JELENTÉS a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről

22.12.2006 - (2005/2149(INI))

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság
Előadó: Anna Záborská
PR_INI_art45

Eljárás : 2005/2149(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A6-0478/2006
Előterjesztett szövegek :
A6-0478/2006
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről

(2005/2149(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az EK-Szerződés 2. cikkére, 3. cikke (2) bekezdésére, 13. cikkére és 141. cikke (4) bekezdésére,

–    tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, a módosított Európai Szociális Chartára, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatára,

–    tekintettel az Európa Tanács Emberjogi Igazgatóságának munkájára, és különösen az Európa Tanács nemek közötti egyenlőségért felelős irányítóbizottságának munkájára,

–    tekintettel az 1995 szeptemberében Pekingben a nőkről tartott negyedik világkonferenciára, a Pekingben elfogadott nyilatkozatra és cselekvési programra, valamint az ENSZ-nek a pekingi konferencia után 5, illetve 10 évvel később megtartott, a pekingi nyilatkozat és cselekvési program végrehajtására irányuló, 2000. június 9-én, illetve 2005. március 11-én jóváhagyott újabb intézkedésekről és kezdeményezésekről szóló rendkívüli ülésén elfogadott, az eredményekkel kapcsolatos dokumentumokra;

–    tekintettel a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1];

–    tekintettel 2003. március 13-i állásfoglalására a nemek közötti egyenlőségnek („gender mainstreaming”) az Európai Parlamentben történő integrált megközelítéséről[2],

–    tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság munkadokumentumára a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről, amely a huszonkét parlamenti bizottság által kinevezett, a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítéséért felelős elnökökhöz és alelnökökhöz intézett kérdőívre adott válaszok alapján készült,

–    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–    tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A6‑0478/2006),

A.  mivel a bizottságok többsége mindig vagy esetenként bizonyos jelentőséget tulajdonít a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének, míg a bizottságok kisebb hányada sosem vagy csak ritkán érdeklődik e kérdés iránt,

B.   mivel a férfiak és nők egyenlősége a közösségi jog egyik alapelve, valamint a Szerződés 2. cikke szerint a Közösség által előmozdítandó feladatok közé tartozik,

C.  mivel a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdése annak kijelentésével, hogy a Közösség valamennyi tevékenység folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, megállapítja a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítésének elvét,

D.  tekintettel arra a lendületre, amelyet az ügy 2005 óta a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felügyelete alatt nyert, valamint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű csoport munkájára,

E.   mivel a saját parlamenti bizottságán belüli munkában a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének megvalósításával megbízott elnök vagy alelnök aktívan részt vett a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság minden egyes ülésén,

F.   mivel az Európai Parlamentben a képviselők között a nők aránya fokozatosan növekszik, az 1979-es 17,5%-ról 2004-ben 30,33%-ra emelkedett,

G.  mivel hivatalaiban a nők alulképviseltek a politikai döntéseket meghozó szervek felelős pozícióiban,

H.  mivel az Európai Parlament hét főigazgatósága közül csak kettőnek az élére neveztek ki nőt, sajnálja, hogy kevés női jelölt pályázik a főigazgatói helyekre, és arra bátorítja a nőket, hogy komolyan vegyék fontolóra az intézmény irányításában megüresedő felelős posztok betöltésére irányuló pályázatok benyújtását,

I.    mivel annak ellenére, hogy a bizottságok többsége a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek integrálása mellett foglal állást, a legtöbb bizottság mégis bármilyen, az egyenlőség integrált megközelítésére irányuló stratégia beillesztése nélkül alakította ki jövőbeli politikai prioritásait,

J.    mivel mostanáig egyik bizottság sem állapított meg konkrét célkitűzéseket egy ilyen stratégia megvalósítására,

K.  mivel a bizottságok fele úgy véli, hogy szakértelmük fejlődik, és mivel a bizottságok ugyanilyen arányban erősen érdeklődnek a nemek közötti egyenlőség saját titkárságukon belüli integrált megközelítésére irányuló képzés iránt,

L.   mivel a parlamenti bizottságoknak a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsággal való politikai és adminisztratív együttműködése a rendszerestől a szórványosig változó gyakoriságú,

M.  mivel eljárási szabályzata 46. cikke (6) bekezdésének megfelelően a bizottságok többsége rendszeresen meghívja a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság előadóit, hogy vegyenek részt az illetékes bizottság ülésein, amikor az érintett jelentést tárgyalják,

N.  mivel a jogalkotás tökéletesítése céljából a bizottságok többsége a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek integrálása mellett foglal állást, és mivel e bizottságok fele már konzultált a nemek közötti egyenlőség szakértőivel,

A nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének értékelése

1.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség követelése olyan gyakorlati megközelítésen keresztül valósítandó meg, amely nem állítja szembe a nőket a férfiakkal;

2.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése a nők és a férfiak szempontjából egyaránt kedvező következményekkel fog járni;

3.   kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése a politikai folyamatok (át)szervezésével, tökéletesítésével, fejlesztésével és értékelésével jár, hogy a politikai döntéshozatalban rendszerint részt vevő valamennyi szereplő minden szinten és minden szakaszban valamennyi politikába beépítse a nemek közötti egyenlőség szempontját;

4.   hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése nem helyettesítheti azokat a sajátos politikákat, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségből származó helyzetek orvoslására törekszenek, kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos sajátos politikák kiegészítik egymást, és egymással összhangban kell működniük a nemek közötti egyenlőség céljának elérése érdekében;

5.   köszönetet mond az osztrák és a finn elnökségnek, amiért a Miniszterek Tanácsában hangsúlyozták a férfiaknak az egyenlőség integrált megközelítésének megvalósításában játszott jelentős szerepét;

6.   rámutat arra, hogy a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése magában foglalja annak biztosítását, hogy az esélyegyenlőség dimenziója és a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésével kapcsolatos célkitűzés figyelembe vétele központi helyet foglaljon el valamennyi tevékenységben, úgymint a politikák meghatározásában, a kutatásban, a képviseletben/párbeszédben, a jogalkotásban, a forráselosztásban, valamint a programok és projektek menetrendjének végrehajtásában és nyomon követésében;

7.   vállalja, hogy saját keretein belül elfogad és alkalmaz egy egyedi célkitűzéseket tartalmazó stratégiát a nemek közötti egyenlőségnek a közösségi politikákban történő integrált megközelítéséről, valamint utasítja illetékes bizottságát ennek legkésőbb a jelenlegi ülésszak végéig történő kidolgozására;

8.   hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport megbízatásának, valamint a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésével kapcsolatos prioritások meghatározásának fontosságát a jogalkotás, a kommunikációs és tájékoztatáspolitika, a költségvetés kidolgozása és a személyzeti politika területén;

9.   kéri a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy a bizottságok, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke által rendszeresen nyújtott információk alapján továbbra is támogassa és mozdítsa elő e folyamat egészét, és hogy ösztönözze a tagállamokat arra, hogy dolgozzanak ki ilyen irányú politikát;

10. hangsúlyozza a képviselőcsoportok fontos szerepét, amelyet a nők pártfogásában és támogatásában, valamint a közéletben való teljes körű részvételük előmozdításában játszhatnak az egyenlőség integrált megközelítésének programjaikban és tevékenységeikben történő alkalmazásával és értékelésével, illetve a nők európai parlamenti és nemzeti választásokban való fokozottabb részvételének ösztönzésével; felkéri az európai politikai pártokat, hogy a kollektív szervekkel kapcsolatos listáik tekintetében írják elő kötelező kvótarendszer bevezetését;

11. üdvözli azon parlamenti bizottságokat, amelyek munkájukban érvényre juttatták a nemek integrált megközelítését, és kéri a többi bizottságot, hogy tegyenek hasonlóképpen;

12. arra buzdítja a Főtitkárt, hogy folytassa a tisztviselőknek az egyenlőség integrált megközelítésére irányuló képzését;

13. tudomásul veszi, hogy a nők a parlamenti bizottságokért felelős Belső Politikai Főigazgatóságon dolgoznak a legnagyobb számban adminisztrátorként, felkéri az Európai Parlament valamennyi főigazgatóságát, hogy a foglalkoztatás terén a gyakorlatban is alkalmazza a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvéről szóló uniós jogszabályokat;

14. kéri, hogy a Belső Politikák Főigazgatóságának és a Külpolitikai Főigazgatóságnak valamennyi bizottsági titkársága iktasson be egy, a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésére képzett tisztviselőt, és ösztönzi e tisztviselők hálózatba szervezését a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság irányítása alatt, a bevált gyakorlatok rendszeres cseréje érdekében;

15. sajnálatát fejezi ki, amiért az Európai Közösségek tisztviselőinek Személyzeti szabályzata nem tartalmaz elég intézkedést, amely valódi választási lehetőséget biztosítana a tisztviselőknek a családi élet és a szakmai élet közötti egyensúly megteremtése tekintetében;

16. kéri, hogy az EU intézményeiben megüresedő álláshelyek meghirdetésekor vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítését.

Az egyenlőségre irányuló integrált megközelítés megvalósításának jövője

17. hangsúlyozza a nemzetközi normáknak megfelelő pontos terminológia és meghatározások használatának fontosságát az egyenlőség integrált megközelítésére vonatkozó kifejezések használatakor;

18. hangsúlyozza, hogy a parlamenti bizottságokban megfelelő eszközökkel kell rendelkezni az integrált megközelítés megfelelő ismeretéhez, ezek közé tartoznak a nemekre lebontott mutatók, adatok és statisztikák, valamint a költségvetési források megoszlása a nemek közötti egyenlőség szempontjából, arra ösztönözve a bizottságokat, hogy hasznosítsák a nemek közötti egyenlőség területén szerzett belső (az illetékes bizottság titkárságán, a tematikus osztályon, könyvtárban stb. felgyűlt) tapasztalatokat, valamint más helyi, regionális, nemzeti és nemzetek feletti köz- és magánintézményekben, a kis-, közép- és nagyvállalkozásoknál, valamint a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó egyetemeken felhalmozódott külső szakértelmet;

19. kéri az illetékes bizottság elnökét, hogy rendszeresen tájékoztassa a Bizottsági Elnökök Értekezletét, hogy az értékelni tudja az e területen megvalósított fejlődést;

20. hangsúlyozza, hogy az egyenlőség integrált megközelítésének megvalósítása során figyelembe kell venni az egyes parlamenti bizottságok sajátosságait; kéri, hogy kétévente végezzenek értékeléseket a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság égisze alatt, a huszonkét bizottságban a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítéséért felelős elnökökhöz és alelnökökhöz intézett kérdőív alapján, és ezen értékelésekbe foglalják bele a bizottságok és küldöttségek munkájában e területen tapasztalt mulasztásokat, valamint az egyes bizottságokban a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének megvalósításában elért eredményeket;

21. felkéri az Elnökséget, hogy a tagállamok parlamentjeivel folytatott kapcsolattartás során emelje ki a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport követendő példáját,

22. kéri, hogy a következő parlamenti ciklust megelőzően valamennyi parlamenti képviselő számára szervezzenek képzést az egyenjogúság kérdésével kapcsolatban;

23. utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európa Tanácsnak.

  • [1]  HL L 269. 2002.10.5., 15. o.
  • [2]  HL C 61. E , 2004.3.10., 384. o.

INDOKOLÁS

Az ember mint személy jogainak védelme és előmozdítása általános perspektívájában a nemzeti és nemzetek feletti intézmények küldetése Európában, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, a nemeknek a társadalomban való teljes értékű részvételét, hogy küzdjenek a nők szabadságának és méltóságának sérelme ellen (például a nőkkel szembeni erőszak vagy az emberkereskedelem elleni harccal), hogy felszámolják a nemen alapuló megkülönböztetést, továbbá támogassák a nőknek és a férfiaknak a közéletben való egyenlő képviseletét.

A nő méltósága és elhivatottsága állandó téma az emberi és intézményi vitákban, az utóbbi években egészen különleges kontrasztot létrehozva elsősorban a lisszaboni stratégia transzverzális közösségi stratégiái keretében, vagy akár a demográfiai kihíváshoz, valamint a szakmai élet és a családi élet összehangolásához képest.

A másság tiszteletben tartása

A nemek másságának és egymást kiegészítő jellegének teljes mértékű elismerése segíthet elkerülni az emberiség hanyatlását. Ezen eszmefuttatás túlmutat a közös piaci elvek egyszerűsítő logikáján, mert a szabadság nem korlátozódik a verseny szabadságára. Valójában egy átfogóbb értelmezésről van szó, amely magán a nő természetén és az azon interperszonális kapcsolatokban vállalt kötelezettségén alapul, amelyek nagyon különböző módokon szervezik a közéletben a személyek közötti barátságos viselkedést és együttműködést. Ebben a széles és differenciált összefüggésben, amelyet főként az emberi jogok védelme és elősegítése ihletett, a nő speciális értéket nyújt egyrészt az emberi lény lényegi természete okán, másrészt pedig női mivolta tényéből fakadóan, függetlenül a kulturális kontextustól, a szellemi, pszichológiai vagy női testi sajátosságoktól, például a kortól, az egészségtől, a képzettségtől, a munkától, illetve attól a ténytől, hogy hajadon vagy férjezett.

Az alapvető jogok Európában

Jelenleg az alapvető jogok tekintetében az európai szabályozás az Európa Unió valamennyi tagállama által aláírt és megerősített, az emberi jogokról szóló európai egyezmény (ECHR) 14. cikkében biztosítja a megkülönböztetés-mentességhez való jogot. Ez az egyezmény alkotja jelenleg az egyetlen jogi alapot, amely biztosítja a megkülönböztetés valamennyi formájának tilalmát az európai kontinensen, és lehetővé teszi az Emberi Jogok Európai Bírósága számára, hogy elítélje azokat a tagállamokat, amelyek megsértik e jogokat. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van az egyenlő védelemhez, mielőbb folytatni kell azon igazságügyi eszközök előmozdítását, amelyek biztosítják a nők számára az alapvető szabadságot és méltóságot, elítélve a nemen alapuló megkülönböztetés minden formáját.

A megkülönböztetés elleni harc

Emellett a nemzetközi közösség világosan megerősíti, hogy a megkülönböztetés-mentesség elve nem akadályozza meg a résztvevő államokat olyan intézkedések meghozatalában, amelyek elősegítik a teljes és tényleges egyenlőséget, feltéve, hogy azok eleget tesznek egy objektív és ésszerű indokolásnak. Ezzel kapcsolatban az emberi jogokról szóló európai egyezmény 14. cikkére hivatkozó 12. jegyzőkönyv, amely 2000. november 4. óta áll nyitva aláírásra a tagállamok számára, biztosítja, hogy senkit, semmilyen formában, semmilyen okból nem érhessen megkülönböztetés egy hatóság részéről. A megkülönböztetés fogalmának megértése céljából a 12. jegyzőkönyv magyarázó jelentése felidézi a megkülönböztetés fogalmának az Emberi Jogok Európai Bírósága állandó értelmezése szerinti meghatározását: „egy különbségtétel megkülönböztető jellegű, ha ’tárgyilagosan és ésszerűen nem igazolható’, vagyis, ha nem ’legitim célt’ szolgál, vagy ha nincsen ’ésszerű arányossági kapcsolat az alkalmazott eszközök és a kitűzött cél között’”[1].

Az egyenlőség integrált megközelítése Európában

Azonban a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek tovább léteznek a közélet valamennyi területén. A nemek közötti egyenlőség integrált megközelítése egyike azoknak a stratégiáknak, amelyek szabályozni hivatottak e jelenségeket. Az Európa Tanács meghatározása szerint, amelyet valamennyi tagállam támogat, az integrált megközelítés a döntéshozatali folyamatok (át)szervezéséből, javításából, fejlesztéséből és értékeléséből áll, a nemek közötti egyenlőség valamennyi területen és valamennyi szinten történő beillesztése céljából a politikák megvalósításában általánosan érintett szereplők által. Az egyenlőség integrált megközelítése nem helyettesíti azokat a külön politikákat, amelyek célja a nemek közötti egyenlőtlenségeket eredményező helyzetek helyreállítása, hanem kiegészítő stratégiaként jelentkezik a hagyományos politikák mellett.

E területen a közösségi jog és az Európai Unió politikai fellépései az Európa Tanács észrevételeiből és fellépéseiből merítenek. Ezeket az elveket, amelyek alkalmazása számos európai irányelvben megvalósul, és a közösségi munkajog területén az Európai Bíróság egyes joggyakorlataiban is alapul szolgáltak, a közösségi jog az EKSz2 2., 3., 13., 137., és 141. cikkében veszi át. Az Európai Bizottság számos intézkedést hozott a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, amint erről az egyenlőségről és a megkülönböztetés-mentességről szóló közlemény3 tanúskodik, és minden évben jelentést nyújt be az egyenlőség dimenziójának integrálása irányában a stratégiai területeken elért eredményekről. Az Európai Parlament annak érdekében, hogy intézményi keretet teremtsen saját politikai kötelezettségvállalásának, állásfoglalást fogadott el a nemek közötti egyenlőségnek az Európai Parlament munkájában történő integrált megközelítéséről. E jelentés az említett állásfoglalásból származik4.

Az egyenlőség integrált megközelítése az Európai Parlamentben

E jelentés érdeme, hogy ez az intézmény első dokumentuma, amelyet a nemek közötti egyenlőség integrált megközelítésének a parlamenti bizottságok politikai munkájában való megvalósításáról szóló külön értékelésnek szenteltek.

Elsőként két alapvető észrevétel merül fel az illetékességgel és a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban. Mindenekelőtt a képviselők nem fedhetik el az egyes ügyekkel szorosan együtt járó politikai és technikai dinamikát. Ez függ egyrészt az eljárási szabályzatban meghatározott hatásköröktől, másrészt pedig az adott bizottságban ülésező képviselők érdekeitől. E belső dinamikától függ a különböző parlamenti bizottságokban az egyenlőség integrált megközelítésének különleges tétjére fordított figyelem, valamint az értékelés keretében az alelnökök által adott válaszok minősége is. Az intézménynek saját magának is fel kellene tennie előzőleg a kérdést, hogy milyen módon segíti elő az integrált megközelítést. E megállapítás semmiképpen sem vezethet személyek morális elítéléséhez. Az előadó mindazonáltal számít kollégái jó szándékára, és kéri, hogy adják bizonyítékát kreativitásuknak stratégiák keresésében, azok konkretizálásában az integrált megközelítés megvalósítása céljából, ott, ahol ez a politikai vetület megfelelőnek bizonyul.

A megkezdett értékelés e ponton úgy válik működőképessé, ahogy a képviselők rendszeresen számot adnak majd az egyenlőség integrált megközelítésének végrehajtásáról. Ily módon, amint a bizottságok jogalkotási időszakonként két ízben válaszolnak az illetékes bizottság interpellációira, az integrált megközelítés beillesztésének meg kellene szilárdulnia a bizottságokban, és tervbe lehetne venni minden egyes bizottság számára hasznos ajánlások megfogalmazását. Ezt érdemes kiemelni, mivel az értékelésnek szükségszerűen el kellene kerülnie az összehasonlítást, például a DEVE, ITRE és CULT bizottságok között, az eljárási szabályzatban leírt eltérő hatásköreik miatt. A jövőbeni értékelés tehát meg fogja világítani, hogy az egyes bizottságok milyen módon kötődnek az egyenlőség integrált megközelítésének a hatásköreik keretében történő végrehajtásához.

A módszertan

Az illetékes bizottság elnöke kettős út mellett kötelezte el magát:

Egyrészt az egész év folyamán rendszeresen meghívta minden egyes parlamenti bizottság integrált megközelítésért felelős alelnökét az illetékes bizottság tagjaival folytatott eszmecserékre. Eredeti jellege miatt az érintett tagok egyöntetűen üdvözölték ezt az eljárást. Köszönet illeti a belső politikák főigazgatóját is, amiért reagált e gondolatra a parlamenti bizottságok titkárságain belül, amelyek gyakran megkönnyítették az együttműködést az illetékes bizottság titkárságával. 2006. július 10-én minden alelnök meghívást kapott az illetékes bizottsággal való eszmecserére. Az eszmecserének három célja volt. Elsőként az egyenlőség parlamenti munkabeli integrált megközelítése értékelésének megismerése. Másodszor az e célból kidolgozott kérdőív világossá tétele. Harmadszor az alkalmazandó menetrend közös megállapítása.

Másrészt a bizottságok munkájához megbízható adatok szerzése céljából az előadó kérte az alelnököket, hogy válaszoljanak egy 25 kérdésből álló kérdőívre. Ez a kérdőív négy fő részből áll: (1) a felelős bizottság tevékenységi területe; (2) a nemek egyenlőségére vonatkozó stratégia, valamint az elérendő rövid- és hosszú távú célok; (3) az egyenlőség elvének megvalósítása a bizottságok munkája keretében; (4) szakértői vizsgálat a nemek közötti egyenlőségről, konzultáció és együttműködés a felelős bizottság és más hivatalok között az intézményen belül és kívül. E jelentés tartalmazza a kapott válaszok elemzését minőségi és mennyiségi szempontokból.

  • [1]  Az Abdulaziz, Cabales és Balkandi kontra Egyesült Királyság ügyben hozott 1985. május 28-i ítélet; A. sorozat, 94. szám, 72. §.

ELJÁRÁS

Cím

A nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítése

Eljárás száma

2005/2149(INI)

Illetékes bizottság
Az engedélyezés ülésen való bejelentésének dátuma

FEMM
15.6.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma



 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma


 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma


 

 

 

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Anna Záborská
25.4.2006

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

4.10.2006

13.11.2006

20.12.2006

 

 

Az elfogadás dátuma

20.12.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

0

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Bauer Edit, Emine Bozkurt, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Gurmai Zita, Esther Herranz García, Járóka Lívia, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Urszula Krupa, Pia Elda Locatelli, Angelika Niebler, Doris Pack, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Christa Prets, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Eva-Britt Svensson, Britta Thomsen, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Anna Hedh, Elisabeth Jeggle, Christa Klaß, Zita Pleštinská, Karin Resetarits, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Bernadette Vergnaud

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Hanna Foltyn-Kubicka

Benyújtás dátuma

22.12.2006

Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

...