JELENTÉS Gabriele Albertini kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről

26.10.2006 - (2006/2099(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Diana Wallis

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Gabriele Albertini kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről

(2006/2099(IMM))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Gabriele Albertini 2006. április 25-i, a 2006. április 27-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelmére a Milánói Kerületi Bíróságon ellene zajló bűnvádi eljárással kapcsolatban,

–   miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően, meghallgatta Gabriele Albertinit,

–   tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6‑0378/2006),

1.  úgy határoz, hogy fenntartja Gabriele Albertini kiváltságait és mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság megfelelő hatóságainak.

• [1]  101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).

INDOKOLÁS

I.         A TÉNYEK

A 2006. április 27-i ülésen a Parlament elnöke bejelentette, hogy egy 2006. április 25-én kelt levélben megkapta Gabriele Albertini európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának fenntartására vonatkozó kérelmét, amelyet a Jogi Bizottságnak továbbított.

A kérelem a milánói bíróság ügyészségi hivatala által, az olasz büntető törvénykönyv 595. cikkében foglalt bűncselekménnyel (sajtóban történő rágalmazás) kapcsolatban folytatott vizsgálatra (47625/05 sz. eljárás) vonatkozik, amely eljárást valószínűleg azért indítottak, mert a Corriere della Sera 2005. október 23-i számában „Tartományok közötti összefonódás: Gavio és az Unipol” („Intreccio Provincia, Gavio e Unipol”) címmel megjelent interjúban Albertini úr állítólag megsértette Milánó tartományának elnökét, Filippo Penatit.

Albertini képviselő kérelme szerint valószínűleg az újságíró a Serravalle-autópálya jövőbeni elnökével kapcsolatos kérdésre adott válaszát találhatták sértőnek: „Nincs mit mondanom az elnökről, de három bíróság ítéletét várom (...) Mi a jelentősége annak, hogy egy magánember épp a választások előtt részesül 170 millió eurónyi tőkenyereségben? Bruno Tabaccit [az olasz parlament egy képviselőjét] idézve: A vállalkozó Gavio által szerzett tőkenyereség jelentős részét az Unipol támogatására fordította, hogy az átvegye a BNL bankot. Más szóval egy magánember közpénzekből részesül, majd ebből egy olyan politikai csoportot támogat, amely magánszektorba tartozó részvényeket vásárol, amelyekkel megszerzi egy bank felett az irányítást. Talán a büntető bíróságoknak is lesz ehhez egy-két szavuk.”

2005 októberében a fontosabb sajtóorgánumok naponta tudósítottak Milanó tartományának Gavio tulajdonában lévő Serravalléban szerzett részesedésével kapcsolatos, jól ismert ügy fejleményeiről, amelynek eredményeképpen a milanói lapokban egy merőben politikai jellegű vita alakult ki.

Valójában a Milánó városát, Milánó tartományt és a Serravallét érintő ügy több mint két évig állt a hagyományos politikai viták középpontjában, és kétségtelen, hogy valamennyi fél politikai megnyilvánulásai számára a sajtó biztosított teret, így például akkor is, amikor Ombretta Colli volt Milánó tartományi elnöke és mindkét hatóság élénk politikai vitában vett részt, és az érintett főszereplők véleményét a sajtó közölte.

II.       AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK MENTELMI JOGÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke így szól:

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az európai parlamenti képviselők ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők:

           a)        saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

           b)        a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

2. Az Európai Parlamentben az eljárást a Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke szabályozza. A vonatkozó rendelkezések így szólnak:

6. cikk: A parlamenti mentelmi jog

1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.

(...)

3. A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, képviselő, illetve volt képviselő által az Elnöknek benyújtott összes kérelmet a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják

(...)"

7. cikk: Mentességgel kapcsolatos eljárások

1. Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.

2. A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

3. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást nyújtson. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.

(...)

6. A mentelmi jog és kiváltságok védelmére vonatkozó esetekben a bizottság megállapítja, hogy a körülmények mennyiben jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás esetén, illetve képviselői megbízatásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás esetén, illetve mennyiben felelnek meg a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott - nemzeti jog hatálya alá nem tartozó - szempontoknak, majd javaslatot tesz, amelyben felkéri az érintett hatóságot a szükséges következtetések levonására.

7. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(...)"

III.      A JAVASOLT HATÁROZAT INDOKOLÁSA

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 9. cikke kimondja, hogy az Európai Parlament képviselői „feladataik ellátása során kifejtett véleményük” miatt nem vonhatók bírósági eljárás alá.

Albertini úr a sajtóban megjelent nyilatkozatában pusztán az európai politikai vonatkozásokkal is bíró tényekre reagált, mivel e tények közvetlen kapcsolatban álltak az Unipolnak a Banca Nazionale del Lavoróra (BNL) vonatkozó átvételi ajánlatával, illetve az ajánlat jogszerűségét a közösségi jog fényében vizsgáló európai bizottsági ellenőrzésekkel.

Albertini parlamenti képviselői kötelezettségének tett eleget azzal, hogy egy, a választói érdeklődésére számot tartó ügyben nyilvánított véleményt. Ezenfelül az, hogy nyilatkozatának tárgya egy politikus és egy köztisztviselő viselkedése volt, a véleménynyilvánítást a legitim politikai vita körébe tereli.

Azzal a kijelentéssel pedig, amely szerint „talán a büntető bíróságoknak is lesz ehhez egy-két szavuk” Albertini úr egyértelmű jelét adta annak, hogy senkit sem kívánt megrágalmazni, vagy megsérteni, sőt megjelöli a büntetőjogi felelősség megállapításának megfelelő intézményi keretét.

Röviden, Albertini úr egyszerűen parlamenti képviselői feladatainak tett eleget. A demokratikus társadalmakban elfogadhatatlan, valamint nyilvánvalóan sérti a jegyzőkönyv 9. cikkét – amely a képviselők a Parlament intézménye érdekében végzett feladataik ellátása során kifejtett véleményük szabadságának védelméről szól – az, hogy a jogosan közérdeklődésre számot tartó ügyekben a Parlament képviselőinek véleménynyilvánítását bírósági eljárással próbálják megakadályozni.

IV.     ÖSSZEGZÉS

A fenti észrevételek alapján a Jogi Bizottság, megvizsgálva a mentelmi jog fenntartása mellett, illetve az ez ellen szóló okokat, Gabriele Albertini mentelmi jogának fenntartását javasolja.

ELJÁRÁS

Cím	Gabriele Albertini kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelem
Eljárás száma	2006/2099(IMM)
A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem   Előterjesztette*   A kérelem dátuma   Az ülésen való bejelentés dátuma * Az adatok egy nyelven állnak rendelkezésre.	Milánói Kerületi Bíróság 25.4.2006 27.4.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	JURI 27.4.2006
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Diana Wallis 30.5.2006
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	11.7.2006	11.9.2006		2.10.2006		24.10.2006
Az elfogadás dátuma	24.10.2006
A zárószavazás eredménye	+: -: 0:		17 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Maria Berger, Carlo Casini, Giuseppe Gargani, Klaus-Heiner Lehne, Alain Lipietz, Hans-Peter Mayer, Aloyzas Sakalas, Gabriele Stauner, Diana Wallis, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Gauzès, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Manuel Medina Ortega, Marie Panayotopoulos-Cassiotou
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Guido Podestà, Riccardo Ventre, Stefano Zappalà
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)