JELENTÉS az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

16.10.2006 - (C6‑0299/2006 – 2006/2018(BUD))

és az Európai Unió 2007-es pénzügyi évére vonatkozó általános költségvetési tervezethez fűzött 1/0000 (00000/2006 - C6-0000/2006) számú módosító indítvány
III. szakasz – Bizottság
Költségvetési Bizottság
Előadó: James Elles

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről III. szakasz – Bizottság (C6‑0299/2006 – 2006/2018(BUD)) és az Európai Unió 2007-es pénzügyi évére vonatkozó általános költségvetési tervezetéhez fűzött 1/0000 (00000/2006 - C6-0000/2006) számú módosító indítvány

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2000. szeptember 29-i 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozatra[1],

–   tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1065/2002/EK/Euratom tanácsi határozatra[2],

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemre, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[3]

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemre és a költségvetési eljárás javítására vonatkozó, 1999. május 6-i intézményközi megállapodásra[4],

–   tekintettel a Bizottság éves politikai stratégiai jelentéséről szóló 2006. május 18-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án előterjesztett, az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes általános költségvetési tervezetére (SEC(2006)0531),

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó, a Tanács által 2006. július 14-én megállapított általános költségvetési tervezetére (C6‑0299/2006),

–   tekintettel az Európai Unió 2007-es pénzügyi évére vonatkozó általános költségvetési tervezethez fűzött 1/0000 (00000/2006 - C6-0000/2006) számú módosító indítványra,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság 2006. július 11-i, a 2007. évi költségvetési tervezettel kapcsolatos, a Tanács első olvasata során végzett egyeztető eljárására vonatkozó megbízatásról szóló jelentésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 69. cikkére és IV. mellékletére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a többi érintett bizottság véleményére (A6‑0000/2006),

Általános megfontolások: prioritások megállapítása, megtérülés, felkészülés a 2008/2009-es felülvizsgálatra

1.   emlékeztet, hogy a Parlament 2007. évi költségvetéssel kapcsolatos politikai prioritásait a fent említett 2006. május 18-i állásfoglalás tartalmazza; megjegyzi, hogy az állásfoglalás (5) bekezdése három kulcsfontosságú elemként a politikai prioritások meghatározását, a felhasznált források minőségi megtérülésének biztosítását és a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 2008/2009. évi felülvizsgálatára való felkészülést nevezi meg;

2.   megjegyzi, hogy ez a stratégia a 2007. évi költségvetés első olvasatának előkészítése során lépett életbe, az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalás (6) bekezdésében meghatározott, és a Tanáccsal július 14-én folytatott egyeztetésről készült megbízatási jelentés (5) bekezdésében megerősített politikai prioritásokkal; megjegyzi, hogy ezek a prioritások központi szerepet játszanak a Parlament prioritással rendelkező programokkal kapcsolatos költségvetési módosításaiban;

3.   megjegyzi, hogy az új pénzügyi keret és az új intézményközi megállapodás keretében ez az első költségvetés, és abból számos új többéves programot finanszíroznak; megjegyzi továbbá, hogy ideális esetben a 2007. évi költségvetés végrehajtására az új költségvetési rendeletnek kellene vonatkoznia;

4.   hangsúlyozza, hogy az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalás (7) bekezdésében megfogalmazott költség-haszon megközelítéssel összhangban a felhasznált források minőségi megtérülésén alapuló megközelítést a Költségvetési Bizottság előtti politikai meghallgatások, és az EU-források elköltésével és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos információk forrásainak alapos elemzése segítségével kezdeményezték; megjegyzi, hogy a költségvetési módosításokat többek között az így megszerezett információk alapján készítették; üdvözli, hogy a Tanács, a Bizottság és a Parlament mindannyian részt vesznek ebben a „pénzért értéket” trendben;

5.   úgy véli, hogy az összes előirányzatnak a Tanács általi költségvetési tervezetben javasolt szintje jelentősen alatta marad annak a szintnek, amelyekre az EU-nak az előtte álló globalizációs kihívásokra való hatékony reagáláshoz szüksége van, és csupán arra alkalmas, hogy kiemelje a Parlament stratégiája harmadik területének – nevezetesen a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára való felkészülésnek – fontosságát, amelynek eredményeképp az EU kiadásainak a politikai prioritásokra kell összpontosítaniuk; úgy véli, hogy a prioritással rendelkező programokkal kapcsolatos elkötelezettségekre összpontosítva és a forrásokat megfelelő felhasználásának biztosításával az EU kiadásai jobban szolgálják majd a polgárok érdekeit;

6.   elvárja, hogy a 2006. május 17-i új intézményközi megállapodásban rögzített összes új elem és reform kerüljön teljes mértékben végrehajtásra a 2007. évi költségvetés során annak érdekében, hogy gyors hatást gyakorolhasson a költségvetés és az intézményközi kapcsolatok minőségi végrehajtására;

Horizontális kérdések:

Összpontosítás a prioritásokra

7.   a Parlament prioritásaival összhangban úgy véli, hogy az EU kiadásait a prioritással rendelkező területekre, a Tanács költségvetési tervezetében javasoltnál magasabb szinten kell összpontosítani, a prioritással rendelkező programok polgárokhoz való eljutásának hatékony biztosítása érdekében; ezért javasolja, hogy a Parlament politikai prioritásaihoz kapcsolódó költségvetési tételek előirányzatainak összegének növelésével a 2007. évi költségvetés kifizetéseit növeljék az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,04%-ára; megjegyzi, hogy a specializált parlamenti bizottságok nagy része az előzetes költségvetési tervezet összegeinek visszaállítását javasolta, a folyamatban lévő, illetve a 2007-ben kezdődő jogalkotási eljárásokkal összhangban;

A globalizáció kihívásainak kezelése

8.   úgy véli, hogy az Európai Uniónak aktívan kell foglalkoznia többek között a globalizáció napjainkban tapasztalható gazdasági, politikai, társadalmi, környezetvédelmi és fejlesztési kihívásaival, és hatékonyabban kell kezelnie azokat; ezért olyan módosításokat nyújt be a 2007. évi költségvetéshez, amelyek célja az EU gazdasági kapacitásainak javítása a fenti kihívások stratégiai megközelítésének érdekében, valamint az Ázsiához, Latin-Amerikához és a mediterrán térséghez hasonló régióknak nyújtott fejlesztési támogatások összegének növelése;

Értéket a pénzért

9.   hangsúlyozza az EU költségvetéséből származó források még nagyobb mértékű megtérülésének szükségességét; módosításaiban javasolja, hogy több költségvetési tétel előirányzatának 30%-át helyezzék tartalékba addig, amíg a Bizottság meggyőzi a Parlamentet arról, hogy ezt a pénzt olyan módon költik el, amely biztosítja a források megtérülését az európai adófizetők számára;

10. emlékeztet arra, hogy ezeket a költségvetési tételeket a Számvevőszék jelentéseinek, a Bizottság forráskezeléséről szóló szintézisjelentések, a Bizottság által készített költségvetési előrejelzés, valamint a Költségvetési Bizottság felkérésére készült költség-haszon elemzések alapos vizsgálata után és a Bizottság szolgálatai által készített tevékenységi nyilatkozatok figyelembe vételével választották ki

11. különösen üdvözli a november közepén tartandó meghallgatásra irányuló felhívást, amely alkalmával a Bizottság válaszolna a módosításokkal kapcsolatban felmerült aggályokra; sürgeti a Parlament szakbizottságainak képviselőit, hogy vegyenek részt ezen a meghallgatáson;

12. horizontális alapon 10%-kal csökkenti a programokhoz közvetlenül kapcsolódó igazgatási kiadások előirányzatait; nem lát ellentmondást azon költségvetési tételek esetében, amelyekből a Parlament a végrehajtással kapcsolatos bizonyos aggodalmak miatt bizonyos összegeket tartalékba helyez, és amelyekben egyúttal a politikai prioritásoknak megfelelően növeli az előirányzatok összegét; ezzel kapcsolatban megerősíti, hogy az EU kiadásainak minden területén el kívánja érni hogy minőségi érték szülessen a pénzből;

13. emlékeztet arra, hogy a Parlament fontosnak tartja, hogy a közös igazgatás alatt álló forrásokkal kapcsolatban pozitív megbízhatósági nyilatkozatok szülessenek; hangsúlyozza annak biztosítására vonatkozó szándékát, hogy a 2006. évi intézményközi megállapodással összhangban a tagállamok illetékes ellenőrző hatóságai készítsenek jelentést az igazgatási és ellenőrzési rendszerek megfeleléséről a közösségi rendeletek előírásainak; megismétli arra vonatkozó kérését, hogy a tagállamok ezért vállalják éves összefoglaló készítését a rendelkezésre álló ellenőrzések és nyilatkozatok megfelelő nemzeti szintjén;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

14. a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában tudomásul veszi a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban az új projektek számára megállapított megnövelt plafonértékeket; javasolja, hogy induljon egy sor új projekt, amelyek összhangban állnak az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalás (6) bekezdésében meghatározott prioritásokkal;

Ügynökségek

15. a már meglévő ügynökségek vonatkozásában – általános megközelítésként, néhány sajátos kivétellel – javasolja az előzetes költségvetési tervezet előirányzatainak helyreállítását, és hogy a referenciaösszeg feletti növekményeket az ügynökség teljesítményének 2007. évi teljes feladatlistáját tartalmazó munkaprogrammal való összehasonlításáról szóló pozitív értékelés elkészültéig helyezzék tartalékba; az új ügynökségek (a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Ügynökség, a Nemek Közötti Egyenlőség Intézete és az Európai Alapjogi Ügynökség) vonatkozásában – annak érdekében, hogy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja alkalmazásra kerüljön – javasolja a költségvetési tervezetben elkülönített előirányzatok törlését, különösen annak fényében, hogy az ügynökségeknek még nincs jogalapja; elvárja, hogy a Tanács tisztázza a befogadó országok hozzájárulását a már létező ügynökségek munkájához, és hogy fogadjon el kötelező érvényű közös szabványokat;

Sajátos megközelítés fejezetenként

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

16. megerősíti az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalásában kinyilvánított meggyőződését, amely szerint az egészséges, modern gazdaság alapját a tudás, a képességek, a kutatás-fejlesztés, az innováció, az információs társadalmat szolgáló technológiák, valamint a fenntartható közlekedési és energiapolitika képezik, és létfontosságúak a munkahelyteremtés tekintetében; úgy határoz ezért, hogy elutasítja egyes kulcsfontosságú költségvetési tételek összegét az EU gazdaságának versenyképességének javítása érdekében csökkenteni kívánó tanácsi megközelítést; úgy határoz, hogy növeli a lisszaboni napirendhez kapcsolódó, prioritással rendelkező programok, például a versenyképességi és innovációs program, valamint a hetedik kutatási keretprogram kifizetési előirányzatait;

17. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) céljaira elkülönített előirányzatokat a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben a vártnál alacsonyabb szintre csökkentették; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság egyértelmű nyilatkozatot tegyen a TEN-T beruházásokkal kapcsolatos javasolt prioritásairól; várja, hogy megfelelő megállapodás szülessen a Tanács és a Bizottság között a transzeurópai közlekedési hálózatok és az olyan prioritással bíró projektek terén kiosztott pénzügyi támogatások szabályozásáról, amelyekhez forrásokat kell hozzárendelni;

18. meggyőződése, hogy az EU versenyképességének javítása az EU által a globalizáció kihívásaira adott reakció fontos része; úgy véli ezért, hogy az 1a. alfejezet előirányzatainak növelése egyértelmű jelzés az EU kiadásainak a jövőben kívánatos irányára vonatkozólag; emlékeztet a megfelelő állami finanszírozás szükségességére az Európai Beruházási Bank társfinanszírozásától várt tőkevonzó hatás feltételeinek megteremtéséhez; türelmetlenül várja a Bizottság és a Tanács ez irányú javaslatait; hangsúlyozza, hogy kívánatos lenne az Európai Beruházási Alap jegyzett tőkéjének felemelése az új megbízatások (többek között a versenyképességi és innovációs keretprogram) 2007-es hatálybalépése alkalmából, valamint a technológiaátadással kapcsolatos projektek vonatkozásában a Parlament, a Tanács és a Bizottság által kért új műveletek finanszírozására;

19. folyamatosan hangsúlyozza a Galileo-program rendkívüli technológiai és gazdasági jelentőségét; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy ez a program az új többéves pénzügyi keret egész időtartamára alul van finanszírozva, és felkéri a Bizottságot, hogy idejében keressen megfelelő tartós megoldást a program sikerének biztosítására;

1b. alfejezet – Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért

20. tudomásul veszi, hogy a strukturális alapok és a Kohéziós Alap előirányzatai a 2007–2013 közötti többéves pénzügyi keretben a vártnál jóval alacsonyabbak, nagyrészt az Európai Tanács 2005. decemberi ülése következtetéseinek eredményeképp; úgy véli ezért, hogy az előzetes költségvetési tervezet előirányzatait vissza kell állítani; hangsúlyozza a nemzeti programok lehető leggyorsabban történő létrehozásának és jóváhagyásának fontosságát most, hogy megszületett az új intézményközi megállapodás; hangsúlyozza a kohézió, mint az EU politikai prioritásai egyikének fontosságát; úgy határozott, hogy a politikai prioritásokkal összhangban növeli a kohézióhoz kapcsolódó kifizetési előirányzatokat;

21. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb mutassa be a szükséges szövegeket és kezdeményezzen eljárásokat annak érdekében, hogy forrásokat irányozzanak elő a 2007. évi költségvetési évben az Írországért Nemzetközi Alap számára; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tisztázza a békeprogram jogalapját;

2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

22. megjegyzi, hogy 2007 lesz az első olyan év, amikor a közös agrárpolitika (KAP) legutóbbi reformját teljes mértékben végrehajtják; sajnálatát fejezi ki a Tanács által a fűnyíróelv alkalmazásával, számviteli kritériumok alapján és a Parlament prioritásainak figyelmen kívül hagyásával eszközölt drasztikus, 525 millió eurós csökkentés miatt a piaci kiadások terén; felhívást intéz ezért arra vonatkozólag, hogy állítsák vissza az előzetes költségvetési tervezet számait;

23. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai vidéki gazdaság újrastrukturálására, modernizálására és diverzifikálására vonatkozó komoly igények ellenére a vidékfejlesztésre előirányzott források reálértéken csökkentek; úgy véli, hogy bizonyos forrásoknak a közvetlen agrártámogatásokból (a KAP „első pillére”) a vidékfejlesztés céljaira történő önkéntes átcsoportosítása nem jelent megfelelő eszközt a e helyzet orvoslására; ezzel összefüggésben súlyos fenntartásait fejezi ki a Bizottságnak a közvetlen agrártámogatásokból a vidékfejlesztéshez történő, akár 20%-os önkéntes modulációra irányuló jelenlegi javaslatával kapcsolatban;

3a. alfejezet – Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

23a.    rámutat, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség különös tekintettel az alapvető jogok előmozdítására, a közös menekültügyi és migrációs politika meghatározására és a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra – az Unió egyik legfontosabb prioritása; ennek megfelelően úgy határoz, hogy növeli az e területre, különösen pedig az Eurojust számára előirányzott forrásokat. Az Eurojust a tagállamok között az igazságügyi együttműködés egyetlen szerve a büntetőjog területén, amelynek növekvő hatékonyságát tovább kell erősíteni;;

24. úgy véli, hogy az Unió külső határainak integrált igazgatása a jelenleg sürgős és fokozott támogatást igénylő célok egyike; ennek megfelelően támogatja a Külső Határok Alap rendelkezésére bocsátandó források növelését; növeli a FRONTEX-ügynökség rendelkezésére bocsátandó források mértékét; megismétli már többször kinyilvánított kérését, hogy az Europolt helyezzék közösségi alapokra az ügynökség hatékonyságának, valamint a felette érvényesítendő demokratikus és bírósági felügyelet javítása érdekében;

3b. alfejezet – Polgárság

25. emlékeztet a szubszidiaritás elvének fontosságára a kultúra, az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika terén, és úgy véli, hogy a sokféleség tiszteletben tartása a hatékony kommunikációs politika az első feltétele annak érdekében, hogy az EU és a polgárok közelebb kerüljenek egymáshoz; úgy véli, hogy az új kommunikációs eszközöket jobban fel lehetne használni annak érdekében, hogy a különböző politikai gondolkodású európai politikai döntéshozók megosszák egymással ötleteiket; sürgeti, hogy a Bizottság tegye egyértelművé az ún. D-terv (a demokrácia, dialógus és diszkusszió D-terve) költségvetési vonzatait és a keretében kivitelezendő fellépéseket; felhívja a Bizottságot, hogy amellett, hogy közli a cselekvés EU költségvetésből történő támogatásának tényét, az interneten tegye közzé a kommunikációs politika területén végzett összes cselekvés vonatkozásában a támogatások elosztásának részleteit (összegek és kedvezményezettek);

4. fejezet – Az EU mint globális partner

26. úgy véli, hogy az EU képes és köteles is gyorsabban és stratégiai megközelítéssel fellépni a globalizáció folyamatának magabiztos kezelésére; az EU tevékenységeinek a külpolitika, a fejlesztés és a humanitárius segélyek, valamint az Indiához és Kínához hasonló fontos feltörekvő országokkal való üzleti és tudományos csereprogramok területén – közösségi programokkal – való előmozdítása érdekében javasolja az előzetes költségvetési tervezet számainak visszaállítását és egyes költségvetési tételek esetében a kifizetések növelését;

27. megjegyzi, hogy az EU külső fellépéseinek új jogi kerete szintén új költségvetési struktúrát igényel; általában üdvözli az eszközök egyszerűsítését és az azzal kapcsolatban javasolt új költségvetési nómenklatúrát; ugyancsak üdvözli a demokrácia és az emberi jogok előmozdítására létrehozott külön eszközt, amely az előzetes költségvetési tervezet nómenklatúrájának módosítását igényli; nem fogadja el ugyanakkor, hogy a javasolt módosítások egy része csökkenti az egyes ágazatok és/vagy régiók átláthatóságát és javaslatot fog tenni a szükséges módosításokra;

28. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) tevékenységeinek bővülése nem járt együtt a demokratikus elszámoltathatóság és a parlamenti ellenőrzés javításával; a költségvetés módosítását javasolja az átláthatóság és az együttműködés javítása érdekében e tekintetben;

5. fejezet – Igazgatás

29. határozottan ellenzi a Tanácsnak a költségvetési tervezethez csatolt, az igazgatási forrásokról szóló nyilatkozattervezetekben megnyilvánuló megközelítését, amellyel 2008-ban 200 álláshely megszüntetését javasolja az EU intézményeiben, elsősorban a Bizottságban, 2008 és 2010 között pedig további 500 álláshely megszüntetését;

30. úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által a Bizottság igazgatási kiadásai vonatkozásában – a létszámtervet is beleértve – tett csökkentéseket az intézmény megfelelő működése érdekében; ugyanakkor 50 millió eurót tartalékba helyez az alábbi négy feltétellel:

· kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy 2007. április 30-ig történjen meg az intézmény átvilágítása, amely a humánerőforrás-igények középtávú értékelésére, és a Bizottság támogató és koordinációs feladatokat végző alkalmazottairól szóló részletes jelentésre is kiterjed;

· kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a keretmegállapodással összhangban továbbfejlesztett eljárást dolgoznak ki a Parlament jogalkotási és költségvetési prioritásainak figyelembe vételére az intézmény jogalkotási és munkaprogramjában annak érdekében, hogy az Unió munkaprogramját 2007 februárjában bemutathassák a Parlamentnek;

· az Unió szabályozási környezetének egyszerűsítésével kapcsolatos közös programról szóló megállapodás;

· kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy megtörténjék a hátralévő rendeletek felülvizsgálata, beleértve a Bizottságnak az uniós jogszabályok nemzeti jogba való átültetésével kapcsolatos tevékenységeiről szóló jelentését is a versenyképesség megerősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének biztosítására;

31. úgy véli, hogy az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalának (EPSO) radikális változtatásokat kell végrehajtania működési módszereiben annak érdekében, hogy az intézmények számára gyorsabban és nagyobb számban tudjon olyan jelölteket biztosítani, akik jobban megfelelnek az intézmények igényeinek;

32. Tudomásul veszi a szakbizottságok által megszavazott, a jelen állásfoglaláshoz mellékletként csatolt véleményeket;

****

33. utasítja elnökét, hogy az általános költségvetési tervezet III. szakaszához fűzött módosító indítványokkal és javasolt módosító indítványokkal együtt továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a többi érintett intézménynek és szervnek.

• [1]  HL L 253., 2000.10.7., 42.o.
• [2]  HL L 248., 2002.9.16., 1.o.
• [3]  HL C 139., 2006.6.14., 1.o.
• [4]  HL C 172., 1999.6.18., 1.o. A legutóbb a 2005/708/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal módosított megállapodás (HL L 269., 2005.10.14., 24. o.).
• [5]  E napon elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0221.

INDOKOLÁS

a tartalmi és eljárási szempontokról

„Ha egy ötletet érdemes egyszer felvetni, érdemes kétszer is.”

Tom Stoppard

1. A jelenlegi helyzet

2005. december 15-én az Európai Parlament második olvasatban elfogadta a 2006. évi költségvetést. Ez volt a 2000 és 2006 közötti időszakra szóló pénzügyi terv utolsó költségvetése.

A kötelezettségvállalási előirányzatok összege 121 190 millió euró, ami 4,5%-os növekedést jelent 2005-höz képest. A kifizetési előirányzatok 5,9%-kal 111 969 millió euróra emelkednek, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,01%-át jelenti.

A 2006-os pénzügyi terv felső határa alatti keret 2 505 millió euró a kötelezettségvállalásoknál és 7 323 millió euró a kifizetéseknél.

Ahogy a 2000–2006 közötti időszakra szóló pénzügyi terv legtöbb költségvetésénél, itt is igénybe vették a rugalmassági eszközt. A 4. fejezet (Külső fellépések) felső határa 275 millió euróval nőtt, különösen Irak helyreállítása (100 millió euró), az indiai-óceáni szökőár által érintett országoknak nyújtott helyreállítási segély (95 millió euró), a cukorról szóló jegyzőkönyv támogatása (40 millió euró) és a KKBP (40 millió euró) miatt.

Az első kérdés, amellyel a 2007. évi költségvetés általános előadójának foglalkoznia kell, annak megválaszolása, hogy a 2007. évi költségvetési eljárás milyen keretek között folyjon. A jelenlegi helyzet a következő:

· A Bizottság 2004. júliusában mutatta be az új pénzügyi tervre és intézményközi megállapodásra vonatkozó első javaslatokat[1], amelyeket a 2006 végén lejáró közösségi programok megújítására irányuló számos jogalkotási javaslat követett.

Az új „Barroso-bizottság” támogatta az úgynevezett „Prodi-csomagot”.

· 2005. június 8-án az Európai Parlament elfogadta az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalási pozícióját[2].

2005. december 17-én az Európai Tanács végül megállapodott a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretről. 2006. január 18-i állásfoglalásában az Európai Parlament „jelenlegi formájában elutasítja az Európai Tanács következtetéseit”, de jelzi, hogy hajlandó az egyes álláspontokból kiinduló, építő jellegű tárgyalásokba bocsátkozni a Tanáccsal.

· 2006. február 1-jén a Bizottság bemutatta az intézményközi megállapodásra irányuló javaslatnak az Európai Parlament 2005. december 1-jei állásfoglalásában kért felülvizsgált változatát. A Parlament egye kéréseit és az Európai Tanács következtetéseit magában foglaló felülvizsgált javaslat képezi a következő intézményközi megállapodásról folytatott tárgyalások új alapját. Számadatokat nem tartalmaz.

A három intézmény kifejezte az osztrák elnökség alatt – lehetőleg 2006 áprilisában–májusában – megállapodás elérésére törekvő közös szándékát.

5. Az előadó nem felejti el, hogy nemcsak hogy nem születhet pénzügyi terv az Európai Parlament hozzájárulása nélkül, hanem a következő pénzügyi tervről kötendő megállapodás szorosan kapcsolódik az intézményközi megállapodásról kötendő megegyezéshez.

Megjegyzi, hogy a jelenlegi szakaszban a Bizottság javaslata nem veszi figyelembe teljes mértékben a Parlament kéréseit, ahogy azt a közelmúltban a Költségvetési Bizottság hangsúlyozta, továbbá a Tanács mandátuma sem világos még.

2. Az új pénzügyi időszak első költségvetése

6. Nem szabad elfelejteni, hogy a többéves pénzügyi keret nem többéves költségvetés. Ennek megfelelően most, amikor az EU jogalkotásának 90%-a – a legtöbb együttdöntési eljárásban – megújul 2006 után, az előadó tudatában van annak, hogy az éves eljárásban meg kell hagyni egy bizonyos mozgásteret.

7. Amennyiben a következő pénzügyi tervről/intézményközi megállapodásról megegyezés születik, a jogalkotási eljárásokat az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 18-i „Iránymutatások a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos jogalkotási javaslatokhoz” című dokumentumában[3] foglalt rendelkezésekkel összhangban fogják véglegesíteni.

„Miután megegyezés születik az intézményközi megállapodásról, az Európai Parlament és a Tanács a Bizottságnak a megfelelő jogalkotási alapok módosítására irányuló javaslatai alapján megállapodik az Európai Parlamentben és a Tanácsban függőben lévő egyes jogalkotási javaslatok pénzügyi keretéről és folytatja azok végleges elfogadását.”

8. Bár a következő pénzügyi tervben foglalt főbb politikai programokat a jogalkotási eljárásokkal összefüggésben fogják megállapítani, az előadó:

· úgy véli, hogy – miután megegyezés születik a pénzügyi keretekről – a 2007-es költségvetési eljárás valódi alkalmat nyújthat a finomhangolásra és az elsődleges célok megállapítására; úgy ítéli meg, hogy az éves költségvetési eljárást fel lehetne használni arra, hogy a Parlament elérje elsődleges céljait a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban;

· meggyőződése, hogy a költségvetésnek nem szabad a polgárok szemében csupán a gazdag és szegény országok közötti kapcsolatokat jelentenie, ahogy a globalizáció jelensége egyre áthatóbb lesz a politikai döntéshozatali folyamatban, hanem fel kell használni annak bemutatására is, hogy milyen európai többletérték keletkezik a polgároknak a gyorsan változó világban tapasztalható új kihívásokkal kapcsolatos elvárásaira válaszoló modern politikák számára;

· határozott célja a költségvetés végrehajtása tekintetében az adófizetőket érintő mennyiségi és minőségi szempontok optimalizálása számos különprogram költséghatékonysági elemzése révén; továbbá meg kívánja ragadni az új pénzügyi időszak első költségvetéséből származó alkalmat arra, hogy a 2004 júliusában elfogadott együttes nyilatkozattal összhangban növelje a pénzügyi tervezés jelentőségét;

· valószínűnek tartja, hogy a 2007. évi költségvetés alkalmat fog adni arra, hogy felvessük a pénzügyi tervben nem teljesen megválaszolt, de a felülvizsgálati folyamatban teljes mértékben figyelembe veendő kérdéseket.

3. Következmények a 2007. évi költségvetés tekintetében

A fő irányvonal: megegyezés az intézményközi megállapodásról és a pénzügyi tervről 2006 áprilisában–májusában

9. A 2007. évi költségvetés előadója reméli, hogy sikerrel fognak járni Reimer Böge, intézményközi megállapodásért és pénzügyi tervért felelős előadó és a Költségvetési Bizottság tárgyalások lezárására irányuló erőfeszítései, de ezek a tárgyalások nagy mértékben függenek a Tanácsnak az Európai Parlament által gondosan megfogalmazott kérések iránti nyitottságától.

10. Ebben a tekintetben legalább az Európai Parlament részéről a cél az, hogy tartós intézményközi megállapodást lehessen elérni és pénzügyi tervet elfogadni ahelyett, hogy gyorsan kötnénk egy nem kielégítő megállapodást. Bár az előadó kívánatosnak tartja, hogy a megállapodás 2006 áprilisában–májusában megszülessen, nem csupán ezt a forgatókönyvet kell figyelembe venni. Még ha most a pénzügyi kerettel kapcsolatban maradnak is bizonytalanságok, az éves költségvetési eljárásnak mindazonáltal egyértelmű alappal kell rendelkeznie, amelyre építve tovább lehet haladni.

11. Az intézmények által az éves költségvetési eljárás tekintetében megállapított szokásos menetrend szerint a 2007. évi költségvetés előkészületi munkálatai folyamatban vannak. A Bizottság március 14-én tervezi az éves politikai stratégia, míg május 3-án az előzetes költségvetési tervezet (EKT) elfogadását.

Az alternatív irányvonal: a 2006. májusi megegyezés elmaradása esetére

12. Az intézményközi megállapodás 26. cikke rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha nem születik megegyezés az új pénzügyi tervről/intézményközi megállapodásról:

„Amennyiben a költségvetési hatóság két ága nem jut egyetértésre az új pénzügyi tervre vonatkozóan és a meglévő pénzügyi tervet kifejezetten nem nyilvánítja megszűntnek egyik ebben a megállapodásban részes fél sem, akkor a meglévő költségvetési tervben szereplő utolsó év felső határait igazítják ki a 15. pont alapján, az ott meghatározott összegekre a korábbi időszak átlagos emelkedési mértékét alkalmazva, az Unió bővítésének figyelembevételével kapcsolatos kiigazítások nélkül. Ez az emelési mérték nem haladhatja meg a Közösség nemzeti össztermékének az érintett évben tervezett növekedési ütemét.”

13. Az új pénzügyi tervről megkötendő megállapodás hiányában a Bizottság elfogadhatja az éves politikai stratégiát, mivel annak célja a főbb prioritások megállapítása a jövő évre és a végrehajtásukhoz szükséges források megbecslése. Más azonban a helyzet az EKT tekintetében, mert ahhoz a számadatokkal kapcsolatos döntés szükséges.

14. Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy – mivel az éves és többéves eljárások párhuzamosan zajlanak – különböző lehetőségeket kell megvizsgálni a megállapodás áprilisi–májusi elmaradása esetén. A jelenlegi körülmények között két lehetőség van:

a) A Bizottság a meglévő felső határok (2000–2006 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv) alapján az intézményközi megállapodás 26. cikkében foglalt eljárás alkalmazásával[4] elkészíti az EKT-t.

b) A jelenlegi intézményközi megállapodást felmondja az Európai Parlament vagy a Tanács. Ebben az esetben a Szerződésnek az éves költségvetésre vonatkozó rendelkezései (272. cikk) alkalmazandók.

15. Politikai szempontból a 26. cikk nem működőképes és nem elfogadható az Európai Parlament számára, ahogy arra Reimer Böge, a pénzügyi tervért felelős előadó rámutatott 1. sz. munkadokumentumában[5], mert:

a) ennek az automatikus mechanizmusnak a több éven keresztül történő használata a nem kötelező kiadások csökkenéséhez vezet,

b) a jelenlegi pénzügyi terv szerkezete nem megfelelő a Bizottság által azonosított és a Parlament által is támogatott elsődleges célok (azaz a lisszaboni stratégia) hangsúlyozásához,

c) az EP nem használhatja a 7. fejezetben szereplő előirányzatokat (előcsatlakozás),

d) a meghosszabbítás kiindulópontja – a 2006-ra szóló pénzügyi terv – a 25 tagú EU-n alapszik, míg 2007-től kezdődően a pénzügyi terv a 27 tagú EU-ra fog vonatkozni.

16. Az előadó elismeri, hogy a Parlament kényes helyzetben találja magát, amikor nagy jelentőségű jogi kötelezettségekről és politikai döntésekről van szó, de úgy véli, hogy az Európai Parlament nem kockáztathatja, hogy a 26. cikk rendelkezései korlátozzák. Nem láthatja előre a következő pénzügyi tervről/intézményközi megállapodásról folyó tárgyalások eredményét sem.

17. Február 7-i feljegyzésében az Európai Parlament Jogi Szolgálata megvizsgálja a tárgyalások kimenetelével kapcsolatos bizonytalan helyzetet. A Jogi Szolgálat szerint az intézményközi megállapodás felmondásának „2006 elején” kell bekövetkeznie, tiszteletben tartva az intézmények közötti lojális együttműködés alapelvét. A későbbi felmondás a jövőbeli intézményközi megállapodás hallgatólagos elfogadását jelenthetné az Európai Parlament részéről. Ahogy azt a Jogi Szolgálat véleménye sugallja, az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek fenn kell tartania annak lehetőségével kapcsolatos álláspontját, hogy felmondja a jelenlegi intézményközi megállapodást, mielőtt megegyezés születik az új intézményközi megállapodásról.

18. Az előadó azt javasolja, hogy mihelyt megerősítésre kerül, hogy a 26. cikk jelenlegi formájában (a pénzügyi terv 1b. táblázatának automatikus meghosszabbítása) nem jelent választási lehetőséget, az Európai Parlamentnek is ezt az álláspontot kell képviselnie az EKT bemutatása előtt, különösen akkor, ha a 2006. március 21-i második háromoldalú megbeszélés azt mutatja, hogy nem lehet megállapodást elérni. Az állásfoglalásról folytatott szavazást követően a Parlament elnöke levelet küldhetne a Bizottság elnökének és a Tanács elnökének, amelyben tájékoztatja őket az Európai Parlament azon határozatáról, amelyben megerősíti akaratát a folyamatban lévő tárgyalások folytatására azok kimenetelétől függetlenül. A valóságban ez a határozat megerősítené azt, hogy a Parlament elutasítja a jelenlegi pénzügyi terv mechanikus folytatását.

Kapcsolat a bővítéssel

19. A 2006-os évet követő átmeneten túl az előadó fel kíván vetni egy másik kérdést is, amely hatással van a 2007-es éves költségvetésre és a bővítéshez kapcsolódik.

A Bulgária és Románia csatlakozásával kapcsolatos előrejelzések egy olyan politikai döntésen alapulnak, amelyet az Európai Parlament hozzájárulásával jövő nyár előtt kell meghozni.

20. Bár a Bizottság javaslatát a 27 tagú EU-ra alapozta, nem lehet megállapodást kötni egy olyan költségvetésről, amely 27 országra szól azelőtt, hogy hivatalos döntés nem születik a bővítésről. Ezért az előadó úgy ítéli meg, hogy – új pénzügyi tervvel vagy anélkül – a Bizottságnak a 25 tagú EU-ra kell bemutatnia az EKT-t, és mihelyt a csatlakozás hivatalossá válik, módosító indítványt kell benyújtania hasonlóképpen, mint 2004-ben a 10 tagország csatlakozásakor.

Következtetések

21. A jelen dokumentum alapján az előadó felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy:

· hangsúlyozza, hogy lényeges, hogy a Bizottság mozgásteret hagyjon az éves eljáráshoz, sürgetve a Bizottságot az együttes döntéseket tiszteletben tartó, de az éves eljárás természetes fejlődését elegendő mértékben figyelembe vevő keretet hagyó EKT előterjesztésére, amennyiben megállapodás születik az intézményközi megállapodásról/pénzügyi tervről;

· járuljon hozzá ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek fenn kell tartania annak lehetőségével kapcsolatos álláspontját, hogy felmondja a jelenlegi intézményközi megállapodást és különösen annak 26. cikkét, a jelenlegi rendszer automatikus meghosszabbításának elkerülése érdekében;

· kérje fel a Bizottságot, hogy amennyiben április/május előtt nem születik megegyezés az új intézményközi megállapodásról, terjesszen elő előzetes költségvetési tervezetet a Szerződés 272. cikke alapján az alternatív forgatókönyvek kizárása nélkül, ahogy azt Böge úr az általa készített 1. sz. munkadokumentumban jelezte;

· kéri a Bizottságot, hogy az EKT-t 25 tagállamra készítse el, amíg Bulgária és Románia csatlakozása hivatalossá nem válik.

a 2007-es költségvetés politikai prioritásairól

"A képzelet fontosabb, mint a tudás."

Albert Einstein

1.        HÁTTÉR

1.   Az Európai Unió költségvetésének első évei az 1970-es években főként a KAP fejlesztésével teltek. Ezt követően a strukturális alapok domináltak az 1980-as években, nem utolsó sorban, hogy segítsék az új földközi-tengeri országok átmenetét. A tempó megváltozott a berlini fal leomlásával, és a Szovjetunió összeomlásával, amikor is külső programokat fejlesztettek ki a közép- és kelet-európai infrastruktúrák számára nyújtott támogatással olyan intézkedések, mint a Phare vagy a Tacis révén.

2.  Ez utóbbi időszakban, 1984-től kezdődően óriási lépésekre került sor az 1957-es Római Szerződés alapjairól kiindulva, nem kevesebb, mint húsz éven belül négy szerződésmódosítással, - az Egységes Európai Okmány, Maastrich, Amsterdam majd Nizza - , amely a világtörténelem azon periódusa, ahol az önkéntes szuverenitás-megosztás a leggyorsabban ment végbe. A változások nemcsak új hatásköröket vezettek be az Európai Unió számára, hogy olyan politikákat irányíthasson, mint az egységes piac, az egységes valuta, a környezet és a kialakuló külpolitika. A pénzügyi terv egy szintén 1984-ben induló olyan keret létrehozásának eszközévé is vált, amelyben a kiadásokat hosszú távra irányozhatták elő a gyorsan fejlődő Európa számára.

3.  Időközben a világ sem állt egy helyben. A berlini fal 1989 novemberi leomlása megkezdte az Európai Unió közép- és kelet-európai bővítésének folyamatát, amely Unió még két keleti országot, Bulgáriát ás Romániát továbbra is vár soraiba, amire várhatóan 2007 januárjában kerül sor. Emellett óriási technológiai fejlődés ment végbe, ami jelenleg is újrarajzolja a globális piacot. A világháló a böngésző-rendszer 1995-ös bevezetését követően mindössze egy évtizeddel alapjaiban átalakította nemcsak azt, ahogy az emberek dolgoznak, illetve üzletet kötnek, hanem több mint kétmilliárd fogyasztót hozott a globális piacra. Ennek eredményeképpen a határok elmosódnak, a verseny koncentráltabbá és keményebbé válik az európai országok számára, mint az EU történetében bármikor.

4.  A globalizáció nem egy új jelenség, hanem az élet velejárója, ahogy a közelmúltban egy vezető ipari vezető megfogalmazta, "Ez olyan fizikai, politikai, társadalmi, kulturális, nyelvi és egyéb határok fokozatos és világméretű felszámolásának jelensége, amelyek gazdasági régiókat, kulturális vagy tudományos közösségeket, politikai rendszereket és egyéb egységeket választanak el". Az ebből következő globális verseny intenzitással együtt merül fel az a központi kérdés, amely a vállalkozók és társadalmak azon képességére vonatkozik, hogy tudnak-e megfelelő módon alkalmazkodni a folyamatban lévő változásokra. Miközben a legtöbb vállalkozás meg tud birkózni a globalizációban rejlő kihívásokkal, kevésbé bizonyos az, hogy a társadalmak milyen sikerrel tudnak ehhez alkalmazkodni. Kétségtelenül nagy az igazságtartalma annak a mondásnak, miszerint a kormányokon kívül mindennek nemzetköziesítése zajlik.

   Egyre hevesebbé válik az a politikai vita, mely Európa ezen tendenciákhoz való alkalmazkodásáról szól, különösen az alkotmányról szóló szerződés kapcsán leadott francia és holland szavazatok fényében. Egyre növekvő mértékben Európa versenyképességének elsődleges prioritásaiként ismerik el az olyan kérdéseket, mint például a kutatásba történő beruházás és az innováció elősegítésének elengedhetetlen szükségessége, illetve az olyan megfelelő környezet biztosítása, amelyben a kis- és középvállalkozások virágozhatnak. Továbbra is világos megoldásokat követel meg annak sürgős szükséglete, hogy hosszútávú energiaellátást és az ezzel kapcsolatos környezeti tényezőket kell biztosítani. Nem utolsó sorban a demográfiai változás és a bevándorlás hatása lesz egyre nagyobb fontosságú téma az európai politika-csinálók szármára. Európának nemcsak hogy kezelnie kell a globalizáció folyamatát, meg kell próbálnia annak az élére állni.

 Miért kell ezeket a tárgyköröket az éves költségvetésről szóló kiemelt dokumentumban tárgyalni? Az ok egyszerű. Mivel az EU a végére ér az új pénzügyi tervről szóló vitáinak, amely pénzügyi terv valószínűleg 2013-ig tart majd, elengedhetetlen, hogy a politika-csinálók arra koncentráljanak, hogy melyek lesznek az EU számára az elkövetkezendő években a valódi kihívások, és azok ne legyenek korlátozva azokra a régi beidegződésekre, hogy mik voltak a prioritások egy évtizeddel ezelőtt. Az új pénzügyi terv első költségvetésének természetében stratégiának kell lennie, azzal, hogy azon külső és belső politikák területeire koncentrál, ahol a finanszírozás jelentős változást hozhat, és és ahol az ár-érték arány valóban megfelelő. Ez különösen fontos, ha az Unió esetlegesen elfogadja a pénzügyi tervet, amely sokkal inkább egy tartós művelet, mintsem a politikai hozzáállásban bekövetkező alapvető változás.

 A következő hét évre javasolt jelenlegi pénzügyi terv kritikai értékelése rámutat arra, hogy a globális kihívások soha nem voltak nagyobbak, azonban elégtelenek azok az erőforrások, amelyek valószínűség szerint rendelkezésre állnak ezek kielégítésére, különösen a kutatás és fejlesztés területén. Ez sokkal inkább az 1990-es évekre szóló pénzügyi terv, mintsem a huszonegyedik századra. Ez mindennél fontosabbá teszi annak biztosítását, hogy 2008-2009-ben részletes felülvizsgálatra kerüljön sor a következő évtizedről szóló kiadási prioritások megfelelő előkészítésével.

  Ezért véli úgy az előadó, hogy a 2007-es költségvetésről szóló vitának a következő három irányvonalat szem előtt tartva kell előre haladnia:

– Politikai prioritások

– Minőségi érték a pénzért

– Felülvizsgálatra való felkészülés megkezdése

2.        A 2007 -ES KÖLTSÉGVETÉSRE VONATKOZÓ POLITIKAI PRIORITÁSOK

      2007-re az új pénzügyi terv első éves költségvetése terén az előadó az alábbi prioritásokat fogalmazza meg:

–       Külkapcsolatok – az EUs szerepe a globalizált világban

§ Partnerségi/együttműködési megállapodások

§ Európai szomszédsági politika és előcsatlakozási eszközök

§ Fejlesztési politika, demokratizálódás és emberi jogok, közös kül- és biztonságpolitika

–       A biztonsági dimenzió -

§ Külső, pl. energia biztonság, terrorista fenyegetések

§ Belső, pl. határellenőrzések, bevándorlás

–  Belső politikák -

§ Lisszaboni napirend, beleértve a kutatást és fejlesztést

§ Környezetvédelem

§ Polgárok és kommunikáció

– Ügynökségek

2.1.     Külkapcsolatok

Bevezetés:

    Az EU külkapcsolati politikái a 2000-2006-os időszak során számos többek között költségvetési kihívással néztek szembe. Nemcsak a rendelkezésre álló források kerültek óriási nyomás alá a hagyományos politikák költségvetésére vonatkozó váratlan követelések miatt, amelyeket a nemzetközi fejlemények hoztak magukkal az idők során. Emellett új kihívások új politikákhoz vezetnek, amelyek további kiadások szükségletét teremtik meg egy olyan világban, amely nagyon eltér az egy évtizeddel ezelőttitől.

Ironikusnak tűnik, hogy az Európai Tanács a 2007-2013-as pénzügyi tervről olyan közös álláspontot fogalmazott meg, amely a Bizottság eredeti javaslataihoz képest a külső eszközök mintegy 20 %-os csökkentését írja elő, miközben az EU-tól még mindig azt várja, hogy végre döntő lépéseket tegyen annak érdekében, hogy "globális szereplővé" váljon.

    Az előadó meg van győződve arról, hogy a 2007-re vonatkozó jelentős költségvetési prioritásnak aktív részvételen keresztül támogatnia kell Európának a világ többi részével fenntartott kapcsolatát. Itt az idő, hogy az EU több energiát fordítson annak megállapítására, hogy mi zajlik határain túl, és hogy megtanulja, hogy politikája kapcsán milyen következmények vannak. Ennek során a többi országhoz és különösen a szomszédainkhoz érkezett üzenetnek a már meglévő megállapodásra kell épülnie, (úgy mint a Kelet-Európában és a Balkánon kötött társulási megállapodások, valamint a barcelonai folyamat déli irányban, valamint a keleti irányban folytatott stratégiai partnerség). Korlátozott költségvetési feltételek mellett meg kell határozni a prioritásokat az alábbi négy terület releváns ebben az összefüggésben:

Partnerségi és együttműködési megállapodások

Az utóbbi években egy sor stratégiai megállapodás született az Unió és harmadik országok, illetve régiók között. Ez a növekedés Európai külkapcsolatainak kiterjedésében és összetettségében részben tükrözi a globalizálódó világban jelenleg zajló változásokat és felmerülő új szükségleteket. Az előadó úgy véli, hogy ahhoz, hogy az EU maradéktalanul betöltse a hiteles globális partnerként játszott szerepét, a külkapcsolatainak mindenekelőtt olyan egységes és átívelő stratégián kell alapulnia, amely világosan meghatározza az Unió érdekeit és stratégiai prioritásait a huszonegyedik században. Egy ilyen szélesebb stratégia irányába tett első lépés lehetne a meglévő és tervezett megállapodások felmérése, azzal, hogy különös figyelmet kap azok célja, hatékonysága, és az Unió releváns érdekei és stratégiai célkitűzései.

    Ilyen háttér mellett az előadó úgy véli, hogy az EU legszélesebb, legmélyebb, és stratégiai szempontból legfontosabb partnersége, az az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott viszonyának új stratégiai alapra kell kerülnie, lehetővé téve mind azt, hogy a transzatlanti partnerek érvényesítsék közös érdekeiket, illetve reagáljanak a közös globális kihívásokra, együttesen, illetve jóval nagyobb hatékonysággal. Az uniós és az amerikai kormányzatok közös napirend alakítására vonatkozó megerősített eltökéltsége ellenére semmilyen előrehaladás nem történt a tekintetben, hogy az EU-nak az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatát a huszonegyedik századhoz igazítsák. A politikai kihívásokról és költségvetési eszközökről szóló Böge jelentésben megfogalmazottak szerint "ez a megközelítés nem tükröződik a bizottsági javaslatban, és az Európai Parlamentnek részt kell vennie az ilyen kérdésekről szóló döntésekben, amennyiben azoknak költségvetési kihatásai vannak."

Európai szomszédsági politika és előcsatlakozási eszköz

    Ezeknek a politikáknak 2007-re továbbra is nagy prioritással kell rendelkezniük: költségvetési forrásokat kell rendelkezésre bocsátani annak érdekében, hogy tovább erősödjön a demokrácia, a szabad kereskedelem és a biztonság, mégpedig elsősorban a részünkről mutatott liberális részvétel, kereskedelem és gazdasági reformpolitikák révén, valamint pénzügyi támogatások útján.

    Az együttdöntési eszközök esetében nagy fontosságú a parlament politikai befolyásának kérdése, amellyel jelenleg az adott bizottságokban foglalkoznak. Az önök előadója maradéktalanul támogatja a vezető bizottságok erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a prioritással rendelkező területekre irányítsák (ahelyett, hogy azt teljes egészében a Bizottságra és a Tanácsra hagynák a komitológiai eljárások keretében. Nagyon fontos azonban, hogy elegendő mozgástér maradjon a politikai megfontolásokra a költségvetési eljárásban: releváns ezért a Bizottság által javaslattal előterjesztendő és a Parlament által lehetőség szerint megváltoztatandó költségvetési struktúra. Az előadó úgy véli továbbá, hogy fontos a politikai "elosztási kritériumok" arra vonatkozó kérdése, hogy a szomszédsági politikai forrásokat hogyan kell megosztani az országok, politikák, régiók között, és mindez hogyan kapcsolódik össze az éves költségvetési eljárással.

    Tudatában van annak, hogy nehéz a döntések némelyikét azon együttdöntési jogi aktusok szintjén kell megoldani, amelyekkel jelenleg is foglalkoznak. Hogyan kezelnének egy negyedik fejezet alá tartozó 20 %-os csökkentést? Mi lenne a kapcsolat a három fő együttdöntési aktus pénzügyi keretei között: szomszédságpolitika, stabilitási eszköz és fejlesztési eszköz? Milyen hatással járnának ezek az előcsatlakozási eszközre és a humanitárius segélyre, amennyiben együttdöntéssel nem döntenek róluk. Ezek olyan nehéz kérdések, amelyeket csak akkor lehet megválaszolni, hogyha az új pénzügyi terv, és annak rugalmassági rendelkezései ismertté válnak.

Fejlesztési politika, demokratizálódás és emberi jogok

    Azzal, hogy a rendkívüli szegénységben élő emberek száma több mint megduplázódott az utóbbi három évtizedben az Unió számára hatékony és egységes fejlesztési politikát kell Európának a szélesebb világgal fenntartott kapcsolatában elengedhetetlen elemnek tekinteni. Az előadó szeretné megismételni a Böge jelentésben szereplő azon felszólítást, hogy elegendő forrásokat bocsássanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a szegénység csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat és legfontosabbként a Milleniumi Fejlesztési Célokat (MFC) tiszteletben tartsák. Emellett a demokrácia, a jó kormányzás és az emberi jogok elősegítését minden fenntartható fejlődés szerves részeként, illetve az MFC-k sikeres megvalósításában elengedhetetlen eszközként kell tekinteni. Ennek tükröződnie kell a költségvetés prioritásaiban.

A negyedik fejezet szerint jelenleg javasolt csökkentés alapján az előadó úgy véli, hogy fontosabb, mint valaha annak biztosítása, hogy az Unió támogatását a lehető leghatékonyabban osszák fel és hajtsák végre. Figyelmet különösen arra kell összpontosítani, hogy a külső támogatási programok eredményeinek és hatásának mérésére szolgáló mechanizmusokat javítsák, az Uniós támogatás lehető legjobb minőségének biztosítása érdekében. Az előadó emellett azt javasolja, hogy vizsgálják meg, hogyan lehet maximalizálni a közösségi támogatás hozzáadott értékét a tagállamok fejlesztési politikáinak és támogatásának összehangolása kiegészítőképessége és koherenciája javítása révén. Ebbe bele kell, hogy tartozzon az, hogy a demokratizálódással illetve emberi jogokkal kapcsolatos programokat részletesebben szemügyre veszik.

Közös kül- és biztonságpolitika

    A KKBP területén végrehajtott intézkedéseknek továbbra is nagy prioritással kell rendelkezniük annak érdekében, hogy tovább javítsák az Unió béke-, biztonság- és demokrácia fenntartásához nyújtott hozzájárulását, beleértve a konfliktus-megelőzés- és rendezés területén végrehajtott intézkedéseket. Az előadó hangsúlyozza annak fontosságát, amelyet a 2005. novemberi közös nyilatkozatban előírt új rendelkezéseknek tulajdonít, amely rendelkezésekben szerepel a politikai és biztonsági bizottságnak a soros elnökséget betöltő ország elnökével folytatott konzultációs és tájékoztatási ülései és azt várja a Tanácstól, hogy maradéktalanul tartsa be ezeket a rendelkezéseket. A konzultáció ezen összefüggésében nagy hangsúlyt helyez az európai Parlament által a KKBP-ről szóló 2006-os Brok jelentésben megfogalmazott előzetes megközelítésre, amelyet a Tanácsnak tiszteletben kell tartania. Az előadó szeretné hangsúlyozni a KKBP alapok helyes kezelésének fontosságát is és egyelőre megjegyzi, hogy a Bizottságot kritika érte a Tanács részéről bizonyos intézkedések jogszerűsége (jogi alapja) vonatkozásában. Az előadó ezért emlékeztet az Európai Parlament korábbi azon követelésére, hogy a közösségi hatáskör és kiadások − a tagállamok hatásköre és kiadásai viszonylatában − közötti szürke zónát jobban világossá kell tenni úgy, hogy az azon határok között maradjon, ami megengedhető a szerződések szerint.

2.2 A biztonsági dimenzió

Ez a dimenzió fontosságot kap az új pénzügyi terv alapján. Praktikussági okból külső és belső aspektusokra bontható.

Külső aspektusok: energia biztonság mint példa

A közelmúlt eseményei arra emlékeztettek bennünket, hogy nem vehető biztosra az energiaellátás biztonsága. Az Európai Unió rendkívüli mértékben függ külső energiakészleteitől, hiszen jelenleg szükségletének 50%-át teszi ki a behozatal. Ez az adat az előrejelzések szerint 2030-ra 70%-ra nő, ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak. Az EU olajszükségletének 77%-át, gázszükségletének 51%-át fedezik importból és növekszik majd a kereslet a harmadik országok részéről is, amelyek versenyhelyzetet teremtenek az EU tagállamai által igényelt energiaforrások iránt. Ugyanakkor az EU energiafogyasztása az előrejelzések szerint 1990-2020 közötti időszakban 22%-kal nő majd.

    Az EU olyan környezetvédelmi kihívásokkal is szembesül mint például, mint azon kyotói célkitűzés, hogy a szén-dioxid kibocsátásokat 2010-re 8%-kal kell csökkenteni. A növekvő energiaáraknak emellett közvetlen és fontos hatása van a fogyasztókra és az európai gazdaság versenyképességére. Ezen kihívásokra tekintettel a nukleáris energia relevanciáját újra kell értékelni. Az Európai Közösség emellett számos olyan energiakérdésben hozott jogszabálylépéseket, mint az elektromos-áramellátás biztonsága, bioüzemanyagok használata, a megújuló energiaforrások elősegítése, a keresletkezelési intézkedések, az energiahatékonyság javítása és az energiapiacok liberalizációja. Ezen intézkedések közül azonban a tagállamok még sokat nem hajtottak végre. "Intelligens energia Európa számára"[6] elnevezésű jelenlegi 2003-2006 közötti energiaprogram célja, hogy hozzájáruljon az európai energiapolitika három fő célkitűzésének megvalósításához: ellátás biztonsága, versenyképesség, környezetvédelem.

Belső megfontolások: határellenőrzés és bevándorlás

    Az európai polgároknak mindennapi életükben biztonságra van szükségük. Az előadó természetesen üdvözli a Bizottság azon új megközelítését, hogy az e területen meglévő eszközök és költségvetési sorok sokaságát három fő keretprogrammal helyettesítsék[7] mivel az több következetességet és átláthatóságot biztosít ezen az összetett területen.

    Tekintettel arra, hogy a Tanács több mint megfelezte a Bizottságnak a "Polgárság, szabadság, biztonság és igazság szolgáltatás " című új harmadik fejezet finanszírozására vonatkozó eredeti javaslatát (20 945 millió euróról 10 270 millió euróra) határozatokat kell hozni arról, hogy 2007-ben hol kell koncentrálni a rendelkezésre álló forrásokat. Ez a határozat még fontosabb lesz, hiszen lefekteti az alapokat az Unió belső biztonságának jövőbeni orientációjára. Az "érték/arány" fontos rendező elv lesz. Az e területen meglévő szűkös források elosztásának mérlegeléséhez emellett természetesen foglalkozni kell a bevándorlás európai polgárokra gyakorolt hatására és ennek ezért az előadó prioritásának kell lennie.

2.3.     Belső politikák

Lisszaboni napirend - kutatás és fejlesztés

    Noha a lisszaboni napirend lényeges részei egyértelműen magukban foglalnak olyan határozatokat, melyek inkább jogalkotási semmint költségvetési természetűek, mint például a szolgáltatásokról szóló irányelv, valamint az EU-szintű finanszírozás a nemzeti finanszírozást kiegészíti. A közösségi költségvetés nagyban hozzájárulhat olyan kulcsfontosságú területekhez, mint a kutatás és fejlesztés, az innovatív intézkedések a kis- és középvállalkozások számára, valamint az életen át tartó tanulás.

Az előadó úgy véli, hogy a Parlament 2006-os tavaszi tanácsi csúcstalálkozóval kapcsolatos hozzászólásának, ahogy arra a Költségvetési Bizottság a múltban rámutatott, arra kell irányulnia, hogy prioritást állítson fel a különböző intézkedések között annak érdekében, hogy a forrásokat ne aprózzák el túlságosan azzal, hogy figyelembe veszik mind a nemzeti, mind az EU-s szinten zajló fejleményeket. E tekintetben a Bizottságnak vállalnia kell annak felelősségét is, és rá kell mutatnia költségvetési szempontból is, hogy hogyan, és milyen alapon döntött az elkövetkezendő az APS és EKT terén.

    Az előadó emlékeztet rá, hogy azok a költségvetési ambíciók az általunk megvalósítani kívánt eredményekre való kihatás mellett szorosan összefüggenek a Tanáccsal a pénzügyi tervről folytatott jelenlegi tárgyalások eredményével. Ez nagyon erőteljesen érzékelhető az 1A fejezet alatt, amelynek a közösség Európa e téren tett erőfeszítéseihez történő hozzájárulásának központi részét kell, hogy képezze. A 7. kutatási keretprogramot, és a versenyképesség és verseny programot kétségtelenül megvizsgálják a költségvetési eljárás során. Emellett fel kell tenni a kérdést, hogy a javasolt Európai Technológiai Intézet hatékonyan tudja-e felhasználni az alapokat, vagy egész egyszerűen eltereli a figyelmet az olyan már meglévő projektekről mint az Európai Kutatási Tanács.

    Hangsúlyozza, hogy a magát az "innováció" ill. az "elképzelés" fogalma megérdemli, hogy minden lehetséges módon támogatást kapjon a költségvetésből. E tekintetben folyamatos hangsúlyt kell fektetni e területen e kísérleti projektekre és az előkészítő intézkedésekre.

Környezet

    A következő pénzügyi terv keretén belül a környezeti politikát a KAP-vel együtt a "Természeti források megőrzése és kezelése" című 2. számú fejezet alapján finanszírozzák majd a Bizottság azon javaslatával összhangban, amely a pénzügyi terv tematikus és láthatóbb struktúráját írja elő, amely hozzáférhető az európai polgárok számára. Az Európai Parlament pénzügyi tervben szereplő tárgyalási pozíciója[8] az Európai Unió környezetvédelmi politikáját olyan alapvető eszközként hangsúlyozza, amely hozzájárul a lisszaboni és gothenburgi célkitűzések megvalósításához. Az előadó úgy véli, hogy az elkövetkezendő időszakban a környezetvédelmi politikára vonatkozó javasolt költségvetési támogatás az Európai Uniónak vezető szerepet biztosít a világban olyan fontos területeken, mint a klímaváltozás hatásának ellensúlyozása, illetve a természeti források megőrzése. A fenntartható környezetvédelmi politika azon fő kihívások egyike, amelyek esetében valódi európai hozzáadott érték létezik.

Polgárok és kommunikáció

    Meglehetősen előrelátható volt az úgynevezett bizalmi válságra adott jelenlegi válasz. A Bizottság új politikai dokumentumokat terjesztett elő az új kommunikációs stratégiákról, amelyekben több pénzt kért azok gyakorlatban való átültetéséhez. A Tanács ezen kommunikációs sorokra a pénzek csökkentését kérte, a Parlament pedig visszaállította a felosztásokat, és olykor sikeresen megkísérelte még ezen pénzek megemelését is. Meglehetős rendszerességgel azonban azt lehet látni, hogy rengeteg kívánnivalót hagyott maga után az éves költségvetés kommunikációs sorainak végrehajtása.

    Természetesen a kommunikáció kulcstényező abban, hogy segítse a polgárokat az EU jobb megértésében. Minduntalan új koncepciók kipróbálása és új, költséges, rosszul végrehajtott stratégiák kifejlesztése helyett az előadó úgy véli, hogy alapvető mélyreható elemzést végezni a tekintetben, hogy hol megfelelő az érték/arány.

    A polgárok számára az Európai Unióban őket megillető jogokról szóló közvetlen információk, legyen szó munkavállalókról, tanulókról vagy nyugdíjasokról, nincsenek túl jól kifejlesztve. Nagy segítséget jelentene a polgárok számára, hogyha tájékoztatást kapnának azokról a konkrét előnyökről, amelyeket a közös piac mindennapi életük szármára kínál a nyugdíjjogosultságok átviteléről, a szakmai diplomák elismeréséről, vagy a más tagállamban szerzett szociális előnyök igénybevételéről. Elvont brosúrák készítése helyett az Uniónak először meg kellene próbálnia a polgárok ezen alapvető kommunikációs szükségleteit kielégíteni.

    Az előadó meg van győződve arról, hogy még mindig nem merítették ki teljesen a Bizottság és a Parlament kommunikációs tevékenységek közötti összhangban rejlő lehetőséget. Alaposabban meg kell fontolni az Európai Unió házainak azon értékét, amelyet a szűkös források hatékony felhasználásának eszközeként jelent.

Ügynökségek

    Az 1996-os költségvetésben az előadó felhozta azt a kérdést, amely annak szükségességére vonatkozik, hogy a Parlament politikai és költségvetési ellenőrzést biztosítson decentralizált ügynökségek felett. Tíz évvel később az ügynökségek száma 5-ről 25-re nőtt, az ügynökségek típusai diverzifikálódtak (decentralizált ügynökségek, szabályzó ügynökségek, végrehajtó ügynökségek). Noha a Parlament ellenőrzési hatásköreit formalizálták az új költségvetési rendeletben, az előadónak az a véleménye, hogy az EU kormányzás ilyen új formájának nem szabad úgy fejlődnie, hogy előítéletet kapcsoljon az operációs programokhoz. Ezért maradéktalanul támogatja az előadó által a 2A pénzügyi terv kapcsán megfogalmazott kérését, miszerint kötelező mechanizmust kell létrehozni az új pénzügyi keret minden fejezete alatt szereplő ügynökségek esetében.

    Az előadó szem előtt tartja, hogy az ügynökségek legtöbbjének alapító rendelkezéseit több éves alapon együttdöntés során fogadják el, miközben a költségvetés összefüggésében éves alapon meghatározott támogatásban részesülnek. A szakosodott bizottságoknak meg kell határozniuk az operációs programok finanszírozása és az ügynökségeknek juttatott pénzek közötti prioritásokat, mégpedig szoros felső határokon belül és az ABB (Politika Területi Megközelítés ) szöveg összefüggésében.

    Az előadó üdvözli a Bizottság által végül megtett javaslatot, amely az ügynökségek irányába kifejtett kemény politikára vonatkozik, és azt várja, hogy a rendelkezéseket a 2007-es költségvetési eljárás előtt határozzák meg. Az a szándéka, hogy egy konkrét munkadokumentumban fejlesszék tovább a meglévő és a jövőbeni ügynökségekkel kapcsolatban képviselt álláspontját, amely dokumentumot a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság ügynökségi igazgatókkal tartott éves ülésének keretében kell bemutatni.

3.        MINŐSÉGI ÉRTÉK A PÉNZÉRT

37.      Az Európai Tanács decemberi megállapodása világosan megmutatta, hogy megkezdődött a források utáni harc. A Tanács adatai a 2007-2013 közötti időszakra rendelkezésre álló források több, mint 15%-os csökkenését jelentenék ahhoz képest, amennyit a Bizottság szükségesnek vélt eredeti javaslatában. Az előadó számára mindenféleképpen szükséges ebben a helyzetben, hogy elkezdje megvizsgálni az Európai Unió költségvetésének minőségét. Kapunk-e értéket a pénzünkért?

38. Az előadó számára az új pénzügyi terv kezdete egy nagy lehetőséget kínál az újraértékelésre: ha egy adott program nem a sikerességéről ismert, vagy pedig már nem képez prioritást, miért ne szüntessük meg? Ugyanakkor meg kell őrizni a nyílt hozzáállást, miszerint új programokat kell bevezetni, ha azok ahhoz szükségesek, hogy az EU lépést tudjon tartani a globalizációval.

39. Az előadónak az a véleménye, hogy ha minőségi érték érkezik a pénzért, ez kiváltja a költségvetési eszközök mennyiségének hiányát. Az európai költségvetést az európai adófizetők finanszírozzák olyan tevékenységek támogatására, amelyek a várakozások szerint európai hozzáadott értéket hoznak magukkal az európai polgárok számára. Ebben az értelemben az előadó úgy véli, hogy a költségvetési hatóságra tartozik a kiadások minőségi és költségelőnnyel kapcsolatos aspektusainak megítélése. Úgy véli, hogy eljött az idő arra, hogy az európai kiadások minőségét és az értékarányt elkezdjük megvizsgálni, akkor, amikor nagyon szűk pénzügyi keretek rendkívül szűk mozgásteret biztosítanak az új intézkedések számára. Ez lesz a WD3 számú következő munkadokumentum tárgya.

40. Ahogyan az előadó B’2007-es prioritásainak megfogalmazásakor már bejelentette, hajlandó bizonyos programok költségelemzését kérni annak érdekében, hogy egyes területeken teljesítettt EU-kiadások politikai elemzését elvégezze. A cél az, hogy az EU költségvetés által finanszírozott ezen programok vagy intézkedések teljesítését kiemeljük néhány kritérium alapján:

-          megvalósította-e a politika a költségvetési hatóság által kitűzött célokat?

-          mit mutat a hatásvizsgálat az érintett finanszírozás mennyiségéhez képest?

-          a támogatás mekkora részét fordították adminisztratív kiadásokra és melyeket működési kiadásokra?

-          hatékonyan használták-e fel az emberi és pénzügyi erőforrásokat?

-          mi a programok/az intézkedés európai hozzáadott értéke?

Egy ilyen költséghaszon-elemzést és hatásvizsgálatot végre kell hajtani a 2006-os év első szemeszterében annak érdekében, hogy az Európai Parlamentnek a 2007-re vonatkozó költségvetési tervezetének első olvasata előtt sor kerülhessen az értékelésre a politikai döntésre való tekintettel. Az előadó meg van győződve arról, hogy az új pénzügyi terv lehetőséget kínál arra, hogy a költséghaszon új koncepcióját lehessen kifejleszteni.

4.        A FELÜLVIZSGÁLAT ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

41. Mind az Európai Tanács, mind az Európai Parlament kérte a következő többéves pénzügyi keret középtávú felülvizsgálatát (TPK). Az Európai Tanács 2005. decemberi következtetéseinek III: része [(79) bekezdés] a következőképpen szól:

      Az európaiak egyre gyorsuló változáson és megrázkódtatásokon mennek keresztül. A globalizáció és a gyors technológiai változás növekvő tempója továbbra is új lehetőségeket kínál és új kihívásokat jelent. Ezzel a háttérrel az Európai Tanács egyetért abban, hogy az EU-nak végre kell hajtania a pénzügyi keret átfogó újraértékelését mind a kiadások, mind a bevételek tekintetében, a modernizáció fenntartása és állandó fejlesztése érdekében.

42. Mind a Parlament, mind a Tanács osztja azt a nézetet, hogy a középtávú politikai prioritásokat meghatározó pénzügyi keretet hozzá kell igazítani a gyorsan fejlődő világhoz annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az EU számára, hogy belső szinten megtartsa politikai és gazdasági pozícióját a Lisszaboni célkitűzések teljesítése érdekében, illetve külső szinten a Milleniumi Célok megvalósítása érdekében, valamint sikeres szomszédsági politika megvalósítása céljából, és abból a célból, hogy a globalizáció folyamatában vezető szerepre tegyen szert.

43.      Az Európai Parlament felülvizsgálattal kapcsolatos aggodalma szorosan összekapcsolódik az említett felülvizsgálat időtartamával. Ezt a Parlament tárgyalási pozíciójának (3) bekezdésében[9] egyértelműen kimondják, összhangnak kellene lennie a pénzügyi terv időtartama, valamint a Bizottság és az Európai Parlament ötéves mandátumai között a demokratikus felelősség és felelősségre vonhatóság okánál fogva.

44.      A jövőbeli intézményközi megállapodás eredményének, illetve a következő pénzügyi terv tartalmának sérelme nélkül, az előadó úgy véli, hogy a 2007-es költségvetés, amely a következő időszak első költségvetése, lehetőséget kínál arra, hogy az új programokat az azon új szükségletekhez történő kiigazítások keretén belül indítsák be, amelyek az időszak első részében tűnnek fel. Ez a költségvetési folyamat során egy későbbi időpontban egy részletesebb munka-dokumentum tárgya lesz.

45.      Az EU 2008-ra tervezett kiadásai és forrásai valamennyi aspektusának felülvizsgálata valódi lehetőset kínál arra, hogy megvizsgáljuk azt, hogyan költik el pénzünket. Soha nem lesz nagyobb hajlandóság a változások elfogadására, mint az olyan időkben, amikor az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre. Csak a bevételek és kiadások átfogó újraértékelése teszi lehetővé számunkra, hogy „felrázzuk a rendszert” azért, hogy gyorsan változó világunk kihívásainak meg tudjunk felelni.

az Európai Unió politikáinak költség-haszon arányáról

„A cinikus olyan ember, aki mindennek tudja az árát,

de semminek sem ismeri az értékét.”

Oscar Wilde

1.   Az előadó a 2007-es költségvetés politikai prioritásairól szóló 2. sz. munkadokumentumában[10] hangsúlyozta az európai uniós politikák mennyiségi és minőségi aspektusai értékelésének fontosságát. A Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló jelentéstervezetében[11] a minőségi költség-haszon arányt a 2007-es költségvetés három prioritása egyikeként értékelte:

29.    javasolja, hogy kérjék a költségvetés meghatározott területeire vonatkozóan költség-haszon elemzések készítését a parlamenti bizottságok részére elkülönített források egy részének felhasználásával a végrehajtott politikák szabályosságának (a költségvetési rendeletnek való megfelelés, pénzügyi jelentéstételi rendszer) és teljesítményének (a források hatékonysága, a projektek eredményessége, adminisztratív költségek) értékelése érdekében, és vonják le az ilyen értékelések politikai következtetéseit;

2.   2006. március 14-i következtetéseiben[12] a Tanács rámutatott továbbá „annak fontosságára, hogy a kiváló minőségű tevékenységi beszámolók és a kiadásokkal kapcsolatos javaslatokra vonatkozó pénzügyi információk kellő időben rendelkezésre álljanak” […] és „fontosnak véli, hogy 2007-ben javuljon az EU költségvetésének végrehajtása”.

Célkitűzések

3.   Az Alkotmányszerződésről tartott franciaországi és hollandiai népszavazások negatív eredménye rávilágított a polgárok uniós politikákkal kapcsolatos aggodalmaira és kétségeket ébresztett az ezeket a politikákat kivitelező uniós intézmények kapacitása és jelentősége vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament mint választott testület szerepe és a költségvetési hatóság részeként gyakorolt feladatai kiemelkedő fontosságúak.

4.   Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió forrásai évek óta arányosan csökkennek, az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az EU-költségvetésből finanszírozott politikák mennyiségi és minőségi szempontból megtérüljenek.

5.   Az új periódus első költségvetéseként a 2007-es költségvetésnek kell egyengetnie a „minőségi kiadások” új kultúrájának útját. Az EU-nak a kevesebből többet kell kihoznia. Az előadó szerint e szemléletmódot 2007-ben kell bevezetni, és a következő többéves pénzügyi keret idején kell megszilárdítani a csökkentett felső határértékek és a kis mozgástér kompenzálásának eszközeként.

6.   Az 1. sz. munkadokumentumban vázoltak szerint a következő pénzügyi keretről szóló megállapodást követően azon többéves programok pénzügyi kereteit, amelyek kezdete 2007-ben esedékes, illetve amelyek jogalkotási javaslatai elbírálás alatt állnak az EP és a Tanács előtt, hozzáigazítják a különböző fejezetek rögzített felső határértékeihez.

7.   Az európai uniós jogalkotás azokat a politikaterületeket érinti, amelyek a szubszidiaritás és az arányosság EK-Szerződésben megállapított alapelveinek hatálya alá tartoznak. Az előadó szerint az új pénzügyi keret és az éves költségvetés lehetőséget ad arra, hogy számos program alapos költség-haszon elemzése révén optimalizálják a költségvetés végrehajtásának mennyiségi és minőségi aspektusait.

Módszertan

8.   A Bizottság a következőképpen határozza meg különböző értékelési funkcióit:

"a beavatkozást eredményei, hatásai és az általa kielégíteni kívánt szükségletek szerint kell megítélni".

9.   Az előadó úgy véli, kisebb hangsúlyt kell fektetni a megítélésre, és többet a beavatkozás hatásának mérésére.

10. A Bizottság által körvonalazott értékelésre különböző tevékenységeknél kerülhet sor. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) nómenklatúrájával összhangban irányulhat politikára, programra és projektre. Az értékelésnek az alábbi fontos kérdések közül kell néhányra vagy az összesre összpontosítania:

· Relevancia: mennyire megfelelőek a (projekttel, programmal vagy politikával kapcsolatos) állami beavatkozás célkitűzései a felismert szükségletek és a beavatkozás által megoldandó problémák tükrében?

· Hatékonyság: milyen eredményt (hatást) értek el a beavatkozással és – főleg – hozzájárultak-e ezek az eredmények a beavatkozás célkitűzéseinek megvalósításához?

· Eredményesség (költséghatékonyság): mennyire volt gazdaságos a különböző ráfordítások hozamként és eredményként való megtérülése? Ésszerű áron érték el a (várt) eredményeket?

· Hasznosság: összhangban vannak a beavatkozás által elért hatások a felismert szükségletekkel és a megoldandó problémákkal?

· Fenntarthatóság: tartósak lesznek az elért eredmények közép- vagy hosszútávon?

11. Az előadó szerint a 10. bekezdésben szereplő kritériumok a minőségi költség-haszon arányra, valamint az Európai Parlament következő pénzügyi tervre (2007-2013) vonatkozó tárgyalási pozíciójában meghatározott „európai hozzáadott értékre” összpontosító értékelés politikai dimenziója meghatározásának eszközei.

12. A következő értékelések különböztethetőek meg (időrendi sorrendben):

· Előzetes értékelés: a beavatkozás végrehajtása előtt elvégzett értékelés. Célja az információgyűjtés és olyan elemzések készítése, amelyek segítenek annak értékelésében, hogy az adott célkitűzések teljesíthetők-e a pénzügyi kereteken belül, hogy az igazgatási költség arányos-e a célkitűzésekkel, és hogy a felhasznált eszközök költséghatékonyak-e.

· Félidős értékelés: a beavatkozás végrehajtása közben elvégzett értékelés. Ez az értékelési típus a kezdeti ráfordításokat és eredményeket kritikusan szemléli, ami alkalmassá teszi a beavatkozás felügyelete és végrehajtása minőségének értékelésére. Fő célja, hogy segítse a felkészülést a kiigazításokra és az újraprogramozásra.

· Utólagos értékelés: a beavatkozás befejezésekor vagy azt követően elvégzett értékelés. Arra törekszik, hogy felismerje a siker vagy a kudarc tényezőit, valamint az eredmények és hatások tartósságát.

13. Az előadó véleménye szerint a fenti három elegyét kell figyelembe venni a politikai értékelés során. Bár a következő pénzügyi keret szerkezete jelentősen változni fog, különösen a fő belső és külpolitikák tekintetében (1a.-3a. és b., 4. fejezet), egy 2007 előtt kifutó program értékelésének eredménye (utólagos értékelés) hasznos lehet egy 2007-ben induló program megfelelőségének és alkalmasságának értékelése során (előzetes értékelés). A kettő közötti kapcsolatra hangsúlyt kell fektetni.

Területek

14. A 2006. március 15-i koordinátori ülésen számos politikai területre vonatkozóan elfogadták a költség-haszon elemzések alapelveit. Ezeket az elemzéseket házon belül vagy külsőleg fogják elvégezni a Költségvetési Bizottság szakértelmének részleges bevonásával. Ezen tevékenységek eredményének utólagos értékelése hasznos lesz az új programok sikerének biztosításához.

· A CIP és a különböző költségvetési eszközök KKV-k fejlesztésére gyakorolt hatása (1a. fejezet)

Az előző többéves program folytatása, amely a KKV-k támogatásának speciális eszköze volt (Többéves Vállalkozási és Vállalkozói Program, 2001-2005). Az új Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) jelentős előrelépés lesz a közösségi eszközök egyszerűsítése és ésszerűsítése, különösen a KKV-k üzleti környezetének javítása, az üzleti élet és a politikai elemzés innovációja és a KKV-k fejlesztése és koordinálása területén.

· LIFE (2. fejezet)

Új környezetvédelmi program, amely az egyetlen, kizárólag a környezetvédelemre irányuló pénzügyi eszközzé vált (célja, hogy támogassa a 6. környezetvédelmi cselekvési program prioritásait az éghajlatváltozások elleni küzdelemben, a biológiai sokszínűség csökkenésének megállításában, az emberi egészségre káros környezeti hatások minimalizálásában stb.).

· Polgárság (3a. fejezet)

Széles tárgykört foglal magában, úgymint egészség és fogyasztóvédelem, kultúra, ifjúság (oktatási programok és értékelésük), szakképzés, kultúra és nyelv, párbeszéd a polgárokkal (pl. egyesületeknek adott pénzügyi támogatás).

· Kommunikációs politika (3b. fejezet)

Hatáskör, célok, pénzügyi eszközök és eredmények.

· Tájékoztatási politika (3b. fejezet)

A pénzügyi eszközök és a politika céljainak eléréséhez szükséges mechanizmusok értékelése, különös tekintettel az Európa Házak eszközeire, feladataira és személyzetére, információterjesztés.

· A költségvetési források és a millenniumi fejlesztési célok elérését célzó eszközök vizsgálata (4. fejezet)

· A KKBP tényleges költsége (4. fejezet)

A külföldi EU-s központok hálózatának értékelése, uniós felülvizsgálatok, EK-támogatások a Dél-amerikai Közös Piac (MERCOSUR) számára, lakossági és fejlesztési irányultságú programok tematikus értékelése az EK külső együttműködése területén, különböző EK-országok stratégiái.

· OLAF

Több mint ötéves működése után és az újra kinevezett igazgató mandátumának kezdetén a Költségvetési Bizottságnak értékelnie kell e szerv költséghatékonyságát az európai pénzügyi érdekek védelme érdekében.

15. Ezek az értékelések azon a feltevésen alapulnak, hogy – bár az EU-politikák eredményeiről szóló információk számos formában elérhetőek és számos különböző forrásból erednek – fáradságos és nagyon időigényes az összes elérhető információ áttekintése, és még bonyolultabb elemezni ezeket és kivonatolni a leglényegesebb megállapításokat, amelyek fontosak lehetnek a Parlament számára jövőbeni álláspontja kialakításakor egy sajátos politikaterületen, nevezetesen a költségvetési és mentesítési eljárásokban.

16. Fontos, hogy a képviselők módot találjanak arra, hogy az EU-politikák eredményeiről szóló legfontosabb adatok összegzésén alapuló testreszabott információkat kapjanak, és következtetéseket vonjanak le.

Összegzés

17. Az általános előadó úgy ítéli meg, hogy ez az első alkalom, amikor a Költségvetési Bizottság megpróbált mélyreható elemzést adni egyes EU-tevékenységek értékeléséről. A csökkentett pénzügyi keret pedig még szükségesebbé teszi ezt a feladatot.

18. Az előadó tudatában van az uniós politikák ily módon való új megközelítése szükségességének, és mivel ez az első ilyen alkalom, a művelet talán nem fog tökéletes eredményt hozni. Mindamellett ez az új megközelítés jelentheti a fordulópontot az EU-politikák prioritásainak és hatékonyságának meghatározásában.

19. Annak érdekében, hogy tartalmukat a legjobban fel lehessen használni és következtetéseket lehessen levonni a 2007-es költségvetési eljárásra, a költség-haszon elemzéseket lehetőség szerint augusztus végéig rendelkezésre kell bocsátani, tekintettel a költségvetési rendelet előírásaira.

a 2007. évi költségvetési eljárás külső vonatkozásairól

„Senki sem külön sziget”, John Donne (1572-1631)

Bevezetés

1. Ez a munkadokumentum azokat az erőforrásokat vizsgálja, amelyek Európai Parlament rendelkezésére állnak a külső kapcsolatok terén azon nemzetközi kihívások fényében, amelyekkel az EU-nak szembe néznie egy globalizálódó világban. Az előadó két központi kérdést szándékozik felvetni:

a) Mennyire alkalmasak a tervezett EU-s külkapcsolati kiadások azoknak a külső kihívásoknak való megfelelésre, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie?

b) Melyek a 2007. évi költségvetési eljárás következményei, amelyek meghatározzák a kiadásokat az új, 2007-2013-ra szóló többéves pénzügyi terv (MFF) első évében?

2.  A munkadokumentum először áttekinti azokat a nemzetközi kihívásokat, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie. Ezután áttekinti az új többéves pénzügyi terv keretében rendelkezésre álló erőforrásokat, és azt, hogy ez a pénz hogyan kerülhet elköltésre. Végül feltesz néhány olyan kérdést, amelyet esetleg megfontolásra érdemesnek tarthatnak a képviselők a május 29-én sorra kerülő, a 2007. évi költségvetési eljárás külső vonatkozásairól szóló meghallgatáson.

Melyek a kihívások?

3.  Ahogy a globalizáció folyamat egyre rohamosabb ütemben gyorsul, úgy találja szemben magát az EU egyre több külső kihívással. Különbséget lehet tenni a „hagyományos”, azaz az Unió bővítéséhez, az EU külső határaival szomszédos országokhoz és a fejlesztési kiadásokhoz kapcsolódó kihívások, valamint az „új” kihívások között, amelyek az olyan felemelkedő gazdaságokkal kapcsolatosak, mint Kína vagy India, vagy az olyan témákhoz kapcsolódnak, mint az energiafüggőség és a globális terrorizmus. Az előadó azt is szeretné hangsúlyozni, hogy az EU külső politikáját nem szabad vákuumnak tekinteni. Sok területen együtt kell működni a nemzetközi világ kulcsszereplőivel, különösen az Egyesült Államokkal az átfogó és összehangolt külső politika biztosításához.

„Hagyományos" kihívások

4.  Az EU külső politikái és ezekkel kapcsolatos kiadási eddig az olyan kulcsfontosságú kihívások körül összpontosultak, amelyek összefüggésben voltak a bővítéssel, a szomszédos régiókkal és a fejlesztési együttműködéssel.

5.  Az elmúlt évtizedekben főleg az EU bővítésének folyamata, valamint az EU-n belüli stabilitás elősegítése, illetve az EU külső határaival szomszédos országokban a stabilitás előmozdítása voltak az EU külkapcsolati politikájának középpontjában. Az 1. táblázatból (alább) kiolvasható, hogy a következő MFF során a csatlakozást előkészítő és a szomszédsági politikák igen nagy részét (kb. 40%-át) teszik ki az EU külkapcsolati kiadásainak.

6.  Az EU külső politikájának és kiadásainak egyik fő elemét képezi, és a jövőben is fogja képezni a fejlesztési együttműködés. Az 1. táblázatból kiderül, hogy az EU külső kiadásainak kb. 30%-át valószínűleg a fejlesztési együttműködési eszköz teszi ki. Mindazonáltal nehéz volna egyetlen számmal meghatározni az EU fejlesztési együttműködési kiadásait. A humanitárius segítségnyújtás például évi nagyjából 500 millió euróba kerül. Az MFF-en kívül az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 13,5 milliárd euróval támogatja 5 év alatt az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) partner országokat. Az EU tagállamok kétoldalú csatornákon keresztül szintén nagy összegű fejlesztési támogatásokat nyújtanak.

7.  Ezek a „hagyományos” kihívások magukban foglalnak kulcsfontosságú EU hozzájárulásokat a külpolitika terén is. Az előadónak semmiképpen nem áll szándékában megkérdőjelezni azt a szerepet, amelyet az EU bővítési folyamata játszott és játszik a stabilitás, demokrácia és a jólét megteremtésében európai kontinensen. Mint ahogy az EU fejlesztési együttműködési támogatásának értékét sem, amely segít az olyan sürgető kihívásoknak történő megfelelést célozzák, mint a millenniumi fejlesztési célok.

„Új” kihívások

8.  Mindazonáltal a globalizálódó világgazdaság új kihívásokkal szembesít. Az EU külső politikáinak haladniuk kell a korral, és alkalmazkodniuk kell a globális trendek eltolódásához. Világos stratégia, és így a kihívásoknak megfelelő pénzügyi eszközök nélkül, fennáll annak a veszélye, hogy az EU pozíciója meggyengül. Jelen munkadokumentum röviden három ilyen kihívással foglalkozik:

i) A Kínához és Indiához hasonló feltörekvő gazdaságok szerepe

9.  A kínai gazdaság méretét tekintve már összehasonlítható az Egyesült Királyság vagy Franciaország gazdaságával. Kínának, a szinte kimeríthetetlen munkaerőből származó, a termelésben jelentkező versenyelőnye igen jelentős hatással van a globális kereskedelmi folyamatokra és a gyártás helyeinek meghatározására. Indiában folyamatosan fejlődik a szolgáltatási szektor, különösen az információs és kommunikációs technológiával összefüggésben, amely szintén hatással van az európai és amerikai cégek üzletvezetésére. Ezen változások hatása igen összetett. Az európai fogyasztók számára gyakorta előnyt jelentenek, azonban az alacsony hozzáadott értékű ágazatokban tevékenykedők fokozottabb versennyel szembesülnek.

10. Túlmutat jelen munkadokumentum hatókörén annak elemzése, hogy mi volna a Kína és India változó globális szerepére adandó helyes EU politikai válasz. Néhány politikai válasz inkább „belső” jellegű, mint pl. a Globalizációs Kiigazítási Alap. Azonban, a külső politikákkal kapcsolatban, a különböző témákról tartott kétoldalú csúcstalálkozók és megbeszélések rendszerén kívül és túl, az előadó úgy ítéli meg, hogy a lehetséges pénzügyi források további elemzésére van szükség az ezekkel az országokkal fenntartott hatékony partnerség elősegítése érdekében.

ii) Energia biztonság

11. A következő évtizedek során az energia biztonság kulcsfontosságú téma lesz. A magas olajárak és az orosz földgáz ellátás rendelkezésre állása voltak a fő tényezői annak, hogy az energiapolitika a tavaszi Európai Tanács központi témája lett. Az energia biztonság természetesen kapcsolódik Kínai és India világgazdasági felemelkedéséhez. A világ energiaellátásban Kína és India az EU versenytársává válik.

12. Még egyszer, jelen munkadokumentumnak nem célja a megfelelő külső és belső politikai válaszok átfogó elemzése. Ezzel együtt azonban meg kell jegyezni, hogy az energia biztonság nem képezi az EU külső kiadásainak hagyományos elemét. A költségvetési bizottság tagjait talán érdekli, hogy a pénzügyi források biztosítása mennyire áll arányban azokkal a kihívásokkal, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie.

iii) A globális terrorizmus veszélye

13. A 2001. szeptember 11-i események, és az azt követő európai, különösen a londoni és madridi terrorista cselekmények, előtérbe hozták a szabadság, biztonság és jogérvényesülés témáját. Az 1. táblázat megmutatja, hogy ezen a területen, ugyan nagyon alacsonyról indulva, de a következő MFF során az EU jelentős mértékben növeli a kiadásokat. Ehhez kapcsolódik az a kulcskérdés, hogy vajon hogyan lehet ezeket az összegeket a leghasznosabban elkölteni. A terrorista ellenes tevékenységekre költött közpénzek nagy része nemzeti belső minisztériumi és biztonsági szolgálati csatornákon keresztül jut el a felhasználókhoz. A képviselők megvitathatnák, hogy ez milyen mértékű hozzáadott értéket képez európai szinten, illetve, hogy mennyire kellene támogatni a harmadik országokkal történő együttműködést.

Senki sem külön sziget

14. Ezek az „új” kihívások nem csak az EU-ra vannak hatással. A többi fejlett ipari országnak is szembe kell néznie a világgazdasági hatalmi viszonyok változása, az energia biztonság és a globális terrorizmus jelentette kihívásokkal. Az előadó hangsúlyozza, hogy a harmadik országokkal, különösen az Egyesült Államokkal történő hatékony együttműködés lényegi része az EU ezen kihívásokkal történő megküzdésre felállított stratégiájának. A hatékony együttműködéshez azonban forrásokra van szükség. Az előadó megjegyzi, hogy az „EU-n kívüli ipari országokkal való együttműködési” kiadások rendkívül alacsonyak. 2005-ben a 19 05 02-es költségvetési tételre költött összeg kb. 16 millió euró volt.

Melyek a források?

1. táblázat: Indikatív külső politikai kiadások (millió euróban)

Fejezet	2007	2007-2013
Előcsatlakozási támogatás (IPA)	1193	10213
Szomszédság és partnerség (ENPI)	1390	10587
Fejlesztési együttműködés (DCEC)	2000	15103
Stabilitási eszköz	232	2531
KKBP	150	1740
Hitelgarancia Alap	188	1244
Sürgősségi segélyre képzett tartalék	kikerült	az MFF-ből
Egyéb	1046	8046
Összesen	6633	49463

15. A 2007-2013-ra szóló, új többéves pénzügyi tervben, amelyet az Európai Parlament május ülésén fognak elfogadni, szerepel egy kb. 50 milliárd eurós előirányzat a 4. fejezet alatti külkapcsolatokra, „Az EU mint globális partner” A táblázatban feltűntetett adatokból kitűnik, hogy az EU külső kiadásai továbbra is a „hagyományos" kihívásokra koncentrálnak. Természetesen a néhány új kihíváshoz kapcsolódó politikára szánt kiadások másik fejezet alatt szerepelnek. Például a „szabadság, biztonság és jogérvényesítés” külön fejezetet (3A) és 6,5 milliárd eurós előirányzatot kapott az MFF során. Másik példa az energiapolitika köréből a nukleáris leszerelés a „növekedést és foglalkoztatást elősegítő versenyképesség” alatt. Az erre szánt összeg az MFF-ben 1,3 milliárd euró.

Néhány kérdés a meghallgatásra

· Úgy véli-e a Bizottság, hogy harmadik országokkal és régiókkal fenntartott kapcsolatainak fényében szükség világosabban meghatározni, hogy miből is áll egy stratégiai partnerség? Ezzel összefüggésben milyen szerep jut a transzatlanti partnerségen?

· Milyen relatív fontosság tulajdonítható a „hagyományos” és „új” kihívásoknak, amelyekkel az EU-nak a 2007-2013-as időszakban kell szembenéznie? Milyen további eltolódások várhatóak? Hogyan kellene továbbfejleszteni a külső prioritási kiadásokat, például az energia biztonság tekintetében?

· Milyen lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a 2007-es költségvetési eljárásban tükröződjenek egy minél inkább jövőbe tekintő EU változó kihívásai és prioritásai?

Bevezetés

„A szegénység a forradalom és a bűnözés szülőatyja”

Arisztotelész (i.e. 384–322)

1. Ez a munkadokumentum az EK fejlesztési támogatásának és az célra rendelkezésre álló alapoknak a célkitűzéseit vázolja fel, különös tekintettel az új többéves pénzügyi keretre, amelyet a tervek szerint az Európai Parlament májusi plenáris ülése fogad el. A munkadokumentum áttekinti, hogy hagyományosan hogyan történt az EK fejlesztési támogatásainak előirányzása, és ezzel a területtel kapcsolatban számos, további elemzést feltételező kérdést vet fel. Elképzelhető, hogy ezeket a kérdéseket megvitatják a 2007. évi költségvetési eljárás külső vonatkozásairól tartott, május 29-i meghallgatáson.

Háttér

Melyek a többoldalú fejlesztési támogatások célkitűzései?

2. Az ENSZ tagországai az ENSZ 2000. évi millenniumi nyilatkozatában fogadták el a millenniumi fejlesztési célokat, amelyek átfogó célkitűzés-rendszert alkotnak a többoldalú fejlesztési politika tekintetében. A millenniumi fejlesztési célok a következők:

(a) 1. cél: a rendkívüli szegénység és éhség felszámolása

(b) 2. cél: az oktatás univerzális kiterjesztése

(c) 3. cél: a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők helyzetének megerősítése

(d) 4. cél: a gyermekhalandóság csökkentése

(e) 5. cél: az anyák egészségének javítása

(f) 6. cél: a HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem

(g) 7. cél: a környezet fenntarthatóságának biztosítása

(h) 8. cél: globális fejlesztési partnerség kialakítása

Melyek az EK fejlesztési támogatás célkitűzései?

3. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 177. cikke az EK fejlesztési politikája tekintetében 3 célkitűzést fogalmaz meg:

– a fejlődő országok – különösen a leginkább hátrányos helyzetben lévők – fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése;

– a fejlődő országok akadálymentes és fokozatos integrálása a világgazdaságba;

– a szegénység elleni harc a fejlődő országokban.

Az EU számos alkalommal kinyilvánította támogatását a fentebb említett millenniumi fejlesztési célok iránt.

Milyen alapok állnak az EK fejlesztési támogatás rendelkezésére?

4. Az EU egésze – a Közösség és a tagállamok – adja a teljes, hivatalos globális fejlesztési támogatás több mint felét: a GNI 0,36%-ának megfelelő, több mint 34,5 milliárd eurót 2004-ben. Az EU jelenlegi támogatási költségvetésének egyötödét – 2004-ben 6,9 milliárd eurót – a Közösség nevében az Európai Bizottság kezeli. Ez magában foglalja az Európai Fejlesztési Alapot (EFA), amely nem képezi a közösségi költségvetés részét. A 9. EFA 13,5 milliárd eurót biztosít afrikai, karibi és csendes-óceáni partnerországok részére. A közösségi támogatási programok az egész világra kiterjednek, kezdve az EU közvetlen szomszédaitól a világ különböző táján fekvő fejlődő országokig.

Földrajzilag hogyan történik az EK fejlesztési kiadásainak szétosztása?

5. Nem magától értetődő annak megállapítása, hogy az egyes földrajzi régiók mennyi fejlesztési támogatásban részesülnek, de a Bizottságnak az Európai Közösség 2004. évi fejlesztési politikájáról és külső támogatásáról szóló 2005-ös éves jelentése tartalmaz egy hozzávetőleges lebontást. E jelentés értelmében 2004-ben, a költségvetési kifizetések alapján a lebontás a következő volt:

Régió	Kifizetés (millió euró)	Részesedés a kifizetésekből
AKCS	2464	40%
Mediterrán	1125	18%
"Tematikus"	797	13%
Ázsia	526	8%
Balkán	510	8%
Új Független Államok	359	6%
Latin-Amerika	314	5%
Dél-Afrika	116	2%
Teljes	6211	100%

6. A kifizetések szintje az elmúlt években az egyedi programok esetében megközelítette a kötelezettségvállalások szintjét annak az EK fejlesztési források összpontosítását felváltó („dekoncentráló”) programnak köszönhetően, amely nagyobb szerepet juttat a harmadik országokban működő EK-delegációknak a források szétosztásában. A kötelezettségvállalási plafont megközelítő kifizetések természetesen kevesebb lehetőséget biztosítanak az alapok újra elosztására a régiók és programok között.

7. A táblázat harmadik sora a „tematikus” kiadásokat mutatja. Ez nyilvánvalóan nem egyetlen adott földrajzi régióra utal, hanem az olyan átfogó kérdéseket érintő tematikus programokra költött fejlesztési támogatásra, mint az emberi jogok, a természeti erőforrások megőrzése és a jó kormányzás.

„Segély kereskedelemért”– az 1 milliárd eurós ígéret

8. A G8-ak 2005. évi csúcstalálkozóján José Barroso, az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy a Bizottság 1 milliárd eurót különít el „segély kereskedelemért” kifizetésekre 2010-ig az EK fejlesztési támogatásain belül. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy e kötelezettségvállalás megfelelő elszámoltathatósága érdekében a kereskedelemmel kapcsolatos támogatásokra tematikus költségvetési tételt kellene létrehozni. Egy ilyen tematikus költségvetési tétel hiányában az EK éves kereskedelemmel kapcsolatos támogatásai teljes összege a nemzeti országprogramok kereskedelmi támogatásra fordított kiadásai összességéből adódik majd.

9. A „segély kereskedelemért” ígéret két érdekes kérdést vet fel. Először is, a „segély kereskedelemért” kiadások megfelelő elszámoltathatósága érdekében a tematikus költségvetési tétel szükségessége felveti a politikai kötelezettségvállalások átláthatósága és a fejlesztési politika különböző horizontális célkitűzéseivel kapcsolatos tematikus költségvetési tételek elburjánzása közötti kompromisszumot. Másodszor, nem hagyható figyelmen kívül a közösségi kiadások és a más kétoldalú és többoldalú támogatók kiadásai közötti koherencia. Különösen idevágó kérdés a Világbank által a szegénység felszámolására irányuló programokra helyezett hangsúly, amely programokról nemzeti szinten, a fejlődő partnerországok bevonásával születik döntés.

A következő lépések

Milyen hatással lesz az új többéves pénzügyi keret az EK fejlesztési kiadásaira?

10. A címsorok átrendezése az új pénzügyi tervben némileg megnehezíti a közvetlen összehasonlítást a 2000–2006-os pénzügyi terv és a 2007–2013-as új többéves pénzügyi keret fejlesztési támogatásra fordított kiadásai között. Általánosan iránymutatásként elmondható, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra az „EU mint globális partner” 4. címsor tervezett összege 50 milliárd euró. A fejlesztési együttműködés ebből várhatóan 15 milliárd euróra rúg majd (kb. 30 százalék). Észre kell azonban venni, hogy az EFA és a gyorssegélytartalék nem tartozik a 2007– 2013-as többéves pénzügyi keretbe. Továbbá az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ESZPE), amelyre a többéves pénzügyi kereten túl több mint 10 milliárd eurót jelöltek ki, támogatást nyújt az EU-val szomszédos vagy az EU közelében fekvő szegényebb országok számára.

Az EK gazdasági és együttműködési eszközeinek jövője

11. A Parlament, a Tanács és a Bizottság között jelenleg is tartanak a tárgyalások az új külső előcsatlakozási támogatási eszközről (IPA), európai szomszédsági és partnerségi eszközről (ENPI) és a fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszközről (DCEC). Az egyik fő kérdés a DCEC jogi alapja. A Parlament úgy szeretné módosítani ezt a programot, hogy kiterjedjen minden olyan fejlődő országra (az OECD/DAC meghatározása szerint a fejlődő országok magukban foglalnák Kínát, Indiát és Brazíliát is), amelyre nem terjed ki sem az ENPI, sem az IPA. Alapvető annak meghatározása, hogy a jogalap csak a fejlesztési együttműködést foglalja-e magában (a Szerződés 179. cikke), vagy kiterjed a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködésre is (a Szerződés 181. cikke). A kettős jogalap szabadabb kezet biztosítana a Bizottságnak, hogy a támogatást gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködésre költse pl. Kína tekintetében, ugyanakkor ennek következtében csökkentené a fejlesztési támogatásra rendelkezésre álló pénzt.

A legfőbb kérdések

12. Amint arra ez a munkadokumentum is utalt, az Európai Bizottság az elmúlt években erőfeszítéseket tett a fejlesztési támogatási kiadások szintjének „dekoncentrációjára”. Ez megnövelte a harmadik országokban működő EK-delegációk szerepét. A kötelezettségvállalások költségvetési keretében a fejlesztési támogatások részarányának növelése természetesen csökkenti annak a lehetőségét, hogy a változó igényeknek megfelelően át lehessen csoportosítani a kifizetéseket az egyes költségvetési tételek között a különböző régiók/projektek vonatkozásában.

13. A koherencia napirend biztosítja, hogy az egyes érdekelt felek erőfeszítései kiegészítsék és erősítsék egymást. A célkitűzés tehát az átfedések, illetve az egymással nem koherens célok csökkentése. Az érdekeltek közötti koherenciát számos szinten és politikai területeken és politikai szereplőkön keresztül lehet elemezni.

Néhány kérdés a meghallgatásra

– Milyen hatékonyak voltak a fejlesztési támogatásra fordított kiadások a 2000–2006-os pénzügyi terv idején? Min kell javítani és mit kell belefoglalni a jövőbeli fejlesztési támogatási programokba?

– A dekoncentráció révén mennyire sikerült az EK fejlesztési támogatásokra fordított kiadásainak hatékonyságát és hatásosságát növelni?

– A jövőben mit kell tenni az EK fejlesztési támogatása és a nemzeti (EU-tagállami) és multinacionális támogatók (az ENSZ rendszere) közötti koherencia biztosítása érdekében? Milyen lehetőség van az egyes támogatók legjobb gyakorlatainak továbbadására és az együttműködésre pl. az EU és az USA között?

– Még mit lehet tenni annak érdekében, hogy az állami és magántámogatások (nem kormányzati szervezetek, adományozók) kiegészítsék egymást, pl. az oktatáspolitika területén?

– Mit lehet tenni a kedvezményezett fejlődő országok politikusai és tisztviselői és a támogató kormányok és szervezetek kapcsolatának racionalizálása érdekében? Vagyis hogyan lehet a rendszer egészének az igazgatásán javítani?

– Hogyan biztosítható a koherencia a fejlesztési politikák és egyéb politikák, így pl. a kereskedelmi vagy környezetvédelmi politika között?

a KKBP és EBVP

„Az élet az élőké, és aki él, annak fel kell készülnie a változásokra”

Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832)

Háttér

1.    E terület pilléreken átnyúló jellege továbbra is a közösségi politikák mentén (első pillér) elhelyezkedő második pillér hatálya alá tartozó KKBP/EBVP-ügyeknél marad. A külpolitikai fellépések esetében számos intézkedés átível mind a KKBP területén, mind pedig az első pillérbe tartozó tevékenységek azon körén, amelyek tekintetében a Közösség rendelkezik hatáskörrel. Ez az egyik legfőbb magyarázata annak, hogy miért ilyen nehéz összefüggő áttekintést nyerni a gyakran egy adott területtel, sőt egy adott üggyel összefonódó fellépésekről, amelyek kiegészíthetik a közösségi és a KKBP-fellépéseket , de át is fedhetik egymást.

2. Ezen túlmenően az ügyeket még a KKBP/EBVP egyedi szféráján belül is tovább bonyolítja a többféle finanszírozási forrás, amikor is egyes részeket az általános költségvetés, másokat pedig a tagállamok finanszíroznak. Ebben szerepet játszik a Tanács költségvetése is. Az előadó véleménye szerint a 2007. évi eljárás során átfogó képet kell nyerni arról, hogy jelenleg mely struktúrák érintik/finanszírozzák a KKBP/EBVP-fellépéseket (beleértve az olyan támogatási struktúrákat, mint a Tanács tervezési sejtjei és az érintett bizottságok)

A jelenlegi helyzet

Demokratikus ellenőrzés – nem kielégítő...

3. Az Európai Parlament szerény politikai hatáskörökkel rendelkezik a KKBP/EBVP területén. Felülvizsgálati szerepét az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében megállapított „tájékoztatáshoz” és „konzultációhoz” való jogán keresztül végzi. Hangsúlyozni kell, hogy a Tanácsnak a KKBP-vel kapcsolatos „alapvető választási lehetőségek” tekintetében az EP-vel folytatott konzultációra irányuló kötelezettsége sok kívánnivalót hagyott maga után és gyakorlatát jó néhány éven keresztül súlyos kritikákkal illették, mivel például a Tanács éves jelentése csaknem teljesen leíró jellegű.

4. E tekintetben az előadó csupán újból megerősítheti az e politikai konzultáció tekintetében a Tanács „a posteriori” megközelítésének a Parlament általi elutasítását, és határozottan ragaszkodik a Parlament Szerződés szerinti jogainak teljesítéséhez. „Az elnökség konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék. (...)” (Az EUSz 21. cikke)

5. Az új IKM-mel kapcsolatos legutóbbi tárgyalások során a Parlamentnek sikerült beszereznie a Tanácstól „a KKBP főbb vonatkozásait és alapvető választási lehetőségeit meghatározó”, előremutató (a priori megközelítés) dokumentumot, valamint az előző évben elindított fellépések értékelését . A Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott (az új IKM rendelkezései köré épített) együttműködés jelenlegi keretén belül az előadó azon a véleményen van, hogy ezt az alapot tovább kell fejleszteni a Parlament politikai ügyekkel kapcsolatos ellenőrzési szerepének fokozása érdekében.

6. Egy másik, e célból lényeges előrelépés a KKBP-ről folytatott politikai párbeszéd keretén belül a közös konzultáció létrehozása volt. Ezekre jelenleg évente legalább ötször kell sort keríteni, és azokat eredetileg – a 2003 novemberi költségvetési egyeztető ülésen létrejött végső megállapodáson keresztül – 2004-től vezették be. Ezeket az üléseket a demokratikus ellenőrzés megerősítésére is fel kellene használni.

7. A költségvetési hatóság részeként az Európai Parlament is messzire ható költségvetési hatáskörökkel rendelkezik a KKBP költségvetésével kapcsolatban, amely hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke erejénél fogva gyakorol.

8. Ennélfogva a KKBP-nek – ahol a Parlament és Tanács egyenlő jogokat és hatásköröket élvez – az általános költségvetésből történő finanszírozását szintén az e politika demokratikus ellenőrzésének biztosítására irányuló, a Parlament kezében lévő felettébb fontos eszköznek kell tekinteni. Mivel a KKBP-re fordított kiadásokat a „nem kötelező” kiadások közé sorolták, annál is inkább az a helyzet, hogy a Parlamentnek erős a szerepe, hiszen az fogadja el a következő évre vonatkozó végleges előirányzatokat.

9. Az új IKM-tervezet értelmében az EP és a Tanács a KKBP-előirányzatok szintje tekintetében a 2007–2013-as időszak finanszírozására vonatkozóan globális megállapodásra fog jutni. Az intézményeket ez természetesen mindaddig kötni fogja, amíg azok az IKM-nek felei.

„ (…) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak, hogy legalább 1.740 millió eurót bocsátanak a KKBP rendelkezésére a 2007–2013-as időszakra, valamint hogy a harmadik franciabekezdésben említett cikk alapján vállalt fellépésekre vonatkozó összeg nem haladhatja meg a KKBP költségvetési fejezete teljes összegének 20%-át.”[13]

10. A fellépések finanszírozási struktúrája és a demokratikus ellenőrzés gyakorlására vonatkozó lehetőség között egyértelmű kapcsolat áll fenn. Jelenleg számos esetben az a helyzet, hogy az Európai Parlament az intézkedés egy részét a megkapott pénzügyi kimutatások alapján vizsgálhatja át. Ugyanazon intézkedés másik részét azonban a nemzeti parlamentek vizsgálhatják át (feltéve, hogy megvannak a Tanács/kormányok/nemzeti parlamentek között szükséges struktúrák). Hol hagy ez teret a megválasztott képviselők által a KKBP/EBVP-fellépések teljes hatálya tekintetében történő lehetséges értékelésnek? Ez fontos és talán aggasztó kérdés.

11. Az előadó hangsúlyozza, hogy garantálni kell a finanszírozásnak az európai adófizetők képviselői által történő ellenőrzését, akár nemzeti szinten – ha a finanszírozás tisztán nemzeti alapon történt –, akár európai szinten – ha a KKBP-fellépéseket részben vagy teljesen az EU költségvetéséből finanszírozzák.

Az új intézményközi megállapodás

12. Az új IKM-tervezet kiépíti és egységes szerkezetbe foglalja azt, amit korábban a 2004-es költségvetési eljárásban a „közös tájékoztató ülések” létrehozása, valamint a 2006-os költségvetési eljárás során a Tanács nagyköveti szintű képviseletének „fokozása” érdekében a legutóbbi IKM, a 2002. évi közös nyilatkozat, valamint a költségvetési bizottság elnöke és a Tanács elnöksége közötti levélváltások keretében elértek.

13. Ezek a konzultációra és a politikai párbeszédre vonatkozó rendelkezések a Parlament számára különleges fontossággal bírnak, mivel egy olyan ágazat tekintetében vezethetik be a további politikai részvételt és demokratikus ellenőrzést, amelyben eleddig gyakran csak a pénzügyi elemekre vonatkozó pontok képezték az egyetlen információforrást. Még az is kimondható, hogy gyakran ezt a politikát nagyjából tisztán kormányközi szintű üléseken dolgozták ki és hajtották végre anélkül, hogy azt egy parlamenti testület akár nemzeti, akár EU szinten valóban ellenőrizte volna.

14. Az IKM főbb pontjai a következők:

a)  Arra vonatkozó megállapodás, hogy legalább 1 740 millió eurót nyújtanak a 2007–2013-as időszakra (azaz évente átlagosan nagyjából 250 millió eurót)

b)  Fenntartják az éves költségvetési eljárás részeként a KKBP-kiadásokra vonatkozó különös eljárást. Az EP és a Tanács megpróbál megállapodni a KKBP-kiadások éves összegéről, valamint annak az IKM-ben szereplő költségvetési jogcímcsoportokra történő kiosztásáról. A kiadási összegnek fedeznie kell a „valós, előre jelezhető szükségleteket”.

c)  Ennek 20%-át nem meghaladó összeg irányozható elő vészhelyzeti (előre nem látható) intézkedésekre

d)  A Tanács elnöksége által egy – az elindított fellépések pénzügyi hatásait és a fellépések értékelését is tartalmazó – előretekintő éves jelentés június 15-ig történő továbbítása

e) Az új IKM-ben a közös konzultációs ülések kialakítása. Az új elemek tartalmazzák azt, hogy a Tanács képviseletét nagyköveti szinten látják el, valamint hogy évente legalább öt ülést tartanak.

f) A negyedéves jelentésekre, valamint a pénzügyi kimutatásoknak a Tanács által a KKBP-intézkedésről hozott határozatot követő 5 napon belüli továbbítására vonatkozó rendelkezések fenntartása.

A költségvetési struktúra fenntartása (lásd az 1. mellékletet)

A KKBP finanszírozása

15. Talán a leglényegesebb folyamat a mind polgári, mind pedig katonai elemeket tartalmazó, válságkezelési műveletek fokozódásához kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy még soha nem volt ennyire fontos a finanszírozás e tekintetben történő egyértelművé tétele.

A jelenlegi helyzet

16. A polgári missziókat a KKBP költségvetéséből finanszírozzák/finanszírozták, míg a katonai vagy védelmi kihatásokkal járó missziókat azon elv alapján finanszírozták, mely szerint „a költségeket ott állják, ahová azok kerülnek”, tehát a tagállamokban. Néhány „közös költségként” meghatározott költség az ún. athéni mechanizmus alapján is kezelhető.

17. A Tanács úgy véli, hogy a (költségvetésből finanszírozott) polgári összetevőket rugalmasabbá, valamint gyorsabb eljárásokat lehetővé tevővé kell tenni, beleértve az induló és a tényfeltáró missziók hatékonyabb finanszírozásának lehetőségét is.

18. A Parlament szemszögéből gyakran rámutattak arra, hogy a lehetséges finanszírozási lehetőségek száma összetett, és ritkán teszi lehetővé a koherencia és a hatékonyság értékelését. Röviden: nehéz a politikai és költségvetési elemzések elvégzése. Az eljárások rugalmasságát a nyitottsággal és az elszámoltathatósággal szemben is mérni kell.

19. A Parlamentnek a KKBP főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló jelentése (Brok-jelentés) felszólít az EBVP keretében zajló, jövőbeli katonai műveletek „közös költségeinek” az EU költségvetéséből történő finanszírozására, felhagyva a tagállamok szubszidiárius költségvetésére vagy az indulási finanszírozásokra vonatkozó, meglévő rendelkezéssel.

Javítja-e az új IKM a dolgokat?

20. Az új IKM nem tartalmaz egyetlen olyan új „automatikus” rendelkezést sem, amely azonnal megoldaná a problémát. A Parlament által az elmúlt három–négy évben kifejtett folyamatos erőfeszítéseknek köszönhetően meglévő rendelkezéseknek azonban lehetővé kell tenniük az egyes intézmények közötti bizalom kiépítésének új szakaszát és a további fejlődést.

21. A 2002. november 25-i közös nyilatkozat szövege értelmében a Tanács „az esetlegesen fontos pénzügyi hatásokkal járó KKBP-fellépésekre vonatkozó rendes politikai párbeszéd keretében korai előrejelzést” nyújt. Az előadó megjegyzi, hogy az elmúlt években a Tanács nem tartotta be teljesen ezt a rendelkezést, és hangsúlyozza ennek javításának szükségességét. Természetesen az évente öt alkalommal tartandó konzultációs üléseket kell e célból felhasználni.

22. Hangsúlyozni kell, hogy az IKM-nek a Tanács azon kötelezettségére vonatkozó szövege, hogy az Európai Parlamentet lássa el pénzügyi kimutatásokkal , ténylegesen vonatkozhatna valamennyi KKBP-vonatkozású kiadással kapcsolatos döntésre, azaz nem csak az EU költségvetéséből eredő kiadásokra. A két intézmény eltérően értelmezte a szöveget, amennyiben a Tanács (2002-ben) azt állította, hogy az csak akkor érvényes, amennyiben az EU költségvetéséből származó kiadások érintettek. A szöveg azonban a következő „(...) a Tanács, amikor KKBP-vonatkozású határozatot fogad el, haladéktalanul és minden esetben legfeljebb öt munkanapon belül (…)”. Ez természetesen azt vonná maga után, hogy a teljesebb kép érdekében a tagállamok alá tartozó határozatokat/kiadásokat is szolgáltatni kell.

23. A finanszírozás tekintetében is egyre több kapcsolat van az Unió legnagyobb pénzügyi beavatkozásaival, azaz az Unió segélyprogramjaival és a külpolitikai területtel kapcsolatos, más közösségi eszközökkel. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy egy intézkedés finanszírozható-e az első pillérbe vagy a második pillérbe tartozó eszközön keresztül (például a bányafelszámolások, polgári vészhelyzeti segítségnyújtások, emberi jogok, intézménykiépítés, választások felügyelete, a demokrácia és a jogállamiság konszolidációja). Amit – mind működési, mind költségvetési értelemben – „szürke zónaként” lehet körülírni, a KKBP és a „hagyományos” külpolitikai fellépések közötti kapcsolatok egyértelműen indokolják az első és a második pillér értelmében kigondolt politikák és fellépések közötti nagyobb mértékű összhang iránti igényt.

24. Annak feltárása is érdekes lesz, hogy miként fog működni e tekintetben a külpolitikai fellépések javasolt új eszközcsomagja a KKBP-re vonatkozó fejezettel kapcsolatban. Ez a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás és „az értéket a pénzért” elv elérésének kérdése is. Az Európai Számvevőszék valójában már 2001-ben világosan kritizálta azt a tényt, hogy a hasonló KKBP-fellépéseket különféle költségvetési tételekből és alszakaszokból finanszírozták, valamint azt ajánlották, hogy a KKBP-fellépések finanszírozása átláthatóbb módon történjen.

25. Az előadó őszintén reméli, hogy az új többéves pénzügyi keret (TPK) „új kezdetként” szolgálhat e tekintetben, és hangsúlyozza, hogy ez a következő pár évben, valamint a TPK 2008–2009-es felülvizsgálata során figyelembeveendő kulcsfontosságú elem lesz.

Az EU különmegbízottjainak esete

26. 2006 elején a Tanács úgy határozott, hogy az EU nyolc különmegbízottjának mandátumát 2007. február 28-ig meghosszabbítja (Bosznia és Hercegovina, Közép-Ázsia, a közel-keleti békefolyamat, Moldova, Dél-Kaukázus, Nagy-tavak, Makedónia, és Afganisztán).

27. Az 1999. május 6-i, jelenlegi IKM-mel összhangban az Európai Parlament megkapta az e mandátumokat meghosszabbító, tanácsi együttes fellépésekre vonatkozó pénzügyi kimutatások másolatát. A Tanáccsal tartott legutóbbi együttes ülésen a parlamenti képviselők egyértelműen úgy vélték, hogy e szöveg nem írta elő az EU különmegbízottjai által végzett tevékenységek semminemű értékelését.

28. Még több tárgyalást kell folytatni az EU különmegbízottjainak kinevezésére vonatkozó kritériumokról, feladataik meghatározásáról, mandátumuk hosszáról, valamint a bizottsági küldöttségekkel és az első pillér szerinti munkával/eszközökkel meglévő kiegészítő jellegről és koordinációról. A 2006-os költségvetési eljárás során a Külügyi Bizottság kérte, hogy a Tanács állapítson meg egyértelmű iránymutatásokat az EU különmegbízottjainak álláshelyek létrehozása tekintetében. Ezeknek az iránymutatásoknak egyértelműen meg kell határozniuk a különmegbízottak által hozzáadott érték értékelésére vonatkozó kritériumokat. Tulajdonképpen mi határozza meg egy mandátum szükségességét és sikerét?

29. A szóban forgó együttes ülésen a Tanács elnöksége a következőkre mutatott rá:

a) Az EU különmegbízottjai az EU politikai prioritásainak egyik kifejeződése, valamint a politikai konzisztencia biztosítására irányuló, lényeges KKBP-eszköz egy meghatározott földrajzi térség tekintetében;

b) Politikai irányítást nyújtottak a KKBP/EBVP missziók vonatkozásában;

c) Biztosították az Unió látható jelenlété (amennyiben nem volt KKBP/EBVP misszió), valamint elősegítették a koordinált regionális megközelítést (pl. Közép-Ázsiában)

30. A parlamenti képviselők által feltett arra vonatkozó egyik különös kérdésre, hogy a Bizottság küldöttségei miért nem végezhették ugyanazt a munkát, az elnökség a következőket jelezte:

a) Amikor egy egész régióval foglalkoztak, az EU különmegbízottjai gyakran kérték fel utazásra (ez olyasmi, ami aligha lenne összeegyeztethető az EK-nagykövetek feladataival, akik feladata egy adott országgal kapcsolatban a közösségi segítségnyújtás és együttműködés).

b) Amennyiben KKBP/EBVP misszióval bízták meg őket, nem voltak bizottsági tisztviselőkkel helyettesíthetők, mivel e missziók eltérő utasítási lánccal jártak (az EU különmegbízottjai a Politikai és Biztonsági Bizottság és Solana úr számoltathatta el – nem pedig a Bizottság).

31. Ezek a Tanács részéről tett kijelentések nem csökkentik az EU különmegbízottjai létrehozása tanácsos voltának értékelésére irányuló objektív eszköz, valamint munkájuk és a költségvetésből kért finanszírozás alaposabb/objektívebb értékelésének szükségességét.

32. Az EU különmegbízottjainak költségei vonatkozásában elmondható, hogy 2004-ben ötüket 3,1 millió euró erejéig az EU költségvetésből finanszírozták. 2006-ban ez az összeg 7,5 millió euró volt nyolcukra. Az EU költségvetés vonatkozásában jelentkező átlagos költség tehát 0,6 millió/év/küldöttről 0,9 millióra emelkedett, ami 50%-os költségnövekedést jelent. Teljes mértékben magyarázható-e ez néhány kiadásnak a tagállami finanszírozásról az EU költségvetése általi finanszírozásra történt váltásával? Melyik kiadásokról van szó?

33. A 2007-es előzetes költségvetési tervezet ismét az EU különmegbízottjaira vonatkozó előirányzatok megkétszerezését javasolja. A javasolt összeg 14 millió euró, azaz két éven belül + 448 % növekedés.

Néhány kérdés a meghallgatásra

· A KKBP/EBVP műveletek elég gyorsan fejlődnek, valamint figyelemmel a finanszírozásnak több mint kétszeresére történő tervezett emelésére is (a 2007–2013-as időszak során átlagosan nagyjából 250 millió/év szint) ezek a műveletek politikailag jelentősebbek lesznek és sokkal láthatóbbakká válnak. Valószínű-e, hogy a Tanács egyre inkább igényelni fogja a Parlament támogatását, és egyre inkább szüksége is lesz arra, nem csupán az egy további millió ide vagy oda vonatkozásában, hanem politikai szinten is?

· A tendencia az, hogy egyre több vegyes missziót, azaz kombinált polgári és katonai műveletet végeznek. Nem lenne-e alapvető fontosságú folytatni az ilyen intézkedések és az azok finanszírozásának demokratikus ellenőrzésére vonatkozó struktúráink fejlesztését? Ezeknek ki kell-e terjedniük a tagállami költségvetésekből érkező finanszírozásra is?

· Hogyan lehet a Parlament és a Tanács közötti (az új IKM rendelkezései köré épülő) konzultációs/információs keretet a legjobban kihasználni a KKBP-vel kapcsolatos ügyek tekintetében az intézmények közötti bizalomépítés „új kezdetének” elősegítése érdekében?

· Ugyanezen ösvényen haladva hogyan folytathatnánk a politikai szintű demokratikus ellenőrzés fejlesztését? Miként érhető ez el a legjobban a jelenlegi kereten belül? Végső soron megfontolhatja-e a Tanács és a Bizottság a javasolt fellépésekre vonatkozó valós „szükségletértékelések” benyújtását?

· Az EU különmegbízottjai vonatkozásában új és strukturáltabb megközelítésre van szükség. Az elmúlt évben bekövetkezett javasolt költségvetési növekedések drasztikusak voltak. Mi tehető meg annak érdekében, hogy a Parlament jobb lehetőségekkel rendelkezzen e területen az indokoltság és a kinevezések objektívebb értékelésére?

· Hogyan összpontosíthatók az erőfeszítések a közösségi eszközök és a KKBP/EBVP alapján rendelkezésre álló eszközök összehangolt és koherens fejlődésének biztosítására a kettő közötti konzisztencia elősegítése, valamint a külső fellépésekre vonatkozó átfogó stratégiákon belüli koherencia biztosítása érdekében?

a fejlesztés kérdéseirő

„A szegénység a forradalom és a bűnözés szülőatyja”

Arisztotelész (i.e. 384–322)

1.  Ez a munkadokumentum az EK fejlesztési támogatásának és az célra rendelkezésre álló alapoknak a célkitűzéseit vázolja fel, különös tekintettel az új többéves pénzügyi keretre, amelyet a tervek szerint az Európai Parlament májusi plenáris ülése fogad el. A munkadokumentum áttekinti, hogy hagyományosan hogyan történt az EK fejlesztési támogatásainak előirányzása, és ezzel a területtel kapcsolatban számos, további elemzést feltételező kérdést vet fel. Elképzelhető, hogy ezeket a kérdéseket megvitatják a 2007. évi költségvetési eljárás külső vonatkozásairól tartott, május 29-i meghallgatáson.

Háttér

Melyek a többoldalú fejlesztési támogatások célkitűzései?

2.  Az ENSZ tagországai az ENSZ 2000. évi millenniumi nyilatkozatában fogadták el a millenniumi fejlesztési célokat, amelyek átfogó célkitűzés-rendszert alkotnak a többoldalú fejlesztési politika tekintetében. A millenniumi fejlesztési célok a következők:

(a) 1. cél: a rendkívüli szegénység és éhség felszámolása

(b) 2. cél: az oktatás univerzális kiterjesztése

(c) 3. cél: a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők helyzetének megerősítése

(d) 4. cél: a gyermekhalandóság csökkentése

(e) 5. cél: az anyák egészségének javítása

(f) 6. cél: a HIV/AIDS, a malária és más betegségek elleni küzdelem

(g) 7. cél: a környezet fenntarthatóságának biztosítása

(h) 8. cél: globális fejlesztési partnerség kialakítása

Melyek az EK fejlesztési támogatás célkitűzései?

3. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 177. cikke az EK fejlesztési politikája tekintetében 3 célkitűzést fogalmaz meg:

– a fejlődő országok – különösen a leginkább hátrányos helyzetben lévők – fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődése;

– a fejlődő országok akadálymentes és fokozatos integrálása a világgazdaságba;

– a szegénység elleni harc a fejlődő országokban.

Az EU számos alkalommal kinyilvánította támogatását a fentebb említett millenniumi fejlesztési célok iránt.

Milyen alapok állnak az EK fejlesztési támogatás rendelkezésére?

4.  Az EU egésze – a Közösség és a tagállamok – adja a teljes, hivatalos globális fejlesztési támogatás több mint felét: a GNI 0,36%-ának megfelelő, több mint 34,5 milliárd eurót 2004-ben. Az EU jelenlegi támogatási költségvetésének egyötödét – 2004-ben 6,9 milliárd eurót – a Közösség nevében az Európai Bizottság kezeli. Ez magában foglalja az Európai Fejlesztési Alapot (EFA), amely nem képezi a közösségi költségvetés részét. A 9. EFA 13,5 milliárd eurót biztosít afrikai, karibi és csendes-óceáni partnerországok részére. A közösségi támogatási programok az egész világra kiterjednek, kezdve az EU közvetlen szomszédaitól a világ különböző táján fekvő fejlődő országokig.

Földrajzilag hogyan történik az EK fejlesztési kiadásainak szétosztása?

5.  Nem magától értetődő annak megállapítása, hogy az egyes földrajzi régiók mennyi fejlesztési támogatásban részesülnek, de a Bizottságnak az Európai Közösség 2004. évi fejlesztési politikájáról és külső támogatásáról szóló 2005-ös éves jelentése tartalmaz egy hozzávetőleges lebontást. E jelentés értelmében 2004-ben, a költségvetési kifizetések alapján a lebontás a következő volt:

Régió	Kifizetés (millió euró)	Részesedés a kifizetésekből
AKCS	2464	40%
Mediterrán	1125	18%
"Tematikus"	797	13%
Ázsia	526	8%
Balkán	510	8%
Új Független Államok	359	6%
Latin-Amerika	314	5%
Dél-Afrika	116	2%
Teljes	6211	100%

6.  A kifizetések szintje az elmúlt években az egyedi programok esetében megközelítette a kötelezettségvállalások szintjét annak az EK fejlesztési források összpontosítását felváltó („dekoncentráló”) programnak köszönhetően, amely nagyobb szerepet juttat a harmadik országokban működő EK-delegációknak a források szétosztásában. A kötelezettségvállalási plafont megközelítő kifizetések természetesen kevesebb lehetőséget biztosítanak az alapok újra elosztására a régiók és programok között.

7.  A táblázat harmadik sora a „tematikus” kiadásokat mutatja. Ez nyilvánvalóan nem egyetlen adott földrajzi régióra utal, hanem az olyan átfogó kérdéseket érintő tematikus programokra költött fejlesztési támogatásra, mint az emberi jogok, a természeti erőforrások megőrzése és a jó kormányzás.

„Segély kereskedelemért”– az 1 milliárd eurós ígéret

8.  A G8-ak 2005. évi csúcstalálkozóján José Barroso, az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy a Bizottság 1 milliárd eurót különít el „segély kereskedelemért” kifizetésekre 2010-ig az EK fejlesztési támogatásain belül. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy e kötelezettségvállalás megfelelő elszámoltathatósága érdekében a kereskedelemmel kapcsolatos támogatásokra tematikus költségvetési tételt kellene létrehozni. Egy ilyen tematikus költségvetési tétel hiányában az EK éves kereskedelemmel kapcsolatos támogatásai teljes összege a nemzeti országprogramok kereskedelmi támogatásra fordított kiadásai összességéből adódik majd.

9.  A „segély kereskedelemért” ígéret két érdekes kérdést vet fel. Először is, a „segély kereskedelemért” kiadások megfelelő elszámoltathatósága érdekében a tematikus költségvetési tétel szükségessége felveti a politikai kötelezettségvállalások átláthatósága és a fejlesztési politika különböző horizontális célkitűzéseivel kapcsolatos tematikus költségvetési tételek elburjánzása közötti kompromisszumot. Másodszor, nem hagyható figyelmen kívül a közösségi kiadások és a más kétoldalú és többoldalú támogatók kiadásai közötti koherencia. Különösen idevágó kérdés a Világbank által a szegénység felszámolására irányuló programokra helyezett hangsúly, amely programokról nemzeti szinten, a fejlődő partnerországok bevonásával születik döntés.

A következő lépések

Milyen hatással lesz az új többéves pénzügyi keret az EK fejlesztési kiadásaira?

10. A címsorok átrendezése az új pénzügyi tervben némileg megnehezíti a közvetlen összehasonlítást a 2000–2006-os pénzügyi terv és a 2007–2013-as új többéves pénzügyi keret fejlesztési támogatásra fordított kiadásai között. Általánosan iránymutatásként elmondható, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra az „EU mint globális partner” 4. címsor tervezett összege 50 milliárd euró. A fejlesztési együttműködés ebből várhatóan 15 milliárd euróra rúg majd (kb. 30 százalék). Észre kell azonban venni, hogy az EFA és a gyorssegélytartalék nem tartozik a 2007– 2013-as többéves pénzügyi keretbe. Továbbá az európai szomszédsági és partnerségi eszköz (ESZPE), amelyre a többéves pénzügyi kereten túl több mint 10 milliárd eurót jelöltek ki, támogatást nyújt az EU-val szomszédos vagy az EU közelében fekvő szegényebb országok számára.

Az EK gazdasági és együttműködési eszközeinek jövője

11. A Parlament, a Tanács és a Bizottság között jelenleg is tartanak a tárgyalások az új külső előcsatlakozási támogatási eszközről (IPA), európai szomszédsági és partnerségi eszközről (ENPI) és a fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszközről (DCEC). Az egyik fő kérdés a DCEC jogi alapja. A Parlament úgy szeretné módosítani ezt a programot, hogy kiterjedjen minden olyan fejlődő országra (az OECD/DAC meghatározása szerint a fejlődő országok magukban foglalnák Kínát, Indiát és Brazíliát is), amelyre nem terjed ki sem az ENPI, sem az IPA. Alapvető annak meghatározása, hogy a jogalap csak a fejlesztési együttműködést foglalja-e magában (a Szerződés 179. cikke), vagy kiterjed a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködésre is (a Szerződés 181. cikke). A kettős jogalap szabadabb kezet biztosítana a Bizottságnak, hogy a támogatást gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködésre költse pl. Kína tekintetében, ugyanakkor ennek következtében csökkentené a fejlesztési támogatásra rendelkezésre álló pénzt.

A legfőbb kérdések

12.  Amint arra ez a munkadokumentum is utalt, az Európai Bizottság az elmúlt években erőfeszítéseket tett a fejlesztési támogatási kiadások szintjének „dekoncentrációjára”. Ez megnövelte a harmadik országokban működő EK-delegációk szerepét. A kötelezettségvállalások költségvetési keretében a fejlesztési támogatások részarányának növelése természetesen csökkenti annak a lehetőségét, hogy a változó igényeknek megfelelően át lehessen csoportosítani a kifizetéseket az egyes költségvetési tételek között a különböző régiók/projektek vonatkozásában.

13.  A koherencia napirend biztosítja, hogy az egyes érdekelt felek erőfeszítései kiegészítsék és erősítsék egymást. A célkitűzés tehát az átfedések, illetve az egymással nem koherens célok csökkentése. Az érdekeltek közötti koherenciát számos szinten és politikai területeken és politikai szereplőkön keresztül lehet elemezni.

Néhány kérdés a meghallgatásra

– Milyen hatékonyak voltak a fejlesztési támogatásra fordított kiadások a 2000–2006-os pénzügyi terv idején? Min kell javítani és mit kell belefoglalni a jövőbeli fejlesztési támogatási programokba?

– A dekoncentráció révén mennyire sikerült az EK fejlesztési támogatásokra fordított kiadásainak hatékonyságát és hatásosságát növelni?

– A jövőben mit kell tenni az EK fejlesztési támogatása és a nemzeti (EU-tagállami) és multinacionális támogatók (az ENSZ rendszere) közötti koherencia biztosítása érdekében? Milyen lehetőség van az egyes támogatók legjobb gyakorlatainak továbbadására és az együttműködésre pl. az EU és az USA között?

– Még mit lehet tenni annak érdekében, hogy az állami és magántámogatások (nem kormányzati szervezetek, adományozók) kiegészítsék egymást, pl. az oktatáspolitika területén?

– Mit lehet tenni a kedvezményezett fejlődő országok politikusai és tisztviselői és a támogató kormányok és szervezetek kapcsolatának racionalizálása érdekében? Vagyis hogyan lehet a rendszer egészének az igazgatásán javítani?

– Hogyan biztosítható a koherencia a fejlesztési politikák és egyéb politikák, így pl. a kereskedelmi vagy környezetvédelmi politika között?

a demokrácia és az emberi jogok előmozdításáról

„Az energia és az állhatatosság mindent legyőz"

Benjamin Franklin (1706 - 1790)

Háttér

1. A nyolcvanas évek második felétől kezdve, mivel a világ számos részén demokratikus átmenet zajlott, gyorsan és jelentős mértékben terjedtek ki az Európai Unió és máj nagy adományozók által finanszírozott támogatási programok az emberi jogok és a demokrácia (EJD) fejlesztése terén. Ezt beépítették az EU szerződéseinek célkitűzései közé is. Az említett programok két átfogó célt tűztek ki:

(a) önmagukban az emberi jogok és a demokrácia, mint a polgárok életét a szabadság a politikai képviselet és a kormány elszámoltathatósága révén jobbá tevő politikai vívmány előmozdítása;

(b) annak a gondolatnak a támogatása, hogy az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása alapvető feltétele a további fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésnek.

2. A Tanács által a harmadik államok támogatása terén elfogadott rendeletek többsége tartalmazott az emberi jogokhoz kapcsolódó célkitűzéseket is: 1994-ben, az EP kérésére megindult az „ Európai Emberi Jogi Kezdeményezés” (EEJK), amely összefogta a kimondottan az emberi jogi és demokráciai célra előirányzott forrásokat (főként a földrajzi jellegű rendeletekből: Phare, Tacis, ALA, MEDA,).

3. A külső fellépésekhez szükséges jogalap megteremtése és a költségvetési alapok végrehajtása érdekében a Tanács 1999-ben elfogadott két rendeletet (975/1999 a fejlődő országokról, 976/1999 a harmadik országokról). A két rendelet hatálya 2004 végén lejárt, de 2006-ig meg lettek hosszabbítva (a fejlődő országokról szóló rendelet ezúttal az együttdöntési folyamat keretében).

4. A múltban (1980 óta) a Bizottság egy külső alapítványt, az Európai Emberi Jogi Alapítványt (EEJA) bízta meg azzal, hogy nyújtson technikai támogatást a számos emberi jogi költségvetési sor kezeléséhez. Amikor a Parlament 1992-ben létrehozta a Phare Demokrácia Programot, amelyhez később csatlakozott a Tacis Demokrácia Program is, a Bizottság, a Parlament, az Európa Tanács és a G24 csoport (a fejlődő/harmadik országok kormányközi csoportosulása) képviselőiből megalakult egy „tanácsadó testület”.

5. A 1999. évi rendeleteket követően, amelyek létrehozták a tagállamok irányító bizottságát (komitológia), a Bizottság megszüntette a tanácsadó testületet. Az EEJA 1999 áprilisa és 2001 májusa között továbbra is ellátta a (később EuropeAid-dé átalakított) „közös szolgálatnak” nyújtott technikai segítségnyújtási feladatokat a B7-7 fejezetben megtalálható emberi jogi témájú költségvetési sorok kezelésében (körülbelül évi 100 millió EUR). 2001 májusában ezek kezelését „internalizálták” a EuropeAid-en belül, a Bizottság pedig megszüntette az EEJA-val folytatott együttműködést.

A jelenlegi program

6. A demokrácia és az emberi jogok terén végzett tevékenységnek többféle módon szerepelnek az EU költségvetésében. Egyrészt az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért (EKDEJ) külön költségvetési fejezettel rendelkezik (19 04, régi B7-70), 2006-ra nagyjából 123 millió EUR finanszírozással

7. Másrészt különféle demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos fellépésekre valamilyen földrajzi együttműködési programon belül kerül sor. Ezek esetében nem áll fenn ugyanaz az átláthatóság és a Parlament sem rendelkezik ugyanazzal a betekintési joggal, legalábbis költségvetési szempontból.

8. Az EKDEJ általánosságban egy olyan program, amely támogatja a civil társadalom tevékenységét, ami nem mindig találkozik az adott harmadik állam hatóságainak hivatalos helyeslésével (bár ez is előfordul). A földrajzi programok viszont az adott állammal egyeztetett keretben zajlanak, gyakran tartalmazzák az adott országon intézményeinek finanszírozását a helyes kormányzás, az igazságügyi és bűnüldözési rendszerek megerősítése, stb terén.

9. A két módszer közötti koordináció hiányának a kérdését gyakran felvetették, csakúgy mint a tagállamok és az EU, valamint a többi adományozó nemzetközi szervezet közötti egyeztetések hiányát.

10. Ami az EKDEJ-t illeti, a jogalapok 1991-ben történt elfogadását[14] követően sikerült konszolidálni a költségvetési sorok és az elnevezések gyakorlatát. Azóta az EKDEJ költségvetése tekintetében stabilitás tapasztalható, a program a költségvetési prioritások között szerepelt, és nagy láthatóságot élvezett. A 19 04 fejezet előirányzatait az alábbiak szerint szavazták meg (az esetleges későbbi transzferek nélkül). Meg kell jegyezni, hogy az APB 2007 nem feltétlenül lesz összehasonlítható a korábbi évek adataival, mivel változott a költségvetési nomenklatúra.

(millió EUR)

APB 2007	2006	2005	2004	2003	2002	2001	2000
130,7	122,7	120,4	125,6	106,0	104,0	102,0	94,8
Szerepelnek-e a korábbi évek EKDEJ fellépésein túl új fellépések?

2006-ra ebből az összegből több mint 105 millió EUR-t a 19 04 03: A demokrácia és a jogállam fejlesztése és megszilárdítása - az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása fő sorban szerepel.[15]

11. Megállapítható, hogy a kevéssel 100 millió EUR feletti szint megfelel a Tanács két rendeletében említett indikatív pénzügyi keretnek. A 2004. évi finanszírozási ugrásról a Parlament határozott (a Tanács és a Bizottság javaslataival ellentétesen), ez csak azért volt lehetséges, mert a program nem tartozott teljes mértékben az együttdöntési eljárás alá.

12. Az EKDEJ fő költségvetési sorát (19 04 03) ajánlattételi felhívásokat követően hajtják végre, négy „kampány” keretében. Kiválasztottak bizonyos számú támogatott országot, de a kiválasztás kritériumai nem világosak.

13. Kevésbé közismert, hogy az EKDEJ közvetlen finanszírozást biztosít nemzetközi szervezeteknek, amit a civil szervezetek gyakran bírálnak. Megkérdőjelezik azt a gyakorlatot, hogy egy, az EKDEJ-hez kasonló eszköz alapfinanszírozást biztosít az ENSZ genfi emberi jogi főbiztosságának, vagy az ENSZ projektjeit támogató „célzott programoknak”.

14. Ki kell emelni, hogy a 2007-2013 közötti időszakra a Parlament ragaszkodott hozzá, hogy beterjesszenek egy különálló eszközről szóló jogalkotási javaslatot a demokrácia és az emberi jogok témájában. Ezt a többéves pénzügyi keret negyedik 4. címére vonatkozó átfogó megállapodás révén kell finanszírozni, a költségvetési hatósággal kötött megállapodás értelmében.

15. A Bizottság 2007. évi előzetes költségvetés-tervezete külön tünteti fel az emberi jogi fellépéseket (19 04 fejezet) a költségvetési nomenklatúrában, de jogalkotási szempontból a négy fő eszköz keretében (a Bizottság által az új külső eszközökről benyújtott eredeti javaslatnak megfelelően). Az előirányzatok teljes összege 130,7 millió EUR.

Az EKDEJ erősségei és gyenge pontjai

16. Az előadó a teljesség igénye nélkül ki kívánja emelni az EKDEJ kapcsán hagyományosan elhangzó érveket

Pozitív elemek

17. Általában úgy vélik, a program erőssége abban rejlik, hogy képes lehet olyan fellépéseket támogatni, amelyek nem nyerik el a helyi kormányok jóváhagyását. Mondani sem kell, hogy erre gyakran van szükség olyan országokban, ahol a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos munka tiltott, vagy nem ajánlott. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy ez a pozitív elem a gyakorlatban ritkán kerül alkalmazásra.

18. A költségvetési sorok korábbi összevonása és a Parlament azon igénye, hogy elkülönülő legyen a szabályzat, nagyobb láthatóságot biztosítanak e kérdésben, ami a Parlament egyik politikai prioritása.

19. Kedvezőbb ár-érték arányt és célzottabb projekteket lehetne elérni, ha megragadva a lehetőséget sikerre vinnék a Bizottság dekoncentrációs folyamatát. Ily módon a projekteket egyre inkább az EK delegációi tudnák azonosítani és jóváhagyni (a brüsszeli központi szint helyett). Biztosítani kellene az adományozók közötti jobb helyi koordinációt és az adminisztratív költségek csökkentését.

Negatív elemek

20. Stratégiai szinten kérdések merültek fel a finanszírozás hosszú távú hatásait illetően (tartósság), mivel a forrásokat főként rövidtávú egyedi projektek számára osztják szét. Különféle értékelésekben kiemelték, hogy nehéz koherens stratégiát felfedezni, és hogy a források túlságosan elaprózódnak, nem érik el a tényleges hatáshoz szükséges kritikai tömeget.

21. A programra komoly adminisztratív eljárási problémák árnyéka vetült, különösen az odaítélési eljárást és a késéseket illetően. Próbálva megoldani azt a helyzetet, amelyben a költségvetési források akár kétéves késedelmet is szenvedhettek (a 2003. évre megszavazott előirányzatokat legkorábban 2004 végétől kezdhetik végrehajtani), a Bizottság (szokatlan módon) úgy határozott, hogy a 2005. és 2006. évi ajánlattételi felhívásokat összevonja a fő költségvetési sor esetében, hogy 2007-ben „tiszta lappal” lehessen kezdeni az eljárást. Ez minden bizonnyal a 2005. évi késések miatt alakult így. Bizonyos szempontból úgy tűnik, hogy a Bizottságon belüli többszöri átszervezések még nem jártak pozitív hatással.

22. A Bizottság általános költségvetési munkája, vagyis a tevékenységek legmodernebb eszközökkel való értékelése (a teljesítmény és az ár-érték arány mérésére szolgáló indikátorok használata) késedelmet szenved e téren. Kérdéses az is, hogyan használják fel a szerzett tapasztalatokat a program minőségi javítása érdekében.

A pénzügyi szabályzat felülvizsgálatával való esetleges kapcsolat

23. Az előadóban felmerült a kérdés, hogy vajon a pénzügyi szabályzat reformja alkalmat teremthet-e az EKDEJ-jel kapcsolatos problémák és adminisztrációs késések egy részének orvoslásához.

24. Az EP 2006. március 15-én elfogadott több olyan módosítást, ami hasznos lehet.

Általánosságban elmondható, hogy hangsúlyozta az adminisztratív tevékenység arányosságának elvét (a megkívánt ellenőrzéseknek arányosaknak kell lenniük az odaítélt összegekkel és a kockázatokkal). Terjesztettek be módosításokat a támogatásokra szánt általános szakaszra vonatkozóan is.

25. A Bizottság Költségvetési Főigazgatósága jelenleg is dolgozik egy módosított javaslaton, amely vélhetően tekintetbe veszi majd – részben vagy egészben – a Parlament módosításait.

26. Érdekes lenne megismerni a Bizottság álláspontját az e téren nyújtott olyan érzékeny finanszírozásokról szóló döntéshozatalt illetően, amelyek saját kormányuk által betiltott vagy annak részéről súlyos fenyegetésnek kitett szervezetekre terjednek ki. Készen áll-e a Bizottság a cselekvésre ilyen nehéz körülmények között?

A jövő

27. Az előadó hangsúlyozza, hogy az illetékes bizottságok jogalkotói felelőssége meghatározni a területen bevezetendő új eszköz jövőbeli jellemzőit, melyeknek meg kell felelniük a 2007 és 2013 közötti új finanszírozási időszak fokozódó külső kihívásainak.

28. Nyilvánvaló, hogy ezek a prioritások szorosan kapcsolódnak a többi külső eszközhöz. Felmerülnek olyan kérdések, mint hogy hogyan javíthatók az eljárások és a rugalmasság a programok hatékony végrehatásának fokozása céljából; hogyan tudja biztosítani az EP, hogy jogalkotói jogköre ne csorbuljon, és hogyan játszhat stratégiai szerepet a prioritások meghatározásában és a források elosztásában.

29. Ezzel párhuzamosan megvitattak néhány arra vonatkozó javaslatot, hogy kivitelezhető/kívánatos-e egy „Európai Alapítvány” létrehozása, melynek alapja valószínűleg az amerikai „National Endowment for Democracy” (Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért). Egy ilyen alapítvány feltehetőleg az elfogadandó jogi eszköztől (rendelet) függetlenül és elkülönülve működne. Ennélfogva még kérdéses, hogy egy ilyen alapítvány hogyan és milyen forrásokból működne.

30. Bár nem kívánunk idő előtt véleményt nyilvánítani a kérdés lényegével kapcsolatban, fontosnak tűnik néhány költségvetési probléma kiemelése:

- A forrásokat az EU általános költségvetéséből biztosítanák?

- Az új rendelet biztosítana számára forrásokat?

- Amennyiben igen, az ily módon elkülönített forrásokra vonatkozhatnak-e a költségvetési rendelet előírásai?

- Milyen hatással lenne a Bizottság szerződésben vállalt felelősségére a költségvetés végrehajtását illetően?

- Milyen hatással lenne az EU költségvetésére vonatkozó mentesítési eljárások vonatkozásában?

- Hogyan biztosítható, hogy a Parlament költségvetési ellenőrző szerepe ne sérüljön?

- Az ügynökségekre vonatkozó általános szabályok vonatkoznának az „Alapítványra” is? Az Alapítvány az EU költségvetési forrásainak „végrehajtó eszköze” lenne?

31. Megvitatásra került egy másik, az emberi jogok területén létrehozandó, más típusú „alapítvány” kérdése is. Ebben az esetben az európai parlamenti képviselők tapasztalatát jobban ki lehetne használni választásmegfigyelő küldöttségekben, kiküldetésekben, parlamenti közgyűléseken stb. A későbbiekben majd kiderül, hogyan alakul ez a kezdeményezés és hogy költségvetési vonzatait hogyan veszik figyelembe.

Néhány kérdés a meghallgatásra

Milyen intézkedéseket kell hozni ahhoz, hogy jelentősen javítani lehessen az emberi jogi cselekvések végrehajtását a létező források keretében, különösen ami a cselekvések és az adományozók közötti összehangolást illeti?

Valóban az-e a helyzet, hogy az EIDHR-t nem támasztja alá átfogó stratégia, hanem valójában inkább egyedi projektek széles körét finanszírozza, az amúgy is szűkös forrásokat szűkmarkúan osztva szét?

Hogyan lehet a pénzügyi elszámoltathatóság szükségességét ezen a területen nyilvánvalóan kevésbé bürokratikus eljárásokaal párosítani, amikor gyakran olyan demokratikus szervezetek/civil társadalmi szervezetek finanszírozásáról van szó, amelyeket még saját országukban sem ismernek el?

Hogyan lehet jobb költség/haszon arány biztosítása mellett javítani az új többéves pénzügyi keretben az emberi jogokra és a demokráciára fordított források hatását?

Szükség van az Európai Alapítvány megvalósítására? Az Alapítvány összeegyeztethető a hatályban lévő költségvetési rendelettel?

a 2007-es előzetes költségvetési tervezetről - első elemzés

„A jövő legjobb tulajdonsága az, hogy csak napról napra érkezik” (Abraham Lincoln)

Bevezetés

1.        A Bizottság által május 3-án elfogadott 2007-es előzetes költségvetési tervezet (EKT) az első a 2007–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (MFF). A 2007-es EKT a Romániát és Bulgáriát is magában foglaló, 27 tagú Európai Unió számára készült. Amennyiben ezen országok valamelyikének csatlakozását elhalasztják, módosító indítványt kell beterjeszteni. Ezen munkadokumentum a bizottsági javaslatok főbb elemeinek első megközelítésben készült összefoglalását tartalmazza. A dokumentum a 2007-es EKT tervezett kiadásai és a 2006-os költségvetés (B2006) közötti változásokra, valamint ezen többéves pénzügyi keretben (MFF) és az EKT-ban található új programokra összpontosít.

Sarokszámok a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret fejezetei alapján

2.        A munkadokumentum szerkezetét a 2007-es évi költségvetés új fejezeti adják meg, amelyeket a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretben fogadtak el. A fejezeteket az alábbi 1a. és 1b. táblázatok tartalmazzák. Az új fejezetek eltérnek a korábbi 2000–2006-os pénzügyi terv fejezeteitől, ami megnehezíti a 2007-es EKT és a 2006-os költségvetés számai közötti közvetlen összehasonlítást. Az MFF továbbá számos új programot tartalmaz, amelyek egyes esetekben a korábban meglévő programok keretében történő kiadásokat fedező átfogó, fedőprogramokká válnak. A korábbi költségvetésekhez hasonlóan a „tevékenységalapú költségvetés” megközelítés célja az, hogy átfogó áttekintést nyújtson az egyes politikák költségeiről. A költségvetési címek, alcímek és tételek szerepe kulcsfontosságú az éves költségvetési eljárásban. Lehetséges azonban, hogy adott költségvetési alcímre vagy politikaterületre fordított kiadások több fejezetben oszlanak meg.

A 2007-es EKT számainak összefoglalása az MFF fejezetei alapján

1a. táblázat - a 2007-es EKT áttekintése - kötelezettségvállalások (millió euró, jelenlegi árak)

Fejezet	2007-es kötelezettség-vállalások (EU 27)	Változások %-ban 2006-hoz képest (EU 25)	MFF felső határ	Különbözet
1a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	8 796,1	+11,5%	8 918	121,9
1b Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	45 486,6	+14,8%	45 487	0,4
2 A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	57 217,6	+1,2%	58 351	1 133,4
3a Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	571.3	+4%	637	65,7
3b Állampolgárság	603,1	-1,4%	636	32,9
4 Az EU mint globális partner	6 702,5	-20,2%	6 578	110*
5 Igazgatás	7 002,3	+6%	7 039	112,7*
6 Ellentételezések	444,6	-58,6%	445	0,4
Összesen	126 824,1	+4,6%	128 091	1 577,4*

Forrás: Az Európai Bizottság 2007-es EKT dokumentumainak adatai alapján.

3.        Ezen egymással átfedésben lévő kategóriák miatt az EKT vizsgálatakor ügyelni kell arra, hogy a különböző évek, illetve az új és régebbi programok összehasonlításakor „hasonlót a hasonlóval” vessünk össze. Jelen munkadokumentum pusztán áttekintést nyújt, és a 2007-es EKT, a 2006-os költségvetés, valamint az új MFF fejezetek közötti kapcsolatok teljesebb magyarázata további munkát tesz szükségessé.

4.        Az 1a. táblázat a költségvetés 2007-es kötelezettségvállalási előirányzatait mutatja az EKT arányában. Az összeg 126 824 millió euró, ami 4,6%-os növekedést jelent a 2006-os költségvetéshez képest a Bizottságnak a 2006-os költségvetési előirányzatok új MFF fejezetek tekintetében történt becslése alapján. A Bizottság adatai szerint az összkötelezettségvállalások az EU GNI-jének 1,08%-ával azonosak. Az intézményközi megállapodás I. mellékletéről szóló Böge-jelentést a 2006. május 17-i plenáris ülésen fogadták el. A melléklet az EU GNI-je 1,10%-os arányának megfelelő felső határt állapít meg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében.

5.        A Bizottság az EKT-ben megállapítja, hogy az MFF felső értékein belül fennmaradó különbözet 1577 millió euró. A különbözetre vonatkozó számokat a 4. és 5. fejezetben a táblázatban csillaggal (*) jelöltük, mivel minden esetben nyilvánvaló eltérés van a kötelezettségvállalások, a felső határérték és a különbözet között. A különbözet a 4. fejezet esetében nem veszi figyelembe a Sürgős segélyre képzett tartalékalaphoz kapcsolódó 234,5 millió eurós előirányzatot, amely kívül esik az MFF-en. Az 5. fejezet felső határértékén belüli különbözetben benne foglaltatik a személyzet nyugdíjrendszerbe fizetett járulékaiból származó 76 millió euró.

1b. táblázat - a 2007-es EKT áttekintése - kifizetések (millió euró)

Fejezet	2007-es kötelezettség- vállalások (EU 27)	Változások %-ban 2006-hoz képest (EU 25)
1a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	6 943,5	-6,5%
1b Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	37 790,3	+19,1%
2 A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	55 683,4	+0,4%
3a Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	427,0	-19,9%
3b Állampolgárság	679,6	+8,9%
4 Az EU mint globális partner	7 447,5	-13,8%
5 Igazgatás	7 002,1	+6,0%
6 Ellentételezések	444,6	-58,6%
Összesen	116 418,1	3,9%

Forrás: Az Európai Bizottság 2007-es EKT dokumentumainak adatai alapján.

6.        Az 1b. táblázat a 2007-es EKT kifizetési előirányzatait tartalmazza. A kifizetési előirányzatok teljes összeg 116 418 millió euró, amely 3,9%-os emelkedést jelent 2006-hoz képest. Ez az EU GNI-jének 0,99%-a. A kifizetési előirányzatokra az intézményközi megállapodás I. melléklete az EU GNI-jének 1,06%-át határozza meg, ezért a kifizetési költségvetésben jelentős különbözet marad.

7.        A munkadokumentum magában foglalja az új intézményközi megállapodás 2007-es költségvetésre gyakorolt hatásait; az előadó 2007-es EKT-val kapcsolatos általános megjegyzéseit; az EKT összefoglalását az MFF fejezetek szerint, végül külön fejezet foglalkozik a horizontális kérdésekkel, mint az ügynökségek, a kísérleti projektek és az előkészítő fellépések.

Az új intézményközi megállapodás következményei a 2007-es költségvetés tekintetében

8.        Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-én aláírt intézményközi megállapodás előkészíti a terepet az Unió kiadásainak rendezett alakításához az elkövetkezendő években. Bár meghatározott éves felső határokat állapít meg a kötelezettségvállalások és a kifizetések tekintetében, az MFF nem többéves költségvetés. Elegendő különbözetet kell hagyni az éves eljárás normális lefolytatásának biztosítására.

9.        A kiadásokkal járó programokkal kapcsolatos uniós jogszabályok 90%-a 2006 végén lejár, ám nem minden jövőbeli programot határoznak meg 2007-ben, és lehetőséget kell biztosítani új kezdeményezésekre, éves fellépésekre, kísérleti projektekre és előkészítő fellépésekre, valamint az EP prioritásainak támogatására. A programok új generációját létrehozó együttdöntési eljárások zöme 2006 végére vagy 2007 elejére befejeződik, de a 2007-es költségvetés lehetőséget teremt a finomhangolásra és olyan eszközt jelent a Parlament számára, amellyel biztosíthatja prioritásait a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban.

10.      Az új intézményközi megállapítás által létrehozott számos rendelkezés megvalósítására a 2007-es költségvetési eljárás során kerül sor. Az 5%-os új jogalkotási rugalmasságot (37. cikk) olyan programok támogatására lehetne felhasználni, amelyeket a Parlament A Bizottság értékelése alapján pozitív prioritásoknak ítél. Az előadó véleménye szerint a különbözet egy részét erre a célra lehetne felhasználni, különösen az 1A., 3B. és 4. fejezetek alatt. Az előadó rá kíván mutatni arra, hogy az EKT-ban a többéves programokra előirányzott összegek mindaddig indikatív jellegűek maradnak, amíg a jogalkotási hatóság be nem fejezte az eljárást. Ennek következtében a különböző fejezetekben létrejövő különbözetek a jogalkotási eljárások befejeztével jelentősen módosulhatnak.

11.      Az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap (28. cikk) új eszköz, amely révén évente (jelenlegi árakon) 500 millió euró különíthető el a korábbi év átfogó kiadásainak felső határa alatti előirányzatokon keresztül és/vagy a korábbi két év törölt előirányzataiból kivéve az 1B. fejezetet. Az alap közvetlen hatással lesz a 2007-es költségvetésre az rendelkezésre álló, fennmaradó különbözet felhasználása tekintetében, miután a költségvetést elfogadták és az alap mozgósítására a költségvetési eljárás tekintetében. A rendelkezésre álló különbözetek tekintetében az előadó úgy véli, hogy ezek valószínűleg csak a mezőgazdasági kiadásoknál jelentkeznek majd, azaz 2006-ig az 1A, majd 2007-től a 2. fejezet alatt.

12.      Új eljárások születtek az átláthatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás javítására a KKBP területén (az intézményközi megállapodás 42. és 43. cikke), a Szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének finanszírozására (13. nyilatkozat), valamint a pénzügyi programozás nyomon követésének javítására (46. cikk). A pénzügyi programozás alapos nyomon követését biztosítani fogják az éves eljárás folyamán, és amennyiben szükséges lehetőség lesz költségvetési szintű következtetések levonására.

13.      Az intézményközi megállapodás értelmében a költségvetési eljárás során a Bizottságnak jelentést kell tennie a költségvetési hatóságnak az EBB/EBA és az EBRD által a kutatás és fejlesztésbe, a transzeurópai hálózatokba és a KKV-kba történő befektetések támogatását finanszírozó tevékenységekről.

Az előadó általános megjegyzései

14.      Az előadó emlékeztetni kíván arra, hogy a 2. munkadokumentumban meghatározottaknak ((8) bekezdés) és a 2006. május 18-i plenáris ülésen elfogadottaknak (A6-0154/2006) megfelelően a 2007-es költségvetésről szóló vitának három főbb irányvonal köré kell szerveződnie: a politikai prioritások meghatározása a külső és belső politikákban; minőségi pénz/érték arány biztosítása költség-haszon elemzés elkészítése mellett; végül a 2008/2009-es értékelés előkészítése.

15.      A jogalkotási program és a 2007-es uniós költségvetés jobb összehangolása szintén kiemelt kérdés lesz az előadó számára, aki a jogalkotási és költségvetési prioritások meghatározásáról szóló eljárások tisztázása és összekapcsolása mellett érvel. A költség-hasznos elemzésnek kulcsszerepet kellene játszania ebben a jobban összehangolt folyamatban és elő kell segítenie a valódi politikai prioritásokra szánt kiadásokat. Az előadó eltökélt szándéka továbbá, hogy a 2008–2009-es félidős értékelés előkészítése érdekében felhasználja az éves költségvetési eljárás és az intézményközi megállapodás kínálta valamennyi lehetőséget.

16.      Az átfogó számok tekintetében az előadó megjegyzi, hogy az intézményközi megállapodásban meghatározott rendelkezések értelmében (16. cikk), az éves technikai kiigazításokat a teljes időszakra évi 2 %-os deflátor alapján határozzák meg. A Bizottság az EKT-hoz csatolta az új MFF áttekintését jelenlegi árakon. Az MFF által megállapított felső értékhatároknak megfelelően az uniós kiadások jellegét úgy határozták meg, hogy az MFF időszakában a kötelezettségvállalások következetesen emelkedjenek. Ez a tendencia a kifizetések – különösen a kohéziós politika – esetében azonban sokkal rendszertelenebb. Itt 2008-ban jelentkezik a legmagasabb összeg. Az előadó hangsúlyozza, hogy a kifizetések alacsonyabb szintje adott költségvetési évben a végrehajtás késedelméhez vezethet.

17.      A 2007-es EKT fejezetenkénti számadatait vizsgálva (1a. és 1b. táblázat) és a 2. munkadokumentumában kiemelt politikai prioritások kapcsán ((9) bekezdés) az előadó megjegyzi, hogy bizonyos fejezetek alatt tervezett előirányzatok mértéke alacsony, sőt talán elégtelen. Az előadó megjegyzi a Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért fejezet (1b. fejezet) előirányzatainak 14,8%-os növekedését és üdvözli a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért (1a.) fejezet előirányzatainak 11,5%-os növekedését, mivel a lisszaboni menetrend prioritásként szerepelt a 2. munkadokumentumban. Az előadó azonban aggasztónak találja a 4. fejezet (Az EU mint globális partner) előirányzatainak 20,2%-os csökkenését. Megjegyzi továbbá, hogy igen kis mértékű forrásátirányítás történik a 4. munkadokumentumában körvonalazott kihívások kezelésére. A biztonság kérdése és a hatékonyabb kommunikációs politika szükségessége szintén kiemelt kérdésként szerepelt a 2. munkadokumentumban. Itt a kiadási területek a 2007-es EKT átfogó kiadásai nem változnak különösebben a 2006-os költségvetéshez képest. Az előadó álláspontja szerint a különböző fejezetek alatt megmaradó különbözetek már most nem megfelelő mértékűek, különösen a 3b. és 4. fejezetekben ahhoz, hogy megfelelhessenek az Unió ezen területen meghatározott törekvéseinek.

18.      A Bizottság a 27 tagú Unión alapuló EKT-t a következő MFF-fel összhangban terjesztette be, ám Bulgária és Románia csatlakozásáról még nem született hivatalos döntés. Az előadó álláspontja szerint a költségvetésnek nem megelőznie, hanem alátámasztania kell a politikai döntéseket. Ennek következtében a Bizottságnak külön kellene jeleznie a két új tagállam számára tervezett kiadásokat a költségvetési hatóság a Bizottság által az EKT módosítására irányuló indítvány benyújtása tekintetében fennálló jogának fenntartása érdekében, amennyiben a bővítés a Parlament második olvasata előtt lép érvénybe.

1a. fejezet - Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

Áttekintés

19.      Ez az alfejezet a lisszaboni stratégia megvalósításában kulcsszerepet betöltő politikákat tartalmazza a gazdasági növekedésre és az európai polgárok számára létrehozandó több és jobb minőségű munkahelyekre összpontosítva, ami az MFF egyik prioritása. Ennek megfelelően az EKT-ben a kiadások növekedését várnánk ezen a területen. Az ezen fejezet esetében javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok (8796 millió euró) a 2006-os költségvetéshez képest valóban 11,5%-kal emelkednek, a kifizetési előirányzatok azonban 2006-hoz képest (6944 millió euró) 6,5%-kal csökkentek.

20.      A növekvő kötelezettségvállalások és csökkenő kifizetések közötti különbség legfőbb okai a kutatás és a transzeurópai hálózatok (TEN) területein találhatók. Az EKT-ban mindkét területen jelentős különbség van a kötelezettségvállalások és a tervezett kifizetések szintje között. A Parlament szolgálatai által készített Előzetes költségvetési tervezet összefoglalás - 2007 dokumentumban például a 7. kutatási programra vonatkozó kötelezettségvállalásokra előirányzott összeg 5486 millió euró, míg a kifizetések esetében ez az összeg csak 3977 millió euró. Ennek az az oka, hogy időbeli különbség van, amíg az előirányzatokból kötelezettségvállalások lesznek, mivel időbe telik a költségeket felhasználó projektek létrehozása az új programokon belül. A kérdéssel érdemes lenne a szakbizottságoknak tovább foglalkozni.

21.     Az 1a. fejezetben található előirányzatok egy sor politikaterületet (más néven költségvetési címet) foglalnak magukba. Az EKT-ban az 1a. fejezet alatti előirányzatok az alábbiakat tartalmazzák: gazdasági és pénzügyek; vállalkozás; foglalkoztatás és szociális ügyek; kutatás; információs társadalom és média; közvetlen kutatás; halászat és tengerügyi kérdések; belső piac; adózás és vámunió; oktatás és kultúra; csalás elleni küzdelem; igazgatás és statisztika. Szerepelnek ezenkívül p.m. bejegyzések/sorok annak érdekében, hogy az előirányzatok a regionális politika, a kereskedelem és a költségvetés tételek alatt szerepelhessenek.

Versenyképesség és innováció

22.      Az EKT-ban összesen 388 millió euró szerepel a Versenyképesség és innováció programra (CIP). Az ezen program keretében finanszírozott program főbb céljai

- a vállalkozói kezdeményezések/innováció ösztönzése és a kisvállalkozások fejlesztése,

- a belső piac megvalósítása, fejlesztése és irányítása,

- az ipar versenyképességének megőrzése és javítása,

- az információs társadalom,

- fenntartható gazdasági növekedés, beleértve az energiát.

23.      Mindez a vállalkozás és innováció (268 millió euró), az információs és kommunikációs technológia (IKT) politika (54,7 millió euró), versenyképesség és innováció program támogatás (65 millió euró). A már korábban létező Intelligens energia - Európa program jelenleg a CIP részét képezi. A program az energiaellátás biztonságára, a versenyképességre, az energiával kapcsolatos szabályozási keret megfelelő végrehajtására, a beruházások megkönnyítésére, az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra, az energiadiverzifikációra, a közlekedésre és a tudatosításra összpontosít.

Kutatás

24.      A kutatás volt az egyik olyan terület, amelynek finanszírozásában a 2007–2013-as időszakra vonatkozó MFF tárgyalása során emelkedés történt. A 7. kutatási keretprogram ezen alfejezet egyik kulcsfontosságú eleme. 2007 a 7. kutatási keretprogram első éve, és legfőbb célkitűzéseit a különböző konkrét programok tükrözik:

Együttműködés (kutatási tevékenységek nemzeteken átnyúló együttműködésben),

Elképzelések (új program - kiválóság verseny révén),

Emberek (képességek és karrierfejlesztés),

Képességek (a kutatási infrastruktúra használata és fejlesztése).

25.      Amint a fentiekben megjegyeztük, igen jelentős különbség van a 2007-es EKT-ban a kötelezettségvállalások és a kifizetések szintje között a kutatás területén. Általánosabb összefüggésben további elemzésre van szükség ahhoz, hogy megértsük, hogy a 7. kutatási keretprogram és az MFF-en belüli költségvetési fejezetben történt változások eredményeképpen 2007-be hogyan alakulnak majd a kutatással kapcsolatos kiadások.

Oktatás

26.      Az új élethosszig tartó tanulás az alábbi programokat foglalja magában: Comenius (középfokú oktatás); Erasmus (felsőoktatás/egyetemi képzés); Leonardo da Vinci (szakképzés) és Grundtvig (felnőttképzés), valamint nyelvtanulás és IKT projektek és a Jean Monnet program. 2007-re jelentős növekedést terveztek 2006-hoz képest. Az EKT-ban a kötelezettségvállalások 29,6%-kal, körülbelül 904 millió euróra emelkednek.

Transzeurópai hálózatok

27.      Az EKT 853 millió euróval megemelt kötelezettségvállalásokat irányoz elő a transzeurópai hálózatokra (+17,7% a 2006-os költségvetéshez képest), amelyek kulcsfontosságúak a fokozottabb integráció és versenyképesség érdekében. A javasolt prioritások közé tartozik az Európai Vasúti Forgalomirányítás, az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Átfogó Terv, a folyami információs szolgáltatások (RIS) és a TEN hitelgarancia eszköz. Ezek mellett új indikatív többéves programot indítanak útjára, amelynek középpontjában a határokon átnyúló szakaszok fejlesztése áll majd.

Galileo

28.      Az EKT 1000 millió eurót irányoz elő a Galileo műholdas projektre. Ez új terület, amely a korábbi pénzügyi tervben nem szerepelt.

Szociálpolitika

29.      A szociálpolitikai menetrend esetében további finanszírozást javasoltak. A Bizottság a kötelezettségvállalási előirányzatok 8,4%-os növelését kérte 2006-hoz képest annak érdekében, hogy az összeg 2007-ben elérje a 156,8 millió eurós szintet. A növekedés legnagyobb részét az ezen területen meglévő programokat integráló új foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS, 2007–2013) teszi ki. A Bizottság szerint (EKT II. dokumentum, 19. o.) a 04. cím („Foglalkoztatás és szociális kérdések”) 04. alcím („foglalkoztatás és társadalmi szolidaritás") alatti előirányzatok a tervezett javaslat alapján 11,75%-kal, 125 millió euróra emelkednek.

Európai Globalizációs Kiigazítási Alap

30.      Meg kell említeni továbbá az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap tervezett létrehozását (04 05 01. költségvetési sor), amely a globalizációs folyamat egyes negatív hatásainak kezelésére szolgál. Az alap végrehajtása költségvetés-módosítások révén valósulna meg. Az intézményközi megállapodás eredményei alapján az új alap finanszírozása az MFF-en kívül, fel nem használt előirányzatokból történne.

1b. fejezet - Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

Áttekintés

31.      Az 1b. fejezet a strukturális alapokat foglalja magában: az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), az Európai Szociális Alapot (ESZA) és a Kohéziós Alapot. A fejezet a regionális politika és a foglalkoztatás és szociális kérdések politikaterületekhez kapcsolódik. A Bizottság hangsúlyozza a hozzájárulását, amelyet a strukturális és kohéziós programok tehetnek a lisszaboni célok elérésében.

32.      Az EKT szerint az ezen fejezet alatt szereplő finanszírozás az alábbiak szerint oszlik meg: a strukturális alapok esetében 38 365 millió eurót terveztek kötelezettségvállalásokra és 32 843 millió eurót kifizetési előirányzatokra; a Kohéziós Alap esetében 7122 millió eurót terveztek kötelezettségvállalásokra és 4947 millió eurót kifizetési előirányzatokra. Az egyértelmű kiadási cél miatt az 1b. alfejezet alatt gyakorlatilag nem marad a felső határ alatt rendelkezésre álló különbözet.

33.      A 2007–2013-as időszakra az alapok rendelkezésére álló pénzügyi keret három célkitűzés között oszlik meg:

· konvergencia: ez a célkitűzés azokra a térségekre vonatkozik, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt van,

· regionális versenyképesség és foglalkoztatás: ez a célkitűzés az 1. célkitűzés szerinti valamennyi olyan térségre vonatkozik, amely kívül esik a konvergencia célkitűzésen,

· területi együttműködés:ezen célkitűzés a határokon átnyúló és országok közötti együttműködés finanszírozására szolgál a lisszaboni és göteborgi menetrendhez kapcsolódó fellépések területén (beleértve a régiók és helyi hatóságok közötti cserék, elemzések és tanulmányok hálózatát).

34.      A Bizottság kiemeli, hogy a kifizetési előirányzatok két alap közötti, 2007-re előterjesztett javasolt megosztása ideiglenes, mivel a jelenlegi programozási időszak korábbi adatai alapján történő előrejelzés eredménye. A megosztás a tagállamokkal a 2007–2013-as időszakra vonatkozó új nemzeti stratégiai referenciakeret és operatív programokról szóló tárgyalások eredményei fényében kerül felülvizsgálatra.

Strukturális alapok

35.      A pénzügyi keretben történt változások miatt a strukturális alapok 2006-os és 2007-es közvetlen összehasonlítása nem egyértelmű. A strukturális alapok jelenleg csak az ERFA-t és az ESZA-t tartalmazzák, míg 2006-ban az EMOGA orientációs részét és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt is magában foglalta. (Ez utóbbi jelenleg a 2. fejezet alatt szerepel.)

Kohéziós Alap

36.      A Kohéziós Alap számára elkülönített teljes kötelezettségvállalások növekedését (18%) teljes mértékben indokolja az új tagállamok számára előirányzott kötelezettségvállalások növekedése, valamint a Bulgária és Románia részére elkülönítet előirányzatok. A 15 régi tagállam esetében a Kohéziós Alap előirányzatai 24%-kal csökkentek. A Kohéziós Alap 70%-át jelenleg az új tagállamok, valamint Bulgária és Románia teszi ki.

Prioritások 2007-re

37.      A 2007-es prioritások tekintetében a Bizottság rámutat, hogy a strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében történő finanszírozására vonatkozó átfogó prioritásokat a strukturális alapokra vonatkozó szabályozás tervezet és a közösségi stratégiai iránymutatások határozzák meg, amelyek azt szabályozzák, hogy melyik típusú intervenciók jogosultak közösségi finanszírozásra. A különböző prioritások és projektek finanszírozásának pontos elosztása a tagállam által 2006 és 2007 során folytatott tényleges programozástól függ. A Bizottság ezért azon az állásponton van, hogy a 2007-es év legfőbb prioritása az ezen időszakra vonatkozó programok elfogadásának és egyeztetésének biztosítása lesz a közösségi iránymutatások és a nemzeti stratégiai referenciakeretek alapján, amelyeket a tagállamok a 2007–2013-as időszakra egyeztetnek majd a Bizottsággal. A legfőbb cél ezenkívül a 2000–2006-os programok lezárása lesz. A Regionális politika Főigazgatóság folytatni fogja a 2000–2006 európai regionális fejlesztési programok (mintegy 380 program és 215 főbb projekt) és a Kohéziós Alap projektjeinek végrehajtását. Ezen programok kifizetése 2008 végéig tart majd, a kapcsolódó jelentéstételek pedig 2010-ben fejeződnek be.

2. fejezet - A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

38.      Ez a fejezet a mezőgazdasággal, halászattal és a környezetvédelemmel, valamint az egészségügy és a fogyasztóvédelem számára előirányzott pénzek nagy részével kapcsolatos kiadásokra vonatkozik. Mint ilyen a pénzösszegek tekintetében ez a 2007-es EKT legnagyobb fejezete. Az átfogó kötelezettségvállalások (57 218 millió) és kifizetések (55 683 millió) alig változnak a 2006-os költségvetéshez képest: az egyes százalékok növekedése 1,2% a kötelezettségvállalások és 0,4% a kifizetések esetében. A főbb számokon belül azonban jelentős változások vannak.

39.      Az ezen fejezetben található kiadások egy nagy része kötelező jellegű. Ezekről a Tanács mondja ki a végső szót az éves költségvetési eljárásban. A Parlament szolgálatai által költségvetési soronként végzett futólagos elemzés azt mutatja, hogy a 2007-es EKT 2. fejezete alatt igényelt kiadások 78,25%-a kötelező természetű. További elemzésre van szükség annak pontos megállapítására, hogy a Parlamentnek hol van a legnagyobb politikai mozgástere ezen fejezetben, ám nem lehet azt állítani, hogy a 2. fejezet alatti valamennyi kiadás „kötelező”.

40.      Ezen fejezetben a különbözet az MFF által meghatározott felső határérték és a 2007-es kötelezettségvállalások között 1113 millió euró. Amennyiben a Bizottság túl kívánja lépni ezt a szintet, vagy a piaci fejlemények hatására az év során jelentős mértékben módosítani kívánja az EKT-t, akkor módosító indítványt kell benyújtania.

Mezőgazdasági kiadások

41.      A közös agrárpolitika (KAP) jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években, és a gazdák támogatása a leginkább piactorzító intézkedések helyett a közvetlen kifizetések irányába mozdult el. A mezőgazdasági kiadások szerkezete jelentősen változott. A Bizottság az EKT-ban megjegyzi, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések 90%-a immár elválik a termeléstől.

42.      Az összesített számadatok azonban továbbra is nagyon magasak. Az EKT 2. dokumentumában, amely mindig a politikaterületenkénti javasolt kiadásokat elemzi, a Bizottság kijelenti, hogy (21. oldal) a mezőgazdasági piaci (02. alcím) és a közvetlen kifizetések terén végrehajtandó (03. alcím) intervenció összesen 43,7 milliárd eurós előirányzatot tesz ki. Ez a 2007-es EKT teljes előirányzatainak 35%-a. A vidékfejlesztésre (04. alcím) további 12,3 milliárd eurót szánnak. A 2007-es EKT 05. címében (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) ez a három alcím teszi ki gyakorlatilag a teljes kiadásokat.

43.      Érdekes módon, és a piaci intervencióktól a közvetlen kifizetések irányába történő elmozdulásnak megfelelően, az agrárpiaci intervenciókra (02. alcím) előirányzott összeg százalékos csökkenése igen jelentős a 2007-es EKT-ben a 2006-os költségvetéshez képest: 8 508 millió euróról 5698 millió euróra, ami közel egyharmadnyi csökkenést jelent. A Bizottság az EKT-ban kijelenti, hogy mindez főként a tej- és cukorpiaci rendtartás változásainak köszönhető. A csökkentést azonban abszolút összegekben majdnem pontosan kiegyenlíti a közvetlen kifizetések (03. alcím) 34 817 millió euróról 37 661 millió euróra történő növekedése, amely közel 8%-os emelkedést jelent. Ennek legfőbb oka a 10 új tagország számára történő kifizetések fokozatos bevezetése.

44.      A modulációs index valamennyi közvetlen támogatásra a 15 régi tagállam esetében 4% (a 2006-os 3%-hoz képest), kivéve a legkülső régióknak nyújtott támogatásokat. A nettó moduláció összege 984 millió euró.

45.      A vidékfejlesztéssel (05. cím, 04. alcím) kapcsolatban a legfontosabb azt kiemelni, hogy a 2007–2013-as időszakban a kiadásokat egyetlen alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EAFRD) finanszírozzák. A Bizottság megállapítja, hogy a korábbi rendszerhez képest ez egyszerűsítést jelent.

Halászat

46.      A pénzügyi tervben a halászati politika klasszikus példája volt azoknak a tevékenységeknek, amelyek gyakorlatilag valamennyi fejezetre kiterjedtek. Az új MFF-ben a halászati politika gyakorlatilag teljes egészében a 2. fejezetben szerepel egyetlen kis összeg (30 millió) kivételével, amelyet a KAP keretében költenek el. A struktúra ésszerűsítésével két eszköz jött létre: a korábbi Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) felváltó Európai Halászati Alap (EHA) és a halászati politika minden egyéb területét, köztük a nemzetközi halászat megállapodásokat, lefedő második eszköz.

47.      Összességében az EKT a halászati politikára 955 millió eurót javasol, ami a 2006-os költségvetés 1062 millió eurós összegéhez képest 10%-os csökkenést jelent. Ez a csökkenés alapvetően abból adódik, hogy az EHA számára kevesebb összeget terveztek, mint 2006-ban. Az EHA számára javasolt kötelezettségvállalások 571 millió eurót tesznek ki (-18%), ami ezen új rendeletben előirányzott új programokra vonatkozó előlegeknek felel meg.

48.      A nemzetközi halászati megállapodások esetében (a kötelezettségvállalások) 3,8%-kal emelkednek. A tartalékba helyezett összegek azt tükrözik, hogy tárgyalások folynak a megállapodások meghosszabbításáról vagy új megállapodások előkészítése van folyamatban. (Ez szokásos költségvetési gyakorlat a még alá nem írt megállapodásoknál.)

2. táblázat

Nemzetközi halászati megállapodások	2006-os költségvetés	EKT 2007	Különbség
11 03 01 (sor)	62 112 000	59 221 500	- 2 890 500
11 03 01 (tartalék)	124 849 000	134 778 500	+9 929 500
Összesen	186 961 000	194 000 000	+ 7 039 000

Forrás: Az Európai Bizottság 2007-es EKT dokumentumainak adatai alapján.

49.      Az előadó emlékeztet arra, hogy a Bizottság a hagyományos őszi módosító indítványában frissíti majd ezeket a számadatokat, amely az ezen megállapodásokkal kapcsolatban folytatott tárgyalások aktuális állapotát tükrözi.

Környezetvédelem

50.      Ezen terület négy legfontosabb kiadási tételei az éghajlatváltozás; természet és biodiverzitás; fenntartható erőforrás-gazdálkodás és -felhasználás; környezet és egészség.

51.      A költségvetés szerkezetével kapcsolatos legfőbb újítás ezen a területen az, hogy a 2007–2013-as időszakra a LIFE+ program lesz a környezetvédelem finanszírozásának egyedüli eszköze és felvált valamennyi 2007. előtti programot. A Bizottság EKT-jának II. dokumentuma alapján az EKT-ban a LIFE+ 2007 tervezett költségvetése 241 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatokban.

52.      A Bizottság EKT-jának I. dokumentuma azonban megjegyzi (23. oldal), hogy „a szükséges forrásokban bekövetkező 234 millióról 270 millió euróra történő növekedés nagyrészt a bővítésnek, ... az uniós környezetvédelmi politika új tagállamokban való végrehajtásának és ... a kibocsátási kereskedelmi rendszer szükséges kiterjesztésének következménye”. Érdekes lenne további magyarázatot kapni arról, hogy eben az összefüggésben melyik politikák igénylik a legtöbb járulékos finanszírozást.

Egészségügy és fogyasztóvédelem

53.       Az egészség és a fogyasztóvédelem horizontális politikai területet, illetve címet képvisel a költségvetésben. A Bizottság II. EKT dokumentuma szerint az ezen politikáknak biztosított teljes 544 millió eurós költségvetési előirányzatból 309 millió eurót a 2. fejezet keretében költenek el. A 2007-es EKT-ben azonban nagyon kevés részlet található a 2. fejezet szerint az egészségügyre és a fogyasztóvédelemre történő kifizetésekről.

3a fejezet - Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

Főbb számadatok és összehasonlítás 2006-tal

54.      A szabadság, biztonság és jog című 3a fejezetben (nem összekeverendő az azonos nevű, 18. politikai területtel) szereplő működési költségek 571,3 millió eurót tesznek ki. A 2000-2006-os pénzügyi terv „Belső politikák” fejezetében a „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” című megfelelő francia bekezdés 549,1 millió eurót tett ki, amely 45%-os növekedést jelent összehasonlítva a 2006-os költségvetést a 2007-es EKT-vel. Azonban az nem egyértelmű, hogy ez a két szám egyáltalán összehasonlítható-e, mivel a 2007-es költségvetés három új keretprogramot indít a szabadság, biztonság és jog területén. Alapvető jogok és jogérvényesülés; Szolidaritás és a migrációs áramlatok igazgatása és Biztonság és a szabadságjogok védelme[16].

55.       Mindenesetre az MFF külön alcímében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre biztosított összegek jelzik a terület prioritásának jellegét továbbá jobb láthatóságot és stabil pénzügyi alapot biztosítanak a politikák számára, mivel a Bizottság nem tudja könnyedén átalakítani a költségvetést más politikai területek számára.

56.     Az új programok (amelyekre nem alkalmazható közvetlen összehasonlítás 2006-tal, tehát a százalékot jelző oszlopot óvatossággal kell kezelni) a következőképpen oszlanak meg:

3. táblázat

	EKT 2007
Keretprogram/egyéb program/ügynökségek	euró	%
Alapvető jogok és jogérvényesülés	71 510 000	12,5%
Szolidaritás és a migrációs áramlatok igazgatása	291 300 000	10,1%
Biztonság és a szabadságjogok védelme	57 490 000	51,0%
Egyéb tevékenységek és programok	78 400 000	13,7%
Decentralizált ügynökségek	72 639 000	12,7%
Összesen	571 339 000	100,0%

Forrás: Európai Bizottság 2007-es EKT dokumentumok

57.      Tekintettel az EKT „Szolidaritás és a migrációs áramlatok igazgatása” című általános programot érintő bemutatására, zavaró annak megállapítása, hogy a 2007-es EKT 60 millió eurót irányzott elő a 18 03 03-as költségvetési sorra, annak ellenére, hogy az új „Európai Menekültügyi Alap” című külön program csak a 2008-as költségvetéstől lép életbe.

A 3a fejezetben szereplő kísérleti programok

58.      Az EKT dokumentum szerint a három új keretprogram „számos kisebb pénzügyi eszköz és egy sornyi előkészítő intézkedés és kísérleti program” helyébe lép. Sajnos azonban arra nem tér ki, hogy melyik programokat veszi át melyik külön program. Mindenesetre a politikailag legérzékenyebb még jelen van a 2007-es EKT-ben:

4. táblázat

Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím	KFE	2007. évi előirányzatok		2006. évi előirányzatok		2005. évi tényleges adat
		Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések
18 05 04	Előkészítő intézkedések megvalósítása a terrorcselekmények áldozatai számára	p.m.	1 200 000	2 000 000	1 200 000	2 000 000,—	931 036,77
18 05 06	A terrorizmus elleni küzdelem megvalósítása	p.m.	6 000 000	9 000 000	7 000 000	7 000 000,—	0,—

Forrás: Európai Bizottság 2007-es EKT dokumentumok

Egyéb kérdések

59.      A hetedik kutatási keretprogram (FP7) az „Együttműködés” rész alatt tartalmaz egy „Biztonság és űrkutatás” című költségvetési sort, amely 2007-ben lép életbe 171,7 millió eurónyi kötelezettségvállalás előirányzattal (02 04 01-es költségvetési sor). Ugyan a keretprogram része, az FP7-ben a biztonsági kutatásra megállapított célkitűzések a következők:

· fejleszteni a polgárok biztonságát garantáló technológiákat és tudást az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, szervezett bűnözés, ugyanakkor tiszteletben tartani az alapvető emberi jogokat;

· biztosítani a rendelkezésre álló technológiák polgári és védelemmel kapcsolatos területeken történő legjobb felhasználását;

· előmozdítani a szolgáltatók és a felhasználók közötti együttműködést a biztonsági megoldások területén.

3b fejezet: Állampolgárság

60.       Az EKT összességében 603 millió eurónyi kötelezettségvállalás előirányzatot (-1,4%) tartalmaz. Az előirányzatok tehát nagyjából stabilak a 2006-os költségvetés viszonylatában. Az ezen alcím alatt szereplő kiadások több politikai területen oszlanak meg. Az oktatás és a kultúra, az egészségügy és a fogyasztóvédelem, az információs társadalom és a média, a bővítés és a kommunikáció a legfőbb politikai területek, amelyekre a pénzt költik. Ez az alcím tehát lefedi az állampolgárokat leginkább érintő számos kérdést és programot.

61.      A programok ezen alcímben a tartalmaznak egy Egészségügyi és Fogyasztáspolitikai Programra történő javaslatot is (79,1 millió eurónyi előirányzat), amely az állampolgárok számára készült az egészségügyi és fogyasztói információkhoz történő hozzáférésre teszi a hangsúlyt és tartalmazza a „influenzával foglalkozó magas szintű tisztviselők hálózatának létrehozását”. Első látásra úgy tűnik, hogy a javaslat számos kérdéskört ölel fel, amelyet a megfelelő bizottság kétség kívül alaposan megvizsgál.

62.      A Kultúra 2007 (41,8 millió eurós előirányzat) új program, melynek célkitűzése a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása. A Média 2007 (96,3 millió eurós előirányzat) célkitűzése az európai kulturális különbségek megőrzése és hangsúlyozása. A Youth in action (116 millió eurós előirányzat) célkitűzése a fiatalok között az aktív állampolgársági magatartás előmozdítása.

63.      Ezen fejezet is tartalmaz egy 15,4 millió eurós előirányzatot egy gyors válaszadási és készenléti eszközre, amely 2007-ben lépne életbe. A célkitűzés a természeti veszélyekkel, mint például a földrengésekkel, áradásokkal és erdőtüzekkel kapcsolatos korai figyelmeztető mechanizmusok javítása, valamint a polgári védelmi beavatkozások hatékonyságának és eredményességének javítása. Az érintett szakbizottságok megvizsgálhatnák, hogy a 15,4 millió euró elegendő-e a jelentős többletérték biztosításához.

64.      Meg kell említeni ezen fejezet alatt, hogy az Európai Szolidaritási Alap (EUSF) segítséget nyújt nagy természeti katasztrófa esetén az Európai Unió területén. Évente erre 1 milliárd euró állna rendelkezésre, ezt azonban az MFF felső határa nem tartalmazza.

65.      Az európai intézmények és az európai lakosság közötti információcsere javítását előmozdító sajtó és a kommunikációs tevékenységekre az EKT-ben 69,1 millió eurós előirányzatot terveztek elő. A lehetséges kiadás – a „D-terv” révén – tartalmazná az Európáról szóló vita javítására irányuló erőfeszítéseket.

66.      Végezetül a Bizottság EKT-ja II. dokumentumának 10. oldala úgy tűnik, feltünteti, hogy a 3b fejezet szerint 87 millió eurót rendeltek az intézményfejlesztéshez a bővítés politikai területén. A vonatkozó tevékenységi nyilatkozatnak további információkat kell tartalmaznia e tekintetben a tervezett kiadásokról.

4. fejezet - Az Európai Unió mint globális partner

Általános szempontok

-  Az új 4. fejezet a korábbi évek 4. fejezeteihez viszonyítva tartalmazza a régi 7. fejezetet (Előcsatlakozás) valamint a régi 6. fejezetet is (Gyorssegélytartalék és a külső fellépésekre képzett garanciaalap).

- Az EKT visszatükrözi a három politikai alapú eszközből álló új jogi keretet: a Szomszédság (ENPI); az Előcsatlakozás (IPA) és a Fejlesztési és Gazdasági Együttműködési (DCECI) eszközt; valamint az ezeket kiegészítő három külön eszközt (stabilitás, humanitárius segély és makroszintű pénzügyi támogatás). A KKBP-t külön kezeli.

67.      A nomenklatúra vonatkozásában a Bizottság amellett döntött, hogy az „alpolitikákat” tartalmazó bizonyos fejezeteket és/vagy sorokat különválasztja, valószínűleg az átláthatóság miatt. Például a 19 04-es fejezetet (Európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért) külön kezelik, azonban az egyes címben szereplő sorok, arra a fő eszközre utalnak, amelyhez tartoznak. Például, a 19 04 02 01-es költségvetési sor címe most „Emberi jogok és demokrácia – ... a szomszédsági politikai eszköz szerinti tevékenységek”

68.      Azonban a Bizottság általában a főbb földrajzi régiók elkülönítését javasolja. Ez azonban nem fordul elő országok esetében és néhány tematikus politika esetén. Bizonyos esetekben a láthatóság megszűnik. Például már nem látható az EKT-ből, hogy mennyi segítséget biztosít Iraknak és Afganisztánnak.

69.      Összességében 6,7 milliárd eurós kötelezettségvállalási előirányzatot javasol a 2006-os költségvetésben szereplő 8,4 milliárddal szemben (-20,2%). Az 1,7 milliárdos különbség betudható a Bulgáriának és Romániának szánt előirányzatoknak (a 2006-os költségvetés 7. fejezete), amelyeket jelenleg belső fejezetekben biztosít (sokkal nagyobb mértékben) összhangban a 2007. január 1-jére várható csatlakozással. A fejezet kifizetéseire összességében 7,4 milliárd eurót biztosít, ami 13,8%-os csökkenést jelent. Mellőzve tehát Bulgária és Románia átcsoportosításának hatását, a fejezet összességében +/-0 2006-hoz képest, azonban a kép ennél sokkal bonyolultabb.

70.      A Garanciaalap finanszírozása (200 millió) jelenleg a 4. fejezet alá kerül, miközben a 2000-2006-os pénzügyi tervben még a 6. fejezet alatt szerepelt. Ezeket a felső határértéken belül kell finanszírozni (ami 200 millióval kevesebbet jelent a többi politikák számára 2006-hoz viszonyítva). A gyorssegélytartalékot (234,5 millió) tartalmazza a 4. fejezet teljes összege, azonban finanszírozásra (igénybevétel esetén) a felső határértéken kívül kerül, azaz nincs hatása a többi politikára rendelkezésre álló helyre. Ez ad arra is magyarázatot, hogy miért van összességében egy 110 millió eurós különbözet, annak ellenére hogy a teljes kötelezettségvállalás valójában 125 millióval magasabb a felső határértéknél. Az Észak-Ciprusra vonatkozó támogatások már nem szerepelnek az EKT-ben, és a nemzetközi halászati megállapodásokat áttették a 2. fejezetbe.

Külkapcsolatok

71.      Ez a terület egészében szinte változatlanul marad 3,41 milliárd euró (-0,71%). Európai szomszédsági politikára és az Oroszországgal folytatott párbeszédre 1,34 milliárd eurót biztosít, ami 8%-os növekedés 2006-hoz képest. Földrajzi alapon külön költségvetési sorokat tart fenn: a mediterrán országok számára 750 millió eurót (-0,7% 2006-hoz képest), Kelet-Európa számára 367 milliót (+0,7% 2006-hoz képest), valamint a Palesztinának és a békefolyamatnak szánt pénzügyi segítségnyújtásra 158 millió eurót (34,8%-os növekedés). Az előadó kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg azt, hogy ez az összeg tartalmazza-e az összes Palesztinának szánt összeget, beleértve a MEDA-sorból a korábbi években finanszírozott segélyt is.

72.      Latin-Amerika számára csekély növekedés látható az EKT-ben, amelyben a 2006-os költségvetés 318 millió eurójához képest 328 millió euró szerepel. Ázsiával, Közép-Ázsiával és Jordániától keletre elterülő országokkal fennálló kapcsolatok: az előirányzatok a 2006-os költségvetésben szereplő 1084 millió euróról 771 millió euróra csökkennek. Ez betudható a 2005-ös szökőárt követően nyújtott különtámogatás befejezésének, és a Bizottság szerint „... a régióban növekszik a többi kedvezményezettnek szánt segély”. Részletesebb információra van szükség.

73.      Az Európai kezdeményezés a demokráciáért és az emberi jogokért vonatkozású előirányzatok körülbelül 8 millióval nőnek és összesen 130,7 millió eurót tesznek ki. Ez az intézkedés különálló költségvetési sorokat tart fenn, azonban ezen sorok címei most tükrözik a Bizottság azon javaslatát, hogy vonják be az emberi jogokat a négy fő eszközbe. Az Európai Parlament kéri külön jogalap biztosítását, amely szükségessé tenné ezen sorok címeihez történő alakítást.

74.      A közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) az EKT 159 millió eurót irányoz elő, ami 55%-os növekedést jelent (2006-ban 102 millió volt). Az MFF-ben a 2007-2013 közötti időszakra megállapított éves átlag 250 millió euró.

Fejlesztés és az AKCS-államokkal fennálló kapcsolatok

75.      Az e területen fennálló jelentős számú különleges tematikus rendeletet új eszközök révén bevonták az új jogi keretbe. Ezt a költségvetés jelentősen változó szerkezete is tükrözi.

76.      Mindent összevetve ez a cím 14%-kal 1,23 milliárd euróra nő az EKT-ben (a 2006-os költségvetésben 1,08 milliárd volt). A fő növekedés az AKCS-országokkal történő együttműködéshez kapcsolódik, ami 202 millió euróról 326 millió euróra nőtt. Emlékezni kell arra, hogy az EKT a legtöbb AKCS-országot a költségvetésen kívülről finanszírozza, azonban bizonyos részeket a költségvetésből is finanszíroz. A különleges növekedés a cukortermelő országok támogatásához kapcsolódik, amelyek 165 millió eurót fognak kapni (összehasonlítva a 2006-ban kapott 40 millióval).

77.      A nem állami szereplők kisebb csökkenéssel számolhatnak, 206 millió eurót kapnak a 2006-os 210 millió helyett. A tematikus „A nem kormányzati szervezetekkel biztosított társfinanszírozás” eltűnik és helyébe két új, a fő eszközök szerint végrehajtásra kerülő sor lép (Fejlesztési és szomszédsági eszközök jelen esetben).

78.      Az élelmiszerbiztonság 4,4%-kal csökken 198 millió euróra. A Bizottságon belül átszervezés folyik a Fejlesztési Főigazgatóság és a Humanitárius segélyek Főigazgatóság közötti élelmiszersegélyt és élelmiszerbiztonságot érintő hatáskörökre vonatkozóan.

79.      A humán és szociális fejlesztés (új sorokat kapcsoltak a földrajzi eszközhöz) lép néhány korábbi főként a millenniumi fejlesztési célokhoz kapcsolódó sor helyébe, amelyek a 2006-os 132 millióról 117 millió euróra csökkennek az EKT-ben (-11%). Ugyanazon új szerkezetet javasolja a Környezetvédelem és a természetes erőforrások, beleértve az energiát, fenntartható kezelésére is, ez a terület 57 millió euróról 74 millióra nő (+31%).

Bővítés

80.      Ez a fejezet a 2006-os 2,2 milliárd euróról összesen 1,1 milliárd euróra csökken az EKT-ban, amely magyarázható azzal a résszel, amelyből Bulgáriát és Romániát finanszírozták korábban. Ezen hatás kivételével a fejezet tulajdonképpen nagyjából ugyanazon a szinten marad mint 2006-ban.

81.      A Törökországgal és Horvátországgal folytatandó tárgyalásokhoz kapcsolódó kiadások nőnek a következő költségvetésben. Az EKT költségvetési soraiból már nem látható, hogy mennyi támogatást biztosítanak, a Bizottság munkadokumentumában jelzi, hogy a növekedés Törökország számára 2006-ban még nem vette figyelembe a megnövekedett tevékenységeket. Az 2007-es EKT valószínűleg már figyelembe veszi, az előadó azonban további magyarázatokat tartana szükségesnek. Horvátország esetében a Bizottság jelzi, hogy a támogatás nagyjából ugyanakkora marad.

82.      A Nyugat-Balkán vonatkozásában nehéz megállapítani, hogy bármelyik ország számára mennyit biztosítanak. Meg kell állapítani, hogy az Európai Unió Újjáépítési Ügynökségét 2007-ben elkezdik megszüntetni, mivel az EK különleges képviselői posztjainak át kell venniük a támogatást az IPA eszköztől. További tájékoztatásra van szükség ezen ügynökség finanszírozására vonatkozóan.

Humanitárius segély

83.      Ez a politikai terület nagyjából állandó maradt az elmúlt három év során, különösen az ECHO-ra szánt előirányzatok vonatkozásában, amely a humanitárius segéllyel és a katasztrófa-elhárítással összesen 500 millió eurót tesz ki. Ez nem változott az EKT-ben sem. Ami újdonságnak számít az az, hogy az élelmiszersegélyt átcsoportosították és 218 millió euróval bevonták az ECHO-ba (korábban a Fejlesztési Főigazgatóság alatt szerepelt). A korábban a 6. fejezet alatt szereplő gyorssegélytartalék is most idekerült. Az EKT-ben a gyorssegélytartalékra 234 millió eurót biztosítanak.

5. fejezet - Igazgatás

84.      Ez a fejezet az emberi erőforrásokra és egyéb igazgatási kiadásokra vonatkozó szempontokat érinti. Van egy bizonyos folyamatosság az 5. fejezetben az új többéves pénzügyi keret és a korábbi 2000-2006-os pénzügyi terv között. Az EKT 2007-re 7002 millió eurós költségvetést mutat be, amely 112,7 millió eurós különbözetet hagy, mihelyt figyelembe veszik a 76 millió eurós a személyzeti nyugdíjrendszerbe fizetett járulékot.

85.      A Bizottság 2007-es igazgatási költségvetését 4360 millió euróra becsülik, beleértve az egészbe a nyugdíjakat és az európai iskolák költségvetését is. Ez a 2006-os költségvetéshez képest 5,2%-os növekedést jelent. A teljes igazgatási költségvetés 4%-a az új álláshelyekre történő felvételekhez kapcsolódik

86.      Az előirányzatok növekedése főként az alkalmazottak számának növekedése miatt fordul elő, akiket a csatlakozással megnövekedett munkaterhek kezelésére vettek fel. 840 álláshely közvetlenül kapcsolódik a bővítéshez (610 a 10 európai uniós tagországhoz és 230 Bulgária és Románia 2007. január 1-re tervezett csatlakozása kapcsán (EU-2). Ezek a számok kiegészülnek 50 külsős alkalmazottal (30 az EU-10 és 20 az EU-2 számára) az EKT I. dokumentumával összhangban (41. oldal). Ez a kérés összhangban áll a bővítési igényekkel kapcsolatos többéves programmal, amelyet a Bizottság „A Bizottság tevékenységei és emberi erőforrások a kibővített Európai Unióban[17]” a 2003-2008-as időszakban című közleményére (+700 álláshely 2006-ban, +700 álláshely 2005-ben és +780 álláshely 2004-ben). Ezenfelül további 13 helyet biztosítottak az ír nyelv státuszának megváltozását követően a jogi és a nyelvi osztályokon szükséges szakértők felvételére.

87.       A többi személyzeti jellegű igény vonatkozásában a Bizottság, mint ahogy múlt évben is, erőfeszítéseket tett a pénzügyi következmények csökkentésére az álláshelyek főigazgatóságok közötti (245 álláshely) és főigazgatóságokon belüli (340 hely) átcsoportosítása révén.

88.      A Bizottság brüsszeli épületei és a különleges képviselői posztok biztonságának megerősítése az 5. fejezetben szereplő további növekedés oroszlánrészét képezi (10,6% az EKT I. dokumentumának 44. oldala szerint). A biztonsági kapuk felállítása a főépületekben egy négy éves program első évében kerül megvalósításra, és jelentős megtakarítást eredményezhet a biztosítás és a biztonsági személyzet költségeiben. A különleges képviselői posztokon a helyszínül szolgáló országhoz kapcsolódó veszélytől függően szükséges a biztonság megerősítése. Ez a veszély különösen nagy a Balkánon és esetlegesen Irakban, ahol a Bizottság 2006 végén különleges képviselői posztot kíván létrehozni. Az EKT ezen egyetlen különleges képviselői posztra durván 7 millió eurót irányoz elő, beleértve az irodák bérletét és az alkalmazottakat védő testőröket is.

89.      Annak érdekében, hogy a Bizottság tagjait a tömegközlekedés használatára ösztönözzék, a Bizottság úgy határozott, hogy megtéríti az ingázó alkalmazottak tömegközlekedési költségeinek felét és megtagadja a parkolási lehetőségek használatát. Ez 622,2%-os növekedést eredményez a korábbi költségvetésekben az e vonatkozású minimális költségeihez képest.

6. fejezet - Kompenzáció

90.      Az EKT javaslatot tesz szinte a teljes rendelkezésre álló összeg biztosítására, amely 444,6 millió euró a teljes 445 millió euróból. 2007-ben a 6. fejezet a pénzforgalmi és a schengeni eszközt fedezi (az Unió új külső határain folytatandó pénzügyi ellenőrzési tevékenységekre), amelyekről a Bulgáriával és Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások során állapodtak meg.

Horizontális kérdések

Ügynökségek

91.      A 2007-es EKT 23 decentralizált ügynökség[18] számára tartalmaz előirányzatokat összesen 417,6 millió euró összegben, ami közel 18%-os növekedést jelent összehasonlítva az ügynökségek 2006-os 342,7 milliós költségvetésével. A kiadások fő része az 1. fejezet alá tartozik, ahová az ügynökségek 2007-es teljes költségvetésének körülbelül 50%-a koncentrálódik. A teljes összeg 37%-át a 3. fejezet alá tartozó ügynökségek számára irányozták elő, miközben a 2. fejezet 8%-kal és a 4. fejezet 5%-kal csak kis arányban részesedik.

92.      Az ügynökségek költségvetésének 18%-os növekedése 2006-hoz képest részben az új ügynökségek – mint a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség, és az Európai Esélyegyenlőségi Intézet – létrehozásának köszönhető. Az egyes ügynökségek számára a növekedés azonban bárminek tekinthető, de egységesnek nem. Az előadó az ügynökségekkel való július 12-i éves találkozót követően értékeli teljes mértékben a helyzetet.

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

93.      A Bizottság az EKT-val együtt általában egy munkadokumentumot is előterjeszt a kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről. 2007-ben ez a dokumentum azonban csak a tervezettnél később készül el, és nem áll az előadó rendelkezésére e dokumentum összeállítása során. A Bizottság megjegyzéseinek és javaslatainak felülvizsgálatára a kellő időben sor fog kerülni.

94.      Fel kell idézni az új többéves pénzügyi keret főbb rendelkezéseit

„... Továbbá az intézmények megállapodnak arról, hogy a kísérleti projektek előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évben legfeljebb 40 millió euróra korlátozzák. Szintén megállapodnak arról, hogy az új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évben legfeljebb 50 millió euróra korlátozzák, illetve az előkészítő intézkedésekre valóban szánt előirányzatok teljes összegét 100 millió euróra korlátozzák. (2. melléklet, D)

95.      Két kérdés merül fel. Először is, a jelenlegi pénzügyi terv rendelkezései egyértelműen kettőre korlátozzák az évek számát, amelyekre kísérleti projektek esetében kötelezettségvállalást lehet bejegyezni a költségvetésbe. Ezt a rendelkezést az MFF nem tartja meg, legalábbis nem egyértelműen. Lehet úgy érvelni, hogy 2007. január 1-jétől semmi ilyen jellegű időbeli korlátozás nem fog fennállni. Hasonlóképpen nem tesz említést az előkészítő intézkedések esetében a legfeljebb három évre vonatkozó korábbi szabályról. Az előadó e tekintetben egyértelműen a szempont tisztázására törekszik.

96.      Másodsorban természetesen rá kell mutatni, hogy növelni kell a Parlament mozgásterére szánt keretet. A kísérleti projektek vonatkozásában az éves korlátozás 40 millió euró lesz a jelenlegi 36 millió euróval szemben. Új előkészítő intézkedések esetében az éves korlát 50 millió euró lesz a jelenlegi 30 millió euróval szemben. Az előkészítő intézkedések kötelezettségvállalásainak teljes összegére a lehető legnagyobb maximális növekedés 25 millió eurót tesz ki (a 100 millió eurós határon belül szemben a jelenlegi 75 millió euróval). Az előadó azonban rá kíván mutatni arra, hogy az új többéves pénzügyi keret különbözetei arra fogják kötelezni az Európai Parlamentet, hogy alaposan vizsgálja felül a saját, kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó megközelítését.

97.      A Bizottság EKT-re vonatkozó általános bemutatása megállapítja, hogy a kísérleti projektekre vonatkozó előirányzatok 1 millió eurót tesznek ki kötelezettségvállalásban és 22,7 millió eurót kifizetésben, az előkészítő intézkedések esetében ez 3,3, illetve 47 millió euró külön-külön. Az előadó hangsúlyozza, hogy a Bizottság munkadokumentumának tartalmaznia kell egy egyértelmű elemzést akár arról hogy a korábbi projekteket hogyan vonják be az új, 2007-ben életbe lépő jogszabályokba, akár arról hogy egyszerűen bármelyik projekt teljes megszüntetésére teszek javaslatot. Az EKT-ben javasolt minimális kötelezettségvállalások, azonban mindenképpen tág beavatkozási teret engednek a Parlament számára.

a kutatásról, az innovációról és az energiáról

"Ti láttok valamit, és azt kérditek: miért? Én megálmodom valamit, és azt kérdem: miért ne?" George Bernard Show

Bevezetés

1.  Ez a munkadokumentum azokat a pénzügyi forrásokat elemzi, amelyeket az Európai Unió a kutatásra és az innovációra nyújt. Az energiára is összpontosít, mivel ez a téma – saját jellegénél fogva – nem csak hogy kapcsolódik más olyan lényeges politikai területekhez is , mint a külkapcsolatok, hanem azt a technológiai fejlemények is jelentősen érintik.

2.  Ez a dokumentum azokat a kihívásokat tekinti át, amelyekkel az Európai Unió e politikai területeken szembesül. Erre figyelemmel a 2007. évi költségvetési eljárásra gyakorolt hatásokat annak szem előtt tartásával vizsgálja meg, hogy az új, 2007–2013-ra szóló többéves pénzügyi keretben (TPK) ez lesz az első kiadási év és ennélfogva csupán a kezdete számos új programnak. Az előadó mindjárt az elején hangsúlyozni kívánja, hogy a kutatásra rendelkezésre álló források nem azok, amelyek lehettek volna. A 7. kutatási keretprogramról (7. KP) szóló eredeti bizottsági javaslat 2007–2013-ra az átfogó közösségi pénzügyi részvételt 72 726 millió euróban állapította meg. Az Európai Parlament szilárdan támogatta ezt az álláspontot. Az új TPK-ban szereplő számadat ennél lényegesen alacsonyabb: a javasolt maximális összeg 50 524 millió euró.

Kutatás és innováció

Kihívások

3.  Amint honlapján a Bizottság kimondja: „A kutatás a jövőbeni jólétünkbe történő befektetés. Lehetséges, hogy a ma tett erőfeszítések gyümölcse jó néhány évig nem látható. Ugyanígy azonban a mai befektetések elmulasztásáért a jövőbeli generációk drágán meg fognak fizetni.” Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2010-ig a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. A K+F-fel kapcsolatos cél az, hogy addig az időpontig a K+F befektetés elérje a GDP 3%-át. Jelenleg az Egyesült Államok és Japán külön-külön arányosan is többet költenek a K+F-re, mint az EU és annak tagállamai.

4. Az Európai Parlament a 2007-re vonatkozó ÉPS-ről szóló, 2006. május 18-i állásfoglalásában. „sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fordítsanak különleges figyelmet azokra a területekre, amelyek az egészséges gazdaság – így a tudás, képességek, kutatás és fejlesztés (…) – alapját képezik; (…) a politikáknak minden lehetséges esetben a kutatást és innovációt támogató összehangolására hív fel tagállami és uniós szinten egyaránt (…).”[19]

5.  Az EU innovációs politikája hagyományosan a kutatáshoz kapcsolódik. A 2007–2013-ra szóló TPK-ban lesz egy olyan új program (a versenyképességi és innovációs program – VIP), amely az innovációval az EU versenyképességének és gazdasági környezetének javítására irányuló szükségesség tükrében foglalkozik. Az EU kutatás területén végzett tevékenységének célja a nemzeti kutatási erőfeszítések megerősítése egy határok nélküli európai kutatási térség létrehozásával, amely Európa-szerte lehetővé teszi a tudósok számára, hogy a kiválóság elérése során egyesítsék erőiket.

A költségvetéssel kapcsolatos leglényegesebb kérések

6.  A 7. kutatási keretprogramról (7. KP) szóló eredeti bizottsági javaslat a 2007–2013-es időszakra a közösségi pénzügyi részvétel teljes összegét 72 726 millió euróban állapította meg. Ezt a javasolt költségvetést az Európai Parlament a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről szóló állásfoglalásában (Boege-jelentés)[20] szilárdan támogatta. Az új TPK elfogadását követően a végleges költségvetés most lényegesen alacsonyabb: a Közösségnek (az Euratom nélkül) a 7. KP-ban való pénzügyi részvételére javasolt maximális összeg 50 524 millió euró a 2007. január 1-jén kezdődő hétéves időszakra.

7.  2007-re a Bizottság összesen 5 486 millió eurós költségvetést javasol a 7. KP-re vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok formájában.

7. keretprogram: a különböző politikai területek közötti megoszlás

(ezer euróban, jelenlegi árakon)

Politikai terület	2006. évi költségvetés	2007. évi előzetes költségvetési tervezet
Vállalkozások (*)	118 064	191 017
Energia és közlekedés	224 028	248 424
Kutatás	3 475 735	3 549 874
Információs társadalom és média	1 162 898	1 174 213
Halászat	14 900	1 200
Közvetlen kutatás	310 600	321 472
Összesen (*)	5 306 225	5 486 200

(*) A 2006. évi költségvetés ezen összegeihez hozzá kell adni az európai biztonsági kutatás fokozására irányuló előkészítő intézkedésre szánt 15 millió eurót, ami szerepel a 7. kutatási keretprogramban.

Forrás: Európai Bizottság

8.  A 7. KP főbb jellemzői a hét egyedi program közül négyben tükröződnek:[21]

§ Együttműködés (a 2007. évi EKT-ben 3 468,6 millió euró): a költségvetés tekintetében ez a legfontosabb egyedi program. A kutatásnak a kiválóság legmagasabb szintjén történő elősegítésére irányul. A következő kilenc területen fogják támogatni a nemzetek közötti együttműködést: egészségügy, élelmiszeripar–mezőgazdaság–biotechnológia, informatikai–kommunikációs technológiák, nanotudományok–nanotechniológiák–anyagok–új gyártási technológiák, energia, környezet (beleértve az éghajlatváltozást), közlekedés, társadalmi-gazdasági tudományok–humántudományok, biztonság-űrkutatás.

§ Ötletek (a 2007. évi EKT-ben 260,8 millió euró): ezen egyedi program célkitűzése a kiválóság, a dinamizmus és a kreativitás megerősítése az európai kutatásban, valamint Európa vonzerejének javítása mind az európai, mind pedig a harmadik országbeli legjobb kutatók, valamint az ipari kutatásba történő befektetés számára, az egyéni csapatok által végzett „felderítő kutatás” részére egy egész Európára kiterjedő versenyképes finanszírozási mechanizmus biztosításával.

§ Emberek (a 2007. évi EKT-ben 430,2 millió euró): ez a program nagyobb hangsúlyt helyezve a szakismeretek és a szakmai előmenetel kulcsfontosságú aspektusaira az európai kutatás és technológia emberi potenciáljának megerősítésére irányul a kutatók – „Marie Curie-cselekvésekként említett – képzésének és szakmai előmenetelének támogatásával, valamint a nemzeti rendszerekkel meglévő kapcsolatos megerősítésével.

§ Kapacitás (a 2007. évi EKT-ben 407,8 millió euró): ez az egyedi program Európa-szerte a kutatási és innovációs képességek fokozására irányul

- a kutatási infrastruktúrák felhasználásának és fejlesztésének optimalizálásával;

- a KKV-k innovatív képességei, valamint azon képességük megerősítésével, hogy részesüljenek a kutatás előnyeiből;

- a regionális kutatásorientált csoportosulások fejlesztésének támogatásával;

- a nemzetközi együttműködés támogatásával.

9.  A 7. KP egyik újítása az Európai Kutatási Tanács létrehozása, amely a tudományos kiválóság alapján európai szinten fogja támogatni az alapkutatást, az egész Európára kiterjedő verseny számára európai hozzáadott-értéket, valamint a tudományos kiválóság lehető legmagasabb szinten történő előmozdítását biztosítva. Alulról felfelé irányuló megközelítéssel fogja támogatni a tudományos érdemük alapján kiválasztott és a maguk a kutatók által megválasztott kutatási témájú kutatási projekteket. Ezzel összefüggésben az előadó emlékeztetni kíván az Európai Parlament ÉPS-re vonatkozó állásfoglalásának az Európai Technológia Intézettel kapcsolatos szövegére, amelynek értelmében: „(…) egy új Európai Technológiai Intézet felállítása ellehetetlenítené a meglévő szervezeteket, illetve átfedés lenne feladataik között, és ezért ebben az összefüggésben az alap kevésbé hatékony felhasználását jelentené (…)”.

A kutatási programokban való részvételre vonatkozó szabályok – javíthatók

10.  Hosszas tárgyalást folyt a kutatásra szánt még több finanszírozás szükségességéről. Mindig is voltak azonban javaslatok arról, hogy miként lehet javítani az átfogó költség-haszon egyensúlyon. A Számvevőszék betekintett a jelenlegi kutatási programok végrehajtásába és ajánlásokat tett arra vonatkozóan, hogy miként növeljék a pénz értékét. A legfőbb problémák a következő kérdésekre vonatkoznak:

§ a jelenlegi keretprogram (6. KP) szerinti finanszírozási eljárások hosszú időtartama

§ a dokumentumoknak a Bizottság által történő átvétele és a szerződés aláírása közötti időszak 263 naptári napig terjed

§ gyakran van szükség a résztvevők általi, hosszadalmas előfinanszírozásra (ez nehéz a KKV-k számára)

§ óriási szükség van az egész eljárás egyszerűsítésére (pl. egy integrált adatbázis létrehozásával)

§ az igazgatási kiadások csökkentésének szükségessége.

11.  Ezekkel a kérdésekkel jelenleg az Európai Parlament foglalkozik: a 7. keretprogram szerinti cselekvésekben való részvételre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletek első olvasata még a nyári szünet előtt befejeződik. A Költségvetési Bizottság a jelenlegi rendszer javítására irányuló módosításokat szándékozik javasolni.[22]

12.  Nem szabad elfelejteni, hogy a tagállamok is finanszírozzák a kutatási tevékenységeket és az EU-s finanszírozás (lényeges) hozzájárulás a kutatás elősegítésére irányuló átfogó célkitűzéshez. A költségvetéssel kapcsolatos szempontok a kutatási politikának csupán egy részét képezik. Más elemek – például a kulturális háttér, a gazdasági környezet (piaci erők), a szellemi tulajdonjogok védelme (a szabadalmak lajstromozására vonatkozó feltételek) stb. – szintén jelentős szerepet játszanak. Az összes ilyen kérdés érinti a kutatók és a magánvállalkozások hajlandóságát idő és pénz befektetésére. Ennélfogva az európai kutatási programok a megoldásnak csak egy részét képezik.

Energia

Kihívások

13.  Az energia az egyedi kutatási programokban szereplő egyik tárgy. A célkitűzés eléggé nagyra törő: „A fosszilis tüzelőanyagokra épülő jelenlegi energetikai rendszer átalakítása az energiaforrások és hordozók diverzifikált választékán és nagyobb energiahatékonyságon alapuló, fenntarthatóbb rendszerré, amely választ ad az ellátás biztonságával és az éghajlatváltozással összefüggő égető kihívásokra, és egyúttal növeli az európai energetikai iparágak versenyképességét.”[23] Az előadó hangsúlyozza a fúziós technológia óriási potenciális hozzájárulását a biztonságos energiakészletekkel való ellátással kapcsolatos erőfeszítésekhez.

14.  Valójában az EU energiapolitikája előtt a kihívások széles köre áll. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a harmadik országokból érkező behozataltól való nagy mértékű függés problémájára rávilágítottak a nemrégiben történt események (jelenleg a behozatal teszi ki az EU teljes keresletének 50%-át – ez a szám 2030-ig várhatóan 70%-ra emelkedik, amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik). A tartalékok csupán néhány országban koncentrálódnak. Ma az EU gázfogyasztásának nagyjából a fele mindösszesen három országból érkezik (Oroszország, Norvégia és Algéria). A jelenlegi tendenciák mellett a gázbehozatal a következő 25 évben 80%-ra emelkedne. Az ellátás biztonsága így az EU energiapolitikájának egyik legnagyobb aggályává vált.

15.  Az energiaágazat által az EU versenyképességében és gazdasági növekedésében betöltött létfontosságú szerepre tekintettel az e területen végzett valamennyi tevékenység közvetlenül járul hozzá a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek – mint például a gáz és villamos energia belső piacának véghezvitele, a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos öko-innováció és európai technológiai kezdeményezések előmozdítása – eléréséhez.

16.  Sürgős szükség van a beruházásra is. A becsült energiakereslet kielégítéséhez és az öregedő infrastruktúra felváltásához egyedül Európában nagyjából egy trillió eurós beruházásokra lesz szükség a következő 20 évben.

A költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb kérdések

17.  A 2007. évi EKT-ban a Bizottság 120,42 millió eurót javasol kötelezettségvállalási előirányzatok formájában az energiával kapcsolatos kutatásra.

18.  A 7. KP az energiával kapcsolatos jó néhány kutatási területet lefed:

§ Hidrogén és fűtőanyag-kazetták: A cél a közlekedési, a helyhez kötött és a hordozható alkalmazásokat felölelő integrált stratégiai program, amely azt a célt tűzi maga elé, hogy kialakítsa a versenyképes európai uniós fűtőanyag-kazetta, hidrogénellátási és hidrogénberendezés-iparágat.

§ Megújuló villamos áram (fényelektromosság, szél, biomassza, geotermikus energia, az óceánok és a kisméretű vízi erőművek): kutatásnak az átalakítás általános hatékonyságára, a villamos áram költségeinek jelentős mértékű leszorítására a folyamatok megbízhatóságának fokozására és a környezetre gyakorolt hatás további csökkentésére kell irányulnia.

§ Megújuló tüzelőanyagok gyártása („bioüzemanyagok”): a biomasszából előállított szilárd, folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, különösen a közlekedésben használható bioüzemanyagok fenntartható előállításával és ellátási láncaival kapcsolatos technológiák javítása. Jelenleg sok vita folyik a biomassza (azaz a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok – beleértve a növényi és állati anyagokat –, az erdő és az azzal kapcsolatos iparágak hulladéka és maradékanyagai, valamint az ipari és a települési hulladék) még mindig kihasználatlan potenciáljáról. A villamos energia és a biogáz biomasszából is előállítható (pl. a fafeldolgozás során keletkezett fahulladékból).

§ Megújuló fűtő és hűtőenergia (az EU energiafogyasztásának egyre növekvő részét fűtésre és hűtésre használják fel)

§ A CO₂ elkülönítési és tárolási technológiái a kibocsátásmentes energiatermeléshez: e nagyra törő cím alatt a Bizottság a fosszilis tüzelőanyagok környezeti hatásainak csökkentésével foglalkozó projekteket szándékozik finanszírozni, amely tüzelőanyagok az elkövetkező néhány évtizedben továbbra is jelentős részarányt képviselnek az energiatermelésben.

§ Tiszta szénátalakítási technológiák: a széntüzelésű erőművek továbbra is a világ energiatermelésének húzómotorjai, azonban ezekben is van mód további jelentős hatékonyságjavulásra és kibocsátáscsökkentésre, különösen a CO₂ vonatkozásában.

§ Intelligens energiahálózatok: az európai villamos energia- és gázrendszerek és hálózatok hatékonyságának, rugalmasságának, biztonságosságának és megbízhatóságának növelése érdekében K+F erőfeszítések szükségesek (lásd az EU különböző tagállamainak legutóbbi energiacsökkentéseit). Az energia belső piacára vonatkozó EU-s jogszabályoknak a tagállamok általi megfelelő végrehajtása, valamint jó néhány energiával kapcsolatos TEN-projekt befejezése elő fogja segíteni ennek fejlődését.

§ Energiahatékonyság és energiatakarékosság: e területen hatalmas lehetőségek vannak, amelyek – az energiaforrások diverzifikációjától eltekintve – valószínűleg a legígéretesebb stratégiák közé tartoznak.

§ Az energiapolitikai döntéshozatalt támogató tudás: kiterjed a kibővített Európai Unióra vonatkozó adatbázisok és forgatókönyvek létrehozására, valamint az energiával kapcsolatos szakpolitikák által az ellátás biztonságára, a környezetre, a társadalomra és az energetikai ágazat versenyképességére kifejtett hatás elemzésére.

§ Fúziós technológia: az EU egyesíteni kívánja az ITER nukleáris fúziós projektre irányuló erőit más főbb, globális gazdaságokkal. Az első időszakban a megfelelő kutatási finanszírozással hatalmas lehetőség van arra, hogy a fúziós technológia – a hulladékkal kapcsolatos korlátozott mennyiségű, ehhez társuló probléma mellett – gyakorlati szintű energiával lássa el a társadalmat. A finanszírozás kérdése egyre fontosabb, mivel az energiatechnológiára fordított globális K+F becsült értéke a világ évi 4 trillió eurós energiapiacának csupán a 0,3%-a.

19.  A 7. KP-on kívül ismertek más, az „Intelligens energia – Európa” címben szereplő, nem a kutatással kapcsolatos energiaprogramok is. Ezek célja a megújuló energia és energiahatékonyság előmozdítása, a tiszta városi közlekedés és az alternatív üzemanyagok használatának ösztönzése. Ez a program jelenleg a Versenyképességi és innovációs programban (VIP) szerepel: a VIP átfogó költségvetésének 20%-át[24] irányozták elő az energiára. A 2007. évi EKT-ban a Bizottság 58,9 millió eurót javasol kötelezettségvállalási előirányzatok formájában az intelligens energiaprogramra, ami nagyjából azonos a 2006. évi költségvetési összeggel.

20.  A nukleáris energia tekintetében a 2007. évi prioritások továbbra is a bővítés (a létesítmények leállítására irányuló, részben az EBRD által irányított pénzeszközök), a nukleáris üzemek biztonságossága, a nukleáris hulladék biztonságos és hatékony kezelése, valamint a nyilvánosság védelme (nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem). A cselekvés más területei a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott együttműködésre terjednek ki.

21.  A nukleáris biztonság – beleértve a leállítást is – tekintetében előírt kötelezettségvállalási előirányzatok a 2007. évi EKT-ban jelentősen emelkedtek: 244 millió euróra (ami a kötelezettségvállalási előirányzatok 70%-os növekedését jelenti a 2006. évihez képest). Ez főként annak a ténynek tudható be, hogy az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt az ignalinai (Litvánia), a Bohunice VI-os (Szlovákia) és a kozloduy-i (Bulgária) nukleáris erőművek leállítására.

Még mindig hosszú az út

22.  Európa még mindig nem fejlesztett ki teljesen versengő belső energiapiacokat. Az EU-s polgárok és vállalkozások csak akkor fogják tudni az ellátás biztonsága és az alacsony árak nyújtotta valamennyi előnyt kihasználni, amikor ezek a piacok már megvannak. E célkitűzés elérése érdekében kapcsolatokat kell létrehozni, hatékony jogszabályi és szabályozási kereteket kell életbe léptetni és teljesen alkalmazni a gyakorlatban, valamint a közösségi versenyszabályokat szigorúan végre kell hajtani. Ezen túlmenően az energiaágazat egységesítését piacvezéreltté kell tenni, ha Európa sikeresen kíván felelni mindazokra a kihívásokra, amelyekkel szembesül, valamint ha megfelelő befektetéseket akar végezni a jövő vonatkozásában.

23.  Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az energiahatékonyságnak óriási potenciálja áll még mindig kihasználatlanul. Igen fontos az energiafogyasztók tudatosságának nagyobb mértékű felkeltése és arra vonatkozó tájékoztatásuk, hogy ugyanazon eredmény elérése mellett miként használjanak kevesebb energiát. Egyes energiaügyi szakértők azt állítják, hogy az ilyen intézkedések még mindig nem kapnak elég figyelmet (és finanszírozást). Van még egy friss, az „energiaszolgáltatásokról” szóló irányelv is, ami megpróbálja létrehozni a fogyasztók energiaszámlájának csökkentését célzó szolgáltatási piacot.

24.  Egy hatékony EU-s energiapolitika nem csak a költségvetéssel kapcsolatos intézkedésekből áll. A külkapcsolatoknak létfontosságú szerepük van – a Bizottság szélesíteni kívánja a termelő országokkal – mint például Oroszország – és más fontos energia-felhasználókkal – mint például Kína és India – folytatott ún. energiaügyi párbeszédet, amely országok fő versenytársakká váltak az energiaforrások tekintetében. Az energia iránti globális kereslet növekedik. 2030-ig a világ energiakereslete – és CO2 kibocsátása – várhatóan kb. 60%-kal fog megnőni. Minden bizonnyal szükséges az, hogy az EU – mint a világ második legnagyobb energiapiaca – egységes hangon szóljon a 450 milliónál több fogyasztóhoz, és a tárgyalásokon a lehető legjobb kereskedelmi és befektetési feltételeket érje el az energia területén.

25.  A még mindig leginkább tagállami hatáskörbe tartozó adópolitika ösztönzést jelenthet az új és alternatív üzemanyagok, valamint a megújuló energia felhasználása tekintetében.

26.  Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfelejteni, hogy az EU már számos EU-s jogszabályt fogadott el az energia területén (pl. a bioüzemanyagok előmozdításáról, a megújuló energiáról, a gáz és a villamos energia belső piacának befejezéséről, az energiahatékonyságról stb.) Ebben az értelemben egy hatékony energiapolitika az EU-s jogszabályok tagállamok általi megfelelő végrehajtásának kérdése is, amint azt az Európai Parlament a 2007. évi ÉPS-ről szóló állásfoglalásában is hangsúlyozta.

A meghallgatáson felteendő kérdések

1. Mennyire illeszkedik jól a kutatás és az innováció vonatozásában a 2007. évi EKT-ban tervezett EU-s kiadás a lisszaboni stratégia nagyra törő célkitűzéseihez?

2. Az EU gazdasága rendelkezik-e eléggé erős tudományos képességalappal egy még magasabb kutatási költségvetéshez?

3. A 7. kutatási keretprogram (7. KP) elégséges rugalmasságot tesz-e lehetővé az EU előtt álló jövőbeli kihívások kezelése, valamint az azokhoz való igazodás tekintetében?

4. Pontosabban, milyen mértékben reagál a 7. KP azokra az egyre növekvő jelentőségű kihívásokra, amelyekkel az EU az energiapolitika tekintetében szembesül, amelyben a technológiai előrehaladás az EU és gazdasága számára életbevágó fontossággal bír? Milyen lépések tehetők meg a 2007. évi költségvetési eljárásban annak érdekében, hogy ez az új prioritás tükröződjön?

5. Hol lehetne még javítani az EU kutatási programjaiban való részvételre vonatkozó jelenlegi szabályokon?

6. Tekintettel az előző 6. KP végrehajtása során szerzett tapasztalatokra, a 7. KP korlátozottabb pénzeszközei miként költhetők el hatékonyabban? E tekintetben milyen szerepe van a költség-haszon elemzésnek?

a szabadságról, a biztonságról és a jog érvényesüléséről

„A kisebbségek által élvezett biztonság mértéke a legbiztosabb eszköz annak megítélésére, hogy egy ország valóban szabad-e. " Lord Acton

Bevezetés

1.  Ez a munkadokumentum azon pénzügyi forrásokat elemzi, amelyeket az Európai Unió 2007-ben nyújtani fog általános költségvetése „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” című 18. címe alapján.[25] Ezt a politikai területet az Amszterdami Szerződés alapján hozták létre és ez tágabb értelemben azokra politikákra utal, amelyek tagállami szinten „belső ügyeknek” vagy „belügyeknek” írhatók le. Rendkívül nehéz az előző költségvetési években szereplő kiadásokkal való összehasonlítás, mivel a nómenklatúra az utóbbi években állandóan változott. Ezen túlmenően a 18. címen belül hat költségvetési tétel/tevékenység neve változott meg[26] a 2006. évi költségvetés és a 2007. évi költségvetés tervezete (EKT) között.

2.  A 2007–2013. évi több éves pénzügyi keret 3. tételének megnevezése jelenleg „Polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése”, de a belső/belügyi kérdések első alkalommal az újonnan létrehozott „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” altétel részét képezik: A „Polgárság” című 3a. tétel a 3b. tételbe került.[27] A felelős biztos, Frattini alelnök kezeli a „A jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság” portfoliót. Ugyanez a neve a vonatkozó bizottsági főigazgatóságnak is, amely 2004. augusztusig az „Igazságügyi és Belügyi Főigazgatóság” nevet viselte[28].

3.  Ez a munkadokumentum ezért a 18. címre fog összpontosítani. Nem elemzi a 7. kutatási keretprogramban az olyan kérdéseknek szentelt összegeket, mint a „biztonságkutatás”[29] (ez az 1a. altételben kerül megemlítésre). Ugyancsak nem foglalkozik a 3b. „Polgárság” altétel hatálya alá tartozó kiadások elemzésével, ami az EU-politikáknak az Európai Unió polgárai felé történő kommunikációját fedi le.

Kihívások

A 3a. tételen belüli összes forrás

4.  Amint az Európai Parlament a Bizottság éves politikai stratégiai jelentéséről (ÉPS) szóló állásfoglalásában kijelentette[30]: „Az európai polgároknak biztonságra van szükségük mindennapi életükben” és a „modern, globalizált bűnözéssel szemben az összehangolt EU-fellépés a politikák szükséges összetevője a jogállamiságon alapuló biztonságos társadalom biztosításához”[31]. Az e területen meglévő politikai kihívások leküzdésére szánt összes forrás vonatkozásában a Bizottság előzetes költségvetési tervezetében (EKT) 5,24 %-os növekedést állapít meg a 2007-es (619 millió euró ) és a 2006-os (588,2 millió euró ) számadatok között[32]. A 2006. évi költségvetés megfelelő táblázatát megnézve azt látjuk [33], hogy a költségvetési hatóság 590,4 millió eurót osztott ki a 18. címre, ami csak 4,84 százalékos növekedést jelentene. Egyértelmű, hogy a EKT-ben tervezett 619 millió euró előirányzat tartalmazza az igazgatási és a működési kiadásokat is. A 18. címben szereplő működési költségeket illetően a Bizottság EKT-je szerint ez összesen 571,3 millió eurót tesz ki. Ez magában foglal 47,7 millió eurót az igazgatási költségekre. Sajnos ez nem felel meg az „igazgatási kiadások a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése politikai területen” elnevezésű 18 01 tételnek, amelyre 51,47 millió eurót kértek.

5.  A Bizottság a 2007-es EKT-ben a következő megoszlást mutatja be a különböző fellépések között (általános programok, egyéb fellépések és programok, decentralizált ügynökségek:

1. táblázat

	2007. évi EKT
Keretprogram /Egyéb program /Ügynökségek	euró	%
Alapvető jogok és jog érvényesülése	71 510 000	12,5%
Szolidaritás és migrációs áramlások kezelése	291 300 000	51,0%
Biztonság és a szabadságok garantálása	57 490 000	10,1%
Egyéb fellépések és programok	78 400 000	13,7%
Decentralizált ügynökségek	72 639 000	12,7%
Összesen:	571 339 000	100,0%

Forrás: Európai Bizottság

Nem egyértelmű azonban, hogy e két számadat egyáltalán összehasonlítható-e, mivel a 2007. évi költségvetés három új keretprogram beindítását jelzi: „Alapvető jogok és a jog érvényesülése”, „Szolidaritás és migrációs áramlások kezelése”, valamint a „Biztonság és a szabadságok garantálása”[34].

A migránsok integrációja és határigazgatás

6.  A migrációs áramlások kezelése globális politikai kérdés. A Nemzetközi Migrációs Szervezet által kétévenként készített olyan publikációk, mint például a Migrációs Világjelentés[35],rávilágítanak a migrációs trendek főbb fejleményeire. A legutóbbi 2005-ös jelentés kiemeli azt, hogy a világ népességének körülbelül 2,9 %-át képezi a becsült 175 millió nemzetközi migráns. A jelenlegi európai vitában a migránsok helyzete különösen fontos téma Spanyolországban, ahol a figyelem az afrikai kontinensről érkező népmozgásokra összpontosul.

7.  Az ÉPS-állásfoglalás (22. bekezdés): „hangsúlyozza, hogy a migránsok integrálásának célkitűzése és a határigazgatás az elkövetkező években nagy fontossággal bír; szándékozik 2007-ben elegendő eszközt nyújtani annak biztosítására, hogy a schengeni térség kiterjesztését a közösségi szolidaritás elve kísérje az Unió külső határainak igazgatásában”.

8.  A kiadások fő eleme, a „Szolidaritás és migrációs áramlások kezelése” vonatkozásában 60 millió eurót irányoztak elő a 2007-es EKT-ben a költségvetés 18 03 03[36]tételére, bár az új egyedi program, az „Európai Menekültalap” csak a 2008. évi költségvetéstől lép hatályba. Az új, együttdöntési eljárással elhatározott program még az első parlamenti olvasat szakaszába sem ért el. A „régi” jogalap, a 2004/904/EK határozat 2008. január 1-jétől hatályon kívül kerül, és azt felváltja ettől a naptól az új program.

9.  Tekintettel a migránsok integrációjához és a hatékony határigazgatáshoz az ÉPS-iránymutatásban fűzött jelentőségre és azon politikai figyelemre, amit a migrációs kérdések rendszeresen keltenek, részletesebben is megvizsgálható annak mértéke, hogy mennyiben kielégítő a költségvetési helyzet a szolidaritás, a migrációs áramlások és az Európai Menekültalap kezelése vonatkozásában.

Más kiadási területek a 3a. tételen belül és kapcsolódó kérdések

10.  Érthetetlen, hogy a Bizottság az „Alapvető jogok és a jog érvényesülése” általános program értelmében javasolt egy egyedi programot az „Alapvető jogok és polgárság”[37] címmel, amit nem a 3b. – Polgárság altételből finanszíroznak, hanem a 3a. altétel alapján.

11.  Közelebbről vizsgálva az „Egyéb fellépések és programok” részt, a 78,4 millió euróból 68 millió euró megy a 18 02 04 és 05 tételre, Schengeni Információs Rendszer (SIS II)[38] és Vízuminformációs Rendszer néven (VIS)[39]. A SIS II alapvetően egy Strasbourgban található nagy számítógép, ami lehetőséget ad a tagállamoknak keresett személyek fellelésére a belső határellenőrzés megszüntetését követően. A VIS ugyancsak egy adatbázis, ami lehetővé teszi az adatcserét a közös vízumpolitika és a tagállamok között a vízumkérelmek kapcsán folyó konzuli együttműködés vonatkozásában annak érdekében, hogy megelőzzék a bármely tagállam belső biztonsága elleni fenyegetéseket, hogy megakadályozzák a vízumkérelmek kritériumainak megkerülését és lehetővé tegyék a csalás elleni küzdelmet, illetve segítsék az illegális bevándorlók azonosítását és visszaküldését. Mivel e két intézkedés célkitűzéseivel teljesen azonosulni lehet, fontos költségvetési kérdések maradnak nyitva. Például a javaslat pénzügyi indokolásában 14,4 millió és 24 millió eurót terveztek a SIS II-re és a VIS-re. Azonban a 2007. évi EKT a 18 02 04 és 05 tétel 20 millió és 48 millió eurót állít be. Érdekes lenne további információkat kapni arról, hogy mi magyarázza ezeket a különbségeket.

12.  A kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések [40]vonatkozásában a Bizottság szerint a 2007. évi EKT-ben a kísérleti rendszerek kötelezettségvállalási előirányzata 1 millió euró, a kifizetés pedig 22,7 millió euró. Az előkészítő intézkedések vonatkozásában a számadatok: 3,3 millió euró és 47 millió euró (I. dokumentum, 8. o.). Ez tükrözheti több korábbi kísérleti rendszernek és előkészítő intézkedésnek a programok új generációjába (pl. terrorizmus) történő integrálását. A Bizottság úgy véli, hogy ez bőséges teret enged az új intézkedéseknek.

a.  A 3a. tétel alatt az egyetlen kísérleti projekt a „Terrorizmus elleni harc”. A számadatok a következők:

2. táblázat

Tétel

Felelős főigazgatóság

2005

2006

2007

Megnevezés

2005. évi költségvetés

2006. évi költségvetés

2007. évi költségvetés

CA

PA

CA

PA

CA

PA

3a. TÉTEL

18 05 06

JLS

PP1

PP2

Terrorizmus elleni harc

7,0

4,0

9,0

7,0

p.m.

6,0

3a. tétel részösszege

7,0

9,0

Forrás: Európai Bizottság

13.  Ennek fő célkitűzése az EU fokozottabb hatékonysága a terrorista cselekmények megelőzése terén, a terroristaellenes tevékenységek tagállami titkosszolgálati, biztonsági és jogérvényesítő szervei, valamint az Europol, illetve az EU Rendőrfőnökök Munkacsoportja közötti együttműködés és összehangolás javításával, különösen a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó EU-s cselekvési terv vonatkozó elemeinek és a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének az Európai Unióban történő megerősítésére vonatkozó több éves hágai program végrehajtása tekintetében. Az előkészítő intézkedés folytatását nem tervezték 2007-re, mivel annak a „Biztonság és a szabadságok garantálása” általános programba kellene beépülnie, amiről a Parlament együttdöntési eljárással határoz.[41]

14.  A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése területén hét előkészítő intézkedés létezik:

3. táblázat

Tétel	Felelős főigazgatóság	2005	2006	2007	Megnevezés	2005. évi költségvetés		2006. évi költségvetés		2007. évi költségvetés
						CA	PA	CA	PA	CA	PA
3a. TÉTEL
18 03 05	JLS	AP3	-	-	Európai Migrációs Megfigyelőintézet	3,0	3,8	p.m.	1,8	p.m.	2,0
18 03 06	JLS	AP2	AP3		Nem tagországok állampolgárainak integrációja	5,0	6,0	5,0	5,75	p.m.	6,45
18 03 08	JLS	AP1	AP2		Pénzügyi eszköz a visszatérés igazgatására a migráció területén	15,0	8,0	15,0	10,0	p.m.	12,5
18 04 03	JLS	AP2	AP3		Kutatási és értékelő program az alapvető jogok tiszteletben tartásáról	1,0	1,4	0,5	1,0	p.m.	0,8
18 04 04	JLS	AP2	AP3		A polgári társadalom támogatása az új tagállamokban	2,0	2,0	1,0	1,0	p.m.	2,8
18 05 01 03	JLS	PP2	AP1		Csereprogram a bírósági hatóságok számára	(3,0)	2,5	3,0	2,8	p.m.	1,0
18 05 04	JLS	PP2	AP1		Előkészítő intézkedés a terroristacselekmények áldozatai javára	(2,0)	1,0	2,0	1,2	p.m.	1,2
3a. tétel részösszege						26,00		26,5		-

Forrás: Európai Bizottság

Nem egyértelmű, hogy ezek az előkészítő intézkedések milyen mértékben folytatódnak vagy rendelődnek tágabb programok körébe. Hasznos lenne több információt kapni ezzel kapcsolatban.

Kérdések a meghallgatásra:

1.  A 3a. tétel egy viszonylag új kiadási terület EU szinten. Általános szinten és e politikai területen szerzett sok éves tapasztalattal jól került-e a pénz elköltésre? Mi az EU-szintű hozzáadott értéke az e területen elköltött pénznek?

2.  A Bizottság éves politikai stratégiájáról az Európai Parlament állásfoglalásában a migránsok integrációjának és a hatékony határigazgatásnak tulajdonított fontosságra figyelemmel melyek az európai szinten megteendő leghatékonyabb intézkedések? Milyen mértékben nyújtanak megoldást a „szolidaritás és a migrációs folyamatok kezelése” alapján tett intézkedésre elkülönített pénzeszközök?

3. Melyek a szándékolt következő lépések a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése területén felsorolt előkészítő intézkedések vonatkozásában?

4.  Mivel jelentősen eltérnek a SIS II és a VIS javaslatban szereplő összegek a EKT-ben jelzett összegektől: mi lesz a SIS II és a VIS-intézkedés tényleges költsége?

5. A 7. keretprogramban a biztonságkutatásban javasolt intézkedések egyértelműen kapcsolódnak a jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság kérdéseihez (a versenyképesség és a növekedés mellett), szándékozik-e a DG JSL figyelemmel kísérni a kutatás eredményét?

a 2007. évi költségvetési tervezetről és a 2006. július 14-i egyeztetés eredményeiről

„szegény a dús ajándék, ha az adóban nincs a régi szándék”, William Shakespeare

Bevezetés

1.   E munkadokumentum három részből áll: Először is áttekintő elemzést nyújt a Tanács 2007. évi költségvetési tervezetéről (KT). Másodszor bemutatja a KT és az Európai Bizottság által készített 2007. évi előzetes költségvetési tervezet (EKT) közötti főbb eltéréseket. Harmadszor beszámol a Tanács és az Európai Parlament között Brüsszelben, 2006. július 14-én lezajlott egyeztető tárgyalásról.

I – A Tanács költségvetési tervezetének fő elemei

2.   A Tanács költségvetési tervezetének átfogó számadatait az 1. táblázat tartalmazza az új többéves pénzügyi keret (TPK) fejezeteinek megfelelően.

1. táblázat: A 2007. évi KT összefoglalása

Fejezet	Tanács első olvasat		Különbség a 2007. évi EKT-hez képest		Különbség a 2006. évi költségvetéshez képest %		Mozgástér a jelenlegi pénzügyi keret alatt
	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések	Kötelezettségvállalások	Kifizetések
1. Fenntartható növekedés
1a  1a Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért	8 782 328 511	6 767 676 511	-13 775 000	-175 848 000	+11,31	-8,91	135 671 489
1b Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért	45 486 558 504	37 365 265 808	0	-425 000 000	+14,81	+17,75	441 496
Összesen	54 268 887 015	44 132 942 319	-13 775 000	-600 848 000	+14,23	+12,69	136 112 985
2 A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	56 471 146 036	54 895 811 736	-746 430 000	-787 570 000	-0,14	-0,98	1 879 853 964
ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések1	42 954 007 000	42 677 987 756	-730 000 000	-730 000 000	-0,84	-1,48	1 798 993 000
3 Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése
3a Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	561 695 000	400 145 000	-9 644 000	-26 844 000	+2,24	-24,98	75 305 000
3b Uniós polgárság	586 645 000	648 042 652	-16 410 000	-31 590 000	-4,06	+3,79	49 355 000
Összesen	1 148 340 000	1 048 187 652	-26 054 000	-58 434 000	-1,08	-9,46	124 660 000
4 Az EU mint globális partner	6 358 339 000	7261 521 578	-109 661 000	-185 948 000	-22,19	-13,66	219 661 0002
Sürgősségi segélyre képzett tartalék	234 527 000	0	0	0	-2,41	-100,00
Összesen	6 592 866 000	7 261 521 578	-109 661 000	-185 948 000	-21,52	-15,95
5 Igazgatás	6 829 809 929	6 829 709 929	-124 436 044	-124 436 044	+3,43	+3,43	285 190 071
6 Ellentételezés	444 646 152	444 646 152	0	0	-58,58	-58,58	353 848
ÖSSZESEN	125 755 695 132	114 612 819 366	-1 020 356 044	-1 757 236 044	+3,68	+2,26	2 645 831 8682
Kifizetési előirányzatok a GNI %-ában		0,98
1      A modulációból a vidékfejlesztéshez, valamint a gyapotból a gyapottermelő régiók szerkezetátalakításához történő átcsoportosításokat követően. 2      A mozgástér nem veszi figyelembe a sürgősségi segélyre képzett tartalékot (234,5 millió EUR).

Forrás: A Tanács költségvetési tervezetének indokolása

3.   Az előadó hangsúlyozza, hogy az első táblázat „különbség a 2006. évi költségvetéshez képest, %” oszlopa nem közvetlen összehasonlításon alapul, hiszen a 2007. évi KT (a Romániával és Bulgáriával kibővült) 27 tagú EU-val, míg a 2006. évi költségvetés a jelenlegi 25 tagállammal számol. Az előadó kéri, hogy a korábbi költségvetésekkel való tisztességes és pontos összehasonlítás elősegítése érdekében a Bizottság külön közölje a bolgár és román csatlakozás költségvetési vonzatának adatait.

4.   A KT-ben a Tanács 125 756 millió euróra csökkentette az összes kötelezettségvállalási előirányzat összegét[42]. Ez a frissített 2007. évi EKT-ben szereplő 126 776 millió euróhoz képest 1 020 millió eurós csökkentést jelent. Ahogy az lenni szokott, az első olvasatban a Tanács az EKT-hez képest különösen a költségvetésbe foglalt kifizetések csökkentésére összpontosított. Míg a felülvizsgált EKT-ben az összes kifizetés 116 370 millió euró volt, a KT-ben 114 613 millió euró szerepel. Az összes kifizetés tehát 1,5%-kal csökken, az EU GNI-jének 0,98%-ára. Mivel a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (IIA) I. melléklete a felső határt a GNI 1,06%-ában határozza meg, a KT számadatait tekintve a költségvetésbe foglalt kifizetések esetében jelentős játéktér marad. Az előadó úgy véli, hogy a kifizetések KT-ben meghatározott szintje nem lesz elég ahhoz, hogy az EU meg tudjon felelni az előtte álló politikai kihívásoknak.

5.   A 2. táblázat a többéves pénzügyi keret felső határainak figyelembevételével összehasonlítja a KT fényében fennálló mozgástereket a felülvizsgált EKT értelmében rendelkezésre álló mozgásterekkel. A felső határok a többéves pénzügyi keret számadatait a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 16. pontjával összehangoló, 2006. június 22-i (2006)0327 bizottsági közlemény mellékletének 2. táblázatából származnak.

2. táblázat: Mozgásterek a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásokra vonatkozó új felső határai értelmében (millió euróban)

Fejezet	TPK felső határ	2007. évi EKT	EKT-mozgástér	2007. évi KT	KT-mozgástér
1a. alfejezet	8 918	8 796	122	8 782	136
1b. alfejezet	45 487	45 487	441	45 487	441
2. fejezet	58 351	57 218	1 133	56 471	1 880
3a. alfejezet	637	571	66	562	75
3b. alfejezet	636	603	33	587	49
4. fejezet*	6 578	6 468	110	6 358	220
5. fejezet**	7 115	6 954	161	6 830	285
6. fejezet	445	445	0	445	0
Összesen	128 167	126 776	1 625	125 756	2 646

* A 4. fejezet számadatai nem tartalmazzák a sürgősségi segélyre képzett tartalékot (234,5 millió EUR).

** Az 5. fejezet felső határa kiigazításra került a nyugdíjra fordított kiadások feltüntetése érdekében. Az EKT 5. fejezetre vonatkozó számadatai változtak a 8. sz. munkadokumentumhoz képest a „többi intézményre” vonatkozó felülvizsgált becslések eredményeképpen.

6.   Az előadó emlékeztet arra, hogy a 8. sz. munkadokumentum kimerítően elemezte a 2007. évi EKT-t, valamint hangsúlyozta, hogy tekintve az új többéves pénzügyi keret értelmében rendelkezésre álló korlátozott forrásokat, az EU kiadásainak politikai prioritásokon kell alapulnia. Az EU-költségvetés értékarányossága érdekében az előadó hangsúlyozza a költség-haszon elemzések hozzájárulását a források elsőbbséget élvező területekre való összpontosításhoz. A politikai prioritások megállapítása és a költség-haszon elemzések segítségével az értékarányosság elvének hatékonyabb megvalósítása a többéves pénzügyi keret 2008–2009-es felülvizsgálatának előkészítéséhez is hozzájárulhat. Ezt az átfogó megközelítést a Bizottság éves politikai stratégiájáról (ÉPS) szóló parlamenti állásfoglalás fogalmazta meg, és jóváhagyásra került a július 14-i egyeztetésre a költségvetési bizottság által július 11-én megszavazott megbízás révén is.

7.   Az előadó folytatja a többi bizottsággal folytatott konzultációt az Európai Parlament 2007. évi költségvetésről szóló első olvasatát előkészítő folyamat során. Általánosságban véve az előadó emlékeztet az ÉPS-állásfoglalás (6) bekezdésében megfogalmazott, majd a megbízatási jelentés (5) bekezdésében megismételt prioritásokra. Ezek a prioritások tükröződni fognak a Parlament 2007. évi költségvetési eljárással kapcsolatos megközelítésében. Konkrétabban, a 2. táblázatban megállapított mozgásterek fényében az előadó úgy véli, hogy különösen az 1a. alfejezetre és a 4. fejezetre előirányzott összegek elégtelenek ahhoz, hogy ezeken a területeken az EU meg tudjon felelni az előtte álló politikai kihívásoknak. Az előadó emlékeztet a költségvetési kifizetések terén e tekintetben rendelkezésre álló jelentős játéktérre.

II – A költségvetési tervezet fő változásai: egyedi vonatkozások és a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti áttekintés

8.   A KT főbb változásainak a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti fejezetek szerinti áttekintését megelőzően az előadó a KT három egyedi vonatkozására kívánja felhívni a figyelmet. Ezek pedig az alábbiak: (i) a tevékenységi nyilatkozatok minőségéhez kötődő horizontális csökkentések; (ii) kísérleti projektek és előkészítő intézkedések, valamint; (iii) igazgatási források. Ezeket a kérdéseket mind megvitatták az egyeztető tárgyalás keretében (ld. a III. részt).

A tevékenységi nyilatkozatokhoz kötődő horizontális csökkentések

9.   A Bizottság az EKT-hez kapcsolódóan tevékenységi nyilatkozatokat készít, amelyek minden szakpolitikai terület esetében megindokolják a kiadásokat és meghatározzák a fő célkitűzéseket. A tevékenységi nyilatkozatokat a Bizottságon belül az adott szakpolitikai területért felelős főigazgatóság dolgozza ki. E tevékenységi nyilatkozatok részletes tagállami elemzése alapján a Tanács 2–3 százalék közötti értékkel csökkentette a KT-ben egyes szakpolitikai területekre vonatkozó előirányzatokat. Úgy tűnik, hogy e megközelítés egyes elemei megegyeznek az előadó által támogatott költség-haszon megközelítésével. A Bizottság főigazgatóságai által készített tevékenységi nyilatkozatok és az Európai Parlament vagy az általa felkért külső tanácsadók által végzett, az egyedi politikákat átfogóan, az értékarányosság elve alapján vizsgáló külső értékelések között azonban lényeges különbség van. Az előadó szeretné, ha az EU-költségvetés tekintetében hatékonyabban érvényesülne az értékarányosság elve, ugyanakkor nem hagyna jóvá olyan megközelítést, amelynek révén a politikai prioritást nem élvező politikák és/vagy rosszul teljesítő programok további támogatásban részesülnének csupán azért, mert a vonatkozó tevékenységi nyilatkozataik jól vannak elkészítve. Az EU-költségvetés tekintetében az értékarányosság elvének hatékonyabb érvényesülése érdekében az előadó örömmel venne egy olyan mélyreható megbeszélést a Bizottsággal és a Tanáccsal, amelynek során megvitatnák, hogy hogyan zajlott a tevékenységi nyilatkozatok elemzése, és ez mennyiben áll összhangban az EU-költségvetésen belüli politikai prioritások kialakításával. Az előadó ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban összehangolt megközelítést tart kívánatosnak az EU-intézmények részéről.

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

10. A KT-ben két költségvetési tétel szerepel a kísérleti projektekre:

•      A tudásháromszög (oktatás, kutatás és innováció) megerősítése

(Költségvetési tétel: 02 02 09, kötelezettségvállalások: 5 millió euró, kifizetések: 2 millió euró)

•      Energiabiztonság – a megújuló energiák terén az EU önellátó képességének fokozása

(Költségvetési tétel: 06 04 07, kötelezettségvállalások: 5 millió euró, kifizetések: 2 millió euró)

11. Az előadó megállapítja, hogy ezek a kísérleti projektek az Európai Parlament által prioritásként kezelt területekre vonatkoznak, ám két fő aggodalmát szeretné megosztani: A projektek tartalmát tekintve arra kíván rámutatni, hogy ezek a kísérleti projektek nem jelentenek új uniós szakpolitikai területeket, hanem úgy tűnik, hogy már létező programokba foglalt kérdésekkel foglalkoznak. Az eljárás szempontjából, annak ellenére, hogy az új intézményközi megállapodás az új kísérleti projektek és előkészítő intézkedések korai értékeléséről rendelkezik, az előadó fenntartja a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos álláspontját. Álláspontját szeptember közepén, a többi EP-bizottság javaslatait figyelembe véve kívánja előterjeszteni. A megbízatási jelentés (23) bekezdésével kapcsolatban úgy véli, hogy a 2007. évi költségvetés tekintetében célul kellene kitűzni a javaslatok racionalizálását és összevonását.

Igazgatási források

12. A Tanács a KT-vel párhuzamosan egyoldalú nyilatkozatot fogadott el az igazgatási forrásokról. Ebben a bizottsági álláshelyekre összpontosított, a 2008. évi költségvetésben eltörölve a 2007. évi nyugdíjazások révén megüresedő helyek felét, nagyjából 200 álláshelyet. A nyilatkozat az új többéves pénzügyi keret szerinti programok összevonásához kapcsolódóan további 500 álláshely eltörlését tűzte ki a 2008 és 2010 közötti időszakra. Az előadó a jelenlegi helyzetben nem támogatja ezt az álláspontot. Az EP első olvasata során javaslatokat kíván beterjeszteni annak a tényleges középtávú személyzeti igényekről szóló jelentésnek az alapján, amelyet a Bizottságnak szeptember 1-jéig kell elkészítenie az első egyeztetésre vonatkozó megbízatási jelentés szerint. Hangsúlyozza a bizottsági személyzet prioritási területekhez való átcsoportosításának szükségességét, továbbá úgy véli, hogy ebben az összefüggésben felmerül az ügynökségek személyzettel való ellátottságának kérdése is.

Változások a költségvetési tervezetben a többéves pénzügyi keret fejezetei szerint

13. A munkadokumentum e szakaszának fennmaradó része bemutatja az EKT-nek a többéves pénzügyi keret fejezetei szerinti fő változásait. A fejezetek szerinti összefoglaló számadatokat, beleértve az átfogó számadatokat és mozgástereket, a fenti 1. és 2. táblázat tartalmazza.

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

14. A KT 48 millió euróval csökkenti a kifizetéseket az információs társadalom és média területhez tartozó 6. kutatási keretprogram befejezését fedező 09 04 03 02 költségvetési tételen. A biztonsági és űrkutatás kifizetései (02 04 01. költségvetési tétel) 50 millió euróval csökkennek. A közös érdekű TEN projektek kifizetési előirányzatai 30 millió euróval csökkennek (ez a csökkentés csak a már meglévő transzeurópai közlekedési hálózat befejezését érinti, a transzeurópai energiahálózatot nem). A Tanács 15 millió eurót tartalékba helyezett az Írországért Nemzetközi Alap jogalapjának jóváhagyásáig.

15. Amint fent említettük, a KT két kísérleti projektet tartalmaz: „tudásháromszög” (02 02 09. költségvetési tétel) és „energiabiztonság – a megújuló energiák, és különösen a bioüzemanyagok terén az EU önellátó képességének fokozása” (06 04 07. költségvetési tétel). A KT ezzel párhuzamosan 10 millió euróval csökkenti az Intelligens energia – Európa program (2003–2006) kifizetéseit. Ez némileg meglepő, hiszen ez a program érinti az energiabiztonságot, amennyiben a megújuló energiaforrások – beleértve a bioüzemanyagok – használatát támogatja, ld. a 06 04 01. költségvetési tételt). Ez azt sugallja, hogy ezek a kísérleti projektek nem terjedhetnek ki olyan új tevékenységekre, amelyekre jelenleg nem létezik költségvetési tétel.

1b. alfejezet – Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

16. A KT nem változtat az EKT kötelezettségvállalási előirányzatain. A kifizetési előirányzatok 425 millió euróval csökkennek: különösen a 2000–2006-os programok lezárásához kapcsolódó költségvetési tételek csökkennek (355 millió euróval, amelyből 220 millió esik az Európai Szociális Alap – 3. célkitűzés – 04 02 06. költségvetési tétel kifizetéseinek csökkentésére). A 2000 előtti programokra vonatkozó kifizetések 70 millió euróval csökkennek. A Tanács ezt a „programok jelenleg esedékes lezárásával” indokolja. Ezt a kérdést gondosan meg kell vizsgálni. A Kohéziós Alapot nem érintik a csökkentések.

2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

17. A két legjelentősebb csökkentés a következő: -150 millió euró a tejre és tejtermékekre vonatkozó visszatérítésekre vonatkozó kötelezettségvállalások és kifizetések (kiegészítő lefölözés – 05 02 12 01) és -205 millió euró a végső elszámolásra vonatkozó kötelezettségvállalások és kifizetések esetében. A nemzetközi halászati megállapodásokkal kapcsolatban 10 millió euró értékű kötelezettségvállalási és kifizetési tartalékot képeztek, figyelemmel az új kötelezettségvállalásokról való megállapodást övező bizonytalanságokra. Az előadó emlékeztet arra, hogy jelentésnek kell készülnie e megállapodások kedvezményezettjeiről, és hogy egyetlen ilyen kiadás sem kötelező jellegű a vonatkozó megállapodások aláírását megelőzően. Ezek a számadatok továbbá ideiglenesek és a Bizottság októberi módosító indítványától függnek.

3a. alfejezet – Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

18. A KT politikai jelentősége miatt 7,7 millió euróval növeli a külső határok finanszírozására képzett alapra (18 02 06) vonatkozó kötelezettségvállalásokat, de az abszorpciós korlátok miatt 7 millió euróval csökkenti a Vízuminformációs Rendszerre (18 02 05) elkülönített kötelezettségvállalásokat. Az e fejezet alatti decentralizált ügynökségek esetében összesen 9,18 millió euróval csökkennek a kötelezettségvállalások, ami a KT indoklása szerint a tevékenységi nyilatkozatok vizsgálatához, valamint a „Frontex Ügynökség különleges helyzetéhez” (18 02 03 01 és 18 02 03 02) köthető.

3b. alfejezet – Uniós polgárság

19. A KT összesen 9,43 millió euróval csökkenti az ezen alfejezet alatti decentralizált ügynökségek előirányzatait a tevékenységi nyilatkozatok vizsgálatához, valamint az „Élelmiszerbiztonsági Hatóság különleges helyzetéhez” (17 04 08 01, 17 04 08 02) köthetően.

4. fejezet – Az EU mint globális partner

20. A KT 3 millió euróval növeli a határokon átnyúló együttműködés (19 08 02 01) és 17 millió euróval a Jordániától keletre fekvő fejlődő országokkal való együttműködés (19 10 03) kötelezettségvállalási előirányzatait. Ez utóbbi adat lényegében az Irakban zajló tevékenységekre képzett előirányzatok növelését takarja. A makrogazdasági támogatási tétel (01 03 02), tekintetbe véve a múltbeli végrehajtási arányt, kötelezettségvállalások terén 22,39 millió euróval, kifizetések terén pedig 23,12 millió euróval csökken. A jelenlegi (22 02 01) és potenciális (22 02 02) tagjelölt országok átmeneti és intézményépítési intézkedéseire képzett kötelezettségvállalások, tekintve az abszorpciós kapacitásokat, összesen 30 millió euróval csökkennek.

21. Általánosságban véve elmondható, hogy ahhoz, hogy az „előre nem látható események esetére megfelelő mozgástér” álljon rendelkezésre, 2%-kal csökkennek egyes földrajzi programok és a cukorjegyzőkönyv előirányzatai. A tevékenységi nyilatkozatok vizsgálatához köthetően további kisebb csökkentések is érvényesülnek.

22. Az előadó tudomásul veszi a Tanács által előterjesztett változásokat a nómenklatúrában, valamint azt, hogy a Tanács nem módosította az EKT-ben a KKBP tervezett kiadásait; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy e terület kiadásairól a Parlament költség-haszon tanulmányt készít.

5. fejezet – Igazgatási kiadások

23. Az igazgatási kiadásokhoz fűzött fenti megjegyzésekre hivatkozva, a Bizottságnál a KT a bérek tekintetében egységesen 3,6%-os átalánycsökkentést alkalmaz, míg a Tanácsnál a termelékenységnövekedés arányát és az intézményközi együttműködés hatását 1,7%-ban határozza meg.

III – A 2006. július 14-i egyeztetés

24. Az egyeztetés a következő kérdéseket érintette: a Tanács költségvetési tervezetének bemutatása és eszmecsere az igazgatási kiadásokról; a hagyományos, ad hoc kérdések a mezőgazdaság, halászat és a KKBP terén; kísérleti projektek és előkészítő intézkedések, valamint a költségvetési rendelet. A számadatok tekintetében nem történt lényegi előrelépés és nem született megállapodás közös nyilatkozatokról sem. Az egyeztetést követően a Tanács elfogadta a Coreper által készített költségvetési tervezetet. Az előadó sajtóközleményt tett közzé az értékarányosság elvének alkalmazásáról az éves költségvetési eljárásban, összhangban a Költségvetési Bizottságban megszavazott megbízatási jelentéssel.

A költségvetési tervezet a Tanács bemutatásában és az igazgatási kiadások

25. Wideroos finn miniszter asszony (az ECOFIN Költségvetési Tanácsának elnöke) bemutatta a költségvetési tervezetet és az EP támogatását kérte négy tanácsi nyilatkozattervezethez, és különösen a 2007–2013 közötti termelékenységnövekedésről szóló nyilatkozattervezethez. Ahogy azt a 12. bekezdésben megjegyeztük, ez a nyilatkozat 2008-ban 200 álláshely, míg 2008 és 2010 között további 500 álláshely eltörlését javasolta az Európai Bizottságnál. Az EP-küldöttség nem támogatta a Tanács nyilatkozatait.

26. A Költségvetési Bizottság részéről az előadó a Tanács támogatását kérte az éves költségvetési eljárásban az értékarányosság elve alkalmazásának javításáról szóló nyilatkozattervezethez. A nyilatkozattervezet szövegét az 1. melléklet tartalmazza. Wideroos miniszter asszony kijelentette, hogy a Tanács nem tudja támogatásáról biztosítani a nyilatkozatot a költségvetési eljárás aktuális szakaszában. Grybauskaite biztos jelezte, hogy támogatja az EP nyilatkozattervezetét.

27. Grybauskaite biztos elmondta, hogy a Bizottság fenntartja a 2007. évi EKT-ben szereplő javaslatait. Általános megjegyzései főként az igazgatási források ügyére összpontosultak. A 2007–2013 közötti termelékenységnövekedésről szóló tanácsi nyilatkozaton túl elmondta, hogy a Tanács 2007. évi költségvetéssel kapcsolatos álláspontja azt jelentené, hogy a fizetésekre jövőre 56 millió euróval kevesebb jutna. Ennek következtében 801 alkalmazott felvétele nem történne meg. A Tanács által a KT-ben javasolt további csökkentések 419 olyan álláshely megszüntetését jelentenék, amelyet jelenleg 2007 folyamán nyugdíjba menő tisztviselők töltenek be. Ezt a 419 álláshelyet a 15 régi (tehát a 25 EU-tagállamból a 2004 májusában csatlakozott országokon kívüli) EU-tagállamból származó tisztviselők töltötték be. A javasolt létszámcsökkentések komoly negatív hatással lennének a Bizottság azon képességére, hogy végre tudja hajtani a jövőbeli uniós kiadási programokat.

Eseti eljárás: mezőgazdaság, halászat, KKBP

28. Wideroos miniszter asszony felsorolta a KT számadatait. Az előadó és kollégái a Költségvetési Bizottságból bemutatták álláspontjukat a megbízatási jelentés alapján. A mezőgazdaság kapcsán aggodalmukat fejezték ki az önkéntes modulációval kapcsolatban. A halászat tekintetében kérték, hogy a Bizottság őszi módosító indítványához csatoljanak jelentést a politika kedvezményezettjeiről. A KKBP tekintetében a KT számadatai nem változtak az EKT-hez képest: az előadó megjegyezte, hogy e területen belső költség-haszon tanulmány készül majd.

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

29. Wideroos miniszter asszony e tekintetben az EP támogatását kérte a tevékenységek prioritási területeiről szóló nyilatkozathoz. Ami az e munkadokumentum II szakaszában foglalt magyarázatot illeti, az előadó fenntartotta az EP álláspontját, és megkérdezte, hogy ezeket a projekteket nem lehetne-e már ma is létező programok keretében megvalósítani. E terület tekintetében nem született megállapodás nyilatkozatokról.

Költségvetési rendelet

30. Az EP részéről Graessle asszony (előadó, költségvetési rendelet) hangsúlyozta az új költségvetési rendelet mielőbbi elfogadásának fontosságát, figyelembe véve az Európai Parlament által júliusban megszavazott szükséges javításokat. Ez fontos lenne többek között azért, hogy az új programok szerinti kiadások megfelelő időben működőképesek legyenek 2007-ben. Wideroos miniszter asszony elmondta, hogy a Tanács elkötelezett az új költségvetési rendelet mielőbbi, de legkésőbb 2007. január 1-jéig történő elfogadása mellett, összhangban a 2006. május 17-én elfogadott intézményközi megállapodásban (IIA) foglaltakkal; ugyanakkor úgy vélte, nincs szükség ezt a kötelezettségvállalást megállapító közös nyilatkozat elfogadására, ahogy azt az EP javasolta. Grybauskaite asszony támogatta a Parlament álláspontját és megemlítette, hogy az új szöveg elfogadását követően a személyzetet fel kell készíteni az új szabályok alkalmazására. Ezért a szöveg jóváhagyása még 2007. január 1-je előtt mindenképpen késedelmet okoz majd a programok végrehajtásában. Közös nyilatkozatról nem született megállapodás.

I. melléklet:

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozattervezete az értékarányosság elvének az éves költségvetési eljárás összefüggésében való alkalmazásáról

A három intézmény egyetért abban, hogy az értékarányosságon javítani kell. Ebben az összefüggésben az EU-programok értékelésének az éves költségvetési eljárás központi elemévé kell válnia.

Az értékelés célja az összes program minőségi és mennyiségi vonatkozásainak felmérése. Ehhez a következő megjegyzéseket kell fűzni:

· Az értékelés mennyiségi vonatkozásának a Bizottság által a költségvetési hatósághoz évente kétszer benyújtott költségvetési előrejelzésen (Budgetary Forecast Alert) kell alapulnia.

· A minőségi vonatkozásokat a Bizottság által készített tevékenységi nyilatkozatok, valamint az intézményközileg koordinált egyedi EU-programok költség-haszon elemzései értékelik majd.

A három intézmény megegyezik abban, hogy e tekintetben 2006. november végéig egyedi határozatokat hoznak a további lépésekről.

a 2007. évi költségvetési eljárás keretében tartott meghallgatásokról

„Amikor a tények változnak, megváltoztatom a véleményem. És Ön mit tesz, uram?”

John Maynard Keynes

Bevezetés

1.      A 2007. évi költségvetési eljárás eddigi egyik új eleme az arról hozott döntés volt, hogy az eljárás korai szakaszában két meghallgatást kell tartani két egyedi uniós szakpolitikai területről. A 2007. évi költségvetési eljárás külső vonatkozásairól szóló meghallgatást május 29-én tartották. Témája a kereskedelem és a bővítés, valamint a külkapcsolatok és a KKBP volt. Ezt június 20-án követte a belső vonatkozásokról tartott meghallgatás. A meghallgatás, amelyet Grybauskaite biztos nyitott meg, a következő három fő kérdéskörre tért ki: kutatás, innováció és energia; szabadság, biztonság és a jog érvényesülése, valamint; tájékoztatási politika.

2.      E munkadokumentum rávilágít a meghallgatások hátterére és összefoglalja az elhangzott főbb gondolatokat. Az első szakasz kitér a költségvetési bizottságbeli meghallgatások megszervezése melletti érvekre, a megbeszélés tárgyát képező témák kiválasztására és a meghallgatások hozzájárulására az EU-kiadások terén a pénzért értéket elv alkalmazásának javításához és a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret (MFF) 2008–2009-es felülvizsgálatának előkészítéséhez. A második és harmadik szakasz bemutatja a külső, illetve belső politikákról szóló meghallgatásokra meghívott egyes előadók előadásainak fő pontjait.

I – A költégvetési bizottságbeli szakpolitikai meghallgatások megszervezésének indokai

Szakpolitikai meghallgatások mint a kiadási prioritások átgondolásának eszközei

3.      A Bizottság éves politikai stratégiájáról (APS) szóló parlamenti állásfoglalás E. preambulumbekezdése kimondja, hogy a 2007. évi költségvetés „a további évekre is kétségtelenül stratégiai hatással lehet”. Ebben az összefüggésben a meghallgatások célja az volt, hogy lehetőséget nyújtsanak a tagok számára annak átgondolására, hogy – Keynest szabadon idézve – a tények megváltoztak-e az EU előtt álló politikai kihívások tekintetében, és hogy a kiadási prioritásokat nem kell-e szintén megváltoztatni. Ez összhangban áll azzal, hogy a 2007–2013-as MFF értelmében rendelkezésre álló uniós kiadások korlátozott forrásainak fényében a kiadások prioritásainak meghatározására a pénzért értéket elv alkalmazásának biztosítása miatt is szükség van. Ezt kiemelte az éves politikai prioritásokról szóló állásfoglalás és a július 14-i egyeztetésre vonatkozó megbízatási jelentés is.

Átfogó megbeszélések az Európai Parlament számára prioritást jelentő kérdésekről

4.      Elsőként a külpolitikai vonatkozásokkal kapcsolatos meghallgatás zajlott le. Ez összhangban állt a plenáris ülésen nagy többséggel jóváhagyott, a Bizottság éves politikai stratégiájáról (APS) szóló európai parlamenti állásfoglalással, amelynek (4) bekezdése kritikával illette a Bizottságot, amiért az „nem szentel kellő figyelmet... a globális gazdaság széles körű és igen gyors változásainak”. A második meghallgatás a fő belső politikai kihívásokra összpontosított. A meghallgatások témáit úgy választották ki, hogy azok tükrözzék az éves politikai prioritásokról szóló állásfoglalás (6) bekezdésében megfogalmazott prioritásokat. Az előadók – külső előadók és a parlamenti bizottságok elnökeit is beleértve az EU-intézmények részéről magas szintű résztvevők – kiválasztásával az volt a cél, hogy a megbeszélések minél szorosabban kötődjenek az EU politikai döntéshozatalához. A II. és III. szakasz további részletekkel szolgál az egyes meghallgatások témáiról és előadóiról, és bemutatja az előadók által felvetett főbb gondolatokat.

A jobb ár/érték arány felé és az MFF 2008/2009-es felülvizsgálata

5.      A meghallgatások az EU politikai döntéshozói és véleményformálói számára lehetőséget adtak arra, hogy olyan helyzetben vitassanak meg a jelenlegi politikákra kiható kérdéseket, amikor politikai prioritások meghatározására és az EU-költségvetésben a pénzért értéket elv megvalósítására van szükség. Az előadó megjegyzi, hogy a meghallgatások arra is emlékeztették az EU-intézményeket, hogy a Parlament idén a jövőbeli prioritások meghatározását elősegítő költség-haszon tanulmányokat készít a kiadások számos területéről.

6.      A rövid előkészítési idő miatt az EU-politikák tekintetében általános megközelítés érvényesült. A meghallgatások azonban akkor lesznek igazán hatékonyak, ha az uniós kiadások stratégiai – a pénzért értéket elv hatékonyabb alkalmazását és a politikai prioritások meghatározását biztosító – ellenőrzési folyamatának részévé válnak. Az előadó tervei szerint a meghallgatásokat évente megrendeznék az éves költségvetési eljárás korai szakaszában a kiadások adott területei vizsgálatának érdekében és ösztönözve a következő költségvetés prioritásainak átgondolását. E folyamatban az EP szakbizottságainak aktívan részt kell venniük. A meghallgatások továbbá elősegíthetnék, hogy a képviselők stratégiailag gondolkodjanak az EU-költségvetésről, aminek révén az EP hatékonyabban felléphetne annak érdekében, hogy az MFF jövőbeli felülvizsgálatában teljes mértékben figyelembe vegyék a prioritásait. Grybauskaite biztos és a Tanács soros elnöksége részéről Wideroos miniszter asszony által a COBU-ban május 30-án a belső politikai meghallgatáson tett megjegyzések alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság, a Tanács és a Parlament egyaránt komolyan támogatja az éves költségvetési eljárásban a pénzért értéket elv hatékonyabb alkalmazását.

II – A külső vonatkozásokról tartott, május 29-i meghallgatáson megvitatott főbb gondolatok összefoglalása

7.      E szakasz röviden összefoglalja a meghallgatásra meghívott szakértők előadásainak fő pontjait és az általuk felvetett gondolatokat. Az összefoglaló tatalmazza bevezető megjegyzéseiket és a tagok kérdéseire adott válaszaikat is[43].

Kereskedelem és fejlesztés

8.      David O'Sullivan, főigazgató, Kereskedelmi Főigazgatóság, Európai Bizottság:

●      A nyílt kereskedelmi politikák jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez és a fejlődéshez. A protekcionizmus nem helyes politikai válasz a globalizáció által támasztott gazdasági kihívásokra. A kutatási és fejlesztési kiadások növelése szintén előmozdíthatja a gazdasági növekedést.

●      A kereskedelemkönnyítés olyan terület, amely révén a határállomásokon zajló terhes eljárások költségeinek csökkentése segítheti a fejlesztési célkitűzéseket. A Bizottság a G8-ak 2005. évi csúcstalálkozóján kötelezettséget vállalt arra, hogy 2010-ig évente 1 milliárd eurót költ a „segély a kereskedelemért” keretében.

●      A versenyképesség külső vonatkozásairól szóló következő bizottsági közleményt gondosan kell megfogalmazni, tekintettel arra, hogy a DFM-tárgyalások jelenleg igen nehéz szakaszban vannak.

9.      Athanissios Theodorakis, főigazgató, Fejlesztési Főigazgatóság, Európai Bizottság:

●      A Tanács, a Parlament és a Bizottság által 2005. decemberben jóváhagyott „európai konszenzus a fejlődésről” az EU által nyújtott hivatalos fejlesztési segítségnyújtás köztes céljaként 2010-re a GNI 0,56%-át határozza meg az ENSZ által 2015-re a GNI 0,7%-ában megállapított célérték elérése érdekében, amire az EU is kötelezettséget vállalt.

●      Alapvető fontosságúak a közös megállapodás tárgyát képező célkitűzések a különböző segélyezők hatékony együttműködése érdekében. Ez magában foglalja az EU-tagállamok fejlesztési támogatásokra vonatkozó programozásával való koordinálás javítását.

●      Az előzetes költségvetési tervezet (EKT) fejlesztési elemeire a Bizottság sokban egyszerűsített, a földrajzi és tematikus eszközök csökkentett számán alapuló szerkezet szerint tett javaslatot.

10.     Ashraf Gani, a kabuli egyetem igazgatója (előadásának vázlata csatolva az I. mellékletben):

●      Az állam- és piacépítés alapvető kihívás a jelenleg gyakorlatilag kirekesztett fejlődő országoknak a globális rendszerbe való integrálása tekintetében. Ahhoz, hogy a fejlesztési támogatás a lehető leghatékonyabb legyen, azt a kedvezményezett országon keresztül kell eljuttatni.

●      A korrupciót felszámoló és a középosztály fejlődésének kedvező intézményi keret kiépítése alapvető fontosságú a sikeres fejlődéshez és államépítéshez.

●      A támogatási kifizetések eljuttatására szolgáló nem kormányzati szervezetek (NGO-k) terjedése pazarlást eredményezhet az egymást fedő, nem pedig egymást kiegészítő projektek miatt, és csorbíthatja az állam elsődleges szerepét is.

●      Javítani kell a nemzetközi koordinációt egy arról szóló közösen elfogadott tervezet kidolgozása érdekében, hogy hogyan kellene az államapparátus hatékonyságát garantálni a fejlődő országokban.

11.     Mirian Van Reisen, igazgató (Európai Külső Politikai Tanácsadók) válasza a meghallgatást kísérő munkadokumentumokban megfogalmazott kérdésekre:

●      A 4. fejezet (Az EU mint globális partner) alulfinanszírozott a Bizottság 2007. évi előzetes költségvetési tervezetében (EKT). Az Ázsiának nyújtandó fejlesztési támogatások forrásainak csökkentése elhibázott eleme az EKT-nek.

●      Ki kell dolgozni olyan mechanizmusokat, amelyek biztosítják a kedvezményezett országoknak közvetlen költségvetési támogatásként nyújtott közösségi fejlesztési támogatás megfelelő és átlátható felhasználását.

●      Az Európai Parlamentnek meg kellene őriznie együttdöntési hatáskörét a fejlesztési együttműködés terén, és ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy az egyedi költségvetési tételek megmaradjanak, ne olvasszák be őket olyan átfogó programokba, amelyek felett az EP-nek nincs politikai befolyása.

Külkapcsolatok és a KKBP

12.     Benita Ferrero-Waldner, külkapcsolatokért felelős európai biztos:

●      A 4. fejezetet fedező kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege számára „személyes csalódás”, de még így is ez a lehető legjobb eredmény, amit az EKT készítésekor el tudtak érni az új többéves pénzügyi keretről (MFF) született megállapodást követően.

●      A közelmúltban jóváhagyott intézményközi megállapodás (IIA) eredményeképpen a KKBP-költségvetésben rendelkezésre álló források növekedése lehetővé teszi, hogy az EU számos olyan új projektbe vágjon bele, amelyek a közvélemény számára láthatóbbá teszik majd az EU külső fellépéseit.

●      Jobban kell összpontosítani olyan kérdésekre mint a Kínával és Indiával ápolt kapcsolatok és az energiabiztonság. A Bizottság tanulmányt készít az Európai Tanács számára az energiabiztonságról és a közeljövőben stratégiai dokumentum készül az EU-Kína kapcsolatokról is.

13.     Elmar Brok, a Külügyi Bizottság elnöke:

●      A Bizottság előzetes költségvetési tervezetében a 4. fejezet számadatainak évenkénti 20%-kos csökkentése elkeserítő. Az EP-nek már most el kellene kezdenie a felkészülést arra a szerepre, amelyet az MFF 2008/2009-es felülvizsgálata keretében a külkapcsolatok kiadásainak tekintetében játszik majd.

●      A külkapcsolati eszközök racionalizálása általában véve jó gondolat: ezeknek hozzá kell járulniuk a költségvetés átláthatóságához.

●      A KKBP-költségvetés az MFF nagy nyertese volt, de véget kell vetni annak a jelenlegi helyzetnek, hogy az EP gyakran csak a döntések meghozatala után kap tényleges információkat. A KKBP-ről tartott közös tájékoztató ülések pozitív, de mindent egybevetve csupán átmeneti megoldást jelentenek.

●      A Tanácsban/soros elnökségben a KKBP-ért felelős személyeknek e kérdések megvitatása céljából el kellene látogatniuk a felelős EP-bizottságokba. Nagyobb szinergiára lenne szükség a KKBP- és EBVP-műveletek között.

14. Robert Cooper, főigazgató, külkapcsolatok, a Miniszterek Tanácsának Titkársága (nem hivatalosan a Tanács részéről):

●      A KKBP-költségvetés három okból jelent kiváló ár/érték arányt. Először is, a tagállamok forrásai mobilizálásának eszköze. Másodszor, e források koordinálását jelenti. Harmadszor, láthatóbbá teszi az EU külső fellépéseit.

●      A külpolitikai kérdéseket és a kültségvetési kiadásokat illetően „bizalommal telibb” viszonynak kellene lennie a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament között.

●      Az EU különleges képviselői értékes szerepet játszanak. Nem kellene eltúlozni annak a kockázatát, hogy az EU különleges képviselői duplikálják azokat a harmadik országbeli uniós külső képviseletet érintő fellépéseket, amelyeket a bizottsági delegációk is el tudnának végezni.

II – A belső vonatkozásokról tartott, június 20-i meghallgatáson megvitatott főbb gondolatok összefoglalása

15. E szakasz röviden összefoglalja a meghallgatásra meghívott szakértők előadásainak fő pontjait és az általuk felvetett gondolatokat. Az összefoglaló tartalmazza bevezető megjegyzéseiket és a tagok kérdéseire adott válaszaikat is[44].

A 2007. évi EKT bemutatása – belső politikai vonatkozások

16.  Dalia Grybauskaite, a pénzügyi programozásért és a költségvetéséért felelős biztos:

●      A cél az EU-költségvetésnek a növekedést és a foglalkoztatást előmozdító versenyképességre történő összpontosítása: e terület kiadásai az EU-költségvetés 6,5%-áról (2006) 10,2%-ra nőnek (2013).

●      A szabadság, biztonság és a jog érvényesülése kiadási tétel megkétszereződik az új MFF alatt.

●      Az EU éves politikai tervezésének és költségvetési ciklusainak kölcsönösen összehangoltnak és következetesnek kell lenniük.

●      Üdvözölte a költség-haszon megközelítések javításának gondolatát, és megjegyezte, hogy a Bizottság számos program kiadásai hatékonyságának elemzésére korai előrejelző rendszert működtet majd.

Kutatás, innováció és energia

17.  Iain Begg, London School of Economics:

●      Az EU kutatási költségvetése nagyjából 1/60-ad része annak a teljes összegnek, amely a lisszaboni stratégia kutatási és fejlesztési kiadási célkitűzésének (az EU GDP-jének 3%-a) eléréséhez kellene.

●      Az uniós kutatási támogatásokat a kiválóság kritériuma alapján kellene odaítélni: az újraelosztást a költségvetés egyéb elemeinél kellene alkalmazni.

●      Az EU gazdaságának innovációs szintjeit az innovációt és a kreativitást jutalmazó környezet létrehozásával is javítani lehetne: ezt például több innovációért és kutatásért járó díj létrehozásával és reklámanyagok készítésével lehetne elérni.

●      A jelenleg túlságosan bonyolult uniós kutatási támogatásra irányuló pályázatokat ahol csak lehet, egyszerűsíteni kellene.

●      Az energiakutatás az egyik olyan terület, ahol az EU megpróbálhatná kihasználni már meglévő kutatási erősségeit, beleértve a szélenergia és a megújuló energiaforrásokra épülő technológiák területét.

18.  Giles Chichester, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke:

●      Csalódásra ad okot, hogy a kutatásfinanszírozás tekintetében a Bizottság kezdeti javaslatait jelentősen csökkentették a végleges 2007–2013-as MFF csomagban.

●      Az Európai Kutatási Tanácsnak fontos szerepet kellene játszania az uniós kutatásfinanszírozás koordinálásának javításában.

●      Az uniós kutatási támogatásokat a kiválóság kritériuma alapján kellene odaítélni.

●      A kutatásnak az energiaszektorban az energiafelhasználás hatékonyságára és keresletoldali szabályozásra is ki kell terjednie.

●      Az uniós kutatásfinanszírozásra vonatkozó szabályozásnak egyszerűsödnie kell, mint ahogy a KKV-k számára egyszerűbb szabályozási környezet is segíthet az innováció fellendítésében.

19.  Jose-Manuel Silva Rodriguez, a kutatásért felelős főigazgató, Európai Bizottság:

●      A magánszféra adja az EU-ban évente a kutatásra fordított források körülbelül kétharmadát.

●      Sokszor felmerül, hogy egyszerűsíteni kell az uniós kutatási támogatásokra irányuló pályázatokhoz és azok odaítéléséhez kapcsolódó eljárásokat.

●      A költségvetési rendelet jelenleg folyó felülvizsgálata jelentős szerepet játszik az uniós forrásokhoz való hozzáférés bürokratikus eljárásainak egyszerűsítésében.

●      Az EU kutatási programjai kellően rugalmasak a források átcsoportosításához, összhangban a változó kutatási prioritásokkal.

Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

20.  Fernando Reinares, Elcano Royal Institute:

●      Az EU-nak többet kellene tennie a terrorizmus elleni intézkedések összehangolása érdekében.

●      Rövid távon a jelenlegi fenyegetések kezelésére és az új fenyegetések kialakulásának megelőzésére kellene összpontosítani.

●      Terrorcselekményeket követően a „következményeket kezelő intézkedések” tekintetében javítani kellene az uniós készenléten, és jobb koordinációra lenne szükség.

●      Hosszú távon a terrorcselekményeket motiváló mozgatórugók megértésének kell a politikai prioritásnak lennie.

21.  Luciano Scagliotti, Európai Rasszizmusellenes Hálózat:

●      Szükség van közös uniós migrációs politikára, amely nélkül nem létezhet összehangolt uniós megközelítés.

●      Jobban kell összpontosítani az EU-n belüli bevándorlók készségeinek kihasználására az uniós munkaerőpiacon.

●      Sajnálatos, hogy lényegében egyáltalán nem szentelnek uniós forrásokat a harmadik országok állampolgárai unióbeli beilleszkedésének támogatására.

Tájékoztatási politika

22.  Claus Sorensen, a tájékoztatásért felelős főigazgató, Európai Bizottság:

●      Megjegyzéseit a Bizottság sajtókapcsolati stratégiájának javítására összpontosította, hangsúlyozva a szakpolitikai területeken átívelő koordináció javításának szükségességét.

●      Több EU-tagállamokbeli bizottsági delegációvezető véleménye szerint az európai témájú médiatudósításokat a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva kell bemutatni, hogy az emberek könnyebben tudjanak azonosulni velük.

●      Jó az együttműködés az Európai Parlamenttel a „Europe by satellite” (EbS) uniós audiovizuális rendszer tekintetében.

I. melléklet: Asraf Gani úr előadásának vázlata

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában tartott előadás

I. Keretek

●      A keretek megváltoztak: változtak a lehetőségek és a fenyegetések is. A világ kiváltságos fele számára kihívást jelent a kevésbé kiváltságosakról gondolkodni.

●      A globalizáció rávilágít egyrészt a piacban rejlő, végtelen vagyont termelő felszabadító potenciálra, másrészt a piacnak mint az e gazdagság folyományait újraelosztó mechanizmusnak a vakságára. Ha a világ jóléte és biztonsága a globalizációt az egyenlő lehetőségek felé vezető folyamattól függ, akkor nemzetközi téren előtérbe kell helyezni olyan mechanizmusok létrehozását, amelyek révén az emberek a globális jólét részeseivé válhatnak.

●      A demokráciáról és a piacról tíz éve született konszenzust ma kétségbe vonják – erőszakhullám Latin-Amerikától a maoistákig Indiában és Nepálban.

●      Ezért sürgősen el kell gondolkodni a különböző beavatkozási típusokról és különböző időtávlatokról, továbbá meg kell találni a kiutat a bizonytalanságból a válságok kezelése felé. Egyensúlyban kell lennie a közös elképzelés megvalósítására való törekvésnek és – válságban – a rugalmas válaszadási kapacitásoknak. Nemzetközi oldalon szükség van a harmonizálásra, a koordinálásra és az együttműködésre, a segélyeknek a kereskedelem szélesebb összefüggésébe való helyezésére és a politikai párbeszédre.

●      Az egyik problémásabb térségben szerzett tapasztalat, az igazgatás és a tanácsadás szükségessé teszi az állam- és piacépítésre való összpontosítást a hazai oldalon, és az elemzésre a nemzetközi oldalon.

II. Összpontosítás a támogatásban részesülő helyekre – állam- és piacépítés

●      A nemzetközi politikai rendszer államok rendszerén alapul; a globalizáció működő állam és a minimálisan szükséges piaci intézmények meglétekor lehetséges.

●      40–60 országban a realitás: szuverenitás-deficit – az állam olyan szűk elit magántulajdona, amely nem biztosítja az állampolgárok számára az alapvető szolgáltatásokat – jogtalanság, bűnözés, informális viszonyok.

●      A két lehetőség: ha magukra hagyják őket, válságok alakulnak ki, amelyekért súlyos árat kell fizetni; vagy folyamatos összpontosítás az államépítésre és a piacra.

●      Az első esetében: növekvő EU-s források a válságkezelés terén, több áldozat, ezzel egyidőben a beavatkozás miatti harag; a második esetében: koordinálásra van szükség az állam- és piacépítés célkitűzése érdekében.

●      Az utóbbi eset megköveteli az értékek, célok, mechanizmusok, időtávok, az együttműködés módjai, valamint a készségek átgondolását.

III. Értékektől mechanizmusokig

Értékek –

●      Jogállamiság, képviseleti kormányzás, az állampolgári jogok és kötelességek rendszere, és az állam jogainak és kötelezettségeinek teljesítése. Megköveteli az állami létből fakadó jogi kötelezettségek újradefiniálását. A nemzetközi szerződések, békemegállapodások és alkotmányok megfogalmazásaira nem épülnek végrehajtási vagy megvalósítási mechanizmusok.

●      Részben mivel a szóbeli támogatás és a politikai párbeszéd elválik a humanitárius és fejlesztési szükségletektől; a biztonsági eszközök pedig mindkettő felett állnak.

Célok

●      Az összehangoltsághoz átfogó célokra van szükség – működő államok és piacok építése

●      Az államra mint a jog által vezérelt jogi és politikai szervezetre kell összpontosítani – szabályok a felfelé irányuló társadalmi, politikai és gazdasági mobilitás megteremtésére.

●      Az európai tapasztalatok – bővítés – óriási siker.

Mechanizmusok

●      Fogalmi téren hosszú távú elképzelésre és végrehajtási tervre kell összpontosítani, egyrészt a nemzetközi közösségen belüli, másrészt az állampolgárok irányában fennálló társadalmi szerződésre alapozva. A kormányzati folyamatok teljesítményértékelése a megfordíthatatlan változások érdekében.

●      Gyakorlati szempontból 10 funkcióra és ezek teljesítésére kell összpontosítani.

Időkeret

●      10–15 év.

Az együttműködés módozatai

●      A támogatás az országon belül az elithez kerül, valamint magáncégek egy csoportjához Európában – ez a hála helyett haragot szül.

●      Eszközök korlátai – projektek kontra koherens, nemzetileg működtetett stratégia és programok.

●      Az eszközök átalakításra szorulnak.

●      Kis beavatkozások helyett nagyobb stabilitási rendszerben kell gondolkodni.

●      A támogatás helyett olyan átfogóbb eszközökben kell gondolkodni, amelyek az Unió és tagjai rendelkezésére állnak – kereskedelem, garanciák, összehívó erő, Európa véleménye meghatározó a többoldalú szervezetekben.

●      A véleményformáló erő és összehívó erő kiaknázása az elavult és rugalmatlan többoldalú beavatkozási eszközök megváltoztatása érdekében.

●      A dupla szerződés megvalósításához szükséges pénz, kiutat jelentő stratégiák azonosítása érdekében.

●      Az európai beavatkozások összehangolása.

●      Együttműködési módozatok, amelyek keretében az országok elitje és közvéleménye egymásra hat és megérti a kormányzás módozatait.

●      A különleges kapcsolatra tekintettel koordinálás az USA és az EU között.

IV. A következő lépések

●      A folytatás módozatai: fokozatos vagy alapvető.

●      A harmonizáció gyakorlatba való átültetése megköveteli a helyi beszerzési, elszámolási és ellenőrzési rendszerek kiépítését. Az EK szabályai jelenleg nincsenek összhangban a nemzeti rendszerekkel.

●      Költségvetés mint a politika és az elszámoltathatóság eszköze – akárcsak az EK-ban.

●      Többoldalú vagyonkezelői alapok mint az elszámoltathatóság és a kiszámíthatóság mechanizmusainak alkalmazása.

●      A bővítés tapasztalataira építve szisztematikus kísérlet a funkciók teljesítéséhez szükséges kapacitások építésére, teljesítményértékelésen keresztül.

●      Az oszágoknak a támogatásokból eredeztethető sikert elért példákra van szükségük az összpontosítás előmozdítása és további sikertörténetek érdekében.

●      Országok kiválasztása az ilyen típusú modell teszteléséhez, pénzalapok összevonása, nyomon követési eszközök létrehozása az összehasonlítás érdekében, partnerségben az Egyesült Államokkal és többoldalú szervezetekkel, amelyek keretében foglalkozni lehet a szelektivitás és koordinálás alapvető kérdéseivel.

●      Jelentések – több ezer jelentés helyett egyetlen mutató az állam hatékonyságára a rendszeraudit, az általános audit, a közös stratégia kialakítása és a végrehajtás teljesítményellenőrzése eszközeként.

V. Összegzés

A projektvégrehajtásról átfogóbb (összehívó, partner, katalizátor, együttműködő, ellenőrző) szerepkörre kell váltani a fejlődési folyamat tekintetében, az államépítés célja keretében.

Ehhez világszintű elképzelésekre van szükség – hatvan éve a világ fele esetében lehetett megfogalmazni biztonsági és fejlesztési célkitűzéseket. Ma az egész világon biztonságot kell teremteni.

Európa előnyös helyzetben van, amennyiben a szuverenitást az együttműködés kritikus akadályaként azonosította, és szisztematikusan ráállt a fokozatosan közös megoldásokat kereső útra. Ezt a tapasztalatot és elképzelést bele kell olvasztania az atlanti, valamint az egész világra kiterjedő kapcsolataiba.

a kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről

„Akis lehetőségek gyakran nagy vállalkozások kezdetét jelentik.” Démoszthenész

Munkadokumentum a kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről

Bevezetés

1. Ez a munkadokumentum a 2007. évi költségvetési eljárás kísérleti projektjeinek és előkészítő intézkedéseinek helyzetét mutatja be, és összekapcsolja őket a 2006. évre elfogadott kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel. Mindezt a 2006. május 17-i új intézményközi megállapodás összefüggésében és a Tanács 2007. évi költségvetési tervezetének fényében teszi.

2. E munkadokumentum az alábbiak szerint épül fel: az I. rész a jogi kereteket mutatja be, a II. rész a 2007. évi költségvetési eljárás kísérleti projektjeivel és előkészítő intézkedéseivel foglalkozik, a III. rész pedig megvizsgálja a 2006. évi és a korábbi költségvetési eljárások kísérleti projektjeit és előkészítő intézkedéseit. A melléklet áttekintést ad a jelenlegi és javasolt kísérleti projektek és előkészítő intézkedések adatairól, figyelembe véve a Tanács 2007. évi költségvetési tervezetét. Az I. és II. részt James Elles, a 2007. évi költségvetés általános előadója felügyeletével készítették. A III. részt Gianni Pittella, a 2006. évi költségvetés általános előadója felügyeletével készítették.

I. – A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések jogi keretei

3. A kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontos eszközt jelentenek a Parlament számára politikai prioritásai bemutatására és a meglévő jogalkotási programokon kívüli új kezdeményezések elindítására. A szokásos sorrendet megfordítva a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések esetében a releváns költségvetési döntés általában megelőzi és előkészíti a kapcsolódó jogalkotási döntést. A 2002. június 25-i költségvetési rendelet 49. cikke tartalmazza a kivételeket az alól az általános költségvetési követelmény alól, hogy bármely közösségi fellépésre előirányzott költségvetési források felhasználása előtt egy alapvető aktust kell elfogadni. A 49. cikk kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről szóló szakaszai a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban találhatók.

4. A költségvetési rendelet meghatározása szerint a kísérleti projektek olyan rendszerek, „amelyeket egy fellépés megvalósíthatósága és hasznossága tesztelésére szánnak”. A költségvetési rendelet továbbá kimondja, hogy "A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok kizárólag két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben”.

5. Az előkészítő intézkedéseket a költségvetési rendelet így definiálja: „amelyeket javaslatok előkészítésére szánnak jövőbeni fellépések elfogadása érdekében… A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt be kell fejezni.”

6. A költségvetési rendelet 49. cikke az 1999. május 6-i intézményközi megállapodás 37. cikkén alapul, és teljes mértékben összhangban áll azzal. Ez a cikk 32 millió euróban maximálja a kísérleti projektek, és 75 millió euróban az előkészítő fellépések céljaira évente felhasználható összeget. A 2007. évi költségvetés előkészítése ugyanakkor 2006. május 17-i intézményközi megállapodás összefüggésében zajlik. Ez utóbbi megállapodás hivatalosan 2007. január 1-jén lép életbe, de e munkadokumentum a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban a 2007. évi költségvetési eljárás kísérleti projektjei és előkészítő intézkedései számára megállapított plafonértékek alapján készült. A 2006. évi intézményközi megállapodás II. melléklete D. részében "az intézmények megállapodnak továbbá, hogy a kísérleti programokra képzett előirányzatok teljes összegét bármely költségvetési évre 40 millió EUR-ra korlátozzák. Megállapodnak továbbá, hogy az új előkészítő tevékenységek előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évre 50 millió EUR-ra korlátozzák, az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosan ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összeget pedig 100 millió EUR-ra.”

7. Az éves költségvetési eljárás kísérleti projektjeivel és előkészítő intézkedései tekintetében a 2006. évi intézményközi megállapodás II. mellékletének D. része új elemmel bővül. A szöveg megállapítja, hogy „Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot szándékairól ezen a területen, így az első megbeszélés már a Tanács első olvasatának egyeztető ülésén megtörténhet.”

8. A 2006. évi intézményközi megállapodás és a fent említett június közepi határidő közötti rövid időintervallum következtében a Parlamentnek nem állt módjában időben javaslatokat előterjeszteni a 2007. évi költségvetési eljárás új projektjeire vonatkozólag. Az előadó az általa készített, a 2007. évi költségvetési tervezetről és a 2007. július 14-i egyeztető ülés eredményeiről szóló 11. munkadokumentumban megállapítja, hogy a Tanács költségvetési tervezete 2 olyan kísérleti projektre vonatkozó javaslatot tartalmaz, amelyekről nem született egyetértés az egyeztető ülésen.

9. Mielőtt egy, az éves költségvetési eljárás során elfogadott kísérleti projektet vagy előkészítő intézkedést végre lehetne hajtani, annak bizonyos, a költségvetési rendeletben megállapított eljárásokon kell keresztülmennie. A kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre a közbeszerzési és odaítélési előírások vonatkoznak. A költségvetési rendelet 49. cikke előírja a Bizottság számára, hogy az előzetes költségvetési tervezettel együtt „a költségvetési hatóságnak jelentést nyújtson be, amely eredményértékelést tartalmaz, valamint a tervezett következő lépéseket”. Ezt a követelményt a Bizottság által 2006 májusában bemutatott „Munkadokumentum III. rész – egyéb munkadokumentumok” című dokumentum teljesíti E dokumentum bevezető részének alábbi szakaszai a rendelkezésre álló legegyértelműbb útmutatót adják a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések költségciklusaival kapcsolatban:

„…A Bizottságnak először elemeznie kell a javasolt fellépés sajátos céljait és végrehajtásának módjait, és ennek alapján kell a megfelelő főigazgatósághoz rendelni. Bizonyos esetekben több hétbe is beletelhet, mielőtt végső határozat születik, különösen ha a fellépés több politikaterület határmezsgyéjén fekszik. Az engedélyezésre jogosult vezető tisztviselő és a felelős igazgató ezután a költségvetési rendelet értelmében megfelelően részletes keretet dolgoznak ki, amely alapján megszületik a végleges pénzügyi határozat. A pénzügyi végrehajtás megkezdésére csak a fenti előzetes fázisok után kerülhet sor.

... Az indikatív határidők az alábbiak szerint foglalhatók össze.

Beszerzési eljárások esetén az előzetes tájékoztatás előkészítése és kiadása legalább 32, legfeljebb 63 napot vesz igénybe. A pályázati szakasz legalább 85, legfeljebb 195 napot vesz igénybe. A kötelezettségvállalási/szerződéskötési szakasz legalább 55, legfeljebb 203 napot vesz igénybe.

A támogatások vonatkozásában nincsenek kötelező határidők, kivéve az éves munkaprogramot, amelyet az érintett év január 31-ig kell elfogadni. Az éves munkaprogram elfogadása után az ajánlattételi felhívások előkészítése átlagosan 30 napot vesz igénybe, míg a beérkező válaszokat általában az ajánlattételi felhívás közzétételét követő két hónap múlva várják. Az ajánlatok értékelése a beérkezett válaszok számától függ, és néhány naptól – nagyszámú válasz esetén – akár 60 napot meghaladó időt is igényelhet. A támogatási megállapodás aláírása után – amely maximum 30 napot vesz igénybe – a kifizetésre azonnal sor kerül, amint a Bizottság az ajánlattevőtől kézhez kapja a szükséges információkat.

A Bizottság emellett fel kívánja hívni a Parlament figyelmét, hogy ha mérni kellene a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések sikerességét, akkor az eredmény kevésbé függne a kötelezettségvállalások és kifizetések gyorsaságától, sokkal inkább az elért eredmények fenntarthatóságától. Óvatos és sikeres előzetes elemzés után a folyamat a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések végéig tartó folyamatos megfigyelést, valamint a többi eljárás tiszteletben tartását igényli.”

10. Végül, a Bizottság megjegyzi, hogy a továbbiakban nem lesz szükség előkészítő vagy kísérleti tanulmányokra, amelyek nem szerepelnek az intézményközi megállapodásban vagy a költségvetési rendeletben.

II. – a 2007. évi költségvetési eljárás

11. Ez a szakasz az új kísérleti projektek és előkészítő intézkedések számára rendelkezésre álló összegeket tartalmazza a 2006. évi intézményközi megállapodással összefüggésben, és a korábbi költségvetési eljárások kísérleti projekteinek és előkészítő intézkedéseinek fejleményei fényében, amely utóbbiakat részletesen a III. részben elemezzük. A mellékletben található táblázatok tartalmazzák a részletes adatokat. Végül röviden bemutatunk néhány, a 2007. évi költségvetés első parlamenti olvasatára készült kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre irányuló javaslatot.

Rendelkezésre álló összegek – kísérleti projektek

12. Mint azt a 6. bekezdés is tartalmazza, a 2006. évi intézményközi megállapodás 40 millió eurós határt szab az egy költségvetési évben kísérleti projektekre költhető összegnek. A mellékletben található táblázat szerint az előzetes költségvetési tervezet egymillió eurót tartalmaz a „Kiemelt európai desztinációk” kísérleti projekt második évére vonatkozó kötelezettségvállalásokra (02 02 08). Ezzel 39 millió euró maradna a 2007. évi költségvetésben a kötelezettségvállalási előirányzatokra.

13. A Tanács ugyanakkor a 2007. évi költségvetési tervezetben két kísérleti projektre 10 millió eurós kötelezettségvállalást javasolt. A „Tudásháromszög kapacitásának erősítésével kapcsolatos új ötletek ösztönzését” (02 02 09) célzó, és az „Energiabiztonság - bioüzemanyagok” (06 04 07) című kísérleti projektekre irányuló javaslat egyenként 5 millió eurónyi kötelezettségvállalást tartalmaz. A fenti két javaslat figyelembe vételével a 2007. évi költségvetésben 29 millió euró maradna a kísérleti projektek céljaira.

14. A július 14-i egyeztető ülésen az Európai Parlament nem értett egyet a Tanács javaslatainak egyikével sem. Emellett az előadók erőteljesen bírálják a Tanácsot, amiért azt olyan javaslatokat nyújt be, amelyek a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok nagy részét felhasználnák a költségvetési eljárás olyan aspektusaival kapcsolatban, amelyek terén az Európai Parlamentnek hagyományosan nagyobb teret engednek saját javaslatai kidolgozására.

Rendelkezésre álló összegek – előkészítő intézkedések

15. Az új előkészítő intézkedések vonatkozásában az intézményközi megállapodás a kötelezettségvállalások összegét egy adott költségvetési évben 50 millió euróra korlátozza, illetve az előkészítő intézkedésekre szánt éves kötelezettségvállalások teljes összegét 100 millió euróra korlátozza. A Tanács költségvetési tervezete az előkészítő intézkedések tekintetében nem módosította a 2007. évi előzetes költségvetési tervezetet. Az előkészítő intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege 3,3 millió euró. Ez a 2007. évi költségvetésben 46,7 millió eurót hagy az új előkészítő intézkedések céljaira, és 96,7 millió eurós keretet a teljes kötelezettségvállalási plafonérték felett.

Javaslatok a 2007. évi költségvetési eljáráshoz

16. Ami a 2007. évi költségvetés megközelítését illeti a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vonatkozásában, a megbízatási jelentés (23) bekezdése „úgy véli, hogy a 2007. évi költségvetés céljai közé fel kell venni az ésszerűsítést és a források összevonását” annak érdekében, hogy az EP javaslatait a Bizottság jobban végrehajtsa. Emellett – az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalás (6) bekezdésében meghatározott prioritásokat követve – logikusnak tűnik a tematikus megközelítés az egyes kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiválasztásakor.

III.– Korábbi költségvetési eljárások kísérleti projektjei és előkészítő intézkedései

17. Mint azt a bevezetésben említettük, a munkadokumentum e részét Gianni Pittella, a 2006. évi költségvetés általános előadója felügyeletével készítették. A 2006-os költségvetés körülbelül 35 kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, amelyek közül néhány 2005-ről húzódik át, másokat 2006-ban hoztak létre. Természetesen ebben a jelentésben nem lehetséges kommentálni az összes projektet. Az előadó ezért a Bizottság és a Parlament titkársága által benyújtott áttekintő táblázatokat kívánja kiemelni, és a 2006-os eljárás során sokat vitatott projektek némelyikére szeretne összpontosítani.

18. A kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó, Bizottság által biztosított táblázatot a képviselők az 1. mellékletben találják. Megjegyzendő, hogy a legtöbb kísérleti projekt és előkészítő intézkedés esetében a támogatások kifizetését megelőző előkészítés az ajánlattételi felhívást követően legalább körülbelül hat hónap. Közbeszerzés (ajánlati felhívások) esetén az eljárások még hosszabbak, és az első évben ritkán eredményeznek kifizetéseket vagy akár csak kötelezettségvállalásokat. Az előadó ugyanakkor emlékeztet a Bizottsággal a kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatban a 2006-os eljárás során folytatott korai együttműködésre, és várakozásai szerint ez az év végi eredményekben és végrehajtási adatokban is megmutatkozik majd.

19. E dokumentumnak nem célja a 2007-es kísérleti projektek és előkészítő intézkedések vizsgálata, de az egységesség érdekében az előadó mégis fontosnak tartja kiemelni, hogy 2007-től a Bizottság a kötelezettségvállalások tekintetében gyakorlatilag egyik intézkedést sem javasolja folytatni. A 2007-es EKT-ben végig csak a korábbi kötelezettségvállalások kiegyenlítésére szolgáló kifizetések szerepelnek. Így az összes olyan projekt „tovább él”, amelynél más kifizetés szükséges, de csak addig, amíg ezeket a korábbi kötelezettségvállalások erejéig végre nem hajtják. Ezt követően az összes még érvényes intézkedést az új jogalapok szerint kell majd végrehajtani/fedezni.

A középfokú oktatás egyéni diákmobilitásáról szóló kísérleti projekt (15 02 02 06)

20. Az e kísérleti projektre 2006-ban jóváhagyott 2,5 millió eurót az egész életen át tartó tanulás új programja (Comenius alprogram) keretében az egyéni diákmobilitási rendszer előkészítésére szóló nyílt ajánlati felhívás finanszírozására használják fel. Az előadó tájékoztatást kapott a Bizottságtól a projekt ütemtervével és végleges irányultságával kapcsolatban, és jó együttműködést tapasztalt a Bizottság részéről. Az ajánlati felhívást és az értékelést követően a finanszírozásról szóló döntést és az aláírást 2006 szeptemberére/októberére irányozták elő. Az első kifizetésekre a tervek szerint 2006 végén kerül sor, és a kifizetések 2007-ben folytatódnak. Az utolsó kifizetés 2008-ban esedékes. 2007-ben három időközi jelentést terveznek, és a végső értékelésre 2008 első felében kerül sor.

21. Az intézkedés főként a diákcserékkel kapcsolatos számos nehézség – úgymint a kiskorúak mobilitásával összefüggő jogi kérdések, a külföldön töltött tanulmányi időszakok elismerése és a tanárok, fogadó családok és mentorok képzésére és támogatására vonatkozó minimumkövetelmények kialakítása – kezelésére összpontosít. A projekt kísérleti szakaszban az iskolák közötti tényleges cserék létrejöttét is célozza a 2007–2008-as tanévben azzal a céllal, hogy ezeket az intézkedéseket 2008–2009-től teljes mértékben beépítsék az új Comenius programba.

22. A Bizottság a 2006-os kötelezettségvállalások teljes végrehajtására számít, de egyelőre nem jelzett előre további kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó igényt 2007-re, ezért javaslatában 2007-re csak a p.m. bejegyzés szerepel. Az előadó az első olvasat előtt mélyebben is megvizsgálja ezt a kérdést.   

A transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos kísérleti projekt (06 07 02)

23. 2006 tavaszán külső tanácsadók véglegesítették a kezdeti költség-hasznon elemzést, és ennek eredménye alapján elkészült az ajánlattételi felhívás feladatmeghatározásainak szövege. A felhívást 2006 júniusában tették közzé, augusztus közepi határidővel. A Bizottság jelenleg az ajánlatok értékelését végzi, amelyek várhatóan három végleges szerződés megkötését eredményezik.

24. Átfogó finanszírozási határozat született a teljes rendelkezésre álló összegről (5,5 millió euró), és az értékelés befejeztével sor kerül a jóváhagyott ajánlatok végső megvitatására, a szerződéseket pedig várhatóan az év végéig aláírják. A projekt(ek) végrehajtása tehát 2007-től esedékes. A Bizottság nem tervez további kötelezettségvállalási előirányzatokat 2007-re, de az eredményektől függően 2008-ra ez megváltozhat.

Kísérleti projekt: Erasmus-típusú program szakmai gyakorlatokra (15 02 23)

25. A 2005-ös költségvetés keretében finanszírozott megvalósíthatósági tanulmányokat követően 2006 júliusában ajánlattételi felhívást írtak ki. Ennek határideje szeptember 28-a, a szerződéseket pedig várhatóan decemberben írják alá. A Bizottság várakozásai szerint körülbelül 10–12 szerződést írhatnak alá, egyenként megközelítőleg 150 000 euró értékben. A kedvezményezettek kereskedelmi kamarák, valamint szakmai kamarák és hasonló szervezetek lehetnek.

26. Emellett külön ajánlati felhívást írtak ki szolgáltatási szerződésre (400 000 eurós maximális összeggel) annak érdekében, hogy külső szervezetet vegyenek igénybe az értékelés és a későbbi tevékenységek koordinálásának tényleges kivitelezésére. Ez a külső cég tesz majd javaslatot a Bizottságnak arra, hogy mely projektek felelnek meg a követelményeknek, és melyeket kellene jóváhagyni.

27. Összességében a Bizottság várakozásai szerint a kötelezettségvállalások formájában megszavazott teljes 2 millió eurós összeget felhasználják.

28. A projektek főként a gyakornokok jövőbeli cseréjére szolgáló modellek/hálózatok kidolgozására összpontosítanak, figyelembe véve olyan problémákat, mint az országok közötti elismerés, a közös szabványok, a jogi kérdések stb.

29. Előfordulhat, hogy néhány „tényleges” cserére is sor kerül, de ezek száma igen korlátozott, és inkább kísérleti jellegű lesz. A Bizottság szerint azonban az eredmények hozzájárulhatnak az egész életen át tartó tanulás új programja – amely magában foglalja majd a gyakornoki mobilitást elősegítő intézkedések lehetőségét is – gyakorlati végrehajtásának tökéletesítéséhez. A projekteknél ágazati megközelítést követnek majd, tehát minden egyes jóváhagyott projekt egy konkrét munkaterületet fed majd le. A projektek várhatóan 2007 első felétől 2008-ig futnak majd (legfeljebb 21 hónapig).

Kísérleti projekt a természeti katasztrófák elleni küzdelemben a határokon átnyúló együttműködés céljából (07 04 02)

30. Az ajánlattételi felhívást 2006 júliusában tették közzé, szeptember 25-i határidővel. Az értékelési szakaszt követően a szerződéseket várhatóan 2006 decemberében vagy 2007 januárjában írják alá. Az év végéig megtörténik a teljes 6,5 millió eurós összegre vonatkozó átfogó kötelezettségvállalás.

31. A Bizottság reményei szerint 4–5 nagy szerződést írnak majd alá, állami és magánszervezetekkel egyaránt. Gyakorlati értelemben az intézkedések a polgári védelem területén folytatott együttműködés jelenlegi keretei és a közösségi polgári védelmi mechanizmus felülvizsgálata közötti rést töltik ki. Ennek előnye az új jogi keretek „előrejelzése” lenne, és lehetővé tenné, hogy a többnemzetiségű egységek természeti katasztrófák esetén történő bevetése során a tagállamok és a Bizottság operatív oldalról is gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. A Bizottság által júliusban szervezett tájékoztató nap alapján ítélve az intézkedés iránt igen nagy az érdeklődés, és jelentős számú ajánlat várható.

Natura 2000 előkészítő intézkedés (07 03 10)

32. A Bizottság az erre a sorra megszavazott 2 millió euró teljes felhasználását irányozza elő. Az előkészítő intézkedés elsősorban a Natura 2000 hálózat fő közösségi politikákba történő integrálásának előmozdítását szolgálja. Az előkészítő intézkedésnek három ága lesz:

a)  „A Natura 2000 irányításának és finanszírozásának összekapcsolása”. Májusban írták ki a nyílt ajánlati felhívást (0,5 millió euró értékben). Sajnos, csak egy ajánlat érkezett, ezt szolgálatok jelenleg is értékelik. E felhívás célja a tagállamokkal folytatott műhelymunka szervezése, a Natura 2000 útmutató felülvizsgálata és új informatikai eszközök készítése volt.

b)  A Natura 2000 „előkészítő tevékenységeire” az ütemterv szerint 1 millió eurót fordítanak. Az ajánlati felhívásra számos ajánlat érkezett. Az intézkedések valószínűleg a Natura 2000 területeinek fejlesztését, a Natura 2000 információs szolgálatával kapcsolatos kísérleti projektet (amely internetes oldal fejlesztése formájában valósulna meg), ismeretterjesztő kampányt és új publikációs anyagot foglalnak magukban.

c)  Natura 2000 „hálózatépítő program” (0,5 millió)

„Kiemelt európai desztinációk” kísérleti projekt (02 02 08)

33. Ezt a 2006-os (első) évben 1 millió eurós előirányzattal rendelkező projektet a turizmus területén illetékességgel rendelkező nemzeti hatóságokkal együtt hajtják végre. A cél maximum 25 „kiemelt desztináció” cím kiosztása az európai turizmus fellendítése céljából. A tervek szerint az első díjazottakat a 2007-es Európai Turizmus Fórumon nevezik meg, és ez a díj további években rendszeresen kiosztott kitüntetéssé válhat. A projektre fordított tényleges pénzeszközöket a pályázók nevezését célzó nemzeti kiválasztási eljárások társfinanszírozására, valamint a kommunikációs kampány, valamint az irányítóbizottság üléseinek finanszírozására fordítják. A turizmussal foglalkozó nemzeti hatóságoknak szóló ajánlattételi felhívást augusztus 10-én tették közzé, október 6-i határidővel. A Bizottság novemberben értékeli az ajánlatokat, és várhatóan a teljes rendelkezésre álló összeget leköti, a szerződéseket pedig az év végéig aláírja. A pénzeszközök teljes felhasználása azonban attól függ, hogy minden tagállam válaszol-e a felhívásra. Ha nem, az adott tagállam(ok)ra szánt rész nem köthető le. A Bizottság a 2007-es EKT-ben is 1 millió eurós összeget kért annak érdekében, hogy legalább a második évben kísérleti projektként folytassa ezt az intézkedést. Az előadó kéri a Bizottságot, hogy tisztázza, milyen formát ölthet ez az intézkedés hosszabb távon.

Támogatás a KKV-k számára az új pénzügyi környezetben (02 02 03 02. jogcím)

34. A tervekben az szerepelt, hogy az ajánlati felhívást 2006 júniusában közzéteszik, a döntések meghozatalára és a pénzeszközök lekötésére pedig várhatóan év végéig sor kerül. A Bizottság sem további előirányzatok 2007-es költségvetésbe való felvételét, sem követő intézkedések új jogalap formájában történő végrehajtását nem javasolja. Megállapítja, hogy „a pártfogó felügyeleti szolgáltatás eredményességének és hatékonyságának bizonyítására van szükség”. Az előadó hangsúlyozza, hogy pontosan ez a kísérleti projekt célja, és kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a 2007-es végrehajtási szakasz során. Felhívja a figyelmet az EP 2006-os költségvetésben megfogalmazott észrevételére, és kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze, milyen módon veszik ezt figyelembe a tervezett végrehajtás folyamán:

...A kísérleti projekt célja továbbá európai szinten a fiatal vállalkozók (a mikro-, a kis- és középvállalkozások és a kisiparos vállalkozások tulajdonosai vagy ügyvezetői) közötti tapasztalatcsere biztosítása, a kulcsfontosságú vagy kiegészítő szektorokban működő KKV-ken belüli gyakorlatok és képzések szervezésén keresztül. A program támogatásáért és népszerűsítéséért az illetékes képviseleti szervek (kereskedelmi és iparkamarák, valamint szakmai egyesületek) felelnek. A kedvezményezettek a tevékenység elindításának szakaszában lévő, vagy azt rövid vagy középtávon átadni készülő fiatal vállalkozók (a mikro-, a kis- és középvállalkozások és a kisiparos vállalkozások tulajdonosai vagy ügyvezetői)...

Melléklet

Table 1: Summary table on Pilot projects

ABB Nomenclature	DG responsible	2005	2006	2007	Heading	Budget 2005		Budget 2006		PDB 2007
						C.A.	P.A.	C.A.	P.A.	C.A.	P.A.
HEADING 1a
02 02 03 01[45]	ENTR	PP1	PP2		Consolidation of internal market – pilot project for cooperation and cluster-building among small and medium-sized enterprises (SMEs)	6.00	5.00	3.00	4.50	p.m.	2.00
02 02 03 03	ENTR	PP1	PP2		Transfer of expertise through mentoring in SMEs	2.00	2.00	3.00	3.00	p.m.	2.00
02 02 08[46]	ENTR		PP1	PP2	Pilot project on European Destination of Excellence	-	-	1.00	0.50	1.00	0.85
04 04 05[47]	EMPL	PP2			Mainstreaming of disability actions	3.00	3.00	p.m.	1.50	p.m.	2.00
06 07 02	TREN		PP1		Pilot project on security along the trans-European road network			5.50	5.50	p.m.	3.60
15 02 02 06	EAC		PP1		Pilot project on upper secondary pupil’s individual mobility			2.50	2.00	p.m.	0.50
15 02 23[48]	EAC	PP1	PP2		Erasmus-style programme for apprentices	2.00	2.00	2.00	1.70	p.m.	1.80
Sub-total Heading 1a						13.00		17.00		1.00
HEADING 2
05 01 04 06	AGRI	PP2			Pilot project on quality promotion	0.50	0.50	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.
05 01 04 07	AGRI		PP1		Pilot project on security fund in the fruit and vegetables sector	-	-	0.50	0.50	p.m.	p.m.
Sub-total Heading 2						0.50	-	0.50		-
HEADING 3a
18 05 06	JLS	PP1	PP2		Fight against terrorism	7.00	4.00	9.00	7.00	p.m.	6.00
Sub-total Heading 3a						7.00		9.00		-
HEADING 3b
07 04 02[49]	ENV		PP1		Pilot project on cross border cooperation in fight against natural disasters			6.50	6.50	p.m.	3.90
15 06 01[50]	EAC		PP1		Pilot project in favour of citizenship			0.50	0.50	p.m.	p.m.
Sub-total Heading 3b								7.00		-
TOTAL Pilot Projects						28.50[51]		33.50		1.00
Annual ceiling Pilot Projects						32.00		32.00		40.00[52]
Margin left						3.50		-1.50		39.00

Table 2: Summary table on Preparatory actions

ABB Nomenclature	DG responsible	2005	2006	2007	Heading	Budget 2005		Budget 2006		PDB 2007
						C.A.	P.A.	C.A.	P.A.	C.A.	P.A
HEADING 1a
02 02 03 02	ENTR	AP2	AP3		Support for SMEs in the new financial environment	8.00	8.00	7.00	7.00	p.m.	7.00
02 04 02	ENTR	AP2	AP3		Preparatory action for research in the field of security	15.00	8.00	15.00	19.00	p.m.	6.00
04 03 06[53]	EMPL		AP1		ENEA preparatory action on active ageing and mobility of elder people	(p.m.)	(3.00)	1.50	0.75	-	-
06 04 03 01	TREN	AP2	AP3		Security of conventional energy supplies	p.m.	p.m.	0.50	0.90.	p.m.	0.70
09 03 03[54]	INFSO		AP1	AP2	Preparatory action for the creation of an Internet-based system for better legislation and for public participation			2.00	2.00	2.30	1.80
Sub-total Heading 1a						23.00		26.00		2.30
HEADING 1b
05 04 03 01	AGRI	AP2			Preparatory action for the development of an European Forest Information and Communication Platform (EFICP)	0.50	0.50	p.m.	0.34	p.m.	0.38
05 08 03	AGRI	AP3			Restructuring of systems for agricultural surveys	0.90	0.90	p.m.	0.50	-.	-
Sub-total Heading 1b						1.40		-		-
HEADING 3a
18 03 05[55]	JLS	AP3			European Migration Monitoring Centre	3.00	3.80	p.m[56].	1.80	p.m.	2.00
18 03 06	JLS	AP2	AP3		Integration of nationals of non-members countries	5.00	6.000	5.00	5.75	p.m.	6.45
18 03 08	JLS	AP1	AP2		Financial instrument for return management in the area of migration	15.00	8.00	15.00	10.00	p.m.	12.50
18 04 03	JLS	AP2	AP3		Research and evaluation programme on respect for fundamental rights	1.00	1.40	0.50	1.00	p.m.	0.80
18 04 04	JLS	AP2	AP3		Support of Civil society in the new Member States	2.00	2.00	1.00	1.00	p.m.	2.80
18 05 01 03	JLS	PP2	AP1		Exchange programme for judicial authorities	(3.00)	2.50	3.00	2.80	p.m.	1.00
18 05 04	JLS	PP2	AP1		Preparatory action in favor of the victims of terrorist acts	(2.00)	1.00	2.00	1.20	p.m.	1.20
Sub-total Heading 3a						26.00		26.50		-
HEADING 3b
07 03 10[57]	ENV		AP1	AP2	NATURA 2000 preparatory action			2.00	2.00	1.00	1.60
17 03 04	SANCO		AP1		Preparatory action – Public Health			2.00	1.04	p.m.	0.96
19 04 04[58]	AIDCO	PP2	AP1		Preparatory action to establish a conflict prevention network	p.m.	0.90	1.50	1.13	p.m.	1.25
19 06 02 02[59]	AIDCO	PP2	AP1		Preparatory action to reduce NBC weapons and small arms	(3.00)	3.00	3.00	2.50	p.m.	2.00
22 02 05 05[60]	ELARG	AP3			Impact of enlargement in EU border regions	4.00	16.98	p.m.	0.40	p.m.	3.00
22 02 05 06[61]	ELARG	PP2	AP1		Completion of preparatory action on demining activities in Cyprus	p.m.	p.m.	1.00	1.00	p.m.	0.40

Table 2: Summary table on Preparatory actions (continued)

	Sub-total Heading 3b		14.00				19.50				1.00
TOTAL Preparatory Actions		64.40[62]				72.00				3.30
Annual ceiling Preparatory Actions		75.00				75.00				100.00[63]
Margin left		10.60				3.00				96.70

Source: European Commission

A nem kormányzati szervezetek szerepe az EU fejlesztési politikájának végrehajtásában

„Bármennyire megosztott is a világ, és bármilyen engesztelhetetlen a nemzetek közötti versengés, kétségtelen, hogy kölcsönös függésünk egymástól napról napra egyre nő.”

Jacques Yves Cousteau

Bevezetés

1.  E munkadokumentum három részből áll: Az első szakasz adatokat közöl a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által az EU fejlesztési politikájának végrehajtásában betöltött szerepéről az Európai Parlament e tekintetben folytatott korábbi munkájának összefüggésében. A második szakasz röviden bemutatja az e kérdés és a 2007. évi költségvetési eljárás közötti kapcsolatot, különös tekintettel az „értéket a pénzért” megközelítésre és a Költségvetési Bizottságban május 30-án tartott külpolitikai meghallgatásra, amelyen Ashraf Ghani, a kabuli egyetem igazgatója és Afganisztán volt külügyminisztere is előadást tartott. A harmadik szakasz vázolja az Európai Parlament és a Költségvetési Bizottság előtt álló további teendőket és elemzéseket ezen a téren.

I. szakasz – Az NGO-k és az EU fejlesztési politikája

2.  Az EU tagállamai által biztosított kétoldalú fejlesztési támogatást és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) által kifizetett pénzeket is beleszámítva, a világon az Európai Unió adja a legtöbb fejlesztési támogatást. Az NGO-k az uniós fejlesztési támogatás mindezen módozatai végrehajtásában részt vesznek. E munkadokumentum az Európai Közösség csatornáin keresztül folyósított fejlesztési támogatásra összpontosít, amellyel kapcsolatban az Európai Parlamentnek együttdöntési jogköre van és mentesítési hatóságként lép fel, tehát kötelessége a végrehajtás vizsgálata. Az NGO-k széleskörűen részt vesznek az EU külkapcsolatainak és fejlesztési programjainak végrehajtásában. Az EU 2005. évi költségvetésének 4. fejezete alatti megközelítőleg összesen 5,1 milliárd euróból a becslések szerint körülbelül 800–900 milliót, vagyis mintegy 15–18%-ot[64] nem kormányzati szervezetek számára különítettek el.

3.  Észre kell azonban venni, hogy az előző Bizottság egy ízben ezt az összeget csaknem 1,6 milliárd euróban állapította meg. A Költségvetési Bizottságnak a helyzet tisztázására irányuló kéréseit követően az összegeket, mivel azok magukban foglaltak sok más „nem állami szereplőt” – így egyetemeket, egyházakat, alapítványokat, szakszervezeteket stb. – is, végül lefele módosították. A 2004. évi eljárás keretében az általános előadó (Mulder úr, ALDE) arra a következtetésre jutott, hogy az NGO-knak juttatott összeg 1 milliárd euróra tehető.

4.  Minden nem állami szereplőt, a „nemzetközi szervezeteket” – például az ENSZ ügynökségeit és a Vöröskeresztet – is beleértve, a vonatkozó összeg valószínűleg több mint 2 milliárd euróra, akár 2,5 milliárd euróra is tehető, ami a költségvetés 4. fejezete alatt kifizetett összes támogatás fele.

5.  A 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi terv keretében a külső fellépések költségvetésében az NGO-k finanszírozása viszonylag stabil és magas szintű volt.

6.  A 4. fejezet alatt az NGO-kiadások főbb területei a következők (a nomenklatúra szerkezete megváltozott a 2007. évi EKT-ban):

· Nem állami szereplők a fejlesztésben (21 03), amely korábban két tételként szerepelt: nem kormányzati szervezetek társfinanszírozása és decentralizált együttműködés (nomenklatúra-változás a 2007. évi EKT-ban)

· Tematikus programok/költségvetési tételek alá tartozó fellépések (például emberi jogok és demokrácia)

· Földrajzi programok alá tartozó fellépések

· Az ECHO-n keresztüli fellépések (humanitárius segély)

A fellépések nagy része a tematikus cselekvések és a nem kormányzati szervezetek társfinanszírozása alá esik, míg a földrajzi programokban az NGO-k részvétele korlátozottabb.

7.  A Költségvetési Bizottság ebben az időszakban a nem kormányzati szervezetek számos költségvetési és elszámoltathatósági vonatkozását megvizsgálta. A bizottság olyan vonatkozásokat vizsgált, mint:

· az NGO-finanszírozás teljes részesedése a 4. fejezet alatt;

· e finanszírozás azon elemei, amelyek a normál tendereljárást követik;

· e finanszírozás azon elemei, amelyeket a költségvetési rendelet „közvetlen előirányzatok” kivétele értelmében ítélnek oda;

· a Bizottság által finanszírozott NGO-projektek igazgatási költségeire vonatkozó adatok;

· bizottsági tevékenységek az NGO-kedvezményezettek elszámoltathatóságának figyelemmel követésére;

· az NGO-finanszírozás teljes szerkezete (finanszírozásának részesedése kormányzati, illetve nem kormányzati forrásokból).

8.  A 2004. és különösen a 2005. évi költségvetésben ez különböző tartalékok létrehozásához vezetett, amit a Költségvetési Bizottság erőteljesen támogatott. A Bizottságot felkérték, hogy nyújtson minden részletre kiterjedő bizonyítékokat a bizottságnak. El kell ismerni, hogy a Bizottság eleget tett a kéréseknek, és meglehetősen részletekbe menő jelentéseket készített. A tartalékokat végül vagy a második olvasatban, vagy a költségvetési évben lebonyolított átcsoportosításokon keresztül felszabadították.

9.  A 2006. évi költségvetési eljárásban hasonló tartalékokat képeztek, ezúttal abból a célból, hogy átláthatóbbá váljon a nemzetközi szervezetekkel – konkrétan az ENSZ-rendszerrel, a Világbankkal és a Vöröskereszttel – kapcsolatos finanszírozás. A Bizottság ismét meglehetősen részletes válaszokat adott az EP számára novemberben megküldött új jelentésben, amely lehetővé tette, hogy a tartalékokat a második olvasat során felszabadítsák.

10.  A Költségvetési Bizottság tehát mélyrehatóan megvizsgálta az NGO-finanszírozás Bizottság által bemutatott szervezését és a felette gyakorolt irányítást. A folyamat kezdetén még nem léteztek olyan megfelelő rendszerek és eljárások, amelyek összesített számadatokkal tudtak volna szolgálni. Az elmúlt néhány évben, legalábbis költségvetési információs szempontból, a helyzet jelentősen javult, a Bizottság pedig kész volt az együttműködésre.

II. szakasz – A jobb költségvetési információktól a minőségi megtérülésig

11.  Az Európai Parlament a 2007. évi költségvetési eljárás iránti megközelítésének három fő összetevőjét a Bizottság éves politikai stratégiai jelentéséről szóló állásfoglalásában fejtette ki: politikai prioritások megállapítása; a minőségi megtérülés biztosítása; és a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 2008/2009. évi felülvizsgálatára való felkészülés. A minőségi megtérülés biztosítása érdekében a Költségvetési Bizottság számos innovatív megközelítést alkalmazott a 2007. évi költségvetés vizsgálatakor. Ez a megközelítés magában foglalt: szakpolitikai meghallgatásokat; költség-haszon elemzéseket az EU-politikák számos területén, beleértve a fejlesztési politikát; és az éves költségvetés és a mentesítési eljárások közötti megerősített kapcsolatot, az EU-politikák végrehajtását vizsgáló dokumentumok – például a Számvevőszék különjelentései – részletes vizsgálatához kapcsolódó számos költségvetési módosításon keresztül.

12.  A bizottság külpolitikai kérdésekről szakpolitikai meghallgatást tartott 2006 májusában. A 2007. évi költségvetésbe foglalt külső fellépésekről tartott meghallgatásból levont egyik politikai következtetés az volt, hogy a nem kormányzati szervezetek szerepének kompatibilisnek kell lennie azzal, hogy a külső támogatási programok a fogadó országok „kezében vannak”. Oda kell figyelni arra, hogy az NGO-knak (és általában a nemzetközi segélyezési rendszernek) nem kellene közvetlenül átvenniük olyan feladatokat, amelyeket maguk az államok látnak el. Az országoknak kell felelősséget vállalniuk saját fejlődésükért, és ennek elérése érdekében a nemzetközi támogatásnak a hazai kapacitások megerősítését (nem pedig helyettesítését) kell előmozdítania. Fontos, hogy az NGO-k fellépései ne hagyják figyelmen kívül a feltörekvő demokratikus államok erőfeszítéseit, és azoknak ne mondjanak ellent. Ezt különösen Ashraf Ghani úr hangsúlyozta, aki azt is hangoztatta, hogy az erősebb hazai intézmények előmozdítása érdekében az állam legyen a fejlesztési támogatás folyósításának elsődleges csatornája. Mint elmondta, az erős intézmények szükséges feltételei annak, hogy a fejlesztési támogatásokat a tartós gazdasági, szociális és demokratikus előrehaladás szolgálatába lehessen állítani.

13.  A Parlament számára az lenne a következő logikus lépés, hogy a fejlesztési támogatások terén az EU-pénzek minőségi megtérülésére összpontosító elemzéseket végezve a Költségvetési Bizottság NGO-finanszírozási korábbi munkájára és a külpolitikai meghallgatás kezdeti eredményeire épít. A Költségvetési Bizottság megbízásából, a 2007. évi költségvetési eljárás keretében, az Economisti Associati társaság által a fejlesztés és együttműködés terén a költségvetési források és eszközök értékeléséről szóló költség-haszon elemzési jelentés e folyamat első lépésének tekinthető.

14.  Az ilyen megközelítés és az e téren végzett további munka szükségességét alátámasztja a tanulmány, amelynek fő elemei a következők:

· nagy különbségek az NGO-k között (jól, illetve rosszul teljesítők), de több területen hiányosak az értékelések a költséghatékonyság megfelelő elemzéséhez;

· nagy eltérések a támogatásokkal kapcsolatos költségek terén az NGO-k között: néhány a pénzek 80%-át el tudja juttatni a végső kedvezményezetthez, míg mások csak 30%-át;

· nincs következetes bizonyíték arra nézve, hogy az NGO-k költséghatékonyabbak, mint a kormányzati intézmények.

III. szakasz – Lehetőségek a Költségvetési Bizottság további munkája terén

15.  Az e téren készített munka fenti elemzése és a 2007. évi költségvetési eljárás keretében folytatott elemzés alapján az előadó három javaslattal szeretne előállni az e téren végzett jövőbeli munka kapcsán.

16.  Először, az előadó úgy véli, hogy (az előadó 12. munkadokumentumában összefoglalt) 2006. májusi és júniusi szakpolitikai meghallgatások fényében a Költségvetési Bizottság megfontolhatná további hasonló meghallgatások szervezését 2007 folyamán. Ami az NGO-k által a fejlesztési támogatás végrehajtása terén betöltött szerepet illeti, azt a külpolitikákra összpontosító meghallgatáson vitathatnák meg 2007 elején, és az így tájékoztatásul szolgálhatna a Parlament megközelítése számára a 2008. évi költségvetés külpolitikai prioritásai tekintetében. Az előadó véleménye szerint az ilyen meghallgatásokat a vonatkozó egyedi programokkal szoros együttműködésben kellene lebonyolítani.

17.  Másodszor, az előadó úgy véli, hogy további elemzést lehetne végezni az NGO-knak az EU külső fejlesztési támogatásai minőségi megtérülésében betöltött szerepére összpontosítva. Ez megvalósítható lenne a Költségvetési Bizottság által igénybe vehető kutatási költségvetésből. Az elemzés minőségi szempontból hasonlítaná össze a különféle csatornákon keresztül végrehajtott támogatás hatékonyságát. A jól megalapozott következtetések érdekében ennek az elemzésnek valószínűleg kevés kiválasztott program bevonásával részletes esettanulmányokon kellene alapulnia. Az elemzendő programok földrajzi és ágazati kiterjedését valószínűleg gondosan meg kell majd határozni és ellenőrizni kell az eredmények elfogadható mértékű összehasonlíthatósága érdekében.

18.  Harmadszor, az előadó javasolja, hogy a Költségvetési Bizottság vegye fontolóra a számára az éves költségvetési és mentesítési eljárásban rendelkezésre álló eszközöket, hogy az NGO-k fejlesztési támogatásban való részvétele terén jobb minőségi megtérülést tudjon biztosítani. Ahol szükséges és megbízható információk állnak rendelkezésre a költség-haszon elemzések, a Számvevőszék és más források jelentései révén, ezeket az olyan költségvetési módosítások alapjául lehet tekinteni, amelyek célja annak biztosítása, hogy tekintettel a szegény országokat gyakorta sújtó nehéz körülményekre, a pénzt a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon költsék el.

a megtérülés biztosításáról

Bevezetés

1. Ez a munkadokumentum további információkat nyújt az előadó megtérülés biztosításával kapcsolatos stratégiájáról a 2007. évi költségvetési eljárás során. Az első rész áttekintést ad az előadó által megfogalmazott, a megtérülés biztosításáról szóló módosító javaslatokról. A második rész javaslatokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a Parlament milyen eljárás segítségével vizsgálhatná hatékonyan a Bizottság által a 2007. évi költségvetés második olvasata előtt adott, és a tartalékba helyezett összegek felszabadításával kapcsolatos információkat. A mellékletben részletes információk találhatók azokról az egyes költségvetési tételekben azonosított problémákról, amelyekhez megtérülést biztosító módosító javaslat született, valamint a felszabadítás feltételeiről.

I. – A megtérülés biztosítását szolgáló módosítások és a nyomon követésre vonatkozó javaslatok áttekintése

2. A források megtérülése a Parlament 2007. évi költségvetési eljárással kapcsolatos stratégiája három pillérének egyike. Az előadó négy csoportban fogalmazott meg horizontális módosításokat a megtérülés biztosításával kapcsolatban. E módosítások alapját a Számvevőszék különjelentéseiben, a Bizottság forráskezeléséről szóló szintézisjelentésekben, a Költségvetési Bizottság felkérésére készült költség-haszon tanulmányokban és a Bizottság által készített költségvetési előrejelzésben biztosított információk alkotják.

· A Számvevőszék különjelentései

3. Különjelentéseiben a Számvevőszék azt vizsgálja, hogy az egyes programokkal kapcsolatos pénzügyi műveletek és tevékenységek megfelelően rögzítésre kerültek-e, végrehajtásuk és igazgatásuk jogszerű és rendszeres-e a gazdaságosság, a hatékonyság és a hatásosság biztosítása érdekében. A horizontális módosítások a 2004. évi mentesítési eljárás során vizsgált, és az azóta kiadott különjelentésekben azonosított problémák és gyengeségek alapján készültek. Mindegyik jelentés tartalmazza a Bizottság által a Számvevőszék megjegyzéseire adott válaszait is. A Bizottságnak az Európai Parlament által a 2004. évi mentesítési jelentésben megfogalmazott észrevételekre válaszoló 2004. évi újabb jelentése a módosítások benyújtása után érkezett meg.

· A Bizottság forráskezeléséről szóló szintézisjelentések

4. Az éves szintézisjelentések a Bizottság forráskezelése állapotának összefoglalását és áttekintését tartalmazzák az egyes főigazgatóságok által készített éves tevékenységi jelentések alapján. Mindegyik éves tevékenységi jelentés tartalmazza a főigazgató által aláírt, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással, a felelősségi körébe tartozó források ellenőrzésével, valamint az alapjukul szolgáló tranzakciók jogszerűségével és rendszerességével kapcsolatos megbízhatósági nyilatkozatot. Azokkal a sajátos problémákkal kapcsolatban, amelyek vonatkozásában nem volt lehetséges ilyen nyilatkozatok kiadása, kikötéseket fogalmaznak meg. A Bizottság által az ilyen gyengeségek orvoslására tervezett intézkedéseket az éves tevékenységi jelentések tartalmazzák.

· Költség-haszon tanulmányok

5. A költség-haszon tanulmányokat a Költségvetési Bizottság dolgozta ki a 2007. évi költségvetési eljárás vonatkozásában, a Parlamentnek a Bizottság éves politikai stratégiájáról szól állásfoglalásának (36) bekezdésének megfelelően, amelyben „javasolja, hogy kérjék a költségvetés meghatározott területeire vonatkozóan költség-haszon elemzések készítését a parlamenti bizottságok részére elkülönített források egy részének felhasználásával”. A módosító javaslatok a LIFE-programról, az élethosszig tartó tanulásról, a polgárságról, az információs politikáról és a fejlesztési együttműködésről szóló tanulmányok alapján készültek.

· Költségvetési előrejelzés

6. A költségvetési előrejelzés a Bizottság egyik új eszköze a végrehajtás minőségének, és ezáltal a források minőségi megtérülésének értékelésére az EU kiadásai egyes területein. Az előadó 7 költségvetési tételhez fűzött módosító javaslathoz használta fel ezeket az információkat, amelyek végrehajtási arányát nem tüntették fel megfelelő módon.

7. Az előadó az említett módosítások mindegyikében azt javasolja, hogy az azonosított problémákkal kapcsolatos előrelépésekről szóló információ megérkezéséig a kapcsolódó költségvetési tételekből a megfelelő kötelezettségvállalás és kifizetési előirányzatok 30%-át helyezzék tartalékba.

II. – Javaslat a Bizottság válaszaival és a tartalékba helyezett összegek felszabadításával kapcsolatos vizsgálati eljárásra

8. A fentiekben vázolt megközelítéssel összhangban az előadó több költségvetési tételből a tartalékba helyezett különböző összegeket annak tisztázására, hogy e területeken biztosított-e a tervezett kiadások hatékony minőségi és mennyiségi megtérülése. Az előadó javasolja, hogy a tartalékban lévő összegeket az alábbiak szerint szabadítsák fel:

i) a Bizottság adjon – szükség szerint a problémák orvoslásának ütemezését tartalmazó – választ az egyes azonosított problémákra;

ii) a Költségvetési Bizottság lehetőség szerint a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal közösen tartott meghallgatásán tegyék lehetővé a Bizottság számára, hogy nyilvánosan bemutathassa a tartalék felszabadításával kapcsolatos információkat; A második olvasat ütemezésének fényében a fenti ülésre legkésőbb november 16-án délutánig sort kell keríteni;

iii) a Bizottság által biztosított információk értékelése alapján a Parlament felszabadíthatja a megfelelő tartalékokat a 2007. évi költségvetés második olvasata előtt.

9. A képviselők számára a fenti megközelítéssel kapcsolatban rendelkezésre álló információk javítása érdekében a melléklet tartalmazza az azon költségvetési tételekben azonosított sajátos problémák részleteit, amelyekhez megtérülést biztosító módosító javaslat született, valamint további részleteket az előadó által javasolt horizontális módosításokkal tartalékba helyezett összegek felszabadításával kapcsolatban.

• [1]  COM(2004) 101 végleges és COM(2004)498 végleges
• [2]  A6-0153/2005
• [3]  SI(2005)961, „Iránymutatások a 2007 és 2013 közötti többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó jogalkotási javaslatokhoz”, együttes nyilatkozattervezet, amelyet az Egyesült Királyság elnöksége nyújtott be Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2005. október 25-i -megbeszélésére.
• [4]  Amennyiben később az év folyamán megállapodás születik, a Bizottság módosítási indítványt nyújt be a felső határok kiigazítására vonatkozó megállapodást követően.
• [5]  DT\589812
• [6]  HL L 176., 2003.07.15, 29-37.o..
• [7]  Mozgásszabadság és szolidaritás a külső határok, menedékjog és bevándorlási program területén COM(2005)0123; Biztonsági program COM(2005)0124; Igazságügyi és Alapjogi program COM(2005)0122
• [8]  Elfogadott szövegek.2005. 06. 08., P6_TA-PROV(2005)0224
• [9]  Elfogadot szövegek, 2005.6.8., P6_TA-PROV(2005)0224.
• [10]  DT\605113EN, PE 370.292v01, 39-40. bek.
• [11]  PR\607623EN, PE 371.730v02, 26-29. bek.
• [12]  6671 - FIN 68 6-8. bek.
• [13]  Ez nagyjából átlagban 250m/évnek felel meg. Az előzetes költségvetéstervezet 2007-re 159 millió eurót javasol. 2006-ban az előirányzat 102 millió euró volt.
• [14]  A két rendelet gyakorlatilag megegyezik egymással, de az egyik a fejlődő országokra vonatkozik (együttdöntési eljárással), a másik pedig a harmadik országokra (konzultációs eljárással).
• [15]  Az EKDEJ-hez tartozó többi sor: 19 04 01: Európai Egyetemköri Központ (Velence), 19 04 02: Az emberi jogsértések áldozatainak támogatása, 19 04 04: Támogatás a Nemzetközi Büntetőbíróságnak,
  19 04 05: Konfliktusmegelőzési hálózat létrehozására irányuló kísérleti terv
• [16] SEGELSTRÖM jelentés (COM(2005)0122), KUDRYCKA jelentés (COM(2005)0123), LA RUSSA jelentés(COM(2005)0124); A Költségvetési Bizottság véleményét Neena Gill, Kathelijne Buitenweg, Louis Grech, Simon Busuttil, Gerard Deprez, Yannick Vaugrenard, Ville Itälä fogalmazta meg.
• [17]  COM (2002) 311. végleges, 2002.06.05.
• [18]  Az Európai Újjáépítési Ügynökségnek és az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának csak p.m. bejegyzési vannak a 2007-es EKT-be, és ezen összehasonlításból kimaradnak
• [19]  Lásd az állásfoglalás 28. pontját.
• [20]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0224.
• [21]  A másik három egyedi program a következőkre vonatkozik:
  * EURATOM
  * Közös Kutatóközpont (EK)
  * Közös Kutatóközpont (EURATOM)
• [22]  Lásd Xenogiannakopoulou asszony véleményét
• [23]  Az „Együttműködés” egyedi programról szóló bizottsági javaslat (COM (2005)440) 1. melléklete
• [24]  A 2007–2013-as TPK értelmében legfeljebb 3 284 millió eurót írnak elő a VIP-re a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan (a kötelezettségvállalási előirányzatok átfogó szintje).
• [25]  Például: Európai Parlament 2006/179/EK, Euratom – Az Európai Unió 2006-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végleges elfogadása, HL L 78., 2006. március 15., 935–1005. o., a „Szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” cím alatt.
• [26]  lásd a SEC(2006)231. dokumentum VI. mellékletét, II. dokumentum, 4.6 pont, 100. o.
• [27]  Az, hogy a „Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” címre kiosztott összegek első alkalommal kerültek elválaszthatatlanul lekötésre egyedi altételen belül a több éves pénzügyi keretben, jelzi az annak a 2000–2006-os időszakhoz képest adott prioritást, és biztosítja a megnövelt láthatóságot és a szilárd pénzügyi alapot politikáihoz, mivel azt a Bizottság nem tudja könnyen más politikai területekre átirányítani.
• [28]  Némiképp zavaróan erre a bizottsági főigazgatóságra időnként a DG JLS rövidítéssel hivatkoznak.
• [29]  az „Együttműködés” részben a 02 04 01, „Biztonsági és űrkutatás” elnevezésű költségvetési tétel alatt indul 2007-ben, 171,7 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzattal
• [30]  Az Európai Parlament 2006. május 18-i állásfoglalása a 2007. évi költségvetésről: a Bizottság éves politikai stratégiai jelentése (ÉPS), P6_TA-PROV(2006)0221
• [31]  az ÉPS-állásfoglalás 22. és 23. pontja
• [32]  SEC(2006)231, II. dokumentum, 3.18 pont, 54. o.
• [33]  HL L 78., 2006. március15., 935. o.
• [34]  A SEGELSTRÖM- (COM(2005)0122), KUDRYCKA- (COM(2005)0123), LA RUSSA (COM(2005)0124)-jelentés; a költségvetési Bizottság véleményét Neena Gill, Kathelijne Buitenweg, Louis Grech, Simon Busuttil, Gerard Deprez, Yannick Vaugrenard, Ville Itälä szövegezte.
• [35]  Elérhető a http://www.iom.int/en/news/prwmr2005%5Fpresskit%5Fen.shtml címen
• [36]  A Bizottság helytelenül állítja (SEC(2006)231, I. dokumentum, 3.4. pont, 26. oldal): „A migráció területén a fő finanszírozási eszköz 2007-től az Európai Menekültalap lesz (61,3 millió EUR)”.
• [37]  CNS2005/0038
• [38]  COM(2005)236, COELHO-jelentés
• [39]  COM(2004)835, LUDFORD-jelentés
• [40]  A Bizottság benyújtott egy külön, „Jelentés a kísérleti projektekről és előkészítő intézkedésekről (a pénzügyi rendelet 49. cikke 2. pontjának b) alpontja)”c. dokumentumot, COM(2006)300, 40. o.
• [41]  COM(2005)0124 – 2005/0034(CNS)
• [42]  Figyelembe véve a Bizottság kivételével a többi intézmény végleges előirányzat-tervezetét, a helyesbített EKT a kötelezettségvállalások összegét 126 776 millió euróban, a kifizetésekét pedig 116 370 millióban határozza meg.
• [43]  A költségvetési bizottság titkársága által biztosított jegyzetek alapján.
• [44]  A költségvetési bizottság titkársága által biztosított jegyzetek alapján.
• [45]  Line 02 02 01 02 in 2006
• [46]  Line 02 02 09 in 2006
• [47]  Line 04 04 10 in 2006
• [48]  Line 15 03 01 05 in 2006
• [49]  Line 07 03 06 03 in 2006
• [50]  Line 15 06 01 09 in 2006
• [51]  This amount includes pilot project 17 01 04 04 (EUR 0.50), not confirmed in 2006, as well as pilot projects 18 05 01 03 (EUR 3.00 million), 18 05 04 (EUR 2.00 million) and 19 02 12 (EUR 3.00 million) all transformed in preparatory actions in 2006
• [52]  Ceiling of the new IIA
• [53]  Line 04 04 08 in 2006
• [54]  Line 09 03 06 in 2006
• [55]  A Green Paper on the future of the European Migration Network (COM (2005) 606 final) was published in November 2005 in order to seek views on the possible follow-up to this preparatory action.
• [56]  An amount of EUR 3.00 million in CA and of EUR 1.00 million in PA were entered in reserve in the budget 2006
• [57]  Line 07 03 03 02 in 2006
• [58]  Line 19 04 05 in 2006
• [59]  Line 19 02 12 in 2006
• [60]  Line 22 02 07 in 2006
• [61]  Line 22 02 09 in 2006
• [62]  This amount includes preparatory action 04 04 02 03 (EUR 0.50 million) concluded in 2005
• [63]  Ceiling of the new IIA, including EUR 50 million for new preparatory actions
• [64]  A becslés a Bizottság által 2004-ben nyújtott, NGO-kkal kapcsolatos adatokon és a 2007. évi költségvetési eljárás keretében a fejlesztésről készített költség-haszon elemzésen alapul.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (15.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0299/2006 – 2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Szent-Iványi István

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  sajnálja, hogy a 2007-es előzetes költségvetési tervezet (EKT) szerkezete, amely számos, korábban különálló költségvetési tétel összevonásán alapul, akadályozza a hatékony parlamenti ellenőrzést és a prioritások megfelelő meghatározását; üdvözli az intézmények közötti levélváltás nyomán létrejött, előcsatlakozási, új szomszédsági és stabilitási eszközökkel kapcsolatos megállapodást, amely többek között körvonalazza a költségvetési fegyelemről és hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodáshoz csatolt, a külső fellépések demokratikus ellenőrzéséről és következetességéről szóló nyilatkozatok végrehajtásának mechanizmusait, mivel ez a megállapodás nagyobb betekintést nyújt a közösségi pénzügyi segítségnyújtás végrehajtásába;

2.  rámutat arra, hogy mivel a Bizottság javaslatot terjesztett elő egy, az emberi jogokkal kapcsolatos külön eszközre, a költségvetési nomenklatúrát hozzá kell igazítani az új helyzethez;

3.  úgy véli, hogy tekintve a már mostanra azonosított kihívások számát, elkerülhetetlen a 4. címsorban rendelkezésre álló 110 millió eurós keret igénybevétele;

4.  úgy véli, hogy az EU-nak olyan régiókra és kérdésekre kellene összpontosítania korlátozott pénzügyi erőforrásait, ahol támogatása valóban sokat jelentene;

5.  megerősíti, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni az EU szaloniki napirendjének végrehajtására és a nyugat-balkán országok fokozatos európai integrációjának elősegítésére, valamint ragaszkodik ahhoz, hogy a jobb áttekinthetőség és összehasonlíthatóság kedvéért a költségvetés tartalmazza az előirányzott összegek indikatív elosztását országokra lebontva;

6.  elvárja, hogy a Tanács és a Bizottság kimerítő tájékoztatást nyújtson a Parlamentnek a jövőbeli koszovói misszió előkészületeiről; sürgeti őket, hogy a KKBP/EBVP-mechanizmusokat és a közösségi forrásokat hatásuk optimalizálása érdekében összehangoltan és következetesen használják fel;

7.  csak a költségvetési fegyelemről és az eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás rendelkezéseinek szigorú betartása esetén hagyja jóvá a KKBP-kiadások jelentős megnövelését;

8.  hangsúlyozza, hogy fokozatosan meg kell valósítani a források arányos elosztását mind a Földközi-tenger, mind Kelet-Európa országaival folytatott európai szomszédsági és partnerségi (ENP) pénzügyi együttműködés esetében a stabilitás, a biztonság és a demokrácia erősítése érdekében Európa-szerte és Európán túl;

9.  ismételten kifejezi azt a véleményét, hogy a humanitárius segítségnyújtás kivételével a kormányoknak nem nyújtható támogatás abban az esetben, ha a kormány nyilvánvalóan felelős a demokratikus értékek, a jogállamiság, valamint az alapvető jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása terén tapasztalható helyzet romlásáért;

10. úgy véli, hogy az emberi jogoknak világszerte a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos európai eszköz révén megvalósított védelmével és előmozdításával kapcsolatos tevékenységek finanszírozásának a vonatkozó földrajzi eszközökön belül az ezen politikák számára elkülönített források sérelme nélkül kell történnie;

11. úgy véli, hogy a megfelelő belső és külső kommunikáció szerves része az EU külső és bővítési politikáinak, és e célra elegendő pénzügyi forrás biztosítását kéri.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezete - III. szakasz – Bizottság
Hivatkozások	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Szent-Iványi István 26.9.2006
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2006		11.7.2006	12.9.2006
Az elfogadás dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 2 3
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Panagiotis Beglitis, Bastiaan Belder, Monika Beňová, Elmar Brok, Paul Marie Coûteaux, Simon Coveney, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Maciej Marian Giertych, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Toomas Hendrik Ilves, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Cecilia Malmström, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols i Germà, Vural Öger, Alojz Peterle, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Schöpflin György, Gitte Seeberg, Szent-Iványi István, Antonio Tajani, Charles Tannock, Paavo Väyrynen, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Irena Belohorská, Dobolyi Alexandra, Lilli Gruber, Tunne Kelam, Tabajdi Csaba Sándor, Marcello Vernola
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (4.10.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről
(C6-0299/2006 - 2006/2018(BUD))III. szakasz - Bizottság

A vélemény előadója: Jürgen Schröder

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felhívja a figyelmet a millenniumi fejlesztési célkitűzések (MFC) központi szerepére az EU fejlesztési politikájában, különösen arra a kötelezettségvállalásra, miszerint 2015-ig felére csökkentik a szegénységben élő emberek számát; ennélfogva sajnálatát fejezi ki a világ legtöbb szegényének otthont adó Ázsia és az alapvető szociális ellátásokhoz kapcsolódó tematikus cselekvések számára tervezett előirányzatok szintjének a 2006. évi szinthez képesti javasolt csökkentése miatt;

2.  emlékeztet az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ajánlására, amely szerint a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretből biztosított teljes külső segítségnyújtás legalább 90%-ának hivatalos fejlesztési segítségnyújtásként besorolhatónak kell lennie az OECD fejlesztéstámogatási bizottsága által megfogalmazott jelenlegi meghatározás szerint;

3.  ragaszkodik ahhoz, hogy a 2007–2013 közötti időszakban a költségvetési struktúra 4. fejezetbeli egyszerűsítése nem eredményezheti a fejlesztési politika forrásai esetében az átláthatóság és az Európai Parlament beleszólási jogának elvesztését, és hogy a földrajzi régiókra és tematikus szektorokra megállapított tételeknek legalább olyan mértékű láthatóságot kell lehetővé tenniük, mint amilyet a 2006. évi költségvetés lehetővé tett; kéri a célkitűzések teljesítését és a millenniumi fejlesztési célkitűzések (MFC) számára alapvető fontosságú területek esetében megállapított külön költségvetési tételek és témakörök megtartását;

4.  üdvözli a tényt, hogy a Bizottság a fejlesztési kiadások vonatkozásában elfogadta a Parlament által 2001-ben elfogadott, a szociális infrastruktúrára fordítandó 35%-os és az alapvető szociális szolgáltatásokra fordítandó, nemzetközileg elfogadott 20%-os referenciaértéket; továbbá a szegényeket támogató fejlesztési kiadások fokozásáról szóló intézményközi párbeszéd folytatására szólít fel;

5.  különös figyelmet kell fordítani a kis- és középes méretű vállalkozások helyzetének megkönnyítésére a fejlődő országokban, mivel ezek központi jelentőségűek a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás szempontjából, és hozzájárulnak a „segély a kereskedelemért” kezdeményezésekhez; továbbá kéri, hogy a kereskedelemért cserébe nyújtott segély legalább 10%-át a méltányos kereskedelemért cserébe nyújtott segély tegye ki;

6.  hangsúlyozza megfelelő összegek előirányzásának szükségességét a cukor piacának közös szervezésére (KPSZ) irányuló reformok által érintett tizennyolc AKCS-ország számára, ami legalábbis kizárja a Bizottság előzetes költségvetési tervezetében szereplő összegek csökkentését, de főként szükségessé teszi az érintett országok valós igényeinek figyelembevételét, amelyeket az EU cukorágazatának reformja által érintett, a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró országok számára hozandó kísérő intézkedések megállapításáról szóló 266/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] értelmében a Bizottsághoz benyújtott cselekvési tervekben megjelöltek;

7.  kéri a vízgazdálkodás, különösen a határokon átnyúló természetes vizeket egymással megosztó fejlődő országok közötti együttműködés nagyobb támogatását, hiszen ez mind a gazdasági fejlődés, mind a vízzel kapcsolatos konfliktusok megelőzése szempontjából kedvező lenne;

8.  hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy az EU fejlesztési együttműködésén belül a lehető legnagyobb figyelmet fordítsuk az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, továbbá kiemeli a fenntartható energiába – mind az energiahatékonyságba, mind a megújuló energiaforrásokba – történő befektetés, valamint az időjárással kapcsolatos katasztrófáknak nagymértékben kitett régiókban az alkalmazkodási intézkedések szükségességét;

9.  hangsúlyozza, hogy a létfenntartáshoz szükséges rendszerek, mint az egészséges talaj, az erdő és a tengeri erőforrások védelme és megújítása, valamint az édesvízforrásokkal való megfelelő gazdálkodás a szegénység csökkentésének nélkülözhetetlen összetevői; ezért ragaszkodik hozzá, hogy ezek a területek kapjanak elsőbbséget az Európai Unió költségvetésén belül;

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezete - III. szakasz - Bizottság
Eljárási szám	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	DEVE 26.9.2006
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója:   A kijelölés dátuma	Jürgen Schröder 25.1.2006
A vélemény korábbi előadója:
Vizsgálat a bizottságban	28.8.2006
Az elfogadás dátuma	3.10.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Margrete Auken, Alessandro Battilocchio, Margrietus van den Berg, Danutė Budreikaitė, Marie-Arlette Carlotti, Thierry Cornillet, Nirj Deva, Dobolyi Alexandra, Michael Gahler, Filip Andrzej Kaczmarek, Glenys Kinnock, Maria Martens, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Luisa Morgantini, José Javier Pomés Ruiz, Horst Posdorf, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Anna Záborská, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Milan Gaľa, Manolis Mavrommatis, Anne Van Lancker, Ralf Walter, Anders Wijkman, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  HL L 50., 2006.2.21., 1. o.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (13.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0299/2006 – 2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Peter Šťastný

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

Kereskedelmi Főigazgatóság

1.  megjegyzi, hogy a 2007-es előzetes költségvetési tervezet és a költségvetési tervezet szerint a Kereskedelmi Főigazgatóság működési költségvetése 2007-ben (20 02 01. sor) 29,1%-kal nő az alábbi főbb tevékenységek finanszírozása érdekében: a fenntarthatósági szempontú hatásvizsgálatokban (SIA) azonosított kereskedelmi kiigazító intézkedések további finanszírozása, hozzájárulás a multilaterális szervezetek által indított, globális kereskedelmi vonatkozású segítségnyújtási kezdeményezésekhez, és a Kínáról szóló 2006-os közlemény hatására indult új kiadási kezdeményezések;

2.  úgy véli, hogy az igazgatási kiadásoknak a Tanács költségvetési tervezetében szereplő, többek között a Kereskedelmi Főigazgatóság személyzetével és igazgatásával kapcsolatos csökkentése nem indokolt, és ezért az előzetes költségvetési tervezet számait vissza kell állítani;

3.  megjegyzi például, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság számára 2007-re előirányzott alkalmazotti létszámnövelés mindössze 12 tisztviselőt engedélyez, amely a főigazgatóság előtt a következő évben álló kihívásokat tekintve szerénynek mondható;

4.  kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Bizottság harmadik országokba delegált küldöttségeiben ténylegesen kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó alkalmazottak számáról és beosztásuk természetéről, valamint értékelje az említett küldöttségek képességeit és erőforrásait a kereskedelmi politika növekvő kihívásainak kezelése tekintetében, különösen a fejlődő országokban és a fellendülőben lévő gazdaságokban;

Kereskedelemmel kapcsolatos segítségnyújtás (TRA)

5.  hangsúlyozza, hogy az EK költségvetése jelenlegi formájában nem teszi lehetővé a kereskedelmi vonatkozású segélyek kifizetésének szükséges szintű megjelenítését, átláthatóságát és rugalmasságát;

6.  úgy véli, hogy a „Segélyt kereskedelemért” költségvetési sorban (20 02 03.) megfelelő forrásokat kell elkülöníteni az olyan kereskedelemmel kapcsolatos horizontális segélykezdeményezések, különösen pedig a multilaterális ügynökségek finanszírozása érdekében, amelyek kiegészítik, és valódi hozzáadott értékkel gazdagítják az EK földrajzi programjait;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság elnökének a fejlődő országok kereskedelmi kapacitásának támogatására szánt jelenlegi és tervezett EK-támogatás évi 1 000 000 000 euróra növelésére vonatkozó ígéretét új finanszírozási eszközökkel, és a korábban infrastrukturális segélynek minősített támogatások kereskedelemmel kapcsolatos támogatásként történő újracímkézése, valamint a cukorreform által érintett AKCS-országok támogatásának bevonása nélkül kell teljesíteni;

8.  sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes éves jelentést a Parlament illetékes bizottságának a kereskedelemmel kapcsolatos segélyek programozásával és tényleges kifizetésével kapcsolatban a Parlament általános tájékoztatására a kereskedelemmel kapcsolatos segélyek kifizetéséről, és különösen a „Barroso-csomag” végrehajtásáról;

Együttműködés iparosodott, nem EU-tag országokkal

9.  kiemeli, hogy a 2007-es előzetes költségvetési tervezet és a költségvetési tervezet szerint az EU-n kívüli iparosodott országokkal való együttműködés (19 05 01. sor) költségvetési támogatása 2007-ben 35,8 %-kal 22 000 000 000 euróra nő; megjegyzi, hogy – amint azt a Bizottság is megerősítette – ez a növekedés indokolt, az új eszköz földrajzi kiterjedésének növekedését (hatról tizenöt, esetleg tizenhét országra) és a tevékenységek diverzifikálását figyelembe véve;

10. megjegyzi, hogy a Parlamenttel a megfelelő eljárás szerint konzultálni kell és ki kell kérni a véleményét z EU-n kívüli iparosodott országokkal való együttműködést szolgáló új eszközzel kapcsolatban;

Makroszintű pénzügyi támogatás

11. megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet a 2007. évi előzetes költségvetési tervezetben szereplő makrogazdasági támogatások (01 03 02. sor) összegét kötelezettségvállalások tekintetében 19,5%-kal, 79 591 000 euróról 57 201 000 euróra, kifizetések tekintetében pedig 16,71%-kal, 100 814 000 euróról 77 694 000 euróra csökkenti;

12. megismétli, hogy a többoldalú megállapodásaiban szereplő makroszintű pénzügyi támogatásokat szigorúan nyomon kell követni és szigorú feltételekhez kell kötni, hiszen az EU nem ellenőrzi, hogy a kedvezményezett országok hogyan költik el az általános költségvetésükbe érkező, általános, nem célhoz kötött EU-támogatásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a makroszintű pénzügyi támogatásoknak nincs megfelelő jogalapja, és az egyes tevékenységekkel kapcsolatban továbbra is a Tanács eseti döntései alapján kerülnek megállapításra; ezért hangsúlyozza, hogy a makroszintű pénzügyi támogatásról együttdöntési kerethatározatot kell hozni, amely növeli az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, illetve javítja a nyomon követési és jelentési rendszereket.

13. hangsúlyozza, hogy a Parlamenttel konzultálni kell a makroszintű pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban, és megfelelő időt kell biztosítani számára véleményének a szokásos menetrend és eljárás szerint történő megfogalmazására és elfogadására; ragaszkodik ezért ahhoz, hogy a Tanács megfelelő indoklással és csak akkor kérje a Parlamentet „sürgősségi eljárással” történő véleménynyilvánításra a Bizottság javaslatairól a makroszintű pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban, ha az feltétlenül szükséges, és megfelelően indokolható;

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezete - III. szakasz - Bizottság
Hivatkozások	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	INTA
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
a vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Peter Šťastný 26.9.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006
Az elfogadás dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jean-Pierre Audy, Daniel Caspary, Giulietto Chiesa, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Jacky Henin, Filip Andrzej Kaczmarek, Alain Lipietz, Erika Mann, Helmuth Markov, Georgios Papastamkos, Peter Šťastný, Johan Van Hecke, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrietus van den Berg, Robert Goebbels, Antolín Sánchez Presedo, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (12.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007. évi általános költségvetésének tervezetéről

C6-0299

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (15.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(C6-0000/2006 – 2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Ona Juknevičienė

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

Általános megjegyzések

1.  megállapítja, hogy a 2007. évi költségvetési eljárás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló új intézményközi megállapodás[1] elfogadását követő első hétéves pénzügyi keret;

2.  Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy az Európai Unió tagállamainak száma növekedett, a világgazdaság gyors átalakuláson megy át, riasztó a munkanélküliség mértéke, és hogy a technológiai forradalomnak köszönhetően a nemzetközi közösség kihívások előtt áll, a Közösség költségvetése továbbra is korlátozott;

3.  úgy véli, hogy fontos a Bizottság számára lehetőséget biztosítani arra, hogy megfelelően fel tudjon készülni az új és megújított programok és tevékenységek élettartamára; ezért úgy véli, hogy gondosan mérlegelni kell, szükség van-e a 2007-es külön előkészítő intézkedésekre vagy kísérleti projektekre, és hogy prioritást kell biztosítani a foglakoztatásnak, valamint a szociális és a technológiai szektornak;

4.  megállapítja, hogy költségvetési tételeink túlnyomó többségét együttdöntési eljárással elfogadott kötelező jellegű többéves pénzügyi keretek határozzák meg, és csak a külön programokon belüli, vagy évről-évre bekövetkező eltolódások lehetségesek; megállapítja, hogy azok a költségvetési tételek, amelyek esetében szabad döntést lehet hozni, a szociális párbeszéddel (040302; 04030301; 04030302 és 04030303), a mobilitással (040305 és 040304), az ügynökségekkel (Bilbao; Dublin; Cedefop; és Torinó) és a társadalmi helyzetre, illetve a demográfiai változásra vonatkozó tanulmányokkal (040307) kapcsolatosak;

5.  úgy véli, hogy az igazgatási költségekkel és az ügynökségekkel kapcsolatos költségvetési tételeknél valamennyi változáshoz hozzá kell járulniuk az illetékes bizottságoknak, és elvárja, hogy a Költségvetési Bizottság tartózkodjon az olyan horizontális intézkedésektől, mint például egyes költségvetési tételek csökkentése, növelése vagy tartalékba helyezése, amelyek alááshatják az egyes bizottságok illetékességét és a politikai koherenciát;

A 0402-es költségvetési tételek - az Európai Szociális Alap (ESZA)

6.  úgy véli, hogy az ESZA, és különösen az ESZÁ-n keresztül finanszírozott, a szakképzés támogatására és az uniós polgárok képzettségének növelésére irányuló valamennyi intézkedés egyes lisszaboni célok elérésének jó ösztönzője lehet;

7.  üdvözöl minden olyan erőfeszítést, amelyek az ESZA és a strukturális alapok átláthatóbbá tételére irányulnak a visszaélések és a más alapokkal, például az Európai Globalizációs Kiigazítási Alappal (EGAF) való átfedés elkerülése érdekében;

8.  egyetért az előzetes költségvetési tervezetben (EKT) kifizetési előirányzatokra tervezett összeggel, ameddig az valós képet mutat a tagállamok gazdasági és társadalmi problémáiról, összefüggésben természetesen abszorpciós kapacitásaikkal is;

A 0403-as költségvetési tételek – Együttműködés Európában: szociális párbeszéd és mobilitás

9.  üdvözli a szociális párbeszéddel kapcsolatos tevékenységek fedezésére szolgáló költségvetési tételek növekedését, ami lehetővé teszi a különösen az új tagállamokból származó szociális partnerek fokozottabb részvételét a Bizottság által indított kezdeményezésekben;

10. üdvözli az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (EURES) kapcsolatos költségvetési tétel 2005-höz képest történő növelését; további emelést javasol, amely révén a) ellenőrizni és értékelni lehetne a munkavállalók mobilitásának európai éve sikerét, b) figyelembe lehetne venni Románia és Bulgária csatlakozásának igényét az Európai Foglalkoztatási Szolgálat hálózatához és c) lehetővé válna a nemzetközi mobilitással foglalkozó munkatársak oktatása és képzése;

A 0404-es költségvetési tételek – Gazdasági és társadalmi szolidaritás

11. üdvözli, hogy az intézményközi megállapodást követően a Gazdasági és Társadalmi Szolidaritás Közösségi Programja (PROGRESS) további 100 millió eurót kap a pénzügyi keret időtartamára; megállapítja, hogy a költségvetési eljárás az éves politikai stratégiával (ÉPS) és az EKT-re irányuló javaslattal indult az intézményközi megállapodás elfogadása előtt; rámutat arra, hogy ezért ez a növekedés nem tükröződik az EKT-ben;

12. megállapítja, hogy a PROGRESS-en belül a nemek közötti egyenlőségre fordítandó előirányzat kisebb, mint 2006-ban, illetve a teljes keretnek csak 9,17%-át teszi ki, az intézmények közötti megállapodás szerinti 12% helyett;

Az ügynökségek

13. jóváhagyja az EKT-ben a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság hatáskörén belüli négy ügynökséggel – a Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUROFOUND), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) és az Európai Képzési Alapítvány (ETF) – kapcsolatban szereplő javaslatot, amely lehetővé teszi számukra, hogy ellássák megbízatásukat és elsődleges céljaikat, figyelembe véve, hogy az EU bővítését követően erősíteni kell tevékenységüket;

14. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelő időben jusson megállapodásra a Parlamenttel, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2007 elején megkezdhesse tevékenységét; úgy véli, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete részére 2007-re előirányzott összeg elegendő; hangsúlyozza, hogy az intézmény finanszírozásának további növelését az igényeitől és teljesítményétől kell függővé tenni;

Az EGAF

15. megállapítja, hogy az EGAF létrehozásáról jelenleg is tárgyalnak, és arra legkorábban az év végén kerülhet sor; mindazonáltal megállapítja, hogy az intézményközi megállapodás már meghatározta az alappal kapcsolatos költségvetési eljárásokat, és 500 millió eurót tartalékba helyezett, amelyet lépésről-lépésre szabadítanak fel, amikor a projektek finanszírozásáról döntés születik;

16. javasolja, hogy a tartalékot a költségvetési tervezet (KT) módosítása révén hozzák létre az intézményközi megállapodás határozatának való megfelelés érdekében, valamint azért, hogy a rendelet hatályba lépése után ne késleltessék az eljárásokat.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezete (III. szakasz - Bizottság)
Eljárási szám	2006/2018(BUD)
Felelős bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója:   A kijelölés dátuma	Ona Juknevičienė 14.12.2005
A vélemény korábbi előadója:
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006
Az elfogadás dátuma	13.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 1 3
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Andersson, Roselyne Bachelot-Narquin, Jean-Luc Bennahmias, Emine Bozkurt, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Luigi Cocilovo, Harald Ettl, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Joel Hasse Ferreira, Roger Helmer, Stephen Hughes, Karin Jöns, Ona Juknevičienė, Jan Jerzy Kułakowski, Sepp Kusstatscher, Jean Lambert, Raymond Langendries, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Mario Mantovani, Jan Tadeusz Masiel, Maria Matsouka, Ria Oomen-Ruijten, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Pier Antonio Panzeri, Jacek Protasiewicz, José Albino Silva Peneda, Kathy Sinnott, Jean Spautz, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Mihael Brejc, Richard Howitt, Jamila Madeira, Leopold Józef Rutowicz, Gabriele Stauner, Patrizia Toia
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  HL C 139, 2006.6.14., p. 1.

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (13.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről
(C6-0000/2006 - 2006/2018(BUD))III. szakasz - Bizottság

A vélemény előadója: Jutta D. Haug

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy az új többéves pénzügyi keret gyakorlati hatásai nyilvánvalóvá válnak a 2007. évi előzetes költségvetési tervezetben; megállapítja, hogy a pénzügyi keret révén rendelkezésre álló források politikai célkitűzésekkel való összeegyeztetése jelentős kihívást jelent; kéri, hogy – tekintettel a szűk pénzügyi keretre éppen a környezetvédelem, a fogyasztók egészsége és az élelmiszer-biztonság területén – a tagállamok teljes mértékben használják ki nemzeti lehetőségeiket, és szüntessék meg az esetleges joghézagokat;

2.  úgy véli, hogy a helyzet különösen aggasztó a közegészségügyi és az élelmiszer-biztonsági politika területén, ahol a még mindig alakulófélben lévő két ügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ emészti fel a rendelkezésre álló források legnagyobb részét, ily módon sokkal rosszabb helyzetben hagyva az új egészségügyi programot, mint az 2006-ban volt; helyteleníti, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az egészségügyi programmal kapcsolatban a Parlament által az első olvasat során kifejtett álláspontot, miszerint pénzügyi és politikai prioritást kellene biztosítani a program számára, ugyanakkor elismeri a 3b. fejezet alatti szűk mozgástér okozta korlátokat;

3.  rámutat arra az egyenlőtlenségre, amely a Bizottság többéves pénzügyi keretről született megállapodás után tett javaslatában a 3b. fejezet előirányzatainak felosztásánál az egészségügyi program és ugyanezen fejezet egyéb intézkedései között mutatkozik, ami nem felel meg a prioritások rangsorolása, az arányosság és az igazságos felosztás alapelveinek;

4.  rámutat az előirányzatok felosztásánál tapasztalható azon jelentős eltérésre, amely a Bizottság egészségügyi programra tett eredeti javaslata (969 millió euró) és módosított javaslata (365,6 millió euró) között mutatkozik, ami az előirányzatok 62%-os csökkenésének felel meg, miközben ráadásul nem vették figyelembe az Európai Parlament első olvasat során képviselt álláspontját, amelyben annak ellenére, hogy ismert volt számára a költségvetési előirányzatok szűkössége, az egészségügyi program előirányzatainak 55%-os, 1,5 milliárd euróra történő emelését kérte;

5.  kéri az előirányzatok felosztásának felülvizsgálatát, és hogy az egészségügyi program kapjon nagyobb pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy meg lehessen felelni az Unió bővítéséből és az ezen a területen jelentkező kihívásokból eredő igényeknek;

6.  felhívja a figyelmet arra a decentralizált ügynökségekkel kapcsolatos általános problémára, hogy az ügynökségek természetükből fakadóan jogosultak a feladataik ellátásához szükséges megfelelő szintű finanszírozásra, ugyanakkor egyre kevesebb pénz jut egyéb közösségi tevékenységek finanszírozására; az ügynökségi feladatok, a Bizottság által végzett tevékenységek és a többéves programok révén finanszírozott tevékenységek alapos vizsgálatára hív fel az átfedések elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy a feladatokat a leginkább költséghatékony és legésszerűbb módon hajtsák végre; rámutat arra, hogy a kérvényezett engedélyek kiállításakor felmerülő igazgatási költségekért kiszabott díjak biztosíthatnák az ügynökségek finanszírozásának egy részét;

7.  rámutat, hogy az újonnan elfogadott (gyermekgyógyászati gyógyszerek) és a közeljövőben napirendre kerülő (fejlett gyógyászati terápiás termékek) jogszabályok és egyéb új politikák, mint a világjárványokkal kapcsolatos tevékenységek, növelni fogják az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) munkaterhelését és feladatait; hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi hátteret kell biztosítani az Ügynökség számára, hogy képes legyen új feladatait is ellátni;

8.  úgy ítéli meg, hogy az EMEA 2007. évi összköltségvetését meg kell emelni annak érdekében, hogy a gyermekgyógyászati gyógyszerekkel kapcsolatos, 2006 végén hatályba lépő új jogszabályt, amelyet a Bizottság 2007-re vonatkozó javaslatának elkészítésekor még nem vettek figyelembe, alkalmazni tudja.

9.  üdvözli, hogy nagyobb figyelmet szentelnek a környezeti kérdések más politikai területekbe való integrálásának, különösen az 1a. fejezet (Ökoinnovációs intézkedések a kutatási, továbbá a versenyképességi és innovációs program keretében) és a 4. fejezet (Tematikus program a környezetért és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásért) esetében; türelmetlenül várja e megközelítés kézzelfogható eredményeit; hangsúlyozza azonban, hogy ennek a megközelítésnek nem szabad a környezetvédelmi politika finanszírozásának felhígulásához vezetnie; sürgeti a Környezetvédelmi Főigazgatóságot, hogy működjön együtt szorosan a többi főigazgatósággal a politikák integrálása és a szinergiák teljes kihasználása érdekében;

10. a közösségi előirányzatokat érintő közbeszerzési eljárások, például ajánlati felhívások vagy szerződések odaítélése esetében a környezeti feltételek általános alkalmazására hív fel;

11. felhívja a Bizottságot, hogy erőfeszítéseiről állítson össze jelentést annak érdekében, hogy ismertebbé tegye a hatodik környezetvédelmi cselekvési programot és annak tematikus stratégiákon alapuló tartalmát magán a Bizottságon belül.

RÖVID INDOKOLÁS

2007 az Európai Parlament és a Tanács által áprilisban elfogadott új hétéves pénzügyi keret első éve. Az egyezség következményei elkerülhetetlenül megjelennek a 2007. évi előzetes költségvetési tervezetben. A megállapodást támogató széleskörű konszenzus ellenére már a kezdetektől elégtelennek vélték azt, és nyilvánvaló, hogy az egyezség gyakorlati következményei komoly aggodalmat okoznak.

A pénzügyi keret a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági politikára is hatással van, de másképp. Az új pénzügyi keret a környezetvédelmi politikát a 2. fejezet alá sorolja, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a halászat mellé. A legnagyobb gyakorlati változás az, hogy néhány aktuális eszközt és kezdeményezést (LIFE, a nem kormányzati szervezetek finanszírozása, Forest Focus, politikavégrehajtási és fejlesztéstámogatási költségvetési sorok) egyetlen program, a LIFE+ program alá vonnak össze. Ezenkívül az aktuális polgári védelmi és tengerszennyezéssel kapcsolatos programokat bevonják az új gyorsintézkedési és felkészültségi eszközbe. A harmadik újdonság a legtöbb külső tevékenység (például az aktuális LIFE – Harmadik országok) átsorolása a külső politikákért felelős főigazgatóságok által kezelt eszközök alá.

Pénzügyi szempontból a környezetvédelmi politikára szánt források 2007-ben kismértékben (+7%) emelkednek 2006-hoz képest. A Parlament első olvasatbeli reményeivel ellentétben a LIFE+ programon belül a Natura 2000 program irányítására elkülönített összegek jelentős emelésére azonban nem került sor. A Parlamentnek be kellett érnie azzal, hogy a Natura 2000 finanszírozását beépítik a kohéziós és vidékfejlesztési alapokba. Így végül az egyes tagállamoké a végső döntés és felelősség, hogy mennyi uniós forrást biztosítanak a Natura 2000 irányítására. Rendkívül fontos a környezetvédelmi célkitűzések más politikákban való általános érvényesítésének elve. Erre azonban nem kerül sor automatikusan és politikai erőfeszítés nélkül, mivel más politikai prioritások versengenek a környezetvédelemmel ugyanazokért a forrásokért. Ugyanez érvényes – legalábbis bizonyos mértékben – a kutatási, illetve a versenyképességi és innovációs program keretében hozandó ökoinnovációs intézkedésekre és a 4. fejezethez tartozó nemzetközi tevékenységekre is.

Az egészségügy és élelmiszer-biztonság a polgárságról szóló 3b. fejezet alá kerül, amely a legkisebb az új pénzügyi keret valamennyi fejezete közül. A tagállamok által a pénzügyi tervek vonatkozásában 2005 decemberében elfogadott tárgyalási állásponthoz képest, amely a tevékenységeket e súlyosan alulfinanszírozott fejezet alatt hagyta volna, a Parlamentnek idén tavasszal, a Tanáccsal folytatott tárgyalások során sikerült némileg javítania a helyzeten. Az elért emelés valójában alig elegendő az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági politika jelenlegi szerény finanszírozási szintjének megtartásához. A helyzet 2007-ben lesz a legrosszabb. Az egészségügyi program szenved majd leginkább, annak ellenére, hogy a Parlament az első olvasat során határozottan kiállt amellett, hogy a korábbinál jelentősen nagyobb támogatás jusson erre a területre, hogy egyértelmű politikai prioritássá válhasson. Meglepő módon, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó közös egészségügyi és fogyasztói politikai programra vonatkozó eredeti bizottsági javaslattal összevetve a most az egészségügyi programra javasolt összeg nagyobb mértékben csökkent, mint a fogyasztóvédelmi programra javasolt összeg. Az eredeti javaslatban az egészségügyi és a fogyasztóvédelmi politikára szánt összegek felosztási aránya 80/20 volt, most viszont, hogy a programot két részre bontották, a felosztási arány 70/30. 2007-ben ez jelentős csökkenést jelent az egészségügyi program számára a mostani évhez képest (40 millió EUR 55,4 millió EUR helyett).

Valójában a még mindig alakulófélben levő két ügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kapja az egészségügyi program, a fogyasztóvédelmi és az élelmiszer-biztonsági politika teljes finanszírozásának 57%-át 2007-ben, és a finanszírozás több mint 60%-át a teljes 2007–2013 közötti időszakban. Az elkülönített összegek még ezekkel a számokkal együtt is csak a szükséges minimumnak tekinthetők. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy jelenleg az egészségügyi cselekvési program által finanszírozott bizonyos tevékenységeket (például a felügyeleti hálózatokat) a jövőben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ kezeli és finanszírozza.

Mivel a 3b. fejezet mozgástere igen szűkös, nem nagyon lesz lehetőség az egészségügyi, a fogyasztóvédelmi és az élelmiszer-biztonsági politika területén pénzügyi következményekkel járó új politikai kezdeményezésekre az elkövetkezendő években.

A 2007. évi költségvetés vonatkozásában továbbra is a dohánykutatást és tájékoztatást szolgáló alap finanszírozza a Bizottság dohányzásellenes kampányát („Help”) 13,5 millió euróval. Az összeg valamivel alacsonyabb, mint 2006-ban, mivel a számítási mód a dohánytermelőknek járó jövedelemtámogatás bizonyos százalékának visszatartásán alapul.

Az 1. fejezet alatt az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) finanszírozása kismértékben növekszik 2006-hoz képest. Az új Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Ügynökség felállítására szánt forrásokat tartalékba helyezték, amíg el nem fogadják az azt létrehozó rendeletet.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezete - III. szakasz - Bizottság
Hivatkozások	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ENVI
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Jutta D. Haug 23.1.2006
A vélemény korábbi előadója	Jutta D. Haug
Vizsgálat a bizottságban	6.7.2006
Az elfogadás dátuma	13.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Liam Aylward, Irena Belohorská, John Bowis, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Anne Ferreira, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Marios Matsakis, Vittorio Prodi, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Karin Scheele, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Kathy Sinnott, Bogusław Sonik, Antonios Trakatellis, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Giovanni Berlinguer, Milan Gaľa, Vasco Graça Moura, Rebecca Harms, Jutta D. Haug, Erna Hennicot-Schoepges, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Miroslav Mikolášik, Frithjof Schmidt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (12.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0000/2006 – 2006/2018(BUD)) III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Neena Gill

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  ismételten rámutat az EU előtt álló kihívásokra és a lisszaboni stratégia célkitűzéseire, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek nem tükröződnek a többéves pénzügyi keret előirányzataiban;

2.  különösen sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keretben a kutatási, technológiai fejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram költségvetését közel 30%-kal, a versenyképességi és innovációs keretprogram költségvetését pedig majd 25%-os csökkentették; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kutatás-fejlesztés finanszírozásában a tagállamok is részt vesznek, és emlékeztet a Barcelonában kitűzött célra, amely szerint a finanszírozás kétharmadát a magánszektornak kell biztosítania;

3.  üdvözli az Európai Beruházási Bank által a kutatás-fejlesztésben alkalmazott kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmuson és a transzeurópai hálózatoknak és a KKV-knak nyújtott kölcsönökön és garanciákon keresztül biztosított hozzájárulását, mivel ezek megerősíthetik az EU költségvetésének pozitív hatását;

4.  hangsúlyozza az együttdöntésen alapuló többéves programok tekintetében az intézményközi megállapodásban biztosított 5%-os rugalmasságot, mivel ez a rugalmasság több kötelezettségvállalást tenne lehetővé a programok korai szakaszában az Európai Parlament által prioritásként kezelt programok felfuttatására;

5.  emlékeztet az oktatás, kutatás és innováció tudásháromszögében rejlő kapacitások megerősítésének és a köztük fennálló kapcsolatok megszilárdításának fontosságára; határozottan támogatja az európai információs társadalom fejlesztését, mivel az előmozdítja az integrációt, valamint a közszolgáltatások és az életminőség javítását;

6.  meggyőződése, hogy az innovatív vállalkozások munkahelyteremtő képessége segíthet az EU-nak a globalizáció által okozott egyes nehézségek leküzdésében; hangsúlyozza a szabályozási rendszer folyamatos egyszerűsítésének fontosságát, különösen a KKV-k számára;

7.  elismeri az energiaellátás fenntarthatóságának, versenyképességének és biztonságának, valamint az EU energiafelhasználási hatékonyságának fontosságát; hangsúlyozza a gáz- és olajellátás diverzifikálásának, valamint az EU energia terén való önellátó képességének fokozására alkalmas összes lehetséges eszköz feltárásának fontosságát.

8.  hangsúlyozza, hogy 2007-es költségvetési évnek tükröznie kellene a Parlament 2006. június 15-én megfogalmazott álláspontját a hetedik keretprogramról (FP7)[1], különös tekintettel a biztonsági és űrkutatási témák felosztására, az önálló és független Európai Kutatási Tanács támogatására, illetve az FP7 alapján a nem atomenergetikai kutatási költségvetés kétharmadának megújuló energiaforrásokra történő fordítására vonatkozó határozatra.

RÖVID INDOKOLÁS

A 2007. évi előzetes költségvetési tervezet az első az EU pénzügyeit 2013-ig meghatározó többéves pénzügyi keret költségvetései közül, amely számos új programot indít el 2007-től.

Az 1a. alcím a lisszaboni stratégia „esszenciája”. Ezen alcím kötelezettségvállalási előirányzatai 11,5%-kal, 8 796,1 millió euróra növekedtek, 121,9 millió eurós mozgásteret hagyva. A kifizetési előirányzatok 6,5%-kal, 6 943,5 millió euróra csökkentek, amelynek fő oka az új programok indulása, valamint az a tény lehet, hogy a kiépítési fázis kezdeti kiadásainál a kötelezettségvállalások nagyobb szerepet kapnak a kifizetéseknél.

01. CÍM: GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

Pénzügyi műveletek és eszközök (04. alcím)

Ezen alcím költségvetése 320,64 millióról 367,16 millió euróra nőtt. A „Vállalati programok – A kis- és középvállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése” véget ér, ami azt jelenti, hogy 2007-re nincsenek kötelezettségvállalások, csak kifizetések. A versenyképességi és innovációs program 2007-ben indul, és annak Versenyképesség és innováció programjához új sort (01 04 04.) hoztak létre.

02. CÍM: VÁLLALKOZÁSPOLITIKA

Versenyképesség, iparpolitika, innováció és vállalkozás (02. alcím)

Ezen alcím költségvetése 73,74 millióról 145,86 millió euróra nőtt (97,82%-os növekedés). E tevékenységet a versenyképességi és innovációs program Versenyképesség és innováció programja támogatja, amely összegyűjti az összes hozzá tartozó, 2007-ben rendelkezésre álló pénzügyi forrást.

Együttműködés – Űr és biztonság (04. alcím)

Ezen alcím költségvetése122,10 millió euróról 171,72 euróra nőtt (40,67%-os növekedés); a hetedik keretprogram a források jelentős növekedését biztosítja. Új sort (Biztonság és űrkutatás – 02 04 01.) hoztak létre az e területen végzett összes tevékenység fedezésére.

06. CÍM: ENERGIAÜGY ÉS KÖZLEKEDÉS

Belvízi, légi és tengeri közlekedés (02. alcím)

Az ITRE számára nagy fontosságú tevékenység a Galileo számára létrehozott speciális program (végrehajtási szakasz, új sor, 06 02 10., 100 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatokban), valamint a Galileo Felügyeleti Hatóság fejlesztése (06 02 09. sor, 68,5%-os növekedés).

Transzeurópai hálózatok (03. alcím)

A költségvetés 17,51%-os növekedése a 2007–2013 közötti időszakra szóló új program irányításához kapcsolódik. „A transzeurópai energetikai hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása” (06 03 02.) befejeződik, illetve egy új sort hoztak létre. A régi és az új sorhoz tartozó kötelezettségvállalások folytonosságot mutatnak.

Hagyományos és megújuló energiák (04. alcím)

E fejezet költségvetése kis mértékben, 62,26 millió euróról 20,38 euróra csökkent (3,01%-os csökkenés). Az „Intelligens energia – Európa” program befejeződik, és az „Intelligens energia – Európa II” program (új sor, 06 04 06.) program kiépítésére kerül sor a versenyképességi és innovációs program részeként. Az új program kezdeti költségeit biztosították; a régi és az új sor alatti kötelezettségvállalások azonban folytonosságot mutatnak.

Atomenergia (05. alcím)

Ezen alcím költségvetése 165,30 millióról 264,30 millió euróra nőtt (59,89%-os növekedés). Ez a nagy mértékű növekedés elsősorban a 06 05 05. számú, „Atombiztonság – Átmeneti intézkedések (leállítás)” sorban végrehajtott növekedéssel (143,200 millió euró 2006-ban, és 244 millió euró 2007-ben) van összefüggésben.

08. CÍM: KUTATÁS

Együttműködés

Ez a program a transznacionális együttműködésben végzett kutatási tevékenységeket fedezi; a 2007. évi költségvetés biztosítja a hatodik keretprogramban már meglévő cselekvések folytonosságát.

Ötletek

Ezt a programot arra szánják, hogy új dinamikát adjon a kutatásnak azzal, hogy a versenyen keresztül jutalmazza a kiválóságot; fenntartják az Európai Kutatási Tanácsot. Ezek újonnan létrejövő tevékenységek, így a 2007. évi költségvetésre irányuló bizottsági javaslatot a 2006. évi előirányzatoktól függetlenül kell szemlélni.

Emberek

Nincsenek nagy különbségek az e program számára 2007-ben kért költségvetés és a hatodik keretprogram „Marie Curie” cselekvései között.

Kapacitások

A költségvetést a kutatási infrastruktúrák optimális kihasználásának és fejlesztésének biztosítására szánják. E konkrét cél keretében a hatodik keretprogramban már meglévő tevékenységek finanszírozására kérték az előirányzatokat; emellett az európai régiók kutatási potenciálja megerősítésének szentelt új tevékenységek finanszírozását is kérték.

09. CÍM: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS MÉDIA

Az INFSO főigazgatóság 2007-es célkitűzései közvetlenül az i2010 stratégiából erednek. A 09 02. (Elektronikus kommunikációs politika és hálózatbiztonság) és a 09 06. (Audiovizuális politika és a MEDIA program) sor közvetlenül kapcsolódik az i2010 első pilléréhez. Két kutatási tevékenység (09 04. Együttműködés – Információs és kommunikációs technológiák és a 09 05. Kapacitások – Kutatási infrastruktúra) járul hozzá az i2010 második pilléréhez, és tartozik a hetedik keretprogramba (új sorok). A 09 03. (Tartalom és szolgáltatások) sor az i2010 harmadik pilléréhez kapcsolódik, ahol új sort hoztak létre a versenyképességi és innovációs program IKT-politikát támogató programjához. A pénzügyi és emberi erőforrások tekintetében nincs jelentős változás a 2006. évi költségvetéshez képest.

10. CÍM: KÖZVETLEN KUTATÁS

A 10. cím költségvetése 329,60 millióról 348,47 millió euróra nőtt (5,73%-os növekedés). A Közös Kutatóközpont két speciális programjánál felsorolt tevékenységek többségét már a hatodik keretprogram is tartalmazta, és a hetedik keretprogram során is folytatódnak.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezete – III. szakasz – Bizottság
Eljárás száma	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	ITRE
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Neena Gill 21.2.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2006		12.7.2006	12.9.2006
Az elfogadás dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 3 2
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	John Attard-Montalto, Šarūnas Birutis, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Giles Chichester, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, Umberto Guidoni, Gyürk András, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	María del Pilar Ayuso González, Daniel Caspary, Neena Gill, Cristina Gutiérrez-Cortines, Herczog Edit, Lambert van Nistelrooij, Vittorio Prodi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

• [1]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0265.

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (13.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0000/2006 – 2006/2018(BUD)) III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Anne E. Jensen

RÖVID INDOKOLÁS

Bevezetés

Ez a költségvetési év a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi keret első éve. Az előzetes költségvetési tervezet (EKT) alakulását, különösen a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) tekintetében a pénzügyi tervről szóló intézményközi megállapodás elfogadása határozta meg. Számos, a 2007. évi költségvetési eljáráson belül rendezendő megoldatlan kérdés van, többek között a TEN-T és a közlekedéssel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó ügynökségek megfelelő finanszírozása.

A Tanács 2006 júliusában elfogadta a költségvetési tervezetet, és a vélemény előadója ez utóbbi dokumentum alapján készíti el módosító javaslatait. Amennyiben az ellenkezőjét nem indokolják meggyőző érvekkel, a vélemény előadója az előzetes költségvetési tervezetben szereplő összegek visszaállítását célzó módosításokat javasol majd. Az EKT alábbi elemzése és a többi szereplőkkel – többek között a közlekedéssel foglalkozó ügynökségekkel – folytatott megbeszélése alapján további módosítások benyújtását is megfontolja.

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (06 02 01)

Az EKT 15,6%-os növekedést javasol a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokban az 1. (személyzet és kapcsolódó kiadások) és a 2. címnél (infrastruktúra és igazgatási kiadások), ezzel összesen előirányzat-típusonként 14 200 000 euróra növelve azokat. A 3. cím (típusalkalmassági vizsgálatok és más működési kiadások) növekménye 6,3%. A címekhez tartozó összesen 24 530 000 eurós kötelezettségvállalási előirányzatok összege 2 470 000 euróval kevesebb az ügynökség által igényeltnél. Ez az összeg az ügynökség 2007. évi bevételének 35,5%-a. Az ügynökség díjakkal és költségekkel kapcsolatos rendszerének megvalósításával már 2005-ben és 2006-ban is voltak problémák. A bevételek akadozó beáramlását eredményező problémákra, úgy tűnik, az Európai Gyógyszerügynökség esetében alkalmazotthoz hasonló megoldás megfelelő lenne.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2007-ben ki szándékozik terjeszteni tevékenységét a légi műveletek, a repülőszemélyzet engedélyezése és a külföldi repülőgépek biztonságának értékelése terén. A médiában felvetették a kérdést, vajon az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség megfelelő forrásokkal rendelkezik-e e feladatok ellátására.

Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség (06 02 02)

Az Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség EKT-ban szereplő igazgatási finanszírozása 13,5%-kal nőtt, a működési kiadások ugyanakkor mindössze 1,5%-kal nőttek. A környezetszennyezés elleni intézkedések előirányzatai pedig ténylegesen 16%-kal csökkennek. A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összege 43 100 000 euró. Az Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökséget teljes egészében az EU finanszírozza. A Bizottság javaslata tulajdonképpen kis mértékben nagyobb összegű az ügynökség által igényeltnél.

Az ügynökség fő célkitűzése a 2007. évre egy állandó, „24 órás” operatív központ létrehozása. Ehhez 15 fővel nagyobb személyzet szükséges. Az olajgyűjtő hajók általi lefedettséget a hároméves szerződések alapján kiterjesztik az Északi-tengerre, az Ír-tengerre és a Fekete-tengerre. Ez teljessé teszi a hálózatot.

Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért (06 02 08)

Az 1. és a 2. címhez tartozó igazgatási előirányzatok 12,2%-kal, 12 400 000 euróra növekednek (kötelezettségvállalások és kifizetések), míg a 3. címhez tartozó működési kiadások, a kötelezettségvállalások és a kifizetések egyaránt, 24,9%-kal, 4 245 000 euróra emelkednek. Harmadik országokból befolyó kiadási hozzájárulások egyelőre még nincsenek.

2007-ben a cél az ügynökség szakértelmének megerősítése annak érdekében, hogy támogassa a Bizottságot a vasutak kölcsönös átjárhatóságáról szóló közösségi jogszabályok végrehajtásában és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer megvalósításában.

Az 1. és a 2. címhez tartozó előirányzatok mindhárom fenti ügynökség esetében indulási kiadásokhoz, székhelyváltáshoz, a terv szerinti működéshez szükséges feltételek megteremtéséhez, valamint a tevékenységi területükön a tervek szerint felvett új feladatok ellátásához kapcsolódnak.

Transzeurópai közlekedési hálózatok — Végrehajtó hivatal (06 01 04 31)

Ennek az ügynökségnek jelenleg még nincs jogalapja. A Bizottság nem differenciált előirányzatokban 8 617 000 eurót javasol 2007-re, ami 28,3%-os növekedést jelent. Az ügynökség irányító és műszaki szerv lesz, amely a projektek támogatási szabályoknak való megfelelőségét is ellenőrzi.

Közlekedésbiztonság (06 02 03)

Itt a Bizottság markáns, a kötelezettségvállalási előirányzatokban 44,7%-os, a kifizetési előirányzatokban 15,1%-os csökkentést javasol (18 080 000 euróról 10 000 000 euróra, illetve 17 080 000 euróról 14 500 000 euróra). E sor előirányzatai a korábbiakban alacsony kihasználtságúak voltak. A Bizottság érvelése szerint a különböző ügynökségek számos feladatot átvettek, és kevés olyan európai projektre született javaslat, amelyre e forrásokat fel lehetne használni. Mindazonáltal a kötelezettségvállalásokra szánt összeg kevesebb, mint a 2005-ben felhasznált összeg.

Marco Polo II program (06 02 06)

Ez az új program a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi kereten belül indul. A javaslat a program első évében 55 775 000 eurót irányoz elő kötelezettségvállalásokban és 5 000 000 eurót kifizetésekben. A cél a forgalom közúti közlekedésről más közlekedési módokra történő átvitelének megkönnyítése és „tengeri gyorsforgalmi utak” kialakítása. Ha összeadjuk a Marco Polo II programra és a Marco Polo I programra a 2007. évre javasolt kifizetési előirányzatokat, a kiadások 29%-kal növekszenek. Ehhez kapcsolódó sor a következő:

Belső piac és a közlekedési rendszerek optimalizálása (06 02 04 01)

E sor a kölcsönös átjárhatóságot és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztését segítő adatgyűjtésre és statisztikák összeállítására szolgál. A kötelezettségvállalási előirányzatok 27,8%-os, 9 000 000 euróról 6 500 000 euróra történő csökkenést mutatnak.

Galileo Felügyeleti Hatóság (06 02 09 01)

Az EKT az 1. és a 2. címhez tartozó igazgatási kiadások kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak igen markáns, 159%-os növelését tartalmazza. Mindkettő a 2006-os 2 500 000 euróról 5 800 000 euróra növekszik 2007-ben. A 3. cím előirányzatainál javasolt 5%-os, azaz 2 500 000 euróról 2 625 000 euróra történő emelés jelentősen szerényebb. A teljes növekedés alatta marad az ügynökség által igényeltnél. Az ügynökséget teljes mértékben a Közösség finanszírozza.

A megnövekedett kiadásokat az álláshelyek átcsoportosítása és számának a Galileo vállalkozástól a felügyeleti hatósághoz történő áthelyezése miatti növekedése eredményezi. Úgy tűnik, a létszám – a szerződéses személyzettel együtt – tisztán 39-ről 53-ra nő. A működési költségeket főként tudományos és műszaki tanulmányokra fordítják.

Galileo program (06 02 10)

2007. az első év, amelyben kiadások jelennek meg ebben a sorban. Mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatoknál 100 000 000 euró jelenik meg. A cím bizonyos mértékig megtévesztő, mivel a sor két programot, a Galileót és az EGNOS-t fedezi. Ezeket a pénzeszközöket a Felügyeleti Hatóság használhatja fel a kezdeti kiépítési és hasznosítási fázisok támogatására. A programot állami és magánforrásokból finanszírozzák.

Transzeurópai közlekedési hálózat (06 03 01 és 06 03 03)

Az első, 06 03 01. számú sor a meglévő rendelkezések értelmében és az 1999–2006. közötti pénzügyi terv keretében finanszírozott projekteket érinti. Ezek magukban foglalják a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szóló 2004. április 29-i, 884/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[1] kijelölt 30, prioritással rendelkező projektet. A javaslat 2007-re nem irányoz elő további kötelezettségvállalásokat, és a kifizetési előirányzatok is 48,1%-kal csökkennek. 2007-ben a legtöbb pénzügyi tevékenység az új, 06 03 03. soron belül zajlik majd. A legnagyobb kiadási tételek a közelmúltban a Galileo, valamint a Mt. Cenis-alagútra (Franciaország) vonatkozó tanulmányok, a Madrid–Barcelona–Perpignan–Montpellier nagy sebességű vasút, valamint a Brenner-alagút voltak.

Az új sor kötelezettségvállalási előirányzataira javasolt összeg 2007-ben 817 383 000 euró. Kifizetési előirányzatot a javaslat nem tartalmaz. A két sort összeadva a kötelezettségvállalási előirányzatok 22%-kal nőnek, a kifizetési előirányzatok pedig 42%-kal csökkennek. Ez részben annak tudható be, hogy a Galileo program immár saját kiadási sorral rendelkezik. Az EKT nem részletezi a prioritásokat, illetve a 2007. utáni finanszírozást. Úgy tűnik azonban, hogy a maximális beavatkozás szintje alacsonyabb lesz a Bizottság által eredetileg javasoltnál; a kiadások a projektek határokon átnyúló szakaszaira az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerre; az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszerre (SESAR); a folyami információs szolgáltatásokra és a TEN-T hitelgarancia-eszközre összpontosulnak.

A TEN-T EU-költségvetésből történő finanszírozásával kapcsolatban két megoldatlan kérdés van. Az első kérdés, hogy – tekintettel arra, hogy a finanszírozás a 2007–2013. közötti időszakra az eredetileg szükségesnek ítélt összeg megközelítőleg harmadára csökkent – miként használják fel a forrásokat, mely szakaszok és projektek kapnak elsőbbséget, és azt hogyan állapítják meg. A második kérdés, hogy – mivel a beruházások nagy többségének a nemzeti költségvetésekből kell származnia – mik a tagállamok prioritásai a TEN-T keretében végrehajtott beruházások esetében. A költségvetés elfogadásához és az EU pénzeszközeiről való végleges döntéshez elengedhetetlen e két kérdéskör jelentős mértékű tisztázása. A vélemény előadója megfontolja, megfelelő megoldás lenne-e bizonyos összegeket e sorban tartalékként elkülöníteni, amíg e kérdéseket nem sikerül tisztázni.

Közlekedésbiztonság (06 07 02)

A kötelezettségvállalások 4 500 000 euróról 4 000 000 euróra csökkennek, a kifizetési előirányzatok pedig változatlanok maradnak (3 500 000 euró). 2005-ben ebből a sorból a légi közlekedési hatóságok és repterek körében 24 helyszíni ellenőrzést, illetve 10 tengerészeti ellenőrzést finanszíroztak. Figyelembe véve a jelenleg a Parlament által tárgyalt, a légi közlekedés biztonságáról szóló új rendeletre irányuló javaslatot, nehezen érthető, miért csökkenthetők a kifizetési előirányzatok.

A transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos kísérleti projekt (06 07 02)

Ezt a sort a Parlament módosító javaslata alapján hozták létre. 2007-re a javaslat nem tartalmaz kötelezettségvállalást, a kifizetéseket pedig 3 600 000 euróra csökkenti (5 500 000 euróról), ami 100%-os, illetve 34,5%-os csökkentést jelent a megfelelő előirányzatnál. A Bizottság költségvetési dokumentációjában erre semmilyen indokolás nem található.

A vélemény előadója a kísérleti projekt előrehaladásáról szóló jelentéstől függően mérlegeli, hogy szükség lehet-e kötelezettségvállalásokra 2007-ben.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezete – III. szakasz – Bizottság
Eljárás száma	2006/2018(INI)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	TRAN
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Anne E. Jensen 24.2.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2006		11.7.2006	12.9.2006
Az elfogadás dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	27 1 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Gabriele Albertini, Margrete Auken, Paolo Costa, Michael Cramer, Arūnas Degutis, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Luis de Grandes Pascual, Mathieu Grosch, Stanisław Jałowiecki, Georg Jarzembowski, Dieter-Lebrecht Koch, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Robert Navarro, Willi Piecyk, Luís Queiró, Reinhard Rack, Dirk Sterckx, Marta Vincenzi, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Den Dover, Anne E. Jensen, Zita Pleštinská, Willem Schuth
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Othmar Karas, Brian Simpson
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

• [1]  HL L 167., 2004.4.30., 1. o.

VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (13.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0000/2006 - 2006/2018(BUD))III. szakasz - Bizottság

A vélemény előadója: Marian Harkin

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. felszólítja a Bizottságot, hogy terjessze elő a megfelelő szövegeket és kezdeményezzen eljárásokat amint lehet, hogy a 2007-es költségvetési évben lehetséges legyen a forrásoknak a 13.03.12-es költségvetési tételbe (Írországért Nemzetközi Alap, IFI) való elosztása; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy tisztázza a békeprogram jogi alapját és az Európai Unió IFI-hez való hozzájárulását;

2. arra az álláspontra helyezkedik, hogy az előzetes költségvetési tervezetbe bevezetett, regionális politikára vonatkozó összegek a puszta minimumot képviselik, és ezért felhív az előzetes költségvetési tervezet összes tételének fenntartására, illetve szükség esetén visszaállítására;

3. kéri, hogy a 2007-es költségvetés tervezésekor, tekintettel az európai régiók fejlődésében játszott alapvető szerepükre, fordítsanak különös figyelmet a kis- és középvállalkozásokra, valamint a mikrovállalkozásokra;

RÖVID INDOKOLÁS

2007 az új programozási időszak nyitóéve, annak minden, a nemzeti programok létrehozását és jóváhagyását, az elkövetkező évek pénzügyi tervezését illető vonzatával. Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió, és különösen a Parlament számos alkalommal hangsúlyozta, hogy gyorsan és kielégítő módon kell az intézményközi megállapodással és a pénzügyi tervvel kapcsolatos tárgyalásokat befejezni, hogy a tagállamok megkezdhessék a programozást és azt elfogadható időkereten belül jóvá lehessen hagyni, annak érdekében, hogy az 1999-es[1] késések és veszteségek, amelyeket mindenki megszenvedett, ne ismétlődjenek meg.

Az azonban messze nem bizonyos, hogy az IKM-ről szóló elhúzódó tárgyalások tekintetében, amelyek most végre befejeződtek, el lehet-e kerülni az ilyen késedelmeket. Ennek fennállása esetén hangsúlyozni kell ebben a szakaszban, hogy a Parlament mind a Tanáccsal, mind a Bizottsággal példás módon működött együtt a kezdeti csalódottság ellenére, amelyet a decemberi Európai Tanács nehéz következtetései okoztak.

2007 mindenki számára nehéz év lesz, amely során az Unió a folyamatos bővülés mellett gazdasága újraindításán fáradozik, és valószínűleg magába fogad további két olyan országot, amelyek régióinak gazdasági és társadalmi szintje az Unióéinál jóval alacsonyabbak a mai állás szerint.

A Parlament osztja az Európai Tanács álláspontját[2], mely szerint „a 2007-re szóló előirányzatoknak valós és jól meghatározott szükségleteket kell tükrözniük”. A vélemény előadójának véleménye szerint az egyetlen olyan intézmény, amely hozzáféréssel rendelkezik az összes olyan feltételhez, ami „valós és jól meghatározott szükségletek” megállapításához szükséges, az Európai Bizottság. Sem a Parlament, sem a Tanács, sem az egyes tagállamok nem rendelkeznek az e szükségletek kiértékeléséhez szükséges információkkal, eszközökkel és áttekintéssel.

Ebből következően a Tanács mindhárom intézmény által osztott óhajának, azaz annak biztosítása érdekében, hogy „az EU 2007-es költségvetése megfelelő forrásokat biztosítson az EU különböző politikáinak eredményes és hatékony megvalósításához[3]”, javaslom, hogy tartsuk meg a Bizottság első javaslatában szereplő összegeket.

Ø Strukturális alapok:

A 2006-os és 2007-es kötelezettségvállalások összehasonlításakor figyelembe kell venni a pénzügyi keretben beállt változásokat. Az új tervezési időszakban a Strukturális Alapokba csak az ERFA[4] és az ESZA[5] tartozik bele, mivel a korábbi időszakokban a terminus magába foglalta az EMOGA-t és a HOPE-t, amelyek most az új 2. fejezet részei. A Bizottság azonban előzetes költségvetési tervezetében[6] azt mondja, hogy a 2007-re vonatkozó teljes kötelezettségvállalások 2006-hoz viszonyítva 14,8%-os növekedést mutatnak majd[7]. E növekedés az új tagállamokra vonatkozó kötelezettségvállalások növekedésével és a Romániával és Bulgáriával kapcsolatos rendelkezésekkel magyarázható. Így az új és tagjelölt tagállamok a kohéziós alap 70%-áért felelősek, míg a 15 régi tagállam számára jelentősen csökkentek az előirányzatok a kohéziós alapból[8].

A folyamatban lévő bővítés számos régióra és tagállamra olyan hatást gyakorolt akkoriban, hogy a statisztikai hatás miatt nem voltak jogosultak ugyanannyi támogatásra, mint az előző tervezési időszakban. Ezek az úgynevezett „phasing out”, vagyis fokozatosan csökkenő támogatásban részesülő régiók 2007-ben korábbi jogosultságuk 80%-át kapják[9].

Ø A Kohéziós Alap:

A Strukturális Alapok működését szabályozó rendelkezések reformjának összefüggésében a Kohéziós Alap nagy változások alanya, amelyeknek célja a tervezés egyszerűsítése, a Bizottság és a tagállamok szerepének tisztázása a pénzügyi igazgatás és ellenőrzés területén. A 1086/2006 sz. általános rendelet meghatározza, hogy az Alap a kevésbé fejlett tagállamok és régiók konvergenciájához a konvergencia-célkitűzés operációs programjaiban való pénzügyi részvétellel járul hozzá. A Kohéziós Alap intervenciói ezután a strukturális alapok többéves tervezése részét képezik majd, ideértve a nagyobb projekteket is[10].

Az intervenció területeinek kiterjesztése szükséges volt a bővítés összefüggésében, mivel az új tagállamok közül mind a tíz jogosult a Kohéziós Alapra és mindnyájan kivételes segítségnyújtási szintet követelnek meg. Az energiahatékonysághoz, a megújuló energiához vagy más környezetbarát tevékenységhez kapcsolódó fenntartható fejlődés elsődleges fontosságú. Ami a közlekedést illeti, a TEN korábbi határain túlmutató közösségi közlekedéspolitika megvalósításának lehetőségei most nagymértékben kibővültek. Így az intermodális közlekedést bátorító akciók, a belvízi utak fejlesztése, a javított vasút- és közút-, valamint légiközlekedés-menedzsmenttel kapcsolatos projekteket mind lehet az Alapon keresztül finanszírozni. Az intervenció területének mindezen kiszélesítései összhangban állnak a Lisszabonban és Göteborgban meghatározott prioritásokkal, amelyek természetesen továbbra is a jelenlegi tervezési időszak elsődleges célkitűzései, költségvetési vonzataik pedig a 2007-es költségvetésben látható jelentős növekedésben láthatók[11].

Ø Észak-írországi békeprogram és az Írországért Nemzetközi Alap:

Az Európai Tanács következtetéseinek 49. pontja kimondja: „Az Európai Tanács tudomásul veszi az észak-írországi békefolyamatban felmerült jelenlegi nehézségeket, és támogatja a két kormány azirányú fáradozásait, hogy újra felállítsák a felosztott intézményeket. Ezen erőfeszítések támogatása érdekében az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a PEACE II program és az Írországért Nemzetközi Alap intervencióinak a –2006-ban véget érő – Strukturális Alapokéival történő összehangolásának lehetőségét, beleértve a pénzügyi következményeket is.

A különböző igazgatási hatóságok és eljárások ellenére jelentős szinergia van az IFI és az Unió Békeprogramja által finanszírozott fellépések között. Különösen fontos, hogy mindkét intézmény elkerülje az erőfeszítések duplikációját és a dupla finanszírozást. Mivel nem áll rendelkezésre jogi alap ahhoz, hogy pénz kerüljön elkülönítésre az IFI számára a 2007-es költségvetési évben, a Bizottság nem tud költségvetési forrásokat elkülöníteni az EKT-be és ezért rendelkezik az említett PM-mel. Mindazonáltal, elkészíti a szükséges szövegeket és rendelkezéseket a helyzet közeljövőben történő megoldása érdekében. A 2007-re tervezett összegek 15 millió euróra rúgnak, ami az az összeg, ami évente kerül elkülönítésre a teljes időszakban.

A 13.03.02-es költségvetési sornak („az észak-írországi béke megteremtésére és a megegyezés elérésére irányuló különprogram befejezése”) nincsenek kötelezettségvállalásai a 2007-es költségvetésben, de szerepel a pm megjegyzés. Az ebből a költségvetési sorból tervezett kifizetések 50 000 000 euróra rúgnak.

Mindazonáltal az Európai Tanács 2005. decemberi határozatával összhangban 200 millió euró van elkülönítve a békeprogram számára 7 éves időszakon belül. Ennek a 2007-es költségvetésre eső része a 13.03.17-es költségvetési sorban (béke) található és 30 244 428 euró összegű. Az ebből a költségvetési sorból tervezett kifizetések 4 496 913 euróra rúgnak.

Összefoglalva: A kombinált IFI Béke 111 erőfeszítés 2007-re 50 000 000[12]+ 4 496 913[13] + 15 000 000 eurót tervez kifizetési előirányzatokban (összesen 69.496.913 euró). A békeprogram számára a kötelezettségvállalások összege 30 244 428 euró. 15 000 000 euró az EU 2007-es IFI-hez való hozzájárulása.

Ø RAL: A Bizottság tájékoztatása szerint „az 1b alcím számára az összes kifizetés költségvetése 4 alkotóelemből áll – az új pénzügyi terv előirányzataival kapcsolatos előzetes kifizetések; a 2000-2006-os strukturálisalap-programok RAL-jának rendezése; egy fennmaradó összeg a 2000 előtti programok fennmaradó RAL-jának rendezésére; kifizetések a Kohéziós Alap számára. A 2000-2006-os időszakba tartozó és a korábbi EMOGA orientációs programok és HOPE programok RAL-jai most minden esetben a 2. fejezetbe tartoznak.”[14]

Összefoglalva, a vélemény előadója azt ajánlaná, hogy a bizottság támogassa javaslatát az Európai Bizottság által az EKT-ben javasolt és megindokolt előirányzatok fenntartására, valamint gify a Költségvetési Bizottság fogadja el a szükséges módosításokat a javaslat szerint.

2006-os költségvetés………………………………2007-es EKT………………………Különbség

13 03 12 Közösségi hozzájárulás az 15 000 000 15 000 000 p.m. 15 000 000 - 15 000 000

Írországért Nemzetközi Alaphoz

ELJÁRÁS

Cím	az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
Hivatkozások	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	REGI
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	-
a vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Marian Harkin 2.5.2006
A vélemény korábbi előadója	-
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006
Az elfogadás dátuma	11.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 1 4
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Bernadette Bourzai, Bairbre de Brún, Gerardo Galeote Quecedo, Iratxe García Pérez, Ambroise Guellec, Pedro Guerreiro, Zita Gurmai, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Konstantinos Hatzidakis, Mieczysław Edmund Janowski, Tunne Kelam, Constanze Angela Krehl, Jamila Madeira, Miroslav Mikolášik, Francesco Musotto, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Bernard Poignant, Elisabeth Schroedter, Grażyna Staniszewska, Margie Sudre, Oldřich Vlasák
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Březina, Ole Christensen, Brigitte Douay, Den Dover, Richard Falbr, Emanuel Jardim Fernandes, Louis Grech, Richard Seeber, László Surján, Paavo Väyrynen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Joost Lagendijk, Bart Staes, Hannu Takkula, Thomas Wise
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

• [1]  Az 1999-2006-os programozási időszakának első éve.
• [2]  A 2007-es költségvetési iránymutatásokkal kapcsolatos tanácsi következtetéstervezet 6671/06 2006. március 1.
• [3]  A 2007-es költségvetési iránymutatásokkal kapcsolatos tanácsi következtetéstervezet 6671/06 2006. március 1.
• [4]  Európai Regionális Fejlesztési Alap
• [5]  Európai Szociális Alap.
• [6]  0. kötet
• [7]  Becslések, Európai Bizottság, 1. dokumentum, többéves pénzügyi keret címei.
• [8]  24%.
• [9]  A hétéves időszakon keresztül progresszíven csökkenő összeg.
• [10]  forrás COM(2004)094.
• [11]  Beleértve a Románia és Bulgária számára elkülönített forrásokat is.
• [12]  2006-os költségvetés
• [13]  2007-es költségvetés
• [14]  A Bizottság 2007-es becslései (a 2007-es előzetes költségvetés-tervezet előkészítése) I. dokumentum

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (12.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(C6–0000/2006 - 2006/2018(BUD))III. rész - Bizottság

A vélemény előadója: Marc Tarabella

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   kiemeli, hogy a 2007-es év kulcsfontosságúnak számít, mivel ez lesz az első teljes éve a közös agrárpolitikai (KAP) reform alkalmazásának – különösen a tejágazatban –, valamint a cukorpiaci reform végrehajtásának; hozzáteszi, hogy ez egyben az első olyan költségvetési év is, amelyben Románia és Bulgária szerephez jut; hangsúlyozza azonban, hogy ez a pénzügyi kihatás egyelőre a piaci költségekre korlátozódik, mivel a közvetlen támogatásokra gyakorolt hatásnak csak 2008-tól kell érezhetővé válnia;

2.   sajnálatát fejezi ki, amiért a Tanács – kizárólag számviteli alapon, a mezőgazdaság jövőjének egyértelmű közösségi távlata nélkül és a Parlament által jelzett prioritásokat figyelmen kívül hagyva – drasztikusan, lineáris jelleggel 525 millió euróval csökkenti a piaci kiadásokat.; úgy véli, hogy ez az elvonás burkolt módon megkérdőjelezi a brüsszeli Európai Tanács következtetéseit, melyek 2013-ig a piac- és jövedelemtámogatási célra elkülönített összegek plafonjának növelését irányozták elő;

3.   úgy véli, hogy nincs világos és egyértelmű távlati kép a mezőgazdasági hitelek csökkentésére vonatkozó döntésben, ezért kéri, hogy az előzetes költségvetési tervezet minden sorát állítsák vissza;

4.   emlékeztet arra, hogy ha az Európai Tanácsban született megállapodás a 2007­–2013 közötti időszakban évente 1%-os növelést irányoz elő euróban, ami reálértéken számítva máris csökkentést jelent (figyelembe véve a 2%-os, vagy annál magasabb inflációt), s mindez olyan pillanatban történik, amikor két jelentős agrárágazattal rendelkező ország az Unió tagállamává válik;

5.   örömét fejezi ki amiatt, hogy a 2007-es költségvetés vonatkozásában nem volt szükség a pénzügyi fegyelmi mechanizmus alkalmazására, amely az éves költségvetési plafon átlépésének veszélye esetén előírja a közvetlen támogatások csökkentését (5000 eurós küszöbérték nélkül), mivel ez rendkívül súlyosan érintette volna a kis családi vállalkozásokat; mindazonáltal kéri, hogy a Bizottság a jövőben a lehető leghamarabb jelezze az ilyen plafonátlépés veszélyét a költségvetési menetrendben;

6.   sajnálja, hogy a vidéki gazdaság jelentős szerkezetátalakítási, modernizációs és diverzifikációs szükségletei ellenére, és annak ellenére, hogy a vidékfejlesztés számára új feladatokat osztottak ki, a rendelkezésre bocsátott források a 27 tagú Unióban reálértéken számítva szűkösebbek lesznek, mint a 25 tagú Unióban;

7.   sajnálatosnak tartja, hogy a kötelező moduláció összegei, melyeket a 2003-as reform szerint vidékfejlesztésre fordítandó kiegészítő támogatásként kellett felhasználni, most valójában a költségvetési megszorítások – merőben részleges – ellensúlyozására szolgálnak;

8.   az Európai Parlament által 2005. június 7-én elfogadott, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak[1] megfelelően azt kívánja, hogy a kötelező modulációból nyert összegeket az I. és II. tengelyhez kapcsolódó projektek, különösen a fiatal gazdálkodók és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók támogatására használják fel, a NATURA 2000 programhoz kapcsolódó kifizetések kivételével;

9.   megállapítja, hogy az EMVA végrehajtása miatt nem lesz többé lehetőség a költségvetésen belül az összegek vidékfejlesztési intézkedések szerinti kategóriánként történő felosztására, mint ahogyan az korábban az EMOGA garanciarészlegéhez kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések esetében történt; kéri ezért a Bizottságot, hogy félévenként tegyen jelentést a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak az EMVA-hoz kapcsolódó kiadások végrehajtásáról országok és kategóriák szerinti bontásban;

10. elutasítja a Bizottság javaslatát, amely szerint a tagállamok az első pillérbe tartozó összegeknek akár 20%-át is elvonhatják a vidékfejlesztés finanszírozására, mivel ez súlyosan sérti a Parlament költségvetési előjogait, és azt a benyomást keltheti, hogy a KAP fokozatosan ismét nemzeti hatáskörbe kerül; nyugtalanítónak tartja egy efféle intézkedés végrehajtásának lehetséges forgatókönyveit is, mivel azok a vidékfejlesztés kiadásaihoz kialakított valamennyi társfinanszírozásra vonatkozó szabály alól mentességet élvezhetnének; ezért felhívja a Bizottságot, hogy az első és a második olvasat között tájékoztassa a Parlamentet arról, hogyan kívánja kiküszöbölni Parlament költségvetési előjogainak megsértését az éves költségvetések megállapítása során, illetve hogy lesznek-e ennek az önkéntes modulációnak következményei a kiadások besorolására, amint azt a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2006. május 17-én létrejött intézményközi megállapodás[2] III. melléklete is megállapítja, mivel ez a kötelező kiadások csökkentését vetíti elő, és a nem kötelező kiadások növelését határozza meg; rámutat arra, hogy ennek esetlegesen kihatása lehet a maximális növekedési arány számítására, amely megállapítja és biztosítja nem kötelező kiadásainak szintjét az éves költségvetésben, és amelyre rendszerint a Parlament mondja ki az utolsó szót;

11. rámutat arra, hogy a 2007–2013 közötti pénzügyi keret új felépítésének kialakítását követően az első és a második pillér, a korábbi 1A és 1B fejezet megszűnt, és jelenleg a 2. fejezetben található; megjegyzi, hogy ez lehetőséget nyújt egyrészt a közvetlen támogatás és a piaci vonatkozású költségek, másrészt a vidékfejlesztési intézkedések közötti átcsoportosításra; úgy véli, semmi akadálya immár annak, hogy a korábbi első pillér el nem költött összegeit a korábbi második pillérbe csoportosítsák át, és ezért kéri, hogy ilyen átcsoportosításra már a 2007-es költségvetési év végétől kerüljön sor;

12. úgy értékeli, hogy az egészségügyi kezdeményezésekkel való összhang és következetesség jegyében – különösen ami az elhízás elleni küzdelmet illeti – különös figyelmet kellene szentelni a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását ösztönző hatékony népszerűsítő intézkedésekre; ugyancsak az egészségpolitikával való összhang logikáját követve javasolja a tejfogyasztás népszerűsítésére irányuló erőfeszítések növelését, kivált az iskolás gyermekek körében; ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy amint azt az előzetes költségvetési tervezet és a 2007-es költségvetési tervezet javasolta, a Bizottság és a Tanács csökkenti az iskolatej programot, és úgy véli, hogy a 05 02 12 08-as költségvetési sort a 2006-os költségvetési tervezettel egy szintre kell hozni;

13. elítéli a promóció finanszírozását célzó költségvetési sorokat érintő csökkentéseket, különös tekintettel arra, hogy a promóciós tevékenység – főként a minőségi termékek esetében – egyre inkább kulcstényezőjévé válik bizonyos piaci szegmensek megtartásának vagy akár visszahódításának, és mivel a promóciós tevékenységeknek központibb szerepet kellene kapniuk a megreformált, a piaci orientációra nagyobb hangsúlyt fektető KAP -ban, és ennek megfelelően kéri, hogy az e sorokba beállított összegeket tartsák legalább a 2006-os szinten;

14. figyelemmel a szárnyas húsok és a tojás piacát érintő kivételes támogató intézkedésekre vonatkozó új rendelkezésekre kéri, hogy azon költségvetési sorba, amelybe jelenleg semmilyen összeg nincs beállítva, különítsenek el megfelelő összeget a 2007-ben felmerülő kiadások fedezésére;

15. úgy véli, hogy a tejipari ágazat számára, elsősorban a visszatérítésekre előirányzott összegek messze a valós igények alatt maradnak, ezért kéri, hogy a vonatkozó költségvetési sorokba állítsanak be reális összegeket;

16. az Unió határain belül is megfigyelhető növekvő elszegényedés leküzdésére időszerű volna a leginkább nélkülözők támogatását célzó programok megerősítése; úgy véli ugyanakkor, hogy az elszegényedés globális mérséklődése ellenére az Unió határain kívül továbbra is jelentős a kielégítetlen szükségletek aránya, különösen az élelmiszerhiány, ezért fontos, hogy az Unió az élelmiszersegélyek finanszírozását célzó költségvetési sorok megfelelő arányú növelésével egyértelműen kifejezze politikai szolidaritását az érintettek felé;

17. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Bizottság és a Tanács csökkentette a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységekhez kapcsolódó 05 08 06-os költségvetési sort, és úgy véli, hogy ezt a 2006-os költségvetés szintjére kell hozni;

18. úgy véli, hogy az új pénzügyi keret elindulása és a 2007-es költségvetés tekintetében eszközöket, illetve meg kell találni a szükséges pénzügyi forrásokat a családi gazdaságok támogatására és fellendítésére; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő e vonatkozású javaslatot;

19.  hangsúlyozza a közös agrárpolitika a mezőgazdasági támogatások maximális összegének kiigazításához és korlátozásához vezető reformjának szükségességét, annak érdekében, hogy a támogatásokat tisztességesen osszák el a termelők, a termékek és az országok között;

20. bizonyos közvetlen támogatások fontosságát szem előtt tartva úgy véli, indokolt volna növelni ezek összegét a 4%-os moduláció hatásának kiegyenlítése céljából, és olyan összegeket beírni a költségvetésbe, amelyek megfelelnek a Bizottság által a modulációhoz kapcsolódó megszorítások érvényre juttatása előtt megállapított szükségleteknek;

21. javasolja a tájékoztatási tevékenységek finanszírozására előirányzott összegek szinten tartását, annál is inkább, mivel a két új tagállam csatlakozása, melyekben a mezőgazdaság ma is meghatározó szerepet játszik, a szükségleteket nemhogy csökkenteni, de növelni fogja;

22. fokozott erőfeszítéseket sürget az állatjóléttel és állategészségüggyel kapcsolatos tájékoztatás és promóció terén, egyrészt azért, hogy a fogyasztókat az állatjóléti szempontokat figyelembe vevő gazdaságokból származó termékek vásárlására ösztönözze, másrészt a madárinfluenza kapcsán megfigyelt tömeghisztéria és az egyes tagállamokban ennek következtében kialakult drasztikus keresletcsökkenés elkerülése érdekében;

23. sürgeti az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítson megfelelő eszközöket az állatbetegségek elleni vakcinák irányába történő kutatásokra és a vakcina-ellátásra, különös tekintettel az Unióban korábban nem ismert vírusfajták megjelenésére;

24. javasolja az import élelmiszerek Unióban előírt gyártási követelményeknek való maradéktalan megfelelését és pontos címkézését vizsgáló minőségellenőrzések megerősítését célzó előirányzatok növelését, különösen annak érdekében, hogy tájékoztassák a fogyasztót a termék eredetéről;

25. hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazat jelentős szerepét a hagyományos táj és környezet fenntartásában, valamint a megújuló energiaellátásban; ezért sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy támogassa olyan kísérleti projektek kezdeményezését, amelyek célja a mezőgazdasági és a kertészeti ágazat energiahatékonyságának javítására hozandó intézkedések felkutatása;

26. sajnálatát fejezi ki a Világkereskedelmi Szervezetben jelenleg folyó tárgyalások felfüggesztése miatt; szintén sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Unió eddig nem tudott semmilyen előrelépést elérni az Európai Tanács által az Európai Bizottságnak adott mandátumban szereplő nem kereskedelmi vonatkozású szempontok elismerése kapcsán; megállapítja, hogy a nem kereskedelmi vonatkozású szempontok elismerése a jövőben a mezőgazdasági költségek jelentős megtakarítását eredményezné, mivel fölöslegessé tenné az egyes közösségi jogszabályokhoz kapcsolódó kompenzációk kifizetését;

ELJÁRÁS

Cím	az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezete – III. szakasz - Bizottság
Hivatkozások	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	AGRI
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	-
A vélemény korábbi előadója/előadói	-
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Marc Tarabella 29.11.2005
Vizsgálat a bizottságban	30.5.2006	21.6.2006		12.9.2006
Az elfogadás dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		33 - -
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Marie-Hélène Aubert, Peter Baco, Thijs Berman, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Joseph Daul, Albert Deß, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Jean-Claude Fruteau, Lutz Goepel, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Stéphane Le Foll, Kartika Tamara Liotard, Albert Jan Maat, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Tabajdi Csaba Sándor , Marc Tarabella, Kyösti Virrankoski, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	María del Pilar Ayuso González, Bernadette Bourzai, Ilda Figueiredo, Jan Mulder, Armando Veneto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	-
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	-

• [1]  HL C 124. E, 2006.5.25., 191. o.
• [2]  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (3.10.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0299/2006–2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Rosa Miguélez Ramos

Bevezető

A 2007. évi előzetes költségvetési tervezet elkészítése során a Bizottság megközelítését elsősorban a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi terv korlátai határozták meg.

Így 2007-ben, az új tervezési időszak nyitóévében körülbelül 10%-os csökkentés jelentkezik a strukturális alapokra elkülönített előirányzatok általános csökkentéséhez kapcsolódóan.

A halászati előirányzatok a 2007–2013-as időszakra a 2. fejezet, A természeti erőforrások megőrzése és kezelése alatt találhatók. A 2007-es előzetes költségvetési tervezet a halászati ágazatban 923 millió eurós és 1,2 milliárd eurós kötelezettségvállalási illetve kifizetési előirányzatot jegyez.

A költségvetés számos kulcsfontosságú eleme előtérbe kerül. A külső fellépésekre nézve ez 6,7%-os növekedést jelent. 194 millió eurót irányoztak elő a nemzetközi halászati megállapodásokra az új megállapodások figyelembe vételével, míg a nemzetközi szervezeteknek (regionális halászati szervezeteknek) juttatott nem kötelező jellegű hozzájárulásokban lényeges emelkedés várható, többek között 6 millió euró a halászati megállapodások keretében végrehajtandó új cselekvésekre, mint például az illegális, szabályozatlan és a feljelentést elkerülő (IUU) halászati tevékenység elleni harc és a tudományos tanácsadás javítása.

A közös halászati politika irányítására 41%-kal jut több pénz, beleértve az EU jövőbeni tengerészeti politikájáról szóló zöld könyv előmozdításával kapcsolatos tevékenységet és tengerészeti tanulmányok elkészítését.

A halászati erőforrás-gazdálkodás támogatását (alapadatok összegyűjtése, tudományos tanácsadás javítása) elválasztották az ellenőrzéstől és a vizsgálattól, az ezekre szánt összeg pedig 12 és 25%-kal növekszik.

Az Európai Halászati Alap tekintetében a kifizetésekre szánt előirányzatok tartalmazzák a 7%-os előleget a rendelet előírása szerint. A piacok tekintetében a kiadások változatlanok maradnak, noha némi változtatás történt a pénzgazdálkodás módjában.

Végül pedig a kutatás vonatkozásában a 7. keretprogram irányítása a halászati főigazgatóságtól átkerült a kutatási, technológiai és fejlesztési főigazgatósághoz.

Megjegyzések

A jelentés előadója általánosságban üdvözli a 2007-es költségvetési javaslatokat, tekintettel a pénzügyi terv szabta korlátokra, és úgy véli, hogy a jelenlegi kötelezettségek fedezésére elégségesek lesznek, de emlékeztet, hogy az Európai Tanács 2005. decemberi határozatában tervezett források nem elegendőek a halászati ágazat igényeinek kielégítésére a halászati ipar folyamatos válságának idején.

Néhány konkrét megjegyzést szükséges azonban tenni a Tanács által elfogadott július 14-i költségvetési tervezet számadataival kapcsolatosan, mivel számos csökkentés történt a Bizottság javaslataihoz képest.

A nemzetközi halászati megállapodásokra való tekintettel a Tanács 10 millió eurót vont el a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre szánt tartalékból. Ez problémát okozhat az Unió e téren vállalt jogi kötelezettségeiben, ezért az összegeket helyre kell állítani.

A Tanács általi további csökkentések a kifizetésekhez kapcsolódnak. 23 millió eurót vontak el az Európai Halászati Alapból a konvergenciarégiók számára és 7 millió eurót a nem a konvergenciarégiókhoz tartozó régiók számára, ami lehetetlenné teszi az EHA-rendelet szerinti 7%-os előleg kifizetését. 5 millió eurót vontak el az alapvető adatok gyűjtésére vonatkozó költségvetési tételből és 7 millió eurót a tagállamok ellenőrzés terén felmerülő költségeihez való pénzügyi hozzájárulás költségvetési tételből.

Ezek a csökkentések a közös halászati politika prioritási területein önkényesek és indokolatlanok. Ezenkívül helytelen üzenetet küldenek éppen az ágazat számára nehéz időkben. A halászatra szánt teljes előirányzat viszonylag mérsékelt, miközben az európai halászati ipar különösen függ az európai költségvetéstől. Tekintetbe véve a pénzügyi tervről szóló intézményközi megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat kísérő elégedetlenséget, a Bizottság előzetes költségvetési tervezetébe bekerült összegeket csupán a közös halászati politika működéséhez elengedhetetlen minimumnak kell tekinteni, ezért ezeket fent kell tartani, illetve a csökkentett tételeket vissza kell állítani.

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  általánosságban üdvözli a 2007-es halászati költségvetési javaslatokat, annak ellenére, hogy a 2007–2013-as pénzügyi tervben szereplő források nem elegendőek a halászati ágazat igényeinek kielégítésére a halászati ipar folyamatos válságának idején, amelyet kisebb mennyiségű fogások, alacsonyabb bevétel és – különösen az üzemanyagok terén – nagyobb költségek jellemeznek;

2.  sajnálatosnak tartja ebben az összefüggésben, hogy az előzetes költségvetési tervezetben (EKT) szereplő, a halászatra szánt összegeket, amelyek a közös halászati politika működéséhez szükséges abszolút minimumot képviselik, a Tanács költségvetés-tervezetében tovább csökkentik konkrétan a kifizetési előirányzatok esetében, ezért felhív az EKT-ban szereplő eredeti összegek visszaállítására;

3.  aggodalmának ad hangot továbbá az alkalmazotti bérekre vonatkozó előirányzatok Tanács által javasolt csökkentése miatt, amelynek különösen hátrányos hatása lehet a Halászati Főigazgatóság működésére; ennek következtében a Bizottság által javasolt összegek visszaállítását javasolja.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről - III. szakasz - Bizottság
Eljárási szám	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	PECH 26.9.2006
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
a vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Miguélez Ramos 14.2.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006		28.8.2006
Az elfogadás dátuma	3.10.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	17 1 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Iles Braghetto, David Casa, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Ian Hudghton, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Catherine Stihler, Margie Sudre, Daniel Varela Suanzes-Carpegna
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Josu Ortuondo Larrea, Carl Schlyter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (12.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-000/2006 - 2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Helga Trüpel

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy olyan uniós politikai öntudat megteremtése érdekében, amely érthetőbb az uniós polgárok számára és a politikai megvalósításon alapul, fontos a tevőleges EU-politikák támogatása a kultúra, az oktatás, a képzés, az ifjúság, a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokféleség és az aktív polgárság és civil társadalmi hálózatok terén;

2.  emlékeztet arra, hogy az Európai Uniót közelebb kell hozni a polgárokhoz; hangsúlyozza, hogy csak megfelelő pénzügyi eszközök birtokában létezhet hatékony, a polgárok aktívabb részvételét is biztosító kommunikációs és tájékoztatási politika; úgy ítéli meg, hogy a kommunikációs politikára szánt költségvetési eszközök csökkentése rendkívül negatív jelzés volna a polgárok számára;

3.  megerősíti, hogy az újgenerációs, a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló programok felülvizsgált szerkezete és működése fontos lehetőség mind igazgatásuk, mind az összes kedvezményezett irányában megvalósuló felhasználóbarát jellegük javítására; emlékeztet arra, hogy ez különösen a főként kisebb projekteket érintő eszközökre vonatkozik;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy haladjon előre a programok végrehajtásának előkészületeiben, amennyire csak lehetséges, figyelembe véve, hogy a felülvizsgált költségvetési rendelet az eljárások egyszerűbb és gyorsabb végrehajtását teszi majd lehetővé; emlékeztet arra, hogy bár a költségvetési rendelet és a programokat létrehozó rendeletek fő elveinek egybe kell esniük, a programokra vonatkozó rendeletek nincsenek alárendelve a költségvetési rendeletnek, és tartalmazhatnak az egyes programok zökkenőmentes végrehajtásához szükséges egyedi szabályokat;

5.  kiemeli, hogy fontos a 2007. évre a MEDIA program által támogatott tevékenységek számára bizonyos mértékű stabilitást biztosítani, csakúgy, mint ahogy az európai audiovizuális alkotások kidolgozásának és terjesztésének támogatására, az európai audiovizuális ipar innovációja és a digitális technológiákra való áttérés ösztönzésére, valamint a világméretű verseny és a gyorsan változó információs társadalom miatti kihívásokra való válaszadásra is megfelelő eszközöket kell biztosítani a teljes költségvetési időszak idejére;

6.  sajnálja, hogy az egész életen át tartó tanulás programjának pénzügyi lehetőségeit szűkítették; megjegyzi, hogy az egész életen át tartó tanulás programja ennek ellenére az oktatás és képzés terén az együttműködés és a mobilitás előmozdításának megerősített eszköze lesz; hangsúlyozza, hogy nem csak a lisszaboni stratégia hatékony végrehajtása és az európai gazdaság versenyképességének növelése érdekében alapvető fontosságú az oktatásba és képzésbe való európai befektetés, hanem az oktatás és az egész életen át tartó tanulás polgári és kulturális értéke ismételt hangsúlyozása érdekében is;

7.  megismétli, hogy hisz abban, hogy a Kultúra program fontos szerepet tölt be a kulturális események és szervezetek támogatásában egy olyan szektorban, amely az európai identitás, társadalom és gazdaság pillérét jelenti; kiemeli, hogy a „Tevékeny ifjúság” programot szélesebb körben ismertté kell tenni Európában, és emlékeztet arra, hogy az EKT-ben az erre a programra javasolt összeg az abszolút minimum;

8.  megjegyzi, hogy a polgári részvétel, a testvérvárosi kapcsolatok és az európai eszmét és a múlt század totalitárius rezsimjeinek áldozataira való megemlékezést előmozdító szervezetek támogatása mind a polgárok részére tett európai uniós fellépés példái; tudomásul veszi a tevékenységek finanszírozásának a tevékenységi nyilatkozatokban tükröződő 2007. évi csökkentését, valamint azt, hogy a kiadások 2008-ban ismét a 2006. évi szinten maradnak; megerősíti azon irányú eltökéltségét, hogy az új „Európa a polgárokért” programon belül ne csökkenjenek a polgárokat legközvetlenebbül érintő programokat; hangsúlyozza, hogy a program különböző fellépései forrásainak százalékos megállapítása intézményközi tárgyalások tárgya a jogalkotási eljárás keretében;

9.  emlékeztet arra, hogy sürgős feladat egy demokratikusabb, a polgárok számára hozzáférhetőbb és átláthatóbb Európa megteremtése; úgy ítéli meg, hogy a polgárok aktív hozzájárulása az Unió küszöbön álló nagy változásaihoz nem lehetséges a helyi struktúrák – például az információs állomások és az Európa Házak – céljaira nyújtott megfelelő pénzügyi támogatás nélkül;

10. hangsúlyozza a pénzbefektetés és a politikai vezetés fontosságát az európai kommunikációs politika mint az európai kormányzás különböző területeit magába foglaló intézményközi és átfogó feladat jobb meghatározásában; sürgeti, hogy a Bizottság tegye egyértelművé az ún. D-terv (a demokrácia, dialógus és diszkusszió D-terve) költségvetési vonzatait és a keretében kivitelezendő fellépéseket;

INDOKOLÁS

1.      Az Európai Közösségek 2007. évi költségvetése lesz az első olyan éves költségvetés, amely az új pénzügyi terv (FP) – új neve: többéves pénzügyi keret (MFF), 2013-ig ez jelenti az éves költségvetési eljárások keretét – keretében készült.

2.      Az MFF az előző pénzügyi tervhez képest (2000–2006) más költségvetési fejezeteket tartalmaz. Továbbá, már meglévő programok és egyéb fellépések összevonásával új keretprogramok is létrejöttek. Az előzetes költségvetési tervezet (EKT) 27 tagú EU figyelembevételével készült, magába foglalva Romániát és Bulgáriát is mint tagjelölt országokat. Ezek a változások megnehezítik az előző pénzügyi tervvel (EU 25) való összehasonlítást.

3.      Az 1a. és 1b. táblázat tájékoztató jellegű áttekintést nyújt az egyes fejezetek százalékos változásáról és az egyes fejezeteken belül a kötelezettségvállalásokra és kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló mozgástérről. A mozgástér az MFF-ben megállapított felső korlát és az EKT-ben megállapított kötelezettségvállalás különbsége.

1a. táblázat – A 2007. évi EKT áttekintése – kötelezettségvállalások (millió euróban, folyó áron)

Fejezet	2007-es (EU 27) kötelezettségvállalások	%-os változás 2006-hoz viszonyítva (EU 25)	MFF felső korlát	Mozgástér
1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért	8 796,1	+11,5%	8 918	121,9
1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	45 486,6	+14,8%	45 487	0,4
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	57 217,6	+1,2%	58 351	1 133,4
3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	571.3	+4%	637	65,7
3b. Uniós polgárság	603,1	-1,4%	636	32,9
4. Az EU mint globális partner	6 702,5	-20,2%	6 578	110*
5. Igazgatás	7 002,3	+6%	7 039	112,7*
6. Ellentételezés	444,6	-58,6%	445	0,4
Összesen	126 824,1	+4,6%	128 091	1 577,4*

Forrás: Az Európai Bizottság dokumentumai a 2007. évi EKT-hez – 8. sz. munkadokumentum a 2007. évi EKT-hez, Költségvetési Bizottság, EP

1b. táblázat – A 2007. évi EKT áttekintése – kifizetések (millió euróban)

Fejezet	2007. évi kifizetések (EU 27)	%-os változás 2006-hoz viszonyítva (EU 25)
1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért	6 943,5	-6,5%
1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	37 790,3	+19,1%
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	55 683,4	+0,4%
3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	427,0	-19,9%
3b. Uniós polgárság	679,6	+8,9%
4. Az EU mint globális partner	7 447,5	-13,8%
5. Igazgatás	7 002,1	+6,0%
6. Ellentételezés	444,6	-58,6%
Összesen	116 418,1	3,9%

Forrás: Az Európai Bizottság dokumentumai a 2007. évi EKT-hez – 8. sz. munkadokumentum a 2007. évi EKT-hez, Költségvetési Bizottság, EP

A Bizottság szerint ezek a kötelezettségvállalások 4,6%-kos növekedést mutatnak 2006-hoz képest, és az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,08%-át jelentik. A kifizetési előirányzatok 3,9%-kal emelkednek 2006-hoz képest, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,99%-át jelenti.

4.      A Kulturális és Oktatási Bizottság az EKT-n belül különböző szakpolitikai területhez tartozó költségvetési tételekért felelős: 09. Információs társadalom és média; 15. Oktatás és kultúra; 16. Tájékoztatás; 26. Igazgatás. Az MFF ezeket a területeket három különböző (al)fejezet alá sorolja: Az 1a. („Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért”) és a 3b. alfejezet („Uniós polgárság”) a működési kiadásokra vonatkozik, az 5. fejezet pedig az igazgatási kiadásokra.

5.      09. szakpolitikai terület – Információs társadalom és média:

A 2007. évi EKT 2006-hoz képest e terület összesen mindössze 1,9%-os növelésére tesz javaslatot (kötelezettségvállalások). E területen belül a Kulturális és Oktatási Bizottság különböző költségvetési tételekért felelős a 09 01 (személyzet és igazgatás) és a 09 06 (i2010 – Audiovizuális politika és a MEDIA program) alatt. Az EKT-ben a MEDIA program működési kiadásaira javasolt kötelezettségvállalás 74,862 millió euro (2006-ban 84,810 millió).

6.      15. szakpolitikai terület – Oktatás és kultúra:

A 2007. évi EKT 2006-hoz képest e terület összesen 22,19%-os növelésére tesz javaslatot (kötelezettségvállalások).

Az új, egész életen át tartó tanulás program négy különféle célcsoport (középfokú oktatás, felsőfokú oktatás, szakképzés, felnőttképzés) oktatásához és szakképzéséhez kapcsolódó tevékenységeket egyesít olyan horizontális tevékenységekkel, mint a nyelvtanulás és az informatika-tanulás, valamint az európai integrációhoz kapcsolódó intézkedéseket támogató Jean Monnet-program. Az EKT-ban az egész életen át tartó tanulás program működési kiadásaira (15 02 22. tétel) javasolt kötelezettségvállalás 2007-re 820,9 millió (2006-ban 629,976 millió), az Erasmus Mundus programra (15 02 02 05. tétel) pedig 55,6 millió (2006-ban 38,111 millió).

Az EKT a Kultúra 2007 programra (15 04 44) vonatkozó kötelezettségvállalások esetében 47,8 milliós keretre tesz javaslatot. A kultúra és nyelv terén az előző programok megvalósítására vonatkozó költségvetési tételnél 2006-ban 38,086 millió euro szerepelt. Ezen kívül 2007-ben 3 millió lenne elkülönítve a 2008-as kultúrák közötti párbeszéd európai évének előkészítésére (15 04 47).

A tevékeny ifjúság program (15 05 55) működési költségeire az EKT-ban 114,768 milliós kötelezettségvállalás szerepel. Az ifjúság terén az előző programok megvalósítására vonatkozó költségvetési tételnél 2006-ban 111,965 millió euro szerepelt.

Az új „Polgárok Európáért” program (15 06 66) magában foglalja a polgári társadalomnak, valamint a testvérvárosi kapcsolatokhoz nyújtott támogatást. A 2007. évi EKT-ban a működési kiadásokra javasolt kötelezettségvállalás 19,339 millió. A polgári részvétel terén az előző programok megvalósítására vonatkozó költségvetési tételnél 2006-ban 23,864 millió euro szerepelt.

7.      16. szakpolitikai terület – Kommunikációs és tájékoztatási politika:

A 2007. évi EKT kötelezettségvállalási előirányzatai e szakpolitikai terület esetében 3,61%-kal növekszenek 2006-hoz képest. E területen belül a Kulturális és Oktatási Bizottság különösen a következő programok figyelemmel követésében és végrehajtásában érdekelt: az Európáról szóló tájékoztatási munka javítását célzó cselekvési terv, a demokrácia, dialógus és diszkusszió D-terv, valamint az európai kommunikációs politikáról szóló fehér könyv.

8.      26. szakpolitikai terület – Igazgatás

A 2007. évi EKT 2006-hoz képest e terület kötelezettségvállalásainak összesen 4,11%-os növelésére tesz javaslatot. E területen belül minden európai iskolára külön költségvetési tétel vonatkozik (26 01 50 11-től 26 01 50 25-ig).

9.      A költségvetési tervezet

Az előadó tudomásul veszi a Tanács által a költségvetési tervezetben elfogadott változásokat. A Tanács az EKT-hoz képest a kötelezettségvállalások 0,8%-kos és a kifizetések 1,5%-os átfogó csökkentését javasolja. Az elvonások érzékenyebben érintenének néhány szakpolitikai területet, beleértve a Kulturális és Oktatási Bizottsághoz tartozókat.

Az első alfejezet („versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért”) alá eső, az oktatással és kultúrával kapcsolatos tételek 2%-kal csökkennének. Ez a kötelezettségek terén különösen az egész életen át tartó tanulás (-17,101 m) és az Erasmus Mundus (-1,158 m) programot érintené. Az eContent plus – az európai digitális tartalom támogatása – tétel is jelentősen csökkenne.

A csökkentés a „szabadság, biztonság és a jog érvényesülése” alfejezet alatt mind a DG EAC (-0,7% a kötelezettségvállalások terén), mind a DG COM (-5,5%) által működtetett tevékenységeket érintené. A Kultúra 2007 programra elkülönített kötelezettségvállalások 1,4 millióval csökkennének (-0,531 m kifizetésekben). Mind a „helyi szintű tevékenységek”, mind az „elsőbbséget élvező egyedi tevékenységek (beleértve a Prince programot)” tétel erőteljesen, 2 millióval csökkenne (a kötelezettségvállalások és a kifizetések vonatkozásában is).

Az EKT-hoz képest a költségvetési tervezet 1,8%-kal csökkenti az igazgatásra vonatkozó fejezetet. Ez jelentősen kihatna az információs társadalommal (-3,5%), az oktatással és kultúrával (-2,9%), a sajtóval és tájékoztatással (-2,1%) és a nyelvi szolgáltatásokal (-3,1%) kapcsolatos szolgáltatásokra.

Az előadó hangsúlyozza, hogy a Tanács által a Kulturális és Oktatási Bizottság hatáskörébe tartozó fejezetek tekintetében javasolt változások nem elfogadhatók.

A bizottság többször is hangsúlyozta, hogy a kulturális és oktatási szektorban az együttdöntésen alapuló programok vonatkozásában az EKT-ban javasolt összeg a minimum, ami hatékony működtetésükhöz szükséges, az iskolákat, egyetemeket, tanulókat, kulturális szervezeteket és egyesületeket magába foglaló széles kedvezményezetti kör elvárásai alapján. Fontos ezeknek a programoknak mint az európai integráció vezető és kiemelkedő programjainak megóvása.

Bár az Európai Bizottság némi nehézségekről tett tanúbizonyságot tájékoztatási politikája következő fázisainak meghatározása során, az e területen javasolt elvonások nem állnak összhangban azzal az általános politikai szükséglettel, hogy folyamatos párbeszédet kell kialakítani az EU intézményei és a polgárok között.

10.    A vélemény előadójának megjegyzései

Általános megjegyzések:

A 2007. évi költségvetési eljárás az Európai Bizottság törekvéseinél és az Európai Parlament javaslatainál jóval alacsonyabb kiadási felső korlátokat megállapító többéves pénzügyi keretről (MFF) történt megállapodást követi. A nemzeti kormányok felelősek az MFF-ről szóló megállapodás késleltetéséért, amivel – 2007-től kezdődően – az uniós kiadások időbeli megkezdését kockáztatják.

Az uniós költségvetésről zajló kormányközi tárgyalások ismét csak korlátaikról tettek tanúbizonyságot. Az EU költségvetéséről folytatott tárgyalások, ahelyett, hogy az európai hozzáadott érték eszméjét kommunikálták volna, a „ki kap többet Brüsszeltől és ad kevesebbet az EU-nak” jellegű alkudozás téves benyomását tették az uniós polgárokra. Úgy tűnik, eltűnt az európai integrációt előtérbe helyező politikai vezetés és látnoki megközelítés.

Az Európai Parlament, a kibővített Unió politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről és a költségvetési fegyelemre vonatkozó intézményközi megállapodás megújításáról szóló állásfoglalásait (Böge úr jelentései) követően prioritásként azonosította a Kulturális és Oktatási Bizottság hatáskörébe tartozó ügyeket a többéves pénzügyi keretről folyó nehéz tárgyalások során. Ez lehetővé tette a „zászlóshajóként” és az európai hozzáadott érték „multiplikátoraként” elismert programok megóvását. Tekintettel arra, hogy közvetlen hatással vannak néhány polgár elsődleges érdekeire (így pl. az oktatásra, a kultúrára, a civil társadalomra, az ifjúsági projektekre stb.), eredményeik a „pénzért értéket” elv szerint kiemelkedők. Végrehajtási arányuk szintén kedvező.

Ugyanakkor folyamatos nyomás helyeződik az Európai Parlament együttdöntési előjogaira. Az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága az együttdöntési eljárások során hozzájárult a hatáskörébe tartozó uniós programok működésének javításához. A pénzügyi tervről szóló megállapodás késedelmes elfogadása a Tanács részéről az Európai Parlamentet öt alapvető fontosságú európai program (egész életen át tartó tanulás, kultúra, média, ifjúság, Európa a polgárokért) második olvasati eljárásának felgyorsítására készteti, miközben ezeket az MFF-ről született intézményközi megállapodásban megállapított számokhoz is hozzá kell igazítani.

Az EP mindig is hangsúlyozta e programok és a szakpolitikai területeket érintő olyan uniós tevékenységek fontosságát, mint a kulturális párbeszéd, a testvérvárosi kapcsolatok, az egyetemek és iskolák közötti együttműködés, a szakképzés, az ifjúsági csereprogramok, az audiovizuális alkotótevékenység, valamint a kulturális sokszínűség és pluralizmus.

Ezeken a területeken kulcsfontosságú a megfelelő pénzügyi eszközökkel alátámasztott tevőleges politika. Ezek a területek alapvető szerepet töltenek be a béke, stabilitás, jólét, valamint a társadalmi és gazdasági átalakulás során mutatott hatékony politikai végrehajtás által jellemzett európai identitás meghatározásában. Ez még inkább így van az EU 27 tagúra bővülésének idején.

Megjegyzések konkrét területekhez:

9. szakpolitikai terület: a kulturális bizottság már múlt évben üdvözölte a bizottság hatáskörébe tartozó média- és audiovizuális politikára vonatkozó költségvetési tétel átvezetését a 9. szakpolitikai terület körébe, amelyet a Bizottságon belül a DG INFSO kezel. Az előadó megállapítja, hogy az innovációt és a kulturális sokszínűséget ötvözni képes, integrált információs társadalom felépítését összetett kihívásokkal kell szembenéznünk. Az audiovizuális politika a következő elemeket feltételezi: a szabályozási keret felülvizsgálata; a nézők és a civil társadalom hozzáférése az átalakulási folyamatokhoz, az azokban való részvétele és az azokkal kapcsolatos tudatossága; tevőleges eszközök az audiovizuális szektor változásainak és innovatív folyamatainak támogatására.

Az előadó megállapítja a MEDIA program 86,41 millióról (2006-os kötelezettségvállalás) 76,01 millióra (2007. évi EKT) való csökkentését. Ez a relatív értelemben történő csökkenés azzal magyarázható, hogy a program kifizetéseinek jó részét az előző pénzügyi időszak végén érvényesítik. Ez azt jelenti, hogy a MEDIA program kiadásai gyors ütemben növekednének az elkövetkező években, és hogy a 2007. évi csökkentés nem veszélyeztetné a program működését.

15. szakpolitikai terület: az előadó üdvözli, hogy a pénzügyi időszakon átívelő fokozatos emelések révén az MFF e téren lehetővé teszi a programok megszilárdítását. Különösen üdvözli az egész életen át tartó tanulás program keretébe foglalt tevékenységek megerősítését. Ugyanakkor a Bizottság eredeti javaslatához és az EP első olvasatbeli jelentéséhez képest ettől a programtól vonták el a legtöbbet. Ez negatívan hat a program lehetőségeire és célkitűzéseire. Általánosságban az elvonások a polgárokat közvetlenül kevésbé érintő költségvetési tételeket érintik.

Elviekben ez így van az „Európa a polgárokért” programtól való elvonással is, amelynek esetében az előző pénzügyi időszakhoz képest változnak a tevékenységek és a költségvetési tételek is. Hangsúlyozni kell, hogy e program foglalja majd magába a náci és sztálinista koncentrációs táborok emlékének megőrzésére nyújtott támogatást, amelyet korábban a Kultúra programból finanszíroztak. Ez esetben az elvonás nem csak a Bizottság és a Parlament terveihez képest érvényesül, hanem a 2006. évi költségvetéshez viszonyítva is. A 2006-os 23,9 millió eurós összeg (kötelezettségvállalások) a 2007. évi EKT-ban 19,3 millió euróra csökken. Ez különösen a konferenciákat és szemináriumokat, valamint – bár kisebb mértékben – a civil társadalmi szervezeteknek és projekteknek nyújtott twinning támogatásokat érintené. Ami a Média programot illeti, ennek a költségvetése növekedni fog az elkövetkező években.

Az előadó üdvözli a harmadik országokkal (USA és Kanada) való együttműködés megerősítését az oktatás és a szakképzés terén (15 02 03), amely vonatkozásában a 2007. évi EKT kötelezettségvállalásai 5,338 millió euróra rúgnak.

Az e terület programjaihoz kapcsolódó igazgatási kiadások egyes előirányzatait a végrehajtó hivatalra költik majd, amelynek az oktatási és kulturális programokkal foglalkozó személyzete 227 főre emelkedett (plusz 83 a Média programnál). A 15 01. költségvetési alcím (az oktatási és kulturális politika területének igazgatási kiadásai) összege összesen 101,802 millió euró lesz (2006-ban 90,195 euró volt). Észre kell venni, hogy ezek a kiadások már magukban foglalják a Bizottság ügynökségnél dolgozó tisztviselőit is. Mindemellett az igazgatási költségeket figyelemmel kell követni, hiszen erősen kihatnak a programokra rendelkezésre álló teljes összegre.

Azt is észre kell venni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő tanulók egyéni mobilitását érintő kísérleti projekteket (15 02 02 06) és az Erasmus-jellegű gyakornoki programot (15 02 03) bevonták az egész életen át tartó tanulás programba, bár a költségvetési előirányzatokról értékelés hiányában még nem született döntés.

16. szakpolitikai terület: A vélemény előadója hangsúlyozza, hogy e területen a kiadásokat jobban figyelemmel kell követni, noha nem feltétlenül a már zajló együttdöntési eljárások keretében. A Kulturális és Oktatási Bizottság ezt a kérdést érintő megfontolásai még ma is érvényesnek tűnnek: „a Bizottságnak legalább utalnia kellene arra, hogy az e költségvetési tételekből finanszírozott tevékenységek hogyan kapcsolódnak össze új információs és tájékoztatási stratégiájában”. Az előadó úgy véli, hogy az ún. D-terv tevékenységei és prioritásai máig sincsenek pontosan meghatározva.

Észre kell venni, hogy az igazgatási kiadások 12,77%-kal nőnek (16 01). Az igazgatási kiadások a 16. szakpolitikai terület teljes, 186,373 millió eurós költségvetéséből 109,547 milliót tesznek majd ki. Ez a szektor erősen specializált jellegéből adódik, hiszen nagy számú technikai szakembert, specializált személyzetet és a képviseleti irodákban helyi személyzetet, a központokban pedig külsősöket alkalmaz, valamint jelentős a vezetési költség és a belső személyzet is.

Ugyanakkor igen meglepő, hogy a Bizottság által a „Polgárközeli tájékoztatás” tétel (16 03) esetében meghatározott összeg meglehetősen alacsony. Ez magában foglalja a Prince programot, amelynek kötelezettségvállalási előirányzata 2007-ben 15,261 millió euró (2006-ban 15,549 millió), valamint a véleményformálókat célzó közvetlen tájékoztatási intézkedéseket és nyilvános tájékoztatási központok nyitását.

A következő elvonásokat kell még kiemelni (kötelezettségvállalások):

- 16 02 02. tétel – multimédiás tevékenységek: 15,250 millió euróról (2006. évi költségvetés) 13,750 millióra (2007. évi EKT)

- 16 05 01. tétel – információs hálózatok: 16,752 millió euróról (2006. évi költségvetés) 14,554 millióra (2007. évi EKT).

Mindkét tétel esetében 2006-ra 1 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot helyeztek tartalékba.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezete – III. szakasz – Bizottság
Eljárás száma	2006/2018(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	CULT
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Helga Trüpel 13.2.2006
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2006		12.7.2006	28.8.2006
Az elfogadás dátuma	12.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	26 2 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Maria Badia I Cutchet, Christopher Beazley, Ivo Belet, Guy Bono, Marielle De Sarnez, Marie-Hélène Descamps, Jolanta Dičkutė, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Claire Gibault, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Manolis Mavrommatis, Marianne Mikko, Ljudmila Novak, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Christa Prets, Karin Resetarits, Schmitt Pál, Nikolaos Sifunakis, Hannu Takkula, Helga Trüpel, Henri Weber, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Rolf Berend, Panayiotis Demetriou, Nina Škottová
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)	A PPE-DE részéről három póttag volt jelen, de őket nem vették figyelembe a zárószavazáson.

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (5.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről
(C6-0000/2006 – 2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Gérard Deprez

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1) üdvözli, hogy az új intézményközi megállapodás keretében létrehoztak egy külön költségvetési alkategóriát „a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térsége” számára, amelyet így a három intézmény az Unió valós politikai és költségvetési prioritásának ismer el;

2) megerősíti eltökéltségét, hogy az új keretprogramok és az operatív ügynökségek számára biztosítani kell a feladataik végrehajtásához szükséges eszközöket; a felelős irányítás szem előtt tartásával ugyanakkor rákényszerül arra, hogy a rendelkezésre álló keretet ne merítse ki teljes egészében annak érdekében, hogy a sürgősségi helyzetek, illetve az előre nem látható kiadások esetében cselekedni tudjon;

3) emlékeztet arra, hogy a belső biztonság, különösen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem az Unió egyik legalapvetőbb prioritása; ezért úgy dönt, hogy megnöveli az EUROJUST-nek szánt eszközöket, amely a büntetőjog területén a tagországok közötti igazságügyi együttműködés egyetlen szerve és amelynek egyre növekvő hatékonyságát erősíteni kell; emlékeztet továbbá arra, hogy egy ügynökség felállítása a megalapítás és a működés megkönnyítése miatt komoly erőfeszítéseket követel a befogadó országtól; felhívja a holland hatóságokat, hogy nyújtsanak segítséget az Eurojust számára, hogy az Europol új épületének közelében lehessen a székhelye és ehhez számottevő pénzügyi támogatást kapjon;

4) emlékeztet már számtalanszor megfogalmazott kívánságára az Europol közösségivé tételére vonatkozóan, amelynek célja egyrészt az Europol hatékonyságának növelése, másrészt demokratikus és igazságügyi ellenőrzésének, amelyet ki kell rá terjeszteni, megerősítése;

5) úgy véli, hogy az Unió külső határainak integrált irányítása az egyik olyan cél, amely jelenleg sürgős és megnövelt támogatást tesz szükségessé; ezért támogatja az új Külső Határok Alap számára elkülönített eszközök megnövelését;

6) megerősíti a FRONTEX ügynökség rendelkezésére bocsátott eszközöket; szorgalmazza, hogy a lengyel kormány minden lehetséges erőfeszítést tegyen meg annak érdekében, hogy végleges formájában elkészüljön egy szándéknyilatkozat, amely pontosan meghatározza a FRONTEX, mint közösségi ügynökség jogállását, tekintettel lengyelországi székhelyére és személyzetére; felszólítja a lengyel kormányt, hogy mint befogadó ország döntsön a FRONTEX-nek nyújtandó logisztikai és pénzügyi támogatásról;

7) emlékeztet arra, hogy a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” című új keretprogram nem elégszik meg a külső határok hatékonyabb ellenőrzésének megszervezésével, hanem azt az általános célt tűzi ki, hogy a tagállamokban javuljon a területükre érkező migrációs áramlások fogadása, valamint azoknak az integrációja, akik tartózkodási engedélyt kapnak; erre való tekintettel úgy dönt, hogy megerősíti az Európai Menekültalap, illetve az Európai Integrációs Alap számára elkülönített eszközöket, mindkét alap esetében a Külső Határok Alap rendelkezésére álló eszközök megnövelésével arányosan;

8) kifejezésre juttatja kívánságát, hogy az Alapvető Jogok Ügynöksége a lehető leghamarabb kezdje el működését, és támogatja azokat az előirányzatokat, amelyeket a Bizottság ennek érdekében kért;

9) súlyos aggodalmának ad hangot a földközi-tengeri térségbe (Málta, Lampedusa stb.), illetve a Kanári-szigetekre folyamatosan érkező tömegek miatt, továbbá az illetékes hatóságok nehéz helyzete miatt, amely a beözönlő emberek fogadásából, elszállásolásából, a tolmácsolás, az egészségügyi és orvosi segítségnyújtás biztosításából adódik; ezért előkészítő intézkedésként a REDISO – Reception in dignity and solidarity (Méltóságteljes és szolidáris fogadtatás) – nevű program azonnali elindítását javasolja, amelynek célja a 2007. év elején megvalósuló intézkedések finanszírozása, hogy a fogadó tagállamok segítséget kapjanak a legsürgetőbb szükségletek kielégítésére, mielőtt a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” című keretprogram tényleges végrehajtása el nem kezdődik; ehhez az új, meghatározásából következően átmeneti programhoz 10 millió eurót kellene elkülöníteni;

10) kísérleti program elindítását javasolja, amelynek célja a nagy európai agglomerációk hatóságai közötti információcsere és együttműködés támogatása a városok biztonsága tekintetében, különösen azzal a céllal, hogy megelőzzék és kordában tartsák a fiatalkori bűnözést, amelyet a városi lakosság egyre nehezebben visel el.

ELJÁRÁS

Cím	az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről – III. szakasz – Bizottság
Eljárás száma	2006/2018(BUD)
Felelős bizottság	BUDG
Vélemény:   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE
Megerősített együttműködés - az ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Gérard Deprez 23.1.2006
Korábbi előadó
Vizsgálat a bizottságban	20.6.2006		12.7.2006
Az elfogadás dátuma	4.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: 39 –: 0 0: 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Alfredo Antoniozzi, Edit Bauer, Johannes Blokland, Mihael Brejc, Giusto Catania, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Elly de Groen-Kouwenhoven, Adeline Hazan, Timothy Kirkhope, Ewa Klamt, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Sarah Ludford, Antonio Masip Hidalgo, Claude Moraes, Martine Roure, Inger Segelström, Antonio Tajani, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marco Cappato, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Ignasi Guardans Cambó, Jeanine Hennis-Plasschaert, Sophia in 't Veld, Jean Lambert, Siiri Oviir, Hubert Pirker, Marie-Line Reynaud, Kyriacos Triantaphyllides
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (11.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről
(C6-0000/2006 – 2006/2018 (BUD))III. szakasz - Bizottság

A vélemény előadója: Carlos Carnero González

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel az Európai Tanács 2006. június 15–16-i brüsszeli ülésének elnökségi következtetéseiben kinyilvánította elkötelezettségét az alkotmányszerződés ratifikálására vonatkozó eljárás sikeres folytatása iránt, útitervet terjesztett elő az elkövetkező két évre, és bejelentette, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos mérlegelési időszak időközi értékeléséből következik az, hogy „a polgárokkal folytatott megerősített párbeszéd megfelelő eszközöket és elkötelezettséget igényel”,

B. mivel a mérlegelés időszakára tervezett következő lépésekről és Európa jövőjének elemzéséről szóló, 2006. június 14-i állásfoglalásában a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy „D-tervét igazítsa a mérlegelési időszak második szakaszához, és gondoskodjon megfelelő anyagi támogatásról a tervbe vett tevékenységek számára”[1],

C. mivel a 2007–2013. évi, aktív európai polgárságot támogató „Európai polgárokat” című program létrehozásáról szóló határozatra irányuló javaslatában[2] a Bizottság kijelentette, hogy a program átfogó célja többek között olyan tevékenységek és intézmények támogatása, amelyek lehetőséget adnak a polgároknak arra, hogy érintkezésbe lépjenek egymással, részt vegyenek egy egyre szorosabban összefonódó Európa felépítésében, és egy európai identitást alakíthassanak ki,

D. mivel a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret elfogadásának nyomon követéseként a 2007-es előzetes költségvetési tervezet (EKT) több európai érdekű intézmény és szervezet állandó finanszírozásának három jogalkotási programba (Európai polgárokat, Kultúra 2007 és Élethosszig tartó tanulás) történő integrálása révén az alkotmányszerződéséről szóló vitához kapcsolódó kiadások bizonyos átszervezését jelenti,

1.  emlékeztet rá, hogy a polgároknak az alkotmányszerződésről szóló vitával kapcsolatos jobb tájékoztatása és az abba történő szélesebb körű bevonása céljából kiválasztott eszközök a kommunikációs és oktatási programok, valamint hogy ezek az Európai Tanács 2006 júniusi ülésének elnökségi következtetéseiben kijelölt alkotmányos útiterv támogatásának legfőbb eszközei;

2.  sajnálatát fejezi ki, hogy jelenleg sok európai polgár nem látja az Európai Unió további integrációjának előnyeit; megjegyzi azonban, hogy ugyanakkor a legtöbb tagállamban a polgárok többsége üdvözölné az Unió és politikái átláthatóbb és hatékonyabb alkotmányos rendezését;

3.  ismételten kijelenti, hogy a kommunikációs tevékenységek csak akkor működnek kielégítően, ha a tudományos intézmények, az alapítványok (beleértve a politikai pártok alapítványait), a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom (különösen az ifjúsági és női egyesületek) aktívan hozzájárulnak azokhoz, valamint hogy ezen feladatok elvégzéséhez pénzügyi forrásokra van szükségük az uniós költségvetésből; ennél fogva úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló vitára és az EU tájékoztatási irodáira vonatkozó PRINCE költségvetési sor számára a 2007-es EKT-ban javasolt összegek nem elégségesek, és azokat a 2006-os kiadásokhoz képest jelentősen növelni kell tekintettel a jelenleg zajló mérlegelési és elemzési időszakra;

4.  hangsúlyozza, hogy számos intézet és szervezet kiemelkedő támogatást nyújtott az Európa jövőjéről szóló vitához; ennek következtében aggasztónak találja a Tanácsnak az Európa a polgárokért című program elfogadásához vezető jogalkotási eljárásban kinyilvánított szándékát egyes európai érdekű intézetek számára nyújtott strukturális segítségnyújtás három évre (2007–2009) történő korlátozására; eltökélt szándéka, hogy a jelenlegi mérlegelési és elemzési időszakon túl is állandó finanszírozást biztosítson ezeknek a kutatási és oktatási csoportoknak, mert meggyőződése, hogy állandó jellegű fontos feladatokat látnak el;

5.  kitart amellett, hogy az ezen intézetek rendelkezésére bocsátható források Bizottság által javasolt növelése nem minden esetben elégséges ahhoz, hogy megfelelhessenek az előttük álló kihívásoknak;

6.  üdvözli a Tanács és a Parlament közelmúltban tett erőfeszítéseit, hogy napi munkájukba minél jobban bevonják a polgárokat, különösen az olyan érzékeny témákkal kapcsolatos jogalkotást és politikai vitát illetően, mint a globalizáció és a bővítés; fokozni kívánja továbbá ezen tevékenységeket, és felkéri a Tanácsot, hogy szintén ennek megfelelően járjon el.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezete: III. szakasz - Bizottság
Eljárási szám	2006/2018(BUD)
Felelős bizottság	BUDG
Vélemény:   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFCO
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója:   A kijelölés dátuma:	Carlos Carnero González 21.2.2006
A vélemény előadója:
Vizsgálat a bizottságban	12.7.2006		11.9.2006
Az elfogadás dátuma	11.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	9 2 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	James Hugh Allister, Carlos Carnero González, Andrew Duff, Ingo Friedrich, Bronisław Geremek, Genowefa Grabowska, Daniel Hannan, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Rihards Pīks, Johannes Voggenhuber, Bernard Piotr Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

• [1]  Elfogadott szövegek P6_TA-PROV(2006)0263
• [2]  COM(2005)0116

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (14.9.2006)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetéről
(C6-0000/2006 – 2006/2018(BUD))III. szakasz – Bizottság

A vélemény előadója: Piia-Noora Kauppi

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet az Amszterdami Szerződésben szereplő nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének eszméjére, miszerint a nemek közti egyenlőség elvét nem kizárólag az esélyegyenlőség biztosítását célzó intézkedéseken keresztül kell alkalmazni, hanem minden politikának részévé kell tenni azt csakúgy, mint a költségvetési eljárás minden szintjén a nemek közötti esélyegyenlőséget figyelembe vevő költségvetés-tervezés révén;

2.  megjegyzi, hogy 2003. július 3-i, a nemek közötti esélyegyenlőséget figyelembe vevő költségvetés-tervezésről szóló állásfoglalása[1] foglalkozott azzal a ténnyel, hogy a költségvetések, beleértve az EU költségvetését is, nem semlegesek a nemek szempontjából, hiszen különböző hatással vannak a nőkre és a férfiakra;

3.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak ellenőrzési és nyomon követési rendszert kell kialakítania, amely megmutatja a különböző költségvetési sorok férfiakra és nőkre gyakorolt hatását a nemek közötti egyenlőség elvének végrehajtása szempontjából;

4.  ismételten felhív a nemek közötti esélyegyenlőséget figyelembe vevő költségvetés-tervezési megközelítés alkalmazására minden fontos költségvetési program, intézkedés és politika tervezésekor és átalakításakor; meg kell vizsgálni, hogy a forrásokat egyenlően osztották-e el a nemek között vagy sem, és végül el kell érni a nemek közti egyenlőséget, amikor nemtől függetlenül mindenkinek ugyanolyan esélyei vannak;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 04 Foglalkoztatás és Szociálpolitika cím átalakításának eredményeképpen a Férfiak és nők közötti esélyegyenlőség alcím nem maradt különálló jogcím, és nem is hivatkoznak többet rá a későbbiekben; úgy véli, hogy az új 04 04 Foglalkoztatás és társadalmi szolidaritás alcím létrehozása csökkenteni fogja a nemek közti esélyegyenlőség témakörének fontosságát és láthatóságát; javasolja ezért, hogy az új 04 04 alcím megnevezése tartalmazzon hivatkozást a nemek közti esélyegyenlőségre;

6.  hangsúlyozza, hogy a költségvetésnek tükröznie kell a pekingi cselekvési platform és a lisszaboni stratégia által meghatározott stratégiákat, amelyek célja a nők kiegyensúlyozott képviseletének megvalósítása a szociális partnerek körében, a nők fokozott bevonása a gazdasági döntéshozatalba, valamint a nők fokozott hozzáférése az oktatáshoz és a kutatáshoz, a technológiához és az információs társadalomhoz kötődő programokhoz;

7.  úgy véli, hogy az EU 2007-es költségvetésének egyik prioritásaként számolni kell Románia és Bulgária csatlakozásával és számos alapvető fontosságú költségvetési sor újratervezésével; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell számukra a nemek közti esélyegyenlőséggel és a nők jogaival kapcsolatos programokhoz való hozzáférést;

8.  rámutat, hogy miközben a Törökországnak juttatott előcsatlakozási támogatás (22 02 04 01 jogcím) növekszik, döntő fontosságú Törökország az emberi jogok védelmének, különösen a nők jogainak javítására irányuló erőfeszítéseinek támogatása, és javasolja, hogy különítsék el a megfelelő szinten finanszírozott, a nemek közötti egyenjogúság javítására és a nők jogainak védelmét célzó (különösen a tagállamok nőjogi szervezeteivel közösen végrehajtott) cselekvésekre és programokra fordítandó pénzeszközök bizonyos százalékát;

9.  megismétli, hogy – mint arra az Európai Tanács 2003. június 19–29-i thesszaloniki következtetéseiben és saját 2006. június 1-jei, a nők fegyveres konfliktusbeli helyzetéről és a konfliktus után lévő országok újjáépítési és demokratikus folyamataiban játszott szerepükről szóló állásfoglalásában[2] rámutatott –, a nőknek aktív szerepet kell játszani a béke megteremtésében és fenntartásában és a demokrácia biztosításában; úgy véli, hogy a fegyveres konfliktus és háború által sújtott országoknak és régióknak, például Afganisztánnak, Iraknak és Libanonnak nyújtott EU-segélyt konkrétan hozzá kellene kapcsolni e szerep elősegítéséhez és a nők társadalmi, gazdasági és politikai életbe való visszailleszkedéséhez és ezekben való részvételéhez; úgy véli, hogy, az afganisztáni, iraki és libanoni újjáépítés finanszírozására nyújtott támogatás teljes átláthatóságát ennek érdekében külön költségvetési sorok létrehozásával kell biztosítani;

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezete- III. szakasz - Bizottság
Eljárási szám	2006/2018(BUD)
Felelős bizottság	BUDG
Vélemény:   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	FEMM
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója:   A kijelölés dátuma:	Noora Kauppi 21.2.2006
A vélemény előadója:
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006		13.9.2006
Az elfogadás dátuma	13.9.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 1 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Edit Bauer, Edite Estrela, Věra Flasarová, Claire Gibault, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Anneli Jäätteenmäki, Piia-Noora Kauppi, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Urszula Krupa, Astrid Lulling, Siiri Oviir, Christa Prets, Marie-Line Reynaud, Raül Romeva i Rueda, Amalia Sartori, Eva-Britt Svensson, Britta Thomsen, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Iratxe García Pérez, Ana Maria Gomes, Zita Pleštinská, Karin Resetarits
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG ÁLTAL A MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYOK TERVEZETÉRŐL ÉS A JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOKRÓL HOZOTT HATÁROZATOK

FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS

748	01	Gazdasági és pénzügyek											Visszautasított

387	01 02 04	A gazdasági és monetáris unióról folytatott kommunikáció, beleértve az euróról szóló kommunikációt	5 000 000	5 000 000	7 000 000	5 800 000	7 000 000	5 800 000	-3 500 000	-5 000 000	3 500 000	800 000	Visszautasított

469	01 02 04	A gazdasági és monetáris unióról folytatott kommunikáció, beleértve az euróról szóló kommunikációt	5 000 000	5 000 000	7 000 000	5 800 000	7 000 000	5 800 000	-7 000 000	-5 800 000	0	0	Visszautasított

4656	01 02 04	A gazdasági és monetáris unióról folytatott kommunikáció, beleértve az euróról szóló kommunikációt	5 000 000	5 000 000	7 000 000	5 800 000	7 000 000	5 800 000	-7 000 000	-5 800 000	0	0	Visszautasított

749	01 04 04	Versenyképességi és innovációs keretprogram –– Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			142 100 000	53 000 000	142 100 000	53 000 000		13 250 000	142 100 000	66 250 000	Visszautasított
	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000		12 000 000	112 600 000	60 000 000
	09 03 01	Versenyképesség és innováció (CIP) – IKT szakpolitika támogató program			53 700 000	11 000 000	52 050 000	10 888 000		2 700 000	52 050 000	13 588 000
	09 03 02	eContent plus – Az európai digitális tartalom támogatása	27 290 000	30 090 000	44 600 000	24 000 000	43 230 000	23 756 000		6 000 000	43 230 000	29 756 000
	15 02 22	Egész életen át tartó tanulás programja			820 900 000	563 670 000	803 799 000	551 843 000		90 000 000	803 799 000	641 843 000
	06 02 06	Marco Polo II program			55 775 000	5 000 000	54 059 000	4 835 000		15 000 000	54 059 000	19 835 000
	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.		50 000 000	817 383 000	50 000 000
	06 03 04	A transzeurópai energiahálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			21 200 000	p.m.	21 200 000	p.m.		5 000 000	21 200 000	5 000 000
	02 04 01	Biztonság és űrkutatás			171 716 000	113 321 000	171 716 000	63 321 000		70 000 000	171 716 000	133 321 000
	08 02 01	Együttműködés — Egészségügy			688 163 000	65 000 000	688 163 000	65 000 000		20 000 000	688 163 000	85 000 000
	08 04 01	Együttműködés — Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák			390 363 000	5 000 000	390 363 000	5 000 000		20 000 000	390 363 000	25 000 000
	08 05 01	Együttműködés — Energia			121 023 000	25 000 000	121 023 000	25 000 000		10 000 000	121 023 000	35 000 000
	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000		20 000 000	118 156 000	21 440 000
Összesen									0	333 950 000

801	01 04 04	Competitiveness and Innovation Framework Programme — Entrepreneurship and Innovation Programme			142 100 000	53 000 000	142 100 000	53 000 000		13 250 000	142 100 000	66 250 000	Elfogadott

3550	01 04 04	Versenyképességi és innovációs keretprogram –– Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			142 100 000	53 000 000	142 100 000	53 000 000		60 680 000	142 100 000	113 680 000	Visszautasított

373	01 04 05	A vállalati program befejezése: a KKV-k pénzügyi környezetének javítása	91 500 000	90 000 000	p.m.	64 000 000	p.m.	64 000 000	91 500 000	26 000 000	91 500 000	90 000 000	Visszautasított

4768	01 04 05	A vállalati program befejezése: a KKV-k pénzügyi környezetének javítása	91 500 000	90 000 000	p.m.	64 000 000	p.m.	64 000 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	84 000 000	Visszautasított

750	02	Vállalkozáspolitika											Visszautasított

856	02 01 04 01	A belső piac működése és fejlődése, különösen az értesítés, a tanúsítás és az ágazati közelítés területén — Igazgatási kiadások	2 790 000	2 790 000	3 000 000	3 000 000	3 000 000	3 000 000	-300 000	-300 000	2 700 000	2 700 000	Elfogadott
	02 03 01	A belső piac működése és fejlődése, különösen az értesítés, a tanúsítás és az ágazati közelítés területén	20 310 000	20 710 000	15 785 000	16 479 000	15 785 000	16 479 000	300 000	300 000	16 085 000	16 779 000
Összesen									0	0

3501	02 01 04 04	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Igazgatási kiadások	p.m.	p.m.	10 600 000	10 600 000	10 600 000	10 600 000	-1 060 000	-1 060 000	9 540 000	9 540 000	Visszavont
			6 800 000	6 800 000
	01 04 04	Versenyképességi és innovációs keretprogram –– Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			142 100 000	53 000 000	142 100 000	53 000 000	591 386	556 238	142 691 386	53 556 238
	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000	468 614	503 762	113 068 614	48 503 762
Összesen									0	0

3502	02 01 04 05	Páneurópai szintű elektronikus e-kormányzati szolgáltatások az államigazgatások, vállalkozások és állampolgárok részére (IDABC program) — Igazgatási kiadások	720 000	720 000	800 000	800 000	800 000	800 000	-80 000	-80 000	720 000	720 000	Visszautasított
	02 02 04 01	Páneurópai szintű elektronikus e-kormányzati szolgáltatások az államigazgatások, vállalkozások és állampolgárok részére (IDABC program)	29 080 000	23 180 000	29 200 000	34 800 000	29 200 000	29 800 000	80 000	80 000	29 280 000	29 880 000
Összesen									0	0

846	02 01 04 05	Páneurópai szintű elektronikus e-kormányzati szolgáltatások az államigazgatások, vállalkozások és állampolgárok részére (IDABC program) — Igazgatási kiadások	720 000	720 000	800 000	800 000	800 000	800 000	-80 000	-80 000	720 000	720 000	Elfogadott
	02 02 04 01	Páneurópai szintű elektronikus e-kormányzati szolgáltatások az államigazgatások, vállalkozások és állampolgárok részére (IDABC program)	29 080 000	23 180 000	29 200 000	34 800 000	29 200 000	29 800 000	80 000	5 080 000	29 280 000	34 880 000
Összesen									0	5 000 000

478	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000		-24 000 000	112 600 000	24 000 000	Visszautasított
	01 04 05	A vállalati program befejezése: a KKV-k pénzügyi környezetének javítása	91 500 000	90 000 000	p.m.	64 000 000	p.m.	64 000 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	84 000 000
Összesen									20 000 000	-4 000 000

4769	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000		-24 000 000	112 600 000	24 000 000	Visszautasított

802	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000		12 000 000	112 600 000	60 000 000	Elfogadott

3551	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000		42 080 000	112 600 000	90 080 000	Visszautasított

197	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000			112 600 000	48 000 000	Visszautasított

521	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000			112 600 000	48 000 000	Visszautasított

313	02 02 01	Versenyképességi és innovációs keretprogram — Vállalkozói kezdeményezési és innovációs program			112 600 000	48 000 000	112 600 000	48 000 000			112 600 000	48 000 000	Visszautasított

581	02 02 03 04	Kísérleti projekt: „Erasmus – Ifjú vállalkozók”							3 000 000	3 000 000	3 000 000	3 000 000	Visszautasított

857	02 02 03 04	„Erasmus – Ifjú vállalkozók”							3 000 000	3 000 000	3 000 000	3 000 000	Elfogadott

388	02 02 03 04	Kísérleti projekt - a mikro-, kis- és középvállalkozások közötti együttműködés és társulás elősegítésére irányuló intézkedések							2 000 000	2 000 000	2 000 000	2 000 000	Elfogadott

165	02 02 04 01	Páneurópai szintű elektronikus e-kormányzati szolgáltatások az államigazgatások, vállalkozások és állampolgárok részére (IDABC program)	29 080 000	23 180 000	29 200 000	34 800 000	29 200 000	29 800 000		5 000 000	29 200 000	34 800 000	Visszautasított

3215	02 02 09	Kísérleti projekt: új ötletek a tudásháromszög (oktatás, kutatás és innováció) kapacitásának erősítésére					5 000 000	2 000 000	15 000 000	13 000 000	20 000 000	15 000 000	Visszautasított

803	02 02 09	Kísérleti projekt: új ötletek a tudásháromszög (oktatás, kutatás és innováció) kapacitásának erősítésére					5 000 000	2 000 000		1 000 000	5 000 000	3 000 000	Elfogadott

166	02 02 12	„Technológiatranszfer” kísérleti projekt							7 500 000	7 500 000	7 500 000	7 500 000	Visszautasított

804	02 02 12	„Technológiatranszfer” kísérleti projekt							2 000 000	2 000 000	2 000 000	2 000 000	Elfogadott

167	02 02 13	„Szellemi tulajdonjogok KKV-k számára” kísérleti projekt							7 500 000	7 500 000	7 500 000	7 500 000	Visszautasított

479	02 03 02 01	Európai Gyógyszerügynökség – Az 1. és 2. cím szerinti támogatás	11 300 000	11 300 000	12 200 000	12 200 000	11 704 400	11 704 400	-404 400	-404 400	11 300 000	11 300 000	Visszautasított
									404 400	404 400	404 400	404 400
	06 02 01 01	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	12 280 000	12 280 000	14 200 000	14 200 000	13 370 600	13 370 600	-1 090 600	-1 090 600	12 280 000	12 280 000
									1 090 600	1 090 600	1 090 600	1 090 600
	06 02 02 01	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	16 300 000	16 300 000	18 500 000	18 500 000	17 540 000	17 540 000	-1 240 000	-1 240 000	16 300 000	16 300 000
									1 240 000	1 240 000	1 240 000	1 240 000
	06 02 08 01	Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	10 998 000	10 998 000	12 400 000	12 400 000	11 350 000	11 350 000	-352 000	-352 000	10 998 000	10 998 000
			57 000	57 000					352 000	352 000	352 000	352 000
	07 03 09 01	Támogatás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számára — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	16 650 000	16 650 000	17 750 000	17 750 000	16 944 000	16 944 000	-294 000	-294 000	16 650 000	16 650 000
									294 000	294 000	294 000	294 000
	09 02 03 01	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	4 950 000	4 950 000	5 200 000	5 200 000	4 641 000	4 641 000	309 000	309 000	4 950 000	4 950 000
									309 000	309 000	309 000	309 000
	15 02 25 01	Európai Szakképzés-fejlesztési Központ — Az 1. és 2. címre szóló támogatások	10 962 000	10 962 000	11 780 000	11 780 000	11 549 000	11 549 000	-587 000	-587 000	10 962 000	10 962 000
									587 000	587 000	587 000	587 000
	17 04 08 01	Élelmiszer-biztonsági Hatóság – Az 1. és 2. címre szóló támogatások	31 982 000	31 982 000	36 512 000	36 512 000	32 417 200	32 417 200	-435 200	-435 200	31 982 000	31 982 000
									435 200	435 200	435 200	435 200
	18 04 05 01	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége — Az 1. és 2. címre szóló támogatások	4 500 000	4 500 000	5 536 000	5 536 000	3 655 800	3 655 800	844 200	844 200	4 500 000	4 500 000
									844 200	844 200	844 200	844 200
	18 05 05 01	Európai Rendőrakadémia — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	1 940 000	1 940 000	3 125 000	3 125 000	2 817 000	2 817 000	-877 000	-877 000	1 940 000	1 940 000
			260 000	260 000					877 000	877 000	877 000	877 000
	18 06 04 01	Eurojust – Az 1. és 2. címre szóló támogatás	11 716 000	11 716 000	13 589 000	13 589 000	12 333 000	12 333 000	-617 000	-617 000	11 716 000	11 716 000
									617 000	617 000	617 000	617 000
	18 07 01 01	A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	7 903 000	7 903 000	8 931 000	8 931 000	8 310 000	8 310 000	-407 000	-407 000	7 903 000	7 903 000
									407 000	407 000	407 000	407 000
Összesen									2 306 400	2 306 400

4782	02 03 02 01	Európai Gyógyszerügynökség – Az 1. és 2. cím szerinti támogatás	11 300 000	11 300 000	12 200 000	12 200 000	11 704 400	11 704 400	-404 400	-404 400	11 300 000	11 300 000	Visszautasított
									404 400	404 400	404 400	404 400
	06 02 01 01	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	12 280 000	12 280 000	14 200 000	14 200 000	13 370 600	13 370 600	-1 090 600	-1 090 600	12 280 000	12 280 000
									1 090 600	1 090 600	1 090 600	1 090 600
	06 02 02 01	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	16 300 000	16 300 000	18 500 000	18 500 000	17 540 000	17 540 000	-1 240 000	-1 240 000	16 300 000	16 300 000
									1 240 000	1 240 000	1 240 000	1 240 000
	06 02 08 01	Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	10 998 000	10 998 000	12 400 000	12 400 000	11 350 000	11 350 000	-352 000	-352 000	10 998 000	10 998 000
			57 000	57 000					352 000	352 000	352 000	352 000
	07 03 09 01	Támogatás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számára — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	16 650 000	16 650 000	17 750 000	17 750 000	16 944 000	16 944 000	-294 000	-294 000	16 650 000	16 650 000
									294 000	294 000	294 000	294 000
	09 02 03 01	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	4 950 000	4 950 000	5 200 000	5 200 000	4 641 000	4 641 000	309 000	309 000	4 950 000	4 950 000
									309 000	309 000	309 000	309 000
	15 02 25 01	Európai Szakképzés-fejlesztési Központ — Az 1. és 2. címre szóló támogatások	10 962 000	10 962 000	11 780 000	11 780 000	11 549 000	11 549 000	-587 000	-587 000	10 962 000	10 962 000
									587 000	587 000	587 000	587 000
	17 04 08 01	Élelmiszer-biztonsági Hatóság – Az 1. és 2. címre szóló támogatások	31 982 000	31 982 000	36 512 000	36 512 000	32 417 200	32 417 200	-435 200	-435 200	31 982 000	31 982 000
									435 200	435 200	435 200	435 200
	18 04 05 01	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége — Az 1. és 2. címre szóló támogatások	4 500 000	4 500 000	5 536 000	5 536 000	3 655 800	3 655 800	844 200	844 200	4 500 000	4 500 000
									844 200	844 200	844 200	844 200
	18 05 05 01	Európai Rendőrakadémia — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	1 940 000	1 940 000	3 125 000	3 125 000	2 817 000	2 817 000	-877 000	-877 000	1 940 000	1 940 000
			260 000	260 000					877 000	877 000	877 000	877 000
	18 06 04 01	Eurojust – Az 1. és 2. címre szóló támogatás	11 716 000	11 716 000	13 589 000	13 589 000	12 333 000	12 333 000	-617 000	-617 000	11 716 000	11 716 000
									617 000	617 000	617 000	617 000
	18 07 01 01	A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	7 903 000	7 903 000	8 931 000	8 931 000	8 310 000	8 310 000	-407 000	-407 000	7 903 000	7 903 000
									407 000	407 000	407 000	407 000
Összesen									2 306 400	2 306 400

805	02 03 02 01	Európai Gyógyszerügynökség – Az 1. és 2. cím szerinti támogatás	11 300 000	11 300 000	12 200 000	12 200 000	11 704 400	11 704 400	-178 400	-178 400	11 526 000	11 526 000	Elfogadott
									1 274 000	1 274 000	1 274 000	1 274 000
	02 03 02 02	Európai Gyógyszerügynökség – A 3. címre szóló támogatás	18 700 000	18 700 000	19 800 000	19 800 000	18 995 600	18 995 600	78 400	78 400	19 074 000	19 074 000
									3 126 000	3 126 000	3 126 000	3 126 000
	02 03 02 03	Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez	4 000 000	4 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	1 000 000	1 000 000	6 000 000	6 000 000
Összesen									5 300 000	5 300 000

3030	02 03 02 01	Európai Gyógyszerügynökség – Az 1. és 2. cím szerinti támogatás	11 300 000	11 300 000	12 200 000	12 200 000	11 704 400	11 704 400	-178 400	-178 400	11 526 000	11 526 000	Visszautasított
									1 274 000	1 274 000	1 274 000	1 274 000
	02 03 02 02	Európai Gyógyszerügynökség – A 3. címre szóló támogatás	18 700 000	18 700 000	19 800 000	19 800 000	18 995 600	18 995 600	78 400	78 400	19 074 000	19 074 000
									3 126 000	3 126 000	3 126 000	3 126 000
	02 03 02 03	Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez	4 000 000	4 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	1 000 000	1 000 000	6 000 000	6 000 000
Összesen									5 300 000	5 300 000

314	02 03 02 01	Európai Gyógyszerügynökség – Az 1. és 2. cím szerinti támogatás	11 300 000	11 300 000	12 200 000	12 200 000	11 704 400	11 704 400	1 095 600	1 095 600	12 800 000	12 800 000	Visszautasított

168	02 03 02 01	Európai Gyógyszerügynökség – Az 1. és 2. cím szerinti támogatás	11 300 000	11 300 000	12 200 000	12 200 000	11 704 400	11 704 400	495 600	495 600	12 200 000	12 200 000	Visszautasított

315	02 03 02 02	Európai Gyógyszerügynökség – A 3. címre szóló támogatás	18 700 000	18 700 000	19 800 000	19 800 000	18 995 600	18 995 600	3 204 400	3 204 400	22 200 000	22 200 000	Visszautasított

169	02 03 02 02	Európai Gyógyszerügynökség – A 3. címre szóló támogatás	18 700 000	18 700 000	19 800 000	19 800 000	18 995 600	18 995 600	804 400	804 400	19 800 000	19 800 000	Visszautasított

316	02 03 02 03	Külön hozzájárulás a ritka betegségek gyógyszerkészítményeihez	4 000 000	4 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	1 000 000	1 000 000	6 000 000	6 000 000	Visszautasított

751	02 03 03 01	Vegyi anyagok jogi szabályozása és a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség — Az 1. és 2. cím szerinti támogatás			p.m.	p.m.	p.m.	p.m.			p.m.	p.m.	Visszautasított
					11 682 000	11 682 000	11 682 000	11 682 000			11 682 000	11 682 000
	02 03 03 02	Vegyi anyagok jogi szabályozása és a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség — A 3. cím szerinti támogatás			p.m.	p.m.	p.m.	p.m.			p.m.	p.m.
					3 612 000	3 612 000	3 612 000	3 612 000			3 612 000	3 612 000
	04 04 02 01	Nemek Európai Intézete – Támogatás az 1. és 2. cím alapján			2 310 000	2 310 000	2 310 000	2 310 000	-2 310 000	-2 310 000
									2 310 000	2 310 000	2 310 000	2 310 000
	04 04 02 02	Nemek Európai Intézete – Támogatás a 3. cím alapján			2 190 000	2 190 000	2 190 000	2 190 000	-2 190 000	-2 190 000
									2 190 000	2 190 000	2 190 000	2 190 000
	18 04 05 01	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége — Az 1. és 2. címre szóló támogatások	4 500 000	4 500 000	5 536 000	5 536 000	3 655 800	3 655 800	-3 655 800	-3 655 800
									3 655 800	3 655 800	3 655 800	3 655 800
	18 04 05 02	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége — A 3. címre szóló támogatások	4 300 000	4 300 000	8 464 000	8 464 000	5 584 200	5 584 200	-5 584 200	-5 584 200
									5 584 200	5 584 200	5 584 200	5 584 200
Összesen									0	0

858	02 03 03 01	Vegyi anyagok jogi szabályozása és a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség — Az 1. és 2. cím szerinti támogatás			p.m.	p.m.	p.m.	p.m.			p.m.	p.m.	Elfogadott
					11 682 000	11 682 000	11 682 000	11 682 000	-11 682 000	-11 682 000
	02 03 03 02	Vegyi anyagok jogi szabályozása és a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökség — A 3. cím szerinti támogatás			p.m.	p.m.	p.m.	p.m.			p.m.	p.m.
					3 612 000	3 612 000	3 612 000	3 612 000	-3 612 000	-3 612 000
Összesen									-15 294 000	-15 294 000

3831	02 03 04	A jogszabályok egységesítése és közelítése	19 039 000	18 629 000	17 500 000	19 748 000	17 500 000	19 748 000	-5 250 000	-5 924 400	12 250 000	13 823 600	Visszavont
									5 250 000	5 924 400	5 250 000	5 924 400

170	02 04 01	Biztonság és űrkutatás			171 716 000	113 321 000	171 716 000	63 321 000		-38 321 000	171 716 000	25 000 000	Visszautasított

374	02 04 01	Biztonság és űrkutatás			171 716 000	113 321 000	171 716 000	63 321 000		50 000 000	171 716 000	113 321 000	Visszautasított

806	02 04 01	Security and space research			171 716 000	113 321 000	171 716 000	63 321 000		74 051 000	171 716 000	137 372 000	Elfogadott

3552	02 04 01	Biztonság és űrkutatás			171 716 000	113 321 000	171 716 000	63 321 000		74 051 800	171 716 000	137 372 800	Visszavont

389	02 04 01	Biztonság és űrkutatás			171 716 000	113 321 000	171 716 000	63 321 000	-30 000 000	-20 000 000	141 716 000	43 321 000	Visszautasított
										43 321 000		43 321 000

4601	02 04 02	Előkészítő intézkedések az európai biztonsági kutatás fejlesztéséhez	15 000 000	19 000 000	p.m.	6 000 000	p.m.	6 000 000			p.m.	6 000 000	Visszautasított

753	04	FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK											Visszautasított

3715	04 01 04 10	Előrehaladás – Igazgatási kiadások	3 600 000	3 600 000	5 000 000	5 000 000	4 000 000	4 000 000	-400 000	-400 000	3 600 000	3 600 000	Visszavont
	04 04 01 01	Foglalkoztatás			17 000 000	6 800 000	17 000 000	6 800 000	87 291	91 275	17 087 291	6 891 275
	04 04 01 02	Szociális védelem és integráció			22 900 000	8 500 000	22 900 000	8 500 000	117 587	114 094	23 017 587	8 614 094
	04 04 01 03	Munkakörülmények			10 100 000	3 750 000	10 100 000	3 750 000	51 861	50 336	10 151 861	3 800 336
	04 04 01 04	Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség			19 550 000	7 500 000	19 550 000	7 500 000	100 385	100 671	19 650 385	7 600 671
	04 04 01 05	A nemek közötti egyenlőség			7 200 000	2 750 000	7 200 000	2 750 000	36 970	36 913	7 236 970	2 786 913
	04 04 01 06	A végrehajtáshoz nyújtott támogatás			1 150 000	500 000	1 150 000	500 000	5 905	6 711	1 155 905	506 711
Összesen									-1	0

286	04 01 04 10	Előrehaladás – Igazgatási kiadások	3 600 000	3 600 000	5 000 000	5 000 000	4 000 000	4 000 000	1 000 000	1 000 000	5 000 000	5 000 000	Elfogadott

4608	04 02 03	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 1. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	9 663 855	p.m.	10 000 000	p.m.	1 082 000		8 918 000	p.m.	10 000 000	Visszautasított

4690	04 02 03	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 1. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	9 663 855	p.m.	10 000 000	p.m.	1 082 000		8 918 000	p.m.	10 000 000	Visszautasított

287	04 02 03	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 1. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	9 663 855	p.m.	10 000 000	p.m.	1 082 000		8 918 000	p.m.	10 000 000	Elfogadott

390	04 02 03	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 1. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	9 663 855	p.m.	10 000 000	p.m.	1 082 000		8 918 000	p.m.	10 000 000	Visszautasított

391	04 02 04	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2. célkitűzés (2000–2006)	365 115 509	361 270 357	p.m.	317 214 086	p.m.	302 214 086		15 000 000	p.m.	317 214 086	Visszautasított

288	04 02 04	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2. célkitűzés (2000–2006)	365 115 509	361 270 357	p.m.	317 214 086	p.m.	302 214 086		15 000 000	p.m.	317 214 086	Elfogadott

392	04 02 05	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	9 057 882	p.m.	9 000 000	p.m.	975 000		8 025 000	p.m.	9 000 000	Visszautasított

289	04 02 05	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	9 057 882	p.m.	9 000 000	p.m.	975 000		8 025 000	p.m.	9 000 000	Elfogadott

393	04 02 06	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 3. célkitűzés (2000–2006)	3 988 828 533	3 628 877 052	p.m.	3 676 061 004	p.m.	3 456 061 004		220 000 000	p.m.	3 676 061 004	Visszautasított

290	04 02 06	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 3. célkitűzés (2000–2006)	3 988 828 533	3 628 877 052	p.m.	3 676 061 004	p.m.	3 456 061 004		220 000 000	p.m.	3 676 061 004	Elfogadott

394	04 02 07	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 3. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	6 003 636	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Visszautasított

291	04 02 07	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 3. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	6 003 636	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Elfogadott

4609	04 02 08	A 2000–2006 közötti EQUAL program befejezése	650 864 425	429 746 539	p.m.	606 350 733	p.m.	596 350 733		10 000 000	p.m.	606 350 733	Visszautasított

395	04 02 08	A 2000–2006 közötti EQUAL program befejezése	650 864 425	429 746 539	p.m.	606 350 733	p.m.	596 350 733		10 000 000	p.m.	606 350 733	Visszautasított

292	04 02 08	A 2000–2006 közötti EQUAL program befejezése	650 864 425	429 746 539	p.m.	606 350 733	p.m.	596 350 733		10 000 000	p.m.	606 350 733	Elfogadott

29	04 02 08	A 2000–2006 közötti EQUAL program befejezése	650 864 425	429 746 539	p.m.	606 350 733	p.m.	596 350 733		10 000 000	p.m.	606 350 733	Visszautasított

4610	04 02 09	A korábbi (2000 előtti) közösségi kezdeményezési programok befejezése	p.m.	6 430 377	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Visszautasított

396	04 02 09	A korábbi (2000 előtti) közösségi kezdeményezési programok befejezése	p.m.	6 430 377	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Visszautasított

293	04 02 09	A korábbi (2000 előtti) közösségi kezdeményezési programok befejezése	p.m.	6 430 377	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Elfogadott

30	04 02 09	A korábbi (2000 előtti) közösségi kezdeményezési programok befejezése	p.m.	6 430 377	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Visszautasított

4611	04 02 10	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000–2006 közötti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	22 312 556	25 000 000	p.m.	25 000 000	p.m.	20 000 000		5 000 000	p.m.	25 000 000	Visszautasított

397	04 02 10	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000–2006 közötti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	22 312 556	25 000 000	p.m.	25 000 000	p.m.	20 000 000		5 000 000	p.m.	25 000 000	Visszautasított

294	04 02 10	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000–2006 közötti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	22 312 556	25 000 000	p.m.	25 000 000	p.m.	20 000 000		5 000 000	p.m.	25 000 000	Elfogadott

31	04 02 10	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000–2006 közötti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	22 312 556	25 000 000	p.m.	25 000 000	p.m.	20 000 000		5 000 000	p.m.	25 000 000	Visszautasított

4612	04 02 11	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000 előtti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	p.m.	119 081	p.m.	1 000 000	p.m.	108 000		892 000	p.m.	1 000 000	Visszautasított

398	04 02 11	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000 előtti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	p.m.	119 081	p.m.	1 000 000	p.m.	108 000		892 000	p.m.	1 000 000	Visszautasított

295	04 02 11	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000 előtti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	p.m.	119 081	p.m.	1 000 000	p.m.	108 000		892 000	p.m.	1 000 000	Elfogadott

32	04 02 11	Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 2000 előtti technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések	p.m.	119 081	p.m.	1 000 000	p.m.	108 000		892 000	p.m.	1 000 000	Visszautasított

807	04 02 17	European Social Fund (ESF) — Convergence			7 416 571 011	1 092 393 287	7 416 571 011	1 092 393 287	226 000	350 000 000	7 416 797 011	1 442 393 287	Elfogadott

399	04 02 17	Európai Szociális Alap (ESZA) – Konvergencia			7 416 571 011	1 092 393 287	7 416 571 011	1 092 393 287	226 000	226 000	7 416 797 011	1 092 619 287	Visszautasított

3574	04 02 17	Európai Szociális Alap (ESZA) – Konvergencia			7 416 571 011	1 092 393 287	7 416 571 011	1 092 393 287		717 943 904	7 416 571 011	1 810 337 191	Visszautasított

400	04 02 17	Európai Szociális Alap (ESZA) – Konvergencia			7 416 571 011	1 092 393 287	7 416 571 011	1 092 393 287			7 416 571 011	1 092 393 287	Visszautasított

3575	04 02 19	Európai Szociális Alap (ESZA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás			3 648 156 721	461 831 532	3 648 156 721	461 831 532		303 525 422	3 648 156 721	765 356 954	Visszautasított

3814	04 02 19	Európai Szociális Alap (ESZA) – Regionális versenyképesség és foglalkoztatás			3 648 156 721	461 831 532	3 648 156 721	461 831 532	-1 094 447 016	-138 549 459	2 553 709 705	323 282 073	Visszavont
									1 094 447 016	138 549 459	1 094 447 016	138 549 459

808	04 02 19	European Social Fund (ESF) — Regional competitiveness and employment			3 648 156 721	461 831 532	3 648 156 721	461 831 532		200 000 000	3 648 156 721	661 831 532	Elfogadott

401	04 03 02	Szakszervezeti képviselőkkel folytatott előzetes konzultációs ülések költsége	300 000	300 000	350 000	350 000	350 000	350 000	50 000	50 000	400 000	400 000	Visszautasított

296	04 03 03 02	Tájékoztató és képzési intézkedések a munkavállalói szervezetek számára	15 117 170	13 731 570	15 800 000	14 350 000	15 800 000	14 350 000	600 000	600 000	16 400 000	14 950 000	Visszautasított

297	04 03 04	EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat)	16 000 000	14 400 000	17 050 000	14 800 000	17 050 000	14 800 000	2 000 000	2 000 000	19 050 000	16 800 000	Elfogadott

480	04 03 05	A munkavállalók szabad mozgása és a szociális biztonsági rendszerek és a migráns munkavállalók, többek között a harmadik országokból származó migráns munkavállalókra vonatkozó intézkedések összehangolása	2 592 000	2 192 000	3 050 000	2 550 000	3 050 000	2 550 000	1 000 000	1 000 000	4 050 000	3 550 000	Elfogadott

4758	04 03 05	A munkavállalók szabad mozgása és a szociális biztonsági rendszerek és a migráns munkavállalók, többek között a harmadik országokból származó migráns munkavállalókra vonatkozó intézkedések összehangolása	2 592 000	2 192 000	3 050 000	2 550 000	3 050 000	2 550 000	1 000 000	1 000 000	4 050 000	3 550 000	Visszautasított

481	04 03 06	A tevékeny időskor és az idősek mobilitásának elősegítését célzó ENEA előkészítő intézkedés	1 500 000	750 000	—	1 500 000	—	1 500 000	3 000 000		3 000 000	1 500 000	Visszautasított

859	04 03 06	A tevékeny időskor és az idősek mobilitásának elősegítését célzó ENEA előkészítő intézkedés	1 500 000	750 000	—	1 500 000	—	1 500 000	3 000 000		3 000 000	1 500 000	Elfogadott

402	04 03 07	Elemzések és tanulmányok a szociális helyzetről, a demográfiáról és a családról	3 220 000	2 720 000	3 600 000	3 000 000	3 600 000	3 000 000		600 000	3 600 000	3 600 000	Visszautasított

254	04 04	Foglalkoztatás és társadalmi szolidaritás											Elfogadott

1032	04 04 01 01	Employment			17 000 000	6 800 000	17 000 000	6 800 000		3 200 000	17 000 000	10 000 000	Elfogadott

590	04 04 01 01	Foglalkoztatás			17 000 000	6 800 000	17 000 000	6 800 000	3 000 000	3 200 000	20 000 000	10 000 000	Visszautasított

4787	04 04 01 01	Foglalkoztatás			17 000 000	6 800 000	17 000 000	6 800 000	3 000 000	3 200 000	20 000 000	10 000 000	Visszautasított

298	04 04 01 01	Foglalkoztatás			17 000 000	6 800 000	17 000 000	6 800 000		3 200 000	17 000 000	10 000 000	Visszautasított

403	04 04 01 01	Foglalkoztatás			17 000 000	6 800 000	17 000 000	6 800 000		6 800 000	17 000 000	13 600 000	Visszautasított

1033	04 04 01 02	Social protection and inclusion			22 900 000	8 500 000	22 900 000	8 500 000		3 500 000	22 900 000	12 000 000	Elfogadott

591	04 04 01 02	Szociális védelem és integráció			22 900 000	8 500 000	22 900 000	8 500 000	2 100 000	1 500 000	25 000 000	10 000 000	Visszautasított

4788	04 04 01 02	Szociális védelem és integráció			22 900 000	8 500 000	22 900 000	8 500 000	2 100 000	1 500 000	25 000 000	10 000 000	Visszautasított

299	04 04 01 02	Szociális védelem és integráció			22 900 000	8 500 000	22 900 000	8 500 000		3 500 000	22 900 000	12 000 000	Visszautasított

1034	04 04 01 03	Working conditions			10 100 000	3 750 000	10 100 000	3 750 000		3 500 000	10 100 000	7 250 000	Elfogadott

592	04 04 01 03	Munkakörülmények			10 100 000	3 750 000	10 100 000	3 750 000	1 900 000	1 250 000	12 000 000	5 000 000	Visszautasított

4789	04 04 01 03	Munkakörülmények			10 100 000	3 750 000	10 100 000	3 750 000	1 900 000	1 250 000	12 000 000	5 000 000	Visszautasított

300	04 04 01 03	Munkakörülmények			10 100 000	3 750 000	10 100 000	3 750 000		2 000 000	10 100 000	5 750 000	Visszautasított

4673	04 04 01 04	Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség			19 550 000	7 500 000	19 550 000	7 500 000	2 450 000	2 500 000	22 000 000	10 000 000	Visszautasított

593	04 04 01 04	Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség			19 550 000	7 500 000	19 550 000	7 500 000	2 450 000	2 500 000	22 000 000	10 000 000	Visszautasított

404	04 04 01 04	Hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség			19 550 000	7 500 000	19 550 000	7 500 000		8 140 000	19 550 000	15 640 000	Elfogadott

1035	04 04 01 05	Gender equality			7 200 000	2 750 000	7 200 000	2 750 000		2 250 000	7 200 000	5 000 000	Elfogadott

594	04 04 01 05	A nemek közötti egyenlőség			7 200 000	2 750 000	7 200 000	2 750 000	2 800 000	2 250 000	10 000 000	5 000 000	Visszautasított

4671	04 04 01 05	A nemek közötti egyenlőség			7 200 000	2 750 000	7 200 000	2 750 000	2 800 000	2 250 000	10 000 000	5 000 000	Visszautasított

301	04 04 01 05	A nemek közötti egyenlőség			7 200 000	2 750 000	7 200 000	2 750 000		2 000 000	7 200 000	4 750 000	Visszautasított

302	04 04 01 06	A végrehajtáshoz nyújtott támogatás			1 150 000	500 000	1 150 000	500 000			1 150 000	500 000	Elfogadott

405	04 04 01 07	Kísérleti projekt a foglalkoztatási bizonytalanság elleni intézkedések támogatására							2 000 000	2 000 000	2 000 000	2 000 000	Visszautasított

860	04 04 02 01	Nemek Európai Intézete – Támogatás az 1. és 2. cím alapján			2 310 000	2 310 000	2 310 000	2 310 000	-2 310 000	-2 310 000	p.m.	p.m.	Elfogadott
	04 04 02 02	Nemek Európai Intézete – Támogatás a 3. cím alapján			2 190 000	2 190 000	2 190 000	2 190 000	-2 190 000	-2 190 000	p.m.	p.m.
Összesen									-4 500 000	-4 500 000

809	04 04 03 01	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	11 900 000	11 900 000	12 150 000	12 150 000	11 900 000	11 900 000	238 000	238 000	12 138 000	12 138 000	Elfogadott
									12 000	12 000	12 000	12 000
	04 04 03 02	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — A 3. címre szóló támogatás	7 100 000	7 100 000	7 450 000	7 450 000	7 100 000	7 100 000	142 000	142 000	7 242 000	7 242 000
									208 000	208 000	208 000	208 000
Összesen									600 000	600 000

3033	04 04 03 01	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	11 900 000	11 900 000	12 150 000	12 150 000	11 900 000	11 900 000	238 000	238 000	12 138 000	12 138 000	Visszautasított
									12 000	12 000	12 000	12 000
	04 04 03 02	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — A 3. címre szóló támogatás	7 100 000	7 100 000	7 450 000	7 450 000	7 100 000	7 100 000	142 000	142 000	7 242 000	7 242 000
									208 000	208 000	208 000	208 000
Összesen									600 000	600 000

406	04 04 03 01	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	11 900 000	11 900 000	12 150 000	12 150 000	11 900 000	11 900 000	600 000	600 000	12 500 000	12 500 000	Visszautasított

303	04 04 03 01	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	11 900 000	11 900 000	12 150 000	12 150 000	11 900 000	11 900 000	250 000	250 000	12 150 000	12 150 000	Visszautasított

304	04 04 03 02	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — A 3. címre szóló támogatás	7 100 000	7 100 000	7 450 000	7 450 000	7 100 000	7 100 000	350 000	350 000	7 450 000	7 450 000	Visszautasított

407	04 04 03 02	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért — A 3. címre szóló támogatás	7 100 000	7 100 000	7 450 000	7 450 000	7 100 000	7 100 000	350 000	350 000	7 450 000	7 450 000	Visszautasított

861	04 04 04 02	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség –– Támogatás az 1. és 2. cím alapján	5 900 000	5 900 000	6 300 000	6 300 000	5 900 000	5 900 000	118 000	118 000	6 018 000	6 018 000	Elfogadott
									282 000	282 000	282 000	282 000
	04 04 04 03	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség –– Támogatás a 3. cím alapján	7 300 000	7 300 000	7 700 000	7 700 000	7 300 000	7 300 000	146 000	146 000	7 446 000	7 446 000
									254 000	254 000	254 000	254 000
Összesen									800 000	800 000

408	04 04 04 02	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség –– Támogatás az 1. és 2. cím alapján	5 900 000	5 900 000	6 300 000	6 300 000	5 900 000	5 900 000	400 000	400 000	6 300 000	6 300 000	Visszautasított

305	04 04 04 02	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség –– Támogatás az 1. és 2. cím alapján	5 900 000	5 900 000	6 300 000	6 300 000	5 900 000	5 900 000	400 000	400 000	6 300 000	6 300 000	Visszautasított

409	04 04 04 03	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség –– Támogatás a 3. cím alapján	7 300 000	7 300 000	7 700 000	7 700 000	7 300 000	7 300 000	400 000	400 000	7 700 000	7 700 000	Visszautasított

306	04 04 04 03	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség –– Támogatás a 3. cím alapján	7 300 000	7 300 000	7 700 000	7 700 000	7 300 000	7 300 000	400 000	400 000	7 700 000	7 700 000	Visszautasított

410	04 04 05	A fogyatékkal élőkkel kapcsolatos intézkedések figyelembevételét célzó kísérleti projekt: a fogyatékkal élők európai évéhez kapcsolódó és azt folytató kezdeményezés	p.m.	1 500 000	p.m.	2 000 000	p.m.	2 000 000		1 000 000	p.m.	3 000 000	Visszautasított

411	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	380 000	380 000	1 000 000	1 000 000	Visszautasított

4670	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	60 000	60 000	680 000	680 000	Visszautasított

522	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	60 000	60 000	680 000	680 000	Visszautasított

307	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	60 000	60 000	680 000	680 000	Visszautasított

482	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000			620 000	620 000	Visszautasított

4756	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000			620 000	620 000	Visszautasított

4746	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	-620 000	-620 000	0	0	Visszautasított
									620 000	620 000	620 000	620 000

483	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	-620 000	-620 000	0	0	Visszautasított
									620 000	620 000	620 000	620 000

810	04 04 09	Támogatás az Európai Szociális Nem Kormányközi Szervezetek Platformjának működési költségeihez	680 000	680 000	620 000	620 000	620 000	620 000	-620 000	-620 000	0	0	Elfogadott
									620 000	620 000	620 000	620 000

308

04 05 01

A globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap (EGF)

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Visszautasított

500 000 000

500 000 000

4633	05	MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS											Visszautasított

755	06	ENERGIAÜGY ÉS KÖZLEKEDÉS											Visszautasított

3503	06 01 04 04	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása — Igazgatási kiadások	3 600 000	3 600 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	5 000 000	-500 000	-500 000	4 500 000	4 500 000	Visszavont
	06 03 01	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatásának befejezése	692 085 000	670 000 000	p.m.	348 000 000	p.m.	318 000 000		500 000	p.m.	318 500 000
	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.	500 000		817 883 000	p.m.
Összesen									0	0

3504	06 01 04 05	A transzeurópai energetikai hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása – Igazgatási kiadások	500 000	500 000	800 000	800 000	800 000	800 000	-80 000	-80 000	720 000	720 000	Visszavont
	06 03 02	A transzeurópai energiahálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatásának befejezése	21 550 000	20 000 000	p.m.	13 500 000	p.m.	13 500 000		80 000	p.m.	13 580 000
	06 03 04	A transzeurópai energiahálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			21 200 000	p.m.	21 200 000	p.m.	80 000		21 280 000	p.m.
Összesen									0	0

3505	06 01 04 10	Az «Intelligens energia — Európa» program (2003–2006) lezárása — Igazgatási kiadások			840 000	840 000	840 000	840 000	-84 000	-84 000	756 000	756 000	Visszavont
	06 04 06	Innovációs és versenyképességi keretprogram – «Intelligens energia — Európa» program			58 883 000	6 900 000	58 883 000	6 900 000	84 000	84 000	58 967 000	6 984 000
Összesen									0	0

3701	06 01 04 30	Az intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal	5 064 000	5 064 000	5 277 000	5 277 000	5 277 000	5 277 000	-527 700	-527 700	4 749 300	4 749 300	Visszavont
	06 04 06	Innovációs és versenyképességi keretprogram – «Intelligens energia — Európa» program			58 883 000	6 900 000	58 883 000	6 900 000	527 700	527 700	59 410 700	7 427 700
Összesen									0	0

3702	06 01 04 31	Transzeurópai közlekedési hálózatok — Végrehajtó hivatal	6 715 000	6 715 000	8 617 000	8 617 000	8 617 000	8 617 000	-861 700	-861 700	7 755 300	7 755 300	Visszavont
	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.	861 700	861 700	818 244 700	861 700
Összesen									0	0

863	06 02 01 01	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	12 280 000	12 280 000	14 200 000	14 200 000	13 370 600	13 370 600	-845 000	-845 000	12 525 600	12 525 600	Elfogadott
									1 674 400	1 674 400	1 674 400	1 674 400
	06 02 01 02	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás a 3. cím értelmében	9 720 000	9 720 000	10 330 000	10 330 000	9 729 400	9 729 400	185 000	185 000	9 914 400	9 914 400
									415 600	415 600	415 600	415 600
Összesen									1 430 000	1 430 000

3216	06 02 01 01	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	12 280 000	12 280 000	14 200 000	14 200 000	13 370 600	13 370 600	-1 090 600	-1 090 600	12 280 000	12 280 000	Visszavont
	06 02 01 02	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás a 3. cím értelmében	9 720 000	9 720 000	10 330 000	10 330 000	9 729 400	9 729 400	-9 400	-9 400	9 720 000	9 720 000
Összesen									-1 100 000	-1 100 000

198	06 02 01 01	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	12 280 000	12 280 000	14 200 000	14 200 000	13 370 600	13 370 600	829 400	829 400	14 200 000	14 200 000	Visszautasított

199	06 02 01 02	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség — Támogatás a 3. cím értelmében	9 720 000	9 720 000	10 330 000	10 330 000	9 729 400	9 729 400	600 600	600 600	10 330 000	10 330 000	Visszautasított

864	06 02 02 01	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	16 300 000	16 300 000	18 500 000	18 500 000	17 540 000	17 540 000	-914 000	-914 000	16 626 000	16 626 000	Elfogadott
									1 874 000	1 874 000	1 874 000	1 874 000
	06 02 02 02	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség – Támogatás a 3. cím értelmében	4 530 000	4 530 000	4 600 000	4 600 000	4 360 000	4 360 000			4 360 000	4 360 000
									240 000	240 000	240 000	240 000
	06 02 02 03	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Szennyezés elleni intézkedések	23 800 000	23 800 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	5 000 000	5 000 000	25 000 000	25 000 000
Összesen									6 200 000	6 200 000

200	06 02 02 01	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	16 300 000	16 300 000	18 500 000	18 500 000	17 540 000	17 540 000	960 000	960 000	18 500 000	18 500 000	Visszautasított

201	06 02 02 02	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség – Támogatás a 3. cím értelmében	4 530 000	4 530 000	4 600 000	4 600 000	4 360 000	4 360 000	240 000	240 000	4 600 000	4 600 000	Visszautasított

202	06 02 02 03	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Szennyezés elleni intézkedések	23 800 000	23 800 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	5 000 000	5 000 000	25 000 000	25 000 000	Visszautasított

4674	06 02 02 03	Európai Tengerhajózási Biztonsági Ügynökség — Szennyezés elleni intézkedések	23 800 000	23 800 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	20 000 000	3 800 000	3 800 000	23 800 000	23 800 000	Visszautasított

4622	06 02 03	Közlekedésbiztonság	18 080 000	17 080 000	10 000 000	14 500 000	9 692 000	14 022 000	308 000	478 000	10 000 000	14 500 000	Visszautasított

203	06 02 03	Közlekedésbiztonság	18 080 000	17 080 000	10 000 000	14 500 000	9 692 000	14 022 000	308 000	478 000	10 000 000	14 500 000	Elfogadott

204	06 02 04 01	Belső piac és a közlekedési rendszerek optimalizálása	9 000 000	7 400 000	6 500 000	7 500 000	6 300 000	7 253 000	200 000	247 000	6 500 000	7 500 000	Elfogadott

534	06 02 04 01	Belső piac és a közlekedési rendszerek optimalizálása	9 000 000	7 400 000	6 500 000	7 500 000	6 300 000	7 253 000			6 300 000	7 253 000	Visszautasított

205	06 02 04 02	Utasjogok	250 000	550 000	300 000	1 000 000	291 000	968 000	9 000	32 000	300 000	1 000 000	Elfogadott
			1 550 000	450 000

206	06 02 06	Marco Polo II program			55 775 000	5 000 000	54 059 000	4 835 000	1 716 000	165 000	55 775 000	5 000 000	Visszautasított

812	06 02 06	Marco Polo II programme			55 775 000	5 000 000	54 059 000	4 835 000	1 716 000	39 785 000	55 775 000	44 620 000	Elfogadott

3553	06 02 06	Marco Polo II program			55 775 000	5 000 000	54 059 000	4 835 000		39 785 000	54 059 000	44 620 000	Visszautasított

207	06 02 07	A Marco Polo program befejezése	34 910 000	15 410 000	p.m.	15 000 000	p.m.	14 506 000		494 000	p.m.	15 000 000	Elfogadott

865	06 02 08 01	Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	10 998 000	10 998 000	12 400 000	12 400 000	11 350 000	11 350 000	-73 900	-73 900	11 276 100	11 276 100	Elfogadott
			57 000	57 000					1 123 900	1 123 900	1 123 900	1 123 900
	06 02 08 02	Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért — Támogatás a 3. cím értelmében	3 400 000	3 400 000	4 245 000	4 245 000	3 895 000	3 895 000	-427 000	-427 000	3 468 000	3 468 000
									777 000	777 000	777 000	777 000
Összesen									1 400 000	1 400 000

208	06 02 08 01	Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért — Támogatás az 1. és 2. cím értelmében	10 998 000	10 998 000	12 400 000	12 400 000	11 350 000	11 350 000	1 050 000	1 050 000	12 400 000	12 400 000	Visszautasított
			57 000	57 000

209	06 02 08 02	Az Európai Vasúti Ügynökség a biztonságért és kölcsönös átjárhatóságért — Támogatás a 3. cím értelmében	3 400 000	3 400 000	4 245 000	4 245 000	3 895 000	3 895 000	350 000	350 000	4 245 000	4 245 000	Visszautasított

866	06 02 09 01	Galileo Felügyeleti Hatóság — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	2 231 400	2 231 400	5 800 000	5 800 000	4 980 000	4 980 000	-2 430 000	-2 430 000	2 550 000	2 550 000	Elfogadott
			268 600	268 600					4 250 000	4 250 000	4 250 000	4 250 000
	06 02 09 02	Galileo Felügyeleti Hatóság — A 3. címre szóló támogatás	2 500 000	2 500 000	2 625 000	2 625 000	2 589 000	2 589 000	-39 000	-39 000	2 550 000	2 550 000
									75 000	75 000	75 000	75 000
Összesen									1 856 000	1 856 000

210	06 02 09 01	Galileo Felügyeleti Hatóság — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	2 231 400	2 231 400	5 800 000	5 800 000	4 980 000	4 980 000	820 000	820 000	5 800 000	5 800 000	Visszautasított
			268 600	268 600

175	06 02 09 01	Galileo Felügyeleti Hatóság — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	2 231 400	2 231 400	5 800 000	5 800 000	4 980 000	4 980 000	820 000	820 000	5 800 000	5 800 000	Visszautasított
			268 600	268 600

211	06 02 09 02	Galileo Felügyeleti Hatóság — A 3. címre szóló támogatás	2 500 000	2 500 000	2 625 000	2 625 000	2 589 000	2 589 000	36 000	36 000	2 625 000	2 625 000	Visszautasított

176	06 02 09 02	Galileo Felügyeleti Hatóság — A 3. címre szóló támogatás	2 500 000	2 500 000	2 625 000	2 625 000	2 589 000	2 589 000	36 000	36 000	2 625 000	2 625 000	Visszautasított

177	06 02 10	Galileo program			100 000 000	100 000 000	96 923 000	96 706 000	13 077 000	13 294 000	110 000 000	110 000 000	Visszautasított

4680	06 02 10	Galileo program			100 000 000	100 000 000	96 923 000	96 706 000	3 077 000	3 294 000	100 000 000	100 000 000	Visszautasított

212	06 02 10	Galileo program			100 000 000	100 000 000	96 923 000	96 706 000	3 077 000	3 294 000	100 000 000	100 000 000	Elfogadott

491	06 02 10	Galileo program			100 000 000	100 000 000	96 923 000	96 706 000	3 077 000	3 294 000	100 000 000	100 000 000	Visszautasított

213	06 03 01	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatásának befejezése	692 085 000	670 000 000	p.m.	348 000 000	p.m.	318 000 000		30 000 000	p.m.	348 000 000	Elfogadott

3554	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.		653 906 400	817 383 000	653 906 400	Visszautasított

214	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.	-817 383 000		0	p.m.	Visszautasított
									817 383 000		817 383 000

3813	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.	-245 214 900		572 168 100	p.m.	Visszavont
									245 214 900		245 214 900

536	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.	-817 383 000		p.m.	p.m.	Visszautasított
									817 383 000		817 383 000	p.m.

813	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.	-817 383 000		0	p.m.	Elfogadott
									817 383 000	653 906 400	817 383 000	653 906 400

492	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.			817 383 000	p.m.	Visszautasított

4687	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.			817 383 000	p.m.	Visszautasított

535	06 03 03	A transzeurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			817 383 000	p.m.	817 383 000	p.m.			817 383 000	p.m.	Visszautasított

867	06 03 04	A transzeurópai energiahálózathoz kapcsolódó közös érdekű projektek pénzügyi támogatása			21 200 000	p.m.	21 200 000	p.m.		16 960 000	21 200 000	16 960 000	Elfogadott

178	06 04 01	«Intelligens energia — Európa» program (2003–2006)	55 478 000	38 560 000	p.m.	59 000 000	p.m.	49 000 000		10 000 000	p.m.	59 000 000	Elfogadott

493	06 04 03 03	Földgáz – Belső piac és az ellátás biztonsága			800 000	240 000	800 000	240 000			800 000	240 000	Visszautasított

4686	06 04 03 03	Földgáz – Belső piac és az ellátás biztonsága			800 000	240 000	800 000	240 000			800 000	240 000	Visszautasított

868	06 04 07	Az energiabiztonsággal kapcsolatos kísérleti projekt — bioüzemanyagok					5 000 000	2 000 000	-5 000 000	-2 000 000	0	0	Elfogadott

418	06 04 08	Kísérleti projekt - energiahatékonyság							2 000 000	2 000 000	2 000 000	2 000 000	Visszautasított

3832	06 05 02	Nukleáris biztonság	3 822 500	3 522 500	3 000 000	3 200 000	3 000 000	3 200 000	-900 000	-960 000	2 100 000	2 240 000	Visszavont
									900 000	960 000	900 000	960 000

869	06 05 05	Nukleáris biztonság — Átmeneti intézkedések (leállítás)	143 200 000	80 200 000	244 000 000	155 000 000	244 000 000	155 000 000		40 200 000	244 000 000	195 200 000	Elfogadott

537	06 06 02	A közlekedéshez kapcsolódó kutatás (a repülést is beleértve)			114 000 000	15 500 000	114 000 000	15 500 000			114 000 000	15 500 000	Elfogadott

215	06 07 02	A transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos kísérleti projekt	5 500 000	5 500 000	p.m.	3 600 000	p.m.	3 600 000				3 600 000	Visszautasított
									5 500 000		5 500 000

494	06 07 02	A transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos kísérleti projekt	5 500 000	5 500 000	p.m.	3 600 000	p.m.	3 600 000	5 500 000		5 500 000	3 600 000	Visszautasított

848	06 07 02	A transzeurópai közúti hálózat biztonságával kapcsolatos kísérleti projekt	5 500 000	5 500 000	p.m.	3 600 000	p.m.	3 600 000	2 000 000		2 000 000	3 600 000	Elfogadott

872	08	Kutatás											Elfogadott

496	08	Kutatás											Visszautasított

757	08	Kutatás											Visszautasított

873

08 01 04 30

Az Európai Kutatási Tanács végrehajtó hivatala

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

p.m.

Elfogadott

3506	08 01 04 40	ITER közös vállalkozás — Igazgatási kiadások			15 300 000	15 300 000	15 300 000	15 300 000	-1 530 000	-1 530 000	13 770 000	13 770 000	Visszavont
	08 19 02	Euratom — ITER közös vállalkozás			92 800 000	p.m.	92 800 000	p.m.	1 530 000	1 530 000	94 330 000	1 530 000
Összesen									0	0

182	08 01 05 01	A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások	119 210 000	119 210 000	112 185 000	112 185 000	112 185 000	112 185 000	2 000 000	2 000 000	114 185 000	114 185 000	Visszautasított

3557	08 02 01	Együttműködés — Egészségügy			688 163 000	65 000 000	688 163 000	65 000 000		485 530 400	688 163 000	550 530 400	Visszautasított

3839	08 02 01	Együttműködés — Egészségügy			688 163 000	65 000 000	688 163 000	65 000 000	-206 448 900	-19 500 000	481 714 100	45 500 000	Visszavont
									206 448 900	19 500 000	206 448 900	19 500 000

817	08 02 01	Együttműködés — Egészségügy			688 163 000	65 000 000	688 163 000	65 000 000		485 530 400	688 163 000	550 530 400	Elfogadott

542	08 02 01	Együttműködés — Egészségügy			688 163 000	65 000 000	688 163 000	65 000 000			688 163 000	65 000 000	Visszautasított

1008	08 03 01	Együttműködés — Élelmiszerügy, mezőgazdaság és biotechnológia			204 559 000	11 610 000	204 559 000	11 610 000	-61 367 700	-3 483 000	143 191 300	8 127 000	Elfogadott
									61 367 700	3 483 000	61 367 700	3 483 000

3840	08 03 01	Együttműködés — Élelmiszerügy, mezőgazdaság és biotechnológia			204 559 000	11 610 000	204 559 000	11 610 000	-61 367 700	-3 483 000	143 191 300	8 127 000	Visszautasított
									61 367 700	3 483 000	61 367 700	3 483 000

543	08 03 01	Együttműködés — Élelmiszerügy, mezőgazdaság és biotechnológia			204 559 000	11 610 000	204 559 000	11 610 000			204 559 000	11 610 000	Visszautasított

326	08 03 01	Együttműködés — Élelmiszerügy, mezőgazdaság és biotechnológia			204 559 000	11 610 000	204 559 000	11 610 000			204 559 000	11 610 000	Visszautasított

1009	08 04 01	Cooperation — Nanosciences, nanotechnologies, materials and new production technologies			390 363 000	5 000 000	390 363 000	5 000 000	-117 108 900	12 500 000	273 254 100	17 500 000	Elfogadott
									117 108 900	7 500 000	117 108 900	7 500 000

3841	08 04 01	Együttműködés — Nanotudományok, nanotechnológiák, eszközök és új termelési technológiák			390 363 000	5 000 000	390 363 000	5 000 000	-117 108 900	-1 500 000	273 254 100	3 500 000	Visszautasított
									117 108 900	1 500 000	117 108 900	1 500 000

820	08 05 01	Együttműködés — Energia			121 023 000	25 000 000	121 023 000	25 000 000		10 000 000	121 023 000	35 000 000	Elfogadott
	06 06 01	Az energiához kapcsolódó kutatás			120 424 000	1 200 000	120 424 000	1 200 000			120 424 000	1 200 000
Összesen									0	10 000 000

3558	08 05 01	Együttműködés — Energia			121 023 000	25 000 000	121 023 000	25 000 000		71 818 400	121 023 000	96 818 400	Visszautasított

3842	08 05 01	Együttműködés — Energia			121 023 000	25 000 000	121 023 000	25 000 000	-36 306 900	-7 500 000	84 716 100	17 500 000	Visszavont
									36 306 900	7 500 000	36 306 900	7 500 000

544	08 05 01	Együttműködés — Energia			121 023 000	25 000 000	121 023 000	25 000 000			121 023 000	25 000 000	Visszautasított
	06 06 01	Az energiához kapcsolódó kutatás			120 424 000	1 200 000	120 424 000	1 200 000			120 424 000	1 200 000
Összesen									0	0

183	08 05 01	Együttműködés — Energia			121 023 000	25 000 000	121 023 000	25 000 000			121 023 000	25 000 000	Visszautasított

497	08 05 01 01	Energiahatékonysági kísérleti projekt az európai mezőgazdaságban és kertészeti termelésben							1 500 000	1 500 000	1 500 000	1 500 000	Visszautasított

4776	08 05 01 01	Energiahatékonysági kísérleti projekt az európai mezőgazdaságban és kertészeti termelésben							1 500 000	1 500 000	1 500 000	1 500 000	Visszautasított

144	08 05 01 01	Energiahatékonysági kísérleti projekt az európai mezőgazdaságban és kertészeti termelésben							1 500 000	1 500 000	1 500 000	1 500 000	Visszautasított

3843	08 06 01	Együttműködés — Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)			214 179 000	10 000 000	214 179 000	10 000 000	-64 253 700	-3 000 000	149 925 300	7 000 000	Visszavont
									64 253 700	3 000 000	64 253 700	3 000 000

4684	08 06 01	Együttműködés — Környezetvédelem (az éghajlatváltozást is beleértve)			214 179 000	10 000 000	214 179 000	10 000 000			214 179 000	10 000 000	Visszautasított

4777	08 06 01 01	A (bio)üzemanyag-termelés és -felhasználás fenntarthatóságával kapcsolatos kísérleti projekt							1 500 000	1 500 000	1 500 000	1 500 000	Visszautasított

145	08 06 01 01	A (bio)üzemanyag-termelés és -felhasználás fenntarthatóságával kapcsolatos kísérleti projekt							1 500 000	1 500 000	1 500 000	1 500 000	Visszautasított

3844	08 07 01	Együttműködés — Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)			339 999 000	20 000 000	339 999 000	20 000 000	-101 999 700	-6 000 000	237 999 300	14 000 000	Visszavont
									101 999 700	6 000 000	101 999 700	6 000 000

3845	08 08 01	Együttműködés — Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok			68 617 000	3 000 000	68 617 000	3 000 000	-20 585 100	-900 000	48 031 900	2 100 000	Visszavont
									20 585 100	900 000	20 585 100	900 000

545	08 08 01	Együttműködés — Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok			68 617 000	3 000 000	68 617 000	3 000 000			68 617 000	3 000 000	Visszautasított

184	08 08 01	Együttműködés — Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok			68 617 000	3 000 000	68 617 000	3 000 000			68 617 000	3 000 000	Visszautasított

1010	08 10 01	Ideas			260 843 000	2 000 000	260 843 000	2 000 000	-78 252 900	-600 000	182 590 100	1 400 000	Elfogadott
									78 252 900	600 000	78 252 900	600 000

3847	08 11 01	Emberek			430 179 000	6 000 000	430 179 000	6 000 000	-129 053 700	-1 800 000	301 125 300	4 200 000	Visszavont
									129 053 700	1 800 000	129 053 700	1 800 000

3848	08 12 01	Kapacitások — Kutatási infrastruktúra			136 197 000	30 000 000	136 197 000	30 000 000	-40 859 100	-900 000	95 337 900	29 100 000	Visszavont
									40 859 100	900 000	40 859 100	900 000

875	08 12 01	Kapacitások — Kutatási infrastruktúra			136 197 000	30 000 000	136 197 000	30 000 000		78 957 600	136 197 000	108 957 600	Elfogadott

185	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	8 438 000	72 000	126 594 000	1 512 000	Visszautasított

1011	08 13 01	Capacities — Research for the benefit of SMEs			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	-33 036 800	1 128 000	85 119 200	2 568 000	Elfogadott
									35 446 800	432 000	35 446 800	432 000

4623	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	2 410 000	1 560 000	120 566 000	3 000 000	Visszautasított

498	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	2 410 000		120 566 000	1 440 000	Visszautasított

4765	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	2 410 000		120 566 000	1 440 000	Visszautasított

4689	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	2 410 000		120 566 000	1 440 000	Visszautasított

3849	08 13 01	Kapacitások — KKV-k javára végzett kutatás			120 566 000	1 440 000	118 156 000	1 440 000	-35 446 800	-432 000	82 709 200	1 008 000	Visszautasított
									35 446 800	432 000	35 446 800	432 000

876	08 14 01	Kapacitások — Tudásközpontú régiók			9 947 000	4 397 000	9 947 000	4 397 000		1 000 000	9 947 000	5 397 000	Elfogadott

3850	08 14 01	Kapacitások — Tudásközpontú régiók			9 947 000	4 397 000	9 947 000	4 397 000	-2 984 100	-1 319 100	6 962 900	3 077 900	Visszavont
									2 984 100	1 319 100	2 984 100	1 319 100

3851	08 15 01	Kapacitások — Kutatási potenciál			24 837 000	p.m.	24 837 000	p.m.	-7 451 100		17 385 900	p.m.	Visszavont
									7 451 100		7 451 100

3852	08 16 01	Kapacitások – Tudomány a társadalomban			37 358 000	5 200 000	37 358 000	5 200 000	-11 207 400	-1 560 000	26 150 600	3 640 000	Visszavont
									11 207 400	1 560 000	11 207 400	1 560 000

3853	08 17 01	Kapacitások — Nemzetközi együttműködési tevékenységek			17 075 000	5 100 000	17 075 000	5 100 000	-5 122 500	-1 530 000	11 952 500	3 570 000	Visszavont
									5 122 500	1 530 000	5 122 500	1 530 000

877	08 19 01	Euratom — Fúziós energia			121 081 000	68 000 000	121 081 000	68 000 000		28 864 800	121 081 000	96 864 800	Elfogadott

3854	08 19 01	Euratom — Fúziós energia			121 081 000	68 000 000	121 081 000	68 000 000	-36 324 300	-20 400 000	84 756 700	47 600 000	Visszavont
									36 324 300	20 400 000	36 324 300	20 400 000

546	08 19 01	Euratom — Fúziós energia			121 081 000	68 000 000	121 081 000	68 000 000	-121 081 000	-68 000 000	0	0	Visszautasított
	08 19 02	Euratom — ITER közös vállalkozás			92 800 000	p.m.	92 800 000	p.m.	-92 800 000		0	0
Összesen									-213 881 000	-68 000 000

3855	08 19 02	Euratom — ITER közös vállalkozás			92 800 000	p.m.	92 800 000	p.m.	-27 840 000		64 960 000	p.m.	Visszavont
									27 840 000		27 840 000

1012	08 20 01	Euratom — Nuclear fission and radiation protection			49 000 000	10 000 000	49 000 000	10 000 000	-14 700 000	-3 000 000	34 300 000	7 000 000	Elfogadott
									14 700 000	3 000 000	14 700 000	3 000 000

547	08 20 01	Euratom — Atommaghasadás és sugárzásvédelem			49 000 000	10 000 000	49 000 000	10 000 000			49 000 000	10 000 000	Visszautasított
	10 03 01	A Közös Kutatási Központ (KKK) nukleáris tevékenységei			8 818 000	4 409 000	8 818 000	4 409 000			8 818 000	4 409 000
Összesen									0	0

758	09	Információs társadalom és média											Visszautasított

879	09 01 04 01	Az elektronikus kommunikáció területére vonatkozó közösségi politika meghatározása és végrehajtása — Igazgatási kiadások	819 000	819 000	1 200 000	1 200 000	1 200 000	1 200 000	-120 000	-120 000	1 080 000	1 080 000	Elfogadott
	09 02 01	Az elektronikus kommunikációs szolgáltatások területére vonatkozó közösségi politika meghatározása és végrehajtása	3 791 000	3 491 000	3 200 000	3 000 000	3 200 000	3 000 000	120 000	120 000	3 320 000	3 120 000
Összesen									0	0

822	09 01 04 02	eContent plus – Promotion of European digital content — Expenditure on administrative management	810 000	810 000	700 000	700 000	700 000	700 000	-70 000	-70 000	630 000	630 000	Elfogadott
	09 03 02	eContent plus – Promotion of the European digital content	27 290 000	30 090 000	44 600 000	24 000 000	43 230 000	23 756 000	3 670 000	314 000	46 900 000	24 070 000
Összesen									3 600 000	244 000

3508	09 01 04 02	eContent plus – Az európai digitális tartalomfejlesztés elősegítése — Igazgatási kiadások	810 000	810 000	700 000	700 000	700 000	700 000	-70 000	-70 000	630 000	630 000	Visszautasított
	09 03 02	eContent plus – Az európai digitális tartalom támogatása	27 290 000	30 090 000	44 600 000	24 000 000	43 230 000	23 756 000	70 000	70 000	43 300 000	23 826 000
Összesen									0	0

823	09 01 04 03	Competitiveness and Innovation (CIP) – ICT policy support programme — Expenditure on administrative management	999 000	999 000	1 000 000	1 000 000	1 000 000	1 000 000	-100 000	-100 000	900 000	900 000	Elfogadott
	09 03 01	Competitiveness and Innovation (CIP) – ICT policy support programme			53 700 000	11 000 000	52 050 000	10 888 000	4 435 000	762 000	56 485 000	11 650 000
Összesen									4 335 000	662 000

3509	09 01 04 03	Versenyképesség és innováció (CIP) – IKT szakpolitika támogató program — Igazgatási kiadások	999 000	999 000	1 000 000	1 000 000	1 000 000	1 000 000	-100 000	-100 000	900 000	900 000	Visszautasított
	09 03 01	Versenyképesség és innováció (CIP) – IKT szakpolitika támogató program			53 700 000	11 000 000	52 050 000	10 888 000	100 000	100 000	52 150 000	10 988 000
Összesen									0	0

880	09 02 03 01	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	4 950 000	4 950 000	5 200 000	5 200 000	4 641 000	4 641 000	408 000	408 000	5 049 000	5 049 000	Elfogadott
									151 000	151 000	151 000	151 000
	09 02 03 02	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — A 3. címre szóló támogatás	1 850 000	1 850 000	2 800 000	2 800 000	2 499 000	2 499 000	-612 000	-612 000	1 887 000	1 887 000
									913 000	913 000	913 000	913 000
Összesen									860 000	860 000

4625	09 02 03 01	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	4 950 000	4 950 000	5 200 000	5 200 000	4 641 000	4 641 000	559 000	559 000	5 200 000	5 200 000	Visszautasított

190	09 02 03 01	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — Az 1. és 2. címre szóló támogatás	4 950 000	4 950 000	5 200 000	5 200 000	4 641 000	4 641 000	559 000	559 000	5 200 000	5 200 000	Visszautasított

4626	09 02 03 02	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — A 3. címre szóló támogatás	1 850 000	1 850 000	2 800 000	2 800 000	2 499 000	2 499 000	301 000	301 000	2 800 000	2 800 000	Visszautasított

191	09 02 03 02	Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökség — A 3. címre szóló támogatás	1 850 000	1 850 000	2 800 000	2 800 000	2 499 000	2 499 000	301 000	301 000	2 800 000	2 800 000	Visszautasított

192	09 03 01	Versenyképesség és innováció (CIP) – IKT szakpolitika támogató program			53 700 000	11 000 000	52 050 000	10 888 000	4 335 000	662 000	56 385 000	11 550 000	Visszautasított

193	09 03 02	eContent plus – Az európai digitális tartalom támogatása	27 290 000	30 090 000	44 600 000	24 000 000	43 230 000	23 756 000	3 600 000	1 444 000	46 830 000	25 200 000	Visszautasított

261	09 03 02	eContent plus – Az európai digitális tartalom támogatása	27 290 000	30 090 000	44 600 000	24 000 000	43 230 000	23 756 000	1 370 000	244 000	44 600 000	24 000 000	Visszautasított

4724	09 03 03	Előkészítő intézkedés egy jobb jogalkotásra és a nyilvánosság részvételére szolgáló internetalapú rendszer létrehozására	2 000 000	2 000 000	2 300 000	1 800 000	2 300 000	1 800 000	2 700 000	2 000 000	5 000 000	3 800 000	Visszautasított

616	09 03 03	Előkészítő intézkedés egy jobb jogalkotásra és a nyilvánosság részvételére szolgáló internetalapú rendszer létrehozására	2 000 000	2 000 000	2 300 000	1 800 000	2 300 000	1 800 000	2 700 000	2 000 000	5 000 000	3 800 000	Elfogadott

194	09 03 04 01	A transzeurópai távközlési hálózatok (eTEN) program befejezése	47 001 000	37 261 000	—	45 000 000	—	44 542 000		458 000	—	45 000 000	Elfogadott

195	09 03 04 02	A Modinis program befejezése	7 720 000	6 500 000	—	5 500 000	—	5 444 000		56 000	—	5 500 000	Elfogadott

881	09 04 01	Az információs és kommunikációs technológiák terén folytatott kutatási együttműködés támogatása (IKT – Együttműködés)			1 035 463 000	205 000 000	1 035 463 000	205 000 000		623 370 400	1 035 463 000	828 370 400	Elfogadott

196	09 04 03 02	A hatodik EK-keretprogram (2003–2006) befejezése	1 082 760 000	976 900 000	—	580 000 000	—	532 000 000		48 000 000	—	580 000 000	Elfogadott

882	09 05 01	Kapacitások — Kutatási infrastruktúra			61 750 000	30 000 000	61 750 000	30 000 000		19 400 000	61 750 000	49 400 000	Elfogadott

759	10	Közvetlen kutatás											Visszautasított

763	12	BELSŐ PIAC											Visszautasított

886	12 01 04 01	A belső piac megvalósítása és fejlesztése — Igazgatási kiadások	960 000	960 000	800 000	800 000	800 000	800 000	-80 000	-80 000	720 000	720 000	Elfogadott
	12 02 01	A belső piac megvalósítása és fejlesztése	7 750 000	11 400 000	6 500 000	8 000 000	6 500 000	8 000 000	80 000	80 000	6 580 000	8 080 000
Összesen									0	0

425	12 02 01	A belső piac megvalósítása és fejlesztése	7 750 000	11 400 000	6 500 000	8 000 000	6 500 000	8 000 000			6 500 000	8 000 000	Visszautasított

764	13	Regionális politika											Visszautasított

549	13 01 04 01	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – Igazgatási kiadások	13 100 000	13 100 000	13 100 000	13 100 000	13 100 000	13 100 000			13 100 000	13 100 000	Elfogadott

327	13 03	AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP ÉS EGYÉB REGIONÁLIS INTERVENCIÓK											Elfogadott

551	13 03	AZ EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP ÉS EGYÉB REGIONÁLIS INTERVENCIÓK											Visszautasított

4627	13 03 03	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 1. sz. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	27 150 888	p.m.	35 000 000	p.m.	3 790 000		31 210 000	p.m.	35 000 000	Visszautasított

426	13 03 03	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 1. sz. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	27 150 888	p.m.	35 000 000	p.m.	3 790 000		31 210 000	p.m.	35 000 000	Visszautasított

33	13 03 03	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 1. sz. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	27 150 888	p.m.	35 000 000	p.m.	3 790 000		31 210 000	p.m.	35 000 000	Elfogadott

4691	13 03 03	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 1. sz. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	27 150 888	p.m.	35 000 000	p.m.	3 790 000		31 210 000	p.m.	35 000 000	Visszautasított

34	13 03 04	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 2. sz. célkitűzés (2000–2006)	3 039 945 977	2 802 509 908	p.m.	3 620 643 555	p.m.	3 536 643 555		84 000 000	p.m.	3 620 643 555	Elfogadott

427	13 03 04	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 2. sz. célkitűzés (2000–2006)	3 039 945 977	2 802 509 908	p.m.	3 620 643 555	p.m.	3 536 643 555		84 000 000	p.m.	3 620 643 555	Visszautasított

35	13 03 05	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 2. sz. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	11 373 257	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Elfogadott

428	13 03 05	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – 2. sz. célkitűzés (2000 előtt)	p.m.	11 373 257	p.m.	6 000 000	p.m.	650 000		5 350 000	p.m.	6 000 000	Visszautasított

4628	13 03 06	Az Urban program (2000–2006) lezárása	134 267 691	85 322 361	p.m.	131 241 283	p.m.	124 241 283		7 000 000	p.m.	131 241 283	Visszautasított

429	13 03 06	Az Urban program (2000–2006) lezárása	134 267 691	85 322 361	p.m.	131 241 283	p.m.	124 241 283		7 000 000	p.m.	131 241 283	Visszautasított

36	13 03 06	Az Urban program (2000–2006) lezárása	134 267 691	85 322 361	p.m.	131 241 283	p.m.	124 241 283		7 000 000	p.m.	131 241 283	Elfogadott

4629	13 03 07	A korábbi programok lezárása – Közösségi kezdeményezések (2000 előtt)	p.m.	15 763 812	p.m.	5 000 000	p.m.	541 000		4 459 000	p.m.	5 000 000	Visszautasított

430	13 03 07	A korábbi programok lezárása – Közösségi kezdeményezések (2000 előtt)	p.m.	15 763 812	p.m.	5 000 000	p.m.	541 000		4 459 000	p.m.	5 000 000	Visszautasított

37	13 03 07	A korábbi programok lezárása – Közösségi kezdeményezések (2000 előtt)	p.m.	15 763 812	p.m.	5 000 000	p.m.	541 000		4 459 000	p.m.	5 000 000	Elfogadott

4630	13 03 08	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések (2000–2006)	45 113 067	99 750 000	p.m.	70 000 000	p.m.	56 000 000		14 000 000	p.m.	70 000 000	Visszautasított

38	13 03 08	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések (2000–2006)	45 113 067	99 750 000	p.m.	70 000 000	p.m.	56 000 000		14 000 000	p.m.	70 000 000	Elfogadott

431	13 03 08	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések (2000–2006)	45 113 067	99 750 000	p.m.	70 000 000	p.m.	56 000 000		14 000 000	p.m.	70 000 000	Visszautasított

4631	13 03 09	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések (2000 előtt)	p.m.	479 982	p.m.	500 000	p.m.	54 000		446 000	p.m.	500 000	Visszautasított

39	13 03 09	Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) lezárása – Technikai segítségnyújtás és innovációs intézkedések (2000 előtt)	p.m.	479 982	p.m.	500 000	p.m.	54 000		446 000	p.m.	500 000	Elfogadott