JELENTÉS az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

5.2.2007 - (COM(2006)0191 – C6‑0168/2006 – 2006/0064(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Maria da Assunção Esteves

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2006)0191 – C6‑0168/2006 – 2006/0064(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2006)0191)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0168/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6‑0028/2006),

1.  jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

1. A megállapodás: története és indokai

1.1 Történet

Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti visszafogadási megállapodás az ötödik visszafogadási megállapodás, amelyet az Európai Közösség tagsággal nem rendelkező országgal megtárgyalt és megkötött. A visszafogadási megállapodás megkötése Oroszországgal már az 1999. június 4-én jóváhagyott EU közös stratégiában javasolt intézkedések között is szerepelt. A tárgyalások első fordulóját Moszkvában tartották 2003. január 23-án. 2004 októberétől a tárgyalások párhuzamosan folytak az EU és Oroszország közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás tárgyalásaival. A két megállapodást 2006. április 4-én Moszkvában parafálták hivatalosan. Mivel a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló és a visszafogadásról szóló megállapodás szervesen kapcsolódik egymáshoz, azokat együtt kellene aláírni, és egyidejűleg kellene hatályba lépniük. A megállapodások mögött meghúzódó gondolat a kölcsönös politikai kompenzáció.

Az Oroszországgal megkötendő visszafogadási megállapodás leglényegesebb pontjai az alábbiak: a megállapodásban meghatározott visszafogadási kötelezettségek (2–5. cikk) alapja a kölcsönösség elve és azok kiterjednek a szerződő felek saját állampolgáraira (2–4. cikk), valamint a harmadik országok állampolgáraira, illetve a hontalan személyekre is (3–5. cikk). A megállapodás tartalmaz rendelkezéseket a visszafogadás feltételeiről (3. és 5. cikk); az átutazás lebonyolításáról (14. és 15. cikk, a 6. melléklettel összefüggésben); a visszafogadási eljáráshoz szükséges technikai rendelkezésekről (6–13. cikk, az 1–5. melléklettel összefüggésben); a költségekkel, adatvédelemmel és az egyéb nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokról ( 16–18. cikk); valamint a visszafogadási vegyes bizottság összetételéről, feladatairól és hatásköréről (19. cikk). E megállapodás gyakorlati megvalósításához a 20. cikk arra kötelezi az Orosz Föderációt, hogy valamennyi tagállammal kétoldalú végrehajtási jegyzőkönyveket írjon alá.

1.2. Indokok

A visszafogadási megállapodások beleillenek az Unió átfogó migrációigazgatási stratégiájába, amely elsősorban megelőző jellegű és a származási és tranzitországokkal való együttműködésen alapul. A visszafogadáshoz végső megoldásként lehet fordulni. A kényszerű visszatéréssel szemben inkább önkéntes visszatérést kell előnyben részesíteni. Az EU által ezzel összhangban meghatározott stratégia azonban nem mindig jelenik meg helyesen a gyakorlatban. Mivel a származási országokkal nehéz a hatékony együttműködés kiépítése, az EU mindenekelőtt arra keresett megoldásokat, hogy hogyan lehet a bevándorlókat mielőbb hazaküldeni. Gyakran nem veszik figyelembe, hogy a bevándorlónak mivel kell szembenéznie átutazása során és származási országába való megérkezésekor.

Az illegális bevándorlást szabályozó politikától elválaszthatatlan az emberi jogi politika. Ahhoz, hogy a visszafogadási megállapodások törvényesek legyenek, az illegális bevándorlás jelenségének tekintetében a humanitárius megközelítés ellenében nem támaszkodhatnak túlegyszerűsített technikai megközelítésre. A visszafogadás kérdése nem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik. A méltányos visszafogadási eljárás azt feltételezi, hogy a szerződő felek egyértelműen demokratikus állami berendezkedéssel bírnak, és intézményrendszerük és politikai gyakorlatuk egészen bizonyosan garantálja az emberi jogokat.

Az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok döntő szakaszukhoz érkeztek. A 2007 utánra tervezett új partnerségi és együttműködési megállapodást az oroszországi emberi jogi helyzet miatti aggodalmak kísérik.

2. Az Európai Parlament szerepe

Érthetetlen, hogy nemzetközi megállapodások megkötésekor az Európai Parlamentnek miért csupán megfigyelői szerep jut. A Parlamentet gyakorlatilag csupán akkor vonják bele a konzultációba, amikor már nem lehetségesek lényegi változtatások, vagy nem lehet megakadályozni a megállapodás aláírását. Való igaz, hogy az EK-Szerződés 300. cikke ilyen kérdésekben csupán konzultációra jogosítja fel a Parlamentet. Ezzel szemben a Tanácsnak és a Bizottságnak a tárgyalások megkezdését követően rendszeresen tájékoztatnia kellene a Parlamentet: kötelesek ténylegesen együttműködni (az EK-Szerződés 10. cikke), és ez nem csak a tagállamok és a közösségi intézmények közötti kapcsolatokra, hanem a közösségi intézmények egymás közötti kapcsolataira is érvényes. A Parlament nem fog felhagyni azzal, hogy felhívja a Tanácsot és a Bizottságot rendszeres tájékoztatási kötelessége betartására az EU és tagsággal nem rendelkező országok közötti jövőbeli megállapodások vonatkozásában.

A Parlament üdvözli a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (COM(2005)0391 – 2005/0167(COD)) közelgő elfogadását; ez az irányelv az együttdöntési eljárás keretébe tartozik, és alapelveit minden egyedi visszafogadási megállapodásban tiszteletben kell tartani.

Mind a nemzetközi megállapodások tárgyköre, mind a migráció összetett kérdése, amelyeket e megállapodások érintenek, megköveteli, hogy az európai döntéshozatal demokratikus alapokon nyugodjon. Az alkotmányszerződés továbbá felruházza majd az EU külpolitikáját a szükséges egységességgel, koherenciával és parlamenti döntéshozatali hatalommal.

3. A visszatérési politika és az emberi jogok: háttér és eljárási feltételek

Az emberi jogoknak kiemelt helyet kell biztosítani a visszafogadási megállapodásban. Ez azt jelenti, hogy az illegális bevándorlók méltóságát tiszteletben tartó feltételeket kell teremteni. A visszafogadási megállapodások lényege alapvetően emberi, nem pedig technikai kérdés. Az EU-nak mindent meg kell tennie a megállapodás sikere érdekében.

Feltételek

3.1.1. A szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló közös térség létrehozásának érdekében az EU kijelentette, hogy támogatja az oroszországi igazságügyi rendszer és az ország határai igazgatásának reformját. A Parlament sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent ennek érdekében, valamint támogassa a határrendészeti és bevándorlás tisztviselők részére szervezett képzéseket.

3.1.2. A Parlament fenntartja, hogy Oroszország migráció-igazgatási képességét javítani kell, hogy az orosz hatóságok felvállalhassák a visszafogadási megállapodás hatálybalépésekor rájuk nehezedő felelősséget.

3.1.3. A Parlamentet aggodalommal tölti el, hogy a megállapodás végrehajtásának nincs szabályozási kerete.

3.1.4. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy szakértelmével segítse Oroszországot, hogy az teljesíteni tudja a nemzetközi normákkal összhangban álló kötelezettségeit.

3.1.5. A Parlament intenzívebb párbeszédre hív fel Oroszországgal az emberi jogokról. Oroszország még nem ratifikálta az emberi jogokról szóló európai egyezménynek a halálbüntetés eltörléséről szóló 6. jegyzőkönyvét; nem írta alá az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetések elleni egyezménye jegyzőkönyvét; nem ratifikálta a nemzetközi gyermekrablás polgári jogi aspektusairól szóló hágai egyezményt; nem működik együtt teljes egészében az Európa Tanács és az ENSZ kínzások megelőzésével foglalkozó bizottságaival; nem zárta le az Európai Szociális Charta ratifikációs eljárását; valamint, az Európa Tanács felé tett vállalásával ellentétben, nem hajtotta végre ügyészségi szolgálatának reformját.

3.1.6. Bár a megállapodás szövege kifejezetten a felek által aláírt nemzetközi szerződésekre utal (18. cikk), joggal lehet felülvizsgálati ellenőrzéshez ragaszkodni annak megállapítására, hogy az orosz hatóságok részéről a bevándorlók visszafogadása megfelel-e az emberi jogok legmagasabb szintű normáinak. A Parlamentet rendkívül nyugtalanítják az arról szóló egyre gyakoribb jelentések, hogy Oroszország az önkényuralom felé vezető úton halad (vö. például: Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról, HL C 117E, 2006.5.18., 235. o. és Az Európai Parlament állásfoglalása az emberi jogok helyzetéről Oroszországban és a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó új jogszabályokról, P6_TA(2005)0534).

3.1.7. Az EU értékeivel összhangban álló visszatérési politika nem alapulhat csupán megtorló, a jogrendre összpontosító megközelítésen, hanem más politikákat is magába foglaló, átfogóbb megközelítés részévé kell válnia. Tulajdonképpen olyan cselekvési tervre van szükség, amelynek célja

i) a fejlesztési együttműködés intenzívebbé tétele a származási országokkal;

ii) a tagállamok részéről végrehajtott hazatelepítések valós mértékének felmérése;

iii) közös felügyeleti rendszerek kidolgozása azokkal az országokkal, akikkel visszafogadási megállapodásról vagy záradékról folytak tárgyalások;

iv) az EU és a tagállamok közötti koherencia aktív előmozdítása a képzések és a kétoldalú megállapodások terén;

v) intenzívebb és strukturáltabb párbeszéd elősegítése az ENSZ menekültügyi különmegbízottjának hivatalával (UNHCR) és az Európa Tanáccsal.

3.1.8. Az EU külpolitikája komoly kihívás előtt áll, és e politika egyik legfontosabb és legérzékenyebb vonatkozása a bevándorlás. A bevándorlás megköveteli az EU belépéssel és visszatéréssel kapcsolatos felelősségének egyensúlyba hozását, ám ezt nem sikerült még elérni. Olyan integrált megközelítésre van szükség, amely magában foglalja a migráció mindkét irányát. A kihívás nem más, mint egy olyan új intézményi rend létrehozása az EU-n belül, amely lehetővé teszi egy közös stratégia kidolgozását és a Parlament döntéshozatali hatáskörének az egész témakörre való kiterjesztését. Az egyetlen lehetséges út a demokratikus ésszerűség, vagyis az együttdöntési eljárás.

3.1.9. A fent leírt körülmények ideális hátteret jelentenének az illegális bevándorlók visszatérésére vonatkozó közös stratégia számára. A külügyminisztereknek és a bevándorlásért felelős minisztereknek gyakori üléseken kell részt venniük a Parlamenttel és a Bizottsággal egy ilyen stratégia nagy vonalakban való meghatározása és végrehajtásának ellenőrzése érdekében.

A külső határok igazgatása vonatkozásában a bevándorlási ügyek és az együttműködés lesz az EU szomszédos országokkal ápolt kapcsolatai sikerének erőpróbája. Az EU értékeinek fényében nem igazolható a nem helyesen megalapozott visszatérési politika egy olyan helyzetben, amelyben az EU politikai szervezete nem vállalja fel teljes egészében a rá nehezedő felelősséget.

3.2. Eljárási feltételek

Nyilvánvaló, hogy a visszatérés akut válsághelyzet megnyilvánulása.

Az EU-nak biztosítania kell, hogy a visszatérési eljárás során a tagállamok és Oroszország tiszteletben tartja az érintett személyek alapvető jogait, különös tekintettel a migrációhoz kapcsolódó élethelyzetekben előtérbe kerülő jogokra, mint amilyen a megkülönböztetésmentesség, a fizikai és pszichológiai sérthetetlenség, a családvédelem, fogva tartás esetén, illetve tranziteljárás során a megfelelő körülmények, valamint a védelemhez való jogra vonatkozó alapvető garanciák. Mindennek olyan kötelező alapot kell jelentenie, amelynek alapján értékelni lehet, hogy a szerződő felek eleget tesznek-e a megállapodásban foglaltaknak és jóhiszeműen cselekszenek-e.

i) A Bizottság és a Tanács hogyan biztosítja, hogy a fenti jogokat tiszteletben tartják hazatelepítés és különösen tömeges hazatelepítés esetén?

ii) Milyen közös felügyeleti rendszert szándékoznak felállítani Oroszországgal?

iii) Milyen kritériumokat alkalmaznak annak érdekében, hogy megbizonyosodhassanak arról, hogy az az ország, amelybe a bevándorlók visszatérnek, jogrendszerében garanciákat nyújt az igazságosságra, politikai rendszerében pedig a demokráciára?

iv) Milyen előkészületeket tesznek a hontalan személyek célországairól való információ-megosztás érdekében? Vagy az ilyen országok – e megállapodás céljaira – esetleg légüres térnek minősülnek?

3.2.1. A jogok biztosításáról tehát az eljárás során végig gondoskodni kell. A megállapodás szövege számos kérdést vet fel.

3.2.1.1. A menedékjog-kérők tekintetében

A megállapodás szövege nem zárja ki egyértelműen a megállapodás hatálya alól a menedékjogkérőket. Következésképpen az olyan menedékjog-kérők visszafogadásához vezethet, akiknek kérvényét még nem bírálták el érdemben, elutasították, vagy a „biztonságos harmadik ország” elvének alkalmazása miatt elfogadhatatlannak ítélték.

A Parlament felkéri a Bizottságot, hogy vesse ezt fel a visszafogadási vegyesbizottságban, és kérjen garanciákat arra nézve, hogy a menedékjog-kérők a nemzetközi jog szerinti státuszukat tiszteletben tartó és a visszaküldés tilalmára is kiterjedő menedékjogi eljárásban részesülnek.

Garantálni kell a menedékjogot kapott személyek és a menekültek részére biztosított egyedi nemzetközi védelmet.

3.2.1.2. Harmadik országok állampolgárai és a hontalanok tekintetében

i) Hogyan szereznek információt a harmadik országok állampolgárai és a hontalanok célországaiban uralkodó emberi jogi helyzetről?

ii) A hontalan személyek 1954-es ENSZ-egyezményben meghatározott státuszát kifejezetten bele kell foglalni a 18. cikkben található felsorolásban. A felsorolás nem kimerítő. Mindenesetre a hontalan státuszra való kifejezett utalás a kérdésre irányítaná a közigazgatási hatóságok figyelmét.

3.2.2. Mivel a visszafogadási vegyes bizottság hatásköre (19. cikk) nem terjed ki az emberi jogok figyelemmel követésére, az nyilvánvalóan és eredendően torz. Egy személyekkel kapcsolatos megállapodást nem lehet pusztán technikai megállapodásként kezelni.

A Parlament ezért javasolja, hogy a visszafogadási vegyes bizottság hatásköre terjedjen ki az emberi jogok figyelemmel kísérésére a visszafogadás minden állomására kiterjedően.

3.2.3. A gyorsított eljárás (6. cikk (3) bekezdés) nyugtalanító és megfordíthatatlan vélelmet sugall a hatálya alá eső személyek nem rendezett státusza tekintetében. Milyen rendelkezést hoznak a védelemhez való jog által biztosított garanciák érdekében? Ezen eljárást gyakorlatban hogyan lehet összeegyeztetni a menedékjog-kérőknek a nemzetközi jogban foglalt egyedi státuszával?

3.2.4. A tranzitengedélyek tekintetében: a 14. cikkben felsorolt garanciák között nem szerepelnek a következők: gyermekek és a család egységének védelme, az illegális bevándorlók fizikai és pszichológiai sérthetetlenség, valamint a védelemhez való jogra vonatkozó alapvető garanciák A fenti garanciák azonban az emberiesség elvének lényegi velejárói, amelyek tiszteletben tartása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a megállapodás ne csak az EU értékei, de a nemzetközi jog íratlan alapelvei fényében is érvényes legyen.

3.2.5. A visszafogadási megállapodásban nem szerepel az alternatív megoldás lehetősége az önkéntes visszatérés elve tekintetében. E lehetőség értelmében az illegális bevándorló a kényszerű visszatérés alternatívájaként megszabhat egy bizonyos időtartamot, amely alatt önkéntesen hazatér.

3.2.6. Szükség van emberi jogi záradékra: a harmadik államokkal a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokról és azok aláírásáról szóló legújabb európai parlamenti állásponttal ellentétben az Oroszországgal aláírandó, a visszafogadásról szóló megállapodás nem tartalmaz kölcsönös „emberi jogi és demokráciazáradékot”, amelynek megsértése a megállapodás felfüggesztését vagy felmondását vonhatja maga után.

Az Európai Unió megállapodásaiban szereplő emberi jogi és demokráciazáradékról szóló állásfoglalás (2005/2057(INI)) 8. cikkében a Parlament kimondta, hogy az emberi jogi és demokráciazáradékokat ki kellene terjeszteni „az Európai Unió és a harmadik országok között létrejövő minden új megállapodásra, ideértve az ágazati megállapodásokat, illetve a kereskedelmi és műszaki vagy pénzügyi segélyeket, ahogy az AKCS-országok esetében is történt”.

A Parlament felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy végezzenek átfogó értékelést az illegális bevándorlók visszafogadás céljával kötött megállapodások végrehajtása tekintetében, és ezen értékelés alapját az emberi jogok képezzék.

4. Záró megjegyzések

Az EU és Oroszország közötti visszafogadási megállapodással kapcsolatos legnagyobb probléma az, hogy az emberi jogok központi szerepet kapnak-e benne, vagy háttérbe szorulnak a visszatérési politika átfogó megközelítése miatt, amely értelmében a biztonsági vonatkozások elsőbbséget élveznek a humanitárius vonatkozásokhoz képest.

A visszafogadási megállapodásoknak nem szabad összekeverniük az illegális bevándorlást a bűnözéssel. Nem szabad, hogy oda vezessenek, hogy a visszatérés központi szerepet kap a bevándorlási politikában. Nem engedhetik, hogy számokra való túlzó összpontosítás elhomályosítsa az egyéni emberi jogokat. Az emberi jogok megsértésének akár egyetlen megnyilvánulása is aggodalomra ad okot. A megállapodásban a gyakorlati dimenzió nem nyomhatja el az erkölcsi dimenziót.

Az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok egyre szerteágazóbbak. Ahhoz, hogy valóban sikerként könyvelhessük el őket, a technikai vonatkozásokon túlmenően az értékek irányába kell mutatniuk. Csak ebben az esetben törekedhetünk egy olyan Európa megvalósítására, amely tudatában van alapvető értékeinek, és hatással tud lenni a világ alakulására.

A Parlament e megfontolások alapján jóváhagyását adja a megállapodáshoz. A megállapodás legitimitásának megállapításához csak egy viszonyítási pont áll rendelkezésre: az emberi méltóság, az EU politikáinak kiindulópontja és végső célkitűzése.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (31.1.2007)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2006)0191 – C6‑0168/2006 – 2006/0064(CNS))

A vélemény előadója: Józef Pinior

RÖVID INDOKOLÁS

A vélemény előadója üdvözli az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti visszafogadásról szóló megállapodásnak a vízumkönnyítési megállapodással párhuzamosan történő megkötését, mint az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség keretében, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló közös övezet létrehozása felé tett lépést.

Örömmel veszi tudomásul, hogy a megállapodás egyértelmű kötelezettségeket és eljárásokat állapít meg az Orosz Föderáció és a tagállamok hatóságai számára az adott ország területén illegálisan tartózkodók visszafogadása tekintetében.

Úgy véli, hogy a vízumkönnyítési megállapodás megkötésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Orosz Föderáció ratifikálja a fenti megállapodást, és vállaljon határozott kötelezettséget alkalmazására. Hangsúlyozza, hogy a megállapodások hatályba lépését megelőzően a visszafogadásról és a vízumkönnyítésről szóló megállapodásokkal kapcsolatos valamennyi előzetes kötelezettségnek eleget kell tenni. E tekintetben elvárja, hogy Oroszország vállaljon határozott kötelezettséget egy kiegészítő jegyzőkönyv aláírására és alkalmazására Franciaországgal, Portugáliával és Spanyolországgal az illegális bevándorlók fogva tartása esetén alkalmazott időkorlátról. Ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a Tanács tájékoztassa az Európai Parlamentet e feltétel teljesüléséről.

Úgy véli, hogy erősíteni kell az Orosz Föderációnak a migráció kezelésével kapcsolatos kapacitását, hogy a visszafogadási megállapodás hatályba lépése esetén hatóságai meg tudjanak felelni az abban foglalt követelményeknek. A vélemény előadója aggódik a megállapodás végrehajtásához szükséges szabályozási keret hiánya miatt, és ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak igyekeznie kell, hogy az orosz hatóságok számára biztosítsa a nemzetközi előírások szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges szakértelmet.

Üdvözli, hogy a megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében az Orosz Föderáció párbeszédet és tárgyalásokat kezdett szomszédaival a visszatéréssel és visszafogadással kapcsolatban annak érdekében, hogy a harmadik országok állampolgárai és a hontalanok visszafogadására vonatkozó kötelezettsége vonatkozásában végre tudja hajtani a megállapodást az annak hatályba lépésétől számított hároméves átmeneti időszak végéig. A Bizottság ilyen jellegű megállapodások tárgyalásai során szerzett szakértelme ez esetben is felbecsülhetetlen értékűnek bizonyulhat.

Végül, a vélemény előadója aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a megállapodás nem zárja ki egyértelműen a megállapodás hatálya alól a menedékjogkérőket, ami oda vezethet, hogy azon menedékjogkérőket is visszafogadják, akik kérelmét még érdemben nem bírálták el, elutasították vagy a „biztonságos harmadik ország” elvének alkalmazása miatt elfogadhatatlannak ítélték. Ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság állítson fel közös visszafogadási bizottságot, és kérjen biztosítékot arra nézve, hogy a menedékjogkérők tisztességes, hatékony és többek között a visszaküldés tilalmának elvét tiszteletben tartó menedékjogi eljárásban részesüljenek.

******

A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának jóváhagyását.

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2006)0191 – C6-0168/2006 – 2006/0064(CNS)
Illetékes bizottság	LIBE
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 13.6.2006
Megerősített együttműködés         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Józef Pinior : 3.5.2006
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	24.1.2007
Az elfogadás dátuma	29.1.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 12 3
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Roberta Alma Anastase, Panagiotis Beglitis, Bastiaan Belder, Marco Cappato, Philip Claeys, Véronique De Keyser, Bronisław Geremek, Ana Maria Gomes, Klaus Hänsch, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Stanimir Ilchev, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Eugen Mihaescu, Emilio Menéndez del Valle, Willy Meyer Pleite, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Raimon Obiols i Germà, Justas Vincas Paleckis, Ioan Mircea Pascu, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Michel Rocard, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Gitte Seeberg, Konrad Szymański, Antonio Tajani, Charles Tannock, Paavo Väyrynen, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Laima Liucija Andrikienė, Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, Jaromír Kohlíček, Janusz Onyszkiewicz, Doris Pack, Rihards Pīks, Józef Pinior, Miguel Portas, Aloyzas Sakalas
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint	Hanna Foltyn-Kubicka, Leopold Józef Rutowicz, Czesław Adam Siekierski
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti, visszafogadásról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2006)0191 – C6-0168/2006 – 2006/0064(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	1.6.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	LIBE 13.6.2006
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	AFET 13.6.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Maria da Assunção Esteves 23.1.2006
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma		/
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma		/
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal - plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával - a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	13.9.2006	6.11.2006		24.1.2007		1.2.2007
Az elfogadás dátuma	1.2.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:		41 3 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Edit Bauer, Mario Borghezio, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Michael Cashman, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Mladen Petrov Chervenyakov, Carlos Coelho, Fausto Correia, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Konstantin Dimitrov, Giovanni Claudio Fava, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Lilli Gruber, Adeline Hazan, Jeanine Hennis-Plasschaert, Ewa Klamt, Roger Knapman, Magda Kósáné Kovács, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Kartika Tamara Liotard, Sarah Ludford, Dan Mihalache, Javier Moreno Sánchez, Martine Roure, Inger Segelström, Søren Bo Søndergaard, Károly Ferenc Szabó, Adina-Ioana Vălean, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Inés Ayala Sender, Simon Busuttil, Giuseppe Castiglione, Maria da Assunção Esteves, Genowefa Grabowska, Sophia in 't Veld, Tchetin Kazak, Marian-Jean Marinescu, Marianne Mikko, Radu Podgorean, Eva-Britt Svensson, Johannes Voggenhuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Benyújtás dátuma	5.2.2007
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)