JELENTÉS az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

5.2.2007 - (COM(2006)0188 – C6‑0169/2006 – 2006/0062(CNS)) - *

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Maria da Assunção Esteves

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2006)0188 – C6‑0169/2006 – 2006/0062(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2006)0188)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 62. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjára és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

–   tekintettel az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0169/2006),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére és 83. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6‑0029/2006),

1.  jóváhagyja a megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

1. A megállapodás története és indokai

1.1. Történet

Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról a 2003. májusi szentpétervári csúcstalálkozón döntöttek, amikor Oroszország és az Európai Unió azt is vállalta, hogy megvizsgálja a vízummentes utazás mint hosszú távú lehetőség feltételeit. A csúcstalálkozón mindkét fél kifejezte a kapcsolatok négy „közös tér” – beleértve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló tér – létrehozásán nyugvó megerősítésére irányuló szándékát. 2004. október 20-án és 24-én kezdődtek meg a tárgyalások az Orosz Föderációval a vízumok kiadásának megkönnyítéséről. A tárgyalások párhuzamosan zajlottak az illegális bevándorlók visszafogadásáról szóló megállapodásról 2003 januárja óta zajló tárgyalásokkal. A vízumokról és a visszafogadásról szóló két megállapodás aláírása mindenképpen egyike azon kevés előremutató lépésnek, amely a közös tér elérésére irányul. A két megállapodás teljes szövegét 2006. április 4-én, Moszkvában parafálták hivatalosan. Mivel a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló és a visszafogadásról szóló megállapodás szervesen kapcsolódik egymáshoz, azokat együtt kellene aláírni, és egyidejűleg kellene hatályba lépniük. A megállapodások kölcsönös politikai ellentételezésen alapuló megközelítésről tesznek tanúbizonyságot.

Az EU eddig Oroszország, Ukrajna, Marokkó és Kína esetében kezdett tárgyalásokat a vízumok kiadásának megkönnyítése érdekében. A Tanács 2006. november 16-án határozta meg a nyugat-balkáni országokra kiterjedő (Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia), a tervek szerint 2007 júniusában lezáruló tárgyalások megkezdésére vonatkozó mandátumokat. Elsőként az Oroszországgal kötött megállapodást írják alá. Általában véve ezek a megállapodások a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatok megerősítésének stratégiájába illeszkednek (kivéve Kínát, amely esetében a célok a turizmussal hozhatók összefüggésbe), és céljuk egy „közös európai térség” létrehozása.

Az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok döntő szakaszukhoz érkeztek. A 2007 utánra tervezett új partnerségi és együttműködési megállapodást az oroszországi emberi jogi helyzet miatti aggodalom övezi. A vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló jelenlegi, nem túlságosan ambiciózus megállapodás egyik példája a kapcsolatok alakulása alapvetően pragmatikus jellegének. Az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködési keret azonban nem működhet a szomszédsági politikát jellemző feltételességi elv hiányában, ami lényegében hiányzott is az 1997-es partnerségi és együttműködési megállapodásból. Hosszú távon a vízummentes utazás e két terület közötti bevezetését nem szabadna anélkül elérni, hogy nem biztosított a jogállamiságon alapuló demokratikus államot vezérlő alapvető szabályok tisztelete a két fél részéről.

1.2. Indokok

Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás előmozdítja a polgárok utazását és a népek közötti kapcsolatokat. A gyakorlatban ez a szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló közös térség kialakítására irányuló projektből következő együttműködési és szomszédsági politika eredményét jelenti.

Célja a bürokrácia visszaszorítása és az Európai Közösség és az Orosz Föderáció polgárainak egyes kategóriái számára a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítése (közeli hozzátartozók, üzletemberek, hivatalos küldöttségek tagjai, hallgatók és tanulók, tudományos, kulturális és sportesemények résztvevői, újságírók, katonai és polgári temetők látogatói és a nemzetközi teher- és személyszállító szolgáltatóknak dolgozó sofőrök).

A megállapodás értéke elsősorban abban rejlik, hogy megnyitja a kaput az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti intenzívebb kommunikáció előtt, elősegíti a kultúrák találkozását és segíti egy messzebbre nyúló Európa kialakítását. Hozzájárul a bizalom építéséhez és a párbeszédhez és ösztönzőleg hat a két térség közötti emberibb és intenzívebb kapcsolatokra.

2. Az Európai Parlament szerepe

Érthetetlen, hogy az Európai Parlamentnek miért kellene beérnie megfigyelői szereppel a nemzetközi megállapodások aláírásához vezető folyamatban. A Parlamentet gyakorlatilag csupán akkor vonják bele a konzultációba, amikor már nem lehetségesek lényegi változtatások, vagy nem lehet megakadályozni a megállapodás aláírását. Való igaz, hogy az EK-Szerződés 300. cikke ilyen kérdésekben csupán konzultációra jogosítja fel a Parlamentet. Mindazonáltal a Tanácsnak és a Bizottságnak a tárgyalások megkezdését követően rendszeresen tájékoztatnia kellene a Parlamentet: kötelesek ténylegesen együttműködni (az EK-Szerződés 10. cikke), és ez nem csak a tagállamok és a közösségi intézmények közötti kapcsolatokra, hanem a közösségi intézmények egymás közötti kapcsolataira is érvényes. A Parlament nem fog felhagyni azzal, hogy felhívja a Tanácsot és a Bizottságot rendszeres tájékoztatási kötelessége betartására az EU és harmadik országok közötti jövőbeli megállapodásokkal kapcsolatban.

A Parlament üdvözli a Közösségi Vízumkódex közelgő bevezetését (az Európai Parlament és a Tanács rendeletre irányuló javaslata, COM(2006)403), amely az együttdöntési eljárás alá esik, és amelynek alapelveit a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló minden egyedi megállapodásban tiszteletben kell tartani.

Mind a nemzetközi megállapodások tárgyköre, mind a migráció összetett kérdése, amelyeket e megállapodások érintenek, megköveteli, hogy az európai döntéshozatal demokratikus alapokon nyugodjon. Az Alkotmányról szóló Szerződés szintén felruházza majd az EU külpolitikáját a szükséges egységességgel, koherenciával és parlamenti döntéshozatali hatalommal.

3. Háttér – körülmények és problémák

3.1. Ahhoz, hogy a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás sikeres legyen, meg kell teremteni a tényleges kölcsönösség feltételeit. A Parlament némileg aggódik e feltételek ellenőrzése tekintetében a megállapodásban.

3.1.2. A Parlament emlékeztet a minden orosz vízumra vonatkozó összetett, kötelező regisztrációs eljárásokra, amelyek megnehezítik az Oroszországba való és az azon belüli utazást. A Parlament sürgeti Oroszország és az EU-tagállamok bel- és igazságügy-minisztereit, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az egyensúly és a kölcsönösség garantálása érdekében, valamint tájékoztassák a Parlamentet a kezdeményezésekről és a fejleményekről. A vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás egészen addig nem lesz valóban hasznos, amíg az orosz hatóságok fenntartják a jelenleg megkövetelt, összetett regisztrációs eljárásokat.

Az osztrák elnökség arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy tárgyalások folynak az egyszerűsítést lehetővé tevő megoldásról, valamint az Orosz Föderáció részéről jogszabályi módosítások elfogadásáról, de a Parlamentnek egyelőre nincs tudomása gyakorlati eredményekről. A Bizottságnak és a Tanácsnak folyamatosan tájékoztatnia kell a Parlamentet az előrelépésekről.

3.1.3. A Parlament úgy véli, nem helyes, hogy az Oroszország bizonyos térségeibe (Csecsen Köztársaság és Kelet-Oroszország és Szibéria egyes részei) történő utazás további engedélyhez vagy különdíj befizetéséhez van kötve, míg a schengeni közösségi vízum korlátlan utazásra jogosít; hangsúlyozza, hogy szükség van a felek közötti tárgyalások fokozására az újságírók és nem kormányzati szervezetek bejutásának megkönnyítése érdekében a Csecsen Köztársaságba. Nem kerülik el figyelmét az újságírók, a papok, a külföldi misszionáriusok és a civil társadalom szervezeteinek képviselői, az utóbbi években tapasztalt nehézségei az oroszországi vízum megszerzése és megújítása terén; reméli, hogy hatálybalépése után ez a megállapodás véget vet e nehézségeknek.

3.1.4. A Parlament javasolja, hogy komolyan kérdőjelezzék meg az Európai Unióból Oroszországba történő utazás esetén megkövetelt előzetes meghívást, és vizsgálják azt meg azon különleges esetnek számító EU-tagállamok esetében is, amelyek szintén alkalmazzák ezt a szabályt. A meghívások nem jelentenek hozzáadott értéket az utazás esetében, a korrupciót viszont elősegítik. A Parlament arra is rámutat, hogy a tiszta vízummúlttal rendelkező turistákat nincs értelme kizárni a megállapodásból.

3.1.5. A Parlament sajnálja, hogy a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja – többszöri belépésre jogosító vízumok – nem foglalja magában az európai parlamenti képviselőket, akiknek a szerződések szerinti státusza ugyanolyan kiváltságokat és mentességeket garantál számukra, mint amilyenek a nemzeti parlamenti képviselőket is megilletik. Hasonlóképpen sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 11. cikk – diplomata útlevelek – nem foglalja magában az európai parlamenti képviselők európai uniós útiokmányát (laissez-passer).

3.1.6. Az Európai Uniónak fokoznia kell a párbeszédet Oroszországgal az orosz vízumpolitika hozzáigazításáról az Európai Unió vízumpolitikájához. A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő szakértői támogatást az orosz hatóságoknak, hogy Oroszország megteremthesse a tényleges kölcsönösség feltételeit a vízumeljárások terén.

3.2. A vízumok kiadásának megkönnyítésére irányuló európai politika, amelynek célja a szomszédsági kapcsolatokon belüli kommunikáció előmozdítása és a harmadik országok polgárai előtt az uniós térségbe való belépés akadályainak lebontása, csakis következetes politika lehet, ha figyelembe veszi úgy a belső, mint a külső vonatkozásokat. A Parlament rámutat, hogy ebben az összefüggésben a Közösségi Vízumkódex bevezetésének rendkívül pozitív hatása lesz. Az Orosz Föderációval kapcsolatos, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást nem érinti ez a kódex.

Fontos rámutatni, hogy nemzetközi megállapodások aláírásakor a Bizottságnak és a Tanácsnak mind a hatályos közösségi jogszabályokat, mind a kidolgozás alatt álló jogszabályokat tekintetbe kell vennie.

3.2.1. A Parlament emlékeztet arra, hogy 2005. december 20-án a Coreper közös megközelítést fogadott el az európai uniós vízumpolitikáról, amely olyan kritériumokat határoz meg a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodások vonatkozásában, mint a külpolitikai célkitűzések, egy korábbi visszafogadási megállapodás, a már létező kétoldalú megállapodások végrehajtása, biztonsági kérdések és a migrációs áramlások. A Parlamentnek nincs információja arról, hogy a Bizottság és a Tanács végzett-e ilyen értékelést az EU–Oroszország megállapodás esetében. Ezért arra kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a megállapodás aláírásának távlati céljával végzett értékelés eredményeiről. Arra is rámutat, hogy tájékoztatni kell erről az értékelésről minden jövőben létrejövő, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás esetében.

3.3. A feltételesség mint az EU vízumokat érintő külpolitikájának sarokköve.

3.3.1. Az Európai Unió Oroszországgal fenntartott kapcsolataira, hasonlóan az Európai Szomszédsági Politikához, a feltételességi elvnek kell vonatkoznia. Ezen elv értelmében a vízumok kiadásának megkönnyítését vagy a vízummentes utazást a demokrácia szabályainak és a jogállamiságnak való megfeleléstől teszik függővé.

3.3.2. A harmadik államokkal a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokról és azok aláírásáról szóló legújabb európai parlamenti állásponttal ellentétben az Oroszországgal aláírandó, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás nem tartalmaz kölcsönös „emberi jogi és demokráciazáradékot”, amelynek megsértése a megállapodás felfüggesztését vagy felmondását vonhatja maga után.

A Parlament rámutat, hogy az Európai Unió megállapodásaiban szereplő emberi jogi és demokráciazáradékról szóló állásfoglalás (2005/2057(INI)) kimondja, hogy az emberi jogi és demokráciazáradékokat ki kellene terjeszteni „az Európai Unió és a harmadik országok között létrejövő minden új megállapodásra, ideértve az ágazati megállapodásokat, illetve a kereskedelmi és műszaki vagy pénzügyi segélyeket, ahogy az AKCS-országok esetében is történt”.

3.3.3. Az Európai Unió és Oroszország közötti vízummentes utazás hosszú távú célkitűzésének szintén meg kell felelnie az EU és harmadik országok közötti szomszédsági megállapodásoknak is szerves részét képező feltételességi elvnek. Bár Oroszországra nem terjed ki ez a politika, a Bizottság már kimondta az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról szóló közleményében (COM(2004)106), hogy az intézkedéseknek e téren „összhangban kell állniuk az EU szomszédsági politikájával és magukban kell foglalniuk e szakpolitika vonatkozó elemeit”.

Ugyanez az elv található meg az 539/2001/EK tanácsi rendeletben, amely az EU és harmadik országok közötti vízummentes utazásokkal kapcsolatos politika regionális koherenciáján alapuló módszerre tesz javaslatot.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (31.1.2007)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2006)0188 – C6-0169/2006 – 2006/0062(CNS))

A vélemény előadója: Ari Vatanen

RÖVID INDOKOLÁS

A vélemény előadója úgy véli, hogy az Európai Közösségek és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásnak a visszafogadásról szóló megállapodással párhuzamosan történő megkötése a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló közös övezet létrehozása felé tett lépés az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség keretében.

A megállapodás az EU és Oroszország számára is előnyökkel jár, különösen, mivel alapja a kölcsönösség, valamint mert számos területen jogilag kötelező szabályt alkot meg, beleértve a vízumkérelmek elbírálási eljárásának hosszát. Továbbá korlátokat szab meg az utazás célja tekintetében benyújtandó kötelező dokumentumok száma, a vízumdíjak összehangolása és több kategória – beleértve a tanulók, diplomaták, üzletemberek és újságírók – számára a többszöri belépésre jogosító vízumok egyszerűsített kiadása kritériumainak tekintetében.

A vélemény előadója azonban úgy véli, hogy a megállapodásnak fel kell ölelnie egyéb fontos kérdéseket is, így a vízumkiadás megtagadását, az úti okmányok elismerését, a megfelelő megélhetés bizonyítását, a belépés elutasítását, illetve a kiutasítási intézkedéseket. Reméli, hogy a Bizottság felveti majd e kérdéseket a megállapodás teljesítését ellenőrző felelős vegyes bizottságban.

Tekintettel az EU és az Orosz Föderáció közötti vízumkérdések bonyolultságára, így például az újságírók kiutasításával kapcsolatos problémákra, a vélemény előadója úgy véli, hogy ombudsmani posztot kell létrehozni, és a polgárok vízumhatározatokkal kapcsolatos panaszait ő fogadná, és ő töltené be a vegyes bizottság elnöki tisztét is.

Az Oroszországba történő és az azon belüli utazás két legsúlyosabb akadálya a kötelező meghívó és az orosz vízumok összes típusa esetében kötelező, nehézkes regisztrációs eljárás. Mind Oroszország, mind az EU részéről komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megoldást találjanak a polgárok országok közötti mozgásának tényleges megkönnyítésére.

Ki kell térni a külföldi újságírókra, a papokra, a külföldi misszionáriusokra és a civil társadalom szervezeteinek képviselőire is, akik az utóbbi években nehézségekkel küzdöttek az oroszországi vízum megszerzése és megújítása terén. E tekintetben kiemelkedik az az eset, amikor az orosz hatóságok megtagadták Bert Sundström, az SVT svéd közszolgálati televízióállomás tudósítója számára az akkreditáció és a munkavégzés céljából kiadott vízum megújítását, és 2005. szeptember 3-án arra kényszerítették, hogy visszatérjen Stockholmba.

Továbbá úgy véli, egyáltalán nem helyes, hogy Oroszország bizonyos térségeibe (a Csecsen Köztársaságba és Kelet-Oroszország és Szibéria egyes részeibe) történő utazás további engedélyhez vagy különdíj befizetéséhez van kötve, míg a schengeni közösségi vízum korlátlan utazásra jogosít. A vélemény előadója úgy véli, hogy az orosz titkosrendőrség azon döntése különösen ellentétes a megállapodás szellemével, amelynek értelmében a vízumkönnyítési megállapodás aláírása után szovjet típusú határzónát hoznak létre, amelyben korlátozzák a külföldiek belépését.

A vélemény előadóját továbbá az is aggasztja, hogy a megállapodást Grúzia területi integritását sértő szeparatista tendenciák burkolt elismerése gyanánt használhatják fel. Úgy véli, hogy a megállapodásnak nem kell automatikusan kiterjednie Dél-Oszétia és Abházia orosz állampolgársággal rendelkező lakosaira, és az EU-t és Oroszországot e kérdés komoly átgondolására kéri.

Emlékeztet arra, hogy a vízumkönnyítésre vonatkozó EU-politika fejlesztését illetően a tagállamok és a Bizottság által 2005 decemberében elfogadott közös megközelítés a vízumkönnyítésre vonatkozóan harmadik országokkal folytatandó tárgyalások megkezdését megelőzően értékelendő kritériumokat állapított meg. Az egyik legfontosabb követelmény a már megkötött vagy tárgyalás alatt álló visszafogadási megállapodás volt. Oroszország esetében azonban nem követték ezt az eljárást.

A vízumkönnyítés tekintetében a közös megközelítés értelmében meghatározták azokat az országokat, amelyek különleges kapcsolatban állnak az EU-val, nevezetesen a tagjelölt országokat és a lehetséges csatlakozásra jelölt országokat, továbbá az európai szomszédsági stratégiához tartozó országokat. A vélemény előadója örömmel veszi tudomásul a vízumkönnyítéssel kapcsolatos előrelépéseket Ukrajna tekintetében, amellyel októberben parafálták a megállapodást, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia tekintetében, amelyek esetében tárgyalási mandátumot fogadtak el novemberben. A vélemény előadója azonban hangsúlyozza, hogy a célkitűzés a vízummentes utazás.

Végül úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni a vízummentes utazás célkitűzésének megvalósítására Oroszország tekintetében, összhangban a 539/2001/EK tanácsi rendelettel, amely kimondja, hogy a vízumkövetelmény alóli mentességet számos feltétel alapján történő értékelés szerint kell megadni, ideértve többek között az illegális bevándorlást, a közérdeket és közbiztonságot, továbbá az EU-nak harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatait, figyelembe véve a regionális koherenciára és a kölcsönösségre gyakorolt következményeket is.

A Külügyi Bizottság azonban kéri, hogy a Tanács és a Bizottság a plenáris ülés zárószavazása előtt nyilatkozatban tegyen tanúbizonyságot az Európai Parlament által azonosított és fent említett hátrányok és hiányosságok orvoslása és kezelése iránti elkötelezettségéről. E nyilatkozat tartalmazza a Tanács és a Bizottság egyértelmű elkötelezettségét az összes utazóra vonatkozó adminisztrációs akadályok – így a meghívó iránti igény, a megérkezést követő nyilvántartásba vétel – csökkentése, valamint a tiszta vízummúlttal rendelkezőknek a megállapodásba való belefoglalása iránt.

******

A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy javasolja a Bizottság javaslatának jóváhagyását.

INDOKOLÁS

Cím	Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2006)0188 – C6‑0169/2006 – 2006/0062(CNS)
Illetékes bizottság	LIBE
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 13.6.2006
Megerősített együttműködés         A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Ari Vatanen 3.5.2006
Korábbi előadó(k)
Vizsgálat a bizottságban	24.1.2007
Az elfogadás dátuma	30.1.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	53 8 2
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Roberta Alma Anastase, Panagiotis Beglitis, Bastiaan Belder, Marco Cappato, Philip Claeys, Véronique De Keyser, Bronisław Geremek, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Klaus Hänsch, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Stanimir Ilchev, Ioannis Kasoulides, Bogdan Klich, Helmut Kuhne, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Eugen Mihaescu, Emilio Menéndez del Valle, Willy Meyer Pleite, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Raimon Obiols i Germà, Vural Öger, Justas Vincas Paleckis, Ioan Mircea Pascu, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Katrin Saks, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Gitte Seeberg, Marek Siwiec, Hannes Swoboda, Konrad Szymański, Antonio Tajani, Charles Tannock, Paavo Väyrynen, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Luis Yañez-Barnuevo García, Josef Zieleniec
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Laima Liucija Andrikienė, Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, Jaromír Kohlíček, Janusz Onyszkiewicz, Doris Pack, Rihards Pīks, Józef Pinior, Miguel Portas, Aloyzas Sakalas, Csaba Sándor Tabajdi
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint	Hanna Foltyn-Kubicka, Gisela Kallenbach, Leopold Józef Rutowicz, Czesław Adam Siekierski
Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

ELJÁRÁS

Cím	Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2006)0188 – C6 0169/2006 – 2006/0062(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	1.6.2006
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 13.6.2006
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AFET 13.6.2006
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Maria da Assunção Esteves 23.1.2006
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás - a határozat dátuma  A határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma			/
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma			/
Az EP konzultációja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Az EP konzultációja a Régiók Bizottságával – a plenáris ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	13.9.2006		6.11.2006	24.1.2007	1.2.2007
Az elfogadás dátuma	1.2.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 3 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Edit Bauer, Mario Borghezio, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Michael Cashman, Giusto Catania, Jean-Marie Cavada, Mladen Petrov Chervenyakov, Carlos Coelho, Fausto Correia, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Konstantin Dimitrov, Giovanni Claudio Fava, Kinga Gál, Lilli Gruber, Adeline Hazan, Jeanine Hennis-Plasschaert, Ewa Klamt, Roger Knapman, Magda Kósáné Kovács, Barbara Kudrycka, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Kartika Tamara Liotard, Sarah Ludford, Dan Mihalache, Javier Moreno Sánchez, Martine Roure, Inger Segelström, Søren Bo Søndergaard, Károly Ferenc Szabó, Adina-Ioana Vălean, Ioannis Varvitsiotis, Manfred Weber, Stefano Zappalà, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Inés Ayala Sender, Simon Busuttil, Giuseppe Castiglione, Maria da Assunção Esteves, Genowefa Grabowska, Sophia in 't Veld, Tchetin Kazak, Marian-Jean Marinescu, Marianne Mikko, Radu Podgorean, Eva-Britt Svensson, Johannes Voggenhuber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Benyújtás dátuma	5.2.2007
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)