JELENTÉS a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

13.10.2006 - (COM(2005)0236 – C6‑0174/2005 – 2005/0106(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Carlos Coelho

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(COM(2005)0236 – C6‑0174/2005 – 2005/0106(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0236)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 66. cikkére, amelynek alapján a Bizottság javaslatát a Parlamenthez benyújtotta (C6‑0174/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6‑00355/2006),

1.  Jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;

2.  Felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha a javaslatot lényegesen módosítani szándékozik, vagy a helyébe más szöveget kíván léptetni;

3.  Utasítja elnökét, hogy álláspontját továbbítsa a Tanácsnak és Bizottságnak.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER MÁSODIK GENERÁCIÓJÁNAK (SIS II) LÉTREHOZÁSÁRÓL, MŰKÖDTETÉSÉRŐL ÉS HASZNÁLATÁRÓL

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, 63. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[3],

mivel:

(1)         A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény[4] (a továbbiakban: Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS 1+) lényeges eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2)         A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet[5] és 2001/886/IB tanácsi határozat[6] értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (a továbbiakban: SIS II) kifejlesztésével. A SIS II a Schengeni Egyezménnyel létrehozott SIS helyébe lép.

(3)  E rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) alkalmazási körébe tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot. A SIS II létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2006/XX/IB tanácsi határozat[7] az Európai Uniót létrehozó szerződés (a továbbiakban: EU-Szerződés) alkalmazási körébe tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot.

(4)         Az a tény, hogy a SIS II szabályozásához szükséges jogalap önálló jogi eszközökből áll, nem befolyásolja azt az elvet, hogy a SIS II egyetlen információs rendszert alkot, melyet ekként kell működtetni. Ezen eszközök bizonyos rendelkezéseinek ezért azonosnak kell lenniük.

(5)         A SIS II-nek olyan kiegyenlítő intézkedést kell képeznie, amely hozzájárul a (...) szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének fenntartásához azáltal, hogy támogatja a schengeni vívmányok részét képező, a személyek mozgásához kapcsolódó politikák végrehajtását, az EK-Szerződés IV. címében foglaltak szerint.

(6)         Szükséges meghatározni a SIS II célkitűzéseit és megállapítani a működésére, felhasználására, kötelezettségeire vonatkozó szabályokat, beleértve a műszaki felépítését és finanszírozását, a rendszerbe bevitt adatok kategóriáit, a felvételük céljait, a felvételük feltételeit, az azokhoz hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, a figyelmeztető jelzések összekapcsolására és az adatfeldolgozásra vonatkozó további szabályokat, valamint a személyes adatok védelmét.

(7)         A Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működtetésével kapcsolatos kiadások az Európai Unió költségvetését terhelik.

(8)         Ki kell dolgozni egy kézikönyvet, amely megállapítja a figyelmeztető jelzés alapján hozandó intézkedésre vonatkozó kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat. Valamennyi tagállam nemzeti hatóságainak biztosítania kell ezen információk cseréjét.

(9)  Egy átmeneti időszak alatt a Bizottságnak kell felelnie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek operatív irányításáért.

A SIS 1+ és a SIS II közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében azonban a Bizottság e felelősséget részben vagy egészben átruházhatja két közszektori szervre. Hosszú távon, és a Bizottság hatásvizsgálatát — amely az alternatív pénzügyi, operatív és szervezeti lehetőségek alapos elemzését tartalmazza — és jogalkotási javaslatait követően létre kell hozni egy állandó Irányító Hatóságot, amely az említett feladatok ellátásáért felel. Az átmeneti időszak időtartama nem haladhatja meg az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évet.

(10)       A SIS II-nek tartalmaznia kell a belépés vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzéseket. (...) További megfontolások tárgyává kell tenni a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában kiadott, a beléptetés vagy tartózkodás megtagadását elrendelő figyelmeztető jelzések indokairól szóló rendelkezések összehangolását, továbbá tisztázni kell a menekültügyi, bevándorlási és a visszatérítési politika keretében történő alkalmazásukat. A Bizottságnak ezért három évvel e rendelet alkalmazásának megkezdését követően felül kell vizsgálnia a célkitűzésekről, valamint a belépés vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzés feltételeiről szóló rendelkezéseket.

(11)       A beléptetés vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéseket nem lehet a SIS II-ben az azon céloknak az eléréséhez szükséges időnél tovább tárolni, amelyek érdekében az adatokat rendelkezésre bocsátották. Azokat általános elvként három év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A figyelmeztető jelzésnek a rendszerben tartására vonatkozó határozatnak átfogó egyedi elbíráláson kell alapulnia. E figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak e három éves időszak során felül kell vizsgálniuk, és statisztikát kell vezetniük a meghosszabbított megőrzési idejű figyelmeztető jelzések számáról.

(12)       A SIS II-nek lehetővé kell tennie a biometrikus adatok feldolgozását az érintett egyének megbízható azonosítása érdekében. Ugyanezen összefüggésben, a megfelelő biztosítékokra, különösen az érintett egyén hozzájárulására és az ilyen adatok jogszerű feldolgozása céljainak szigorú korlátozására is figyelemmel a SIS II-nek lehetővé kell tennie azon egyének adatainak feldolgozását is, akiknek a személyazonosságával visszaéltek, annak érdekében, hogy elkerüljék a téves azonosításukkal okozott kellemetlenségeket.

(13)       A SIS II-nek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok a figyelmeztető jelzések között kapcsolatokat hozzanak létre. Egy tagállam által két vagy több figyelmeztető jelzés között létrehozott kapcsolat nem lehet hatással a meghozandó intézkedésre, a megőrzési időszakra vagy a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférési jogokra.

(13 A)    A SIS II-ben e rendelet alkalmazásában feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára és nem bocsáthatók azok rendelkezésére.

(14)  A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 1995/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[8] kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet alkalmazásában megvalósuló feldolgozására. Ez magában foglalja az adatkezelő kijelölését az említett irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban, és a tagállamok azon lehetőségét, hogy az említett irányelv 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban bizonyos jogok és kötelezettségek tekintetében mentességeket és korlátozásokat állapítsanak meg, beleértve az érintett egyén hozzáféréshez és tájékoztatáshoz való jogát. E rendeletben szükség esetén ki kell egészíteni vagy pontosítani kell az 1995/46/EK irányelvben meghatározott elveket.

(15)       A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[9], és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságáról és biztonságáról szóló 21. és 22. cikkét kell alkalmazni a személyes adatoknak a közösségi intézmények vagy szervek általi feldolgozására, amikor azok a SIS II operatív irányításáért való felelősségükből eredő feladataikat ellátják. A (2001/45/EK) rendeletben meghatározott elveket szükség esetén e rendeletben ki kell egészíteni vagy pontosítani kell.

(15A)    (átkerült a (15) preambulumbekezdésbe)

(15B)    A titkosság tekintetében az Európai Közösségek SIS II-vel kapcsolatban alkalmazott és tevékenykedő tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(16)       Helyénvaló, hogy (…) nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrizzék a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, az EK-szerződés 286. cikkében előírt független ellenőrző szerv létrehozásáról szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[10] kinevezett európai adatvédelmi biztosnak pedig a közösségi intézmények és szervek személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit kell felügyelnie, figyelembe véve, hogy a közösségi intézmények és szervek feladatai magukkal az adatokkal kapcsolatban korlátozott mértékűek.

(17)  A Közösség azon felelősségét, amely e rendeletnek a közösségi intézmények vagy szervek általi bármely megsértéséből keletkezik, az EK-Szerződés 288. cikkének második bekezdése szabályozza.

(18)       A tagállamoknak és a Bizottságnak is ki kell dolgoznia egy biztonsági tervet a biztonsági kötelezettségek konkrét végrehajtásának elősegítése érdekében, és a biztonsági kérdések közös nézőpontból történő kezelése érdekében együtt kell működniük egymással.

(18A)    Az átláthatóság érdekében az Irányító Hatóságnak kétévente jelentést kell készítenie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről –– többek között annak biztonságáról — és a kiegészítő információk cseréjéről. A Bizottságnak négyévente átfogó értékelést kell kiadnia.

(19)       A SIS II meghatározott vonatkozásait, mint például a bevitelre — többek között a figyelmeztető jelzések beviteléhez szükséges adatok bevitelére —, a frissítésre, törlésre és lekérdezésre vonatkozó technikai szabályokat, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére és fontossági sorrendjére vonatkozó szabályokat, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat és a kiegészítő információk cseréjét nem lehet kimerítően e rendelet intézkedéseivel lefedni azok technikai jellege, részletességi szintje és a rendszeres frissítésre irányuló szükségük miatt. A nemzeti alkalmazások zökkenőmentes működését figyelembe véve ezért e szempontok tekintetében a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. A figyelmeztető jelzések lekérdezésére vonatkozó technikai szabályoknak figyelembe kell venniük a nemzeti alkalmazások zökkenőmentes működését. A Bizottság által elvégzendő hatásvizsgálat eredményétől függően az állandó Irányító Hatóság létrehozásakor döntés születik arról, hogy a végrehajtási intézkedések milyen mértékben tartozzanak e szerv hatáskörébe.

(20)       Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[11] összhangban kell elfogadni.

(21)       (…) Helyénvaló az olyan figyelmeztető jelzések tekintetében átmeneti intézkedéseket megállapítani, amelyeket a Schengeni Egyezménnyel összhangban a SIS 1+-ban adtak ki, és amelyeket majd a SIS II-be átvezetnek (…). A schengeni vívmányok néhány rendelkezését meghatározott ideig továbbra is alkalmazni kell, amíg a tagállamok meg nem vizsgálták e figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét az új jogi kerettel. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét kiemelten kell vizsgálni. Továbbá, a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések minden módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése, vagy egy ilyen figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat estén haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e az e rendeltben foglalt rendelkezéseknek.

(22)       Szükséges a SIS műveleteire rendelt költségvetés azon fennmaradó része tekintetében külön rendelkezéseket megállapítani, amely nem része az Európai Unió költségvetésének.

(23)       Mivel a tagállamok nem tudják a meghozandó intézkedés célkitűzését, nevezetesen egy közös információs rendszer létrehozását és szabályozását kielégítően megvalósítani, és ezért azt az intézkedés terjedelme és hatásai miatt csak közösségi szinten lehet megvalósítani, a Közösség intézkedéseket fogadhat el az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az abban a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, e rendelet nem haladja meg az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(24)       E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az elismert elveket, különösen amelyek az Európai Unió Alapjogi Chartájában szerepelnek.

(25)       Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, Dánia e rendelet elfogadásában nem vesz részt, és az nem kötelező, illetve nem alkalmazható rá. Mivel e rendelet az EK-Szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányokon alapul, ezért Dánia az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban e rendelet elfogadásának dátumát követő hat hónapon belül dönt arról, hogy azt a nemzeti jogában végrehajtja-e.

(26)       E rendelet a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[12] összhangban az Egyesült Királyság nem vesz részt. Ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt a rendelet elfogadásában, és az nem kötelező, illetve nem alkalmazható rá.

(27)       E rendelet a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[13] összhangban Írország nem vesz részt. Ezért Írország nem vesz részt a rendelet elfogadásában, és az nem kötelező, illetve nem alkalmazható rá.

(27A)  E rendelet nem sérti a 2000/365/EK határozatban és a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(28)       Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[14] értelmében, amelyek az ezen megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[15] 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(28A)    Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Izland és Norvégia képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Bizottságot annak végrehajtó hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról szóló levélváltás[16] előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(29)       Svájc tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2004/849/EK[17] és a 2004/860/EK[18] határozat 4. cikkének (1) bekezdésével.

(29A)  Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Svájc képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, a Közösség és Svájc közötti levélváltás előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást[19].

(30)       E rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(31)       E rendeletet a (29) és (30) preambulumbekezdés által érintett államokra a schengeni vívmányoknak ezen államokra való alkalmazásáról szóló megfelelő jogi eszközökben meghatározott eljárásoknak megfelelően megállapított időponttól kell alkalmazni.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A SIS II létrehozása és általános célkitűzése

(1)    Létrejön a Schengeni Információs Rendszer második generációja (a továbbiakban: SIS II).

(2)    A SIS II célja — e rendeletnek megfelelően — az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén (...) a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a belső biztonság és nemzeti szintű biztonság megőrzését is, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.

2. cikk

Hatály

(1)    Ez a rendelet meghatározza a SIS II-be harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan bevitt figyelmeztető jelzések feldolgozásának feltételeit és eljárásait, valamint a tagállamok területére történő beléptetés vagy az ott tartózkodás megtagadása céljából a kiegészítő információk és adatok cseréjét.

(2)    E rendelet megállapítja továbbá különösen a SIS II technikai felépítésére, a tagállamok és a 12. cikkben említett Irányító Hatóság feladataira, az általános adatfeldolgozásra, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)       E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)      „figyelmeztető jelzés”: a SIS II-be bevitt adatok halmaza, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy meghozandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt (…) azonosítsanak;

b)     „kiegészítő információ”: a SIS II-ben nem tárolt, de a SIS II figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjére a következő esetekben kerül sor:

–      annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást;

–      találatot követően, a megfelelő intézkedés meghozatalának lehetővé tétele érdekében;

–      amikor a szükséges intézkedést nem lehet meghozni;

–      amikor a SIS II-adatok minőségével foglalkoznak;

–      amikor a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségével és prioritásával foglalkoznak;

–      amikor a hozzáférési jog gyakorlásával foglalkoznak;

c)      „kiegészítő adat”: a SIS II-ben tárolt és a SIS II figyelmeztető jelzéseivel összekapcsolt, az illetékes hatóságok számára azonnal hozzáférhető adat, amennyiben azon személyeknél, akik vonatkozásában a SIS II-be adatbevitel történt, az e rendszerben végrehajtott lekérdezések eredménye találatot jelez;

d)     „harmadik országbeli állampolgár”: bármely olyan személy, aki nem

–      (…) európai uniós polgár az EK-Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében; vagy

–      (…) olyan, harmadik országbeli állampolgár, aki az egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az említett országok közötti megállapodások értelmében az uniós polgárokéval megegyező jogokkal rendelkezik a szabad mozgás tekintetében.

e)      „személyes adat”: a valamely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („adatalanyra”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható;

f)  „személyes adatok feldolgozása” („feldolgozás”): a személyes adatokkal automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés.

4. cikk

A SIS II műszaki felépítése és működtetési módjai

(1)    A SIS II a következőkből áll:

aa)   központi rendszer (a továbbiakban: Központi SIS II), amely a következőkből áll:

–      a SIS II (…) adatbázisát tartalmazó műszaki támogató funkció (a továbbiakban: CS-SIS);

–      egységes nemzeti interfész (a továbbiakban: NI-SIS);

a)      nemzeti rész (a továbbiakban: N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a Központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatbázisokból állnak. Az N.SIS II a SIS II (…) adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt (a továbbiakban: nemzeti másolat) tartalmazhat;

b)     (átkerült az aa) pontba)

c)      a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (a továbbiakban: kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS II adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE Irodák közötti adatcsere vonatkozásában kódolt virtuális hálózatot képez.

(2)    A SIS II-adatok bevitele, frissítése, törlése és lekérdezése az N.SIS II-n keresztül történik. A nemzeti másolat az ilyen másolatot használó valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára szolgál. Nem lehetséges a többi tagállam N.SIS II adatfájljaiban való keresés.

(3)    A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó fő CS-SIS Strasbourgban (Franciaország), az e rendszer meghibásodása esetén a fő CS-SIS minden funkcióját biztosítani képes katasztrófa CS-SIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(4)    A CS-SIS nyújtja a SIS II (…) adatbázisának frissítéséhez, valamint az ebben történő kereséshez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti másolatot használnak, a CS-SIS a következőket nyújtja:

-      a nemzeti másolatok on-line frissítése;

-      a nemzeti másolatok és a SIS II (…) adatbázisának összehangolása és egységessége;

-      a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.

5. cikk

Költségek

(1)    A Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az Európai Unió költségvetése viseli.

(2)    E költségek tartalmazzák a CS-SIS vonatkozásában a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatás nyújtásának biztosítása érdekében végzett munka költségeit.

(3)    Minden egyes N.SIS II felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az érintett tagállam viseli.

(4)    (...)

II. FEJEZET

A tagállamok feladatai

6. cikk

Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok (...) a következőkért felelnek:

a)        N.SIS II rendszerük felállítása, működtetése és fenntartása;

b)        N.SIS II rendszerük összekötése a NI-SIS-szel.

7. cikk

N.SIS II Hivatal és SIRENE Iroda

(1)              a) Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (a továbbiakban: N.SIS II Hivatal), amely a saját N.SIS II rendszeréért központilag felelős;

b)     Az említett hatóság felelős az N.SIS II zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS II-höz való hozzáférését, és hozza meg az e rendeletben foglalt rendelkezések betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket;

c)      Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS II Irodán keresztül továbbítja.

(2)              a) Minden egyes tagállam kijelöli a 8. cikkben említett összes kiegészítő információ cseréjét biztosító hatóságot (a továbbiakban: SIRENE Iroda), a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően;

b)     Ezen Iroda koordinálja a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is, (...);

c)      Az iroda az említett célokból hozzáféréssel rendelkezik a SIS II-ben feldolgozott adatokhoz.

(3)    A tagállamok tájékoztatják a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot az N.SIS II Hivatalukról és SIRENE Irodájukról. Az (…) Irányító Hatóság közzéteszi ezek jegyzékét a 21. cikk (6) bekezdésében említett jegyzékkel együtt.

8. cikk

Kiegészítő információk cseréje

(1)    A kiegészítő információk cseréje a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik.

(2)    Ezen információkat kizárólag olyan célokra lehet felhasználni, amelyekkel összefüggésben azokat továbbították.

(3)    Amennyiben a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos műszaki eszközöket alkalmazhatnak a kiegészítő információk cseréjére.

(3aa) A más tagállamok által tett, kiegészítő információra vonatkozó kérelmeket a lehető leghamarabb meg kell válaszolni.

(3a)  A kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat a „SIRENE Kézikönyv” elnevezésű kézikönyv formájában, a 35. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni, a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

9. cikk

Műszaki megfelelés

(1)    Az adatok gyors és eredményes továbbításának érdekében az egyes tagállamok saját N.SIS II rendszerük felállításakor betartják a CS-SIS és az N.SIS II közötti kompatibilitás biztosítása céljából megállapított protokollokat és műszaki eljárásokat. Ezeket a protokollokat és műszaki eljárásokat a 35. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően állapítják meg, a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül (…).

(2)    Amennyiben egy tagállam nemzeti másolatot használ, a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások révén (…) biztosítja, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok — a 4. cikk (4) bekezdésében említett automatikus frissítések révén — megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS II adatbázisával, továbbá (…) hogy a nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS II adatbázisban végzett lekérdezéssel.

10. cikk

Biztonság (…)

(1)    Saját N.SIS II rendszerével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket — beleértve egy biztonsági terv elfogadását is — a következők érdekében:

aa)    az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

a)      a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó létesítményekhez való hozzáférés megtagadása jogosulatlan személyektől (létesítmény-hozzáférés ellenőrzése);

b)     az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

c)      adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

d)     adatközlő berendezést használó jogosulatlan személyek megakadályozása gépi adatfeldolgozó rendszerek használatában (felhasználó ellenőrzése);

e)      annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyetlen felhasználói névvel, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

ea)    annak biztosítása, hogy a SIS II-höz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság dolgozza ki az adatokhoz való hozzáférésre, valamint az adatok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladatait és felelősségeit leíró profilokat, és ezeket a profilokat a nemzeti ellenőrző hatóságok kérésére késedelem nélkül bocsássa rendelkezésükre (személyzeti profilok);

f)      annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatközlő berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adatközlés ellenőrzése);

g)      annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki, mikor és milyen célból végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

h)      a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása során, különösen a megfelelő kódolási technikák révén (szállítás ellenőrzése);

ha)    az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önvizsgálat).

(2)    A tagállamok a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak.

10A. cikk

Titoktartás

Minden egyes tagállam — nemzeti jogszabályainak megfelelően — meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki / amely SIS II-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek hivatali vagy munkaviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket.

11. cikk

Nyilvántartás vezetése nemzeti szinten

(1)    a)      Annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés elfogadható-e vagy sem, az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében a nemzeti másolatokat nem használó tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférés és a személyes adatok CS-SIS-szel való valamennyi cseréje az N.SIS II-ben rögzítésre kerül.

b)      A nemzeti másolatokat felhasználó tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-adatokhoz való minden hozzáférés és a SIS II-adatok valamennyi cseréje rögzítésre kerül az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak céljából, a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatásokhoz kapcsolódó cserék kivételével.

(1a)  (átkerült a 1. bekezdés b) pontjába)

(2)  A nyilvántartások tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, az átadott adatokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatfeldolgozásért felelős személy nevét egyaránt.

(3)    A nyilvántartásokat csak az (1) bekezdésben meghatározott célra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó nyilvántartásokat a figyelmeztető jelzések törlését követő 1–3 év elteltével kell törölni.

(4)    A nyilvántartások hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárás céljából szükségesek.

(4a)  A lekérdezés elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős illetékes nemzeti hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében — hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén — hozzáféréssel rendelkeznek e nyilvántartásokhoz annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

11A. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják (…), hogy a SIS II adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a 31. cikk (1a) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatósággal.

11B. cikk

A személyzet képzése

A SIS II-höz hozzáférési joggal rendelkező hatósági személyzet a SIS II-ben tárolt adatok feldolgozására történő feljogosítása előtt megfelelő képzést kap az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatják a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

11C. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

(törölve)

III(…). fejezet

Az Irányító Hatóság kötelezettségei

12. cikk

Operatív irányítás

(1)    A Központi SIS II operatív irányításáért az Irányító Hatóság felel, amelyet az Európai Unió költségvetéséből finanszíroznak. A Hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:

a)      felügyelet;

b)     biztonság;

c)      a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(2)    A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen:

a)           a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)          beszerzés és felújítás;

c)           szerződéses ügyek.

(3)    Mielőtt az (1) bekezdésben említett Irányító Hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a Központi SIS II operatív irányításáért. A Bizottság ezen irányítás és a költségvetés-végrehajtási feladatok gyakorlásával az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelettel[20] összhangban megbízhat két különböző országbeli, nemzeti közszektorbeli szervet.

(3aa) A (3) bekezdésben említett egyes nemzeti közszektorbeli szerveknek meg kell felelniük különösen az alábbi kiválasztási kritériumoknak:

a)      bizonyítottan hosszú távra visszatekintő tapasztalattal kell rendelkeznie valamely nagyléptékű, a 4. cikk (4) bekezdésében említett funkciókkal rendelkező információs rendszer működtetése tekintetében;

b)  a 4. cikk (4) bekezdésében említettekhez hasonló funkciókkal rendelkező információs rendszer szolgáltatási és biztonsági követelményeit illetően hosszú távra visszatekintő szakértelemmel kell rendelkeznie;

c)      elegendő számú és tapasztalt személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a 4. cikkben meghatározott nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges megfelelő szakmai és nyelvi ismereteknek;

d)     biztonságos és (…) testreszabott intézményi infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely különösen képes valamely nagyléptékű informatikai rendszer tartalék rendszerének és folyamatos működésének biztosítására; valamint

e)      olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését.

(3a)  A Bizottság az ilyen megbízást megelőzően, valamint azt követően rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízás feltételeiről, pontos hatályáról és a feladatokkal megbízott szervekről.

(3b)  Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésnek megfelelően az átmeneti időszakban (…) átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás teljes mértékben a Szerződésben meghatározott intézményi rendszer által megállapított kereteken belül maradjon. Különösen biztosítania kell azt, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan az akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, a (…) közösségi jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(4)    A Központi SIS II operatív irányítása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS II-nek a napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő működtetéséhez e rendeletnek megfelelően szükséges, így különösen a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket.

(5)    (törölve)

(6)    Az Irányító Hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a Központi SIS II tekintetében — a költség-haszon elemzésre is figyelemmel — mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

13. cikk

Biztonság (…)

(1)    Az Irányító Hatóság a Központi SIS II-vel, a Bizottság pedig a kommunikációs infrastruktúrával összefüggésben meghozza a szükséges intézkedéseket — beleértve egy biztonsági terv elfogadását is — a következők érdekében:

aa)  az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

a)      a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó létesítményekhez való hozzáférés megtagadása jogosulatlan személyektől (létesítmény-hozzáférés ellenőrzése);

b)     az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

c)      adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

d)     adatközlő berendezést használó jogosulatlan személyek megakadályozása gépi adatfeldolgozó rendszerek használatában (felhasználó ellenőrzése);

e)      annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyetlen felhasználói névvel, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

ea)    az adatokhoz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférésre jogosult személyek feladatait és felelősségeit leíró profilok kidolgozása, és ezen profiloknak az európai adatvédelmi biztos számára való késedelem nélküli rendelkezésre bocsátása a biztos kérésére (személyzeti profilok);

f)      annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatközlő berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adatközlés ellenőrzése);

fa)     annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

g)      a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő kódolási technikák révén (szállítás ellenőrzése);

ga)    az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések hatékonyságának ellenőrzése és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önvizsgálat).

(2)    Az Irányító Hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága (…) tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

13A. cikk

Titoktartás

(1)    Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az Irányító Hatóság a 10A. cikkben előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS II-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek hivatali vagy munkaviszonya megszűnik, vagy tevékenységeik befejeződnek.

(2)    Az Irányító Hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere bizalmas jellege (…) tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

14. cikk

Nyilvántartás vezetése központi szinten

(1)    Az Irányító Hatóság biztosítja, hogy a 11. cikk (1) bekezdésében foglaltak céljából a személyes adatokhoz történő valamennyi hozzáférés és ezen adatok minden cseréje a CS-SIS-ben rögzítésre kerüljön.

(2)    A nyilvántartások tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, az átadott adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős, illetékes hatóság azonosítását.

(3)    A nyilvántartásokat csak az (1) bekezdésben meghatározott célra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó nyilvántartásokat a figyelmeztető jelzések törlését követő 1–3 év elteltével kell törölni.

(4)    A nyilvántartások hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárás céljából szükségesek.

(4a)  A lekérdezés elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében — hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén — hozzáféréssel rendelkeznek e nyilvántartásokhoz annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

14AA. cikk

Tájékoztató kampány

A Bizottság a 31. cikk (1a) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságokkal és a 31A. cikk (1) bekezdésében említett európai adatvédelmi biztossal együttműködésben a SIS II működésének megkezdésekor tájékoztató kampányt indít, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot a célkitűzésekről, a tárolt adatokról, a hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az egyének jogairól. Létrehozását követően az Irányító Hatóság — a nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben — rendszeresen szervez ilyen kampányokat. A tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságaikkal együttműködésben kidolgozzák és végrehajtják a polgárok SIS II-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

IV. fejezet

Harmadik országbeli állampolgárok tekintetében beléptetési és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések

14A. cikk (…)

Adatkategóriák

(1)    A 8. cikk (1) bekezdése vagy e rendeletnek a kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül a SIS II csak az egyes tagállamok által szolgáltatott, és a 15. cikkben megállapított célokra megkövetelt adatkategóriákat tartalmazza.

(2)    Az (…) olyan személyekre vonatkozó információ, akikre figyelmeztető jelzést adtak ki, nem haladja meg a következőket:

a)      vezetéknév(nevek) és utónév(nevek), születési név és korábban használt nevek, valamint bármely felvett név(nevek), lehetőség szerint külön bejegyzésben;

b)     bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)      születési hely és idő;

d)     nem;

e)      fényképek;

f)      ujjlenyomatok;

g)      állampolgárság(ok);

h)      az érintett személyeknél van-e fegyver, erőszakot alkalmazhatnak-e, vagy szökésben vannak-e;

i)       a figyelmeztető jelzés oka;

j)      a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság;

k)     a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

l)       a foganatosítandó intézkedés;

m)     a SIS II-ben kiadott egyéb figyelmeztető jelzésekhez fűződő kapcsolat(ok), a 26. cikknek megfelelően.

(3)    (...)

(3a)  A (2) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 35. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(3b)  A (3a) bekezdésben említett adatok lekérdezéséhez szükséges technikai szabályok a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően hasonlóak a CS-SIS-ben, a nemzeti másolatokban és a technikai másolatokban végzett lekérdezések esetében.

14B. cikk

Arányossági záradék

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam meghatározza, hogy az adott eset eléggé megfelelő, a tárgyra vonatkozó és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét.

14C. cikk

A fényképekre és ujjlenyomatokra vonatkozó egyedi szabályok

A 14A. cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett fényképek és ujjlenyomatok az alábbi feltételekkel használhatók fel:

a)      A fényképek és ujjlenyomatok az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások teljesülésének biztosítása érdekében csak különleges minőségi ellenőrzést követően vihetők be a rendszerbe. A különleges minőségi ellenőrzés részletes leírását a 35. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elkészíteni, a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

b)     Fényképek és ujjlenyomatok kizárólag olyan harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg.

c)      Amint technikailag megoldható, az ujjlenyomatok arra is felhasználhatók, hogy harmadik országbeli állampolgárokat biometrikus azonosítójuk alapján azonosítsanak. Mielőtt e funkciót a SIS II-be bevezetnék, a Bizottság a szükséges technológia elérhetőségéről és alkalmazhatóságáról jelentést terjeszt elő, amelyre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

14D. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének követelményei

(1)    Figyelmeztető jelzés kizárólag a 14A. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 14A. cikk (2) bekezdésének d) pontjában, a 14A. cikk (2) bekezdésének k) pontjában, és a 14A. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett adatok birtokában vihető be.

(2)    Ezen felül — amennyiben rendelkezésre állnak — a 14A. cikk (2) bekezdésében felsorolt összes többi adatot be kell vinni.

15. cikk

A belépés vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzés feltételei

(1)    A beléptetési vagy tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos adatokat az illetékes közigazgatási hatóságok vagy bíróságok által — a nemzeti jogban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően — hozott határozatban elrendelt nemzeti figyelmeztető jelzés alapján viszik be. E határozat kizárólag egyedi elbírálás alapján hozható meg. (…) Az e határozatok elleni jogorvoslati eljárást a nemzeti jogszabályok szerint kell lefolytatni.

(1a)  (törölve)

(2)    A figyelmeztető jelzést abban az esetben kell bevinni, ha az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalára a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot fenyegető olyan veszély alapján került sor, amelyet a harmadik országbeli állampolgár nemzeti területen való jelenléte idézhet elő. Ilyen helyzet különösen az alábbi esetekben fordul elő:

a)      olyan harmadik országbeli állampolgár esetében, akit valamely tagállamban legalább egy éves szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő bűncselekmény miatt ítéltek el;

b)     olyan harmadik országbeli állampolgár esetében, akiről megalapozottan feltehető, hogy súlyos bűncselekményt követett el, vagy egyértelmű utalás van arra, hogy ilyen bűncselekményeket szándékozik elkövetni valamelyik tagállam területén;

c)     (átkerült a 15AA. cikkbe)

(2a)  (átkerült a 15A. cikkbe)

(3)  A figyelmeztető jelzés abban az esetben is bevihető, ha az (1) bekezdésben említett határozat azon a tényen alapul, hogy a harmadik országbeli állampolgár ellen vissza nem vont vagy fel nem függesztett, kiutasítással, a beléptetés megtagadásával vagy kitoloncolással járó intézkedést hoztak, amely a harmadik országbeli állampolgárok beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti jogszabályok be nem tartása miatt a beutazás vagy adott esetben a tartózkodás tilalmáról rendelkezik vagy ezzel jár együtt.

(3a)  (átkerült a (1) bekezdésbe)

(3b)  Ezt a cikket a 15AA. cikkben említett személyek vonatkozásában nem kell alkalmazni.

(3c)  (...) E cikk (...) alkalmazását a 39. cikk (2) bekezdésében említett időpontot követő három év elteltével a Bizottság felülvizsgálja. E felülvizsgálat alapján a Bizottság (...) — a Szerződésnek megfelelően élve kezdeményezési jogával — előterjeszti a szükséges javaslatokat e (...) cikk rendelkezéseinek a figyelmeztető jelzések bevitele kritériumainak magasabb szintű harmonizációja (...) érdekében történő módosítására.

15A. cikk

A szabad mozgásra vonatkozó közösségi jogot élvező
harmadik országbeli állampolgárok tekintetében kiadandó
figyelmeztető jelzések bevitelének feltételei

(1)    Az olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek, akiket az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében megillet a szabad mozgáshoz való közösségi jog, az említett irányelv végrehajtásaként elfogadott szabályokon kell alapulniuk.

(2)    Amennyiben a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgár tekintetében a 15. cikk szerinti figyelmeztető jelzést találnak a rendszerben, a végrehajtó tagállam — SIRENE irodáján keresztül, a SIRENE Kézikönyv előírásainak megfelelően — haladéktalanul konzultál a kibocsátó tagállammal annak érdekében, hogy a meghozandó intézkedésről késedelem nélkül döntés szülessen.

15AA. cikk

A figyelmeztető jelzés kiadásának feltételei olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akikre az EUSz. 15. cikkével összhangban hozott
korlátozó intézkedések vonatkoznak

(1)    A 15A. cikk sérelme nélkül, mindaddig, amíg biztosítható az adatminőségre vonatkozó követelmények teljesítése, belépés vagy tartózkodás megtagadását célzó jelzés vihető be a SIS II-be azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akikkel szemben az EU-Szerződés 15. cikkének megfelelően olyan korlátozó intézkedést hoztak, amelynek célja a tagállamok területére történő belépés vagy az azokon keresztül történő átutazás megakadályozása, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa által elrendelt utazási tilalmat végrehajtó intézkedéseket is.

(2)    A 14D. cikket az (1) bekezdés alapján bevitt figyelmeztető jelzések tekintetében nem kell alkalmazni.

(3)    Az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkével összhangban hozott vonatkozó intézkedés elfogadásakor ki kell jelölni azt a tagállamot, amely az összes tagállam nevében beviszi, frissíti és törli e figyelmeztető jelzéseket.

16. cikk

Adatkategóriák

(...)

17. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(1)    A 15. cikknek megfelelően a SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen adatok közvetlen, vagy a CS-SIS adatainak másolatában történő lekérdezésének joga kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát az alábbi célokból megállapító hatóságoknak van fenntartva:

a)      határellenőrzés a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően;

b)     az ország területén végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzések, és azoknak a kijelölt hatóságok általi összehangolása.

(2)    A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor feladataik gyakorlása során a nemzeti jogszabályokban meghatározott, többek között a büntetőeljárásokban a közvád emelésére és a vádemelés előtti bírói vizsgálat kezdeményezésére illetékes nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint koordinációs hatóságaikat is megilleti.

(3)    A 15. cikknek megfelelően bevitt adatokhoz, valamint a 2006/XX tanácsi határozat 35. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban bevitt, személyekkel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének jogát a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek elbírálására illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a személyek mozgására vonatkozó közösségi vívmányok alkalmazásával összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok is gyakorolhatják. E hatóságoknak az adatokhoz való hozzáférésére az egyes tagállamok nemzeti joga vonatkozik.

(4)    Az e cikkben említett hatóságokat fel kell venni a 21. cikk (6) bekezdésében említett jegyzékbe.

17A. cikk

A hozzáférés korlátozása

A felhasználók csak a feladataik elvégzéséhez szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

18. cikk

(...)

18A. cikk

(...)

19. cikk

A személyazonosító okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférés

(...)

20. cikk

A figyelmeztető jelzések megőrzési ideje

(1)    A SIS II-be e rendelet alapján bevitt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat rendelkezésre bocsátották.
(…átkerült a (2) bekezdésbe)

(2)    Az ilyen figyelmeztető jelzés SIS II-be való bevitelétől számított három éven belül a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét az azt kiadó tagállam felülvizsgálja.

(2aa) Adott esetben az egyes tagállamok nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat állapítanak meg.

(2a)  A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a felülvizsgálati időtartamon belül, (...) átfogó egyedi elbírálás alapján, amelyet rögzíteni kell, határozhat úgy, hogy a figyelmeztető jelzést a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés kiadásának célja miatt szükségesnek bizonyul. Ebben az esetben a (2) bekezdést kell alkalmazni. A figyelmeztető jelzés meghosszabbítását közölni kell a CS-SIS-szel.

(3)    A figyelmeztető jelzéseket a (2) bekezdésben említett felülvizsgálati időszak elteltével automatikusan törlik. Ez nem alkalmazandó abban az esetben, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a meghosszabbítást a (2a) bekezdésnek megfelelően közölte a CS-SIS-szel. A CS-SIS az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a tagállamokat.

(4)    (átkerült a (3) bekezdésbe)

(4a)  (átkerült a 20AA. cikkbe)

(4b)  A tagállamok statisztikát vezetnek a (2a) bekezdéssel összhangban meghosszabbított megőrzési idejű figyelmeztető jelzések számáról.

20AA. cikk

Állampolgárság megszerzése, valamint a belépés megtagadása esetén kiadandó figyelmeztető jelzések

A valamely olyan állam állampolgárságát megszerző személyre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéseket, amelynek polgárai a szabad mozgáshoz való közösségi jog kedvezményezettjei, törölni kell, amint a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a 24. cikknek megfelelően tájékoztatást kap, vagy tudomást szerez arról, hogy a személy ilyen állampolgárságot szerzett.

20A. cikk

A figyelmeztető jelzések megőrzési idejének meghosszabbítása

(törölve)

V. FEJEZET

Általános adatfeldolgozási szabályok

21. cikk

A SIS II adatok feldolgozása

(1)    A tagállamok feldolgozhatják a területükre történő belépés vagy az ott tartózkodás megtagadása céljából a 15. cikkben előírt adatokat.

(2)    Az adatok csak technikai célból másolhatók, feltéve, hogy a másolás szükséges a 17. cikkben említett hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez. Az e rendeletben foglalt rendelkezések vonatkoznak a másolatokra is. Más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzések nem másolhatók át az N.SIS II-ből más nemzeti adatállományokba.

(2A) a)      Hálózaton kívüli adatbázis kialakításával járó, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre. Ez az időtartam szükséghelyzetben meghosszabbítható. A szükséghelyzet elmúltával e másolatokat meg kell semmisíteni.

aa)    Az a) ponttól eltérve, a vízumkiadó hatóságok általi alkalmazásra szánt, hálózaton kívüli adatbázisokat létrehozó technikai másolatok nem engedélyezhetők egy évvel azt követően, hogy az érintett hatóság sikeresen rákapcsolódik a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló xx/xxxx/EK rendeletben említett vízuminformációs rendszer kommunikációs infrastruktúrájára. Ez nem vonatkozik azokra a másolatokra, amelyek a kizárólag a hálózat több mint huszonnégy órán keresztül tartó hozzáférhetetlenségét követő szükséghelyzetben való felhasználásra készültek.

b)     (…) A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az ilyen másolatokról, e nyilvántartást a 31. cikk (1a) bekezdésében említett nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére bocsátják, és biztosítják, hogy az e rendeletben foglalt rendelkezéseket — különös tekintettel a 10. cikkben említettekre — alkalmazzák a másolatokra.

(3)    A SIS II-adatokhoz való hozzáférés csak a nemzeti hatóságok hatáskörének korlátain belül és csak a megfelelően feljogosított személyzetnek engedélyezett.

(3a)  Az adatok adminisztratív célokra nem használhatók fel. E rendelkezéstől eltérve, az e rendelet szerint bevitt adatokat a 17. cikk (3) bekezdésében említett hatóságok feladataik ellátása céljából az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően felhasználhatják.

(4)    A 15. cikknek megfelelően bevitt adatok, valamint a xx/xxxx tanácsi határozat 35. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban bevitt, személyekkel kapcsolatos dokumentumokra vonatkozó adatok az egyes tagállamok nemzeti jogával összhangban felhasználhatók a 17. cikk (3) bekezdésében említett célokra.

(5)    Az (1)–(4) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően rendeltetésellenes felhasználásnak minősül.

(6)    Az egyes tagállamok megküldik az Irányító Hatóság számára azoknak az illetékes hatóságoknak a listáját, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatok e rendelet szerinti közvetlen lekérdezésére, valamint a lista valamennyi módosítását. Ez a lista az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az Irányító Hatóság biztosítja a listának az Európai Unió Hivatalos Lapjában évente történő közzétételét.

22. cikk

Hivatkozási szám bevitele

(...)

23. cikk

SIS II-adatok és nemzeti adatállományok

(1)    A 21. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS II-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2)    A 21. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

23A. cikk

A SIS II figyelmeztető jelzései és a nemzeti jog

(1)    (...)

(2)    Amennyiben a (…) közösségi jog nem ír elő külön rendelkezéseket, az N.SIS II-be bevitt adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

(3)    Amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre, a megkeresett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

24. cikk

A SIS II-ben feldolgozott adatok minősége (…)

(1)    A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II-be való bevitel jogszerűségéért.

(2)    Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

(3)    Ha a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről — a kiegészítő információk cseréje révén — a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a tévedésre utaló említett bizonyítékok a tudomására jutottak; ez utóbbi ellenőrzi (…) a közlést, és ha szükséges, a kérdéses adatot késedelem nélkül kijavítja vagy törli.

(4)    Ha a tagállamok két hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam az ügyet az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti, aki a 31. cikkben említett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként jár el.

(5)    (...)

(5a)  A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek abban az esetben, amennyiben egy személy azt állítja, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, e személyt tájékoztatni kell a 25. cikkben említett rendelkezésekről.

(6)  Amennyiben egy személy tekintetében a SIS II már tartalmaz figyelmeztető jelzést, az újabb figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam a figyelmeztető jelzés rögzítéséről megállapodik az első figyelmeztető jelzést rögzítő tagállammal. E megállapodásra a kiegészítő információk cseréje alapján kerül sor. (…)

24A. cikk

Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

(1)    Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során arra derül fény, hogy a SIS II-ben már létezik egy ugyanazzal a személyazonosító adattal rendelkező személy, a következő eljárást kell követni:

(2)       (törölve)

a)      (törölve)

b)     a SIRENE Iroda kapcsolatba lép a megkereső hivatallal annak tisztázása érdekében, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e;

c)      amennyiben a keresztellenőrzés során kiderül, hogy a kérdéses személy egy és ugyanaz, a SIRENE Irodának a 24. cikk (6) bekezdésében említett, a több figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, a SIRENE Iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó kérelmet, és kiegészíti azt a téves azonosítások elkerüléséhez szükséges adatokkal.

25. cikk

Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélés kezelése érdekében

(1)    Amennyiben az a személy, akire a figyelmeztető jelzés ténylegesen vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a (…) figyelmeztető jelzést bevivő tagállam — az érintett személy kifejezett hozzájárulására figyelemmel — a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében.

(2)    Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

a)      az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire valójában a figyelmeztető jelzés vonatkozik;

b)     azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

(3)  E cikk alkalmazásában legfeljebb a következő személyes adatokat lehet a SIS II-be bevinni és ott tovább feldolgozni:

a)      vezetéknév(nevek) és utónév(nevek), születési név és korábban használt nevek, valamint bármely felvett név(nevek), lehetőség szerint külön bejegyzésben;

b)     bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)      születési hely és idő;

d)     nem;

e)      fényképek;

f)      ujjlenyomatok;

g)      állampolgárság(ok);

h)      a személyazonosító irat(ok) száma(i) és a kiállítás időpontja.

(3a)  A (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges technikai szabályokat a 35. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(4)    A (3) bekezdésben említett adatokat a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy ha a személy ezt kéri, korábban törlik.

(5)    A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a megfelelő figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok és csak a téves azonosítás elkerülése érdekében férhetnek hozzá.

26. cikk

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

(1)    A tagállamok az általuk a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Az ilyen kapcsolat összefüggést teremt két vagy több figyelmeztető jelzés között.

(2)    A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések alapján meghozandó egyedi intézkedéseket, vagy az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát.

(3)    A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az e rendeletben megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem látják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(3a)  A tagállamok a figyelmeztető jelzések között csak akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra a megfelelő működés érdekében egyértelműen szükség van.

(3b)  A tagállamok a kapcsolatokat a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően hozhatják létre, feltéve, hogy tiszteletben tartják az e cikkben meghatározott elveket.

(4)    Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy nemzeti területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, vagy hogy a területén kívül található hatóságai ne férjenek ahhoz hozzá.

(4a)  A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozására vonatkozó technikai szabályokat a 35. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban fogadják el, a 12. cikkben említett Irányító Hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

27. cikk

A kiegészítő információ célja és megőrzési ideje

(1)    A kiegészítő információk cseréjének elősegítése céljából a tagállamok a SIRENE Irodában tartanak a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozást.

(2)    Az (…) információcsere eredményeként a SIRENE Iroda adatállományaiban tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, minden esetben törölni kell.

(3)    Az (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan konkrét figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat tároljanak, amelyeket az érintett tagállam adott ki, vagy amelyekkel kapcsolatban a területén intézkedést hoztak. Azt, hogy az ilyen adatállományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok, a nemzeti jog határozza meg.

27AA. cikk

Személyes adatok átadása harmadik felek számára

A SIS II-ben e rendelet alkalmazásában feldolgozott adatok nem adhatók át és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára.

VI. FEJEZET

Adatvédelem

27A. cikk

Különleges adatkategóriák feldolgozása

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében felsorolt adatkategóriák feldolgozása nem engedélyezett.

28. cikk

Hozzáférési jog, a pontatlan adatok kiigazítása és a jogszerűtlenül tárolt adatok törlése

(1)    A személyeknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a SIS II-be e rendeletnek megfelelően bevitt, rájuk vonatkozó adatokhoz, azon tagállam jogával összhangban kell gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak. Ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, a 31. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti ellenőrző hatóság határoz arról, hogy közlik-e az információt, és ha igen, milyen módon. A figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam csak akkor közölhet ilyen adatokkal kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Erre a kiegészítő információk cseréje révén kerül sor.

(2)    Ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos jogszerű feladatok végrehajtása vagy harmadik személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, az adatalanytól megtagadják az információ közlését.

(3)    Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat kijavíttatni, vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

(3a)  Az (…) érintett személyt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 60 nappal a hozzáférési kérelem benyújtását követően tájékoztatni kell. Amennyiben a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ez utóbbit kell figyelembe venni.

(3b)  A személyt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adathelyesbítési vagy adattörlési kérelme benyújtásától számított három hónapon belül tájékoztatni kell az adathelyesbítéshez és -törléshez való joga gyakorlását követően tett intézkedésekről. Amennyiben a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ez utóbbit kell figyelembe venni.

29. cikk

Az információhoz való jog

(1)    Azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akik vonatkozásában e rendeletnek megfelelően figyelmeztető jelzést adtak ki, erről a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikkének megfelelően tájékoztatni kell. A tájékoztatást írásban kell teljesíteni, ellátva azt a 15. cikk (1) bekezdésében említett, a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló nemzeti határozat egy csatolt példányával vagy a határozatra való hivatkozással.

(2)    Ezt a tájékoztatást semmilyen esetben nem kell megadni:

a)           amennyiben

i.      a személyes adatot nem az érintett harmadik országbeli állampolgártól szerezték be; és

ii.     a tájékoztatás lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalan erőfeszítéssel járna;

b)     amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár már rendelkezik az információval;

c)      amennyiben a nemzeti jog (…) lehetővé teszi az információhoz való jog (…) korlátozását, különösen a nemzetbiztonság, a nemzetvédelem és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének biztosítása érdekében.

(3)    (...)

30. cikk

Jogorvoslat

(1)    Mindenkinek jogában áll bármely tagállam bíróságához vagy a nemzeti jog szerinti illetékes hatóságához keresetet benyújtani, különösen a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó információk kiigazítása, törlése, megszerzése vagy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kártérítés céljából.

(2)  A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy — a 32. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül — végrehajtják az (1) bekezdésben említett bíróságok vagy hatóságok jogerős határozatait.

(3)    A Bizottság két évvel e rendelet hatálybalépését követően értékeli a jogorvoslatra vonatkozó, e cikkben előírt szabályokat.

31. cikk

Az N.SIS II felügyelete

(1a)  Az egyes tagállamokban a kijelölt, és a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikkében említett hatáskörökkel rendelkező hatóság vagy hatóságok (a továbbiakban: nemzeti ellenőrző hatóságok) függetlenül ellenőrzik a SIS II személyes adatok területükön történő feldolgozásának vagy a területükről történő elküldésének törvényességét, beleértve a kiegészítő információk cseréjét és további feldolgozását.

(1b)  Az (1a) bekezdésben említett hatóság vagy hatóságok gondoskodnak az N.SIS II keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről.

(1c)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1a) bekezdésben említett hatóság vagy hatóságok rendelkezzenek az e rendelet által rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal.

(2)    (...)

(3)    (...)

(4)    (...)

(5)    (...)

(6)    (...)

(7)    (...)

31A. cikk

Az Irányító Hatóság felügyelete

(1)    Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az Irányító Hatóság e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2)    Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik az Irányító Hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négy évente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Irányító Hatóságnak, a Bizottságnak és a (…) nemzeti ellenőrző hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az Irányító Hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.

31B. cikk

A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)    A (…) nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos — hatáskörük keretein belül eljárva — aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a SIS II összehangolt felügyeletét.

(2)    Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, a közös ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában egymást segítik, megvizsgálják az e rendelettel kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az adatalany jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)  A (…) nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és azok törlesztése az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket közösen dolgozzák ki, az igényeknek megfelelően. A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Irányító Hatóságnak.

31C. cikk

Adatvédelem az átmeneti időszakban

Amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban a 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően más szervre ruházza át a feladatait, biztosítania kell, hogy az európai adatvédelmi biztos rendelkezzen a feladatainak teljes körű elvégzéséhez szükséges jogokkal és lehetőségekkel, beleértve a helyszíni ellenőrzések végrehajtásának vagy annak a lehetőségét, hogy (…) gyakorolja a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke által az európai adatvédelmi biztosra ruházott bármely más hatáskört.

VII. FEJEZET

Felelősség és szankciók

32. cikk

Felelősség

(1)    Az egyes tagállamok nemzeti jogukkal összhangban felelősséget viselnek az N.SIS II használata révén valamely személynek okozott kárért. Ez vonatkozik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által okozott kárra is, ha ez utóbbi téves ténybeli adatokat vitt be a rendszerbe, vagy az adatokat jogszerűtlenül tárolta.

(2)    Ha az a tagállam, amely ellen keresetet indítottak, nem azonos a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, ez utóbbi — kérelem esetén — köteles a kártérítésként kifizetett összegeket megtéríteni, kivéve, ha a visszatérítést kérelmező tagállam az adatokat e rendelet megsértésével használta fel.

(3)    Amennyiben egy tagállam az e rendeletből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, és ezzel a SIS II-nek kárt okoz, az ilyen kárért e tagállam viseli a felelősséget, kivéve, ha és amilyen mértékben az Irányító Hatóság vagy a SIS II-ben részt vevő más tagállam(ok) elmulasztotta(ták) megtenni a károkozás megelőzésére vagy hatásának minimalizálására irányuló ésszerű lépéseket.

33. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-be bevitt adatok rendeltetésellenes felhasználására vagy a kiegészítő információknak e rendelettel ellentétes cseréjére a nemzeti joggal összhangban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

34. cikk

Nyomon követés és statisztika

(1)    Az Irányító Hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a SIS II működését — a teljesítménnyel, költséghatékonysággal, biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében — ellenőrzik.

(2)    A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az Irányító Hatóság hozzáféréssel rendelkezik a Központi SIS II-ben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(2a)  Az Irányító Hatóság minden évben statisztikákat tesz közzé, amelyek feltüntetik a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések és találatok számát, továbbá azt, hogy a SIS II-be hány alkalommal léptek be, minden esetben megadva az összesített, valamint a tagállamok szerint lebontott számokat.

(3)    Két évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően kétévente az Irányító Hatóság az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést nyújt be a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről — többek között annak biztonságáról — és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

(4)    Három évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a Központi SIS II-ről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet Központi SIS II-re való alkalmazásának és a Központi SIS II biztonságának vizsgálatát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(5)    A tagállamok az Irányító Hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (2a), (3) és (4) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(5a)  Az Irányító Hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

(6)    Az Irányító Hatóság feladatainak megkezdését megelőző átmeneti időszakban a (2a) és a (3) bekezdésben említett jelentések elkészítéséért és benyújtásáért a Bizottság felel.

35. cikk

Bizottság

(1)       A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)       (törölve)

(3)    Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. cikkében meghatározott szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni, a határozat 7. cikkének (3) bekezdésére is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam három hónap.

(4)       A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)    Az (1) bekezdésben említett bizottság feladatát e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően látja el.

36. cikk

A Schengeni vívmányok rendelkezéseinek módosítása

(1)    Az EK-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában ez a rendelet a 39. cikk (1a) bekezdésében említett időpontban a Schengeni Egyezmény 92–119. cikke rendelkezéseinek helyébe lép, kivéve annak 102A. cikkét.

(2)    A rendelet a 39. cikk (1a) bekezdésében említett időpontban a schengeni vívmányok következő, az említett cikkek[21] végrehajtására vonatkozó rendelkezéseinek is a helyébe lép:

a)      a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a Schengeni Információs Rendszer (SIS központi rész) létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról (SCH/Com-ex(93) 16);

b)     a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata a SIS fejlesztéséről (SCH/Com-ex(97) 24);

c)  a Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i határozata a C. SIS-re vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról (SCH/Com-ex(97) 35);

d)     a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a 15/18 kapcsolódási ponttal ellátott C. SIS-ről (SCH/Com-ex(98) 11);

e)      a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a C. SIS létesítési költségeiről (SCH/Com-ex(99) 4);

f)      a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a SIRENE kézikönyv frissítéséről (SCH/Com-ex(99) 5);

g)      a Végrehajtó Bizottság 1996. április 18-i nyilatkozata a külföldi fogalmának meghatározásáról (SCH/Com-ex(96) decl. 5.);

h)      a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i nyilatkozata a SIS szerkezetéről (SCH/Com-ex (99) decl. 2. rev.);

i)       a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata Norvégia és Izland hozzájárulásáról a C. SIS létesítési és működési költségeihez (SCH/Com-ex(97) 18).

(3)    Az EK-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a Schengeni Egyezmény felváltott cikkeire és a schengeni vívmányok e cikkeket végrehajtó vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozások az e rendeletre történő hivatkozásként, a mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint értelmezendők.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 378/2004/EK és a 871/2004/EK rendelet, valamint a 2005/451/IB, a 2005/728/IB és a 2006/628/EK határozat a 39. cikk (1a) bekezdésében említett időpontban hatályát veszti.

38. cikk

Átmeneti időszak és költségvetés

(1)    A figyelmeztető jelzéseket át lehet vinni a SIS 1+-ból a SIS II-be. A tagállamok —biztosítva a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések elsőbbségét — gondoskodnak arról, hogy a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 39. cikk (1a) bekezdésében említett időponttól számított három éven belül megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek. Ezen átmeneti időszak során a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a Schengeni Egyezmény 94. és 96. cikkének (…) rendelkezéseit (...) a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma tekintetében, az alábbi szabályok figyelembevételével:

-  A SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzés tartalmának esetleges módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a figyelmeztető jelzés a módosítás, kiegészítés, helyesbítés vagy frissítés időpontjától kezdődően megfeleljen e rendelet rendelkezéseinek.

-  A SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén a tagállamok haladéktalanul, de az adott figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedés késleltetése nélkül megvizsgálják, hogy az adott figyelmeztető jelzés megfelel-e e rendelet rendelkezéseinek.

(2)    A 39. cikk (1a) bekezdése szerint meghatározott időpontban fennálló, a Schengeni Egyezmény 119. cikkének rendelkezéseivel összhangban jóváhagyott költségvetési maradékösszeget a tagállamok részére vissza kell fizetni. A visszafizetendő összegeket a Végrehajtó Bizottságnak a Schengeni Információs Rendszer létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról szóló, 1993. december 14-i határozatában megállapított tagállami hozzájárulások alapján kell kiszámítani.

(3)    A 12. cikk (3) bekezdésében említett átmeneti időszakban az e rendeletben szereplő Irányító Hatóság alatt a Bizottság értendő.

39. cikk

Hatálybalépés, alkalmazhatóság és migráció

(1)    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése utáni huszadik napon lép hatályba.

(1a)  A rendelet a SIS 1+-ben részt vevő tagállamok számára a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandó.

(2)    Az (1a) bekezdésben említett időpont megállapítására akkor kerül sor, miután:

a)           elfogadták a szükséges végrehajtási intézkedéseket;

b)     a SIS 1+-ban teljes körűen részt vevő valamennyi tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy megtette a SIS II-adatok feldolgozásához és a kiegészítő információk cseréjéhez szükséges műszaki és jogi lépéseket;

c)      a Bizottság bejelentette, hogy a SIS II-nek a Bizottság és a tagállamok által közösen végzett átfogó tesztelése sikeresen befejeződött, és a Tanács előkészítő szervei jóváhagyták a tesztelés javasolt eredményeit. E jóváhagyás megerősíti, hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1+ által elért szinttel;

d)     a Bizottság megtette a szükséges műszaki intézkedéseket annak érdekében, hogy a Központi SIS II és az érintett tagállamok N.SIS II rendszerének összekapcsolása lehetővé váljon.

(2a)  A Bizottság a (2) bekezdés c) pontjának megfelelően végzett tesztek eredményéről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(3)    A Tanács által az (1a) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(4)    (törölve)

E rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                                           a Tanács részéről

az elnök         az elnökMELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A Schengeni Egyezmény[22] cikkei	A rendelet cikkei
92. cikk (1) bekezdése	1. cikk (1) bekezdése; 2. cikk (1) bekezdése; 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése
92. cikk (2) bekezdése	4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése; 5. cikk (2) és (3) bekezdése; 6. cikk; 9. cikk
92. cikk (3) bekezdése	4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, 5. cikk (1) bekezdése, 12. cikk
92. cikk (4) bekezdése	3. cikk (1) bekezdése; 7. cikk (2) és (3) bekezdése; 8. cikk
93. cikk	1. cikk (2) bekezdése
94. cikk (1) bekezdése	21. cikk (1) bekezdése
94. cikk (2) bekezdése	15. cikk (1) bekezdése
94. cikk (3 bekezdése)	16. cikk (1) bekezdése; 25. cikk (3) bekezdése
94. cikk (4) bekezdése
95. cikk (1) bekezdése
95. cikk (2) bekezdése
95. cikk (3) bekezdése
95. cikk (4) bekezdése
95. cikk (5) bekezdése
95. cikk (6) bekezdése
96. cikk (1) bekezdése	15. cikk (1) bekezdése
96. cikk (2) bekezdése	15. cikk (1) bekezdése
96. cikk (3) bekezdése	15. cikk (1) bekezdése
97. cikk
98. cikk (1) bekezdése
98. cikk (2) bekezdése
99. cikk (1) bekezdése
99. cikk (2) bekezdése
99. cikk (3 ) bekezdése
99. cikk (4) bekezdése
99. cikk (5) bekezdése
99. cikk (6) bekezdése
100. cikk (1) bekezdése
100. cikk (2) bekezdése
100. cikk (3) bekezdése
101. cikk (1) bekezdése	17. cikk (1) bekezdése
101. cikk (2) bekezdése	17. cikk (1) és (3) bekezdése; 18. cikk; 19. cikk
101. cikk (3) bekezdése	21. cikk (2) bekezdése
101. cikk (4) bekezdése	21. cikk (3) bekezdése
101A. cikk (1) bekezdése
101A. cikk (2) bekezdése
101A. cikk (3) bekezdése
101A. cikk (4) bekezdése
101A. cikk (5) bekezdése
101A. cikk (6) bekezdése
101B. cikk (1) bekezdése
101B. cikk (2) bekezdése
101B. cikk (3) bekezdése
101B. cikk (4) bekezdése
101B. cikk (5) bekezdése
101B. cikk (6) bekezdése
101B. cikk (7) bekezdése
101B. cikk (8) bekezdése
102. cikk (1) bekezdése	21. cikk (1) bekezdése
102. cikk (2) bekezdése	23. cikk (1) és (2) bekezdése
102. cikk (3) bekezdése
102. cikk (4) bekezdése	17. cikk (1) és (3) bekezdése; 18. cikk; 19. cikk
102. cikk (5) bekezdése	32. cikk (1) bekezdése
103. cikk	11. cikk
104. cikk (1) bekezdése
104. cikk (2) bekezdése
104. cikk (3) bekezdése
105. cikk	24. cikk (1) bekezdése
106. cikk (1) bekezdése	24. cikk (2) bekezdése
106. cikk (2) bekezdése	24. cikk (3) bekezdése
106. cikk (3) bekezdése	24. cikk (4) bekezdése
107. cikk	24. cikk (6) bekezdése
108. cikk (1) bekezdése	7. cikk (1) bekezdése
108. cikk (2) bekezdése
108. cikk (3) bekezdése	6. cikk; 7. cikk (1) bekezdése; 9. cikk (1) bekezdése
108. cikk (4) bekezdése	7. cikk (3) bekezdése
109. cikk (1) bekezdése	28. cikk; 29. cikk (1), (2) és (3) bekezdése
109. cikk (2) bekezdése
110. cikk	29. cikk (1) és (4) bekezdése; 31. cikk (1) bekezdése
111. cikk (1) bekezdése	30. cikk
111. cikk (2) bekezdése
112. cikk (1) bekezdése	20. cikk (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdése; 24. cikk (7) bekezdése
112. cikk (2) bekezdése	24. cikk (7) bekezdése
112. cikk (3) bekezdése	20. cikk (6) bekezdése
112. cikk (4) bekezdése	20. cikk (5) bekezdése
112A. cikk (1) bekezdése	27. cikk (2) bekezdése
112A. cikk (2) bekezdése	27. cikk (3) bekezdése
113. cikk (1) bekezdése
113. cikk (2) bekezdése	14. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdése
113A. cikk (1) bekezdése	27. cikk (2) bekezdése
113A. cikk (2) bekezdése	27. cikk (3) bekezdése
114. cikk (1) bekezdése	31. cikk (1) bekezdése
114. cikk (2) bekezdése	31. cikk
115. cikk (1) bekezdése	31. cikk (2) bekezdése
115. cikk (2) bekezdése
115. cikk (3) bekezdése
115. cikk (4) bekezdése
116. cikk (1) bekezdése	32. cikk (1) bekezdése
116. cikk (2) bekezdése	32. cikk (2) bekezdése
117. cikk (1) bekezdése
117. cikk (2) bekezdése
118. cikk (1) bekezdése	10. cikk (1) bekezdése
118. cikk (2) bekezdése	10. cikk (1) bekezdése
118. cikk (3) bekezdése	10. cikk (3) bekezdése
118. cikk (4) bekezdése	13. cikk
119. cikk (1) bekezdése	5. cikk (1) bekezdése; 38. cikk (2) bekezdése
119. cikk (2) bekezdése	5. cikk (2) és (3) bekezdése

INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A SIS II[23] rendkívül fontos az EU számára, különösen azért, hogy a schengeni területet a lehető leghamarabb ki lehessen terjeszteni az új tagállamokra is. Az előadó teljes mértékben tudatában van a kérdés politikai fontosságának, és ebből adódóan az idő sürgetésének. Ezért újra megerősíti szándékát, hogy konstruktív módon az első olvasatra megállapodást érjen el mindhárom javaslat vonatkozásában, csomagként kezelve azokat.

II. Általános megközelítés

Az előadó vezérelvek sorozatát alkalmazta a bizottsági javaslat módosításainak elkészítésekor. Először is beépítette a Parlamentnek az elmúlt években kifejezésre juttatott hagyományos álláspontját. Másodszor, olyan módosításokat javasol és a Bizottság azon javaslatait támogatja, amelyek biztosítják, hogy a SIS II szilárdan beágyazódjon a Közösség és az Unió jogi kereteibe. Harmadszor, a „nagyobb rendszer” „nagyobb garanciákat” igényel. Következésképpen jobb adatvédelmi szabványokra irányuló módosításokat terjeszt elő. Éreztetni kell az adatvédelem prioritását. Negyedszer, gondosan megvizsgálta a számos tagállam által a Tanácsban hangoztatott elképzelést, hogy „térjünk vissza a régi szövegre”. Minden olyan esetben, amikor az jobbnak és teljesebbnek tűnt, a hatályos Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE) szövegét illesztette be.

III. Kérdésfelvetések ehhez a rendelethez és a határozathoz

III.1 Technikai másolatok

Az előadó gondos értékelést követően készen áll a nemzeti másolatok elfogadására (4. cikk (3) bekezdés). Elfogadja a technikai másolatokat is (23. cikk), de csak azzal a feltétellel, hogy ezek folyamatosan, on-line működnek, és ezért minden időben a központi rendszerrel és a nemzeti másolatokkal azonos adatokat tartalmaznak. Az off-line tárolt adatokhoz vezető technikai célú másolásnak (például CD-re) meg kell szűnnie, a VIS működése megkezdését követő év végén. A közbenső időben megfelelő garanciákat kell bevezetni (például leltárt kell vezetni az off-line másolatokról). Ugyanilyen fontos, hogy a másolatban keresni csak ugyanazokkal a keresési kritériumokkal lehessen, mint a központi rendszerben, és a másolatban végzett keresés ugyanazt az eredményt adja, mint a központi rendszerben végzett keresés (lásd a 9. és a 23. cikk módosításait).

III.2 Adatminőség

A SIS II adatainak minősége kiemelkedő fontosságú a rendszer hatékony működésének biztosításához. A mai napig számos panasz érkezik a SIS-ben lévő adatok minőségével kapcsolatban. Az EU-polgárok vagy családtagjaik adatai külön problémát jelentenek.

A 24. cikkben az adatminőség javítására irányuló számos javaslatot vezettünk be. Ezek közé tartozik a hivatalos és írásba foglalt eljárások bevezetése annak biztosítására, hogy az adatfeldolgozás jogszerű, az adatok pontosak és naprakészek legyenek; az adatok pontosságával kapcsolatos viták adatvédelmi hatóságok elé terjesztésének kötelezettsége; a tagállamok azonnali tájékoztatásának kötelezettsége a figyelmeztető jelzéssel érintett személy jogállásának megváltoztatásáról; valamint a felülvizsgálatok dokumentálásának kötelezettsége. Továbbá bevezettük a kiegészítő információk cseréjére vonatkozó kötelezettséget azokban az esetekben, amikor az érintett személy azt állítja, hogy ő nem azonos a figyelmeztető jelzés szerinti személlyel. Végül a felülvizsgálati időszakot egy évről két évre hosszabbítjuk meg, amely reálisabbnak tűnik. Az előadó attól tart, hogy a túlzottan ambiciózus kötelezettségeket nem megfelelően hajtanák végre.

III.3 Biometrikus adatok

A Bizottság a biometrikus adatok felvételét anélkül javasolja, hogy részletesebben meghatározná a biometrikus adatok forrását és felhasználását. Az előadó az általa javasolt új 16a. cikkben e hiányosság pótlására néhány alapvető szabályt vezet be. Először is, a SIS II-be bevitt biometrikus adatokat minőségellenőrzésnek kell alávetni a bizottsági eljárásban meghatározott szabvány szerint, a tévedések kockázatának csökkentése érdekében. Másodszor, a rendszer induló szakaszában ki kell zárni a biometrikus adatokra történő keresést.

III.4 Összekapcsolás

Hasonlóan a biometrikus adatokhoz, a figyelmeztető jelzések összekapcsolása a SIS II olyan új eleme a jelenlegi rendszerrel összehasonlítva, ami bővíteni fogja a rendszer kapacitását. A jövőben lehetséges lesz például a lopott gépkocsira vonatkozó figyelmeztető jelzés összekapcsolása a körözött személyre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel. Ha ekkor a rendőr felfedezi a lopott gépkocsit, indokoltan vélheti azt, hogy a körözött személy e gépkocsi közvetlen közelében volt, vagy még mindig ott van. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy kapcsolatokat csak akkor szabad létrehozni, ha világos működési előírások állnak rendelkezésre (lásd a 26. cikk módosítását).

III.5 Kommunikáció a közvéleménnyel

A jelenlegi SIS egyik lényeges problémája, hogy a közvélemény nem kapott róla tájékoztatást. Emiatt igen sok homályos kérdés és túlzott aggály tovább él. A polgárokat alig tájékoztatták a rendszerrel kapcsolatos jogaikról (például az információk kérésére, illetve az annak kijavítására vonatkozó jogukról). A SIS II beindítását ki kell használni arra, hogy a közvélemény a rendszerről megfelelő tájékoztatást kapjon. Ezt a Bizottságnak és a tagállamoknak kell elvégezniük, és a SIS II költségvetésből kell finanszírozni. Az ilyen kampányokat rendszeresen meg kell ismételni. A követendő modell lehet a „légiutasok jogairól” a repülőtereken elhelyezett plakátokkal zajlott tájékoztató kampány. Az előadó egyértelmű kötelezettségvállalást vár el a Bizottságtól és a tagállamoktól ebben a kérdésben.

III.6 Ellenőrzés

Az ellenőrzési rendszerre új javaslatokat kellett találni, hogy össze lehessen egyeztetni a közös ellenőrző hatóságot (KEH) magában foglaló jelenlegi rendszert a módosított jogi és intézményi kontextus valóságával. Ebből a célból az előadó számos megbeszélésen vett részt a KEH és az Európai Adatvédelmi Biztos képviselőivel a kölcsönösen kielégítő megoldás megtalálása érdekében. Ez a megoldás a 31., illetve az új 31a. és az új 31b. cikk módosításában található. E rendszer fő eleme a közös felelősség koncepciója. A SIS II jellege megköveteli az ellenőrök közötti szoros együttműködést, ami a legjobban ilyen módon érhető el. A javaslatok az ellenőrzési feladatok részletesebb leírásával egészülnek ki ezek az SVE 115. cikkére épülnek, és egyébként ez a jelenlegi gyakorlat. Végül az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy a Bizottság hatásköre nem korlátozódik a működés irányítására a Bizottság ugyanakkor a Szerződés őre, és ezért ellenőr is. Alapvető fontosságú, hogy a Bizottság elfogadja ezt a szerepet, mert az a hatékony ellenőrzés kulcsfontosságú eleme. A 14. és a 34. cikk tartalmazza a Bizottság e szerepét érintő módosításokat.

III. 7. Helyszín és jövőbeni irányítás

Az előadó kezdetben készen állt arra, hogy a jogi keretről folyó vitából kizárja a helyszín és a jövőbeni irányítás kérdését. Mivel azonban a tagállamok a Tanácsban felvetették ezt a kérdést és nagy fontosságot tulajdonítottak annak, az előadó nem ellenzi annak a jogszabályi instrumentumba való felvételét.

Ami a fizikai helyszínt illeti, az előadónak nincs ellenvetése a strasbourgi, illetve sankt johann im pongau-i helyszínekkel szemben (lásd az új (4a) cikk módosítást). Ezeken a helyszíneken azonban a SIS II működési irányításának a Bizottság kizárólagos felelősségének kell lennie.

Az előadónak szilárd meggyőződése, hogy a jövőben létre kell hozni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megalkotásához felállított valamennyi nagy informatikai rendszer irányításáért felelős közösségi ügynökséget[24] (azaz a jelenleg a Bizottság által irányított Eurodac-ért, valamint a VIS-ért).[25]

IV. Ez a rendelet

IV. 1. 15. cikk

A beléptetés megtagadása céljaira a jelenlegi 96. cikk szerint bevitt figyelmeztető jelzések adataival kapcsolatban súlyos problémákat azonosítottak, amelyekkel foglalkozni kell. Az előadó ezért üdvözli a Bizottság e cikkel kapcsolatos javaslatát. Az előadó javaslatot tesz a 15. cikk néhány módosítására a szöveg további javítása céljából. Szeretné megerősíteni például azt az elképzelést, hogy a figyelmeztető jelzéseknek egyedi értékelésen kell alapulniuk, és a nemzeti figyelmeztető jelzéseknek SIS II figyelmeztető jelzések szintjén harmonizáltnak kell lenniük.

IV.2 Hozzáférési jogok

Az előadó alapvetően egyetért a Bizottság által a különféle hatóságoknak javasolt hozzáférési jogosultságokkal. Néhány módosítást javasol a 17. és 18. cikk esetében , elsősorban annak tisztázására, hogy melyek az érintett hatóságok. Az előadó a 18. cikk (1) bekezdésében egyértelművé teszi, hogy a rendőri hatóságoknak – akárcsak ma – biztosítani kell a hozzáférést a beléptetés megtagadásának céljaira bevitt figyelmeztető jelzésekhez, mert el kell ismerni, hogy ilyen személyek bejuthatnak a tagállamok területére.

Az előadó azonban nem ért egyet a menekültügyi hatóságok számára abból a célból javasolt hozzáférési joggal, hogy megállapítsák a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállamot (a 18. cikk (2) bekezdésének módosítása). Az ilyen hozzáférés indokolása erőltetett. Ezen kívül az előadó véleménye szerint még tisztázni kell – a minősítésekről szóló irányelvben megállapított pontos indokokra történő hivatkozással – a menekültügyi hatóságok annak megállapítása céljából történő hozzáférésének kérdését, hogy a menekült státusért folyamodó „veszélyezteti-e a közrendet vagy a közbiztonságot” (18. cikk (3) bekezdés), illetve – közvetve – a menedékjogi kérelem vizsgálata érdekében történő hozzáférés kérdését is.

Rendkívül fontos a hozzáféréssel rendelkező hatóságok naprakész listájának közzététele – az interneten is –, az átláthatóság és az ellenőrzés érdekében (lásd a 21. cikk (3) bekezdésének módosításait).

IV. 3 Megőrzési időtartamok

Az előadó hároméves megőrzési időtartamot javasol, összhangban a 96. cikk szerinti figyelmeztető jelzések felülvizsgálatára jelenleg előirányzott hároméves időtartammal (SVE 112. cikk (1) bekezdés). Lehetőséget kell azonban biztosítani az időtartam egyedi értékelést követő, két évvel történő meghosszabbítására. Ha öt év elteltével a feltételek még mindig teljesülnek, új figyelmeztető jelzést kell bevinni a rendszerbe. A 24. cikk (7) bekezdésében előirányzott adatfelülvizsgálattal együtt ez azt jelenti, hogy a figyelmeztető jelzéseket két-, három-, illetve ötévenként ellenőrzik. Az előadó véleménye szerint erre szükség van a SIS II-ben lévő adatok minőségének biztosításához.

IV.4 Komitológia

Az előadó az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelenlegi irányvonalát követi, amikor alternatív bizottsági eljárást javasol, ami a Parlamentet és a Tanácsot egyenlőbb szintre hozná. Az előadó teljes mértékben tudatában van az erről a kérdésről folyamatban lévő intézményközi tárgyalásoknak, de mindaddig fenntartja ezeket a módosításokat (a 35. cikk esetében), ameddig kielégítő megoldás nem születik. Ezen kívül a SIRENE Kézikönyv egyes részeit beillesztette a rendelet szövegébe, mert a SIRENE Kézikönyv a bizottsági eljárás hatálya alá tartozik, és az előadó véleménye szerint az bizonyos részeiben nem kizárólag technikai végrehajtási intézkedéseket tartalmaz. Végül az előadó azt javasolja, hogy az adatvédelmi hatóságoknak legyen lehetőségük vélemény alkotására végrehajtási intézkedések tervezetéről.

• [1]  HL C. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]               HL C […]., […], […]. o.
• [3]               HL C […]., […], […]. o.
• [4]               HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb a 871/2004/EK rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 29. o.)          módosított egyezmény.
• [5]               HL L 328., 2001.12.13., 4. o.
• [6]               HL L 328., 2001.12.13., 1. o.
• [7]               HL L […]., […], […]. o.
• [8]               HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
• [9]               HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
• [10]             HL L 12., 2004.1.17., 47. o.
• [11]             HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
• [12]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.
• [13]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
• [14]             HL L 176., 1999.7.10., 6. o.
• [15]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.
• [16]             HL L 176., 1999.7.10., 53. o.
• [17]             A Tanács 2004. október 25-i határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci   Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,   alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében   történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 368., 2004.12.15., 26. o.).
• [18]             A Tanács 2004. október 25-i határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci   Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására,   alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség   nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370.,   2004.12.17., 78. o.).
• [19]             Ideiglenes kiegészítés az e kérdésre vonatkozó végleges megoldás megszületéséig.
• [20]             HL L 248., 2002.9.16., 1–48. o.
• [21]             HL L 239., 2000.9.22., 439. o.
• [22]             A dőlt betűvel szedett cikkeket és bekezdéseket a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 871/2004/EK tanácsi rendelet és 2005/211/IB tanácsi határozat vezette be vagy módosította.
• [23]  A jelenlegi SIS általános leírásához és a Bizottság javaslatainak első elemzéséhez az előadó két, a bizottságnak 2005. 11. 23-án benyújtott munkadokumentumra hivatkozik: PE364.657V02-00; PE364.674V02-00
• [24]  Ezt a Parlament kérte (lásd a SIS II-re vonatkozó ajánlást, amelyet 2003. 11. 20-án fogadtak el).
• [25]  Részletesebb magyarázat a 12. cikk módosítása indoklásában található.

ELJÁRÁS

Cím

a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Hivatkozások

COM(2005)0236 – C6 0174/2005 – 2005/0106(COD)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

31.5.2005

Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE 27.9.2005

A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG JURI 27.9.2005

Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma

BUDG 22.11.2005

Megerősített együttműködés

Előadó(k)   A kijelölés dátuma

Carlos Coelho 13.6.2005

Vizsgálat a bizottságban

20.6.2005

23.11.2005

12.7.2006

18.4.2006

4.5.2006

12.9.2006

Az elfogadás dátuma

5.10.2006

A zárószavazás eredménye

+: –: 0:

35 3 0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alexander Alvaro, Edit Bauer, Johannes Blokland, Mihael Brejc, Maria Carlshamre, Michael Cashman, Jean-Marie Cavada, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Elly de Groen-Kouwenhoven, Lilli Gruber, Adeline Hazan, Lívia Járóka, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Antonio Masip Hidalgo, Edith Mastenbroek, Hartmut Nassauer, Martine Roure, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Roland Gewalt, Genowefa Grabowska, Luis Herrero-Tejedor, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Viktória Mohácsi, Javier Moreno Sánchez, Hubert Pirker, Marie-Line Reynaud, Bogusław Sonik

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Jens Holm, Feleknas Uca

Benyújtás dátuma

13.10.2006

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)