AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontjáról az árvízi kockázatok felméréséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében

9.3.2007 - (12131/6/06 – C6‑0038/2007 – 2006/0005(COD)) - ***II

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Richard Seeber

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács közös álláspontjáról az árvízi kockázatok felméréséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása tekintetében

(12131/6/06 – C6‑0038/2007 – 2006/0005(COD))

(Együttdöntési eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács közös álláspontjára (12131/6/06 – C6‑0038/2007),

–   tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0015)[1] vonatkozó első olvasatbeli álláspontjára[2],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6–0064/2007),

1.  jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Tanács közös álláspontja	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (2) preambulumbekezdés
(2) Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához.	(2) Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek (mint az emberi települések és gazdasági egységek létesítése az árterületeken, az erózió, a föld természetes vízmegtartó képességének csökkenése az erdők kivágása és a vízgyűjtő területeken folyó mezőgazdasági tevékenységek miatt) és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás (a korábbi (2) preambulumbekezdés) újbóli előterjesztése kisebb módosításokkal pontosítás céljából.
Módosítás: 2 (4) preambulumbekezdés
(4) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízi kockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az éghajlatváltozás által okozott jövőbeli árvízi kockázatokat sem.	(4) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízi kockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé. Továbbá nem veszi figyelembe az árvízi kockázatokat sem, amelyek az éghajlatváltozás eredményeképpen egyre gyakoribbá fognak válni a jövőben.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás (a korábbi (9) preambulumbekezdés) újbóli előterjesztése kisebb nyelvi módosításokkal; e módosítás arra törekszik, hogy egyértelművé tegye, hogy az éghajlatváltozásból származó nagyobb kockázati szint megakadályozása érdekében fokozni kell az árvízkockázati óvintézkedéseket; nincs szükség azonban arra, hogy minden egyes óvintézkedés esetében részletes éghajlat-változási előrejelzés készüljön, mivel ez jelentős és nagyrészt indokolatlan költségekkel járna, és késleltetné a tervek kidolgozását, amennyiben nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
Módosítás: 3 (8a) preambulumbekezdés (új)
	(8a) A tagállamoknak és a Közösségnek figyelembe kell vennie az árvizek fenntartható kockázatkezelésével kapcsolatos rendelkezéseket, amikor megállapítják és végrehajtják valamennyi politikájukat, beleértve például a közlekedéspolitikát, a területrendezést, a városfejlesztést , az iparosítási politikát, az agrárpolitikát, a kohéziós politikát, az energia politikát és a kutatási politikát.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése. Elegendő bizonyíték van arra, hogy a rosszul irányított területrendezésnek, városfejlesztésnek és iparosítási politikáknak nagy szerepük van az árvizek kockázatának növelésében. Annak érdekében, hogy el lehessen érni az árvizek kockázatainak hatékony kezelését, azt össze kell hangolni egyéb vonatkozó politikákkal, amelyek betartják az IRBM alapelveit. Erőteljes koordináció szükséges olyan más intézkedésekkel, amelyeknek hatásuk lehet az árvizek kockázatainak kezelésére, illetve amelyeket potenciálisan érint az árvizek kockázatainak kezelése.
Módosítás: 4 (9) preambulumbekezdés
(9) A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ennélfogva az árvízi kockázat kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk.	(9) A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek, csatornarendszerekből származó árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ennélfogva az árvízi kockázat kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk.
Indokolás
Ez a módosítás az első olvasatbeli szöveg (korábbi (15) preambulumbekezdés) újbóli előterjesztése. Az irányelvnek ki kell terjednie a csatornarendszerekből származó árvizekre is.
Módosítás: 5 (10) preambulumbekezdés
(10) Az árvízi kockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, illetve a korlátozott gazdasági eszközökkel vagy ökológiai értékekkel rendelkező területeken. Minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási egységnél meg kell állapítani az árvízi kockázatokat és a további intézkedések szükségességét.	(10) Az árvízi kockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, illetve a korlátozott gazdasági eszközökkel vagy ökológiai értékekkel rendelkező területeken. Minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási egységnél meg kell állapítani az árvízi kockázatokat és a további intézkedések, mint például a lehetséges árvízvédelmi potenciál megbecslésének szükségességét.
Indokolás
Az első olvasatbeli szöveg újbóli előterjesztése (a korábbi (16) preambulumbekezdés, módosításokkal).
Módosítás: 6 (11) preambulumbekezdés
(11) Egy eredményes információs eszköz, valamint a prioritások meghatározásához és a további technikai, pénzügyi és politikai döntésekhez szükséges értékelhető alap rendelkezésre állása érdekében gondoskodni kell az árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek kidolgozásáról, amelyek bemutatják a különböző árvízhelyzetekhez kapcsolódó lehetséges negatív következményeket.	(11) Egy eredményes információs eszköz, valamint a prioritások meghatározásához és a további technikai, pénzügyi és politikai döntésekhez szükséges értékelhető alap rendelkezésre állása érdekében gondoskodni kell az árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek kidolgozásáról, amelyek bemutatják a különböző árvízhelyzetekhez kapcsolódó lehetséges negatív következményeket, beleértve az árvizek miatt bekövetkező környezetszennyezés kockázatát. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak újra kell értékelniük a közvetlen vagy közvetett támogatások odaítélését azon tevékenységek esetében, amelyeknek hatására növekszik az árvíz kockázata.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás (a korábbi (17) preambulumbekezdés) szó szerinti újbóli előterjesztése pontosítás céljából.
Mivel az irányelv 6. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy az árvízi veszélytérképeken szerepeljenek a lehetséges káros következmények, a preambulumbekezdéseknek a következetesség céljából tartalmazniuk kell az árvizek eredményeként bekövetkező környezetszennyezéssel kapcsolatos kockázatot.
Módosítás: 7 (12) preambulumbekezdés
(12) Az árvizek által az érintett területen kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése érdekében célszerű árvízi kockázatkezelési terveket készíteni. Az árvizek okai és következményei eltérőek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Az árvízi kockázatkezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az általuk lefedett területek sajátosságait és azok szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testreszabott megoldásokat kell nyújtaniuk, a vízgyűjtő kerületeken belüli megfelelő koordináció biztosítása mellett.	(12) Az árvizek által az érintett területen kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése érdekében célszerű árvízi kockázatkezelési terveket készíteni. Az árvizek okai és következményei eltérőek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Az árvízi kockázatkezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az általuk lefedett területek sajátosságait, valamint az ipari és mezőgazdasági létesítményeket és az adott terület egyéb lehetséges szennyező forrásait az ilyen jellegű szennyezés elkerülése érdekében, és azok szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testreszabott megoldásokat kell nyújtaniuk, a vízgyűjtő kerületeken belüli megfelelő koordináció biztosítása mellett
	A tagállamoknak különösen tartózkodniuk kell az olyan intézkedésektől, amelyek növelik az árvíz kockázatát más tagállamokban, illetve a saját területükön keresniük kell a folyó természetes folyása korlátozásának ellensúlyozási lehetőségeit.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése. Az árvizek természetes jelenségnek számítanak. Az árvizek csak az ártereken folytatott emberi tevékenységekre és felhasználásokra jelenthetnek kockázatot. Mivel az árvizeket gyakran előre nem látott környezetszennyezés követi, amelyet az adott területen lévő ipari és mezőgazdasági, illetve egyéb létesítmények okoznak, az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük a valószínű szennyezési forrásokat.
Módosítás: 8 (13) preambulumbekezdés
(13) Az árvízi kockázatkezelési terveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, védelemre és felkészültségre. Az árvízi kockázatkezelési tervek elemeit rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén naprakésszé kell tenni az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt valószínű hatásaira is figyelemmel.	(A magyar változatot nem érinti.)
Indokolás
A magyar változatot nem érinti.
Módosítás: 9 (14) preambulumbekezdés
(14) Az árvízi kockázatkezelés keretében nagyon fontos a szolidaritás elve. Ennek fényében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy méltányos módon osztozzanak a felelősségben, amikor mindenki számára előnyös módon, a vízfolyások mentén felmerülő kockázatkezelési intézkedésről közösen határoznak.	(14) Az árvízi kockázatkezelés keretében nagyon fontos a szolidaritás elve. Ennek fényében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy hozzanak közös intézkedéseket, amelyek közös előnyökkel járnak. Ennek során a felelősségek méltányos megosztására kell törekedniük.
	A szolidaritási elv azt jelenti, hogy a tagállamok együttműködnek a tervek elkészítésében és az árvizek elkerülése érdekében tett intézkedések végrehajtásában, valamint hogy a tagállamok tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek növelik az árvizek kockázatát más tagállamokban, kivéve, ha az ilyen jellegű intézkedés egy közös terv része.
Indokolás
A közös álláspont (14) preambulumbekezdése arra ösztönzi a tagállamokat, hogy törekedjenek a felelősségek igazságos megosztására a határokon átnyúlva azokkal a közös intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek két vagy több országban gyakorolnak hatást. Itt a felelősségek igazságos megosztása a fő cél, és nem azok az erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy azonosítsák a lehetséges közös intézkedéseket. Az irányelv fontos előnyös sajátosságának abban kell rejlenie, hogy ösztönözze a tagállamokat az olyan határokon átnyúló intézkedések keresésére, amelyek együttes hatást gyakorolnak két vagy több országban.
Módosítás: 10 (16) preambulumbekezdés
(16) A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak ─ a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel ─ fel kell használnia a közös szinergiák és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az ezen irányelv és a 2000/60/EK irányelv szerinti illetékes hatóságok valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek.	(16) A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak ─ a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel ─ fel kell használnia a közös szinergiák és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást.
Indokolás
Az árvízkockázat kezelése az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás egyik fontos eleme, amelyet a 2000/60/EK irányelv állapít meg. Annak érdekében, hogy hasznot húzzunk a közös szinergiák kölcsönös potenciáljából és azon irányelvek előnyeiből, amelyek a hatékonyságot és az erőforrások bölcs felhasználását biztosítják, ezen irányelv alapján ugyanazt az irányítási egységet kell alkalmazni.
Módosítás: 11 (16a) preambulumbekezdés (új)
	(16a) A tagállamoknak az árvízkockázat-kezelés területén rendelkezésre álló legjobb adatok, a bevált gyakorlat és a korszerű technológiák alapján kell elkészíteniük értékeléseiket, térképeiket és terveiket.
Indokolás
Két első olvasatbeli módosítás (a korábbi (22) és (24) preambulumbekezdés) újbóli előterjesztése és tartalmi pontosítása/egyesítése az új eljárásoknak és technológiáknak a polgárok védelme érdekében történő felhasználása tekintetében.
Módosítás: 12 (17) preambulumbekezdés
(17) A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízi kockázatkezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a „jó állapot” vagy a „nincs állapotromlás” célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében.	(17) A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízi kockázatkezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a „jó állapot” vagy a „nincs állapotromlás” célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében. A költségmegtérülés elvét, beleértve a környezeti költségeket és az erőforrások költségeit, alkalmazni kell az árvízkockázat-kezelési intézkedésekre és az infrastruktúrára a 2000/60/EK irányelvvel összhangban.
Módosítás: 13 (18a) preambulumbekezdés (új)
	(18a) A Bizottságnak különösen arra kell hatáskört kapnia, hogy az adatok — többek között a statisztikai és kartográfiai adatok — feldolgozásának technikai formátumait és a Bizottsághoz való továbbítás formátumát meghatározza, valamint a mellékletet a tudományos és technikai fejlődéshez igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános horderejűek, amelyek e rendelet nem lényegi rendelkezéseit módosítják, illetve e rendeletet nem lényegi rendelkezésekkel egészítik ki, ezeket az intézkedéseket az 1999/468/EK határozat 5a. cikke szerinti ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell meghozni.
Indokolás
Ezek a módosítások az új komitológiai eljárásnak megfelelő kiigazítások.
Módosítás: 14 1 cikk
Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.	Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Továbbá segíteni fogja a hatályos közösségi jogszabályokban megállapított környezetvédelmi célok elérését.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése (korábbi 27. módosítás): döntő fontosságú, hogy az árvízkockázat-kezelés kerete támogassa az egyéb közösségi jogszabályokban megállapított célok elérését.
Módosítás: 15 3. cikk (2) bekezdés első albekezdés
(2) Mindazonáltal ezen irányelv végrehajtására a tagállamok:	(2) Mindazonáltal ezen irányelv végrehajtására a tagállamok kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat.
a) kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat;
b) meghatározhatnak bizonyos tengerparti területeket vagy egyedi vízgyűjtőket, és a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelöltektől eltérő igazgatási egységekhez sorolhatják azokat.
Indokolás
Az árvízkockázat kezelése az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás egyik fontos eleme, amelyet a 2000/60/EK irányelv állapít meg. Annak érdekében, hogy hasznot húzzunk a két irányelv közötti közös szinergiák és hasznok kölcsönös potenciáljából, valamint biztosítsuk a hatékonyságot és az erőforrások bölcs felhasználását, ezen irányelv alapján ugyanazt az irányítási egységet kell alkalmazni.
Módosítás: 16 4. cikk (2) bekezdés
(2) Az előzetes árvízi kockázatbecslés célja a lehetséges kockázatok megbecslése a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk –– mint például a nyilvántartások — alapján. A becslés legalább az alábbiakat tartalmazza:	(2) Az előzetes árvízi kockázatbecslés célja a lehetséges kockázatok megbecslése a rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk –– mint például a nyilvántartások és a hosszú távú fejlődésről, különösen az éghajlatváltozásról szóló tanulmányok — alapján. A becslés legalább az alábbiakat tartalmazza:
Indokolás
Első olvasatbeli módosítások (a korábbi 4. cikk (2) bekezdésének c), e) és f) pontja) újbóli előterjesztése és tartalmi pontosítása/egyesítése.
Kifejezetten csak a hosszú távú fejlődésről, különösen az éghajlatváltozásról szóló már meglévő tanulmányokat kell figyelembe venni az előzetes becsléseknél.
Módosítás: 17 4. cikk (2) bekezdés a) pont
a) a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a megfelelő méretarányban, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és –– adott esetben –– a tengerparti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot;	a) a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a megfelelő méretarányban, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és a tengerparti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot;
Indokolás
Az emberi tevékenységek a partvidéki szakaszokra koncentrálódnak, amelyek különösen ki vannak téve az éghajlatváltozás lehetséges hatásainak. Ezért minden partvidéki szakaszt bele kell foglalni az előzetes árvízkockázat-értékelésbe.
Módosítás: 18 4. cikk (2) bekezdés d) pont előtti bevezető rész
és adott esetben a becslés tartalmazza a következőket:	törölve
Indokolás
Kompromisszum keresése a Parlament első olvasatbeli véleménye (ott nem szerepelt semmilyen korlátozás) és a Tanács közös álláspontja között.
Módosítás: 19 4. cikk (2) bekezdés d) pont
d) a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak becslése, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve olyan tényezőket, mint a domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is.	d) a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak becslése, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve olyan tényezőket, mint a domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai, az árterületek természetes árvízvisszatartó szerepe, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is. Az említett becslések elmaradhatnak, amennyiben a helyi adottságok ezt lehetővé teszik.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése (a korábbi 4. cikk (2) bekezdésének c) pontja), mivel a visszatartó területek közismerten nagy jelentőséggel bírnak az árvízvédelem szempontjából.
A további cél kompromisszum keresése a Parlament első olvasatbeli álláspontja és a Tanács közös álláspontja között.
Módosítás: 20 4. cikk (2) bekezdés da) pont (új)
	da) adott esetben a már meglévő emberi építésű árvízvédelmi infrastruktúra hatékonyságának értékelése, figyelembe véve azok valós kármegelőzési kapacitását, valamint gazdasági és környezetvédelmi eredményességüket.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás (a korábbi 4. cikk (2) bekezdésének h) pontja) szó szerinti újbóli előterjesztése.
Módosítás: 21 4. cikk (4) bekezdés
(4) A tagállamok az előzetes árvízi kockázatbecslést legkésőbb 2012. december 22-ig befejezik.	(4) A tagállamok az előzetes árvízi kockázatbecslést legkésőbb 2010. december 22-ig befejezik.
Indokolás
A Parlament által eredetileg előirányzott határidő újbóli előterjesztése az eljárás gyorsítása érdekében (a korábbi 6. cikk (1) bekezdése módosításokkal).
Módosítás: 22 5. cikk (1) bekezdés
(1) A 4. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslés alapján a tagállamok a területükön fekvő valamennyi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő része tekintetében meghatározzák azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan megítélésük szerint lehetséges jelentős árvízi kockázat áll fenn, illetve előfordulása okkal valószínűsíthető.	(1) A 4. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslés alapján a tagállamok a területükön fekvő valamennyi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő része tekintetében meghatározzák azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan megítélésük szerint jelentős árvízi kockázat áll fenn, illetve előfordulása valószínűsíthető.
Indokolás
Nyelvi egyszerűsítés a könnyebb érthetőség és a jogi pontosság céljából.
Módosítás: 23 6. cikk (3) bekezdés c) pont
c) adott esetben nagy valószínűségű árvizek.	c) lehetőség szerint nagy valószínűségű árvizek.
Indokolás
A Parlament első olvasatbeli álláspontja (ott nem szerepel semmilyen kivétel; a korábbi 7. cikk (2) bekezdése) és a Tanács jelenlegi álláspontja közötti átmenet. A nagy valószínűségű árvizekkel a polgárok védelme érdekében a lehető legnagyobb mértékben foglalkozni kell. Az illetékes hatóságok számára csak abban az esetben szabad e rendelkezés alól kivételt biztosítani, ha ez lehetetlen és/vagy elfogadható indokokkal van alátámasztva.
Módosítás: 24 6. cikk (4) bekezdés ca) pont (új)
	ca) árterületek és más természetes területek, amelyek vízvisszatartó vagy kiegyenlítő területként szolgálhatnak a jelenre vagy a jövőre nézve.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése (156. módosítás). A fejlesztések nélküli területek, ahol természetesen előfordulhat árvíz (például árterek) értékes vízvisszatartó szerepet töltenek be, de amennyiben nem vesszük ezeket figyelembe az árvízkockázati térképeken és a gazdálkodási tervekben, akkor célpontjai lehetnek a fejlesztésnek. Ebben az esetben elveszne, vagy gyengülne az árvízkockázat csökkentésével kapcsolatos fontos szerepük, és az ott elhelyezett új vagyontárgyak veszélybe kerülnének. Ezért szükséges, hogy ezeket a területeket és az általuk ellátott feladatokat belefoglalják a vonatkozó árvízkockázati térképekbe, illetve az ezen irányelv szerint elkészítendő gazdálkodási tervekbe.
Módosítás: 25 6. cikk (5) bekezdés c) pont
c) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. mellékletében említett létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a lehetségesen érintett, a 2000/60/EK irányelv IV. melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek;	c) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv I. mellékletében említett létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a lehetségesen érintett, a 2000/60/EK irányelv IV. melléklete 1. pontjában meghatározott védett területek;
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése (49. módosítás). A védett területek 2000/60/EK irányelv 6. cikkében előírt nyilvántartásának tartalmaznia kell a tápanyagérzékeny területeket és a gazdaságilag fontos vízi állatfajoknak kijelölt területeket is. A 2000/60/EK irányelv 10. cikkének megfelelően, a tagállamoknak ki kell dolgozniuk egy egyesített megközelítést a pontszerű és szétszórt szennyezőforrásokkal kapcsolatosan.
Módosítás: 26 6. cikk (5) bekezdés d) pont
d) egyéb olyan információk, amelyeket a tagállam hasznosnak ítél, mint például azon területek feltüntetése, ahol magas hordaléktartalmú, illetve törmelék-áradások fordulhatnak elő.	d) lehetséges egyéb pontszerű vagy szétszórt szennyezőforrásokra vonatkozó információk – amennyiben rendelkezésre állnak – és egyéb olyan információk, amelyeket a tagállam hasznosnak ítél, mint például azon területek feltüntetése, ahol magas hordaléktartalmú, illetve törmelék-áradások fordulhatnak elő, valamint olyan árterületek és más természetes területek feltüntetése, amelyek vízvisszatartó vagy kiegyenlítő területként szolgálhatnak a jelenre vagy a jövőre nézve.
Indokolás
Az IPPC-irányelvben nem szereplő pontszerű forrásokat vagy a szétszórt szennyezőforrásokat ki kell zárni, amennyiben a tagállamok rendelkeznek a megfelelő információkkal.
A Parlament első olvasatbeli álláspontjának újbóli előterjesztése (vö. a 12. módosítás indoklásának első részével).
Módosítás: 27 7. cikk (1) bekezdés
(1) A 6. cikkben említett térképek alapján az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre és a 13. cikk (1) b) pontjában meghatározott területekre a tagállamoknak a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén összehangolt, e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő árvízi kockázatkezelési terveket kell készíteniük.	(1) A 6. cikkben említett térképek alapján az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre és a 13. cikk (1) b) pontjában meghatározott területekre a tagállamoknak a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén összehangolt, e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő árvízi kockázatkezelési terveket kell készíteniük és végrehajtaniuk.
Indokolás
A Bizottság eredeti szövegezésének újbóli beépítése annak érdekében, hogy világossá tegyük, hogy kötelező nemcsak a tervek kidolgozása, hanem azok végrehajtása is.
Módosítás: 28 7. cikk (2) bekezdés
(2) A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területek és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területek tekintetében az árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint — amennyiben indokoltnak ítélik — a nem-szerkezeti kezdeményezésekre és/vagy az árvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva megfelelő árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket állapítanak meg.	(2) A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területek és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területek tekintetében az árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint a nem-szerkezeti kezdeményezésekre és/vagy az árvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva megfelelő árvízi kockázatkezelési célkitűzéseket állapítanak meg. Az árterek emberi célokra történő hasznosítását a megállapított árvízkockázatokhoz kell igazítani.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése. Át kell térni a megtervezett árvízvédekezés hagyományosan rövid távú mintájáról, amely gyakran nem tölti be szerepét, a mindent magában foglaló, vízgyűjtők szintjén végzett integrált árvízkockázat-kezelésre, amely nagyobb jelentőséget tulajdonít a nem-szerkezeti, természetes intézkedéseknek. A fenntartható árvízkockázat-kezelés az árvizeket kiváltó okokra és azok pusztító hatásaira helyezi a hangsúlyt, és nem csak a tüneteket vizsgálja.
Módosítás: 29 7. cikk (3) bekezdés első és második albekezdés
(3) Az árvízi kockázatkezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseket foglalnak magukban, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket.	(3) Az árvízkockázat-kezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított védelmi szintek elérésére irányulnak, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket. Az árvízkockázat-kezelési tervek olyan, természetes eljárásokon alapuló intézkedéseket tartalmaznak, mint az árterek kezelése és helyreállítása annak érdekében, hogy lehetőség szerint teret adjanak vissza a folyók számára, továbbá a vízgyűjtő területen történő megfelelő földhasználat, mezőgazdasági és erdészeti gyakorlat előmozdítása érdekében.
Az árvízi kockázatkezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvízvisszatartási képességgel rendelkező területek, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra.	Az árvízi kockázatkezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árterületek természetes árvízvisszatartó/kiegyenlítő szerepe, valamint a jelenlegi és jövőbeli árvízterjedési útvonalak, a 2000/60/EK irányelv 1. és 4. cikkében foglalt célkitűzések, a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv1 és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv2 célkitűzései, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra.
	1 HL L 103, 1979.4.25, 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16, 36. o.) módosított irányelv .
	2 HL L 206, 1992.7.22, 7. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31, 1. o.) módosított irányelv.
Indokolás
A vízügyi keretirányelv 1. cikkének rendelkezései, illetve a vadon élő madarakról és a természetes élőhelyekről szóló irányelvek célkitűzései is lényegesek.
Módosítás: 30 7. cikk (3a) bekezdés (új)
	(3a) Az árvízkockázat-kezelési, különösen az infrastruktúrák létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket megbízható és átlátható gazdasági és környezetvédelmi értékelésnek kell alávetni az állampolgárok és vállalatok számára nyújtott előnyeik hosszú távú életképességének biztosítására a költségmegtérülés elve figyelembevételével, ideértve a környezeti és erőforrásköltségeket is.
Indokolás
Az első olvasatbeli módosítás újbóli előterjesztése (60. módosítás). Az árvízszintek növekedésével a hagyományos infrastrukturális intézkedések nem nyújtanak megfelelő árvízvédelmet, sőt még nagyobb kockázatot jelentenek, ha összeomlanak. Ezért a meglévő infrastruktúra hatékonyságát átfogó módon kell felbecsülni, beleértve a környezeti és erőforrásköltségeket is. Emellett átfogó gazdasági értékelésnek kell alávetni a társadalom számára előnyökkel járó új árvízkezelési intézkedéseket. Ennek az értékelésnek szintén ki kell terjednie a környezeti és erőforrásköltségekre.
Módosítás: 31 7. cikk (4) bekezdés
(4) A valamely tagállamban kialakított árvízi kockázatkezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízi kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban.	(4) A szolidaritás érdekében az árvízkockázat-kezelési terveknek szükség esetén figyelembe kell venniük a allvízi, illetve felvízi területeken érvényes intézkedéseket. A valamely tagállamban kialakított árvízi kockázatkezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízi kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban.
Indokolás
A módosítás célja a szolidaritás elvének erősebb hangsúlyozása, az első olvasatban elfogadott 61. sz. módosítással összhangban. Kapcsolódik az 1. sz. módosításhoz, amelyet ugyanaz a képviselő nyújtott be a (14) preambulumbekezdéshez.
Módosítás: 32 8. cikk (1) bekezdés
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a teljes egészében a területükön fekvő vízgyűjtő kerületekre vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységekre vonatkozóan a vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készüljön.	(1) A tagállamok biztosítják, hogy a teljes egészében a területükön fekvő vízgyűjtő kerületekre vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységekre vonatkozóan a vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készüljön. Ennek során a tagállamok a 4., 5., 6. és 7. cikknek megfelelően használhatják a már meglévő terveket és eszközöket, amennyiben ezek hasonló mértékű védelmet nyújtanak az árvizek ellen.
Indokolás
Ez a módosítás azt a célt szolgálja, hogy elkerüljük a fölösleges többletintézkedéseket azon tagállamokban, amelyek már maguk kidolgozták a terveket, és intézkedéseket hoztak. Ez összhangban áll a közös állásponttal, különösen a (21) preambulumbekezdéssel.
Módosítás: 33 8. cikk (2) bekezdés
(2) A teljes egészében a Közösség területén belül elhelyezkedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében a tagállamok biztosítják a koordinációt azzal a céllal, hogy a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készüljön. Amennyiben ilyen tervek nem készülnek, a tagállamoknak a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a saját területükre eső részére kiterjedő, amennyire csak lehetséges a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt árvízi kockázatkezelési terveket kell kidolgozniuk.	(2) A teljes egészében a Közösség területén belül elhelyezkedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében a tagállamok biztosítják a koordinációt azzal a céllal, hogy a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízi kockázatkezelési terv vagy árvízi kockázatkezelési tervcsomag készüljön. Amennyiben ilyen tervek nem készülnek, a tagállamoknak a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a saját területükre eső részére kiterjedő, amennyire csak lehetséges a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt árvízi kockázatkezelési terveket kell kidolgozniuk. A tagállamok tartózkodnak az olyan intézkedésektől vagy az olyan tevékenységektől, amelyek növelik az árvízkockázatot az alvízi, illetve felvízi területeken, kivéve, ha ezek az árvízkockázat csökkentésére irányuló közös terv részét képezik.
Indokolás
Összhangban a közös állásponttal.
Módosítás: 34 V. fejezet cím
A 2000/60/EK irányelvvel való összehangolás, nyilvános tájékoztatás és konzultáció	A 2000/60/EK irányelvvel való összehangolás, nyilvános részvétel és konzultáció
Indokolás
Az összes érdekelt fél aktív részvétele az árvízkockázat-kezelés egyik lényeges eleme, mivel lehetővé teszi a vízfelhasználók és az árvizek által érintettek álláspontjainak, szükségleteinek és érdekeinek összehangolását és figyelembevételét. A tájékozottság ténye nem elegendő.
Módosítás: 35 9. cikk (1) pont
(1) Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízi veszély- és árvízi kockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezek, amennyiben indokoltnak ítélt, a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban összehangolhatók és azokba beépíthetők.	(1) Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízi veszély- és árvízi kockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezeket a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban össze kell hangolni és azokba beépíthetők.
Indokolás
A Tanács és a Parlament (a korábbi 13. cikk (1) bekezdése) álláspontja közötti átmenet: törekedni kell a vízügyi keretirányelvvel való összehangolásra. Az irányelvbe való beépítés azonban továbbra is fakultatív marad.
Módosítás: 36 9. cikk (2) pont
(2) Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait — amennyiben indokoltnak ítélik — a 2000/60/EK irányelv 14. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.	(2) Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 14. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és e felülvizsgálatokba beépíteni.
Indokolás
A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési terv kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás elemeit képezi. A két folyamatnak ezért ki kell használnia a kölcsönös együttműködésből származó potenciális előnyöket. Az árvízkockázat-kezelési intézkedések kidolgozásának leginkább költséghatékony és legfenntarthatóbb módja a két tervezési és jelentési eljárás integrálása, az igazgatási és közforrások pazarlásának elkerülése érdekében.
Módosítás: 37 9. cikk (3) pont
(3) Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét — amennyiben indokolt — össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével.	(3) Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével.
Indokolás
A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési terv kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás elemeit képezi. A két folyamatnak ezért ki kell használnia a kölcsönös együttműködésből származó potenciális előnyöket. Az árvízkockázat-kezelési intézkedések kidolgozásának leginkább költséghatékony és legfenntarthatóbb módja a két tervezési és jelentési eljárás integrálása, az igazgatási és közforrások pazarlásának elkerülése érdekében, beleértve a nyilvánosság részvételének követelményét is.
Módosítás: 38 11. cikk
(1) A Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az adatok — többek között a statisztikai és kartográfiai adatok — feldolgozása és a Bizottsághoz való továbbítása céljából technikai formátumokat fogad el. A technikai formátumokat legalább két évvel a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontok előtt kell elfogadni, figyelembe véve a már létező előírásokat és a vonatkozó közösségi aktusok alapján kialakított formátumokat.	(1) A Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban az adatok — többek között a statisztikai és kartográfiai adatok — feldolgozása céljából technikai formátumokat fogad el és meghatározza a Bizottsághoz való továbbítás formátumát, ha az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul. A technikai formátumokat legalább két évvel a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontok előtt kell elfogadni, figyelembe véve a már létező előírásokat és a vonatkozó közösségi aktusok alapján kialakított formátumokat.
(2) A Bizottság –– a felülvizsgálati és aktualizálási időszakok figyelembevételével, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban –– a mellékletet a tudományos és technikai fejlődésnek megfelelően kiigazíthatja.	(2) A Bizottság –– a felülvizsgálati és aktualizálási időszakok figyelembevételével, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban –– a mellékletet a tudományos és technikai fejlődésnek megfelelően kiigazíthatja.
Indokolás
Ezek a módosítások az új komitológiai eljárásnak megfelelő szükséges kiigazítások.
Módosítás: 39 12. cikk (2) bekezdés
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.	(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.
Indokolás
Ez a módosítás az új komitológiai eljárásnak megfelelő szükséges kiigazítás.
Módosítás: 40 13. cikk
(1) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem végeznek a 4. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslést azon vízgyűjtők, részvízgyűjtők vagy tengerparti területek esetében, amelyeknél:	(1) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem végeznek a 4. cikkben említett előzetes árvízi kockázatbecslést azon vízgyűjtők, részvízgyűjtők vagy tengerparti területek esetében, amelyeknél:
a) 2010. december 22-ét megelőzően már végeztek árvízi kockázatbecslést annak megállapítására, hogy potenciálisan jelentős árvízi kockázat áll fenn, vagy előfordulása okkal valószínűsíthető, és ezáltal a terület az 5. cikk (1) bekezdésében említettek közé sorolható, vagy	a) …* megelőzően már végeztek árvízi kockázatbecslést annak megállapítására, hogy jelentős árvízi kockázat áll fenn, vagy előfordulása valószínűsíthető, és ezáltal a terület az 5. cikk (1) bekezdésében említettek közé sorolható, vagy
b) 2010. december 22-ét megelőzően az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek elkészítéséről, valamint árvízi kockázatkezelési tervek létrehozásáról határoztak.	b) …* megelőzően határoztak az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek elkészítéséről, valamint árvízi kockázatkezelési tervek létrehozásáról.
(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy 2010. december 22-ét megelőzően véglegesített árvízi veszély- és árvízi kockázati térképeket felhasználják, amennyiben ezen térképek információtartalma megegyezik a 6. cikk követelményeivel.	(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy …* megelőzően véglegesített árvízi veszély- és árvízi kockázati térképeket felhasználják, amennyiben ezen térképek információtartalma megfelel ezen irányelv követelményeinek.
(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy 2010. december 22-ét megelőzően véglegesített árvízi kockázatkezelési terveket felhasználják, feltéve, hogy ezen tervek tartalma megegyezik a tervekre vonatkozóan a 7. cikkben meghatározott követelményekkel.	(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy …* megelőzően véglegesített árvízi kockázatkezelési terveket felhasználják, feltéve, hogy ezen tervek tartalma megegyezik a tervekre vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott követelményekkel.
	_____ * Ezen irányelv hatálybalépésének időpontja.
Indokolás
A Parlament első olvasatbeli álláspontjának (a korábbi 17. cikk) beillesztése. A tagállamokban korábban elvégzett tevékenységeket csak akkor ismerik el, ha azok az irányelv hatálybalépésének időpontjáig lezárulnak. Az átmeneti időszak 2010-ig való meghosszabbításának nincs értelme, hiszen ez nem felel meg a már elvégzett munka védelme elvének, valamint az a veszély állna fenn, hogy megkerülik az irányelv célkitűzéseit.
Az irányelv módosított szerkezete megkívánja, hogy azok a célok is bevonásra kerüljenek, amelyeket a melléklet módosítása révén tűzhetnek ki („ezen irányelv”).
Továbbá az első olvasatban szereplő kifejezés beillesztése („megfelel”; a korábbi 17. cikk (2) bekezdése).
Módosítás: 41 16. cikk
A Bizottság 2018. december 22-ig, majd azt követően hatévenként ezen irányelv alkalmazásáról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	A Bizottság 2018. december 22-ig, majd azt követően hatévenként ezen irányelv alkalmazásáról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés készítése során figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.
Indokolás
A Parlament első olvasatbeli álláspontja (a korábbi 19. cikk): Az éghajlatváltozás negatív hatásait különösen ennél az irányelvnél nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezen a helyen kifejezetten meg kell említeni.
Módosítás: 42 Melléklet A. pont I. szakasz 4a. pont (új)
	4a. a 2000/60/EK irányelvben szereplő, „a romlás megakadályozására” és/vagy a „jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapotra” irányuló célkitűzéseknek megfelelően a károk megelőzését előmozdító intézkedések előtérbe helyezése, mint például:
	- a vizes területek és az árterek védelme,
	- a leromlott vizes területek és az árterek helyreállítása (beleértve a folyókanyarokat is), különös tekintettel azokra, amelyek a folyókat az ártereikkel kötik össze,
	- az elavult árvízvédelmi infrastruktúrák eltávolítása a folyókról,
	- a további ártéri építkezések (infrastruktúra, lakóhelyek stb.) megakadályozása,
	- a meglévő épületek állapotának javítására irányuló intézkedések előmozdítása (például cölöpalapok alkalmazásával),
	- a vízgyűjtő területeken a fenntartható földhasználati gyakorlatok, például az újraerdősítés támogatása a természetes vízvisszatartás és a talajvíz-feltöltés javítása érdekében,
	- az ártereken folytatott állandó tevékenységek, például építkezések vagy iparfejlesztési tevékenységek előzetes engedélyezéshez vagy bejegyzéshez kötése.
Indokolás
Az első olvasat során előterjesztett módosítás (37. sz. módosítás) újbóli előterjesztése. Lásd az indokolást a 7. cikk (2) bekezdésénél (Lienemann).

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2]  Elfogadott szövegek, 2006. június 13., P6_TA(2006)0253.

INDOKOLÁS

1. Bevezetés:

A Bizottság 2006. január 18-án terjesztette elő az árvízi kockázatok felméréséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatát.

Az Európai Parlament 2006. június 13-án fogadta el első olvasatbeli állásfoglalását.

A Régiók Bizottsága úgy határozott, hogy nem ad ki állásfoglalást.

A Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. május 17-én adta ki állásfoglalását.

A Tanács 2006. november 23-án fogadta el közös álláspontját.

2. Általános észrevételek:

Az irányelv célja jogszabályi keret teremtése az árvízi kockázatok felméréséhez és kezeléséhez az emberi egészség, a környezet, a kulturális örökség és a gazdasági tevékenységek védelmének biztosítása érdekében.

A célok eléréséhez háromlépcsős megközelítést választottak: először az árvízi kockázatok előzetes becslésére kerül sor a veszélyeztetett területek megállapítása céljából, ezt követően árvízi kockázati térképek készülnek, végül árvízi kockázatkezelési tervek kerülnek kidolgozásra a vízgyűjtő területeken.

A tagállamok különböző földrajzi és víztani helyzetére, valamint egyenlőtlen települési struktúráira való tekintettel az irányelv jelentős mértékű rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a szükséges védelmi szintek és az ezzel kapcsolatos végrehajtási intézkedések megállapítása során.

3. A közös álláspont által bevezetett módosítások:

A közös álláspont az Európai Parlament több első olvasatbeli módosító javaslatát is tartalmazza. Ennek során egészében vagy részben átvették a Parlament álláspontját. Mindamellett a közös álláspont lényegesen megváltoztatta az irányelv szerkezetét. Bár a tanácsi szöveg felépítése részben egyértelmű, a Parlament által javasolt egyes fontos módosításokat nem vagy csak enyhébb formában vettek át.

A Tanács közös álláspontját az előadó véleménye szerint feltétlenül meg kell változtatni annyiban, hogy egyes nyelvi zavarok és jogilag pontatlan megfogalmazások mellett újra előterjesztünk több, a Parlament által az első olvasatban elfogadott módosítást.

Ahhoz, hogy el tudja fogadni a közös álláspontot, az előadó elengedhetetlennek tart további javításokat, amelyek az alábbi módosításokban találhatóak:

1) Éghajlatváltozás:

Az éghajlatváltozás és az abból eredő nyilvános vita alapján az előadó nem tartja elfogadhatónak, hogy az éghajlatváltozásnak az árvízi kockázatra gyakorolt hatását ne értékeljék és vegyék figyelembe megfelelően már az előzetes árvízi kockázatbecslésnél. Az előadó természetesen tisztában van azzal, hogy az előzetes kockázatbecslés nem jelentheti átfogó új adatok gyűjtését, hanem meglévő adatokra kell támaszkodnia. Nehezen lehetne azonban elfogadtatni az európai polgárokkal azt, hogy az éghajlatváltozást ezen alapvető becslés során figyelmen kívül hagyják.

2) Határidők:

A gördülékeny eljárás biztosítása érdekében az előzetes tevékenységekre vonatkozó eredeti határidők újból előterjesztésre kerülnek.

Az előadónak a Tanáccsal ellentétben meggyőződése, hogy a tagállamok által végzett előzetes tevékenységek tekintetében a már elvégzett munka védelme érdekében módosításokra van szükség. Ezért kerülnek újra előterjesztésre az első olvasatban elfogadott módosítások is. A már elvégzett munka védelmét biztosító rendelkezések 2010-ig, az irányelv hatálybalépésének időpontján túlra való meghosszabbítását az előadó nem tartja átgondoltnak, hiszen ez nem felel meg a már elvégzett munka védelme elvének, valamint az a veszély áll fenn, hogy megkerülik az irányelv célkitűzéseit.

3) Komitológia:

A 2006. július 17-i 2006/512/EK tanácsi határozatban a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokkal (komitológia) kapcsolatban végrehajtott módosítások szükségessé teszik az előadó által következetesen alkalmazott kiigazításokat.

4) A vízügyi keretirányelvvel való összehangolás:

A javasolt irányelv és a 2000/60/EK irányelv egyeztetése és összehangolása tekintetében a Tanács közös álláspontjának rendelkezései korlátozásra kerülnek azzal, hogy nem kötelező, hanem szabadon választható a szoros összehangolás. Az előadó véleménye szerint a veszély- és kockázati térképek elkészítésekor a vízügyi keretirányelvvel való összehangolásra fognak törekedni. A térképek abba való beépítése azonban továbbra is fakultatív marad.

5) Visszatartó területek és árvízvédelmi potenciál

A tagok azt az álláspontot képviselik, hogy amennyiben az olyan területeket, amelyek esetlegesen értékes vízvisszatartó szerepet töltenek be, az előzetes becsléskor, az árvízi kockázati térképek és kezelési tervek készítésekor figyelmen kívül hagyják, előfordulhat, hogy azok nem járulhatnak hozzá kielégítő mértékben az árvízkockázat csökkentéséhez.

6) A politikák összehangolása:

Az árvízkockázat-kezelés hatékonyabbá tétele érdekében ezt a területet össze kell hangolni az egyéb idevágó politikákkal.

7) A szolidaritás elve:

A tagok szükségesnek tartják ezen elv kifejezett szerepeltetését az alvízi vagy felvízi országok/régiók vonatkozásában.

8) A folyamatosság joga:

Az előadó és egyes tagok erősíteni kívánják azt az elgondolást, hogy a tagállamok felhasználhassák a már folyamatban lévő munkájuk eredményeit.

9) Az árvízvédelem hatékonysága:

Egyes tagok újra előterjesztik a gazdasági és környezeti hatékonyság értékelését.

ELJÁRÁS

Cím	Az árvizek felmérése és kezelése
Hivatkozások	12131/6/2006 - C6-0038/2007 - 2006/0005(COD)
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám	13.6.2006                     T6-0253/2006
A Bizottság javaslata	COM(2006)0015 - C6-0020/2006
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja	18.1.2007
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 18.1.2007
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	AGRI 21.3.2006
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Richard Seeber 29.11.2005
Vizsgálat a bizottságban	30.1.2007
Az elfogadás dátuma	27.2.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	49 5 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Liam Aylward, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Anne Ferreira, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jens Holm, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Jules Maaten, Linda McAvan, Alexandru-Ioan Morţun, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Antonyia Parvanova, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Daciana Octavia Sârbu, Karin Scheele, Carl Schlyter, Richard Seeber, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kathalijne Maria Buitenweg, Christofer Fjellner, Milan Gaľa, Hélène Goudin, Jutta Haug, Karin Jöns, Henrik Lax, Andres Tarand
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Catherine Stihler, Elisa Ferreira