggé válik. Az Europol fejlesztése szerepel az Európai Bizottság napirendjén[1], amely esetleg beterjeszthet egy javaslatot e kormányközi intézmény 2006 második felében uniós ügynökséggé történő alakításáról. Az Europol átszervezése az EU igazság- és belügyminiszterei üléseinek is egyik legfontosabb prioritásának tűnik. A reformlehetőségek jelenleg épp előkészítés alatt állnak a Tanács munkacsoportjában, és legkésőbb az EU igazság- és belügyminisztereinek 2006. június 1-jei ülésén bemutatásra kerülnek. Az Europol mandátumát felül kell vizsgálni a hatékonyabb működés és a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés javítása érdekében.

Természetesen rendkívül fontos a szervezet stabilitása szempontjából a személyzeti szabályzat javítása és aktualizálása, hiszen ez segítené egy jobb munkakörnyezet létrehozását. Az előadó mindazonáltal úgy véli, hogy ezt a javaslatot az Europolt érintő legutóbbi fejlemények általánosabb összefüggésében kell megvizsgálni. Ez a testület, ahogy fent is említettük, reform alatt áll, mégpedig jó okból.

Az Európai Parlament több alkalommal is ragaszkodott a demokratikus ellenőrzés, az adatvédelem, az Europol átláthatósága (dokumentumokhoz való hozzáférés) és elszámoltathatósága követelményéhez. Ezekkel az elemekkel a Tanács ezidáig nem foglalkozott. Az Europol általános reformját nagyon is támogatni fogja az előadó, amennyiben az foglalkozik a fent említett elemekkel. Jelenleg azonban nem tűnik következetesnek kéréseinkkel, hogy véleményt fogalmazzunk meg erről a kezdeményezésről, amellyel kapcsolatban konzultáció folyik a Parlamenttel.

Nagyobb átláthatóságra van szükség az Europolnak az EU rendőrségi együttműködési irodájaként betöltött szerepének kiterjesztése érdekében. Bármely, az Europol jövőjével kapcsolatos jövőbeni javaslatnak érintenie kell az alább kifejtett pontokat, az Európai Parlament pedig csak ebben az esetben nyilváníthat véleményt. Néhány elem alapvető fontosságú a Parlament számára, és jó alapként szolgálhat a mérlegeléshez.

1. Az Europol-egyezmény módosító jegyzőkönyvei:

Fontos megjegyezni, hogy az eredeti Europol-egyezményt 1995. július 26-án írták alá és három jegyzőkönyvvel módosították[2], amelyeket máig nem ratifikált minden tagállam, és ebből következően nem léphettek hatályba. E jegyzőkönyvek bővíteni szándékoznak az Europol Európa központi jogérvényesítő szervezeteként betöltött szerepét. A jegyzőkönyvek olyan problémákkal foglalkoztak, amelyeket a tagállamok azonosítottak, az Europollal való együttműködés, valamint az Europolnak harmadik partnerekkel való napi együttműködése során[3]. Meglepő ezért, hogy a tagállamok – amelyek a tárgyalások és a jegyzőkönyv Tanács általi elfogadása során politikai eltökéltséget mutattak a változás iránt – most nem kívánnak előrehaladni a belső ratifikációs folyamattal. Ezenkívül, az EU Alkotmányszerződése elfogadásakor a tagállamok egyértelmű jelzést küldtek az Europol jövőbeni szerepének kibővítése irányába, de jelenleg úgy tűnik, vonakodnak megtenni a szükséges lépéseket a már eldöntött változások végrehajtására. Az Európai Tanácsnak a tagállamokhoz intézett, az összes jegyzőkönyv 2004 végéig történő elfogadására irányuló kérése ellenére a mai napig nem történt előrelépés[4].

A három jegyzőkönyv ratifikációja nagyon fontos prioritásnak tűnik, ahogy azt az osztrák elnökség az Europol jövőjéről szóló magas szintű konferencián hangsúlyozta, mert „különben szakadék nyílik a politika akarat és a végrehajtás gyakorlata között”. Talán eljött az ideje, hogy az Európai Egyezményt egy tanácsi határozattal helyettesítsük[5].

2. Hozzáférés az európai dokumentumokhoz

Az Europol szerkezete az 1990-es évek elején alakult ki, és az uniós jog érvényesítésében való együttműködés legrégebbi termékének tekinthető. Néhány éve azonban problémák tapasztalhatók mindenekelőtt a szervezet dokumentumaihoz való hozzáférést illetően, az elérhetőség alapelve alapján. A kölcsönös információcsere már az Europol feladatai közé tartozik[6]. Nem szerencsés azonban, hogy az Europol-egyezményben a tagállamoktól az Europolhoz irányuló adatszolgáltatás kötelezettsége csupán erkölcsi kötelezettség. Hatékonyabb lenne, ha jogilag kötelező érvényű lenne[7]. Ezt a követelményt teljesíteni lehetne, ha az Europol európai ügynökséggé válna, mivel ebben az esetben megvalósíthatók lennének a közös európai normák.

Az elszámoltathatóság érdekében az Europol tevékenységét az Európai Parlamentnek kellene ellenőriznie. A Parlament sokszor kérte, hogy az Europol éves tevékenységi jelentését és az adatvédelmi jelentést a közös adatvédelmi felügyelő testület állítsa össze, de e kéréseket eleddig nem teljesítették[8]. A jegyzőkönyv[9] foglalkozott e témák közül néhánnyal, például az Europol dokumentumaihoz való hozzáférés jogának biztosításával[10], az Európai Parlamentnek a konzultációs eljárásnak megfelelő tájékoztatásával és az elnökség vagy képviselője, valamint az Europol igazgatója számára fennálló azon lehetőségéről, hogy megjelenjék az Európai Parlament előtt az Europollal kapcsolatos általános kérdések megvitatása végett[11]. A – még nem ratifikált – jegyzőkönyvbe beillesztett néhány, átláthatósággal kapcsolatos elem ellenére egyértelmű, hogy az Európai Parlament jelenlegi helyzete, vagyis hogy nem vehet részt a Tanáccsal megegyező szinten az Europol igazgatójának kijelölésében és felmentésében, világosan mutatja, hogy a Parlament nem rendelkezik megfelelő mértékű ellenőrzéssel az Europol felett. Azon kötelezettségét, hogy a tevékenységéről szóló tavalyi általános jelentést, a jövőbeni tevékenységi jelentését és az ötéves finanszírozási tervet elküldje az Európai Parlament számára , az Europol , még nem teljesítette[12].

Ez a helyzet nem tűnik kielégítőnek. Azt állíthatnánk, hogy az Europol egy európai hírszerzési szolgálat és ezért elsőbbségben kell részesítenie a biztonságot az átláthatósággal szemben. Mindazonáltal, feladatmeghatározására tekintve egyértelmű, hogy ez a szerv alapvetően információs és elemzőrendszert biztosít anélkül, hogy végrehajtói hatalommal rendelkezne. Az úgynevezett „szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben” a biztonsági célok és az átláthatóság közötti ilyen egyenlőtlenség már nem elfogadható.

Következtetések

Az Europol nagyon hasznos támogatás lehet a tagállamok jogérvényesítő hatóságai számára a nemzetközi szervezett bűnözés komolyabb formáinak megelőzésében és legyőzésében. Mégis, a fent említett okok miatt az Európai Parlament kritikával illeti a szervezet megfelelő demokratikus ellenőrzésének, átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiányát, mind nemzeti, mind európai szinten.

Az előadó határozottan kiáll az Europol szervezetének és munkarendszerének olyan irányú reformja mellett, hogy az Európai Parlament megkapja a szükséges eszközöket feladattának elvégzéséhez, az Europol tevékenységeinek felügyeletéhez a demokratikus ellenőrzés garantálására.

A fentiek, valamint a Parlament megalapozott gyakorlatának betartása alapján az előadó azt javasolja, hogy a kezdeményezést, amelynek tekintetében véleményét kikérték, a Parlament utasítsa el.

  • [1]  A Tanácsnak és a Bizottságnak a szabadság, biztonság és igazságosság Európai Unióban való megerősítésének hágai programját végrehajtó cselekvési terve, Brüsszel, 2005. június 10., 9778/2/05 REV 2 JAI 207, 18. o.
  • [2]  Az Europol-egyezménynek megfelelően (az Europol-egyezmény 43. cikke) a tagállamoknak ratifikálniuk kell őket megfelelő alkotmányos követelményeikkel összhangban.
  • [3]  A második jegyzőkönyv (2002. november 28-i tanácsi határozat) például felhatalmazza az Europolt, hogy részt vegyen a tagállamok közös nyomozati csoportjaiban és hangsúlyozza és megerősíti szerepét mint a tagállamok nyomozásainak központi koordinációs szervéét. A harmadik jegyzőkönyv (a „dán jegyzőkönyv”, 2003. november 27-i tanácsi határozat) többek között egyszerűsíti a belső eljárásokat, amelyek késleltették az Europol munkáját a múltban és a jelenben, lehetőséget ad az Europol számára, hogy új adatbázisokat állítson fel az elemzési munka megkönnyítésére, megkönnyíti harmadik partnerek részvételét az Europol elemző munkájában és kibővíti az Európai Parlament jogait.
  • [4]  A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc; rendőrségi együttműködés Európában: az Europol szerepe, Jens Henrik Hřjbjerg, az Europol igazgatóhelyettesének hozzájárulása a közös parlamenti ülésen, 2005. október 18-án, 2. o.
  • [5]  Az Europol jövőjéről tartott magas szintű konferencia elnök általi összefoglalása (2006. február 23-24.), Europol 20 CATS 63, Brüsszel, 2006. március 29., 7868/06, 3. o.
  • [6]  Europol-egyzemény, Tanácsi aktus, 1995. július 26., II. cím.
  • [7]  Az Europol jövőjéről tartott magas szintű konferencia elnök általi összefoglalása (2006. február 23-24.), Europol 20 CATS 63, Brüsszel, 2006. március 29., 7868/06, 6-7. o.
  • [8]  Moraes-jelentés a Luxemburgi Nagyhercegségnek az Europol alkalmazottaira alkalmazott alapfizetések és juttatások kiigazítására vonatkozó tanácsi határozat elfogadására irányuló kezdeményezéséről (5429/2005-CC6-0037/2005-2005/0803 (CNS), A6‑0139/2005, 6. o.
  • [9]  Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményt (Europol-egyezmény) módosító jegyzőkönyv Hivatalos Lap C 002, 2004. 01. 06., 0001-0012. o., a 2003. november 27-i tanácsi aktus.
  • [10]  l.m., 32a. cikk (17) bekezdés, 7. o.
  • [11] l.m. 34. cikk (18) bekezdés, 7. o.
  • [12]  l.m., 28. cikk (10) bekezdés és 35. cikk (4) bekezdés.

ELJÁRÁS

Cím

Az Osztrák Köztársaságnak az Europol személyzeti szabályzata módosításáról szóló tanácsi jogi aktus elfogadásáról szóló kezdeményezése

Hivatkozások

5428/2006 – C6-0073/2006 –2006/0804(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

28.2.2006

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

LIBE
14.3.2006

A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

BUDG
14.3.2006

 

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

BUDG
5.7.2006

 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

 

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Claude Moraes
27.4.2006

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma

 

Vizsgálat a bizottságban

20.6.2006

13.7.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

13.9.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

1

1]

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Mihael Brejc, Michael Cashman, Charlotte Cederschiöld, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Lilli Gruber, , Timothy Kirkhope, Ewa Klamt, Magda Kósáné Kovács, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Hubert Pirker, Lapo Pistelli, Martine Roure, Ioannis Varvitsiotis, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Marco Cappato, Bárbara Dührkop Dührkop, Maria da Assunção Esteves, Anne Ferreira, Roland Gewalt, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Antonio Tajani, Kyriacos Triantaphyllides

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Manolis Mavrommatis, Thomas Wise

Benyújtás dátuma

15.9.2006

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...