JELENTÉS a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

13.10.2006 - (COM(2005)0230 – C6‑0301/2005 – 2005/0103(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Carlos Coelho

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a schengeni információs rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2005)0230 – C6‑0301/2005 – 2005/0103(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság javaslatára (COM(2005)0230)[1],

–   tekintettel az EU-Szerződés 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

–   tekintettel az EU-Szerződés 39. cikkének (1) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0301/2005),

–   tekintettel a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvre, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel,

–   tekintettel eljárási szabályzata 93. és 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A6‑0353/2005),

1.  jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot javaslatának megfelelő, az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítására;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

TERVEZET — A TANÁCS HATÁROZATA A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER MÁSODIK GENERÁCIÓJÁNAK (SIS II) LÉTREHOZÁSÁRÓL, MŰKÖDTETÉSÉRŐL ÉS HASZNÁLATÁRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, 31. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[3],

mivel:

(1) A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény[4] (a továbbiakban: Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS 1+) lényeges eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2) A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet[5] és 2001/886/IB tanácsi határozat[6] értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (a továbbiakban: SIS II) kifejlesztésével. A SIS II a Schengeni Egyezménnyel létrehozott SIS helyébe lép.

(3) E határozat az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EU-Szerződés) alkalmazási körébe tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot. A SIS II létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló 2006/XX/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) alkalmazási körébe tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot.

(4) Az a tény, hogy a SIS II szabályozásához szükséges jogalap önálló jogi eszközökből áll, nem befolyásolja azt az elvet, hogy a SIS II egyetlen információs rendszert alkot, melyet ekként kell működtetni. Ezen jogi eszközök bizonyos rendelkezéseinek ezért azonosnak kell lenniük.

(5) A SIS II-nek olyan kiegyenlítő intézkedést kell képeznie, amely hozzájárul (...) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli magas biztonsági szint fenntartásához azáltal, hogy támogatja a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott operatív együttműködést.

(6) Szükséges meghatározni a SIS II célkitűzéseit és megállapítani a működésére, felhasználására, és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, beleértve műszaki felépítését és finanszírozását, a rendszerbe bevitt adatok kategóriáit, a felvételük céljait, a felvételük feltételeit, az azokhoz hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, a figyelmeztető jelzések összekapcsolására és az adatfeldolgozásra vonatkozó további szabályokat, valamint a személyes adatok védelmét.

(7) A központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működtetésével kapcsolatos kiadások az Európai Unió költségvetését terhelik.

(8) Szükséges egy kézikönyv kidolgozása, amely megállapítja a figyelmeztető jelzés alapján szükséges intézkedésre vonatkozó kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat. Valamennyi tagállam nemzeti hatóságainak biztosítania kell ezen információk cseréjét.

(9) Átmenetileg a Bizottság felel a központi SIS II-nek és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési irányításáért. Ugyanakkor a SIS 1+ és a SIS II közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a Bizottság ezen felelősségét részben vagy egészben átruházhatja két, nemzeti közszférában működő szervre. Hosszú távon, valamint az alternatívák pénzügyi, üzemeltetési és szervezési szempontból történő érdemi elemzését tartalmazó hatásvizsgálatot és a Bizottság jogalkotási javaslatait követően az említett feladatokért felelős, állandó Igazgató Hatóságot kell létrehozni. Az átmeneti időszak hossza nem haladhatja meg az e határozat hatályba lépésének időpontját követő öt évet.

(10) A SIS II-nek figyelmeztető jelzéseket kell tartalmaznia a letartóztatandó és átadandó vagy a kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozóan. A figyelmeztető jelzéseken túl helyénvaló rendelkezni az átadási és kiadatási eljárásokhoz szükséges kiegészítő információ cseréjéről is. Különösen az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat[8] 8. cikkében említett adatokat kell a SIS II-ben feldolgozni.

(11) Lehetővé kell tenni olyan kiegészítő adatok fordításának a SIS II-be való felvételét, melyeket az európai elfogatóparancs alapján történő átadás vagy kiadatás céljából vettek fel.

(12) A SIS II-nek figyelmeztető jelzéseket kell tartalmaznia eltűnt személyekre vonatkozóan védelmük biztosítása vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében, bírósági eljárásban keresett személyekre vonatkozóan, személyekre vagy tárgyakra vonatkozóan leplezett vagy célzott ellenőrzés céljából, valamint lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozóan.

(13) A figyelmeztető jelzéseket nem lehet a SIS II-ben az azon céloknak az eléréséhez szükséges időnél tovább tárolni, amelyek érdekében az adatokat rendelkezésre bocsátották. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket általános elvként három év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A tárgyakra vonatkozó, leplezett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket öt év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tíz év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a rendszerben tartására vonatkozó határozatoknak átfogó egyedi elbíráláson kell alapulniuk. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak a felülvizsgálati időtartamon belül felül kell vizsgálniuk, és statisztikát kell vezetniük a személyekre vonatkozó, meghosszabbított megőrzési idejű figyelmeztető jelzések számáról.

(14) (...)

(15) A SIS II-nek lehetővé kell tennie a biometrikus adatok feldolgozását az érintett személyek megbízható azonosítása érdekében. Ugyanezen összefüggésben, a megfelelő biztosítékokra, különösen az érintett személy hozzájárulására és az ilyen adatok jogszerű feldolgozása céljainak szigorú korlátozására is figyelemmel a SIS II-nek lehetővé kell tennie azon személyek adatainak feldolgozását is, akiknek a személyazonosságával visszaéltek, annak érdekében, hogy elkerüljék a téves azonosításuk által okozott kellemetlenségeket.

(16) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a figyelmeztető jelzésekhez megjegyzést — úgynevezett megjelölést — csatoljanak, hogy a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést nem a területén hajtják végre.   Amennyiben a figyelmeztető jelzést letartóztatás és átadás céljából adták ki, e határozatban semmi nem értelmezhető a 2002/584/IB kerethatározatban foglalt rendelkezésektől való eltérésként vagy a rendelkezések alkalmazásának megakadályozásaként. (…) A figyelmeztető jelzés megjelöléssel való ellátására vonatkozó döntés (…) csak a megtagadás említett kerethatározatban foglalt indokain alapulhat.

(16A)  Ha a figyelmeztető jelzéshez a 14C. cikk (2) bekezdésének megfelelően megjelölést csatolnak és az átadás céljából letartóztatandó személy holléte ismertté válik, a személy hollétéről minden esetben tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kiadó igazságügyi hatóságot, amely úgy határozhat, hogy a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően európai elfogatóparancsot továbbít az illetékes igazságügyi hatóság számára.

(17) A SIS II-nek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok a figyelmeztető jelzések között kapcsolatokat hozzanak létre. Egy tagállam által két vagy több figyelmeztető jelzés között létrehozott kapcsolat nem lehet hatással a foganatosítandó intézkedésre, a megőrzési időszakra vagy a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférési jogokra.

(18) A SIS II-ben e határozat alkalmazásában feldolgozott adatok nem adhatók át és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára. Ugyanakkor helyénvaló az Európai Unió és az Interpol közötti együttműködés megerősítése az útlevéladatok hatékony cseréjének elősegítése révén. Amennyiben a SIS II-ből személyes adatok kiadására kerül sor az Interpol számára, e személyes adatoknak megfelelő szintű, szigorú biztosítékokat és feltételeket tartalmazó megállapodás által garantált védelmet kell élvezniük (…).

(19) Az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményét az összes tagállam megerősítette. Az egyezmény 9. cikke a szabályozott jogok és kötelezettségek vonatkozásában bizonyos határok között kivételeket és korlátozásokat tesz lehetővé. Az e határozat végrehajtása keretében feldolgozott személyes adatok védelmét az említett egyezmény elveivel összhangban kell biztosítani. Amennyiben szükséges, az egyezményben megállapított elveket e határozatban ki kell egészíteni vagy pontosítani kell.

(20) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlásában foglalt elveket figyelembe kell venni a személyes adatok e határozat alkalmazásában történő rendőrségi feldolgozása során.

(20A)  A Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározatra vonatkozóan[9], amelyet 2006 végéig el kell fogadni, és alkalmazni kell azokra a személyes adatokra, amelyeket a Schengeni Információs Rendszer második generációjának keretei között, valamint e határozat értelmében a kiegészítő információk cseréjének keretében dolgoznak fel.

(21) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[10], és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságáról és biztonságáról szóló 21. és 22. cikkét kell alkalmazni a személyes adatoknak a közösségi intézmények vagy szervek általi feldolgozására, amikor azok a SIS II üzemeltetési igazgatásáért való felelősségükből eredő feladataikat olyan tevékenységek végzése során látják el, melyek egészben vagy részben a közösségi jog hatálya alá esnek. A személyes adatok SIS II-ben történő feldolgozása részben a közösségi jog hatálya alá esik. A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó szabályok következetes és egységes alkalmazása megköveteli annak tisztázását, hogy amikor a Bizottság e határozat alkalmazásában személyes adatokat dolgoz fel, a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó. A (…) 2001/45/EK rendeletben meghatározott elveket — ahol szükséges — e határozatban ki kell egészíteni vagy pontosítani kell.

(21A)  A titoktartás tekintetében az Európai Közösségek SIS II-vel kapcsolatban alkalmazott és tevékenykedő tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(22) Helyénvaló, hogy a (…) nemzeti ellenőrző hatóságoknak a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét kell ellenőrizniük, az EK-szerződés 286. cikkében előírt független ellenőrző szerv létrehozásáról szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[11] kinevezett európai adatvédelmi biztosnak pedig a közösségi intézmények és szervek személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit kell felügyelnie, figyelembe véve, hogy a közösségi intézmények és szervek feladatai magukkal az adatokkal kapcsolatban korlátozott mértékűek.

(23) A Közösség azon felelősségét, amely e határozatnak a közösségi intézmények vagy szervek általi bármely megsértésből keletkezik, az EK-Szerződés 288. cikkének második bekezdése szabályozza.

(23A)  A tagállamoknak és a Bizottságnak is ki kell dolgoznia egy biztonsági tervet a biztonsági kötelezettségek konkrét végrehajtásának elősegítése érdekében, és együtt kell működniük egymással a biztonsági kérdések közös nézőpontból való megközelítése céljából.

(24) Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény[12] (a továbbiakban: Europol-egyezmény) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a SIS II adatok Europol általi feldolgozásakor, ideértve az Europol-egyezmény 24. cikkében felállított közös ellenőrző hatóságnak az Europol tevékenységei ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét, valamint a személyes adatok Europol általi jogosulatlan feldolgozásáért való felelősséget.

(25) A bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat[13] adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a SIS II adatok Eurojust általi feldolgozásakor, ideértve az említett határozat 23. cikkében felállított közös ellenőrző szervnek az Eurojust tevékenységei ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét, valamint a személyes adatok Eurojust általi jogosulatlan feldolgozásáért való felelősséget.

(26) Az átláthatóság biztosítása érdekében az Igazgató Hatóságnak kétévente jelentést kell készítenie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről — többek között annak biztonságáról — és a kiegészítő információk cseréjéről. A Bizottságnak négyévente átfogó értékelést kell kiadnia.

(27) A SIS II egyes vonatkozásait, mint például az adatbevitelre vonatkozó technikai szabályokat, beleértve a figyelmeztető jelzés beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és a kereséshez szükséges adatokat, valamint a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére és prioritására, a megjelölésekre, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokra és a kiegészítő információk cseréjére vonatkozó szabályokat — azok technikai jellege, részletessége és a rendszeres frissítés szükségessége miatt — az e rendeletben foglalt rendelkezések nem tudják teljes mértékben lefedni. (...) E szempontok tekintetében a végrehajtási hatásköröket ezért a Bizottságra kell ruházni. A figyelmeztető jelzések lekérdezésére vonatkozó műszaki szabályokat a nemzeti alkalmazások zökkenőmentes működésére való tekintettel kell kialakítani. A Bizottság által elvégzendő hatásvizsgálat eredményétől függően az állandó Igazgató Hatóság létrehozásakor döntés születik arról, hogy a végrehajtási intézkedések milyen mértékben tartozzanak e szerv hatáskörébe.

(28) E határozatnak meg kell határoznia a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadására irányuló eljárást. Az e határozat illetve a XX/2006/EK rendelet értelmében foganatosítandó végrehajtási intézkedések elfogadására irányuló eljárásnak meg kell egyeznie.

(29) Helyénvaló az olyan figyelmeztető jelzések tekintetében átmeneti intézkedéseket megállapítani, amelyeket a SIS 1+-ban (...) adtak ki, és amelyeket majd a SIS II-be átvezetnek (…). A schengeni vívmányok néhány rendelkezését meghatározott ideig továbbra is alkalmazni kell, amíg a tagállamok meg nem vizsgálták e figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét az új jogi szabályozással. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét kiemelten kell vizsgálni. Továbbá, a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések minden módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése, vagy egy ilyen figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat estén haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e az e határozatban foglalt rendelkezéseknek.

(30) Szükséges a SIS műveleteire rendelt költségvetés azon fennmaradó része tekintetében külön rendelkezéseket megállapítani, amely nem része az Európai Unió költségvetésének.

(31) Mivel a tagállamok nem tudják a foganatosítandó intézkedés célkitűzését, nevezetesen egy közös információs rendszer létrehozását és szabályozását kielégítően megvalósítani, és ezért azt az intézkedés terjedelme és hatásai miatt csak az Európai Unió szintjén lehet megvalósítani, a Tanács intézkedéseket fogadhat el az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott és az EU-Szerződés 2. cikkében hivatkozott szubszidiaritás elvével összhangban. Az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban, e határozat nem haladja meg az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(32) E határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az elismert elveket, különösen amelyek az Európai Unió Alapjogi Chartájában szerepelnek.

(33) Az Egyesült Királyság az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat[14] 8. cikke (2) bekezdésével összhangban részese ennek a kerethatározatnak.

(34) Írország az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat[15] 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e határozatban.

(35) E határozat nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban foglalt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó szabályokat.

(36) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében, amelyek az ezen megállapodás[16] alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[17] 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(36A)  Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Izland és Norvégia képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Bizottságot annak végrehajtó hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról szóló levélváltás[18] előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(37) Svájc tekintetében e határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2004/849/EK tanácsi határozat[19] 4. cikkének (1) bekezdésével.

(37A)  Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Svájc képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, a Közösség és Svájc közötti levélváltás előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(38) E határozat a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(39) E rendeletet a (33), (34), (37) és (38) preambulumbekezdés által érintett államokra a schengeni vívmányoknak ezen államokra való alkalmazásáról szóló megfelelő jogi eszközökben meghatározott eljárásoknak megfelelően megállapított időponttól kell alkalmazni.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A SIS II létrehozása és általános célkitűzése

(1) Létrejön a Schengeni Információs Rendszer második generációja (a továbbiakban: SIS II).

(2) A SIS II célja — e határozatnak megfelelően — az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belüli magas biztonsági szint biztosítása (…), beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a (…)biztonság védelmét is a tagállamok területén, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.

2. cikk

Hatály

(1) E határozat meghatározza a SIS II-ben szereplő, személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések feldolgozásának, valamint a kiegészítő információk és adatok büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából történő cseréjének feltételeit és eljárásait.

(2) E határozat megállapítja továbbá különösen a SIS II technikai felépítésére, a tagállamok és a 12. cikkben említett Igazgató Hatóság feladataira, az általános adatfeldolgozásra, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E határozat alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „figyelmeztető jelzés”: a SIS II-be bevitt adatok halmaza, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;

b) „kiegészítő információ”: a SIS II-ben nem tárolt, de a SIS II figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjére a következő esetekben kerül sor:

–  annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást;

–  találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében;

–  amikor a szükséges intézkedést nem lehet meghozni;

–  amikor a SIS II-adatok minőségével foglalkoznak;

–  amikor a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségével és prioritásával foglalkoznak;

–  amikor a hozzáférési jog gyakorlásával foglalkoznak;

c) „kiegészítő adat”: a SIS II-ben tárolt és a SIS II figyelmeztető jelzéseivel összekapcsolt, az illetékes hatóságok számára azonnal hozzáférhető adat, amennyiben azon személyeknél, akik vonatkozásában a SIS II-be adatbevitel történt, az e rendszerben végrehajtott lekérdezések eredménye találatot jelez;

d) „személyes adat”: a valamely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintettre”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható;

e) „személyes adatok feldolgozása” („feldolgozás”): a személyes adatokkal automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés vagy megsemmisítés.

(2)       (...)

(2a)  Az ebben a határozatban az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseire való bármilyen hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Európai Unió és harmadik államok között az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikke alapján, személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött megállapodások megfelelő rendelkezéseit is, amelyek az ezen elfogatóparancsoknak a Schengeni Információs Rendszeren keresztüli továbbítását írják elő.

4. cikk

A SIS II műszaki felépítése és működtetési módjai

(1) A SIS II a következőkből áll:

aa)    központi rendszer (a továbbiakban: Központi SIS II), amely a következőkből áll:

–  a SIS II (…) adatbázisát tartalmazó műszaki támogató funkció (a továbbiakban: CS-SIS);

–  egységes nemzeti interfész (a továbbiakban: NI-SIS);

a) nemzeti rész (a továbbiakban: N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a Központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak. Az N.SIS II a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt (a továbbiakban: nemzeti másolat) tartalmazhat;

b) (átkerült az aa) pontba)

c) a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (a továbbiakban: kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS II adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE Irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

(2) A SIS II-adatok bevitele, frissítése, törlése és lekérdezése az N.SIS II-n keresztül történik. A nemzeti másolat az ilyen másolatot használó valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára szolgál. Nem lehetséges a többi tagállam N.SIS II adatfájljaiban való keresés.

(3) A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó elsődleges CS-SIS Strasbourgban (Franciaország), az e rendszer meghibásodása esetén az elsődleges CS-SIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék CS-SIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(4) A CS-SIS nyújtja a SIS II (…) adatbázisának frissítéséhez, valamint az ebben történő kereséshez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti másolatot használnak, a CS-SIS a következőket nyújtja:

–  a nemzeti másolatok on-line frissítése;

–  a nemzeti másolatok és a SIS II (…) adatbázisának összehangolása és egységessége;

–  a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.

5. cikk

Költségek

(1) A központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az Európai Unió költségvetése viseli.

(2) E költségek tartalmazzák a CS-SIS vonatkozásában a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatás nyújtásának biztosítása érdekében végzett munka költségeit.

(3) Minden egyes N.SIS II felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az érintett tagállam viseli.

(4) (...)

II. FEJEZET

A tagállamok kötelezettségei

6. cikk

Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok (…) a következőkért felelnek:

a)        N.SIS II rendszerük felállítása, működtetése és fenntartása;

b)        N.SIS II rendszerük összekötése a NI-SIS-szel.

7. cikk

N.SIS II Hivatal és SIRENE Iroda

(1) a)      Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (a továbbiakban: N.SIS II Hivatal), amely a saját N.SIS II rendszeréért központilag felelős;

b)     Az említett hatóság felelős az N.SIS II zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS II-höz való hozzáférését, és hozza meg az e határozatban foglalt rendelkezések betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

c)      Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS II Hivatalon keresztül továbbítja.

(2) a)      Minden egyes tagállam kijelöli a 8. cikkben említett összes kiegészítő információ cseréjét biztosító hatóságot (a továbbiakban: SIRENE Iroda), a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően;

b)     Ezen Iroda koordinálja a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is (…).

c)      Az iroda az említett célokból hozzáféréssel rendelkezik a SIS II-ben feldolgozott adatokhoz.

(3) A tagállamok tájékoztatják a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot az N.SIS II Hivatalukról és SIRENE Irodájukról. Az (…) Igazgató Hatóság közzéteszi ezek jegyzékét a 40. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékkel együtt.

8. cikk

Kiegészítő információk cseréje

(1) A kiegészítő információk cseréje a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik.

(2) Ezen információkat kizárólag olyan célokra lehet felhasználni, amelyekkel összefüggésben azokat továbbították.

(3) Amennyiben a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos műszaki eszközöket alkalmazhatnak a kiegészítő információk cseréjére.

(3aa) A más tagállamok által tett, kiegészítő információra vonatkozó kérelmeket a lehető leghamarabb meg kell válaszolni.

(3a)  A kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat a „SIRENE Kézikönyv” elnevezésű kézikönyv formájában, a 61. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

9. cikk

Műszaki megfelelés

(1)  Az adatok gyors és eredményes továbbításának érdekében az egyes tagállamok saját N.SIS II rendszerük felállításakor betartják a CS-SIS és az N.SIS II közötti kompatibilitás biztosítása céljából megállapított protokollokat és műszaki eljárásokat. Ezeket a protokollokat és műszaki eljárásokat a 61. cikkben említett eljárásnak megfelelően állapítják meg, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2)  Amennyiben egy tagállam nemzeti másolatot használ, a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások révén (…) biztosítja, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok — a 4. cikk (4) bekezdésében említett automatikus frissítések révén — megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS II adatbázisával, továbbá (…) hogy a nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS II adatbázisban végzett lekérdezéssel.

10. cikk

Biztonság (…)

(1)    Saját N.SIS II rendszerével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket — beleértve egy biztonsági terv elfogadását is — a következők érdekében:

aa)    az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló katasztrófatervek elkészítése által;

a) a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személyek számára (hozzáférés ellenőrzése);

b) az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

c) adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

d) távadat-feldolgozó eszközt használó jogosulatlan személy gépi adatfeldolgozó rendszerhez való hozzáférésének megakadályozása (felhasználó ellenőrzése);

e) annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítóval, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

ea)    annak biztosítása, hogy a SIS II-höz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság dolgozza ki az adatokhoz való hozzáférésre, valamint az adatok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladatait és hatáskörét rögzítő leírásokat, és ezeket a nemzeti ellenőrző hatóságok kérésére késedelem nélkül bocsássa rendelkezésükre (személyzeti leírás);

f) annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

g) annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki, mikor és milyen célból végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

h) a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

ha)    az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2)    A tagállamok a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak.

(3) (...)

(4) (...)

10A. cikk

Titoktartás

Minden egyes tagállam — nemzeti jogszabályainak megfelelően — meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki / amely SIS II-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalói jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket.

11. cikk

Napló vezetése nemzeti szinten

(1) a)      Annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés elfogadható-e vagy sem, az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében a nemzeti másolatokat nem használó tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférés és a személyes adatok CS-SIS-szel való valamennyi cseréje az N.SIS II-ben rögzítésre kerül.

b)     A nemzeti másolatokat felhasználó tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-adatokhoz való minden hozzáférés és a SIS II-adatok valamennyi cseréje rögzítésre kerül az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak céljából, a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatásokhoz kapcsolódó cserék kivételével.

(1a)  (átkerült a 1. bekezdés b) pontjába)

(2)  A naplóbejegyzések tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, az átadott adatokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatfeldolgozásért felelős személy nevét egyaránt.

(3)  A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben meghatározott célra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplók a figyelmeztető jelzések törlését követő 1–3 év elteltével kell törölni.

(4)  A naplóbejegyzések hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárás céljából szükségesek.

(4a)  A lekérdezés elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében — hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén — hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

11A. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az ezen határozatnak való megfelelés biztosítására, valamint hogy szükség esetén együttműködjön az 53. cikkben említett nemzeti ellenőrző hatósággal.

11B. cikk

A személyzet képzése

A SIS II-höz hozzáférési joggal rendelkező hatósági személyzet a SIS II-ben tárolt adatok feldolgozására történő feljogosítása előtt megfelelő képzést kap az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatják a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

III. fejezet

Az Igazgató Hatóság kötelezettségei

12. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1) A Központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért az Igazgató Hatóság felel, amelyet az Európai Unió költségvetéséből finanszíroznak. A Hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:

a) felügyelet;

b) biztonság;

c) a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(2) A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen:

a) a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b) beszerzés és felújítás;

c) szerződéses ügyek.

(3) Mielőtt az (1) bekezdésben említett Igazgató Hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a Központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért. A Bizottság ezen irányítás és a költségvetés-végrehajtási feladatok gyakorlásával az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelettel[20] összhangban megbízhat két különböző országbeli, nemzeti közszférához tartozó szervet.

(3aa) A (3) bekezdésben említett egyes nemzeti közszektorbeli szerveknek meg kell felelniük különösen az alábbi kiválasztási kritériumoknak:

a) bizonyítottan hosszú távra visszatekintő tapasztalattal kell rendelkeznie valamely nagyléptékű, a 4. cikk (4) bekezdésében említett funkciókkal rendelkező információs rendszer működtetése tekintetében;

b) a 4. cikk (4) bekezdésében említettekhez hasonló funkciókkal rendelkező információs rendszer szolgáltatási és biztonsági követelményeit illetően hosszú távra visszatekintő szakértelemmel kell rendelkeznie;

c) elegendő számú és tapasztalt személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a 4. cikkben meghatározott nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges megfelelő szakmai és nyelvi ismereteknek;

d) biztonságos és testre szabott intézményi infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely különösen képes valamely nagyléptékű informatikai rendszer tartalék rendszerének és folyamatos működésének biztosítására; valamint

e) olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését.

(3a)  A Bizottság az ilyen megbízást megelőzően, valamint azt követően rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízás feltételeiről, pontos hatályáról és a feladatokkal megbízott szervekről.

(3b)  Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésnek megfelelően az átmeneti időszakban átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás teljes mértékben a Szerződésben meghatározott intézményi rendszer által megállapított kereteken belül maradjon. Különösen biztosítania kell azt, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan az akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, az európai uniós jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(4) A Központi SIS II üzemeltetési igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS II-nek a napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő működtetéséhez e határozatnak megfelelően szükséges, így különösen a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket.

(5) (törölve)

(6) Az Igazgató Hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a Központi SIS II tekintetében — a költség-haszon elemzésre is figyelemmel — mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

13. cikk

Biztonság (…)

(1)  Az Igazgató Hatóság a központi SIS II-vel, a Bizottság pedig a kommunikációs infrastruktúrával összefüggésben meghozza a szükséges intézkedéseket — beleértve egy biztonsági terv elfogadását is — a következők érdekében:

aa)    az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló katasztrófatervek elkészítése által;

a) a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó létesítményekhez való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személy számára (hozzáférés-ellenőrzés);

b) az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

c) adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

d) adattovábbító berendezést használó jogosulatlan személyek megakadályozása gépi adatfeldolgozó rendszerek használatában (felhasználó ellenőrzése);

e) annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítóval, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

ea) az adatokhoz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférésre jogosult személyek feladatait és hatáskörét rögzítő leírások kidolgozása, és kérés esetén ezen leírásoknak az európai adatvédelmi biztos számára való késedelem nélküli rendelkezésre bocsátása a biztos kérésére (személyzeti leírás);

f) annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

fa)  annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

g) a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

ga) az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2)  Az Igazgató Hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága (…) tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

(3)  (...)

13A. cikk

Titoktartás

(1)    Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az Igazgató Hatóság a 10A. cikkben előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS II-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalói jogviszonya megszűnik, vagy tevékenységeik befejeződnek.

(2)    Az Igazgató Hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere bizalmas jellege (…) tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

14. cikk

Napló vezetése központi szinten

(1)  Az Igazgató Hatóság biztosítja, hogy a 11. cikk (1) bekezdésében foglaltak céljából a személyes adatokhoz történő valamennyi hozzáférés és ezen adatok minden cseréje a CS-SIS-ben rögzítésre kerüljön.

(2)  A naplóbejegyzések tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős, illetékes hatóság azonosítását.

(3)  A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplóbejegyzéseket a figyelmeztető jelzések törlését követő 1–3 év elteltével kell törölni.

(4)  A naplóbejegyzések hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárás céljából szükségesek.

(4a)  A lekérdezés elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében — hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén — hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzések annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

14AA. cikk

Tájékoztató kampány

A Bizottság az 53. cikk (1a) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az 53A. cikk (1) bekezdésében említett európai adatvédelmi biztossal együttműködésben a SIS II működésének megkezdésekor tájékoztató kampányt indít, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot a célkitűzésekről, a tárolt adatokról, a hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az egyének jogairól. Létrehozását követően az Igazgató Hatóság — a nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben — rendszeresen szervez ilyen kampányokat. A tagállamok a nemzeti ellenőrző hatóságaikkal együttműködésben kidolgozzák és végrehajtják a polgárok SIS II-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

IIIA. FEJEZET

Adatkategóriák és megjelölés

14A. cikk

Adatkategóriák

(1)  A 8. cikk (1) bekezdésének vagy e határozatnak a kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül a SIS II csak az egyes tagállamok által szolgáltatott, és a 15., 23., 27., 31. és 35. cikkben megállapított célokra megkövetelt adatkategóriákat tartalmazza.

(2)  Az adatkategóriák a következők:

a)  olyan személyek, akikre figyelmeztető jelzést adtak ki;

b)  a 31. és 35. cikkben említett tárgyak.

(3) Az olyan személyekre vonatkozó információ, akikre figyelmeztető jelzést adtak ki, nem haladja meg a következőket:

a) családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név és korábban használt nevek, valamint bármely felvett név(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

b) bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c) születési hely és idő;

d) nem;

e) fényképek;

f) ujjnyomatok;

g) állampolgárság(ok);

h) az érintett személyeknél van-e fegyver, erőszakot alkalmazhatnak-e, vagy szökésben vannak-e;

i) a figyelmeztető jelzés oka;

j) a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság;

k) a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás (…);

l) a foganatosítandó intézkedés;

m) a SIS II-ben kiadott egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolat(ok), a 46. cikknek megfelelően;

n) a bűncselekmény típusa.

(4) (...)

(5) A (2) és (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 61. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(5a)  Az (5) bekezdésben említett adatok lekérdezéséhez szükséges technikai szabályok a 40. cikk (2) bekezdésének megfelelően hasonlóak a CS-SIS-ben, a nemzeti másolatokban és a technikai másolatokban végzett lekérdezések esetében.

14AB. cikk

Arányossági záradék

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak el kell döntenie, hogy az adott eset eléggé megfelelő, tárgyra vonatkozó és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét.

14AC. cikk

A fényképekre és ujjnyomatokra vonatkozó egyedi szabályok

A 14A. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontjában említett fényképek és ujjnyomatok az alábbi feltételekkel használhatók fel:

a) A fényképek és ujjnyomatok az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások teljesülésének biztosítása érdekében csak különleges minőségi ellenőrzést követően vihetők be a rendszerbe. A különleges minőségi ellenőrzés részletes leírását a 61. cikkben említett eljárással összhangban kell elkészíteni, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

b) Fényképek és ujjnyomatok kizárólag olyan személy személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg.

c) Amint technikailag megoldható, az ujjnyomatok arra is felhasználhatók, hogy személyeket biometrikus azonosítójuk alapján azonosítsanak. Mielőtt e funkciót a SIS II-be bevezetnék, a Bizottság a szükséges technológia rendelkezésre állásáról és alkalmazhatóságáról jelentést terjeszt elő, amelyre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

14AD. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének követelményei

(1)    Személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a 14A. cikk (3) bekezdésének a), d), l) és ― adott esetben ― k) pontjában említett adatok hiányában nem vihető be.

(2)    Ezenfelül — amennyiben rendelkezésre állnak — a 14A. cikk (3) bekezdésében felsorolt összes többi adatot (…) be kell vinni.

14B. cikk

A megjelölésre vonatkozó általános rendelkezések

(1)  Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 15., 23. vagy 31. cikkel összhangban kiadott figyelmeztető jelzés érvényre juttatása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, a figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölés csatolását kérheti, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölést a figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam SIRENE Irodája csatolja.

(2)  Ahhoz, hogy a tagállamok elő tudják írni megjelölés csatolását a 15. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzéshez, a kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az adott kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről.

(3)  (...)

(4)  Ha különösen sürgős vagy súlyos esetekben a kiadó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, a végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy engedélyezni tudja-e a parancshoz csatolt megjelölés visszavonását. Ha a végrehajtó tagállam ezt vissza tudja vonni, a foganatosítandó intézkedések haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

14C. cikk

Átadás céljából letartóztatandó személyekre kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolt megjelölések

(1) Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározatot[21] kell alkalmazni, a letartóztatás elkerülését célzó megjelölést kizárólag akkor kell az átadás céljából letartóztatandó személyekre kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolni, ha a nemzeti jog szerint az európai elfogatóparancs végrehajtása tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a végrehajtás megtagadásának valamely indoka alapján megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását, és (…) ha a megjelölés csatolását előírták.

(2) Megjelölésnek az átadás céljából letartóztatandó személyekre kiadott figyelmeztető jelzésekhez való csatolása — a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság parancsára, általános utasítás alapján vagy egyedi esetben — azonban akkor is előírható, ha nyilvánvaló, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni.

IV. FEJEZET

Átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

15. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1)  Az európai elfogatóparancs alapján átadás céljából vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó adatok a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam igazságügyi hatóságának kérésére bevitelre kerülnek.

(2)  Az átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó adatok szintén bevitelre kerülnek az Európai Unió és harmadik államok között az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 38. cikke alapján, személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött megállapodásoknak megfelelően kiadott elfogatóparancsok alapján, amelyek az ezen elfogatóparancsoknak a Schengeni Információs Rendszeren keresztüli továbbítását írják elő.

16. cikk

Az átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő adatok

(...)

17. cikk

Átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő adatok

(1)  Ha egy személy az európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancs egy eredeti példányát is beviszi a SIS II-be.

(2)  A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az (…) európai elfogatóparancs fordításának egy példányát is beviheti az Európai Unió intézményeinek egy vagy több hivatalos nyelvén.

(...)

17A. cikk

Átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő információk

(1)    A figyelmeztető jelzést a SIS II-ben átadás céljából való letartóztatás érdekében rögzítő tagállam kiegészítő információk cseréje révén valamennyi tagállammal közli a 2002/584/IB kerethatározat 8. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

(...)

17B. cikk

Kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő információk

(1)      A figyelmeztető jelzést a SIS II-ben kiadatási célból rögzítő tagállam a következő adatokat valamennyi tagállammal közli a kiegészítő információk cseréje révén:

(a)       a letartóztatási kérelmet kibocsátó hatóság;

(b)       rendelkezésre áll-e letartóztatási parancs vagy ezzel azonos joghatású egyéb okmány, illetve végrehajtható ítélet;

(c)       a bűncselekmény természete és jogi minősítése;

(d)       a bűncselekmény elkövetési körülményeinek leírása, beleértve a helyet, az időpontot és azon személy bűncselekményben való részvételének mértékét, akire vonatkozóan a figyelmeztető jelzést kiadták;

(e)       amennyire lehetséges, a bűncselekmény következményei;

(f)        illetve a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából hasznos vagy szükséges bármely egyéb információ.

(2)       Nem kell közölni az (1) bekezdésben említett adatokat, amennyiben a 17. vagy 17A. cikkben említett adatok már átadásra kerültek, és azokat a végrehajtó tagállam elegendőnek véli a figyelmeztető jelzés végrehajtásához.

18. cikk

A letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez és kiegészítő adatokhoz hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(...)

19. cikk

Letartóztatás céljából kiadott figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok megőrzési ideje

(...)

20. cikk

Az átadás céljából vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések átváltása

Amennyiben a letartóztatást azért nem lehet foganatosítani, mert (…)a megkeresett tagállam a 14B. vagy 14C. cikkben a megjelölésekre vonatkozóan meghatározott eljárásokkal összhangban azt megtagadja, vagy mert a kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés esetében valamely vizsgálat nem fejeződött be, ennek a tagállamnak a figyelmeztető jelzést az érintett személy hollétének közlésére irányuló figyelmeztető jelzésnek kell tekintenie.

21. cikk

Letartóztatás és átadás céljából kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolt megjelölések

(...)

22. cikk

Az átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)  Amennyiben az alábbi (...) kerethatározatot kell alkalmazni, a SIS II-be a 15. cikkel összhangban, a 17. cikkben említett kiegészítő adatokkal együtt bevitt figyelmeztető jelzés a 2002/584/IB kerethatározattal (…) összhangban kibocsátott európai elfogatóparanccsal egyenértékű és azonos joghatályú.

(2)  Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazandó, a SIS II-be a 15. és 17B. cikkel összhangban bevitt (…) figyelmeztető jelzés azonos hatályú az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerinti vagy az 1974. május 11-i jegyzőkönyvvel módosított, a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1962. június 27-i Benelux szerződés 15. cikke szerinti ideiglenes letartóztatás iránti megkereséssel.

V. fejezet

Eltűnt személyekre (…) kiadott figyelmeztető jelzések

23. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1)  A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresésére a SIS II-be be kell vinni az olyan eltűnt (…) személyekre vonatkozó adatokat, akiket saját védelmük érdekében (…) védelem alá kell helyezni és/vagy fellelhetőségüket meg kell állapítani.

(2)  A következő kategóriákba sorolható eltűnt személyek adatai vihetők be:

(a)    eltűnt személyek, akiket védelem alá kell helyezni:

(i)     saját biztonságuk érdekében;

(ii)    fenyegetés elhárítása érdekében;

(b)    eltűnt személyek, akiket nem szükséges védelem alá helyezni.

(2a)  A (2) bekezdés a) pontja kizárólag azokra a személyekre vonatkozik, akiket valamely illetékes hatóság határozata alapján zárt intézetbe kell helyezni.

(2b)  Az (1)–(2) bekezdés különösen a kiskorúakra vonatkozik..

(2c)  A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-be bevitt adatok tartalmazzák, hogy az eltűnt személy a (2) bekezdésben említett kategóriák melyikébe tartozik.

24. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(...)

25. cikk

A figyelmeztető jelzések megőrzési ideje

(...)

26. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)  Amennyiben a 23. cikkben említett személyeket megtalálják, az illetékes hatóságok — a (2) bekezdésre is figyelemmel — közlik az érintett személyek hollétét a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal. A 23. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben, amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, útjuk folytatásának megakadályozása érdekében biztonságos helyre vihetik őket.

(2)  Nagykorú, eltűnt és megtalált személyre vonatkozó adatok közlése –– az illetékes hatóságok közötti közlés kivételével –– csak az érintett hozzájárulásával történhet. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik a személy eltűnését bejelentő, érdekelt személlyel, hogy a figyelmeztető jelzést törölték, mivel a személyt megtalálták (…).

VI. fejezet

Olyan keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, akik bírósági eljárásban segítséget nyújthatnak

27. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

A tagállamok az illetékes hatóságok megkeresésére a tartózkodási hely vagy lakóhely közlése céljából adatokat visznek be a SIS II-be az alábbi személyekre vonatkozóan:

- tanúk;

- azon személyek, akiket büntetőeljárással kapcsolatban az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre beidéztek vagy beidézés céljából keresnek annak érdekében, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük;

- azon személyek, akik részére büntetőítéletet vagy –– abból a célból, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük –– a büntetőeljárással kapcsolatos egyéb okmányt kell kézbesíteni;

- azon személyek, akiknek szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívó idézést kell kézbesíteni.

28. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(...)

29. cikk

A figyelmeztető jelzések megőrzési ideje

(...)

30. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

A kért információkat a megkereső tagállammal a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

VII. fejezet

Személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések

31. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1) A személyekre, gépjárművekre, hajókra, légi járművekre és tartályokra vonatkozó adatokat leplezett ellenőrzés vagy a 32. cikk (4) bekezdése szerinti célzott ellenőrzés céljából a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti jogával összhangban kell bevinni.

(2) Ilyen figyelmeztető jelzést bűncselekmények üldözésének, valamint a közbiztonság veszélyeztetése megakadályozásának céljából lehet kiadni:

a) amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy egy személy a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett típusú súlyos bűncselekmény elkövetését tervezi vagy (…) súlyos bűncselekményt követ el; vagy

b) amennyiben egy személy átfogó értékelése — különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények — alapján okkal feltételezhető, hogy az adott személy a jövőben is (…) súlyos bűncselekményeket fog elkövetni.

(3)  Ezenkívül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok megkeresésére és a nemzeti joggal összhangban figyelmeztető jelzést lehet kiadni, ha konkrét utalás van arra, hogy a 32. cikk (1) bekezdésében említett információkra az érintett személy általi súlyos fenyegetés, vagy a külső vagy belső nemzetbiztonságot veszélyeztető egyéb súlyos fenyegetés elhárítása érdekében van szükség. Az e bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállam (…) erről a többi tagállamot tájékoztatja. Minden egyes tagállam meghatározza, hogy mely hatóságokhoz kell ezeket az információkat továbbítani.

(3a)  Figyelmeztető jelzés adható ki gépjárművekre, hajókra, légi járművekre és tartályokra, amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy azok a (2) bekezdésben említett súlyos bűncselekményekhez vagy a (3) bekezdésben említett súlyos fenyegetésekhez kapcsolódnak.

32. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1) Leplezett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából — amikor a határellenőrzésre és a vámellenőrzésre az országon belül kerül sor — az alábbi információk közül valamennyi vagy néhány gyűjthető és közölhető a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal:

a) az a tény, hogy megtalálták azt a személyt vagy járművet, hajót, légi járművet vagy tartályt, akire vagy amelyre nézve a figyelmeztető jelzést kiadták;

b) az ellenőrzés helye, ideje vagy oka;

c) az utazás útvonala és az úticél;

d) az érintett személyt kísérő személyek vagy a gépjármű, hajó vagy légi jármű utasai, akikről ésszerűen feltételezhető, hogy az érintett személlyel kapcsolatban vannak;

e) a használt gépjármű, hajó, légi jármű vagy tartály;

f) a szállított tárgyak;

g) a személy vagy a gépjármű, hajó, légi jármű vagy tartály megtalálásának körülményei.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3) Az (1) bekezdésben említett információgyűjtés során a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ellenőrzés leplezett jellege ne kerüljön veszélybe.

(4) A 31. cikkben említett célzott ellenőrzés során az ugyanazon cikkben említett célok megvalósítása érdekében személyeket, gépjárműveket, hajókat, légi járműveket, tartályokat és szállított tárgyakat lehet a nemzeti jognak megfelelően átvizsgálni. Ha a célzott ellenőrzésre valamely tagállam nemzeti joga alapján nincs törvényes lehetőség, helyette e tagállamban automatikusan leplezett ellenőrzést kell alkalmazni.

33. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(...)

34. cikk

A figyelmeztető jelzések megőrzési ideje

(...)

VIII. fejezet

Lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések

35. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1)  A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozó adatokat a SIS II-ben rögzítik.

(2)  A rendszerben a könnyen azonosítható tárgyak alábbi kategóriáit kell rögzíteni:

a) 50 cm³-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművek, továbbá hajók és légi járművek;

b) 750 kg-t meghaladó saját tömegű utánfutók, továbbá lakókocsik, ipari berendezések, külső motorok és konténerek;

c) lőfegyverek;

d) ellopott, jogellenesen használt vagy eltűnt kitöltetlen hivatalos okmányok;

e) ellopott, jogellenesen felhasznált, eltűnt vagy érvénytelenített kiállított személyazonosító iratok, mint útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek és úti okmányok;

f) ellopott, jogellenesen használt, eltűnt vagy érvénytelenített járműforgalmi engedélyek és rendszámtáblák;

g) bankjegyek (feljegyzett sorszámú bankjegyek);

h) ellopott, jogellenesen használt, eltűnt vagy érvénytelenített értékpapírok és fizetőeszközök, mint csekkek, hitelkártyák, kötvények és részvények.

(3)    A (2) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 61. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

36. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1)      Ha egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az adatok közötti egyezést megállapító hatóság a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal. E célból e határozatnak megfelelően személyes adatok is közölhetők.

(2)      Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3)      A tárgyat megtaláló tagállam a szükséges intézkedéseket nemzeti jogával összhangban hajtja végre.

VIIIA. fejezet

A figyelmeztető jelzésekhez való hozzáféréshez és az azok megőrzéséhez való jog

37. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(1) Az e határozatnak megfelelően a SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen adatok közvetlen, vagy a CS-SIS adatainak másolatában történő lekérdezésének joga kizárólag a következő feladatokat ellátó hatóságoknak van fenntartva:

a) határellenőrzés a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;

b) az ország területén végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzések, (...) azoknak a kijelölt hatóságok általi összehangolása.

(2) A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor feladataik gyakorlása során a nemzeti jogszabályokban meghatározott, többek között a büntetőeljárásokban a közvád emelésére és a vádemelés előtti bírói vizsgálatra hatáskörrel rendelkező nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint koordinációs hatóságaikat is megilleti.

(3) (átkerült a 37C. cikkbe)

(3a)  Az e cikkben említett hatóságokat fel kell venni a 40. cikk (7) bekezdésében említett jegyzékbe.

37A. cikk

Az Europol hozzáférése a SIS II adatokhoz

(1)  Az Európai Rendőri Hivatal (Europol) saját megbízatásán belül, valamint a 15., (...), 31. és 35. cikknek megfelelően jogosult a SIS II-höz hozzáférni és az abba bevitt adatokat közvetlenül lekérdezni.

(2) (átkerült a 37C. cikkbe)

(3)  Amennyiben az Europol valamely lekérdezés folyamán a SIS II-ben figyelmeztető jelzést talál, az Europol az Europol-egyezményben meghatározott csatornákon keresztül tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

(4)  A SIS II-ben végzett lekérdezés révén szerzett információ felhasználásához az érintett tagállam beleegyezése szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi az ilyen információ felhasználását, annak kezelésére az Europol-egyezmény az irányadó. Az Europol kizárólag az érintett tagállam beleegyezésével továbbíthat ilyen információt harmadik államok vagy harmadik szervek részére.

(5)  Az Europol az érintett tagállamtól az Europol-egyezményben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően további információt kérhet.

(6)  Az Europol:

a) a 11. cikk rendelkezéseivel összhangban minden hozzáférését és általa végzett lekérdezést rögzít;

b) a (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolja össze a SIS II részeit, és az ott lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbítja semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és -feldolgozás céljára, továbbá nem tölti le és más módon sem másolja le a SIS II részeit;

c) a SIS II-ben rögzített adatokhoz való hozzáférést az erre külön engedéllyel rendelkező Europol munkatársakra korlátozza;

d) elfogadja és alkalmazza a 10. és 10A. cikkben előírt intézkedéseket;

e) az Europol-egyezmény 24. cikke által létrehozott közös ellenőrző hatóság számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének felülvizsgálatát, amelyet a SIS II-ben rögzített adatokhoz való hozzáférésre és az adatlekérdezésre vonatkozó joga gyakorlása során végez.

37B. cikk

Az Eurojust hozzáférése a SIS II adatokhoz

(1)  Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik megbízása tartalmazza a SIS II-be a 15., 23., 27. és 35. cikkel összhangban bevitt adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogosultságot.

(2)  (átkerült a 37C. cikkbe)

(3)  Amennyiben az Eurojust egy nemzeti tagja valamely lekérdezés folyamán a SIS II-ben figyelmeztető jelzést talál, tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az ilyen lekérdezés során szerzett információk bármilyen továbbítása harmadik államok és harmadik szervek felé kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezésével lehetséges.

(4)  E cikkben semmi nem értelmezhető úgy, hogy érintse az Eurojust létrehozásáról szóló tanácsi határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintse az említett tanácsi határozat 23. cikkével összhangban létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

(5)  Az Eurojust nemzeti tagjai vagy segítői által végzett hozzáféréseket és lekérdezéseket, továbbá azon adatok minden felhasználását is, amelyekhez hozzáfértek, a 11. cikk rendelkezéseivel összhangban rögzíteni kell..

(6)  A SIS II részeit tilos összekapcsolni, továbbá az ott található, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni bármilyen, az Eurojust által vagy az Eurojustnál működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és -feldolgozás céljára, valamint tilos a SIS II bármely részét letölteni.

(7)  A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés a nemzeti tagokra és segítőikre korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust személyzetére.

(8)  A 10. és 10A. cikkben előírt rendelkezéseket el kell fogadni és alkalmazni kell.

37C. cikk

A hozzáférés korlátozása

A felhasználók, az Europol, valamint az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik csak a feladataik elvégzéséhez szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

38. cikk

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje

(1) A SIS II-be e határozat alapján bevitt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat rendelkezésre bocsátották.

(2) Az ilyen figyelmeztető jelzés SIS II-be való bevitelétől számított három éven belül a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az azt kiadó tagállam felülvizsgálja. A 31. cikk szerinti, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében ez az időtartam egy év. (...)

(2aa) Adott esetben az egyes tagállamok nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat állapítanak meg.

(2a)  A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a felülvizsgálati időtartamon belül (…) rögzített, átfogó egyedi elbírálás alapján határozhat úgy, hogy a figyelmeztető jelzést a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés kiadásának célja miatt szükségesnek bizonyul. Ebben az esetben a (2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A figyelmeztető jelzés meghosszabbítását közölni kell a CS-SIS-szel.

(3) A figyelmeztető jelzéseket a (2) bekezdésben említett felülvizsgálati időszak elteltével automatikusan törlik. Ez nem alkalmazandó abban az esetben, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a meghosszabbítást a (2a) bekezdésnek megfelelően közölte a CS-SIS-szel. A CS-SIS az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a tagállamokat.

(4) (átkerült a (3) bekezdésbe)

(4a)  A tagállamok statisztikát vezetnek a (2a) bekezdéssel összhangban meghosszabbított megőrzési idejű figyelmeztető jelzések számáról.

(5) (...)

(6) (...)

38A. cikk

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje

(1) A SIS II-be e határozat alapján bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat rendelkezésre bocsátották.

(2) A 31. cikknek megfelelően bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfeljebb öt évig tárolhatók.

(3) A 35. cikknek megfelelően bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfeljebb tíz évig tárolhatók.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett megőrzési idő meghosszabbítható, amennyiben az a figyelmeztető jelzés kiadásának célja tekintetében szükségesnek bizonyul. Ebben az esetben a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

Általános adatfeldolgozási szabályok

39. cikk

Adatkategóriák

(...)

40. cikk

A SIS II adatok feldolgozása

(1) A tagállamok a 15., 23., 27., 31. és 35. cikkben megállapított adatokat csak az ugyanazon cikkekben említett egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriák tekintetében megállapított célokra dolgozhatják fel.

(2) Az adatok csak technikai célból másolhatók, feltéve, hogy a másolás szükséges a 37. cikkben említett hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez. Az e határozatban foglalt rendelkezések vonatkoznak a másolatokra is. Más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzések nem másolhatók át az N.SIS II-ből más nemzeti adatállományokba.

(2A) a)      Hálózaton kívüli adatbázis kialakításával járó, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre. Ez az időtartam rendkívüli helyzetben meghosszabbítható. A rendkívüli helyzet elmúltával e másolatokat meg kell semmisíteni.

         b)    (…) A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az ilyen másolatokról, e nyilvántartást az 53. cikk (1a) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére bocsátják, és biztosítják, hogy az e határozatban foglalt rendelkezéseket — különös tekintettel a 10. cikkben említettekre — alkalmazzák e másolatokra.

(3) A SIS II-adatokhoz való hozzáférés csak a nemzeti hatóságok hatáskörének korlátain belül és csak a megfelelően feljogosított személyzetnek engedélyezett.

(4) Az e határozat 15., 23., 27., 31. és 35. cikkében meghatározott figyelmeztető jelzésekben foglalt információknak minden, azoktól a céloktól eltérő feldolgozását, amelyek érdekében azokat a SIS II-be bevitték, egy konkrét ügyhöz kell kapcsolni, valamint a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének szükségességével, jelentős nemzetbiztonsági okkal vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljával kell megindokolni. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes engedélyét.

(5) Az adatok adminisztratív célokra nem használhatók fel.

(6) Az (1)–(5) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően rendeltetésellenes felhasználásnak minősül.

(7) Az egyes tagállamok megküldik az Igazgató Hatóság számára azoknak az illetékes hatóságoknak a listáját, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatok e határozat szerinti közvetlen lekérdezésére, valamint a lista valamennyi módosítását. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az Igazgató Hatóság biztosítja a listának az Európai Unió Hivatalos Lapjában évente történő közzétételét.

41. cikk

Hivatkozási szám bevitele

(...)

42. cikk

SIS II-adatok és nemzeti adatállományok

(1) A 40. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS II-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2) A 40. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

42A. cikk

A SIS II figyelmeztető jelzései és a nemzeti jog

(1) (...)

(2) Amennyiben az európai uniós jog nem ír elő külön rendelkezéseket, az N.SIS II-be bevitt adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

(3) Amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre, a megkeresett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

43. cikk

A SIS II-ben feldolgozott adatok minősége (…)

(1) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II-be való bevitel jogszerűségéért.

(2) Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

(3) Ha a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről — a kiegészítő információk cseréje révén — a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a tévedésre utaló említett bizonyítékok a tudomására jutottak; ez utóbbi (…) a közlést ellenőrzi, és ha szükséges, a kérdéses adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

(4) Ha a tagállamok két hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam az ügyet az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti, aki az 53. cikk (1a) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként jár el.

(5) (...)

(5a)  A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek abban az esetben, amennyiben egy személy azt állítja, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, e személyt tájékoztatni kell a 44. cikkben említett rendelkezésekről.

(6) Amennyiben egy személy tekintetében a SIS II már tartalmaz figyelmeztető jelzést, az újabb figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam a figyelmeztető jelzés rögzítéséről megállapodik az első figyelmeztető jelzést rögzítő tagállammal. E megállapodásra a kiegészítő információk cseréje alapján kerül sor.

43A. cikk

Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során arra derül fény, hogy a SIS II-ben már létezik egy ugyanazzal a személyazonosító adattal rendelkező személy, a következő eljárást kell követni:

a) a SIRENE Iroda kapcsolatba lép a megkereső hivatallal annak tisztázása érdekében, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e;

b) amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy a kérdéses személy ugyanaz, a SIRENE Irodának a 43. cikk (6) bekezdésében említett, a több figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, a SIRENE Iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó megkeresést, és kiegészíti azt a téves azonosítások elkerüléséhez szükséges adatokkal.

44. cikk

Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélés kezelése érdekében

(1) Amennyiben az a személy, akire a figyelmeztető jelzés ténylegesen vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam — az érintett személy kifejezett hozzájárulása alapján — a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében.

(2) Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak (…) a következő célokból lehet felhasználni:

a) az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire valójában a figyelmeztető jelzés vonatkozik;

b) azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

(3) E cikk alkalmazásában legfeljebb a következő személyes adatokat lehet a SIS II-be bevinni és ott tovább feldolgozni:

a) családi név(nevek) és utónév(nevek), születési név és korábban használt nevek, valamint bármely felvett név(nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

b) bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c) születési hely és idő;

d) nem;

e) fényképek;

f) ujjnyomatok;

g) állampolgárság(ok);

h) a személyazonosító okmány(ok) száma(i) és a kiállítás időpontja.

(3a)  A (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges technikai szabályokat a 61. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(4) A (3) bekezdésben említett adatokat a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy ha a személy ezt kéri, korábban törlik.

(5) A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a megfelelő figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok és csak a téves azonosítás elkerülése érdekében férhetnek hozzá.

45. cikk

Megjelölés

(...)

46. cikk

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

(1) A tagállamok az általuk a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Az ilyen kapcsolat összefüggést teremt két vagy több figyelmeztető jelzés között.

(2) A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések alapján foganatosítandó egyedi intézkedéseket, vagy az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát.

(3) A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az e határozatban megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem látják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(3a)  A tagállamok a figyelmeztető jelzések között csak akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra a megfelelő működés érdekében egyértelműen szükség van.

(3b)  A tagállamok a kapcsolatokat a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően hozhatják létre, feltéve, hogy tiszteletben tartják az e cikkben meghatározott elveket.

(4) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy nemzeti területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, vagy hogy a területén kívül található hatóságai ne férjenek ahhoz hozzá.

(4a)  A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozására vonatkozó technikai szabályokat a 61. cikkben meghatározott eljárással összhangban fogadják el, a 12. cikkben említett Igazgató Hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

47. cikk

A kiegészítő információ célja és megőrzési ideje

(1)  A kiegészítő információk cseréjének elősegítése céljából a tagállamok a SIRENE Irodában a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozást tartanak.

(2)  Az (…) információcsere eredményeként a SIRENE Iroda adatállományaiban tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, minden esetben törölni kell.

(3)  A (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan konkrét figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat tároljanak, amelyeket az érintett tagállam adott ki, vagy amelyekkel kapcsolatban a területén intézkedést hoztak. Azt, hogy az ilyen adatállományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok, a nemzeti jog határozza meg.

48. cikk

Személyes adatok átadása harmadik felek számára

(1) (…) A SIS II-ben e határozat alkalmazásában feldolgozott adatok nem adhatók át és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára.

(2) (...)

48 AA. cikk

Ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útlevelekre vonatkozó adatok cseréje az Interpollal

(1)    A 48. cikktől eltérve –– az Interpol és az Európai Unió közötti megállapodás megkötése függvényében –– az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útleveleknek a SIS II-be bevitt útlevélszámát, kiállítási országát és az okmány típusát ki lehet cserélni az Interpol tagjaival a SIS II és az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokra vonatkozó adatbázisa közötti kapcsolat létesítésével. A megállapodásnak elő kell írnia, hogy a valamely tagállam által bevitt adatok továbbításához azon tagállam beleegyezése szükséges.

(2)    Az (1) bekezdésben említett megállapodásnak elő kell írnia, hogy a megosztott adatok az Interpol azon országokból származó tagjai számára legyenek csak hozzáférhetők, ahol biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. E megállapodás megkötése előtt a Tanács a Bizottság véleményét kéri arra nézve, hogy személyes adatok Interpol által, valamint és Interpolban tagsággal rendelkező országok által végzett gépi adatfeldolgozás tekintetében a személyes adatok védelmének szintje megfelelő, és az alapvető jogokat és szabadságokat tiszteletben tartják.

(3)    Az (1) bekezdésben említett megállapodás a tagállamok számára előírhatja továbbá –– e határozat megfelelő, az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útlevelekkel kapcsolatosan a SIS II-ben rögzített figyelmeztető jelzésekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban –– az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokra vonatkozó adatbázisához való, SIS II-n keresztüli hozzáférést.

X. FEJEZET

Adatvédelem

48A. cikk

Különleges adatkategóriák feldolgozása

Az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményének 6. cikke első mondatában felsorolt adatkategóriák feldolgozása nem engedélyezett.

49. cikk

Az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének alkalmazása

Az e határozat alkalmazásában feldolgozott személyes adatok védelmére az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményével és annak módosításaival összhangban kerül sor.

50. cikk

Hozzáférési jog, a pontatlan adatok kiigazítása és a jogszerűtlenül tárolt adatok törlése

(1)  A személyeknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a SIS II-be e határozatnak megfelelően bevitt, rájuk vonatkozó adatokhoz, azon tagállam jogával összhangban kell gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak. Ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, az 53. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti ellenőrző hatóság határoz arról, hogy közlik-e az információt, és ha igen, milyen módon. A figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam csak akkor közölhet ilyen adatokkal kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Erre a kiegészítő információk cseréje révén kerül sor.

(2)  Ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos jogszerű feladatok végrehajtása vagy harmadik személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, az érintettől megtagadják az információ közlését.

(3)  Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat helyesbíttetni, vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

(3a)  Az (…) érintett személyt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 60 nappal a hozzáférési kérelem benyújtását követően tájékoztatni kell. Amennyiben a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ez utóbbit kell figyelembe venni.

(3b)  Az érintettet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adathelyesbítési vagy adattörlési kérelme benyújtásától számított három hónapon belül tájékoztatni kell az adathelyesbítéshez és -törléshez való joga gyakorlását követően tett intézkedésekről. Amennyiben a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ez utóbbit kell figyelembe venni.

51. cikk

Hozzáférési, helyesbítési és törlési jog

(...)

52. cikk

Jogorvoslat

(1)  Mindenkinek jogában áll bármely tagállam bíróságához vagy a nemzeti jog szerinti illetékes hatóságához keresetet benyújtani a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó információk kiigazítása, törlése, megszerzése vagy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kártérítés céljából.

(2)  A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy — az 54. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül — végrehajtják az (1) bekezdésben említett bíróságok vagy hatóságok jogerős határozatait.

(3)  A Bizottság két évvel e határozat hatálybalépését követően értékeli a jogorvoslatra vonatkozó, e cikkben előírt szabályokat.

53. cikk

Az N.SIS II felügyelete

(1a)  Minden tagállam biztosítja, hogy egy független hatóság (a továbbiakban: nemzeti ellenőrző hatóság) függetlenül ellenőrizze a SIS II személyes adatok területükön történő feldolgozásának vagy a területükről történő elküldésének törvényességét, beleértve a kiegészítő információk cseréjét és további feldolgozását.

(1b)  Az (1a) bekezdésben említett hatóság vagy hatóságok gondoskodnak az N.SIS II keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről.

(1c)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1a) bekezdésben említett hatóság vagy hatóságok rendelkezzenek az e határozat által rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal.

(2) (...)

(3) (...)

(4) (...)

(5) (...)

(6) (...)

53A. cikk

Az Igazgató Hatóság felügyelete

(1)  Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi az Igazgató Hatóságnak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik az Igazgató Hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négy évente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Igazgató Hatóságnak, a Bizottságnak és a (…) nemzeti ellenőrző hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az Igazgató Hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.

53B. cikk

A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)  A (…) nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos — hatáskörük keretein belül eljárva — aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a SIS II összehangolt felügyeletét.

(2)  Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, a közös ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában egymást segítik, megvizsgálják az e határozattal kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)  A (…) nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és azok törlesztése az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket közösen dolgozzák ki, az igényeknek megfelelően. A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Igazgató Hatóságnak.

53C. cikk

Adatvédelem az átmeneti időszakban

Amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően átruházza feladatait, biztosítania kell, hogy az európai adatvédelmi biztos rendelkezzen a feladatainak teljes körű elvégzéséhez szükséges jogokkal és lehetőségekkel, beleértve a helyszíni ellenőrzések végrehajtásának vagy annak a lehetőségét, hogy (…) gyakorolja a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke által az európai adatvédelmi biztosra ruházott bármely más hatáskört.

XI. FEJEZET

Felelősség és szankciók

54. cikk

Felelősség

(1)  Az egyes tagállamok nemzeti jogukkal összhangban felelősek az N.SIS II használata során bármely személynek okozott kárért. Ez vonatkozik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által okozott kárra is, ha ez utóbbi ténybelileg téves adatokat vitt be a rendszerbe, vagy az adatokat jogszerűtlenül tárolta.

(2)  Ha az a tagállam, amely ellen keresetet indítottak, nem azonos a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, ez utóbbi — kérelemre— köteles a kártérítésként kifizetett összegeket megtéríteni, kivéve, ha a megtérítést kérelmező tagállam az adatokat e határozat megsértésével használta fel.

(3)  Amennyiben egy tagállam az e határozatból eredő kötelezettségeit nem teljesíti, és ezzel a SIS II-nek kárt okoz, az ilyen kárért e tagállam felelős, kivéve, ha és amennyiben az Igazgató Hatóság vagy a SIS II-ben részt vevő más tagállam(ok) elmulasztotta(ták) megtenni a károkozás megelőzésére vagy hatásának minimalizálására irányuló ésszerű lépéseket.

55. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-be bevitt adatok rendeltetésellenes felhasználására vagy a kiegészítő információknak e határozatba ütköző cseréjére a nemzeti joggal összhangban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak.

XII. FEJEZET

Az Europol és az Eurojust hozzáférése a SIS II-höz

(...)

XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

59. cikk

Nyomon követés és statisztika

(1) Az Igazgató Hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a SIS II működését — a teljesítménnyel, költséghatékonysággal, biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében — nyomon követik.

(2) A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az Irányító Hatóság hozzáféréssel rendelkezik a Központi SIS II-ben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(2a)  Az Igazgató Hatóság minden évben statisztikákat tesz közzé, amelyek feltüntetik a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések és találatok számát, továbbá azt, hogy a SIS II-be hány alkalommal léptek be, minden esetben megadva az összesített, valamint a tagállamok szerint lebontott számokat.

(3) Két évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően kétévente az Igazgató Hatóság az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést nyújt be a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről –– többek között annak biztonságáról –– és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

(4) Három évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a Központi SIS II-ről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e határozat Központi SIS II-re való alkalmazásának és a Központi SIS II biztonságának vizsgálatát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5) A tagállamok az Igazgató Hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (2a), (3) és (4) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(5a)  Az Igazgató Hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

(...)

60. cikk

Tanácsadó bizottság

(...)

(...)

61. cikk

Szabályozási bizottság

(1)  Az e cikkre történő hivatkozás esetén a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével tevékenykedő szabályozási bizottság segíti. A Bizottság képviselője a foganatosítandó intézkedések tervezetét benyújtja a bizottsághoz. A bizottság a tervezetről véleményt nyilvánít olyan határidőn belül, melyet az elnök a kérdés sürgősségének megfelelően állapíthat meg. A véleményt az EK-Szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(2)  A bizottság az elnök javaslatára az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárásiszabályzat-minta alapján elfogadja eljárási szabályzatát.

(3)  A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével. Amennyiben a tervezett intézkedések a bizottság véleményével nincsenek összhangban, vagy ha az nem adott véleményt, a Bizottság haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé a foganatosítandó intézkedésekről.

(4)  A Tanács a javaslatról a hozzá való előterjesztéstől számított két hónapon belül minősített többséggel határozhat. Ha ezen időszakon belül a Tanács minősített többséggel kifejezte, hogy a javaslat ellen van, a Bizottság azt felülvizsgálja. A Bizottság módosított javaslatot nyújthat be a Tanácshoz, újra benyújthatja a javaslatát, vagy jogalkotási javaslatot terjeszthet elő. Amennyiben a Tanács ezen időszak alatt nem fogadja el a javasolt végrehajtási jogi aktust, és tiltakozását sem fejezi ki a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslattal szemben, akkor a javasolt végrehajtási jogi aktust a Bizottság elfogadja.

(5)  Az (1) bekezdésben említett (…) bizottság feladatát e határozat hatálybalépésének időpontjától kezdődően látja el.

62. cikk

A schengeni vívmányok rendelkezéseinek módosítása

(1)  Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában ez a határozat a 65. cikk (1a) bekezdésében említett időpontban a Schengeni Egyezmény 64., valamint 92–119. cikke rendelkezéseinek helyébe lép, kivéve annak 102A. cikkét.

(2)  Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában ez a határozat a 65. cikk (1a) bekezdésében említett időpontban a schengeni vívmányok következő, az említett cikkek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit is hatályon kívül helyezi[22]:

· a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a Schengeni Információs Rendszer (SIS központi rész) létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról (SCH/Com-ex(93) 16);

· a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata a SIS fejlesztéséről (SCH/Com-ex(97) 24);

· a Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i határozata a C. SIS-re vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról (SCH/Com-ex(97) 35);

· a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a 15/18 kapcsolódási ponttal ellátott C. SIS-ről (SCH/Com-ex(98) 11);

· a Végrehajtó Bizottság 1997. április 25-i határozata a SIS II. előtanulmányára vonatkozó szerződés odaítéléséről (SCH/Com-ex (97) 2 rev. 2);

· a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a C. SIS létesítési költségeiről (SCH/Com-ex(99) 4);

· a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a SIRENE kézikönyv frissítéséről (SCH/Com-ex(99) 5);

· a Végrehajtó Bizottság 1996. április 18-i nyilatkozata a külföldi fogalmának meghatározásáról (SCH/Com-ex(96) decl. 5.);

· a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i nyilatkozata a SIS szerkezetéről (SCH/Com-ex (99) decl. 2. rev.);

· a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata Norvégia és Izland hozzájárulásáról a C. SIS létesítési és működési költségeihez (SCH/Com-ex(97) 18).

(3)  Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a Schengeni Egyezmény felváltott cikkeire és a schengeni vívmányok e cikkeket végrehajtó vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozások az e határozatra történő hivatkozásként, a mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint értelmezendők.

63. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/201/IB határozat, a 2005/211/IB határozat, (...), a 2005/719/IB határozat, a 2005/727/IB határozat, (...), a 2006/228/IB határozat, a 2006/229/IB határozat (...) és a 2006/631/IB határozat a 65. cikk (1a) bekezdésében említett időpontban hatályát veszti.

64. cikk

Átmeneti időszak és költségvetés

(1)    A figyelmeztető jelzések a SIS 1+-ból átvihetők a SIS II-be. A tagállamok — prioritást biztosítva a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek — gondoskodnak arról, hogy a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 65. cikk (1a) bekezdésében említett időponttól számított három éven belül megfeleljen e határozat rendelkezéseinek. Ezen átmeneti időszak során a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a Schengeni Egyezmény 94., 95., 97., 98., 99. és 100. cikkének (…) rendelkezéseit a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma tekintetében, az alábbi szabályok figyelembevételével:

-  (...) a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzés tartalmának esetleges módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a figyelmeztető jelzés a módosítás, kiegészítés, helyesbítés vagy frissítés időpontjától kezdődően megfeleljen e határozat rendelkezéseinek.

-  a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén a tagállamok haladéktalanul, de az adott figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedés késleltetése nélkül megvizsgálják, hogy az adott figyelmeztető jelzés megfelel-e e határozat rendelkezéseinek.

(1a)  (…)

(2)    A 65. cikk (1a) bekezdése szerint meghatározott időpontban fennálló, a Schengeni Egyezmény 119. cikkének rendelkezéseivel összhangban jóváhagyott költségvetési maradékösszeget a tagállamok részére vissza kell fizetni. A visszafizetendő összegeket a Végrehajtó Bizottságnak a Schengeni Információs Rendszer létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról szóló, 1993. december 14-i határozatában megállapított tagállami hozzájárulások alapján kell kiszámítani.

(3)    A 12. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti időszakban az e határozatban szereplő Igazgató Hatóság alatt a Bizottság értendő.

65. cikk

Hatálybalépés, alkalmazhatóság és migráció

(1)  Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése utáni huszadik napon lép hatályba.

(1a)  A rendelet a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok számára a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandó.

(2)  Az (1a) bekezdésben említett időpont megállapítására akkor kerül sor, miután:

a) elfogadták a szükséges végrehajtási intézkedéseket;

b) a SIS 1+-ban teljes körűen részt vevő valamennyi tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy megtette a SIS II-adatok feldolgozásához és a kiegészítő információk cseréjéhez szükséges műszaki és jogi lépéseket;

c) a Bizottság bejelentette, hogy a SIS II-nek a Bizottság és a tagállamok által közösen végzett átfogó tesztelése sikeresen befejeződött, és a Tanács előkészítő szervei jóváhagyták a tesztelés előterjesztett eredményeit. E jóváhagyás megerősíti, hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1+ által elért szinttel;

d) a Bizottság megtette a szükséges műszaki intézkedéseket annak érdekében, hogy a Központi SIS II és az érintett tagállamok N.SIS II rendszerének összekapcsolása lehetővé váljon.

(2a)  A Bizottság a (2) bekezdés c) pontjának megfelelően elvégzett tesztek eredményéről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(3)    A Tanács által az (1) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(4)    (törölve)

Kelt Brüsszelben,

                                                                                            a Tanács részéről,

                                                                                            az elnök

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A Schengeni Egyezmény[23] cikkei	A határozat cikkei
92. cikk (1) bekezdése	1. cikk (1) bekezdése; 2. cikk (1) bekezdése; 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése
92. cikk (2) bekezdése	4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése; 5. cikk (2) és (3) bekezdése; 6. cikk; 9. cikk
92. cikk (3) bekezdése	4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése; 5. cikk (1) bekezdése; 12. cikk
92. cikk (4) bekezdése	3. cikk (1) bekezdése; 7. cikk (2) és (3) bekezdése; 8. cikk
93. cikk	1. cikk (2) bekezdése
94. cikk (1) bekezdése	40. cikk (1) bekezdése
94. cikk (2) bekezdése	15. cikk; 23. cikk (1) bekezdése; 27. cikk; 31. cikk (1) bekezdése; 35. cikk (1) bekezdése
94. cikk (3 bekezdése)	39. cikk (1) bekezdése; 44. cikk (3) bekezdése
94. cikk (4) bekezdése	45. cikk
95. cikk (1) bekezdése	15. cikk
95. cikk (2) bekezdése	16. cikk; 17. cikk; 45. cikk
95. cikk (3) bekezdése	20. cikk; 21. cikk; 45. cikk
95. cikk (4) bekezdése	45. cikk (5) bekezdése
95. cikk (5) bekezdése	20. cikk (1) bekezdése
95. cikk (6) bekezdése	22. cikk
96. cikk (1) bekezdése
96. cikk (2) bekezdése
96. cikk (3) bekezdése
97. cikk	23. cikk; 26. cikk
98. cikk (1) bekezdése	27. cikk
98. cikk (2) bekezdése	30. cikk
99. cikk (1) bekezdése	31. cikk (1) bekezdése
99. cikk (2) bekezdése	31. cikk (1) bekezdése
99. cikk (3 ) bekezdése	31. cikk (2) bekezdése
99. cikk (4) bekezdése	32. cikk (1), (2) és (3) bekezdése
99. cikk (5) bekezdése	32. cikk (4) bekezdése
99. cikk (6) bekezdése	45. cikk
100. cikk (1) bekezdése	35. cikk
100. cikk (2) bekezdése	36. cikk
100. cikk (3) bekezdése	35. cikk
101. cikk (1) bekezdése	18. cikk (1) és (4) bekezdése; 24. cikk; 28. cikk (1) és (2) bekezdése; 33. cikk (1) és (2) bekezdése; 37. cikk (1) és (2) bekezdése
101. cikk (2) bekezdése
101. cikk (3) bekezdése	40. cikk (3) bekezdése
101. cikk (4) bekezdése	40. cikk (4) bekezdése
101A. cikk (1) bekezdése	18. cikk (2) bekezdése; 33. cikk (3) bekezdése; 37. cikk (3) bekezdése
101A. cikk (2) bekezdése	18. cikk (2) bekezdése; 33. cikk (3) bekezdése; 37. cikk (3) bekezdése
101A. cikk (3) bekezdése	57. cikk (1) bekezdése
101A. cikk (4) bekezdése	57. cikk (2) bekezdése
101A. cikk (5) bekezdése	57. cikk (7) bekezdése
101A. cikk (6) bekezdése	53. cikk (2) bekezdése; 57. cikk (4), (5) és (6) bekezdése
101B. cikk (1) bekezdése	18. cikk (3) bekezdése; 28. cikk (3) bekezdése
101B. cikk (2) bekezdése	18. cikk (3) bekezdése; 28. cikk (3) bekezdése; 58. cikk (8) bekezdése
101B. cikk (3) bekezdése	58. cikk (1) és (2) bekezdése
101B. cikk (4) bekezdése	53. cikk (2) bekezdése; 58. cikk (3) bekezdése
101B. cikk (5) bekezdése	58. cikk (5) bekezdése
101B. cikk (6) bekezdése	58. cikk (6) bekezdése
101B. cikk (7) bekezdése	58. cikk (8) bekezdése
101B. cikk (8) bekezdése	58. cikk (4) bekezdése
102. cikk (1) bekezdése	40. cikk (1) bekezdése
102. cikk (2) bekezdése	42. cikk (1) és (2) bekezdése
102. cikk (3) bekezdése	40. cikk (2) bekezdése
102. cikk (4) bekezdése
102. cikk (5) bekezdése	54. cikk (1) bekezdése
103. cikk	11. cikk
104. cikk (1) bekezdése
104. cikk (2) bekezdése
104. cikk (3) bekezdése
105. cikk	43. cikk (1) bekezdése
106. cikk (1) bekezdése	43. cikk (2) bekezdése
106. cikk (2) bekezdése	43. cikk (3) bekezdése
106. cikk (3) bekezdése	43. cikk (4) bekezdése
107. cikk	43. cikk (6) bekezdése
108. cikk (1) bekezdése	7. cikk (1) bekezdése
108. cikk (2) bekezdése
108. cikk (3) bekezdése	6. cikk; 7. cikk (1) bekezdése; 9. cikk (1) bekezdése
108. cikk (4) bekezdése	7. cikk (3) bekezdése
109. cikk (1) bekezdése	50. cikk (1) bekezdése; 51. cikk (1), (2) és (3) bekezdése
109. cikk (2) bekezdése	51. cikk (4) bekezdése
110. cikk	51. cikk (1) és (5) bekezdése; 53. cikk (1) bekezdése
111. cikk (1) bekezdése	52. cikk
111. cikk (2) bekezdése
112. cikk (1) bekezdése	19. cikk (1) és (2) bekezdése; 25. cikk (1) és (2) bekezdése; 29. cikk (1) és (2) bekezdése; 34. cikk (1), (2) és (3) bekezdése; 43. cikk (7) bekezdése
112. cikk (2) bekezdése	43. cikk (7) bekezdése
112. cikk (3) bekezdése	19. cikk (3) bekezdése; 25. cikk (3) bekezdése; 29. cikk (3) bekezdése; 34. cikk (4) bekezdése; 38. cikk (5) bekezdése
112. cikk (4) bekezdése	19. cikk (2) bekezdése; 25. cikk (2) bekezdése; 29. cikk (2) bekezdése; 34. cikk (3) bekezdése; 38. cikk (4) bekezdése
112A. cikk (1) bekezdése	47. cikk (1) bekezdése
112A. cikk (2) bekezdése	47. cikk (2) bekezdése
113. cikk (1) bekezdése	38. cikk (1), (2) és (3) bekezdése
113. cikk (2) bekezdése	14. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdése
113A. cikk (1) bekezdése	47. cikk (1) bekezdése
113A. cikk (2) bekezdése	47. cikk (2) bekezdése
114. cikk (1) bekezdése	53. cikk (1) bekezdése
114. cikk (2) bekezdése	53. cikk
115. cikk (1) bekezdése	53. cikk (3) bekezdése
115. cikk (2) bekezdése
115. cikk (3) bekezdése
115. cikk (4) bekezdése
116. cikk (1) bekezdése	54. cikk (1) bekezdése
116. cikk (2) bekezdése	54. cikk (2) bekezdése
117. cikk (1) bekezdése	49. cikk
117. cikk (2) bekezdése
118. cikk (1) bekezdése	10. cikk (1) bekezdése
118. cikk (2) bekezdése	10. cikk (1) bekezdése
118. cikk (3) bekezdése	10. cikk (3) bekezdése
118. cikk (4) bekezdése	13. cikk
119. cikk (1) bekezdése	5. cikk (1) bekezdése; 64. cikk (2) bekezdése
119. cikk (2) bekezdése	5. cikk (2) és (3) bekezdése

INDOKOLÁS

I. Bevezetés

Az előadó a vizsgálat tárgyát képező három, a SIS II-re vonatkozó jogalkotási eljárás általános bevezetése, általános megközelítésének leírása, valamint e határozat és az első pillérbe tartozó rendelet közös kérdéseinek elemzése érdekében a rendeletről szóló jelentés[24] indokolásának I–III. részére szeretne hivatkozni.

Alapelvként, ahol az első pillérbe tartozó bizottsági javaslat azonos a harmadik pillérbe tartozóval, ugyanazokat a módosításokat javasolják.

II. E határozat

II.1 A különböző figyelmeztető jelzések

A Bizottság a figyelmeztető jelzésekre vonatkozó, e határozatra irányuló javaslatában a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (SVE) szövegét – különösen a 97–100. cikket – nagyobb változtatások nélkül vette át. Az előadó ennek ellenére egy sor olyan módosítást javasol, amelyek a szöveg egyértelműbbé tételét célozzák. A SIS II létrehozása jó alkalom a meglévő jogszabályok javítására. Az előadó megpróbált mindenekelőtt egyértelmű különbséget tenni azon személyek között, akik azért fognak a SIS II-ben szerepelni, mert őket bűnözőkként körözik, valamint azon személyek között, akik a SIS II-ben különféle más, nem büntetőjogi természetű okok miatt fognak szerepelni (tanúk, eltűnt személyek stb.). Jó néhány esetben átvették a Sirene Kézikönyv normatív jellegű rendelkezéseit. Végül más jogszabályokra (pl. a határrendészeti hatóságok esetében a határokra vonatkozó kódexre) való hivatkozással vagy feladataikra való hivatkozással (pl. a nemzeti igazságügyi hatóságok részére a hozzáférést csak olyan mértékben biztosítani, amennyiben ez összeegyeztethető azzal a céllal, amely vonatkozásában a figyelmeztető jelzést kiadták, valamint amennyiben ez feladataik elvégzéséhez szükséges) kísérlik meg a hozzáféréssel rendelkező hatóságok meghatározását.

A letartóztatandó és átadandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések (IV. fejezet) tekintetében az előadó hangsúlyozza, hogy az európai elfogatóparancs (EEP) különleges jellege – amint azt a Bizottság javasolja – a SIS jelenlegi, a kizárólag az azonnali cselekvéshez szükséges minimális adatok tárolására vonatkozó koncepciójától egyfajta eltávolodást tesz szükségessé. A Bizottság javasolja a rendes adatok mellett az EEP eredeti példányának tárolását is. Az előadó azért támogatja ezt az elgondolást, mert az EEP eredeti példánya jelentősen megkönnyítheti az EEP-k felhasználását. Az EEP hatékonyságának biztosítás érdekében az előadó azt is javasolja, hogy a tagállamok más nyelveken is vezessék be az EEP fordításait.

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések (V. fejezet) tekintetében az előadó a szöveget a jelenlegi gyakorlat értehetőbb nyelvezettel történő leírásával próbálja meg egyértelműbbé tenni. Amikor a szöveg „egy személy átmeneti rendőri védelem alá helyezéséről” beszél, az valójában azt jelenti, hogy a személyt pszichiátriai intézménybe vonulásra kötelezik. Az ezzel kapcsolatos kétértelműség elkerülése érdekében ezt egyértelműen ki kell mondani. Az első kapcsolat pillanatától kezdve (és nem csak a kiegészítő információk cseréjét követően, ami jó néhány óráig is eltarthat) a rendőrség általi megfelelő elbánás biztosítása érdekében, az előadó kiegészítő adatként az orvosi szempontból szükséges, bármely különös információnak a SIS II-be történő felvételét javasolja. Az eltűnt kiskorúak igen érzékeny kérdése tekintetében az előadó javasolja az ügy körülményei leírásának felvételét, amennyiben ez rendelkezésre áll. Óriási különbség van például a kiskorúak szülők általi jogellenes elvitele, a jogellenes elvitel vagy az egyszerűen csak elszökött kiskorú esetében a rendőrség által megteendő intézkedések között.

A „bírósági eljárásban keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések” (VI. fejezet) tekintetében az előadó javasolja a cím következőre történő megváltoztatását: „bírósági eljárás segítése érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések” azon tény tükrözése érdekében, hogy az érintett személyek a legtöbb esetben nem „körözött” bűnözők. Emiatt azt is javasolja, hogy a figyelmeztető jelzéseket annak pontos megjelölésével kell bevinni, hogy a személy a figyelmeztető jelzések e típusa szerint mely személyek kategóriájába tartozik.

A „személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések” (VII. fejezet) tekintetében az előadó szintén a használt szavak módosítását javasolja a figyelmeztető jelzés, valamint a találatot követően megteendő intézkedés jobb leírása érdekében. Javasolja, hogy azokat hívják „személyekre és tárgyakra vonatkozóan ellenőrzés vagy átvizsgálás céljából kiadott figyelmeztető jelzéseknek”. Az „ellenőrzés” szónak kell a félrevezető „leplezett figyelés” helyébe lépnie: mivel a körülírt helyzet nem egy személynek egy hosszabb időszakon keresztül történő leplezett megfigyelése. Ez inkább egy olyan helyzet, amelyben egy személyt ellenőriznek és az ellenőrzés alatt megszerzett információkat a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság részére továbbítják. Az „ellenőrzés” és a „célzott ellenőrzés” közötti különbségtétel érdekében javasolt az „átvizsgálások” megfogalmazás használata, mert azok ténylegesen átvizsgálások.

A szöveg egy, a leplezett figyelésre vonatkozó külön fejezettel egészült ki.

II.2. Az adatmegőrzési időszakok

A jelenlegi SVE-ben szereplő adatmegőrzési időszakok számos félreértéshez vezettek. A 112. cikk a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések háromévenkénti felülvizsgálatát írja elő anélkül, hogy rögzítené az ezekre az esetekre vonatkozó maximális megőrzési időszakot. A Bizottság maximális adatmegőrzési időszakok javasolásával kísérelte meg e kérdés egyértelművé tételét. A legtöbb figyelmeztető jelzés tekintetében a Bizottság 10 évet javasolt. Az adatmegőrzési időszakokat a felülvizsgálati időszakokkal együtt kell nézni, mivel mindkettőnek célja annak biztosítása, hogy a rendszer csak a leglényegesebb és a naprakész adatokat tartalmazza. A Bizottság a figyelmeztető jelzések egy év utáni felülvizsgálatát javasolta.

Az adatvédelmi hatóságok kritikával illették az adatmegőrzési időszakokat. A 10 éves időszakot a KEH „túlzottnak” tartotta (11.o.). Az Európai Adatvédelmi Biztos „ezen adatmegőrzési időszakok kiterjesztése tekintetében komoly indokolást szeretne látni.” Ennek hiányában azt javasolja, hogy azokat a jelenlegi időtartamra csökkentsék. Ugyanezt az érvelést követi a 29. cikk szerinti munkacsoport is (15/16.o.).

Az előadó mögöttes logikai okfejtése a túlzottan bürokratikus teher elkerülése érdekében a felülvizsgálati időszak két évre történő növelése és ugyanakkor a legtöbb figyelmeztető jelzés esetében a megőrzési időszak öt évre történő csökkentése volt. Amennyiben a figyelmeztető jelzésekre vonatkozó feltételek akkor még mindig teljesülnek, új figyelmeztető jelzést kell bevinni. Az előadó azon a véleményen van, hogy ez kiegyensúlyozott és egyértelmű kompromisszumot jelentene.

III.3. A figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférés

A Bizottság nagyobb módosítások nélkül vette át a különféle hatóságoknak a SIS-hez való hozzáférésével kapcsolatos szabályokat (a SVE 101., 101A. és 101B. cikke). Egy kevés pontosítás történt, amit az előadó üdvözöl (pl. az országban más rendőri és vámellenőrzések „koordinációjáért” felelős hatóságok törlése, amikor igen kevéssé volt egyértelmű, hogy melyek ezek a hatóságok).

Az előadó számos módosítást javasol az Europol és az Eurojust hozzáférésére vonatkozóan. Ezek a Parlament hagyományos álláspontján, valamint az adatvédelmi hatóságoktól kapott véleményeken alapulnak.

Az Europol tekintetében az előadó megismétli a Parlament azon álláspontját, amely szerint az Europolt közösségivé kell tenni és azt az EU költségvetéséből kell finanszírozni. Ez olyan döntés, ami az Alkotmány hatálybalépése nélkül is meghozható (csakúgy, mint a Cepol esetében).

III.4. Az adatvédelmi szabályok

A jelenlegi javaslat azért hivatkozik még mindig az Európa Tanács 1981-es egyezményére, mert ezek voltak a javaslat (06/2005) előterjesztésekor alkalmazandó szabályok. Még akkor is, ha formálisan még mindig ez a helyzet, a Bizottság nemrégiben új, átfogó jogi keretet COM(2005)475) nyújtott be a harmadik pillérrel kapcsolatos adatvédelemről, ami az EU tagállamai tekintetében az Európa Tanács 1981-es egyezményében szereplő normák helyébe fog lépni. Ez a második szöveg a (22) preambulumbekezdésben kifejezetten előírja, hogy normáit a SIS II-re alkalmazni kell.

Az előadó számos, az első pillérben szereplő rendeletben bemutatottakhoz hasonló módosítást vezet be. Frattini biztosnak is írt, kérve a Bizottságot, hogy az adatvédelmi kerethatározattal való összhang biztosítása érdekében tegye naprakésszé a jelenlegi SIS II határozatban szereplő adatvédelmi szabályokat. Nagyon fontos, hogy az új normák vonatkozzanak a SIS II-re.

A Parlament számára az adatvédelmi kerethatározat tanács által történő elfogadása stratégiai jelentőséggel bír.

III.5. Adattovábbítás harmadik felek számára

A Bizottság a 48. cikkben jogalap létrehozását javasolja a SIS II-ben szereplő adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára történő továbbítása tekintetében, anélkül azonban, hogy e harmadik feleket meghatározná. Az előadó számos módosítást javasol e cikkel kapcsolatban. Először is azt szeretné hangsúlyozni, hogy főszabályként az adatok nem továbbíthatók. Másodsorban ez kivételként azonban, meghatározott feltételek mellett lehetséges lehet. Az előadó javasolja, hogy az adatvédelmi kerethatározat megfelelő szabályait kelljen alkalmazni. Ragaszkodik ahhoz a jogalaphoz is, amellyel kapcsolatban végül a Parlamenttel konzultáltak. Ezen túlmenően csak a VIII. fejezetben említett tárgyakra vonatkozó adatokat szabad továbbítani, mert csak a dokumentumokra vonatkozó adatok cseréje tekintetében mutattak be érvelést. Amennyiben ezek az adatok személyes adatokat is tartalmaznak (mint például egy ellopott útlevél esetében) az imént leírt szabályokat kell alkalmazni. Minden más esetben a meglévő jogi eszközöket (pl. az igazságügyi együttműködésre vagy az Interpolra vonatkozókat) kall használni.

III.6. Komitológia

2006. június 2-i levelében az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság a Parlament Jogi Szolgálatának véleményét kérte a komitológiának a harmadik pillérben történő használatáról. A Jogi Szolgálat alapvetően kizárja a komitológiai eljárásokat. Kivételes esetben azonban az első és a harmadik pillér között megoszló schengeni vívmányokat illetően meghagyja a komitológia felhasználását. Ezen érvelés indokolásaként a funkcionális igények, az eljárás egységessége valamint a technikai oszthatatlanság szerepel. Ezen érvelés alkalmazásakor a „feloldhatatlan kapcsolatot” kell döntő elemnek tekinteni. A jelenlegi határozat tekintetében az előadó ennélfogva javasolja a komitológiai eljárás megtartását a Sirene Kézikönyv vonatkozásában. Javasolja azonban az alkalmazandó eljárások annak érdekében történő módosítását, hogy a Parlamentet a Tanácséhoz hasonló szereppel ruházzák fel. E módosítások az első és a harmadik pillér közötti koherencia megőrzése szükségességének logikus következményei. Az előadó ugyanakkor ragaszkodik az EU-Szerződés szabályaihoz minden olyan esetben, amikor kizárólag a harmadik pillérbe, és nem a Sirene Kézikönyv hatálya alá tartozó határozatokat kell hozni. Ez a figyelmeztető jelzések és megjelölések összeegyeztethetőségével kapcsolatos szabályokra vonatkozik.

III. Végső megjegyzések

A SIS II-dosszié jogi összetettségének egyik indoka a két pillér megléte. A jelenlegi eset a mesterséges különbségtételen való felülemelkedés szükségességét példázza. Az előadó ennélfogva sürgeti a Tanácsot, hogy sürgősen használja ki az EUSZ 42. cikkében meghatározott hidat.

• [1]  HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]               HL C, o.
• [3]               HL C, o.
• [4]               HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb a 2005/211/JB tanácsi határozattal módosított egyezmény.
• [5]               HL L 328., 2001.12.13., 4. o.
• [6]               HL L 328., 2001.12.13., 1. o.
• [7]               HL L
• [8]               HL L 190., 2002.7.18., 1. o.
• [9]               COM (2005) 475.
• [10]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
• [11]             HL L 12., 2004.1.17., 47. o.
• [12]             HL C 316., 1995.11.27., 2. o.
• [13]             HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
• [14]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.
• [15]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
• [16]             HL L 176., 1999.7.10., 31.o.
• [17]             HL L 176., 1999.7.10., 6. o.
• [18]             HL L 176., 1999.7.10., 53. o.
• [19]             HL L 368., 2004.12.15., 26. o.
• [20]             HL L 248., 2002.9.16., 1-48. o.
• [21]             HL L 190., 2002.7.18., 1. o.
• [22]             HL L 239., 2000.9.22., 439. o.
• [23]             A dőlt betűvel szedett cikkeket és bekezdéseket a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 871/2004/EK tanácsi rendelet és 2005/211/IB tanácsi határozat vezette be vagy módosította
• [24]  2005/0106 (COD)

ELJÁRÁS

Cím

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat

Hivatkozások

(COM(2005)0230 – C6 0301/2005 – 2005/0103(CNS))

Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma

LIBE 29.9.2005

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma

BUDG 29.9.2005

Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma

BUDG 22.11.2005

Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma

Előadó(k)   A kijelölés dátuma

Carlos Coelho 13.6.2005

Vizsgálat a bizottságban

20.6.2005

23.11.2005

12.7.2006

18.4.2006 12.9.2006

4.5.2006

Az elfogadás dátuma

5.10.2006

A zárószavazás eredménye

+: –: 0:

35 3 0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alexander Alvaro, Edit Bauer, Johannes Blokland, Mihael Brejc, Maria Carlshamre, Michael Cashman, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Elly de Groen-Kouwenhoven, Lilli Gruber, Adeline Hazan, Lívia Járóka, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Antonio Masip Hidalgo, Edith Mastenbroek, Hartmut Nassauer, Martine Roure, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Roland Gewalt, Genowefa Grabowska, Luis Herrero-Tejedor, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Viktória Mohácsi, Javier Moreno Sánchez, Hubert Pirker, Marie-Line Reynaud, Bogusław Sonik

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Jens Holm, Feleknas Uca

Benyújtás dátuma

13.10.2006

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)