Eljárás : 2005/0214(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0080/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0080/2007

Viták :

PV 20/06/2007 - 2
CRE 20/06/2007 - 2

Szavazatok :

PV 20/06/2007 - 5.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0269

JELENTÉS     ***I
PDF 294kWORD 442k
27.3.2007
PE 374.180v02-00 A6-0080/2007

a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0507 – C6-0331/2005 – 2005/0214 (COD))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Ria Oomen-Ruijten

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0507 – C6-0331/2005 – 2005/0214 (COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0507)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 42. és 94. cikkére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0331/2005),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint Gazdasági és Monetáris Bizottság, illetve a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0080/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy forduljon ismét a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani kívánja a javaslatot, vagy ha annak helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(5) preambulumbekezdés

(5) Szintén alkalmazni kell a Szerződés 94. cikkét, mivel a kiegészítő nyugdíjrendszereket szabályozó nemzeti jogszabályok közötti egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel akadályozhatják mind a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát, mind a közös piac működését. Ezért a Közösség területén, illetve egy tagállam területén mozgó munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultsága hordozhatóságának javítása érdekében a nyugdíjjogosultságok megszerzésére vonatkozó meghatározott feltételeket össze kell hangolni, és a nyugvó nyugdíjjogosultság megőrzésére, illetve a megszerzett jogosultságok átutalására vonatkozó szabályokat közelíteni kell egymáshoz;

 

(5) Szintén alkalmazni kell a Szerződés 94. cikkét, mivel a kiegészítő nyugdíjrendszereket szabályozó nemzeti jogszabályok közötti egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel akadályozhatják mind a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását, mind a belső piac működését. Ezért a Közösség területén, valamint egy tagállam területén mozgó munkavállalók jogainak javítása érdekében bizonyos minimumkövetelményeket kell biztosítani a kilépő munkavállalók által a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiegészítő nyugdíjrendszerekben szerzett nyugdíjjogosultságok megszerzésére és megőrzésére vonatkozóan;

Módosítás: 2

(5a) preambulumbekezdés (új)

 

A kiegészítő nyugdíjrendszerek sajátos jellegét és jellemzőit, valamint a kiegészítő nyugdíjrendszerek közötti – a tagállamokon belüli és azok közötti – különbségeket szintén figyelembe kell venni. Az új rendszerek létrehozását, a meglévő rendszerek életképességét, valamint a nyugdíjrendszerek jelenlegi tagjainak elvárásait és jogait megfelelően védeni kell. Ezenkívül az irányelvnek különösen tiszteletben kell tartania a szociális partnerek által a kiegészítő nyugdíjrendszerek megtervezésében és alkalmazásában játszott szerepet.

Módosítás: 3

(5b) preambulumbekezdés (új)

 

(5b) Az irányelv nem kötelezi a kiegészítő nyugdíjrendszerekkel nem rendelkező tagállamokat arra, hogy az ilyen nyugdíjrendszerek létrehozását előíró jogszabályokat vezessenek be.

Módosítás: 4

(5c) preambulumbekezdés (új)

 

(5c) Az irányelv kizárólag a nyugdíjkorhatár elérésén vagy egyéb követelmények teljesítésén alapuló öregségi kiegészítő nyugdíjra vonatkozik, ahogyan azt a rendszer vagy a nemzeti jogszabályok meghatározzák. Az irányelv nem vonatkozik a munkáltató részvétele nélküli egyéni nyugdíjszabályzásra vagy a rokkantsági és hozzátartozói ellátásokra.

Módosítás: 5

(5d) preambulumbekezdés (új)

 

(5d) Az irányelv a nemzeti jogszabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően létrehozott és kiegészítő nyugdíjat folyósító valamennyi munkavállalói kiegészítő nyugdíjrendszerre vonatkozik, mint például a csoportos biztosítási szerződésre, az egy vagy több rendszer vagy ágazat által létrehozott felosztó-kirovó nyugdíjrendszerre, a tőkefedezeti rendszerre vagy a vállalkozások nyugdíjtartalékán alapuló nyugdíjígérvény-rendszerre, vagy bármely egyéb kollektív vagy más hasonló rendszerre.

Megegyezéses módosítás: 6

(5e) preambulumbekezdés (új)

 

(5e) Amennyiben egy rendszer lezárására vonatkozóan már ennek az irányelvnek a hatálybalépése előtt határozat született, és az ennélfogva már nem fogad új tagokat, az új követelmények bevezetése indokolatlan terhet jelenthet a rendszer számára. Az irányelv következésképpen nem alkalmazandó ezekre a rendszerekre.

Megegyezéses módosítás: 7

(5f) preambulumbekezdés (új)

 

(5f) Az irányelv nem irányul a reorganizációs intézkedésekre és felszámolási eljárásokra vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolására, és nem érinti azokat, függetlenül attól, hogy ezen eljárások alapja fizetésképtelenség-e, valamint hogy azok önkéntesek vagy kötelezők-e. Az irányelv nem érinti továbbá az olyan reorganizációs intézkedésekre vonatkozó nemzeti jogszabályokat, mint amelyeket a 2001/17/EK irányelv foglal magában. Azonban a 2003/41/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések nem minősülnek ilyen reorganizációs intézkedésnek.

Megegyezéses módosítás: 8

(5g) preambulumbekezdés (új)

 

(5g) Az irányelv nem vonatkozik a fizetésképtelenség esetére garanciát nyújtó rendszerekre vagy a kártalanítási rendszerekre, amelyek nem a munkaviszonyhoz kapcsolódó kiegészítő nyugdíjrendszerek, és amelyek célja a munkavállaló nyugdíjjogosultságának védelme a munkáltató vagy a rendszer fizetésképtelensége esetén. Ez az irányelv hasonlóképpen nem foglalkozik nemzeti tartalékalapokkal.

Módosítás: 9

(5a) preambulumbekezdés (új)

(5a) Mivel az Európai Unió valamennyi tagállamában egyre nagyobb jelentőséggel bír az időskori életszínvonal biztosítására szolgáló kiegészítő nyugellátás, javítani kell a jogosultságok megszerzésének, illetve a már megszerzett jogosultságok fenntartásának és átruházásának feltételeit.

Indokolás

A módosítás rámutat arra, hogy a Bizottság javaslata számottevő szociális jelentőséggel is bír. Nem csak a munkaerőpiacok rugalmasságának javítását kell előtérbe helyezni, hanem az időskori életszínvonal biztosításának célját is.

Módosítás: 10

(6) preambulumbekezdés

(6) Annak biztosítása érdekében, hogy a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésének feltételei ne sértsék a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát az Európai Unió területén, korlátozni kell az említett jogosultságok megszerzésének feltételeit annak érdekében, hogy a munkavállaló szabad mozgáshoz vagy egy tagállam határain belüli mozgáshoz való jogának gyakorlása esetén megfelelő nyugdíjban részesüljön pályafutásának végén;

törölve

Megegyezéses módosítás: 11

(6a) preambulumbekezdés (új)

 

(6a) Amennyiben a rendszer vagy a munkáltató viseli a befektetési kockázatot (különösen a meghatározott ellátási rendszerek esetében), a rendszernek minden esetben vissza kell térítenie a kilépő munkavállaló által befizetett járulékösszegeket, tekintet nélkül az azokból származó befektetések értékére. Amennyiben a kilépő munkavállaló viseli a befektetési kockázatot (különösen a meghatározott járulékfizetési rendszerek esetében), a rendszernek vissza kell térítenie a kilépő munkavállaló által befizetett járulékösszegekből származó befektetések értékét. Az érték több vagy kevesebb is lehet, mint a kilépő munkavállaló által befizetett járulékösszegek. Ha az érték negatív, semmit nem kell visszatéríteni.

Megegyezéses módosítás: 12

(6b) preambulumbekezdés (új)

 

(6b) A kilépő munkavállalónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szerzett nyugdíjjogosultságát nyugvó nyugdíjjogosultságként abban a kiegészítő nyugdíjrendszerben hagyja, amelyben a jogosultságot szerezte.

Megegyezéses módosítás: 13

(7) preambulumbekezdés

(7) Emellett biztosítani kell a nyugvó nyugdíjjogosultságok méltányos korrekcióját annak elkerülése érdekében, hogy a kilépő munkavállalót hátrány érje. E célkitűzés a nyugvó nyugdíjjogosultságok olyan referencia-intézkedésekkel összhangban történő kiigazításával lenne elérhető, mint az infláció, a bérszínvonal, a kifizetés alatt álló nyugellátás, illetve a kiegészítő nyugdíjrendszeren belül az eszközök megtérülési rátája.

(7) A nemzeti jogszabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően gondoskodni kell az ilyen nyugvó nyugdíjjogosultságok értéke igazságos kezelésének biztosításáról. A munkavállaló nyugdíjrendszerből történő kilépése időpontjában a jogosultságok értéke általánosan elismert biztosításmatematikai elvek szerint kerül megállapításra. Az érték kiszámításánál figyelembe kell venni a rendszer sajátosságait, a kilépő munkavállaló érdekeit és a rendszerben maradó ellátottakat.

Módosítás: 14

(8) preambulumbekezdés

(8) A nagyszámú alacsony értékű nyugvó nyugdíjjogosultság kezeléséből fakadó magas igazgatási költségek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a megszerzett jogosultságok ne maradjanak benn a nyugdíjrendszerekben, hanem e helyett élni lehessen a megszerzett jogosultságoknak megfelelő összeg átutalásának, illetve kifizetésének lehetőségével akkor, ha az említett összegek nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket;

(8) Ha egy kilépő munkavállaló szerzett nyugdíjjogosultságának értéke nem haladja meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket, valamint a nagyszámú alacsony értékű nyugvó nyugdíjjogosultság kezeléséből fakadó magas igazgatási költségek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni a nyugdíjrendszerek számára, hogy ezeket a szerzett jogosultságokat ne kelljen megőrizni, hanem e helyett élni lehessen a szerzett jogosultságoknak megfelelő tőkekifizetés lehetőségével. A tőkekifizetés értékét mindig elismert biztosításmatematikai elvek szerint kell megállapítani, és annak meg kell felelnie a szerzett nyugdíjjogosultság kifizetés időpontjában vett jelenértékének.

Módosítás: 15

(9) preambulumbekezdés

(9) A munkahelyet változtató munkavállalók számára biztosítani kell, hogy eldönthessék: megszerzett nyugdíjjogosultságukat továbbra is az eredeti kiegészítő nyugdíjrendszerben kívánják tartani, vagy a szóban forgó összeget egy másik – adott esetben egy másik tagállamban működő – kiegészítő nyugdíjrendszerbe kívánják átutalni;

törölve

Módosítás: 16

(9a) preambulumbekezdés (új)

 

(9a) Az irányelvnek nem célja a szerzett nyugdíjjogosultságok kilépő munkavállalók részére ajánlott átvitelének korlátozása. A munkavállalók szabad mozgásának javítása céljából a tagállamoknak — amennyiben lehetséges — erőfeszítéseket kell tenniük a szerzett nyugdíjjogosultságok átvitelének fokozatos előmozdítására, különösen új kiegészítő nyugdíjrendszerek létrehozása esetén.

Módosítás17

(10) preambulumbekezdés

(10) A kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatósága miatt a tagállamoknak elvi lehetőségük van arra, hogy a nem tőkefedezeti rendszereket mentesítsék abbéli kötelezettségük alól, hogy a munkavállalók részére a megszerzett jogosultságok átutalásának lehetőségét biztosítani kötelesek. Ugyanakkor a tőkefedezeti, illetve nem tőkefedezeti rendszerekhez tartozó munkavállalók egyenlő bánásmódhoz való jogának biztosítása érdekében a tagállamoknak fokozatosan törekedniük kell a nem tőkefedezeti rendszerekből származó jogosultságok átutalhatóságának javítására.

törölve

Módosítás: 18

1. cikk

Ezen irányelv célja, hogy megkönnyítse a munkavállalók szabad mozgáshoz, illetve egyazon tagállam területéna foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlását azáltal, hogy felszámolja a tagállamokban a kiegészítő nyugdíjrendszerekre vonatkozó egyes szabályok által támasztott akadályokat.

Ezen irányelv célja, hogy megkönnyítse a személyek szabad mozgáshoz, illetve és a foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlását, továbbá a kiegészítő nyugellátás időben történő és átfogó kiépítését, illetve a foglalkozási mobilitást azáltal, hogy felszámolja a kiegészítő nyugdíjrendszerekre vonatkozó bizonyos előírások által létrehozott akadályokat.

Indokolás

Az irányelvnek a 1408/71/EGK és 883/2004/EK rendelet logikáját kell követnie, amelyek „személyekkel” foglalkoznak, ezáltal biztosítva, hogy az irányelv hatálya minden olyan személyre kiterjedjen, aki jogosult a kiegészítő nyugdíjra.

A módosítás rámutat arra, hogy a Bizottság javaslata számottevő szociális jelentőséggel is bír. Nem csak a munkaerőpiacok rugalmasságának javítását kell előtérbe helyezni, hanem az időskori életszínvonal biztosításának célját is.

Módosítás: 19

2. cikk

Ezt az irányelvet az 1408/71/EGK rendelet által szabályozott rendszerek kivételével a kiegészítő nyugdíjrendszerekre kell alkalmazni.

(1) Ezt az irányelvet a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 1408/71/EGK rendelet által szabályozott rendszerek kivételével a kiegészítő nyugdíjrendszerekre kell alkalmazni.

 

(2) Ez az irányelv azonban nem alkalmazandó a következő nyugdíjrendszerekre:

 

a) olyan kiegészítő nyugdíjrendszerek, amelyek ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában az új aktív tagok felvételét már befejezték és több új tagot nem vesznek fel;

 

b) olyan kiegészítő nyugdíjrendszerek, amelyekre a nemzeti jogszabályok alapján eljáró hatóságok vagy egy bíróság beavatkozását is magukban foglaló olyan intézkedések vonatkoznak, amelyek célja a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása, a felszámolási eljárásokat is beleértve;

 

c) a fizetésképtelenség esetére garanciát nyújtó rendszerek, kártalanítási rendszerek és nemzeti tartalékalapok.

Módosítás: 20

3. cikk

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) „kiegészítő nyugdíj” az öregségi nyugdíj, valamint — ott, ahol a nemzeti jogszabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően létrehozott kiegészítő nyugdíjrendszer szabályai erről külön rendelkeznek — a rokkantsági és túlélő hozzátartozói ellátások, amelyek kiegészítik, vagy helyettesítik a törvény által előírt szociális biztonsági rendszerekben ugyanazon biztosítási eseményekre vonatkozó ellátásokat;

(a) „kiegészítő nyugdíj”: a nemzeti jogszabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően létrehozott kiegészítő nyugdíjrendszer szabályai által meghatározott öregségi nyugdíj;

b) „kiegészítő nyugdíjrendszer” a nemzeti jogszabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően létrehozott foglalkozási nyugdíjrendszer, többek között a csoportos biztosítási szerződés vagy egy, vagy több rendszer vagy ágazat által létrehozott felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, tőkefedezeti rendszer vagy a vállalkozások nyugdíjtartalékán alapuló nyugdíjígérvény-rendszer, vagy bármely egyéb kollektív vagy más hasonló rendszer, amelynek célja kiegészítő nyugdíj folyósítása munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak;

b) „kiegészítő nyugdíjrendszer”: a nemzeti jogszabályoknak és a joggyakorlatnak megfelelően létrehozott, munkaviszonyhoz kapcsolódó bármely olyan nyugdíjrendszer, amelynek célja kiegészítő nyugdíj folyósítása munkavállalóknak;

c) „tag”: olyan személy, aki számára keresőtevékenysége a kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban kiegészítő nyugdíjjogosultságra való jogosultságot teremt vagy fog teremteni;

c) „aktív tag”: olyan munkavállaló, akinek aktuális munkaviszonya a kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban kiegészítő nyugdíjjogosultságra való jogosultságot teremt vagy a szerzési követelmények teljesítése után ilyen jogosultságot fog teremteni;

d) „nyugdíjjogosultság” az az ellátás, amelyre a rendszer tagjai vagy más jogosultak egy kiegészítő nyugdíjrendszer, illetve adott esetben a nemzeti jogszabályok értelmében jogosultak;

d) „szerzett nyugdíjjogosultság”: egy kiegészítő nyugdíjrendszer szabályainak, illetve adott esetben a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, a szerzési követelmények teljesítése után – ha vannak ilyenek – szerzett kiegészítő nyugdíjra való jogosultság;

 

da) „a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak”: egy, a nemzeti jogszabályok által vagy egy kiegészítő nyugdíjrendszer szabályai által megkövetelt aktív tagsági időszak, amely a kiegészítő nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges;

e) „munkaviszony megszűnése” egy adott munkaviszony megszüntetésére vonatkozó elhatározás;

 

f) „kilépő munkavállaló” az a munkavállaló, aki nyugdíjjogosultságának megszerzése előtt kilép abból a munkaviszonyból, amelynek keretében nyugdíjjogosultságot halmozott fel, vagy e jogosultságokat megszerezhette volna, amennyiben az említett munkaviszonyban marad.

(f) „kilépő munkavállaló”: az az aktív tag, akinek azelőtt szűnik meg az aktuális munkaviszonya, hogy kiegészítő nyugdíjat szerezne;

g) „hordozhatóság” a munkavállaló lehetősége arra, hogy szabad mozgáshoz, illetve foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlása idején nyugdíjjogosultságot szerezzen és őrizzen meg;

 

h) „késleltetett ellátott” minden olyan egykori tag, akinek nyugdíjjogosultságai a kiegészítő nyugdíjrendszerben nyugszanak egészen addig, amíg a kiegészítő nyugdíjban való részesülés jogosultságának feltételei nem teljesülnek;

h) „késleltetett ellátott”: olyan személy, aki valamely kiegészítő nyugdíjrendszerben szerzett nyugdíjjogosultsággal rendelkezik, de már nem aktív tagja ennek a rendszernek, és még nem kap e rendszerből kiegészítő nyugdíjat;

i) „nyugvó nyugdíjjogosultság”: abban a rendszerben tartott nyugdíjjogosultságok, amelyben a jogosultsági feltételek teljesülésével e kiegészítő nyugdíjrendszerből nyugdíjban részesülő késleltetett ellátott megszerezte azokat;

i) „nyugvó nyugdíjjogosultság”: abban a rendszerben megőrzött szerzett nyugdíjjogosultságok, amelyben a késleltetett ellátott megszerezte azokat;

j) „átutalás” azon összeg kiegészítő nyugdíjrendszer általi biztosítása, amely egészben vagy részben fedi az e rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságokat, és amely átutalható egy új kiegészítő nyugdíjrendszerbe, vagy egy nyugdíjjogosultságot biztosító másik pénzintézetbe.

j) nyugvó nyugdíjjogosultságok értéke”: a nyugdíjjogosultságok nemzeti gyakorlattal és szokással összhangban, elismert biztosításmatematikai elvek szerint kiszámított tőkeértéke.

Módosítás: 21

4. cikk a) pont

a) amennyiben a nyugdíjjogosultságokat a kilépő munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor még nem szerezte meg, az általa, vagy a nevében befizetett teljes járulékösszeget vissza kell téríteni, vagy át kell utalni;

 

törölve

Módosítás: 22

4. cikk b) pont

b) amennyiben a nyugdíjjogosultság megszerzése minimális korhatárhoz kötődik, e korhatár nem haladhatja meg a 21 évet;

 

b) amennyiben a kiegészítő nyugdíjrendszer minimális díjfizetési időszakot határoz meg, ez az időszak legfeljebb öt év lehet. Semmi esetben sem alkalmazható minimális díjfizetésre vonatkozó feltétel a kiegészítő nyugdíjrendszer tagjával szemben, miután a tag elérte a 25 éves életkort.

Módosítás: 23

4. cikk c) pont

c) egy munkavállaló legfeljebb egy éves munkaviszony után, vagy adott esetben legkésőbb az előírt alsó korhatár betöltésekor beléphessen a kiegészítő nyugdíjrendszerbe;

c) amennyiben a munkaviszony még azelőtt megszűnik, hogy a kilépő munkavállaló szerzett nyugdíjjogosultságot halmozott volna fel, a kiegészítő nyugdíjrendszer visszatéríti a kilépő munkavállaló által befizetett járulékösszegeket ideértve a jogszabályi rendelkezésekkel, illetve kollektív megállapodásokkal vagy szerződésekkel összhangban teljesített munkaadói hozzájárulásokat is –, vagy – ha a befektetési kockázatot a kilépő munkavállaló viseli – az említett járulékösszegekből származó befektetések értékét.

Indokolás

A módosítás csak a munkaadó önkéntes hozzájárulása tekintetében zárja ki a visszafizetés vagy átutalás lehetőségét, azaz azoknál a hozzájárulásoknál, amelyek befizetését nem teszik kötelezővé jogszabályi rendelkezések vagy kollektív szerződések. Ezenkívül a kezelési költségek vagy díjak levonása után lehetővé kell tenni e hozzájárulások felértékelését, hogy figyelembe vegyék a felhalmozott kamatokat.

Módosítás: 24

4. cikk d) pont

d) a munkavállaló legfeljebb két éves tagság után megszerezhesse a nyugdíjjogosultságot.

d) Amennyiben objektíve indokolt, a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy engedélyezzék a szociális partnerek számára az a) és b) pontban foglaltaktól eltérő, megkülönböztetésmentes rendelkezések kollektív megállapodások általi meghatározását, feltéve, hogy ezek a rendelkezések legalább azonos mértékű védelmet biztosítanak az érintett személyek számára.

Módosítás: 25

5. cikk

A nyugvó nyugdíjjogosultság megtartása

A nyugvó nyugdíjjogosultság megőrzése

 

 

 

 

 

 

(1) A tagállamoknak meg kell hozniuk az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket a nyugvó nyugdíjjogosultságok méltányos korrekciójának biztosítása érdekében, amely által elkerülhető, hogy a kilépő munkavállalót hátrány érje.

(-1) A (2) bekezdésre is figyelemmel a tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek ítélnek annak biztosítása érdekében, hogy a kilépő munkavállalók abban a kiegészítő nyugdíjrendszerben őrizhessék meg szerzett nyugdíjjogosultságaikat, amelyben megszerezték azokat.

(1) A tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyeket a nyugdíjrendszer jellegének figyelembevételével a kilépő munkavállalók nyugvó nyugdíjjogosultságai értéke méltányos kezelésének biztosítása, valamint a nyugdíjjogosultságoknak a vállalkozás fizetésképtelensége elleni védelme érdekében szükségesnek ítélnek. Méltányos kezelés különösen akkor áll fenn, ha

 

a) a nyugvó nyugdíjjogosultság értéke átfogóan úgy alakul, mint az aktív tagok nyugdíjjogosultságának értéke, vagy

 

b) a kiegészítő nyugdíjrendszerben a nyugdíjjogosultságokat nominálisan állapítják meg, vagy

 

c) a késleltetett ellátott részére megmarad a nyugdíjrendszerbe integrált kamatfizetés, vagy

 

d) a nyugvó nyugdíjjogosultság értékét az infláció, a bérszínvonal, a jelenleg kifizetés alatt álló nyugellátás vagy a kiegészítő nyugdíjrendszeren belül az eszközök megtérülési rátája szerint kiigazítják.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy ne őrizzék meg a megszerzett jogosultságokat, hanem – amennyiben azok nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a megszerzett jogosultságoknak megfelelő összeget átutalják, vagy kifizessék. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy ne őrizzék meg a szerzett nyugdíjjogosultságokat, hanem – amennyiben azok nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a szerzett nyugdíjjogosultságok értékének megfelelő összeget kifizessék a kilépő munkavállaló részére. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről.

(2a) A tagállamok engedélyezhetik a szociális partnerek számára a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezések kollektív megállapodásokba való felvételét, amennyiben ezek a rendelkezések legalább azonos mértékű védelmet biztosítanak az érintett személyek számára.

Módosítás: 26

6. cikk

6. cikk

törölve

Átutalhatóság

 

(1) Hacsak nem kerül sor az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elvégzett kifizetésre, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ha egy kilépő munkavállaló új munkahelyén nem ugyannak a kiegészítő nyugdíjrendszernek a tagja, akkor e munkavállaló kérésére és munkaviszonyának megszűnését követő legkésőbb 18 hónapon belül folyamodhat teljes megszerzett nyugdíjjogosultságának ugyanazon tagállamon belüli, vagy egy másik tagállamba való átutalásához.

 

(2) A tagállamoknak, nemzeti gyakorlataiknak megfelelően biztosítaniuk kellene, hogy amennyiben az átutalt jogosultságok értékét biztosításmatematikai és a kamatlábbal kapcsolatos feltételezések határozzák meg, e feltételezések nem érintik hátrányosan a kilépő munkavállalót.

 

(3) Az összeget befogadó kiegészítő nyugdíjrendszerben a megszerzésre vonatkozó feltételek nem terjedhetnek ki az átutalt jogosultságokra, és az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban e jogosultságokat legalább a nyugvó nyugdíjjogosultságok megtartásával azonos mértékben kell megtartani.

 

(4) Amennyiben az átutalás során igazgatási költségek merülnek fel, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy e költségek ne álljanak arányban a kilépő munkavállaló tagsági időszakának hosszával.

 

Módosítás: 27

7. cikk

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagok és az ellátottak tájékoztatására vonatkozó, és a 2003/41/EK irányelv 11. cikkéből származó kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalókat a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztassa arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra.

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagok és az ellátottak tájékoztatására vonatkozó, és a 2003/41/EK irányelv 11. cikkéből származó kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok az általuk szükségesnek ítélt intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az aktív tagok a munkaviszony megszűnése esetén a (2) bekezdésnek megfelelően tájékoztatást kérhessenek a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikat érintő következményekről.

(2) Az azt igénylő munkavállalóknak ésszerű határidőn belül elegendő tájékoztatást kell nyújtani, amelynek különösen az alábbiakra kell kitérnie:

(2) Az azt igénylő aktív tagnak írásban ésszerű határidőn belül elegendő tájékoztatást kell nyújtani, amelynek különösen az alábbi pontokra kell kitérnie:

a) a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésének feltételei és ezek alkalmazásának következményei a munkaviszony megszűnésekor;

a) a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésének feltételei és ezek alkalmazásának következményei a munkaviszony megszűnésekor;

b) a munkaviszony megszűnésekor tervezett nyugdíjszolgáltatások;

b) a munkaviszony megszűnésekor tervezett nyugdíjszolgáltatások;

c) a nyugvó nyugdíjjogosultságok megtartásának feltételei;

c) a nyugvó nyugdíjjogosultságok értéke és megőrzése.

d) a megszerzett jogosultságok átutalásának feltételei.

 

(3) Az azt igénylő késleltetetett kedvezményezettet a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztatja a nyugvó nyugdíjjogosultságáról, és a kiegészítő nyugdíjrendszerre vonatkozó, e jogosultságot érintő szabályok bármely változásáról.

(3) Az azt igénylő késleltetetett kedvezményezettet a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztatja a nyugvó nyugdíjjogosultságáról, és a kiegészítő nyugdíjrendszerre vonatkozó, e jogosultságot érintő szabályok bármely változásáról.

(4) Az e cikkben előírt tájékoztatást írásban és közérthető formában kell nyújtani.

 

Módosítás: 28

8. cikk

(1) A tagállamok elfogadhatják, vagy fenntarthatják a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságára vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek az ezen irányelv által előírt rendelkezéseknél kedvezőbbek.

 

1. A tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak a kilépő munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultságainak megszerzésére és megőrzésére vonatkozó olyan rendelkezéseket, amelyek az ezen irányelv által előírt rendelkezéseknél kedvezőbbek.

(2) Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között sem indokolhatja a tagállamokban hatályban levő kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatósági fokának csökkentését.

 

2. Ennek az irányelvnek a végrehajtása semmilyen körülmények között sem indokolhatja a tagállamokban hatályban levő, a kilépő munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultságai megszerzési és megőrzési fokának csökkentését.

Módosítás: 29

9. cikk (1) bekezdés

(1) A tagállamoknak legkésőbb 2008. július 1-ig el kell fogadniuk az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve a szociális partnerek együttes kérése esetén e partnerekre ruházhatják át ezen irányelv kollektív szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtását. Ebben az esetben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szociális partnerek legkésőbb 2008. július 1-ig megállapodás útján bevezetik a szükséges rendelkezéseket, mivel az érintett tagállamoknak meg kell hozniuk azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek segítségével bármikor biztosíthatják az ebben az irányelvben előírt eredményeket. A tagállamok erről azonnali hatállyal tájékoztatják a Bizottságot.

(1) A tagállamoknak legkésőbb 2008. július 1-jéig el kell fogadniuk az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve az említett időpontig biztosítaniuk kell, hogy a szociális partnerek megállapodás formájában bevezetik a szükséges rendelkezéseket, a tagállamok pedig kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket, amelyek segítségével bármikor biztosíthatják az ebben az irányelvben előírt eredményeket. A tagállamok erről azonnali hatállyal tájékoztatják a Bizottságot.

Indokolás

Azáltal, hogy lehetővé teszik az irányelv kollektív megállapodásokon keresztül történő végrehajtását, a javaslat összhangba hozza ezt az irányelvet a korábbi irányelvekkel.

Módosítás: 30

9. cikk (3) bekezdés

(3) Az első bekezdés ellenére, és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságával összefüggő, és kellően megindokolt különleges feltételek figyelembevétele érdekében a tagállamok a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket, segélyező pénztárakat valamint azokat a gazdasági egységeket, amelyek alapokat képeznek arra, hogy nyugdíjat fizethessenek alkalmazottaiknak, mentesíthetik a 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól. Az a tagállam, amely élni kíván e lehetőséggel, azonnali hatállyal tájékoztatja erről a Bizottságot, megjelölvén az érintett rendszereket, e mentesítést alátámasztó különleges indokot, illetve a szóban forgó rendszerekből származó jogosultságok átutalhatóságának javítását célzó már meghozott, vagy tervezett intézkedéseket.

törölve

Módosítás 31

10. cikk (1) bekezdés

(1) 2008. július 1-je után öt évente a Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján jelentést készít, és benyújtja azt a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához.

(1) 2008. július 1-je után a Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján ötévente jelentést készít, és benyújtja azt a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához. Ez a jelentés tartalmazza annak értékelését is, hogy az irányelv hatálybalépését követően a munkaadók részéről milyen hajlandóság mutatkozott a kiegészítő nyugdíjrendszer bevezetésére.

Módosítás: 32

10. cikk

(1) 2008. július 1-je után öt évente a Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján jelentést készít, és benyújtja azt a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához.

(1) 2008. július 1-je után a Bizottság a tagállamok által benyújtott információk alapján ötévente jelentést készít, és benyújtja azt a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához.

 

(1a) Ennek során a Bizottság javaslatot terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy a szerzett nyugdíjjogosultságok hordozhatósága esetén hogyan lehessen kizárni az átvitt nyugdíjjogosultságokért való vállalati felelősséget is.

(2) 2008. július 1-je után legkésőbb 10 évvel a Bizottság különleges jelentést készít a 9. cikk (3) bekezdésének alkalmazásáról. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be, amely tartalmazni fogja ezen irányelv valamennyi olyan módosítását, amely a megszerzett jogosultságok átutalhatóságának tekintetében a tőkefedezeti alapon működő rendszerekhez tartozó munkavállalók, illetve a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott rendszerekhez tartozó munkavállalók közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.

 

Módosítás: 33

10. cikk (2a) bekezdés (új)

 

2a. Legkésőbb ezen irányelv végrehajtása után öt évvel a Bizottság jelentést készít a munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultságát képező tőke hordozhatóságának feltételeire vonatkozóan. E jelentés alapján a Bizottság javaslatot terjeszt elő, amely ezen irányelvre vonatkozó módosításokat vagy egyéb szükségesnek bizonyuló eszközöket tartalmaz annak érdekében, hogy csökkentse a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjrendszerre vonatkozó bizonyos szabályokból fakadó további akadályait.

(1)

HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

A kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javítására vonatkozó javaslatot egy olyan meghatározó pillanatban nyújtották be, amelyet az Európai Unió népességének elöregedése és a gazdasági globalizáció jellemez. Jelentős javításra szorul az Európai Unió azon képessége, hogy ezeket a visszafordíthatatlan gazdasági és társadalmi változásokat kezelni tudja és a saját javára fordítsa. A tagállamok az elmúlt években ezért a munkaerőpiacukat és a szociális biztonsági rendszereiket – köztük a nyugdíjrendszert – érintő reformokat vezettek be. Ezzel összefüggésben az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a munkaerőpiacon szükséges fokozott rugalmasságot és mobilitást összekapcsolják a szociális biztonság aktivizáló és megfizethető formáival. Mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára lehetővé kell tenni, hogy korlátlanul élni tudjanak a rugalmas munkaerőpiac által nyújtott előnyökkel, amely azt is jelenti, hogy a biztos munkahely fogalmát felváltja a biztos foglalkoztatottság fogalma.

A társadalom elöregedésével a fiatalok számára még fontosabbá válik, hogy munkaadójukon keresztül időben elkezdjék a nyugdíjra való takarékoskodást. Néhány tagállamban az a tendencia figyelhető meg, hogy a foglalkoztatói nyugdíjrendszer (második pillér) nemcsak a kötelező nyugdíjrendszer (első pillér) kiegészítésére szolgál, hanem azt teljes mértékben felváltja. A munkavállalók számára ezért még fontosabbá válik, hogy időben belépjenek egy kiegészítő nyugdíjrendszerbe, és a megszerzett jogosultságaikat a következő munkaadójukhoz átutalhassák. Ezenkívül egy másik tendencia is megfigyelhető: a nyugdíjrendszereket egyre növekvő mértékben a meghatározott járulék elve alapján alakítják ki. Ha a meghatározott járulékon alapuló rendszereket összehasonlítjuk a meghatározott ellátáson alapuló rendszerekkel, megállapíthatjuk, hogy az előbbiek kevésbé biztosítanak megfelelő mértékű nyugdíjat. Néhány tagállamban már érezhetővé váltak az ebből eredő következmények, mégpedig a nyugdíjasok elszegényedése.

A munkavállalók számára napjainkban elengedhetetlen a rugalmas és mobil munkavállalás. A mobilitást ezért jutalmazni, nem pedig büntetni kell. Sajnos a valóság azonban még nem ezt tükrözi. Néhány kiegészítő nyugdíjrendszer esetében például egy 30 éves munkavállaló, aki három különböző munkáltatónál már nyolc éves munkatapasztalatot tudhat maga mögött, még semmilyen kiegészítő nyugdíjjogosultságot nem szerzett.

Az előadó a fontosabb pontokban fenntartások nélkül támogatja a Bizottság javaslatát. Az előadó osztja a Bizottság véleményét abban, hogy európai szinten nem elegendő, ha pusztán számítási szabályokat állapítunk meg arra az esetre, amikor a nyugdíjjogosultságokat az egyik munkaadótól egy olyan másik munkaadóhoz kell átutalni, amelynek székhelye akár egy másik tagállamban is lehet. Rendelkezni kell a nyugdíjjogosultságok megszerzéséről, megőrzéséről és átutalásáról annak érdekében, hogy kifizetődő legyen a rugalmasság és a foglalkozási mobilitás, és hogy a munkavállalók elegendő pénzt takarítsanak meg nyugdíjukra. A javaslat 4. cikke ehhez megfelelő keretet biztosít. A szociális partnerek azonban tetszés szerint ennél kedvezőbb megállapodásokat is köthetnek.

Az előadó három lényeges ponton azonban ki kívánja igazítani a Bizottság javaslatát.

1.      Az irányelv alkalmazási területe és az átutalási kötelezettség (2. cikk, 6. cikk (1) bekezdés és 9. cikk (3) bekezdés)

A tagállamok kiegészítő nyugdíjrendszerei sok tekintetben különböznek. Nemcsak a nyugdíjjogosultságok megszerzésének, megőrzésének és átutalásának feltételei térnek el nagymértékben, hanem a finanszírozás módjai is. Azok a tőkésítésen alapuló rendszerek, amelyek keretében a nyugdíjtőkét a vállalaton kívül fektetik be, a nyugdíjjogosultságot egyszerűbb módon utalhatják át egyik rendszerből a másikba, mint pl. a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek, a segélyező pénztárak és a nyugdíjtartalékot képező rendszerek. Annak érdekében, hogy az utóbbi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatos problémákat figyelembe lehessen venni, a Bizottság azt javasolja, hogy ezek a rendszerek átmeneti mentességet élvezzenek a nyugdíjjogosultságok átutalásának kötelezettsége alól.

A Bizottság által javasolt mentesség a gyakorlatban az átutalási kötelezettség igen szelektív alkalmazásához vezet. Az előadó kívánatosnak tartja, hogy ezen irányelv alkalmazási területe a lehető legátfogóbb legyen. Ugyanakkor nagyon nehéz a meglévő jogszabályokat megváltoztatni. Az előadó ezért a következő megoldást javasolja:

· az irányelv kizárólag az újonnan megszerzett nyugdíjjogosultságokra vonatkozzon,

· a 9. cikk (3) bekezdésében foglalt mentességi lehetőséget törölni kell, vagyis az átutalási kötelezettségre vonatkozóan ne legyen eltérés.

2.      A nyugvó nyugdíjjogosultságok kezelése (5. cikk)

Nem szabad, hogy hátrány érje azokat a munkavállalókat, akik megszerzett nyugdíjjogosultságaikat korábbi munkaadójuknál hagyják („nyugodni hagyják”). A bizottsági javaslatból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy lehet ezt a célt elérni. Ezért feltétlenül szükséges tisztázni, hogy a nyugvó nyugdíjjogosultságokkal rendelkezők mely csoportját nem érheti hátrány, és mennyiben kell érvényesülnie az egyenlő bánásmódra irányuló kötelezettségnek. Teljesen egyértelművé kell tenni, hogy szóba sem jöhet a rendszer aktív tagjai számára fennálló indexálási kötelezettség. Az előadó ezért azt javasolja, hogy a tagállamok biztosítsák a nyugvó nyugdíjjogosultságokkal rendelkező tagok és a nyugdíjas tagok közötti egyenlő bánásmódot.

3.      A határozott idejű szerződéssel rendelkező és az újra munkába álló munkavállalók helyzete (6. cikk)

A Bizottság azt javasolja, hogy a munkavállalók a (korábbi) munkaviszony befejezését követő 18 hónapon belül kérjék nyugdíjjogosultságaik átutalását. Ez hátrányosan érintheti azokat, akik akaratukon kívül veszítik el munkahelyüket vagy munkatevékenységüket átmenetileg megszakítják, hogy gyermekeiket vagy más közeli hozzátartozójukat gondozzák. Ha ezek a munkavállalói csoportok később (18 hónapnál később) ismét munkát vállalnak, már nem élhetnek az átutalás jogával. Az előadó ezért azt javasolja, hogy a munkavállalók az új munkaviszony kezdetét követő 6 hónapon belül kérhessék a nyugdíjjogosultságok átutalását.


VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (1.2.2007)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0507– C6‑0331/2005 – 2005/0214(COD))

A vélemény előadója: Eoin Ryan

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér

A 2003-as munkaerő-felmérés (Eurostat, Európai Bizottság) szerint az EU teljes foglalkoztatott munkaerejének 8,2%-a váltott munkahelyet egy év után (Dánia és az Egyesült Királyság vezet 13%-kal, Svédország és Görögország a sereghajtók 5%-kal). Az EU-ban a munkavállalók átlagosan 10,6 évig maradnak ugyanazon a munkahelyen, míg az Egyesült Államokban 6,7 évig. A földrajzi mobilitás tekintetében az EU-25-ök polgárainak csupán 1,5%-a él és dolgozik származási helyétől eltérő tagállamban. Az EU polgárainak 7,2%-a vált minden évben lakóhelyet, ebből 15% munkahelyváltás miatt, ugyanakkor az Egyesült Államokban az állampolgárok 16,2%-a költözik új otthonba minden évben, ennek 17%-a történik munkavállalási okokból.

A jelenlegi jogi keretek

Az e területet szabályozó egyetlen meglévő jogszabály a 98/49/EGK irányelv. Ez biztosítja az EU-n belül költöző alkalmazottak és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjjogosultságát. Hatálya azonban korlátozott, nem biztosítja a kiegészítő nyugdíjak átvihetőségét és a nyugdíjjogosultság-szerzés feltételei tekintetében való rugalmasságot.

Irányelvre irányuló javaslat 2005/214(COD)

A javaslat vonatkozik minden kiegészítő nyugdíjrendszerre, amely foglalkoztatási jogviszonyon alapul, kivéve az 1408/71 rendelet hatálya alá eső kötelező rendszereket, mint például a francia AGIRC/ARRCO rendszer. A javaslat nem tisztázza, mi a teljesítményhez kötött és a járulékhoz kötött rendszer. Noha a nyugdíjrendszerek struktúrája, különösen a járulékhoz kötött rendszereké, sokat változott a piaci változásokból eredően, néhány alapelvet, valamint az átvihetőségnek a különböző rendszerek közötti különbségekből adódó nehézségeit ismertetni kellett volna.

A megszerzési jogok tekintetében a javaslat a megszerzés feltételeire vonatkozó plafont vezet be, ami lehetővé teszi, hogy a mobilis munkavállalók megfelelő kiegészítő nyugdíjjogosultságot szerezzenek pályafutásuk során. Annak ellenére, hogy a nemzeti jogszabályok eltérnek egymástól, a jogosultságszerzési időszak (amely után a nyugdíjrendszerhez tartozók megkapják megszerzett jogosultságukat) nem lehet hosszabb két évnél, amennyiben a megszerzésre 21 évben megállapított alsó korhatárt elérték. Ezenkívül az a várakozási időszak, amely a munkavállaló nyugdíjrendszerbe való belépését megelőzi, nem lehet hosszabb egy évnél (amennyiben elérte az alsó korhatárt). Hangsúlyozni kell, hogy a várakozási időszakok alacsony korhatára, illetve maguk a várakozási időszakok önmagukban is magasabb költségeket eredményezhetnek a nyugdíjrendszer összes tagja számára.

Az irányelv bevezeti a nyugvó nyugdíjjogosultság „tisztességes korrekciójának” fogalmát. Nem egyértelmű, hogy a fogalom az újraértékelésre, indexálásra stb. utal-e, bár a (7) preambulumbekezdés említést tesz indexálásról vagy inflációról. Azonban az a kitétel, hogy „nem büntetik” a távozó munkavállalót, egyértelműsítést igényel. A nagyszámú, ám alacsony értékű nyugvó nyugdíjjogosultság kezeléséből adódó magas adminisztrációs költségek elkerülés érdekében a javaslat lehetővé teszi a megszerzett jogokat képviselő tőkeösszeg átvitelét vagy kifizetését, amennyiben nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöböt.

Az átvitel jogára vonatkozóan a munkavállalóknak lehetőségük lesz fenntartani jogosultságukat a korábbi rendszerben (kivéve, ha olyan csekély jogosultságról van szó, amely mértékéhez képest túlzott adminisztratív költségekkel járna), vagy átvihetik egy másik rendszerbe. A tagállamoknak ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy pénzügyi fenntarthatóságuk megőrzése érdekében a nem finanszírozott rendszereket (mint például a felosztó-kirovó rendszert vagy a segélyező alapokat) kizárják az átvitel követelménye alól. Ezt a rendelkezést legkésőbb 2018. július elsejéig felülvizsgálják. Az átvitel fogalmával kapcsolatosan fontos különbséget tenni a „jogosultságok átvitele” (6. cikk) és a „tőke átvitele” (3. cikk) között. Az irányelvre irányuló javaslat nem következetes e fogalmak használatában. A gyakorlatban a munkavállalók egyszerűen kiveszik a tőkét a régi rendszerből (kivétel) és beteszik az új rendszerbe annak szabályai szerint (betétel). Lehetetlen arra kényszeríteni az új rendszert, hogy azonos szintű jogosultságokat biztosítson. Végül pedig a javaslat nem tér ki az átmenetileg alulfinanszírozott rendszerekből való kivétel kérdésére, illetve az olyan rendszerekből való kivételre, ahol a kifizetés hátrányosan befolyásolja a megmaradó tagok jogosultságát.

A közzététellel kapcsolatosan a javaslat intézkedésekre hív fel a foglalkoztatói nyugellátásról szóló 2003/41/EK irányelv 11. cikkében megállapított tájékoztatási követelményeken kívül Az IORP (foglalkozási nyugdíjazás intézményei) irányelv előírja, hogy a nyugdíjrendszer tagjait és ellátottjait tájékoztassák az éves elszámolásokról és jelentésekről, a nyugdíjalapok befektetéspolitikai alapelveiről, valamint az ellátások esedékes átviteléhez vagy kifizetéséhez kapcsolódó rendelkezésekről. Az új javaslat 7. cikke ezt az előírást elégtelennek tekinti, és követelményként határozza meg a kiegészítő nyugdíjrendszer igazgatója számára, hogy tájékoztasson minden távozó munkavállalót, akár a rendszer tagja, akár nem, hogy foglalkoztatottságának megszüntetése milyen következményekkel jár kiegészítő nyugdíjjogosultságaira nézve. Lehetséges, hogy ez az előírás szükségtelen költségeket von maga után a nyugdíjrendszer igazgatása számára.

MÓDOSÍTÁSOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg(1)  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(10) preambulumbekezdés

(10) A kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatósága miatt a tagállamoknak elvi lehetőségük van arra, hogy a nem tőkefedezeti rendszereket mentesítsék abbéli kötelezettségük alól, hogy a munkavállalók részére a megszerzett jogosultságok átutalásának lehetőségét biztosítani kötelesek. Ugyanakkor a tőkefedezeti, illetve nem tőkefedezeti rendszerekhez tartozó munkavállalók egyenlő bánásmódhoz való jogának biztosítása érdekében a tagállamoknak fokozatosan törekedniük kell a nem tőkefedezeti rendszerekből származó jogosultságok átutalhatóságának javítására;

törölve

Indokolás

Aggályok merültek fel a pénzügyi fenntarthatósággal és a nyugdíjrendszerekben maradó résztvevőkkel szembeni méltányossággal és szolidaritással kapcsolatban, de nem csak a nem tőkefedezeti rendszerek vonatkozásában – amelyeknek a Bizottság az irányelv alóli felmentését javasolja –, hanem az olyan rendszerek és nyugdíjalapok vonatkozásában is, amelyek az irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ezekkel az aggályokkal általánosan kell foglalkozni minden rendszer esetében, azok nem oldhatók meg egyszerűen csak a nem tőkefedezeti rendszerek kizárásával.

Módosítás: 2

(10a) preambulumbekezdés (új)

(10a) A kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatósága miatt a nyugdíjjogosultságok átutalhatóságát szorosan figyelemmel kell kísérni, különösen a jogosultságok átutalására vonatkozó választási lehetőség tényleges igénybe vételére a biztosításmatematikai feltételezésekben és kamatláb-előrejelzésekben mutatkozó eltérések hatásai tekintetében.

Indokolás

Aggályok merültek fel a pénzügyi fenntarthatósággal és a nyugdíjrendszerekben maradó résztvevőkkel szembeni méltányossággal és szolidaritással kapcsolatban, de nem csak a nem tőkefedezeti rendszerek vonatkozásában amelyeknek a Bizottság az irányelv alóli felmentését javasolja , hanem az olyan rendszerek és nyugdíjalapok vonatkozásában is, amelyek az irányelv hatálya alá fognak tartozni. A hatásokat szorosan figyelemmel kell kísérni. A szakértők részéről erőteljes aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy az irányelv erősíteni fogja azt a tendenciát, hogy a várományfedezeti rendszerekről a járulékalapú nyugdíjrendszerekre térnek át.

Módosítás: 3

(11a) preambulumbekezdés (új)

 

(11a) A következetlen átültetés elkerülése érdekében a felügyelő hatóságoknak együtt kell működniük mind a tagállamok között, mind a tagállamokon belül.

Indokolás

Egy tagállamon belül és EU-szerte is problémát jelent az illetékes felügyelő hatóság vagy a felügyelő hatóságok közötti együttműködési mechanizmusok meghatározásának kérdése (általában a nyugellátást szabályozó pénzügyi felügyelet, valamint a nyugdíjakat általában felügyelő szociális és munkaügyi minisztérium).

Módosítás: 4

(11b) preambulumbekezdés (új)

(11b) Mivel a nyugdíjalapoknak befizetett járulékok és az általuk kifizetett járadékok megadóztatásában mutatkozó eltérések a mobilitás és a nyugdíjjogosultságok átutalásának jelentős akadályát képezik, az átutalások megadóztatásának hatásait szorosan figyelemmel kell kísérni, és ha szükséges, ennek megfelelő intézkedések megfogalmazásához kell vezetnie.

Indokolás

Az irányelv mobilitással kapcsolatos célkitűzéseit amelyek különösen a nyugdíjjogosultságok határon átnyúló átutalására vonatkozó rendelkezésekben jelennek meg –, nehéz lehet elérni, ha egyidejűleg nem foglalkozunk az adóztatással.

Módosítás: 5

(14a) preambulumbekezdés (új)

 

(14a) A Bizottságnak költség-haszon elemzést kell készítenie ezen irányelv hatálybalépését követő öt év múlva, amelyben felméri az irányelv hatását a nyugdíjrendszerben részt vevő munkavállalók számára nézve.

Indokolás

Fontos, hogy az irányelv ne okozzon csökkenést a nyugdíjrendszerben részt venni kívánó munkavállalók számában.

Módosítás: 6

1. cikk

Ezen irányelv célja, hogy megkönnyítse a munkavállalók szabad mozgáshoz, illetve – egyazon tagállam területén – a foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlását azáltal, hogy felszámolja a tagállamokban a kiegészítő nyugdíjrendszerekre vonatkozó egyes szabályok által támasztott akadályokat.

Ezen irányelv célja, hogy megkönnyítse a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását, illetve – egyazon tagállam területén és a tagállamok közöttmegkönnyítse a foglalkozási mobilitást azáltal, hogy felszámolja a tagállamokban a kiegészítő nyugdíjrendszerekre vonatkozó egyes szabályok által támasztott akadályokat.

Indokolás

Az irányelv céljai között szerepelnie kell különösen a tagállamok közötti foglalkozási mobilitás megkönnyítésének.

Módosítás: 7

2. cikk

Ezt az irányelvet az 1408/71/EGK rendelet által szabályozott rendszerek kivételével a kiegészítő nyugdíjrendszerekre kell alkalmazni.

Ezt az irányelvet az önkéntes és kötelező kiegészítő nyugdíjrendszerekből származó jogosultságokra kell alkalmazni egy alkalmazási viszony alapján.

Indokolás

A viszonosság miatt nem igazságos az irányelv hatókörének az azon második pillért alkotó kiegészítő rendszerekre való korlátozása, amelyek nem tartoznak a 1408/71/EGK rendelet hatálya alá. Ennek az irányelvnek a rendelkezései a 1408/71/EGK rendelet hatálya alá tartozó rendszerek szempontjából is lényegesek.

Módosítás: 8

3. cikk c) pont

c) „tag”: olyan személy, aki számára keresőtevékenysége a kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban kiegészítő nyugdíjjogosultságra való jogosultságot teremt vagy fog teremteni;

c) „aktív tag”: olyan személy, aki a rendszer szabályai értelmében tagságot kapott, és aki számára jelenlegi munkaviszonya az adott kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban kiegészítő nyugdíjra jogosítja vagy jogosítani fogja a jogosultságszerzési időszak követelményeinek teljesülésével;

 

Indokolás

E módosítás célja annak tisztázása, hogy a nyugdíjasok és a késleltetett ellátottak nem tartoznak e fogalom körébe. Ezen irányelv nem foglalkozik a nyugdíjasokkal és a késleltetett ellátottakat külön meghatározás körébe sorolja. A módosítás tisztázza, hogy az aktív tag olyan munkavállaló, aki a rendszer tagjává vált, akár letöltötte a jogosultságszerzési időszakot, akár nem. Enélkül a meghatározás vonatkozhatna azokra a munkavállalókra is, akik arra várnak, hogy a rendszer tagjaivá válhassanak, márpedig nem ez a javaslat szándéka.

Módosítás: 9

3. cikk d) pont

d) „nyugdíjjogosultság” az az ellátás, amelyre a rendszer tagjai vagy más jogosultak egy kiegészítő nyugdíjrendszer, illetve adott esetben a nemzeti jogszabályok értelmében jogosultak;

d) „szerzett nyugdíjjogosultság” az a kiegészítő nyugdíjjogosultság, amelyet a kiegészítő nyugdíjrendszer, illetve adott esetben a nemzeti jogszabályok értelmében megkövetelt feltételek teljesítése után szereznek;

Indokolás

A kiegészítő nyugdíjrendszer tagjainak csupán akkor van joguk kilépni a rendszerből (a nyugdíjazáson kívül), ha a jogosultságszerzési időszak letelt. Amennyiben a jogosultságszerzés megtörtént, a rendszerből kilépő tag megőrizheti jogosultságait a rendszerben, vagy bizonyos korlátozásokkal átviheti e jogosultságokat. A módosított meghatározás tisztázni kívánja, hogy a tag csak akkor szerzi meg e jogosultságokat, amennyiben megfelelt a jogosultságszerzési követelményeknek. Az „ellátás” kifejezést is felváltotta a „kiegészítő nyugdíj” kifejezés, annak már korábban meghatározott értelmében.

Módosítás: 10

3. cikk e) pont

e) „munkaviszony megszűnése” egy adott munkaviszony megszüntetésére vonatkozó elhatározás;

e) „munkaviszony megszűnése” egy adott munkaviszony megszüntetése a nyugdíjazástól eltérő egyéb okból, valamint olyan okból, amely a nemzeti jognak megfelelően a jogosultságok elvesztéséhez vezet.

Indokolás

Az önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszerek többek között arra szolgálnak, hogy a munkavállalót a vállalathoz kössék, és a munkahelyhez való hűséget kiegészítő nyugdíj formájában jutalmazzák. A munkavállaló bizonyos vétkes cselekményei a mindenkori nemzeti jog szerint feljogosíthatják a munkaadót az elbocsátásra. Ilyen esetekben a munkavállalót nem szabad az üzemi kiegészítő nyugdíjrendszerből származó jogosultságok átvitelével jutalmazni.

Módosítás: 11

3. cikk ea) pont (új)

 

ea) a „nyugdíjazás”, beleértve a korai nyugdíjazást, olyan időszakot jelent, amely során a nyugellátást igénylik; a munkaviszony vége önmagában nem jelent nyugdíjazást;

Indokolás

A munkaviszony vége nem jelenti a nyugdíjazást, a nyugdíjazás pedig azt az időszakot jelenti, amikor a nyugellátást igénybe veszik. Ez azokra a tagokra is vonatkozik, akik nem nyugdíjazási okokból részesülnek nyugdíjban. Például kaphat valaki rokkantsági nyugdíjat.

Módosítás: 12

3. cikk f) pont

f) „kilépő munkavállaló” az a munkavállaló, aki nyugdíjjogosultságának megszerzése előtt kilép abból a munkaviszonyból, amelynek keretében nyugdíjjogosultságot halmozott fel, vagy e jogosultságokat megszerezhette volna, amennyiben az említett munkaviszonyban marad.

f) „kilépő munkavállaló” az az aktív tag, akinek jelenlegi munkaviszonya megszűnt.

Indokolás

E módosítás tisztázni kívánja, hogy nem minden munkavállaló nyugdíjrendszer tagja, ezért jobb a „munkavállaló” kifejezést a már korábban meghatározott „aktív tag” kifejezésre cserélni. A „nyugdíjjogosultságának megszerzése előtt” kitétel félrevezető lehet, mivel egy személy csak visszavonulásakor jogosult nyugdíjra vagy egy váratlan esemény, például rokkantság ad okot a nyugdíjra. E módosítás ezért egyértelművé teszi, hogy a kilépő munkavállaló aktív tag, akinek jelenlegi munkaviszonya megszűnik, de a nyugellátást nem igényli.

Módosítás: 13

3. cikk h) pont

h) „késleltetett ellátott” minden olyan egykori tag, akinek nyugdíjjogosultságai a kiegészítő nyugdíjrendszerben nyugszanak egészen addig, amíg a kiegészítő nyugdíjban való részesülés jogosultságának feltételei nem teljesülnek;

h) „késleltetett ellátott” minden olyan személy, aki kiegészítő nyugdíjrendszer keretében nyugdíjjogosultságot szerzett, de az adott rendszerben már nem aktív tag és nem részesül kiegészítő nyugdíjban;

Indokolás

E meghatározás „korábbi tagokként” határozza meg a késleltetett ellátottakat. Valójában a késleltetett ellátottak továbbra is a rendszer tagjai, de nem aktív tagok. Az új meghatározás pontosabban definiálja az ilyen ellátottakat.

Módosítás: 14

3. cikk i) pont

i) „nyugvó nyugdíjjogosultság”: abban a rendszerben tartott nyugdíjjogosultságok, amelyben a jogosultsági feltételek teljesülésével e kiegészítő nyugdíjrendszerből nyugdíjban részesülő késleltetett ellátott megszerezte azokat;

i) „nyugvó nyugdíjjogosultság”: abban a rendszerben tartott megszerzett nyugdíjjogosultságok, amelyben a késleltetett ellátott felhalmozta őket;

Indokolás

A meghatározás második fele felesleges, ezért félreértéshez vezethet.

Módosítás: 15

3. cikk j) pont

j) „átutalás” azon összeg kiegészítő nyugdíjrendszer általi biztosítása, amely egészben vagy részben fedi az e rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságokat, és amely átutalható egy új kiegészítő nyugdíjrendszerbe, vagy egy nyugdíjjogosultságot biztosító másik pénzintézetbe.

j) „átutalás” azon összeg kiegészítő nyugdíjrendszer általi biztosítása, amely egészben fedi az e rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságokat, és amely átutalható egy új kiegészítő nyugdíjrendszerbe, vagy egy nyugdíjjogosultságot biztosító másik pénzintézetbe.

Indokolás

Az irányelvnek következetesen kell használni a „tőke átvitele” és a „jogosultság átvitele” fogalmakat. A gyakorlatban a munkavállalók egyszerűen kiveszik a tőkét a régi rendszerből (kivétel) és beteszik az új rendszerbe annak szabályai szerint (betétel). Lehetetlen arra kényszeríteni az új rendszert, hogy azonos szintű jogosultságokat biztosítson.

Módosítás: 16

3. cikk ja) pont (új)

ja) „pénzintézet“ olyan intézmény, amely a nemzeti jogszabályokkal összhangban és a székhelye szerinti tagállam által megállapított szabályoknak megfelelően a kiegészítő nyugdíjaktól eltérő egyéb nyugdíjtermékeket kínálhat fel.

Indokolás

A módosítási javaslat célja a 3. cikk j) pontjának pontos értelmezése.

Módosítás: 17

4. cikk bevezető rész

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az alábbiak érdekében:

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ha kiegészítő nyugdíjrendszert hoznak létre és a munkavállalót munkaviszonya feljogosítja a nyugdíjrendszerbe való belépésre, akkor:

Indokolás

A 4. cikk úgy értelmezhető, hogy megköveteli a tagállamoktól, hogy hozzáférést biztosítson a munkavállalók számára a kiegészítő nyugdíjrendszerekhez – például a bevezető szöveg és a c) pont együttes olvasatával. Ez nem célja a javaslatnak, és az ilyen értelmezés veszélyeztetné a nyugdíjellátás önkéntes jellegét számos tagállamban. E módosítás tisztázni kívánja, hogy a cikk csak akkor alkalmazható, ha létezik a rendszer és a munkavállaló jogosult csatlakozni hozzá (egy munkáltató különböző rendszereket kínálhat különféle munkavállalók számára).

Módosítás: 18

4. cikk a) pont

a) amennyiben a nyugdíjjogosultságokat a kilépő munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor még nem szerezte meg, az általa, vagy a nevében befizetett teljes járulékösszeget vissza kell téríteni, vagy át kell utalni;

a) amennyiben a nyugdíjjogosultságokat a munkaviszony megszűnésekor még nem adták át, a teljes járulékösszeget vagy a járulékokból származó befektetési értéket vissza kell téríteni, amennyiben ezeket nem rokkantsági kockázatok, túlélői jogok vagy más szolidaritási elemek fedezésére használják fel;

Indokolás

A munkavállaló „nevében” befizetett járulékösszeg kifejezés félrevezető, úgy értelmezhető, mintha a munkáltató által fizetett járulékokra vonatkozna. A módosítás érinti a járulékhoz kötött rendszerek helyzetét is, ahol a járulékokat befektetik és a befektetés értékét fizetik ki.

Módosítás: 19

4. cikk b) pont

b) amennyiben a nyugdíjjogosultság megszerzése minimális korhatárhoz kötődik, e korhatár nem haladhatja meg a 21 évet;

b) amennyiben a tagállam a jogosultság megszerzését feltételekhez köti, mint pl. minimális korhatár, várakozási idő és/vagy próbaidő, ezeknek a feltételeknek objektív kritériumokon kell alapulniuk;

Indokolás

Az irányelvjavaslatnak figyelembe kell vennie a szubszidiaritás elvét, és ezért nem szabhat meg a második pillér nemzeti felépítésére és kialakítására vonatkozó előírásokat. Az irányelvjavaslatban a várakozási és várományossági idők vonatkozásában javasolt idők ezen túlmenően nem alkalmasak arra, hogy az önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszerek eredeti gondolatát, vagyis a munkavállalók vállalathoz való kötődésének előmozdítását tekintetbe vegyék.

Módosítás: 20

4. cikk c) pont

c) egy munkavállaló legfeljebb egy éves munkaviszony után, vagy adott esetben legkésőbb az előírt alsó korhatár betöltésekor beléphessen a kiegészítő nyugdíjrendszerbe;

c) egy munkavállaló legfeljebb egy éves munkaviszony után, vagy adott esetben legkésőbb a tagállam vagy a kérdéses kiegészítő nyugdíjrendszer által előírt alsó korhatár betöltésekor beléphessen a kiegészítő nyugdíjrendszerbe;

Indokolás

E bekezdés a nyugdíjrendszerbe való belépés feltételeivel fogalkozik. Ha a munkavállaló még a várakozási időszakot tölti, nem veszíti el jogosultságát a munkaviszony megszakításával. A Bizottság megerősítette, hogy szándéka szerint a tagállamok nyugdíjrendszerei bármely korhatárt megszabhatnak a belépés feltételéül.

Módosítás: 21

4. cikk d) pont

d) a munkavállaló legfeljebb két éves tagság után megszerezhesse a nyugdíjjogosultságot.

d) a munkavállaló két évesnél nem hosszabb tagság után megszerezhesse a szerzett nyugdíjjogosultságot, amennyiben elérte a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt legalsó korhatárt.

Indokolás

E módosítás célja tisztázni a 4. cikk b) pontjának (amely a nyugdíjjogosultság megszerzésére előírt alsó korhatárról szól) és a 4. cikk d) pontjának (amely a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges minimális várakozási időről szól) kapcsolatát. A módosítás világossá teszi, hogy ha a munkavállaló két éve a nyugdíjrendszer tagja, bizonyos jogosultságokat szerez, kivéve, ha még nem érte el az előírt alsó korhatárt. Ebben az esetben nem szerez jogosultságot, amíg el nem érte az előírt korhatárt.

Módosítás: 22

5. cikk (1) bekezdés

(1) A tagállamoknak meg kell hozniuk az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket a nyugvó nyugdíjjogosultságok méltányos korrekciójának biztosítása érdekében, amely által elkerülhető, hogy a kilépő munkavállalót hátrány érje.

(1) A kiegészítő nyugdíjrendszer jellegére tekintettel a tagállamoknak meg kell hozniuk az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket a nyugvó nyugdíjjogosultságok méltányos és egyenlő kezelésének biztosítása érdekében, figyelembe véve a rendszerhez a rendszert elhagyó személy részéről való hozzájárulás időtartamát és mértékét.

Indokolás

A módosítás célja, hogy kiemelje a különbséget a járulékhoz kötött és az ellátáshoz kötött rendszerek között. Az első esetben a nyugvó nyugdíjjogosultság kerül korrekcióra a befektetések megtérülése szerint, a második esetben pedig a jogosultságok a tagállam által választott módszer alapján kerülnek korrekcióra; beleértve az inflációt vagy a bérszinteket. A módosítás elhagyja a „hátrány érje” ellentmondásos kifejezését is. A „méltányos kezelés” kifejezés világossá teszi, hogy a nyugvó jogosultságokat méltányosan kell kezelni, de a késleltetett tagok nem juttathatóak méltánytalan előnyökhöz a maradók rovására.

Módosítás: 23

5. cikk (2) bekezdés

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy ne őrizzék meg a más jogon megszerzett jogosultságokat, hanem – amennyiben azok nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a megszerzett jogosultságoknak megfelelő összeget átutalják, vagy kifizessék. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről.

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy ne őrizzék meg a megszerzett jogosultságokat, hanem – amennyiben azok nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a megszerzett jogosultságoknak megfelelő összeget átutalják, vagy kifizessék. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről.

Indokolás

A módosítás a korábban meghatározott „megszerzett nyugdíjjogosultság” kifejezést alkalmazza.

Módosítás: 24

6. cikk (1) bekezdés

(1) Hacsak nem kerül sor az 5. cikk (2) bekezdése értelmében elvégzett kifizetésre, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ha egy kilépő munkavállaló új munkahelyén nem ugyannak a kiegészítő nyugdíjrendszernek a tagja, akkor e munkavállaló kérésére és munkaviszonyának megszűnését követő legkésőbb 18 hónapon belül folyamodhat teljes megszerzett nyugdíjjogosultságának ugyanazon tagállamon belüli, vagy egy másik tagállamba való átutalásához.

törölve

Indokolás

A 6. cikk tartalmát a tagállamokra kell hagyni a szubszidiaritás elvének megfelelő módon.

Módosítás: 25

6. cikk (2) bekezdés

(2) A tagállamoknak, nemzeti gyakorlataiknak megfelelően biztosítaniuk kellene, hogy amennyiben az átutalt jogosultságok értékét biztosításmatematikai és a kamatlábbal kapcsolatos feltételezések határozzák meg, e feltételezések nem érintik hátrányosan a kilépő munkavállalót.

(2) A tagállamoknak, nemzeti gyakorlataiknak megfelelően és a Bizottsággal együttműködésben előmozdítják a biztosításmatematikai becsléseket és a kamatok várható alakulásának előrejelzését, továbbá biztosítják, hogy amennyiben az átutalt megszerzett jogosultságok értékét biztosításmatematikai és a kamatlábbal kapcsolatos becslések határozzák meg, e becslések méltányosak a kilépő munkavállaló és a tagok számára. A tagállamok engedélyezhetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy a visszatérítés vagy a kifizetés összegét korrigálják annak érdekében, hogy megőrizzék a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát.

Indokolás

A „nem érintik hátrányosan” kifejezést felváltja a „méltányosak a kilépő munkavállaló és a tagok számára” kifejezés, hogy tekintetbe vegyék azt az esetet, amikor szükséges korrigálni az átviteli értéket. Ez nem szükséges, ha a magánszférához kötött ellátási rendszer alulfinanszírozott. Ez esetben a rendszer kuratóriumi tagjai csökkenthetik a kifizetéseket a biztosításmatematikai szakértő tanácsára. Ennek célja, hogy biztosítsák, a bennmaradó tagoknak nem válnak hátrányára a kifizetések. Ha ezen irányelv nem tartalmazza mindezt, bizonyos alapok pénzügyi fenntarthatósága veszélybe kerül.

Módosítás: 26

6. cikk (3) bekezdés

(3) Az összeget befogadó kiegészítő nyugdíjrendszerben a megszerzésre vonatkozó feltételek nem terjedhetnek ki az átutalt jogosultságokra, és az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban e jogosultságokat legalább a nyugvó nyugdíjjogosultságok megtartásával azonos mértékben kell megtartani.

törölve

Indokolás

A 6. cikk tartalmát a tagállamokra kell hagyni a szubszidiaritás elvének megfelelő módon.

Módosítás: 27

6. cikk (4) bekezdés

(4) Amennyiben az átutalás során igazgatási költségek merülnek fel, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak elkerülése érdekében, hogy e költségek ne álljanak arányban a kilépő munkavállaló tagsági időszakának hosszával.

törölve

Indokolás

A 6. cikk tartalmát a tagállamokra kell hagyni a szubszidiaritás elvének megfelelő módon.

Módosítás: 28

7. cikk (1) bekezdés

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagok és az ellátottak tájékoztatására vonatkozó, és a 2003/41/EK irányelv 11. cikkéből származó kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalókat a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztassa arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra.

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagok és az ellátottak tájékoztatására vonatkozó, és a 2003/41/EK irányelv 11. cikkéből származó kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az aktív vagy leendő tagokat a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztassa arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra.

Indokolás

A módosítás célja annak tisztázása, hogy e cikk nem vonatkozik minden munkavállalóra, csak az aktív tagokra és azokra a munkavállalókra, akik a várakozási idő leteltével tagok lesznek.

Módosítás: 29

7. cikk (2) bekezdés bevezető rész

(2) Az azt igénylő munkavállalóknak ésszerű határidőn belül elegendő tájékoztatást kell nyújtani, amelynek különösen az alábbiakra kell kitérnie:

(2) Az azt igénylő tagoknak ésszerű határidőn belül elegendő tájékoztatást kell nyújtani, amelynek különösen az alábbiakra kell kitérnie:

Módosítás: 30

9. cikk (2) bekezdés

(2) Az első bekezdés ellenére a tagállamok szükség esetén további, 2008. július 1-jétől számított 60 hónapos haladékot kaphatnak, a 4. cikk d) pontjában megállapított célkitűzés elérése érdekében. Az említett haladékra igényt tartó tagállamok ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot és megjelölik az érintett rendelkezéseket, az érintett rendszereket, és a haladék különleges indokait.

törölve

Módosítás: 31

9. cikk (3) bekezdés

(3) Az első bekezdés ellenére, és a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságával összefüggő, és kellően megindokolt különleges feltételek figyelembvétele érdekében a tagállamok a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket, segélyező pénztárakat valamint azokat a gazdasági egységeket, amelyek alapokat képeznek arra, hogy nyugdíjat fizethessenek alkalmazottaiknak, mentesíthetik a 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazása alól. Az a tagállam, amely élni kíván e lehetőséggel, azonnali hatállyal tájékoztatja erről a Bizottságot, megjelölvén az érintett rendszereket, e mentesítést alátámasztó különleges indokot, illetve a szóban forgó rendszerekből származó jogosultságok átutalhatóságának javítását célzó már meghozott, vagy tervezett intézkedéseket.

törölve

Indokolás

Kérdésessé tenné az irányelv hatókörét és hatékonyságát, ha kizárnák a nyugdíjjogosultságok átutalására vonatkozó rendelkezésekből az említett típusú rendszereket, amelyek sok tagállamban elterjedtek. Az ezekkel a rendszerekkel kapcsolatos aggályok – különösen a pénzügyi fenntarthatóság és a rendszerekben maradó tagokkal szembeni méltányosság és szolidaritás tekintetében – hasonlóképpen érvényesek azokra a rendszerekre és nyugdíjalapokra is, amelyek kötelezően az irányelv hatálya alá fognak tartozni, és ezeket az átutalással foglalkozó rendelkezések megfelelő javításával és adaptálásával kell kezelni minden rendszer vonatkozásában.

Módosítás: 32

10. cikk (2) bekezdés

(2) 2008. július 1-je után legkésőbb 10 évvel a Bizottság különleges jelentést készít a 9. cikk (3) bekezdésének alkalmazásáról. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be, amely tartalmazni fogja ezen irányelv valamennyi olyan módosítását, amely a megszerzett jogosultságok átutalhatóságának tekintetében a tőkefedezeti alapon működő rendszerekhez tartozó munkavállalók, illetve a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott rendszerekhez tartozó munkavállalók közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.

 

(2) 2008. július 1-je után legkésőbb két évvel a Bizottság különjelentést készít a 6. cikk alkalmazásáról, különös tekintettel a biztosításmatematikai előrejelzések és a kamatláb-előrejelzések közelítésére, és a nyugdíjjogosultságok átutalásának megadóztatásában mutatkozó különbségek hatásaira. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be, amely tartalmazni fogja ezen irányelv vagy más eszközök valamennyi olyan módosítását, amely az érdekek megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.

Indokolás

A különböző biztosításmatematikai és kamatláb-előrejelzések alá tartozó nyugdíjalapokat nem szabad a 6. cikkben adott jogok gyakorlati kihasználásának nagymértékben eltérő eredményével ütköztetni. Ha torzulások állnak fenn, ezeket az irányelvben úgy kell orvosolni, hogy nagyobb teret kell engedni a felhasznált biztosításmatematikai és kamatláb-előrejelzések közelítését célzó erőteljesebb rendelkezések meghatározását magukban foglaló korrekcióknak. Az adóztatás hatásait is szorosan figyelemmel kell kísérni.

ELJÁRÁS

Cím

A kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

Hivatkozások

COM(2005)0507 – C6-0331/2005 – 2005/0214(COD)

Illetékes bizottság

EMPL

Véleménynyilvánításra felkért bizottság:
  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON
13.12.2005

 

 

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma:

Eoin Ryan
13.12.2005

A vélemény korábbi előadója

 

Vizsgálat a bizottságban

3.5.2006

20.6.2006

4.9.2006

11.9.2006

 

Az elfogadás dátuma

24.1.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

2

1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Philip Dimitrov Dimitrov, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Donata Gottardi, Sophia in 't Veld, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Evgeni Kirilov, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Kurt Joachim Lauk, Andrea Losco, Astrid Lulling, Gay Mitchell, Cristobal Montoro Romero, Joseph Muscat, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Eoin Ryan, Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Olle Schmidt, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček, Sahra Wagenknecht, Lars Wohlin

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Harald Ettl, Vladimír Maňka, Thomas Mann, Giovanni Pittella

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Dariusz Maciej Grabowski, Holger Krahmer, Kurt Lechner, Heide Rühle

Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (14.7.2006)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2005)0507 – C6‑0331/2005 – 2005/0214 (COD))

A vélemény előadója: Astrid Lulling

RÖVID INDOKOLÁS

A kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló irányelvre irányuló javaslat e nyugdíjjogosultságok terén elsőrendű fontosságú, a munkavállalók tagállamon belüli, illetve tagállamok közötti szabad mozgásához kapcsolódó kérdéseket érint.

Meg kell jegyezni, hogy az irányelv egy olyan, a Bizottság által támogatott próbálkozást követően jött létre, melynek célja egy, az érdekelt felek közötti önkéntes megállapodás volt.

Tekintettel a különböző tagállamokban létező rendszerek sokféleségére, a vélemény előadója kiemeli a jogalkotási eszköz megválasztásának helyességét (irányelv), valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartását.

Habár a javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek közelítik egy máshoz a nemzeti jogszabályok rendelkezéseit, ezek azonban nem haladják meg az ahhoz szükséges mértéket, ami lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a mobilitás keretei közt átvihessék, illetve megőrizhessék jogaikat.

Szükség van azonban néhány módosításra, annak érdekében, hogy bizonyos reformok bevezetése túlságosan el ne nyúljon az időben, hogy a tervezet nyelvezete nemi szempontból semlegesebb legyen, valamint hogy elkerülhető legyen az akadályok technikai okokra alapozott fenntartása a tagállamokban.

Végül fontos garantálni azt, hogy azok az alkalmazottak, akik- többek között családi okokból - félbeszakítják vagy megszüntetik szakmai tevékenységüket, fenn tudják tartani nyugdíjjogosultságaikat, sőt folytathassák a járulékfizetést.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg(1)  A Parlament módosítása

Módosítás: 1

(5) preambulumbekezdés

(5) Szintén alkalmazni kell a Szerződés 94. cikkét, mivel a kiegészítő nyugdíjrendszereket szabályozó nemzeti jogszabályok közötti egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel akadályozhatják mind a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát, mind a közös piac működését. Ezért a Közösség területén, illetve egy tagállam területén mozgó munkavállalók kiegészítő nyugdíjjogosultsága hordozhatóságának javítása érdekében a nyugdíjjogosultságok megszerzésére vonatkozó meghatározott feltételeket össze kell hangolni, és a nyugvó nyugdíjjogosultság megőrzésére, illetve a megszerzett jogosultságok átutalására vonatkozó szabályokat közelíteni kell egymáshoz;

(5) Szintén alkalmazni kell a Szerződés 94. cikkét, mivel a kiegészítő nyugdíjrendszereket szabályozó nemzeti jogszabályok közötti egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel akadályozhatják mind az alkalmazottak szabad mozgáshoz való jogát, mind a közös piac működését. Ezért a Közösség területén, illetve egy tagállam területén mozgó alkalmazottak kiegészítő nyugdíjjogosultsága hordozhatóságának javítása érdekében a nyugdíjjogosultságok megszerzésére vonatkozó meghatározott feltételeket össze kell hangolni, és a nyugvó nyugdíjjogosultság megőrzésére, illetve a megszerzett jogosultságok átutalására vonatkozó szabályokat közelíteni kell egymáshoz;

Módosítás: 2

(5a) preambulumbekezdés (új)

 

(5a) A kiegészítő nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos részletekről tagállami szinten kell határozni, többek között a szociális partnerek közötti kollektív szerződések révén. A kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésére vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételek átfogó elveket rögzítenek és iránymutatást adnak a nemzeti szintű szabályozás számára, kellő teret hagyva a szociális partnereknek a részletek közösen történő meghatározására.

Or. en

Indokolás

A szociális partnerek által meghatározott kiegészítő nyugdíjrendszeri feltételek esetén a javasolt irányelv korlátozná a szociális partnerek szabadságát a megállapodások megtárgyalásában és megkötésében, amit többek között az ILO egyezményei is garantálnak. A kollektív szerződések jelentős védelmet nyújtanak a munkaerőpiacon kiszolgáltatott helyzetben lévő alkalmazottak, például a nők számára. A nők általában a férfiaknál gyengébb pozícióban vannak a kedvező bérért és nyugdíjért folytatott tárgyalásokon, ezért az irányelvnek nem szabad beavatkoznia a kiegészítő nyugdíjrendszerek jelenlegi tartalmába. Az esetlegesen kifizetésre kerülő nyugdíj főként az évente befizetett összegtől független szempontok alapján kerül meghatározásra, például a korhatár, a járulékfizetési időszak hossza, stb. alapján. A szociális partnerek közötti tárgyaláson megállapított járulékfizetésen alapuló kiegészítő nyugdíj a munkabér része, ezért nem tartozik az EU jogalkotási hatáskörébe.

Módosítás: 3

(6a) preambulumbekezdés (új)

 

(6a) A 2002/73/EK irányelvvel módosított 76/207/EGK irányelv, a 96/97/EK irányelvvel módosított 86/378/EGK irányelv, valamint a 92/85/EGK és a 96/34/EK irányelvek szabályozzák a nemek közötti egyenlő elbánást, különösen a munkafeltételek és a társadalombiztosítás területén. Ennél fogva a tagállamoknak és a szociális partnereknek a jelen irányelv rendelkezéseit a fent említett irányelvek figyelembevételével kell megvalósítaniuk, különösen a nők munkaerőpiacra való visszatérése terén, amikor a családi és a szakmai élet összeegyeztetése miatt következett be a félbeszakítás.

Módosítás: 4

(11) preambulumbekezdés

(11) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) sérelme nélkül a szabad mozgáshoz való jogukkal élő vagy élni kívánó munkavállalókat a kiegészítő nyugdíjrendszerek kezeléséért felelős személyeknek megfelelően tájékoztatniuk kell különösen arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra nézve.

(11) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(3), sérelme nélkül a szabad mozgáshoz való jogukkal élő vagy élni kívánó alkalmazottakat a kiegészítő nyugdíjrendszerek kezeléséért felelős személyeknek megfelelően tájékoztatniuk kell különösen arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra nézve.

Indokolás

A 2003/41 irányelv az önálló vállalkozókra is vonatkozik. A használt fő fogalom: foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény: olyan intézmény, amely, jogi formájától függetlenül, tőkefedezeti alapon működik, bármilyen támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten hozták létre, és amelynek célja a keresőtevékenységgel összefüggésben történő nyugellátás biztosítása a munkáltató(k) és munkavállaló(k) vagy ezek képviselői között megkötött egyéni vagy kollektív megállapodás vagy szerződés, vagy önálló vállalkozókkal a székhely szerinti és a fogadó tagállam jogszabályainak megfelelően megkötött megállapodás vagy szerződés alapján, és amely ebből közvetlenül származó tevékenységeket folytat.

Módosítás: 5

(15) preambulumbekezdés

(15) Tekintettel arra, hogy figyelembe kell venni az ezen irányelv által különösen a kiegészítő nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságára gyakorolt hatást, a tagállamok további haladékot kaphatnak, amely alatt fokozatosan végrehajthatják a várhatóan az említett hatásokkal járó rendelkezéseket;

törölve

Módosítás: 6

1. cikk

Ezen irányelv célja, hogy megkönnyítse a munkavállalók szabad mozgáshoz, illetve – egyazon tagállam területén – a foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlását azáltal, hogy felszámolja a tagállamokban a kiegészítő nyugdíjrendszerekre vonatkozó egyes szabályok által támasztott akadályokat.

Ezen irányelv célja, hogy megkönnyítse az alkalmazottak szabad mozgáshoz, illetve – egyazon tagállam területén – a foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlását azáltal, hogy felszámolja a tagállamokban a kiegészítő nyugdíjrendszerekre vonatkozó egyes szabályok által támasztott akadályokat.

Módosítás: 7

3. cikk c) pont

c) „tag”: olyan személy, aki számára keresőtevékenysége a kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban kiegészítő nyugdíjjogosultságra való jogosultságot teremt vagy fog teremteni;

c) „tag”: olyan személy, aki jogosult a kiegészítő nyugdíjrendszer rendelkezéseivel összhangban kiegészítő nyugdíjjogosultságra;

Or. en

Indokolás

A foglalkozásra vonatkozó korlátozás szükségtelenül bonyolítja az irányelvet. A jobb jogalkotás keretében is az a cél, hogy az irányelv világos hatálya és céljai világosak legyenek, vagyis a kiegészítő nyugdíjjogosultságokra és az e kérdésben érintett személyekre vonatkozzanak.

Módosítás: 8

3. cikk, d) pont

(d) „nyugdíjjogosultság” az az ellátás, amelyre a rendszer tagjai vagy más jogosultak egy kiegészítő nyugdíjrendszer, illetve adott esetben a nemzeti jogszabályok értelmében jogosultak;

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.

Módosítás: 9

3. cikk, f) pont

(f) „kilépő munkavállaló” az a munkavállaló, aki nyugdíjjogosultságának megszerzése előtt kilép abból a munkaviszonyból, amelynek keretében nyugdíjjogosultságot halmozott fel, vagy e jogosultságokat megszerezhette volna, amennyiben az említett munkaviszonyban marad;

(f) „kilépő munkavállaló” az az alkalmazott, aki nyugdíjjogosultságának megszerzése előtt kilép abból a munkaviszonyból, amelynek keretében nyugdíjjogosultságot halmozott fel, vagy e jogosultságokat megszerezhette volna, amennyiben az említett munkaviszonyban marad;

Módosítás: 10

3. cikk, g) pont

(g) „hordozhatóság” a munkavállaló lehetősége arra, hogy szabad mozgáshoz, illetve foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlása idején nyugdíjjogosultságot szerezzen és őrizzen meg;

(g) „hordozhatóság” az alkalmazott lehetősége arra, hogy szabad mozgáshoz, illetve foglalkozási mobilitáshoz való jogának gyakorlása idején nyugdíjjogosultságot szerezzen és őrizzen meg;

Módosítás: 11

3. cikk, h) pont

(h) „késleltetett ellátott” minden olyan egykori tag, akinek nyugdíjjogosultságai a kiegészítő nyugdíjrendszerben nyugszanak egészen addig, amíg a kiegészítő nyugdíjban való részesülés jogosultságának feltételei nem teljesülnek;

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.;

Módosítás: 12

3. cikk j) pont

j) „átutalás” azon összeg kiegészítő nyugdíjrendszer általi biztosítása, amely egészben vagy részben fedi az e rendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságokat, és amely átutalható egy új kiegészítő nyugdíjrendszerbe, vagy egy nyugdíjjogosultságot biztosító másik pénzintézetbe.

j) „átutalás” egy adott nyugdíjrendszerben összegyűlt tőke és megszerzett nyugdíjjogosultság összegének átutalása egy új kiegészítő nyugdíjrendszerbe, vagy egy nyugdíjjogosultságot biztosító másik pénzintézetbe.

Or. en

Indokolás

Főként a bizonytalan munkaviszonnyal rendelkező személyek számára fontos, hogy kiegészítő nyugdíjjogosultságot szerezhessenek.

Módosítás: 13

4. cikk a) pont

(a) amennyiben a nyugdíjjogosultságokat a kilépő munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor még nem szerezte meg, az általa, vagy a nevében befizetett teljes járulékösszeget vissza kell téríteni, vagy át kell utalni;

(a) amennyiben a nyugdíjjogosultságokat a kilépő személy a munkaviszony megszűnésekor még nem szerezte meg, az általa, vagy a nevében befizetett teljes járulékösszeget vissza kell téríteni, vagy át kell utalni;

 

Lehetőséget kell biztosítani a megszerzett nyugdíjjogosultságok összevonására, ahogyan az az állami nyugdíjak esetében megvalósul a 1408/71/EGK rendelet értelmében;

Or. en

Indokolás

Mivel a kiegészítő nyugdíjrendszerek egyre növekvő jelentőséggel bírnak az idősek életszínvonalának megőrzésében, ésszerű lenne ugyanazt az elvet követni a különböző kiegészítő rendszerek kombinálása esetében, mint amit az állami nyugdíjrendszerek esetében is követnek.

Módosítás: 14

4. cikk, b) pont

(b) amennyiben a nyugdíjjogosultság megszerzése minimális korhatárhoz kötődik, e korhatár nem haladhatja meg a 21 évet;

(b) amennyiben a nyugdíjjogosultság megszerzése minimális korhatárhoz kötődik, e korhatár nem haladhatja meg a 18 évet;

Módosítás: 15

4. cikk, c) pont

(c) egy munkavállaló legfeljebb egy éves munkaviszony után, vagy adott esetben legkésőbb az előírt alsó korhatár betöltésekor beléphessen a kiegészítő nyugdíjrendszerbe;

(c) egy alkalmazott legfeljebb egy éves munkaviszony után, vagy adott esetben legkésőbb az előírt alsó korhatár betöltésekor beléphessen a kiegészítő nyugdíjrendszerbe;

Módosítás: 16

4. cikk, d) pont

(d) a munkavállaló legfeljebb két éves tagság után megszerezhesse a nyugdíjjogosultságot.

(d) az alkalmazott legfeljebb két éves tagság után megszerezhesse a nyugdíjjogosultságot.

Módosítás: 17

5. cikk, (2) bekezdés b) pont (új)

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy ne őrizzék meg a megszerzett jogosultságokat, hanem – amennyiben azok nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a megszerzett jogosultságoknak megfelelő összeget átutalják, vagy kifizessék. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről. 

(2) A tagállamok lehetővé tehetik a kiegészítő nyugdíjrendszerek számára, hogy

 

a) ne őrizzék meg a megszerzett jogosultságokat, hanem – amennyiben azok nem haladják meg az érintett tagállam által megállapított küszöbértéket – a megszerzett jogosultságoknak megfelelő összeget átutalják, vagy kifizessék. Az érintett tagállam értesíti a Bizottságot az alkalmazott küszöbértékről. 

 

b) lehetővé tegyék a kilépő munkavállaló számára az ugyanabba a kiegészítő nyugdíjrendszerbe történő járulékfizetés folytatását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelkezés végrehajtást szolgáló intézkedéseikről.

Módosítás: 18

7. cikk, (1) bekezdés

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagok és az ellátottak tájékoztatására vonatkozó, és a 2003/41/EK irányelv 11. cikkéből származó kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a munkavállalókat a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztassa arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra.

(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagok és az ellátottak tájékoztatására vonatkozó, és a 2003/41/EK irányelv 11. cikkéből származó kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazottakat a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztassa arról, hogy a munkaviszony megszűnése milyen következményekkel jár a kiegészítő nyugdíjjogosultságaikra.

Módosítás: 19

7. cikk, (2) bekezdés, bevezető rész

(2) Az azt igénylő munkavállalóknak ésszerű határidőn belül elegendő tájékoztatást kell nyújtani, amelynek különösen az alábbiakra kell kitérnie:

(2) Az azt igénylő alkalmazottaknak ésszerű határidőn belül elegendő tájékoztatást kell nyújtani, amelynek különösen az alábbiakra kell kitérnie:

Módosítás: 20

7. cikk, (3) bekezdés

(3) Az azt igénylő késleltetetett kedvezményezettet a kiegészítő nyugdíjrendszer irányításáért felelős személy tájékoztatja a nyugvó nyugdíjjogosultságáról, és a kiegészítő nyugdíjrendszerre vonatkozó, e jogosultságot érintő szabályok bármely változásáról.

A módosítás a magyar nyelvű változatot nem érinti.

Módosítás: 21

7. cikk, (4) bekezdés

(4) Az e cikkben előírt tájékoztatást írásban és közérthető formában kell nyújtani.

(4) Az e cikkben előírt tájékoztatást írásban és közérthető formában kell nyújtani az érintett személynek.

ELJÁRÁS

Cím

A kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

Hivatkozások

(COM(2005)0507 – C6‑0331/2005 – 2005/0214(COD))

Illetékes bizottság

EMPL

Véleménynyilvánításra felkért bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

FEMM
19.1.2006

Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

 

A vélemény előadója
  A kijelölés dátuma

Astrid Lulling
28.11.2005

A vélemény előadójának helyettese

-

Vizsgálat a bizottságban

21.2.2006

21.3.2006

2.5.2006

11.7.2006

 

Az elfogadás dátuma

11.7.2006

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

9

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Edit Bauer, Emine Bozkurt, Hiltrud Breyer, Maria Carlshamre, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Zita Gurmai, Lívia Járóka, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Urszula Krupa, Astrid Lulling, Doris Pack, Marie-Line Reynaud, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Amalia Sartori, Eva-Britt Svensson, Britta Thomsen, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Iratxe García Pérez, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Anna Hedh, Mary Honeyball, Christa Klaß, Karin Resetarits

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

-

Megjegyzések (egy nyelven közölt adatok)

-

(1)

A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

(2)

              HL L 235., 2003.9.23., 10. o.

(3)

              HL L 235., 2003.9.23., 10. o.


ELJÁRÁS

Cím

A kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javítása

Hivatkozások

COM(2005)0507 - C6-0331/2005 - 2005/0214(COD)

Az Európai Parlamentben történo eloterjesztés dátuma

21.10.2005

Illetékes bizottság

               A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

13.12.2005

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

               A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

13.12.2005

IMCO

13.12.2005

FEMM

19.1.2006

 

Nem nyilvánított véleményt

               A határozat dátuma

IMCO

21.11.2005

 

 

 

Előadó(k)

               A kijelölés dátuma

Ria Oomen-Ruijten

27.10.2005

 

 

Vizsgálat a bizottságban

4.5.2006

21.6.2006

10.7.2006

13.9.2006

 

24.1.2007

20.3.2007

 

 

Az elfogadás dátuma

21.3.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

5

5

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Jan Andersson, Roselyne Bachelot-Narquin, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Emine Bozkurt, Iles Braghetto, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Christina Christova, Proinsias De Rossa, Harald Ettl, Richard Falbr, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Karin Jöns, Jan Jerzy Kułakowski, Jean Lambert, Thomas Mann, Jiří Maštálka, Ana Mato Adrover, Maria Matsouka, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Őry, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Pier Antonio Panzeri, Jacek Protasiewicz, Elisabeth Schroedter, José Albino Silva Peneda, Kathy Sinnott, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Mario Mantovani, Dimitrios Papadimoulis, Patrizia Toia

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat