JELENTÉS a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

22.11.2006 - (9037/2006 – C6‑0153/2006 – 2006/0802(CNS)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Esko Seppänen
A vélemény előadója (*): Angelika Beer, Külügyi Bizottság
(*) A bizottságok közötti megerősített együttműködés – az Eljárási Szabályzat 47. cikke

Eljárás : 2006/0802(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0397/2006
Előterjesztett szövegek :
A6-0397/2006
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(9037/2006 – C6‑0153/2006 – 2006/0802(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács szövegére (9037/2006),

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0630)[1],

–   tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0153/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A6‑0397/2006),

1.  jóváhagyja a Tanács szövegét, annak módosított formájában;

2.  úgy ítéli meg, hogy a jogalkotási javaslatban megjelölt indikatív referenciaösszegnek összeegyeztethetőnek kell lennie az új többéves pénzügyi keret (TPK) 4. fejezetének felső határértékével, illetve rámutat arra, hogy az éves összegről az éves költségvetési eljárás keretében a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 38. pontjának rendelkezéseivel összhangban határoznak;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az Euratom Szerződés 119. cikkének (2) bekezdése alapján;

4.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

5.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a konzultációra előterjesztett szöveget;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Tanács által javasolt szövegA Parlament módosításai

Módosítás: 1

(1) preambulumbekezdés

(1) Az Európai Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az Európai Közösség külső segítségnyújtása hatékonyságának növelése céljából a segítségnyújtás tervezését és továbbítását szabályozó új keret került kialakításra. A …–i …/…/EK tanácsi rendelet létrehoz egy előcsatlakozási eszközt, amely a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országok számára nyújtandó közösségi támogatásra vonatkozik. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet európai szomszédsági és partnerségi eszközt vezet be. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a harmadik országokkal folytatott fejlesztési és gazdasági együttműködést célozza. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egy stabilitási eszközt vezet be. A jelenlegi rendelet egy kiegészítő eszköz, amelynek célja a harmadik országokban a nukleáris biztonság növelésére irányuló erőfeszítések, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazásának támogatása.

(1) Az Európai Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az Európai Közösség külső segítségnyújtása hatékonyságának növelése céljából a segítségnyújtás tervezését és továbbítását szabályozó új keret került kialakításra. A …–i …/…/EK tanácsi rendelet létrehoz egy előcsatlakozási eszközt, amely a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országok számára nyújtandó közösségi támogatásra vonatkozik. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet európai szomszédsági és partnerségi eszközt vezet be. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a harmadik országokkal folytatott fejlesztési együttműködést célozza1. A …-i …/…/EK tanácsi rendelet a harmadik országokkal folytatott gazdasági együttműködést segíti elő. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egy stabilitási eszközt vezet be. A …-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozza a demokráciát és az emberi jogokat előmozdító pénzügyi eszközt (EIDHR)2. A jelenlegi rendelet egy kiegészítő eszköz, amelynek célja a harmadik országokban a nukleáris biztonság növelésére irányuló erőfeszítések, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazásának támogatása.

_______________·

1 HL L […], […], […].o.

2 HL L […], […],. […].o.

Indokolás

A Parlament, a Tanács és a Bizottság által megállapított új struktúra fényében a más külső segítségnyújtási eszközökre történő hivatkozásokat naprakésszé kell tenni.

Módosítás: 2

(2) preambulumbekezdés

(2) Az 1986. évi csernobili baleset rávilágított a nukleáris biztonság világméretű jelentőségére. A Szerződés azon célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, amely a lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyeket kiküszöbölendő a szükséges biztonsági feltételek megteremtésére irányul, az Európai Atomenergia-közösségnek (a továbbiakban: a Közösség) képesnek kell lennie a harmadik országokbeli nukleáris biztonság támogatására.

(2) Az 1986. Évi csernobili baleset rávilágított arra, hogy egy ilyen katasztrófa milyen drámai, világméretű gazdasági, környezeti, társadalmi és egészségügyi következményekkel jár. A lakosság életét és egészségét fenyegető kockázatok csökkentése érdekében a tagállamoknak és az Európai Atomenergia-közösségnek (a továbbiakban: a Közösség) képesnek kell lennie a nukleáris biztonság támogatására a harmadik országokban is.

Indokolás

Fontos hangsúlyozni az 1986-os csernobili katasztrófa tragikus jellegét.

Módosítás: 3

(2a) preambulumbekezdés (új)

 

(2a) A nukleáris anyagok egyre könnyebb elérhetősége fokozza a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatát, ezért egyértelmű nukleáris biztonsági vonatkozásai vannak, amely vonatkozásokkal ezen eszköznek foglakoznia kell.

Indokolás

A nukleáris biztonság nem csupán erőművek és más nukleáris létesítmények kérdése. A nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos kérdéseket figyelembe kell venni, és a rendeletnek ezekre is ki kell terjednie.

Módosítás: 4

(3a) preambulumbekezdés (új)

 

(3a) A nukleáris és sugárvédelmi biztonságról szóló információk titkosságának biztosítása alapvető fontosságú, és ezt a biztonságot egyértelművé kell tenni és meg kell erősíteni, kiváltképp, ha az információ a terroristák érdeklődésére is számot tarthat.

Indokolás

Meg kell gátolni a terroristák információhoz jutását; a nukleáris terrorcselekmények rendkívül súlyos következményekkel járhatnak és veszélybe sodorhatják a békét és a nemzetközi biztonságot.

Módosítás: 5

(4) preambulumbekezdés

(4) A Közösség a Szerződés X. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (a Szerződés második része VII. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt.

(4) A Közösség a Szerződés 10. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (a Szerződés második címe 7. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt. A Közösség ezért aktívan támogatja a nukleáris balesetek nemzetközi riasztási rendszerére vonatkozó magatartási kódex kidolgozását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség égisze alatt.

Módosítás: 6

(7) preambulumbekezdés

(7) A nemzetközi egyezmények és szerződések mellett néhány tagállam technikai segítségnyújtásról szóló, kétoldalú megállapodásokat kötött.

(7) A nemzetközi egyezmények és szerződések mellett néhány tagállam technikai segítségnyújtásról szóló, kétoldalú megállapodásokat kötött. Kívánatos az e megállapodások értelmében folytatott cselekvések közösségi cselekvésekkel való koordinálása.

Indokolás

A tagállamoknak ezen a téren közösségi szinten kell folytatniuk a koordinációs folyamatot.

Módosítás: 7

(9) preambulumbekezdés

(9) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása azon elv fenntartásával azonban, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége.

(9) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása a „szennyező fizet” elv fenntartása mellett, és hogy a létesítmény biztonsága, annak leszerelése, valamint az ott keletkezett hulladék továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége. Elsőbbséget kell továbbá biztosítani a tagállamokra valószínűleg jelentős hatást gyakorló nukleáris létesítmények és tevékenységek támogatásának.

Indokolás

A harmadik országoknak nyújtott közösségi segítségnyújtás nem menti fel őket és a létesítmények üzemeltetőit biztonsági és környezetvédelmi felelősségük alól, amely a létesítmény üzemeltetésének teljes időtartama alatt és azt követően is érvényes (a létesítmény bezárása, leszerelése és a korábbi nukleáris telephelyek remediációja).

Módosítás: 8

(13) preambulumbekezdés

(13) E rendelet a Szerződés célkitűzései érdekében pénzügyi támogatást nyújt, és nem érinti a Közösségnek és a tagállamoknak az érintett területeken –– különösen a nukleáris biztosítéki intézkedések területén –– meglévő hatáskörét.

(13) E rendelet a Szerződés célkitűzései érdekében pénzügyi támogatást nyújt, és nem érinti az energetikai döntések meghatározási jogára vonatkozó kizárólagos tagállami hatásköröket, illetve a Közösségnek és a tagállamoknak az érintett területeken –– különösen a nukleáris biztosítéki intézkedések területén –– meglévő hatáskörét.

Indokolás

Fontos utalni a tagállamok szuverenitására az energetikai döntések tekintetében akkor is, ha a nukleáris biztonság hatásköre megoszlik, és ha üdvözlendő, hogy a nemzeti hatóságok közös megközelítésre törekednek a nukleáris biztonság terén.

Módosítás: 9

(13a) preambulumbekezdés (új)

 

(13a) A két költségvetési hatóságnak a Szerződésben meghatározott jogkörei befolyásolása nélkül ennek a rendeletnek az eszköz teljes időtartamára vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2006. június 17-én elfogadott, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás 38. pontjában foglaltaknak megfelelő pénzügyi referenciaösszeget kell tartalmaznia.

Indokolás

Az új intézményközi megállapodásra való utalásnak szerepelnie kell a szövegben.

Módosítás: 10

1. cikk

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújt a magas szintű nukleáris biztonság, és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez.

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújthat olyan intézkedésekhez, amelyek támogatják a hatékony végrehajtást, ha a megvalósított nukleáris biztonsági szint megfelel az Unióban technológiai és szabályozási szempontból legmodernebbnek tekintett szintnek, figyelembe véve a legújabb tudományos és technológiai vívmányokat, a sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását, a „szennyező fizet” elv sérelme nélkül.

Indokolás

A közösségi segítségnyújtásnak a legmagasabb biztonsági szintet kell eredményeznie. Ezenkívül e segítségnyújtás nem menti fel a harmadik országokat és a létesítmények üzemeltetőit biztonsági és környezetvédelmi felelősségük alól.

Módosítás: 11

2. cikk, a) pont

a) hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása valamennyi szinten, különösen az alábbiak révén:

a) hatékony nukleáris biztonsági intézkedések előmozdítása valamennyi szinten, különösen az alábbiak révén:

Indokolás

A közösségi forrásokat csak tényleges biztonsági intézkedések megvalósítására kellene költeni.

Módosítás: 12

2. cikk a) pont második franciabekezdés

- helyszíni és külső segítségnyújtási programok,

- a meglévő nukleáris létesítmények üzemeltetésének és karbantartásának biztonságát javító helyszíni és külső segítségnyújtási programok,

Indokolás

A létesítményeknek nem kellene pénzügyi támogatást nyújtani tervezésre vagy építkezésre.

Módosítás: 13

2. cikk a) pont harmadik franciabekezdés

- a meglévő atomerőművek vagy egyéb meglévő nukleáris létesítmények kialakítása, üzemeltetése és karbantartása biztonsági szempontjainak javítása a magas szintű védelem megvalósítása érdekében;

- a meglévő atomerőművek vagy egyéb meglévő nukleáris létesítmények üzemeltetése, modernizálása és karbantartása biztonsági szempontjainak javítása, figyelembe véve az üzemeltetési tapasztalatokat a lehető legmagasabb szintű védelem megvalósítása érdekében;

Módosítás: 14

2. cikk, a) pont, negyedik franciabekezdés

- a nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék biztonságos szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának támogatása,

- a kiégett nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék biztonságos szállítására, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló megfelelő módszerek és technológiák fejlesztésének támogatása, és

Indokolás

A Közösségnek nem kellene finanszíroznia a nukleáris anyagok tényleges szállítását, kezelését és ártalmatlanítását – ez a harmadik országok felelőssége. Elegendő, ha csupán előmozdítja a biztonságos technológiák és módszerek alkalmazását. A „kiégett" szó hozzáadása az egyértelműséget szolgálja.

Módosítás: 15

2. cikk első albekezdés a) pont ötödik francia bekezdés

- és a meglevő létesítmények leszerelésére, és a korábbi nukleáris telephelyek remediációjára irányuló stratégiák kialakítása és végrehajtása;

- a meglevő létesítmények leszerelésére, és a korábbi, magasabb szintű biztonságot ésszerű költségek mellett és ésszerű időn belül elérni képes nukleáris telephelyek remediációjára irányuló stratégiák kialakítása és végrehajtása;

Indokolás

Fontos utalni az Európai Unió által különböző programok, többek között a PHARE és a TACIS programok keretében harmadik országok számára nyújtott pénzügyi támogatások révén rendelkezésre álló különböző lehetőségekre. E támogatások a már meglévő nukleáris központok korszerűsítését, illetve a magas szintű biztonságot nem garantáló létesítmények bezárására irányuló erőfeszítések megvalósítását szolgálják.

Módosítás: 16

2. cikk b) pont

b) hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok –– különösen a nagy aktivitású sugárforrások –– ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és a biztonságos ártalmatlanítás céljából;

b) hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok –– különösen a nagy aktivitású sugárforrások –– ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és ezen anyagok biztonságos ártalmatlanítása céljából, amelyért a pénzügyi felelősségnek továbbra is kizárólag az üzemeltetőt kell terhelnie;

Indokolás

E módosítás megerősíti a „szennyező fizet” elvet, amelytől a rendelet nem térhet el.

Módosítás: 17

2. cikk, d) pont

d) a vészhelyzeti tervezés, felkészültség és intézkedések, a polgári védelem és a helyreállítási intézkedések tekintetében hatékony szabályozás kialakítása;

d) a baleset-megelőzés, a vészhelyzeti tervezés, felkészültség és intézkedések, a polgári védelem, a következmények enyhítése és a helyreállítási intézkedések tekintetében hatékony szabályozás kialakítása;

Indokolás

Az EU nukleáris biztonságra vonatkozó politikájának tökéletes összhangban kell lennie a nukleáris biztonságról szóló 1994-es nemzetközi egyezménnyel, amelyhez az Európai Atomenergia-közösség is csatlakozott. Ezen eszköz egyik fő célja, hogy megakadályozza a sugárzással kapcsolatos következményeket, és enyhítse azokat, amennyiben mégis bekövetkeznek. A NAÜ nukleáris biztonsággal kapcsolatos alapelvei értelmében a balesetek megelőzése az első biztonsági prioritás, a második pedig a balesetek következményeinek enyhítése. E két intézkedést a rendeletnek világosan és egyértelműen tartalmaznia kell.

Módosítás: 18

2. cikk, e) pont

e) a fenti területeken (többek között a meglevő nemzetközi szervezetek, különösen a NAÜ keretében) folytatott nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedések, beleértve a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását, és nyomon követését, az információcserét, valamint a képzést és a kutatást;

e) a fenti területeken (többek között a meglevő nemzetközi szervezetek, különösen a NAÜ keretében) folytatott nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedések, beleértve a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását, és nyomon követését, az információcserét, a képzést, az oktatást és a kutatást;

Módosítás: 19

5. cikk, (2) bekezdés

(2) E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Adott esetben tartalmazhatják a korábbi segítségnyújtás során nyert tapasztalatokat.

(2) E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Adott esetben tartalmazzák a korábbi segítségnyújtás során nyert tapasztalatokat.

Módosítás: 20

5. cikk (3) bekezdés

(3) A cselekvési programokat, valamint azok bármely kiigazítását vagy kiterjesztését a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, adott esetben az érintett partnerországgal vagy régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

(3) A cselekvési programokat, valamint azok bármely kiigazítását vagy kiterjesztését a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és a 18. cikk figyelembe vételével kell elfogadni, adott esetben az érintett partnerországgal vagy régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

Módosítás: 21

7. cikk, (1) bekezdés, ötödik francia bekezdés

– az Európai Unió ügynökségei;

– a Közösség Közös Kutatóközpontja és az Európai Unió ügynökségei;

Indokolás

A Közös Kutatóközpont már régóta biztosít biztonsági segítségnyújtást a TACIS program keretében, és e rendelet értelmében is támogathatónak kell lennie.

Módosítás: 22

8. cikk (1) bekezdés hatodik franciabekezdés

- adósságcsökkentő programok;

- kivételes esetekben és nemzetközi megállapodásban rögzített adósságcsökkentő programnak megfelelő adósságcsökkentő programok;

Indokolás

Az adósságcsökkentés szigorúan csak kivételes alapon történhet.

Módosítás: 23

8. cikk (2a) bekezdés (új)

 

(2a) A közösségi finanszírozás elvben nem használható fel adók, vámok vagy más pénzügyi díjak megfizetésére a kedvezményezett országokban.

Indokolás

A segítséget kapó országok igazgatási hatóságai javára fizetendő díjak finanszírozását ki kellene zárni, és szigorúan csak kivételes esetekben kellene engedélyezni.

Módosítás: 24

18. cikk

A Bizottság rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseket küld a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára.

A Bizottság független szakértők segítségével, az egyes projektek alapján rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseket küld az Európai Parlament, a Tanács és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára.

Indokolás

Figyelembe véve a korábbi nukleáris segítségnyújtási program értékelésének nyilvánvaló hiányát, az értékelést független szakértők segítségével kell elvégezni. A nyomon követésnek és az értékelésnek folyamatosan és az egyes projektek alapján kell történnie (és nem csak az adott ágazatra vagy országra vonatkozóan, ahogy azt általában a Bizottság végzi). Az értékelő jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell kapnia.

Módosítás: 25

20a. cikk (új)

 

20a. cikk

 

Pénzügyi referenciaösszeg

 

Az e rendelet végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2007–2013 közötti időszakban 464 millió euró.

 

Az éves előirányzatokat a pénzügyi terv korlátain belül a két költségvetési hatóság engedélyezi.

Indokolás

Az új intézményközi megállapodásban említett általános költségvetési előirányzatra való utalásnak szerepelnie kell a szövegben.

Módosítás: 26

21. cikk

Legkésőbb 2010. december 31-én a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

Legkésőbb 2010. december 31-én a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, majd ezt követően kétévente nyújt be jelentést, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

Indokolás

Figyelembe véve az érintett pénzösszegek nagyságát és a keleten folytatott nukleáris segítségnyújtási programok középszerű múltbéli eredményeit, elengedhetetlen a gyakoribb jelentéstétel.

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

A Bizottság 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó új pénzügyi keretről szóló javaslata a stabilitási eszköz létrehozására irányuló rendeletet is tartalmazott. A cél az volt, hogy a Közösség és a harmadik országok között a nukleáris biztonság területén folytatott segítségnyújtást és együttműködést is lefedjék.

A stabilitási eszköz létrehozásáról szóló rendelet jogalapja eredetileg az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 308. cikke volt. A szerződés 179. és 181a. cikkét azonban megfelelőbb jogalapnak tekintették. E cikkek azonban nem voltak összeegyeztethetők az Euratom-Szerződésnek a nukleáris biztonsági együttműködés jogalapjaként szükséges 203. cikkével.

Emiatt a stabilitási eszközről szóló javaslatot egy további rendelettel egészítették ki, amely létrehozta a nukleáris biztonsági együttműködési eszközt. Ennek kizárólagos jogalapja az Euratom-Szerződés 203. cikke.

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az összes elfogadott intézkedés összhangban legyen az Európai Közösség partnerországokra vonatkozó általános stratégiai politikai keretével, különösen az EKSz. fent említett 179. és 181a. cikke értelmében elfogadott fejlesztési és gazdasági együttműködési politikák és programok célkitűzései tekintetében.

A nukleáris biztonsági együttműködésről szóló rendelet kiegészíti az Európai Unió által a humanitárius segítségnyújtási eszköz, az előcsatlakozási eszköz, az európai szomszédsági és partnerségi eszköz, a fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz, valamint a stabilitási eszköz keretében biztosított bármely segítségnyújtást.

A Közösség által nyújtott segítséget többéves stratégiai dokumentumok és indikatív programok alapján szükséges végrehajtani.

A rendelet a kelet-európai és közép-ázsiai partnerállamoknak történő segítségnyújtásról szóló tanácsi rendeletet, valamint a Csernobili Szarkofág Alap finanszírozásáról szóló tanácsi határozatokat váltja fel. Folytatja a régi programokat, és nem irányoz elő lényeges változásokat a nukleáris biztonsági együttműködés fennálló gyakorlatában.

1991-es elindulása óta a Tacis teljes támogatásaiból mintegy 1200 millió eurót fordítottak nukleáris biztonsági projektekre a nukleáris biztonsági programmal párhuzamosan, beleértve a csernobili és az ahhoz kapcsolódó projekteknek biztosított 470 millió eurós segítségnyújtás nagyobb részét. A Tacis továbbá mintegy 250 millió euróval járult hozzá az oroszországi és ukrajnai tudományos és technológiai központokhoz, amelyek lehetővé tették a korábban tömegpusztító fegyvereken dolgozó tudósok és mérnökök számára, hogy szaktudásukat békés tevékenységekre irányítsák át.

Az EU a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség globális referenciaértékeivel összhangban támogatta partnereit. Az ügynökség főszerepet játszik a nemzetközi nukleáris biztonsággal és a biztosítéki intézkedésekkel kapcsolatos kérdések területén, különösen a biztonsági normákat tartalmazó Safety Standards Series dokumentumokkal és az első generációs szovjet tervezésű reaktorok értékelésével – ez utóbbi eredményeit két, biztonsági kérdésekkel foglalkozó Safety Issue Book dokumentumban foglalták össze. E dokumentumok megállapításai szolgáltak a nukleáris biztonság terén a Tacis nukleáris biztonsági programja által biztosított előrelépések kidolgozásának és végrehajtásának alapjául. A nukleáris biztonságról szóló egyezmény 1994-es bécsi elfogadása, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló NAÜ közös egyezmény újabb fontos mérföldkövet jelentenek a globális biztonság fenntartása szempontjából.

A nukleáris biztonság fokozása nehezen mérhető, és az EU-nak még a harmadik országokban előforduló számos lehetséges biztonsági problémát is meg kell oldania. A FÁK-országokban a NAÜ biztonsági kérdésekkel foglalkozó dokumentumaiban (Safety Issue Book) kimutatott jelentős tervezési és üzemeltetési gyengeségeket, valamint a vészhelyzeti felkészültséggel kapcsolatos aggodalmakat orvosolták, nagyrészt független hatóságokat állítottak fel, és a biztonsági kultúra növekvő mértékben nyilvánul meg az üzemeltetők és a szabályozó hatóságok részéről egyaránt.

A nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszközről szóló rendelet (5) preambulumbekezdésének Bizottság által megfogalmazott szövege így szól: „A Közösség számára különösen szükséges a harmadik országokbeli nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató erőfeszítéseinek folytatása, a Bizottság és nyertes ajánlattevői közötti kölcsönös konzultációból, és a Tacis és a Phare programból – többek között a megfelelő szakértői csoportokban végzett munkán keresztül és különösen a polgári nukleáris felelősség terén – eddig nyert tapasztalatokra, valamint az Európai Unión belüli, saját biztosítéki tevékenységéből származó tapasztalatokra építve.”

Az előadó a nukleáris biztonság technológiai problémáiról szóló 1992. június 18-i tanácsi állásfoglalás szellemében támogatja az EU régi programjainak az új eszközök keretei között történő folytatásának gondolatát. Szükség van a NAÜ-vel való szoros együttműködésre.

Az előadó által benyújtott legfontosabb módosítás a 2. cikket érinti. Csak már meglévő nukleáris létesítmények biztonságának fokozására kellene pénzügyi támogatást biztosítani, tervezés vagy építés alatt álló új létesítmények számára azonban nem.

A Bizottságnak még az EU pénzeszközeinek a nukleáris biztonsági együttműködés terén történő felhasználásáról szóló pénzügyi kimutatással is ki kellene egészítenie jogalkotási javaslatát.

(CNS)

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság RÉSZÉRŐL (11.10.2006)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(9037/2006 – C6‑0153/2006 – 2006/0802(CNS))

A vélemény előadója: (*): Angelika Beer

(*)A bizottságok közötti megerősített együttműködés – az Eljárási Szabályzat 47. cikke

RÖVID INDOKOLÁS

A nukleáris biztonsági eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat jelen formája az Európai Parlamenttel közösen hozott tanácsi határozaton alapul, amelynek célja az összes nukleáris biztonságra vonatkozó hivatkozás törlése a stabilitási eszköz létrehozásáról szóló bizottsági javaslatból. A határozatot a Parlament azon kérésére hozták, amely arra irányult, hogy a stabilitási eszköz elfogadási eljárását konzultációról együttdöntésre változtassák. Ez azt jelentette, hogy az EURATOM szerződés 203. cikkén alapuló összes intézkedést egy másik – a jelen – eszközből finanszíroznák.

A vélemény előadójának fő célkitűzései az alábbiak:

a jelen eszköz más külső segítségnyújtási eszközökhöz viszonyított kiegészítő jellegének biztosítása,

annak biztosítása, hogy a korábbi tárgyalásokon elért eredményekre építsen;

egyértelmű feltételekkel meghatározni e javaslat hatályát, és biztosítani, hogy a közösségi forrásokat valóban a harmadik országok nukleáris biztonságának előmozdítására fordítják.

MÓDOSÍTÁSOK

a Külügyi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Tanács által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

Módosítás: 1

Cím

Javaslat a Tanács rendelete a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról

Javaslat a Tanács rendelete a nukleáris biztonsági együttműködés célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról

Indokolás

A védelemre történő hivatkozás nem helyénvaló, az eszköz hatálya korlátozott. A védelmi intézkedések, már amennyiben a Közösség hatásköre alá esnek, a stabilitási eszközhöz tartoznak.

Módosítás: 2

(1) preambulumbekezdés

(1) Az Európai Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az Európai Közösség külső segítségnyújtása hatékonyságának növelése céljából a segítségnyújtás tervezését és továbbítását szabályozó új keret került kialakításra. A …–i …/…/EK tanácsi rendelet létrehoz egy előcsatlakozási eszközt, amely a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országok számára nyújtandó közösségi támogatásra vonatkozik. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet európai szomszédsági és partnerségi eszközt vezet be. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a harmadik országokkal folytatott fejlesztési és gazdasági együttműködést célozza. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egy stabilitási eszközt vezet be. A jelenlegi rendelet egy kiegészítő eszköz, amelynek célja a harmadik országokban a nukleáris biztonság növelésére irányuló erőfeszítések, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazásának támogatása.

(1) Az Európai Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az Európai Közösség külső segítségnyújtása hatékonyságának növelése céljából a segítségnyújtás tervezését és továbbítását szabályozó új keret került kialakításra. A …–i …/…/EK tanácsi rendelet létrehoz egy előcsatlakozási eszközt, amely a tagjelölt és a potenciálisan tagjelölt országok számára nyújtandó közösségi támogatásra vonatkozik. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet európai szomszédsági és partnerségi eszközt vezet be. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a harmadik országokkal folytatott fejlesztési együttműködést célozza1. A …-i …/…/EK tanácsi rendelet a harmadik országokkal folytatott gazdasági együttműködést segíti elő. A …–i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egy stabilitási eszközt vezet be. A …-i …/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozza a demokráciát és az emberi jogokat előmozdító pénzügyi eszközt (EIDHR)2. A jelenlegi rendelet egy kiegészítő eszköz, amelynek célja a harmadik országokban a nukleáris biztonság növelésére irányuló erőfeszítések, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazásának támogatása.

_______________·

1 HL L […], […], […].o.

2 HL L […], […],. […].o.

Indokolás

A Parlament, a Tanács és a Bizottság által megállapított új struktúra fényében a más külső segítségnyújtási eszközökre történő hivatkozásokat naprakésszé kell tenni.

Módosítás: 3

(2a) preambulumbekezdés (új)

 

(2a) A nukleáris anyagok egyre könnyebb elérhetősége fokozza a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatát, ezért egyértelmű nukleáris biztonsági vonatkozásai vannak, amely vonatkozásokkal ezen eszköznek foglakoznia kell.

Indokolás

A nukleáris biztonság nem csupán erőművek és más nukleáris létesítmények kérdése. A nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos kérdéseket figyelembe kell venni, és a rendeletnek ezekre is ki kell terjednie.

Módosítás: 4

(3a) preambulumbekezdés (új)

 

(3a) A nukleáris és sugárvédelmi biztonságról szóló információk titkosságának biztosítása alapvető fontosságú, és ezt a biztonságot egyértelművé kell tenni és meg kell erősíteni, kiváltképp, ha az információ a terroristák érdeklődésére is számot tarthat.

Indokolás

Meg kell gátolni a terroristák információhoz jutását; a nukleáris terrorcselekmények rendkívül súlyos következményekkel járhatnak és veszélybe sodorhatják a békét és a nemzetközi biztonságot.

Módosítás: 5

(9) preambulumbekezdés

(9) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása azon elv fenntartásával azonban, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége.

(9) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása a „szennyező fizet” elv fenntartásával és azon elv figyelembevételével, hogy a létesítmény biztonsága, leszerelése és az ott termelt hulladék továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége.

Indokolás

A harmadik országoknak nyújtott közösségi támogatás nem mentesíti az ebben részesülő országokat, illetve az üzemeltetőket biztonsági és környezeti felelősségük alól sem a létesítmény működése, sem az azt követő időszak – azaz a bezárás, leszerelés és a terület helyreállítása – alatt.

Módosítás: 6

1. cikk

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújt a magas szintű nukleáris biztonság, és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez.

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújt a magas szintű nukleáris biztonság, és a sugárvédelem előmozdítását és megvalósítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez, a „szennyező fizet” elv sérelme nélkül. Az ilyen eszközök kizárják az erőművek élettartamának meghosszabbítására vagy új erőművek építésére irányuló intézkedéseket.

Indokolás

A harmadik országok részére nyújtott közösségi támogatás nem mentesítheti azokat a környezet iránti felelősség alól. Továbbá a közösségi forrásoknak az elavult erőművek élettartamának meghosszabbítására vagy újak építésére történő felhasználását tiltani kellene.

Módosítás: 7

2. cikk a) pont negyedik francia bekezdés

- a nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék biztonságos szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának támogatása,

- a nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék biztonságos szállítását, kezelését és ártalmatlanítását biztosító megfelelő módszerek és technológiák kidolgozásának támogatása,

Indokolás

A Közösség ne finanszírozza a nukleáris anyagok tényleges szállítását, kezelését és ártalmatlanítását – ez a harmadik országok illetékessége. Csupán a biztonságos technológiák és módszerek használatát mozdíthatja elő.

Módosítás: 8

2. cikk b) pont

b) hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok –– különösen a nagy aktivitású sugárforrások –– ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és a biztonságos ártalmatlanítás céljából;

b) hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok –– különösen a nagy aktivitású sugárforrások –– ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és a biztonságos ártalmatlanítás céljából, amelyért a pénzügyi felelősségnek továbbra is kizárólag az üzemeltetőt kell terhelnie;

Indokolás

E módosítás megerősíti a „szennyező fizet” elvet, amelytől a rendelet nem térhet el.

Módosítás: 9

4. cikk (2) bekezdés

(2) A stratégiai dokumentumokat az időtartam felénél, vagy bármely szükséges esetben felül kell vizsgálni, és a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ki lehet igazítani.

(2) A stratégiai dokumentumokat az időtartam felénél, vagy korábban, vagy bármely szükséges esetben felül kell vizsgálni, és a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ki lehet igazítani.

Indokolás

A módosítás célja a kiigazítási eljárással kapcsolatban esetleg felmerülő bármilyen kétértelműség megszűntetése.

Módosítás: 10

5. cikk (2) bekezdés

(2) E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Adott esetben tartalmazhatják a korábbi segítségnyújtás során nyert tapasztalatokat.

(2) E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Tartalmazzák, ha van ilyen, a korábbi segítségnyújtás során, beleértve a független értékelések alapján, nyert tapasztalatokat.

Indokolás

Az előadó hangsúlyozni kívánja a közösségi támogatás e téren elért eredményeiről szóló független értékelés szükségességét, különösen a Számvevőszék 1998-as és 2006-os jelentéseiben a nukleáris biztonság területére vonatkozó TACIS-programokkal kapcsolatban megfogalmazott kritika fényében.

Módosítás: 11

5. cikk (3) bekezdés

(3) A cselekvési programokat, valamint azok bármely kiigazítását vagy kiterjesztését a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, adott esetben az érintett partnerországgal vagy régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

(3) A cselekvési programokat, valamint azok bármely kiigazítását vagy kiterjesztését a 20. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján a 18. cikkel összhangban kell elfogadni, adott esetben az érintett partnerországgal vagy régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

Indokolás

Lásd az 5. cikk (2) bekezdéséhez fűzött 10. számú módosítás indokolását.

Módosítás: 12

6. cikk (3) bekezdés

(3) Amennyiben ezen intézkedések költsége meghaladja a 10 millió eurót, a Bizottság azokat a 20. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el, adott esetben az érintett partnerországgal vagy a régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

(3) Amennyiben ezen intézkedések költsége meghaladja az 5 000 000 eurót, a Bizottság azokat a 20. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el, adott esetben az érintett partnerországgal vagy a régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

Indokolás

A Bizottságnak rendelkeznie kell bizonyos mértékű önállósággal döntései során. A javaslat eredeti küszöbértéke azonban túl magasnak tűnik.

Módosítás: 13

6. cikk (4) bekezdés

(4) Amennyiben ezen intézkedések költsége 10 millió euro, vagy annál kevesebb, a Bizottság egy hónapon belül írásban értesíti a Tanácsot és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottságot ezen intézkedések elfogadásáról.

(4) Amennyiben ezen intézkedések költsége 5 000 000 euro, vagy annál kevesebb, a Bizottság egy hónapon belül írásban értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottságot ezen intézkedések elfogadásáról.

Indokolás

Az eredeti szöveg (a miniszterek tanácsa és a tagállamok küldötteinek bizottsága révén) előírja a tagállamok kettős tájékoztatását, de nem írja elő egyiket sem a Parlament esetében. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. A tájékoztatáshoz való jog egy parlamenti demokráciában minimális követelmény.

Módosítás: 14

18. cikk

A Bizottság rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseket küld a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára.

A Bizottság, a független értékelések eredményeit felhasználva, rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás és a végrehajtás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseit és a független értékeléseket megküldi az Európai Parlament és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára.

Indokolás

Lásd az 5. cikk (2) bekezdéséhez fűzött 10. számú módosítás indokolását. A módosítás figyelembe veszi továbbá a Bizottság és a Parlament közötti megerősített információs és együttműködési kultúrát, ahogyan az Ferrero-Waldner biztos levelében, illetve a fejlesztési együttműködési eszközhöz csatolt, a Parlamenttel folyatott párbeszédről szóló közös levélben is meghatározásra került.

Módosítás: 15

21. cikk

Legkésőbb 2010. december 31-én a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

Legkésőbb 2009. április 30-án a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

Indokolás

A felülvizsgálati záradék az eredeti szövegben megegyezik az előcsatlakozási eszköz, a szomszédsági és partnerségi eszköz és a stabilitási eszköz esetében elfogadott szöveggel. A Bizottság a háromoldalú egyeztetések utolsó napjaiban azonban elkötelezte magát a felülvizsgálati eljárás 2009-ben történő nyilvános elindítása mellett, amikor a jelenlegi biztosok még hivatalban vannak. A vonatkozó rendeletek szövegét nem módosították, mivel ez a teljes csomag újratárgyalására jogosított volna fel. Nincs azonban ok arra, hogy a nukleáris biztonsági rendelet ne tükrözze a politikai alku tényleges feltételeit.

ELJÁRÁS

Cím

A nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Hivatkozások

9037/2006 – C6–0153/2006 – 2006/0802(CNS)

Illetékes bizottság

ITRE

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET

18.5.2006

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

6.7.2006

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Angelika Beer

30.5.2006

Vizsgálat a bizottságban

13.9.2006

10.10.2006

 

 

 

Elfogadás dátuma

10.10.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

1

2

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Angelika Beer, Panagiotis Beglitis, Monika Beňová, Marco Cappato, Simon Coveney, Ryszard Czarnecki, Giorgos Dimitrakopoulos, Jas Gawronski, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Jana Hybášková, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Edward McMillan-Scott, Willy Meyer Pleite, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Raimon Obiols i Germà, Cem Özdemir, Tobias Pflüger, Mirosław Mariusz Piotrowski, Lydie Polfer, Michel Rocard, Raül Romeva i Rueda, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Emil Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Gitte Seeberg, Hannes Swoboda, Konrad Szymański, Paavo Väyrynen, Ari Vatanen, Jan Marinus Wiersma, Luis Yañez-Barnuevo García, Josef Zieleniec

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Dobolyi Alexandra, Árpád Duka-Zólyomi, Hélène Flautre, Michael Gahler, Tunne Kelam, Miguel Angel Martínez Martínez, Yiannakis Matsis, Achille Occhetto, Rihards Pīks, Aloyzas Sakalas, Inger Segelström

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Elspeth Attwooll, Christopher Beazley, Hanna Foltyn-Kubicka, Toomas Savi

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

(CNS)

  • [1]  HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság RÉSZÉRŐL (11.10.2006)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelettervezetről
(9037/2006 – C6‑0153/2006 – 2006/0802(CNS))

A vélemény előadója: Frédérique Ries

MÓDOSÍTÁSOK

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:

A Tanács által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

Módosítás: 1

Cím

Javaslat –– A Tanács rendelete a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról

Javaslat –– A Tanács rendelete a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról

Indokolás

A védelemre történő hivatkozás nem tűnik helyénvalónak, mivel az eszköz kevés operatív cikke kapcsolódik a harmadik országokkal történő együttműködés védelmi vonatozásaihoz.

Módosítás: 2

(-1) bevezető hivatkozás (új)

 

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

Indokolás

A tervezett tanácsi rendelet fontos tanácsi határozatokat fog felváltani többek között, amelyek az EK-Szerződésre hivatkoznak, az Európai Közösség részéről a Csernobili Szarkofág Alap számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nyújtandó hozzájárulásról szóló, 1998. június 5-i 1998/381/EK, Euratom tanácsi határozatot és az Európai Közösség részéről a Csernobili Szarkofág Alap számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nyújtandó további hozzájárulásról szóló, 2001. november 16-i 2001/824/EK, Euratom tanácsi határozatot. A Csernobili Szarkofág Alap részére 2007-ben nyújtandó forrásokról szóló jelenleg tárgyalt tanácsi határozat a fentiekhez hasonlóan szintén mind az EK-Szerződésen, mind az Euratom-Szerződésen alapul.

Nem indokolt ezért az új jogi eszköz jogalapjának kizárólag az Euratom-szerződésre történő korlátozása, mivel az kizárólag a harmadik országokban található nukleáris létesítmények biztonsági vonatkozásaira, többek között a csernobili támogatásra terjed ki. Az Európai Parlament hatásköreinek korlátozása a kizárólag az Euratom-Szerződésre hivatkozás révén elfogadhatatlan. Az EKSz. 308. cikke összeegyeztethető az Euratom-Szerződés 203. cikkével, és alkalmazni kell e rendeletre.

Módosítás: 3

(2) preambulumbekezdés

(2) Az 1986. évi csernobili baleset rávilágított a nukleáris biztonság világméretű jelentőségére. A Szerződés azon célkitűzésének megvalósítása érdekében, amely a lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyeket kiküszöbölendő a szükséges biztonsági feltételek megteremtésére irányul, az Európai Atomenergia-közösségnek (a továbbiakban: a Közösség) képesnek kell lennie a harmadik országokbeli nukleáris biztonság támogatására.

(2) Az 1986. évi csernobili nukleáris katasztrófa, amely az áldozatok számát, a baleset által veszélyeztetett népességet és az azt követő generációkat érintő tragikus egészségügyi következményeket tekintve minden idők legsúlyosabb balesete, rávilágított az ilyen katasztrófák drámai világméretű gazdasági, környezeti társadalmi és egészségügyi következményeire. A lakosság életét és egészségét fenyegető kockázatok csökkentésére a tagállamoknak és az Európai Atomenergia-közösségnek (a továbbiakban: a Közösség) képesnek kell lennie a harmadik országokban található veszélyes és különösen szennyező nukleáris létesítmények biztonságos bezárásnak támogatására.

Indokolás

Fontos hangsúlyozni az 1986. évi csernobili nukleáris katasztrófa drámai és egyedülálló jellegét, amit nem lehet egy szokványos balesethez hasonlítani, és ami a korábbi helyszínek helyreállításának és a magas kockázatú vagy különösen szennyező nukleáris létesítmények bezárásának felgyorsítására irányuló további finanszírozási intézkedések elérését kellene eredményeznie.   

Módosítás: 4

(4) preambulumbekezdés

(4) A Közösség a Szerződés X. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (a Szerződés második része VII. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt.

(4) A Közösség a Szerződés X. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (a Szerződés második része VII. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt. A Közösség ezért aktívan támogatja a nukleáris balesetek nemzetközi riasztási rendszerére vonatkozó magatartási kódex kidolgozását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség égisze alatt.

Módosítás: 5

(5) preambulumbekezdés

(5) A Közösség számára különösen szükséges a harmadik országokbeli nukleáris biztonság előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató erőfeszítéseinek folytatása, a Bizottság és nyertes ajánlattevői közötti kölcsönös konzultációból, és a Tacis és a Phare programból –– többek között a megfelelő szakértői csoportokban végzett munkán keresztül és különösen a polgári nukleáris felelősség terén –– eddig nyert tapasztalatokra, valamint az Európai Unión belüli, saját biztosítéki tevékenységéből származó tapasztalatokra építve.

(5) A Közösség számára különösen szükséges a harmadik országokbeli nukleáris biztonság legmagasabb szintjének végrehajtását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató erőfeszítéseinek folytatása, a Bizottság és nyertes ajánlattevői közötti kölcsönös konzultációból, és a Tacis és a Phare programból a különösen az Európai Számvevőszék által végzett független vizsgálatok alapján korábban nyert tapasztalatokra, valamint az Európai Unión belüli, saját biztosítéki tevékenységéből származó tapasztalatok figyelembe vételével.

Indokolás

A közösségi pénzeket hatékonyan és eredményesen kell elkölteni. Az új eszköz alapján hozott intézkedéseknek valódi hatást kell kifejteniük a nukleáris biztonságra és védelemre. Ezért szükséges építeni a korábbi tapasztalatokra és a független értékelésekre. Ennek értelmében mind az 1998-as, mind a későbbi 2006-os európai számvevőszéki vizsgálat súlyos követetetéseket állapított meg a keleti és az orosz nukleáris biztonsági támogatások tekintetében, amelyeket figyelembe kell venni.

Módosítás: 6

(8) preambulumbekezdés

(8) Az Európai Unió Tanácsa a nukleáris biztonság technológiai problémáiról szóló 1992. június 18-i állásfoglalásában „hangsúlyozza az európai nukleáris biztonság különleges jelentőségét, és ezért felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nukleáris területen –– különösen a más európai országokkal, főként a közép- és kelet-európai országokkal, valamint a volt Szovjetunió köztársaságaival –– folytatott közösségi együttműködés alapvető és kiemelt fontosságú célkitűzéseként fogadja el ezen országok nukleáris létesítményei biztonsági szintjének a közösségi gyakorlattal megegyező szintre emelését, továbbá a Közösségben már elismert biztonsági kritériumok és követelmények végrehajtását megkönnyítendő” ezen célkitűzések figyelembevételével pénzügyi támogatás nyújtására kerül sor, beleértve a létező, de jelenleg működő üzemek támogatását is.

(8) Az Európai Unió Tanácsa a nukleáris biztonság technológiai problémáiról szóló 1992. június 18-i állásfoglalásában „hangsúlyozza az európai nukleáris biztonság különleges jelentőségét, és ezért felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nukleáris területen –– különösen a más európai országokkal, főként a közép- és kelet-európai országokkal, valamint a volt Szovjetunió köztársaságaival –– folytatott közösségi együttműködés alapvető és kiemelt fontosságú célkitűzéseként fogadja el ezen országok nukleáris létesítményei biztonsági szintjének a közösségi gyakorlattal megegyező szintre emelését, továbbá a Közösségben már elismert biztonsági kritériumok és követelmények végrehajtását megkönnyítendő” ezen célkitűzések figyelembevételével pénzügyi támogatás nyújtására kerül sor.

Indokolás

Nem kellene pénzügyi támogatást nyújtani még nem működő nukleáris létesítményeknek.

Módosítás: 7

(8a) preambulumbekezdés (új)

 

(8a) A Tanács 1998. szeptember 24-én emlékeztetett továbbá arra, hogy „a közép- és kelet-európai államok csatlakozási kérelmeire vonatkozó bizottsági vélemények értékelésekor kiderült, hogy jelentős erőfeszítésekre lesz szükség ezen államok részéről a környezetvédelmi vívmányok teljesítéséhez és hatékony végrehajtásához, többek között a szükséges igazgatási kapacitás létrehozása révén. Emlékeztet továbbá a tagjelölt államok nukleáris biztonsága javításának szükségességére annak érdekében, hogy az megfeleljen az Unió legmagasabb műszaki, szabályozási és működési színvonalának. A Tanács emlékeztet továbbá a területre vonatkozó valamennyi kötelezettségvállalás betartásának szükségességére is.”

Indokolás

A harmadik országoknak azonos szintű nukleáris biztonságot kell elérniük, mint amit a korábbi és a jelenlegi tagjelölt államoktól is megkövetelnek.

Módosítás: 8

(8b) preambulumbekezdés (új)

 

(8b) tekintettel arra, hogy a „nulla” kockázat nem létezik a nukleáris területen, a közösségi támogatásokat azon létesítményekre kell korlátozni, amelyek üzemelnek, vagy üzemeltek az ezen rendelet hatálybalépésének időpontjában.

Indokolás

Nem kellene pénzügyi támogatást nyújtani még nem működő nukleáris léteszményeknek.

Módosítás: 9

(9) preambulumbekezdés

(9) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása azon elv fenntartásával azonban, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége.

(9) Magától értetődő, hogy az érintett nukleáris létesítménynek nyújtott támogatás célja a támogatás hatásának maximalizálása a „szennyező fizet” elve és azon elv fenntartásával azonban, hogy a létesítmény biztonsága, leállítása és az azok által termelt hulladék továbbra is az üzemeltető és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam jogi felelőssége.

Indokolás

A harmadik országoknak nyújtott közösségi támogatások nem mentesíthetik azokat és az üzemeltetőket a biztonsági és környezetvédelmi felelősségük alól a létesítmény teljes üzemideje alatt és azt követően, azaz a létesítmények bezárása, leállítása, és helyreállítása során.

Módosítás: 10

(13) preambulumbekezdés

(13) E rendelet a Szerződés célkitűzései érdekében pénzügyi támogatást nyújt, és nem érinti a Közösségnek és a tagállamoknak az érintett területeken –– különösen a nukleáris biztosítéki intézkedések területén –– meglévő hatáskörét.

(13) E rendelet a Szerződés célkitűzései érdekében pénzügyi támogatást nyújt, és nem érinti az energetikai döntések meghatározási jogára vonatkozó kizárólagos tagállami hatásköröket, illetve a Közösségnek és a tagállamoknak az érintett területeken –– különösen a nukleáris biztosítéki intézkedések területén –– meglévő hatáskörét.

Indokolás

Fontos utalni a tagállamok szuverenitására az energetikai döntések tekintetében akkor is, ha a nukleáris biztonság hatásköre megoszlik, és ha üdvözlendő, hogy a nemzeti hatóságok közös megközelítésre törekednek a nukleáris biztonság terén.

Módosítás: 11

(14) preambulumbekezdés

(14) A Szerződés e rendelet elfogadásához nem biztosít a 203. cikkben meghatározottaktól eltérő hatásköröket,

(14) E rendelet az EK-Szerződés 308. cikkén és az Euratom-szerződés 203. cikkén alapul,

Indokolás

Lásd: a jogalapra vonatkozó indokolás.

Módosítás: 12

1. cikk

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújt a magas szintű nukleáris biztonság, és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez.

A Közösség e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújthat a sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedések hatékony végrehajtásához, a „szennyező fizet” elvének sérelme nélkül, amennyiben ezen intézkedések a legújabb tudományos és műszaki fejlemények figyelembevételével az Unió legmagasabb műszaki, szabályozási és működési színvonalának megfelelő biztonsági színvonal elérését eredményeznék. Ezen intézkedések nem irányulhatnak új atomerőművek építését támogató intézkedések előmozdítására.

Indokolás

A közösségi támogatásnak a legmagasabb biztonsági színvonalra kell törekednie. Ezenfelül a támogatás nem mentesítheti a harmadik országokat és az üzemeltetőiket környezeti felelősségük alól. Végül, tiltani kelleme a közösségi eszközök új atomerőművek építésére történő felhasználását.

Módosítás: 13

1. cikk (1a) bekezdés (új)

 

E rendelet kizárólag a harmadik országokban ezen rendelet hatálybalépésének időpontjában üzemben lévő nukleáris létesítményekre terjed ki.

Indokolás

A közösségi forrásokat kizárólag üzemben lévő vagy lezárt nukleáris létesítményekre kellene fordítani. Nem szabad felhasználni azokat nukleáris létesítmények élettartamának meghosszabbítására vagy újak építésére.

Módosítás: 14

2. cikk a) pont bevezető mondat

a) hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása valamennyi szinten, különösen az alábbiak révén:

a) hatékony nukleáris biztonsági intézkedések kialakítása valamennyi szinten, különösen az alábbiak révén:

Indokolás

A közösségi forrásokat valódi biztonsági intézkedések végrehajtására kell fordítani.

Módosítás: 15

2. cikk a) pont második franciabekezdés

- helyszíni és külső segítségnyújtási programok,

- helyszíni és külső segítségnyújtási programok, az üzemben lévő nukleáris létesítmények üzembiztonságának javítására,

Indokolás

A közösségi támogatásnak a legmagasabb biztonsági színvonalra kell törekednie. Ezenfelül a támogatás nem mentesítheti a harmadik országokat és az üzemeltetőket környezeti felelősségük alól.

Módosítás: 16

2. cikk a) pont harmadik franciabekezdés

- a meglévő atomerőművek vagy egyéb meglévő nukleáris létesítmények kialakítása, üzemeltetése és karbantartása biztonsági szempontjainak javítása a magas szintű védelem megvalósítása érdekében;

- a meglévő üzemben lévő atomerőművek kialakítása, üzemeltetése és karbantartása biztonsági szempontjainak javítása.

Indokolás

Tiltani kelleme a közösségi eszközök új atomerőművek építésére történő felhasználását.

Módosítás: 17

2. cikk első bekezdés a) pont negyedik francia bekezdés

- a nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék biztonságos szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának támogatása,

- a nukleáris üzemanyag és radioaktív hulladék biztonságos szállításának, kezelésének és ártalmatlanításának támogatása; a radioaktív hulladékok bizonyos felszámolási módszereit, többek között a tengerbe vagy a tenger alatti megőrzőkbe, valamint az űrbe történő lerakást környezetvédelmi okokból kizárják,

Indokolás

Az Európai Parlamentnek a kiégett nukleáris üzemanyagok és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló tanácsi (Euratom) irányelvre irányuló javaslatra vonatkozó 2004. január 13-i 22. módosításának visszaállítása (P5_TA(2004)0011).

Módosítás: 18

2. cikk első albekezdés a) pont ötödik francia bekezdés

- és a meglevő létesítmények leszerelésére, és a korábbi nukleáris telephelyek remediációjára irányuló stratégiák kialakítása és végrehajtása;

- és a meglevő létesítmények leszerelésére, és a korábbi, magasabb szintű biztonságot ésszerű költségek mellett és ésszerű időn belül elérni képes nukleáris telephelyek remediációjára irányuló stratégiák kialakítása és végrehajtása;

Indokolás

Fontos utalni az Európai Unió által különböző programok, többek között a PHARE és a TACIS programok keretében harmadik országok számára nyújtott pénzügyi támogatások révén rendelkezésre álló különböző lehetőségekre. Az ezen támogatások a már meglévő nukleáris központok korszerűsítését, illetve a magas szintű biztonságot nem garantáló létesítmények bezárására irányuló erőfeszítések megvalósítását szolgálják.

Módosítás: 19

2. cikk b) pont

b) hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok –– különösen a nagy aktivitású sugárforrások –– ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és a biztonságos ártalmatlanítás céljából;

(b) hatékony intézkedések kialakítása a radioaktív anyagok –– különösen a nagy aktivitású sugárforrások –– ionizáló sugárzásával szembeni legmagasabb szintű védelem biztosítása céljából;

Indokolás

A közösségi forrásokat valódi biztonsági intézkedések végrehajtására kell fordítani.

Módosítás: 20

5. cikk (2) bekezdés

(2) E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Adott esetben tartalmazhatják a korábbi segítségnyújtás során nyert tapasztalatokat.

2. E cselekvési programok meghatározzák a követendő célokat, a beavatkozási területeket, a tervezett intézkedéseket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, az egyes műveletekre kiosztott összegeket, és a végrehajtás tervezett menetrendjét. Adott esetben tartalmazzák az azonos létesítmények illetve területek tekintetében a korábbi segítségnyújtás során nyert tapasztalatokat.

Indokolás

Adott esetben a program általános hatékonyságának növelése érdekében minden egyes cselekvési programban kifejezetten hivatkozni kell az azonos létesítmények, illetve területek tekintetébe szerzett korábbi segítségnyújtási tapasztalatokra.

Módosítás: 21

6. cikk (3) bekezdés

(3) Amennyiben ezen intézkedések költsége meghaladja a 10 millió eurót, a Bizottság azokat a 20. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el, adott esetben az érintett partnerországgal vagy a régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

(3) Amennyiben ezen intézkedések költsége meghaladja az egymillió eurót, a Bizottság azokat a 20. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el, adott esetben az érintett partnerországgal vagy a régióbeli partnerországokkal folytatott konzultációt követően.

Indokolás

A konzultációs eljárás határösszegét a egyedi intézkedések esetében 1 millió euróban kell meghatározni. Ezenfelül korlátozni kellene az adott időszakra jutó lehetséges egyedi intézkedések számát. Lehetővé kellene tenni, hogy a Parlament megtegye saját javaslatait az egyedi intézkedésekre, és az ilyen javaslatok elutasítását az Európai Bizottságnak, illetve a bizottságnak indokolnia kellene.

Módosítás: 22

6. cikk (4) bekezdés

(4) Amennyiben ezen intézkedések költsége 10 millió euro, vagy annál kevesebb, a Bizottság egy hónapon belül írásban értesíti a Tanácsot és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottságot ezen intézkedések elfogadásáról.

4. Amennyiben ezen intézkedések költsége egy millió euro, vagy annál kevesebb, a Bizottság egy hónapon belül írásban értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottságot ezen intézkedések elfogadásáról.

Indokolás

Az indokolás megegyezik a szerző 6. cikk (3) bekezdésre vonatkozó módosításának indoklásával.

Módosítás: 23

8. cikk (1) bekezdés hatodik franciabekezdés

- adósságcsökkentő programok;

törölve

Indokolás

A közösségi forrásokat ezen rendelet alapján nem lehet adósság-elengedési programokra fordítani. Az intézkedések kiválasztását és meghatározását általában a legkisebb költségek értékelésére kell alapozni (például az EBRD gyakorlatának megfelelően).

Módosítás: 24

8. cikk (1) bekezdés nyolcadik franciabekezdés

- az intézkedések finanszírozását célzó támogatások;

törölve

Indokolás

A közösségi forrásokat ezen rendelet alapján nem lehet segélyekre fordítani. Az intézkedések kiválasztását és meghatározását általában a legkisebb költségek értékelésére kell alapozni (például az EBRD gyakorlatának megfelelően).

Módosítás: 25

9. cikk (2) bekezdés

(2) E támogató intézkedések egyike sem képezi szükségszerűen többéves programozás tárgyát, és ezért ezek a stratégiai dokumentumok és a több évre szóló indikatív programok hatályán kívül is finanszírozhatók. Ugyanakkor a több évre szóló indikatív programok keretében is finanszírozhatók. A Bizottság a több évre szóló indikatív programokban nem szereplő támogató intézkedéseket a 6. cikkel összhangban fogadja el.

2. E támogató intézkedések mindegyike szükségszerűen többéves programozás, vagy a több évre szóló indikatív programok tárgyát képezi a 6. cikkel összhangban.

Indokolás

A közösségi forrásokat kizárólag a több éves programozás és az indikatív programok tárgyát képező intézkedésekre fordíthatják, figyelembe véve a 6. cikkben megállapított egyes kivételeket.

Módosítás: 26

18. cikk

A Bizottság rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseket küld a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára.

A Bizottság független szakértők segítségével egyedi projektenként rendszeresen értékeli a politikák és programok eredményeit, valamint a programozás hatékonyságát annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság értékelő jelentéseket küld az Európai Parlament, a Tanács és a 20. cikkel összhangban létrehozott bizottság számára.

Indokolás

Tekintettel a korábbi nukleáris segítségnyújtási programok értékeléseinek nyilvánvaló hiányára, az értékeléseket független szakértők segítségével kell végrehajtani. A nyomon követés és az értékelés folyamatos tevékenység, és az egyedi projektenként kell azokat végezni, (nem pedig ágazati vagy országos szinten, amint a Bizottság általában tette). Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell küldeni az értékelési jelentéseket.

Módosítás: 27

19. cikk

A Bizottság megvizsgálja az e rendeletnek megfelelően foganatosított intézkedések végrehajtásával elért eredményeket, és a segítségnyújtás végrehajtásáról szóló éves jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentést a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is megkapja. A jelentés tájékoztatást nyújt az előző évre vonatkozóan a finanszírozott intézkedésekről, a megfigyelő és értékelő tevékenységről, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és a kifizetések végrehajtásáról, országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva.

A Bizottság megvizsgálja az e rendeletnek megfelelően foganatosított intézkedések végrehajtásával elért eredményeket, és a segítségnyújtás végrehajtásáról szóló éves jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. A jelentést a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is megkapja. A jelentés tartalmazza a 18. cikkben említett értékelési jelentéseket, tájékoztatást nyújt az előző évre vonatkozóan a finanszírozott intézkedésekről, a megfigyelő és értékelő tevékenységről, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és a kifizetések végrehajtásáról, országokra, régiókra, együttműködési ágazatokra és az egyes projektekre lebontva.

Indokolás

Az értékelési jelentéseket el kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is. Ezenfelül a jelentéseknek tartalmazniuk kell információkat a Bizottság által e rendelet értelmében támogatott egyes projektekről.

Módosítás: 28

20. cikk (1) bekezdés

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok és az Európai Parlament képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

Indokolás

Az Európai Parlamentnek rendelkeznie kell képviselettel a bizottságban.

Módosítás: 29

21. cikk

Legkésőbb 2010. december 31-én a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

Legkésőbb 2009. július 1-jén a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet első két évben, majd azt követően kétévente történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben az eszköz szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

Indokolás

Tekintettel az érintett jelentős összegekre és a keleti nukleáris segítségnyújtási programok középszerű eredményeire, a gyakoribb jelentéstétel elengedhetetlen. Az 2007. január 1-jétől kezdődő összesített időszakra kiterjedő átfogó felülvizsgálati jelentéstől kezdve 2009. július 1-jétől kétévente kell jelentéseket előterjeszteni.

ELJÁRÁS

Cím

A nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelettervezet

Hivatkozások

9037/2006 – C6-0153/2006 – 2006/0802(CNS)

Illetékes bizottság

ITRE

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

ENVI
18.5.2006

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Frédérique Ries
14.6.2006

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

 

 

 

 

 

Elfogadás dátuma

10.10.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

4

10

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Georgs Andrejevs, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Dorette Corbey, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Mary Honeyball, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Urszula Krupa, Marie-Noëlle Lienemann, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Karin Scheele, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Bogusław Sonik, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Marcello Vernola, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

María del Pilar Ayuso González, Bairbre de Brún, Hélène Goudin, Kartika Tamara Liotard, Caroline Lucas, Bart Staes

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Fausto Correia

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

(CNS)

  • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (10.10.2006)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelet tervezetéről
(9037/2006 – C6‑0153/2006 – 2006/0802(CNS))

A vélemény előadója: Janusz Lewandowski

RÖVID INDOKOLÁS

A javaslat fő elemei

Ez a rendelet, amely pénzügyi támogatásról rendelkezik a magas szintű nukleáris biztonság, a sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések harmadik országokban történő alkalmazása területén, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 203. cikkén alapszik.

A rendelet a kelet-európai és közép-ázsiai partnerállamoknak történő segítségnyújtásról szóló, 1999. december 29-i 99/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (TACIS)[1], a Csernobili Szarkofág Alap számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nyújtandó közösségi hozzájárulásról szóló, 1998. június 5-i 1998/381/EK, Euratom tanácsi határozat[2], és az Európai Közösség részéről a Csernobili Szarkofág Alap számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak nyújtandó további hozzájárulásról szóló, 2001. november 16-i 2001/824/EK, Euratom tanácsi határozat[3] helyébe lép. Ezen eszközöket ezért hatályukat vesztik.

Pénzügyi szempontok

1.          Költségvetési tételek

Ez a javaslat számos jelenlegi tevékenységet érint, és egészében vagy részben magában foglalja a jelenleg az alábbi politikaterületek és költségvetési tételek alá tartozó tevékenységeket:

TACIS

19 06 01

Nukleáris biztonság az Új Független Államokban, beleértve a nukleáris biztonság Euratom-kölcsönökből való finanszírozását is

19 06 05

Az EBRD számára a Csernobili Szarkofág Alaphoz nyújtott hozzájárulás

19 06 06

Segítségnyújtás a kelet-európai és közép-ázsiai partnerországoknak – Igazgatási kiadások

19 01 04 07

Segítségnyújtás a kelet-európai és közép-ázsiai partnerországoknak – Igazgatási kiadások

19 49 04 06

2.          Általános adatok

2.1.       Az intézkedésre elkülönített összes előirányzat:

524 millió euró

2.2.       Végrehajtási időszak

2007–2013

2.3.       Átfogó többéves költségbecslés (jelenlegi árakon)

(a)  Pénzügyi beavatkozás

millió euróban (három tizedesjegyig)

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013
*és az azt követő évek

Összesen

Kötelezettség-vállalások

68,772

71,223

72,673

74,153

74,413

75,930

77,468

514,632

Kifizetések

7,654

23,767

37,240

50,085

62,394

68,884

264,612

514,632

* „az azt követő évek” csak a kifizetésekre vonatkoznak

A kötelezettségvállalások felosztása a következő:

Kötelezettségvállalások (millió euróban, három tizedesjegyig)

Felosztás

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

Segítségnyújtás a nukleáris biztonsági ágazatban

58,772

71,223

72,673

74,153

74,413

75,930

77,476

504,632

Az EBRD számára a Csernobili Szarkofág Alaphoz nyújtott közösségi hozzájárulás[4]

 

10,000

 

 

 

 

 

 

10,000

ÖSSZESEN

68,772

71,223

72,673

74,153

74,413

75,930

77,476

514,632

(b)  Technikai és igazgatási segítségnyújtás, ebből támogatási kiadások

millió euróban (három tizedesjegyig)

Kötelezettség-vállalások

1,268

1,300

1,300

1,300

1,400

1,400

1,400

9,368

Kifizetések

1,268

1,300

1,300

1,300

1,400

1,400

1,400

9,368

 

 

a+b részösszegek

millió euróban (három tizedesjegyig)

Kötelezettség-vállalások

70,040

72,523

73,973

75,453

75,813

77,330

78,876

524,000

Kifizetések

8,922

25,067

38,539

51,385

63,793

70,823

266,012

524,000

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:

Jogalkotási állásfoglalás-tervezet

Módosítás: 1

(1a) bekezdés (új)

(1a)    úgy ítéli meg, hogy a jogalkotási javaslatban megjelölt indikatív referenciaösszegnek összeegyeztethetőnek kell lennie az új többéves pénzügyi keret (TPK) 4. fejezetének felső határértékével, illetve rámutat arra, hogy az éves összegről az éves költségvetési eljárás keretében a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 38. pontjának rendelkezéseivel összhangban határoznak;

Indokolás

Standard módosítás

ELJÁRÁS

Cím

A nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelet tervezete

Hivatkozások

9037/2006 – C6-0153/2006 – 2006/0802(CNS)

Illetékes bizottság

ITRE

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

BUDG
18.5.2006

Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Janusz Lewandowski
5.7.2006

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

10.10.2006

 

 

 

 

Elfogadás dátuma

10.10.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Reimer Böge, Simon Busuttil, Hynek Fajmon, Salvador Garriga Polledo, Dariusz Maciej Grabowski, Ingeborg Gräßle, Alain Lamassoure, Janusz Lewandowski, Mario Mauro, Paulo Casaca, Brigitte Douay, Bárbara Dührkop Dührkop, Louis Grech, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Wiesław Stefan Kuc, Vladimír Maňka, Giovanni Pittella, Yannick Vaugrenard, Ralf Walter, Jan Mulder, Gérard Onesta, Esko Seppänen,

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Albert Jan Maat, Paul Rübig

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

  • [1]  HL L 12., 2000.1.18., 1. o.
  • [2]  HL L 171., 1998.6.17., 31. o.
  • [3]  HL L 308., 2001.11.27., 25. o.
  • [4]  A Csernobili Szarkofág Alaphoz nyújtott esetleges 2007 utáni további közösségi hozzájárulásról a megfelelő tanácsi határozatokkal összhangban az éves költségvetési eljárás keretében születik döntés.

ELJÁRÁS

Cím

A nukleáris biztonság és védelem célját szolgáló segítségnyújtási eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelettervezet

Hivatkozások

9037/2006 – C6-0153/2006 – 2006/0802(CNS)

Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma

12.5.2006

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

ITRE
18.5.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

BUDG
18.5.2006

ENVI
18.5.2006

AFET

18.5.2006

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

DEVE
30.5.2006

 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET

6.7.2006

 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Esko Seppänen
30.5.2006

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Egyszerűsített eljárás – a határozat dátuma  A határozat dátuma

 

A jogalap vizsgálata
  A JURI véleményének dátuma

24.10.2006

 

 

A pénzügyi támogatás módosítása
  A BUDG véleményének dátuma

10.10.2006

 

 

Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Konzultáció a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma

 

Vizsgálat a bizottságban

12.09.2006

13.11.2006

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az elfogadás dátuma

13.11.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

4

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Šarūnas Birutis, Jan Březina, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Joan Calabuig Rull, Giles Chichester, Den Dover, Nicole Fontaine, Norbert Glante, Umberto Guidoni, András Gyürk, Erna Hennicot-Schoepges, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Werner Langen, Anne Laperrouze, Vincenzo Lavarra, Pia Elda Locatelli, Nils Eugenijus Maldeikis, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Vincent Peillon,Vladimír Remek, Herbert Reul, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Dominique Vlasto.

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Inés Ayala Sender, Alexander Alvaro, Cristina Gutiérrez-Cortines, Gunnar Hökmark, Jan Francisca Pleguezuelos Aguilar, Vittorio Prodi, Esko Seppänen, Alyn Smith.

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (a 178. cikk (2) bekezdése szerint)

 

Benyújtás dátuma

22.11.2006

 

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)