JELENTÉS a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
31.1.2007 - (COM(2005)0579 – C6‑0403/2006 – 2005/0228(COD)) - ***I
Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
Előadó: Jörg Leichtfried
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0579 – C6‑0403/2006– 2005/0228(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0579)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0403/2006),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6‑0023/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. úgy ítéli meg, hogy a jogalkotási javaslatban szereplő referenciaösszegnek meg kell felelnie az új többéves pénzügyi keret 1a. fejezete felső határértékének, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről kötött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja rendelkezéseinek[2],
3. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (2A) PREAMBULUMBKEZDÉS (új) | |
|
|
(2a) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen mértékben kell a jövőben az Ügynökségre átruháznia hatásköröket a polgári repülés biztonsága terén a közös szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével kapcsolatban. |
Indokolás | |
Ésszerű lenne az Ügynökséget különösen azokon a területeken bevonni, amelyek a légi közlekedés biztonságához és a légtér biztonságához egyaránt kapcsolódnak. | |
Ez a módosítás tükrözi a polgári repülés területén a közös szabályokról az első olvasatban, 2006. június 5-én tartott parlamenti szavazást. | |
Módosítás: 2 (10A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) | |
|
|
(10a) A 2111/2005/EK* rendelet azt a feladatot írja elő az Ügynökségnek, hogy nyújtson tájékoztatást minden olyan információról, ami jelentőséggel bírhat a közösségi „feketelista” frissítése tekintetében. Ha az Ügynökség megtagadja e rendelet feltételei értelmében valamely légi fuvarozó részére az igazolás megadását, át kell adnia az elutasítás alapját képező valamennyi információt, hogy a légi fuvarozó nevét szükség esetén fel lehessen venni a közösségi „feketelistára”.
* Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről. |
Indokolás | |
A közösségi jogszabályok következetessége érdekében kapcsolatot kell teremteni a légi fuvarozók tanúsítása és a közösségi feketelistára felvett fuvarozók eltiltása között. | |
Módosítás: 3 (16A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új) | |
|
|
(16a) A tagállamokat felhívják annak biztosítására, hogy a felelősségi körök Ügynökségre való átruházásának megfelelően csökkentsék a nemzeti hatóságok költségvetését és az általuk kivetett díjak és illetékek mértékét. |
Indokolás | |
Teljes egészében az utasokra – és nem pedig a nemzeti költségvetés javítására – kell fordítani azokat a tagállami megtakarításokat, amelyek az Ügynökségre történő hatáskör-átruházásból származnak. | |
Módosítás: 4 1. CIKK (2) BEKEZDÉS A) PONT 3. cikk f) pont (1592/2002/EK rendelet) | |
|
f) „minősített szervezet”: olyan akkreditált szerv, amely típusalkalmassági vizsgálati feladatokat végezhet el az Ügynökség vagy a nemzeti légiközlekedési hatóság ellenőrzésével és felelősségvállalásával; |
f) „minősített szervezet”: olyan szerv, amely típusalkalmassági vizsgálati feladatokat végezhet el az Ügynökség vagy a nemzeti légiközlekedési hatóság ellenőrzésével és felelősségvállalásával; |
Indokolás | |
A minősített szervekre már kiterjed az Ügynökség vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok felelősségvállalása, ezért nincs szükség akkreditációra | |
Módosítás: 5 1. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT 3. cikk j) pont i) alpont (1592/2002/EK rendelet) | |
|
i) repülőgép: - amelynek megengedett maximális felszálló-tömege meghaladja az 5 700kg-t, vagy; - amelynél az utasok megengedett maximális száma több mint 9, vagy; - amelynek üzemeltetése legalább két pilótából álló személyzettel engedélyezett, vagy; - amely turbó-sugárhajtóműve(kke)l rendelkezik; vagy |
i) repülőgép: - amelynek megengedett maximális felszálló-tömege meghaladja az 5 700kg-t, vagy; - amelynél az utasok megengedett maximális száma több mint 19, vagy; - amelynek üzemeltetése legalább két pilótából álló személyzettel engedélyezett, vagy;
|
Indokolás | |
A több pilótát igénylő légi jármű összetettnek minősül. Hasonlóképpen a 19 utasülés éppen az a határ, amihez légiutas-kísérő szükséges, és ezért ez természetes korlátozásként szolgál a kidolgozottabb szervezeti követelmények előírásához. | |
Nagy a kockázata annak, hogy egy adott technológiához való hozzáférés korlátozása akadályt fog képezni az új, biztonságosabb és környezetbarátabb technológiák bevezetése előtt, és korlátozni fogja Európában a légi közlekedés általános növekedését. Működési szempontból egy kisméretű sugárhajtású motor üzemeltetése sokkal egyszerűbb, mint egy nagyméretű, turbó meghajtású dugattyús motoré. | |
Módosítás: 6 1. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT 3. cikk k) pont (1592/2002/EK rendelet) | |
|
k) „szabadidős tevékenység”: nem komplex motoros meghajtású légi járművel végzett nem kereskedelmi tevékenységek. |
k) „könnyű égi járművel végzett tevékenység”: könnyű légi járművel végzett nem kereskedelmi tevékenységek. |
Indokolás | |
A tisztán „szabadidős” tevékenységek csak elenyésző részét képezik a könnyű légi járművel megvalósuló nem kereskedelmi tevékenységnek. A „komplex motoros meghajtású légi jármű” kifejezés olyan dolgokra használatos, amelyek a szabadidős/egyszemélyes/kisgépes repüléstől az összetett szervezeti kialakítást és irányítást igénylő légi közlekedésig terjedhetnek. | |
E módosítás jóváhagyását úgy kell értelmezni, hogy az a teljes szövegben felváltja a „szabadidős tevékenység” és a „nem komplex motoros meghajtású légi jármű” kifejezéseket. | |
Módosítás: 7 1. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT 3. cikk na) pont (új) (1592/2002/EK rendelet) | |
|
|
na) „könnyű légi jármű” az a repülőgép, amelynek: - maximális felszálló súlya legfeljebb 2000 kg; - és maximum 5 utasülése van. |
Indokolás | |
A „komplex motoros légi jármű” kifejezés jelenleg olyan eszközökre használatos, amelyek a szabadidős/egyszemélyes/kisgépes repüléstől az összetett szervezeti kialakítást és irányítást igénylő légi közlekedésig terjedhetnek. Ez nem jó megközelítés, mivel egyfelől elégtelen intézkedéseket írhat elő a szabadidős engedéllyel repülő, rendkívül igényes repülőgépre, másfelől pedig túlbonyolított műveleteket egyetlen személyre. | |
Módosítás: 8 1. CIKK (5) BEKEZDÉS 6a. cikk (7) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
(7) A (6) bekezdésben említett végrehajtási szabályok megállapításakor a Bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy tükrözzék a pilótakiképzés területén ismeretes legkorszerűbb megoldásokat és legjobb gyakorlatokat, illetve hogy lehetővé tegyék az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények meghatározott okaira. |
(7) A (6) bekezdésben említett végrehajtási szabályok megállapításakor a Bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy tükrözzék a pilótakiképzés területén ismeretes legkorszerűbb megoldásokat és legjobb gyakorlatokat, valamint a tudományos és műszaki haladást, illetve hogy lehetővé tegyék az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények meghatározott okaira. |
Indokolás | |
A pilóták engedélyezésére vonatkozó végrehajtási jogszabályok kialakításakor figyelembe kell venni valamennyi vonatkozó és legfrissebb műszaki és tudományos adatot. | |
Módosítás: 9 1. CIKK (5) BEKEZDÉS 6b. cikk (3) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
(3) A nem kereskedelmi célú, komplex motoros meghajtású légi járművek üzemeltetésében részt vevő üzemeltetőknek nyilatkozatot kell tenniük a légi jármű üzemeltetéséhez kapcsolódó alkalmasságukról és az ahhoz megfelelő eszközeikről. |
(3) A nem kereskedelmi célú, komplex motoros meghajtású légi járművek üzemeltetésében részt vevő üzemeltetőknek nyilatkozatot kell tenniük, amely igazolja, hogy alkalmasak a légi jármű üzemeltetésére, és rendelkeznek az ahhoz megfelelő eszközökkel. |
Indokolás | |
A módosítás összhangban van az új 6b. cikk (5) bekezdésének módosításával, amely arra irányul, hogy egy pontosabban meghatározott tartalmú külön nyilatkozatot tegyenek. A túl homályos megfogalmazás problémához vezethet az Ügynökséggel. | |
Módosítás: 10 1. CIKK (5) BEKEZDÉS 6b. cikk (4) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
(4) A 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek üzemeltetésében részt vevő utaskísérő személyzetnek meg kell felelnie a IV. mellékletben található szükséges előírásoknak. A végzett tevékenységnek megfelelő hitelesítéssel és orvosi igazolással kell rendelkezniük. |
(4) A 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek üzemeltetésében részt vevő utaskísérő személyzetnek meg kell felelnie a IV. mellékletben található szükséges előírásoknak. A kereskedelmi üzemeltetésben résztvevők a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló 1899/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 (EU OPS) meghatározott OPS 1.1005 d) pontjában előírt hitelesítéssel rendelkeznek; amennyiben a tagállam úgy dönt, ilyen hitelesítést kiállíthatnak jóváhagyott üzemeltetők és képzéssel foglalkozó szervezetek is. ___________ 1 HL L 377, 2006.12.27., 1.o. |
Indokolás | |
A módosítás a lehető legmagasabbra és egységes színvonalúra kívánja emelni a biztonsági eljárásokat, és lehetővé kívánja tenni az utaskísérő személyzet szabad mozgását az EU-ban. Mind a légi műveleteket (IV. melléklet 7b. rész), mind pedig az egészségügyi alkalmasságot szabályozni kell, nem csak az utasok érdekében, hanem magának az utaskísérő személyzetnek az érdekében is. A repülési idő korlátozásáról szóló vizsgálatnak ki kell terjednie az utaskísérő személyzetre is. | |
Módosítás: 11 1. CIKK (5) BEKEZDÉS 6b. cikk (5) bekezdés d) pont (1592/2002/EK rendelet) | |
|
d) az üzemeltetők (3) bekezdésben említett felügyeletének és ellenőrzésének feltételei és eljárási módjai |
d) a (3) bekezdésben említett üzemeltetők által benyújtandó nyilatkozatok hitelesítésének tartalma és eszközei, valamint a nyilatkozatban leírt különleges műveletek felügyeletének és ellenőrzésének feltételei és eljárási módjai. |
Indokolás | |
A módosítás sajátosabb követelményeket említ a hitelesítés tartalmával és kiadásának módjával kapcsolatban (lásd a 6b. cikk (3) bekezdésének módosítását). | |
Módosítás: 12 1. CIKK (5) BEKEZDÉS | |
|
e) az utaskísérő személyzet (4) bekezdésben említett hitelesítésének kiadási, fenntartási, módosítási, korlátozási, felfüggesztési és visszavonási feltételei; |
e) az utaskísérő személyzet (4) bekezdésben említett hitelesítésének kiadási, kölcsönös elismerési, fenntartási, módosítási, korlátozási, felfüggesztési és visszavonási feltételei; |
Indokolás | |
A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv szerint a hitelesítés a képesítés legalacsonyabb szintű bizonyítéka. A légiutas-kísérő személyzet által betöltendő szerep biztonsági okokból is fontos, ezért annak megfelelő képzéssel és képesítéssel kell rendelkeznie; a független testület által kiállított bizonyítvány emiatt helyénvalóbb. Ez lehetővé fogja tenni a légiutas-kísérő személyzet képesítésének kölcsönös elismerését, és ezért növelni fogja a munkavállalók mobilitását. | |
Módosítás: 13 1. CIKK (6) BEKEZDÉS | |
|
|
(1a) Ha valamely tagállam vagy ügynökség azt bizonyító információt kap, hogy az egy másik tagállam által kiadott engedély nem felel meg ennek a rendeletnek vagy végrehajtási rendelkezéseinek, és ez komolyan fenyegetheti a biztonságot, megállapításaikat azonnal közlik a többi tagállammal és a Bizottsággal. |
Indokolás | |
Ha az egyik tagállam által kiadott bizonyítványok érvényességét megkérdőjelező információk merülnek fel, ezt az információt a lehető leggyorsabban továbbítani kell, hogy szükség esetén meg lehessen tenni a korrekciós intézkedéseket, vagy bírságot lehessen kiszabni. | |
Módosítás: 14 1. CIKK (7) BEKEZDÉS -A) PONT 8. cikk (2) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "2. Az 5. cikk (5) bekezdésében és a 6a. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási szabályok elfogadásáig, valamint e rendelet 2. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül azon bizonyítványok, amelyek e rendelettel összhangban nem kiállíthatók, az alkalmazandó nemzeti rendeletek alapján kiállíthatók.” |
a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "2. A Bizottság saját kezdeményezésére, vagy valamely tagállam, vagy ügynökség kérésére megkezdheti az 54. cikk (4) bekezdésében említett eljárást annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet szerint kiállított bizonyítvány ténylegesen megfelel-e a rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek.
Amennyiben a bizonyítvány nem felel meg, vagy nem ténylegesen felel meg, a Bizottság felkéri a bizonyítvány kiállítóját a szükséges korrekciós és védintézkedések megtételére, így például a bizonyítvány korlátozására vagy felfüggesztésére. Továbbá a tagállamoknak küldött bizottsági határozat dátumát követően a bizonyítványra nem alkalmazhatók az (1) bekezdés rendelkezései.
(2a) Amennyiben a Bizottság kellő bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a kiállító a meg nem felelés, illetve a tényleges meg nem felelés orvoslására a (2) bekezdésben említett, megfelelő korrekciós intézkedéseket meghozta és a védintézkedésekre már nincs szükség, határoz arról, hogy a bizonyítványra az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak. A rendelkezések a tagállamoknak megküldött határozatról szóló értesítés dátumától alkalmazandók.
(2b) Az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6a. cikk (6) bekezdésében, illetve a 6c. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási szabályok elfogadásáig, és e rendelet 57. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az e rendeletnek megfelelően ki nem állítható bizonyítványokat a vonatkozó nemzeti rendeletek alapján ki lehet állítani.
(2c) Az 6b. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási szabályok elfogadásáig, és e rendelet 57. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül az e rendeletnek megfelelően ki nem állítható bizonyítványokat a vonatkozó nemzeti rendeletek, illetve adott esetben a 3922/1991/EK rendelet vonatkozó előírásai alapján ki lehet állítani
(2d) E cikk rendelkezései nem érintik a 2111/05/EK rendeletet és végrehajtási szabályait.” |
Módosítás: 15 1. CIKK (9) BEKEZDÉS 9a. cikk (1592/2002/EK rendelet) | |
|
(1) Az Ügynökség vagy a tagállamok nevében az alkalmazandó típusalkalmassági eljárásokkal összhangban meghatározott típusalkalmassági vizsgálati feladatokat végző minősített szervezeteknek - amennyiben a tagállamok e rendelet alkalmazásában végeznek típusalkalmassági vizsgálati feladatokat - meg kell felelniük az V. mellékletben található kritériumoknak és bizonyítaniuk kell a szükséges szervezettséget és szakértelmet. E képességeket és eszközöket az Ügynökség által kiadott akkreditáció igazolja. |
Amikor egy meghatározott típusalkalmassági vizsgálati feladatot osztanak ki egy minősített szervezetnek, az Ügynökség és az érintett nemzeti légiközlekedési hatóságok biztosítják, hogy ezek a szervezetek megfelelnek az V. mellékletben található kritériumoknak. |
|
(2) A minősített szervezetekre tekintettel az Ügynökség kötelezettségei a következők: a) önállóan vagy a nemzeti légügyi hatóságokon keresztül az általa akkreditálandó szervezetek ellenőrzése és auditja; b) az akkreditációk kiállítása és megújítása; c) az érintett szervezetek akkreditációjának módosítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása, amennyiben már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján az Ügynökség kiadta azt, vagy ha az érintett szervezet nem teljesíti az e rendelet vagy végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeit. |
|
Indokolás | |
Ha a szervezet megfelel az V. melléklet kritériumainak, azzal valamennyi szükséges követelményt teljesíti. | |
Módosítás: 16 1. CIKK (12) BEKEZDÉS | |
|
(1) Amennyiben a 11. cikkben említett információt egy természetes személy önkéntesen adta át a jelentés nem fedheti fel az információforrást. |
(1) Amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésében említett információt egy természetes személy önkéntesen adta át a Bizottságnak agy az Ügynökségnek, az információforrást nem fedhetik fel. Amennyiben valamely nemzeti hatósághoz juttatnak el információt, az információforrás a nemzeti jogszabályoknak megfelelő védelemben részesül. |
|
(2) A büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden eljárás megindításától azon előre meg nem fontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett törvénysértések esetében, amelyekről pusztán az e rendelet és végrehajtási szabályaikból következő jelentésétel alapján szereztek tudomást. E szabály nem érvényes a súlyos gondatlanság eseteire. |
(2) A büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden eljárás megindításától azon előre meg nem fontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett törvénysértések esetében, amelyekről pusztán az e rendelet és végrehajtási szabályaikból következő jelentésétel alapján szereztek tudomást. E szabály nem érvényes a súlyos gondatlanság eseteire. |
|
3. A nemzeti jogszabályaikban és gyakorlataikban meghatározott eljárásokkal összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokat az alkalmazottakat, akik e rendelet és végrehajtási szabályaik alkalmazásában információt nyújtanak, ne érje sérelem a munkáltatójuk részéről, kivéve a súlyos gondatlanság eseteit. |
3. Az alkalmazandó büntetőjogi szabályok sérelme nélkül és a nemzeti jogszabályaikban és gyakorlataikban meghatározott eljárásokkal összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokat az alkalmazottakat, akik e rendelet és végrehajtási szabályai alkalmazásában információt nyújtanak, ne érje sérelem a munkáltatójuk részéről. E szabály nem vonatkozik a súlyos gondatlanság eseteire.
|
Módosítás: 17 1. CIKK (17A) BEKEZDÉS (új) 16a. cikk (új) (1592/2002/EK rendelet) | |
|
|
(17a) A rendelet a következő 16a. cikkel egészül ki: |
|
|
„16a. cikk |
|
|
Pénzbírság
(1) A 13. cikk c) pontjában említett határozat meghozatalakor az Ügynökség:
a) azokra a személyekre vagy vállalkozásokra, amelyek részére maga állított ki bizonyítványt, pénzbírságot vethet ki, ha azok szándékosan vagy mulasztással megsértették e rendelet vagy végrehajtási szabályai rendelkezéseit;
b) azokra a személyekre vagy vállalkozásokra, amelyek részére maga állított ki bizonyítványt, a határozatban megállapított határidőtől számítva kényszerítő bírságot vethet ki annak kikényszerítése érdekében, hogy teljesítsék e rendelet vagy végrehajtási szabályai rendelkezéseit.
(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírság vagy kényszerítő bírság visszatartó erejű és arányos mind az eset súlyosságához, mind a bizonyítvány jogosultjának gazdasági lehetőségeihez mérten, figyelembe véve különösen azt, hogy milyen mértékben veszélyeztették a biztonságot.
(3) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat nem lehet büntetőjogi természetű.
(4) Az Ügynökség által beszedett bírságokat levonják a 48. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hozzájárulásokból.
(5) A Bizottság az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban elfogadja e cikk végrehajtási szabályait, meghatározva különösen a következőket:
a) azon végrehajtási szabályok megsértésére vonatkozó rendelkezések, amelyek esetén pénzbírság vagy kényszerítő bírság alkalmazható;
b) a pénzbírság vagy kényszerítő bírság maximális összege;
c) a pénzbírság vagy kényszerítő bírság alkalmazásának feltételei, ideértve az összeg rögzítésére vonatkozó kritériumokat. (6) A bírságok összegének rögzítésére vonatkozó kritériumok meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi a megbírságolandó személy vagy vállalkozás jövedelmét.” |
Indokolás | |
Lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség kényszerítő bírságot vessen ki abban az esetben, ha egy szervezet vagy személy nem teljesíti a követelményeket. | |
Módosítás: 18 1. CIKK (18A) BEKEZDÉS (új) | |
|
|
(18a) A 20. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: |
|
|
„(1a) A Közösség egyéb alkalmazottai foglalkoztatási feltételei 12. cikke (2) bekezdésének e) pontja és 82. cikke (3) bekezdésének e) pontja nem alkalmazandó az ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak felvételétől számított 36 hónap elteltéig.” |
Indokolás | |
Az Ügynökségnél a toborzás terén 2002 óta felhalmozott tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas szakképzettségű és sürgősen szükséges személyzet toborzásának jelentős része (kb. 10%-a) pusztán amiatt nem sikerült, mert a személyzetnek meg kell felelnie az Európai Közösség nyelvi követelményeinek, mivel bár sok jelölt rendelkezett az Ügynökség munkanyelvének (angol) alapos ismeretével, nem ismertek kielégítő szinten egy másik közösségi nyelvet. Ez alapvető akadályt jelent az Ügynökség feladatainak ellátásában. Ezért szükséges egy megfelelő átmeneti időszak, amelynek során az érintett személyzet betöltheti az Ügynökségnél a tisztségét, és megszerezheti a szükséges nyelvtudást addigra, amikor nyelvi követelmények hatályba lépnek. | |
Módosítás: 19 1. CIKK (19) BEKEZDÉS A) pont i) pont 24. cikk (2) bekezdés b) pont (1592/2002/EK rendelet) | |
|
b) elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak; az Ügynökség nevében évente megküld minden, az értékelési eljárás végeredménye szempontjából fontos információt a költségvetési hatóságnak; |
b) elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak; az Ügynökség nevében évente megküld minden, az értékelési eljárás végeredménye szempontjából fontos információt a költségvetési hatóságnak, és különösen az Ügynökség feladatainak változása miatti következményekkel és hatásokkal kapcsolatos információkat; |
Indokolás | |
Egy ügynökség feladataiban bekövetkező változások sokszor hatással vannak a szükséges forrásokra. Annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság megítélhesse egy további forrásra irányuló kérelem indokoltságát, világos képet kell kapnia az ügynökség megbízatásában bekövetkező változásokról. | |
Módosítás: 20 1. CIKK (20A) BEKEZDÉS 25. cikk (1) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
(1) Az igazgatóság minden tagállam egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. Ennek érdekében a Tanács minden tagállamból kijelöl egy képviselőt, valamint távollétének esetére az őt helyettesítő póttagot. A Bizottság is kijelöli saját képviselőjét és annak póttagját is. Hivatali idejük öt évre szól. E hivatali idő egyszer meghosszabbítható. |
(1) Az igazgatóság minden tagállam egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll, akiket a polgári repülés terén szerzett elismert tapasztalataik és vezetői képességeik alapján választanak ki. Ennek érdekében a Tanács az Európai Parlamenttel konzultálva minden tagállamból kijelöl egy képviselőt, valamint távollétének esetére az őt helyettesítő póttagot, akit nem vonnak be e rendelet és végrehajtási szabályai végrehajtásába. A Bizottság is kijelöli saját képviselőjét és annak póttagját is. Hivatali idejük öt évre szól. E hivatali idő meghosszabbítható. |
Indokolás | |
A módosítás a három intézmény kiegyensúlyozottabb képviseletét kívánja biztosítani az igazgatóságban, és meg kívánja oldani a funkciók összeegyeztethetetlenségével kapcsolatban a nemzeti/ügynökségi szinten felmerülő problémákat. | |
A Parlamentnek olyan szerepet kell adni, amely kifejezi jelentőségét, egyidejűleg azonban nem teszi bonyolultabbá az eljárást. | |
Módosítás: 21 1. CIKK (22) BEKEZDÉS | |
|
(2) A Tanács által kijelölt minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik. A Bizottság képviselőinek összessége a Tanács által kijelölt tagok összességével megegyező szavazattal rendelkezik. Sem az érdekelt felek képviselői, sem pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz. Egy tag távollétében póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására.” |
(2) A 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik. A Bizottság képviselőinek összessége a Tanács által kijelölt tagok 25 százalékával megegyező szavazattal rendelkezik. Sem az érdekelt felek képviselői, sem pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz. Egy tag távollétében póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására. |
Módosítás: 61 1. CIKK (23) BEKEZDÉS | |
|
23. A 28. cikk a következő 28a-28c. cikkel egészül ki: „28a. cikk Az Igazgatóság hatásköre (1) Az Ügynökség ügyvezetői testülettel rendelkezik. (2) Az igazgatóság hatásköreinek és az ügyvezető igazgató feladatainak és hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezetői testület: a) létrehozza eljárási szabályzatát; b) elfogadja az Ügynökség 12. cikkben említett feladataira vonatkozó stratégiai iránymutatásokat, illetve az Ügynökség szerkezetét és működési módját; c) előkészíti és felügyeli az igazgatóság döntéseinek végrehajtását; d) felügyeli az igazgatóság által elfogadott költségvetés végrehajtását. 28b. cikk Az ügyvezetői testület összetétele (1) Az ügyvezetői testület összetétele: a) három, az igazgatóság által kijelölt tag a Tanács által kinevezett tagjai közül; b) három, a Bizottság által kinevezett tag; c) két, az igazgatóságban részt vevő érdekelt felek képviselői közül és által kinevezett két megfigyelő. (2) Az ügyvezetői testület tagjainak és a megfigyelőinek hivatali ideje az igazgatósági tagságuk megszűntével jár le. E feltétel mellett a hivatali idejük egyszer meghosszabbítható harminc hónap. (3) Az ügyvezetői testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt az elnök akadályoztatása esetén. Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje akkor jár le, amikor megszűnik az ügyvezetői testületi tagságuk. 28c. cikk Az ügyvezetői testület összetétele (1) Az ügyvezetői testület üléseit az elnök hívja össze. (2) Ügyvezetői testületi ülést tartanak továbbá az elnök, vagy legalább három tag kérésére. (3) Az ügyvezetői testület megfigyelőként bárki érdekeltet meghívhat az ülésekre. (4) Az ügyvezetői testület tagjait az eljárási szabályzat előírásainak megfelelően tanácsadók vagy szakértők segíthetik. (5) Az ügyvezetői testület üléseinek megszervezéséről és titkárságáról az Ügynökség gondoskodik. (6) Az ügyvezetői testület többséggel hoz döntéseket. (7) Az ügyvezetői testület minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A 28b. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett érdekelt felek képviselői, valamint az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett megfigyelők, tanácsadók és szakértők nem szavaznak. (8) Részletesebben az eljárási szabályok határozzák meg a szavazás lefolytatását, különösen az egy tag egy másik tag nevében történő cselekvésének feltételeit, csakúgy, mint adott esetben a határozatképesség feltételeit.” |
törölve |
Indokolás | |
A cél az eljárások javítása, nincs szükség olyan igazgatóságra, amely nem tesz hozzá semmit a jelenlegi rendszerhez. | |
Módosítás: 23 1. CIKK (30) BEKEZDÉS 46a. cikk (1) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
Az éves munkaprogramnak meg kell felelnie az Ügynökség e rendeletben meghatározott célkitűzéseinek, megbízásának és feladatainak. |
Az éves munkaprogramnak meg kell felelnie az Ügynökség e rendeletben meghatározott célkitűzéseinek, megbízásának és feladatainak. Világosan meg kell jelölni, hogy az Ügynökségnek milyen új megbízatásai és feladatai vannak, melyek változtak meg, illetve szűntek meg az előző évhez képest. |
Indokolás | |
Egy ügynökség feladataiban bekövetkező változások sokszor hatással vannak a szükséges forrásokra. Annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság megítélhesse egy további forrásra irányuló kérelem indokoltságát, világos képet kell kapnia az ügynökség megbízatásában bekövetkező változásokról. | |
Módosítás: 4 1. CIKK (30) BEKEZDÉS 46b. cikk (1) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
Az éves általános jelentésnek be kell mutatnia, hogy az Ügynökség milyen módon hajtotta végre az éves munkaprogramját. |
Az éves általános jelentésnek be kell mutatnia, hogy az Ügynökség milyen módon hajtotta végre az éves munkaprogramját. Szintén világosan be kell mutatni az Ügynökség feladatainak változásából adódó bármilyen hatást és következményt. |
Indokolás | |
Egy ügynökség feladataiban bekövetkező változások sokszor hatással vannak a szükséges forrásokra. Annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság megítélhesse egy további forrásra irányuló kérelem indokoltságát, világos képet kell kapnia az ügynökség megbízatásában bekövetkező változásokról. | |
Módosítás: 25 1. CIKK (32A) BEKEZDÉS | |
|
Az Ügynökség pénzügyi hozzájárulást kaphat továbbá a tagállamoktól, harmadik országoktól és egyéb szervezetektől. |
Az Ügynökség nem kaphat pénzügyi hozzájárulást sem a tagállamoktól, sem harmadik országoktól, sem egyéb szervezetektől. |
Indokolás | |
Az Ügynökség függetlenségét mind anyagi, mind szervezeti, mind politikai értelemben gondosan óvni kell, hosszú távon is. | |
Módosítás: 26 1. CIKK (32AA) BEKEZDÉS (új) | |
|
|
(aa) a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Külön kell meghatározni és az Ügynökség költségvetésében egymástól elkülönítetten kell kezelni a szabályozási költségeket, illetve a tanúsítási tevékenységek alapján kiszabott és behajtott díjakat.” |
Indokolás | |
Az átláthatóságnak alapelvnek kell lennie. | |
Módosítás: 27 1. CIKK (33) BEKEZDÉS 53. cikk (1592/2002/EK rendelet) | |
|
(33) Az 53. cikk (4) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni. |
(33) Az 53. cikk (2) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A díjakra és illetékekre vonatkozó szabályzat meghatározza a díjak és illetékek összegét és azok kifizetésének módját különösen az olyan ügyekre, amelyekre a 48. cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának megfelelő díjak és illetékek esedékesek.
(3) A díjakat és illetékeket a következőkre kell kivetni: a) bizonyítványok kiállítása és megújítása, illetve szervezetek kapcsolódó folyamatos felügyeleti feladatai, kivéve a termékek légi alkalmasságának folyamatosságát;
b) szolgáltatás; a díjak tükrözik mindenegyes szolgáltatás valós költségét; c) fellebbezések feldolgozása.
Valamennyi díj és illeték euróban kerül megállapításra és euróban fizetendő. (4) A díjak és illetékek összegét olyan szinten kell rögzíteni, amely biztosítja, hogy az abból származó bevétel elvileg elegendő a szolgáltatások teljes költségének fedezésére.” |
Indokolás | |
A módosítás egyértelműbben osztja fel a különböző bevételi kategóriákat, és meghatározza a díjakból származó bevételek felső határát. | |
Módosítás: 28 1. CIKK (34A) BEKEZDÉS (új) | |
|
|
(34a) Az 56. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: |
|
|
„(3a) A típusalkalmassági tanúsítás díja, valamint az egyéb díjak nem lehetnek aránytalanul magasabbak, mint az EASA létrejötte előtt" |
Indokolás | |
Versenyjogi szempontból megengedhetetlen, hogy az Ügynökség által központosított díjszabás folytán megemelkedő díjak pusztán a vásárlóerő-paritás tagállamok közötti eltérése miatt hátrányba hozzanak, vagy ellehetetlenítsenek repülési és ahhoz kapcsolódó tevékenységeket egyes tagállamokban. | |
Módosítás: 29 MELLÉKLET 2. PONT | |
|
|
8ga) A 8a)–8f) pontban meghatározott követelmények végrehajtási szabályainak kockázatértékelésen kell alapulnia, és arányban kell állnia a tevékenység nagyságrendjével és körével. |
Indokolás | |
A rendelet a tevékenységek és a légi járművek nagyon széles körét lefedi – az egyszemélyestől a több száz személyesig. A fenti új bekezdés meghatározza, hogy a végrehajtási szabályoknak arányosnak kell lenniük, és az adott tevékenységhez kapcsolódó kockázatelemzésen kell alapulniuk. | |
INDOKOLÁS
I. Bevezetés
A 2002 szeptemberében hatályba lépett 1592/2002/EK rendelet kizárólagos szabályozási hatáskört biztosított a Közösségnek a légialkalmasság, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi megfelelése területén, továbbá az ezek tervezéséért, előállításáért és karbantartásáért felelős szervezetek és személyzet tekintetében.
E rendelet létrehozza az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget, amely támogatja a Bizottságot a rendelet végrehajtásához szükséges szabványok kialakításában. Mivel ezekben az esetekben sokkal hatékonyabb az említett szabványok központosított végrehajtása, az Ügynökség felel a termékek, alkatrészek és berendezések (pl. repülőgépek, motorok és légcsavarok) típusalkalmasságáért és az EU-n kívüli szervezetek felügyeletéért, míg a nemzeti légiközlekedési hatóságok felelőssége kiadni a termékekre vonatkozó egyedi típusbizonyítványokat és felügyelni a joghatóságuk alá tartozó szervezeteket és személyeket. Végül, de nem utolsó sorban az Ügynökség ellenőrzi a tagállamokat is, hogy biztosítsa a közösségi szabványok egységes végrehajtását.
II. A Bizottság javaslata
A Szerződés 80. cikkének (2) bekezdése és különösen az 1592/2002/EK rendelet 7. cikke alapján a Bizottság javaslata most kiterjeszti a Közösség hatáskörét számos olyan területre, amelyeket eddig a Társult Légügyi Hatóságok (JAA) koordináltak nem kötelező és gyakran nem egységes módon. Ezek a következők:
1 – Pilóták szakszolgálati engedélyei: Az új 6a. cikk rendelkezik arról, hogy a pilótáknak, valamint a repülésszimulátoroknak, pilóták képzésével, vizsgáztatásával és fizikai alkalmasságuk igazolásával foglalkozó szervezeteknek és személyeknek meg kell felelniük a javasolt módosított rendelet III. mellékletében meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek. Területükön a személyzet és a szervezet engedélyezéséért és jóváhagyásáért az Ügynökség felügyelete mellett a tagállamok felelősek. Harmadik országok esetében közvetlenül az Ügynökség a felelős (15. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpont).
Ehhez a következő megjegyzéseket lehet fűzni:
Az e cikk végrehajtásához alkalmazandó előírásokat a komitológiai határozat (1999/468/EK) szabályozási eljárásával (5. cikk) kell elfogadni.
Javasolt megkönnyíteni a kisgépes repüléshez való hozzáférést azáltal, hogy az ilyen típusú tevékenységek céljainak megfelelően alakítják ki a magánpilóták szakszolgálati engedélyeit, továbbá annak lehetővé tételével, hogy a nem kormányzati elbíráló szervek – mint például a pilótaszövetségek – „szabadidős magánpilóta szakszolgálati engedélyt” állíthassanak ki. Ezen elbíráló szervek szükséges felügyeletét és ellenőrzését maga az Ügynökség vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok láthatják el.
A javaslat szerint a tagállamok szabályozási felügyelet alá tartozó, a személyzet kiképzésével foglalkozó szervezetek, repülőorvosi központok és repülésszimulátorok tekintetében az érintett tagállam kérésére az Ügynökség bizonyítványt adhat ki. Ez lehetőséget kínálhat a kellő felügyeleti és tanúsítási kapacitással nem rendelkező tagállamoknak, hogy egyes feladatokat közvetlenül az Ügynökségre ruházzanak.
2 – Légiüzemeltetés: A javaslat szerint a légiüzemeltetés szintén az Ügynökség megbízatásába tartozik (6b. cikk), és a légi járművek üzemeltetésének meg kell felelnie a IV. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek. A kereskedelmi üzemeltetőknek olyan tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, amely igazolja, hogy képesek ellátni a rájuk ruházott feladatokat. A komplex motoros meghajtású légi járművek (lásd a 3. cikk j) pontjában szereplő fogalommeghatározást) nem kereskedelmi üzemeltetőinek „nyilatkozniuk” kell arról, hogy képességeik megfelelnek az általuk üzemeltetett repülőgép-kategóriákra vonatkozó üzemeltetési szabályoknak. A 6b. cikk (4) bekezdése azt javasolja, hogy az utaskísérő személyzetnek megfelelő hitelesítéssel és orvosi igazolással kell rendelkezniük. Szintén itt rendelkeznek arról, hogy az e cikk végrehajtására alkalmazott előírásokat ugyanazzal a komitológiai eljárással kell elfogadni, mint a pilóták szakszolgálati engedélyei esetében, és ezeknek tükrözniük kell az ágazat jelenlegi helyzetét és legjobb gyakorlatait.
3 – Harmadik országok légi járművei: A harmadik országoknak az EU-ban üzemeltetett légi járműveit – erre a területre jelenleg az EU jogszabályai vonatkoznak – a javaslat szerint az Ügynökség hatáskörébe kell utalni. A célkitűzés szerint létre kell hozni – ahogy ez a nagyobb országokban, például az Egyesült Államokban már megtörtént – egy előzetes értékelési eljárást, amely szerint a külföldi üzemeltetőknek teljesíteniük kell a biztonsági követelményeket, mielőtt járatokat indítanának a Közösségben, a Közösségbe vagy a Közösségből. Nyilvánvaló, hogy e szabványoknak összhangban kell lenniük a tagállamokra a Chicagói Egyezmény alapján háruló kötelezettségekkel (5. cikk (1) bekezdés, 5. cikk (4) bekezdés j) pont, 5. cikk (5) bekezdés d) pont, 6a. cikk (1) bekezdés, 6b. cikk (1) bekezdés).
4 – Közös felügyelet (7. cikk): A javaslat – az EU kiterjedt repülési térsége létrehozásának logikus következményének tekinthető – másik eleme az Ügynökség és a tagállamok közös együttműködési kötelezettségének bevezetése, hogy biztosítsák e rendelet és az ahhoz kapcsolódó szabványok hatékony végrehajtását.
5 – Minősített szervezetek (9a. cikk): Az Ügynökség és a nemzeti légiközlekedési hatóságok nevében típusalkalmassági vizsgálati feladatokkal megbízott szervezeteknek teljesíteniük kell a javaslat V. mellékletében meghatározott alapvető követelményeket. A megfelelést az Ügynökség által kiadott akkreditáció igazolja.
6 – Nem büntető jellegű biztonsági kultúra (11a. cikk): Az információforrásoknak, beleértve az információkat nyújtó alkalmazottakat is, a javaslat szerint megfelelő védelmet kell biztosítani, hogy bátorítsák őket az olyan események jelentésére, amelyek elemzése a balesetek megelőzése révén javíthatja a biztonságot.
7 – Nemzetközi együttműködés (18. cikk): Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi kapcsolatokat érintő ügyekben a Bizottságra és az Ügynökségre fontos szerep hárul, bár meg kell jegyezni, hogy súlyos anomália az, hogy az EU nem képviselteti magát az ICAO-ban: az EU ilyen minőségében nem tagja a szervezetnek, ugyanakkor az EU-jog alapján megosztott vagy akár kizárólagos hatáskörökkel rendelkezik a Chicagói Egyezmény által szabályozott legtöbb területen.
8 – Az Ügynökség felépítése és munkamódszerei: A Bizottság javaslata szerint az igazgatóságban a tagállamok képviselőit a Tanács jelöli ki. Azt is javasolja, hogy a Bizottság képviselőinek összessége a tagállamok képviselőinek összességével megegyező szavazattal rendelkezzen (28. cikk). Ez drasztikus változás az eredeti szöveghez képest, ahol a Bizottság képviselője csak egy szavazattal rendelkezett. Végül javasolja az igazgatóság határozatait és munkáját előkészítő ügyvezetői testület létrehozását.
9 – Az Ügynökség finanszírozása: A 48. cikkben a Bizottság kiegészítő költségvetési forrásokra – azaz a tagállamok, a harmadik országok és „egyéb szervezetek” hozzájárulásaira – tesz javaslatot. Érdemes lenne részletesebben körvonalazni ezt az elképzelést, annak elkerülése érdekében, hogy olyan szervezetek finanszírozzák az Ügynökség költségvetését, amelyek közvetlen érdekeltséggel bírnak a légi közlekedésben, és ezáltal veszélyeztessék az Ügynökség függetlenségét.
III. Megjegyzések
· Az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy rendkívül pozitív véleménye van a javaslatról, amely logikus lépés az 1592/2002/EK rendelet elfogadása és hatálybalépése után. A Bizottság javasolja az Ügynökség hatásköreinek kiterjesztését, és néhány évi működés után pontosítani és finomítani kívánja az irányítási, költségvetési és más eljárásokat. Az immár az Ügynökség megbízatásába tartozó, illetve erre javasolt ügyeket korábban a Társult Légügyi Hatóságok kezelték, amelyek jogalkotási hatáskörrel nem rendelkező koordináló szervek. Határozataik nem voltak kötelező erejűek, és számos esetben túl tág keretet hagytak a biztonsági követelmények értelmezésére és végrehajtására.
· Az Ügynökséget azzal a céllal hozták létre, hogy betöltse az ezen indokolás második részében ismertetett különböző komplex szerepeket, az előadó pedig hangsúlyosan ajánlja, hogy az Ügynökségnek ne csak elméleti, hanem valós, gyakorlati hatásköröket is adjanak, hogy elláthassa a rá bízott feladatokat. A légi közlekedés egyre összetettebb kérdéssé válik, ami egy olyan behatárolt földrajzi területen, mint az EU és Európa, gyakran egyetlen egységes választ igényel, amennyiben a lehető legmagasabb szintű egységes biztonsági szabványok képezik a fő célkitűzést. Az Ügynökséget ellátják a jövő kihívásainak kezeléséhez szükséges felépítéssel, személyzettel és költségvetéssel. Az előadó szemében itt a biztonsági kérdés a legkiemelkedőbb szempont, és az évek óta bővülő légi közlekedés összefüggésében fontos, hogy legyen egy erős szervezet, amely képes ellátni az összes szükséges feladatot. A biztonság a legelső célkitűzés, amit nem veszélyeztethet az Ügynökség és a nemzeti légiközlekedési hatóságok hatásköreinek ütközése. E hatóságoktól bizonyos mértékben megvonnak egyes hatásköröket, másrészt azonban a javaslat új, 7. cikke szerint a kollektív felügyelettel és a bizonyítványok kölcsönös elismerésével hatásköreik bővülnek is.
· Jelezték az előadónak, hogy az Ügynökség problémákkal szembesül a tapasztalt személyzet toborzásakor a következők miatt: nyelvi készségek (az Ügynökség személyzetének, mivel EU-tisztviselők, kötelező legalább két idegen nyelvet ismernie, ugyanakkor a nemzetközi légi közlekedésben az angol a világnyelv; számos magas rangú potenciális személyzeti tag nem felel meg ennek a kritériumnak), fizetés (az EU-s fizetések nem mindig versenyképesek ahhoz, hogy meggyőzzék a magas rangú potenciális személyzeti tagokat arról, hogy feladják vagy megváltoztassák jelenlegi állásukat). Az előadó sürgeti az Ügynökséget és a Bizottságot, hogy a szükséges kreativitással kezelje ezt a problémát, és használja ki az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által kínált lehetőségeket. Egy másik nyugtalanító elem, hogy az évek során egyre nehezebbé válik majd kívülről toborozni tapasztalt személyzetet, mivel ezáltal a nemzeti igazgatásból eltűnik a szükséges jártassággal rendelkező személyzet. Ez azért alakul így, mert az ehhez kapcsolódó hatásköröket az Ügynökségre ruházzák át. Az előadó hangsúlyozni szeretné annak fontosságát, hogy az Ügynökségnek meg kell teremtenie a szakismeretek házon belüli átadását, és a fiatalabb generációk számára biztosítania kell a szükséges képzést.
· Az előadó teljes mértékben támogatja azt a célkitűzést, hogy az 1592/2002/EK rendelet hatályát ki kívánják terjeszteni az utaskísérő személyzet bizonyítványaira is, ami szintén fontos részét képezi mindannak a biztonsági szabályozási tevékenységnek, amelyet a javaslat szerint immár egyetlen hatóság lát el. Ez ésszerűsíteni fogja a tevékenységeket, azonban a költségvetési problémák ezen a területen sem akadályozhatják az Ügynökség tevékenységeit és kezdeményezéseit. A bizonyítvány az utaskísérő személyzet biztonsági szakértelmének kifejezése és elismerése lesz, kellő motivációt ad majd számukra, és el fogja ismerni szakismereteiket és készségeiket.
· Jogi természetű problémát okoz majd azonban az, hogy az Ügynökség egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatokban. Jelenleg az Ügynökség, illetve az Európai Bizottság nem tagja az ICAO-nak (az ENSZ globális légiközlekedési ügyekkel foglalkozó szerve). Csak az EU tagállamai tagjai ennek a szervezetnek, így ellentmondás a tekintetben, hogy a Bizottság és – a Bizottságon keresztül – az Ügynökség egyre nagyobb felelősségi köröket lát el olyan ügyekben, amelyekről nemzetközi fórumokon csak az EU tagállamain keresztül tudnak tárgyalni.
· Végezetül az előadó rá kíván mutatni arra, hogy a jövőben tervbe lehetne venni az Ügynökség hatásköreinek kiterjesztését olyan területekre, mint a repülőterek biztonsága, a repülésbiztonság és az ATM (légiforgalmi szolgáltatás), amelyeket jelenleg az Eurocontrol lát el.
VÉLEMÉNY a Költségvetési BizottsáG RÉSZÉRŐL (27.9.2006)
a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részére
a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0579 – C6‑0403/2005 – 2005/0228(COD))
A vélemény előadója: Jutta Haug
RÖVID INDOKOLÁS
Általános háttér
Jelen bizottsági javaslat célja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) hatáskörének bővítése a légi műveletekre, a pilóta engedélyek kiadására és harmadik országok repülőgépeire történő kiterjesztésével, valamint az 1592/2005 rendelet ennek megfelelő módosítása.
Ez a javaslat az alábbi anomáliára keres megoldást: míg a repülőgépek jelenleg az egységes piacion belül teljes szabadságot élveznek, addig a tagállamok biztonsági szabványai eltérőek. Jelenleg az európai légi forgalmi szabványok meghatározása több szerv, így például az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC), a Közös Légi Közlekedési Hatóság, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol felelőssége. Az ezen kormányközi szervezet által meghatározott szabályok, csak akkor kerülnek alkalmazásra, ha az érintett állam alkalmazni kívánja őket. Jogilag nem kötelező érvényűek, és a szabályozási eltérések sokszor igen jelentősek lehetnek.
Az 1592/02/EK rendelet értelmében az EU-nak kizárólagos hatásköre van repülési alkalmasság és a repüléssel kapcsolatos termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi szempontból történő megfelelésének megállapítására. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget azért hozta létre a rendelet, hogy segítse a Bizottságot e feladat ellátásában. A rendelet hatálya eléggé specifikus, abban az értelemben, hogy az csak a repüléssel kapcsolatos termékekre korlátozódik.
A rendelet 2002-es első elfogadásakor is világos volt már, hogy annak hatályát valamikor a jövőben bővíteni kell majd. Mivel a rendelet legfőbb célja a biztonság egységesen magas szintjének biztosítása, valamint egy egyenlő feltételrendszer megteremtése a közösségi légitársaságok számára, a rendelet hatályának bővítése mindig is szükséges volt. Ennek megfelelően mind a jogalkotó, mind pedig a Tanács kifejezetten megkérte a Bizottságot, hogy e célból, valamint a harmadik országok repülőgépeire vonatkozóan nyújtson be javaslatot. Jelen javaslat ennek a kérésnek próbál megfelelni, és célja a rendelet hatályának bővítése. A javaslat elfogadása esetén az EASA meghatározhat olyan szabványokat, amelyeket az egész Unióban egységesen alkalmazni kell majd.
Pénzügyi vonzatok
A jelenlegi bizottsági javaslat a következőkre vonatkozik: 06 02 01 01 és 06 02 02 02 költségvetési tételek - Európai Repülésbiztonsági Ügynökség - Támogatások az 1., 2. és 3. címhez. A Bizottság által megadott teljes referenciaösszeg 17 972 millió euró kötelezettségvállalások és kifizetések formájában:
|
Kiadás típusa |
Év n |
n +1 |
n + 2 |
n +3 |
n +4 |
n+5 és később |
Összesen |
|
|
Működési kiadások |
|
|||||||
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok (KVE) |
2,365 |
2,412 |
2,461 |
2,510 |
2,560 |
2,611 |
14,919 |
|
|
Kifizetési előirányzatok (KE) |
2,365 |
2,412 |
2,461 |
2,510 |
2,560 |
2,611 |
14,919 |
|
|
Kiadás típusa |
Év n |
n +1 |
n + 2 |
n +3 |
n +4 |
n+5 és később |
Összesen |
|
|
Adminisztratív kiadások referenciaösszeggel[1]
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Műszaki és igazgatási segítség (MIS) |
0,484
|
0,494 |
0,504 |
0,514 |
0,524 |
0,534 |
3,053 |
|
|
Teljes referenciaösszeg |
|
|||||||
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
2,849 |
2,906 |
2,964 |
3,023 |
3,084 |
3,146 |
17,972 |
|
|
Kifizetési előirányzatok |
2,849 |
2,906 |
2,964 |
3,023 |
3,084 |
3,146 |
17,972 |
|
Ha a teljes referenciaösszeg részét nem képező adminisztratív kiadást is beleszámoljuk, a beavatkozás teljes pénzügyi költsége az alábbiak szerint alakul:
|
Kiadás típusa |
Év |
n +1 |
n + 2 |
n +3 |
n +4 |
n+5 és később |
Összesen |
|
|
KVE ÖSSZESEN a humán erőforrási költségekkel együtt |
3,009 |
3,069 |
3,130 |
3,192 |
3,256 |
3,322 |
18,978 |
|
|
KE ÖSSZESEN a humán erőforrási költségekkel együtt |
3,009 |
3,069 |
3,130 |
3,192 |
3,256 |
3,322 |
18,978 |
|
A humánerőforrás-gazdálkodás keretében összesen 20 ideiglenes tisztviselői állás áll az EASA rendelkezésére.
Értékelés
Minden európai polgár biztonságának érdekében az Önök előadója mindenképpen támogatja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által kért kiegészítő források megadását, annak érdekében, hogy a légi közlekedésre, a pilótaengedélyek kiadására és a harmadik országok repülőgépeire vonatkozóan magas színvonalú, egységes, és jogilag kötelező repülésbiztonsági szabványokat határozhasson meg.
Az Önök előadója úgy véli, hogy a Bizottság javaslatában szereplő, az Ügynökség többlettámogatására szánt évi mintegy 3 millió eurós összeg kellőképpen indokolt. Az adminisztratív költségek arányosak.
A referenciaösszeg megfelel az új többéves pénzügyi keret (MFF) 1a fejezete felső határértékének (1. módosítás).
Tekintettel arra, hogy a feladatok változása milyen a következményekkel és hatásokkal lehet az ügynökség forrásigényére, az Önök előadója úgy véli, hogy nagyon fontos egy egyértelmű képet kialakítani arról, hogy az elmúlt évekhez képest az ügynökség mely feladatai és megbízatásai változtak meg. Épen ezért a megváltozott feladatokat a munkaprogramban és az ügynökség tevékenységéről szóló általános éves jelentésben világosan jelezni kell (2. és 3. módosítás).
MÓDOSÍTÁSOK
a Költségvetési Bizottság felhívja a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő módosításokat:
Jogalkotási állásfoglalás-tervezet
Módosítás: 1 (1a) bekezdés (új) | |
(1a) úgy ítéli meg, hogy referenciaösszegnek meg kell felelnie az új többéves pénzügyi keret (MFF) 1a fejezete felső határértékének, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről kötött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja rendelkezéseinek [2], |
| A Bizottság által javasolt szöveg[3] | A Parlament módosításai |
Módosítás: 2 1. CIKK 19Ai) PONT 24. cikk (2) bekezdés b) pont (1592/2002/EK rendelet) | |
|
b) elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak; az Ügynökség nevében évente megküld minden, az értékelési eljárás végeredménye szempontjából fontos információt a költségvetési hatóságnak; |
b) elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak; az Ügynökség nevében évente megküld minden, az értékelési eljárás végeredménye szempontjából fontos információt a költségvetési hatóságnak, különösen az Ügynökség feladatainak változása miatti következményekkel és hatásokkal kapcsolatos információkat; |
Indokolás | |
Egy ügynökség feladataiban bekövetkező változások sokszor hatással vannak a szükséges forrásokra. Annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság megítélhesse egy további forrásra irányuló kérelem indokoltságát, világos képet kell kapnia az ügynökség megbízatásában bekövetkező változásokról. | |
Módosítás: 3 1. CIKK 30) PONT 46a. cikk (1) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
Az éves munkaprogramnak meg kell felelnie az Ügynökség e rendeletben meghatározott célkitűzéseinek, megbízásának és feladatainak. |
Az éves munkaprogramnak meg kell felelnie az Ügynökség e rendeletben meghatározott célkitűzéseinek, megbízásának és feladatainak. Világosan meg kell jelölni, hogy az Ügynökségnek milyen új megbiztatásai és feladatai keletkeztek, melyek változtak meg, illetve szűntek meg az előző évhez képest. |
Indokolás | |
Egy ügynökség feladataiban bekövetkező változások sokszor hatással vannak a szükséges forrásokra. Annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság megítélhesse egy további forrásra irányuló kérelem indokoltságát, világos képet kell kapnia az ügynökség megbízatásában bekövetkező változásokról. | |
Módosítás: 4 1. CIKK 30) PONT 46b. cikk (1) bekezdés (1592/2002/EK rendelet) | |
|
Az éves általános jelentésnek be kell mutatnia, hogy az Ügynökség milyen módon hajtotta végre az éves munkaprogramját. |
Az éves általános jelentésnek be kell mutatnia, hogy az Ügynökség milyen módon hajtotta végre az éves munkaprogramját. Szintén világosan be kell mutatni az Ügynökség feladatainak változásából adódó bármilyen hatást és következményt. |
Indokolás | |
Egy ügynökség feladataiban bekövetkező változások sokszor hatással vannak a szükséges forrásokra. Annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság megítélhesse egy további forrásra irányuló kérelem indokoltságát, világos képet kell kapnia az ügynökség megbízatásában bekövetkező változásokról. | |
ELJÁRÁS
|
Cím |
a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat |
||||||
|
Hivatkozások |
COM(2005)0579 – C6-0403/2005 – 2005/0228(COD) |
||||||
|
Illetékes bizottság |
TRAN |
||||||
|
Véleményt nyilvánított |
BUDG |
||||||
|
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
|
||||||
|
A vélemény előadója |
Jutta Haug |
||||||
|
A vélemény korábbi előadója |
|
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
26.9.2006 |
|
|
|
|
||
|
Az elfogadás dátuma |
26.9.2006 |
||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
18 0 0 |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Reimer Böge, Herbert Bösch, Vito Bonsignore, Brigitte Douay, Salvador Garriga Polledo, Dariusz Maciej Grabowski, Ingeborg Gräßle, Nathalie Griesbeck, Catherine Guy-Quint, Jutta D. Haug, Anne E. Jensen, Janusz Lewandowski, Jan Mulder, Giovanni Pittella, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Albert Jan Maat, Mairead McGuinness |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
|
||||||
|
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
||||||
ELJÁRÁS
|
Cím |
A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat |
|||||||||||
|
Hivatkozások |
COM(2005)0579 – C6-0403/2006 – 2005/0228(COD) |
|||||||||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
15.11.2005 |
|||||||||||
|
Illetékes bizottság |
TRAN |
|||||||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
LIBE |
ITRE 13.12.2005 |
ENVI |
BUDG |
|
|||||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
LIBE |
ITRE |
ENVI |
|
|
|||||||
|
Megerősített együttműködés |
|
|
|
|
|
|||||||
|
Előadó(k) |
Jörg Leichtfried |
|
||||||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
|
||||||||||
|
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma |
|
|||||||||||
|
A jogalap vizsgálata |
|
|
|
|||||||||
|
A pénzügyi támogatás módosítása |
BUDG |
|
|
|||||||||
|
Az EP konzultációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma |
|
|||||||||||
|
Az EP konzultációja a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma |
|
|||||||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
11.7.2006 |
9.10.2006 |
23.11.2006 |
|
|
|||||||
|
Az elfogadás dátuma |
23.11.2006 |
|||||||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: – : 0: |
37 3 2 |
||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Inés Ayala Sender, Philip Bradbourn, Paolo Costa, Michael Cramer, Christine De Veyrac, Arūnas Degutis, Petr Duchoň, Saïd El Khadraoui, Robert Evans, Emanuel Jardim Fernandes, Roland Gewalt, Luis de Grandes Pascual, Mathieu Grosch, Ewa Hedkvist Petersen, Stanisław Jałowiecki, Georg Jarzembowski, Dieter-Lebrecht Koch, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Jörg Leichtfried, Bogusław Liberadzki, Eva Lichtenberger, Erik Meijer, Robert Navarro, Seán Ó Neachtain, Josu Ortuondo Larrea, Willi Piecyk, Reinhard Rack, Dirk Sterckx, Ulrich Stockmann, Silvia-Adriana Ţicău, Georgios Toussas, Armando Veneto, Marta Vincenzi, Corien Wortmann-Kool |
|||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Zsolt László Becsey, Jean Louis Cottigny, Den Dover, Anne E. Jensen, Vladimír Remek, Hannu Takkula, Dominique Vlasto, |
|||||||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Brian Simpson, |
|||||||||||
|
Benyújtás dátuma |
31.1.2007 |
|||||||||||
|
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
|||||||||||