JELENTÉS a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

25.1.2007 - (COM(2006)0487 – C6‑0330/2006 – 2006/0162(CNS)) - *

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Bernadette Bourzai

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0487 – C6‑0330/2006 – 2006/0162(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0487)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0330/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6‑0006/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (5) preambulumbekezdés
(5) Az egységes piac működésének javítása érdekében helyénvaló a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítését megszervezni, hogy ez az értékesítés minél átláthatóbbá váljon. Így a kapcsolódó termelést is jobban meg lehet szervezni. Ehhez helyénvaló pontosan rögzíteni minden tagállam nyelvén a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésekor használandó kereskedelmi megnevezést. Ez az intézkedés javítani fogja a fogyasztók információhoz való hozzáférését.	(5) Az egységes piac működésének javítása érdekében helyénvaló a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítését megszervezni, hogy ez az értékesítés minél átláthatóbbá váljon. Így a kapcsolódó termelést is jobban meg lehet szervezni. Ehhez helyénvaló pontosan rögzíteni minden tagállam nyelvén a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának vagy az emberi fogyasztásra szánt húskészítmények értékesítésekor használandó kereskedelmi megnevezést. Ez az intézkedés javítani fogja a fogyasztók információhoz való hozzáférését.
Módosítás: 2 (12) preambulumbekezdés
(12) Helyénvaló ugyanakkor előírni, hogy a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a kategóriájuknak megfelelő betűvel jelöljék meg, és hogy e húsok címkéjén tüntessék fel az állatok vágási korát.	(12) Helyénvaló ugyanakkor előírni, hogy a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát a kategóriájuknak megfelelő betűvel, kereskedelmi megnevezésükkel és az állatok vágási korával jelöljék meg, és ezeket az adatokat tüntessék fel e húsok címkéjén. Ezeknek az adatoknak a kereskedelmi okmányokon is szerepelniük kellene.
Indokolás
A húsok címkéin és a kereskedelmi okmányokon a világosság érdekében szerepelniük kell a következő információknak: azonosító betű, kereskedelmi megnevezés és vágási kor.
Módosítás: 3 (13) preambulumbekezdés
(13) Biztosítani kell, hogy azok a piaci szereplők, akik az e rendeletben előírt megnevezéseket ki szeretnék egészíteni más, nem kötelező tájékoztatással, ezt megtehessék a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 17. cikkében előírt eljárást követve.	(13) Biztosítani kell, hogy azok a piaci szereplők, akik az e rendeletben előírt megnevezéseket ki szeretnék egészíteni más, nem kötelező tájékoztatással – például a felhasznált takarmány típusával –, ezt megtehessék a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 17. cikkében előírt eljárást követve.
Módosítás: 4 (14) preambulumbekezdés
(14) A címkén szereplő információk e rendelet szerinti helyes használtalának biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy nyilvántartásba vegyék azokat az adatokat, amelyek segítségével a termelés és értékesítés minden szakaszában szavatolható, hogy ezek az információk megfelelnek a valóságnak.	(14) A címkén szereplő információk e rendelet szerinti helyes használatának biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy nyilvántartásba vegyék azokat az adatokat, amelyek segítségével a termelés és értékesítés minden szakaszában szavatolható, hogy ezek az információk megfelelnek a valóságnak. Ezen információk egy részét azonban a termékek végső fogyasztóhoz való eljuttatásának szakaszában nem szükséges megadni.
Módosítás: 5 (15a) preambulumbekezdés (új)
	(15a) A tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerét, és biztosítaniuk kell ezek végrehajtását. E szankcióknak arányosnak kell lenniük, de elegendő visszatartó erővel kell rendelkezniük. Az újracímkézéstől vagy visszaküldéstől az egyszerű megsemmisítésig terjedhetnének.
Módosítás: 6 1. cikk (1) bekezdés második albekezdés
A rendelet a Közösségben termelt és a Közösségbe harmadik országokból behozott, legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó húsra alkalmazandó.	A rendelet a Közösségben termelt és a Közösségbe harmadik országokból behozott, ... után levágott*, legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó húsra alkalmazandó. ___________ *A rendelet hatálybalépésének időpontja
Módosítás: 7 1. cikk (2) bekezdés
2. Ez a rendelet az 1208/81/EGK tanácsi rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.	2. Ez a rendelet a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről szóló, 2006. július 24-i 1183/2006/EK tanácsi rendelet1 rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó. ______________ 1 HL L 214., 2006.8.4., 1.o.
Módosítás: 8 1. cikk (3) bekezdés
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó olyan legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsára, amelyekre oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének megfelelően.	(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó olyan legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsára, amelyekre oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeznek be az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének megfelelően.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni a jövőbeni eredetmegjelölések és földrajzi jelzések lehetőségét.
Módosítás: 9 2. cikk
E rendelet értelmében „húsnak” minősül bármely, legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó hasított test, csontos vagy csont nélküli hús belsőségekkel vagy ezek nélkül, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, akár kiszerelve vagy csomagolva, akár nem.	E rendelet értelmében „húsnak” minősül bármely, legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákból származó, emberi fogyasztásra szánt hasított test, csontos vagy csont nélküli hús és belsőség, akár darabolva, akár nem, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, akár kiszerelve vagy csomagolva, akár nem. E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a húst tartamazó készítményekre, feldolgozott és főtt termékekre is.
Módosítás: 10 3. cikk
Vágáskor a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákat a piaci szereplők a 8. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság felügyelete alatt az I. mellékletben meghatározott kategóriák egyikébe sorolják.	Vágáskor a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhákat a piaci szereplők a 8. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság felügyelete alatt az I. mellékletben meghatározott kategóriák egyikébe sorolják. A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák e rendelkezés betartását.
Indokolás
Nem kell új intézkedéseket bevezetni; ehelyett ugyanazok a rendelkezések alkalmazhatók, mint a kiegészítő címkézésre vonatkozóan a 1760/2000/EK rendelet 16. cikkében meghatározott rendelkezések.
Módosítás: 11 4. cikk (1) bekezdés (1) albekezdés
legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát csak a II. mellékletben szereplő, az egyes tagállamok számára külön-külön megállapított kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni.	1. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsát csak a II. mellékletben szereplő, az egyes tagállamok számára külön-külön megállapított kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni. E megnevezésnek szerepelnie kell minden kereskedelmi okmányon.
Módosítás: 12 4. cikk (2a) bekezdés (új)
	(2a) Ezt a rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha a nyolc hónapnál idősebb szarvasmarhák húsát nem „marhahús” (vagy a többi közösségi nyelvben a felnőtt szarvasmarha húsára használt ezzel egyenértékű kifejezés) megnevezéssel értékesítik.
Indokolás
Egyes tagállamokban néhány szarvasmarhafajta egyedeit a húsminőség maximalizálása érdekében gyorsan felnevelik a felnőttkori fejlettségig. Bizonyos esetekben az állatok vágáskor kevéssel a 12 hónapos korhatár alatt vannak, ami azt jelentené, hogy e javaslat hatálya alá tartoznak. Ezeknek az állatoknak a húsa azonban egyértelműen felnőtt marhahús, mivel nem azonosak a jellemzői a „rózsa borjúhússal”és a „fehér/tejen nevelt borjúhússal”. Mivel a hús felnőtt marhahús, ezt „marhahús” címkével kell ellátni, és ennek a felnőtt marhahúsra vonatkozó címkézési és nyomon követési szabályok hatálya alá kell tartoznia, nem pedig a borjúhúsra vonatkozó különleges szabályok hatálya alá.
Módosítás: 13 5. cikk (1) bekezdés bevezető rész
2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és a 1760/2000/EK rendelet 13., 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának címkéjén a piaci szereplők a termelés és az értékesítés minden szakaszában feltüntetik a következő információkat:	1. A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és a 1760/2000/EK rendelet 13., 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának címkéjén a piaci szereplők feltüntetik a következő információkat:
Módosítás: 14 5. cikk (1) bekezdés a) pont
a) a kategóriát jelölő betűt, a rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint,	a) a kategóriát jelölő betűt, a rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint, a termelés és az értékesítés valamennyi szakaszában, a termék végső fogyasztóhoz való eljuttatásának szakasza kivételével,
Módosítás: 15 5. cikk (1) bekezdés b) pont
b) a kereskedelmi megnevezést e rendelet 4. cikke értelmében,	b) a kereskedelmi megnevezést e rendelet 4. cikke értelmében, a termelés és az értékesítés valamennyi szakaszában,
Módosítás: 16 5. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett információknak valamennyi kereskedelmi okmányon szerepelniük kell.
Módosítás: 17 5. cikk (2) bekezdés 2) albekezdés
A tagállamoknak nem kell kötelezővé tenniük az (1) bekezdés a) pontjában említett információk feltüntetését, azzal a feltétellel, hogy a fogyasztók tájékoztatása megfelelően biztosítva van.	törölve
Módosítás: 18 7. cikk (2) albekezdés a) pont
a) az állatok azonosítási száma és születési ideje;	a) az állatok azonosítási száma és születési ideje, kizárólag a levágást végző létesítmények szintjén;
Módosítás: 19 8. cikk (1) bekezdés
(1) A tagállamok [2007. július 1-je] előtt kijelölik a rendelet alkalmazásához kapcsolódó ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságokat és tájékoztatják erről a Bizottságot.	(1) A tagállamok ...* előtt kijelölik a rendelet alkalmazásához kapcsolódó, hivatalos ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságokat és tájékoztatják erről a Bizottságot. _______________ * A rendelet hatálybalépésének napja.
Módosítás: 20 9a. cikk (új)
	9a. cikk
	Szankciók
	A tagállamok határozzák meg az alkalmazandó szankciórendszert arra az esetre, ha az ellenőrzések során az e rendeletben meghatározott feltételek betartásának elmulasztását állapítják meg. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről legkésőbb …-ig* értesítik a Bizottságot, és valamennyi későbbi módosításról is a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adnak. ________ *Az e rendelet hatálybalépésének időpontja után tizenkét hónap.
Módosítás: 21 10. cikk (2) bekezdés
2. Az I. és II. melléklet a 1254/1999/EK rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosítható.	törölve
Módosítás: 22 I. melléklet első albekezdés A) pont
A) X kategória: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák	A) V kategória: nyolc hónapos vagy ennél fiatalabb szarvasmarhák
A kategóriát azonosító betű: X.	A kategóriát azonosító betű: V.
Indokolás
Az X és Y betűk használata összetéveszthető az állat nemével, ezért megfelelőbbnek tűnik a V és Z betűk használata.
Módosítás: 23 I. melléklet első albekezdés B) pont
B) Y kategória: tizenkét hónapos vagy ennél fiatalabb, de nyolc hónapnál idősebb szarvasmarhák	B) Z kategória: tizenkét hónapos vagy ennél fiatalabb, de nyolc hónapnál idősebb szarvasmarhák
A kategóriát azonosító betű: Y.	A kategóriát azonosító betű: Z.
Módosítás: 24 II. melléklet A) pont bevezető rész
A) Az X kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan:	A) A V kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan:
Módosítás: 25 II. melléklet B) pont bevezető rész
B) Az Y kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan:	B) A Z kategóriába tartozó szarvasmarhák húsára vonatkozóan:

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Mi a borjú?

Mindenki egyetért abban, hogy a szarvasmarhafélékhez tartozó fiatal állat a borjú. A válasz tehát nyilvánvalónak tűnik, amíg az élő állatról beszélünk, azonban sokkal kevésbé az, amikor „borjúhúsról” van szó, és amikor figyelembe vesszük az állat táplálékát és vágási korát, mivel a tenyésztési és fogyasztási szokások erősen különböznek a tagállamokban.

Valójában egyes országokban – például Franciaországban – a borjúk tápláléka nagyrészt tejből és tejtermékekből áll, és amikor az állatot 6 hónapnál idősebb korban vágják le, már nem „borjú”, hanem „fiatal marha” húsáról beszélünk. Más országokban – például Spanyolországban – az állatokat gyakorlatilag kizárólag némi takarmánnyal kiegészített gabonával táplálják, és az állatok 14 hónapos koráig beszélhetünk „borjúról” („ternera”).

Összefoglalva tehát: az EU-n belül két nagy országcsoportot különböztetünk meg:

- azok az országok, és ezek vannak többségben, (majdnem minden tagállamban, de főként Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Belgiumban) ahol „borjúhúsról” a főleg tejjel táplált, 8 hónapnál fiatalabb levágott állatok esetében beszélnek;

- azok az országok, és ezek vannak kisebbségben, (főként Spanyolország és Dánia) ahol ez a megnevezés az állat 12–14 hónapos koráig eltart és ahol a takarmány gabonaalapú.

Hollandiában – a második legnagyobb európai borjúhústermelő országban – a két ág párhuzamosan van jelen. Létezik egyrészt a „fehér borjú” ágazat, amely a túlnyomó többséget teszi ki (az össztermelésnek mintegy 85%-a) és amely az első típusú tenyésztéshez tartozik, létezik másrészt a nyolcvanas évek elején megjelent, a kisebb arányt képviselő „rózsa borjú”, amely a második típusú tenyésztéshez tartozik.

Érdekes azonban megjegyezni, hogy az európai szabályozás szintjén a 8 hónapos életkort kell figyelembe venni a vágási támogatásra elfogadható állatok és a támogatás összegének meghatározása során. (vö. 1782/2003 rendelet 130. cikke)

Az Európai Bizottság javaslatának oka

Az állatok takarmányozása és vágási életkora befolyásolja a hús tulajdonságait, mind az íz, a lágyság, mind pedig a szín tekintetében.

Ugyanis egy kizárólag tejen nevelt borjú egygyomrú, és amint rostos táplálékot (széna vagy szalma) kezd fogyasztani, kérődzővé válik. Mivel a tejben nincs vas – ami nélkülözhetetlen a vörösvértestek létrehozásához vagyis a hús vörös színéhez –, fehértől rózsaszínig terjedő, többé vagy kevésbé színezett hús az eredmény attól függően, hogy más összetevők kerültek-e a táplálékba.

Vagyis amint azt a Bizottság kiemeli, „általában semmilyen hivatkozás nincsen az állatoknak adott táplálékra, sem azok vágási életkorára vonatkozóan” és a fordításoknak köszönhetően a piaci szereplők és a fogyasztók nagyon eltérő termékekkel találkoznak ugyanazon megnevezés alatt.

Ahogyan azt a Bizottság hangsúlyozza, „egy ilyen gyakorlat természeténél fogva megzavarhatja a kereskedelmi kapcsolatokat és elősegítheti a tisztességtelen verseny feltételeinek létrejöttét. Ezért tehát közvetlen hatással van az egységes piac megfelelő működésére.”

Az e területen végzett tanulmányok azt mutatják egyébként, hogy a „borjú” fogalom értéknövelő kereskedelmi megnevezés, amit egyes kereskedelmi szereplők arra használnak, hogy jóval magasabb piaci árat érjenek el, miközben pedig a nagyon eltérő szag- és ízérzetet előidéző tulajdonságokkal rendelkező „fiatal marha” húsát értékesítik.

Ily módon a vágóhidakról kikerülő húsnál áreltérés tapasztalható, amely 2-től 3 euró/kg között mozog a 8 hónapnál fiatalabb állatok és a 8–12 hónapos állatok húsánál. A „nyereség” 60-70% között mozog, esetenként elérve a 100%-ot is, az érintett minőségek, az évszak és a konjunktúra függvényében.

A borjúhús helyzete az EU-ban

Az európai termelés 2005-ben valamivel több volt, mint 800 000 teq (tonna egyenérték vágott állat). Ugyanakkor ennek 85%-a mindössze a következő öt tagállamra koncentrálódik: Franciaország = 30%, Hollandia = 25%, Olaszország = 18%, Belgium és Németország = 6%.

Bár a termelés is nagyon koncentrált, a fogyasztás még inkább, mivel csak Franciaország és Olaszország képviseli együttesen az európai borjúfogyasztás közel 70%-át. Az OFIVAL (Húsipari, Tenyésztési és Baromfitenyésztési Ágazati Nemzeti Hivatal) becslései szerint Franciaországban az egy főre eső borjúhúsfogyasztás 2005-ben lakosonként 4,53 kg, Olaszországban pedig 3,87 kg volt, míg a 25 tagú EU egészére vetítve ez a mennyiség csupán lakosonként 1,70 kg volt. (1,98 kg a 15 tagú EU-ban).

A harmadik országokkal folytatott kereskedelem jelenleg viszonylag gyenge, noha vannak lehetőségek.

A Közösségen belül a kereskedelem szinte kizárólag a Hollandiából származó szállítmányokra szorítkozik, ami megközelítőleg évente 200 000 tonna. Olaszország a holland szállítmányok elsőszámú felvevőpiaca a 2005-ben elért 43,2%-os aránnyal, ezt követi Németország 20,5%-kal illetve Franciaország 19,7%-kal. Noha Franciaország is szállít esetenként más országokba – főként az olasz piacra –, ez arányait tekintve viszonylag szerény és rendszertelen.

Az Európai Bizottság javaslata

Több tagállam és az európai szarvasmarhaágazat kérte e kérdés tisztázását, melyre válaszul a Bizottság kidolgozta javaslatát.

A Bizottság pontos eladási megnevezések létrehozását javasolja a vágási életkor alapján, amely elég kifejező kitétel és könnyebben ellenőrizhető, mint a táplálék. Két kategória létrehozását javasolja, amelyek azonosítása betűvel történik: X a 0–8 hónapos levágott állatok esetében, és Y a 9–12 hónap közötti életkorú levágott állatok esetében. Az első kategóriában az eladási megnevezés mindig „borjú” fogalmat használ majd. A második kategóriában más terminológia lép életbe (fiatal marha, vitellone, jungrindfleisch stb.), négy ország (Dánia, Görögország, Spanyolország és Hollandia) belső piacának kivételével, ahol a szokások és a kulturális hagyományok figyelembe vétele miatt továbbra is használható lesz a „borjú” fogalom.

A „borjú, borjúhús” fogalmakat, illetve minden egyéb, a javaslatban meghatározott kereskedelmi megnevezést tehát a továbbiakban már nem lehet a tizenkét hónapnál idősebb állatok húsának címkézésénél használni.

Azok a kereskedelmi szereplők, akik az e javaslatban megállapított kereskedelmi megnevezéseket más információkkal kívánják kiegészíteni, azt önkéntes alapon megtehetik.

A koherencia érdekében és a verseny torzulásainak valamennyi kockázatának elkerülése érdekében, a harmadik országokból behozott húsokat is alá kell vetni az e rendeletre irányuló javaslat rendelkezéseinek.

Az előadó álláspontja

Jó néhány éve immár, hogy kísérletek történnek a 12 hónapos vagy annál idősebb marhafélék húsának kereskedelmére vonatkozó, az egész európai térségre érvényes harmonizált szabályok megalkotására. Franciaországban az első munkák a kilencvenes évek elején kezdődtek, de a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak okozta válság miatt ezek leálltak és csak a 2000-es évek elején indultak meg újra. Az előadó így csak üdvözölheti az Európai Bizottság javaslatát, amely e területen kiváló munkát végzett egy eredeti és kiegyensúlyozott megoldás megtalálása érdekében.

A verseny torzulásai miatt kialakult helyzet felszámolásához mindenképpen szükséges a harmonizáció, ezáltal azonban elkerülhető a piac nemzeti szinten hozott rendelkezések miatti feldarabolódása is, ahogyan az például annak az olasz rendeletnek az esetében történt, amelynek célja a „borjú” fogalom használatának a 8 hónapnál fiatalabb és legfeljebb 185 kg súlyú vágott állatokra való korlátozása volt. Ezt az intézkedést felfüggesztették a Bizottság javaslatának előterjesztését követően, de semmi sem garantálja, hogy kudarc esetén nem lesznek majd itt-ott hasonló kezdeményezések.

Noha a cél a fogyasztó országokban hatályos kereskedelmi megnevezés előnyben részesítése, az előadó jóváhagyja a Bizottság javaslatában hozott választást, amely a rendelet hatálya alól kizárja a bejegyzett eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket, ily módon lehetővé téve, hogy e nagyon jellegzetes és sajátos termékek mindenhol megőrizzék saját kereskedelmi megnevezésüket. Az előadó helyesli azt is, hogy meghagyják a kereskedelmi szereplőknek a lehetőséget arra, hogy más információkat is feltüntessenek a címkéken, ily módon feltüntethetik azokat, amelyeket termékeikre – például az élelmiszerekre – nézve leginkább értékesnek találnak.

Ugyanakkor néhány pontot egyértelművé kell tenni. Az előadó szerint e javaslat fő hiányossága abban a tényben áll, hogy semmilyen szankciórendszert nem ír elő. Meg kell tehát határozni egy olyan rendelkezést, amely a tagállamok számára lehetővé teszi arányos és elrettentő szankciók meghozatalát a megállapított szabály betartásának elmulasztása esetére.

A Bizottság javaslata kényes kompromisszum eredménye, amelynek elérése sok időbe telt. Fokozottan ügyelni kell tehát arra, hogy minden további eltérést kizárjanak, mivel ezek megadása az egész javaslat kútba eséséhez vezetne.

ELJÁRÁS

Cím	A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2006)0487 – C6‑0330/2006 – 2006/0162(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	5.10.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 12.10.2006
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 12.10.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma	ENVI 3.10.2006
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Bernadette Bourzai 3.10.2006
Vizsgálat a bizottságban	21.11.2006		18.12.2006		24.1.2007
Az elfogadás dátuma	24.1.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 - -
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Katerina Batzeli, Thijs Berman, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Dumitru Gheorghe Mircea Coşea, Joseph Daul, Albert Deß, Carmen Fraga Estévez, Lutz Goepel, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Albert Jan Maat, Diamanto Manolakou, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, Radu Podgorean, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Brian Simpson, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella, Witold Tomczak, Kyösti Virrankoski, Andrzej Tomasz Zapałowski, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Bernadette Bourzai, Hynek Fajmon, Gábor Harangozó, Zdzisław Zbigniew Podkański, Armando Veneto
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)	Reimer Böge, Jorgo Chatzimarkakis, Wiesław Stefan Kuc
Benyújtás dátuma	25.1.2007
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)	...