AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontjáról a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében

5.12.2006 - (11944/2/2006– C6‑0357/2006 – 2004/0220(COD)) - ***II

Fejlesztési Bizottság
Előadó: Gay Mitchell

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács közös álláspontjáról a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében

(11944/2/2006 – C6‑0357/2006 – 2004/0220(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (11944/2/2006 - C6-0357/2006),

–   tekintettel a Bizottságnak az első olvasat során a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2004)0629)[1] vonatkozó álláspontjára[2],

–   tekintettel a módosított bizottsági javaslatra (COM(2004)0629/2)[3],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6‑0448/2006),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot;

2.  tudomásul veszi, hogy a jogalkotási aktust a közös álláspontnak megfelelően fogadják el;

3.  utasítja elnökét, hogy az EK-Szerződés 254. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy írja alá a jogalkotási aktust, miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően végrehajtottak, illetve a Tanács főtitkárával együttműködve gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]  Elfogadott szövegek, 2006.5.18., P6_TA(2006)0217.
• [3]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

1. Háttér

A fejlesztési együttműködés és a gazdasági együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat, ami az EK fejlesztési kiadásainak új jogi alapját létrehozó eljárás kezdetét jelentette, 2004. szeptember 29-én született meg. Két évvel a javaslat közzététele után a jogalkotási folyamat hosszú, rögös, akadályokkal nehezített utat járt be, mialatt a szöveg nagyon sokat változott.

Az előadó véleménye szerint az eredeti javaslat szélsőséges volt és teljesen elfogadhatatlan a Parlament számára. Támadta a Parlamentnek az együttdöntés szerinti előjogát és a fejlesztési politika alapelveit is. Az első választ, ami jelezte a Parlament azon szándékát, hogy elutasítja a javaslatot, a Fejlesztési Bizottság egyhangúlag elfogadta, és ezt ugyancsak egyhangúlag támogatta a másik három véleményező bizottság. Ez a megközelítés a tárgyalóasztalhoz ültette a Bizottságot és a Tanácsot, és végül meggyőzte őket arról, hogy tartsák tiszteletben a Parlament együttdöntési hatáskörét, nem csupán a fejlesztési eszköz, de a „Prodi-csomag” külső fellépésekkel kapcsolatos egyéb eszközei tekintetében is.

A fejlesztési eszközre vonatkozóan nagyon sok eredmény született az elhúzódó és nehéz tárgyalások során – olyan sok, hogy a végleges rendelet felismerhetetlen lesz az eredeti javaslat kidolgozói számára. Volt, amikor a többi intézmény által felvett megközelítés nyomásgyakorlássá vált ahelyett, hogy tárgyalást folytattak volna az Európai Parlamenttel, és tiszteletben tartották volna társdöntéshozói szerepét. Sokszor meglepő volt, hogy a Fejlesztési Bizottságnak más erőkkel kellett szembenéznie a Parlamentben, ahol nem igazán értették, hogy magának az intézménynek a hatásköreit és előjogait fenyegeti veszély. A Fejlesztési Bizottság mindezen idő alatt egységes maradt és kiállt álláspontja mellett.

2. A Tanács közös álláspontja

A Tanács által 2006. október 23-án a Parlamentnek továbbított közös álláspont számos olyan elemet tartalmaz, amelyeket a Parlament kérésére építettek be. Ezek közül a legfontosabbak:

a) Időben korlátozott jogszabály

Az Európai Bizottság eredetei javaslatában nem szerepelt a hatály megszűnésére vonatkozó dátum vagy időközi értékelésre vonatkozó záradék. Ezeket a legelső tárgyalásokon a külső fellépéssel kapcsolatos valamennyi eszköz tekintetében elfogadták, így azok 2013-ban, az új pénzügyi terv végén hatályukat vesztik, és 2009-ben megkezdődik a felülvizsgálati folyamat.

b) Kifejezetten a fejlesztési politikára irányuló eszköz

A Fejlesztési Bizottságnak komoly fejtörést okozott, hogy az eredeti javaslat nem rendelkezett kifejezetten a fejlesztési politikára vonatkozó finanszírozási eszközről. Ehelyett elegyítette a fejlődő, illetve az iparosodott országokat célzó politikákat, ezzel lehetetlenné téve, hogy ezek számára külön-külön egyértelmű célokat vagy sajátos stratégiai kritériumokat határozzanak meg. A külső fellépések jogszabályi szerkezetével kapcsolatos számos vita után a Fejlesztési Bizottság tárgyalói megállapodást értek el a tekintetben, hogy az iparosodott országokra más jogszabályokat alkalmazzanak, és ezekre vonatkozóan már új javaslatot nyújtottak be a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz. A közös álláspont támogatja a Fejlesztési Bizottság célját, azaz olyan eszköz – a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI) – létrehozását, amelyet kifejezetten a fejlődő ország igényei szerint alakítanak ki.

A Parlament ezenkívül egy olyan különálló emberi jogi eszközért is küzdelmet folytatott és nyert, amely a demokráciáért és az emberi jogokért indított európai kezdeményezés folytatása lesz. Az erre az eszközre vonatkozó jogalkotási eljárás folyamatban van.

c) Egységes jogalap a fejlesztés tekintetében – 179. cikk

A jogalkotási szerkezetről folytatott vitával párhuzamosan egy másik, kapcsolódó vita is zajlott arról, hogy milyen jogalapot alkalmazzanak a DCI-hez. Az eredeti javaslat az EK-Szerződés két cikkén alapult: a 179. cikken, amely a fejlesztésre vonatkozik, valamint a 181a. cikken, amely a harmadik országokkal folyatott együttműködésről szól. Az előadó véleménye – összhangban a Parlament és a Tanács jogi szolgálatai által nyújtott jogi tanáccsal – az volt, hogy a 181a. cikk nem vonatkozik a fejlődő országokra, és a DCI-t egyedül a 179. cikkre kell alapozni. E tekintetben a Parlament teljes sikert könyvelhetett el.

d) Politikaformálás az együttdöntési eljáráson keresztül

A Bizottság eredeti javaslatának másik komoly problémája az volt, hogy szándékában állt szinte teljes mértékben megszüntetni a Parlament azon jogát, hogy együttdöntési eljárással politikákat állapítson meg a fejlődő országok számára. A Bizottság szándéka az volt, hogy a politikaformálást kizárja a jogalkotás hatásköréből, és helyette nem kötelező érvényű közleményeket alkalmazzon. A kötelező érvényű politikákat az egyes országok, régiók vagy tematikus programok tekintetében kizárólag a kidolgozott stratégiai dokumentumok tartalmazták volna, amelyeket komitológiai eljárással fogadtak volna el, a Parlament közreműködése nélkül.

A Tanáccsal együtt a Fejlesztési Bizottság tárgyalói is elutasították a politikaformálás bizottsági közleményekkel való működtetésére irányuló megközelítést, és előtérbe helyezték annak biztosítását, hogy a politikaformálás továbbra is jogalkotási együttdöntési eljárással történjen.

A Tanáccsal megtárgyalt közös álláspont tartalma nagymértékben politikákkal kapcsolatos, mely tartalom legnagyobb részét a Parlament szorgalmazására építették be. Ezek főként azon, 13 politikákkal kapcsolatos rendelet politikákra vonatkozó tartalmán alapulnak, amelyek helyébe az új DCI lép, és amelyekről a Parlament és a Tanács együttdöntési eljárás keretében szinte kivétel nélkül már megállapodott.

e) Részletesebb pénzügyi rendelkezések

A javaslatban foglalt pénzügyi rendelkezések kapcsán szintén komoly aggodalmak merültek fel: a rendelkezések túlzottan általánosak voltak, meg sem közelítették a részletezés azon szintjét, amelyet a Parlament a költségvetési hatóság részeként megszokott. Az egyetlen megadott információ az eszköz egészére vonatkozó keretösszeg, az AKCS-együttműködés tekintetében megállapított összeg mellett, amelyet később eltávolítottak, amikor az Európai Tanács úgy határozott, hogy EFA-t kihagyja a költségvetésből. Korábban együttdöntéssel megállapított külön-külön keretösszeget alkalmaztak az egyes programok tekintetében, amelyekről külön rendeletek rendelkeztek, ezért a Fejlesztési Bizottság tárgyalói ragaszkodtak e gyakorlat folytatásához. A közös álláspont tartalmazza a támogatás programonkénti bontását, és egyes esetekben a programon belüli bontást is (például a nem állami szereplők esetében, akiknek ma közös programjuk van a helyi hatóságokkal, ami szükségessé teszi, hogy a támogatás további bontását kérjék annak garantálása érdekében, hogy továbbra is a korábbi évekhez hasonló szintű éves összeget állapítsanak meg számukra).

3. Úttörő munka

Vannak olyan területek is, ahol a DCI határozottan eltér minden más, korábbi fejlesztési jogszabálytól, és ez az a terület, ahol a Parlament valóban komoly eredményeket ért el.

a) Az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottság (DAC) jogi elismerése

Az új DCI első alkalommal ágyazza jogi szövegbe az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottság által megállapított fejlesztési politika nemzetközileg elfogadott definícióját. Ez rendkívül fontos lépés ahhoz, hogy megvédjék a fejlesztési költségvetést attól, hogy más szakpolitikai célkitűzések céljaira felhasználják. A földrajzi programok teljes egészét úgy alakítják ki, hogy megfeleljenek a DAC támogathatósági kritériumoknak, és ugyanez vonatkozik a juttatások legalább 90%-ára a tematikus programokban. A tematikus támogatások fennmaradó 10%-át nem fejlesztési cselekvésekre használják fel a migrációs programban és a környezetvédelmi programban, ideértve a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások végrehajtását, valamint számos nagyobb, a környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmény titkárságának nyújtott támogatást.

b) Megállapodás a DCI-hez kapcsolódó kiadási célok tekintetében

Az új DCI-hez kapcsolódó bizottsági nyilatkozat – szintén első alkalommal – tartalmazni fogja azt a teljesítménymutatót, amelyet a Fejlesztési Bizottság 2003 óta alkalmaz azzal a céllal, hogy előmozdítsa a legfontosabb MDG-ágazatok, azaz az alapfokú oktatás és az alapvető egészségügyi ellátás fokozott előtérbe helyezését. A Bizottság korábban egyszer sem fogadta el a bizottság ezen ágazatokra vonatkozó 20%-os teljesítménymutatóját, és bár a Parlament az elmúlt három évben bejegyezte azt a költségvetésbe, elutasították a végrehajtását. Az ezeknek az ágazatoknak nyújtott támogatások mindig is sajnálatosan alacsonyak voltak. A DCI-hez csatolt nyilatkozatában a Bizottság most elkötelezte magát e teljesítménymutató 2009-ig történő megvalósítása mellett (további kategóriaként bevonva a középfokú oktatást is, mivel ez különösen fontos Latin-Amerika közepes jövedelmű országai számára). A tárgyalócsoport más tagjaival együtt az előadó ezt a Parlament igen komoly eredményeként könyveli el.

c) A programozási dokumentumok demokratikus vizsgálata – előrehaladás

További előrehaladás történt a Parlament és a Bizottság között a stratégiai dokumentumok tervezeteiről folyó párbeszéd kapcsán, ezen belül a DCI végrehajtására vonatkozó hatékony parlamenti vizsgálat lehetővé tételéről. A Parlament itt azt kívánta biztosítani, hogy – még a stratégiai dokumentumok elfogadása előtt – időben beavatkozhasson, így befolyása értelmet nyerjen. Bár a Tanáccsal voltak súrlódások e témában, a Parlamentnek sikerült biztosítékot kapnia arról, hogy a Bizottság mindig nyitott lesz az európai parlamenti képviselőkkel való megbeszélésekre, általános és országspecifikus témákban egyaránt. A Parlament meghatározhatja, hogy milyen formában jelenik meg egy ilyen párbeszédhez. E megállapodást a Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Ferrero-Waldner és Michel biztosok közötti levélváltással hivatalos formába öntik, még mielőtt szavazásra kerül sor a közös álláspont szövegéről.

d) A Parlament fokozott szerepe az időközi értékelésben

Bár a jogalkotási szöveg tartalmazza azt, hogy az eszközt „legkésőbb 2010. december 31-ig” felül kell vizsgálni, a Parlament és a Bizottság megállapodtak abban, hogy mielőtt a Bizottság elvégzi a felülvizsgálatot, a Parlament megvizsgálja az eszköz működését annak érdekében, hogy azonosítsa az esetlegesen kialakult rendellenes helyzeteket. A Parlament jelentését a Bizottság az eszköz felülvizsgálata során figyelembe veszi. E felülvizsgálat végrehajtására 2009-ben kerül sor. Amennyiben az eszköz kiigazítását megkövetelő problémákat állapítanak meg, a Bizottság benyújtja a szükséges jogalkotási javaslatokat. E megállapodást a Bizottság megerősíti, mielőtt szavazásra kerül sor a közös álláspont szövegéről.

4. Az előadó javaslata

A közös álláspont a tárgyalások végén született megállapodást képviseli, amelyet a Fejlesztési Bizottság 2006. október 3-i ülésén jóváhagyott.

A reproduktív egészség témájában az előadó nem tudja nyugodt lelkiismerettel támogatni a (18) preambulumbekezdésben, az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában alkalmazott terminológiát, amennyiben a WHO fogalmát kell alkalmazni, amely magában foglalja a „nem kívánt terhességek megszakítását”. A DCI tekintetében felvett megközelítésem kialakítása során törekedtem arra, hogy alkalmazkodjak másokhoz, és rendkívül csalódottan láttam, hogy az e kérdésben őszintén kinyilvánított aggályaim nem találtak támogatásra. Ezért ezúton közlöm, hogy támogatni fogom a szóban forgó megfogalmazás módosítására irányuló erőfeszítéseket.

E kivétellel az előadó úgy véli, hogy a közös álláspont a Tanács által megállapított formában rendkívül jó eredményt jelent az Európai Parlament számára.

ELJÁRÁS

Cím	A Tanács közös álláspontja a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében
Hivatkozások	11944/2/2006 – C6-0357/2006 – 2004/0220(COD)
Az EP első olvasatának dátuma - P szám	18.5.2006	P6_TA(2006)0217
A Bizottság javaslata	COM(2004)0629 – C6-0128/2004
A Bizottság módosított javaslata	COM(2004)0629/2
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	23.10.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	DEVE 26.10.2006
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Gay Mitchell 6.10.2004
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	6.11.2006
Az elfogadás dátuma	30.11.2006
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Margrete Auken, Alessandro Battilocchio, Margrietus van den Berg, Danutė Budreikaitė, Alexandra Dobolyi, Filip Kaczmarek, Ģirts Valdis Kristovskis, Maria Martens, David Martin, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Luisa Morgantini, Horst Posdorf, Pierre Schapira
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	John Bowis, Milan Gaľa, Alain Hutchinson, Jan Jerzy Kułakowski, Linda McAvan, Manolis Mavrommatis, Karin Scheele, Anne Van Lancker
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Benyújtás dátuma	5.12.2006
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)