JELENTÉS az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
26.10.2006 - (COM(2006)0082 – C6‑0105/2006 – 2006/0023(CNS)) - *
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Giusto Catania
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2006)0082 – C6‑0105/2006 – 2006/0023(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2006)0082),
– tekintettel a 2003. október 31-i korrupció elleni ENSZ egyezményre,
– tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, 57. cikke (2) bekezdésére, 95. cikkére, 107. cikke (5) bekezdésére, 179. cikkére, 181a. cikkére, 190. cikke (5) bekezdésére, 195. cikke (4) bekezdésére, 199. cikkére, 207. cikke (3) bekezdésére, 218. cikke (2) bekezdésére, 223. cikke utolsó bekezdésére, 224. cikke utolsóelőtti bekezdésére, 225a. cikke utolsóelőtti bekezdésére, 245. cikke (2) bekezdésére, 248. cikke (4) bekezdésének utolsó bekezdése, 255. cikke (2) és (3) bekezdésére, 260. cikke (2) bekezdésére, 264. cikke (2) bekezdésére, 266. cikke utolsó bekezdésére, 279., 280. és 283. cikkére valamint 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésére,
– tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0105/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6‑0380/2006),
1. jóváhagyja tanácsi határozatra irányuló javaslatot annak módosított formájában és jóváhagyja a megállapodás megkötését;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 2 (4a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(4a) Rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy az egyezményt még nem ratifikáló valamennyi tagállam késedelem nélkül megtegye azt. |
INDOKOLÁS
Bevezetés
A korrupció aláássa az emberi jogokat, a demokratikus intézményeket, a jogállamiságot és az igazságügyi rendszert, illetve lehetővé teszi a szervezett bűnözés megerősödését.
A korrupció hátrányosan érinti a közügyek átlátható kezelését és aláássa a demokratikus intézmények hitelességét és az azokba vetett bizalmat. Gyakran felhasználják a politikai és a közigazgatási döntéshozatal befolyásolására vagy felgyorsítására. Ezért erősíti a túlzott bürokráciát és a köztisztviselők által alkalmazott döntéshozatali eljárások szabályosságában felmerülő hiányosságokat.
Fokozottabban érinti a szegényeket, és pusztító hatással van a fejlődésre: a korrupció csökkenti a segélyek hatékonyságát, illetve alultápláltságot, elégtelen egészségügyi és oktatási rendszereket, nagyobb üzleti kockázatot, valamint kevesebb külföldi működőtöke-beruházást eredményez.
A korrupció elleni küzdelem ezért az egyik legfontosabb politikai célkitűzéssé vált az elmúlt években, a belső politikák, illetve a tagjelölt vagy harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok tekintetében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció elleni Egyezménye (UNCAC)
Az ENSZ Közgyűlése 2000-ben határozatot hozott egy, a független határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezménytől (UNTOC) független korrupció elleni nemzetközi jogi eszköz elkészítésére irányuló ad hoc bizottság létrehozásáról. Az ad hoc bizottság az egyezményt 2002 januárja és 2003 októbere között tárgyalta meg. Az Európai Bizottság képviselte az Európai Közösség érdekeit és véleménye szerint a Tanács által megállapított célokat elérték. Az Egyezmény szövegét 2003 októberében fogadták el. A szerződés a harmincadik ratifikációk követően 2005 decemberében lépett hatályba.
Az Európai Bizottság és a Tanács elnöksége az Európai Közösség nevében 2005. szeptember 15-én aláírta az Egyezményt. Szlovénia és Észtország kivételével valamennyi uniós tag- és tagjelölt állam aláírta az egyezményt. Már beérkezett a ratifikáció Ausztriától, az Egyesült Királyságtól, Finnországtól, Franciaországtól, Lettországtól, Lengyelországtól, Magyarországtól, Szlovákiától, Spanyolországtól, Bulgáriától, Romániától és Horvátországtól.
Az UNCAC a szervezett bűnözés elleni világstratégia további építő eleme, és illeszkedik a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezményhez. Ezért mindkét egyezmény valamennyi tagállam, illetve az Európai Unió általi ratifikációja a szervezett bűnözés megszűntetésére irányuló hatékony intézkedések biztosítása érdekében meghatározó jelentőségű.
Az Egyezmény uniós aláírása és a végleges megkötés jóváhagyására irányuló törekvés teljes mértékben összhangban áll a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése közös térségének létrehozására irányuló politikával.
Az EUSz 29. cikkének (2) bekezdése a közös terület végrehajtása érdekében bevonja a korrupciót a megelőzendő és leküzdendő bűncselekménytípusokba.
Az általános korrupció elleni politika kialakítását továbbá kiemelten kezelendő célnak tekintették a Tanács által 1997-ben elfogadott szervezett bűnözés elleni cselekvési tervben.
Az UNCAC tartalma
Az Egyezmény kiterjed a korrupció megelőzésére, a nyomozásra és a büntetőeljárásra, valamint a bűncselekményekből származó jövedelmek befagyasztására, lefoglalására, elkobzására és visszajuttatására.
A korrupció ellen lehet küzdeni annak megtörténte után, azonban elsősorban és leginkább a megelőzésre van szükség. Az UNCAC (5. és 14. cikke) többek között az alábbi intézkedéseket tartalmazza:
§ köztisztviselők magatartási kódexe, az igazságügy függetlenségét biztosító intézkedések,
§ objektív kritériumok a köztisztviselők felvételére és előléptetésére, illetve a közbeszerzésekre,
§ az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása az állami pénzügyek kezelése során és a magánszférában,
§ a civil szféra bevonása.
A Szerződés foglakozik továbbá a korrupciós bűncselekmények létrehozásával, illetve a nemzetközi együttműködéssel, és hatékony rendszert biztosít a kölcsönös jogsegélyre. Jelenleg számos korrupcióellenes ügyet ejtettek, mivel az országok közötti együttműködés hiánya lehetetlenné teszi a pénzek nyomon követését. Az Egyezmény e tekintetben úttörőnek bizonyul, mivel először tartalmazza nemzetközi együttműködés koncepcióját az ellopott eszközök visszaszerzése esetében. A szerződő államok kötelesek együttműködni bűnügyi kérdésekben az Egyezmény által meghatározott helyzetekben. A szerződő államok közösen folytathatnak nyomozást és használhatnak bizonyos nyomozási módszereket, például elektronikus megfigyelést.
Az UNCAC intézkedéseket tartalmaz az eszközök visszaszerzésének előmozdítására, ami alapvető előrelépést jelent. Az egyezmény azt a reményt ébreszti, hogy a nemzeti vagyont kifosztó korrupt vezetők által külföldre utalt pénzeket vissza lehessen vinni a megrabolt országba. Ez egy különösen fontos kérdés számos fejlődő ország számára.
A pénzügyi intézeteket ösztönzik a nagy értékű számlák tulajdonosai személyazonosságának ellenőrzésére a korrupt tisztviselők jogtalan vagyonszerzésének megnehezítése érdekében.
Az egyezmény lehetővé teszi a korrupció károsultjai számára, hogy eljárást kezdeményezhessenek a felelős személyek ellen.
Végül, létrehozzák szerződő államok értekezletét együttműködésük javítására, az Egyezmény célkitűzéseinek elérésére, valamint az Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatára és előmozdítására.
A tanácsi határozatra irányuló javaslat
A tanácsi határozat tervezete előírja az Európai Unió részéről az egyezmény megkötését. A javaslat jóváhagyja az Egyezményt és felhatalmazza a Tanács elnökét, hogy kijelölje a ratifikációs okmány letétbe helyezésére és közösségi hatáskörben nyilatkozni jogosult személyt.
A nyilatkozat szövegét a határozat II. melléklete állapítja meg. Tudomásul veszi, hogy a Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik saját közigazgatása tekintetében a köztisztviselőire vonatkozó magatartási normák kialakítására és a korrupció megelőzésére. A nyilatkozat kimondja továbbá, hogy a Közösség hatáskörrel rendelkezik a belső piac tekintetében, és annak alkalmazásában intézkedéseket hozott az állami szerződések odaítélése és a piacra jutás azonos feltételekkel történő biztosítására, a számviteli és ellenőrzési szabványok és pénzmosásra vonatkozó szabályok előírása érdekében.
Az előadó véleménye
Az Egyezmény nem egy újabb nyilatkozat a korrupcióról; e dokumentum inkább kifejezetten a korrupció kérdésének bűnügyi vonatkozásaival foglakozik. Globalizált világunkban az eső igazán globális eszköz a korrupció kezelésére.
Az Egyezmény azonban nehéz tárgyalások eredménye és nem tökéletes. Ennek ellenére alapvető fontosságú, hogy végül elfogadják és végrehajtsák.
Az előadó sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyezmény nem kezeli megfelelően többek között a nemzetközi tisztviselők passzív megvesztegetésének bűncselekménnyé nyilvánítását és az egyezmény hatékony nyomon követését.
Azonban az Egyezmény lehetőségei figyelemre méltóak és jó kezdetnek tekinthető. Az Unió részéről az e szakaszban történő gyors ratifikáció azért fontos, mert biztosítani fogja részvételét azon az értekezleten, amelyen határoznak az egyezmény végrehajtásáéról. Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy csak konzultáltak vele. Alapvető vélemény eszerint az Európai Parlament hozzájárulására van szükség, amennyiben az Európai Közösség nemzetközi szerződést ír alá.
A korrupció aláássa a demokratikus elveket, és az UNCAC-ot fel lehet használni a nemzetközi szervezett bűnözés leküzdésére, ezért a Szerződésekben előírt valamennyi eszközt hatékonyan alkalmazni kell annak érdekében, hogy az Egyezmény lényeges tényezővé váljon a közigazgatás hatékonyságának értékelése során.
Az előadó úgy véli, hogy az UNCAC hatékonyságának biztosítása érdekében minden intézkedést meg kell hozni a közigazgatás átlátható működésének biztosítására, valamint a korrupció elleni küzdelem – többek között a megelőzés és a bűnüldözés – területén a tagállamok közötti együttműködés felgyorsítására. Az OLAF-nak fontos szerepet kellene betöltenie az egyezmény rendelkezésinek végrehajtásában. Az előadó felhívja ezért a Bizottságot, hogy évente és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jelentés keretein belül tegyen jelentést az Európai Parlamentnek az egyezmény végrehajtásáról.
A Tanácsnak késedelem nélkül javaslatot kellene tennie az Európai Antikkorrupciós Hálózatot létrehozó határozatra.
Ezen felül fel kellene állítani egy jogászokból, jogtudósokból és elismert szakértőkből álló testület, amely biztosítja az uniós közigazgatás átláthatóságát és semlegességét a korrupció elleni küzdelemben, illetve a titoktartás elveinek tiszteletben tartása mellett biztosítja, hogy a közösségi intézmények alkalmazottjainak vagyonát megfelelő módon megvizsgálják.
Hasonló szerveket lehetne létrehozni a közigazgatás nemzeti és decentralizált szintjein.
Ezek kivizsgálhatnák a pártatlanságra vonatkozó kötelesség elmulasztására és a köztisztviselők által okozott bevételkiesésekre vonatkozó információkat és adatokat.
Az előadó üdvözli és érdeklődéssel követi a Parlamenti Képviselők Korrupcióelleni Világszervezetére (GOPAC) irányuló kezdeményezést, amelynek célja a parlamenti képviselők magatartási kódexére vonatkozó elképzelések kidolgozása, ezáltal az ENSZ korrupció elleni egyezménye (8) bekezdésének kidolgozása.
A bírósági eljárás alá vont köztisztviselőket más állásba lehetne áthelyezni annak érdekében, hogy az állítólagos bűncselekmény ismételt elkövetését megakadályozhassák. Amennyiben azonban valakit a közigazgatást hátrányosan érintő bűncselekményben ítéltek el, legyen lehetőség az elbocsátására.
Az Egyezmény egyik fő célkitűzése az eszközök visszaszerzése. Külön figyelmet kell ezért fordítani a köztisztviselők vagyonának ellenőrzésére.
Az előadó úgy véli, hogy a figyelmet nem csak az össze uniós intézmény tisztviselőinek vagyonára kell összpontosítani, de a politikai körök vagyonára is. Az európai parlamenti képviselők és a biztosok vagyonát szintén nyilvánossá kellenek tenni.
Magáncégeket is meg kell vizsgálni, és bizonyított korrupciós gyakorlat esetén büntetőjogi ítéletet kell ellenük hozni, illetve feketelistára kell tenni őket, függetlenül attól, hogy mely országból származnak.
Az Egyezmény kiemelkedő eredménye a már eddig elért jelentős támogatás, tekintettel az aláíró országok jelentős számára. Az Egyezmény hatása azonban a hatékony végrehajtáson múlik. A diplomácia erőfeszítéseket át kell alakítani valódi intézkedésekké és a társadalom valamennyi szintjén létre kell hozni egy korrupció ellenes kultúrát.
A nyomon követés szintén meghatározó jelentőségű. Az Uniónak ezért döntenie kell arról, hogy vagy részt vesz a GRECO-ban, vagy szakértő vélemények alapján létrehoz egy uniós értékelési mechanizmust;
Az előadó felkéri a tagállamokat és az európai uniós intézményeket, hogy a tisztesség, a jogállamiság tiszteletben tartása, az elszámoltathatóság és az átláthatóság nevében egy mindenki számára jobb világ érdekében erősítsék meg elkötelezettségüket a korrupció elleni küzdelem tekintetében.
Fazakas Szabolcsnak, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökének levele
Fordítás
Tisztelt Kolléga!
2006. április 3-án a Tanács felkérte az Európai Parlamentet, hogy a 300. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében nyilvánítson véleményt az ENSZ korrupcióellenes egyezményének az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2006. április 20-án eredetileg úgy döntött, hogy a Parlament eljárási szabályzata VI. melléklete V. pontjának (5) bekezdése értelmében véleményt nyilvánít. Az időbeli korlátok miatt azonban a bizottság felülvizsgálta eredeti szándékát és 2006. július 12-én úgy határozott, hogy véleményét levél formájában terjeszti elő.
A bizottsági javaslat háttere
2000. december 4-i 55/61. számú határozatában az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elismerte egy hatékony nemzetközi korrupcióellenes jogi eszköz szükségességét és úgy határozott, hogy eseti bizottságot hoz létre az eszközzel kapcsolatos tárgyalások lebonyolítására. A korrupcióellenes egyezményről szóló tárgyalások, melyeken a Bizottság aktívan részt vett, amikor a Közösség hatáskörébe tartozó elemekről volt szó, 2003 októberében zárultak le.
A korrupcióellenes egyezmény szövegét az ENSZ Közgyűlése 2003. októberi, 58. ülésén elfogadta, majd a 2003. december 9–11. között megrendezett méridai (Mexikó) magas szintű politikai konferencián aláírásra megnyitotta.
Mivel az egyezményt nem csak államok, hanem regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint például az EK is aláírhatja, a Tanács engedélyezte aláírását az Európai Közösség nevében. A korrupcióellenes egyezményt az Európai Közösség nevében 2005. szeptember 15-én írták alá New Yorkban.
Az ENSZ korrupcióellenes egyezményének tartalma és hatálya
Az egyezmény 1. cikke a következőket mondja ki:
„Az egyezmény céljai a következők:
a) a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló intézkedéseket hatékonyabbá és hatásosabbá tevő lépések ösztönzése és megerősítése;
b) a nemzetközi együttműködés és technikai segítségnyújtás ösztönzése, megkönnyítése és támogatása a korrupció megelőzésében és a korrupció elleni küzdelemben, beleértve a vagyonelkobzást is;
c) a közügyek és a közvagyon integritásának, elszámoltathatóságának és megfelelő kezelésének ösztönzése.”
Az egyezmény a korrupcióval kapcsolatban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Közösség hatáskörébe esnek. Ezek a rendelkezések a Közösség közigazgatására alkalmazandó közösségi joggal és a közösségi vívmányokkal összeegyeztethetőek.
1. Az egyezmény olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek kötelezettségeket írnak elő az állami felek részére a közszektor szervezése vonatkozásában (II. fejezet), ami elvileg az Európai Közösségre is alkalmazható az egyezmény aláírásának pillanatától kezdve (67. cikk (2) bekezdés). Ezenkívül, mivel az egyezmény 2. cikkének a) pontja úgy határozza meg a „közhivatalnokot” mint „bármely olyan személy, aki egy állami félnél jogalkotói, végrehajtói, közigazgatási vagy bírói hivatalt tölt be...”, a meghatározás az Európai Közösség hivatalnokaira is érvényes lesz, miután az EK aláírta az egyezményt.
2. A közösségi vívmányok az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását biztosító intézkedéseket tartalmaznak, beleértve a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat is, melyek célja az átláthatóság és valamennyi jelölt számára egyenlő hozzáférés biztosítása a közbeszerzési szerződésekhez és a szolgáltatások piacához a csalást, a korrupciót és az ajánlatot tevők közötti összejátszását megelőzve. A közösségi vívmányok a számvitelre és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó intézkedéseket is tartalmaznak. Amennyiben az egyezmény rendelkezései ilyen eszközöket érintenek, a Közösség kizárólagos hatáskörrel bír a megfelelő nemzetközi kötelezettségek elfogadását illetően.
3. A korrupcióellenes egyezmény magas színvonalú intézkedéseket tartalmaz a pénzmosás elleni küzdelmet illetően, amelyek megfelelnek a pénzügyi rendszer, illetve egyéb, pénzmosás szempontjából veszélyeztetett intézmények és szakmák pénzmosásra való felhasználásának megelőzését szolgáló közösségi vívmányoknak. A harmadik pénzmosás elleni irányelv értelmében a Közösség illetékes a pénzügyi hírszerző egységek közötti együttműködésre vonatkozó intézkedések tekintetében. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság az EKSz 280. cikke alapján előterjesztett egy, a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel – beleértve az EK-beli csalásokhoz kapcsolódó pénzmosást és az uniós korrupciót – szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló rendeletre irányuló javaslatot.
4. A külső tevékenységek vonatkozásában, beleértve a fejlesztési együttműködést és a harmadik országokkal való együttműködést, a közösségi politika kiegészíti a tagállamok politikáit és rendelkezéseket tartalmaz a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan, lásd például a 2005. február 23-án módosított 2000. június 23-i cotonou-i partnerségi megállapodás 97. cikkét, amely konzultációs eljárást ír elő „súlyos korrupció esetén”, és amely lehetővé teszi a támogatás felfüggesztését.
5. Végül a közösségi vívmányok az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő korrupció megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányuló politikák és gyakorlatok fejlesztésére is kiterjednek. Ezenkívül biztosítják a korrupció megelőzését szolgáló szervezetek létezését – mint például az Európai Bizottság, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF), az Európai Számvevőszék, az ombudsman, az Európai Közösségek Bírósága és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) –, illetve a megfelelő eljárásokat mint a személyzeti szabályzat 22a. és 22b. cikkében előírtak az információk továbbadásáról.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság álláspontja
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság
· üdvözli, hogy az Európai Közösség aláírta az ENSZ korrupcióellenes egyezményét; ebben az összefüggésben felhívja a Tanácsot, hogy támogassa a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló rendeletet (COM(2004)0509 végleges), amelyet a Parlament 2005. június 23-án első olvasatban elfogadott (HL C 133., 2005. június 8.);
· sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem tájékoztatták rendszeresen a tárgyalásokról;
· azon a véleményen van, hogy amikor az Európai Közösség nemzetközi megállapodást ír alá, az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció helyett a Parlament beleegyezését kellene kérni;
· azon a véleményen van továbbá, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) a korrupcióellenes egyezmény rendelkezései végrehajtásában jelentős szerepet fog játszani; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentés keretében évente tegyen jelentést a Parlamentnek az egyezmény végrehajtásáról.
Szívélyes üdvözlettel:
Fazakas Szabolcs
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2006)0082 – C6-0105/2006 – 2006/0023(CNS) |
|||||||
|
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
28.3.2006 |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
LIBE |
|||||||
|
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
IMCO |
CONT |
DEVE |
|
|
|||
|
Nem nyilvánított véleményt |
IMCO |
DEVE |
|
|
|
|||
|
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
|
|||
|
Előadó(k) |
Giusto Catania |
|
||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
|
||||||
|
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma |
|
|||||||
|
A jogalap vizsgálata |
|
|
|
|
|
|||
|
A pénzügyi támogatás módosítása |
|
|
|
|
|
|||
|
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal - plenáris ülésen hozott határozat dátuma |
|
|||||||
|
Konzultáció a Régiók Bizottságával - a plenáris ülésen hozott határozat dátuma |
|
|||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
20.6.2006 |
12.9.2006 |
|
|
|
|||
|
Az elfogadás dátuma |
23.10.2006 |
|||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
27 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Bauer Edit, Johannes Blokland, Giusto Catania, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Kinga Gál, Járóka Lívia, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Sarah Ludford, Edith Mastenbroek, Inger Segelström, Ioannis Varvitsiotis, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Giorgos Dimitrakopoulos, Sophia in 't Veld, Bill Newton Dunn, Siiri Oviir, Hubert Pirker, Marie-Line Reynaud, Antonio Tajani, Rainer Wieland |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
|
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
26.10.2006 |
|
||||||
|
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
|||||||
PE 000.000v01-00 6/7 RR\000000HU.doc
HU