JELENTÉS a Bizottság 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó éves politikai stratégiájáról

3.4.2007 - (2007/2017(BUD))

III. szakasz – Bizottság
Költségvetési Bizottság
Előadó: Kyösti Virrankoski

Helyesbítések/Kiegészítések

• ERR01 (PDF - 100 KB)
• ERR01 (DOC - 44 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó éves politikai stratégiájáról, III. szakasz – Bizottság
(2007/2017(BUD))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett közleményére – Éves politikai stratégia 2008-ra (COM(2007)0065),

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 272. cikkére és az Euratom-Szerződés 177. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (1) bekezdésére,

–   tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A6-0123/2007),

A. mivel az EU 2008. évi költségvetése a második elfogadandó költségvetés lesz a 2006. május 17-én elfogadott, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (IIA) keretén belül,

B.  mivel a 2008-as költségvetés lesz az első, amelyet Romániával és Bulgáriával mint EU-tagokkal kell egyeztetni,

C.  mivel a globalizációs folyamat rohamos léptekkel folytatódik az azt kísérő lehetőségekkel és kihívásokkal a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi területen; mivel a 2008-as költségvetésnek biztosítania kell, hogy az EU továbbra is hasznot húzhasson a globalizáció lehetőségeiből és válaszolhasson annak kihívásaira, illetve teljesíthesse a globális szereplőként rá háruló kötelezettségeket az előretekintő belső és külső politikák megfelelő keveréke által,

D.  mivel 2007 lesz az első végrehajtási év a 2007–2013-as pénzügyi programozási időszak számos, új uniós, kifizetésekkel járó programja esetében, és számos új jogalap 2006-ban történt elfogadását követően; mivel a 2007. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó adatok – különös tekintettel a kötelezettségvállalási előirányzatokra – fontos információkkal fognak szolgálni a Bizottság és a tagállamok azon képességére vonatkozóan, hogy meg tudják-e valósítani a Parlament számára elsődlegesen fontos célkitűzéseket,

Politikai környezet

1.   kiemeli, hogy a 2008-as költségvetés előkészítése, benyújtása és megvitatása a Római Szerződés 50. évfordulójának és az Alkotmányszerződésnek adott új lendület fényében fog történni; megjegyzi, hogy 2007-ben fognak megkezdődni a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret (TPK) 2008–2009-es teljes és átfogó felülvizsgálatának (félidős felülvizsgálatának) előkészületei, és megemlíti a saját források uniós rendszeréről szóló, 2007. márciusi állásfoglalását;

2.   hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a 27 tagú EU azon képességét, hogy a globalizációból eredő lehetőségeket elérhetővé tegye polgárai számára, és a globalizáció teremtette kihívásoknak való megfelelés érdekében nemzetközi fellépéseket vezessen; ebben az összefüggésben kiemeli annak fontosságát, hogy az EU pénzügyi és emberi erőforrásai célszerűen legyenek elosztva az EU megfelelő működésének biztosítása érdekében;

3.   tudomásul veszi a Bizottság jólét, szolidaritás, biztonság és külső vetület címszavak alatt jelzett javaslatait; ugyanakkor egyetért azzal, hogy az EU-nak továbbra is a lisszaboni menetrendre, és különösen a növekedésre, a munkahelyteremtésre, a versenyképességre és a kkv-kre kell összpontosítania; úgy véli, hogy ezek a javaslatok sok esetben – mint az energiapolitika és az éghajlatváltozás – példák arra a rugalmasabb megközelítésre, ahogyan az EU reagál az európai polgárok előtt álló kihívásokra; rámutat azonban arra, hogy a különböző kiadási felső határértékek alatt rendelkezésre álló nagyon szűk mozgásterek miatt költségvetési szempontból rendkívül korlátozott az EU politikai változásokkal kapcsolatos válaszadási képessége;

4.  költségvetési hatóságként feladatának tekinti annak biztosítását, hogy az EU költségvetésében szereplő összegeket úgy költsék el, hogy az minőségi megtérülést hozzon, valamint a korlátozott erőforrások optimalizálását; ezért folytatni szándékozik a 2007-es költségvetésben kezdeményezett költség-haszon megközelítést a költségvetésnek a Parlament szakbizottságaival szoros együttműködésben folytatott rendszeres vizsgálata révén; eredményorientált költségvetésre kíván törekedni, amely költségvetés a 2007. évi költségvetésben a szakbizottságokkal együttműködésben elindított megközelítésre épít;

5.  ismételten megerősíti arra irányuló felhívását, hogy az EU éves politikai prioritásait úgy határozzák meg, hogy azt az európai polgárokkal hatékonyan lehessen közölni, és hangsúlyozza, hogy ez az állásfoglalás meghatározza az Európai Parlament elkövetkező költségvetési eljárásra vonatkozó szempontjait; határozottan sajnálja, hogy az éves politikai stratégia nem kellően tükrözi a Parlament elsődleges céljait; elvárja, hogy ezt az állásfoglalást megfelelő mértékben vegyék figyelembe a 2008-as előzetes költségvetési tervezetben (EKT); hangsúlyozza, hogy a Bizottság által a 2008. évi éves politikai stratégiában javasolt különböző kezdeményezéseket a közelmúltban elfogadott kiadási programok és politikai prioritások – amelyek alátámasztják a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban a 2007– 2013-as többéves pénzügyi keret vonatkozásában megállapított átfogó pénzügyi kereteket –összefüggésében kell vizsgálni;

6.  tudomásul veszi a Wallström biztos asszony által 2007. február 8-án az Elnökök Értekezlete részére tartott, a Bizottság 2007. évi jogalkotási és munkaprogramjáról szóló ismertetőt, de sajnálja a jogalkotási munkaprogram és a költségvetési eljárás közötti kapcsolat hiányát; a Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodással összhangban ragaszkodik a két eljárás közötti összehangoltság javításához; emlékezteti a Bizottságot a 2007-es költségvetési eljárás során tett kötelezettségvállalására, és Barroso elnök úrnak az elsődleges jogalkotási szempontok és a költségvetési döntések összehangolásának javításáról szóló, 2006. decemberi levelére; ebben az összefüggésben tudomásul veszi az éves politikai stratégiáról szóló közleményben foglalt bizottsági prioritásokat, és elvárja a Bizottságtól, hogy ezen elsődleges szempontokat az éves eljárás folyamán igazítsa ki a költségvetési hatóság által hozott döntések alapján;

Eredményorientált költségvetés - átlátható bemutatás, világos célkitűzések, pontos végrehajtás

7.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU kifizetési programjai hatékonyan járuljanak hozzá azon politikai célkitűzések eléréséhez, amelyek eléréséhez megalkották őket; úgy véli, hogy a politika megvalósítása és annak világos bizonyítéka mindig alapvető fontosságú volt az EU legitimitása szempontjából polgárai szemében; ezért megerősíti azon szándékát, hogy a 2008-as költségvetési munkát az „eredményorientált költségvetés” filozófiájával fogja végrehajtani; hangsúlyozza, hogy ezeket az eredményeket nem kizárólag számviteli kritériumok alapján értékelik majd, és rámutat arra, hogy ezt a megközelítést a jó intézményközi együttműködés szellemében fogják követni;

8.  hangsúlyozza az egyértelműség, a következetesség és az átláthatóság fontosságát a költségvetés bemutatása során, mint az eredményorientált költségvetés felé tett első lépést; támogatja a tevékenységalapú költségvetés-tervezési (ABB) megközelítést, amelynek célja a pénzügyi és emberi erőforrások összeegyeztetése a politikai célkitűzésekkel, a bizottsági kifizetések politikai területeinek megfelelően; megjegyzi, hogy az ABB-nómenklatúra nem egyeztethető könnyen össze a TPK fejezet-kategóriáival; továbbá sajnálja, hogy az éves politikai stratégia jólét, szolidaritás, biztonság és külső vetület szerinti csoportosítása egy harmadik csoportosítási rendszert képvisel, amely meglehetősen önkényes a politikaterületek különböző fejezetekbe való besorolása tekintetében, illetve amelynek nincs túl nagy jelentősége költségvetési szempontból és nem egyeztethető könnyen össze az ABB és a TPK kategóriáival; kéri a Bizottságot, hogy tartsa jobban tiszteletben az ABB és a TPK szerkezetét, és jelezze egyértelműen e harmadik csoportosítás és az intézményközi megállapodás költségvetési fejezetei közötti megfelelést;

9.      úgy véli, hogy a Bizottság által az EKT valamennyi politikai területére készített tevékenységi nyilatkozatok képezik a költségvetési hatóság fő eszközét az EU kifizetései hatékonyságának értékelésére; hangsúlyozza, hogy ha a politikai célkitűzések nem világosak, akkor a hatékony értékelés lehetetlen; kéri e tevékenységi nyilatkozatok bemutatásának egyértelműbbé tételét a 2008-as EKT-ban; nagyobb figyelmet kér a politikai célkitűzéseknek és a politikai eredmények mérésének, ugyanakkor kevesebb információt kér az adminisztratív folyamatról, ami gyakran előfordult a korábbi EKT-dokumentumokban;

10.    hangsúlyozza a költségvetés végrehajtása ellenőrzésének fontosságát mint a politika megvalósításának vizsgálati eszközét; üdvözli a Bizottság által a közelmúltban végzett fejlesztéseket a végrehajtásra vonatkozó adatszolgáltatásban, és különösen a költségvetési előrejelzési értesítési rendszert; megjegyzi, hogy e rendszernek köszönhetően a 2007–2013-as új programok kifizetéseinek első évére vonatkozó számadatok 2007 folyamán fognak rendelkezésre állni; úgy véli, hogy ez az információ hasznos lehet abban, hogy arra ösztönözze a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul tiszteletben tartsák a Parlamentnek a 2007-es költségvetésben és ebben az állásfoglalásban meghatározott politikai prioritásait;

Emberi erőforrások - megfelelő elosztás, személyi felelősség, ellenőrzött kiszervezés

11.    szilárd meggyőződése, hogy az Európai Unió hatékony és költséghatékony igazgatási rendszerének rendelkeznie kell a szükséges forrásokkal; érdeklődéssel várja a Bizottság szolgálatai által a Bizottság valós személyzeti igényeiről folytatott átvilágítást, amelyet 2007. április 30-án kell benyújtaniuk; meggyőződése, hogy a Bizottság személyzeti átvilágítása fontos lépés, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság feltárja tényleges lehetőségeit, és több alkalmazottat biztosítson az olyan új politikai prioritásokhoz, mint az energia, az éghajlatváltozás, a bevándorlás, a többéves programok végrehajtása és az európai uniós jogszabályok átültetésének felügyelete a tagállamokban; az átvilágítás eredményét részletesebben értékelni fogja a 2008-as költségvetési eljárástól kezdődően a jövőbeli politikai kihívásoknak való megfelelés céljából;

12.    üdvözli a 2008-as éves politikai stratégiában szereplő további utalásokat a Bizottság azon erőfeszítéseire, hogy közelíti emberi erőforrásait a politikai prioritásokhoz, de elutasítja e prioritásoknak a jólét, a szolidaritás, a biztonság és a külső vetület szerinti csoportosítását; ezért kéri a Bizottságot, hogy az ABB szerkezetének megfelelően az EKT-ban sorolja fel egyértelműen a humánpolitikára vonatkozó további információkat és a 2008-as személyzetátcsoportosítási stratégiát, figyelembe véve az átvilágítás eredményeit;

13.    aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a meglévő decentralizált ügynökségek kiterjesztése csökkenteni fogja a TPK fejezeteiben rendelkezésre álló kereteket, továbbá aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendelkezésre álló keretek ezen csökkentése csökkenteni fogja az új prioritások, például a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések finanszírozási körét, ezenkívül csökkenteni fogja a meglévő programok kiterjesztése érdekében rendelkezésre álló pénzeszközöket; megállapítja, hogy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja arra kötelezi a Bizottságot, hogy értékelje az érintett kiadási fejezet költségvetési következményeit egy új decentralizált ügynökség létrehozására irányuló javaslat elkészítése során; annak biztosítására fog törekedni, hogy a decentralizált ügynökségek működése hozzáadott értéket teremtsen és előmozdítsa az EU polgárainak érdekeit;

14.    megállapítja, hogy a végrehajtó hivatalok és más szervek számának további növelését a vonatkozó program keretéből kellene finanszírozni, ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a végrehajtó hivatalok és más szervek számának további növelése csökkentheti a programok kereteiben rendelkezésre álló működési pénzeszközöket;

15.    határozott célja a költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek meghatározásának, szerepének és költségeinek tisztázása, az ilyen irányítási módok költséghatékonyságának értékelése, és a 2008-as éves költségvetési eljárás során intézményközi szinten a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjában megállapított folyamat rendszeres végrehajtásának biztosítása;

16.    úgy véli, hogy a különböző főigazgatóságok feladatainak decentralizálása és az EU tisztviselőinek személyi felelőssége a tevékenységalapú irányításon (TAI) alapuló megközelítés fontos elemei; megjegyzi, hogy további munkára lesz szükség az EU intézményeken belül néhány felelősségi lánc egyértelművé tétele érdekében; úgy véli, hogy ez a kérdés rendkívül fontos a végrehajtási feladatok ügynökségek és egyéb eseti testületek felé történő „kiszervezésének” és „externalizációjának” tendenciája fényében;

17.    aggódik, hogy a végrehajtó ügynökségek és más eseti testületek létrehozása az uniós tisztviselők és szerződéses alkalmazottak számának növekedéséhez – kivéve, ha a Bizottság illetékes főigazgatóságán csökkentik az álláshelyek számát a növekedés ellensúlyozása érdekében –, valamint az EU igazgatása felügyeletének gyengüléséhez vezethet; kéri a Bizottságot, hogy magyarázza meg a 2008-as EKT-ban, hogy az érintett főigazgatóságon belüli csökkentések hogyan ellensúlyozzák majd az új végrehajtó ügynökségekre és más eseti testületekre kért álláshelyek számát; továbbá kéri a Bizottságot, hogy a 2008-as EKT-ban vesse fel a végrehajtó ügynökségek és más eseti testületek megfelelő felügyeletének kérdését a demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében; sürgeti a végrehajtó ügynökségek felállításával kapcsolatos magatartási kódex felülvizsgálatát, különös tekintettel az ügynökségek finanszírozásának és személyzettel való ellátásának parlamenti ellenőrzésére;

Többéves pénzügyi keret - tervezés, tartalékok, előzetes és utólagos kifizetések

18.    tudomásul veszi a Bizottságnak a 2007–2013-as pénzügyi programozásra vonatkozó legutóbbi aktualizálását; tudomásul veszi az 1a. és a 3. fejezetekben maradt, egyes esetekben csökkenő mozgástereket, és határozottan ellenzi a Bizottság azon javaslatát, amely szerint az ebben a két fejezetben rendelkezésre álló szűk mozgásteret új kezdeményezések finanszírozására használják fel; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy főként a létező többéves programok utólagos kifizetései révén hoznának létre kiegészítő tartalékokat; úgy ítéli meg, hogy a kis mozgásterek korlátozzák a sürgős vagy új politikai prioritások hatékony kezelésének lehetőségét; kéri a Bizottságot, hogy a következő háromoldalú megbeszélésen terjessze elő a különböző fejezetek mozgástereinek áttekintését, a pénzügyi programozás aktualizálását az IIA 46. pontjával összhangban, és a jogalkotási programban bejelentett javaslatok lehetséges pénzügyi következményeit;

19.    fel kívánja tárni a költségvetési hatóság elé terjesztett különböző pénzügyi tervek és költségvetési dokumentumok (a pénzügyi tervezéssel és az éves politikai stratégiával kapcsolatos dokumentumok) megfelelőbb, a könnyebb és jobb érthetőséget elősegítő bemutatásának lehetőségeit; rámutat arra, hogy jelenleg nem jelölik egyértelműen sem az előző pénzügyi tervhez képest végrehajtott pontos változtatásokat a pénzügyi tervhez mellékelt táblázatokban, sem a növekedések ellensúlyozásának, valamint az előzetes és utólagos kifizetések végrehajtásának módját;

20.    emlékeztet arra, hogy a kísérleti projektek és a 2008-as költségvetés eljárás előkészítő intézkedései tekintetében – az IIA D. része, II. mellékletének értelmében – „a költségvetési hatóság mindkét ága tájékozatni fogja szándékairól a Bizottságot június közepén”; aggodalmát fejezi ki, hogy a költségvetés néhány fejezetében és alfejezetében feltehetőleg nincs elegendő rendelkezésre álló tartalék a nagyobb kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések számára;

21.    aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság által a már egyébként is szűk mozgásterekkel és/vagy a működési programokkal kapcsolatban javasolt változtatások esetleges hatását a 2008-as éves politikai stratégia III. részében, különösen az ügynökségek finanszírozásának növelése és az új alapok létrehozása következtében; sajnálja, hogy ilyen javaslatokat terjesztenek elő kevesebb mint egy hónappal a pénzügyi tervezés legutóbbi aktualizálása után; elvárja a Bizottságtól, hogy ezeket a javaslatokat időben nyújtsa be a 2008-as EKT-ban és a következő pénzügyi tervezésben, különösen ha változtatást kíván eszközölni a többéves pénzügyi keretben;

22.    aggodalmát fejezi ki a 2008-as éves politikai stratégiában néhány programra javasolt utólagos kifizetések miatt, és az ezek következtében a többéves pénzügyi tervezés következő éveiben esetleg felhalmozódó problémák miatt, tekintettel a növekvő fennálló kötelezettségvállalások problémájára; továbbá megjegyzi, hogy a 2007-es költségvetésben a Parlament saját prioritási területeire számos program esetében a többéves tervezési keretben előirányzott kötelezettségvállalási szinteknél magasabbakat fogadott el; megállapítja, hogy a költségvetési kötelezettségvállalások előzetes és utólagos kifizetései tekintetében bizonyos fokú intézményközi együttműködés lehet szükséges a többéves pénzügyi keret kötelezettségvállalásai koherens tervezésének biztosítása érdekében, a Parlament intézményközi megállapodásban kifejtett elsődleges céljainak tiszteletben tartásával;

Sajátos pontok

23.    támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a jobb szabályozás és az eljárás egyszerűsítése koncepcióját minden új kezdeményezésbe, reformba és munkamódszerbe beilleszti annak érdekében, hogy azok érthetőbbek legyenek a polgárok számára; emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2007-es jogalkotási és munkaprogramjáról szóló, 2006. december 13-i állásfoglalásában[2] foglaltaknak megfelelően a „jobb szabályozás” elve megvalósításának teljes mértékben tiszteletben kell tartania a szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról szóló, 2006. május 16-i parlamenti állásfoglalásban[3] meghatározott elveket és feltételeket;

24.      hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság az éghajlatváltozás problémájának leküzdésére vonatkozó, erőteljesen jövőorientált prioritás; egyetért azzal, hogy egy ilyen politika átfogó stratégiát igényel, és kéri a Bizottságot, hogy továbbra is végezzen az ezen cél irányába mutató eltökélt fellépéseket;

25.      üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy fontos intézkedéseket hozzon a kutatás és az innováció területén a lisszaboni stratégia végrehajtásának 2008. évi előmozdítása érdekében; különösen támogatja az annak érdekében végzett előkészítő munkát, hogy 2007 folyamán határozat szülessen az Európai Technológiai Intézet (ETI) felállításáról; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza az ETI finanszírozását, és elvárja, hogy a finanszírozást további pénzügyi előirányzatokból, ne pedig a 7. keretprogram pénzügyi forrásainak csökkentésével biztosítsák; további információt vár a 7. keretprogram irányítási részéért felelős javasolt végrehajtó ügynökséggel kapcsolatban;

26.      üdvözli a 2007. március 7-én az ITER-rel kapcsolatos közös vállalkozás finanszírozásáról és az intézményközi megállapodás 47. pontjában foglalt eljárás továbbfejlesztéséről folytatott háromoldalú megbeszélés eredményeit, amelyek ezen állásfoglalás mellékletében találhatóak;

27.      aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság „hátraütemezést” javasolt az 1a. fejezet alá tartozó új programok közül sok program tekintetében; úgy ítéli meg, hogy ez a pénzügyi programozásnak nem megfelelő módja; kéri a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást ezen hátraütemezési gyakorlatnak az összes olyan programra gyakorolt hatásairól, amely programok jogalapját még nem fogadták el, valamint az elkövetkező évek rendelkezésre álló mozgástereire gyakorolt hatásairól; emlékezteti a Bizottságot, hogy az intézményközi megállapodás 37. pontja szerint a költségvetési hatóság és a Bizottság a jogalkotási aktusban megállapított összegtől legfeljebb 5%-kal térhet el;

28.      felhívja a Bizottságot, hogy a fokozott szolidaritás és jólét elérése érdekében tisztázza a szándékait az élethosszig tartó tanulás finanszírozási tervét illetően, és kezelje azt prioritásként; úgy ítéli meg, hogy a négy ügynökség (Európai Vasúti Ügynökség, Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és a Galileo-rendszer Ellenőrzési Hatósága) pénzügyi forrásainak növelése nem szabad, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) pénzügyi programjának csökkenéséhez vezessen, ezért kéri annak tisztázását, hogy a Bizottság miként kívánja kompenzálni a TEN-T programot az elkövetkező években annak érdekében, hogy a TPK-ban a transzeurópai közlekedési hálózatokra megállapított teljes pénzügyi keretet hajtsák végre;

29.      egyetért a Bizottsággal abban, hogy 2008 döntő fontosságú év lesz az európai kohéziós politika szempontjából, hiszen ez lesz a 2007–2013 közötti időszakra szóló új működési programok első teljes végrehajtási éve; ezért reméli, hogy a kohéziós politika továbbra is elsődleges fontosságú lesz a költségvetési hatóság mindkét ága számára a 2008-as költségvetési eljárás során;

30.      tudomásul veszi, hogy a Bizottság javasolja a 2. fejezet tartalékának 2 millió euróval való csökkentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiegészítő tevékenységeinek fedezésére; továbbá tudomásul veszi a Bizottság szándékát a 3a. fejezet alatti Frontex-előirányzatok 10 900 000 euróval történő növelésére 2008-ban, valamint az EUROJUST finanszírozásának évente 2 500 000 euróval történő megerősítésére a 2008–2013 közötti időszakban; emlékezteti a Bizottságot, hogy ezeket a növeléseket a költségvetési hatóságnak kell jóváhagynia az éves költségvetési eljárás keretében, és/vagy a jogalkotási hatóságnak, ha ez jelentős változással jár az elfogadott programok referenciaösszegeiben;

31.      emlékezteti a Bizottságot, hogy a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás értelmében a környezetvédelmi politikai területtel kapcsolatos legtöbb pénzügyi forrás a 2. fejezetben szerepel; tudomásul veszi az intézményközi megállapodásban foglalt döntést, mely szerint további 100 millió EUR kerül a 2. fejezet alá, amelyből 50 millió EUR tartalékba kerül az új környezetvédelmi pénzügyi eszköz, a LIFE+ céljára; emlékeztet arra, hogy 2007. március 27-én végleges megállapodás született a LIFE+-ról a 2007‑2013 közötti időszakra vonatkozóan; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy maradjon biztonsági többlet, amíg nem zárul le minden jogalkotási eljárás;

32.      várja a Bizottság konkrét javaslatait a közös agrárpolitika félidős felülvizsgálatával kapcsolatban; ezért ismerni szeretné a Bizottság által a 2003-as reform első eredményeinek felmérése céljából készítendő félidős értékelés módszereit és hatókörét;

33.      úgy véli, hogy kommunikációs és tájékoztatási politika alapvető feladata az uniós polgárok tájékoztatása az EU által megvalósított fellépésekről és programokról, valamint az elmúlt években elért fejlődésről; azon a véleményen van, hogy a politikai prioritásokról szóló kampányt a költségvetési eljárás későbbi szakaszában kell meghatározni a Parlament elsődleges céljainak figyelembevételével és az első olvasatban pontosan azonosított politikai területekre összpontosítva;

34.      emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 49. cikkében foglaltaknak megfelelően intézményi autonómiája részeként minden intézménynek joga van kommunikációs politikája végrehajtására; ösztönzi a Bizottságot, hogy a többi intézményhez hasonlóan továbbra is védje meg autonómiáját ebben a kérdésben; elismeri az intézmények által folytatott különböző kommunikációs politikák összehangolásának fontosságát a tájékoztatási és kommunikációs intézményközi munkacsoport keretében; felhívja az intézményközi munkacsoportot, hogy 2007. október végéig terjesszen elő konkrétabb és összehangoltabb munkatervet 2008-ra vonatkozóan; ebben a tekintetben felkéri a Bizottságot, hogy a polgárok felé irányuló kommunikációs politikája vonatkozásában továbbra is maradjon nagyra törő, és vegye figyelembe, hogy 2008 a következő európai választások előtti év, valamint arra, hogy készítse elő a terepet az intézményi reform várt újraindítására;

35.      tudomásul veszi a Bizottság 2008-as kommunikációs prioritásait, amelyek nem okoznak változást a 3b. fejezet pénzügyi tervezésében;

36.      általánosságban támogatja a külső fellépésekre az éves politikai stratégiában meghatározott célkitűzéseket, amelyeket a folytonosság alapján dolgoztak ki és amelyeket a 2006-ban elfogadott új uniós külső eszközök segítségével kell megvalósítani a második évben; nagy hangsúlyt fektet az e kereten belüli hatékony végrehajtásra és a Parlament jogainak tiszteletben tartására; felszólít elindításának már 2007 második felében történő első értékelésére;

37.      a Bizottsággal való hasznos együttműködést vár a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság által az új külső segítségnyújtási eszközök tervezésének és végrehajtásának figyelemmel kísérésére létrehozott munkacsoportok keretében; tudomásul veszi a külső segítségnyújtási eszközök működésének tervezett félidős értékelését; megismétli a Parlament azon kívánságát, hogy teljes mértékben bevonják ebbe a folyamatba;

38.      hangsúlyozza a többnyelvűség mint az európai örökség alapvető része fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy a polgárok az anyanyelvükön jussanak információkhoz;

39.      kéri a fejlődő országokkal folytatott együttműködés további megerősítését, különösen az éghajlatváltozás és a migráció terén, valamint kéri a millenniumi fejlesztési célok teljesítésére vonatkozó folytatólagos kötelezettségvállalásokat, különösen az alapegészségügy és az alapoktatás terén;

40.      tudomásul veszi a Bizottság „prioritások külső vetülete” koncepcióját – mint például a globális energiahatékonysági és megújuló energia alapot (GEEREF), vagy a Globális Éghajlatpolitikai Szövetséget –, valamint azt, hogy a 4. fejezet ezen új prioritásai 23 100 000 eurónyi megerősítést igényelnek 2008-ban; azonban ragaszkodik a javasolt finanszírozás eredetének egyértelművé tételéhez minden egyes fellépés esetében;

41.      tudomásul veszi, hogy a 4. fejezetre előirányzott teljes tartalék összege 334 millió euró az olyan jövőbeni igények megfelelő kielégítése érdekében, mint a Koszovó végleges jogállásáról szóló tárgyalások kimenetele és a közel-keleti békefolyamat; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy ez a 334 millió eurós tartalék valójában mesterségesen magas, mivel tartalmazza az eredetileg a Garancialap hiteleire előirányzott 200 millió eurót, amelynek előirányozására átmeneti okokból csak 2009-től lesz szükség; ezért hangsúlyozza, hogy 2008-ban 200 millió eurónyi többlet áll rendelkezésre rendkívüli alapon, és óvatosságra int, mert ez nem különíthető el automatikusan hosszabb távú igényekre, amelyeket nem feltétlenül fognak tudni finanszírozni a későbbi években;

42.      megállapítja, hogy az éves politikai stratégiában nagyobb hangsúlyt kaptak a külső és belső célkitűzések, valamint a „teljes összhang” kifejezés használata; azon a véleményen van, hogy ez a kérdés további elemzést és magyarázatot érdemel a Bizottság részéről, különösen azért, mert az uniós politika fő bírálatainak egyike a múltban a külső és a belső politikák közötti összhang hiánya volt; továbbá hangsúlyozza a demokrácia és a partnerországokban és régiókban bekövetkezett pozitív változás fontosságát;

43.      ragaszkodik ahhoz, hogy a külső és bővítési eszközökre elkülönített pénzügyi források tükrözzék az EU által a demokrácia és az emberi jogok támogatásának tulajdonított prioritást;

44.      tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2007-ben gazdasági partnerségi megállapodásokat akar kötni AKCS-országokkal; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak további segítséget az AKCS-országok támogatásához a jelenlegi kereskedelmi rendszerről a gazdasági partnerségi megállapodásokra való átmenet időszaka alatt;

45.      úgy véli, hogy a KKBP terén gyorsan változó helyzet folyamatos ellenőrzést és intézményközi együttműködést érdemel; hangsúlyozza e tekintetben a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban elfogadott KKBP-rendelkezések teljesítésének és az abban biztosított eszközök fontosságát; úgy ítéli meg, hogy a külpolitika és az ahhoz szükséges pénzügyi források csak 2007. június 15-e után lesznek pontosan meghatározhatók, miután a Tanács konzultált a Parlamenttel a KKBP fő aspektusairól és alapvető választási lehetőségeiről;

46.      tudomásul veszi a Bizottság javaslatát a humán erőforrások 2008-as elosztására vonatkozóan, amely az utóbbi bővítésekkel összefüggő, 890 új álláshelyet is magában foglalja; emlékeztet, hogy 2008 az utolsó év a 2004-es bővítéshez kapcsolódó humán erőforrási tervben, amely szerint 2008-ra 640 további álláshelyet irányoz elő; továbbá emlékeztet arra, hogy a Bulgáriával és Romániával történt bővítést követően 250 új álláshelyet kértek 2008-ra, és hasonló kérelem várható 2009-re; megjegyzi, hogy a 2008-as új álláshelyeknek csak 50%-a kötődik az utóbbi bővítések okozta megnövekedett tevékenységekhez; úgy véli, hogy a humán erőforrások Bizottság általi felülvizsgálatának összhangban kell lennie a 2006-ban elindított jobb szabályozás stratégiájával, és maradéktalanul figyelembe kell venni a 2007 és 2013 közötti pénzügyi programozási időszakra vonatkozó új kiadási programok megfelelő és hatékony végrehajtásának szükségességét;

47.      üdvözli a politikai prioritások szerinti személyzetátcsoportosítás elvét, de úgy véli, hogy az átcsoportosítási aránynak 1%-nál nagyobbnak kell lennie; emlékeztet arra, hogy ennek az átcsoportosításnak teljes mértékben figyelembe kell vennie a Parlament által meghatározott prioritásokat; elvárja, hogy a Bizottság használja ki a folyamatban lévő átvilágításban rejlő azon lehetőséget, hogy jelentős változtatást hajthat végre a személyzet elosztásával kapcsolatos prioritások meghatározása és az átalányköltségek aránya tekintetében; az éves költségvetési eljárás során az 5. fejezet átfogó keretében értékelni fogja a Bizottság személyzeti igényeit; tudomásul veszi az 565 fő átcsoportosítására tett bizottsági javaslatot, amely szerint 287 főt a szolgálatok között, 278 főt pedig a szolgálatokon belül csoportosítanak át; kéri a Bizottságot, hogy az EKT-ban nyújtson részletesebb információkat a személyzetátcsoportosítást illetően annak érdekében, hogy a Parlament rendelkezzen a szükséges információkkal annak értékeléséhez, hogy az 1%-os átcsoportosítási célkitűzés megfelelő célkitűzés-e; úgy véli, hogy egy központi átcsoportosítási alap létrehozásának összhangban kell lennie az adminisztratív egyszerűsítés, valamint a programok és intézkedések jobb végrehajtásának elvével, és el kell kerülnie a szükségtelen adminisztratív terheket;

48.      megjegyzi, hogy a Külügyi Bizottság véleményét és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményét csatolták ehhez az állásfoglaláshoz; úgy ítéli meg, hogy ezek a vélemények fontos elemekkel szolgáltak, amelyeket figyelembe kell venni a 2008. évi költségvetési eljárás során;

o

o o

49. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

• [1]  HL L 139., 2006.6.14., 1. o.
• [2]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0565.
• [3]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0205.

INDOKOLÁS

1. sz. munkadokumentum az eredményorientált költségvetésről

Bevezetés

1.  Ez a munkadokumentum az első az általános előadó által a 2008-as költségvetés kidolgozása folyamán készítendő dokumentumok sorában.

2.  Az év második felében esedékes költségvetési tárgyalások során az Európai Parlament akkor fogja elérni a legtöbbet a Bizottsággal és a Tanáccsal szemben, ha széles körben elfogadott közös célok alapján tud tárgyalni. Az előadó ezért hangsúlyozza azon szándékát, hogy rendszeresen tanácskozzon a Parlament tagjaival, a szakbizottságokkal és különösen a Költségvetési Bizottságban helyet foglaló kollégáival, hogy kialakítsa a 2008-as költségvetéssel kapcsolatos szilárd parlamenti álláspontot.

3.  Az előadó megállapítja, hogy ez a munkadokumentum sokat átvett a 2006-os költségvetés elsődleges céljairól a Költségvetési Bizottságban 2007. január 23-án folytatott vitából és az első eszmecserén elhangzott érvekből.

4.  A munkadokumentum az alábbiak szerint épül fel: az első szakasz az előadónak az eredményorientált költségvetésről kialakított elképzelését mutatja be. A második szakasz az éves költségvetési eljárás korai szakaszaira és az uniós költségvetés szerkezetéhez, illetve az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó kérdésekre összpontosít. A harmadik szakasz az elsődleges politikai szempontokkal foglalkozik.

5.  A 2008-as költségvetéssel kapcsolatos előkészítő munka természetesen nem „légüres térben” zajlik. Ami az Európai Unió politikáit illeti, 2007-ben van a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója, valamint újra erősödik a nyomás abban a tekintetben, hogy előrelépés történjen az Alkotmányszerződés kérdésében. A globalizáció az azt kísérő gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségekkel és kihívásokkal együtt várhatóan gyors ütemben folytatódik, és az olyan kérdések, mint az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás és a migráció egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

6.  Ami az Európai Unió finanszírozását illeti, 2007 a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret első éve. A 2008-as költségvetés ezért a második olyan lesz, amelyről a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 1. sz. mellékletében foglalt átfogó felső határokon belül (csatolva a munkadokumentum 1. sz. mellékletében) kell megállapodni. 2008 a Parlament hatodik jogalkotási ciklusa és a Barroso vezette Bizottság utolsó előtti éve lesz. Ezért a 2008-as költségvetés készítése során tovább kell folytatni a pénzügyi terv bevételek és kiadások szempontjából történő felülvizsgálatát. A 2008-as költségvetés a 2007. évi költségvetésre fog épülni. Az előadó kiemeli a pénzügyi tervvel és a saját forrásokkal foglalkozó állandó előadók, illetve a 2007-es általános előadó munkáját, és megjegyzi, hogy a munkadokumentum 2. sz. melléklete bemutatja a 2007-es költségvetési eljárás összefoglaló eredményeit a többéves pénzügyi terv fejezetei szerint. Ezek az adatok háttérként szolgálhatnak a 2008-as költségvetés elkészítése során előttünk álló munkához.

I. Az eredményre irányuló költségvetés

7.  A 2008-as általános előadó azt javasolja, hogy a 2008-as költségvetés „eredményorientált költségvetés” legyen. Az előadó által a bizottság részére javasolt általános filozófia közvetlenül a 2007-es általános előadó szemléletmódjára épül. Az „eredményorientált költségvetés” azt jelenti, hogy végső soron a stratégia kimenetele számít. A költségvetési hatóságnak nagy figyelmet kell összpontosítania annak biztosítására, hogy a politika azon politikai céloknak megfelelően kerüljön végrehajtásra, amelyek elérése érdekében a jogszabályok elsősorban megszülettek. Például:

· Az európai politika ténylegesen javítja a polgárok életét?

· Az európai oktatási és képzési politika az európai kultúra és értékek jobb megértését segíti elő és olyan módon javítja a fiatalok készségeit, amely növeli az EU versenyképességét a globalizált modern gazdaságban?

· A kutatási és fejlesztési támogatás az EU vállalatainak modernizációjához és hatékonyságuk növekedéséhez vezet, amit például az uniós vállalatok által benyújtott több szabadalom jelez?

· A regionális politika növeli az egy főre jutó GDP-t az EU kevésbé fejlett régióiban?

· Hatékonyan és kiegyensúlyozottan teljesíti kötelezettségeit az EU mint globális szereplő?

8.  E kérdések megválaszolása érdekében kézzelfogható bizonyítékra van szükség a kiadások hatására vonatkozóan. Az előadó fel kívánja hívni a Bizottságot, hogy terjesszen adatokat a Költségvetési Bizottság elé a politikai célok uniós polgárok érdekében történő végrehajtásának bizonyítására. A 2007-es költségvetési eljárás során képviselt álláspontra kíván építeni, azaz külső szakértői tanulmányokat és adatokat akar felhasználni az uniós kiadások hatékonyságáról folytatott adatgyűjtés céljából. Másfelől ez növelné a Parlament mint a költségvetési hatóság egyik ága szerepét a közpénzek megfelelő módon való elköltésének biztosítása során. Az előadó ezért több tanulmányt szeretne készíttetni a Költségvetési Bizottság megbízásából, amelyeket aztán alapul lehetne venni az elsődleges célok meghatározásához a költségvetési tárgyalások folyamán. Több elképzelés kifejtésre kerül a jelen munkadokumentum második szakaszában.

9.  Az előadó megállapítja, hogy a Parlament kitűnő eredményt tudott elérni a költségvetési rendelet 2006-os felülvizsgálata során. Úgy ítéli meg azonban, hogy egyes esetekben az uniós politikák végrehajtási folyamatára alkalmazott túlzottan jogászias megközelítés akadályozza a hatékony és eredményes végrehajtást. Egyrészt a bizalom, másrészt a visszaélések megelőzésére szolgáló szabályok szerkezete közötti megfelelő egyensúly megtalálása a költségvetési ellenőrzés és felügyelet hatékony módszerének egyik legfőbb kihívása.

II. Költségvetési folyamat és a költségvetés szerkezete

Az éves politikai stratégia

10. A Bizottság február 22-én fogja bemutatni 2008-ra vonatkozó éves politikai stratégiáját. Az éves politikai stratégia fontos dokumentum, amely meghatározza a Bizottság 2008-ra vonatkozó politikai céljait. A Bizottság ezen célok finanszírozására irányuló javaslata az előzetes költségvetési tervezet (EKT), amelyet valószínűleg 2007. május 2-án fogadnak el. Ezért a Parlamentnek május 2. előtt ismertetnie kell a 2008-as költségvetési évre vonatkozó saját átfogó elsődleges céljait, hogy a Bizottság ezeket belefoglalhassa a 2008-as előzetes költségvetési tervezetbe. Az előadó ezt a munkadokumentumot és a Költségvetési Bizottság többi tagjának megjegyzéseit kívánja felhasználni a 2008-as éves politikai stratégiáról szóló jelentéstervezetének elkészítésekor. Az éves politikai stratégiáról szóló állásfoglalás aztán eszközként szolgálhat a Parlament számára ahhoz, hogy befolyást gyakoroljon azelőtt, hogy a Bizottság elfogadja az éves költségvetési tervezetet.

Tevékenységalapú költségvetés-tervezés és tevékenységi jelentések

11. Az előadó régóta támogatja a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) elvét, amelynek fő célja a pénzügyi és emberi erőforrásoknak az elsődleges politikai célokkal való összeegyeztetése. Kifejezetten támogatta a tevékenységalapú megközelítés bevezetését a Bizottság forrásokon alapuló költségvetési rendszerébe, amely a forrásokat a (néha költségvetési „címeknek” is nevezett) „politikaterületek” között osztja fel, amelyek lényegében közvetlenül a Bizottság főigazgatóságainak hatáskörébe tartoznak. A környezetpolitikai kiadásokat például a 7. költségvetési cím („Környezetvédelem”) fedezi. Ezeket a kiadásokat a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságához csoportosítják. Tágabb értelemben véve a tevékenységalapú költségvetés-tervezés elve lehetővé tette, hogy a költségvetési hatóság jobban irányíthassa a kiadásokat.

12. Az előadó azonban ki kívánja emelni, hogy a tevékenységalapú megközelítés és a pénzügyi terv fejezeteinek szerkezete és többéves keretei (lásd 1. sz. melléklet) nehezen egyeztethetőek össze. Míg a pénzügyi terv fejezetei a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló uniós kiadások hasznos politikai kategorizálását jelentik, a tevékenységalapú költségvetés-készítés költségvetési címeinek és a többéves pénzügyi keret fejezeteinek összevetése zavart okozhat. A 2007-es előzetes költségvetési tervezetben például a „Környezetvédelem” politikaterületet/költségvetési címet a többéves pénzügyi keret 4 fejezete (2, 3b, 4 és 5) között osztották fel. Az előadó hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság felosztásra vonatkozó javaslata egyértelmű legyen, hogy a költségvetési hatóság megfelelően ellenőrizni tudja a kiadásokat.

13. A Bizottság főigazgatóságai által politikáik céljairól, hatásairól és eredményeiről készített tevékenységi jelentések képezik a költségvetési hatóság fő eszközét annak értékelésére, hogy a tevékenységalapú megközelítés mennyire működik. A tevékenységi jelentéseket a Bizottság egyes főigazgatóságai készítik, és azok az előzetes költségvetési tervezetben szerepelnek. Az előadó üdvözli e dokumentumok elkészítését, de megállapítja, hogy a múltban túlságosan is a folyamatok hosszú leírására összpontosítottak, és nem fejtették ki elegendő mértékben a politikai célok és eredmények közötti kapcsolatot. Az előadó részletesen meg kívánja vizsgálni a 2008-as tevékenységi jelentéseket.

Emberi erőforrások

14. Mielőtt rátérnénk a 2008-ra vonatkozó elsődleges politikai célokra, az előadó ki kívánja emelni az emberi erőforrások fontosságát is. A Parlament a Bizottság személyzetének szigorú csökkentése elleni bizottsági érvek számos elemét támogatta a 2007-es költségvetési eljárás során, de kérte, hogy 2007. április 30-ig a Bizottság mérje fel valódi személyzeti igényeit. Az előadó érdeklődéssel várja ezt a dokumentumot.

15. A többéves pénzügyi keret/tevékenységalapú költségvetés-tervezés szerkezetéről folytatott vitához kapcsolódik az a kérdés is, hogy az 5. fejezet (Igazgatás) esetleg nem tartalmazza a Bizottság összes tényleges igazgatási költségét. A Költségvetési Bizottság ügynökségekkel foglalkozó állandó előadójának jelenlegi munkájával összefüggésben érdemes kiemelni három külön kérdést a 2008-as költségvetési eljárást előkészítő elemzés e korai szakaszában. Először is, a Bizottság egyre nagyobb mértékben vesz igénybe végrehajtó hivatalokat az egyes politikák végrehajtása céljából. Ha a végrehajtó hivatalok átveszik a munkát a korábban e feladatokat végző „anya”-főigazgatóságoktól, a többi feladathoz kevesebb személyzetre lesz szükség a főigazgatóságoknál. A 2008-as költségvetés tevékenységi jelentéseinek foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel. Másodszor, a végrehajtó hivatalok csak a Bizottságon belül nyilvánvalóan növekvő „kiszervezési” kultúra egyik példáját jelentik, amit a végrehajtási tevékenységeknek a költségvetési rendeletben egyértelműen meg nem határozott „eseti testületek” részére történő átadása követhet. Az ilyen „kiszervezés” hozzájárulhat a hatékonyabb végrehajtás biztosításához, de úgy kell végrehajtani, hogy átlátható legyen a költségvetési hatóság számára, illetve ne vezessen az emberi erőforrásokkal kapcsolatos, a költségvetés 5. fejezetében nehezen látható rejtett költségek hirtelen növekedéséhez. Harmadszor, az ügynökségek, végrehajtó hivatalok és egyéb eseti szervek által végzett végrehajtási tevékenységeknek könnyen áttekinthetőnek kell lenniük, hiszen ezek a szervek mindannyian nagyobb arányban foglalkoztatnak határozott időre szóló szerződéssel rendelkező személyzetet mint maga a Bizottság. E szervek emberi erőforrásokkal kapcsolatos politikájáról további információra van szükség a felügyelet megfelelő szintjének megállapításához és az általuk foglalkoztatott személyzet megfelelő szintű egyéni felelősségének biztosításához.

III. Politikai prioritások

16. Az előadó úgy véli, hogy a Parlament 2008-as költségvetésre vonatkozó politikai prioritásainak kifejtésére leginkább a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló parlamenti állásfoglalás ad lehetőséget. Nem tesz e helyütt kísérletet a prioritások teljes körű felsorolására. Az eredményorientált megközelítéssel összhangban ugyanakkor a munkadokumentum további részében felvázol néhány elképzelést a legfontosabb témák és prioritások vonatkozásában. E prioritások olyan tanulmányok témáiként kerülnek bemutatásra, amelyek elvégzésére a Költségvetési Bizottság külső szakértőket kérhet fel. Amennyiben a tanulmányokat sikerül még a nyári szünet előtt a bizottság elé tárni, hasznos ösztönzőként szolgálhatnak ősszel, a költségvetési eljárás főbb szakaszaiban. Természetesen fontos lenne biztosítani, hogy e tanulmányok összhangban legyenek a szakbizottságokban folyó munkával.

Az érintett témák olyan kísérleti projektekhez és előkészítő intézkedésekhez is ötleteket adhatnak, amelyekkel összefüggésben az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. részében előírtak szerint a Parlamentnek június közepéig ismertetnie kell szándékait.

17. Az előadó igyekezett a kollégák – különösen a Költségvetési Bizottság január 23-i ülésén lezajlott vita során elhangzott – elképzeléseit is közreadni. Várakozással néz a kollégákkal folytatott további megbeszélések elébe.

Politikai prioritások és további tanulmányozásra javasolt témák

· Az EU versenyképessége és az élethosszig tartó tanulás

18. Az uniós polgároknak a világ egyéb részein élőkhöz viszonyított magas életszínvonala tükröződik az uniós vállalatok viszonylag magas költségalapjában. Az uniós vállalatoknak ezért szükségképp rugalmasan és jól képzett szakemberekkel kell működniük, hogy fenntartsák versenyképességüket a globalizált gazdaságban. Az európai gazdaság tehát nagyrészt polgárai képzettségétől függ. Az EU leggazdagabb régióiban a szolgáltatási szektor a munkavállalók több mint 70%-át foglalkoztatja, és a globalizáció töretlen előrehaladásával összefüggő általános trend a szolgáltatási ágazat további európai térnyerését vetíti elő. Az EU gazdasági versenyképességét túl gyakran próbáljuk ágazati statisztikákkal leírni. E számok persze fontosak, de a teljes valóságnak csak egy részét tükrözik. Az élethosszig tartó tanulási program fontos eleme azon törekvéseknek, amelyek hozzásegítik az európai polgárokat, hogy megtalálják a helyüket a globalizált világban. A tanulmány vizsgálhatná a program – gyakorta elhanyagolt – gazdasági hozzáadott értékét azon lehetőségek értékelése révén, amelyeket a program a résztvevők számára teremt.

· Az EU mint globális szereplő / az EU által a polgári és katonai válságkezelő missziókban vállalt egyre jelentősebb szerep költségvetési következményeinek értékelése

19. Az elmúlt években jelentősen nőtt az EU szerepvállalása a polgári és katonai válságkezelő missziókban. Az ilyen missziók a Stabilitási Eszközből, a KKBP költségvetéséből, az Athena mechanizmusból vagy nemzeti hozzájárulásokból finanszírozhatók. Részben a közelgő koszovói misszió előkészületeként, ez a tanulmány a korábbi missziók tapasztalatait próbálná összegezni a különböző típusú missziók legmegfelelőbb / leghatékonyabb finanszírozási módjai vonatkozásában. A tanulmány azt is felmérné, hogy a különböző finanszírozási módok mennyire áttekinthetőek a Parlament számára. Ugyanakkor feltárhatná a finanszírozási döntések és a missziók életciklusa közötti összefüggéseket: a kezdetektől az utólagos értékelésig.

· Az Európai Bizottság igazgatási reformjának értékelése

20. Ez a tanulmány azt elemezné, hogy a „Kinnock” reformok valóban hatékonyabbá tették-e az Európai Bizottság igazgatását. A tanulmány vizsgálná, hogy a reformok milyen mértékben javították a munkaerő-felvételt és a teljesítményalapú előléptetési rendszert, a személyzeti és pénzügyi igazgatási eljárásokat a Bizottságnál. Az elmúlt években a tevékenységalapú költségvetés-tervezést (ABB) is bevezették a Bizottság erőforrásainak és politikai céljainak jobb összehangolása érdekében. A tanulmány kitérne arra, hogy ez mennyiben járt sikerrel, és megvizsgálná, hogy gyakorolt-e bármilyen hatást egymásra a Kinnock-reform és az ABB bevezetése.

· A strukturális alapok hatásának fokozása a lisszaboni célok elérése tekintetében

21. A strukturális alapok célja a strukturális és kohéziós politika finanszírozása az EU kevésbé fejlett régióiban, és a tagállamok által kidolgozott programok alapján kerülnek felhasználásra. A lisszaboni célok között azonban találunk egy olyan kötelezettségvállalást is, amely szerint az EU kutatás-fejlesztésre irányuló kiadásait az uniós GDP 3%-ára kell növelni. A hetedik kutatási keretprogram feladata e cél elérésének elősegítése, de a meglévő strukturális alapokból is többet lehetne fordítani erre a célra. A Bizottságnak a lisszaboni stratégia előrehaladásáról 2006 decemberében kiadott éves értékelése szerint a tagállamok fokozottabb szerepvállalására volna szükség e területen. Ez különösen igaz lehet az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokra. A tanulmánynak ezért meg kell vizsgálnia, hogy a meglévő strukturális alapok milyen mértékben járulnak ténylegesen hozzá az uniós K+F kapacitás bővítéséhez és javaslatot kell tennie olyan intézkedésekre, melyekkel e hozzájárulás növelhető.

· Az illegális bevándorlás megfigyelésére irányuló uniós finanszírozás értékelése

22. Az EU külső határai folyamatos és jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve, különös tekintettel a teljes déli határszakaszra. Az Európai Parlament egyik legfőbb prioritása az Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzése. E tanulmánynak ezért az illegális bevándorlás megfigyelésére irányuló uniós finanszírozást kell felmérnie, összevetve az új eszközökre (Külső Határok Alap, Európai Menekültügyi Alap, a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap, valamint a FRONTEX Ügynökség) juttatott pénzügyi forrásokat azok feladataival és stratégiai céljaival. A tanulmánynak ki kell térnie annak vizsgálatára is, hogy az alapok és azok különböző eszközök közötti felosztása optimálisak-e a stratégiai célok eléréséhez, illetve ahhoz, hogy a bevándorlás által fokozottan érintett tagállamokat megfelelően támogassák.

· Rendelkezik-e az EU az energiapolitika területén és az éghajlatváltozás kapcsán kitűzött közös célok eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokkal?

23. A Bizottság 2007 januárjában fontos közleményeket adott ki az éghajlatváltozás és az európai energiapolitika tárgyában. A közleményekben nagyra törő célokat fogalmaztak meg az energiaellátás fenntarthatóságával, biztonságával és versenyképességével kapcsolatban. Az EU költségvetésében, csakúgy, mint bármely költségvetésben, a prioritások véges összegű forrásokért versengenek egymással. Tekintettel az energiapolitika és az éghajlatváltozás ügyének az utóbbi években növekvő jelentőségére, e tanulmánynak azt kellene vizsgálnia, hogy a rendelkezésre álló források az utóbbi időben hasonló ütemben nőttek-e ezen a területen. A tanulmánynak ezért össze kell vetnie a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a politikai célok által feltételezett tényleges forrásigényekkel, és javaslatokat kell tennie arra vonatkozóan, hogy, amennyiben szükség van további források bevonására, hogyan lehet azokat a leghatékonyabb és legátláthatóbb módon felhasználni.

· Az európai mezőgazdaság többfunkciós jellegének finanszírozása

24. Az európai politika már régen felismerte a mezőgazdasági ágazat többfunkciós jellegét. A közös agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési pillérének lényeges elemét képezik azok a programok, amelyek célja az európai termőföld, a vidék és a vidéki megélhetési formák fenntarthatóságának biztosítása. Az Európai Uniónak immár 27 tagállama van, ezért a KAP a jövőben további reformoknak néz elébe. Ebben az összefüggésben a tanulmány beszámolhatna a vidékfejlesztési politikában eddig bekövetkezett változásokról. Ezt követően forgatókönyveket vázolhatna fel arról, hogy mit tartogathatnak a vidékfejlesztési politika újabb változásai az európai agrárszektor számára: hogyan befolyásolnák a változások a mezőgazdasági termelők tevékenységeit és bevételeit? Milyen szerepe volna az innovatív mezőgazdasági vállalkozásoknak, beleértve a biotechnológia területét? Hogyan illeszkednének a változások a WTO-n és más nemzetközi szerveken belül vállalt nemzetközi kötelezettségek keretébe? Minthogy a KAP az uniós költségvetés mintegy 40%-át emészti fel, az uniós agrárpolitika bármilyen változásának súlyos pénzügyi következményei vannak. A tanulmánynak ezért ki kell térnie a felsorolt forgatókönyvek pénzügyi vonatkozásaira is.

· Tájékoztatási és kommunikációs politika és a „polgárközeli tájékoztatás”

25. Az egyre szélesedő internetes kommunikáció korában a 27 tagúra bővült Európai Unióra komoly feladatok várnak a polgárokkal folytatott kommunikáció területén. Az elmúlt években felerősödött annak fontossága, hogy a polgárokkal folytatott kommunikáció a polgárok számára könnyen elérhető módon folyjon. Ez nem korlátozódik mindennapi nyelv használatára, hanem olyan médiakörnyezet megteremtését is jelenti, amely hidat tud verni az európai témák és a polgárok mindennapi élete és aggályai közé abban a régióban, ahol élnek. A Bizottság jelentős forrásokat különített el a „polgárközeli tájékoztatás” céljaira, a Parlament pedig megszavazott egy „kísérleti információs hálózatokról” szóló kísérleti projektet a 2007-es költségvetésben, amelynek célja a nemzeti politikusok, újságírók és véleményformálók és a brüsszeli EU-gépezet közötti jobb összeköttetés megteremtése. A tanulmány feladata lehetne e törekvések tapasztalatainak összegzése: mi működőképes? Mi nem? Hol van szükség több forrásra? Hogyan kellene azokat felhasználni?

ANNEX I FINANCIAL FRAMEWORK 2007-2013
								(EUR million - 2004 prices)
COMMITTMENT APPROPRIATIONS	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Total 2007-2013
1.            Sustainable Growth	51 267	52 415	53 616	54 294	55 368	56 876	58 303	382 139
1a               Competitiveness for Growth and Employment	8 404	9 097	9 754	10 434	11 295	12 153	12 961	74 098
1b              Cohesion for Growth and Employment	42 863	43 318	43 862	43 860	44 073	44 723	45 342	308 041
2.            Preservation and Management of Natural Resources	54 985	54 322	53 666	53 035	52 400	51 775	51 161	371 344
of which: market related expenditure and direct payments	43 120	42 697	42 279	41 864	41 453	41 047	40 645	293 105
3.            Citizenship, freedom, security and justice	1 199	1 258	1 380	1 503	1 645	1 797	1 988	10 770
3a.              Freedom, Security and Justice	600	690	790	910	1 050	1 200	1 390	6 630
3b.             Citizenship	599	568	590	593	595	597	598	4 140
4.            EU as a global player	6 199	6 469	6 739	7 009	7 339	7 679	8 029	49 463
5.            Administration(1)	6 633	6 818	6 973	7 111	7 255	7 400	7 610	49 800
6.            Compensations	419	191	190					800
TOTAL COMMITTMENT APPROPRIATIONS	120 702	121 473	122 564	122 952	124 007	125 527	127 091	864 316
as a percentage of GNI	1,10%	1,08%	1,07%	1,04%	1,03%	1,02%	1,01%	1,048%
TOTAL PAYMENT APPROPRIATIONS	116 650	119 620	111 990	118 280	115 860	119 410	118 970	820 780
as a percentage of GNI	1,06%	1,06%	0,97%	1,00%	0,96%	0,97%	0,94%	1,00%
Margin available	0,18%	0,18%	0,27%	0,24%	0,28%	0,27%	0,30%	0,24%
Own Resources Ceiling as a percentage of GNI	1,24%	1,24%	1,24%	1,24%	1,24%	1,24%	1,24%	1,24%
(1)       The expenditure on pensions included under the ceiling for this heading is calculated net of the staff contributions to the relevant scheme, within the limit of EUR 500 million at 2004 prices for the period 2007-2013.

2007 Budgetary Procedure

Parliament's Second Reading - 14 December 2006

Multi-annual Financial Framework - Margins

Cat.	2007 MFF		Council 2nd Reading		Parliament amendments		Parliament's 2nd Reading		Margins left by EP
	Commitments	Payments	Commitments	Payments	Commitments	Payments	Commitments	Payments	Commitments	Payments
1	54.405.000.000	0	54.274.887.015	44.137.342.319	80.065.000	724.708.000	54.354.952.015	44.862.050.319	50.047.985	0
1a	8.918.000.000	0	8.788.328.511	6.772.076.511	79.839.000	299.708.000	8.868.167.511	7.071.784.511	49.832.489	0
1b	45.487.000.000	0	45.486.558.504	37.365.265.808	226.000	425.000.000	45.486.784.504	37.790.265.808	215.496	0
European Gobal Adjustment Funds (outside the MFF & margin)			500.000.000	0			500.000.000
2	58.351.000.000	0	56.240.800.036	54.665.465.736	9.430.000	53.080.000	56.250.230.036	54.718.545.736	2.100.769.964	0
3	1.273.000.000	0	1.149.840.000	1.049.687.652	96.606.000	127.278.000	1.246.446.000	1.176.965.652	26.554.000	0
3a	637.000.000	0	561.695.000	400.145.000	62.138.000	73.538.000	623.833.000	473.683.000	13.167.000	0
3b	636.000.000	0	588.145.000	649.542.652	34.468.000	53.740.000	622.613.000	703.282.652	13.387.000	0
4	6.578.000.000	0	6.401.214.000	7.179.921.578	176.719.000	172.825.154	6.577.933.000	7.352.746.732	67.000	0
Emergency Aid Reserve (outside the MFF & margin*)			234.527.000	0			234.527.000
5	7.115.000.000	0	6.849.570.101	6.849.470.101	92.793.929	92.793.929	6.942.364.030	6.942.264.030	172.635.970	0
6	445.000.000	0	444.646.152	444.646.152	0	0	444.646.152	444.646.152	353.848	0
Total	128.167.000.000	123.866.000.000	126.095.484.304	114.326.533.538	455.613.929	1.170.685.083	126.551.098.233	115.497.218.621	2.350.428.767	8.368.781.379

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (22.3.2007)

a Költségvetési Bizottság részére

a Bizottság 2008-as költségvetési eljárással kapcsolatos éves politikai stratégiájáról
(2007/2017(BUD))

A vélemény előadója: Michael Gahler

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   ragaszkodik ahhoz, hogy a 2008-as költségvetésnek lehetővé kell tennie az Európai Unió számára, hogy hatékonyan folytathassa politikáit, és betarthassa a világ minden részén lévő partnerei iránt vállalt valamennyi kötelezettségét; hangsúlyozza, hogy az Unió külső fellépéséhez elegendő pénzeszköznek kell rendelkezésre állnia a harmadik országokbeli regionális integrációs folyamatokkal, a demokratikus konszolidációval és az emberi jogok védelmével kapcsolatos intézkedések támogatására;

2.   kiemeli annak szükségességét, hogy elegendő pénzeszköz álljon rendelkezésre az Unió prioritásainak fenntartása céljából az EU előtt álló számos kihívás miatt, akár a szomszédságpolitikával, akár általánosabban a világ más részeivel, például Afrikával, Ázsiával vagy Latin-Amerikával fenntartott külpolitikai kapcsolatokkal függenek azok össze; megismétli annak szükségességét, hogy további támogatásban részesüljön a harmadik országok minden olyan kezdeményezése, melynek célja a szükséges demokratikus, gazdasági és társadalmi reformok véghezvitele;

3.  emlékeztet arra, hogy a demokrácia és az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok támogatása az EU külpolitikájának kulcsfontosságú elemei; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy elegendő pénzforrás álljon rendelkezésre valamennyi külső és bővítéssel kapcsolatos eszköz esetében e prioritást tükrözendő, különösen az olyan országokkal való emberi jogi párbeszédek eredményes lefolytatásának támogatására, amelyek emberi jogi helyzete komoly aggodalomra ad okot;

4.  hangsúlyozza a nyugat-balkáni fenntartható fejlődés fontosságát, és megállapítja, hogy az uniós tevékenységek tekintetében a régiót elsődleges fontosságúnak kell tekinteni;

5.  hangsúlyozza a KKBP keretében megvalósuló, növekvő számú tevékenység megfelelő finanszírozásának szükségességét; hangsúlyozza a koszovói fellépések megfelelő finanszírozásának szükségességét, és kiemeli, hogy a 2008-as KKBP-költségvetésre valószínűleg nyomás nehezedik majd, mivel jelentős pénzügyi áldozatokra lesz szükség a koszovói civil EBVP-misszió, valamint a Nemzetközi Civil Képviselő hivatala működtetésének támogatásához; elvárja, hogy a Tanács mielőbb tisztázza, hogy e misszió milyen rövid és középtávú következményekkel jár a jelenlegi KKBP-költségvetés fenntarthatóságára nézve, valamint hogy megfelelően és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a tervezett tevékenységekről;

6.  üdvözli a Tanács határozatát, hogy csökkenti a bosznia-hercegovinai ALTHEA-művelet méretét azt jelezve, hogy az országban javul és stabilizálódik a helyzet; megállapítja, hogy a csökkentésre vonatkozó terveknek megfelelően fel kell mérniük az ország biztonsági helyzetét;

7.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a csatlakozási tárgyalások a saját érdemek, valamint az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén a bővítéssel kapcsolatban elfogadott megújított konszenzus alapján folyjanak;

8.  üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalásait, melyek szerint jelentős előrehaladást fog elérni az európai szomszédságpolitika (ENP) hatékony kialakításában, valamint hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy megfelelő pénzügyi kerettel rendelkezzen az Európai Szomszédságpolitikai és Partnerségi Eszköz, melynek célja a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása az érintett régióban;

9.  hangsúlyozza, hogy az EU szomszédságpolitikájának keleti dimenzióját megfelelőbben kellene finanszírozni, valamint hogy több pénzt kellene fordítani és nagyobb hangsúlyt kellene fektetni különösen az Ukrajnával és Moldovával fenntartott kapcsolatok javítására;

10. úgy véli, hogy Románia és Bulgária csatlakozásával egyre nagyobb szükség van arra, hogy komolyabb hangsúlyt kapjon az EU és a fekete-tengeri térség közötti együttműködés; megjegyzi továbbá, hogy összetett megközelítést és megfelelő uniós finanszírozási eszközöket kellene kidolgozni a fekete-tengeri és a Duna menti térség közös gazdasági, közlekedési és környezetvédelmi fejlesztéséhez;

11. kéri, hogy a 2008-as költségvetés vegye figyelembe a Közel-Kelet gazdasági túlélésének és újjáépítésének sürgető szükségességét, különösen Palesztina és Libanon esetében, illetve ha a lehetőségek engedik, Irak esetében is;

12. azon a véleményen van, hogy az EU-nak el kellene kezdenie konkrét intézkedésekbe átültetnie az Irak politikai és gazdasági újjáépítésében játszott szerepére vonatkozó korábbi általános elvi nyilatkozatait, és ennek kapcsán az egyik elképzelhető lehetőség az lenne, ha az egész országot és az Irakon belüli együttműködést megcélzó aktív fejlesztési együttműködési politikát valósítana meg, kihasználva az ország egyes részeiben elért demokratikus sikereket és kedvező biztonsági helyzetet; meggyőződése, hogy egy ilyen megközelítés pozitív példát nyújtana az egész ország számára és más országok számára is, valamint sokat jelentene az EU segítségnyújtása eddig hiányzó láthatóságának javítása szempontjából is;

13. ismételten megerősíti az EU kötelezettségvállalását arra, hogy Afganisztánt politikai napirendjének prioritásaként tartsa számon; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani tekintettel az ország folyamatos újjáépítési szükségleteire, amelyek közvetlenül befolyásolják biztonsági helyzetét; hangsúlyozza annak különös fontosságát, hogy támogassuk az erős állami intézmények kialakítását és megszilárdítását, az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, a magánmilíciák lefegyverzését, valamint a kábítószerek termesztése és kereskedelme elleni küzdelmet; kéri, hogy kapjon megfelelő tájékoztatást az EU Afganisztán iránti elkötelezettségének minden vonatkozásáról, többek között a tervezett EBVP-missziókról;

14. üdvözli az EU és Afrika közötti kapcsolatok erősítésére irányuló bizottsági kötelezettségvállalást; külön kiemeli, hogy támogatni kell az Afrikai Uniót és a Pánafrikai Parlamentet mint olyan intézményeket, amelyek erősítik azt, hogy Afrika a magáénak érezze a kontinens problémáira vonatkozó megoldások keresésének folyamatát; megismétli, hogy a kontinensen, különösen Szudánban végrehajtott műveleteiben támogatni kell az afrikai tartalék haderőt; hangsúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a szubregionális szervezetek adminisztratív kapacitását, mivel ezek a szervezetek fontos szereplői a helyi és regionális konfliktusok megelőzésének és rendezésének; ismételten megerősíti, hogy támogatja az afrikai szakértői értékelési mechanizmust, amely fontos szerepet játszik a politikai reformfolyamatok kezdeményezésében, és hangsúlyozza, hogy ennek adminisztratív kapacitását meg kell erősíteni;

15. üdvözli a Bizottság az iránti elkötelezettségét, hogy megerősítse az együttműködést a legfontosabb termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal az energiával kapcsolatos ügyekben; hangsúlyozza, hogy csak az európai érdekeket aktívan képviselő közös külső energiapolitika fokozatos kialakítása garantálhatja a fenntartható, biztos és versenyképes energiát szerte az Unióban;

16. üdvözli, hogy a német elnökség, a Parlament és a Tanács kölcsönösen eredményes párbeszédet kezd a KKBP prioritásairól; ezzel kapcsolatban számít a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] maradéktalan végrehajtására, amely megállapodás évente legalább öt alkalommal tartandó közös konzultációs ülésekről, valamint a Tanács által készítendő és a szóban forgó év június 15-éig megküldendő, a KKBP fő szempontjait és alapvető választásait tartalmazó előretekintő dokumentumról rendelkezik;

17. mivel a Parlamentet értesíteni kell a pénzeszközök előirányzása és a missziókról való döntés előtt, megismétli, hogy átláthatóságra és teljes tájékoztatásra van szükség a missziókról szóló döntéseket megelőzően;

18. kéri, hogy tájékoztassák a katonai finanszírozás, különösen az Athena mechanizmus minden vonatkozásáról;

19. nagyon számít az új külső támogatási eszközök programozásának és végrehajtásának nyomon követésére felállított munkacsoportok keretében a Bizottsággal folytatandó hasznos együttműködésre; tudomásul veszi ezen eszközök működése félidős felülvizsgálatának tervét; ismételten megerősíti, hogy a Parlament teljes mértékben részt kíván venni ebben a folyamatban.

ELJÁRÁS

Cím	A Bizottság 2008-as költségvetési eljárással kapcsolatos éves politikai stratégiája
Hivatkozások	2007/2017(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	AFET
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Michael Gahler 27.2.2007
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	12.3.2007		20.3.2007
Az elfogadás dátuma	21.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	49 4 4
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Vittorio Agnoletto, Roberta Alma Anastase, Robert Atkins, Panagiotis Beglitis, Monika Beňová, André Brie, Elmar Brok, Simon Coveney, Véronique De Keyser, Hanna Foltyn-Kubicka, Michael Gahler, Maciej Marian Giertych, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Anna Ibrisagic, Bogdan Klich, Helmut Kuhne, Vytautas Landsbergis, Eugen Mihăescu, Philippe Morillon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Raimon Obiols i Germà, Janusz Onyszkiewicz, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, Mirosław Mariusz Piotrowski, Hubert Pirker, Michel Rocard, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, Marek Siwiec, István Szent-Iványi, Charles Tannock, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Kristian Vigenin, Jan Marinus Wiersma
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Laima Liucija Andrikienė, Giulietto Chiesa, Alexandra Dobolyi, Carlo Fatuzzo, David Hammerstein Mintz, Tunne Kelam, Doris Pack, Inger Segelström, Adrian Severin, Jean Spautz, Csaba Sándor Tabajdi, Marcello Vernola
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	David Martin, Ria Oomen-Ruijten
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

• [1]  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (27.3.2007)

a Költségvetési Bizottság részére

a Bizottság 2008-as költségvetési eljárással kapcsolatos éves stratégiájáról
(2007/2017(BUD))

A vélemény előadója: Peter Šťastný

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   hangsúlyozza, hogy a 2008-as éves politikai stratégia egyértelműen tükrözi az EU előtt álló kereskedelmi kihívások nagyságát és súlyosságát, amely kihívások között a dohai fejlesztési forduló – elsődleges prioritást képező – sikeres lezárása mellett megtaláljuk a világszerte növekvő számú partnerekhez – az AKCS-országokhoz, Ukrajnához, Dél-Koreához, Kínához, Indiához, az ASEAN-országokhoz, a Mercosur-országokhoz, Közép-Amerikához és az Andok-közösséghez, illetve új partnerségi és együttműködési megállapodások keretében Oroszországhoz, Azerbajdzsánhoz, Grúziához és Moldovához – fűződő szorosabb gazdasági kapcsolatok kialakítását, az azokkal kapcsolatos tárgyalásokat és végül azok végrehajtását egyre több területen, például a szolgáltatások, a beruházások vagy a szellemi tulajdonjogok terén;

2.   ebben az összefüggésben hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Parlament tevőlegesen vegyen részt a kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokon és e megállapodások elfogadásában; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa az illetékes parlamenti bizottságot a tárgyalások állásáról, a tárgyalások eredményeit pedig jóváhagyásra nyújtsa be a Parlamentnek;

3.   hangsúlyozza ezért, hogy az előzetes költségvetési tervezetben (EKT) elegendő költségvetési és emberi erőforrást kell biztosítani a Bizottságnak a kereskedelemmel kapcsolatos növekvő számú kihívások kezelésére és annak érdekében, hogy a Bizottság képes legyen eredményeket elérni a saját 2007-es, Globális Európa című új napirendjében meghatározott stratégiai célok tekintetében, különösen a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok terén; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy az előzetes költségvetési tervezet benyújtása előtt tájékoztassa a Parlamentet a Bizottság harmadik országokba delegált küldöttségeiben ténylegesen kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó munkatársainak számáról és beosztásuk természetéről, valamint értékelje az említett küldöttségek képességeit és a rendelkezésükre álló erőforrásokat a kereskedelmi politika növekvő kihívásainak kezelésére, különösen a fejlődő országokban és a fellendülőben lévő gazdaságokban;

4.   megjegyzi, hogy a Bizottság által az egységes piac 2007. évi felülvizsgálata mellett 2008-ban – annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalatok, különösen pedig a kis- és középvállalatok a belső piac minden előnyében részesülhessenek – benyújtott jogalkotási javaslatoknak specifikusan az új kezdeményezések külső kereskedelmi dimenziójával kell foglalkozniuk;

5.   tudomásul veszi az EU és a tagállamok elhatározását, amely szerint a kereskedelemmel kapcsolatos támogatásaik 2010-ig 2 milliárd euróra való növelésére irányuló felajánlásaikból jelentős részben az AKCS-országok részesüljenek; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Európai Fejlesztési Alap forrásait csupán a tagállamok közös hozzájárulásával tervezik növelni; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, jóval az európai partnerségi megállapodásokról szóló tárgyalások lezárása előtt tisztázzák e kötelezettségvállalás nagyságát és költségvetési természetét;

6.   felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza, milyen pénzösszegekre van szükség a kereskedelemmel kapcsolatos támogatásokra vonatkozó horizontális kezdeményezések finanszírozásához, beleértve az olyan kétoldalú, regionális és többoldalú kezdeményezéseket is, mint az integrált keret (IF);

7.   megismétli az arra vonatkozó felszólítását, hogy a Bizottság hozzon létre rendszeres jelentéstételi rendszert a kereskedelemmel kapcsolatos/kereskedelmet célzó támogatások ütemezésével és kiadásaival kapcsolatban, amelynek segítségével a Parlament ország, régió és támogatási kategória szerinti felbontásban tájékoztatást kap a támogatott intézkedésekről, és adott esetben az ellenőrzések és értékelések eredményeiről, a releváns partnerek bevonásáról, valamint a felajánlások és költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtásáról és a kiadásokról;

8.   aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság még nem kapott specifikus írásos tájékoztatást a harmadik országokkal kötendő jövőbeli megállapodások, például az EU–Kína keretmegállapodás, az Ukrajnával kötendő új megerősített megállapodás, a közép-amerikai országokkal és az Andok-közösséggel kötendő kereskedelmi megállapodások, illetve az Oroszországgal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Moldovával kötendő új partnerségi és együttműködési megállapodások célkitűzéseivel, stratégiáival, valamint kereskedelmi és gazdasági vonatkozású elemeivel kapcsolatban;

9.   a lehető leghamarabb, de mindenesetre jóval a tárgyalások lezárása előtt megfelelő források elkülönítését kéri a javasolt kereskedelmi megállapodások fenntarthatósági szempontú hatásvizsgálatának megkezdése érdekében, valamint az ezen vizsgálatokban ajánlott kockázatcsökkentő intézkedések nyomon követése céljából;

10. hangsúlyozza, hogy a Parlamenttel konzultálni kell a makroszintű pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban, és megfelelő időt kell biztosítani számára véleményének a szokásos menetrend és eljárás szerint történő megfogalmazására és elfogadására; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a makroszintű pénzügyi támogatások programozásáról és a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos javaslatainak várható ütemezéséről;

11. üdvözli a Bizottság döntését, amellyel magas szintű prioritást ad az energiapolitikának és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, de létfontosságúnak tartja, hogy a külkereskedelmi politikát úgy alakítsák ki, hogy az támogassa e célkitűzéseket.

ELJÁRÁS

Cím	A Bizottság 2008-as költségvetési eljárással kapcsolatos éves stratégiája
Eljárás száma	2007/2017(BUD)
Illetékes bizottság	BUDG
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	INTA
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Peter Šťastný 28.2.2007
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	27.2.2007
Az elfogadás dátuma	21.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 4 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Kader Arif, Graham Booth, Carlos Carnero González, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Eduard Raul Hellvig, Jacky Henin, Syed Kamall, Ģirts Valdis Kristovskis, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, David Martin, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Zbigniew Zaleski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Panagiotis Beglitis, Danutė Budreikaitė, Elisa Ferreira, Małgorzata Handzlik, Jens Holm, Sepp Kusstatscher, Eugenijus Maldeikis, Zuzana Roithová, Corien Wortmann-Kool
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)	...

MELLÉKLET

A 2007. március 7-i háromoldalú megbeszélés

Következtetések

A háromoldalú megbeszélést a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (IIA) 47. pontjának alkalmazásában szervezték meg.

Ezek a következtetések át kívánják tekinteni a három intézmény által kötött megállapodást.

1.        Az ITER-re vonatkozó közös vállalkozás

Az Európai Parlament és a Tanács a következőkben állapodott meg:

· az ITER közös vállalkozás közösségi ügynökségnek tekintendő az intézményközi megállapodás 47. pontja alkalmazásában;

· az ITER Európai Közös Vállalkozás költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés az Európai Parlament felelőssége;

Az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Bizottság által az ITER számára javasolt, az Euratom hetedik keretprogramjából származó közösségi hozzájárulást (legfeljebb 986 millió EUR[1] a 2007–2011 közötti időszakra). Figyelembe véve, hogy az ITER projekt jóval 2011 után is folytatódni fog, illetve hogy azt 2041-ig folytatni kell, a 2012-re és 2013-ra szükséges összegeket a pénzügyi programozásban irányozták elő. A jövőbeni finanszírozás a következő pénzügyi keretről szóló megbeszélések részét fogja képezni.

2.        Ügynökségek

A már létező ügynökségek működése és az új ügynökségek létrehozásakor alkalmazandó eljárások optimalizálása céljából az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy alapos megbeszélésekre törekszik, különösen a mélyreható költség-haszon elemzés tekintetében, beleértve az adminisztratív költségeket is, mielőtt új ügynökségeket állítanak fel, illetve mielőtt végrehajtják a már létező ügynökségekre vonatkozó külön rendeletek felülvizsgálati záradékait.

Ezzel összefüggésben kifejezték, hogy készek az intézményközi megállapodás 47. pontjában előirányzott eljárás továbbfejlesztéséről szóló megbeszélések folytatására és elmélyítésére.

E megbeszéléseket folytatni fogják a következő háromoldalú egyeztetéseken, először 2007. április 18-án.

________________________

ELJÁRÁS

Cím	a Bizottság 2008-as költségvetési eljárásra vonatkozó éves politikai stratégiájáról
Eljárás száma	2007/2017(BUD
Illetékes bizottság	BUDG
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	az összes bizottság
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Kyösti Virrankoski 13.12.2006
Korábbi előadó(k)	James Elles
Határozat dátuma jelentés kidolgozására
Vizsgálat a bizottságban	26.2.2007			21.3.2007	29.3.2007
Az elfogadás dátuma	29.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 3
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Laima Liucija Andrikienė, Richard James Ashworth, Reimer Böge, Simon Busuttil, Joan Calabuig Rull, Paulo Casaca, Gérard Deprez, Salvador Garriga Polledo, Neena Gill, Ingeborg Gräßle, Louis Grech, Nathalie Griesbeck, Catherine Guy-Quint, Monica Maria Iacob-Ridzi, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Wiesław Stefan Kuc, Janusz Lewandowski, Nils Lundgren, Vladimír Maňka, Esko Seppänen, Nina Škottová, László Surján, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Thijs Berman, Hans-Peter Martin, José Javier Pomés Ruiz, Paul Rübig, José Albino Silva Peneda, Margarita Starkevičiūtė, Peter Šťastný
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Janusz Onyszkiewicz, Toomas Savi, Grażyna Staniszewska
Benyújtás dátuma	3.4.2007
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)	...

• [1]  A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáshoz való, 1290 millió EUR összegű indikatív teljes uniós költségvetési hozzájárulásból.