JELENTÉS a Giuseppe Gargani kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről
21.3.2007 - (2006/2300(IMM))
Jogi Bizottság
Előadó: Diana Wallis
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
a Giuseppe Gargani kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről
Az Európai Parlament,
– tekintettel Giuseppe Gargani 2006. november 30-i, a 2006. december 11-i plenáris ülésen bejelentett, saját mentelmi jogának egy olasz bíróság előtt folyamatban lévő polgári perrel kapcsolatban való fenntartására irányuló kérelmére,
– miután eljárási szabályzata 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően, meghallgatta Giuseppe Garganit,
– tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. és 10. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának 1964. május 12-i és 1986. július 10-i ítéletére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdésére és 7. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6‑0071/2007),
1. úgy határoz, hogy fenntartja Giuseppe Gargani kiváltságait és mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Olasz Köztársaság megfelelő hatóságainak.
- [1] 101/63 sz. Wagner kontra Fohrmann és Krier ügy (EBHT 1964., 383. o.), illetve 149/85. sz. Wybot kontra Faure és társai ügy (EBHT 1986., 2391.o.).
INDOKOLÁS
A 2006. december 11-i ülésen a Parlament elnöke bejelentette, hogy egy 2006. november 30-án kelt levélben megkapta Giuseppe Gargani európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának fenntartására vonatkozó kérelmét, amelyet a Jogi Bizottságnak továbbított.
A kérelem Di Giovanni asszonynak, a nápolyi Tribunale di Sorveglianza elnökének Gargani úr, valamint az Il Roma című hetilap kiadói és vezetői elleni polgári perével kapcsolatos, amelynek keretében a fenti személyek együttes és egyetemleges felelőssége alapján Di Giovanni asszony 500 000 eurós kártérítést követel tőlük Gargani úr cikke miatt, amely állítása szerint ártott jó hírének.
Gargani úr cikkének címe így hangzik: „Illogikus igazságszolgáltatás (...) A szólásszabadság bűncselekményként való kezelése. Egy újabb módja annak, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét az igazságszolgáltatás megcsúfolásává változtassák? Óhatatlanul felmerül a kérdés, miután egy újabb bírósági eset okoz kételyt és döbbenetet.”
A cikk Lino Januzzi, olasz szenátor és újságíró ügyét tárgyalja, akit több mint két év börtönbüntetésre ítéltek, „mivel a nápolyi Tribunale di Sorveglianza egy szokatlan jogértelmezés alapján elutasította azokat a beadványokat, amelyek kérelmezik a Januzzi ügyében, az elmúlt években újságírói tevékenysége során megfogalmazottakat rágalmazásnak tekintő ítélet felfüggesztését”.
A cikk ezután a Januzzi ügy fényében bírálta az olaszországi igazságszolgáltatás helyzetét, amelynek következtében Januzzinak „azonnal börtönbe kell vonulnia három cikke miatt, amelyeket tíz évvel ezelőtt írt élve az alkotmányban a rá és minden más olasz állampolgárra érvényes alapvető egyéni szabadságjogok között felsorolt szabad véleménynyilvánítási jogával”.
A cikk azt is állította, hogy felmerül a fumus persecutionis gyanúja, mivel a nápolyi bíróság nem alkalmazta a börtönbüntetés mellett lehetséges más büntetések egyikét sem.
A cikk további részében Gargani úr kitért a börtönbüntetés helyett szóba jövő más büntetésekre és arra a kérdésre, hogy nincsenek a parlamenti mentességre vonatkozó szabályok, amelyek segíthetnének a hatalmi ágak közötti egyensúly kialakításában és annak elkerülésében, hogy a bírói hatalom nyomást gyakorolhasson a parlamentre. Felvetette a bírói hatalom politizálódásának kérdését is és azoknak a bírósági tisztviselőknek a szerepét, akik nyomozást folytathatnak, majd ítéletet hozhatnak, valamint a bírói kar számára nyújtott megfelelő szakmai képzés szerepét az olaszországi bírói rendszer reformjában. Gargani úr a cikk végén kijelentette, hogy az olaszországi bírósági rendszer reformja következtében nem lehet majd felmentésért folyamodni a köztársasági elnökhöz, így „a felmentés nem lesz elérhető azon állampolgárok számára, akik szerencsétlenségükre előítéletektől terhelt, felelőtlen és az egyensúly iránt érzéketlen bíró elé kerülnek”. Meg kell jegyezni, hogy a felperes nevét nem említik a cikkben, csak azt a bíróságot, amelyiknek ő az elnöke.
A felperes szerint az állítólagos becsületsértő megjegyzések annál is inkább „különösek”, mivel Gargani úr önéletrajza jogi tanulmányokat említ, valamint azt, hogy tagja az ügyvédi kamarának, továbbá a Keresztény Demokrata Párt campaniai igazságügyi egységének vezetője és az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnöke.
Meg kell jegyezni, hogy a felperes korábban a Tribunale di Roma bíróságon ebben az ügyben már indított egy bűnvádi eljárást. Ez az ügy azzal zárult, hogy Gargani úr a fenti kijelentéseket „parlamenti kötelezettségeinek gyakorlása során tette, ahogy arról az alkotmány 68. cikke rendelkezik”. Ennek ellenére egyértelmű, hogy a felperes kitart állítása mellett, amely szerint Gargani úr becsületsértést követett el, mivel az idézésben az áll, hogy az olyan személyek, mint a vádlott „szintén felelősségre vonhatók abban az esetben, ha egy publikáció a bűn elkövetésének eszköze és így kárt okoz még akkor is, ha (szemben a jelenlegi esettel) – mivel az eljárás elindításához szükséges követelmények nem teljesültek –, büntetőbíróság nem állapította meg a törvénysértés elkövetését, aminek következtében a polgári bíróság bírája incidenter tantum és kizárólag a kártérítés megadása érdekében elismerheti, hogy bűncselekményt követtek el”.
II. AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK MENTELMI JOGÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK
1. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke így szól:
9. cikk
A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az európai parlamenti képviselők ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.
10. cikk
Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az európai parlamenti képviselők:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;
b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.
A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.
Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.
2. Az Európai Parlamentben az eljárást a Parlament eljárási szabályzatának 6. és 7. cikke szabályozza. A vonatkozó rendelkezések így szólnak:
6. cikk: A parlamenti mentelmi jog
1. Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament elsődlegesen arra törekszik, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során.
(..)
3. A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, képviselő, illetve volt képviselő által az Elnöknek benyújtott összes kérelmet a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják
(...)"
7. cikk: Mentességgel kapcsolatos eljárások
1. Az illetékes bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a mentelmi jog és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, a benyújtás sorrendjében vizsgálja meg.
2. A bizottság határozati javaslatot tesz, amelyben kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.
3. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást nyújtson. Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat.
(...)
6. A mentelmi jog és kiváltságok védelmére vonatkozó esetekben a bizottság megállapítja, hogy a körülmények mennyiben jelentik a képviselő mozgásszabadságának igazgatási vagy egyéb korlátozását a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás esetén, illetve képviselői megbízatásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás esetén, illetve mennyiben felelnek meg a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott - nemzeti jog hatálya alá nem tartozó - szempontoknak, majd javaslatot tesz, amelyben felkéri az érintett hatóságot a szükséges következtetések levonására.
7. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.
(...)"
A JAVASOLT HATÁROZAT INDOKOLÁSA
A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 9. cikke kimondja, hogy az Európai Parlament képviselői „feladataik ellátása során kifejtett véleményük” miatt nem vonhatók bírósági eljárás alá.
Az említett bírósághoz (Tribunale di Roma) benyújtott idézésben a felperes 500 000 eurós büntető kártérítést követel közösen és egyetemlegesen számos alperestől, köztük Gargani úrtól a felperes állítólagos rágalmazásáért, amellyel ártottak jó hírének.
A kérdéses cikk elemzéséből az derül ki, hogy Gargani úr csupán kommentárt fűzött egy közérdekű témához és Januzzi úr esetét használta fel kiindulópontként ahhoz, hogy bírálja az olasz bírósági rendszert, védje a parlamenti mentességet és megvizsgálja a bírósági rendszer reformjára vonatkozó javaslatokat.
Tekintettel a Gargani úr által betöltött pozíciókra, nemcsak politikusi pozíciójára, hanem arra is, hogy a Parlament Jogi Bizottságának elnöke, amely bizottság (az eljárási szabályzat VI. melléklete, XVI. szakaszának 9. pontjában foglaltaknak megfelelően) illetékes a képviselők kiváltságai és mentességei kérdésében, jogában áll kifejezni véleményét a parlamenti mentességgel kapcsolatos olaszországi helyzetre vonatkozóan. Sőt, mivel a Parlament Jogi Bizottságának a jegyzőkönyv 10. cikkében foglaltaknak megfelelően kötelessége a nemzeti jog alkalmazása a parlamenti mentesség esetében, úgy is lehet érvelni, hogy nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy nyilvános vitát kezdeményezzen ezekről a kérdésekről.
Amikor cikkét publikálta, Gargani úr parlamenti képviselőként és a Jogi Bizottság elnökeként egyszerűen a munkáját végezte. A demokratikus társadalmakban elfogadhatatlan, valamint nyilvánvalóan sérti a jegyzőkönyv 9. cikkét – amely a képviselők a Parlament intézménye érdekében végzett feladataik ellátása során kifejtett véleményük szabadságának védelméről szól – az, hogy a jogosan közérdeklődésre számot tartó ügyekben a Parlament képviselőinek véleménynyilvánítását bírósági eljárással próbálják megakadályozni.
Továbbá az, hogy a kérdéses polgári eljárást akkor indították, amikor a bűnvádi eljárás, amelyet a felperes kérelmére ugyanezen tények alapján indítottak, sikertelennek bizonyult, arra utal, hogy fennáll a fumus persecutionis.
IV. ÖSSZEGZÉS
A fenti észrevételek alapján a Jogi Bizottság, megvizsgálva a mentelmi jog fenntartása mellett, illetve az ez ellen szóló indokokat, Giuseppe Gargani úr mentelmi jogának fenntartását javasolja.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Giuseppe Gargani kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelem |
||||||
|
Eljárási szám |
|||||||
|
A mentelmi jog fenntartására irányuló kérelem |
|
||||||
|
Illetékes bizottság |
JURI |
||||||
|
Előadó(k) |
Diana Wallis |
||||||
|
Korábbi előadó(k) |
|
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
30.1.2007 |
20.3.2007 |
|
|
|
||
|
Az elfogadás dátuma |
20.3.2007 |
||||||
|
A zárószavazás eredménye
|
+ - 0 |
12 |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Cristian Dumitrescu, Klaus-Heiner Lehne, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Diana Wallis, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Sharon Bowles, Mogens N.J. Camre, Kurt Lechner |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
|
||||||
|
Megjegyzések |
|
||||||