Eljárás : 2006/2222(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0026/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0026/2007

Viták :

PV 14/03/2007 - 17
CRE 14/03/2007 - 17

Szavazatok :

PV 15/03/2007 - 5.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0079

JELENTÉS     
PDF 216kWORD 277k
5.2.2007
PE 378.776v02-00 A6-0026/2007

az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalási felhatalmazásáról szóló ajánlásra irányuló javaslatával

(2006/2222(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Willy Meyer Pleite

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLATA A TANÁCS RÉSZÉRE
 INDOKOLÁS
 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6‑0417/2006)
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLATA A TANÁCS RÉSZÉRE

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika országai közti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalási felhatalmazásáról

(2006/2222(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel Willy Meyer Pleite által az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nevében az Európai Unió és a közép-amerikai országok közötti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokról szóló Tanácshoz intézett ajánlásra irányuló javaslatra (B6‑0417/2006),

–   tekintettel a Bécsi Nyilatkozat (31) bekezdésére, amely tartalmazza az Európai Unió és Közép-Amerika által a 2006. május 12-én, Bécsben rendezett IV. Európai Unió–Latin-Amerika és a Karib-térség csúcstalálkozón hozott döntést egy partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről, beleértve egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,

–   tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében létrehozott átfogó partnerségről és közös stratégiáról szóló, 2001. november 15-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerősített partnerségről szóló, 2006. április 27-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (3) bekezdésére és 83. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6‑0026/2006),

A. mivel a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartása és az emberi jogok teljes körű gyakorlásának mindenki számára biztosított lehetősége, illetve mindkét régió polgárai polgári és politikai jogainak maradéktalan tiszteletben tartása a Bécsben elhatározottak alapján a felek közti partnerség létrehozásának alapfeltételei,

B.  mivel az alapvető jogok maradéktalan gyakorlása valamennyi polgár, különösen a hátrányos helyzetben levők, például az őslakos népesség számára a megállapodás alapvető elemét képezi csakúgy, mint fokozottabb társadalmi és politikai részvételük,

C. mivel a jövőbeni gazdasági, politikai egyeztetési és együttműködési partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalási irányvonalaknak összhangban kell lenniük a feleknek egy olyan globális partnerségi megállapodás megkötésére irányuló szándékával – amint azt a Bécsi Nyilatkozat (31) bekezdése tartalmazza –, amely megerősíti az elkötelezettséget, hogy Közép-Amerikával folytatott kapcsolatok célja a szabad kereskedelem, és a régióval és országaival olyan politikai és gazdasági partnerséget feltételez, amely figyelembe veszi a két régió, illetve a különböző közép-amerikai országok közti aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket, és amely ezen okból a fejlesztési együttműködéssel és a társadalmi kohézióval kapcsolatos alapvető rendelkezéseket tartalmaz,

D. mivel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) megalakulása döntő lépést jelentett az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatok demokratikus legitimitásának és politikai jellegének megerősítésében, különösen az EU és Közép-Amerika vonatkozásában, valamint mivel ez a közgyűlés állandó fórumot teremt a két régió között folytatott politikai párbeszéd számára,

E.  mivel a jövőbeni megállapodásra irányuló tárgyalásokra vonatkozó iránymutatások tekintetében figyelembe kell venni a legtöbb közép-amerikai országban uralkodó gazdasági, politikai és társadalmi feltételeket, a két régió közti fejlettségbeli különbségeket és a közép-amerikai gazdasági kapcsolatok jellemzőit (a regionális kereskedelem néhány országra koncentrálódik, erős függőség a hagyományos termékek exportjától, az EU közvetlen tőkebefektetéseinek alacsony aránya a régióban stb.),

1.  az alábbi ajánlásokat intézi a Tanácshoz:

     a) a tárgyalási felhatalmazásnak kifejezetten tartalmaznia kell azt a jogalapot, amely alapján az új partnerségi megállapodásról tárgyalni fognak, és amelynek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 310. cikkéből kell állnia, ugyanezen szerződés 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és (3) bekezdése második albekezdésével összefüggésben;

     b) a tárgyalási felhatalmazásnak tartalmaznia kell, hogy az EU és Közép-Amerika közötti partnerségi megállapodás céljai közé tartozik a kereskedelmi kapcsolatoknak az igazságosság, valamint a kiegészítő jellegen és a szolidaritáson alapuló kölcsönös előnyök feltételei mellet történő fokozatos liberalizálása, a politikai párbeszéd és az együttműködés, valamint a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítása, az emberi, polgári és politikai jogok maradéktalan tiszteletben tartása, a társadalmi kohézió, a fenntartható emberi fejlődés és a gazdasági és szociális jogok, azok kulturális és környezeti vonatkozásait is beleértve;

     c) a tárgyalási iránymutatásoknak meg kell határozniuk azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a megkötendő megállapodás rendelkezései teljes mértékben megfelelnek az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt felhatalmazásnak annak megfelelően, hogy a fenntartható emberi fejlődéshez történő hozzájárulás – az ENSZ 1996-os Fejlesztési Programjában meghatározottaknak megfelelő formában –, a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető célokat képviselnek az Unió számára;

     d) figyelembe véve a közép-amerikai fejlődés sebezhetőségét társadalmi-gazdasági, környezeti és demokratikus szempontból, a tárgyalási iránymutatásoknak meg kell határozniuk azokat a nagy témaköröket, amelyek köré a munkaprogram és a politikai párbeszéd épül majd, ideértve a célkitűzések és irányvonalak naprakésszé tételét olyan kérdésekben, mint a demokratikus kormányzás, a terrorizmus elleni küzdelem, a béke és a biztonság fenntartása, valamint a válságkezelés; olyan új témákat is fel kell venni, mint a szegénység enyhítése, a társadalmi kohézió támogatása, a migráció és a humán cserekapcsolatok, a bűnözés elleni küzdelem és különösen a nemzetközi vonatkozásokkal is rendelkező erőszak elleni harc (kábítószer- és könnyűfegyver-kereskedelem, emberkereskedelem, a Közép-Amerikában tevékenykedő, elsősorban salvadori fiatalokból álló „mara” bandákhoz hasonló szervezetek tevékenysége) stb.; továbbá konkrét fellépéseket kell előirányozni a nemzetközi fórumokon és az ENSZ-ben elfogadásra kerülő közös álláspontok tekintetében, a két régió közötti nemzetközi szintű, valódi politikai egyeztetés érdekében;

     e) meg kell határozni az új partnerségi megállapodás keretében létrehozandó Európai Unió–Közép-Amerika parlamenti vegyes bizottság tagjainak kinevezését, az Európai Parlament és a Közép-amerikai Parlament tagjai, a jelenleg még egyik regionális jellegű testülethez sem tartozó országok parlamenti képviselői és az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés tagjai közül, mint a Közép-Amerikában zajló regionális integráció folyamatának és az EU–Latin-Amerika/Karib-térség stratégiai partnerségének nyújtott támogatás egy konkrét megvalósítása;

     f) a tárgyalási iránymutatásokba bele kell foglalni a civil társadalomnak az új politikai párbeszédben való megfelelő részvételére vonatkozó konkrét hivatkozásokat, javasolva időszakos konferenciák szervezését a civil társadalom képviselőivel mind az Európai Unióban, mind Közép-Amerikában, valamint e képviselők számára megfigyelői státusz engedélyezését a tárcaközi üléseken, és megkönnyítve aktív részvételüket a megfelelő ágazati fórumokon, a bizottságokban és albizottságokban a megbeszélések, a tárgyalások és a folyamat nyomon követésének valamennyi szakaszában;

     g) a büntetlenség és a korrupció elleni harc támogatásának is kulcsszerepet kell biztosítani, s a közép-amerikai demokratikus intézmények megszilárdítása céljából fellépéseket és programokat kell meghatározni;

     h) a tárgyalási iránymutatásokban meg kell határozni az Európai Unió által a közép-amerikai integrációhoz, valamint normatív rendszere és intézményei – köztük a Főtitkárság, a Közép-amerikai Parlament és a Közép-amerikai Bíróság – reformjához és megszilárdításához nyújtott támogatás megerősítését ezek hatékonyságának, reprezentatív jellegének és legitimitásának fokozása érdekében, mindenekelőtt a vámunió, a személyek szabad mozgása, a közös politikák, a jogszabályok harmonizációja, és egy saját finanszírozási mechanizmus létrehozása tekintetében;

     i) az Európai Beruházási Bank latin-amerikai fellépéseire vonatkozó következő megbízatás célkitűzései között szerepelniük kell a regionális integrációhoz nyújtott támogatás célkitűzéseinek – különös tekintettel a materiális, a közlekedési, a kommunikációs és az energetikai infrastruktúrák integrációjára – oly módon, hogy e fellépések hatékonyan egészítsék ki az új megállapodást;

     j) együtt kell működni a közép-amerikai országokkal a kábítószerek illegális előállítása és kereskedelme elleni erőfeszítések támogatásában; e tevékenységeknek részben a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatási programokat kellene magukban foglalniuk olyan alternatív növények termesztésének beindítása érdekében, amelyeknek piacra juttatásához az EU eredményesen hozzájárulhatna;

     k) ellenőrizni kell, hogy a demokratikus záradéknak a partnerségi megállapodás iránymutatásaiba való beépítése megtörténik-e és azt alkalmazzák-e, és mechanizmusokat kell létrehozni a foglalkoztatásra és környezetre vonatkozó Általános Preferenciarendszer (GSP)(3), köztük a GSP plusz keretében előírt ösztönző rendszer folyamatosságának szociális vagy környezetvédelmi záradékok útján való biztosítására; kifejezetten hivatkozni kell azokra a konkrét mechanizmusokra, amelyek garantálják az alkalmazást, továbbá évente jelentést kell készíteni az Európai Parlament számára a Bizottság által e téren végzett nyomon követésről;

     l) figyelembe kell venni, hogy a GSP – beleértve a GSP pluszt – egy, a közép-amerikai országokat a saját fejlettségi szintjük alapján előnyben részesítő, önálló közösségi rendszer;

     m) az új megállapodás fejlesztési együttműködésre vonatkozó rendelkezései tekintetében figyelembe kell venni a közép-amerikai régió sajátosságait és a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósulását a régióban és abból kell kiindulni, hogy a régióban tapasztalható szegénység leküzdése érdekében kiemelt fontosságú a humántőke képzése és a kulturális és tanulmányi csereprogramok megvalósítása oly módon, hogy kiemelt és megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az oktatásra, a kutatásra, a tudományra, a technológiára, valamint a kultúrára, ösztönözve emellett a csereprogramok számának növelését ezeken a területeken;

     n) rá kell mutatni arra, hogy az EU és Közép-Amerika közötti partnerségi megállapodásnak egyrészt a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításán, másrészt a szegénység felszámolásán és az egyenlőtlenségek csökkentésén, mint az Unió által az együttműködés területén prioritásként megjelölt célokon kell alapulnia;

     o) biztosítani kell, hogy az együttműködést és az Unió rendelkezésére álló gazdasági eszközöket a környezet minőségének javítása illetve megőrzése érdekében is alkalmazzák a közép-amerikai régióban;

     p) különös figyelmet kell fordítani a közép-amerikai idegenforgalmi tervekre annak biztosítása érdekében, hogy azok fenntartható módon kerüljenek megvalósításra, mivel az ilyen tevékenységek serkentik a gazdasági növekedést;

     q) a partnerségi megállapodás hatálybalépése után a háromirányú, illetve a biregionális együttműködést is elő kell mozdítani főleg a karibi térséggel, illetve támogatni kell a Dél-Dél együttműködési politikát is;

     r) elő kell mozdítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részére kialakított támogatási keretrendszer létrehozását, mint a gazdasági fejlődés, a munkahelyteremtés és a társadalmi jólét alapvető fontosságú elemét; meg kell vizsgálni olyan – többek között – adózási intézkedések elfogadásának lehetőségét, amelyek a munkanélküliség elleni küzdelmet szolgálnák a kkv-k körében; ezenkívül támogató programokat kell kialakítani ezen vállalkozások számára a kutatás területén;

     s) támogatni kellene a kistermelőket és általában véve a kkv-kat, és a kisvállalkozásokba történő befektetéseket, mivel az európai piacok megnyitása főként a nagyobb termelőknek kedvez majd, akik eleget tudnak tenni az európai egészségügyi és növény-egészségügyi normáknak;

     t) átfogó és kiegyensúlyozott partnerségi megállapodást kell kötni Közép-Amerikával, amely az alábbi három pilléren nyugszik: politikai és intézményi pillér, amely a demokratikus párbeszédre és a politikai együttműködésre helyezi a hangsúlyt; együttműködési pillér, amely a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést segíti elő; kereskedelmi pillér, amely egy magas szintű szabadkereskedelmi térséget hoz létre, és amelynek programjában szerepel az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fokozatos és kölcsönös liberalizálása, a befektetések, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok védelme, a verseny- és kereskedelmi védintézkedési eszközök tekintetében történő együttműködés, a kereskedelem könnyítése, valamint hatékony vitarendezési mechanizmusok létrehozása;

     u) a tárgyalási iránymutatásoknak tartalmazniuk kell a kereskedelmi kapcsolatok kölcsönös és fokozatos liberalizációját, az európai piac fokozatos megnyitását a közép-amerikai termékek előtt versenykörülmények érvényesítése mellett, elkerülve, hogy a megkötendő megállapodás tovább növelje a jelenlegi aszimmetriákat; az iránymutatások biztosítsanak ezért különleges, differenciált és rugalmas elbánást a közép-amerikai országok által vállalt kötelezettségek és a kereskedelem terén elért előrelépések függvényében, beleértve az Unió által a termelés átalakításának és a közép-amerikai gazdaságok versenyképességének előmozdítása érdekében nyújtott támogatási intézkedéseket, például a technológiatranszfert, a nemzeti tartalomra vonatkozó követelmények belefoglalását a származási szabályokba, együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok létrehozását, mindezzel előmozdítva egy olyan stabil jogi keretrendszer és olyan egyértelmű játékszabályok kialakítását, amelyek garantálják a befektetések, illetve a felek gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak biztonságát;

     v) az EU és Közép-Amerika között létrehozandó szabadkereskedelmi térséget tekintse az EU külkapcsolatai szempontjából elsőrendű fontosságú, a növekvő mértékű egymástól való függéssel, a gazdasági növekedéssel, az új, feltörekvő gazdasági hatalmak kialakulásával, az USA által kötött kétoldalú kereskedelmi egyezmények, például a Közép-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CAFTA) kiterjesztésével, valamint a nemzeti határok feletti, világméretű kihívások sorával jellemezhető nemzetközi helyzetben megvalósítandó stratégiai célkitűzésnek;

     w) a Parlamenttel együtt kérje fel a Bizottságot arra, hogy a kereskedelmi megállapodás irányába tett első lépésként mihamarabb kezdje meg a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi megállapodás hatásvizsgálatát, és hogy tájékoztassa a Parlamentet az ez ügyben tett kezdeményezésekről;

     x) ne kerüljön rögzítésre semmilyen kifejezett vagy hallgatólagos feltétel, amely az EU és Közép-Amerika közötti megállapodás megkötését a Világkereskedelmi Szervezet tárgyalási forduló előzetes lezárásához kötné, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy e megállapodásba megfelelő időpontban integrálják a dohai munkaprogram azon eredményeit, melyek összeegyeztethetőek lesznek az EU és Közép-Amerika közötti partnerség végső célkitűzésével; mindennek kézzelfogható és meghatározó támogatást kell jelentenie a közép-amerikai regionális integrációs folyamat számára;

     y) kötelezze el magát egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása mellett a WTO új átláthatósági mechanizmusának, valamint a járulékos WTO-s jogok és kötelezettségek – különösen a GATT XXIV. cikke és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) V. cikkének – teljes körű tiszteletben tartásával, ezáltal hozzájárulva a többoldalú kereskedelmi rendszer megszilárdításához;

     z) a tárgyalások során egységes és oszthatatlan kereskedelmi megállapodás megkötésére törekedjen, amely túlmutat a tárgyaló felek jelenlegi és jövőbeli WTO-s kötelezettségein és a WTO követelményeivel összeegyeztethető átmeneti időszakon belül létrehozza a szabadkereskedelmi térséget, valamint – bármely térség kizárása nélkül – a lehető legkevesebb korlátozás mellett számításba veszi a fejlődés dimenzióját és bizonyos termékek sajátos érzékenységét;

     aa) a tárgyalások sikere érdekében igen fontos lépésként vegye figyelembe, hogy – amint azt a fent említett bécsi csúcstalálkozón is megerősítették – Közép-Amerika jelentős erőfeszítéseket tett a 2006. március 9-én Panamában az államfők által hozott döntések terv szerinti végrehajtására irányuló kötelezettségei (egy jól működő vámunió létrehozása, a befektetésekről és szolgáltatások kereskedelméről szóló közép-amerikai megállapodás ratifikálása, valamint a régiós gazdasági szabályozást az egész régióban végrehajtani képes igazságszolgáltatási mechanizmus kidolgozása) teljesítése érdekében;

     ab) körültekintően vegye figyelembe azt, hogy Közép-Amerika regionális gazdasági integrációja vonatkozásában az EU és Közép-Amerika által végzett közös értékelés számos lényeges, meghatározott következtetés levonására hívja fel a figyelmet működési szinten (olyan szempontok tekintetében, mint az intézményi keret, a gazdasági integráció, a vámunió, a kereskedelem technikai akadályai, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó szabályok, a szolgáltatások és a befektetések regionális liberalizációja, a közbeszerzés, a szellemi tulajdonjogok és a térinformatikai rendszer (GIS), a verseny, valamint a kereskedelmi védelmi eszköz) a két régiót felölelő, valódi szabadkereskedelmi térségről folytatott tárgyalások és mindennek végrehajtása érdekében alapvető fontosságú közép-amerikai vámunió és közös belső piac megerősítése, fejlesztése és teljes körű megvalósítása érdekében;

     ac) vegye figyelembe, hogy a közép-amerikai közös piacnak elsősorban a vámunió kiteljesítése és a közös piac – többek között a külkereskedelmi politika és az importáruk valóban szabad mozgásának megteremtésével történő – fejlesztése révén való megszilárdítása és megerősítése a gazdasági szereplők előtt álló akadályok csökkentését, valamint a két régió közötti kereskedelem és befektetési forgalom fellendülését fogja szolgálni;

     ad) kínáljon új távlati lehetőségeket a Közép-Amerika fejlődése szempontjából kulcsfontosságú mezőgazdaság piacra jutása érdekében a nem mezőgazdasági termékek és szolgáltatások piacra jutása terén megvalósuló előrelépésektől, valamint a piacra jutástól eltérő mezőgazdasági kérdésektől függetlenül;

     ae) gondoskodjon arról, hogy a nem mezőgazdasági termékek piacra jutásáról folyó tárgyalásokon kiegyensúlyozott és átfogó megoldásokat találjanak, biztosítva a piacra jutásnak a teljes kereskedelmi spektrumra érvényes új és valódi lehetőségeit – elegendő időt hagyva Közép-Amerika számára a vámtarifák felszámolására – és lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos tevékenységek folytatását és bővítését;

     af) körültekintően vegye figyelembe, hogy a régióban a gazdasági fejlődéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulása miatt a halászati tevékenység lényeges és érzékeny kérdés mind az EU, mind pedig Közép-Amerika számára, valamint hogy felelősségteljes halászattal tartsa fenntartható szinten a halállományokat;

     ag) vegye figyelembe az alapvető szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításának és a szabályozáshoz való nemzeti jogoknak a jelentőségét, és ennek megfelelően körültekintően járjon el a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálásáról folytatott tárgyalások során, a GATS V. cikkével összhangban, a már kialakított és megvalósított liberalizálási kötelezettségvállalások terén elért valódi eredmények biztosítása érdekében, valamint vegye figyelembe a világos és következetes szabályozási keret kialakításának szükségességét; a közegészségügy és az oktatás területén tartózkodjon javaslatok megtételétől és kérések elfogadásától;

     ah) vegye figyelembe a közép-amerikai országokban az idegenforgalmi ágazat befektetéssel és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos egyre növekvő potenciálját, valamint a két régió közötti idegenforgalom előmozdításának fontosságát;

     ai) vegyenek fel egy általános rendelkezést arról, hogy mind az EU, mind Latin-Amerika törekedni fog arra, hogy a két régió között jelenleg érvényben vagy tárgyalási szakaszban lévő megállapodásokat közelíteni fogják egymáshoz;

     aj) vegye figyelembe, hogy a Közösség és harmadik országok között létrejött hasonló, már meglévő megállapodásokban előírt vitarendezési eljárásokat nem alkalmazzák megfelelő hatékonysággal; ezért kérje a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatokat egy hatékonyabb vitarendezési eszköz létrehozása céljából, amely a szabadkereskedelmi övezethez tartozó egyes ágazatokban felmerülő bármely vitában döntésekhez vezethet;

     ak) a Bizottság tájékoztassa kimerítően a Parlamentet – szükség esetén bizalmas formában – mind a tervezett tárgyalási irányelvekről, mind a végül elfogadott tárgyalási iránymutatásokról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamai kormányainak.

(1)

HL C 140. E, 2002.6.13., 569. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0155.

(3)

A Tanács 980/2005/EK rendelete (2005. június 27.) a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról (HL L 169., 2005.6.30,. 1. o.)


INDOKOLÁS

1.  Vitathatatlan, hogy az Európai Unió politikai szerepének súlya – miután a nyolcvanas évek során meghatározó volt a békefolyamatban és a közép-amerikai földszoros demokratizálódásában – mára egyértelműen csökkent a régióban. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel az Unió hozzájárulása a regionális békefolyamat és demokratizálódás kialakulásához a kérdéses évtizedben – az 1984 szeptemberében elindított San José-i miniszteri párbeszéd keretében megvalósított előrelépésekkel együtt – azon kis számú siker közé tartozott, amelyek az akkori európai együttműködési politika (a jelenlegi közös kül- és biztonságpolitika elődje) javára írhatók, valamint azon ritka esetek egyike is volt, amikor az Európai Unió önálló álláspontot képviselt, függetlenül az akkor Reagan által vezetett Egyesült Államok állásfoglalásától.

2.  Ezenkívül az Európai Unió súlya Közép-Amerika kereskedelmi partnereként is csökkent, mivel 2001-ben a közép-amerikai exportnak már csak 13%-át tette ki az 1990-ben mért 24%-kal szemben, az Európai Unió által az általános preferenciarendszeren keresztül egyoldalúan megadott kedvezményes elbánás ellenére. Ez a helyzet általában véve a származási szabályok alkalmazási módjai és a bizonyítványok beszerzési eljárásai hiányos ismeretének, valamint a közép-amerikai vállalatok versenyképességbeli hiányosságainak tulajdonítható. Ugyanakkor az Unió kivitelének mindössze 0,6%-a irányul Közép-Amerikába.

3.  Az Európai Unió és Közép-Amerika országai közötti jelenlegi kapcsolatok a politikai párbeszédről és együttműködésről 2003 decemberében Rómában aláírt megállapodás korlátozott keretei között mozognak, amelynek fő célkitűzése egy működő és kölcsönösen előnyös, szabadkereskedelmi megállapodást is tartalmazó társulási szerződésről szóló megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek megteremtése volt. A társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások megnyitásáról, amelyet az Európai Parlament már a II. (2002, Madrid) és a III. (2004, Guadalajara, Mexikó) EU–Latin-Amerika/Karib-térség csúcson is javasolt, végül a IV. csúcson született döntés Bécsben.

4.  A bécsi nyilatkozat (31) bekezdése emlékeztet a felek által elfogadott határozatra, mely szerint tárgyalásokat kezdenek egy partnerségi megállapodásról, beleértve szabadkereskedelmi övezet létrehozását is. Ezért Közép-Amerika vállalta, hogy végrehajtja azokat a határozatokat, amelyeket a közép-amerikai államfők 2006. május 9-én fogadtak el Panamában a befektetésekről és a szolgáltatásokról szóló közép-amerikai szerződés ratifikálása, valamint egy olyan igazságügyi mechanizmus létrehozása céljából, amely garantálná a regionális gazdasági szabályozás tiszteletben tartását az egész régióban. Panama is részt vesz ebben a folyamatban, amint formálisan is határoz a közép-amerikai gazdasági integrációs folyamathoz (SIECA) való csatlakozásáról.

Közép-Amerika: jóval több, mint szabad kereskedelem

5.  Tekintettel az új partnerségi megállapodásra, a jelentés készítője azon a véleményen van, hogy soha nem volt még ennyire szükség a demokratikus folyamat megszilárdítására Közép-Amerikában, a hivatalok és a demokratikus intézmények hatékonyságának javítására és arra, hogy ezek kezébe több eszköz kerüljön elsősorban az igazságszolgáltatás és annak függetlensége terén, továbbá arra, hogy a jogállam valamennyi eszközével felvegyék a harcot az erőszak, a korrupció, a büntetlenség és az emberi jogok megsértése ellen, valamint a társadalmi kohézió fejlesztésére és a régió valamennyi lakója életkörülményeinek javítására. Más szóval az új partnerségi megállapodás mindkét felet szembesíti a rájuk háruló felelősséggel. Az Európai Unió esetében ráadásul valódi morális felelősségről van szó: most hozzá kell járulni a béke és az igazság iránti – e régió országai és népei körében feléledt – várakozások megszilárdításához, s biztosítani kell a különféle támogató intézkedések sikerét, melyek az Európai Unió szemszögéből nézve egyáltalán nem merülnek ki az első választások megtartásában, hanem olyan impulzus megadását kívánják, amely valóban elősegíti Közép-Amerika országai és polgárai gazdasági és társadalmi helyzetének javulását. Közép-Amerika országainak pedig a maguk részéről fenn kell tartaniuk és eleget kell tenniük a béketeremtés, a demokratizálódás és az integráció terén vállalt kötelezettségeiknek, meg kell valósítaniuk valamennyi elhatározott reformot, és előre kell lépniük az igazi integráció útján, amelynek köszönhetően politikai, gazdasági és társadalmi szempontból az új partnerségi megállapodás a lehető legjobban kihasználható. E megállapodásnak hozzá kell járulnia az Európai Unió és Közép-Amerika közötti kiegyensúlyozott és koherens – minden tekintetben a két fél legitim érdekeire épülő – kapcsolatokhoz.

6.  A jövőbeni partnerségi megállapodás nem hagyhatja figyelmen kívül a legtöbb közép-amerikai országban tapasztalható súlyos gazdasági, politikai és társadalmi deficitet, mint ahogy nem tekinthet el a két régió közti fejlettségbeli különbségektől, valamint a közép-amerikai gazdasági kapcsolatok jellemzőitől sem: a regionális kereskedelem néhány országra koncentrálódik, erős függőség a hagyományos termékek exportjától és az EU közvetlen külföldi befektetéseinek alacsony aránya a régióban (alig egytizede az Egyesült Államok befektetéseinek).

7.  Tekintve a partnerek közötti egyenlőtlenségeket, egyesek attól tartanak, hogy a megkötendő partnerségi megállapodás egyszerű szabadkereskedelmi megállapodásra korlátozódik majd, ami tovább súlyosbítja Közép-Amerika országai között az aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket. Nem ez a felek szándéka, akik a bécsi nyilatkozat (31) bekezdésében kifejezetten említik azt a közös célkitűzést, mely egy átfogó partnerségi megállapodás megkötését tartalmazza, és remélik, hogy a tárgyalások gyorsan haladnak majd, valamint hogy a megkötendő partnerségi megállapodás – amint lehetséges – ténylegesen megvalósul.

8.  Következésképpen azon meggyőződés ismételt kifejezésére, amely szerint az Európai Unió nem csupán a CAFTA-hoz hasonló kereskedelmi megállapodásról kíván tárgyalni, az új partnerségi megállapodást mindenképpen a régió és az azt alkotó különböző országokkal való politikai és gazdasági társulásból származó közös érdekre kell alapozni, figyelembe véve a két régió és a különböző közép-amerikai országok közti és azokon belüli aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket, és amely a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos kulcsfontosságú rendelkezéseket is tartalmaz.

9.  Végeredményben egy ilyen társulási megállapodás megkötése ennyire különböző partnerek között a piacokra való bejutás terén nem alapulhat abszolút kölcsönösségre, mivel egyértelmű, hogy a közép-amerikai integrációs rendszer (SICA) tagállamainak termelési struktúrái nem tudnának szembenézni az abszolút kölcsönösség eredményeként kialakuló verseny nyomásával. Ezzel szemben a megfelelően hosszú átmeneti időszakok létrehozása, bizonyos érzékeny termékek esetében mentességek felállítása, és a régió termelési szerkezeteinek átalakításához nyújtandó jelentős támogatás megadása az EU részéről kétségkívül jótékony hatású lenne mindkét fél számára. Egy ilyen jellegű politika lehetővé tenné Közép-Amerika országainak gazdasági fejlődését, diverzifikációját és a világkereskedelembe való tényleges és progresszív integrálódását.

A megkötendő partnerségi megállapodás fő kihívásai

10. Az első akadályt a közép-amerikai országok gyenge gazdasági növekedése jelenti. Az elmúlt évek során ezen országokban az egy főre eső növekedés mértéke (az ENSZ Latin-Amerikával és a Karib-térséggel foglalkozó gazdasági bizottsága (CECLAC) 2005-ös adatai szerint) átlagosan épphogy elérte a 0,6%-ot, ami egyáltalán nem elegendő a millenniumi célok eléréséhez.

11. Valójában a szegénység most is ugyanolyan nagyarányú Közép-Amerikában, mint a 90-es években, és az egyenlőtlenségek még növekednek is. Ily módon a szegénység és az egyenlőtlenségek egyértelműen veszélyeztetik a demokrácia megszilárdítását. Annak ellenére, hogy az utóbbi tizenöt évben szabad választások után demokratikus rendszerek jöttek létre, a távolmaradások aránya, a közintézmények és a politikai pártok hiteltelensége, a korrupció és a büntetlenség, valamint a polgárok és a civil társadalom gyenge befolyása a politikai és társadalmi életre a legtöbb országban nem teszik lehetővé pozitív mérleg felállítását.

12. Közép-Amerika kis országainak mérete már önmagában nagy nehézséget jelent a világkereskedelembe való bekapcsolódásuk szempontjából. A régió legtöbb országa nem tudja kihasználni a piacok és a befektetések megnyitását és kivédeni ezek kockázatait. Ez belső piacuk korlátozott méretének és gyenge gazdasági fejlődésüknek tulajdonítható, ami befolyásolja versenyképességüket, vállalataik nehezen tudnak méretgazdaságosságot megvalósítani, ezáltal sokkal kiszolgáltatottabbakká válnak a kereskedelem és a külföldi befektetések ingadozásaival szemben, belső átalakításuk pedig magas költségekkel jár.

13. Végső soron az európai piacokra való fokozatos bejutás elérése, versenyfeltételek között – elkerülve azt, hogy a megkötendő megállapodás súlyosbítsa a meglévő egyenlőtlenségeket – a partnerségi megállapodás kereskedelmi vetületét tekintve igazi kihívást jelent. Ez az Európai Unió részéről különleges, differenciált és a határidők tekintetében rugalmas, a közép-amerikai országok kötelezettségvállalásait és a versenyképességükben tapasztalható javulásokat figyelembe vevő bánásmódot feltételez az olyan uniós támogatásoktól kezdve, mint például a technológiatranszfer, a nemzeti tartalomra vonatkozó követelmények belefoglalása a származási szabályokba és együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok létrehozása.

14. Ügyelni kell arra, hogy tényleges kapcsolat legyen a partnerségi megállapodásban előírt szabad kereskedelem és a fenntartható fejlődés és társadalmi kohézió célkitűzései között, amelyek az EU politikájának alapját képezik a régióban. A meglévő aszimmetriák elismerése a különleges és differenciált bánásmóddal, átmeneti időszakokkal, mentességekkel és más kereskedelmi eszközökkel, valamint a termelési szerkezetátalakítások és a versenyképesség ösztönzése elmozduláshoz vezethet ebben az irányban. Ugyanakkor rögzíteni kell a foglalkoztatásra és a környezetvédelemre vonatkozó minimumszabályokat, például a jelenlegi GSP+ szerint meghatározottak alapján. Ügyelni kell rá, hogy ez az ösztönző rendszer – amely már bizonyította hasznosságát – tartósan a partnerségi megállapodás részévé váljon, és hatását hatékony mechanizmusok létrehozása garantálja.

A regionális integráció sikerei Közép-Amerikában és a leküzdendő akadályok

15.      A regionális integráció folyamatát jelenleg a regionális szintű intézmények gyengesége jellemzi, a gazdasági integrációt pedig inkább a globalizáció és a regionális piacok fejlődésének gazdasági hatásai, semmint erős intézmények és kidolgozott közös politikák vezérlik. Elegendő a régió Egyesült Államoktól való függőségére gondolni a CAFTA-val összefüggésben, amely az Egyesült Államok befektetéseinek és kereskedelmének könnyítését vonja maga után Közép-Amerikában, nem szükségszerűen erősítve a regionális integrációt. Ennél is súlyosabb az, hogy az utóbbinak a CAFTA új szabályaihoz és rendelkezéseihez kell majd alkalmazkodnia, azzal a kockázattal, hogy az integráció nem megfelelő keretté alakul át. Soha nem kellett még ennyire őrködni afelett, hogy az integráció fontos szerepet töltsön be a közös politikákon keresztül, ezáltal lehetővé téve a versenyképesség, a termelés és a foglalkoztatás javítását, valamint ennélfogva a régió fenntartható fejlődésének elősegítését.

16.      Az integráció sokat fejlődött Közép-Amerikában az 1991 decemberében aláírt és 1996. március 26-án hatályba lépett Tegucigalpai Jegyzőkönyvvel létrehozott közép-amerikai integrációs rendszernek (SICA) köszönhetően, és e folyamatnak politikai vetületet adott (a közép-amerikai integrációs rendszer tulajdonképpen formális kapcsolatot teremt a béke, a demokrácia, a jogállamiság, a gazdasági és társadalmi fejlődés és a regionális integráció között), és ez utóbbi túllépett a szigorúan gazdasági jellegén, amely a korábbi évtizedek során jellemezte. Noha az olyan közép-amerikai integrációs szervek és intézmények, mint a SICA Főtitkársága, a Közép-amerikai Parlament és Bíróság létrehozása jó irányba tett előrelépés, a közép-amerikai integráció még mindig egy olyan kormányközi együttműködési keret, amely nem kötelező közösségi normákat, hanem politikai megállapodásokat alkot, s az utóbbiak hatékonysága végső soron az érintett kormányok azon döntésétől függ, hogy alkalmazzák-e azokat vagy sem.

17.      Noha az utóbbi időben jelentős előrelépések történtek a vámunió terén, bizonyos, hogy ezeket az eredményeket veszélyezteti a közös kereskedelmi politika hiánya, ahogyan ezt azok a harmadik országokkal aláírt kereskedelmi megállapodások – szabadkereskedelmi szerződések – nyilvánvalóvá is tették, amelyek keretében egyes közép-amerikai országok saját vámtarifákat rögzítettek.

18.      Közép-Amerikának tehát a regionális integráció más irányba való fordítására van szüksége ahhoz, hogy valóban nemzetek felettivé, hatékonyabbá, reprezentatívabbá és legitimebbé váljon, a társadalmi és területi valósághoz közelebb kerüljön, hogy a regionális gazdasági feltételek javítását célozza, a társadalmi kohéziót erősítse, valamint a képességek megerősödése kísérje annak érdekében, hogy a régió képes legyen szembenézni mind a CAFTA, mind pedig az EU-val kötendő partnerségi megállapodás kihívásaival.

Az Európai Unió politikája Közép-Amerikával szemben a fejlesztési együttműködés terén

19.      Az Európai Bizottság a Közép-Amerikának megítélt vissza nem térítendő támogatások fő forrása: a 2002-2006 közötti időszakra szóló költségvetési támogatás 563,2 millió euró volt, amelyhez hozzáadandó 74,5 millió euró a Bizottság és a közép-amerikai integrációs rendszer (SICA) főtitkársága közötti egyetértési megállapodás címén, valamint további 250 millió eurót szabadítottak fel a Mitch hurrikán után a közép-amerikai újjáépítési program keretében. Ezenkívül 47 millió eurót szabadítottak fel az El Salvadort megrázó földrengés miatt, és több tízmillió eurót mozgósítottak más programokon és horizontális jellegű költségvetési tételeken keresztül.

20.      A legkevesebb, ami elmondható, az az, hogy az Európai Unió Közép-Amerikával kötött, a 2007-2013 közötti időszakra szóló új együttműködési stratégiája világos ellentmondást mutat egyfelől a régióban tapasztalható nehézségek (demokratikus deficit, törékeny társadalmi kohézió, kiszolgáltatott környezet, a közép-amerikai integrációs rendszer gyengeségei), a stratégia elsődleges célja (a regionális integráció későbbi partnerségi megállapodások céljából való támogatása), másfelől pedig az e nehézségekkel való szembenézés eszközei (javaslat olyan országok pénzügyi támogatásán alapuló új együttműködési modellre, amelyeket a demokratikus intézmények sérülékenysége és az átláthatóság hiánya jellemez, ami felveti a források elsikkasztásának kockázatát) között.

21.      Ennélfogva kívánatos, hogy az Európai Unió Közép-Amerikával folytatott együttműködése a létrehozandó partnerségi megállapodás egyik alappillérévé váljon oly módon, hogy hozzájáruljon a közép-amerikai földszoros valódi fejlődéséhez. Ennek perspektívájában a régiónak arra van szüksége, hogy az Európai Unió játsszon aktívabb szerepet a közép-amerikai országok politikai stabilitása, demokratikus intézményei és az alapvető jogok védelme érdekében, oly módon, hogy a Bizottság által kidolgozott új pénzügyi támogatási politika közvetlenül hozzájáruljon a különböző országok részére a millenniumi célok alapján megadott támogatások harmonizálásához, és az utóbbiakat az államok ne használhassák fel egyszerű politikai legitimációs eszközként. Különösen a büntetlenség és a korrupció elleni harcnak, valamint a demokratikus intézmények megszilárdítását szolgáló programoknak és intézményeknek kell e tekintetben kulcsszerepet játszaniuk az európai fejlesztési együttműködési politikában.


A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT (B6‑0417/2006) (4.7.2006)

az eljárási szabályzat 114. cikke (1) bekezdésével összhangban

előterjesztette: Willy Meyer Pleite

a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében

az Európai Unió és Közép-Amerika közti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalási iránymutatásokról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bécsi Nyilatkozat (31) bekezdésére, amely tartalmazza az Európai Unió és Közép-Amerika által a 2006. május 12-én, Bécsben rendezett IV. Európai Unió–Latin-Amerika és a Karib-térség csúcstalálkozón hozott döntést egy partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdéséről, beleértve egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés V. címére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (1) bekezdésére annak 83. cikkével összefüggésben,

A. mivel a demokrácia, a jogállamiság és minden személy emberi jogainak teljes tiszteletben tartása – beleértve az őslakos népek jogait és alapvető szabadságjogait, valamint az emberi jogvédők védelmét és a büntetlenség megszüntetését – a felek közti társulás fejlődésének alapfeltétele kell legyen a Bécsben hozott döntéseknek megfelelően,

B.  mivel a jövőbeni megállapodásra irányuló tárgyalási irányvonalaknak összhangban kell lenniük a felek átfogó partnerégi megállapodás megkötésére irányuló elvárásaival, amint azt a bécsi nyilatkozat (31) bekezdése tartalmazza, amely megerősíti, hogy Közép-Amerika sokkal több, mint egy egyszerű szabadkereskedelmi övezet, és hogy az Európai Unió nem pusztán egy, a CAFTA-hoz hasonló kereskedelmi megállapodásról kíván tárgyalni, hanem a régióval és országaival történő politikai és gazdasági társulásról is, amely figyelembe veszi a két régió és a különböző közép-amerikai országok közti aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket, és amely a fejlesztési együttműködés legfontosabb lépéseit is tartalmazza,

C. mivel a jövőbeni megállapodásra irányuló tárgyalások során nem szabad elfeledkezni a legtöbb közép-amerikai országban tapasztalható gazdasági, politikai és társadalmi deficitről, a két régió közti fejlettségbeli különbségekről és a közép-amerikai gazdaságok gazdasági kapcsolatainak jellemzőiről (a regionális kereskedelem koncentrálódása néhány országban, a hagyományos termékek exportjától való nagymértékű függőség, az EU közvetlen tőkebefektetéseinek alacsony aránya a régióban stb.),

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács számára:

     a) a tárgyalási felhatalmazás kimondottan tartalmazza az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások alapját képező jogalapot, amelynek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 310. cikkéből kell állnia, ugyanezen szerződés 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és (3) bekezdése második albekezdésével összefüggésben,

     b) a tárgyalási irányvonalak határozzák meg az annak biztosításához szükséges mechanizmusokat, hogy a megkötendő megállapodás tartalma tökéletesen megfeleljen az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt felhatalmazásnak, amely szerint a nemzetközi együttműködés előmozdítása, a demokrácia és a jogállam fejlesztése és megszilárdítása, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartása alkotják a közös kül- és biztonságpolitika alapvető célkitűzéseit,

     c) a tárgyalási irányvonalak többoldalú keretben tartalmazzanak iránymutatásokat a szoros együttműködés legjobb módjára a hatékony multilateralizmus fejlesztése és az ENSZ békefenntartó és stabilizáló kapacitásainak erősítése, továbbá a békét és biztonságot fenyegető veszélyekkel – köztük a tömegpusztító fegyverek terjedésével és a terrorizmussal – való együttes szembenézés érdekében, amint azt Bécsben elhatározták,

     d) a tárgyalási irányvonalak tartalmazzák az európai piac fokozatos megnyitását a közép-amerikai termékek előtt, versenyhelyzetben, elkerülve, hogy a megkötendő megállapodás tovább növelje a jelenlegi aszimmetriákat; az iránymutatások biztosítsanak ezért különleges, differenciált és a határidők tekintetében rugalmas, a kötelezettségvállalásokat és a közép-amerikai országok versenyképességében tapasztalható javulásokat figyelembevevő bánásmódot, az olyan Unió általi támogatásoktól kezdve, mint például a technológiatranszfer, a nemzeti tartalomra vonatkozó követelmények belefoglalása származási szabályokba és együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok létrehozása,

     e) annak érdekében, hogy a demokratikus záradék vagy más szociális vagy környezetvédelmi jellegű záradékok beépítése a partnerségi megállapodásba ne csak a jó szándék kifejezése legyen, az új tárgyalási iránymutatások hivatkozzanak konkrét mechanizmusokra megvalósíthatóságuk érdekében, és írják elő, hogy évente jelentést kell készíteni az Európai Parlament számára a Bizottság által végzett nyomon követésről,

     f) történjék külön hivatkozás a civil társadalom strukturált részvételére az új politikai párbeszédben, rendszeres konferenciák szervezésére téve javaslatot, amelyeken részt vesz a szervezett civil társadalom az EU-ból és Közép-Amerikából, amelynek képviselői megfigyelői státuszban részt vesznek a miniszteri találkozókon, megkönnyítve részvételüket a fórumokon, bizottságokban és ágazati albizottságokban a viták, megbeszélések és további események minden szakaszában,

     g) a Bizottság tájékoztassa kimerítően a Parlamentet, szükség esetén bizalmasan, a tárgyalási felhatalmazással kapcsolatos ajánlásokról,

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen ajánlást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából a Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamai kormányainak.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (20.12.2006)

a Külügyi Bizottság részére

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási mandátumról

(2006/2222(INI))

A vélemény előadója: Gianluca Susta

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a globalizáció versenykényszerében a regionális integráció és a két régió közötti kereskedelem és beruházás hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, a fejlődéshez és a foglalkoztatottság bővüléséhez, hatékonyan hozzájárulva a fejlődő országok világgazdaságba történő integrációjához,

B.  mivel az Egyesült Államok és a közép-amerikai országok között született kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodástól (a CAFTA-tól) eltérően az EU és Közép-Amerika tervei szerint a szorosan vett kereskedelmi megállapodáson túl globális stratégiai társulást hoznának létre, amelyben a széles körre kiterjedő együttműködés és a politikai párbeszéd is szerepet kapna,

C. mivel az EU és Mexikó, valamint az EU és Chile közötti társulási megállapodások megkötése és sikeres végrehajtása kiemeli a szabadkereskedelmi térségeket előíró társulási megállapodások szerinti kétoldalú regionális kapcsolatok stratégiai jelentőségét az EU és Latin-Amerika között, valamint az azokban szereplő gazdasági, politikai, és társadalmi érdekeket,

D. mivel az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodás létrejötte a kétoldalú regionális integrációval kapcsolatos előrehaladás kulcseleme, és mivel egy ilyen megállapodás alapjait a sajátos kulturális és történelmi kötelékek és a közös értékek – mint például az emberi jogok, a demokrácia, a gazdasági és társadalmi kohézió, a béke és a stabilitás – előmozdítása és megerősítése melletti kölcsönös elkötelezettség alkotja,

E.  mivel az EU és a közép-amerikai országok közötti leendő társulási megállapodásnak elő kell segítenie a gazdasági növekedés fellendülését és a szegénység csökkentését, valamint a millenniumi fejlesztési célok – különösen a szegénység csökkentésével, a jólét tisztességes és méltányos újraelosztásával, a stabil munkahelyeknek a minőségi foglalkoztatáson alapuló megteremtésével, valamint a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi integrációjával kapcsolatos célok – elérésére kell törekednie,

F.  mivel az EU-nak és Közép-Amerikának a társulási megállapodás, valamint a globális kormányzás szélesebb keretében meg kellene egyeznie arról, hogy a kereskedelmi, szociális és környezeti ügyekben érvényre juttatja a többoldalúan elfogadott nemzetközi normákat,

G. mivel a közép-amerikai gazdaságok nagy mértékben a mezőgazdasági ágazattól függnek, és a társulási megállapodásnak ezért figyelembe kell vennie, hogy a megállapodás mezőgazdasági rendelkezései jelentős társadalmi-gazdasági hatással jár mind a közép-amerikai gazdasági fejlődés támogatása, mind pedig az EU-s termékek tekintetében,

H. mivel az EU-val létrehozott szabadkereskedelmi térség fontos lenne Közép-Amerika mint közös piacként, vámunióként és átfogó integrációs folyamaton keresztülmenő térségként történő megszilárdítása érdekében,

I.   mivel az EU-Közép-Amerika szabadkereskedelmi térség önmagában nem teremti meg a gazdasági növekedést, ha csak nem egészül ki – különösen a kis- és középvállalkozások tekintetében – a fejlődéséhez szükséges támogatással, lehetővé téve minden lehetőség kihasználását;

J.   mivel örömmel kell fogadni azt, hogy az EU és Közép-Amerika az EU és a latin-amerikai országok közötti negyedik, 2006. májusi 12-i bécsi csúcsértekezletén úgy döntött, hogy a Guadalaharai Nyilatkozatban szereplő közös stratégiai célkitűzések, valamint a Közép-Amerikával együtt folytatott regionális gazdasági integrációs értékelés jó eredményei alapján megkezdi a szabadkereskedelmi övezetet is magában foglaló társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat,

K. mivel az EU a Közép-Amerikának nyújtott fejlesztési támogatás legnagyobb adományozója, és az egyetlen olyan adományozó, amelyik a regionális integráció megerősítésére irányuló együttműködési stratégiát határozott meg,

Az Európai Közösség és a közép-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelveket illetően a következő javaslatokat intézi a Tanácshoz:

A Közép-Amerikával létrehozandó szabadkereskedelmi térségre vonatkozó tárgyalásokat illetően

1.  tekintse az EU és Közép-Amerika között létrehozandó szabadkereskedelmi térséget az EU külkapcsolatai szempontjából elsőrendű fontosságú, a növekvő mértékű egymástól való függéssel, a gazdasági növekedéssel, az új gazdasági hatalmak kialakulásával, az USA által kötött kétoldalú kereskedelmi egyezmények, például a CAFTA terjeszkedésével, valamint a nemzeti határok feletti világméretű kihívások sorával jellemezhető nemzetközi helyzetben megvalósítandó stratégiai célkitűzésnek;

2.  vegye figyelembe azt a tényt, hogy a GSP – beleértve a GSP plusz is – egy, a közép-amerikai országokat a saját fejlettségi szintjük alapján előnyben részesítő, önálló EU-rendszer;

3.  kössön átfogó és kiegyensúlyozott társulási megállapodást Közép-Amerikával, az alábbi három pillér alapján: politikai és intézményi pillér, amely a demokratikus párbeszédre és a politikai együttműködésre helyezi a hangsúlyt; együttműködési pillér, amely a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést irányozza elő; kereskedelmi pillér, amely modern szabadkereskedelmi térséget hoz létre, és amelynek teendői között szerepel az áruk és szolgáltatások fokozatos és kölcsönös liberalizálása, a befektetések, a közbeszerzések, a szellemi tulajdonjogok védelme, a verseny- és kereskedelmi védintézkedési eszközök tekintetében történő együttműködés, a kereskedelem könnyítése, valamint a hatékony vitarendezési mechanizmusok létrehozása;

4.  a Parlamenttel együtt kérje fel a Bizottságot arra, hogy a kereskedelmi megállapodás irányában tett első lépésként mihamarabb kezdje meg a kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálatot, és hogy tájékoztassa a Parlamentet az ez ügyben tett lépésekről;

Alapelvek, hatály és a WTO-hoz való viszony

5.  szólítsa fel a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a tárgyalások átfogóak, hatékonyak és átláthatóak legyenek, és hogy azok vonatkozásában valamennyi érintett országban az elejétől fogva az érintettek – különösen a szociális partnerek és a civil társadalom – legszélesebb körű részvételére lehessen számítani;

6.  kötelezze el magát az új WTO-s átláthatósági mechanizmusnak, valamint a WTO-s jogoknak és kötelezettségeknek, különösen a GATT XXIV. és a GATS V. cikkének teljes mértékben megfelelő szabadkereskedelmi térség létrehozására, így járulva hozzá a többoldalú kereskedelmi rendszer megszilárdításához;

7.  a tárgyalások során egységes és oszthatatlan kereskedelmi megállapodás megkötésére törekedjen, amely túlmutat a tárgyaló felek jelenlegi és jövőbeli WTO-s kötelezettségein és a WTO követelményeivel összeegyeztethető átmeneti időszakon belül létrehozza a szabadkereskedelmi térséget, valamint – anélkül, hogy bármelyik ágazatot is kizárná – a lehető legkevesebb korlátozás mellett számításba veszi a fejlődés dimenzióját és bizonyos termékek sajátos érzékenységét;

Különleges és megkülönböztetett bánásmód

8.  hatékonyan juttassa érvényre a „fejlődési szintek aszimmetriája”, a „különleges és megkülönböztetett bánásmód” és a „nem teljes viszonosság” elvét, és ezeknek megfelelően gondoskodjon arról, hogy a szabadkereskedelmi térség a két régió fejlettségi szintjének és ágazati versenyképességének megfelelően biztosítson kedvezményeket;

Emberi jogi és demokráciazáradék

9. a megállapodásban legyen benne a demokrácia és a jogállamiság megteremtésének és megszilárdításának, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának szükségességére vonatkozó szokásos záradék; e tekintetben gondoskodjon a szociális és polgári jogok területén megvalósítandó különintézkedésekről, valamint a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendeletben megállapított GSP plusz „különleges ösztönző előírás” elképzelései mentén a demokratikus záradékra vonatkozó egyedi végrehajtási előírásokról(1);

Általános preferenciarendszer (GSP)

10. vegye tekintetbe azt a tényt, hogy az általános preferenciarendszer (a GSP) és a GSP plusz az EU saját rendszere, amelynek alapján a közép-amerikai országok fejlettségi szintjük szerint kedvezményekben részesülnek, és hogy az EU és Közép-Amerika között létrehozandó szabadkereskedelmi térségnek ezért biztosítania kell az ilyen preferenciák fenntartását, bármely arra irányuló követelményen kívül, hogy a közép-amerikai országok a tarifális csökkentések esetében viszonosságot nyújtsanak;

11. a társulási megállapodásba vegyen fel egy olyan záradékot, amely megköveteli a GSP plusz hatálya alá tartozó munkajogi jogszabályok és környezetvédelmi egyezmények betartását annak érdekében, hogy folyamatos ösztönzőket nyújtson a közép-amerikai országokban azok betartására és tényleges végrehajtására; e célból állapítson meg hatékony felügyeleti rendelkezéseket, valamint egy arra irányuló követelményt, hogy a Bizottság évente tegyen jelentést a Parlamentnek a végrehajtás általa végzett ellenőrzéséről;

A közép-amerikai országok gazdasági integrációja regionális szinten

12. a tárgyalások sikere érdekében nagyon fontos lépésként vegye figyelembe, hogy Közép-Amerika megtett minden tőle telhetőt a fent említett bécsi csúcstalálkozón is megerősített, a 2006. március 9-én Panamában a közép-amerikai államfők által hozott döntések terv szerinti végrehajtására irányuló kötelezettségei (egy jól működő vámunió létrehozása, a befektetésekről és szolgáltatásokról szóló közép-amerikai megállapodás ratifikálása, valamint a régiós gazdasági döntéseket az egész régióban végrehajtani képes igazságszolgáltatási mechanizmus kidolgozása) teljesítése érdekében;

13. körültekintően vegye figyelembe azt, hogy Közép-Amerika gazdasági integrációja vonatkozásában az EU és Közép-Amerika által végzett közös értékelés számos lényeges, meghatározott következtetés levonására hívja fel a figyelmet működési szinten (a gazdasági integráció intézményi kerete, a vámunió, a kereskedelem technikai akadályai, az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) intézkedésekre vonatkozó szabályok, a szolgáltatások és a befektetések regionális liberalizációja, közbeszerzés, szellemi tulajdonjogok és a földrajzi információs rendszer (GIS), a verseny, valamint a kereskedelmi védelmi eszköz) a két régiót felölelő, valódi szabadkereskedelmi térségről folytatott tárgyalások és mindennek végrehajtása érdekében alapvető fontosságú közép-amerikai vámunió és közös belső piac megerősítése, fejlesztése és befejezése érdekében;

14. vegye figyelembe, hogy a közép-amerikai közös piacnak legelsősorban a vámunió kiteljesítése és a közös piac – többek között a külkereskedelmi politika és az importált áruk valóban szabad mozgásának megteremtésével történő – fejlesztése révén való megszilárdítása és megerősítése a gazdasági szereplők előtt álló akadályok csökkentését, valamint a két régió közötti kereskedelem és befektetési forgalom fellendülését fogja szolgálni;

Mezőgazdaság

15. keressen új távlati lehetőségeket a Közép-Amerika fejlődése szempontjából kulcsfontosságú mezőgazdaság piacra jutása érdekében, a nem mezőgazdasági termékek és szolgáltatások piacra jutása terén megvalósuló előrelépésektől, valamint a piacra jutástól eltérő mezőgazdasági kérdésektől függetlenül;

Nem mezőgazdasági termékek piacra jutása (NAMA)

16. gondoskodjon arról, hogy a nem mezőgazdasági termékek piacra jutásáról folyó tárgyalásokon kiegyensúlyozott és átfogó megoldásokat találjanak, biztosítva a piacra jutásnak a teljes kereskedelmi spektrumra érvényes új és valódi lehetőségeit – elegendő időt hagyva Közép-Amerika számára a vámtarifák felszámolására – és lehetővé teszik a halászattal kapcsolatos tevékenységek folytatását és bővülését;

17. körültekintően vegye figyelembe, hogy a régióban a gazdasági fejlődéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulása miatt a halászati tevékenység lényeges és érzékeny kérdés mind az EU, mind pedig Közép-Amerika számára, valamint hogy felelősségteljes halászattal tartsa fenntartható szinten a halállományokat;

Szolgáltatások

18. vegye figyelembe az alapvető szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosításának és a szabályozáshoz való nemzeti jogoknak a jelentőségét, és ennek megfelelően körültekintően járjon el a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálásáról folytatott tárgyalások során, a GATS V. cikkével összhangban, a már kialakított és megvalósított liberalizálási elkötelezettségek terén elért valódi eredmények biztosítása érdekében valamint vegye figyelembe a világos és következetes szabályozási keret kialakításának szükségességét; a közegészségügy és az oktatás területén tartózkodjon javaslatok megtételétől és kérések elfogadásától;

19. vegye figyelembe a közép-amerikai országokban az idegenforgalmi ágazat befektetéssel és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos egyre növekvő potenciálját, valamint a két régió közötti idegenforgalom előmozdításának fontosságát;

Beruházás

20. gondoskodjon arról, hogy az EU által más országokkal és térségekkel – beleértve Közép-Amerikát – tárgyalandó bármilyen szabadkereskedelmi megállapodás az EK-Szerződéssel és az Európai Tanácsnak a fenntartható fejlődés vezérelveiről tett nyilatkozatával összhangban tartalmazza a normák fenntartására irányuló záradékot, melynek célja az, hogy csökkentse és meggátolja a közvetlen külföldi befektetéseknek a nemzeti környezeti, munka-, egészség- és biztonságvédelmi szabályozásra és normákra gyakorolt negatív hatását;

21. állapítson meg rendelkezéseket, amelyek értelmében a közép-amerikai székhelyű társaságok a felelősségteljes vállalatirányítás szélesebb keretében kötelesek kimutatni társadalmi felelősségvállalásukat;

Származási szabályok

22. gondoskodjon arról, hogy a Közép-Amerikával tárgyalandó származási szabályok átláthatóak, jól érthetőek, egyszerűen alkalmazhatóak, az érintett országok fejlettségéhez és iparosodásának mértékéhez igazítottak legyenek, valamint a termékek jellegzetességeit szem előtt tartva kialakított kritériumokon alapuljanak;

Általános konvergencia

23. a megállapodásban szánjon egy fejezetet a kereskedelemnek – a behozatali eljárások egyszerűsítésével és ésszerűsítésével, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések vonatkozásában a szabványosítás és a megfelelőség értékelése tekintetében meglévő különbségek eltörlésével való – megkönnyítése érdekében, mivel ezek a szempontok mind hozzájárulnának ahhoz, hogy mindkét régió jobban hozzáférjen az érintett piacokhoz;

24. a kereskedelem és a befektetések fellendülése érdekében alaposan fontolja meg a számviteli és ellenőrzési normák harmonizálása terén történő határozott előrehaladást;

Szellemi tulajdon

25. az EU és Közép-Amerika között létrejött szabadkereskedelmi megállapodásban írjon elő a szellemi és kereskedelemi tulajdonjogok szükséges hatékony védelmét – beleértve a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni védelmet – biztosító intézkedéseket, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-egyezménnyel (TRIPS+) összhangban; ezzel kapcsolatban vegye figyelembe azt a tényt, hogy semmiféle TRIPS+ egyezmény nem szolgálhatja a WTO tagjainak a TRIPS egyezmény értelmében juttatott közegészségügyi garanciák eltörlését, mivel ez korlátozná a megfizethető gyógyszerekhez való hozzáférést a fejlődő országokban;

Közbeszerzés

26. vegye figyelembe, hogy – mivel egyetlen közép-amerikai ország sem részese egyetlen, a WTO-n belül megkötött többoldalú közbeszerzési megállapodásnak sem – közbeszerzési rendelkezéseket kell felvenni az EU és Közép-Amerika közötti szabadkereskedelmi megállapodásba annak érdekében, hogy mindkét régió számára fokozatosan lehetővé váljon az egymás beszerzési piacaihoz való tényleges hozzáférés a gazdasági szereplők számára sokkal kiszámíthatóbb, biztonságosabb, átláthatóbb, valamint megkülönböztetésmentes környezetben;

27. vegye figyelembe, hogy a kereskedelemnek a közbeszerzés területén meg kell felelnie az átláthatóság és nyitottság, a kiválasztás objektivitása, valamint a mindkét régió megfelelő hatóságai általi felügyelet általános elveinek;

Általános konvergencia

28. vegyenek fel egy általános rendelkezést arról, hogy mind az EU, mind Latin-Amerika törekedni fog arra, hogy a két régió között jelenleg érvényben vagy tárgyalási szakaszban lévő megállapodásokat közelíteni fogják egymáshoz;

Vitarendezés

29. vegye figyelembe, hogy a Közösség és harmadik országok között létrejött hasonló, már meglévő megállapodásokban előírt vitarendezési eljárásokat nem alkalmazzák megfelelő hatékonysággal; ezért kérje a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatokat egy hatékonyabb vitarendezési eszköz létrehozása céljából, amely a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó egyes ágazatokban felmerülő bármely vitában döntésekhez vezethet;

Egyéb kérdések

30. a versenypolitika területén szólítson fel szorosabb együttműködésre a befektetések ösztönzése és a vonatkozó szabályozási keretek feltételeivel való összeegyeztethetőség érdekében;

31. vegye figyelembe és tanulmányozza azokat a kedvező hatásokat, amelyeket a Panama-csatorna harmadik zsiliprendszerének jövőbeli megépítése az integráció megerősítése és a befektetések elősegítése tekintetében adott esetben Közép-Amerika gazdaságára gyakorolhat;

Gazdasági együttműködés és kísérő intézkedések

32. a liberalizálási folyamat sikere érdekében biztosítsa, hogy a társulási megállapodás képes legyen a szabadkereskedelmi megállapodást a gazdasági korrekció és annak társadalmi hatásai okozta kihívásoknak való megfeleléshez szükséges pénzügyi forrásokkal és technikai együttműködéssel támogatni;

33. szólítsa fel a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő finanszírozást a Közép-Amerikára vonatkozó új regionális együttműködési stratégiára a 2007–2013 közötti időszakban annak érdekében, hogy az intézményesítések kihívásaival történő megbirkózás számára biztos alap jöhessen létre, a regionális folyamat megerősödhessen, valamint hogy – különösen a közös piac és a vámunió kiteljesítése, valamint a polgári társadalom nagyobb mértékű részvétele tekintetében – a jövőbeli társulási megállapodás gyorsan és teljes mértékben végrehajtásra kerüljön;

34. a mezőgazdasági árucikkek exportjaitól való túlzott mértékű függőség csökkentése érdekében írjon elő a társulási megállapodásban olyan kidolgozandó, közös együttműködési terveket, amelyek lehetővé teszik a gazdaságok szélesebb körű diverzifikálását és azt, hogy azok még inkább kiegészítsék egymást; e célból szélesítse ki az együttműködést, hogy az kiterjedjen a civil társadalomra is, még tevékenyebben vonva be azt az integrációs folyamatba és fokozva a két régió társadalmi partnerei, gazdasági szereplői, és társadalmi érdekeltjei közötti kapcsolatokat;

35. vegye figyelembe, hogy az adósságkérdés és a kölcsönök a közép-amerikai országokban továbbra is az általános kormányzás javítása és a gazdasági előrehaladás egyik legkomolyabb akadályát képezik, valamint hogy az adósságok esetleges leírásának a két régió közötti együttműködés egyik kulcsfontosságú fejezetét kell képeznie;

36. írjon elő a társulási megállapodásban a kereskedelem biztonságának garantálása érdekében megállapítandó együttműködési rendelkezéseket, a kábítószer-kereskedelem, a tiltott fegyverkereskedelem és az emberkereskedelem elleni küzdelem céljából;

37. szólítson fel szabályozási koordinációs és együttműködési rendelkezések megállapítására a két régió közötti migráció kezelése céljából;

A tárgyalások folytatása és az Európai Parlament szerepe

38. a Közép-Amerikával tárgyalandó szabadkereskedelmi megállapodás fokozottabb legitimitását biztosítsa azáltal, hogy növeli az átláthatóságot és bevonja az összes érdekelt uniós felet – a civil társadalom képviselőit, a szociális partnereket – és a két régió gazdasági szereplőit a tárgyalásokba;

39. nyújtson erőteljes támogatást az újonnan létrehozott európai–latin-amerikai parlamenti közgyűlés működésének fejlesztéséhez, hatékony lépéseket téve ezzel a két régióra kiterjedő társulási és integrációs folyamat parlamenti dimenziójának fokozása érdekében; ezzel kapcsolatban vegye figyelembe, hogy az EUROLAT-ban való részvételükkel a közép-amerikai parlamenti (PARLACEN) és az európai parlamenti képviselők hozzájárulnak a fent említett cél eléréséhez akként, hogy a kormányzati intézkedések vonatkozásában fokozott ellenőrzést hoznak létre, ösztönözve ezzel az integrációs folyamatot, legitimációt biztosítva, valamint elősegítve a két régió közötti politikai együttműködés körvonalazódását;

40. vegye figyelembe, hogy a Bizottságnak időszerű és világos tájékoztatást kell nyújtania a Parlament számára mind a megállapodások előkészítő fázisában, mind pedig a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások során és a megállapodás megkötésekor, valamint hogy az információknak időben kell a Parlament rendelkezésére állniuk ahhoz, hogy adott esetben az képes legyen véleményének hangot adni, valamint hogy a Bizottság és a Tanács képes legyen ezt a véleményt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni;

41. parlamenti dimenzió bevonásával támassza alá a jelenleg zajló tárgyalási folyamatot; és szólítsa fel a Bizottságot, hogy rendszeresen és intenzíven vonja be a Parlamentet az egyrészről az EU és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalásokba;

42. vegye figyelembe, hogy a társulási megállapodást nem szabad megkötni mindaddig, amíg a Parlament hozzájárulását nem adja; ezzel kapcsolatban tartsa szem előtt, hogy a Bizottságnak egyértelműen és időben kell tájékoztatnia a Parlamentet a tárgyalások során követett európai stratégiáról; felkéri a Bizottságot, hogy minden tárgyalási forduló vagy minden kulcsfontosságú ülés végén nyújtson be a Parlamentnek a titoktartási szabályok hatálya alá tartozó dokumentumot, amely a kérdéses ülés tárgyát és kimenetelét tartalmazza.

ELJÁRÁS

Cím

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közti partnerségi megállapodásra vonatkozó tárgyalási felhatalmazás

Eljárás száma

2006/2222(INI)

Illetékes bizottság

AFET

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA
28.9.2006

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Gianluca Susta
12.6.2006

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

22.11.2006

 

 

 

 

Az elfogadás dátuma

18.12.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

4

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Kader Arif, Jean-Pierre Audy, Enrique Barón Crespo, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Alain Lipietz, Caroline Lucas, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Georgios Papastamkos, Tokia Saïfi, Gianluca Susta, Johan Van Hecke, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Panagiotis Beglitis, Harlem Désir, Elisa Ferreira, Małgorzata Handzlik, Jens Holm, Jörg Leichtfried

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

...

(1)

             HL L 169., 2005.6.30., 1.o.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (7.11.2006)

a Külügyi Bizottságnak

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási megbízatásról

(2006/2222(INI))

A vélemény előadója: Miguel Angel Martínez Martínez

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalási indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1.  rámutat arra, hogy az EU és Közép-Amerika közötti társulási megállapodásnak többek között azt kell céloznia, hogy támogassa a közép-amerikai országok fenntartható – és a lehető legteljesebb körű – fejlődését, a társadalmi kohéziót, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdulását, és előmozdítsa az emberi jogok, a gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi jogok teljes tiszteletben tartását;

2.  megerősíti, hogy a közép-amerikai országokkal folytatott kapcsolatokban az Európai Unió fellépését teljes mértékben az Unió által az együttműködési politikában kijelölt átfogó prioritásoknak, azaz a szegénység felszámolása érdekében folytatott harcnak, a napjainkban minden téren drámai mértékűvé vált egyenlőtlenségek folyamatos csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek, és még közvetlenebbül a millenniumi fejlesztési célok határidőn belüli teljesítésének kell vezérelniük;

3.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy biztosítsák az emberi jogokról és a demokráciáról szóló záradékok, valamint a szociális és a környezetvédelmi záradékok kötelező erejű belefoglalását a megállapodásba, és hogy ezeket olyan mechanizmusok és eszközök szolgálják, amelyek – a Bizottság által a záradékok végrehajtásának nyomon követéséről szóló, az Európai Parlamentnek benyújtandó éves jelentés előírása mellett – garantálják azok pozitív végrehajtását;

4.  kéri, hogy a társulási megállapodás kereskedelemmel összefüggő szempontjaival foglalkozó tárgyalásokon a résztvevő felek vegyék figyelembe azokat a meglévő aszimmetriákat és különbségeket, amelyek nemcsak Közép-Amerika és Európa között, hanem az egyes régiók között is fennállnak; felhívja ezért őket arra, hogy alkalmazzanak egyedi és differenciált, a megállapodásban kialakítandó határidők tekintetében rugalmas megközelítést, és biztosítsák a közép-amerikai termelők számára, hogy versenyfeltételek mellett hozzáférjenek az európai piacokhoz;

5.  kéri olyan konkrét és kötelező mechanizmusok létrehozását, amelyek biztosítják a nemzeti parlamentek, az Európai Parlament és a civil társadalom strukturált részvételét a vita, a tárgyalás és a folyamat nyomon követésének valamennyi szakaszában, mégpedig a társulási megállapodás mindhárom vetületét – a politikai párbeszédet, az együttműködést és a kereskedelmet – illetően.

6.  hangsúlyozza a béke és a társadalmi igazságosság kultúrájának előmozdítását segítő intézkedések integrálásának fontosságát az EU által a közép-amerikai országok számára a fejlesztéshez és a társadalmi fejlődéshez nyújtott támogatás fokozásában; ez maga után vonja, hogy alapvető elsőbbséget biztosítanak az oktatás és az egészségügy területét érintő fellépéseknek, ahol az Uniónak emellett törekednie kell arra, hogy kezdeményezéseit összehangolja más országokéival – különös tekintettel latin-amerikai partnerekéire –, amelyek már aktívan gyakorolják ezt a fajta szolidáris politikát;

7.  rámutat arra, hogy bővíteni kell és tiszteletben kell tartani az összes állampolgár gazdasági és szociális jogait a tárgyalások minden szakaszában, különös figyelmet fordítva a társadalmi integrációra, különösen az őslakos polgárok esetében;

8.  véleménye szerint az uniós együttműködésnek a kistermelőket és általában véve a kis- és középvállalkozókat kellene támogatnia, és a kisvállalkozásokba történő befektetéseket szorgalmazza, mivel az európai piacok megnyitása főként a nagyobb termelőknek kedvez majd, akik eleget tudnak tenni az európai egészségügyi és növény-egészségügyi normáknak;

9.  hangsúlyozza, hogy a (2) és (6) bekezdésben foglalt prioritások megfelelő elismerése mellett a befektetéseket infrastrukturális fejlesztéseknek kell kísérniük, hiszen ezek a gazdasági fejlődés egyik fő hajtóerejét jelentik;

10. határozottan szorgalmazza, hogy mind az együttműködést, mind a gazdasági eszközöket fel kell használni a közép-amerikai országok környezeti állapotának megőrzése érdekében is; hangsúlyozza, hogy az európai együttműködésnek a fenntartható mezőgazdaság kialakítására is összpontosítania kell, és hogy például a tisztességes kereskedelemből származó és/vagy a környezetbarát termékekre vonatkozó speciális közösségi vámtarifáról szóló tárgyalásokon keresztül támogatni kell a tisztességes kereskedelmet és a környezetbarát termelést;

11. a termékek saját piacaikra való bejutása tekintetében hangsúlyozza, hogy e termékek nyomon követhetőségének fokozása az egészségügyi feltételek és a környezet minőségének javításán túl a tisztességes kereskedelem jelentős növekedését is eredményezné;

12. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom világszerte az első számú tevékenység és a gazdasági növekedés egyik hajtóereje; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a közép-amerikai országok fenntartható idegenforgalmának fejlesztésére irányuló projektekre, hogy e projektek kiterjedtségük révén minél több embernek hozzanak hasznot;

13. mindazonáltal felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az idegenforgalom különböző külső tényezők, például a terrorizmus vagy a természeti katasztrófák, széles körének függvénye, ezért nem megbízható és stabil növekedési tényező;

14. megítélése szerint az EU-nak együtt kellene működnie a közép-amerikai országokkal a kábítószerek illegális előállítása és kereskedelme elleni erőfeszítések támogatása érdekében; e tevékenységeknek részben a mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatási programokat kellene magukban foglalniuk olyan alternatív növények termesztésének beindítása érdekében, amelyeknek piacra juttatásához az EU eredményesen hozzájárulhatna;

15. véleménye szerint ezen együttműködési megállapodások egy részének garantálnia kellene bizonyos kvótákat a Közép-Amerikából az EU-ba irányuló legális és szabályozott bevándorlás ellenőrzése érdekében; továbbá az illegális bevándorlás tekintetében úgy ítéli meg, hogy a „szívóhatást” megszüntető hazatelepítési megállapodások létrehozása mellett az illegális bevándorlás csökkentése és fokozatos megszüntetése érdekében teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzetközi közösség által jelenleg folytatott vitákat;

16. úgy ítéli meg, hogy a társulási megállapodás hatálybalépése után a háromirányú, illetve a biregionális együttműködést is elő kell mozdítani – főleg a Karib-térséggel –, és támogatni kell a Dél–Dél együttműködést is.

ELJÁRÁS

Cím

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalási megbízatás

Hivatkozások

2006/2222(INI)

Illetékes bizottság

AFET

Véleményt nyilvánított
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

DEVE
28.9.2006

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Miguel Angel Martínez Martínez
11.7.2006

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

2.10.2006

 

 

 

 

Az elfogadás dátuma

6.11.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13
1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Margrietus van den Berg, Danutė Budreikaitė, Marie-Arlette Carlotti, Hélène Goudin, Maria Martens, Luisa Morgantini, Horst Posdorf, Feleknas Uca, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

John Bowis, Fiona Hall, Alain Hutchinson, Jan Jerzy Kułakowski, Manolis Mavrommatis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Megjegyzések
(egy nyelven állnak rendelkezésre)

...


ELJÁRÁS

Cím

Az Európai Parlamentnek a Tanácshoz intézett egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a közép-amerikai országok közti partnerségi megállapodással kapcsolatos tárgyalási felhatalmazásáról szóló ajánlásra irányuló javaslat

Eljárás száma

2006/2222(INI)

Alapként használt ajánlásra irányuló javaslatok

B6-0417/2006

 

 

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFET
28.9.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

INTA

28.9.2006

DEVE

28.9.2006

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt
  A határozat dátuma

 

 

 

 

 

Megerősített együttműködés
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

 

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Willy Meyer Pleite
13.9.2006

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

28.11.2006

23.1.2007

 

 

 

Az elfogadás dátuma

25.1.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

0

7

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Roberta Alma Anastase, Panagiotis Beglitis, André Brie, Elmar Brok, Marco Cappato, Philip Claeys, Simon Coveney, Véronique De Keyser, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Klaus Hänsch, Richard Howitt, Jana Hybášková, Stanimir Ilchev, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Emilio Menéndez del Valle, Willy Meyer Pleite, Eugen Mihăescu, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Cem Özdemir, Ioan Mircea Paşcu, Libor Rouček, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, György Schöpflin, Gitte Seeberg, Marek Siwiec, Hannes Swoboda, István Szent-Iványi, Konrad Szymański, Charles Tannock, Inese Vaidere, Ari Vatanen, Kristian Vigenin, Francis Wurtz, Luis Yañez-Barnuevo García

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Laima Liucija Andrikienė, Francisco Assis, Carlos Carnero González, Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, Glyn Ford, Michael Gahler, Doris Pack, Csaba Sándor Tabajdi, Marcello Vernola

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Charlotte Cederschiöld, Małgorzata Handzlik, Filip Kaczmarek, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Marcin Libicki, José Javier Pomés Ruiz, José Albino Silva Peneda, Kyriacos Triantaphyllides, Lambert van Nistelrooij, Zbigniew Zaleski, Stefano Zappalà

Benyújtás dátuma

5.2.2007

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat