JELENTÉS az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alá tartozó területeken a Bírósággal kapcsolatos rendelkezések kiigazítására irányuló tanácsi határozattervezetről
27.3.2007 - (COM(2006)0346 – C6-0304/2006 – 2006/0808(CNS)) - *
Jogi Bizottság
Előadó: József Szájer
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címe alá tartozó területeken a Bírósággal kapcsolatos rendelkezések kiigazítására irányuló tanácsi határozattervezetről
(COM(2006)0346 – C6-0304/2006 – 2006/0808(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a bizottsági közleményhez csatolt tanácsi határozattervezetre (COM(2006)0346) – C6-0304/2006),
– tekintettel az EK-Szerződés 67. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel,
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0082/2007),
1. jóváhagyja a Tanács határozattervezetét;
2. felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
3. kéri az 1975. március 4-i közös nyilatkozat alapján az egyeztetési eljárás megkezdését, abban az esetben, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől a Tanács el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a határozattervezetet;
5. felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel az áthidaló záradékok életbeléptetését annak érdekében, hogy megszűnjön a Bíróság hatáskörének korlátozása a Szerződés IV. címével összefüggésben, miközben rámutat arra, hogy már felhívta a Tanácsot a Bíróság hatásköre korlátozásainak megszüntetésére;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INDOKOLÁS
Elemzés
A Bíróság szerint az előzetes döntéshozatali eljárás „elsőrendű fontosságú a Szerződésben megállapított jogszabályok közösségi jellegének megőrzésében, és célja annak biztosítása, hogy a Közösség mindegyik tagállamában e jogszabályok minden körülmények között azonosak legyenek”[1].
Jóllehet a 234. cikk felhatalmazza a Bíróságot előzetes döntések meghozatalára a közösségi jogszabályok értelmezése és a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége területén, a 68. cikk (1) bekezdése az EK-Szerződés IV. címén alapuló intézkedésekre (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) vonatkozó előzetes döntéshozatal kérésének lehetőségét olyan bíróságokra korlátozza, amelyeknek „határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség”. Ezenkívül a 68. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy a Bíróság semmilyen körülmények között nem rendelkezik hatáskörrel a 62. cikk 1. pontja alapján a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vagy határozatokra vonatkozóan. Ez a rendelkezés tükröződik a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében. Végül pedig a 68. cikk (3) bekezdése rendelkezik azon előzetes döntéshozatali eljárásról, amelyet a nemzeti bíróságok helyett a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy egy tagállamnak kell kezdeményeznie a IV. címmel vagy valamely közösségi intézmény e cím alapján hozott jogi aktusával kapcsolatos értelmezési kérdésről.
A Jogi Bizottságnak a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre és különösen a nemzetközi magánjogra vonatkozó hatásköre szempontjából figyelemre méltó, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben, illetve a házassági jogi ügyekben a joghatóságról, valamint az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményeknek a 44/2001 és 1347/2000 rendelettel történő „közösségiesítése” visszalépést jelentett ezen egyezmények korábbi jegyzőkönyveihez képest, amelyek nemcsak a legfelső bíróságokat, hanem a fellebbviteli bíróságokat is felruházzák az előzetes döntéshozatal kérésének hatáskörével[2].
A Bizottság most azt javasolja, hogy a 67. cikk (2) bekezdésének második francia bekezdése[3] révén hatálytalanítsák a 68. cikket. Javasolja továbbá, hogy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése veszítse hatályát.
Ennek eredményeképp a Tanács kizárólag a legfelső bíróságok előzetes döntés iránti kérelmeire alkalmazhatná minden korlátozás nélkül a 234. cikk általános szabályait.
A javaslat:
· biztosítaná a közösségi jogszabályok egységes alkalmazását és értelmezését ezen a területen is,
· lehetővé tenné a jogvédelem megerősítését az alapvető jogokra nézve különösen érzékeny területeken,
· orvosolná az Amszterdami Szerződésből eredően az EK-Szerződés 65. cikke által szabályozott polgári ügyeket illető jogvédelemben bekövetkezett visszalépést,
· alkalmassá tenné a közösségi igazságügyi rendszert a normális működésre ezen a területen.
Még pontosabban, a javaslat elősegítené a közösségi jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását és ennélfogva a jogvédelmi rendszer egységesítését a IV. cím alá tartozó területen.
Megismételve, az előzetes döntéshozatali eljárás IV. címre történő teljes alkalmazása megerősítené az érintettek jogvédelmét. Jelen pillanatban azok a személyek, akik úgy vélik, hogy megsértették alapvető jogaikat egy, a IV. cím alapján elfogadott közösségi jogi aktus által, előzetes döntéshozatallal kapcsolatos kérdéseket csak azokban az esetekben terjeszthetnek a Bíróság elé, ha már az összes nemzeti jogorvoslati lehetőséget kimerítették, ami úgy értendő, hogy ügyüket legfelső bíróságra kell vinniük. Az ebből eredő költségek visszatarthatják a peres feleket és a jog érvényesülése kárt szenvedhet. Vitatható, vajon a jelenlegi álláspont összeegyeztethető-e az emberi jogokról szóló európai egyezmény által az Unióra ruházott kötelezettségekkel. Amennyiben a javaslatot elfogadják, nemzeti elsőfokú bíróságok is előzetes döntéshozatallal kapcsolatos kérdéseket terjeszthetnek elő.
Megjegyzendő, hogy a Bizottság hangsúlyozta, hogy amennyiben kellő bizalmat helyeznek a belső szervezet elfogadott eszközeinek hatékonyságába, valamint a Nizzai Szerződés által létrehozott új lehetőségekbe, mint például a gyorsított eljárásba, akkor az ezen a területen keletkező további, előzetes döntéshozatal iránti kérelmek nem fogják a Bíróság munkaterhét túlságosan növelni.[4]
Ezenkívül a Bíróság egy új eljárástípus, nevezetesen a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás kialakítását javasolja, amely a gyorsított eljárásnál még rövidebb határidőn belül tenné lehetővé az ügyekben való eljárást. Ezen eljárás értelmében a különösen gyors eljárást igénylő ügyeket egy speciális ítélkező testületre bíznák, és az eljárás egyszerűsített lenne, amelyet esetlegesen a felülvizsgálat lehetősége ellensúlyozhatna.
Következtetések
A fenti megállapításokat figyelembe véve támogatni kell a Bizottság javaslatát és meg kell ismételni a Parlament azon kérését, hogy a Tanács szüntesse meg a Bíróság hatáskörének korlátozását az EK-Szerződés IV. címe keretében. A Parlament már felkérte a Tanácsot, hogy „az Európai Parlament véleményének megfelelően sürgősen fogadja el az EK-Szerződés 67. cikke (2) bekezdésére vonatkozó határozattervezetet, amely megszünteti a Bíróság hatáskörének korlátozását az EK-Szerződés IV. címe keretében, és minden tőle telhetőt tegyen meg az előzetes döntéshozatali eljárások felgyorsítása érdekében”[5].
Szükséges a 67. cikkben meghatározott áthidaló záradék életbeléptetése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget még mindig jellemző demokráciadeficit orvoslása, valamint a jogvédelmi rendszer alkalmazási körének az EK-Szerződés IV. címében szabályozott érzékeny területekre való kiterjesztése érdekében, a közösségi intézmények megnövekedett hatáskörére adott válaszként.
- [1] A 166/73. sz. ügy, Rheinmühlen kontra Einfuhr- és Vorratsstelle Getreide [1974] EBHT 33, 2. bek.
- [2] Lásd Lenaerts, Arts, Maselis, Bray (ed.), Procedural Law of the European Union, Sweet & Maxwell, London, 2006, 22-001.
- [3] 67. cikk
1. (1) Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves átmeneti időszak során a Tanács a Bizottság javaslata vagy valamely tagállam kezdeményezése alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz.
2. (2) Ennek az ötéves időszaknak a letelte után:
a Tanács a Bizottság javaslatai alapján határoz; a Bizottság megvizsgálja a bármely tagállam által arra vonatkozóan benyújtott kérelmet, hogy a Bizottság terjesszen javaslatot a Tanács elé;
a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz arról, hogy az e cím alá tartozó valamennyi területre vagy egyes területekre a 251. cikkben említett eljárást alkalmazzák, valamint a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseket kiigazításáról. .... - [4] A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló előterjesztések értelmében az Európai Bíróság elnöke a nemzeti bíróság kérésére, az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően kivételesen dönthet gyorsított eljárás alkalmazásáról, amennyiben a körülmények alátámasztják a Bíróság elé vitt kérdés kivételes sürgősségét. Az elnök haladéktalanul kitűzi a tárgyalás időpontját, amelyről minden lehetséges résztvevőt értesít, akik legfeljebb 15 napon belül beadvánnyal élhetnek, illetve írásbeli megjegyzést tehetnek.
- [5] Lásd P6_TA-PROV(2006)0525, szerző: Cavada
ELJÁRÁS
Cím |
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseinek kiigazítása |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2006)0346 - C6-0304/2006 - 2006/0808(CNS) |
|||||||
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
20.9.2006 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
JURI 28.9.2006 |
|||||||
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
LIBE 28.9.2006 |
|
|
|
||||
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
LIBE 19.12.2006 |
|
|
|
||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
József Szájer 2.10.2006 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
27.2.2007 |
|
|
|
||||
Az elfogadás dátuma |
20.3.2007 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
26 0 0 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Marek Aleksander Czarnecki, Cristian Dumitrescu, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio Masip Hidalgo, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Mogens N.J. Camre, Nicole Fontaine, Janelly Fourtou, Jean-Paul Gauzès, Eva Lichtenberger, Arlene McCarthy, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard, Gabriele Stauner, József Szájer, Jacques Toubon |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Toine Manders |
|||||||