JELENTÉS az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

25.9.2006 - (COM(2005)0280 – C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Gál Kinga
A vélemény előadója (*) :
Cem Özdemir, Külügyi Bizottság
(*) A bizottságok közötti megerősített együttműködés - az Eljárási Szabályzat 47. cikke

Eljárás : 2005/0124(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0280 – C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0280)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 308. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0288/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6‑0306/2006),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;

5.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szövegA Parlament módosításai

Módosítás: 1

(5) preambulumbekezdés

(5) A tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező képviselői 2003. december 13-án megegyeztek a jelenlegi, az 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelettel létrehozott Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának továbbfejlesztésében, valamint egy Emberi Jogi Ügynökséggé való alakítása érdekében a megbízatásának kiterjesztésében.

(5) A tagállamoknak az Európai Tanács keretében ülésező képviselői 2003. december 13-án megegyeztek a jelenlegi, az 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelettel létrehozott Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának továbbfejlesztésében, valamint Emberi Jogi Ügynökséggé való alakítása érdekében megbízatásának kiterjesztésében. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy az Ügynökség székhelye a továbbiakban is Bécsben marad.

Módosítás: 2

(8) preambulumbekezdés

(8) Az Ügynökség létrehozásakor megfelelő figyelmet kell fordítani az európai szabályozási ügynökségek keretszabályának, melyet a Bizottság a 2005. február 25-i intézményközi megállapodástervezetben1 javasolt.

_________________

1 COM(2005)59 végleges, 2005.2.25.

törölve

Módosítás: 3

(9) preambulumbekezdés

(9) Az Ügynökségnek a munkája során hivatkoznia kell az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése meghatározza, és mindenekelőtt az Alapjogi Charta rögzíti. Az Ügynökség nevének ki kell fejeznie a Chartával fennálló szoros kapcsolatot. Az Ügynökség tematikus tevékenységi területeit egy többéves keretben kell meghatározni, így határolva le az Ügynökség munkáját, amelynek az általános intézményi elvekkel összhangban nem kell kidolgoznia saját politikai alapjogi programot.

(9) Az Ügynökségnek a munkája során hivatkoznia kell az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alapvető jogokra, beleértve az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményben rögzített jogokat, melyek az Alapjogi Chartában kiemelten tükröződnek. Az Ügynökség nevének ki kell fejeznie a Chartával fennálló szoros kapcsolatot.

Módosítás: 4

(9a) preambulumbekezdés (új)

 

(9a) Mivel az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának utódintézményeként jön létre, az Ügynökség munkájának a továbbiakban is ki kell terjednie a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus jelenségeire, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek jogaira, mint az alapvető jogok védelmének alapelemeire. Megfelelő hangsúlyt kell fektetni a Szerződés 13. cikkében és az Európai Unió alapjogi chartájának 21. cikkében említett hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoportokra.

Módosítás: 5

(11) preambulumbekezdés

(11) A Szerződésben megállapított jogalkotási és bírósági eljárások sérelme nélkül, az Ügynökségnek biztosítani kell a jogot, hogy az uniós intézmények és – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára véleményt nyilvánítson saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács illetve a Bizottság kérésére.

(11) A Szerződésben megállapított jogalkotási és bírósági eljárások sérelme nélkül, az Ügynökségnek biztosítani kell a jogot, hogy az uniós intézmények és – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára véleményt nyilvánítson saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács illetve a Bizottság kérésére. Ezen intézmények ugyanakkor kérhetik az Ügynökséget, hogy minősítse jogalkotási javaslataik vagy a jogalkotási eljárások során kialakított állásfoglalásaik emberi jogokkal való összeegyeztethetőségét.

Módosítás: 6

(12) preambulumbekezdés

(12) A Tanácsnak rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint megindított eljárásokban az Ügynökség szakmai támogatását kérje.

(12) Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint megindított eljárásokban az Ügynökség szakmai támogatását kérje.

Módosítás: 7

(13) preambulumbekezdés

(13) Az Ügynökségnek évente jelentést kell benyújtania az alapvető jogok helyzetéről az Unióban, továbbá arról, hogy az EU intézményei, szervei és ügynökségei, valamint az uniós jog végrehajtása során a tagállamok hogyan tartják tiszteletben azokat. Továbbá az Ügynökségnek tematikus jelentéseket kell készítenie az uniós politikák vonatkozásában kiemelt jelentőségű témákban.

(13) Az Ügynökségnek évente jelentést kell benyújtania a tevékenységi köreibe tartozó alapvető jogokhoz kapcsolódó ügyekről, a helyes gyakorlatokból vett példákra is rávilágítva. Továbbá az Ügynökségnek tematikus jelentéseket kell készítenie az uniós politikák vonatkozásában kiemelt jelentőségű témákban.

Módosítás: 8

(15) preambulumbekezdés

(15) Az Ügynökségnek a lehető legszorosabban együtt kell működnie valamennyi érdekelt közösségi programmal, szervvel és ügynökséggel, valamint uniós szervvel a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében, mindenekelőtt a jövőbeni Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete vonatkozásában.

(15) Az Ügynökségnek a lehető legszorosabban együtt kell működnie valamennyi illetékes uniós intézménnyel, valamint a Közösség és az Unió szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében, mindenekelőtt a jövőbeni Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete vonatkozásában.

Módosítás: 9

(15a) preambulumbekezdés (új)

 

(15a) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal, és a tagállamoknak e célból nemzeti összekötő tisztviselőket kell kinevezniük. Az Ügynökség az általa kiadott dokumentumokról és jelentésekről elsősorban a nemzeti összekötő tisztviselőket tájékoztatja.

Módosítás: 10

(16) preambulumbekezdés

(16) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az Európa Tanáccsal. Ezen együttműködésnek biztosítania kell az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti átfedések elkerülését különösen a szinergiahatásokat biztosító mechanizmusok kialakításával, úgymint kétoldalú együttműködési megállapodás kötése, valamint az Európa Tanács által kinevezett független, megfelelően meghatározott szavazati joggal rendelkező személy részvétele az Ügynökség irányításában, az EUMC-ben jelenlegi gyakorlatával megegyezően.

(16) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az Európa Tanáccsal. Ezen együttműködésnek biztosítania kell az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti átfedések elkerülését, különösen kiegészítő jelleget és hozzáadott értéket biztosító mechanizmusok, például kétoldalú együttműködési megállapodás kialakításával, valamint az Európa Tanács által kinevezett független, megfelelően meghatározott szavazati joggal rendelkező személynek az Ügynökség irányításában való részvétele révén.

Módosítás: 11

(16a) preambulumbekezdés (új)

 

(16a) Felismervén a civil társadalom által az alapvető jogok védelme terén játszott kiemelt szerepet, az Ügynökségnek ösztönöznie kell a civil társadalommal folytatott párbeszédet, és szorosan együtt kell működnie az alapvető jogok területén működő nem kormányzati szervezetekkel és civil társadalmi intézményekkel. Alapjogi Platform néven együttműködési hálózatot kell létrehoznia, hogy biztosítsa az összes érintettel folytatott strukturált, gyümölcsöző párbeszéd és szoros együttműködés kialakulását.

Módosítás: 12

(17a) preambulumbekezdés (új)

 

(17a) Munkája magas tudományos színvonalának biztosítása érdekében az Ügynökségnek rendelkeznie kell tudományos bizottsággal.

Módosítás: 13

(17b) preambulumbekezdés (új)

 

(17b) Az igazgatóság, a végrehajtó bizottság és a tudományos bizottság tagjait kinevező hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az e testületekbe kinevezett női és férfi tisztviselők aránya kiegyensúlyozott legyen. Különösen törekedni kell a férfi és női alkalmazottak arányának egyensúlyára is.

Módosítás: 14

(18) preambulumbekezdés

(18) Az Európai Parlament jelentős szerepet játszik az alapvető jogok területén. Ki kell neveznie egy független személyt az Ügynökség igazgatósága tagjának.

(18) Az Európai Parlament jelentős szerepet játszik az alapvető jogok területén. Ezért az Ügynökség többéves keretének elfogadását megelőzően és az Ügynökség élére jelölt igazgató személyéről konzultálni kell a Parlamenttel.

Módosítás: 15

(19) preambulumbekezdés

(19) A valamennyi érdekelt féllel való hatékony együttműködés kialakítása céljából létre kell hozni egy konzultatív fórumot annak biztosítása érdekében, hogy a polgári társadalom alapvető jogok területén tevékeny szociális szereplői pluralista képviselettel rendelkezzenek az Ügynökség struktúráiban.

törölve

Módosítás: 16

(21a) preambulumbekezdés (új)

 

(21a) Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára alkalmazandóak az Európai Közösségek Tisztviselőinek Személyzeti Szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazásával kapcsolatban közösen elfogadott szabályok, beleértve az igazgató menesztésére vonatkozó szabályokat is.

Módosítás: 17

(22) preambulumbekezdés

(22) Az Ügynökségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, továbbá a Megfigyelőközpont által vállalt valamennyi jogi és pénzügyi kötelezettség, a Megfigyelőközpont által kötött megállapodások, valamint a Megfigyelőközpont személyzetével kötött munkaszerződések tekintetében a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja jogutódjának tekintendő. Az Ügynökség székhelyének továbbra is Bécsben kell lennie, ahogyan erről a tagállamok kormányai képviselőinek a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja székhelyének meghatározásáról szóló, 1997. június 2-i határozata rendelkezik.

(22) Az Ügynökségnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, továbbá a Megfigyelőközpont által vállalt valamennyi jogi és pénzügyi kötelezettség, a Megfigyelőközpont által kötött megállapodások, valamint a Megfigyelőközpont személyzetével kötött munkaszerződések tekintetében a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja jogutódjának tekintendő.

Módosítás: 18

(22a) preambulumbekezdés (új)

 

(22a) Az Ügynökségnek nyitottnak kell lennie a tagjelölt országok részvételére. Engedélyezni kell továbbá azon országok részvételét az Ügynökség munkájában, amelyekkel az EU stabilizációs és társulási megállapodást kötött, mivel ez lehetőséget ad az Uniónak arra, hogy nemzeti joganyaguk közösségi joghoz való fokozatos közelítésének megkönnyítése, valamint a know-how és a bevált gyakorlatok cseréje révén támogassa a kérdéses országok európai integrációs törekvéseit, különösen a közösségi vívmányok azon területein, melyek alapvető hivatkozási pontként szolgálnak a Nyugat-Balkán országaiban szükséges reformfolyamathoz.

Módosítás: 19

(23) preambulumbekezdés

(23) Mivel az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat 2. cikke szerinti általános hatályú intézkedések, az ilyen intézkedéseket az említett határozat 5. cikkében előírt szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

törölve

Módosítás: 20

(23a) preambulumbekezdés (új)

 

(23a) Az Ügynökségnek megfelelő időben kezdeményeznie kell tevékenysége szükséges értékelését, beleértve hatáskörének mélyreható elemzését az Unión kívüli országok vonatkozásában, hogy azután ennek alapján az Ügynökség felülvizsgálhassa hatáskörét, feladatait és munkamódszereit.

Módosítás: 21

3. cikk (2) – (4) bekezdés

(2) Az Ügynökség feladatai ellátása során hivatkozik az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése meghatározza, és mindenekelőtt a az Európai Unió 2000. december 7-én Nizzában kihirdetett Alapjogi Chartája rögzíti.

 

(2) Feladatai ellátása során az Ügynökség hivatkozik az alapvető jogokra, az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében foglaltak értelmében, beleértve az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezményben rögzített jogokat, melyek az Európai Unió 2000. december 7-én Nizzában kihirdetett Alapjogi Chartájában kiemelten tükröződnek.

 

(3) A (4) bekezdés, a 4. cikk (1) bekezdése e) pontja, valamint a 27. és a 28. cikk sérelme nélkül, tevékenységei ellátása során az Ügynökség figyelemmel kíséri az alapvető jogok helyzetét az Európai Unióban, valamint a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben a tagállamokban.

 

(3) Az Ügynökség alapjogi kérdésekkel foglalkozik az Európai Unióban, valamint a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben a tagállamokban. Ezen kívül az (1) bekezdés hatályán belül és a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban foglalkozhat alapjogi ügyekkel a 27. cikk (1) bekezdésében említett országokban, olyan mértékben, amennyire ez a kérdéses ország nemzeti jogának a közösségi joghoz való közelítése érdekében szükséges.

(4) A 27. cikk sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére információkat szolgáltat és elemzéseket végez a kérelemben meghatározott alapjogi kérdésekben olyan harmadik országok – különösen az európai szomszédságpolitikában érintett országok – tekintetében, amelyekkel a Közösség társulási megállapodásokat vagy olyan megállapodásokat kötött, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyekkel ilyen megállapodások megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett vagy szándékozik kezdeni.

 

 

Indokolás

A (3) bekezdésben megjelenő kiegészítés annak a brit javaslatnak a folyománya, hogy a 3. cikk (1) bekezdéséhez hasonlóan hivatkozni kellene közösségi hatáskörökre.

Módosítás: 22

4. cikk

(1) A 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében az Ügynökség:

(1) A 2. cikkben meghatározott cél megvalósítása érdekében, és a 3. cikkben meghatározott hatáskörein belül az Ügynökség:

a) összegyűjti, tárolja, elemzi és terjeszti a tagállamok, az uniós intézmények, a közösségi ügynökségek, kutatóközpontok, nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, valamint érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek által közölt releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat, ideértve a kutatások és megfigyelések eredményeit is;

a) összegyűjti, tárolja, elemzi és terjeszti a tagállamok, az uniós intézmények, a közösségi szervek, hivatalok és ügynökségek, kutatóközpontok, nemzeti szervek, nem kormányzati szervezetek, valamint érintett harmadik országok, nemzetközi szervezetek és különösen az Európa Tanács illetékes szervei által közölt releváns, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat és adatokat, ideértve a kutatások és megfigyelések eredményeit is;

b) a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket dolgoz ki az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítása érdekében

b) a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket és szabványokat dolgoz ki az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítása érdekében;

c) tudományos kutatást és adatfelvételt végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban részt vesz vagy támogatja azokat, adott esetben – amennyiben prioritásaival és éves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is. Szakértői értekezleteket is szervez, és ha szükséges, eseti munkacsoportokat állít fel.

c) tudományos kutatást és adatfelvételt végez, előkészítő tanulmányokat és megvalósíthatósági tanulmányokat készít, ilyen munkákban részt vesz vagy támogatja azokat, adott esetben – amennyiben prioritásaival és éves munkaprogramjával összeegyeztethető – az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére is.

d) az uniós intézmények, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára általános témákban következtetéseket és véleményeket dolgoz ki saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság kérésére.

d) az uniós intézmények, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára meghatározott tematikájú kérdésekben következtetéseket és véleményeket dolgoz ki és tesz közzé saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság kérésére.

e) szakértelmét a Tanács rendelkezésére bocsátja, amikor a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján független személyeket kér fel arra, hogy készítsenek jelentést valamely tagállamban fennálló helyzetről, vagy amikor a 7. cikk (2) bekezdése szerinti javaslatot nyújtanak be hozzá, és a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének e bekezdései szerinti eljárásnak megfelelően eljárva az Ügynökségtől ilyen szakmai támogatást kér;

e) szakértelmét az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja, amikor a Tanácshoz az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerint javaslatot nyújtanak be;

f) éves jelentést tesz közzé az alapvető jogok helyzetéről, a helyes gyakorlatokból vett példákra is rávilágítva;

 

f) éves jelentést tesz közzé a tevékenységi köreibe tartozó alapvető jogokhoz kapcsolódó ügyekről, a helyes gyakorlatokból vett példákra is rávilágítva;

 

g) elemzései, kutatásai és adatfelvételei alapján tematikus jelentéseket tesz közzé;

g) elemzései, kutatásai és adatfelvételei alapján tematikus jelentéseket tesz közzé;

h) tevékenységeiről éves jelentést tesz közzé;

h) tevékenységeiről éves jelentést tesz közzé;

i) erősíti az együttműködést a polgári társadalom – ideértve a nem kormányzati szervezeteket is –, a szociális partnerek, kutatási központok, az érdekelt nemzeti hatóságok képviselői, valamint az alapvető jogokkal foglalkozó más érdekelt személyek és szervek között, különösen hálózat kialakításával, az európai szintű párbeszéd elősegítésével, valamint adott esetben nemzeti szintű vitákban vagy üléseken való részvétellel;

i) kommunikációs stratégiát dolgoz ki és ösztönzi a civil társadalommal folytatott párbeszédet az alapvető jogok közvélemény általi ismertségének növelése érdekében, és azért, hogy munkájáról aktívan tájékoztassa a közvéleményt.

j) az érdekelt felekkel európai szinten konferenciákat, kampányokat, kerekasztal-találkozókat, szemináriumokat és üléseket szervez munkájának elősegítése és eredményeinek terjesztése érdekében; és

 

k) a nagy nyilvánosság tudatosságának erősítése érdekében kommunikációs stratégiát fejleszt ki, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentációt állít össze és oktatási anyagokat készít, elősegítve az együttműködést, és elkerülve a más információs forrásokkal való átfedést.

 

(2) Az Ügynökség által az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtása során megfogalmazott következtetések, vélemények és jelentések nem vonatkoznak a Bizottság által a Szerződés 250. cikke alapján benyújtott javaslatok jogszerűségének kérdésére, az intézmények jogalkotási eljárásokban hozott állásfoglalásaira, valamint az aktusok jogszerűségének kérdésére a Szerződés 230. cikke értelmében. Nem foglalkoznak azon kérdéssel sem, hogy a Szerződés 226. cikke értelmében egy tagállam nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben említett következtetések, vélemények és jelentések csak olyan esetekben vonatkozhatnak a Bizottság által a Szerződés 250. cikke alapján benyújtott javaslatokra vagy az intézmények jogalkotási eljárásokban hozott állásfoglalásaira, ha az érintett intézmény a 4. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján erre irányuló kérést nyújtott be. E következtetések, vélemények és jelentések nem terjednek ki az aktusok jogszerűségének kérdésére a Szerződés 230. cikke értelmében, és nem foglalkoznak azzal a kérdéssel sem, hogy a Szerződés 226. cikke értelmében egy tagállam nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét.

Módosítás: 23

5. cikk

(1) A Bizottság a 29. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban egy többéves keretet fogad el az Ügynökség számára. A keret:

(1) Az alapvető jogokról szóló európai parlamenti állásfoglalások és tanácsi következtetések megfelelő figyelembevételével és a Bizottság javaslata alapján az Ügynökség igazgatósága többéves keretet fogad el.

a) öt évre szól;

 

b) meghatározza az Ügynökség tematikus tevékenységi területeit, ideértve minden esetben a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelmet;

 

c) összhangban van az Unió prioritásaival, ahogyan azokat a Bizottság stratégiai célkitűzései meghatározzák;

 

d) megfelelően figyelembe veszi az Ügynökség pénzügyi és humán erőforrásait; és

 

e) rendelkezéseket tartalmaz a tematikus átfedések elkerülése érdekében más közösségi szervek, hivatalok és ügynökségek megbízatására figyelemmel.

 

(2) Az Ügynökség a többéves keretben meghatározott tematikus területeken végzi feladatait. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az Ügynökség a 3. cikk (4) bekezdése, valamint a 4. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja értelmében az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság e tematikus területeket nem érintő megkereséseire válaszoljon, feltéve, hogy pénzügyi és humán erőforrásai ezt lehetővé teszik.

(2) A többéves keret öt évre szól, összhangban van az Unió prioritásaival és stratégiai célkitűzéseivel és összeegyeztethető az Ügynökség rendelkezésére álló pénzügyi és humán erőforrásokkal.

(3) Az Ügynökség az éves munkaprogramja alapján, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokra figyelemmel végzi feladatait.

(3) Az Ügynökség a többéves keretben meghatározott tematikus területeken belül végzi feladatait. Az Ügynökség ugyanakkor az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére, a 4. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontja alapján végezhet e tematikus területeken kívül eső feladatokat is, amennyiben pénzügyi és emberi erőforrásai ezt lehetővé teszik.

(4) A 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott éves munkaprogramnak összhangban kell lennie a Bizottság éves munkaprogramjával, ideértve a kutatási munkáit és a közösségi statisztikai program keretében tett statisztikai intézkedéseit is.

(4) Az Ügynökség éves munkaprogramja alapján végzi feladatait.

Módosítás: 24

6. cikk (1) és (2) bekezdés

(1) Az Ügynökség kialakítja és koordinálja a szükséges információs hálózatokat. Az egyes tagállamokban működő különféle szervezetek és szervek szakértelmére támaszkodva, valamint figyelembe véve azt a körülményt, hogy az adatgyűjtésben a nemzeti hatóságoknak is részt kell venniük, a hálózatoknak objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal kell szolgálniuk.

(1) Objektív, megbízható és összehasonlítható információk biztosítása céljából az egyes tagállamokban működő különféle szervezetek és szervek szakértelmére támaszkodva, valamint figyelembe véve azt a körülményt, hogy az adatgyűjtésben a nemzeti hatóságoknak is részt kell venniük, az Ügynökség:

1

a) információs hálózatokat hoz létre és koordinál, például az alapvető jogokkal foglalkozó független szakértők hálózatát, illetve felhasznál meglévő hálózatokat;

b) külső szakértői értekezleteket szervez; és

c) szükség szerint eseti munkacsoportokat állít fel.

(2) Tevékenységei folytatása során az Ügynökség a párhuzamos munkavégzés elkerülése, valamint a források lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében figyelembe veszi a már rendelkezésre álló információkat, bármilyen forrásból származnak is, de különösen a következők által tevékenységeik során már megszerzett információkat:

(2) Tevékenységei folytatása során az Ügynökség, munkája kiegészítő jellegének, valamint a források lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében, ha lehet, figyelembe veszi különösen az alább felsorolt szervezetek által már összegyűjtött információkat és az általuk végzett tevékenységeket:

a) a Közösség intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei;

a) az Unió intézményei és szervei, a Közösség hivatalai és ügynökségei, valamint az Unió és a tagállamok;

b) a tagállamok intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei; és

b) az Európa Tanács, utalva itt megfigyelő és ellenőrző mechanizmusai, valamint emberi jogi biztosa megfigyeléseire és tevékenységeire; továbbá

c) az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek.

c) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek.

Módosítás: 25

8. cikk cím, (-1a) bekezdés (új) és (1) bekezdés

Szervezetekkel való együttműködés tagállami és európai szinten

Szervezetekkel való együttműködés tagállami és nemzetközi szinten

 

(-1) A tagállamokkal folytatott szoros együttműködés biztosítása érdekében minden tagállam kinevez egy kormánytisztviselőt nemzeti összekötő tisztviselőnek. Az Ügynökség a 4. cikk (1) bekezdése a), b), c), d), e), f), g) és i) pontja alapján készült valamennyi dokumentumot továbbítja a nemzeti összekötő tisztviselőnek.

(1) Feladatai elvégzése érdekében az Ügynökség együttműködik olyan kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint szervekkel, melyek tagállami vagy európai szinten alapjogi kérdésekben hatáskörrel rendelkeznek.

(1) Feladatai elvégzése érdekében az Ügynökség együttműködik

 

olyan kormányzati és állami szervekkel, melyek az adott tagállamban alapjogi kérdésekben hatáskörrel rendelkeznek, beleértve nemzeti emberi jogi intézményeket;

 

– az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek.

Módosítás: 26

9.cikk

Az Ügynökség tevékenységeit egyezteti az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a 5. cikk szerinti munkaprogramja tekintetében. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 300. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködést alakítsanak ki. E megállapodás előírja az Európa Tanács kötelezettségét, hogy a 11. cikkel összhangban az Ügynökség igazgatóságába kinevezzen egy független személyt.

A kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték biztosítása érdekében az Ügynökség tevékenységeit egyezteti az Európa Tanács tevékenységeivel, különös tekintettel az 5. cikk szerinti munkaprogramra és a 9a. cikkben előírt, civil társadalommal folytatott együttműködésre. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 300. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködést alakítsanak ki. E megállapodás előírja, hogy az Európa Tanács a 11. és 12. cikkel összhangban az Ügynökség igazgatóságába és végrehajtó bizottságába kinevezzen egy független személyt.

Módosítás: 27

9a. cikk (új)

 

9a. cikk

 

Együttműködés a civil társadalommal és az Alapjogi Platform létrehozása

 

(1) Az Ügynökség szorosan együttműködik olyan nem kormányzati szervezetekkel és civil társadalmi intézményekkel, melyek nemzeti, európai vagy nemzetközi szinten az alapvető jogok területén tevékenykednek, beleértve a faj- és idegengyűlölet elleni küzdelmet, valamint a kisebbségek védelmét. Az Ügynökség e célból Alapjogi Platform néven együttműködési hálózatot hoz létre, amelyben emberi jogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek és munkaadói szervezetek, érintett társadalmi és szakmai szervezetek, egyházak, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetek, egyetemek, valamint európai és nemzetközi testületek és szervezetek egyéb szakképzett szakértői vesznek részt.

 

(2) A Platform az információcserét és az ismeretek összegyűjtését lehetővé tévő mechanizmusként működik. Szoros együttműködést biztosít az Ügynökség és az érdekelt felek között.

 

(3) Az (1) bekezdés értelmében a Platform nyitott lesz valamennyi érdekelt és szakképzett fél részvételére. Az Ügynökség fordulhat a Platform tagjaihoz az Ügynökség tevékenységében prioritásként azonosított területekhez kapcsolódó meghatározott igények felmerülése esetén.

 

(4) Az Ügynökség különösen kérheti a Platformot, hogy:

a) tegye meg javaslatait az igazgatóság felé a 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó éves munkaprogramra vonatkozóan;

b) adjon visszajelzést az igazgatóságnak és tegye meg a további munkára irányuló javaslatait a 4. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírt éves jelentés vonatkozásában; továbbá

c) tájékoztassa az igazgatót és a tudományos bizottságot az Ügynökség munkájához kapcsolódó konferenciák, szemináriumok és értekezletek kimeneteléről.

 

(5) A Platform tevékenységének irányítása az igazgató hatáskörébe tartozik.

Módosítás: 28

10. cikk c) és d) pont

c) az igazgató;

d) a fórum.

c) a tudományos bizottság, és

d) az igazgató.

Módosítás: 29

11. cikk

(1) Az igazgatóság az alapvető jogok, valamint a közszektor szervezeteinek irányítása terén megfelelő tapasztalattal rendelkező következő személyekből áll:

(1) Az igazgatóság az alapvető jogok, valamint az állami szervezetek irányítása terén megfelelő tapasztalattal rendelkező következő személyekből áll:

a) az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy független személy;

a) az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy független személy, aki független nemzeti emberi jogi intézmény, vagy más állami, illetve magánszervezet irányításában felelős tisztséget tölt be.

b) egy, az Európai Parlament által kinevezett független személy;

 

c) egy, az Európa Tanács által kinevezett független személy; és

c) egy, az Európa Tanács által kinevezett független személy; és

d) a Bizottság két képviselője.

d) a Bizottság által jelölt két képviselő:

 

- akik közül az egyik olyan független személy, akit az alapvető jogok területén nemzetközileg elismert szakértők közül választanak ki, és

 

- a másik a Bizottság képviseletében eljáró személy.

Az a) pontban említett személyek:

– egy független nemzeti emberi jogi intézmény irányításában felelősségteljes feladatokat látnak el; vagy

– az alapvető jogok területén más független intézményeknél vagy szerveknél alapos szakértelmet szereztek.

 

Az igazgatóság valamennyi tagját képviselheti egy, a fenti követelményeknek megfelelő póttag.

Az Ügynökség az igazgatóság tagjainak listáját közzéteszi, és a honlapján rendszeresen frissíti.

 

(2) Az igazgatóság kinevezett tagjainak megbízatása öt évre szól. Egyszer megújítható.

Ha azonban valamely tag már nem felel meg a kinevezése alapjául szolgáló követelményeknek, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Az érintett fél a hivatali idő fennmaradó részére új tagot nevez ki.

 

(3) Az igazgatóság két és fél évre megválasztja elnökét és alelnökét; a megbízatás egyszer megújítható. Az igazgatóság minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik.

(3) Az igazgatóság két és fél évre megválasztja elnökét és alelnökét; a megbízatás egyszer megújítható. Az igazgatóság minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik.

(4) Az igazgatóság biztosítja, hogy az Ügynökség a rábízott feladatokat elvégezze. Az igazgatóság az Ügynökség tervező és ellenőrző szerve. Feladatai közé tartozik különösen, hogy:

a) elfogadja az Ügynökség éves munkaprogramját az Ügynökség igazgatója által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított. A programnak összhangban kell lennie a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal. Az éves munkaprogramot meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

b) elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett éves jelentéseket, amelyek összehasonlítják az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel; e jelentéseket legkésőbb június 15-ig meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére;

c) kinevezi és szükség esetén felmenti az Ügynökség igazgatóját;

d) elfogadja az Ügynökség éves költségvetés-tervezetét és végleges költségvetését;

e) fegyelmi jogkört gyakorol az igazgatóval szemben;

f) a 19. cikk (5) bekezdésével összhangban elkészíti az Ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves becslést, és azt megküldi a Bizottságnak;

g) elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát az igazgató által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított;

h) a 20. cikk (11) bekezdésével összhangban elfogadja az Ügynökség pénzügyi szabályzatát az igazgató által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított;

i) a 23. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek végrehajtásához szükséges intézkedéseket; és

j) a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges eljárásokat.

(4) Az igazgatóság tagjainak és póttagjainak hivatali ideje öt év, ami nem megújítható.

(5) A (4) bekezdés a), b), c), d), g) és h) pontjában említett feladatok kivételével az igazgatóság a végrehajtó bizottságra ruházhatja feladatait.

(5) Az egyszerű helyettesítés vagy elhalálozás esetén kívül a tagok és póttagok megbízatása csal lemondásukkal jár le. Ha azonban a tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenség követelményének, akkor a tagnak vagy póttagnak haladéktalanul értesítenie kell erről a Bizottságot, vagy az Ügynökség igazgatóját. Az érintett fél új tagot vagy póttagot jelöl maga helyett a fennmaradó hivatali időre. Az érintett fél akkor is új tagot vagy póttagot jelöl maga helyett a fennmaradó hivatali időre, ha a Bizottság, vagy tagjai egyharmadának javaslata alapján az igazgatóság megállapítja, hogy a tag vagy póttag már nem felel meg a függetlenség követelményének. Ha a fennmaradó hivatali idő kevesebb, mint két év, akkor az új tag vagy póttag hivatali idejét kiterjeszthetik a teljes öt évre.

(6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

(6) Az igazgatóság az (1) bekezdés a) pontja szerint megválasztott tagjai közül két és fél évre választja meg elnökét, alelnökét és a végrehajtó bizottság 13. cikkben hivatkozott másik két tagját; a megbízatás egyszer megújítható.

(7) A rendkívüli kiegészítő ülések sérelme nélkül az igazgatóságot évente egyszer az elnök hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére vagy az igazgatóság tagjai egyharmadának kérésére rendkívüli üléseket hív össze.

(7) Az igazgatóság biztosítja, hogy az Ügynökség a rábízott feladatokat elvégezze. Az igazgatóság az Ügynökség tervező és ellenőrző szerve. Feladatai közé tartozik különösen, hogy:

a) a többéves kerettel összhangban és az Ügynökség igazgatója által benyújtott tervezet alapján elfogadja az Ügynökség éves munkaprogramját azután, hogy a Bizottság és a tudományos bizottság arról véleményt nyilvánított. A programnak összhangban kell lennie a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrásokkal, és figyelembe kell vennie a közösségi kutatásokat és statisztikákat. Az éves munkaprogramot meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;

b) elfogadja a 4. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett éves jelentéseket, amely utóbbiban összehasonlítják az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel; a 12a. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a 4. cikk (1) bekezdés f) pontjában említett jelentés elfogadása előtt a tudományos bizottság véleményét is ki kell kérni; e jelentéseket legkésőbb június 15-ig meg kell küldeni az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére;

c) kinevezi és szükség esetén felmenti az Ügynökség igazgatóját;

d) elfogadja az Ügynökség éves költségvetés-tervezetét és végleges költségvetését;

e) a 23. cikk (2) bekezdésében említett jogkört, valamint fegyelmi jogkört gyakorol az igazgatóval szemben;

f) a 19. cikk (5) bekezdésével összhangban elkészíti az Ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves becslést, és azt megküldi a Bizottságnak;

g) elfogadja az Ügynökség eljárási szabályzatát az igazgató által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság és a tudományos bizottság arról véleményt nyilvánított;

h) a 20. cikk (11) bekezdésével összhangban elfogadja az Ügynökség pénzügyi szabályzatát az igazgató által benyújtott tervezet alapján azután, hogy a Bizottság arról véleményt nyilvánított;

i) a 23. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

j) a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

k) a 12a. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban kinevezi és felmenti a tudományos bizottság tagjait; valamint

l) az (5) bekezdéssel összhangban megállapítja, ha az igazgatóság egy tagja vagy póttagja már nem felel meg a függetlenség követelményének.

(8) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként részt vehet az igazgatóság ülésein. Más érdekelt közösségi ügynökségek és uniós szervek igazgatói az igazgatóság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.

(8) A (7) bekezdés a), b), c), d), e), g), h), k) és l) pontjában említett feladatok kivételével az igazgatóság a végrehajtó bizottságra ruházhatja feladatait.

 

(8a) (6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (7) bekezdésben, valamint a (7) bekezdés a), b), c), d), e), g), k) és l) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Az igazgatóság minden tagja, illetve távollétében helyettese, egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy a (7) bekezdés a), b), g9 és k) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

 

(8b) A rendkívüli kiegészítő ülések sérelme nélkül az igazgatóságot évente kétszer az elnök hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésére vagy az igazgatóság tagjai legalább egyharmadának kérésére rendkívüli üléseket hív össze.

 

(8c) A tudományos bizottság elnöke vagy alelnöke, és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként részt vehet az igazgatóság ülésein. Más érdekelt közösségi ügynökségek, uniós szervek és a 8. és 9. cikkben említett nemzetközi intézetek igazgatói az igazgatóság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.

Módosítás: 30

12. cikk (1) bekezdés

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, az igazgatóság két másik, a 11. cikk (6) bekezdése szerint az igazgatóság által választott tagjából, valamint egy a Bizottság által az igazgatóságba delegált tagból áll. Az Európa Tanács által az igazgatóságba delegált tag megfigyelőként részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein.

Módosítás: 31

12a. cikk (új)

 

12a. cikk

 

Tudományos bizottság

 

A tudományos bizottság tizenegy, az alapvető jogok terén magasan képzett, független személyből áll. Az igazgatóság átlátható pályázati felhívás és kiválasztási folyamat révén, az Európai Parlament illetékes bizottsága véleményének meghallgatása és figyelembe vétele után nevezi ki tagjait. Az igazgatóság gondoskodik arról, hogy az egyenlő földrajzi eloszlás biztosítva legyen. Az igazgatóság tagjai nem lehetnek a tudományos bizottság tagjai is. A tudományos bizottság tagjainak kinevezését a 11. cikk (7) bekezdés g) pontjában említett eljárási szabályzat szabályozza részletesen.

 

A tudományos bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól, ami nem megújítható.

 

A tudományos bizottság tagjai független személyek. Felmentésükre csak saját kérésre, vagy feladatuk végrehajtásában bekövetkező tartós akadályoztatásuk miatt kerülhet sor. Ha azonban a tag már nem felel meg a függetlenség követelményének, akkor a tagnak haladéktalanul értesítenie kell erről a Bizottságot és az Ügynökség igazgatóját. Tagjai egyharmadának javaslata alapján az igazgatóság is megállapíthatja, hogy a tag már nem felel meg a függetlenség követelményének, és felmentheti őt. Ekkor az igazgatóság a rendes tagokra vonatkozó eljárás szerint a fennmaradó hivatali időre új tagot nevez ki. Ha a fennmaradó hivatali idő kevesebb, mint két év, akkor az új tag hivatali idejét kiterjeszthetik a teljes öt évre. Az Ügynökség a tudományos bizottság tagjainak listáját közzéteszi, és a honlapján rendszeresen frissíti.

 

A tudományos bizottság elnökét és alelnökét egy évre választja.

 

Az elvégzendő feladatok tekintetében nyújtott iránymutatásokon keresztül a tudományos bizottság garantálja az Ügynökség munkájának tudományos színvonalát. Ennek érdekében az igazgató a 4. cikk (1) bekezdése a), b), c), d), e), f), g) és i) pontja alapján készült valamennyi dokumentum készítésébe a lehető legkorábbi időponttól bevonja a tudományos bizottságot.

 

A tudományos bizottság döntéseit kétharmados többséggel hozza. A bizottságot az elnök évente négyszer hívja össze. Az elnök saját kezdeményezésre, vagy a tudományos bizottság legalább négy tagjának kérésre szükség esetén írásos eljárást kezdeményez, vagy rendkívüli ülést hív össze.

Módosítás: 32

13. cikk

(1) Az Ügynökséget a Bizottság által javasolt jelöltek listája alapján az igazgatóság által kinevezett igazgató vezeti. Az igazgatót érdemei, igazgatási és irányítási képességei, valamint az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai alapján nevezik ki. Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és az e bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

(1) Az Ügynökséget a (2) bekezdésben említett együttműködési (egyeztetési) eljárásnak megfelelően az igazgatóság által kinevezett igazgató vezeti és képviseli. Az igazgatót érdemei, az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai, valamint igazgatási és irányítási képességei alapján nevezik ki.

(2) Az igazgató megbízatásának időtartama öt év. A Bizottság javaslata alapján és az értékelést követően legfeljebb 5 éves időszakra egyszer meghosszabbítható. Az értékelésben a Bizottság különösen az első megbízatás ideje alatt elért eredményeket, azok elérésének módját, valamint az elkövetkező évekre az Ügynökségre rótt feladatokat, és a vele szemben támasztott követelményeket vizsgálja.

(2) Az együttműködési eljárás a következőképpen működik:

a) a pályázati felhívás és átlátható kiválasztási folyamat után a Bizottság által összeállított lista alapján a jelölteket kinevezésük előtt felkérik arra, hogy intézzenek beszédet az Európai Unió Tanácsához és az Európai Parlament illetékes bizottságához, majd válaszoljanak kérdéseikre;

b) az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ezek után véleményezi a jelölteket, és sorrendet állít fel közöttük;

c) az igazgatóság e véleményeket figyelembe véve nevezi ki az igazgatót.

(3) Az igazgató felelős a következőkért:

a) a 4. cikkben említett feladatok ellátása;

b) az Ügynökség éves munkaprogramjának elkészítése és végrehajtása;

c) valamennyi személyzeti kérdés, különösen a 23. cikk (2) bekezdésében előírt hatáskörök gyakorlása;

d) napi igazgatási kérdések;

e) az Ügynökség költségvetésének végrehajtása a 20. cikkel összhangban; és

(f) az Ügynökség célkitűzéseihez viszonyított teljesítményére vonatkozó hatékony ellenőrzési és értékelési eljárások végrehajtása a szakmailag elismert előírásoknak megfelelően. Az igazgató évente jelentést tesz az igazgatóságnak az ellenőrző rendszer eredményeiről.

(3) Az igazgató megbízatásának időtartama öt év.

A megbízatás lejárta előtti kilenc hónap során a Bizottság megvizsgálja elsősorban az igazgató teljesítményét, valamint az elkövetkezendő években az Ügynökségre váró feladatokat és kötelezettségeket.

Amennyiben azt az Ügynökség feladatai és kötelezettségei kellőképpen indokolttá teszik, az értékelő jelentés függvényében és a Bizottság javaslata alapján az igazgatóság egyszer és maximum három évre meghosszabbíthatja az igazgató kinevezését.

Az igazgatóság értesíti az Európai Parlamentet arról, ha szándékában áll meghosszabbítani az igazgató megbízatását. Az igazgatóságnak a megbíztatás meghosszabbítására irányuló hivatalos döntését megelőző egy hónapon belül az igazgatót felkérhetik arra, hogy számoljon be az Európai Parlament illetékes bizottságának, illetve válaszoljon annak kérdéseire.

 

Amennyiben kinevezését nem hosszabbítják meg, az igazgató utódja kinevezéséig marad hivatalban.

(4) Az igazgató saját tevékenységéért az igazgatóságnak tartozik felelősséggel, és szavazati jog nélkül vesz részt annak ülésein.

(4) Az igazgató felelősséggel tartozik:

a ) a 4. cikkben említett feladatok végrehajtásáért, és különösen a 4. cikk (1) bekezdése a), b), c), d), e), f), g) és i) pontjában említett dokumentumoknak a tudományos bizottság közreműködésével történő elkészítéséért és közzétételéért;

b) az Ügynökség éves munkaprogramjának elkészítésért és végrehajtásáért;

c) valamennyi személyzeti kérdésért, különösen a 23. cikk (2) bekezdésében előírt hatásköröknek a személyzet tekintetében történő gyakorlásáért;

d) napi igazgatási kérdésekért;

e) az Ügynökség költségvetésének a 20. cikkel összhangban történő végrehajtásáért;

f) az Ügynökség célkitűzéseihez viszonyított teljesítményére vonatkozó hatékony ellenőrzési és értékelési eljárások végrehajtásáért, a szakmailag elismert előírásoknak megfelelően. Az igazgató évente jelentést tesz az igazgatóságnak az ellenőrző rendszer eredményeiről;

g) a nemzeti összekötő tisztviselőkkel való együttműködésért; és

h) a civil társadalommal történő együttműködésért, beleértve az Alapjogi Platformmal történő koordinációt a 9a. cikk értelmében.

(5) Az igazgatót hivatali idejének lejárta előtt a Bizottság javaslatára az igazgatóság mentheti fel.

(5) A igazgató független módon végzi tevékenységét. Az igazgató saját tevékenységéért az igazgatóságnak tartozik felelősséggel, és szavazati jog nélkül vesz részt annak ülésein.

 

(5a) Az igazgatót az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor felkérheti arra, hogy az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos bármilyen ügy kapcsán részt vegyen ülésein.

 

(5b) Az igazgatót hivatali idejének lejárta előtt a tagok egyharmadának javaslatára az igazgatóság mentheti fel. Az igazgatóság elnöke tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felmentés okáról.

Módosítás: 33

14. cikk

14. cikk

Alapjogi fórum

(1) A fórum az alapvető jogokért, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős nem kormányzati szervezetek képviselőiből, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, érdekelt szociális és szakmai szervezetek, egyházak, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetek, valamint egyetemek képviselőiből, szakértőkből, továbbá európai és nemzetközi szervek, illetve szervezetek képviselőiből áll.

(2) A fórum tagjait az igazgatóság által meghatározandó nyílt kiválasztási eljárásban választják ki. A tagok számának felső határa 100 fő. Megbízatásuk öt évre szól és egy alkalommal megújítható.

(3) Az igazgatóság tagjai nem lehetnek a fórum tagjai, de annak ülésein részt vehetnek.

(4) A fórum lehetővé teszi az alapjogi kérdésekre vonatkozó információcserét és az ismeretgyűjtést. Szoros együttműködést biztosít az Ügynökség és az érdekelt felek között.

(5) A fórum:

– javaslatokat tesz a 11. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján elfogadandó éves munkaprogram kidolgozására; és

– visszajelzéseket ad, és a 11. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott, az alapvető jogok helyzetéről szóló éves jelentés alapján intézkedéseket javasol.

(6) A fórum elnöke az igazgató. A fórum évente vagy az igazgatóság kérésére ülésezik. Működésének szabályait az Ügynökség eljárási szabályzata tartalmazza, amelyet nyilvánosságra hoznak.

(7) Az Ügynökség biztosítja a fórum részére a szükséges technikai és logisztikai támogatást, valamint ülései során titkárságot biztosít a részére.

törölve

Módosítás: 34

15. cikk (2) bekezdés

(2) Az igazgatóság tagjai, az igazgató és a fórum tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek.

Az igazgatóságnak a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja alapján kinevezett tagjai, az igazgató, valamint a fórum tagjai vállalják, hogy függetlenül járnak el. E célból érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, melyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket.

Mindkét nyilatkozatot évente, írásban kell megtenni.

(2) Az igazgatóság tagjai és póttagjai, a tudományos bizottság tagjai és az igazgató vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, melyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket. A nyilatkozatnak a hivatalba lépéskor, írásban kell készülnie, és azt az érdekeltségekben beálló változások szerint változtatni kell. A nyilatkozatot az Ügynökség az internetes oldalán közzéteszi.

Módosítás: 35

16. cikk cím, (1) és (2) bekezdés

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

(1) Az Ügynökség helyes igazgatási gyakorlatot vezet be tevékenysége lehető legteljesebb átláthatóságának biztosítására. Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni

(2) Az igazgatóság az Ügynökség működésének megkezdését követő hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges szabályokat.

(2) Az igazgatóság. az Ügynökség működésének megkezdését követő hat hónapon belül elfogadja az (1) bekezdésben foglaltak gyakorlati megvalósításához szükséges szabályokat. Ezek többek között az alábbiakra vonatkozó szabályok:

– az ülések nyitottsága,

– az Ügynökség és a tudományos bizottság munkájának közzététele, valamint

– a 1049/2001/EK rendelet végrehajtása.

Módosítás: 36

19. cikk (3) bekezdés

(3) Az Ügynökség bevételei a többi pénzügyi forrás sérelme nélkül a következőkből állnak:

 

(3) Az Ügynökség bevételei a többi pénzügyi forrás sérelme nélkül tartalmazzák az Európai Unió általános költségvetésébe (a Bizottságra vonatkozó szakasz) felvett közösségi támogatást.

a) Az Európai Unió általános költségvetésébe (a Bizottságra vonatkozó szakasz) felvett közösségi támogatás; és

b) a nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések.

E bevételt kiegészíthetik a 4. cikkben felsorolt feladatok végrehajtásának keretén belül nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések.

E bevételeket kiegészíthetik:

a) a tagállamoktól származó önkéntes hozzájárulások; és

b) a 8., 9. vagy a 27. cikkben említett szervezetektől, illetve harmadik országoktól származó pénzügyi hozzájárulások.

 

Módosítás: 37

22. cikk (4) bekezdés

(4) Az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutóda. Az Ügynökségre száll a Megfigyelőközpont valamennyi joga, valamint jogi és pénzügyi kötelezettsége. A Megfigyelőközpont által e rendelet elfogadása előtt kötött munkaszerződések továbbra is érvényben maradnak.

(4) Az Ügynökség a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutóda. Az Ügynökségre száll a Megfigyelőközpont valamennyi joga, valamint jogi és pénzügyi kötelezettsége.

Módosítás: 38

23. cikk (1) és (2) bekezdés

(1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(1) Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2) Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja a kinevező hatóságra ruházott jogköröket.

(2) Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevező hatóságra és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei által szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott jogköröket.

Módosítás: 39

27. cikk

Tagjelölt vagy esetleges tagjelölt országok részvétele

Tagjelölt országok valamint olyan országok részvétele, amelyekkel az EU stabilizációs és társulási megállapodást kötött

(1) Az Ügynökségben részt vehetnek olyan országok, amelyek a Közösséggel társulási megállapodást kötöttek, és amelyeket az Európai Tanács az Unióhoz való csatlakozás tekintetében tagjelölt országnak vagy esetleges tagjelölt országnak nyilvánított, amennyiben az érintett társulási tanács egy ilyen részvételről határoz.

(1) Az Ügynökségben részt vehetnek tagjelölt országok és olyan országok, amelyek az Európai Közösséggel stabilizációs és társulási megállapodást kötöttek.

(2) Ebben az esetben a részvétel feltételeit az érintett társulási tanács határozata állapítja meg. A határozat megállapítja az adott országnak nyújtandó szakmai segítséget és támogatást, különösen azt, hogy ezen országok milyen módon, mértékben és formában vesznek részt az Ügynökség munkájában, ideértve az Ügynökség általi kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. A határozatnak összhangban kell lennie e rendelettel, valamint az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel. A határozatnak rendelkeznie kell arról, hogy a részt vevő ország kinevezhet egy, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyekre vonatkozó feltételeket teljesítő független személyt, aki az igazgatóságban szavazati jog nélkül, megfigyelőként vesz részt.

(2) Ezen országok részvételét és a vonatkozó feltételeket az érintett társulási tanács az egyes országok specifikus helyzetét figyelembe véve állapítja meg. A határozat különösen azt állapítja meg, hogy ezen országok a 4. és 5. cikkben leírt keretek között milyen módon, mértékben és formában vesznek részt az Ügynökség munkájában, ideértve az Ügynökség általi kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. A határozatnak összhangban kell lennie e rendelettel, valamint az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeivel. A határozatnak rendelkeznie kell arról, hogy a részt vevő ország kinevezhet egy, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyekre vonatkozó feltételeket teljesítő független személyt, aki az igazgatóságban szavazati jog nélkül, megfigyelőként vesz részt.

(3) Az Ügynökség az alapvető jogok azon országokban fennálló helyzetével, amelyek e cikkel összhangban az Ügynökség munkájában részt vesznek, olyan mértékben foglalkozik, amennyire az az érintett társulási megállapodás tekintetében releváns. E célból a 4. és 5. cikket hasonlóképpen kell alkalmazni.

 

Módosítás: 40

29. cikk

29. cikk

Eljárás

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. cikkében foglalt szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni a határozat 7. cikkének (3) bekezdésére is figyelemmel.

(3) Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdése szerinti időszak egy hónap.

törölve

Módosítás: 41

30. cikk

(1) A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont igazgatósága tagjainak jelenlegi hivatali ideje 2006. december 31-én jár le. A Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 11. cikkel összhangban létrehozott igazgatóság 2007. január 1-jén megkezdje tevékenységét.

(1) A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont igazgatósága tagjainak jelenlegi hivatali ideje 2006. december 31-én jár le. A Bizottság e rendelet életbe lépése után haladéktalanul meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 11. cikkel összhangban létrehozott igazgatóság megfelelő időben megkezdje tevékenységét.

(2) A Bizottság a 13. cikk (1) bekezdése szerinti, az Ügynökség igazgatójának kinevezésére irányuló eljárást e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul megindítja.

(2) Az érdekelt felek a 13. cikk (1) bekezdése szerinti, az Ügynökség igazgatójának kinevezésére irányuló eljárást e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul megindítja.

(3) Az igazgatóság a Bizottság javaslata alapján és a (2) bekezdésben említett kinevezési eljárástól függően legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának jelenlegi hivatali idejét.

(3) Az igazgatóság a Bizottság javaslata alapján és a (2) bekezdésben említett kinevezési eljárástól függően a lehető legrövidebb idővel meghosszabbíthatja a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának jelenlegi hivatali idejét, illetve ideiglenes igazgatót nevezhet ki.

(4) Amennyiben a Megfigyelőközpont igazgatója a (3) bekezdésben foglaltaknak nem kíván vagy nem tud eleget tenni, az igazgatóság ugyanezen feltételekkel ideiglenes igazgatót nevez ki.

 

Módosítás: 42

31. cikk (1) - (3) bekezdés

(1) Az Ügynökség előzetesen és utólagosan rendszeresen értékeli azon tevékenységeit, amelyek jelentős kiadásokkal járnak. Ezen értékelések eredményeiről értesíti az igazgatóságot.

(1) Az Ügynökség előzetesen és utólagosan rendszeresen értékeli azon tevékenységeit, amelyek jelentős kiadásokkal járnak. Ezen értékelések eredményeiről az igazgató értesíti az igazgatóságot.

(2) Az Ügynökség évente továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetele szempontjából lényeges információkat.

(2) Az Ügynökség évente továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetele szempontjából lényeges információkat.

(3) Az Ügynökség legkésőbb 2009. december 31-ig megrendeli a működésének első három éve alatt elért eredmények független külső értékelését az igazgatóság által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján. Az értékelés figyelembe veszi az Ügynökség feladatait és munkamódszereit, valamint az Ügynökség hatását az alapvető jogok védelmére és érvényesülésük elősegítésére, továbbá magában foglalja a szinergiahatások, valamint a feladatok esetleges kiterjesztése pénzügyi hatásainak elemzését is. Az értékelés figyelembe veszi a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját is.

(3) Az Ügynökség legkésőbb 2011. december 31-ig megrendeli a működésének első három éve alatt elért eredmények független külső értékelését az igazgatóság által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján. Az értékelés:

– figyelembe veszi az Ügynökség feladatait és munkamódszereit, valamint az Ügynökség hatását az alapvető jogok védelmére és érvényesülésük elősegítésére;

magában foglalja az Ügynökség feladatainak, hatásköreinek, tevékenységi területeinek vagy struktúrájának

módosítására irányuló esetleges igények felmérését;

– magában foglalja a szinergiahatások, valamint a feladatok esetleges kiterjesztése pénzügyi hatásainak elemzését, valamint;

– a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját.

Az értékelés elemzi továbbá az Ügynökség feladatai, hatáskörei, tevékenységi területei vagy struktúrája esetleges módosításának vagy kiterjesztésének szükségességét, ideértve különösen azon strukturális módosításokat, melyek a szabályozási ügynökségekre vonatkozó horizontális szabályokkal való összhang biztosításához szükségesek e szabályok hatálybelépése esetén.

 

Módosítás: 43

32. cikk (1) bekezdés

(1) Az igazgatótanács megvizsgálja a 31. cikkben említett értékelés következtetéseit, és szükség esetén ajánlásokat nyújt be a Bizottsághoz az Ügynökség, annak munkamódszerei vagy feladatköre módosítására vonatkozóan. A Bizottság az értékelő jelentést és az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére, és közzéteszi azokat.

(1) Az igazgatótanács megvizsgálja a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében említett értékelés következtetéseit, és szükség esetén ajánlásokat nyújt be a Bizottsághoz az Ügynökség, annak munkamódszerei vagy feladatköre módosítására vonatkozóan. A Bizottság az értékelő jelentést és az ajánlásokat továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére, és közzéteszi azokat.

  • [1]  HL C xx, xx, xx.o..

INDOKOLÁS

A jelenleg felfüggesztett európai uniós alkotmányozási folyamat fényében az előadó úgy véli, eljött a megfelelő pillanat, amikor Európának ki kell állnia az alapvető emberi jogok védelme és előmozdítása mellett.

Az Európai Parlamentnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásában játszott szerepe megvitatása során fontos a parlament első javaslatakor kialakított ambíciózus célkitűzéseinek megőrzése. Ezért az Ügynökség megbízatásáról és struktúrájáról szóló részletes intézményközi tárgyalások során ragaszkodni kell a 2005. május 26-i, nemzeti és európai intézményeknek, köztük az Alapjogi Ügynökségnek, az alapvető jogok támogatásában és védelmében betöltött szerepéről szóló európai parlamenti állásfoglalásban megfogalmazott elvekhez.

Ezen állásfoglalásnak és az előadó jelenlegi nézetének megfelelően elengedhetetlen az egyszerre független és felelős Ügynökség létrehozása. Egyensúlyt kell teremteni e két követelmény között, mindig szem előtt tartva, hogy működőképes és hatékony szervet kell létrehozni. E cél elérése érdekében tevékeny és szoros együttműködést kell kialakítani a három európai intézmény között, legfőképpen pedig politikai egyetértést kell elérni.

Csakis akkor érdemes létrehozni ilyen ügynökséget, amennyiben küldetését legitim, hatékony és megbízható módon képes betölteni. E folyamat során két egymásnak ellentmondó kihívás között kell egyensúlyt teremteni: megerősíteni az ügynökség függetlenségét és biztosítani az Európai Unió intézményeivel szembeni felelősségét. Egy megfelelően legitim és elszámoltatható ügynökségnek elsősorban az Unió tagállamaira kell összpontosítania, nem kizárva a harmadik országokkal kapcsolatos kérdések kezelésének lehetőségét – amennyiben az ügy a közösségi jogszabályok és a belső európai uniós politikák végrehajtása szempontjából releváns.

Az előadó módosította az eredeti bizottsági javaslatot, hogy biztosítsa e szempontok érvényesülését az újonnan alapított szerv működésében. E módosítások három fő érvrendszer köré csoportosíthatóak:

Először is az Ügynökség legitimitásának megerősítése céljából feladatainak és struktúrájának kialakítása során jobban ki kell emelni az Európai Parlament szerepét, mint azt a Bizottság javaslata tette (a 8. módosítás, 9. módosítás, 13. módosítás, 19. módosítás, 21. módosítás és 39. módosítás e célt hivatottak megvalósítani).

Másrészt az Ügynökség szerepének, földrajzi hatáskörének és feladatainak meghatározása során megfelelő figyelmet kell fordítani az Európa Tanács munkájára az ismétlődések elkerülése és az együttműködés biztosítása érdekében (ezt a 11. módosítás, 17. módosítás, 25. módosítás, 31. módosítás, 33. módosítás és 40. módosítás biztosítja).

Harmadrészt strukturális szempontból csak akkor lehet biztosítani az Ügynökség függetlenségét, ha tagjai és döntéshozó szervei maguk is függetlenek, és átlátható folyamat keretében nevezik ki őket. A Bizottság mellett a Parlamentet is be kell vonni az ügynökség többéves keretprogramjának meghatározásába (22. módosítás). Nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy az Ügynökség saját kezdeményezésű ügyekkel foglalkozzék (a 32., 33., 38., 39. és 40. módosítás e sokrétű cél megvalósítására törekszik).

Ami az ügynökség földrajzi hatáskörét illeti, az előadó azon a véleményen van, hogy az Ügynökség elsődleges feladata az EU-intézményeknek és a tagállamoknak a közösségi jog szerinti, az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló politikai kötelezettségeiknek való megfelelésben történő segítése lesz. Azonban a harmadik országok sem zárhatóak ki az ügynökség földrajzi hatásköréből, mivel a releváns közösségi jogszabályok vagy belső politikák külső vonatkozásait is figyelembe kell venni. Az e kérdésben kialakított megegyezés során megfelelő módon figyelembe vették az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal való megerősített együttműködést (a 16. módosítás e megállapodást jelzi).

E módosítások célja, hogy az Ügynökség az alapvető jogok jobb védelméért indított európai mozgalom központjába kerüljön, és minden meglévő tapasztalatot fel kell használni e folyamat során. Az alapvető jogoknak minden európai uniós politika és intézkedés magját kell képezniük, hogy Európa ténylegesen az alapvető jogok jelképévé váljon.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (11.5.2006)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0280– C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS))

A vélemény előadója (*): Cem Özdemir(*) A bizottságok közötti megerősített együttműködés - az Eljárási Szabályzat 47. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

The European Parliament has always been a champion of the improvement of human rights and the guarantee of fundamental rights in the EU and the world. For this reason it seems long overdue that the European Union creates the agency proposed. Indeed by establishing the Agency, the European Union insures that it is capable of respecting human rights in its policiesWith respect to its mandate (Article 6(2) of the TEU and the Charter for Fundamental Rights), the Agency should seek to closely co-ordinate and cooperate with the Council of Europe to prevent any kind of duplication. Indeed, it should take due account of information, analyses and work of the Council of Europe, and in particular its human rights supervisory mechanisms, to avoid creating dividing lines and double standards that would risk weakening the overall protection of human rights in Europe".

The primary role of the Agency is to assist the EU institutions and its Member States, when acting within the scope of Community law, to comply with their duty under EU and Community law to respect fundamental rights in their policies. In this respect, it is necessary to address the possibility that the EU and its member states, under EU and international law, are potentially held liable for any acts that violate human rights in third countries and that therefore the Agency should have the mandate to review any policies which could lead to such liability. In this capacity, the Agency could act as an early warning system for human rights violations in third countries.

It is the complementary role of the Agency to assist the EU in the implementation of its external policies, when these require an assessment of the situation in a third country with respect to human rights (Article 3 (4) of the proposal of the European Commission). It is also open to the active participation of countries which have been identified by the European Council as candidate countries or potential candidate countries for accession to the Union, as proposed by the European Commission in its proposal (Article 27). This can be considered as a lesson from past enlargements and will further help secure a smooth future EU integration of the accession candidates. Furthermore, a similar role for the Agency derives from EU agreements with third countries (Article 3(4) of the Proposal of the European Commission), in particular countries which are covered by the European Neighbourhood Policy, including a conditionality clause with regard to the respect for human rights, i.e. a clause which is to be applied reciprocally.

The European Parliament as the institution directly elected by the people and together with Council politically supervising the EU's relations with third countries, needs to be able to call on the Agency's services and expertise for well-grounded judgement.

The reinforcement of the independence of the agency as well as the responsibility of the agency vis-à-vis the European Institutions should be dealt with in co-operation with the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs.

For this reason the Committee on Foreign Affairs and the Subcommittee on Human Rights ask the Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs to include the following amendments in their report:

MÓDOSÍTÁSOK

A Külügyi Bizottság felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(2) preambulumbekezdés

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája megerősíti azon jogokat, melyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló szerződésből és a közösségi szerződésekből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartából, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából erednek.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája megerősíti azon jogokat, melyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló szerződésből, és annak 6. cikke (2) bekezdéséből és 11. cikkéből, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, valamint más nemzetközi emberi jogi szerződésekből, a közösségi szerződésekből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartából, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából erednek.

Módosítás: 2

(16) preambulumbekezdés

(16) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az Európa Tanáccsal. Ezen együttműködésnek biztosítania kell az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti átfedések elkerülését különösen a szinergiahatásokat biztosító mechanizmusok kialakításával, úgymint kétoldalú együttműködési megállapodás kötése, valamint az Európa Tanács által kinevezett független, megfelelően meghatározott szavazati joggal rendelkező személy részvétele az Ügynökség irányításában, az EUMC-ben jelenlegi gyakorlatával megegyezően.

(16) Az Ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az Európa Tanáccsal, és kerülnie kell az attól való függőségi vagy kölcsönös függőségi helyzet kialakulását.. Ezen együttműködésnek biztosítania kell az Ügynökség és az Európa Tanács tevékenységei közötti átfedések elkerülését különösen a szinergiahatásokat biztosító mechanizmusok kialakításával, úgymint kétoldalú együttműködési megállapodás kötése, valamint az Európa Tanács által kinevezett független, megfelelően meghatározott szavazati joggal rendelkező személy részvétele az Ügynökség irányításában, az EUMC-ben jelenlegi gyakorlatával megegyezően.

Indokolás

Az együttműködés nem korlátozza az Ügynökséget a saját álláspontján alapuló saját határozatai meghozatalában.

Módosítás: 3

(18) preambulumbekezdés

(18) Az Európai Parlament jelentős szerepet játszik az alapvető jogok területén. Ki kell neveznie egy független személyt az Ügynökség igazgatósága tagjának.

(18) Az Európai Parlament jelentős szerepet játszik az alapvető jogok területén. Ki kell neveznie egy független személyt az Ügynökség igazgatósága tagjának, és jogosultnak kell lennie az Ügynökség igazgatója kinevezésében és megbízatásának meghosszabbításában történő részvételre.

Indokolás

Az Európai Parlamentnek gyakorolnia kell ellenőrzési feladatát az Ügynökség vezetése vonatkozásában is.

Módosítás: 4

(26 b) preambulumbekezdés (új)

 

(26b) Az Európai Parlament elismeri és ismételten kihangsúlyozza az emberi jogok és az alapvető szabadságok fontosságát az EU valamennyi harmadik állammal kötött megállapodásában; elismeri továbbá, hogy a Bizottságnak tevékenyen kell értékelnie az ilyen alapvető kötelezettségek betartását;

Módosítás: 5

2. cikk

Az Ügynökség célja, hogy a Közösség, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák.

Az Ügynökség célja, hogy a Közösség, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok érintett intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az alapvető jogokkal kapcsolatosan támogatást és szakmai segítséget nyújtson annak érdekében, hogy segítségükre legyen az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásában, amikor hatáskörükön belül intézkedéseket hoznak vagy fellépéseiket meghatározzák. Az Ügynökség, a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának jogutódjaként kidolgozza saját módszertani eljárásait és döntéshozatali rendszerét, munkájában mindvégig betartva a tudományos tárgyilagosság elvét.

Módosítás: 6

3. cikk (2) bekezdés

(2) Az Ügynökség feladatai ellátása során hivatkozik az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése meghatározza, és mindenekelőtt a az Európai Unió 2000. december 7-én Nizzában kihirdetett Alapjogi Chartája rögzíti.

 

(2) Az Ügynökség feladatai ellátása során hivatkozik az alapvető jogokra, ahogyan azokat az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése és 11. cikke meghatározza, és mindenekelőtt (törlés) az Európai Unió 2000. december 7-én Nizzában kihirdetett Alapjogi Chartája rögzíti, kellően figyelembe véve a létező nemzetközi emberi jogi normákat, amint azok az emberi jogokról szóló európai egyezményben és jegyzőkönyveiben, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint egyéb nemzetközi emberi jogi szerződésekben is szerepelnek.

Módosítás: 7

3. cikk (3) bekezdés

(3) A (4) bekezdés, a 4. cikk (1) bekezdése e) pontja, valamint a 27. és a 28. cikk sérelme nélkül, tevékenységei ellátása során az Ügynökség figyelemmel kíséri az alapvető jogok helyzetét az Európai Unióban, valamint a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben a tagállamokban.

 

(3) A (4) bekezdés, a 4. cikk (1) bekezdése e) pontja, valamint a 27. és a 28. cikk sérelme nélkül, tevékenységei ellátása során az Ügynökség figyelemmel kíséri az Európai Unió, a tagállamok, a csatlakozó állam és tagjelölt államok a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben végzett tevékenységeinek az alapvető jogokra gyakorolt hatását.

Módosítás: 8

3. cikk (4) bekezdés

(4) A 27. cikk sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére információkat szolgáltat és elemzéseket végez a kérelemben meghatározott alapjogi kérdésekben olyan harmadik országok – különösen az európai szomszédságpolitikában érintett országok – tekintetében, amelyekkel a Közösség társulási megállapodásokat vagy olyan megállapodásokat kötött, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyekkel ilyen megállapodások megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett vagy szándékozik kezdeni.

 

(4) Az Ügynökség a Bizottság, az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére információkat szolgáltat és elemzéseket végez a kérelemben meghatározott alapjogi kérdésekben harmadik országok tekintetében, amennyiben a vonatkozó közösségi jog vagy valamely belső politika érintett, a 9. cikk sérelme nélkül. Ez a feladatkör azonban nem végezhető a tagállamokra irányuló elsődleges feladatok rovására.

Módosítás: 9

3. cikk (4 a) bekezdés (új)

 

(4a) Az első igazgatóság kinevezésétől számított két éven belül az Ügynökség mélyreható értékelést, és szükség esetén módosítási javaslatokat küld az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak az e cikkben meghatározott hatásköréről, összhangban saját költségvetési és adminisztratív kapacitásaival.

Módosítás: 10

4. cikk (1) bekezdés (d) pont

(d) az uniós intézmények, valamint – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – a tagállamok számára általános témákban következtetéseket és véleményeket dolgoz ki saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság kérésére.

d) az uniós intézmények, valamint a tagállamok számára – a közösségi jog végrehajtásával összefüggésben – általános témákban és nemzetközi szerződésekről ajánlásokat és véleményeket dolgoz ki saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság kérésére;

Indokolás

Ha az Ügynökségnek eredendően hozzáadott értéket kell nyújtania, lehetővé kell tenni számára ajánlások megfogalmazását, a nemzetközi szerződésekről is.

Módosítás: 11

9. cikk

Az Ügynökség tevékenységeit egyezteti az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a 5. cikk szerinti munkaprogramja tekintetében. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 300. cikkében előírt eljárásnak megfelelően megállapodást köt az Európa Tanáccsal, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködést alakítsanak ki. E megállapodás előírja az Európa Tanács kötelezettségét, hogy a 11. cikkel összhangban az Ügynökség igazgatóságába kinevezzen egy független személyt.

Az Ügynökség tevékenységeit egyezteti az Európa Tanács tevékenységeivel, különösen a 5. cikk szerinti éves munkaprogramja tekintetében. A Közösség ennek érdekében a Szerződés 300. cikkében előírt eljárásnak megfelelően kétoldalú megállapodást köt az Európa Tanáccsal, hogy ez utóbbi és az Ügynökség között szoros együttműködést alakítsanak ki. E megállapodás tartalmazza többek között:

a) hogy az Európa Tanács a 11. cikkel összhangban az Ügynökség igazgatóságába delegálhassa egy képviselőjét, illetve emberi jogi biztosát;

b) az Ügynökség és az Európa Tanács érintett testületei közötti szoros együttműködést az olyan harmadik országokat illetően, amelyek tagjai az Európa Tanácsnak.

Módosítás: 12

9 a. cikk (új)

 

9 a. cikk

Együttműködés az Egyesült Nemzetek Szervezetével

Az Ügynökség tevékenysége végzésekor számításba veszi az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelő szerveit, beleértve az emberi jogi főbiztos hivatalát, amelyekkel együttműködési megállapodásokat köthet.

Indokolás

Az Ügynökségnek össze kell hangolnia tevékenységét az Egyesült Nemzetek Szervezete megfelelő szerveivel.

Módosítás: 13

9 b. cikk (új)

 

9b. cikk

Együttműködés az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetekkel

Az Ügynökségnek tevékenysége ellátásakor lehetővé kell tennie az emberi jogokkal foglalkozó, elismerten jó hírnevű civil szervekkel, különösen az e szervezetek által az emberi jogok EU-ban és harmadik országokban elkövetett megsértéseiről rendszeresen készített feltárások és jelentések vonatkozásában.

Módosítás: 14

11. cikk (6) bekezdés

(6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

(6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy (törlés) a (4) bekezdés c), d), e), f), h), i) és j) pontjában említett határozatok meghozatalakor nem szavazhat.

Indokolás

A módosítás célja szavazati lehetőséget biztosítani az Európa Tanács által kinevezett személy számára olyan kérdésekben, mint az általános témákkal kapcsolatos következtetések és vélemények elfogadása, illetve eljárásokkal kapcsolatos szavazás, így segítve az Európa Tanács normáival és tevékenységeivel való összhangot és kiegészítő jelleget.

Módosítás: 15

12. cikk (1) bekezdés

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, az Európa Tanács által az igazgatóságba kinevezett személyből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

Indokolás

A módosítás célja ugyanaz, mint az 5., 6. és 7. módosításé.

Módosítás: 16

3. cikk (1) bekezdés

(1) Az Ügynökséget a Bizottság által javasolt jelöltek listája alapján az igazgatóság által kinevezett igazgató vezeti. Az igazgatót érdemei, igazgatási és irányítási képességei, valamint az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai alapján nevezik ki. Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és az e bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

 

(1) Az Ügynökséget a Bizottság által javasolt jelöltek listája alapján az igazgatóság által kinevezett igazgató vezeti. Az igazgatót érdemei, igazgatási és irányítási képességei, valamint az alapvető jogok területén szerzett tapasztalatai alapján nevezik ki. Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre és az e bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. A Parlamentnek kell elutasítania vagy jóváhagynia az igazgató kinevezését.

Módosítás: 17

13. cikk (2) bekezdés

(2) Az igazgató megbízatásának időtartama öt év. A Bizottság javaslata alapján és az értékelést követően legfeljebb 5 éves időszakra egyszer meghosszabbítható. Az értékelésben a Bizottság különösen az első megbízatás ideje alatt elért eredményeket, azok elérésének módját, valamint az elkövetkező évekre az Ügynökségre rótt feladatokat, és a vele szemben támasztott követelményeket vizsgálja.

 

(2) Az igazgató megbízatásának időtartama öt év. A Bizottság javaslata alapján és az értékelést követően legfeljebb 5 éves időszakra egyszer meghosszabbítható. Az értékelésben a Bizottság különösen az első megbízatás ideje alatt elért eredményeket, azok elérésének módját, valamint az elkövetkező évekre az Ügynökségre rótt feladatokat, és a vele szemben támasztott követelményeket vizsgálja. Az Európai Parlament hagyja jóvá az igazgató megbízatásának bármely meghosszabbítását.

Indokolás

Az Európai Parlamentnek élnie kell ellenőrző szerepével az igazgató megbízatása meghosszabbításának folyamatában.

Módosítás: 18

13. cikk (5) bekezdés

Az igazgatót hivatali idejének lejárta előtt a Bizottság javaslatára az igazgatóság mentheti fel.

Az igazgatót hivatali idejének lejárta előtt a Bizottság vagy az Európai Parlament javaslatára az igazgatóság mentheti fel.

Módosítás: 19

14. cikk (6) bekezdés

(6) A fórum elnöke az igazgató. A fórum évente vagy az igazgatóság kérésére ülésezik. Működésének szabályait az Ügynökség eljárási szabályzata tartalmazza, amelyet nyilvánosságra hoznak.

(6) A fórum elnöke az igazgató. A fórum legalább évente kétszer vagy az igazgatóság kérésére ülésezik, illetve ha tagjainak többsége azt szükségesnek tartja. Működésének szabályait az Ügynökség eljárási szabályzata tartalmazza, amelyet nyilvánosságra hoznak. .

Módosítás: 20

27. cikk (1) bekezdés

(1) Az Ügynökségben részt vehetnek olyan országok, amelyek a Közösséggel társulási megállapodást kötöttek, és amelyeket az Európai Tanács az Unióhoz való csatlakozás tekintetében tagjelölt országnak vagy esetleges tagjelölt országnak nyilvánított, amennyiben az érintett társulási tanács egy ilyen részvételről határoz.

(1) Az Ügynökségben megfigyelőként részt vehetnek olyan országok, amelyek a Közösséggel társulási megállapodást kötöttek, és amelyeket az Európai Tanács az Unióhoz való csatlakozás tekintetében tagjelölt országnak vagy esetleges tagjelölt országnak nyilvánított, amennyiben az érintett társulási tanács egy ilyen részvételről határoz.

Indokolás

E módosítás célja a potenciális új EU-tagállamokat megismertesse az Ügynökséggel és elsődleges céljával összeegyeztethető módon bevonja őket annak tevékenységeibe a csatlakozás előtt.

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Hivatkozások

COM(2005)0280 – C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS)

Illetékes bizottság

LIBE

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET
29.9.2005

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Cem Özdemir
29.8.2005

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

21.11.2005

3.5.2006

4.1.2006

24.1.2006

20.2.2006

 

Elfogadás dátuma

3.5.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

5

3

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Bastiaan Belder, André Brie, Elmar Brok, Simon Coveney, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Toomas Hendrik Ilves, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Cecilia Malmström, Emilio Menéndez del Valle, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Cem Özdemir, Justas Vincas Paleckis, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Michel Rocard, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Emil Saryusz-Wolski, Schöpflin György, Gitte Seeberg, Antonio Tajani, Charles Tannock, Paavo Väyrynen, Ari Vatanen, Karl von Wogau, Luis Yañez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Irena Belohorská, Duka-Zólyomi Árpád, Michl Ebner, Gál Kinga, Milan Horáček, Aloyzas Sakalas, Inger Segelström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről  (25.4.2006)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0280 – C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS))

A vélemény előadója: Jutta D. Haug

                                                        RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság javaslata

Általános összefüggések

2003. december 13-án az Európai Tanács, amely hangsúlyozta az emberi jogokra vonatkozó adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságát az Unió e területen folytatandó politikájának meghatározása érdekében, megállapodott abban, hogy a meglévő Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának (EUMC) alapjaira építve, és megbízatásának kiterjesztésével azt Emberi Jogi Ügynökséggé alakítják. A Bizottság egyetértését fejezte ki, és jelezte, hogy javaslatot kíván benyújtani az EUMC létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendelet ennek megfelelő módosítása érdekében.

 

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének az Európai Unióban való erősítéséről szóló, 2004. november 4–5-én elfogadott Hágai Program fogalmazta meg ezután az Emberi Jogi Ügynökség gondolatát. 2004. december 16–17-én az Európai Tanács az EU Emberi Jogi Ügynökségének létrehozására irányuló megállapodás további végrehajtására szólított fel. A „Stratégiai célkitűzések 2005–2009, Európa 2010: Partnerség Európa megújulásáért – fellendülés, szolidaritás és biztonság” című közleménynek megfelelően, amelyet a Bizottság 2005. január 26-án fogadott el, az alapvető jogok védelmének egy Európai Alapjogi Ügynökség létrehozásával elsődleges prioritást kell élveznie az európai fellépésben.

 

Pénzügyi hatások

A jelenlegi EUMC éves költségvetése 8,2 millió euró, személyzete pedig 37 főből áll. A javaslat szerint az új ügynökség egy jelentősen kiterjesztett megbízatás alapján 2007. január 1-jén kezdené meg munkáját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ügynökség létrehozása két-három évig tart, és egy fennálló intézmény jelentősebb kiterjesztése várhatóan hasonló időt fog igénybe venni.

 

A javaslat ezért a 2007–2013-as időszakra folyamatosan emelkedő költségvetési forrást irányoz elő az új ügynökség tekintetében az elkerülhetetlen átmeneti időszak figyelembe vétele érdekében. Az indikatív finanszírozási terv a következőképpen alakul: 2007-es költségvetés: 16 millió euró; 2008: 20 millió euró; 2009: 21 millió euró; 2010: 23 millió euró; 2011: 26 millió euró; 2012: 28 millió euró; 2013: 29 millió euró. A javasolt teljes létszám 100 fő.

 

A finanszírozás részletei az alábbiak:

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

Az 1. cím tekintetében nyújtott támogatás – Személyzet

CA/PA

4.806

6.318

7.560

8.640

9.720

10.800

10.800

58.644

A 2. cím tekintetében nyújtott támogatás – Egyéb igazgatási kiadások

CA/PA

1.200

1.550

1.900

2.150

2.400

2.700

2.700

14.600

A 3. cím tekintetében nyújtott támogatás – Működési kiadások

 

9.894

12.132

11.540

12.810

14.280

14.600

16.400

91.656

REFERENCIAÖSSZEG ÖSSZESEN

15.900

20.000

21.000

23.600

26.400

28.100

29.900

164.900

Az emberi erőforrással kapcsolatos költségek beleszámításával a 2007–2013 közötti időszaktól az alábbi összegek válnak szükségessé:

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

ÖSSZESEN

ÖSSZES kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat

16.262

20.365

21.368

24.030

26.834

28.538

30.338

167.735

Megjegyzések

Az előadó teljes mértékben elismeri, hogy a decentralizált ügynökségek valóban megfelelő választ adhatnak arra, hogy az Unió tevékenységeinek irányításán javítani kell. A meglévő és a jövőbeni ügynökségek különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség európai polgárok számára történő létrehozásában tölthetnek be fontos szerepet. Egy új, független és elismert Alapjogi Ügynökség – a hatékony munkát lehetővé tevő környezetben működve – ma valóban hozzáadott európai értéket nyújthat mindenkinek, aki az Európai Unióban él.

Az elmúlt tíz évben azonban megszaporodott az ügynökségek száma, ami aggályokat vetett fel a működési támogatások egyre növekvő aránya miatt, mivel ezeket jellegükből adódóan igazgatási kiadásokra használják fel. Különös tekintettel a következő, 2007–2013 közötti pénzügyi keretidőszak szűkös forrásaira, illetve a Parlament azon kívánságára, hogy egy általános felső határt állapítson meg a decentralizált ügynökségek tekintetében, az előadó ismételten rá kíván mutatni arra, hogy elérkezett az idő a költséghatékonyság elvárására az uniós ügynökségek vonatkozásában is. A komoly költségvetési bizonytalanságok miatt többé nem megengedhető, hogy a kapcsolódó témákkal foglalkozó különböző ügynökségek párhuzamosan végezzék ugyanazt a munkát.

Az Alapjogi Ügynökség tervezett referenciaösszegére vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy a Bizottság – az Európai Tanács 2005. decemberi következtetésein alapuló – legutóbbi indikatív költségbontása szerint a 2007–2013 közötti új pénzügyi keret 3A. alfejezetén belüli finanszírozás jelenleg biztosítottnak látszik. A helyzet végső értékelése, az ügynökségekre vonatkozó általános felső határ iránti igény tekintetében is, természetesen csak az új pénzügyi keret elfogadását követően történhet meg.

Ebben a szakaszban a előadó meg kívánja jegyezni, hogy a jelenlegi adatok szerint 2013-ig igen nehézkessé (vagy akár lehetetlenné is) válhat bármely, eddig nem javasolt új ügynökség 3A. alfejezet keretében történő finanszírozása. Ha esetleg a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos valamilyen új fejlemény szükségessé tenné egy új ügynökség felállítását, előfordulhat, hogy egyszerűen nem áll rendelkezésre pénz a megvalósításhoz.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás: 1

(1a) bekezdés (új)

1a. úgy ítéli meg, hogy a jogalkotási javaslatban feltüntetett pénzügyi referenciaösszegnek összeegyeztethetőnek kell lennie az új többéves pénzügyi keret xx. fejezetének felső határértékével és az xxx-i intézményközi megállapodás 47. pontjának rendelkezéseivel;

Rendeletre irányuló javaslat

A Bizottság által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

Módosítás: 2

31. cikk (2) bekezdés

(2) Az Ügynökség évente továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetele szempontjából lényeges információkat.

(2) Az Ügynökség évente továbbítja a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetele szempontjából lényeges információkat, különösen abban az esetben, ha jelentős összegű kiadásról van szó.

Indokolás

A költségvetési hatóságot tájékoztatni kell a jelentős összegű kiadásokat eredményező tevékenységekről, különösen abban az esetben, ha az értékelés problémákat jelez.

Módosítás: 3

31. cikk (3) bekezdés második albekezdés

Az értékelés elemzi továbbá az Ügynökség feladatai, hatáskörei, tevékenységi területei vagy struktúrája esetleges módosításának vagy kiterjesztésének szükségességét, ideértve különösen azon strukturális módosításokat, melyek a szabályozási ügynökségekre vonatkozó horizontális szabályokkal való összhang biztosításához szükségesek e szabályok hatálybelépése esetén.

Az értékelés elemzi továbbá az Ügynökség feladatai, hatáskörei, tevékenységi területei vagy struktúrája esetleges módosításának vagy kiterjesztésének szükségességét, ideértve különösen azon strukturális módosításokat, melyek a szabályozási ügynökségekre vonatkozó horizontális szabályokkal való összhang biztosításához szükségesek e szabályok hatálybelépése esetén. Az ilyen módosítások vagy kiterjesztések költségvetési hatásait az értékelési jelentésben határozzák meg.

Indokolás

Az értékelésnek tartalmaznia kell az Ügynökség felépítésével vagy feladataival kapcsolatos minden változás költségvetési hatásait. Ez még nagyobb jelentőséggel bír, ha az ügynökségekre vonatkozó általános felső határt belefoglalják az új pénzügyi tervbe.

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Hivatkozások

COM(2005)0280 – C6-0288/2005 – 2005/0124(CNS)

Illetékes bizottság

LIBE

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

BUDG
29.9.2005

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Jutta D. Haug
20.9.2004

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2006

 

 

 

 

Elfogadás dátuma

25.4.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

 

 

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Richard James Ashworth, Reimer Böge, Simon Busuttil, Paulo Casaca, Bárbara Dührkop Dührkop, Hynek Fajmon, Salvador Garriga Polledo, Jutta D. Haug, Ville Itälä, Anne E. Jensen, Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Vladimír Maňka, Mario Mauro, Helga Trüpel, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Hans-Peter Martin, Peter Šťastný

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (22.3.2006)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozására irányuló tanácsi rendeletről szóló javaslatról
(COM(2005)0280 – C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS))

A vélemény előadója: Emine Bozkurt

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Bizottság által javasolt szöveg[1]

 

A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(2) preambulumbekezdés

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája megerősíti azon jogokat, melyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló szerződésből és a közösségi szerződésekből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartából, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából erednek.

(2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája megerősíti azon jogokat, melyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az Európai Unióról szóló szerződésből és a közösségi szerződésekből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, a Közösség és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartából és az olyan különböző jogi eszközökből, mint a gyermekek jogairól szóló charta, továbbá az Európai Közösségek Bíróságának, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából erednek.

Indokolás

A gyermekek egy különösen sebezhető csoporthoz tartoznak, ezért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy kiemelt figyelmet fordítunk rájuk.

Módosítás: 2

(4) preambulumbekezdés

(4) Az Unió alapjogi kérdéseinek alaposabb ismerete, valamint a széles körű tudatosság elősegíti az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítását. E célkitűzés megvalósításához hozzájárulna egy olyan közösségi ügynökség létrehozása, melynek feladata az lenne, hogy alapjogi kérdésekben információkkal és adatokkal szolgáljon. Ezenkívül az emberi jogok védelmét és érvényesülésük elősegítését szolgáló hatékony intézmények létrehozása a nemzetközi és európai közösségek egyik közös értéke, ahogyan erre az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1997. szeptember 30-i R(97)14. ajánlása is rámutat.

(4) Az Unió alapjogi kérdéseinek alaposabb ismerete, valamint a széles körű tudatosság elősegíti az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartásának biztosítását. E célkitűzés megvalósításához hozzájárulna egy olyan közösségi ügynökség létrehozása, melynek feladata az lenne, hogy alapjogi kérdésekben információkkal és adatokkal szolgáljon. Ezenkívül az emberi jogok és a gyermekek jogainak védelmét és érvényesülésük elősegítését szolgáló hatékony intézmények létrehozása a nemzetközi és európai közösségek egyik közös értéke, ahogyan erre az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1997. szeptember 30-i R(97)14. ajánlása is rámutat.

Indokolás

Megegyezik a (2) preambulumbekezdéshez fűzött módosítással.

Módosítás: 3

(13) preambulumbekezdés

(13) Az Ügynökségnek évente jelentést kell benyújtania az alapvető jogok helyzetéről az Unióban, továbbá arról, hogy az EU intézményei, szervei és ügynökségei, valamint az uniós jog végrehajtása során a tagállamok hogyan tartják tiszteletben azokat. Továbbá az Ügynökségnek tematikus jelentéseket kell készítenie az uniós politikák vonatkozásában kiemelt jelentőségű témákban.

(13) Az Ügynökségnek évente jelentést kell benyújtania az alapvető jogok helyzetéről az Unióban, továbbá arról, hogy az EU intézményei, szervei és ügynökségei, valamint az uniós jog végrehajtása során a tagállamok hogyan tartják tiszteletben azokat. Továbbá az Ügynökségnek tematikus jelentéseket kell készítenie az uniós politikák vonatkozásában kiemelt jelentőségű témákban. Valamennyi jelentésnek teljes mértékben figyelemmel kell lennie a nemek közötti egyenlőségre.

Indokolás

A nemek közötti egyenlőségnek döntő szerepet kell játszani az Ügynökség munkájában.

Módosítás: 4

(15a) preambulumbekezdés(új)

 

(15a) Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a gyermekek jogait védő nyilvános politika támogatásához e jogok feltétlen tiszteletben tartását biztosító egyedi programok létrehozásával.

Indokolás

Megegyezik a (2) preambulumbekezdéshez fűzött módosítással.

Módosítás: 5

3. cikk (4) bekezdés

(4) A 27. cikk sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére információkat szolgáltat és elemzéseket végez a kérelemben meghatározott alapjogi kérdésekben olyan harmadik országok – különösen az európai szomszédságpolitikában érintett országok – tekintetében, amelyekkel a Közösség társulási megállapodásokat vagy olyan megállapodásokat kötött, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyekkel ilyen megállapodások megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett vagy szándékozik kezdeni.

(4) A 27. cikk sérelme nélkül az Ügynökség az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére információkat szolgáltat és elemzéseket végez a kérelemben meghatározott alapjogi kérdésekben olyan harmadik országok – különösen az európai szomszédságpolitikában érintett országok – tekintetében, amelyekkel a Közösség társulási megállapodásokat vagy olyan megállapodásokat kötött, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, vagy amelyekkel ilyen megállapodások megkötése érdekében tárgyalásokat kezdett vagy szándékozik kezdeni.

Indokolás

Jelen módosítás megszünteti a fent említett hiányosságot azáltal, hogy az Ügynökséget terhelő beszámolási kötelezettséget kiterjeszti az EU valamennyi intézményére.

Módosítás: 6

3. cikk (4a) bekezdés (új)

 

(4a) Mivel a gyermekek jogai az alapjogok tiszteletben tartását meghatározó tényezők, az Ügynökségnek törekednie kell arra, hogy olyan kiemelt intézkedéseket irányítson és támogasson, amelyek kizárólag a gyermekek, és különösen a legmostohább körülmények között lévő, az elhagyott és a lelki vagy érzelmi veszélyhelyzetben levő gyermekek legfőbb érdekeire vannak figyelemmel. Az Ügynökség konstruktív párbeszédet kezd a tagállamokkal annak érdekében, hogy biztosítsa a gyermekek valamennyi jogának megóvását.

Indokolás

Megegyezik a (2) preambulumbekezdéshez fűzött módosítással.

Módosítás: 7

4. cikk (1) bekezdés b) pont

b) a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket dolgoz ki az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítása érdekében;

b) a nemek közötti egyenlőségre figyelemmel a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve módszereket dolgoz ki az adatok európai szintű összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának javítása érdekében;

Módosítás: 8

5. cikk (1) bekezdés b) pont

b) meghatározza az Ügynökség tematikus tevékenységi területeit, ideértve minden esetben a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelmet;

b) meghatározza az Ügynökség tematikus tevékenységi területeit, ideértve minden esetben a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelmet, és ugyanilyen figyelmet fordít azokra a tematikus tevékenységi területekre, ahol az alapjogok és a gyermekek jogainak megsértése megvalósul, valamint a történelmi nemzeti kisebbségek és a legsebezhetőbb csoportok védelmére;

Indokolás

El kell kerülni, hogy a többéves keret hátrányt szenvedjen a forrásszűkítésre korlátozódó igazságtalan megközelítés (lásd az említett cikk további pontjait), valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet „előtérbe helyezése” miatt, ezért a kérdéses pont szövegezésekor ki kell mondani, hogy az Ügynökség ugyanígy megfelelő mértékben foglalkozik az alapjogok megsértésének más területeivel is a döntéshozók számára jobban körülírt cselekvési keret biztosítása érdekében.

Módosítás: 9

5. cikk (1) bekezdés ba) pont (új)

 

ba) figyelembe veszi az Európai Közösséget létrehozó szerződés 2. cikkét, amelynek értelmében a Közösség feladata, hogy előmozdítsa a férfiak és nők egyenlőségét, és ugyanezen szerződés 3. cikkét, amelynek értelmében a Közösség az e cikkben említett valamennyi tevékenység folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására;

Módosítás: 10

5. cikk (1) bekezdés e) pont

e) rendelkezéseket tartalmaz a tematikus átfedések elkerülése érdekében más közösségi szervek, hivatalok és ügynökségek megbízatására figyelemmel.

e) rendelkezéseket tartalmaz a tematikus átfedések elkerülése érdekében más közösségi szervek, hivatalok és ügynökségek megbízatására figyelemmel, különös tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetére.

Indokolás

Az Intézet és az Ügynökség forrásainak leghatékonyabb felhasználásához szükség van a hatáskörök tiszteletben tartását megkönnyítő sajátságos együttműködésre.

Módosítás: 11

11. cikk (1) bekezdés (2a) albekezdés (új)

 

Az igazgatóság tagjait kinevező tagállamok és intézmények törekednek a tagok között a nők és a férfiak kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására.

Módosítás: 12

11. cikk (6) bekezdés

(6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

(6) Az igazgatóság a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontjában említett határozatokat, melyek esetén valamennyi tag kétharmados többsége szükséges. Az Európa Tanács által kinevezett személy csak a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett határozatok meghozatalakor szavazhat.

Indokolás

Az igazgatósági határozathozatalt illetően az elnöknek egyenlőnek kell lennie a Tanács többi tagjával.

Módosítás: 13

11. cikk (8) bekezdés

(8) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként részt vehet az igazgatóság ülésein. Más érdekelt közösségi ügynökségek és uniós szervek igazgatói az igazgatóság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.

(8) A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója megfigyelőként részt vesz az igazgatóság ülésein a két intézmény éves munkatervének összehangolása érdekében. Más érdekelt közösségi ügynökségek és uniós szervek igazgatói az igazgatóság meghívására megfigyelőként szintén részt vehetnek az üléseken.

Indokolás

Koherencia a bizottsági javaslat (15) preambulumbekezdésével. Ezenkívül, a két intézmény közötti gyakorlati együttműködésnek a munkatervek összehangolása keretében kell megvalósulnia, ezért a hatékony együttműködés biztosítása érdekében világosan elő kell írni az Intézet vezetőjének részvételét az igazgatóság ülésein.

Módosítás: 14

12. cikk (1) bekezdés

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

(1) Az igazgatóságot a végrehajtó bizottság segíti. A végrehajtó bizottság az igazgatóság elnökéből és alelnökéből, az Európa Tanács által az igazgatóságba kinevezett személyből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

Indokolás

Jelen módosítás célja, hogy megerősítse azokat a rendelkezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az Európa Tanács tevékenységének megkettőződését elkerüljék, és, hogy lehetőséget adjon ennek az intézménynek arra, hogy az Ügynökségben képviseltesse magát. Ez a mechanizmus lehetővé teszi az Európa Tanács munkája megkettőződésének elkerülését, és biztosítja a tevékenységek összefüggését és egymást kiegészítő jellegét.

Módosítás: 15

14. cikk (1) bekezdés

(1) A fórum az alapvető jogokért, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős nem kormányzati szervezetek képviselőiből, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, érdekelt szociális és szakmai szervezetek, egyházak, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetek, valamint egyetemek képviselőiből, szakértőkből, továbbá európai és nemzetközi szervek, illetve szervezetek képviselőiből áll.

(1) A fórum az alapvető jogokért és a gyermekek jogaiért, valamint a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős nem kormányzati szervezetek képviselőiből, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek, érdekelt szociális és szakmai szervezetek, egyházak, vallási, filozófiai és nem felekezeti szervezetek, valamint egyetemek képviselőiből, szakértőkből, továbbá európai és nemzetközi szervek, illetve szervezetek képviselőiből áll.

Indokolás

Megegyezik a (2) preambulumbekezdéshez fűzött módosítással.

Módosítás: 16

23. cikk (1) bekezdés

(1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(1) Az Ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit, valamint e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni. Különös figyelmet kell szentelni a nők és a férfiak egyenlő képviseletére.

Indokolás

Számos ügynökség személyzetében alulreprezentáltak a nők. Nyilvánvalóan ki kell hangsúlyozni az esélyegyenlőség fontosságát, hogy az Ügynökség teljesítményének értékelése során a szabályozás is tartalmazzon erre való utalást.

Módosítás: 17

27. cikk (3) bekezdés

(3) Az Ügynökség az alapvető jogok azon országokban fennálló helyzetével, amelyek e cikkel összhangban az Ügynökség munkájában részt vesznek, olyan mértékben foglalkozik, amennyire az az érintett társulási megállapodás tekintetében releváns. E célból a 4. és 5. cikket hasonlóképpen kell alkalmazni.

(3) Az Ügynökség az alapvető jogok és a gyermekek jogainak azon országokban fennálló helyzetével, amelyek e cikkel összhangban az Ügynökség munkájában részt vesznek, olyan mértékben foglalkozik, amennyire az az érintett társulási megállapodás tekintetében releváns. E célból a 4. és 5. cikket hasonlóképpen kell alkalmazni.

Indokolás

Megegyezik a (2) preambulumbekezdéshez fűzött módosítással.

Módosítás: 18

31. cikk (3) bekezdés

(3) Az Ügynökség legkésőbb 2009. december 31-ig megrendeli a működésének első három éve alatt elért eredmények független külső értékelését az igazgatóság által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján. Az értékelés figyelembe veszi az Ügynökség feladatait és munkamódszereit, valamint az Ügynökség hatását az alapvető jogok védelmére és érvényesülésük elősegítésére, továbbá magában foglalja a szinergiahatások, valamint a feladatok esetleges kiterjesztése pénzügyi hatásainak elemzését is. Az értékelés figyelembe veszi a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját is.

(3) Az Ügynökség legkésőbb 2009. december 31-ig megrendeli a működésének első három éve alatt elért eredmények független külső értékelését az igazgatóság által a Bizottsággal egyetértésben adott megbízás alapján. Az értékelés figyelembe veszi az Ügynökség feladatait és munkamódszereit, az Ügynökségen belüli esélyegyenlőségi politikát, valamint az Ügynökség hatását az alapvető jogok védelmére és érvényesülésük elősegítésére, továbbá magában foglalja a szinergiahatások, valamint a feladatok esetleges kiterjesztése pénzügyi hatásainak elemzését is. Az értékelés figyelembe veszi a nemzeti és közösségi szinten érdekelt felek álláspontját is.

Indokolás

Számos ügynökség személyzetében alulreprezentáltak a nők. Nyilvánvalóan ki kell hangsúlyozni az esélyegyenlőség fontosságát, hogy az Ügynökség teljesítményének értékelése során a szabályozás is tartalmazzon erre való utalást.

PROCEDURE

Cím

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozására irányuló tanácsi rendeletről szóló javaslat

Hivatkozások

COM (2005)0280 – C6‑0288/2005 – 2005/0124(CNS)

Felelős bizottság

LIBE

Vélemény:
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

FEMM
29.9.2005

Megerősített együttműködés - az ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója:
  A kijelölés dátuma

Emine Bozkurt
4.10.2005

A vélemény korábbi előadója:

 

Vizsgálat a bizottságban

21.2.2006

21.3.2006

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.3.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

2

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Edit Bauer, Hiltrud Breyer, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Gurmai Zita, María Esther Herranz García, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Pia Elda Locatelli, Astrid Lulling, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Teresa Riera Madurell, Amalia Sartori, Britta Thomsen, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Lidia Joanna Geringer de Oedenberg

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint

 

Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

 

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozására irányuló tanácsi rendeletről szóló javaslat

Hivatkozások

COM(2005)0280– C6-0288/2005 – 2005/0124(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

22.9.2005

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

LIBE
29.9.2005

A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET

29.9.2005

FEMM

29.9.2005

AFCO

29.9.2005

CULT

29.9.2005

BUDG

29.9.2005

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

AFCO

18.5.2006

CULT

30.8.2005

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET

29.9.2005

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Gál Kinga

14.9.2005

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma

 

A jogalap vizsgálata
  A JURI véleményének dátuma

 

 

 

 

 

A pénzügyi támogatás módosítása
  A BUDG véleményének dátuma

 

 

 

 

 

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Vizsgálat a bizottságban

4.10.2005

4.5.2006

24.1.2006

1.6.2006

22.2.2006

23.3.2006

 

Az elfogadás dátuma

13.09.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

6

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Edit Bauer, Mihael Brejc, Michael Cashman, Jean-Marie Cavada, Charlotte Cederschiöld, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Lilli Gruber, Timothy Kirkhope, Ewa Klamt, Kósáné Kovács Magda, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Sarah Ludford, Jaime Mayor Oreja, Claude Moraes, Lapo Pistelli, Martine Roure, Ioannis Varvitsiotis, Donato Tommaso Veraldi, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Frieda Brepoels, Marco Cappato, Bárbara Dührkop Dührkop, Maria da Assunção Esteves, Anne Ferreira, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Hubert Pirker, Antonio Tajani, Kyriacos Triantaphyllides

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) ( 178. cikk (2) bekezdése szerint)

Thomas Wise

Benyújtás dátuma

25.9.2006

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...