JELENTÉS a belvízi szállítás előmozdításáról: „NAIADES”, integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében
21.9.2006 - (2006/2085(INI))
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó : Corien Wortmann-Kool
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a belvízi szállítás előmozdításáról: „NAIADES”, integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében
Az Európai Parlament,
– tekintettel a belvízi szállítás előmozdításáról: „NAIADES” című bizottsági közleményre (COM(2006)0006),
– tekintettel a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási politikáról szóló, 1999. március 29-i 718/1999/EK tanácsi rendeletre[1],
– tekintettel az „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: ideje dönteni” című fehér könyvére,
– tekintettel a belföldi hajózás témájában 2006. február 15-én Bécsben megrendezett magas szintű tanácskozás eredményeire,
– tekintettel a növekedésről és a munkahelyekről szóló lisszaboni munkatervre,
– tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A6-0299/2006),
A. mivel az áruszállítás volumene várhatóan tovább fog növekedni, és a belvízi szállítás még sok szabad kapacitással rendelkezik, és a különböző szállítási módok kombinációjával hozzájárulhat a szállítási megoldások versenyképessé tételéhez,
B. mivel törekedni kell arra, hogy Európában a belvízi utak szabad kapacitását és a belvízi hajózás piaci lehetőségeit a saját jogukon és a transzeurópai közlekedési hálózatokban multimodális láncok részeként – beleértve a köz- és a magánszféra szereplőit, nemzeti és közösségi szinten is – teljes mértékben kihasználják, abból a célból, hogy emeljék a viszonylag alacsony infrastrukturális költségekkel rendelkező belvízi utakon történő szállítás volumenének növelésével felmerülő lehetőségeket,
C. mivel alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság, a folyami bizottságok, a tagállamok és a magánszféra minden érdekelt szereplője szorosan együttműködjön abból a célból, hogy javítsák a versenyképességet és fejlesszék a vízi közlekedést,
A NAIADES cselekvési program
1. elismeri, hogy az európai szállítási rendszerben egyre nagyobb problémát jelent a kapacitások szűkössége, ami torlódásokhoz és késésekhez vezet, és hogy a belvízi szállítás hozzájárulhat a torlódások csökkentéséhez, az áruszállítás biztonságának javításához, a jobb energiahatékonysághoz és a környezetvédelemhez;
2. ezért támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy létrehozzon egy integrált európai cselekvési programot a belvízi szállítás érdekében: a NAIADES-t (Az európai hajózásért és belvízi szállításért tett fellépés és fejlesztés);
3. felkéri a tagállamokat, hogy a belvízi közlekedés ösztönzése céljából – az európai cselekvési program figyelembevételével – fejlesszék tovább nemzeti politikájukat, valamint hogy ösztönözzék a regionális, helyi és kikötői hatóságokat és iparágakat, hogy cselekedjenek hasonlóképpen;
1. Piacok
4. hangsúlyozza, hogy a meglévő piacokat meg kell szilárdítani, különösen az infrastruktúra megbízhatóbbá tételével és az egész ellátási láncba történő jobb beillesztésével;
5. hangsúlyozza, hogy a kelet- és közép-európai új tagállamokkal, valamint a Romániával és Bulgáriával meglévő kapcsolatokat fejleszteni kell, és összhangba kell hozni a jelenlegi technológiával, ami azt jelenti, hogy további infrastrukturális intézkedéseket kell fontolóra venni, valamint hogy az intermodalitással és az átjárhatósággal kapcsolatban intézkedéseket kell hozni;
6. kiemeli, hogy innovatív kombinált szolgáltatási lehetőségek kialakítására van szükség az új piacok felépítése érdekében, amelyben alapvető fontosságú a belvízi szállítók és a belvízi szállítás használói, valamint a nemzeti és a regionális hatóságok közötti együttműködés;
7. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat – tekintettel arra, hogy ez az ágazat főleg kisvállalkozásokra épül –, hogy javítsa a kezdő vállalkozások pénzügyi támogatásokhoz, különösen kockázati tőkéhez való hozzájutását, a vonatkozó intézkedések tervezése és elvégzése során teljes mértékben figyelembe véve az ágazat egyedi szerkezetét;
8. ebben a tekintetben teljes mértékben támogatja a Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy a finanszírozás tárgyában információkat nyújtson, például egy, a belvízi közlekedésre vonatkozó európai, nemzeti és regionális támogatási eszközök jegyzékét tartalmazó finanszírozási kézikönyv kiadásával, amely – adott esetben – az Európai Beruházási Alaptól szerezhető finanszírozási lehetőségeket sorolná fel;
9. kéri a Bizottságot, hogy amilyen hamar csak lehet, hozza nyilvánosságra a belvízi szállítás állami támogatásairól szóló iránymutatásokat, valamint hogy fogadjon el a belvízi hajózási ágazat igényeit megfelelő módon figyelembe vevő minimumkövetelményeket;
10. üdvözli a Bizottságnak azt a tervét, hogy nemzeti és európai szinten is átvilágítsa azokat a meglévő akadályokat, melyek gátolják a belvízi szállítás fejlődését; felhívja a köz- és a magánszféra összes érintett szereplőjét, hogy járuljanak hozzá az akadályok átvilágításához, vizsgálják meg a lehetséges megoldásokat, kutassák fel a legjobb gyakorlatokat, és az átvilágítás eredményeit vegyék figyelembe a jövőbeli jogszabálytervezetek megalkotásakor és új intézkedések megtételekor;
11. hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni az adminisztratív akadályokat és egyszerűsíteni kell az eljárásokat, különösen az elektronikus kommunikáció optimális kihasználásával és az „egyablakos hivatali ügyintézés” bevezetésével; úgy véli, hogy különleges figyelmet kell szentelni a logisztikai folyamatokat zavaró tengeri és belvízi kikötői eljárásoknak, valamint környezetvédelmi, hulladékügyi és élelmiszerbiztonsági törvényeknek;
2. Infrastruktúra
12. rámutat arra, hogy a mindenekfölött a multimodális árufuvarozási lánc részét képező belvízi közlekedés, valamint az ágazat további technikai és gazdasági fejlődésének legfontosabb feltétele a belvízi szállítási hálózat megbízhatósága és a multifunkcionális (belvízi) kikötők megléte, és aláhúzza, hogy a tagállamok felelősek azért, hogy – a környezeti kockázatok és szempontok egyidejű figyelembevételével – fokozott erőfeszítéseket tegyenek a megfelelő és megbízható infrastruktúra biztosítása érdekében;
13. rámutat arra, hogy a folyami információs szolgálatok jelentősen hozzájárulhatnak a belvízi hálózat hatékonyabb és biztonságosabb használatához és a többi szállítási móddal való összekapcsolásához; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a RIS-t tegyék a TEN-T többéves indikatív programjának részévé, valamint hogy a fenntartható logisztika elérése érdekében teljes egészében használják ki a RIS-ben rejlő lehetőségeket;
14. rámutat a tengerre való kijutás fejlesztésével, a belvízi utak és a tengeri rendszerek közötti közlekedési csomópontok ösztönözésével, és új, kombinált belvízi és tengerjáró hajókba – beleértve az innovatív tervezésű hajókba – történő befektetéssel a belvízi rendszer és tengeri közlekedés integrációjának szükségességére;
15. felhívja a Bizottságot, hogy az érintett tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködésben készítsen európai fejlesztési tervet, melynek része lenne egy naprakész leltár az európai belvízi szállítási útvonalak infrastruktúrájáról, valamint nyújtson több tájékoztatást a karbantartásra szoruló vízi utakról és más szükséges infrastrukturális javításokról; arra is felhívja a Bizottságot, hogy ennek elvégzésekor használja fel a tagállamokban készült tudományos tanulmányok és szakértői jelentések ténymegállapításait;
16. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2006 végéig nevezzen ki egy, a már meglévő koordinátorok tapasztalataira támaszkodó európai TEN-T (Trans-European Network for Transport/Európai Közlekedési Hálózat) koordinátort a belvízi szállítás ügyében, az elsőbbséget élvező belvízi szállítási TEN-T projektek megvalósításának támogatására;
17. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítson valamennyi közérdekű belvízi szállítási projekt számára magasabb, legalább 20%-os preferenciális arányt és a több évre szóló TEN-T program keretén belül elsőbbséggel kezelje a közérdekű belvízi szállítási projekteket;
18. felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a belvízi szállítás lehetőségeit a szárazföld használatának megtervezésénél, valamint – a vízparti kereskedelmi és logisztikai területek fejlesztésének tevékeny ösztönzése érdekében – a szövetségi, regionális és helyi szintű gazdasági politikákban, melynek során vegyék számításba a fenntartható szállítást és az iparban, valamint az értékesítési ágazatban történő munkahelyteremtést is, valamint hogy az árumobilitás fokozása érdekében fordítsanak különös figyelmet a kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkező kisebb vízi utaknak;
3. Flotta
19. emlékeztet arra, hogy 2007-ben szigorúbban korlátozni kell a SOx, a részecskék, a NOx és a CO2 kibocsátásának megengedett értékeit, különösen az alacsony kéntartalmú üzemanyagok támogatásával; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a belvízi szállítás energiahatékonyságának javítása érdekében nyújtsanak ösztönzőket az üzemanyag-hatékony és környezetbarát (az Euro VI-hoz hasonló) motorok bevezetésének és használatának felgyorsítására a belvízi közlekedésben;
20. elismerve azt, hogy a kibocsátások szorosan kapcsolódnak a piacon hozzáférhető üzemanyagok minőségéhez, felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson a lehető leghamarabb egy javaslatot, melyben szigorúbb normákat szab meg a belföldi hajózásban használható üzemanyagok tekintetében;
21. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be 2007-ben javaslatot a határokon átnyúló együttműködést igénylő, az új igényeken alapuló európai érdekeltségű, a logisztika, a technológia és a környezet területén történő beruházások és innovatív koncepciók finanszírozására szolgáló Európai Belvízi Szállítási Innovációs Alap létrehozására, melyet – a NAIADES cselekvési program legfőbb eszközeként – egyharmad részben az ágazati alapnak (a 718/1999/EK rendelet alapján létrehozott már meglévő belvízi hajózási (tartalék) alapnak), egyharmad részben az EU-nak, és a maradék egyharmad részben a tagállamoknak kellene finanszíroznia, továbbá arra, hogy az ágazattal szoros együttműködésben dolgozza ki az alap létrehozására vonatkozó feltételeket; rámutat arra, hogy a tájékoztató irodák támogatásának lehetőségét fontolóra kell venni;
22. hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a tiszta és hatékony hajók fejlesztését a 7. kutatási- és technológiafejlesztési keretprogramon belül. E tekintetben rámutat a különböző vízi utakon is alkalmazható hajók építésének fejlesztésekre, beleértve a korlátolt merülésű hajókat is, melyekkel a belvízi szállítás a természeti környezet károsítása nélkül még alacsony vagy változó vízállásnál is előmozdítható; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az információs és kommunikációs technológiákra, valamint a tervezésre, az ökohatékonyságra és a hajók felszerelésére;
4. Munkahelyek, képességek és arculat
23. elismeri, hogy a belvízi szállítási ágazatban hiány van vállalkozókból és személyzetből, ami gondokat okoz a belvízi szállítási ágazatban, tekintettel a jelenlegi személyzet idősödésére és az ágazat hiányzó vonzerejére;
24. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák a legénységgel kapcsolatos követelmények és a hajómesteri bizonyítványok összehangolására irányuló erőfeszítéseiket, és szorgalmazzák a képesítések kölcsönös elismerését, pl. az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) alkalmazásával;
25. felhívja a Bizottságot, a folyami bizottságokat és a tagállamokat, hogy az ágazattal együttműködve modern és piacorientált képzési programokat fejlesszenek ki az ágazat számára, lehetőleg közös képzési normák használatával, valamint az olyan tengeri képzési programokkal együttműködésben, mint a „Leadership”, hogy vonzzák az új munkavállalókat a nemzetközi környezetben történő munkavállalásra, valamint hogy a karrier tekintetében vonzó távlatokat kínáljanak;
26. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy végrehajtsák a létező szociális jogszabályokat a jó munkakörülmények biztosítására;
27. megjegyzi, hogy még nem tudatosult kellőképpen, hogy milyen lehetőségek rejlenek a belvízi áruszállításban, különös tekintettel e lehetőségek rugalmasságára és fenntarthatóságára;
28. elismeri, hogy a belvízi közlekedés teljes kihasználtsága és sikeressége érdekében ki kell fejteni, és hirdetni kell annak gazdasági értékeit és az abban rejlő lehetőségeket; ezért felszólít a belvízi közlekedést ösztönző meglévő irodák támogatására és a belvízi szállítási potenciállal rendelkező tagállamokban olyan új irodák létrehozására, melyek tanácsadással szolgálnak, és arra ösztönzik a szállítást igénybe vevőket, hogy a belvízi hajószállítást válasszák, és segítséget nyújtanak abban a hatóságoknak, hogy azonosítsák a problémákat és meghatározzák a követendő politikát;
29. javasolja, hogy ezt a meglévő struktúrákon és a közlekedés más módjainak előmozdítása során szerzett tapasztalatokból merítő, a belvízi szállítást előmozdító európai hálózatot integrálják egy, az intermodalitást előmozdító európai hálózatba, különösen olyanba, mint amilyen a rövid távú tengeri hajózás előmozdításával kapcsolatban európai szinten már meglévő hálózat;
30. felhívja a tagállamokat és az érintetteket, hogy az erre szánt közösségi finanszírozás hiányában vállalják e hálózat pénzügyi fenntarthatóságának biztosítását;
31. megjegyzi, hogy szükség van egy összehasonlítható piaci információkat nyújtó, az összes szereplőt magában foglaló európai piacfigyelő rendszerre, különösen az időben történő és felelős befektetési döntések lehetővé tétele, valamint az erős és a gyenge pontok azonosítása és a lehetséges új piacok felfedezése céljából;
5. Az intézményes keret
32. rámutat arra, hogy a belvízi szállítás növekedésének és fellendülésének kell az intézményes keretekről szóló jövőbeli viták középpontjában állnia; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szervezetek szakértelmének felhasználása és a további bürokrácia elkerülése érdekében fontos figyelembe venni valamennyi érintett fél már megszerzett szaktudását;
33. felhívja a folyami bizottságokat és a Bizottságot, hogy adjanak ki egyetértési nyilatkozatot intenzív és fokozott együttműködésükről, melyben legalább a következőket rögzítsék:
- a NAIADES cselekvési program végrehajtása;
- a belvízi szállítás területén szerzett tudás és humánerőforrás jobb cseréje a Közösség, a tagállamok és a folyami bizottságok között.
0
0 0
34. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] HL L 90., 1999.4.2., 1.o.
INDOKOLÁS
A Bizottság bemutatta a belvízi szállítás előmozdítását célzó, NAIADES elnevezésű cselekvési programját. Ebben megállapítja, hogy a belvízi szállítás – mint biztonságos, sok szabad infrastrukturális kapacitással bíró, környezetkímélő szállítási mód – hozzájárulhat a szállításban végbemenő módozati eltolódáshoz, és enyhítheti a többi szállítási módot is befolyásoló torlódási problémákat. A Bizottság cselekvési programja a következő öt stratégiai területre terjed ki: a piac, a flotta, munkahelyek és képességek, arculat és infrastruktúra.
Az előadó támogatja a NAIADES cselekvési program feltevéseit és általános körvonalait.
A belvízi hajózás eszközt nyújt arra, hogy megbirkózzunk számos, a szállítás fenntarthatóságával és a környezettel kapcsolatos kihívással, melyekkel manapság szembe kell néznünk. Ezért az fokozott politikai elsőbbséget érdemel, és fokozottabb törekvésekre van szükség a belvízi szállítási ágazat előnyeinek javításához, valamint a belvízi utak által kínált hatalmas lehetőségek kihasználásához. Különös figyelmet kell fordítani az infrastruktúra megbízhatóságára és a többi szállítási módhoz való kapcsolódásra, nevezetesen a belvízi és a tengeri kikötőkre. Össze kell azt kapcsolni a szárazföld használatának megtervezésével, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a belvízi hajózás fenntarthatóbbá tételéért a tisztább üzemanyagok és az adott vízi utaknak megfelelő típusú és méretű hajók használatával. Az előadó úgy hiszi, hogy egy ilyen megközelítés olyan új piacok fejlődéséhez vezethet, amelyeken eddig még nem vették fontolóra a belvízi szállítás lehetőségét.
A belvízi szállítási ágazat nagy része kis családi vállalkozásokból áll. Ezek önfenntartó vállalkozások, melyek elsősorban/kizárólag saját tőkével működnek. Mindazonáltal nincsenek meg az erőforrásaik a radikális újításokhoz. A politikai támogatás és az ösztönző tevékenységek abban segíthetnek, hogy ez az ágazat a modern logisztikai láncolat még életképesebb tagjává válhasson.
Ebben a kezdeményezésről szóló jelentésben az előadó a következő elemeket szeretné kiemelni:
1. A piacok fejlesztése
Nyugat-Európában a belvízi szállítás piaca jelentősen megnőtt a hagyományos tömegáru-szállításban és a konténerszállítás nagy értékű piacán. A belvízi szállítás különösen alkalmasnak bizonyult a veszélyes áruk, így a vegyi anyagok és tüzelőanyagok biztonságos szállítására. De még mindig ki lehet alakítani új piacokat; az ipar és a teherszállítók gyakran egész egyszerűen nincsenek tudatában a belvízi szállítási lehetőségeknek. Az EU bővítését követően Nyugat- és Kelet-Európa között látványosan megnőtt az árucsere-forgalom. Ez lendületet ad az új piacok fejlődésének, és általában is megnövelheti a belvízi szállítás részesedését az áruszállításban.
A finanszírozáshoz való hozzájutás és az eljárások akadályai jelentősen gátolják a piacok fejlődését. A finanszírozás kapcsán fontos, hogy a belvízi szállítási vállalkozók – általában kis- és középvállalatok – megtalálják a szükséges tőkét, és ahhoz hozzájuthassanak. Ezért az előadó támogatja a Bizottság azon kezdeményezéseit, hogy adjanak ki egy finanszírozási kézikönyvet, és adjanak meg állami támogatásokról szóló iránymutatásokat a belvízi szállítási ágazat számára. A finanszírozási lehetőségekre jó példa az Európai Beruházási Alap, az ETF (Európai Technológia-fejlesztési Eszköz) kezdő kis- és középvállalkozások számára, az Indulótőke Intézkedés és a KKV Garanciaeszköz.
Továbbá a belvízi szállítást gyakran gátolják az eljárási vagy adminisztratív jellegű akadályok. Az ilyen akadályok megszakítják a logisztikai folyamatot, és gyengítik a belvízi szállítás versenyképességét a többi szállítási módozathoz képest. Időnként a különböző szállítási módozatok között vagy a különböző kikötők között, illetve a kikötőkön belül érvényes eltérő szabályok megnehezítik a belvízi szállítás zökkenőmentes fejlődését.
Gyakran nem is közvetlenül a szállításra vonatkozó törvények, hanem pl. a hulladékokkal, az élelmiszerbiztonsággal vagy a környezettel kapcsolatos irányelvek okoznak jelentős bürokratikus problémákat a belvízi szállítási ágazat számára. Ezért nagyon kívánatos az olyan szabályok végrehajtása, melyek figyelembe veszik a hatékony (vízi) szállítási rendszerek követelményeit.
Ebben a tekintetben az előadó üdvözli a létező jogszabályok átvizsgálását és összehangolását. A lehető legfontosabb a szabályozási környezet javítása az igazgatási és okirati követelmények modernizálása útján. Az átvilágítás nem korlátozódhat csak a közösségi jogszabályokra, hanem annak a nemzeti, regionális és helyi gyakorlatokra is ki kell terjednie. Ezért – minthogy elsődlegesen a Bizottság felelőssége az átvilágítás végrehajtása – a köz- és a magánszféra többi érintett szereplőjének részvétele alapvető fontosságú.
2. Infrastruktúra
A megbízható és jól működő infrastruktúra előfeltétele a létező piacok megtartásának és az új piacok megteremtésének. Európában a belvízi szállítási infrastruktúra jelenlegi karbantartási lemaradása az egyik legsürgősebb megoldásra váró probléma. Ez elsősorban a nemzeti vagy regionális hatóságok felelőssége, mely hatóságok gyakran nem tekintik elsődleges feladatnak a belvízi szállítási infrastruktúra karbantartását és fejlesztését. Általában hajlamosak arról elfeledkezni, hogy a meglévő infrastruktúra karbantartása nem igényel szükségképpen nagy beruházásokat. A korlátozott, de jól időzített és irányított beavatkozások segítségével viszonylag alacsony költséggel el lehet kerülni a szűk keresztmetszeteket. A rakpartok, zsilipek és hidak állapotának karbantartása hozzájárulhat a hatékony belvízi szállításhoz és a szűk keresztmetszetek elkerüléséhez. Európai szinten a Bizottság ezt az európai belvízi szállítási utak állapotának naprakész leltárba vételével, és a karbantartási igényekről, illetve a lehetséges javítási igényekről szóló tájékoztatással támogathatja. Így az európai belvízi szállítási infrastruktúra fejlesztési terve segíthet a tudatosság felébresztésében és a beruházások ösztönzésében.
Az infrastruktúrával kapcsolatos kiterjedtebb és újabb tervek kapcsán az előadó szeretné megjegyezni, hogy a TEN (Trans-European Network for Transport/Európai Közlekedési Hálózat) költségvetésének csak 1,5%-át szánták a belvízi szállítási projektekre. A folyómedrek kapcsolódása döntő fontosságú a belvízi szállítási utakon folyó hosszú és megszakítás nélküli szállítási láncok szempontjából. Ezért olyan sürgős a jelenlegi két TEN-T belvízi útvonal-projekt, a Straubing-Vilshofen és a Seine-Nord megvalósítása. Az előadó sajnálja, hogy nincs TEN-T koordinátora a belvízi szállítási projekteknek. Egy európai koordinátor elősegíthetné ezeknek a projekteknek a megvalósítását, hasonlóan a többi TEN-T projekthez. Végül a folyami információs szolgálatok javítják a közlekedés irányítását, és hozzájárulhatnak a megbízható és hatékony infrastruktúrához. Ezeket haladéktalanul létre kell hozni.
3. Flotta
Mivel a hajók élettartama hosszú, és mivel jelentős kezdő beruházást igényelnek, a flották megújítására csak lassanként fog sor kerülni. Mindamellett az innováció nagyon fontos a minőségi hajózás elérésének szempontjából, és ezért a járulékos haszonnal járó innovatív, európai érdekeltségű koncepcióknak elsőbbséget kell élvezniük.
Ami a fenntarthatóságot illeti, a hajóknak elsősorban a károsanyag-kibocsátás tekintetében kell fenntarthatóknak lenniük. Másodsorban azokhoz a vízi utakhoz képest kell fenntarthatóknak lenniük, amelyeken szállításra használják azokat. A hajók károsanyagkibocsátás-csökkentésének az első és legfontosabb lépése a felhasznált üzemanyag minőségének javítása. A kén csökkentése például alacsonyabb Sox-kibocsátást eredményez. Habár már léteznek alacsony kéntartalmú üzemanyagok, korlátozott a hozzáférhetőségük. Az alacsony kéntartalmú üzemanyagok közös szabványait bevezető közösségi jogszabály jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy ezt az üzemanyagot általánosan használják. A Bizottságot ezért fel kell kérni, hogy nyújtson be 2007-ben egy javaslatot a belvízi hajózásban használt üzemanyagok vonatkozásában megszabandó szigorúbb szabványokról. Valójában a tisztább üzemanyagok bevezetése megengedné olyan tisztább motorok telepítését is, melyek (akár 30%-kal) kevesebb CO-ot, (akár 35%-kal) kevesebb részecskét és Nox-t bocsátanak ki. Ezért a tiszta üzemanyagok bevezetése kedvező mellékhatásokkal fog járni az egyéb kibocsátások tekintetében is. A részecskéket (PM) és a Nox-t szűrőkkel (részecskeszűrők) vagy katalizátorokkal is lehet csökkenteni, de még ezek is jobban működnek az alacsony kéntartalmú üzemanyagokkal.
A hajók tisztábbá tételén kívül fontolóra kell venni új típusú hajók fejlesztését is. Az infrastrukturális különbségek miatt különböző hajókra van szükség. Mivel a Rajnát az évek során hozzáigazították a belvízi hajózáshoz, ezért az „belvízi szállítási országúttá” fejlődhetett. A Duna és más folyók esetében a természetes akadályok és a vízszint ingadozásai hátráltathatják a belvízi hajózást. Ha ezeket az akadályokat kiterjedt infrastrukturális munkálatokkal próbálják leküzdeni (folyómeder-mélyítés, gátak és töltések építése), azzal más környezeti problémákat, nevezetesen árvizeket okozhatnak. Ezért ahelyett, hogy a folyókat igazítanák hozzá a hajókhoz, meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy a hajókat igazítsák hozzá a folyókhoz. Az ilyen hajók fejlesztése a változó vízállású területeken is új piacok megnyitásához vezetne, anélkül, hogy ártanának ezzel a természeti környezetnek. A legfrissebb események megmutatták, hogy a gátak és a töltések csak helyi védelmet tudnak nyújtani az árvízzel szemben, míg az egyéb intézkedések, mint például árterületek fenntartása, alapvetőbb és fenntarthatóbb megoldásokkal járnak.
Egy Európai Belvízi Szállítási Innovációs Alap jó eszközként működhetne az ilyen jellegű innovációk finanszírozása céljából. Egy ilyen alapnak a pontos alkalmazását még meg kellene szabni, de a beruházási javaslatoknak alapvetően az igényeken kell alapulniuk, és a határokon átívelő együttműködést is magukba kell foglalniuk. Egy ilyen alap már létezik a meglévő belvízi hajózási (tartalék) alap formájában, melyet a 718/1999/EK rendelet alapján hoztak létre, és azt teljes mértékben az ágazat finanszírozza. Az lenne a megfelelő, ha az EU és tagállamai hasonló összegeket fizetnének be ebbe az alapba, úgy hogy mindegyik fél egyharmadával járulna hozzá a teljes értékhez.
4. Munkahelyek, képességek és arculat
Ma az új munkaerő toborzása a belvízi szállítási ágazat egyik legnagyobb problémája. Erre megoldást nyújtana a különböző, így a legénységgel kapcsolatos követelmények és a hajómesteri bizonyítványok további harmonizálása. A képesítések kölcsönös elismerésével még gyorsabban lehetne megvalósítani a nemzetközi munkaerő-piaci mobilitást. Annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék a belvízi szállítási ágazatban a munkavállalást, a munka dinamikus és nemzetközi jellegének kihangsúlyozásával pozitív arculatot kell teremteni. Az ágazat nem támaszkodhat továbbra is a hagyományokra, hanem modern munkaerő-toborzó kampányokat kell kialakítania.
A belvízi szállítás elősegítése az új piacok fejlesztésének is az egyik útja. Az értékesítési irodák és egy európai piacfigyelő rendszer létrehozása ezt a célt szolgálná. Végül, de nem utolsósorban a szociális jogszabályok érvényesítése a társadalmi párbeszéddel együtt a jó munkakörülmények kulcsfontosságú összetevője.
5. Intézményi keretek
Az intézményi szempontok fontosak, de sohasem lehetnek öncélúak. Minden intézményi keret középpontjában a belvízi szállítás fellendítésének kell állnia, és a NAIADES program megvalósításának elsőbbségi szerepet kell betöltenie. A jobb intézményi keretek megvalósítása a létező szervezetek, így a folyami bizottságok, a Közösség és a tagállamok intenzívebb és fokozottabb együttműködésével kezdődik. A tudás és a szakemberek cseréje, például kiküldetések útján, segíthet a szervezetek integrációjában és a legjobb gyakorlatok cseréjében.
ELJÁRÁS
|
Cím |
A belvízi szállítás előmozdításáról: NAIADES, integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében |
|||||||||||
|
Eljárási szám |
||||||||||||
|
Felelős bizottság |
TRAN |
|||||||||||
|
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
ENVI |
EMPL |
|
|
|
|||||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
ENVI |
EMPL |
|
|
|
|||||||
|
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
|
|||||||
|
Előadó(k) |
Corien Wortmann-Kool |
|
||||||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
|
||||||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
20.4.2006 |
19.6.2006 |
12.9.2006 |
|
|
|||||||
|
Az elfogadás dátuma |
12.9.2006 |
|||||||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+ - 0 |
38 0 0 |
||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Gabriele Albertini, Margrete Auken, Philip Bradbourn, Michael Cramer, Arūnas Degutis, Christine De Veyrac, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Luis de Grandes Pascual, Ewa Hedkvist Petersen, Jeanine Hennis-Plasschaert, Stanisław Jałowiecki, Georg Jarzembowski, Dieter-Lebrecht Koch, Jörg Leichtfried, Fernand Le Rachinel, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Erik Meijer, Robert Navarro, Seán Ó Neachtain, Janusz Onyszkiewicz, Josu Ortuondo Larrea, Willi Piecyk, Luís Queiró, Reinhard Rack, Renate Sommer, Ulrich Stockmann, Marta Vincenzi, Corien Wortmann-Kool |
|||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Zsolt László Becsey, Nathalie Griesbeck, Helmuth Markov, Willem Schuth, Luis Yañez-Barnuevo García |
|||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint |
Brian Simpson |
|||||||||||
|
Benyújtás dátuma |
21.9.2006 |
|||||||||||
|
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre) |
|
|||||||||||