JELENTÉS a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
22.9.2006 - (COM(2005)0705 – C6–0005/2006 – 2005/0277(COD)) - ***I
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Philippe Busquin
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0705 – C6–0005/2006 – 2005/0277(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0705)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint az EK-Szerződés 167. és 172. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamentnek (C6‑0005/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6–0304/2006),
1. jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (2) preambulumbekezdés | |
(2) A hetedik keretprogram végrehajtása az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelettel (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom rendelettel (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) összhangban történik. |
(2) A hetedik keretprogram végrehajtásának az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelettel (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom rendelettel (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) összhangban kell történnie. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 2 (3) preambulumbekezdés | |
(3) A hetedik keretprogramot ezen túlmenően az állami támogatásokra, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani. |
(3) A hetedik keretprogramot az állami támogatásokra, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó szabályokkal összhangban kell végrehajtani. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
A Szerződés 87. és 88. cikke szerint a Bizottság felelős a tagállamokban létező támogatási rendszerek állandó vizsgálatáért, mivel az állami támogatás elvi okokból tiltott (lásd „mivel” (3)). A „kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó közösségi keret” 5.12. bekezdésében megállapított felső értékek tekintetében az alábbiakat határozták meg: „Ha a közösségi finanszírozást és az állami támogatást összekapcsolják, a teljes hivatalos támogatás ipari kutatás esetében nem haladhatja meg a 75%-ot, a versenyt megelőző fejlesztési tevékenységek esetében pedig az 50%-ot (lásd még a (72) és (73) bekezdést). | |
Módosítás: 3 (3a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3a) A hetedik keretprogramot a kohéziós és strukturális alapokkal együttműködésben kell végrehajtani. |
Indokolás | |
A különböző EU-s alapok közötti kiegészítő jelleget meg kell erősíteni. | |
Módosítás: 4 (3b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(3b) A hetedik keretprogram olyan új területekre terjed ki, mint például a biztonság, amely területek érzékeny jellegű, esetlegesen minősített információkhoz vezető tevékenységek végzésével járhatnak. A részvételi szabályokat úgy alakítják ki, hogy biztosított legyen a kérdéses információk védelme. |
Módosítás: 5 (4) preambulumbekezdés | |
(4) A vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére vonatkozó szabályoknak olyan következetes és átlátható rendszert kell létrehozniuk, amely biztosítja a hatékony végrehajtást és a hetedik keretprogram minden résztvevője számára a könnyű hozzáférést. |
(49) A vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére vonatkozó szabályoknak olyan következetes, egyszerű, átfogó, szakzsargontól mentes és átlátható rendszert kell létrehozniuk, amely biztosítja a hatékony végrehajtást és a hetedik keretprogram minden résztvevője számára a könnyű hozzáférést. |
Indokolás | |
A részvételt az egyszerűségre és az átláthatóságra irányuló kötelezettségvállalással kell ösztönözni. | |
Módosítás: 6 (4a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(4a) Ez a rendelet az Európai Kutatási Tanács (EKT) keretében finanszírozott tevékenységekre is alkalmazandó. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 7 (4b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(4b) A keretprogramban való csökkenő ipari részvétel tendenciáját vissza kell fordítani. A részvételre vonatkozó szabályoknak ezért meg kell könnyíteniük a pályázati eljárást, valamint a projektirányítást, növelniük kell a jogbiztonságot a résztvevők számára, továbbá el kell törölniük a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos akadályokat. |
Indokolás | |
A bonyolult pályázati eljárások és irányítási szabályok, valamint a jogbiztonság és a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmének hiánya volt a fő oka a 6. keretprogramban való alacsony ipari részvételnek. | |
Módosítás 8 (5a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(5a) Az európai technológiai platformok (ETP-k) hetedik keretprogramban leírt tagjai fontos forrásai az európai ipari kutatás és innovációs intézkedések meghatározásának. Az európai technológiai platformok egyes tagjai, vagy összes tagja részt vehet a hetedik keretprogram által finanszírozott kutatási cselekvésekben, és a kutatási cselekvéseikhez pályázhatnak támogatásért az adott program összefüggésében közzétett ajánlattételi felhívások révén. Az ETP-k létrehozhatnak jogi személyiséget. Az ETP-k döntéshozatali eljárásainak ösztönöznie kell a KKV-k részvételét. |
Módosítás: 9 (7) preambulumbekezdés | |
(7) Ennek megfelelően, az általuk megszerezhető jogokkal és kötelezettségekkel összhangban a jogi személyek mellett a természetes személyek részvételét is lehetővé kell tenni. A természetes személyek részvétele biztosítja, hogy a tudományos kiválóság és képességek kialakítása és fejlesztése ne korlátozódjék a csak jogi személyeket felölelő projektek közösségi finanszírozására, és egyúttal lehetővé teszi, hogy a keretprogramban olyan KKV-k is részt vehessenek, amelyek nem rendelkeznek jogi személyiséggel. |
(7) Ennek megfelelően, az általuk megszerezhető jogokkal és kötelezettségekkel összhangban a jogalanyok mellett a természetes személyek részvételét is lehetővé kell tenni. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 10 (7a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(7a) Rugalmassági kritériumokat is elő kell írni és azokat alkalmazni kell annak érdekében, hogy a kutatók ki tudják szélesíteni kutatási területeiket. |
Indokolás | |
A történelem bebizonyította, hogy számos Nobel-díjas élete során újra meg újra megváltoztatta kutatási területét. | |
Módosítás: 11 (9) preambulumbekezdés | |
(9) Kívánatos, hogy bármely jogalany szabadon részt vehessen azokban a projektekben, amelyek a minimumfeltételeket kielégítik. A minimumot meghaladó részvételnek hozzá kell járulnia az érintett közvetett cselekvés hatékony működéséhez. |
(9) A jogi minimumkövetelményeket meghaladó részvételnek nem szabad gyengítenie az érintett közvetett cselekvés hatékony végrehajtását.
|
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 12 (9a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(9a) A kutatók előmenetelének felgyorsítása érdekében a Marie Curie-ösztöndíjakra vonatkozó pályázati felhívásokat ki kell szélesíteni annak érdekében, hogy azok felöleljék a kutatást is, valamint a projekteken belül több teret kell biztosítani a programoknak és olyan kutatók felvételének, akik meg tudják erősíteni a meglévő csoportokat. |
Indokolás | |
Szélesebb körű lehetőségeket kell biztosítani a kialakulóban lévő vagy a már meglévő csoportoknak, tekintettel arra, hogy személyzetük létszáma nem elegendő. | |
Módosítás: 13 (12) preambulumbekezdés | |
(12) A fentiekben említett célkitűzésekkel összhangban meg kell állapítani a közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtandó közösségi finanszírozás feltételeit. |
(12) A fentiekben említett célkitűzésekkel összhangban meg kell állapítani a közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtandó, a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló [.../.../...] határozat III. mellékletének a) részében meghatározott közösségi finanszírozás feltételeit. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 14 (12a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(12a) Egy megfelelően hatékony és rugalmas átmenetet kell biztosítani a hatodik keretprogramban javasolt költségmodellekből, valamint biztosítani kell, hogy a kiegészítőköltség-modell alapján költség-visszatérítésben részesülő szervezeteket ne hozzák hátrányos helyzetbe, és ne tántorítsák el a hetedik keretprogramban való részvételtől. Azon célkitűzés fenntartása mellett, amely szerint a támogatható költségek fogalom-meghatározását egyszerűsíteni kell és valamennyi résztvevő számára azonos feltételeket kell biztosítani, valamennyi támogatható közvetlen és közvetett költség részleges visszatérítésének egyenértékű ösztönző hatással kell lennie az érintett szervezetek számára a kiegészítőköltség-modell helyreállítása tekintetében. |
Módosítás: 15 (13) preambulumbekezdés | |
(13) A Bizottságnak a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok előírásain túlmenően meg kell határoznia további, a pályázatok beadására, értékelésére, kiválasztására és a szerződés odaítélésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. Meg kell határoznia különösen a független szakértők igénybevételére vonatkozó szabályokat. |
(13) A Bizottságnak a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok, valamint e rendelet előírásain túlmenően meg kell határoznia és el kell fogadnia további, a pályázatok beadására, értékelésére, kiválasztására és megtárgyalására, valamint a díjak odaítélésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. E szabályoknak tartalmazniuk kell különösen a független szakértők igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 16 (13a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(13a) A 7. keretprogramban tekintetében átfogó szabály az adatbázisok használata és az adatok elektronikus úton történő cseréje. |
Indokolás | |
Az adatbázisokat oly módon kell alkalmazni, hogy a 7. keretprogram megfelelő működéséhez szükséges információk cseréje a lehető leghatékonyabb lehessen, beleértve a nyilvántartásba vételt, beadást, nyomon követést és ellenőrzést. | |
Módosítás: 17 (13b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(13b) Mivel egy központi elektronikus rendszert kell létrehozni a pályázatok benyújtására és a folyamatban lévő projektek irányítására, alapvető fontosságú, hogy a felhasználók szoftverétől nagy mértékben független műszaki megoldásokat használó, a pályázatok feldolgozásának állását, valamint a még befejezésre váró szakaszokat megjelenítő, nagy mértékben felhasználóbarát szerverek megbízhatóan rendelkezésre álljanak, továbbá hogy egyértelmű szabályokat állapítsanak meg a benyújtott adatok bizalmassága, illetve a közösségi személyzet és elbírálók hozzáférési jogai tekintetében. |
Indokolás | |
Mivel a pályázatok elektronikus úton történő benyújtása lesz a részvételhez való hozzáférés egyetlen eszköze, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a rendszer folyamatosan elérhető és felhasználóbarát legyen. Mindenekelőtt azonban technikai akadályokkal nem szabad a KKV-kat megakadályozni a részvételben. | |
Módosítás: 18 (13c) preambulumbekezdés (új) | |
|
(13c) A Bizottságnak végre kell hajtania a hetedik keretprogramot az egységes belső ellenőrzési keretprogram elveivel összhangban. |
Indokolás | |
Az ellenőrzéseket egységes előírások szerint kell elvégezni és oly módon kell koordinálni, hogy elkerülhetők legyen a felesleges átfedések. Az ellenőrzések összköltségének arányban kell állnia az általuk biztosított előnyök összességével mind pénzügyi, mind politikai tekintetben. | |
Módosítás: 19 (14) preambulumbekezdés | |
(14) Kívánatos, hogy a Bizottság a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok előírásain túlmenően meghatározzon további, a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő jogalanyok jogi és pénzügyi életképességének megítélésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. |
(14) A Bizottságnak a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok előírásain túlmenően meg kell határoznia és el kell fogadnia további, a hetedik keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő jogalanyok létezésének igazolására, jogállásukra, valamint működési és pénzügyi kapacitásukra vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 20 (14a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(14a) A finanszírozáshoz való hozzáférést az arányosság elvének a benyújtandó dokumentumok tekintetében történő alkalmazásával könnyítik meg. |
Indokolás | |
Ez a módosítás Jerzy Buzek 7. keretprogramról szóló jelentéstervezetéhez a Költségvetési Bizottság által fűzött 6. módosítás helyébe lép. | |
Módosítás: 21 (15) preambulumbekezdés | |
(15) Ebben az összefüggésben a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok szabályozzák többek között a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét, a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet, a Bizottság által követelt összegek behajtásának eljárásait, a szerződéskötési és a támogatási eljárásból való kizárást és a kapcsolódó szankciókat, valamint a Bizottság és a Számvevőszék által a Szerződés 248. cikkének (2) bekezdése alapján végzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat és helyszíni szemléket. |
(15) Ebben az összefüggésben a költségvetési rendelet, annak végrehajtási szabályai, valamint a 2988/1995/EK, Euratom tanácsi rendelet szabályozza többek között a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét, a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet, a Bizottság által követelt összegek behajtásának eljárásait, a szerződéskötési és a támogatási eljárásból való kizárást és a kapcsolódó szankciókat, valamint a Bizottság által végzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat és helyszíni szemléket. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
A Számvevőszék javasolja továbbá, hogy történjen utalás az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletre, a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 2185/1996 rendeletre, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999 és 1074/1999 rendeletekre. Meg kell jegyezni, hogy ezek a rendeletek csak a Bizottságra vonatkoznak (lásd „mivel” (15) és (16), illetve a 19. cikk (8a) bekezdése). | |
Módosítás: 22 (15a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(15a) A kifizetéseket a lehető leghamarabb eszközölni kell a résztvevők általi előfinanszírozás minimalizálása érdekében. |
Indokolás | |
A kifizetésekig eltelő hosszú idő miatt – amit a Bizottság maga is elismer – az intézmények gyakran arra kényszerülnek, hogy maguk előfinanszírozzák a költségeket a projekt költségvetése terhére. Különösen a KKV-kra igaz, hogy gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy képesek legyenek előfinanszírozni a költségeket. | |
Módosítás: 23 (16) preambulumbekezdés | |
(16) Az egyes cselekvésekre létrehozandó megállapodásoknak a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokkal összhangban rendelkezniük kell a Bizottság vagy a Bizottság meghatalmazottja felügyelettel és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogköréről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által végzett helyszíni ellenőrzésekről.
|
(16) Az egyes cselekvésekre létrehozandó megállapodásoknak a 2185/96/Euratom, EK, a 2185/96/EK, az 1073/99/EK és az 1074/99/EK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokkal összhangban rendelkezniük kell a Bizottság vagy a Bizottság meghatalmazottja felügyelettel és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogköréről, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által végzett helyszíni ellenőrzésekről. Hasonlóképpen a megállapodásoknak rendelkezniük kell a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, amely – a Szerződés 248. cikkének (2) bekezdése értelmében – a saját szabályai szerint is végezheti ellenőrzéseit. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 24 (17) preambulumbekezdés | |
(17) A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a hetedik keretprogram keretében végzett közvetett cselekvéseket, valamint magát a hetedik keretprogramot és annak egyedi programjait. |
(17) A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a hetedik keretprogram keretében végzett közvetett cselekvéseket, magát a hetedik keretprogramot és annak egyedi programjait. Értékelnie kell továbbá a részvételre, valamint az eredmények terjesztésére vonatkozó jelenlegi szabályokat |
Indokolás | |
Ezeket a szabályokat időközönként értékelni kell, hogy lehetővé váljon végrehajtási feltételeik szükség estén történő kiigazítása. | |
Módosítás: 25 (17a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(17a) A Bizottságnak azonosítania kell az Európai Kutatási Tanácsnak az együttműködésen alapuló kutatással, az ERA-NET-ekkel és a nemzeti programokkal meglévő esetleges kölcsönhatásait a kutatás európai és nemzeti szinten történő, kettős finanszírozásának elkerülése érdekében. |
Módosítás 26 (17b) preambulumbekezdés (új) | |
|
(17b) A hetedik keretprogramból történő finanszírozás érdekében a konzorcium által a Bizottság részére készített jelentések gyakoriságát és jellegét a támogatási megállapodásban kell meghatározni. A jelentéstételi követelményeket rendszerint olyan alacsony szinten kell tartani, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a projekt megfelelő nyomon követését. Indokolt kivételektől eltekintve az az általános szabály, hogy a könyvvizsgálói igazolásra vonatkozó követelmények nem haladhatják meg a költségvetési rendelet által meghatározott elveket. |
Módosítás: 27 (18) preambulumbekezdés | |
(18) A kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a résztvevők az alkalmasnak ítélt körben oltalmat biztosítsanak a cselekvések során létrehozott szellemi tulajdonnak, és felhasználják és terjesszék az eredményeket. |
(18) A kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a résztvevők és kapcsolt vállalkozásaik az alkalmasnak ítélt körben oltalmat biztosítsanak a cselekvések során létrehozott szellemi tulajdonnak, és felhasználják és terjesszék az eredményeket. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 28 (19) preambulumbekezdés | |
(19) A szellemi tulajdonjogok tulajdonosai jogainak tiszteletben tartásával ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők a kutatási munka végrehajtásához, illetve a kutatási munkából eredő ismeretek felhasználásához szükséges mértékben hozzáférhessenek az általuk a projekt rendelkezésére bocsátott információkhoz és a kutatási munkából eredő ismeretekhez. |
(19) A szellemi tulajdonjogok tulajdonosai jogainak tiszteletben tartásával ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők és kapcsolt vállalkozásaik a kutatási munka végrehajtásához, illetve a kutatási munkából eredő ismeretek felhasználásához szükséges mértékben hozzáférhessenek az általuk a projekt rendelkezésére bocsátott információkhoz és a kutatási munkából eredő ismeretekhez. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 29 (19a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(19a) A keretprogram szerinti kifizetések tekintetében ösztönzik a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a KKV-k, egyetemek, kutatóközpontok, illetve más jogalanyok által végzett kutatásokra szánt pénzeszközökhöz történő hozzáférést és azok alkalmazását (például a HÉA visszatérítésére irányuló igények tekintetében). A keretprogram keretében nyújtott pénzeszközök vonatkozásában a HÉÁ-kiadásokat fedező pénzeszközöket a HÉA-visszatérítésre nem jogosult kedvezményezetteknek kell nyújtani. |
Indokolás | |
Számos esetben az egyetemek vagy más partnerek – még az európai finanszírozás segítsége mellett is – nehézségbe ütköznek a kutatási projektek finanszírozása során. A tagállamoknak a nemzeti jogszabályokon keresztül meg kell könnyíteniük ezek tevékenységeit, ahelyett, hogy még inkább megnehezítenék azokat. | |
Módosítás: 30 (20) preambulumbekezdés | |
(20) Megszűnik a hatodik keretprogramban egyes résztvevők számára előírt azon kötelezettség, hogy konzorciumi partnereikért pénzügyi felelősséget kell vállalniuk. Az esedékes összegek befizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok mértékétől függően a közösségi pénzügyi hozzájárulás egy része visszatartható a kötelezettségeiket nem teljesítő partnerek részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegek fedezésére. A kockázat elkerülését célzó mechanizmushoz a korábban a többi résztvevőért pénzügyi felelősség vállalására kötelezett résztvevők adnak hozzájárulást; ezt a hozzájárulást a Bizottság a kifizetések teljesítésekor visszatartja. |
törölve |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 31 (21) preambulumbekezdés | |
(21) A rendelet hatálya nem terjed ki a Szerződés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozásoknak és egyéb struktúráknak nyújtott, valamint a Szerződés 169. cikke alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulásra. |
törölve |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 32 (22) preambulumbekezdés | |
(22) A rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő elveket. |
(22) Az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi intézkedésnek tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, és be kell tartania különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő elveket. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 33 (23) preambulumbekezdés | |
(23) Annak érdekében, hogy a támogatható nagyméretű európai KTF-cselekvésekben előmozdítsa a magánszektorból származó befektetéseket, a Közösség pénzügyi támogatást nyújthat az Európai Befektetési Bank (EBB) számára kockázatkezelési kapacitása növelésére, miáltal (i) adott kockázati szint mellett nagyobb volumenű EBB-kölcsön folyósítására nyílik lehetőség, és (ii) kockázatosabb európai KTF-cselekvések finanszírozására is nyílik lehetőség, mint amelyek közösségi támogatás hiányában lennének finanszírozhatók. |
(23) Annak érdekében, hogy a hetedik keretprogram léttrehozásáról szóló […/…] határozat III. mellékletének b) részében meghatározott, támogatható nagyméretű európai KTF-cselekvésekben előmozdítsa a magánszektorból származó befektetéseket, a Közösség pénzügyi támogatást nyújthat az Európai Befektetési Bank (EBB) számára kockázatkezelési kapacitása növelésére, miáltal (i) adott kockázati szint mellett nagyobb volumenű EBB-kölcsön folyósítására nyílik lehetőség, és (ii) kockázatosabb európai KTF-cselekvések finanszírozására is nyílik lehetőség, mint amelyek közösségi támogatás hiányában lennének finanszírozhatók. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 34 (24) preambulumbekezdés | |
(24) A Közösség a költségvetési rendeletnek megfelelően többek között a következő módokon nyújthat pénzügyi támogatást: a) ajánlattételi felhívások alapján végrehajtott közbeszerzés útján, áruk vagy szolgáltatások szerződésben rögzített árán keresztül; b) támogatásokkal; c) szervezeteknek fizetett tagdíj révén; d) a 17. cikkben meghatározott független szakértők honoráriumán keresztül. |
törölve |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás megkönnyítése érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 35 (24a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(24a) A közigazgatási eljárásokat jelentősen egyszerűsíteni kell a korábbi programokhoz képest, és erőteljesebb hangsúlyt kell fektetni a kutatási projektek tudományos érdemeinek értékelésére. Jelentős decentralizációt kell végrehajtani egy erős, érdemorientált értékeléssel együtt. |
Módosítás: 36 1. cikk cím | |
Tárgy |
Tárgy és hatály |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 37 1. cikk (5a) bekezdés (új) | |
|
Ez a rendelet alkalmazandó az Európai Kutatási Tanács (EKT) keretében finanszírozott cselekvésekre. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 38 1. cikk (5b) bekezdés (új) | |
|
Az „Ötletek” egyedi program összefüggésében a Bizottság – az EKT Tudományos Tanácsával folytatott szoros konzultáció után – ezeket a szabályokat alkalmazza a „felderítő” kutatási cselekvések végrehajtására. |
Módosítás: 39 1. cikk (5c) bekezdés (új) | |
|
Ez a rendelet alkalmazandó az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott támogatásokra a [hetedik keretprogram létrehozásáról szóló] …/…/… határozat III. mellékletében meghatározott cselekvésekhez biztosítandó kölcsön- és kezességi finanszírozására irányuló céltartalék-képzéshez és tőkeallokációhoz való hozzájárulás érdekében. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 40 2. cikk | |
Fogalommeghatározások |
Fogalommeghatározások |
A költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályokban előírt fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában: |
A költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályokban előírt fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában: |
(1) „új ismeretek”: a cselekvésekből származó eredmények, ideértve az információkat is, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem. Az ilyen eredményekhez tartoznak a szerzői joggal; a formatervezési minták oltalmával; a szabadalmi jogokkal; a növényfajtákra vonatkozó jogokkal; vagy hasonló oltalmi formákkal kapcsolatos jogok; |
(1) „új ismeretek”: a cselekvésekből származó eredmények, ideértve az információkat is, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem. Az ilyen eredményekhez tartoznak a szerzői joggal; a formatervezési minták oltalmával; a szabadalmi jogokkal; a növényfajtákra vonatkozó jogokkal; vagy hasonló oltalmi formákkal kapcsolatos jogok; |
(2) „háttérismeretek”: a támogatási megállapodáshoz való csatlakozást megelőzően a résztvevők birtokában lévő információk és az ilyen információkhoz kapcsolódó szerzői jogok és más szellemi tulajdonjogok, amelyekre vonatkozóan a résztvevők a támogatási megállapodáshoz való csatlakozást megelőzően nyújtottak be kérelmet, és amelyek szükségesek a közvetett cselekvés végrehajtásához vagy a közvetett cselekvés eredményeinek felhasználásához; |
(2) „háttérismeretek”: a támogatási megállapodás megkötését megelőzően a résztvevők birtokában lévő információk és az ilyen információkhoz kapcsolódó szerzői jogok és más szellemi tulajdonjogok, vagy ilyen jogokra vonatkozó kérelmek, amelyek szükségesek a közvetett cselekvés végrehajtásához vagy a közvetett cselekvés új eredményeinek felhasználásához; |
(3) „kutatóintézet”: olyan, gazdasági haszonszerzésre nem törekvő szervezet, amely elsődleges tevékenységként tudományos vagy műszaki kutatást végez; |
(3) „kutatóintézet”: olyan, gazdasági haszonszerzésre nem törekvő szervezet, amely elsődleges tevékenységként tudományos vagy műszaki kutatást végez; |
(4)„harmadik ország”: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Közösségnek; |
(4)„harmadik ország”: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Közösségnek; |
(5) „társult ország”: olyan harmadik ország, amely szerződő fele olyan, az Európai Atomenergia-közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében vagy amely alapján a kérdéses ország pénzügyi hozzájárulást ad a hetedik keretprogram egészéhez vagy egy részéhez; |
(5) „társult ország”: olyan harmadik ország, amely szerződő fele olyan, az Európai Atomenergia-közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében vagy amely alapján a kérdéses ország pénzügyi hozzájárulást ad a hetedik keretprogram egészéhez vagy egy részéhez; |
(6) „nemzetközi szervezet”: az Európai Atomenergia-közösség kivételével bármely olyan kormányközi szervezet, amely a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, valamint az ilyen nemzetközi szervezet által létrehozott szakosodott ügynökség; |
(6) „nemzetközi szervezet”: az Európai Atomenergia-közösség kivételével bármely olyan kormányközi szervezet, amely a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, valamint az ilyen nemzetközi szervezet által létrehozott szakosodott ügynökség; |
(7) „nemzetközi európai érdekszervezet”: nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége az Európai Közösség tagállama vagy társult ország, és amelynek elsődleges célkitűzése a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában; |
(7) „nemzetközi európai érdekszervezet”: nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége az Európai Közösség tagállama vagy társult ország, és amelynek elsődleges célkitűzése a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában; |
(8) „nemzetközi együttműködésben partner ország”: olyan harmadik ország, amelyet a Bizottság alacsony jövedelmű, alsó középszintű jövedelmű vagy felső középszintű jövedelmű országként határoz meg, és amelyet a munkaprogram ekként megjelöl; |
(8) „nemzetközi együttműködésben partner ország”: olyan harmadik ország, amelyet a Bizottság alacsony jövedelmű, alsó középszintű jövedelmű vagy felső középszintű jövedelmű országként határoz meg, és amelyet a munkaprogram ekként megjelöl; |
(9) „államháztartási szerv”: bármely jogalany, amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezet;
|
(9) „államháztartási szerv”: bármely jogalany, amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, a magánjog szerinti bármely olyan jogalany, amely szuverén funkciót teljesít, bármely jogalany, amelyet a nemzeti magánjog ekként határoz meg, de elsősorban közpénzekből finanszírozzák, valamint a nemzetközi szervezet; |
(10) „KKV-k”: a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-án kelt szövegének értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások; |
(10) „KKV-k”: a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-án kelt szövegének értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások; |
|
(10a) „társult vállalkozás”: egy másik jogalannyal kapcsolatban bármely olyan jogalany, amely: |
|
a) a másik jogalany közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, vagy |
|
b) ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt áll, mint a másik jogalany. |
(11) „munkaprogram”: a Bizottság által valamely, a [.../.../...] határozat 2. cikke értelmében vett egyedi program végrehajtására elfogadott terv; |
(11) „munkaprogram”: a Bizottság által valamely, a [.../.../...] határozat 2. cikke értelmében vett egyedi program végrehajtására elfogadott terv; |
(12) „finanszírozási rendszerek”: a közvetett cselekvések közösségi finanszírozásának mechanizmusai a [.../.../...] határozat II. mellékletének a) része szerint; |
(12) „finanszírozási rendszerek”: a közvetett cselekvések közösségi finanszírozásának mechanizmusai a [.../.../...] határozat II. mellékletének a) része szerint; |
|
(12a) „konkrét csoportok”: KKV-k, vagy azok társulásai, és a kizárólag a „tudomány és társadalom” területén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek; |
|
(12b) „jogos érdek”: bármilyen jellegű érdek, beleértve az üzleti érdeket, amelyre a résztvevő az e rendeletben meghatározott esetekben hivatkozhat; a résztvevőnek ebből a célból igazolnia kell, hogy adott körülmények között az érdekei figyelembevételének elmulasztása aránytalanul nagy kárt okozna a számára; |
|
(12c) „ésszerű és méltányos feltételek”: ésszerű és méltányos feltételek különböző lehetséges formákban, beleértve a pénzügyi feltételeket (átalányösszeg, jogdíjak stb.), amelyeket a résztvevőnek az ismeretek – amelyekhez hozzáférést kell biztosítania – létrehozására irányuló munkához és az ezen ismeretekben rejlő potenciálhoz való hozzájárulása fényében állapítanak meg; |
(15) „KTF-szereplő”: olyan jogalany, amely konkrét csoportok javára ezen csoportok javára létrehozott kutatási projektekben kutatási és technológiafejlesztési tevékenységet végez. |
(13) „KTF-szereplő”: olyan jogalany, amely konkrét csoportok javára ezen csoportok javára létrehozott kutatási projektekben kutatási és technológiafejlesztési tevékenységet végez. |
|
(13a) „résztvevő”: olyan jogalany, amely közvetett cselekvéshez járul hozzá és a Közösséggel kapcsolatban jogai és kötelezettségei vannak e rendelet feltételei vagy a támogatási megállapodás szerint; |
|
(13b) „kapcsolt jogalanyok”: olyan jogalanyok, amelyek közül az egyik a másik közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll, vagy ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt állnak; kapcsolt vállalkozások”: az ellenőrzés az ilyen jogalanyban lévő szavazati jogok több mint 50%-ának birtoklásaként van meghatározva. |
Módosítás: 41 3. cikk (-1) bekezdés (új) | |
|
A hetedik keretprogram cselekvései lehetővé tehetik az EU bizalmas információinak létrehozását vagy cseréjét. E bizalmas információk kezelése és védelme a Bizottság eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatnak1 megfelelően történik. |
|
______________________________________ 1 HL L 317., 2001.12.3., 1. o. |
Indokolás | |
A Bizottság olyan szabályokra irányuló javaslata, amelyek a támogatási megállapodásba (21. cikk (3) bekezdés) egyedi rendelkezéseket vesznek fel, nem megfelelő, mivel a bizalmas jelleget már a javaslatok értékelésének szakaszától kezdve biztosítani kell. | |
Módosítás: 42 3. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
Az európai kutatás és fejlesztés bizalmasságának megőrzése érdekében a biztonság területén zajló közvetett cselekvésekben való részvétel – meghatározott esetek kivételével – a tagállamokra korlátozódik. |
Indokolás | |
Annak ellenére, hogy a 22. cikknek a biztonság területén végzett kutatásokkal kapcsolatos egyedi rendelkezésekre vonatkozó (3) és (4) bekezdése megemlíti ezt a lehetőséget, az ezzel kapcsolatban érintett kérdések sajátos jellegéből az következik, hogy lehetővé kellene tenni korlátozások alkalmazását a harmadik országbeli testületek részvétele, valamint a megszerzett információk terjesztése tekintetében. | |
Módosítás: 43 4. cikk (1) bekezdés második és harmadik albekezdés | |
Az 5. cikk (1) bekezdésében, valamint a 7., 8. és 9. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is kielégíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 163. és 164. cikkében kitűzött célok megvalósítását. |
Jogalanynak minősül minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, a közösségi jog vagy a nemzetközi jog alapján alapított jogi személy, amely jogképes és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet. |
Jogalanynak minősül minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, a közösségi jog vagy a nemzetközi jog alapján alapított jogi személy, amely jogképes és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket szerezhet. |
Az 5. cikk (1) bekezdésében, valamint a 7., 8. és 9. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is teljesíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 163. és 164. cikkében kitűzött célok megvalósítását. (Megfordították e bekezdések sorrendjét.) |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 44 4. cikk (1) bekezdés harmadik a) albekezdés (új) | |
|
A finanszírozáshoz való hozzájutást az arányosság elvének a benyújtandó dokumentumok tekintetében történő alkalmazásával, valamint a pályázatok benyújtására szolgáló adatbázis létrehozásával könnyítik meg. |
Indokolás | |
A módszerek és az eljárások egyszerűsítésre szorulnak a kiválasztási eljárás átláthatóságának fokozása és a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. A végrehajtó hivatalnak juttatott előirányzatoknak meg kell felelniük a végrehajtó hivatalok felállítására vonatkozó magatartási kódex és a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel. Ez biztosítani fogja a program cselekvéseinek megfelelő finanszírozását. | |
Ez a módosítás Jerzy Buzeknek a 7. keretprogramról szóló jelentéstervezetéhez fűzött BUDG 6. módosítás helyébe lép. | |
Módosítás: 45 5. cikk (1) bekezdés | |
(1) A közvetett cselekvésekre vonatkozó minimumfeltételek a következők: |
(1) A közvetett cselekvésekben való részvételre vonatkozó minimumfeltételek a következők: |
a) a cselekvésben legalább három olyan jogalanynak kell részt vennie, amelyek mindegyikének székhelye tagállamban vagy társult országban van, és amelyek közül egyiknek a székhelye sincs ugyanabban a tagállamban vagy társult államban, mint bármely másiké; |
a) a cselekvésben legalább három olyan jogalanynak kell részt vennie, amelyek közül legalább egynek a székhelye tagállamban van; |
|
aa) e jogalanyok székhelye szerinti országoknak legalább három különböző tagállamot vagy társult országot kell tartalmazniuk; |
b) a 6. cikk értelmében mindhárom jogalanynak függetlennek kell lennie egymástól. |
b) a 6. cikk értelmében a részt vevő jogalanyok közül legalább háromnak függetlennek kell lennie egymástól. |
Indokolás | |
A független jogalanyoknak közvetett cselekvésekben való részvételére és a székhelyükre vonatkozó jogi minimumkövetelményeket egyértelművé kell tenni e követelmények túlságosan korlátozó értelmezésének elkerülése érdekében. | |
Módosítás: 46 7. cikk | |
Olyan együttműködésen alapuló projektek esetében, amelyekben a munkaprogram értelmében a nemzetközi együttműködésben partner országok a tagállamokkal és a társult országokkal paritásos alapon vesznek részt, a következő minimumfeltételeket kell teljesíteni: |
Olyan, a [hetedik keretprogram létrehozásáról szóló] …/…/… határozat III. melléklete a) részének 1. szakaszában megállapított, együttműködésen alapuló projektek esetében, amelyekben a munkaprogram értelmében a nemzetközi együttműködésben partner országok a tagállamokkal és a társult országokkal paritásos alapon vesznek részt, a következő minimumfeltételeket kell teljesíteni: |
a) a projektben legalább négy jogalanynak kell részt vennie; |
a) a projektben legalább négy jogalanynak kell részt vennie; |
b) az a) pontban említett jogalanyok közül legalább kettő székhelyének tagállamban vagy társult államban kell lennie, de nem lehet két jogalanynak ugyanabban a tagállamban vagy társult országban székhelye; |
b) az a) pontban említett, részt vevő jogalanyok székhelye szerinti országok közül legalább kettőnek tagállamnak vagy társult államnak kell lennie; |
c) az a) pontban említett jogalanyok közül legalább kettő székhelyének nemzetközi együttműködésben partner országban kell lennie, de nem lehet két jogalanynak ugyanabban a nemzetközi együttműködésben partner országban székhelye; |
c) az a) pontban említett, részt vevő jogalanyok székhelye szerinti országok közül legalább kettőnek nemzetközi együttműködésben partner országnak kell lennie; |
d) a 6. cikk értelmében az a) pontban említett mind a négy jogalanynak függetlennek kell lennie egymástól. |
d) a 6. cikk értelmében az a) pontban említett részt vevő jogalanyok közül legalább négynek függetlennek kell lennie egymástól. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 47 7. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
Az (1) bekezdéstől eltérően a fejlődő országokkal folytatott együttműködésre irányuló programok esetében a fogadó országok szintjéhez és szükségleteihez igazított pályázati felhívások tehtők közzé annak érdekében, hogy azok terjedjenek ki a területen tevékenykedő testületekre és jogalanyokra. |
Indokolás | |
A fejlődő vagy elmaradott országok szerkezete és kapacitása nem ugyanaz, mint Európában, és ezt a tényt figyelembe kell venni. | |
Módosítás: 48 8. cikk második bekezdés | |
Az első bekezdés nem alkalmazandó a kutatási projektek koordinálását végző cselekvésekre. |
Az első bekezdés nem alkalmazandó a kutatási tevékenységek koordinálására irányuló cselekvésekre. |
Módosítás: 49 9. cikk | |
Az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott, a kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projekteket támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalanynak kell részt vennie. |
(1) Az EKT keretében finanszírozott, a kutatók által javasolt, a [hetedik keretprogram létrehozásáról szóló] …/…/… határozat III. melléklete a) részének 4. szakaszában meghatározott „felderítő” kutatási projekteket támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalanynak kell részt vennie. |
|
(2) A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket a kutatók által javasolt, az EKT keretén belül finanszírozott „felderítő” kutatási projektekre irányuló támogatások tagállamokban vagy a társult országokban székhellyel rendelkező jogalanyok között történő átruházhatóságának biztosítására. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
A Bizottság javaslata szerint a támogatási megállapodásokat elvileg jogalanyokkal fogják megkötni és nem az egyes kutatókkal. A hetedik keretprogram más részeivel szemben (lásd a Bíróságnak a több partnerrel végzendő közvetett cselekvésekre szerveződött konzorciumok egyszerűsített irányítására vonatkozó javaslatát) az EKT keretében végzendő, a kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projektekre vonatkozó támogatásokat egy meghatározott kutató vagy kutatói team kutatási tevékenységeinek finanszírozása érdekében ítélik oda . Ez azt a problémát okozza, hogy biztosítani kell a kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projektek támogatásának átruházhatóságát, ha egy meghatározott kutató átmegy egy másik kutatási szervezetbe (lásd a 9. cikk (2) bekezdését). | |
Módosítás: 50 9a. cikk (új) | |
|
9a. cikk |
|
Kutatás a KKV-k javára. |
|
Célzott intézkedéseket vezetnek be a KKV-k és kisebb kutatócsoportok közös technológiai kezdeményezésekben (KTK-k) és – adott esetben – a döntéshozatalban való részvételének elősegítésére és támogatására. A Bizottság javaslatot nyújt be a szükséges jogszabályi intézkedésekre. |
Indokolás | |
A Tanács által jóváhagyott közös technológiai kezdeményezésen belüli független, ambiciózus, és hosszú távú kutatási projektet nem szabad az időszakos értékelésekkel és az ebből eredő bizonytalanságokkal labilissá tenni, ami egy hatékony – csak egyetlen felülvizsgálatnak (és remélhetőleg csak kisebb kiigazításoknak) alávetett – irányítási kereten belül az egyértelmű és megingathatatlan kötelezettségvállalás ellen hatna. | |
Ez a módosítás Jerzy Buzeknek a 7. keretprogramról szóló jelentéstervezetéhez fűzött 1264 és 1268. módosítás helyébe lép. | |
Módosítás: 51 11. cikk | |
A jelen fejezetben előírt minimumfeltételek és az egyedi programokban vagy a vonatkozó munkaprogramokban lefektetett esetleges további feltételek teljesülése esetén a közvetett cselekvések nyitva állnak a nemzetközi szervezetek és a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok részvétele előtt. |
A jelen fejezetben előírt minimumfeltételek és az egyedi programokban vagy a vonatkozó munkaprogramokban lefektetett esetleges további feltételek teljesülése esetén a közvetett cselekvések nyitva állnak a nemzetközi szervezetek és a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok részvétele előtt. A 31. cikktől eltérően, a harmadik országbeli résztvevők – amennyiben ezt választják – kutatónként kiszámított, átalányösszegű visszatérítésben is részesülhetnek. A közvetett cselekvésekben résztvevőkre vonatkozó szabályokat a konzorciumi megállapodás megfelelő rendelkezéseivel összhangban állapítják meg. |
Módosítás: 52 11. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
Az alkalmazandó átalányösszeget a Bizottság a harmadik országok jellemzőivel összhangban határozza meg. |
Indokolás | |
A harmadik országbeli résztvevők számára gyakran okoz nehézséget valós költségeik megállapítása, és így a társfinanszírozás rájuk eső arányos részének biztosítása. Egy átalányösszeg megoldhatná ezt a problémát. | |
Módosítás: 53 12. cikk | |
A jelen fejezetben előírt minimumfeltételeken túlmenően az egyedi programok és a munkaprogramok további feltételeket írhatnak elő a résztvevők minimális számára vonatkozóan. |
A jelen fejezetben előírt minimumfeltételeken túlmenően az egyedi programok a közvetett cselekvés jellegének és céljainak függvényében előírhatnak további feltételeket a résztvevők típusára és indokolt esetben székhelyére vonatkozóan is. |
Az egyedi programok és a munkaprogramok a közvetett cselekvés jellegének és céljainak függvényében előírhatnak további feltételeket a résztvevők típusára és indokolt esetben székhelyére vonatkozóan is. |
|
Indokolás | |
Ha a kritériumok évente változnának, a tudományos közösségnek a programokat állandóan ki kellene igazítania. | |
Módosítás: 54 13. cikk | |
Pályázati felhívás |
Pályázati felhívás |
(1) A Bizottság a vonatkozó egyedi programokban és munkaprogramokban meghatározott követelményekkel összhangban pályázati felhívásokat ad ki közvetett cselekvésekre.
|
(1) A Bizottság a vonatkozó egyedi programokban és munkaprogramokban meghatározott követelményekkel összhangban pályázati felhívásokat ad ki, amelyek között szerepelhetnek meghatározott csoportoknak, például a KKV-knek szánt felhívások. |
A végrehajtási szabályokban előírt közzétételen túlmenően a Bizottság a pályázati felhívásokat a hetedik keretprogram internetes oldalain, egyedi információs csatornákon, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül teszi közzé. |
A végrehajtási szabályokban előírt közzétételen túlmenően a Bizottság a pályázati felhívásokat a hetedik keretprogram internetes oldalain, egyedi információs csatornákon, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül teszi közzé. |
(2) A pályázati felhívásban a Bizottság szükség esetén megjelöli, ha a pályázók nem kötelesek konzorciumi megállapodást kötni. |
(2) A pályázati felhívásban a Bizottság szükség esetén megjelöli, ha a pályázók nem kötelesek konzorciumi megállapodást kötni. |
|
(2a) A pályázati felhívások céljait gondosan ki kell alakítani, és a felhívásoknak világos célkitűzésekkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a pályázók szükségtelenül ne válaszoljanak rájuk. |
|
(2b) A kiválasztási kritériumok meghatározzák a projektek jellemzőit, minőségét és végrehajtását. |
Módosítás: 55 14. cikk | |
A Bizottság nem ír ki pályázati felhívást: |
A költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban a Bizottság nem ír ki pályázati felhívást: |
a) a végrehajtási szabályokkal összhangban az egyedi programokban, vagy ha az egyedi program lehetővé teszi a munkaprogramokban kedvezményezettek megnevezését, a munkaprogramokban megnevezett jogalanyok által végrehajtandó koordinációs és támogatási cselekvésekre; |
a) az egyedi programokban, vagy ha az egyedi program lehetővé teszi a munkaprogramokban kedvezményezettek megnevezését, a munkaprogramokban megnevezett jogalanyok által végrehajtandó koordinációs és támogatási cselekvésekre; |
|
aa) a technológiai kezdeményezések létrehozásának előkészítésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvések, ha ezek az adott területen érdekelt résztvevők reprezentatív mintáját magukban foglalják és az egyedi program megengedi a munkaprogramok számára a kedvezményezettek azonosítását a végrehajtási szabályokkal összhangban; |
b) a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó beszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvésekre; |
b) szerződés alapján létrehozott és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint kiválasztott áru vagy szolgáltatás beszerzése céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvésekre; |
|
ba) a tanulmányi, kutatási és képzési ösztöndíjak és jutalomdíjak versenyeket követő odaítélésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvések; |
c) a független szakértők kijelölésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvésekre; |
c) a független szakértők kijelölésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvésekre; |
d) egyéb olyan cselekvésekre, amelyek esetében ezt a költségvetési rendelet vagy a végrehajtási szabályok előírják. |
d) egyéb olyan cselekvésekre, amelyeket a hetedik keretprogram létrehozásáról szóló [.../.../...] határozat III. mellékletének a) részében meghatározott európai parlamenti és tanácsi (vagy az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően tanácsi) határozatok alapján hajtanak végre. |
|
Az európai technológiai platformok kifejlesztéséhez és megvalósításához kapcsolódó igazgatási költségek egy részének fedezésére eseti alapon lehet támogatást nyújtani. Az ilyen támogatási cselekvések kedvezményezettjeit a munkaprogramban kell meghatározni. |
Módosítás: 56 7. fejezet 2. szakasz 2. alszakasz cím | |
A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE |
A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSE, KIVÁLASZTÁSA ÉS MEGTÁRGYALÁSA, VALAMINT A TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSE |
Módosítás: 57 15. cikk | |
Értékelés, kiválasztás és a szerződés odaítélése |
Értékelési elvek, valamint kiválasztási és odaítélési kritériumok |
(1) A Bizottság a pályázati felhívásra beérkező pályázatokat az egyedi programban és a munkaprogramban előírt értékelési elvek, kiválasztási kritériumok, és szerződés-odaítélési kritériumok alapján értékeli. |
(1) A Bizottság a pályázati felhívásra beérkező pályázatokat az egyedi programban és a munkaprogramban előírt értékelési elvek, független szakértői értékelés, kiválasztási kritériumok, és szerződés-odaítélési kritériumok alapján értékeli. Az „Ötletek” egyedi program tekintetében az egyes projektekre alkalmazandó egyedüli kritérium a kiválóság. Az „Emberek” egyedi program tekintetében a kritériumok a pályázók (kutatók vagy szervezetek) kvalitásainak és a továbbfejlődési potenciáljuk értékelésére szolgálnak, beleértve szükség esetén a működőképességüket, a javasolt tevékenység minőségét a tudományos képzés vagy a tudástranszfer tekintetében, a javasolt tevékenység rendszerező hatását, amelyet annak mértéke szerint határoznak meg, hogy a tevékenység mennyire segíti elő az egyedi program és a munkaprogram céljainak elérését. Az „Együttműködés” és a „Kapacitások” egyedi programok alkalmazásában a kritériumok a következők: |
|
a) tudományos és technológiai kiválóság és az innováció mértéke |
|
b) a projektnek az a képessége, hogy a résztvevők számára megteremtse a versenyképes növekedés alapját; |
|
c) képesség a közvetett cselekvés sikeres végrehajtására és eredményes irányítására az erőforrások és a szakértelem, különösen a résztvevők által megállapított szervezeti szabályok tekintetében; |
|
d) fontosság az egyedi program célkitűzései tekintetében; |
|
e) a mobilizált erőforrások kritikus tömege és a közösségi politikákhoz való hozzájárulásuk; |
|
f) a megszerzett ismeretek hasznosítására és terjesztésére vonatkozó terv minősége, potenciál az innováció előmozdítása tekintetében és egyértelmű szabályok a szellemi tulajdon kezelésére. |
A munkaprogram előírhat különös kritériumokat, és meghatározhatja a kritériumok alkalmazásának részletes szabályait. |
A munkaprogram előírhat különös kritériumokat, és meghatározhatja a kritériumok alkalmazásának részletes szabályait. |
|
(1b) Ahol a keretprogramban vagy a pályázati felhívásban kialakították, távértékelés is végrehajtható. |
(2) Nem választható ki az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg az egyedi programban, a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az ilyen pályázatok az értékelési, a kiválasztási és a szerződés-odaítélési eljárásokból bármikor kizárhatók. |
(2) Nem jogosult részvételre az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg az egyedi programban, a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az ilyen pályázatok független szakértői tanácsok kérése után bármikor kizárhatók. |
(3) A pályázatokat az értékelés eredményei alapján kell kiválasztani.
|
(3) A pályázatokat az értékelés eredményei alapján kell rangsorolni, és ennek megfelelően kiválasztani. |
|
(3a) A hetedik keretprogram tekintetében az értékelést végzőknek szóló útmutatókat, és az értékelést végzők kiválasztására vonatkozó kritériumokat nyilvánosságra kell hozni. |
Módosítás: 58 15a. cikk (új) | |
|
15a. cikk Tájékoztatás és tanácsadás |
|
A Bizottság pénzügyi támogatások nyújtásáért felelős szolgálatai együttesen létrehozzák a pályázók számára tájékoztatás nyújtásával és tanácsadással megbízott közös egységet. Ez az egység különösen: |
|
- meghatározza a hasonló finanszírozási típusú pályázati formanyomtatványokra vonatkozó közös előírásokat és ellenőrzi a pályázati formanyomtatványok hosszát és olvashatóságát, |
|
- tájékoztatja a potenciális pályázókat (különösen szemináriumok és írásos útmutató révén) és |
|
- adatbankot tart fenn a pályázók értesítésére vonatkozóan. |
Indokolás | |
A jövőbeli közös egységnek biztosítania kell, hogy a támogatások kedvezményezettjei egységesen magas színvonalú bánásmódban részesüljenek. Ennek jelentősen csökkentenie kellene a támogatások kedvezményezettjeinek és a támogatások odaítélésében érintett osztályok igazgatási költségeit. Egy központi adatbank létrehozása szükségtelenné teszi majd a pályázati dokumentumok többszörös benyújtásának szükségességét, ami – mind a Bizottság, mind pedig a pályázók számára – időt és pénzt fog megtakarítani. | |
Módosítás: 59 16. cikk (2), (3) és (4) bekezdés | |
(2) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős benyújtási eljárásról rendelkezik, akkor a második szakaszban csak azok a pályázók kapnak felhívást részletes pályázat benyújtására, amelyek pályázata kielégítette az első szakasz értékelési kritériumait. |
(2) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős benyújtási eljárásról rendelkezik, akkor a második szakaszban csak azok a pályázók kapnak felhívást részletes pályázat benyújtására, amelyek pályázata kielégítette az első szakasz értékelési kritériumait. |
|
Az eljárás első szakasza a benyújtott és elfogadható pályázatok első értékelésére korlátozódik. Ha az eljárás ezen szakaszának végén egyértelmű, hogy valamely pályázatoknak nincs esélye a sikerre, akkor a pályázókat tájékoztatják erről. |
|
Az eljárás második szakaszának különböznie kell az elsőtől, különös tekintettel a pályázók által benyújtandó igazoló dokumentumok körére és tartalmára. Ha egy pályázótól további igazoló dokumentumok benyújtását követelik meg, akkor ebből a célból teljes mértékben és pontosan tájékoztatja őt erről a Bizottság. |
|
Az összegyűjtött adatokat adatbankba kell bevinni. Erőfeszítéseket kell tenni az eljárás gyors lefolytatásának biztosítására. |
|
Az eljárás során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania annak biztosítására, hogy a pályázók számára a közzétételből, a dokumentációból és a pénzügyi támogatással kapcsolatban előírt más okirati bizonyítékokból adódóan felmerült költségek ne legyenek aránytalanok a nyújtandó pénzügyi támogatáshoz képest. |
(3) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős értékelési eljárásról rendelkezik, akkor az értékelés második szakaszában csak azok a pályázatok vesznek részt, amelyek néhány kritérium értékelése alapján az első szakaszban megfelelőnek bizonyultak. |
(3) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős értékelési eljárásról rendelkezik, akkor az értékelés második szakaszában csak azok a pályázatok vesznek részt, amelyek néhány kritérium értékelése alapján az első szakaszban megfelelőnek bizonyultak. |
|
Az értékelési eljárás első és második szakasza sem haladhatja meg semmilyen esetben a hat hónapot. |
|
(3a) Ha a munkaprogram másként nem írja elő, a közvetett cselekvésekre tett ajánlatokat elektronikus úton kell benyújtani. |
(4) A Bizottság szabályokat fogad el és tesz közzé annak biztosítására, hogy a közvetett cselekvések résztvevői létezésének, jogállásának és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése következetes módon történjék. |
(4) A Bizottság szabályokat fogad el és tesz közzé annak biztosítására, hogy a közvetett cselekvések résztvevői létezésének, jogállásának és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése következetes módon történjék. A Bizottság ebből a célból központi adatbankot hoz létre és használ, amely tartalmazza a pályázókra vonatkozóan megkövetelt jogi és pénzügyi információkat. |
|
(4a) A Bizottság a hetedik keretprogram hivatalos internetes oldalán közzéteszi a támogatott projektekről szóló információkat, kivéve, ha ezek az információk bizalmasak. |
|
(4b) A pályázat kiválasztása esetén a Bizottság – a munkaprogram és a pályázati felhívás határain belül, valamint a pályázat értékelése eredményének figyelembevételével – szükség esetén megállapodhat a résztvevőkkel a közvetett cselekvés tudományos, működtetési és pénzügyi vonatkozásainak módosításáról. |
Módosítás: 60 16a. cikk (új) | |
|
16a. cikk |
|
A résztvevők közvetett cselekvéseinek létezésére, jogi helyzetére, valamint működési és pénzügyi kapacitásaira irányuló ellenőrzés |
|
A Bizottság felelős a résztvevők közvetett cselekvéseinek létezésére, jogi helyzetére, valamint működési és pénzügyi kapacitásaira irányuló ellenőrzésért. |
|
Az ellenőrzés a felek által biztosított megfelelő igazoló iratokon alapul, amelyek lehetővé teszik a létezésről, jogi helyzetről valamint működési és pénzügyi kapacitásról való meggyőződést. Ezeket az iratokat meghatározott időszakonként, vagy a Bizottság kérésére kell frissíteni. |
|
A kettős ellenőrzés elkerülése érdekében a Bizottság igazolja a sikeres ellenőrzést, amelyet további felhívás hiányában az ugyanazon résztvevő által benyújtott valamennyi javaslat tekintetében elégségesnek kell tekinteni. E célból a Bizottság egyetlen ellenőrzési és hitelesítési rendszert vezet be, és erre vonatkozó egyedi szabályokat fogad el és tesz közzé. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 61 17. cikk | |
(1) A Bizottság a hetedik keretprogramban és egyedi programjaiban előírt értékelés segítésére független szakértőket jelöl ki. |
(1) A Bizottság a hetedik keretprogramban és egyedi programjaiban előírt, közvetett cselekvésekre vonatkozó értékelés segítésére független szakértőket jelöl ki. |
A 13. cikkben említett koordinációs és támogatási cselekvések esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli. |
A 13. cikkben említett koordinációs és támogatási cselekvések esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli. |
(2) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik és ismereteik alapján kell kiválasztani. |
(2) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik és ismereteik alapján kell kiválasztani, és számukra adott esetben megfelelő szintű hozzáférést kell biztosítani a Bizottság szolgálatai által az Európai Unió minősítettnek nyilvánított információihoz. |
A független szakértőket az alkalmas jelöltek jegyzékének összeállítása érdekében magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, illetve nemzeti kutatóintézetek, kutatási intézmények vagy vállalkozások részére kibocsátott felhívások alapján kell kiválasztani. |
A független szakértőket az alkalmas jelöltek jegyzékének összeállítása érdekében magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, illetve jelentős szervezetek, például nemzeti kutatóintézetek, kutatási intézmények vagy vállalkozások részére kibocsátott felhívások alapján kell kiválasztani. |
Ha szükségesnek ítéli meg, a Bizottság a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező személyt is felkérhet. |
|
Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy független szakértői csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn. |
Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy független szakértői csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn. |
|
(2a) A kutatók által javasolt „felderítő” kutatás értékelésére és nyomon követésére a Bizottság az EKT Tudományos Tanácsának javaslata alapján szakértőket jelöl ki. |
(3) A független szakértő kijelölésekor a Bizottság megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy a szakértő részéről a véleményezésre szánt üggyel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség. |
(3) A Bizottság megfelelő lépéseket tesz annak biztosítására, hogy a szakértő részéről a véleményezésre szánt üggyel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség. |
(4) A Bizottság kijelölésiokmány-mintát (a továbbiakban: kijelölési okmány) fogad el, amely nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a szakértő részéről a kinevezéskor nem áll fenn összeférhetetlenség, valamint arról, hogy a szakértő vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot, ha a véleményezés vagy feladatai elvégzése során összeférhetetlenség merül fel. A Bizottság a Közösség nevében minden független szakértővel külön-külön hoz létre kijelölési okmányt. |
(4) A Bizottság kijelölésiokmány-mintát (a továbbiakban: kijelölési okmány) fogad el, amely nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a szakértő részéről a kinevezéskor nem áll fenn összeférhetetlenség, valamint arról, hogy a szakértő vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot, ha a véleményezés vagy feladatai elvégzése során összeférhetetlenség merül fel. A Bizottság a Közösség nevében minden független szakértővel külön-külön hoz létre kijelölési okmányt. |
(5) A Bizottság a megfelelő médiumok révén rendszeresen közzéteszi azon független szakértők jegyzékét, akik egy-egy egyedi programban közreműködtek.
|
(5) A Bizottság legkésőbb a hetedik keretprogram hatálybalépésének napján közzéteszi a projektjavaslatok értékelésére alkalmas valamennyi szakértő nevét. E dokumentáció bármikor megtekinthető.A Bizottság a megfelelő médiumok révén rendszeresen, de évente legalább egyszer közzéteszi azon független szakértők jegyzékét, akik egy-egy egyedi programban közreműködtek. |
Módosítás: 62 II. fejezet 2. szakasz 3. alszakasz cím | |
VÉGREHAJTÁS ÉS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS |
A KÖZVETETT CSELEKVÉSEK VÉGREHAJTÁSA ÉS A TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS |
Módosítás: 63 18. cikk | |
(1) A résztvevők végrehajtják a közvetett cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtesznek. A közvetett cselekvés résztvevői a Közösség vonatkozásában együttesen és egyetemlegesen végzik a munkát. |
(1) A résztvevők végrehajtják a közvetett cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtesznek. A közvetett cselekvés valamennyi résztvevője a közösen létrehozott munkaprogrammal összhangban köteles a munkáját végezni. A résztvevők azonban a Közösség felé nem felelnek a valamely más résztvevőnek kifizetett közösségi pénzügyi hozzájárulás visszafizetéséért, sem pedig a Közösséget érintő, valamely más résztvevő kötelezettségeinek nem teljesítéséből eredő költségekért, kiadásokért vagy károkért, kivéve, ha a pénzösszegek helytelen felhasználásának közös felelőssége nyilvánvaló. |
(2) A Bizottság a 19. cikk (7) bekezdésében előírt minta alapján, az érintett finanszírozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével elkészíti a Közösség és a résztvevők közötti támogatási megállapodást. |
(2) A Bizottság a 19. cikk (7) bekezdésében előírt minta alapján, az érintett finanszírozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével elkészíti a Közösség és a résztvevők közötti támogatási megállapodást. |
(3) A résztvevők nem vállalhatnak a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlen kötelezettségeket. |
(3) A résztvevők nem vállalhatnak a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlen kötelezettségeket. |
(4) Ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit, a többi résztvevő ilyenkor is kiegészítő közösségi hozzájárulás nélkül köteles teljesíteni a támogatási megállapodást, kivéve akkor, ha a Bizottság ez alól kifejezetten felmentést ad.
|
(4) Ha valamely résztvevő nem teljesíti a közvetett cselekvés végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit, a többi résztvevő ilyenkor is kiegészítő közösségi hozzájárulás nélkül köteles teljesíteni a támogatási megállapodást, kivéve akkor, ha a Bizottság ez alól kifejezetten felmentést ad. |
(5) Ha egy cselekvés végrehajtása ellehetetlenül vagy a résztvevők a cselekvést nem hajtják végre, a Bizottság gondoskodik a cselekvés megszüntetéséről.
|
(5) Ha egy cselekvés végrehajtása ellehetetlenül vagy a résztvevők a cselekvést nem hajtják végre, a Bizottság a 20. cikkel összhangban gondoskodik a cselekvés megszüntetéséről. |
(6) A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság értesüljön minden olyan eseményről, amely hatással lehet a közvetett cselekvés végrehajtására vagy a Közösség érdekeire. |
(6) A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság értesüljön minden olyan eseményről, amely hatással lehet a közvetett cselekvés végrehajtására vagy a Közösség érdekeire. |
|
(6a) A közvetett cselekvésben részt vevő jogalanyok a munka egyes elemeit harmadik felekkel alvállalkozás formájában elvégeztethetik. Ha a résztvevők alvállalkozási szerződéseket kötnek a közvetett cselekvéssel összefüggő valamely részfeladatok ellátásáról, a közvetett cselekvés végrehajtására vonatkozó kötelezettségek továbbra is kötik őket. |
Módosítás: 64 19. cikk | |
A támogatási megállapodás általános rendelkezései (1) A támogatási megállapodás a [.../.../...] határozattal, e rendelettel, a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal, valamint a közösségi jog általános elveivel összhangban meghatározza a résztvevők Közösséggel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit. |
A támogatási megállapodás általános rendelkezései (1) A támogatási megállapodás a [.../.../...] határozattal, e rendelettel, a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal, valamint a közösségi jog általános elveivel összhangban meghatározza a résztvevők Közösséggel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit. |
A támogatási megállapodás ugyanezen feltételekkel összhangban meghatározza azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a közvetett cselekvés végrehajtása során válnak résztvevővé. |
|
|
(1a) A Bizottság a 13. cikkben foglaltak kivételével valamennyi közvetett cselekvés esetében a 7. cikkben meghatározott támogatásimegállapodás-minta segítségével támogatási megállapodást köt a Közösség és a résztvevők nevében eljáró koordinátor között. |
(2) A támogatási megállapodás szükség szerint előírja, hogy a közösségi pénzügyi hozzájárulás mely része alapul a támogatható költségek megtérítésén, és mely része átalányfinanszírozáson (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegeken. |
(2) A támogatási megállapodás meghatározza a cselekvés időtartamát, az elvégzendő tudományos és technikai feladatokat, a becsült összes költség költségvetését és a közvetett cselekvéshez nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás legmagasabb összegét, a munkaprogramban és adott esetben a pályázati felhívásban meghatározott feltételekkel összhangban. |
(3) A támogatási megállapodás meghatározza, hogy a konzorcium összetételében bekövetkező mely változások teszik szükségessé pályázati felhívás előzetes közzétételét. |
|
(4) A támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők a kérdéses közvetett cselekvés végrehajtásáról rendszeres időközi jelentéseket bocsássanak a Bizottság rendelkezésére. |
(4) A támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők a kérdéses közvetett cselekvés végrehajtásáról évente legfeljebb két időközi jelentést bocsássanak a Bizottság rendelkezésére, illetve adott esetben rendelkezéseket tartalmazhat az érintett közvetett cselekvés végrehajtása értékelésének felülvizsgálatairól. |
(5) A támogatási megállapodás szükség szerint előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell az új ismeretek tulajdonjogának harmadik félre történő átruházására irányuló esetleges szándékról. |
|
6) Ha a támogatási megállapodás a résztvevők számára olyan tevékenységek elvégzését írja elő, amelyek harmadik felek javát szolgálják, a résztvevők kötelesek ezt széles körben nyilvánosságra hozni, és a harmadik feleket átlátható, méltányos és részrehajlástól mentes módon beazonosítani, értékelni és kiválasztani. Ha a munkaprogram lehetővé teszi, a támogatási megállapodás előírhat kritériumokat e harmadik felek kiválasztására. A Bizottság a harmadik felek kiválasztásával szemben kifogási jogot tart fenn. |
6) Ha a támogatási megállapodás a résztvevők számára olyan tevékenységek elvégzését írja elő, amelyek harmadik felek javát szolgálják, a résztvevők kötelesek ezt széles körben nyilvánosságra hozni, és a harmadik feleket átlátható, méltányos és részrehajlástól mentes módon beazonosítani, értékelni és kiválasztani. Ha a munkaprogram lehetővé teszi, a támogatási megállapodás előírhat kritériumokat e harmadik felek kiválasztására. A Bizottság a harmadik felek kiválasztásával szemben kifogási jogot tart fenn. |
(7) A Bizottság e rendelettel összhangban támogatási megállapodás-mintát dolgoz ki. |
(7) A Bizottság e rendelettel összhangban támogatási megállapodás-mintát dolgoz ki. |
(8) A támogatási megállapodás-mintának tükröznie kell a Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében lefektetett elveket. A támogatásmegállapodás-mintának a szükségesnek ítélt mértékben ki kell terjednie az oktatással minden szinten fennálló szinergiákra; a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók közösségén kívül, a széles közvélemény részvételével folytatandó párbeszéd előmozdítására való készségre és képességre; a nők kutatásban történő részvételét és szerepét fokozó tevékenységekre; valamint a kutatás társadalmi-gazdasági vonatkozásaival foglalkozó tevékenységekre. |
(8) A támogatási megállapodás-mintának többek között figyelembe kell vennie a Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében lefektetett általános elveket. A támogatásmegállapodás-mintának a szükségesnek ítélt mértékben ki kell terjednie az oktatással minden szinten fennálló szinergiákra; a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók közösségén kívül, a széles közvélemény részvételével folytatandó párbeszéd előmozdítására való készségre és képességre; a nők kutatásban történő részvételét és szerepét fokozó tevékenységekre; valamint a kutatás társadalmi-gazdasági vonatkozásaival foglalkozó tevékenységekre. |
Módosítás: 65 20. cikk (1) bekezdés | |
(1) Abban a terjedelemben, amelyben ez a rendelet ezeket a kötelezettségeket nem szabályozza, a támogatási megállapodásban elő kell írni az egyes résztvevők hozzáférési jogokkal, felhasználással és terjesztéssel összefüggő kötelezettségeit. |
(1) Abban a terjedelemben, amelyben ez a rendelet ezeket a jogokat és kötelezettségeket nem szabályozza, a támogatási megállapodásban elő kell írni az egyes résztvevők hozzáférési jogokkal, felhasználással és terjesztéssel összefüggő jogait és kötelezettségeit. |
Módosítás: 66 21. cikk | |
A támogatási megállapodásban elő kell írni a megállapodás teljes vagy részleges megszűnésének eseteit különösen e rendelet megsértésével, a teljesítés elmaradásával és a szerződésszegéssel összefüggésben, és meg kell határozni, milyen következményekkel jár a résztvevőkre nézve, ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit. |
A támogatási megállapodásban elő kell írni a megállapodás teljes vagy részleges megszűnésének eseteit különösen e rendelet megsértésével, a teljesítés elmaradásával és a szerződésszegéssel összefüggésben, és meg kell határozni, milyen következményekkel jár az egyes résztvevőkre nézve, ha nem teljesítik kötelezettségeiket. |
Indokolás | |
Elkerülendő, hogy a rendelet azt sugallja, hogy a támogatási megállapodás újra bevezeti az egyetemleges pénzügyi felelősséget. | |
Módosítás: 67 22. cikk (3) bekezdés | |
(3) A biztonság és az űrkutatás területén folytatott közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket tartalmazhat a titoktartásra, az információk bizalmasságára, a hozzáférési jogokra, az új ismeretek tulajdonjogának átruházására és az új ismeretek felhasználására vonatkozóan. |
(3) A támogatási megállapodás különös rendelkezéseket tartalmazhat a konzorcium összetételére és az abban történt változásokra, a titoktartásra, az információk bizalmasságára, a hozzáférési jogokra, a tulajdonjogra, az új ismeretek tulajdonjogának átruházására és az új ismeretek felhasználására vonatkozóan, figyelembe véve a bizonyos technológiai területek különlegességét és annak a piacnak a szerkezetét, ahol azt kifejlesztik és értékesítik. Ez többek között a biztonság és az űrkutatás területén érvényes. |
Módosítás: 68 22. cikk (4a) bekezdés (új) | |
|
(4a) Kutatók által javasolt „felderítő” kutatási projektek esetében a támogatási megállapodás a terjesztésre vonatkozó egyedi előírásokat határozhat meg. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 69 23. cikk cím | |
Aláírás és csatlakozás |
Aláírás és csatlakozás több partnerre kiterjedő közvetett cselekvések esetében |
Módosítás: 70 23. cikk (1) bekezdés | |
A támogatási megállapodás a koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba. |
(1) A támogatási megállapodás a többi résztvevő nevében eljáró koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba. |
Módosítás: 71 23. cikk (2) bekezdés | |
A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott hozzá. |
(2) A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott a konzorciumi szerződéshez. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 72 23. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
(2a) A konzorcium összetételében bekövetkező változásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges a 26. cikk (4) bekezdésének megfelelően. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 73 24. cikk | |
Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok megállapodást (a továbbiakban: konzorciumi megállapodást) kötelesek kötni a következő kérdések szabályozására: |
(1) Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a közvetett cselekvés résztvevői megállapodást (a továbbiakban: konzorciumi megállapodást) kötnek – amely a közvetett cselekvés résztvevői számára a támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban további jogokat és kötelezettségeket írhat elő – többek között a következő kérdések szabályozására: |
a) a konzorcium belső szervezete; |
a) a konzorcium belső szervezete; |
b) a közösségi pénzügyi hozzájárulás elosztása; |
b) a közösségi pénzügyi hozzájárulás kiutalásának és elosztásának módozatai;
|
c) a terjesztés és a felhasználás kiegészítő szabályai, beleértve szükség szerint a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megállapodásokat is; |
c) az eredményekhez való hozzáférés, az eredmények tulajdonjogának, a tulajdonjog átruházásának, az eredmények terjesztésének és felhasználásának kiegészítő szabályai, beleértve szükség szerint a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megállapodásokat is; |
d) a belső viták rendezésének módja. |
d) a belső viták rendezésének módja; a konzorciumoknak eljárásokat kell kidolgozniuk a viták vagy hatáskörrel való visszaélések esetére; |
|
da) a résztvevők közötti kötelezettségekre, kártérítésekre és titkosságra vonatkozó szabályok; |
|
(2) A konzorciumi megállapodást a közvetett cselekvésben részt venni kívánó valamennyi résztvevőnek meg kell kötnie azelőtt, hogy a támogatási megállapodást a koordinátor aláírja. |
|
Ha valamely ETP tagja kutatási projektben vesz részt, a konzorciumi megállapodásban rögzített szabályok alkalmazandók. Ilyen esetben a konzorciumi megállapodásnak kifejezetten rendelkezéseket kell tartalmaznia a KKV-k részvételének elősegítésére. |
Módosítás: 74 25. cikk | |
(1) A közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok a következő feladatoknak e rendelettel, a költségvetési rendelettel, a végrehajtási szabályokkal és a támogatási megállapodással összhangban történő ellátására koordinátort választanak maguk közül: |
(1) A közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok a következő feladatoknak e rendelettel, a költségvetési rendelettel, a végrehajtási szabályokkal és a támogatási megállapodással összhangban történő ellátására koordinátort választanak maguk közül: (A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.) |
|
-a) annak biztosítása, hogy a közvetett cselekvésben részt vevő jogalanyok eleget tesznek a támogatási megállapodás és a konzorciumi megállapodás szerinti kötelzettségeiknek; |
a) annak biztosítása, hogy a támogatási megállapodásban megjelölt jogalanyok az abban foglaltaknak megfelelően eleget tesznek a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás alaki követelményeinek; |
a) annak ellenőrzése, hogy a támogatási megállapodásban megjelölt jogalanyok az abban foglaltaknak megfelelően eleget tesznek a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás alaki követelményeinek. |
b) a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvétele és szétosztása; |
b) a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvétele és szétosztása a konzorciumi és a támogatási megállapodással összhangban; |
c) a pénzügyi elszámolások rendben tartása, nyilvántartások vezetése, valamint a 36. cikkel összhangban a Bizottság tájékoztatása a közösségi pénzügyi hozzájárulás szétosztásáról; |
c) a kiadásokról és elszámolásokról nyilvántartások vezetése, valamint a 23. cikk b) pontjával és a 35. cikkel összhangban a Bizottság tájékoztatása a közösségi pénzügyi hozzájárulás szétosztásáról; |
d) a résztvevők és a Bizottság között hatékony és korrekt párbeszéd biztosítása. |
d) a résztvevők és a Bizottság közötti hatékony és korrekt jelentéstétel biztosítása a munkában elért haladásról, a 19. cikk (4) bekezdésével összhangban; |
(2) A koordinátor személyét a támogatási megállapodásban meg kell jelölni. Új koordinátor kijelöléséhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. |
(2) A koordinátor személyét a konzorciumi megállapodásban meg kell jelölni. |
|
(2a) Ahol a konzorciumi megállapodás meghatározza, a koordinátor alvállalkozói szerződést köthet a 33. cikk (4) bekezdésében felsorolt adminisztratív és irányítási tevékenységekre. |
Módosítás: 75 26. cikk | |
(1) A közvetett cselekvés résztvevői javasolhatják új résztvevő felvételét vagy meglévő résztvevő eltávolítását. |
(1) A közvetett cselekvés résztvevői megállapodhatnak új résztvevő felvételéről vagy – megfelelően indokolt esetekben – meglévő résztvevő eltávolításáról, a konzorciumi megállapodás megfelelő rendelkezéseivel összhangban. |
(2) A folyamatban lévő cselekvéshez csatlakozó jogalany köteles csatlakozni a támogatási megállapodáshoz. |
(2) A folyamatban lévő cselekvéshez csatlakozó jogalany köteles csatlakozni a támogatási megállapodáshoz és a konzorciumi megállapodáshoz. |
|
(3) Ha a konzorciumi megállapodás előírja, a koordinátor adminisztratív és a projekt stratégiai irányítását nem befolyásoló, nem alapvető irányítási tevékenységek ellátására alvállalkozói szerződést köthet. |
(3) Ha a támogatási megállapodás előírja, a konzorcium pályázati felhívást tesz közzé és ezt egyedi tájékoztató eszközökkel, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalain, szakmai sajtótermékekben és kiadványokban, valamint a tagállamok és a társult országok által a tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül széles körben terjeszti. A konzorcium a pályázatokat a 15., illetve a 17. cikkben előírt elvek alapján az eredeti cselekvésre irányadó kritériumok szerint, a konzorcium által kijelölt független szakértők segítségével értékeli. |
(3a) A támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a folyamatban lévő cselekvéshez csatlakozó jogalanyokat méltányos, átlátható és versenyen alapuló módon kell kiválasztani. Ezen eljárásnak figyelembe kell vennie a kutatás igényeit, és nem lehet túlzottan költséges vagy időigényes. |
(4) A konzorcium az összetétel megváltozásáról értesíti a Bizottságot, amely az értesítéstől számított 45 napon belül kifogással élhet. Ha az összetétel megváltoztatásával együtt a konzorcium a támogatási megállapodás más olyan módosításaira is javaslatot tesz, amelyek közvetlenül nem függnek össze az összetétel megváltoztatásával, akkor ezekhez a változtatásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. |
(4) A konzorcium összetételének javasolt megváltoztatásáról értesíti a Bizottságot. |
Módosítás: 76 27. cikk cím | |
Ellenőrzés |
Ellenőrzés és felülvizsgálat |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 77 27. cikk (1) bekezdés | |
A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását. |
(1) A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását. A Bizottság különösen ellenőrzi a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján benyújtott, az új ismeretek használatára és terjesztésére vonatkozó terv végrehajtását. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 78 27. cikk (2) bekezdés | |
A Bizottság ellenőrzi különösen a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről benyújtott tervek végrehajtását. Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködését. |
(2) A Bizottság időszakonként vagy a cselekvések befejezésekor elvégezheti a közvetett cselekvések felülvizsgálatát. Az ilyen felülvizsgálatokat el lehet végezni annak eldöntése érdekében is, hogy a közvetett cselekvést be kell-e fejezni a 18. cikk (5) bekezdése alapján. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 79 27. cikk (3) bekezdés | |
A Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködésével ellenőrzi a hetedik keretprogramot, egyedi programjait és szükség szerint a korábbi keretprogramokat. A Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértőkből csoportokat állíthat fel a közösségi kutatáspolitika végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásra. |
(3) A Bizottság ellenőrzi a hetedik keretprogramot, egyedi programjait, a projektszintű végrehajtási intézkedések arányosságát és szükség szerint a korábbi keretprogramokat. A Bizottság emellett tanácsot kérhet a közösségi kutatáspolitika végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásra. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 80 27. cikk (3a) bekezdés (új) | |
|
(3a) Ezekre a célokra a Bizottságot a 17. cikknek megfelelően választott független szakértők segíthetik. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 81 27. cikk (3b) bekezdés (új) | |
|
(3b) A Bizottság e cikk (1)-(3) bekezdésének megfelelően bemutatja ellenőrzési tevékenységének eredményeit a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság által elnökölt bizottságnak. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Mint azt a Számvevőszék ellenőrzései is tanúsítják, a programbiztottságok jelentős szerepet játszanak a KTF-keretprogramok ellenőrzésében. A Számvevőszék véleménye szerint ezért a „Részvételi szabályoknak” ki kell kötnie, hogy a Bizottság program-ellenőrzési tevékenységeinek eredményeit – beleértve a korábbi KTF-keretprogramokéit – az Európai Közösséget létrehozó szerződés 202. cikkével összhangban be kell nyújtani a tagállamok képviselőiből álló programbizottságnak (lásd (17) preambulumbekezdés és 27. cikk). | |
Módosítás: 82 27. cikk (3c) bekezdés (új) | |
|
(3c) Az EKT keretein belül finanszírozott, kutatók által javasolt „felderítő” kutatás ellenőrzésének felelőssége az EKT Tudományos Tanácsát vagy annak illetékes albizottságait terheli. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 83 27. cikk (3d) bekezdés (új) | |
|
(3d) Mivel az igazgatási és pénzügyi eljárások ellenőrzése és felülvizsgálata különösen fontos a KKV-k hatékony bevonásának megkönnyítése érdekében, az ellenőrzési és felülvizsgálati folyamat figyelembe veszi a programban részt vevő KKV-k véleményét és olyan teljesítménymutatókat iktat be, amelyek nyomon követik a szolgáltatás minőségének a részt vevő KKV-k által tapasztalt szintjét. |
Indokolás | |
Fontos a résztvevő-centrikus ellenőrzési és felülvizsgálati mechanizmusok alkalmazása annak biztosítása végett, hogy a hetedik keretprogram a KKV-k számára könnyebben hozzáférhető legyen. Ez lehetővé teszi a program hozzáférhetőségének folyamatos fejlesztését. | |
Módosítás: 84 27a. cikk (új) | |
|
27a. cikk |
|
Adatbázisok és elektronikus adatcsere |
|
A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a hetedik keretprogramban finanszírozott valamennyi közvetett cselekvéssel kapcsolatos adatot integrált adatbázisban, közös számítógépes rendszerben rögzítsék és dolgozzák fel. |
|
A Bizottság ösztönzi az elektronikus adatcserét a felhívások és támogatások kezelésének valamennyi formájában. |
Módosítás: 85 28. cikk (1) bekezdés bevezető rész | |
(1) A Bizottság kérésre bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely, az egyes közvetett cselekvések keretében elvégzett tevékenységből eredő új ismerettel kapcsolatos, a Bizottság birtokában lévő hasznos információt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek: |
(1) A 3. cikk megfelelő figyelembevételével a Bizottság kérésre bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely, az egyes közvetett cselekvések keretében elvégzett tevékenységből eredő új ismerettel kapcsolatos, a Bizottság birtokában lévő hasznos információt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek: |
Módosítás: 86 29. cikk (1) bekezdés bevezető rész | |
(1) Közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a közvetett cselekvésben részt vevő: |
A módosítás a magyar szöveget nem érinti. |
Módosítás: 87 29. cikk (2) bekezdés bevezető rész | |
(2) A nemzetközi európai érdekszervezettől eltérő nemzetközi szervezet, illetőleg nemzetközi együttműködésben nem partner harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részvétele esetén akkor adható közösségi pénzügyi hozzájárulás, ha a következő feltételek legalább egyike teljesül: |
(2) A nemzetközi európai érdekszervezettől eltérő nemzetközi szervezet, illetőleg a társult országtól eltérő vagy nemzetközi együttműködésben nem partner harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részvétele esetén akkor adható közösségi pénzügyi hozzájárulás, ha a következő feltételek legalább egyike teljesül: |
Indokolás | |
A módosítás nem igényel indokolást. | |
Módosítás: 88 30. cikk (1) bekezdés első albekezdés | |
(1) A hetedik keretprogram III. mellékletének a) részében meghatározott támogatásokat megvalósító közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a támogatható költségek megtérítésén kell alapulnia. |
(1) A hetedik keretprogram III. mellékletének a) részében meghatározott támogatásokat megvalósító közösségi pénzügyi hozzájárulásnak tartalmaznia kell a támogatható költségek teljes vagy részleges megtérítését. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 89 30. cikk (1) bekezdés második albekezdés | |
A közösségi pénzügyi hozzájárulás öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással vagy átalányösszegekkel együttesen is alkalmazható. A közösségi pénzügyi hozzájárulás ösztöndíj vagy díj formájában is adható. |
Néhány egyedi esetben a közösségi pénzügyi hozzájárulás öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással vagy átalányösszegekkel együttesen is alkalmazható. A közösségi pénzügyi hozzájárulás ösztöndíj vagy díj formájában is adható. A felhasználandó támogatás formáját a pályázati felhívásban kell meghatározni. |
Indokolás | |
A támogatások formáját előre kell ismerni. A kiszámíthatóság létfontosságú. | |
Módosítás: 90 30. cikk (2) bekezdés | |
(2) A közösségi pénzügyi hozzájárulást a teljes közvetett cselekvés költségeire vetítve kell kiszámítani, azonban az egyes résztvevők által bejelentett költségek alapján kell elszámolni. |
(2) A közvetett cselekvésre vonatkozó maximális közösségi pénzügyi hozzájárulást az egyes résztvevők által elvégzett tevékenységek és a becsült költségek összege alapján kell meghatározni. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Emellett a Bizottság 30. cikk (2) bekezdésében foglalt, a közösségi pénzügyi hozzájárulás kiszámítására vonatkozó javaslata nem következetes és pontos terminológia használatával egyértelművé kell tenni (azaz a „maximális közösségi pénzügyi hozzájárulást” a „becsült költségek költségvetése" alapján kell meghatározni). | |
Meg kell jegyezni, hogy e számítást a résztvevőnek kell elvégeznie az egyes résztvevők által elvégzett különböző tevékenységek, az átalányösszegek vagy egyedi tevékenységek esetében az átalányfinanszírozás eltérő használata, az egyedi költségszerkezetek és a társfinanszírozás különböző arányai alapján. Természeseten az ennek alapjául szolgáló elv alkalmazandó a 31. cikkben meghatározott támogatható költségek megtérítésére is. | |
Módosítás: 91 31. cikk | |
(1) A támogatáshoz a résztvevők társfinanszírozást kötelesek biztosítani. A támogatható költségek megtérítésén alapuló közösségi pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget. |
(1) A támogatáshoz a résztvevők társfinanszírozást kötelesek biztosítani. A támogatható költségek megtérítésén alapuló közösségi pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget. |
(2) A cselekvés végrehajtása után, a támogatás kifizetésekor figyelembe kell venni a bevételeket. |
(2) A cselekvés végrehajtása után, a támogatás kifizetésekor figyelembe kell venni a bevételeket a 33. cikk (5) bekezdésének megfelelően. |
|
(2a) Ha a közvetett cselekvés számára valamely harmadik féltől érkezett, valamely résztvevő által átvett és kezelt bevételeket diszkrimináció nélkül valamennyi résztvevő hasznát szolgáló árukra vagy szolgáltatásokra fordítják, úgy kell tekinteni, hogy a költségek a résztvevők között a támogatható költségeik arányában oszlanak meg. |
(3) A közvetett cselekvés végrehajtása során felmerülő költségek akkor minősülnek támogathatónak, ha megfelelnek valamennyi következő követelménynek: |
(3) A közvetett cselekvés végrehajtása során az egyes résztvevők részéről felmerülő költségek akkor minősülnek támogathatónak, ha megfelelnek valamennyi következő követelménynek: |
a) ténylegesek; |
a) ténylegesek; |
b) a cselekvés időtartama alatt merültek fel, kivéve a zárójelentés költségeit, ha erről a támogatási megállapodás külön rendelkezik; |
b) a cselekvés időtartama alatt merültek fel, kivéve a zárójelentés költségeit, ha erről a támogatási megállapodás külön rendelkezik; |
c) megállapításuk a résztvevő rendes számviteli és gazdálkodási elvei és gyakorlata szerint történik, és kizárólag a közvetett cselekvés célkitűzéseinek és várt eredményeinek elérése érdekében, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveit szem előtt tartva kerültek felhasználásra;
|
c) megállapításuk és felmerülésük a jogalany székhelye szerinti állam rendes számviteli és gazdálkodási elvei és a résztvevő költségelszámolási gyakorlata szerint történik, és kizárólag a közvetett cselekvés célkitűzéseinek és várt eredményeinek elérése érdekében merültek fel; |
d) szerepelnek a résztvevő könyvelésében és kifizetésre kerültek; harmadik fél hozzájárulása esetén szerepelnek a harmadik fél könyvelésében; |
d) szerepelnek a résztvevő könyvelésében és kifizetésre kerültek; harmadik fél hozzájárulása esetén szerepelnek a harmadik fél könyvelésében; |
e) nem tartalmaznak nem támogatható költségeket, különösen azonosítható közvetett adókat (a hozzáadottérték-adót is ideértve), illetékeket, fizetendő kamatokat, lehetséges jövőbeni veszteségekre és díjakra képzett tartalékokat, árfolyamveszteségeket, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségeket, más közösségi projektben elszámolt, felmerült vagy megtérített költségeket, adósság- és adósságszolgálati terheket, túlzott vagy meggondolatlan kiadásokat és egyéb olyan költségeket, amelyek nem felelnek meg az a)–d) pont feltételeinek. |
e) nem tartalmaznak nem támogatható költségeket, különösen azonosítható közvetett adókat (visszatéríthetőség esetén a hozzáadottérték-adót is ideértve), illetékeket, fizetendő kamatokat, lehetséges jövőbeni veszteségekre és díjakra képzett tartalékokat, árfolyamveszteségeket, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségeket, más közösségi projektben elszámolt, felmerült vagy megtérített költségeket, adósság- és adósságszolgálati terheket, túlzott vagy meggondolatlan kiadásokat és egyéb olyan költségeket, amelyek nem felelnek meg az a)–d) pont feltételeinek. |
Az a) pont szempontjából átlagos személyi költségek akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a résztvevőnél alkalmazott gazdálkodási elveknek és számviteli gyakorlatnak, és nem térnek el jelentősen a tényleges költségektől. |
|
Módosítás: 92 32. cikk | |
Közvetlen támogatható költségek és közvetett támogatható költségek |
Közvetlen és közvetett költségek |
(1) A támogatható költségeket a cselekvéshez közvetlenül társítható költségek (a továbbiakban: közvetlen támogatható költségek) és esetleg a cselekvéshez közvetlenül nem társítható, de a cselekvéshez társítható közvetlen támogatható költségekkel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek (a továbbiakban: közvetett támogatható költségek) alkotják. |
(1) A költségeket a cselekvéshez közvetlenül társítható költségek (a továbbiakban: közvetlen költségek) és esetleg a cselekvéshez közvetlenül nem társítható, de a cselekvéshez társítható közvetlen költségekkel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek (a továbbiakban: közvetett költségek) alkotják. |
|
(1a) A támogatható költségek a közvetlen költségek részei: |
|
Közvetlen költségnek minősülnek a személyzettel, utazással és napidíjakkal kapcsolatos költségek, valamint más egyedi költségek. |
|
(1b) A személyzeti költségek magukba foglalják a béreket és a valamely résztvevő által közvetlenül alkalmazott személyzettel kapcsolatos kiadásokat. Ezeket a résztvevő időnyilvántartása szerint a személyzet által a közvetett cselekvésre felhasznált időre alapozva kell elszámolni. A résztvevő egyedi személyzeti kategóriák tekintetében átlagköltséggel vagy költségegységgel is számolhat, feltéve, hogy azokat a rendes költségelszámolási gyakorlatnak megfelelően határozták meg. |
|
(1c) A közvetett cselekvésben részt vevő személyzet utazási és napidíjköltségeit az költségegységen alapuló tényleges költségekként kell elszámolni, feltéve, hogy azokat a résztvevő rendes költségelszámolási szabályainak megfelelően határozták meg, vagy azok a Bizottság egységre vetített költségein alapulnak. |
|
(1d) Más egyedi költségek – beleértve a tartós felszerelést, felhasználói díjakat, fogyasztási cikkeket, alvállalkozói szerződéseket – csak akkor támogathatóak, ha azokat a támogatási megállapodásban meghatározták. |
(2) A közvetett támogatható költségek fedezésére a résztvevő választhat átalányfinanszírozást, amelynek összegét az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított összes közvetlen támogatható költségből kell meghatározni. |
(2) A közvetett költségek fedezésének átalányfinanszírozását fokozatosan, az első három évben (2007-2009) az összes közvetlen költség 60%-ára, 2010 és 2012 között 45%-ára kell csökkenteni, majd 2012-től 30%-ban kell meghatározni; az alkalmazandó átalányfinanszírozási szintet az első alkalmazás határozza meg; a közvetett költségeket fedező átalányfinanszírozás nem foglalja magában az alvállalkozói költségeket. |
(3) A támogatási megállapodás – különösen koordinációs és támogatási cselekvések, valamint esetleg kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések esetében – a közvetett támogatható költségek megtérítését az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított közvetlen támogatható költségek meghatározott százalékára korlátozhatja. |
|
Módosítás: 93 33. cikk | |
(1) Kutatási és technológiafejlesztési tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti. |
(1) Kutatási és technológiafejlesztési tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti. A biztonság és az űrkutatás esetében a finanszírozás felső határa 75%. A biztonsággal és az űrkutatással kapcsolatos kutatások esetében a támogatás felső küszöbértéke 75%. |
Az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, a kutatóintézetek és a KKV-k esetén azonban a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 75 %-át fedezheti. |
Az államháztartási nonprofit szervek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, a kutatóintézetek és a KKV-k esetén azonban a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legalább 75 %-át fedezi. |
(2) Demonstrációs tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti. |
(2) Demonstrációs tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti. |
(3) Felderítő kutatási cselekvéssel, koordinációs és támogatási cselekvéssel, valamint kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvéssel támogatott tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti. |
(3) Felderítő kutatási cselekvéssel, koordinációs és támogatási cselekvéssel, valamint kutatók képzését, karrierfejlesztését, és a projektek megvalósításhoz kapcsolódó felvételét támogató cselekvéssel támogatott tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti. |
(4) A vezetéssel és a könyvvizsgálói igazolással összefüggésben, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott egyéb tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti. |
(4) A vezetési tevékenységek (beleértve a könyvvizsgálói igazolásokat), valamint a kutatók képzési és szakmai előmeneteli támogatási rendszerének hatálya alá nem tartozó cselekvések tekintetében végzett képzési tevékenységek, a koordináció, a hálózatok fenntartása és a terjesztés esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át teheti ki. |
Az első albekezdés alkalmazásában egyéb tevékenységnek minősül többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésektől eltérő cselekvésben végzett képzés, a koordináció, a hálózatok fenntartása és a terjesztés. |
Az első albekezdés alkalmazásában egyéb tevékenységnek minősül többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésektől eltérő cselekvésben végzett képzés, a koordináció, a hálózatok fenntartása és a terjesztés. |
(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazása során a közösségi pénzügyi hozzájárulás meghatározásakor a támogatható költségek bevételekkel csökkentett összegét kell figyelembe venni. |
(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazása során a közösségi pénzügyi hozzájárulás meghatározásakor a támogatható költségek bevételekkel csökkentett összegét kell figyelembe venni. |
(6) Az (1)–(5) bekezdés olyan közvetett cselekvésekre is értelemszerűen alkalmazandó, amelyek teljes egészében átalányösszeg vagy átalányfinanszírozás formájában részesülnek közösségi támogatásban. |
(6) Az (1)–(5) bekezdés olyan közvetett cselekvésekre is értelemszerűen alkalmazandó, amelyek teljes egészében átalányösszeg vagy átalányfinanszírozás formájában részesülnek közösségi támogatásban. |
Módosítás: 94 34. cikk | |
A támogatható költségek jelentése és könyvvizsgálói hitelesítése |
A költségek jelentése |
(1) A költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban, szükség szerint könyvvizsgálói igazolás kíséretében a Bizottságnak szabályos időközönként jelentést kell benyújtani a közvetett cselekvésekkel összefüggésben felmerülő támogatható költségekről, az előfinanszírozás kamatjövedelméről és a bevételekről. |
(1) A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell benyújtani a közvetett cselekvésekkel összefüggésben felmerülő valamennyi költségről, az előfinanszírozás kamatjövedelméről és a bevételekről. |
A jelentésben meg kell jelölni és a cselekvés végeztével igazolással meg kell erősíteni, ha a kérdéses cselekvéshez kapcsolódik társfinanszírozás. |
A jelentésben meg kell jelölni és a cselekvés végeztével igazolással meg kell erősíteni, ha a kérdéses cselekvéshez kapcsolódik társfinanszírozás. |
|
(1a) A 2 évnél rövidebb időtartamú közvetett cselekvések esetében a projekt végén az egyes résztvevőktől kizárólag egy könyvvizsgálói igazolás nyújtandó be. Az egyéb közvetett cselekvések esetében a könyvvizsgálói igazolások száma résztvevőnként nem haladhatja meg a 3-at. |
|
Nem kell benyújtaniuk könyvvizsgálói igazolást azoknak a résztvevőknek, akik a közvetett cselekvésben való részvételük céljára 25 000 eurónál kisebb összegű közösségi pénzügyi hozzájárulást kértek. |
(2) Az államháztartási szervek, a kutatóintézetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények az (1) bekezdésben említett könyvvizsgálói igazolást arra jogosult köztisztviselővel is elkészíttethetik. |
(2) Az államháztartási szervek, a kutatóintézetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények az (1) bekezdésben említett könyvvizsgálói igazolást arra jogosult köztisztviselővel is elkészíttethetik. |
|
(2a) Nem szükséges könyvvizsgálói igazolás benyújtása az átalányösszegben vagy átalányfinanszírozással teljes mértékben megtérített közvetett cselekvések esetében. |
Módosítás: 95 35. cikk | |
35. cikk |
törölve |
Kiválósági hálózatok |
|
(1) Ha a munkaprogram másként nem rendelkezik, a kiválósági hálózatoknak nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulást átalányösszeg formájában kell biztosítani, amelynek nagyságát a kiválósági hálózatban közreműködő kutatók száma és a cselekvés időtartama alapján kell meghatározni. |
|
(2) Az (1) bekezdés alapján kifizetendő átalányösszeg kiszámításához évente és kutatónként 23 500 EUR egységösszeget kell figyelembe venni. Az egységösszeget a Bizottság a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban kiigazíthatja. |
|
(3) A munkaprogramban elő kell írni az (1) bekezdés alapján nyújtandó átalányösszeg legnagyobb összegének kiszámításához legfeljebb figyelembe vehető résztvevő- és – szükség esetén – kutatószámot. A kiválósági hálózatban ugyanakkor szükség szerint a pénzügyi hozzájárulás összegének meghatározásakor figyelembe vettnél több résztvevő is részt vehet. |
|
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átalányösszeget részletekben kell kifizetni. A részleteket a közös tevékenységi program végrehajtásában elért előrehaladás szerint, a kutatási erőforrások és kapacitások integráltságának a konzorciummal közösen megállapított és a támogatási megállapodásban előírt mutatók segítségével történő mérése alapján kell folyósítani. |
|
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 96 36. cikk (1) bekezdés | |
(1) A közösségi pénzügyi hozzájárulást a résztvevőknek a koordinátoron keresztül kell kifizetni. |
(1) A közösségi pénzügyi hozzájárulást a résztvevőknek a koordinátoron keresztül kell kifizetni. Amennyiben a munkaprogram másként nem rendelkezik, a hozzájárulásokat a pályázat kiválasztását követő 6 hónapon belül maradéktalanul ki kell fizetni. |
Indokolás | |
A Bizottságnak minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a pályázatok benyújtása és a közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetése közötti idő csökkentése érdekében. Hat hónap bőven elegendő a közösségi finanszírozásoknak a konzorcium koordinátora, illetve konzorciumi megállapodás hiányában a résztvevők számára történő kifizetéséhez. | |
Módosítás: 97 36. cikk (2) bekezdés első albekezdés | |
(2) A koordinátor olyan nyilvántartást vezet, amelyből bármikor megállapítható, hogy a közösségi finanszírozásból mely résztvevő mekkora részt kapott. |
(2) A koordinátor olyan nyilvántartást vezet, amelyből bármikor megállapítható, hogy a közösségi finanszírozásból mely résztvevő mekkora részt kapott, és hogy melyek a konzorcium által a finanszírozás elosztása tekintetében hozott határozatok. |
Indokolás | |
A közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a konzorcium tagjai közötti elosztása nem egyedül a koordinátor, hanem a konzorcium feladata, a konzorcium által megállapított szabályokkal összhangban. | |
Módosítás: 98 38. cikk | |
Kockázatok fedezésére visszatartott összegek |
Garanciaalap |
(1) A visszakövetelt összegek befizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok mértékétől függően a Bizottság a közvetett cselekvés egyes résztvevőinek előirányzott közösségi pénzügyi hozzájárulás egy kis százalékának megfelelő összeget visszatarthat a közvetett cselekvésben részt vevő, kötelezettségeiket nem teljesítő jogalanyok részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegek fedezésére. |
(1) A hetedik keretprogram közvetett cselekvéseinek résztvevői hozzájárulnak a Bizottság által kezelt garanciaalaphoz, amelynek célja a kötelezettségeiket technikai és/vagy pénzügyi okokból nem teljesítő résztvevőkből származó kockázatok fedezése. |
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó: |
(2) Ezt a garanciaalapot a hetedik keretprogram életbelépésekor hozzák létre és megfelelő pénzintézetnél helyezik el, és minden egyes közvetett cselekvés kezdetén a Bizottság befizetéseiből finanszírozzák, amely befizetések megfelelnek a kérdéses közvetett cselekvés résztvevőinek javára történő végső kifizetés céljára visszatartott összegnek. |
a) az államháztartási szervekre, a közvetett cselekvés azon résztvevőire, amelyek részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállalt, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézményekre; |
|
b) a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések résztvevőire, a felderítő kutatásra irányuló cselekvések résztvevőire, valamint a KKV-k javára végzett cselekvések kivételével a konkrét csoportok javára végzett cselekvések résztvevőire. |
|
Az a) és b) pontban felsorolt valamennyi résztvevő csak saját tartozásaiért felel. |
|
(3) A visszatartott összegek a költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdése értelmében a hetedik keretprogramhoz rendelt bevételnek minősülnek. |
(3) A garanciaalapba befizetett összegeket és azok kamatait a hetedik keretprogramhoz rendelik. |
(4) A keretprogram végén fel kell mérni a fennálló kockázatok fedezéséhez szükséges összeget. Az ezen összeget meghaladó összegeket előirányzott bevételként vissza kell téríteni a keretprogramnak. |
(4) Amennyiben a közvetett cselekvés megfelelő, elfogadott támogatható költségekkel rendelkezik, a végső kifizetéskor a Bizottság a (2) bekezdésben említett összeget folyósítja az alábbi résztvevőknek: |
|
- az államháztartási szerveknek és a közvetett cselekvésben részt vevő jogi személyeknek, amelyek részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállalt, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézményeknek; |
|
- a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések résztvevőire, a felderítő kutatásra irányuló cselekvések résztvevőire, valamint a KKV-k javára végzett cselekvések kivételével a konkrét csoportok javára végzett cselekvések résztvevőire. |
|
(5) Más résztvevők esetében a Bizottság a garanciaalapból levonja a kifizetetlen beszedési utalványok összegét. A visszatartott összegek a végső kifizetések csökkenéseként jelentkeznek, amely csökkentést arányos alapon kell kiszámítani a garanciaalap felhasználásától függően, a garanciaalap kamatainak figyelembevételével, és nem haladhatja meg a Közösség pénzügyi hozzájárulásának 1%-át. |
|
(6) A Bizottság elfogadja és közzéteszi a garanciaalap működésének szabályait, amelyeket bele kell foglalni a támogatási megállapodásba, és amelyeknek meg kell felelniük a fenti elveknek. |
|
(7) A hetedik keretprogram közvetett cselekvéseinek végrehajtása után a garanciaalapban fennmaradó összeget vissza kell téríteni a keretprogramnak, és ha a jogalkotási hatóság másként nem dönt, előirányzott forrásként kell elszámolni. |
Módosítás: 99 39. cikk (1) bekezdés a) pont | |
a) a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó beszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvések esetén; |
a) a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó árubeszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvések esetén; |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 100 39. cikk (2) bekezdés | |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közvetett cselekvésektől eltérő közvetett cselekvések keretén belül végzett munka végrehajtásából származó új ismeretek azon résztvevők tulajdonát képezik, amelyek elvégezték az ezen ismereteket eredményező munkát. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közvetett cselekvésektől eltérő közvetett cselekvések keretén belül végzett munka végrehajtásából származó új ismeretek azon résztvevő tulajdonát képezik, amelyek elvégezték az ezen ismereteket eredményező munkát. |
Indokolás | |
E módosítás lehetővé teszi a rendelkezés bármilyen félreértelmezésének – például az eredmények tulajdonjogának a projekt valamennyi résztvevőjének történő tulajdonítása – megelőzését. | |
Módosítás: 101 40. cikk | |
(1) Ha az új ismeretek több résztvevő közösen végzett munkájából származnak, és a munka egy-egy résztvevőre eső részét nem lehet meghatározni, akkor az érintett résztvevők ezen új ismeretek tekintetében közös tulajdonnal rendelkeznek. |
(1) Ha az új ismeretek több résztvevő közösen végzett munkájából származnak, és a munka egy-egy résztvevőre eső részét nem lehet meghatározni, akkor az érintett résztvevők ezen új ismeretek tekintetében közös tulajdonnal rendelkeznek. |
|
Ilyen esetekben az érintett résztvevők közös tulajdoni megállapodást kötnek egymással a közös tulajdon felosztásáról. A megállapodás szabályozza az új ismeretek közös tulajdonjogának gyakorlását. A megállapodást méltányos és ésszerű feltételekkel kell megkötni, és összhangban kell lennie a jelen rendelettel és a támogatási megállapodással. |
(2) Ha az ilyen közös tulajdonjog gyakorlásának megosztására és feltételeire vonatkozóan nem kötöttek közös tulajdoni megállapodást, akkor a közös tulajdonnal rendelkező jogalanyok mindegyike jogosult harmadik félnek a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni a következő feltételekkel: |
(2) A Bizottság e rendelettel összhangban adhat a közös tulajdon vonatkozásában megállapodásmintát hozhat létre. |
a) a közös tulajdonban érintett többi jogalanyt előzetesen értesíteni kell; |
|
b) a közös tulajdonban érintett többi jogalanynak ésszerű és méltányos ellentételezést kell adni. |
|
Módosítás: 102 41. cikk első bekezdés | |
Konkrét csoportok javára végzett cselekvések esetén a 39. cikk (2) bekezdése és a 40. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az érintett résztvevők eltérő megállapodása hiányában ilyenkor az új ismeretek azon résztvevők közös tulajdonát képezik, amelyek a közvetett cselekvéssel kedvezményezett konkrét csoporthoz tartoznak. |
A hetedik keretprogramról szóló […/…] határozat III. melléklete 6. szakaszának a) részébenmeghatározott konkrét csoportok javára végzett cselekvések esetén a 39. cikk (2) bekezdése és a 40. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az érintett résztvevők eltérő megállapodása hiányában ilyenkor az új ismeretek azon résztvevők közös tulajdonát képezik, amelyek a közvetett cselekvéssel kedvezményezett konkrét csoporthoz tartoznak. |
Indokolás | |
A jogbiztonság érdekében a 41. cikkben említett „konkrét csoportokat” a keretprogram III. melléklete vonatkozó részére való hivatkozással egyértelműen meg kell határozni. | |
Módosítás: 103 41. cikk második bekezdés | |
Ha az új ismeretek tulajdonosai nem tagjai az említett csoportnak, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett csoport az új ismeretek tekintetében rendelkezzen mindazokkal a jogokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a támogatási megállapodás technikai mellékletében foglaltak szerint használni és terjeszteni tudja az új ismereteket. |
Ha az új ismeretek tulajdonosai nem tagjai az említett csoportnak, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett csoport az új ismeretek tekintetében kizárólagosan rendelkezzen mindazokkal a jogokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a támogatási megállapodás technikai mellékletében foglaltak szerint használni és terjeszteni tudja az új ismereteket. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 104 42. cikk | |
(1) Ha egy résztvevő az új ismeretek tulajdonjogát másra átruházza, a támogatási megállapodással összhangban az új tulajdonosnak kötelezettségeit – különösen a hozzáférési jogok biztosítására, a terjesztésre és a felhasználásra vonatkozókat – is át kell adnia. |
(1) Ha egy résztvevő az új ismeretek tulajdonjogát másra átruházza, e rendelettel, a támogatási megállapodással és a konzorciumi megállapodással összhangban az új tulajdonosnak az új ismeretekkel kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve azok bármely további tulajdonosnak történő átadási kötelezettségét is át kell adnia. |
|
(1a) Az új ismereteket a résztvevők azon kapcsolt jogalanyai számára is elérhetővé kell tenni, akik az ismeretek megszerzésével kapcsolatos munkát végzik, ha az illető jogalanyok: |
|
a) székhelye valamely tagállamban vagy társult országban található; b) kölcsönösségi alapon hozzáférést biztosítanak a birtokukban lévő azon háttérismeretekhez, amelyekre az új ismeretek alkalmazása érdekében szükség van; c) megfelelnek a 3. cikkben előírt titoktartási kötelezettségnek |
(2) Titoktartási kötelezettsége függvényében ha egy résztvevőnek hozzáférési jogokat is át kell adnia, akkor erről előzetesen köteles értesíteni az adott cselekvés többi résztvevőjét, és egyúttal az új ismeretek új tulajdonosára vonatkozóan köteles átadni a többi résztvevőnek valamennyi, a támogatási megállapodás alapján őket megillető jogok gyakorolásához szükséges információt is. |
(2) Amennyiben egy résztvevőnek hozzáférési jogokat is át kell adnia, akkor erről előzetesen köteles értesíteni az adott cselekvés többi résztvevőjét, és egyúttal az új ismeretek új tulajdonosára vonatkozóan köteles átadni a többi résztvevőnek valamennyi, a támogatási megállapodás alapján őket megillető jogok gyakorolásához szükséges információt is. |
A többi résztvevő ugyanakkor írásos megállapodásban lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha egy adott résztvevő tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre átruházza. |
A többi résztvevő ugyanakkor írásos megállapodásban lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha egy adott résztvevő tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre átruházza. |
(3) A (2) bekezdés első albekezdésében előírt értesítést követően a többi résztvevő kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben azon az alapon, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná hozzáférési jogaikat. |
|
Ha a többi résztvevő igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná jogaikat, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett résztvevők megállapodásra nem jutnak. |
|
(4) A támogatási megállapodás szükség szerint többletkövetelményként előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell a harmadik félre történő tulajdonjog-átruházásra irányuló esetleges szándékról. |
(4) A támogatási megállapodás szükség szerint többletkövetelményként előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell használati jogok harmadik félnek történő megadására vagy a tulajdonjog harmadik félre történő átruházására irányuló esetleges szándékról, vagy az új ismereteknek a támogatási megállapodásban meghatározott speciális esetekben történő felhasználásának engedélyezéséről, amely esetekben az átadást vagy kizárólagos engedélyt az európai gazdasági versenyképességre vonatkozó célkitűzéssel ellentétesnek kell tekinteni. |
Módosítás: 105 43. cikk | |
A Bizottság kifogással élhet a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részére történően az új ismeretek tulajdonjogának átruházásával vagy az új ismeretekre vonatkozó kizárólagos használati engedély megadásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek, vagy etikai elvekkel összeegyeztethetetlen. |
A Bizottság a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részére történően az új ismeretek tulajdonjogának átruházásáról vagy az új ismeretekre vonatkozó kizárólagos használati engedély megadásáról szóló írásbeli értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kifogással élhet, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek, vagy ha ez az etikai elvekkel összeegyeztethetetlen. A Bizottság útmutatót fogad el, amely iránymutatást nyújt az ilyen esetekre. |
Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása vagy a kizárólagos használati engedély megadása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket. |
Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása vagy a kizárólagos használati engedély megadása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság és az érintett résztvevő meg nem állapodik az átruházás vagy az engedély megadása méltányos és ésszerű feltételeiről. |
Indokolás | |
Fontos egy időtartamot meghatározni, amelyen belül a Bizottság kifogással élhet a tulajdonjog átruházása vagy kizárólagos jogok nyújtása vonatkozásában a hatékonyság biztosítása és az azzal kapcsolatos zűrzavar elkerülése érdekében, hogy a Bizottság a távoli jövőben kifogást emelhet-e ezekkel az átruházásokkal kapcsolatban. | |
Módosítás: 106 44. cikk (1) bekezdés | |
(1) Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas új ismeretek tulajdonosa a vonatkozó jogszabályokkal összhangban köteles gondoskodni az új ismeretek megfelelő és hatékony oltalmáról, és ennek során köteles megfelelően figyelembe venni az érintett közvetett cselekvés résztvevőinek jogos érdekeit, ezen belül különösen üzleti érdekeit. |
Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas új ismeretek tulajdonosa a vonatkozó jogszabályokkal összhangban köteles gondoskodni az új ismeretek megfelelő és hatékony oltalmáról, és ennek során köteles megfelelően figyelembe venni az érintett közvetett cselekvés résztvevőinek jogos érdekeit, ezen belül különösen üzleti érdekeit. Amennyiben az új ismeretek nem teszik lehetővé az ipari vagy kereskedelmi alkalmazást, tulajdonosuk megfelelő oltalmat biztosít a tekintetben, hogy a terjesztést ne akadályozzák, valamint hogy az innovációt ne akadályozzák. |
Ha egy résztvevő jogos érdekére hivatkozik, akkor bármely időpontban ki kell tudnia mutatni, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne. |
Ha egy résztvevő jogos érdekére hivatkozik, akkor bármely időpontban ki kell tudnia mutatni, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne. |
Indokolás | |
Egyensúlyt kell létrehozni a kutatási eredmények oltalma és azok terjesztése között annak érdekében, hogy a szabadalmi oltalom teljes értékű szerepet játszhasson, és ne lehessen monopolisztikus, az innovációt gátló célokra manipulálni. | |
Módosítás: 107 44. cikk (2) bekezdés első albekezdés | |
Ha az új ismeretek tulajdonosa nem gondoskodik a tulajdonában lévő új ismeretek védelméről, és a 42. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem ruházza át másra az új ismereteket, akkor a Bizottság értesítéséig nem kerülhet sor terjesztésre. |
Ha az ipari és kereskedelmi alkalmazásokat lehetővé tévő új ismeretek tulajdonosa nem gondoskodik a tulajdonában lévő új ismeretek védelméről, és a 42. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően nem ruházza át másra az új ismereteket, akkor a Bizottság értesítéséig nem kerülhet sor terjesztésre. |
Módosítás: 108 44. cikk (2) bekezdés második albekezdés | |
A Bizottság az érintett résztvevő egyetértésével ilyen esetekben átveheti a szóban forgó új ismeretek tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. Az érintett résztvevő csak akkor utasíthatja vissza egyetértése megadását, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének. |
A Bizottság az érintett résztvevő egyetértésével ilyen esetekben átveheti a szóban forgó új ismeretek tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 109 46. cikk (2) bekezdés | |
(2) Az egyes résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tulajdonukban lévő új ismeretek terjesztése a lehetőségekhez képest minél gyorsabban történjék. Ennek elmaradása esetén a Bizottság jogosult terjeszteni az új ismereteket. |
(2) Az egyes résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tulajdonukban lévő új ismeretek terjesztése a lehetőségekhez képest minél gyorsabban történjék. Ennek elmaradása esetén a közösségi támogatásban részesülő projekt lezárulását követő három éven belül a Bizottság jogosult terjeszteni az új ismereteket. |
Indokolás | |
A rendeletnek egyértelművé kell tennie, hogy a Bizottság mely szakaszban jogosult maguknak az új ismereteknek a terjesztésére. | |
Módosítás: 110 46. cikk (3) bekezdés | |
(3) A terjesztést a szellemi tulajdonjogokra, a titoktartásra és az új ismeretek tulajdonosának jogos érdekeire tekintettel kell végezni. |
(3) A terjesztést a szellemi tulajdonjogokra, a titoktartási kötelezettségekre és az új ismeretek tulajdonosának jogos érdekeire tekintettel kell végezni az új ismeretek védelme vagy lehetséges védelme vonatkozásában. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 111 46. cikk (4) bekezdés második albekezdés | |
Az értesítést követően bármely érintett résztvevő kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új ismeretekhez fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében. |
Az értesítést követően bármely érintett résztvevő a résztvevők között, konzorciumi megállapodásukban, vagy bármely más írott megállapodásban meghatározott időtartamon belül kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új ismeretekhez vagy a háttérismeretekhez fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében, és az érintett résztvevők megteszik ezeket a lépéseket a közzététel megfelelő időben történő benyújtásának lehetővé tétele érdekében. |
Módosítás: 112 46. cikk (4) bekezdés második a) albekezdés (új) | |
|
A projektkoordinátorok közlik a Bizottsággal a nyilvánosság felé történő terjesztésre alkalmas eredményekre vonatkozó információkat. |
Módosítás: 113 47. cikk | |
Felderítő kutatásra irányuló cselekvések esetén a résztvevők kötelesek tevékenyen biztosítani az új ismeretek terjesztését, és ennek során kötelesek a szellemi tulajdonjogok oltalmának szükségességére, a gyors terjesztés előnyeire, a titoktartásra és a résztvevők jogos érdekeire tekintettel eljárni. |
Felderítő kutatásra irányuló cselekvések esetén a résztvevők kötelesek tevékenyen biztosítani az új ismeretek terjesztését, és ennek során kötelesek a szellemi tulajdonjogok oltalmának szükségességére, a gyors és hozzáférhető terjesztés előnyeire, a titoktartásra és a résztvevők jogos érdekeire tekintettel eljárni. |
Módosítás: 114 48. cikk | |
A résztvevők írásos megállapodásban meghatározhatják, mely háttérismeretekre van szükség a közvetett cselekvéshez, és adott esetben kizárhatnak bizonyos háttérismereteket. |
A résztvevők a konzorciumi megállapodásban meghatározhatják, mely háttérismeretekre van szükség a közvetett cselekvéshez. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 115 49. cikk (2) bekezdés | |
(2) Az új ismeretek vagy a háttérismeretek tulajdonosának beleegyezése nélkül a hozzáférési jogok nem jogosítanak használati engedély kiadására. |
(2) Az új ismeretek vagy a háttérismeretek tulajdonosának beleegyezése nélkül a hozzáférési jogok nem jogosítanak használati engedély kiadására. Alengedélyeket ítélhetnek oda a kapcsolt vállalkozások és az ugyanazon csoporthoz tartozó és európai anyacéggel rendelkező vállalkozások számára. |
Indokolás | |
E cikknek figyelembe kell vennie, hogy a nagy csoportokban az IPR-ek jellemzően a holdingtársaságnál vagy annál a társaságnál összpontosulnak, amelynek célja a csoport IPR-portfoliójának birtoklása és kezelése; ennek megfelelően a csoporthoz tartozó, európai anyavállalattal rendelkező jogalanyok a csoport IPR-eket infracsoport engedéllyel és alengedéllyel használják; ezért a hozzáférési jogok alengedélyeinek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó tilalma akadályozná az ipari csoportokat az e rendeletben előírt hozzáférési jogok megfelelő kihasználásában. | |
Módosítás: 116 49. cikk (5) bekezdés | |
(5) Egy adott cselekvés résztvevői mihamarabb kötelesek tájékoztatni egymást minden, a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési jogok biztosítását érintő korlátozásról, valamint minden egyéb olyan korlátozásról, amely lényegesen befolyásolhatja a hozzáférési jogok biztosítását. |
(5) Egy adott cselekvés résztvevői, az 50. és 51. cikk, valamint az érintett támogatási megállapodás sérelme nélkül, mihamarabb kötelesek tájékoztatni egymást minden, a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési jogok biztosítását érintő korlátozásról, valamint minden egyéb olyan korlátozásról, amely lényegesen befolyásolhatja a hozzáférési jogok biztosítását. |
Módosítás: 117 50. cikk (1) bekezdés első albekezdés | |
(1) Az új ismeretekre vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van. |
(1) Az új ismeretekre vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének és kapcsolt jogalanyaik hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 118 50. cikk (2) bekezdés első albekezdés | |
(2) A háttérismeretekre vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jog biztosítására. |
(2) A háttérismeretekre vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének és kapcsolt jogalanyaiknak hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jog biztosítására. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 119 50. cikk (2) bekezdés második albekezdés | |
Ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes résztvevő eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Ha a konzorciumi megállapodás összes résztvevője eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. | |
Módosítás: 120 51. cikk | |
(1) Ha saját új ismereteik felhasználásához szükséges, a közvetett cselekvés résztvevőit megilletik az új ismeretekhez való hozzáférési jogok. |
(1) A közvetett cselekvés résztvevőit megilletik az új ismeretekhez való hozzáférési jogok. A kapcsolt jogalanyokat ugyanezek a hozzáférési jogok illetik meg, feltéve, hogy a támogatási megállapodás nem tartalmaz speciális szabályokat. |
Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani. |
(2) Ha saját új ismereteik felhasználásához szükséges, a közvetett cselekvés résztvevőit megilletik a háttérismeretekhez való hozzáférési jogok, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jogok biztosítására. |
(2) Ha új ismeretek felhasználásához szükséges, a közvetett cselekvés résztvevőit és kapcsolt jogalanyait megilletik a háttérismeretekhez való hozzáférési jogok, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jogok biztosítására. |
Ezeket a hozzáférési jogokat vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani. |
Ezeket a hozzáférési jogokat, a konzorciumi megállapodásban megállapított feltétekre is figyelemmel jogdíjmentesen kell biztosítani. |
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján biztosítandó hozzáférési jogokra legkésőbb egy évvel a következő események valamelyikét követően nyújtható be igény: |
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján biztosítandó hozzáférési jogokra legkésőbb egy évvel a közvetett cselekvés lezárultát követően nyújtható be igény. A projekttől idő előtt visszalépő résztvevők hozzáférési jogokat kérhetnek a többi résztvevőtől, a visszalépést követő egy éven belül, a következő események valamelyikét követően |
a) a közvetett cselekvés vége; |
a) a közvetett cselekvés vége; |
b) a kérdéses háttérismeretek vagy új ismeretek tulajdonosa részvételének megszűnése. |
b) a kérdéses háttérismeretek vagy új ismeretek tulajdonosa részvételének megszűnése. |
Az érintett résztvevők megállapodhatnak eltérő időkorlát alkalmazásában. |
Az érintett résztvevők megállapodhatnak eltérő időkorlát alkalmazásában. |
(4) Valamennyi érintett tulajdonos egyetértése esetén a KTF-szereplő részére további kutatási tevékenység folytatása céljából az új ismeretekre vonatkozóan a hozzáférési jogokat megállapodás szerint, ésszerű és méltányos feltételekkel kell biztosítani. |
(4) Valamennyi érintett tulajdonos egyetértése esetén a KTF-szereplő részére további kutatási tevékenység folytatása céljából az új ismeretekre vonatkozóan a hozzáférési jogokat megállapodás szerint, ésszerű és méltányos feltételekkel kell biztosítani. |
(5) A KTF-szereplő jogdíjmentesen köteles hozzáférési jogot biztosítani a közvetett cselekvésből származó új ismeretek felhasználásához szükséges háttérismeretekhez. |
(5) A KTF-szereplő jogdíjmentesen vagy a támogatási megállapodás aláírása előtt megállapítandó, méltányos és ésszerű feltételekkel köteles hozzáférési jogot biztosítani a közvetett cselekvésből származó új ismeretek felhasználásához szükséges háttérismeretekhez. |
Módosítás: 121 52. cikk (1) bekezdés | |
(1) Felderítő kutatásra irányuló cselekvések esetén az 50. és 51. cikk rendelkezéseitől eltérően a végrehajtáshoz és a felhasználáshoz szükséges, új ismeretekre vagy háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési jogokat jogdíjmentesen kell biztosítani. |
törölve |
Indokolás | |
Mivel a „felderítő kutatás” fogalma nem egyértelmű, e szakasz hatálya sem az. | |
Módosítás: 122 53. cikk (1) bekezdés | |
(1) A Közösség finanszírozást nyújthat az Európai Beruházási Banknak (EBB) a bank által a hetedik keretprogramban kitűzött célok megvalósítása érdekében nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódóan felmerülő kockázatok fedezéséhez (a továbbiakban: kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus). |
(1) A Közösség finanszírozást nyújthat az Európai Beruházási Banknak (EBB) a bank által a hetedik keretprogramról szóló [.../...] határozat III. mellékletének (b) részében felsorolt, a Tanács és az Európai Parlament határozatai alapján végrehajtott cselekvések támogatása érdekében nyújtott kölcsönök és garanciák finanszírozásának fedezéséhez és tőkével való ellátásához való hozzájáruláshoz (a továbbiakban: kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus). |
Módosítás: 123 53. cikk (2) bekezdés | |
(2) Az EBB ezeket a kölcsönöket a méltányosság, az átláthatóság, a részrehajlás-mentesség és az egyenlő bánásmód elve szerint nyújtja. |
(2) Figyelembe véve a támogatási megállapodásban a Bizottság által kidolgozott általános irányvonalakat és elveket, az EBB ezeket a kölcsönöket és garanciákat saját szabályai szerint nyújtja és kezeli. |
Módosítás: 124 53. cikk (3) bekezdés | |
(3) A Bizottság a munkaprogrammal összhangban a támogatási megállapodásban meghatározott feltételekkel jogosult kifogással élni a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus egyes kölcsönökre való felhasználásával szemben. |
(3) A Bizottság a munkaprogrammal összhangban a Közösság és az EBB között létrejött, a közösségi pénzügyi hozzájárulások részletes feltételeit meghatározó megállapodásban meghatározott feltételekkel jogosult kifogással élni a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusnak nyújtott közözsségi pnzügyi hozzájárulás egyes cselekvésekre és garanciákra való felhasználásával szemben. |
Módosítás: 125 53a. cikk (új) | |
|
53a. cikk |
|
A Bizottság jelentése |
|
A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkkel kapcsolatban: |
|
a) a pályázók száma az eltelt évben; |
|
b) az ajánlattételi felhívásonként és a finanszírozott intézményenként a sikeres pályázatok száma és kvótája; |
|
c) az eljárás átlagos időtartama, az ajánlattételi felhívás közzétételétől a pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséig vagy a pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadásáig, adott esetben, pályázatonként és támogatott intézményenként; |
|
d) az átlagos időtartam az záró értékelésigés a végső kifizetésig. |
Indokolás | |
Az eljárás hosszúságának ismeretében a jelentés alapvető fontosságú, mivel kiindulási pontként szolgál a későbbi javításokhoz. Ez lehetőséget teremt a siker felülvizsgálatára a munkaprogram és annak végrehajtása összehasonlításával. | |
Módosítás: 126 IVa. fejezet (új) | |
|
IVa. fejezet |
|
Szinergia 53a. cikk |
|
Az alapok közötti szinergia |
|
A kutatásért felelős biztos, valamint a regionális politikáért felelős biztos évente ülésezik annak megállapítása érdekében, hogy miként erősíthető meg a 7. keretprogram, valamint a kohéziós és strukturális alap közötti szinergia. |
Indokolás | |
Míg a közösségi dokumentumok ösztönzik a kiegészítő jelleget, kevés szó esik arról, hogyan lehet mindezt elérni és ki a felelős a megvalósításáért. A kutatásért, valamint a regionális politikáért felelős biztosoknak kell felelősnek lenniük az ezt biztosító eljárások kidolgozásáért. | |
Módosítás: 127 54. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
(1a) A Bizottság legkésőbb 2010-ig időközi értékelést készít a jelen rendeletről és szükség szerint javaslatokat terjeszt elő annak módosítására |
Indokolás | |
Az Európai Számvevőszék által javasolt és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke által a szavazás előmozdítása érdekében előterjesztett módosítás. |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
Bevezetés
Az uniós szintű kutatási tevékenységek vitathatatlanul „hozzáadott-érték többletet” termelnek. Ez a többlet a pozitív szinergiák többszintű kihasználásából adódik: a források „kritikus tömege”, a „kiválóság” megerősítése az európai szintű versennyel és a nemzetek közötti együttműködéssel, „katalizátor” hatás a nemzeti kezdeményezésekre és a tagállamok kutatási tevékenységeinek javítása.
Az idén befejeződő 6. keretprogram az európai tudományos közösség rendkívüli mozgósítását idézte elő. A Bizottság javaslata a 7. K+F keretprogramra, amelyet jelenleg tárgyal az EP, illeszkedik a jelenleg folyó tevékenységek sorába, és egy új, nagyra törő keretet határoz meg a 2007-2013-as időszakra.
A bizottsági javaslat új szerkezete és tartalma két alapvető vonalon alapul: folytonosság és újítás.
A folytonosságot, a 6. K+F keretprogramhoz képest megtaláljuk az „együttműködés” elnevezésű egyedi programban a 9 tematikus prioritással, jóllehet az űrkutatás és a biztonság újdonságnak számítanak.
Az újítás egyszerre vonatkozik a 4 egyedi program koncepciójára – Együttműködés, Ötletek, Személyzet és Képességek – , amelyek első alkalommal strukturálják egységes módon az Európai Kutatási Térség ötletét, és a 7. K+F keretprogram valódi újdonságára, valamint az Európai Kutatási Tanács létrehozására. A „tudás határmezsgyéjén” folytatott kutatások nem tartozhatnak tovább a tagállamok kizárólagos hatáskörébe.
Az előadó csak elítélni tudja azt a tényt, hogy ezek, az uniós intézmények által régóta hirdetett törekvések nem valósulnak meg a megfelelő pénzügyi források ráfordításának hiánya miatt. A 7. K+F keretprogram költségvetésének a Bizottság javaslatához képest nagyjából egy harmadával való csökkentését az európai versenyképesség jövője szempontjából a sokadik elmulasztott alkalomként fogjuk emlegetni.
A 7. K+F keretprogram működésének és megvalósításának javítása
A 7. K+F keretprogram (2007-2013) megvalósítását célzó, a vállalatok, kutatási központok és egyetemek részvételi szabályait meghatározó javaslat nagy vonalakban tükrözi a fent említett megközelítést. Lényegében átveszi a 6. K+F keretprogram részvételi szabályainak általános keretét (a folytonosság elemei), és ugyanakkor bevezet számos új rendelkezést (újítási szempontok).
Az előadó kedvezően fogadja a Bizottság javaslatának egészét, hiszen az jelentős lépést jelent az egyszerűsítés igényére vonatkozóan, és kellően rugalmas a hatékony és átlátható megvalósítás érdekében. A Marimon-jelentés, valamint a Számvevőszék 2004-es jelentése javaslatainak nem elhanyagolható része átvételre került.
A kulcskérdésekben – rugalmasság, egyszerűsítés és ésszerűsítés – kívánatos lenne jobban elmélyedni. A Bizottság munkadokumentumában maga is elismeri, hogy az egyszerűsítés és az ésszerűsítés sine qua non feltételei a 7. K+F keretprogram kutatási tevékenységei sikerének. A keresett cél elérése érdekében az egyszerűsítésnek nem csak az adminisztratív eljárásokhoz és a finanszírozási szabályokhoz kell kapcsolódnia, hanem a keretprogram és a kutatási projektek irányításának ésszerűsítéséhez is.
Az első módosítási javaslatok ezt az irányt követik, és az a céljuk, hogy vitát nyissanak olyan témákról, mint a koordinátor szerepe és jogkörei, a költségmodellek, az értékelési kritériumok stb. Más módosítások célja néhány meghatározás pontosítása: olyan kérdések, melyek problémákat vethetnek fel, mint a KKV-k meghatározása és a nekik juttatott különbözeti ráta nem okozhatnak további nehézségeket. A KKV jelenleg érvényes meghatározása nehezen használható, mivel összetett meghatározásokon alapul. Ha a KKV szabályzatot a tárgyalások során és minden évben felül kell vizsgálni, az megnehezítheti az adminisztratív folyamatokat és megnövelheti a szerződések tárgyalásához, később pedig a jelentések elfogadásához szükséges időt. A szerződések értékelése és tárgyalása során a határidők túl hosszúak, és néha megakadályozzák a KKV-k részvételét. Miért is ne helyezzük kilátásba a nehézkes folyamat felváltását a jó ötleteket kiszűrő rendszerrel? A K+F 75%-os finanszírozása természetesen nagyon fontos. De nem ez az egyetlen figyelembe veendő elem. A közvetett költségek fedezésére alkalmazott átalány százalék szintén lényeges. Ezért javasoljuk, hogy a jelenleg 20%-os átalány mértéke magasabb legyen.
A KKV-k természetesen támogatják a részvételi feltételek egyszerűsítését, még akkor is, ha tudják, hogy a transznacionális kutatási projektek természetüknél fogva mindig összetettek lesznek.
Ezzel szemben az előadó megkérdőjelez számos homályosan körülírt aspektust, amelyek túl nagy fokú bizonytalanságot hagynak a munkaprogramokat és pályázati felhívásokat meghatározó módozatok koherenciájában. A pályázati felhívásoknak célirányosnak kell lenniük, és pontos célkitűzésekkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a résztvevők ne pályázzanak feleslegesen. Ez egyrészt megkönnyíti a bizottsági szolgálatok munkáját, másrészt megelőzi a frusztrációt, ami a gyenge sikerhez kapcsolódóan elégedetlen légkört idézhet elő.
Tehát meg kell valósítani a KKV-k K+F tevékenységének jobb támogatására irányuló dicséretes szándékot, az ehhez igazított szabályok és ellenőrzések révén. Röviden, világos és egyszerű részvételi szabályokra és azoknak a Bizottság szolgálatai általi alkalmazására van szükség.
Tekintettel a 7. K+F keretprogram finanszírozásának csökkenésére szintén vita alakulhat ki a támogatási ráta szintjét és a finanszírozható projektek számát illetően. Egy közös garanciamechanizmus által a szolidáris felelősséghez kapcsolódó kockázat kölcsönös vállalása nem haladhatná meg a projekt finanszírozásának 1%-át, és ennek – fel nem használása esetén – az érintett tematikus prioritásba kellene visszafolynia a projekt végén.
Végül, tekintettel a 7. K+F keretprogram (2007-2013) hosszára, elő kell irányozni a részvételi szabályok félidőben történő felülvizsgálatát.
Következtetések
A részvételi szabályok jogi keretet alkotnak annak korlátozásaival. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezek az intézkedések egyszerűek és koherensek legyenek, és világos magyarázatokat tudjanak adni a résztvevőknek. Máskülönben azt a kockázatot vállaljuk, hogy a leginnovatívabb kutatási projektek szerzői még a keretprogramon belüli finanszírozási kérelmet sem fogják benyújtani, hanem máshol keresnek majd finanszírozási forrásokat.
Elsődleges fontosságú, hogy megbízzunk a tudományos közösségben, és ösztönözzük a fiatalokat, hogy a kutatói pályát válasszák. Ez feltételezi, hogy amikor a kutatók egyedül vagy csapatban részt vesznek projektjeikkel a keretprogramban, abból kell kiindulnunk, hogy a nekik nyújtott közpénzeket a lehető legjobban használják fel. Ugyanakkor a kutatási tevékenységek nem mindig garantálják az elvárt eredményeket.
(COD)
VÉLEMÉNY a Költségvetési BizottsáG RÉSZÉRŐL (23.6.2006)
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére
az Európai Parlament és a Tanács a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0705 – C6‑0005/2006 – 2005/0277(COD))
A vélemény előadója: Marilisa Xenogiannakopoulou
RÖVID INDOKOLÁS
1. A javaslat fő elemei
Ez a hetedik keretprogramra vonatkozó részvételi szabályzatról szóló javaslat az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 7. és 10. cikkén alapszik, amely rendelkezik a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok elfogadásáról a Közösség többéves kutatási keretprogramja végrehajtásának érdekében. E szabályzat meghatározza a keretprogramban részt venni kívánó jogi személyek jogait és kötelességeit, és megállapítja a részvételből eredő munkásságuk felhasználására és terjesztésére vonatkozó elveket.
A javaslat négy fejezetből áll:
· bevezető rendelkezések (tárgy, meghatározások és titkosság)
· közvetett tevékenységekben való részvétel (a részvétel minimális feltételei, eljárási szempontok, beleértve a résztvevők minimális számát, telephelyét, a javaslat benyújtásának értékelését, végrehajtási és támogatási megállapodásokat, a projektek és programok nyomon követését és a Közösség pénzügyi hozzájárulását: a támogatásra való jogosultságot és a támogatások formáját, a visszatérítési arányokat, kifizetést, szétosztást, kárpótlást és biztosítékokat)
· a terjesztés szabályai, alkalmazási és hozzáférési jogok (tulajdonlás, védelem, közzététel, terjesztés és alkalmazás, háttérinformációkhoz való hozzáférés joga);
· az Európai Befektetési Bank: a javaslat szerint a Közösség támogatást ítélhet meg az EBB számára, hogy fedezze a hetedik keretprogram kutatási célkitűzései támogatására felvett kölcsönök kockázatát (kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus);
2. A vélemény előadójának megjegyzései
· Fontos, hogy e javaslat összhangban áll a költségvetési rendelet és végrehajtási szabályai, a kutatási és fejlesztési célú állami támogatás szabályai meghatározta rendelkezésekkel. A költségvetési rendelet és más ágazati rendeletek is rendeletek, ezért azonos szinten állnak.
· A jelenlegi keretprogram szerinti támogatási eljárások hosszadalmasságát lehetőség szerint el kell kerülni. Az Európai Számvevőszék az ötödik keretprogram (1998–2002) közvetett kutatási, technológiai és fejlesztési intézkedéseiről szóló 1/2004. sz. különjelentése szerint átlagosan 263 naptári nap telt el a dokumentumok Bizottság általi átvétele és a szerződés aláírása között. Ez megkérdőjelezi az évenkéntiség elvét is[1].
· Amennyire lehetséges, kerülni kell azt, hogy a résztvevők kénytelenek legyenek hosszasan előfinanszírozni a projektjüket. Különösen a KKV-k nem képesek megbirkózni e teherrel.
Az eljárás egyszerűsítésére égető szükség van. A vélemény előadója ezért a pályázatok benyújtására vonatkozó adatbázis létrehozását javasolja.
MÓDOSÍTÁSOK
a Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:
Rendeletre irányuló javaslat
A Bizottság által javasolt szöveg[2] | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (13a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(13a) A Bizottságnak végre kell hajtania a hetedik keretprogramot az egységes belső ellenőrzési keretprogram elveivel összhangban. |
Indokolás | |
Az ellenőrzéseket egységes előírások szerint kell elvégezni és oly módon kell koordinálni, hogy elkerülhetők legyen a felesleges átfedések. Az ellenőrzések összköltségének arányban kell állnia az általuk biztosított előnyök összességével mind pénzügyi, mind politikai tekintetben. | |
Módosítás: 2 (15a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(15a) A kifizetéseket a lehető leghamarabb eszközölni kell a résztvevők általi előfinanszírozás minimalizálása érdekében. |
Indokolás | |
A kifizetésekig eltelő hosszú idő miatt – amit a Bizottság maga is elismer – az intézmények gyakran arra kényszerülnek, hogy maguk előfinanszírozzák a költségeket a projekt költségvetése terhére. Különösen a KKV-kra igaz, hogy gyakran nincsenek abban a helyzetben, hogy képesek legyenek előfinanszírozni a költségeket. | |
Módosítás: 3 14. cikk bevezető rész | |
A Bizottság nem ír ki pályázati felhívást: |
A költségvetési rendelet és végrehajtási szabályai értelmében a Bizottság nem ír ki pályázati felhívást: |
Indokolás | |
Fontos, hogy a rendeletben megállapított rendelkezések összhangban legyenek a költségvetési rendelettel. | |
Módosítás: 4 16. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
(1a) A finanszírozáshoz való hozzájutást meg kell könnyíteni az arányosság elvével a benyújtandó dokumentumok tekintetében és a pályázatok benyújtására vonatkozó adatbázis létrehozásával. |
Indokolás | |
A módszerek és az eljárás egyszerűsítésre szorulnak a kiválasztási eljárás átláthatóságának fokozása és a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. | |
Módosítás: 5 16. cikk (1b) bekezdés (új) | |
|
(1b) A Bizottságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy a hetedik keretprogramban finanszírozott valamennyi közvetett cselekvéssel kapcsolatos adatot integrált adatbázisban rögzítik és dolgozzák fel, közös számítógépes rendszert használva. |
Indokolás | |
A módszerek és az eljárás egyszerűsítésre szorulnak a kiválasztási eljárás átláthatóságának fokozása és a programhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. | |
Módosítás: 6 16. cikk (3a) bekezdés (új) | |
|
(3a) A Bizottságnak a vonatkozó finanszírozással arányos, ésszerű időtartamon belül be kell fejeznie az értékelési, kiválasztási és támogatási eljárást. A résztvevőket előre értesíteni kell a döntés várható dátumáról. |
Indokolás | |
A hosszadalmas eljárások számos akadályt támasztanak és komoly költségvetési kockázatot jelentenek a kutatóintézetek számára. Költségvetési szempontból mindez különösen hosszú előzetes eljárást eredményez, amely megkérdőjelezi az évenkéntiség költségvetési elvét. | |
Módosítás: 7 16a. cikk (új) | |
|
16a. cikk |
|
A dupla ellenőrzést elkerülendő a Bizottság hitelesíti a sikeres ellenőrzést, amelyet további értesítésig elégségesnek tekintenek az ugyanazon résztvevő által benyújtott valamennyi javaslathoz. E célból a Bizottság egyetlen ellenőrzési és hitelesítési rendszert vezet be, és specifikus szabályokat fogad el és tesz közzé. |
Indokolás | |
A javasolt módosítás egységes megközelítést biztosít a Bizottságon belül, a résztvevők számára felesleges bürokrácia elkerülésével és a kiválasztott pályázatokról való tárgyalás felgyorsításával. |
ELJÁRÁS
Cím |
Az Európai Parlament és a Tanács a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatról |
||||||
Hivatkozások |
COM(2005)0705 – C6-0005/2006 – 2005/0277(COD) |
||||||
Illetékes bizottság |
ITRE |
||||||
A véleménynyilvánításra felkért bizottság |
BUDG |
||||||
Megerősített együttműködés |
|
||||||
Előadó(k) |
Marilisa Xenogiannakopoulou |
||||||
Korábbi előadó(k) |
|
||||||
Vizsgálat a bizottságban |
22.6.2006 |
|
|
|
|
||
Az elfogadás dátuma |
22.6.2006 |
||||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
16 0 0 |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Herbert Bösch, Simon Busuttil, Bárbara Dührkop Dührkop, Markus Ferber, Ingeborg Gräßle, Nathalie Griesbeck, Anne E. Jensen, Wiesław Stefan Kuc, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Antonis Samaras, Esko Seppänen, Nina Škottová, Helga Trüpel, Yannick Vaugrenard, Ralf Walter |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
|
||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint |
|
||||||
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
||||||
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (23.6.2006)
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére
a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0705– C6‑005/2006 – 2005/0277(COD))
A vélemény előadója: Karin Resetarits
RÖVID INDOKOLÁS
A vélemény előadója sok vonatkozásban egyetért a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslattal. Az új szabályok következetesen a hatodik keretprogram tapasztalataira épülnek.
A vélemény előadója különösképpen pártfogolja a felderítő kutatás támogatását szolgáló pénzügyi hozzájárulást, mivel a legmagasabb szintű alapkutatások teremtik meg az alkalmazott, használható kutatás legjobb feltételeit, illetve a felderítő kutatás hozzájárul a gyorsabb európai integrációhoz.
A vélemény előadója ezenkívül a következőket tartja megfontolandónak:
- Kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatás területén kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező tagállamok szükségleteire, mivel máskülönben az ő esélyeik továbbra is kisebbek maradnak.
- Ugyancsak szorgalmazni kell az utánpótlást jelentő tudósok támogatását.
- Pozitívan kell értékelni azt a törekvést, hogy az eljárás valamennyi résztvevő számára egyszerűsödjön. A kétlépcsős pályázati eljárás és a pályázatok elektronikus úton történő beadásának lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy időt, embert és pénzt spóroljanak meg.
- A közösségi pénzügyi hozzájárulás tekintetében a KKV-k és az államháztartási szervek azonos elbírálás alá esnek. Ez elősegíti a magán- és közszféra együttműködését.
- Az államháztartási szervek esetében a teljes költségelszámolásra való áttérés nagyobb átláthatóságot biztosít majd és közvetlen összehasonlítást tesz lehetővé.
- Az államháztartási szervek esetében a könyvvizsgálói igazolások tekintetében ki kell zárni az önellenőrzések lehetőségét.
- A Bizottság független szakértők hatékony segítségére számít. E szakértők kiválasztásakor a lehető legnagyobb fokú átláthatóságra van szükség, és a Bizottságnak pontos minőségi kritériumokat kell meghatároznia írásban. Megfontolásra érdemes képzési és felkészítő szemináriumokat szervezni, ami által a Bizottság a jövőben tevékenyen részt vehet a kiválasztásban.
- A kommunikációnak praktikusabbnak kell lennie. Az időközi jelentéseknek rövidnek és pontosnak kell lenniük és a folyamatban lévő cselekvések tényleges előrehaladását kell ismertetniük. Kerülendő a benyújtott pályázat szövegének puszta megismétlése.
- Konzorciumi megállapodások esetében a belső viták rendezésére hivatott szabályozási mechanizmus kialakítása feleslegesen bonyolult, ennek kiiktatása tovább egyszerűsítené az eljárást.
- A folyamatban lévő kutatások akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottságnak csökkentenie kellene a kifogások emelésére biztosított időkereteket.
- A polgárokhoz való nagyobb közelséghez és a jobb kommunikációhoz hozzájárul, ha az európai intézmények, különösen a Bizottság magát szolgáltató vállalkozásnak tekinti az ehhez hasonló rendeletek kidolgozásakor és végrehajtásakor, és ennek szellemében meghoz minden ehhez szükséges intézkedést.
MÓDOSÍTÁSOK
A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:
A Bizottság által javasolt szöveg[1] | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (9a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(9a) Különös figyelmet kell fordítani azokra a tagállami tudományos szervezetekre, amelyek kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkeznek. Mindenekelőtt olyan nem kormányzati szervezetek, tudományos társaságok csúcsszervezetei és érdekképviseletek jogosultak a hetedik keretprogramban való részvételre, amelyek fő célja az európai tudományos és technológiai együttműködés erősítése ezen tagállamokkal. |
Indokolás | |
Különösen az infrastruktúrák terén léteznek eltérő standardok Európán belül. Ennek az intézkedésnek a gyorsabb integrációt kell előmozdítania. | |
Módosítás: 2 7a. cikk (új) | |
|
7a. cikk |
|
Kiválósági hálózatok A kiválósági hálózatok kialakítása során elsődlegesen a kiválóságra kell súlyt fektetni, és kevésbé a résztvevők számára és tagállami hovatartozásuk szerinti eloszlásukra. |
Indokolás | |
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiterjedt kiválósági hálózatok nem válnak be. | |
Módosítás: 3 12. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
Amennyire csak mód van rá, lehetővé kell tenni, hogy a további feltételeket a munkaprogramban saját felelősségre lehessen kidolgozni a gyorsabb lefolyás érdekében. |
Módosítás: 4 13. cikk (1) bekezdés (1a) albekezdés (új) | |
|
A pályázati felhívások kidolgozásánál figyelembe kell venni a kutatási szféra gyakorlati szükségleteit. |
Indokolás | |
A múltban előfordult, hogy egyes szakértői csoportokban nem voltak gyakorlati tapasztalattal rendelkező kutatók képviseltetve. | |
Módosítás: 5 19. cikk (4) bekezdés (1a) albekezdés (új) | |
|
Ezen időközi jelentéseknek pontosan és röviden ismertetniük kell a kutatási munka előrehaladását, valamint a pénzügyi kiadásokat. |
Indokolás | |
Jelenleg ezek a tevékenységi jelentések a pályázat szövegét ismétlik meg. A Bizottságnak egyáltalán nincs lehetősége ezek igazságtartalmát ellenőrizni. Ebben a formában a tevékenységi jelentések megnehezítik valamennyi résztvevő munkáját. A Bizottságnak e tekintetben is az egyszerűsítésre kellene súlyt helyeznie. | |
Módosítás: 6 24. cikk d) pont | |
d) a belső viták rendezésének módja |
törölve |
Módosítás: 7 26. cikk (3) bekezdés (1) albekezdés | |
(3) A konzorcium az összetétel megváltozásáról értesíti a Bizottságot, amely az értesítéstől számított 45 napon belül kifogással élhet. |
(3) A konzorcium az összetétel megváltozásáról értesíti a Bizottságot. Ha a Bizottság részéről nem érkezik válasz 28 napon belül, akkor a változás elfogadottnak minősül. |
Módosítás: 8 27. cikk első számozatlan bekezdés | |
A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását. |
A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott rendszeres időközi jelentések alapján ellenőrzi a közvetett cselekvések végrehajtását, amely jelentések pontosan és röviden ismertetik a kutatási munka előrehaladását, valamint a pénzügyi kiadásokat. |
Módosítás: 9 40. cikk (2) bekezdés b) pont | |
b) a közös tulajdonban érintett többi jogalanynak ésszerű és méltányos ellentételezést kell adni. |
b) a közös tulajdonban érintett többi jogalanynak valamennyi partner által elfogadható ellentételezést kell adni. |
Indokolás | |
Az „ésszerű és méltányos” fogalompárt nehéz értelmezni a pénzügyi ellentételezés összefüggésében. | |
Módosítás: 10 42. cikk bevezető rész (új) | |
|
Minden, a hetedik kutatási keretprogram keretén belül kötött kutatási szerződés a kapott eredmények közzététele, értékelése és megfelelő terjesztése mellett valósul meg, tiszteletben tartva a szellemi tulajdon védelmét annak érdekében, hogy elősegítse a nemzetközi transzfert és cserét a felek által megállapított feltételek szerint. E feltételeket egyedileg állapítják meg. A kapott eredmények közzétételére az alábbi kikötések vonatkoznak: |
ELJÁRÁS
Cím |
A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat |
||||||
Hivatkozások |
COM(2005)0705 – C6‑0005/2006 – 2005/0277(COD)) |
||||||
Illetékes bizottság |
ITRE |
||||||
Véleményt nyilvánított |
CULT |
||||||
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
|
||||||
A vélemény előadója |
Karin Resetarits 23.1.2006 |
||||||
A vélemény korábbi előadója |
|
||||||
Vizsgálat a bizottságban |
29.5.2006 |
|
|
|
|
||
Elfogadás dátuma |
21.6.2006 |
||||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 0 1 |
|||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Christopher Beazley, Ivo Belet, Giovanni Berlinguer, Guy Bono, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Vasco Graça Moura, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Miguel Portas, Christa Prets, Karin Resetarits, Nikolaos Sifunakis, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Erna Hennicot-Schoepges, Nina Škottová, Catherine Trautmann, Jaroslav Zvěřina |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
|
||||||
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
||||||
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
ELJÁRÁS
Cím |
A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról |
|||||||||||
Hivatkozások |
COM(2005)0705 – C6-0005/2006 – 2005/0277(COD) |
|||||||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
23.12.2005 |
|||||||||||
Illetékes bizottság |
ITRE |
|||||||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
BUDG |
CULT |
|
|
|
|||||||
Nem nyilvánított véleményt |
|
|
|
|
|
|||||||
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
|
|||||||
Előadó(k) |
Philippe Busquin |
|
||||||||||
Korábbi előadó(k) |
|
|
||||||||||
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma |
|
|||||||||||
A jogalap vizsgálata |
|
|
|
|||||||||
A pénzügyi támogatás módosítása |
|
|
|
|||||||||
Az EP konzultációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma |
|
|||||||||||
Az EP konzultációja a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma |
|
|||||||||||
Vizsgálat a bizottságban |
3.4.2006 |
3.5.2006 |
13.7.2006 |
|
|
|||||||
Az elfogadás dátuma |
12.9.2006 |
|||||||||||
A zárószavazás eredménye |
+: – : 0: |
39 0 1 |
||||||||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
John Attard-Montalto, Šarūnas Birutis, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Giles Chichester, Den Dover, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Dominique Vlasto |
|||||||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
María del Pilar Ayuso González, Daniel Caspary, Cristina Gutiérrez-Cortines, Edit Herczog, Lambert van Nistelrooij, Vittorio Prodi, Mechtild Rothe |
|||||||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
|
|||||||||||
Benyújtás dátuma |
22.9.2006 |
|||||||||||
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
|||||||||||