JELENTÉS a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és a tanács irányelvre irányuló javaslatról

    3.4.2007 - (COM(2006)0397 – C6‑0243/2006 – 2006/0129(COD)) - ***I

    Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság
    Előadó: Anne Laperrouze

    Eljárás : 2006/0129(COD)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A6-0125/2007
    Előterjesztett szövegek :
    A6-0125/2007
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

    a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és a tanács irányelvre irányuló javaslatról

    (COM(2006)0397 – C6‑0243/2006 – 2006/0129(COD))

    (Együttdöntési eljárás: első olvasat)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0397)[1],

    –   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére valamint a 175. cikkének (1) be kezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6‑0243/2006),

    –   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

    –   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Halászati Bizottság véleményére (A6‑0125/2007),

    1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

    2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

    3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

    A Bizottság által javasolt szövegA Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    (1) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (1) A felszíni víz kémiai anyagokkal történő szennyezése a vízi szervezetekre gyakorolt akut és krónikus mérgező hatásokkal, az anyagok ökoszisztémában való felhalmozódásával, az élőhelyek számának csökkenésével és a biológiai sokféleség gyengülésével veszélyt jelent a vízi környezetre és az emberi egészségre egyaránt.

    (1) A felszíni víz kémiai anyagokkal történő szennyezése a vízi szervezetekre gyakorolt akut és krónikus mérgező hatásokkal, az anyagok ökoszisztémában való felhalmozódásával, az élőhelyek számának csökkenésével és a biológiai sokféleség gyengülésével veszélyt jelent a vízi környezetre és az emberi egészségre egyaránt. A szennyezést kiváltó okokat elsősorban a forrásnál kell azonosítani és kezelni a gazdasági és környezeti szempontból leghatékonyabb módon.

    Indokolás

    Ekként módosítva ez a preambulumbekezdés a vízügyi keretirányelv (11) preambulumbekezdését, valamint annak szükségességét tükrözi, hogy a szennyezést – a szennyező fizet elvvel, az elővigyázatosság elvével és a megelőzés elvével összhangban – a forrásnál kell kezelni.

    Módosítás: 2

    (1a) preambulumbekezdés (új)

    (1a) Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 174. cikkének megfelelően, a közösségi környezetpolitikának az elővigyázatosság és a megelőző cselekvés elvén, a környezeti károk lehetőség szerint forrásuknál történő kiigazítása elvén, valamint „a szennyező fizet” elven kell alapulnia.

    Módosítás: 3

    (1b) preambulumbekezdés (új)

    (1b) A megfelelően végzett kisipari jellegű biogazdálkodásra szükség van a jó vízminőség biztosítása érdekében.

    Módosítás: 4

    (2A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (2a) A tagállamoknak a szükséges intézkedéseket a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkével összhangban kell végrehajtaniuk az elsőbbségi anyagokból származó szennyezés fokozatos csökkentésének, valamint az elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásai, bevezetései és veszteségei megszüntetésének vagy fokozatos kiiktatásának céljából;

    Indokolás

    A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy a javaslat a vízügyi keretirányelv származékos irányelve, és hogy ennélfogva (csakúgy, mint a vízügyi keretirányelvben) a tagállamokat – a javaslat célkitűzéseinek elérése érdekében – nem szabad olyan intézkedések megtételére kötelezni, amelyek aránytalanul költségesek vagy műszakilag megvalósíthatatlanok.

    Módosítás: 5

    (4) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (4) 2000 óta számos olyan közösségi jogi aktust fogadtak el, amelyek a 2000/60/EK irányelv 16. cikkével összhangban, az egyes elsőbbségi anyagok tekintetében a szennyezés ellenőrzésére vonatkozó intézkedést vezettek be. Számos környezetvédelmi intézkedés tartozik más létező közösségi jogszabály hatálya alá is. Ezért új ellenőrző intézkedések kidolgozása helyett – amely a meglévő intézkedések ismétlését jelenthetné – inkább a létező eszközök végrehajtására és felülvizsgálatára kell összpontosítani.

    (4) 2000 óta számos olyan közösségi jogi aktust fogadtak el, amelyek a 2000/60/EK irányelv 16. cikkével összhangban, az egyes elsőbbségi anyagok tekintetében a szennyezés ellenőrzésére vonatkozó intézkedést vezettek be. Számos környezetvédelmi intézkedés tartozik más létező közösségi jogszabály hatálya alá is. Ezért új ellenőrző intézkedések kidolgozása helyett – amely a meglévő intézkedések ismétlését jelenthetné – rövid távon inkább a létező eszközök végrehajtására és felülvizsgálatára kell összpontosítani. A tagállamok által a 2000/60/EK irányelv 13. cikke szerint kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek – beleértve az említett irányelv 11. cikke szerint megállapított intézkedési program – továbbítását követően azonban a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a meglévő eszközök végrehajtásával és felülvizsgálatával teljes mértékben megvalósultak-e a 2000/60/EK irányelv célkitűzései, vagy pedig az ezen irányelv szerinti egyedi intézkedésre van-e szükség.

    Ha a környezetminőségi előírások betartása csak az egyes anyagok felhasználásának korlátozásával vagy betiltásával érhető el, az ilyen intézkedéseket a meglévő vagy új közösségi jogi aktusokon keresztül kell végrehajtani, különösen a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 16-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggésben.

    Indokolás

    A Bizottság úgy határozott, hogy figyelmen kívül hagyja a vízügyi keretirányelv szerinti kötelezettségeit, amely irányelv kibocsátás-csökkentési intézkedésekre irányuló javaslatok 2003 végéig történő megtételére szólít fel. Miközben más közösségi eszközök esetleg megvalósítják éppen ugyanezt a célkitűzést, a tagállamok által benyújtott intézkedési program alapján értékelést kell készíteni arra vonatkozóan, hogy a más jogi eszközök szerinti intézkedések elégségesek-e a vízügyi keretirányelv célkitűzéseinek megvalósításához.

    A telephely tekintetében az egységes versenyfeltételek biztosítása céljából, továbbá a hatáskör alapján a vegyi anyagok felhasználására vonatkozó jogi korlátozásokat vagy az egyes anyagokkal kapcsolatos tilalmakat csak a közösségi jog alapján lehet bevezetni. A víztestekbe történő diffúz bevitelek vonatkozásában a környezetminőségi előírások betartását nem lehet nemzeti ellenőrzési intézkedésekkel biztosítani.

    Módosítás: 6

    (4A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (4a) A 2000/60/EK irányelv intézkedési programról szóló 11. cikkének (2) bekezdése és VI. mellékletének B. része a kiegészítő intézkedéseknek egy olyan nem kizárólagos listáját tartalmazza, amelyeket a tagállamok az intézkedési program részeként fogadhatnak el, többek között:

     

    - jogalkotási aktusok,

     

    - közigazgatási eszközök, és

     

    - megtárgyalt környezetvédelmi megállapodások.

    Indokolás

    A jogi eszközökön kívül a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK) 11. cikkének (4) bekezdésében és VI. mellékletének B. részében kiegészítő intézkedésekként meghatározott intézkedéseket is meg kell említeni olyan esetekben alkalmazandó lehetséges megoldásokként, amikor az előírásokat gyakran túllépik, mivel az inkább önkéntes, ösztönző intézkedések gyakran hatékonyabbak a szigorú jogi megközelítésnél. Ez segíteni fog az irányelv – mint olyan –, valamint általánosságban a környezetvédelmi jogszabályok közös alapjának megteremtésében.

    Módosítás: 7

    (5) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (5) Az elsőbbségi anyagok 2000/60/EK irányelv 16. cikke (6) és (8) bekezdésében említett pontszerű és diffúz forrásból történő kibocsátásának szabályozása tekintetében, költséghatékonyabb és arányosabb megoldásnak tűnik, ha a tagállamok – szükség esetén – más meglévő közösségi jogszabályok végrehajtása mellett megfelelő ellenőrző intézkedéseket illesztenek be a 2000/60/EK irányelv 11. cikkével összhangban valamennyi vízgyűjtő kerületre kidolgozandó intézkedési programba.

    (5) Az elsőbbségi anyagok 2000/60/EK irányelv 16. cikke (6) és (8) bekezdésében említett pontszerű és diffúz forrásból történő kibocsátásának szabályozása tekintetében a tagállamoknak – szükség esetén – más meglévő közösségi jogszabályok végrehajtása mellett a 2000/60/EK irányelv 10. cikke szerinti megfelelő ellenőrző intézkedéseket kell beilleszteniük a 2000/60/EK irányelv 11. cikkével összhangban valamennyi vízgyűjtő kerületre kidolgozandó intézkedési programba, adott esetben a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv110. cikkének alkalmazásával.

    A belső piacon az egységes versenyfeltételek fenntartása céljából az elsőbbségi anyagok pontszerű forrásai vonatkozásában ellenőrzési intézkedéseket megállapító valamennyi határozatnak a 96/61/EK irányelvben szereplő, elérhető legjobb technikák fogalmán kell alapulnia.

    1 HL L 257., 1996.10.10., 26.o.

    Indokolás

    A tagállamok pontszerű forrásokra vonatkozó intézkedései kihatnak – az üzemeknek otthont adó – kis- és nagyvárosok versenyképességére, ezeket az intézkedéseket tehát az egységes európai előírásokhoz kell igazítani. A 96/61/EK irányelv az „elérhető legjobb technikák” fogalmával egységes európai előírást vezetett be a telephelyek vonatkozásában. A 2000/60/EK irányelv 16. cikkében megállapított, kombinált megközelítés ugyanakkor közösségi intézkedéseket ír elő a kibocsátások szabályozására. Ez a módosítás igyekszik elkerülni a vízügyi keretirányelv 10. cikkéből eredő követelmény aláásását, amely követelmény a rendelkezésre álló legjobb technikákon túlmenően szigorúbb kibocsátási ellenőrzéseket követel meg, amennyiben ez a környezetminőségi előírások betartásához szükséges.

    Ez a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kell az IPPC-irányelv (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) követelményét annak érdekében, hogy – amennyiben ez a környezetminőségi előírások betartásához szükséges – a rendelkezésre álló legjobb technikákon túlmenően a szigorúbb kibocsátási ellenőrzésekhez is ragaszkodjanak.

    Módosítás: 8

    (5A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (5a) Amennyiben valamely tagállam nem képes önmaga megoldani egy olyan kérdést, amely hatással van a vízgazdálkodásra, az adott tagállam ezt a 2000/60/EK irányelv 12. cikkével összhangban jelentheti a Bizottságnak. A tagállamoknak olyan esetekben is meg kell, hogy legyen a lehetőségük ezeknek a kérdéseknek jelentésére, ha a közösségi intézkedések költséghatékonyabbnak vagy megfelelőbbnek tűnnek. Ebben az esetben a Bizottságnak az összes tagállammal információcserét kell kezdenie, és amennyiben a közösségi fellépés valóban jobb megoldásnak tűnik, a Bizottságnak jelentést kell közzétennie, és intézkedésekre kell javaslatot tennie.

    Módosítás: 9

    (5a) preambulumbekezdés (új)

    (5a) Mivel a többi közösségi jogi aktus még nem került teljes egészében elfogadásra vagy alkalmazásra, jelenleg nehéz meghatározni, hogy e politikák végrehajtása lehetővé teszi-e a víz keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítását, vagy a közösségi fellépés továbbra is szükséges marad. Ezért hasznos lenne a jó vízminőséget közvetlenül vagy közvetetten célul kitűző valamennyi közösségi jogi aktus koherenciájának és hatékonyságának formális értékelése.

    Módosítás: 10

    (6) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (6) A vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat kidolgozta annak a 33 anyagnak vagy anyagcsoportnak az első jegyzékét, amelyek tekintetében a közösségi szintű fellépés elsőbbséget élvez. Ezen elsőbbségi anyagok közül néhányat elsőbbségi veszélyes anyagként határoztak meg, amelyek esetében a kibocsátásokat, a bevezetéseket és a veszteségeket meg kell szüntetni, illetve fokozatosan ki kell iktatni. Néhány anyag tekintetében felülvizsgálatot végeztek és ezeket osztályozni kell.

    (6) A vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat kidolgozta annak a 33 anyagnak vagy anyagcsoportnak az első jegyzékét, amelyek tekintetében a közösségi szintű fellépés elsőbbséget élvez. Ezen elsőbbségi anyagok közül néhányat elsőbbségi veszélyes anyagként határoztak meg, amelyek esetében a kibocsátásokat, a bevezetéseket és a veszteségeket meg kell szüntetni, illetve fokozatosan ki kell iktatni. A természetes állapotban jelen lévő vagy természetes folyamatokon keresztül képződő anyagok vonatkozásában azonban a valamennyi potenciális forrásból származó kibocsátások, bevezetések és veszteségek fokozatosan történő teljes kiiktatása lehetetlen. Néhány anyag tekintetében felülvizsgálatot végeztek és ezeket osztályozni kell. A 2000/60/EK irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében további anyagokat kell felvenni az elsőbbségi anyagok jegyzékébe.

    Indokolás

    Fontos az, hogy ne vállaljanak olyan kötelezettségeket, amelyek betartása lehetetlen. Néhány természetes állapotban jelen lévő anyag esetében a teljes megszüntetés nem lehetséges.

    A vízügyi keretirányelv 16. cikke (8) bekezdésének megfogalmazásából, amely az elsőbbségi anyagok „első” listáját említi, valamint a 2455/2001/EK határozatból, amely további anyagoknak a listába való fokozatos felvételére szólít fel, egyértelmű, hogy az „első” lista csak a kezdet volt, és hogy – a vízügyi keretirányelv célkitűzéseinek elérése érdekében – további anyagokat kell felvenni a listára.

    Módosítás: 11

    (6A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (6a) A természetes állapotban jelen lévő vagy természetes folyamatokon keresztül képződő anyagok – mint például a kadmium, a higany és a poliaromás szénhidrogének – vonatkozásában a valamennyi potenciális forrásból származó kibocsátások, bevezetések és veszteségek fokozatosan történő teljes kiiktatása lehetetlen.

    Indokolás

    Az elsőbbségi anyagok listáját létrehozó 2455/2001/EK határozat lényeges preambulumbekezdéseket tartalmazott, amelyeket a vízügyi keretirányelv nem vett át, amikor azt az elsőbbségi listán szereplő anyagokkal X. mellékletként kiegészítették. A javasolt, kiegészítő preambulumbekezdés – egy európai parlamenti módosítás – átülteti a (4) preambulumbekezdés célját a határozatba, és így véghezvinné ezt a szándékot.

    Módosítás: 12

    (7) preambulumbekezdés

    (7) A közösség érdek figyelembevételével és a felszíni vizek védelmének hatékonyabb szabályozása érdekében helyénvaló, hogy az elsőbbségi anyagnak minősített szennyező anyagok vonatkozásában az KME-eket közösségi szinten határozzák meg, míg – adott esetben – a többi szennyező anyagra vonatkozó szabályok kidolgozását nemzeti szinten a tagállamokra bízzák, a megfelelő közösségi szabályok alkalmazására is figyelemmel. Mindenesetre, a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1986. június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó nyolc szennyező anyag, amely anyagcsoport tekintetében 2015-re el kell érni a jó kémiai állapotot, nem szerepel az elsőbbségi anyagok jegyzékében. Az említett szennyező anyagok vonatkozásában megállapított közös előírások hasznosnak bizonyultak, és helyénvaló fenntartani ezen előírások közösségi szintű szabályozását

    (7) A közösség érdek figyelembevételével és a felszíni vizek védelmének hatékonyabb szabályozása érdekében helyénvaló, hogy az elsőbbségi anyagnak minősített szennyező anyagok vonatkozásában az KME-ket közösségi szinten határozzák meg, míg a többi szennyező anyagra vonatkozó szabályok kidolgozását nemzeti szinten a tagállamokra bízzák, a megfelelő közösségi szabályok alkalmazására is figyelemmel. Mindenesetre, a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1986. június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó nyolc szennyező anyag, amely anyagcsoport tekintetében 2015-re el kell érni a jó kémiai állapotot, nem szerepel az elsőbbségi anyagok jegyzékében. Az említett szennyező anyagok vonatkozásában megállapított közös előírások hasznosnak bizonyultak, és helyénvaló fenntartani ezen előírások közösségi szintű szabályozását

    Módosítás: 13

    (7A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (7a) Egyes anyagok felszíni vizekben való előfordulásuk esetén igen veszélyesek a halakra, de nem szerepelnek a vízpolitika területére vonatkozó környezetminőségi előírások listáin. Különösen ilyenek a PCB-k, a dioxinok, a perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) és a tetrabróm-biszfenol-A (TBBP-A). A Bizottság szükség esetén ezen anyagok tekintetében is javaslatokat tesz környezetminőségi előírások meghatározására a vízpolitika területén.

    Indokolás

    A PCB-k, a dioxinok, a PFOS és a tetrabróm-biszfenol nagyon veszélyesek a környezetre, és ezeket is fel kell venni a környezetminőségi előírások által szabályozott anyagok listáira.

    Módosítás: 14

    (9) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (9) A vízi környezet a kémiai szennyezés következtében mind rövid, mind hosszú távon károkat szenvedhet, ezért az EQS-ek meghatározása során az akut és krónikus hatásokra vonatkozó adatokat egyaránt figyelembe kell venni. A vízi környezet és az emberi egészség megfelelő védelmének biztosítása érdekében, az éves átlagos minőségi előírásokat olyan szinten kell meghatározni, amely megfelelő védelmet nyújt a tartós kitettség ellen, míg a rövid távú hatások kivédésére meg kell állapítani a megengedhető koncentrációk felső határát.

    (9) A vízi környezet a kémiai szennyezés következtében mind rövid, mind hosszú távon károkat szenvedhet, ezért az EQS-ek meghatározása során az akut és krónikus hatásokra vonatkozó adatokat egyaránt figyelembe kell venni. A vízi környezet és az emberi egészség megfelelő védelmének biztosítása érdekében, az éves átlagos minőségi előírásokat olyan szinten kell meghatározni, amely megfelelő védelmet nyújt a tartós kitettség ellen, míg a rövid távú hatások kivédésére meg kell állapítani a megengedhető koncentrációk felső határát. A megengedhető koncentrációk felső határának a 2000/60/EK irányelv 10. cikkében megállapított kombinált megközelítéssel összhangban történő alkalmazását, különösen a kiugró értékek kezelését, valamint a kibocsátás-szabályozás meghatározását harmonizálni kell.

    Indokolás

    A megengedhető koncentrációk felső határát a kiugró értékek torzíthatják, és nem időszakokra vonatkoznak, hanem diszkrét változók. Ezért az ilyen értékeknek a kibocsátás-engedélyezési eljárásokhoz szükséges becslésére vagy előrejelzésére irányuló próbálkozások erősen torzulni fognak. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében e kérdések kezelésére harmonizált szabályokat kell kidolgozni.

    Módosítás: 15

    (10) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (10) A biótában és üledékben lévő elsőbbségi anyagok koncentrációjára vonatkozó átfogó és megbízható közösségi adatok hiányában, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy a felszíni vízre vonatkozó információk alapján úgy tűnik, kielégítő módon biztosítani lehet a széles körű védelmet és a szennyezés hatékony ellenőrzését, az EQS értékhatárokat jelen helyzetben csak a felszíni vízre kell megállapítani. A hexaklór-benzol, a hexaklór-butadin és a higany esetében azonban a közvetett hatásokkal és a másodlagos mérgezéssel szemben, pusztán felszíni vízre vonatkozó környezetminőségi előírások révén nem lehet közösségi szinten megfelelő védelmet biztosítani. Így ezen anyagok esetében biótákra vonatkozó EQS-t kell megállapítani. Az ellenőrzési stratégiájuk végrehajtása során való megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett EQS-ket megvizsgálják és ellenőrizzék azok betartását a biótában, vagy hogy azokat felszíni vízre vonatkozó EQS-re alakítsák át. A tagállamok feladata továbbá, hogy az üledék és bióta vonatkozásában EQS-ket dolgozzanak ki, amennyiben a közösségi szinten meghatározott EQS-t ki kell egészíteni, vagy legalábbis célszerű lenne azt megtenni. Lévén, hogy az üledékek és a bióták továbbra is fontos tényezők bizonyos anyagok tagállami vizsgálata során az antropogén tevékenységek hosszú távú hatásainak és az általuk elindított folyamatok értékelésében, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bióták és az üledékek szennyezettségi szintje nem emelkedik.

    (10) A biótában és üledékben lévő elsőbbségi anyagok koncentrációjára vonatkozó átfogó és megbízható közösségi adatok hiányában, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy a felszíni vízre vonatkozó információk alapján úgy tűnik, kielégítő módon biztosítani lehet a széles körű védelmet és a szennyezés hatékony ellenőrzését, az EQS értékhatárokat jelen helyzetben csak a felszíni vízre kell megállapítani. A hexaklór-benzol, a hexaklór-butadin és a higany esetében azonban a közvetett hatásokkal és a másodlagos mérgezéssel szemben, pusztán felszíni vízre vonatkozó környezetminőségi előírások révén nem lehet közösségi szinten megfelelő védelmet biztosítani. Így ezen anyagok esetében biótákra vonatkozó EQS-t kell megállapítani. Az ellenőrzési stratégiájuk végrehajtása során való megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett EQS-ket megvizsgálják és ellenőrizzék azok betartását a biótában, vagy hogy azokat felszíni vízre vonatkozó EQS-re alakítsák át. A tagállamok feladata továbbá, hogy az üledék és bióta vonatkozásában EQS-ket dolgozzanak ki, amennyiben a közösségi szinten meghatározott EQS-t ki kell egészíteni, vagy legalábbis célszerű lenne azt megtenni. Lévén, hogy az üledékek és a bióták továbbra is fontos tényezők bizonyos anyagok tagállami vizsgálata során az antropogén tevékenységek hosszú távú hatásainak és az általuk elindított folyamatok értékelésében, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bióták és az üledékek szennyezettségi szintje nem emelkedik. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, a tagállamoknak a biótában és az üledékben el kell végezniük az elsőbbségi anyagok vizsgálatát, az eredményeket pedig közölniük kell a Bizottsággal. A Bizottságnak a tagállamok által nyújtott információk alapján, a 2000/60/EK irányelv 16. cikke (7) bekezdésének megfelelően javaslatot kell tennie a biótára és az üledékre vonatkozó EQS-ekre.

    Indokolás

    Ha nincsenek konkrét vizsgálati kötelezettségek, úgy a tagállamok annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy a bióták és az üledékek meglévő szennyezettségi szintje ne emelkedjen, megmarad a szavak szintjén. A tagállamoknak el kell végezniük a biótákra és az üledékekre vonatkozó vizsgálatot, amelynek viszont – amint arra a vízügyi keretirányelv felszólít – a minőségi előírásokra vonatkozó közösségi intézkedés alapjául kell szolgálnia.

    Módosítás: 16

    (11A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (11a) A szabadidős és professzionális halászati felszerelésekben használt ólom vízszennyezési forrás. Az ólom halászati vizekben lévő koncentrációs szintjének csökkentése érdekében a tagállamoknak arra kell ösztönözniük a halászati ágazatot, hogy kevésbé veszélyes alternatívákkal váltsa fel az ólmot.

    Módosítás: 17

    (11A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (11a) A poliklórozott bifenilek (PCB-k) és a dioxinok a természetben tartósan megmaradó és biológiai felhalmozódásra hajlamos mérgező anyagok két csoportja. Mindkét csoport jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre, és rendkívül negatív hatással van a vízi élőlényekre, így a halászati ágazat életképességére. A Bizottság emellett számos alkalommal hangsúlyozta ezen anyagoknak a 2000/60/EK irányelvben foglalt elsőbbségi anyagok listájára történő felvételének szükségességét. Ezért ennek az irányelvnek rendelkeznie kell ezen anyagoknak az elsőbbségi anyagok listájára való felvételéről.

    Módosítás: 18

    (18A.) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (18a.) Az 1907/2006/EK rendelet felülvizsgálatot ír elő a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok azonosítására vonatkozó kritériumok megfelelősége tekintetében. A Bizottságnak ennek megfelelően módosítania kell a 2000/60/EK irányelv X. mellékletét, amint módosították az 1907/2006/EK rendeletben szereplő kritériumokat.

    Indokolás

    A REACH-rendelet szerinti perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyagokra vonatkozó kritériumok nem bizonyultak hatékonynak. A kritériumok annyira merevek voltak, hogy azok alapján szinte egyetlen PBT-anyagot sem azonosítottak. Sajnálatos módon ugyanezeket a kritériumokat alkalmazták a 2000/60/EK irányelv X. mellékletének felülvizsgálata során. Amint korrigálják a REACH-rendelet szerinti perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagokra vonatkozó kritériumokat, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az említett X. mellékletet.

    Módosítás: 19

    (22a) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (22a) A Szerződés 174. cikke alapján, ahogyan azt a 2000/60/EK irányelv megerősítette, a Közösségnek környezetvédelmi politikája kidolgozása során figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatokat, a Közösség különböző régióinak környezeti adottságait, az egész Közösség gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint régióinak kiegyensúlyozott fejlődését és azokat az előnyöket és költségeket, amelyek a cselekvésből vagy a cselekvés hiányából eredhetnek.

    Indokolás

    Hasznosnak tűnik hangsúlyozni a víz kémiai állapotát illetően meglévő helyi eltéréseket, valamint azt, hogy az ellenőrzési szabályok és intézkedések alapjául a legfrissebb tudományos eljárásoknak és adatoknak kell szolgálniuk. (A keret-irányelv (12) preambulumbekezdése)

    Módosítás: 20

    1. CIKK

    Az irányelv környezetminőségi előírásokat állapít meg az elsőbbségi anyagok és néhány egyéb szennyező anyag vonatkozásában.

    Az irányelv a vízszennyezés korlátozására irányuló intézkedéseket és környezetminőségi előírásokat állapít meg az elsőbbségi anyagok és néhány egyéb szennyező anyag vonatkozásában, a következők érdekében:

     

    a) az elsőbbségi anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek 2015-ig történő csökkentése; és

     

    b) az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetése

    a 2000/60/EK irányelv 1., 4. és 16. cikkével összhangban annak érdekében, hogy valamennyi felszíni víz vonatkozásában jó kémiai állapotot érjenek el. Ezen túlmenően cél továbbá a további romlás megelőzése, és 2020-ig – a tenger védelméről szóló nemzetközi megállapodásokkal összhangban – valamennyi természetes állapotban jelen lévő anyag vonatkozásában a természetes háttérszintekhez közeli koncentrációk, és valamennyi antropogén szintetikus anyag vonatkozásában a zérushoz közeli koncentrációk elérése.

     

    A 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül és a felszíni víz jó kémiai állapotának az említett irányelv 4. cikkével összhangban történő értékelése érdekében ez az irányelv környezetminőségi előírásokat állapít meg a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (7) és (10) bekezdésében említett elsőbbségi anyagok és néhány egyéb szennyező anyag vonatkozásában.

    Indokolás

    Ez a módosítás egyértelművé teszi, hogy a javaslat a szennyezés csökkentésére és megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz.

    Ez a módosítás teljesen egyértelművé teszi elsősorban azt, hogy a vízügyi keretirányelv (2006/60/EK) valamennyi rendelkezésének alkalmazása továbbra sem sérül, és ezáltal jogbiztonságot nyújt. A módosítás másodsorban biztosítja az ezen irányelvnek a vízügyi keretirányelv fogalommeghatározásaival, célkitűzéseivel és rendelkezéseivel való egységességet, elkerülve ezáltal az értelmezésben bekövetkező eltéréseket.

    Módosítás: 21

    2. CIKK (1) BEKEZDÉS ELSŐ ALBEKEZDÉS

    (1) A tagállamok biztosítják, hogy felszíni vizeik összetétele megfelel az I. melléklet „A” részében szereplő elsőbbségi anyagokra vonatkozó, éves átlagban és maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírásoknak, valamint az I. melléklet „B” részében felsorolt szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak.

    1. A felszíni víztestek megfelelő kémiai állapotának elérése céljából a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy e felszíni víztestek összetétele

    (1) A tagállamok biztosítják, hogy felszíni vizeik, üledékük és biótáik összetétele megfelel az I. melléklet „A” részében szereplő elsőbbségi anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak, valamint az I. melléklet „B” részében felsorolt szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak.

    A tagállamok biztosítják a környezetminőségi előírásoknak az I. melléklet „C” részében meghatározott követelményekkel összhangban történő betartását.

    A tagállamok biztosítják a környezetminőségi előírásoknak az I. melléklet „C” részében meghatározott követelményekkel összhangban történő betartását.

    Indokolás

    A javaslat célja a felszíni vizek jó kémiai állapotát célzó szabályok meghatározása. Ugyanakkor a javaslat jelenlegi szövegezése szerint olyan (inkább valamennyi felszíni vízhez, mint a felszíni víztestekhez kapcsolódó) célokat tűzne ki, amelyek nem képezik a keret-irányelv részét. E módosítás célja tehát az, hogy biztosítsa a koherenciát a keret-irányelv 4. cikkével.

    Ez a módosítás egyértelművé teszi azt, amit a vízügyi keretirányelv 16. cikkének (7) bekezdése már egyértelműen kimond, amely szerint a Bizottság javaslatokat terjeszt elő a felszíni vizekre, üledékre és biótára vonatkozó EQS-ekre. A módosítás a (10) preambulumbekezdésre vonatkozó 1. módosításhoz és a 2. cikk (3) bekezdésére vonatkozó 4. módosításhoz kapcsolódik, amelyeket ugyanez a szerző terjesztett elő.

    Módosítás: 22

    2. CIKK (1) BEKEZDÉS ELSŐ A ALBEKEZDÉS (új)

     

    A tagállamok mindenkor megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a víztestekbe elsőbbségi anyagot tartalmazó szennyvizet kibocsátó üzemek a rendelkezésre álló legjobb termelési és szennyvízkezelési technikákat alkalmazzák. Ezek az intézkedések a 96/61/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében előírt információcsere eredményein alapulnak.

    Indokolás

    Azzal, hogy ragaszkodunk a „rendelkezésre álló legjobb technikák” alkalmazásához, az IPP-irányelvben (96/61/EK) megállapított elv betartása mellett, a tagállamok egységes európai alapon tehetnek hatékony intézkedést az elsőbbségi anyagok pontos forrásokból történő kibocsátásainak csökkentése érdekében oly módon, amely nem érinti a versenyt, és összhangban van az elővigyázatosság elvével és a szennyező fizet elvvel.

    Módosítás: 23

    2. CIKK, (1) BEKEZDÉS, 2a. ALBEKEZDÉS (új)

    A tagállamoknak fejleszteniük kell az elsőbbségi anyagok forrásáról és a szennyezési utakról rendelkezésünkre álló ismereteket és adatokat, a célzott és hatékony ellenőrzési lehetőségek azonosítása érdekében.

    Módosítás: 24

    2. CIKK (1A) BEKEZDÉS (új)

     

    1a. Amennyiben a vízfolyás egynél több tagállamon halad át, a vízfolyások irányában elhelyezkedő tagállamok szankcionálásának elkerülése érdekében el kell végezni a vizsgálati programok és az összeállított nemzeti nyilvántartások összehangolását.

    Indokolás

    A szennyezésnek a forrásnál történő kezelése érdekében fontos a több tagállamon keresztülhaladó vízfolyások ellenőrzésének összehangolása.

    Módosítás: 25

    2. CIKK (2) BEKEZDÉS

    (2) A tagállamok, a víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint elvégzett ellenőrzésével biztosítják, hogy az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt anyagok koncentrációja az üledékekben és a biótában nem emelkedik.

    (2) A tagállamok, a víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint elvégzett ellenőrzésével biztosítják, hogy az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt anyagok koncentrációja a vízben, az üledékekben és a biótában nem emelkedik.

    Indokolás

    Ez a módosítás egyértelművé teszi, hogy a javaslat a szennyezés csökkentésére és megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz.

    Módosítás: 26

    2. CIKK (3) BEKEZDÉS MÁSODIK ALBEKEZDÉS

    Az első albekezdésben felsorolt anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok a víz tekintetében az I. melléklet „A” részében említettnél szigorúbb előírást vezethetnek be, vagy a bióták tekintetében egy további előírást határozhatnak meg.

    Az első albekezdésben felsorolt anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok a víz tekintetében az I. melléklet „A” részében említettnél szigorúbb előírást vezethetnek be, vagy a bióták tekintetében egy további előírást határozhatnak meg.

    Az I. mellékletben szereplő más anyagok vizsgálata a víz helyett az üledékben vagy biótában is elvégezhető, ha a tagállamok ezt megfelelőbbnek és költséghatékonyabbnak tartják. Ha jelentős mértékű anyagkoncentrációt mutatnak ki és a tagállamok úgy vélik, hogy fennáll annak a kockázata, hogy a vízre vonatkozó környezetminőségi előírásoknak nem felelnek meg, a vízre vonatkozó környezetminőségi előírások betartásának biztosítása érdekében elvégzik a víz vizsgálatát.

    Indokolás

    Annak lehető legmesszebbmenő biztosítása érdekében, hogy a vízi környezetben az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatos problémákat kimutassák, a tagállamoknak rugalmassággal kell rendelkezniük az I. mellékletben szereplő anyagoknak az üledékben vagy a biótában történő vizsgálatát illetően, ha ezt megfelelőbbnek és költséghatékonyabbnak tartják. Ha azonban jelentős anyagkoncentrációt mutatnak ki, kiegészítő vizsgálatot kell végezni a vízben.

    Módosítás: 27

    2. CIKK (3A) BEKEZDÉS (új)

     

    (3a) A Bizottság legkésőbb a nyilvántartásoknak a tagállamok általi benyújtását követő 12 hónapon belül javaslatot tesz az elsőbbségi anyagok üledékben és biótában meglévő koncentrációira alkalmazandó minőségi előírásokra vonatkozóan.

    Indokolás

    A tagállamok annak biztosítására irányuló kötelezettsége, hogy a biótában és üledékben meglévő szintek ne emelkedjenek, a minőségi előírásokra vonatkozó közösségi intézkedést igényel, amint arra a vízügyi keretirányelv 16. cikkének (7) bekezdése felszólít. Megfelelő időzítés lenne az attól az időponttól számított egy év, amikor a tagállamok jelentették az üledékekben és biótában lévő elsőbbségi anyagokra vonatkozó ténymegállapításaikat.

    Módosítás: 28

    2. CIKK (3A) BEKEZDÉS (új)

     

    (3a) A tagállamoknak meg kell felelniük a 98/83/EK tanácsi irányelvnek és az ivóvízkivételre szánt felszíni víztestek kezelését a 2000/60/EK irányelv 7. cikkével összhangban kell végezniük. Ezt az irányelvet ezért az említett, esetleg szigorúbb előírásokat meghatározó követelmények sérelme nélkül kell végrehajtani.

    Indokolás

    A vízügyi keretirányelv 16. cikkének (1) bekezdése kifejezetten megemlíti az ivóvíz-készletek védelmét. Ezen irányelv csak a víztestek általános védelméről rendelkezik. Az ivóvízkészletek alapjául szolgáló víztestekre sajátosabb intézkedéseknek és szabályoknak kell vonatkoznia, amelyek összhangban állnak a keretirányelv7. cikkének (3) bekezdésével (víztisztítás).

    Módosítás: 29

    2. CIKK (4) BEKEZDÉS

    (4) A Bizottság figyelemmel kíséri a technikai és tudományos fejlődést, többek között a 2000/60/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett kockázatfelmérés eredményeit, és – szükség szerint – javaslatot készít az ezen irányelv I. mellékletének „A” és „B” részében meghatározott környezetminőségi előírások felülvizsgálatára.

    (4) A Bizottság – a vízi szervezetekre káros, akkumulatív vagy perzisztens anyagok vizsgálata érdekében az 1907/2006/EK rendelet alapján létrehozott adatbázis módszeres felhasználásával – figyelemmel kíséri a technikai és tudományos fejlődést, többek között a 2000/60/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett kockázatfelmérés eredményeit, és legalább négyévente javaslatot készít az ezen irányelv I. mellékletének „A” és „B” részében meghatározott környezetminőségi előírások felülvizsgálatára.

    Indokolás

    Ez a módosítás biztosítja, hogy a Bizottság további elsőbbségi anyagok kimutatása céljából felhasználja a REACH-rendeleten keresztül rendelkezésre bocsátott adatokat és egyértelművé teszi, hogy a továbbra is megmarad a Bizottságnak a 16. cikk (4) bekezdéséből eredő kötelezettsége a javaslatának legalább négyévente történő felülvizsgálatát illetően.

    Módosítás: 8

    2. CIKK (5) BEKEZDÉS

    5. A Bizottság az ezen irányelv I. melléklete „C” része 3. pontjának második bekezdésében említett kötelező számítási módszereket határozhat meg a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.

    5. Egy koherens és harmonizált számítási módszer kialakítása céljából a Bizottságnak legalább az ezen irányelv I. melléklete „C” része 3. pontjának második bekezdésében említett kérdéseket illetően meghatározza a kötelező módszertant a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban és az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül.

    Indokolás

    Az e területen szerzett helyszíni tapasztalatok azt mutatták, hogy amikor az elemzési és mintavételi eljárások nem a szabályoknak megfelelően történnek, az eredmények összehasonlítása és a mintavétel hatékonysága nem lehet megfelelő. Jelenleg egyes anyagokra nincsen megfelelő vagy szabványosított ellenőrzési módszer.

    A védelem azonos szintjének és a torzulások elkerülése érdekében egységes módszertan alkalmazására van szükség. Az említett módszertan létrehozásának határideje kitűzésre került, amely kiegészíti a 200/60/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

    Módosítás: 31

    2. CIKK (4) BEKEZDÉS (1A) ALBEKEZDÉS (új)

     

    A Bizottság megvizsgálja az üledékben és a biótában felhalmozódó anyagokra vonatkozó legfrissebb tudományos információkat és technikai előrehaladást és azok vonatkozásában EQS-eket készít.

    Indokolás

    Célszerűbb volna a nyomon követést a vízből származó akkumulatív anyagok helyett az üledékből és a biótából származók vonatkozásában elvégezni.

    Módosítás: 32

    2. CIKK (5A) BEKEZDÉS (új)

     

    (5a.) Ha az anyagok vonatkozásában tilalmakra van szükség a környezetminőségi előírások betartásának biztosítása érdekében, a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be a meglévő jogi aktusok módosítására vagy új, közösségi szintű jogi aktusok létrehozására.

    Indokolás

    A Bizottságra kell bízni azt a feladatot, hogy reagáljon a víztesteket érintő szennyezési problémákra – amelyeket az egyes anyagok gyártására és felhasználására vonatkozó korlátozásokon keresztül lehet hatékonyan kezelni –, mégpedig úgy, hogy olyan jogi aktusokat terjeszt elő, amelyek egész Európában kötelezőek és amelyek valamennyi tagállam vonatkozásában ugyanazon követelményeket írják elő, különösen a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (REACH-rendelet) összefüggésben.

    Módosítás: 33

    2. CIKK (5B) BEKEZDÉS (új)

     

    (5b) Ha – a szennyező fizet elv és az elővigyázatosság elvének kikényszerítése céljából, valamint a tagállamokban az egységes végrehajtás biztosítása érdekében – a Közösség területén érvényes kibocsátási határértékekre van szükség egyes üzemek, anyagok vagy pontszerű források tekintetében, vagy ha az ilyen kibocsátási határértékek hatékonynak bizonyulhatnak a környezetminőségi előírások betartásának biztosítását illetően, a Bizottság a 96/61/EK irányelv 18. cikkével összhangban javaslatokat terjeszt elő.

    Indokolás

    A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv közösségi kibocsátási határértékek alkalmazását írja elő akkor, ha – különösen az irányelv 16. cikke szerinti információcsere alapján – közösségi fellépés szükségessége válik egyértelművé. A közösségi kibocsátási határértékekre akkor van szükség, amikor – egy többéves időszak során – az intézkedések tagállamok általi végrehajtásának szigorúságában meglévő különbségek a közösségi környezetvédelmi jog alapját képező alapvető elvek – azaz az elővigyázatosság elve és a szennyező fizet elv – megsértéséhez és elkerülhető környezetszennyezéshez vezettek, továbbá amikor az ügyek ilyetén állása a belső piaci versenyhelyzet súlyos torzulását idézte elő (környezeti dömping).

    Módosítás: 34

    2A. CIKK (új)

     

    2a. cikk

     

    A 2. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a tagállamok a 91/414/EGK irányelvben és az annak helyébe lépő XX/XXXX/EK irányelvben, vagy más közösségi jogszabályban előírt korlátozásoknál szigorúbb korlátozásokat is előírhatnak az anyagok használata vagy bevezetése vonatkozásában.

    Indokolás

    Ez az irányelv nem ír elő kiegészítő kibocsátáskezelési intézkedéseket. A tagállamokat következésképpen teljes mértékben fel kell jogosítani szükség esetén ilyen intézkedések megtételére.

    Módosítás: 35

    3. CIKK

    (1) A tagállamok értéktúllépésre átmeneti területeket jelölnek ki, ahol egy vagy több szennyező anyag koncentrációja esetében megengedett a vonatkozó környezetminőségi előírásokban meghatározott értékhatárok túllépése, amennyiben azok nem érintik a fennmaradó felszíni víztest említett előírásoknak való megfelelését.

    (1) Ha az egy vagy több pontszerű forrásból származó szennyvíz megfelelő tisztítására nincsenek műszakilag megvalósítható eszközök, a tagállamok értéktúllépésre átmeneti területeket jelölhetnek ki, ahol egy vagy több szennyező anyag koncentrációja esetében megengedett a vonatkozó környezetminőségi előírásokban meghatározott értékhatárok túllépése, amennyiben azok nem érintik a fennmaradó felszíni víztest említett előírásoknak való megfelelését.

    A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében említett folyómeder-kezelési tervekbe belefoglalhatnak egy, az átmeneti területek kiterjedésének és időtartamának csökkentésére irányuló cselekvési tervet, annak érdekében, hogy legkésőbb 2018-ig teljesítsék a vonatkozó környezetvédelmi követelményeket.

    (2) A tagállamok minden esetben meghatározzák a szennyvíz-kibocsátási pontokkal szomszédos felszíni víztest azon részének kiterjedését, amelyet ilyen átmeneti területként jelöltek meg, figyelembe véve a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseit.

    (2) A tagállamok minden esetben meghatározzák a szennyvíz-kibocsátási pontokkal szomszédos felszíni víztest azon részének kiterjedését, amelyet ilyen átmeneti területként jelöltek meg, figyelembe véve a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseit.

    (3) A tagállamok felülvizsgálják a 96/61/EK irányelvben említett engedélyeket, illetve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett előzetes szabályozásokat abból a célból, hogy fokozatosan csökkentsék az (1) bekezdés szerint az elsőbbségi anyagok bevezetésével érintett víztesteken kijelölt átmeneti területek kiterjedését.

    (3) A tagállamok felülvizsgálják a 96/61/EK irányelvben említett engedélyeket, illetve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett előzetes szabályozásokat abból a célból, hogy fokozatosan csökkentsék az (1) bekezdés szerint az elsőbbségi anyagok bevezetésével érintett víztesteken kijelölt átmeneti területek kiterjedését.

    (4) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározhatja a tagállamok által az átmeneti területek megállapítására használandó módszert.

    (4) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a tagállamok által az átmeneti területek megállapítására használandó módszert.

    Módosítás: 36

    3. CIKK (2A) BEKEZDÉS (új)

     

    (2a) Határon átnyúló vizek esetén a többi érintett tagállam hozzájárulása kell az értéktúllépésre kijelölt átmeneti terület kialakításához.

    Indokolás

    A határokon átnyúló vizek esetében az egyik tagállam által kiadott engedély alapján a vízbe bocsátott, a megengedett határértéket túllépő elsőbbségi anyag jelenléte a víztestben nem minden esetben csökken le az irányelv által előírt értékre addigra, mire átlépi az országhatárt. Az alvízi országoktól azonban csak olyankor lehet megkövetelni az irányelvnek való megfelelést, ha az ő hozzájárulásukkal érkezik a már „túlterhelt" víz az országba.

    Módosítás: 37

    3A. CIKK (új)

     

    3a. cikk

     

    A tagállamok kibocsátáscsökkentési módszerei

     

    (1) Az 1. cikk célkitűzéseinek elérés érdekében a tagállamok integrált kibocsátáscsökkentési terveket, valamint a fokozatos kiiktatásra vonatkozó intézkedéseket állapítanak meg az elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok tekintetében a 2000/60/EK irányelv 11. cikkében előírt intézkedési program keretében. A tervek legalább a következőket tartalmazzák:

     

    a) a vizsgálatok 4. cikk szerinti eredményei;

     

    b) az anyagokra vonatkozó célkitűzések, beleértve a mennyiségeket és a tömegmérleget;

     

    c) a főbb szennyezési forrásokra vonatkozó ágazati stratégiák (különösen az ipar, a mezőgazdaság, az erdészet, a háztartások, az egészségügyi rendszer, a közlekedés vonatkozásában);

     

    d) a termékek anyagai veszteségének betudható diffúz szennyezés csökkentésére vonatkozó intézkedések;

     

    e) elsőbbségi veszélyes anyagok helyettesítésére vonatkozó intézkedések;

     

    f) eszközök, beleértve a gazdasági intézkedéseket a 2000/60/EK irányelv 9. cikkel összhangban;

     

    g) a meglévő európai közösségi rendeleteket kiegészítő kibocsátási előírások;

     

    h) a tájékoztatásra, tanácsadásra és képzésre vonatkozó intézkedések.

     

    (2) A terveket átlátható kritériumok alapján kell kidolgozni és az intézkedési programok felülvizsgálatának keretében kell felülvizsgálni. A tagállamok háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak és a nyilvánosságnak a végrehajtás előrehaladásáról, valamint arról, hogy az intézkedések hogyan járultak hozzá az ezen irányelv célkitűzéseinek megvalósításához.

    Indokolás

    A módosítás biztosítja a vízügyi keretirányelv 10. és 16. cikkével való megfelelőséget.

    Módosítás: 38

    4. CIKK (1) BEKEZDÉS

    (1) A 2000/60/EK irányelv 5. és 8. cikkével összhangban és a 166/2006/EK rendelet szerint összegyűjtött információk alapján a tagállamok minden vízgyűjtő vagy a vízgyűjtő területükre eső része tekintetében nyilvántartást készítenek az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt minden elsőbbségi anyag és szennyező anyag kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről.

    (1) A 2000/60/EK irányelv 5. és 8. cikkével összhangban és a 166/2006/EK rendelet szerint összegyűjtött információk vagy más rendelkezésre álló adatok alapján a tagállamok minden vízgyűjtő vagy a vízgyűjtő területükre eső része tekintetében nyilvántartást – adott esetben térképeket is – készítenek az I. melléklet „A” és „B” részében vagy a II. mellékletben felsorolt minden elsőbbségi anyag és szennyező anyag eredeti forrásainak (mind a pontszerű, mind pedig a diffúz források) kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről, valamint forrásaikról, beleértve az üledékben és biótában meglévő koncentrációjukat.

     

    A tagállamok a nyilvántartásban feltüntetik az I. melléklet A. és B. részében felsorolt elsőbbségi anyagok és szennyező anyagok vonatkozásában megtett valamennyi kibocsátáscsökkentési intézkedést.

    Indokolás

    Egyértelműen meg kell határozni, hogy a nyilvántartásban fel kell tüntetni az elsőbbségi anyagok és egyéb szennyező anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek forrását, valamint az üledékekben és biótában meglévő koncentrációkat. Ezeket a jobb átláthatóság érdekében kell feltérképezni.

    Az elsőbbségi anyagok vonatkozásában a tagállamokra háruló csökkentési vagy megszüntetési kötelezettségek miatt a tagállamoknak a nyilvántartásukban fel kell tüntetni az ilyen intézkedésekre vonatkozó információkat.

    Az eredeti források kifejezés annak biztosítására került a szövegbe, hogy a víztisztító állomásokat ne tekintsék az „elsőbbségi anyagok” lehetséges forrásainak. Ezek valójában nem képeznek elsőbbségi anyagokat, és egyébként pedig nem ezen anyagok felszámolására létesültek. A nyilvántartásnak tehát a települési gyűjtőrendszerre csatlakoztatott víztisztító állomástól feljebb található „eredeti” forrásokra kellene vonatkoznia. Valamint e nyilvántartásnak a pontszerű szennyezésforrásokon kívül a diffúz forrásokra is kellene vonatkoznia.

    Módosítás: 39

    4. CIKK (1A) BEKEZDÉS (új)

    (1a) A tagállamok olyan egyedi ellenőrző programokat állítanak össze az üledékek és a bióták vonatkozásában, amelyek a szervezetek szezonális változékonyságainak megfelelően meghatározzák az elemzendő fajokat és szerkezeteket, valamint az eredmények kifejezésének formáját.

    Módosítás: 40

    4. CIKK (2) BEKEZDÉS MÁSODIK A. ALBEKEZDÉS (új)

     

    Nyilvántartásaik elkészítésekor a tagállamok felhasználhatják a 2000/60/EK irányelv hatálybalépése óta a kibocsátásokkal, bevezetésekkel és veszteségekkel kapcsolatban összegyűjtött információkat, amennyiben ezek az információk teljesítik az (1) bekezdésben említett információkra vonatkozó minőségi követelményeket.

    Indokolás

    A tagállamoknak lehetőséget kell adni a „korábbi tevékenységek” eredményeinek ismertetésére. Az előrehaladás értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezeket a kiegészítő információkat.

    Módosítás: 41

    4. CIKK (4A) BEKEZDÉS (új)

     

    (4a) Mivel az elsőbbségi anyagok kibocsátásait, bevezetéseit és veszteségeit fokozatosan csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, szükséges, hogy a tagállamok a nyilvántartásukat egy e célok eléréséhez megfelelő ütemtervvel is kiegészítsék.

    Módosítás: 42

    4. CIKK (5) BEKEZDÉS

    (5) A Bizottság ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban feltüntetett kibocsátások, bevezetések és veszteségek, 2025-re megfelelnek-e 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) albekezdésének iv. pontjában meghatározott csökkentésre, illetve megszüntetésre vonatkozó kötelezettségnek.

    (5) A Bizottság 2012-ig ellenőrzi, hogy elvárható-e, hogy a nyilvántartásban feltüntetett kibocsátások, bevezetések és veszteségek 2015-re megfeleljenek a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) albekezdésének iv. pontjában meghatározott csökkentésre és megszüntetésre vonatkozó kötelezettségnek. A Bizottság benyújt egy, az ennek ellenőrzésére vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha a jelentés azt mutatja, hogy a megfelelés valószínűleg nem érhető el, a Bizottság 2013-ig javaslatot tesz az EK-Szerződés 251. cikke szerinti, szükséges közösségi intézkedésekre.

    Indokolás

    A vízügyi keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok végrehajtják a szükséges intézkedéseket a 16. cikk (1) és (8) bekezdésének megfelelően a szennyezések fokozatos csökkentésének vagy kiiktatásának céljából. Elfogadhatatlan tehát a legvégső időpontig – 2025-ig – várni a megfelelés ellenőrzésével. Egy ilyen ellenőrzést legalább a félidőben meg kell tenni, és közösségi intézkedést kell tenni, ha az ellenőrzés azt mutatja, hogy a megfelelés nem valószínű.

    Módosítás: 43

    4. CIKK (5) BEKEZDÉS ELSŐ A. ALBEKEZDÉS (új)

     

    Ezen ellenőrzések elvégzése során a Bizottság a következőket veszi figyelembe:

     

    - technikai megvalósíthatóság és arányosság;

     

    - az elérhető legjobb technikák alkalmazása;

     

    - a természetes háttér-koncentrációk megléte.

    Indokolás

    A tagállamok által a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában szereplő célkitűzés felé tett előrehaladás értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a lehetséges intézkedések alkalmazási körét korlátozó feltételeket.

    Módosítás: 44

    4. CIKK (6) BEKEZDÉS

    (6) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározhatja a tagállamok által a nyilvántartások elkészítésekor alkalmazandó módszert.

    (6) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza az elemzésekhez szükséges műszaki specifikációkat és a tagállamok által a nyilvántartások elkészítésekor alkalmazandó módszert.

    Módosítás: 45

    4a. CIKK (új)

     

    4a. cikk

     

    Az elsőbbségi anyagok általi szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések

     

    1. Az elsőbbségi anyagok és elsőbbségi veszélyes anyagok általi szennyezés csökkentésére irányuló, 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja iv) alpontjának megfelelően meghatározott célkitűzések elérése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv 11. cikkének megfelelően meghatározott intézkedési program figyelembe vegye a pontszerű és diffúz szennyezési forrásokra vonatkozó ellenőrzési intézkedéseket, valamint az irányelvben meghatározott környezetminőségi előírásokat is.

     

    2. (4) A 2000/60/EK irányelv 4. és 12. cikke alapján – és az ott meghatározott célkitűzések elérése érdekében – a tagállamok határozzák meg, hogy felül kell-e vizsgálni a már létező intézkedések végrehajtását, vagy új intézkedések bevezetése szükséges-e az elsőbbségi anyagok és az elsőbbségi veszélyes anyagok általi szennyezés csökkentése és ellenőrzése céljából. Ahol ezeket az intézkedéseket legjobb közösségi szinten meghozni, a Bizottság megfelelő közösségi szintű intézkedéseket javasol.

     

    3. A 2000/60/EK irányelv 18. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló jelentés keretében a Bizottság elvégzi valamennyi közösségi jogalkotási aktus jó vízminőségre gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatással meglévő összhangjának és hatékonyságának formális értékelését. Ez az értékelés lehetővé fogja tenni, hogy szükség esetén közösségi intézkedéseket javasoljanak, fogadjanak el vagy hajtsanak végre.

     

    A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban a tagállamok által valamennyi pontszerű szennyezőforrásra alkalmazandó, kibocsátást ellenőrző technikákat javasol a rendelkezésre álló legjobb technológiák és környezetvédelmi gyakorlat alapján.

    Módosítás: 46

    4A. CIKK (új)

     

    4a. cikk

     

    A dioxinok és a PCB-k felvétele

     

    A 2000/60/EK irányelv 16. cikkének megfelelően és legkésőbb 2008. január 31-ig a Bizottság javaslatot terjeszt elő ezen irányelv felülvizsgálatára a dioxinok és a PCB-k II. mellékletben foglalt elsőbbségi listára történő felvétele céljából, valamint az I. mellékletbe megfelelő környezetminőségi normákat foglal bele.

    Módosítás: 47

    4B. CIKK (új)

     

    4b. cikk

     

    Harmadik országokból eredő szennyezés

     

    A Bizottság legkésőbb egy évvel az irányelv hatályba lépése után jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a harmadik országokból eredő szennyezés helyzetéről. E jelentés alapján és amennyiben szükségesnek ítélik, az Európai Parlament és a Tanács javaslatok megfogalmazását kéri a Bizottságtól.

    Indokolás

    A harmadik országokból eredő szennyezés kérdésével az Európai Bizottságnak kell foglalkoznia.

    Módosítás: 48

    9. CIKK (1) BEKEZDÉS (1) ALBEKEZDÉS

    (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul elküldik a Bizottságnak.

    (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [a hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét közlik a Bizottsággal, valamint az azok és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul elküldik a Bizottságnak.

    Módosítás: 49

    9A. CIKK (új)

    9a. cikk

    Kiegészítő közösségi fellépés

     

    A Bizottság egyértelmű és átlátható eljárásokat vezet be, amelyek ésszerű és kifejezett keretéül szolgálnak a tagállamok által az elsőbbségi anyagokról történő adatszolgáltatásnak, amelyek alátámasztanák a közösségi döntéshozatalt, és a jövőben harmonizált EQS-ek meghatározását tennék lehetővé az üledék és a bióta vonatkozásában, valamint a kibocsátás kiegészítő ellenőrzéseit.

    Módosítás: 50

    I. MELLÉKLET, MELLÉKLET ÉS A. RÉSZ CÍME

    I. MELLÉKLET: AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA ÉS EGYES EGYÉB SZENNYEZŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

    I. MELLÉKLET: AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

    A. RÉSZ: A felszíni vízben lévő elsőbbségi anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások (EQS)

    Környezetminőségi előírások (EQS) a felszíni vízben

    Indokolás

    Nincs indok az elsőbbségi anyagok egyéb szennyezőanyagoktól való megkülönböztetésére. Ebből logikusan következik tehát ezek egyetlen táblázatban való összefoglalása.

    Módosítás: 51

    I. MELLÉKLET, B. RÉSZ, CÍM

    B. RÉSZ: Egyéb szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások (EQS)

    törölve

    Indokolás

    Ha a 16. módosítás elfogadásra kerül, az összes szennyezőanyag az I. melléklet A. részében szerepel majd, az „elsőbbségi anyagok” és az „egyéb szennyező anyagok” közötti különbségtétel nélkül. A B. rész címe tehát tárgytalanná válik.

    Módosítás: 52

    I. MELLÉKLET, C. RÉSZ, 3. PONT, MÁSODIK ALPONT

    Ha a fémek természetes háttér-koncentrációja magasabb az EQS-ben rögzített értéknél, vagy ha a fémek biológiai hozzáférhetőségét a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere befolyásolja, a tagállamok figyelembe vehetik ezt a megfigyelési eredmények EQS-sel való összehasonlítása során. Amennyiben a tagállamok így döntenek, a 2. cikk (5) bekezdése szerint meghatározott számítási módszerek alkalmazása kötelező.

    A fémek természetes háttér-koncentrációját hozzá kell adni az EQS-ben rögzített értékhez. Ezen túlmenően ha a fémek biológiai hozzáférhetőségét a víz keménysége, pH-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere befolyásolja, a tagállamok figyelembe vehetik ezt a megfigyelési eredmények EQS-sel való összehasonlítása során. Amennyiben a tagállamok így döntenek, a 2. cikk (5) bekezdése szerint meghatározott számítási módszerek alkalmazása kötelező. A belvízi felszíni vizekben és a part menti vizekben a fémek természetes háttér-koncentrációját különösen a folyómedrek talajának és természetes átmosódásának figyelembe vételével határozzák meg. A tagállamok vízgyűjtőgazdálkodási terveikben jelentést tesznek a fémek természetes háttér-koncentrációjáról, valamint arról, hogy az eredményeknek az EQS-sel szembeni értékelése során hogyan vették figyelembe a fémek háttér-koncentrációját.

    Indokolás

    Uniós szinten a felszíni és part menti vizekben a fémek természetes háttér-koncentrációja földrajzi területenként jelentősen eltér. A fémekre vonatkozó EQS-nek minden egyes vízgyűjtő vonatkozásában figyelembe kell vennie azokat a fémeket, amelyek a talajból és amelyek a természetes átmosódás eredményeként kerülnek be a vízbe. Nem született még közös tudományos egyetértés arra vonatkozóan, hogy milyen eljárásokat kell alkalmazni a háttér-koncentrációknak a fémekre vonatkozó EQS-ekbe történő felvétele tekintetében. Ennélfogva nem szabad uniós szinten előírni egy jogilag kötelező, közös számítási módszert, a tagállamoknak pedig felelősnek kell lenniük a Bizottságnak a vízgyűjtőgazdálkodási terveikben történő jelentéstételért arra vonatkozóan, hogy az eredményeknek az EQS-ekkel való összehasonlítás során hogyan vették figyelembe a fémek háttér-koncentrációját.

    Módosítás: 53

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 1. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (1)

    15972-50-8

    204-110-8

    Alaklór

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (1)

    15972-50-8

    204-110-8

    Alaklór

    X

    Indokolás

    Az alaklór olyan peszticid szer, amelynek általános felhasználása az EU-ban már nem engedélyezett. Az alaklór karcinogén és káros hatással járhat a halakra és más vízi szervezetekre. Az alaklórt elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani, mivel csak a zéró kibocsátás előzheti meg a hosszú távú hátrányos hatásokat.

    Módosítás: 54

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 3. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (3)

    1912-24-9

    217-617-8

    Atrazin

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (3)

    1912-24-9

    217-617-8

    Atrazin

    X

    Indokolás

    Az atrazint politikai és nem tudományos okokból fokozták le „elsőbbségi anyaggá”. Endokrinkárosító, ami azonos szintű megítélés alá esik. A Bizottság hatásvizsgálatában kimondja, hogy – szakértői megítélés alapján – azt „elsőbbségi veszélyes” anyagként kell azonosítani, mivel azonos szintű megítélés alá esik, viszont vonakodik megtenni ezt „egy ilyen döntés esetleges hatása” miatt. Ez magának a vízügyi keretirányelvnek a rendelkezéseit ássa alá. Az atrazint elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 55

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 12. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (12)

    117-81-7

    204-211-0

    Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP)

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (12)

    117-81-7

    204-211-0

    Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP)

    X

    Indokolás

    A DEHP igen nagy mennyiségben alkalmazott ipari vegyi anyag, amelyet csak nem kizárólag a PVC lágyítására használnak. Ez az anyag igen elterjedt a környezetben. A DEHP-t hivatalosan a szaporodás tekintetében mérgező anyagként sorolták be. Az Európai Bizottság tudományos bizottsága megállapította, hogy aerob talajon és üledékekben viszonylag perzisztens, anaerob feltételek mellett pedig igen perzisztens. Ezt tehát „elsőbbségi veszélyes anyagként” kell azonosítani.

    Módosítás: 56

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 13. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (13)

    3340-54-1

    206-354-4

    Diuron

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (13)

    3340-54-1

    206-354-4

    Diuron

    X

    Indokolás

    A diuron olyan gyomirtó szer, amelyet széles körben például azért használnak, hogy a vasúti síneket gyommentesen tartsák, és amely tekintetében az EU-ban az általános korlátozás még mindig függőben van. A diuron karcinogén és teratogén, valamint szennyezi a talajvizet. Ezért azt elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 57

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 20. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (20)

    7439-92-1

    231-100-4

    Ólom és vegyületei

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (20)

    7439-92-1

    231-100-4

    Ólom és vegyületei

    X

    Indokolás

    Az ólom nem bomlik le, megállapították róla, hogy biológiailag akkumulál a kagylókban és igen mérgező. Az OSPAR Bizottság felvette az ólmot az OSPAR-megállapodás elsőbbségi anyagok listájára és az anyag a káros anyagoknak a Helsinki Bizottság által a Balti-tenger vonatkozásában létrehozott elsőbbségi csoportjaiban is szerepel. Az ólmot olyan elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani, amely vonatkozásában fokozatosan meg kell szüntetni a kibocsátásokat és veszteségeket.

    Módosítás: 58

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 22. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (22)

    91-20-3

    202-049-5

    Naftalin

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (22)

    91-20-3

    202-049-5

    Naftalin

    X

    Indokolás

    A naftalin ipari vegyi anyag, amelyet többek között színezőanyagok és pigmentek gyártásakor, de peszticid szerek előállítására is használnak. A naftalin karcinogén és neurotoxikus, de a természetben is előfordulhat. A vízi szervezetekre – még alacsony koncentrációk mellett is – gyakorolt mérgező hatása miatt, a naftalint elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 59

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 25. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (25)

    1806-26-4

    217-302-5

    Oktilfenol

     

     

    140-66-9

    -

    (Para-tert-oktifenol)

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám2

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (25)

    1806-26-4

    217-302-5

    Oktilfenol

    X

     

    140-66-9

    -

    (Para-tert-oktifenol)

    X

    Indokolás

    Az oktilfenol viszonylag olcsó ipari vegyi anyag. A peszticid szerek oldása céljából történő felhasználását 2005-től betiltották. Más ipari alkalmazásai azonban folytatódnak, noha az oktilfenol valószínűleg ösztrogénutánzó tulajdonságokkal bír. Az OSPAR Bizottság az oktilfenolt felvette az OSPAR-megállapodás elsőbbségi anyagok listájára. A vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatása miatt az oktilfenolt elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 60

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 27. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (27)

    87-86-5

    231-152-8

    Pentaklór-fenol

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (27)

    87-86-5

    231-152-8

    Pentaklór-fenol (PCP)

    X

    Indokolás

    A pentaklór-fenolt mint peszticid szert már betiltották az EU-ban, de ipari vegyi anyagként történő használata a fakezelésben (fatartósító eljárás) és az ipari létesítményekben történő, egyéb célokra való felhasználása még mindig megengedett. A pentaklór-fenol valószínűleg karcinogén az embereknél és hormonutánzó tulajdonságokkal bír. Az OSPAR Bizottság felvette az ólmot az OSPAR-megállapodás elsőbbségi anyagok listájára és az anyag a káros anyagoknak a Helsinki Bizottság által a Balti-tenger vonatkozásában létrehozott elsőbbségi csoportjai között szerepel. A vízi szervezetekre gyakorolt mérgező hatása miatt a pentaklór-fenolt elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 61

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 29. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (29)

    122-34-9

    204-535-2

    Simazin

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (29)

    122-34-9

    204-535-2

    Simazin

    X

    Indokolás

    A simazint politikai és nem tudományos okokból fokozták le „elsőbbségi anyaggá”. A simazin endokrinkárosító, ami azonos szintű megítélés alá esik. A Bizottság hatásvizsgálatában kimondja, hogy a simazint – szakértői megítélés alapján – „elsőbbségi veszélyes” anyagként lehetne azonosítani, mivel „azonos szintű megítélés alá esik”. Azután viszont vonakodik megtenni ezt „egy ilyen döntés esetleges hatása” miatt. Ez magának a vízügyi keretirányelvnek a megcsúfolása. A simazint elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 62

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 31. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (31)

    12002-48-1

    234-413-4

    Triklór-benzolok

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (31)

    12002-48-1

    234-413-4

    Triklór-benzolok

    X

    Indokolás

    A triklór-benzol valószínűleg perzisztens és bioakkumulatív, és azt azonos szintű megítélés alá eső, mérgező anyagként osztályozták. A Bizottság hatásvizsgálatában kimondja, hogy a triklór-benzolt – szakértői megítélés alapján – „elsőbbségi veszélyes” anyagként lehetne azonosítani, mivel „azonos szintű megítélés alá esik”. Azután viszont vonakodik megtenni ezt „egy ilyen döntés esetleges hatása” miatt. Ez magának a vízügyi keretirányelv rendelkezéseinek a megcsúfolása. A triklór-benzolt simazint elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 63

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat 33. sor (2000/60/EK irányelv)

    A Bizottság által javasolt szöveg

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (33)

    1582-09-8

    216-428-8

    Trifluralin

     

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (33)

    1582-09-8

    216-428-8

    Trifluralin

    X

    Indokolás

    A trifluralin nem bomlik le az üledékben és a talajban, és széles körben egyetértenek azzal, hogy valószínűleg bioakkumulatív és mérgező. A „veszélyes anyagok” vonatkozásában a vízügyi keretirányelv 2. cikkének (29) bekezdésében szereplő fogalommeghatározásokkal összhangban a trifluralint tehát elsőbbségi veszélyes anyagként kell azonosítani.

    Módosítás: 64

    II. MELLÉKLET

    X. MELLÉKLET TÁBLÁZAT 33A.-33I. SOROK (új)

    Sorszám

    CAS-szám

    EU2 szám

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (33a)

    nem alkalmazható

    xxx-xxx-x

    teljes DDT1

     

    X

    (33b)

    50-29-3

    200-024-3

    para-para-DDT

    X

    (33c)

    309-00-2

    206-215-8

    Aldrin

    X.

    (33d)

    60-57-1

    200-484-5

    Dieldrin

    X

    (33e)

    72-20-8

    200-775-7

    Endrin

    X

    (33f)

    465-73-6

    207-366-2

    Izodrin

    X

    (33g)

    56-23-5

    200-262-8

    Széntetraklorid

    X

    (33h)

    127-18-4

    204-825-9

    Tetraklór-etilén

    X

    (33i)

    79-01-6

    201-167-4

    Triklór-etilén

    X

     

    A teljes DDT a következő izomerek összegét foglalja magában: 1,1,1-triklór-2,2bisz(p-klórfenil)etán (CAS szám 50-29-3; EU- szám 200-024-3); 1,1,1-triklór2(o-klórfenil)-2-(p-klórfenil)etán (CAS szám 789-02-6; EU- szám 212-332-5); 1,1-diklór-2,2bisz(p-klórfenil)etilén (CAS szám 72-55-9; EU- szám 200-784-6) és 1,1-diklór-2,2bisz(p-klórfenil)etán (CAS szám 72-54-8; EU- szám 200-783-0).

    Módosítás: 65

    II. MELLÉKLET
    X. melléklet táblázat (új) (2000/60/EK irányelv)

    A Parlament módosítása

    Sorszám

    CAS-szám

    EU-szám2

    Az elsőbbségi anyag neve

    Elsőbbségi veszélyes anyagnak minősül

    (33a)

    131-49-7

    205-024-7

    Amidotrizoát

    (******)

    (33b)

    1066-51-9

    --

    AMPA

    X(*****)

    (33c)

    25057-89-0

    246-585-8

    Bentazon

    X(*****)

    (33e)

    80-05-7

     

    Biszfenol A

    X(*****)

    (33g)

    92-88-6

    202-200-5

    4 4'-Bifenol

    X(*****)

    (33i)

    298-46-4

    06-062-7

    Karbamazepin

    (******)

    (33j)

    23593-75-1

    245-764-8

    Klotrimazol

    X(*****)

    (33l)

    84-74-2

    201-557-4

    Dibutilpftalát (DBP)

    X(*****)

    (33m)

    15307-86-5

     

    Diclofenac

    (******)

    (33o)

    115-32-2

    204-082-0

    Dicofol

    X(*****)

    (33q)

    67-43-6

    200-652-8

    DTPA

    X(*****)

    (33r)

    60-00-4

    200-449-4

    EDTA

    X(*****)

    (33s)

    637-92-3

    211-309-7

    ETBE

    X(*****)

    (33u)

    57-12-5

     

    Szabad cianid

    (******)

    (33v)

    1071-83-6

    213-997-4

    Glifozát

    X(*****)

    (33w)

    1222-05-5

    214-946-9

    HHCB

    X(*****)

    (33x)

    60166-93-0

    262-093-6

    Iopamidol

    (******)

    (33y)

    7085-19-0

    230-386-8

    Mekoprop (MCPP)

    X(*****)

    (33aa)

    36861-47-9

    253-242-6

    4-Metilbenzilidén kámfor

    X(*****)

    (33ac)

    81-14-1

    201-328-9

    Pézsmaketon

    X(*****)

    (ad)

    81-15-2

    201-329-4

    Pézsmaxilén

    X(*****)

    (33af)

    1634-04-4

    16-653-1

    MTBE

    X(*****)

    (33ah)

    81-04-9

    201-317-9

    Naftalin-1,5-diszulfonát

     

    (33ai)

    5466-77-3

    226-775-7

    Oktil-metoxi-cinnamát

     

    X(*****)

    (33ak)

     

     

     

    1763-23-1

     

    2795-39-3

    29081-56-9

    29457-72-5

    70225-39-5

     

     

    335-67-1

     

    3825-26-1

     

     

     

    217-179-8

     

    220-527-1

    249-415-0

    249-644-6

    -

     

     

    206-397-9

     

    223-320-4

    Perfluor-tartalmú vegyületek (PFC-k)

     

    Perfluoroktán szulfonsav (PFOS)

    Káliumsó

    Ammóniumsó

    Lítiumsó

    Dietanol-amin (DEA) só

     

    Perfluorooktán-sav (PFOA)

    Ammónium perfluóroktanát (APFO)

     

    X(*****)

    (33ap)

    124495-18-7

    --

    Quinoxifen (5,7-dikloro-4-(p-fluorofenoxi)kinolin)

    X(*****)

    (33ar)

    79-94-7

    201-236-9

    Tetrabromo-biszfenol A (TBBP-A)

    X(*****)

    (33at)

    21145-77-7

    244-240-6

    Tonalid (AHTN)

    X(*****)

    (*****)Ez az elsőbbségi anyag esetlegesen „elsőbbségi veszélyes anyagként” történő azonosításra irányuló felülvizsgálat tárgyát képezi. A Bizottság az anyag végleges besorolására vonatkozóan javaslatot fog tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb az e lista elfogadásától számított 12 hónapon belül, a 2000/60/EK irányelv 16. cikkében, a Bizottság szabályozási javaslatai tekintetében megállapított menetrend sérelme nélkül.

    (******) Ez az anyag esetlegesen „elsőbbségi anyagként” történő azonosításra irányuló felülvizsgálat tárgyát képezi. A Bizottság az anyag végleges besorolására vonatkozóan javaslatot fog tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb az e lista elfogadásától számított 12 hónapon belül, a 2000/60/EK irányelv 16. cikkében, a Bizottság szabályozási javaslatai tekintetében megállapított menetrend sérelme nélkül.

    • [1]  A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

    INDOKOLÁS

    Az irányelv indokául a víz területén folytatott közösségi politika keretét megteremtő irányelvben leírt kötelezettség szolgál.

    A keret-irányelv 16. cikke tudniillik az Európai Bizottság számára különböző javaslattételi kötelezettségeket sorol fel, melyek közé tartoznak a víznek a vízi környezetre illetve azon keresztül jelentős veszélyt jelentő bizonyos szennyező anyagok vagy szennyező anyag csoportok által történő szennyezése elleni speciális intézkedések, az elsőbbségi anyagok és ezek közül az elsőbbségi veszélyt jelentő anyagok listájának összeállítása, valamint a felszíni vizekben, az üledékekben és a biótában található elsőbbségi anyagok koncentrációira alkalmazandó minőségi előírások rögzítése.

    Ezek a környezetminőségi előírások egy szennyező anyag vagy szennyező anyag csoport vízben, üledékben vagy biótában található koncentrációi, amelyek nem léphetők túl az emberi egyészség és a környezet védelme érdekében (a keret-irányelv 2. cikkének 35. pontja). Az itt javasolt irányelv tehát 41 növényvédő szer típus, nehézfém és más, a vízben élő növényekre és állatokra, valamint az emberi egészségre nézve veszélyes vegyi anyag felszíni vizekben található koncentrációjának határértékeit rögzíti. Javaslata kidolgozása során a Bizottság állítása szerint hosszan gondolkodott az elsőbbségi anyagokra vonatkozó speciális ellenőrző intézkedések uniós szinten való bevezetésének lehetőségén. A javaslat hatásvizsgálata állítólag kimutatta, hogy az ilyen jellegű intézkedések jelenleg nem indokoltak, tekintettel a számos, már létező vagy majd elfogadásra kerülő közösségi eszközre, amelyek célja a kibocsátás csökkentése.

    Világossá kell tehát tenni a két szöveg közötti kapcsolatot, és meg kell szüntetni a kétértelműségeket. Meg kell tehát vizsgálni a célkitűzéseket és az ezek elérésére javasolt intézkedéseket a keret-irányelvben felsorolt kötelezettségek fényében, de azok helyességének felmérése mellett.

    E tekintetben az előadó hangsúlyozza, hogy ez a származékos irányelv egy olyan átfogó megközelítés része, amelynek célja a bizonyos elsőbbséginek minősített anyagok felszíni vizekbe való kibocsátása elleni küzdelem. E szöveg elsődleges célja tehát nem a víz fogyaszthatósági kritériumainak rögzítése.

    A Bizottság nem javasolt kibocsátásokat ellenőrző intézkedéseket mivel úgy ítéli meg, hogy azokhoz különböző szövegek kapcsolódnak (REACH, IPPC,...). Mindazonáltal meg kell győződni arról, hogy ezek az intézkedések egymással nem ellentétesek, nem fedik egymást és főleg arról, hogy nem marad lefedetlen kibocsátási, bevezetési vagy veszteségi forrás, észben tartva bizonyos anyagok történeti és természetes jelenlétének különleges eseteit.

    Az előadó megpróbált tehát választ adni a fenti kérdésekre és a diffúz szennyezés problémakörére.

    Ezen kívül az előadó felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg közös módszereket az megfelelő védelmi szint biztosítása, valamint a verseny torzulásainak elkerülése céljából.

    A Bizottság javaslata megkülönböztetést vezet be az elsőbbségi anyagok és az egyéb szennyező anyagok között. E különbségtétel hatása nem más, mint a zavar előidézése, ily módon az előadó javasolja e nyolc „egyéb szennyező anyag” elsőbbségi anyaggá való minősítését, sőt, azok veszélyes elsőbbségi anyagként való felvételét, tekintettel azok belső tulajdonságaira.

    A kikötői térségek sajátos esetével is foglalkozni kell. A kikötők tulajdonképpen olyan térségek, amelyekben a mederkotrási műveletek miatt a telített állapotban lévő anyagok erősen képződnek. E különleges helyzetre tehát megfelelő választ kell adni.

    Az előadó felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a harmadik országokból eredő szennyezés eseteinek kérdésével.

    Végezetül pedig az előadó úgy véli, hogy bizonyos kérdéseket érdemes vitára bocsátani. A jelentés előkészítő szakaszában megkeresett egyes személyek csodálkozásuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy egyes EQS-értékek nem felelnek meg a CIRCA-ban (Communication & Information Resource Centre Administrator) rendelkezésre bocsátott dokumentumokban leírt metodológiának. Ezért tehát az előadó hangsúlyozza a következő anyagokra vonatkozó műszaki vita szükségességét: benzol, kadmium, hexaklór-benzol, hexaklór-butadién, higany, nikkel, ólom, PAH. Az eszmecserékből egyet nem értés tűnik ki különösképpen a higany 0,05 µg.L-1 EQS-értéke kapcsán, amely nem veszi figyelembe a metilhigannyal összefüggő másodlagos mérgezést, valamint a kadmium 0,2 µg.L-1 EQS-értéke kapcsán. A véletlenszerű szennyezések tekintetében az irányelv alapján lehetséges kivételeknek összhangban kell lenniük a víz keret-irányelvvel, vagyis ezeket a Bizottságnak pontosítania kell.

    VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.3.2007)

    a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság részére

    a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
    (COM(2006)0397 – C6‑0243/2006 – 2006/0129(COD))

    A vélemény előadója: Paul Rübig

    RÖVID INDOKOLÁS

    A 2000-ben elfogadott vízügyi keretirányelv[1] stratégiát határozott meg a víz kémiai szennyeződésének megelőzésére és ellenőrzésére. A felszíni vizek tekintetében kötelezővé tette a tagállamok számára a felszíni vizek minőségi romlásának megakadályozását, a környezetminőségi célkitűzések 2015-ig történő elérését, valamint az „elsőbbségi anyagok” és „elsőbbségi veszélyes anyagok” bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek 2025-ig történő csökkentését/fokozatos megszüntetését. Akkor azonban kimaradt az „elsőbbségi (veszélyes) anyagok” és a környezetminőség pontos fogalmának meghatározása. A Bizottság 2001-ben a külön aggodalomra okot adó anyagok azonosításával[2] (33 „elsőbbségi anyag”, amelyek közül 25 potenciálisan veszélyes) részben orvosolta e hiányosságot.

    E javaslat célja a fennmaradó hiányosságok megszüntetése a környezetminőségi előírások (a rövid távú visszafordíthatatlan következmények elkerülése érdekében a felső korlát, a hosszú távú és krónikus hatások elkerülése érdekében pedig a legmagasabb éves átlag) megállapításával, az anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségeinek csökkentésére és/vagy megszüntetésére vonatkozó célkitűzések teljesítését ellenőrző nyilvántartás létrehozásával, valamint 13 „elsőbbségi veszélyes anyag” jegyzékének meghatározásával.

    A vélemény előadója üdvözli ezt a javaslatot. A víz fontos természetes erőforrás, amelyet ivóvízként, illetve az iparban és a mezőgazdaságban használnak fel, és amelyet a jelenlegi és jövőbeli felhasználása érdekében védeni kell. Ez a javaslat várhatóan csökkenteni fogja az ivóvíz kezelésének költségeit, és bővíti a tisztább technológiákat nyújtó iparágak lehetőségeit. A javaslat emellett 5 régebbi irányelv hatályon kívül helyezésének köszönhetően csökkenteni fogja az adminisztratív terhet és egyszerűsíti a jogszabályokat, hozzájárulva ezzel az Európai Unió „jobb szabályozásra” irányuló célkitűzéséhez.

    A vélemény előadója azonban úgy gondolja, hogy e pozitív szempontokat a szükséges további beruházások miatt az iparra nehezedő óriási kihívás függvényében kell vizsgálni.

    Először is a vízügyi keretirányelvben a technikai megvalósíthatóság, az aránytalan költségek, a természeti feltételek vagy társadalmi–gazdasági szükségletek miatt egyedi rendelkezések szerepelnek a fenti határidők és környezetvédelmi előírások rugalmas alkalmazása és az azoktól való eltérések lehetővé tétele érdekében. A fokozottabb védelem és a gazdasági fejlődés kettős haszna learatásának előfeltétele az irányelvben szereplő fenti rendelkezések alkalmazásának további jogi tisztázása.

    Ezenfelül az elsőbbségi anyagok jegyzékében a természetben előforduló anyagok is szerepelnek. Ez kihívást jelent a nyersanyagokat felhasználó ipari termelés számára, mivel ezek nyomokban mindig tartalmazzák az említett anyagokat, amelyek egy részének kibocsátására a termodinamikai törvények és a rendelkezésre álló szabályozási technológiák korlátai miatt végül mindig sor kerül. Ennek érdekében meg kell erősíteni az elérhető legjobb technológiának a 96/61/EK irányelvben előírtak szerinti alkalmazására utaló hivatkozásokat.

    A vélemény előadója üdvözli, hogy a javaslat nem tartalmaz új kibocsátásszabályozást, és a legnagyobb rugalmasságot biztosítja a tagállamok számára a környezetvédelmi célkitűzések elérését szolgáló végrehajtási intézkedések megválasztásában. Kivételes esetekben azonban az új közösségi fellépés hatékonyabb lehet. Az ilyen határozatokat a Bizottság, a tagállamok és az érdekelt felek közötti széleskörű konzultációra kell alapozni. E célra a vízügyi keretirányelv 12. cikkében megállapított eljárást lehet alkalmazni.

    A védelemnek és a gazdasági tevékenységnek egyensúlyban kell lennie. Ebből a szempontból örvendetes a környezetminőségi előírások megállapítása, amelyek védelmet nyújtanak a közvetlen és közvetett hatás tekintetében, és egyaránt szolgálják a védelemmel, valamint a tagállamokra és a gazdaságra nehezedő teher minimalizálásával kapcsolatos célkitűzést. Amennyiben ilyen környezetminőségi előírásokat még nem lehet meghatározni, a választott elképzelést nem szabad elvetni. Ilyen esetekben, illetve akkor, ha a szóban forgó anyagokat biológiai felhalmozódás jellemzi, a lehetséges kockázatnak kitett környezeti elemekre vonatkozó környezetminőségi előírások bevezetése helyett ezeket a jelentős állapotromlás elkerülése érdekében nyomon kell követni, ugyanakkor folytatni kell az általános környezetminőségi védőelőírások kidolgozását. A kombinált megközelítésben a környezetminőségi előírások üledékekre és a biótára történő alkalmazásának megoldatlan kérdése, az ilyen környezetminőségi előírások köztes jellege, valamint az általános környezetminőségi védőelőírások elsőbbsége együttesen az irányelvre irányuló javaslat megfelelő, újbóli kiigazításait teszi szükségessé.

    A vélemény előadója kifogásolja az állapotromlás teljes mértékű megakadályozását. Ez túllépne az állapotromlás megelőzésének a meglevő közösségi jogszabályokban meghatározott fogalmán, és lehetetlenné tenné a fenntartható vízgazdálkodást.

    A vélemény előadója végezetül üdvözli a Bizottság által választott gyakorlati megközelítést, amelynek lényege az egyértelmű, harmonizált és kötelező közösségi szintű előírások meghatározása, elkerülve a piac torzulását. Ez azonban a vízminőségi állapot értékelésére, valamint a vízügyi keretirányelv 10. cikkében szereplő kombinált megközelítés keretében a megengedhető koncentrációk felső határának alkalmazására is vonatkozik. Mindkettőre nézve számos gyakorlati alkalmazási lehetőség létezik, amelyek különböző eredményekhez vezethetnek. Harmonizált és kötelező módszerek nélkül nem teremthetők egyenlő feltételek. Különös figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, ahol a javasolt környezetminőségi előírásokhoz nem társíthatók elegendően alacsony szintek mennyiségi meghatározását lehetővé tevő analitikai módszerek.

    MÓDOSÍTÁSOK

    Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

    A Bizottság által javasolt szöveg[3]A Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    (4) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (4) 2000 óta számos olyan közösségi jogi aktust fogadtak el, amelyek a 2000/60/EK irányelv 16. cikkével összhangban, az egyes elsőbbségi anyagok tekintetében a szennyezés ellenőrzésére vonatkozó intézkedést vezettek be. Számos környezetvédelmi intézkedés tartozik más létező közösségi jogszabály hatálya alá is. Ezért új ellenőrző intézkedések kidolgozása helyett – amely a meglévő intézkedések ismétlését jelenthetné – inkább a létező eszközök végrehajtására és felülvizsgálatára kell összpontosítani.

    (4) 2000 óta számos olyan közösségi jogi aktust fogadtak el, amelyek a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (6) bekezdésével összhangban, az egyes elsőbbségi anyagok tekintetében a szennyezés ellenőrzésére vonatkozó intézkedést vezettek be. Számos környezetvédelmi intézkedés tartozik más létező közösségi jogszabály hatálya alá is. Ezért új ellenőrző intézkedések kidolgozása helyett – amely a meglévő intézkedések ismétlését jelenthetné – inkább a létező eszközök végrehajtására és felülvizsgálatára kell összpontosítani.

    Indokolás

    Nem általában véve a 16. cikkre, hanem a 16. cikk (6) bekezdésére kell hivatkozni, amely kifejezetten a költséghatékony és arányos ellenőrző intézkedés szükségességét említi. Az anyagok I. és II. mellékletben szereplő jegyzékében a természetben előforduló anyagok szerepelnek (pl. fémek), amelyek nyomai mindenütt megtalálhatók. A megkövetelt ellenőrzések működőképessé tételéhez ki kell emelni ezt a szempontot.

    Módosítás: 2

    (5) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (5) Az elsőbbségi anyagok 2000/60/EK irányelv 16. cikke (6) és (8) bekezdésében említett pontszerű és diffúz forrásból történő kibocsátásának szabályozása tekintetében, költséghatékonyabb és arányosabb megoldásnak tűnik, ha a tagállamok – szükség esetén – más meglévő közösségi jogszabályok végrehajtása mellett megfelelő ellenőrző intézkedéseket illesztenek be a 2000/60/EK irányelv 11. cikkével összhangban valamennyi vízgyűjtő kerületre kidolgozandó intézkedési programba.

    (5) Az elsőbbségi anyagok 2000/60/EK irányelv 16. cikke (6) és (8) bekezdésében említett pontszerű és diffúz forrásból történő kibocsátásának szabályozása tekintetében, költséghatékonyabb és arányosabb megoldásnak tűnik, ha a tagállamok – szükség esetén – más meglévő közösségi jogszabályok végrehajtása mellett megfelelő ellenőrző intézkedéseket illesztenek be a 2000/60/EK irányelv 10. és 11. cikkével összhangban valamennyi vízgyűjtő kerületre kidolgozandó intézkedési programba.

    Indokolás

    Ez a módosítás a vízügyi keretirányelv 10. cikkéből származó követelmény, amely az elérhető legjobb technikáknál szigorúbb kibocsátási ellenőrzéseket követel meg, ha a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés ezt szükségessé teszi, csorbulásának elkerülésére törekszik.

    Módosítás: 3

    (5A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (5a) Amennyiben valamely tagállam nem képes önmaga megoldani egy olyan kérdést, amely hatással van a vízgazdálkodásra, az adott tagállam ezt a 2000/60/EK irányelv 12. cikkével összhangban jelentheti a Bizottságnak. A tagállamoknak olyan esetekben is meg kell, hogy legyen a lehetőségük ezeknek a kérdéseknek jelentésére, ha a közösségi intézkedések költséghatékonyabbnak vagy megfelelőbbnek tűnnek. Ebben az esetben a Bizottságnak az összes tagállammal információcserét kell kezdenie, és amennyiben a közösségi fellépés valóban jobb megoldásnak tűnik, a Bizottságnak jelentést kell közzétennie, és intézkedésekre kell javaslatot tennie.

    Módosítás: 4

    (9) PREAMBULUMBEKEZDÉS

    (9) A vízi környezet a kémiai szennyezés következtében mind rövid, mind hosszú távon károkat szenvedhet, ezért az EQS-ek meghatározása során az akut és krónikus hatásokra vonatkozó adatokat egyaránt figyelembe kell venni. A vízi környezet és az emberi egészség megfelelő védelmének biztosítása érdekében, az éves átlagos minőségi előírásokat olyan szinten kell meghatározni, amely megfelelő védelmet nyújt a tartós kitettség ellen, míg a rövid távú hatások kivédésére meg kell állapítani a megengedhető koncentrációk felső határát.

    (9) A vízi környezet a kémiai szennyezés következtében mind rövid, mind hosszú távon károkat szenvedhet, ezért az EQS-ek meghatározása során az akut és krónikus hatásokra vonatkozó adatokat egyaránt figyelembe kell venni. A vízi környezet és az emberi egészség megfelelő védelmének biztosítása érdekében, az éves átlagos minőségi előírásokat olyan szinten kell meghatározni, amely megfelelő védelmet nyújt a tartós kitettség ellen, míg a rövid távú hatások kivédésére meg kell állapítani a megengedhető koncentrációk felső határát. A megengedhető koncentrációk felső határának a 2000/60/EK irányelv 10. cikkében megállapított kombinált megközelítéssel összhangban történő alkalmazását, különösen a kiugró értékek kezelését, valamint a kibocsátásszabályozás meghatározását harmonizálni kell.

    Indokolás

    A megengedhető koncentrációk felső határát a kiugró értékek torzíthatják, és nem időszakokra vonatkoznak, hanem diszkrét változók. Ezért az ilyen értékeknek a kibocsátás-engedélyezési eljárásokhoz szükséges becslésére vagy előrejelzésére irányuló próbálkozások erősen torzulni fognak. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében e kérdések kezelésére harmonizált szabályokat kell kidolgozni.

    Módosítás: 5

    (18A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (18a) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), és a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 felülvizsgálatot ír elő a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező anyagok azonosítási kritériumai megfelelőségének értékelésére. A Bizottságnak ennek megfelelően módosítania kell a 2000/60/EK irányelv X. mellékletét, amint az 1907/2006/EK rendeletben található kritériumokat módosítják.

    ______________

     

    1 HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

    Indokolás

    A REACH szerinti PBT-kritériumokat hiányosnak találták. Olyan merevek, hogy szinte egyetlen PBT-anyagot sem azonosítottak. Sajnos ugyanezeket a kritériumokat alkalmazták a 2000/60/EK irányelv X. mellékletének felülvizsgálata során. Amint kijavítják a REACH szerinti PBT-kritériumokat, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a X. mellékletet.

    Módosítás: 6

    2. CIKK (2) BEKEZDÉS

    (2) A tagállamok, a víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint elvégzett ellenőrzésével biztosítják, hogy az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt anyagok koncentrációja az üledékekben és a biótában nem emelkedik.

    (2) A tagállamok nyomon követik az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt anyagok koncentrációját adott esetben biótában, újabb keletű üledékekben és szuszpendált szilárd anyagokban, amennyiben ezek az anyagok jelentős felhalmozódási potenciállal bírnak ezeken a területeken, és amennyiben az I. melléklet „A” és „B” részében megállapított, a vízi szakaszra vonatkozó környezetminőségi előírások nem biztosítanak elegendő védelmet az élőlények számára a másodlagos mérgezés ellen vagy a tengerfenéki élőlények számára. A tagállamok biztosítják, hogy a nyomon követett anyagok koncentrációja ne emelkedjen jelentős mértékben a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében megállapított vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálati időszakában.

     

    A tagállamok minden esetben nyomon követik a hexaklór-benzolt, a hexaklór-butadiént és a metil-higanyt.

    Indokolás

    A vízi szakaszra vonatkozó átfogó védelmi környezetminőségi előírások az elővigyázatosság elvét szolgálják, de alacsonyabb szinten tartják a nyomon követési és megfelelési költségeket. Amíg ilyen környezetminőségi előírások nem állnak rendelkezésre – a korábban már ismertetett okokból – a „jelentős” állapotromlásra (emelkedő tendencia) vonatkozó tilalom alkalmazandó, a biótában, üledékekben és szuszpendált szilárd anyagokban lévő érintett elsőbbségi anyagok koncentrációit pedig nyomon követik. Az állapotromlásra vonatkozó „abszolút” tilalom lehetetlenné tenné a fenntartható vízgazdálkodást, és sem a jelenlegi uniós vízügyi jogszabályokban, sem magában a vízügyi keretirányelvben nem írják elő.

    Módosítás: 7

    2. CIKK (4A) BEKEZDÉS (új)

     

    (4a) Az (1)-(3) bekezdésben említett környezetminőségi előírások nem érintik a 98/83/EK tanácsi irányelv követelményeit és a 2000/60/EK irányelvnek az ivóvíz kivételére használt vizekről szóló 7. cikkét, amelyek szigorúbbak lehetnek.

    Indokolás

    Fontos meghatározni a rendelkező részben, hogy a környezetminőségi előírások nem érintik az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó meghatározott közösségi követelményeket.

    Módosítás: 8

    2. CIKK (5) BEKEZDÉS

    (5) A Bizottság az ezen irányelv I. melléklete „C” része 3. pontjának második bekezdésében említett kötelező számítási módszert határozhat meg a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.

    (5) A Bizottság legalább az ezen irányelv I. melléklete „C” részében említett kérdéseket illetően meghatározza a kötelező számítási módszert, a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban és az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két éven belül.

    Indokolás

    A tagállamokban az egységes szintű védelem biztosítása, valamint a verseny torzulásának elkerülése érdekében kötelező módszertanra van szükség. A 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében szereplő, ennek megfelelő rendelkezés kiegészítése érdekében rögzített időkeretet vezetnek be e módszerek meghatározására.

    Módosítás: 9

    3. CIKK (1) BEKEZDÉS

    (1) A tagállamok értéktúllépésre átmeneti területeket jelölnek ki, ahol egy vagy több szennyező anyag koncentrációja esetében megengedett a vonatkozó környezetminőségi előírásokban meghatározott értékhatárok túllépése, amennyiben azok nem érintik a fennmaradó felszíni víztest említett előírásoknak való megfelelését.

    (1) A tagállamok értéktúllépésre átmeneti területeket jelölnek ki, ahol egy vagy több szennyező anyag koncentrációja esetében megengedett a vonatkozó környezetminőségi előírásokban meghatározott értékhatárok túllépése, amennyiben azok nem veszélyeztetik a fennmaradó felszíni víztest említett előírásoknak való megfelelését.

    Indokolás

    Egyértelműen meg kell említeni, hogy a 2000/60/EK irányelv célkitűzéseinek teljesítése elsőbbséget élvez. A „veszélyeztet” kifejezés már a fenti irányelv 4. cikkének (8) bekezdésében szereplő, hasonló szabályban is megjelenik.

    Módosítás: 10

    4. CIKK (1) BEKEZDÉS

    (1) A 2000/60/EK irányelv 5. és 8. cikkével összhangban és a 166/2006/EK rendelet szerint összegyűjtött információk alapján a tagállamok minden vízgyűjtő vagy a vízgyűjtő területükre eső része tekintetében nyilvántartást készítenek az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt minden elsőbbségi anyag és szennyező anyag kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről.

    (1) A 2000/60/EK irányelv 5. és 8. cikkével összhangban és a 166/2006/EK rendelet szerint összegyűjtött információk alapján a tagállamok minden vízgyűjtő vagy a vízgyűjtő területükre eső része tekintetében nyilvántartást készítenek az I. melléklet „A” és „B” részében felsorolt minden elsőbbségi anyag és szennyező anyag kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről, beleértve a kibocsátások, bevezetések és veszteségek forrásait és a vonatkozó térképeket.

     

    A tagállamok a felsorolt elsőbbségi anyagok és szennyező anyagok kibocsátásait, bevezetéseit és veszteségeit követően hozott összes kibocsátásszabályozási intézkedést felveszik a nyilvántartásba.

    Indokolás

    Egyértelműen meg kell határozni, hogy a nyilvántartás tartalmazza az elsőbbségi anyagok és egyéb szennyező anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek forrásait. A jobb átláthatóság érdekében ezekről térképet kell készíteni.

    Tekintettel a tagállamokra vonatkozó – a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában megállapított – csökkentési vagy megszüntetési kötelezettségekre az elsőbbségi anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek tekintetében, a tagállamoknak az ilyen intézkedésekre vonatkozó információkat fel kell venniük a nyilvántartásaikba.

    Módosítás: 11

    4. CIKK (2) BEKEZDÉS MÁSODIK A) ALBEKEZDÉS (új)

     

    Nyilvántartásaik elkészítésekor a tagállamok felhasználhatják a 2000/60/EK irányelv hatálybalépése óta a kibocsátásokkal, bevezetésekkel és veszteségekkel kapcsolatban összegyűjtött információkat, amennyiben ezek az információk teljesítik az (1) bekezdésben említett információkra vonatkozó minőségi követelményeket.

    Indokolás

    A tagállamoknak lehetőséget kell adni a „korábbi tevékenységek” eredményeinek ismertetésére. Az előrehaladás értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezeket a kiegészítő információkat.

    Módosítás: 12

    4. CIKK (5) BEKEZDÉS ELSŐ A) ALBEKEZDÉS (új)

     

    Ezen ellenőrzés elvégzése során a Bizottság a következőket veszi figyelembe:

     

    - technikai megvalósíthatóság és arányosság;

     

    - az elérhető legjobb technikák alkalmazása;

     

    - a természetes háttér-koncentrációk megléte.

    Indokolás

    A tagállamok által a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában szereplő célkitűzés felé tett előrehaladás értékelése során a Bizottság figyelembe veszi a lehetséges intézkedések alkalmazási körét korlátozó feltételeket.

    Módosítás: 13

    4. CIKK (6A) BEKEZDÉS (új)

     

    (6a) Amennyiben a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett célkitűzés elérését szolgáló intézkedések technikailag nem megvalósíthatók vagy aránytalanul költségesek, a tagállamok az említett irányelv 4. cikke (4) és (5) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit alkalmazhatják.

    Indokolás

    Ez a megfogalmazás pontosítja a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (4) és (5) bekezdésének az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában szereplő célkitűzés elérése érdekében végzett alkalmazását.

    Módosítás: 14

    4A. CIKK (új)

     

    4a. cikk

     

    Új közösségi kibocsátásszabályozás

     

    (1) Amennyiben a 2000/60/EK irányelv 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően egy tagállam olyan esetet jelent, amely tagállami szinten nem kezelhető, vagy arról tesz jelentést, hogy az említett eset kezelésére a közösségi intézkedések tűnnek költséghatékonyabb vagy megfelelő megoldásnak, a Bizottság az összes tagállam és az érdekelt felek részvételével információcserét szervez annak értékelése érdekében, hogy szükség van-e közösségi fellépésre, vagy költséghatékonyabb és megfelelőbb lenne-e a közösségi fellépés, és erről jelentést tesz közzé, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

     

    (2) Ha a Bizottság jelentése megerősíti, hogy közösségi fellépésre van szükség, vagy megerősíti a közösségi fellépés költséghatékonyságát vagy megfelelőségét, a Bizottság a jelentés közzétételétől számított két éven belül megfelelő intézkedéseket javasol.

    Indokolás

    Örvendetes a Bizottság döntése, miszerint ebben az irányelvben nem javasol új közösségi kibocsátás-szabályozást a 2000/60/EK irányelv 16. cikke (6) bekezdésének megfelelően. Ennek ellenére a 2000/60/EK irányelv 12. cikkében megállapított eljárás az egyedi problémákra további lehetőséget biztosít. Ez a módosítás ezt a lehetőséget hangsúlyozza, és előírásokat határoz meg az említett eljárásra nézve.

    ELJÁRÁS

    Cím

    A vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról

    Hivatkozások

    COM(2006)0397 - C6-0243/2006 - 2006/0129(COD)

    Illetékes bizottság

    ENVI

    Véleményt nyilvánított

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ITRE

    5.9.2006

     

     

     

    A vélemény előadója

           A kijelölés dátuma

    Paul Rübig

    4.10.2006

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    27.11.2006

    19.12.2006

    27.2.2007

     

    Az elfogadás dátuma

    27.2.2007

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    -:

    0:

    32

    4

    1

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Jan Březina, Philippe Busquin, Jorgo Chatzimarkakis, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein Mintz, Erna Hennicot-Schoepges, Ján Hudacký, Werner Langen, Eugenijus Maldeikis, Eluned Morgan, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Alexander Alvaro, Danutė Budreikaitė, Philip Dimitrov Dimitrov, Robert Goebbels, Satu Hassi, Gunnar Hökmark, Esko Seppänen, Lambert van Nistelrooij

    • [1]  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
    • [2]  HL L 331., 2001.12.15., 1. o.
    • [3]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

    VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (25.1.2007)

    a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságrészére

    a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
    (COM(2006)0397 – C6‑0243/2006 – 2006/0129(COD))

    A vélemény előadója: Bernadette Bourzai

    RÖVID INDOKOLÁS

    Az Európai Bizottság javaslatának indoka

    A 2000 decemberében elfogadott „víz keretirányelv” (VKI) célja a vízminőség további romlásának megakadályozása és a vízi környezet fokozott védelme. Az irányelv általános jelleggel tűzi ki célul a szennyezés elleni küzdelmet, és ennek érdekében a kémiai szennyezés fokozatos csökkentését írja elő, különösen az olyan elsőbbséggel kezelt (elsőbbségi) anyagok és elsőbbséggel kezelt veszélyes anyagok bevezetésének, kibocsátásának és veszteségének megszüntetését vagy fokozatos kiküszöbölését, amelyek a vízi környezet számára vagy azon keresztül elfogadhatatlan kockázatot jelentenek.

    A vízpolitika végrehajtása vízgyűjtő kerületekre vonatkozó gazdálkodási terveken alapul. A tagállamoknak be kell vezetniük a szükséges intézkedéseket a felszíni víztestek állapota romlásának megakadályozása érdekében, illetve minőségük helyreállítása és javítása érdekében.

    E javaslat célja - a VKI 16. cikke (7) bekezdésének végrehajtásaként - az, hogy a vízre vonatkozó környezetminőségi előírások (KME) létrehozásával, azaz egy adott anyag toxicitására, ellenállóképességére és bioakkumulációs képességére vonatkozó információkon, illetve a környezetben való továbbélésére vonatkozó adatokon alapuló koncentrációs határértékekkel ellenőrizhető és biztosítható legyen a védelem magas fokának megvalósulása, az ember, a növényvilág és az állatvilág számára megfelelő védelem biztosítása érdekében.

    A KME-k célja a környezetminőség védelme és javítása, és egyúttal a belső piaci gazdasági feltételek összehangolása, tekintettel arra, hogy az egyes tagállamokban meghatározott előírások között jelentős különbségek vannak.


    Mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok

    A szennyezőanyagok különböző forrásokból kerülhetnek a környezetbe: mezőgazdaság, iparágak (nehézfémek, oldószerek), égetés stb.

    A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleménye a mezőgazdasági eredetű vízszennyezésekre, és pontosabban a növényvédő szerekre koncentrál, mivel az irányelvre irányuló javaslat a műtrágyákat nem érinti.

    A növényvédő szereket gyakran felelősnek tartják a felszíni és parti vizek ökológiai állapotának romlásáért, mivel sokáig képesek jelen maradni a környezetben, és nagy távolságokra juthatnak el. Az ilyen típusú szennyezés diffúz, nehezen meghatározható, mivel lefolyásokból, a talajban és a levegőben történő közvetlen veszteségekből és a növények eső általi lemosásából erednek.

    Az elsőbbségi anyagokra vonatkozó listában (I. melléklet, A rész) számos növényvédő szer található : 1, 3, 8, 9, 13, 14, 17, 18, 19, 26, 27, 29, 33. Ezek közül egyeseket már nem használnak a mezőgazdaságban, de jelenlétük még ma is kimutatható egyes folyók hordalékában. A többi 8 szennyezőanyag, amelyet az irányelv-tervezet érint (I. melléklet, B rész) növényvédő szer.

    A vízi környezetben mindig nagy mennyiségű növényvédő szer található, ezért a mezőgazdaságban elsőbbségben kellene részesíteni a környezetre nem veszélyes anyagokat, a leghatékonyabb alkalmazási technikákat, a földek és a vízfolyások közötti védőzónák jelenlétét, a permetezésből származó, légi úton történő szétterjedésének korlátozását… Ezeket a kérdéseket nagyrészt kezelni fogják a növényvédő szerekre vonatkozó tervezetek, amelyek elfogadása folyamatban van.

    Az előadó álláspontja

    A vízre vonatkozóan környezetminőségi előírásokat bevezető irányelv-javaslatot nem lehet elkülönítve vizsgálni, hiszen a környezet védelmére irányuló intézkedések jelentős része meglévő vagy elfogadás alatt lévő, más közösségi jogi aktus hatálya alá tartozik.

    Annak érdekében tehát, hogy a mozaik minden egyes darabja tökéletesen illeszkedjen a többivel, ügyelni kell arra, hogy ne keletkezzenek ellentmondások a többi közösségi jogszabály előírásaival és rendelkezéseivel, illetve arra, hogy ne legyen átfedés az elkövetkező hónapokban elfogadásra kerülő tervezetekkel.

    Ezért figyelemmel kell lenni a következő hatályos jogszabályokra: az ivóvíz minőségéről szóló 80/778/EGK irányelvre, a növényi eredetű gyógyszerek forgalomba helyezésének engedélyezéséről szóló 91/414/EGK irányelvre, az 1996-ban elfogadott IPPC (Integrated Pollution Prevention and control) irányelvre, a „víz keretirányelvre” (2000/60/EK) és az elfogadás alatt álló tervezetekre, pl. a REACH irányelvre, a növényvédő szerek fenntartható felhasználására vonatkozó tematikus stratégiára, a növényvédő szerek fenntartható felhasználásáról szóló irányelvre, a növényvédő szerekről szóló irányelv felülvizsgálatára.

    Jelenleg mindazonáltal nehéz meghatározni, hogy ezen egyéb kiegészítő jogi aktusok végrehajtása lehetővé teszi-e a víz keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítását, vagy a közösségi fellépés továbbra is szükséges marad. Ezért a jelenleg létező jogszabályok formális értékelésére lenne szükség a meglévő hiányok pótlása, javítások előterjesztése, illetve a vízzel kapcsolatos európai politika és tágabban a környezetvédelmi politika valóba integrált megközelítésének előmozdítása érdekében.

    AZ Európai Bizottság azt választotta, hogy egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely megelégszik közösségi szinten harmonizált KME-k bevezetésével, anélkül, hogy a meglévő közösségi szabályozáson túlmenő, kiegészítő „kibocsátás-ellenőrzéseket” vezetne be. Ezáltal a tagállamokra bízza az egyéb szennyezőanyagokra vonatkozó szabályok nemzeti szinten történő meghatározását. Ez a megoldás, amely állítólag a gazdasági szempontból a lehető legrugalmasabb és legarányosabb, megkérdőjelezhető, mivel a Bizottság kifejezetten a gazdasági feltételek harmonizációjával és a tagállamok adminisztratív terheinek csökkentésével érvel a KME-k bevezetésének igazolása céljából.

    A KME-k a szárazföldi vizekre (folyók, tavak) és az átmeneti vizekre (parti vizek) vonatkoznak. A VKI 16. cikkének (7) bekezdése a Bizottság számára a következőt írja elő: „javaslatokat terjeszt elő az elsőbbségi anyagok felszíni vizekben, üledékben és biótában jelen lévő koncentrációjára vonatkozó minőségi előírásokra”.

    Az előterjesztett javaslat viszont a felszíni vizekre koncentrál, mivel a Bizottság szerint három anyag kivételével nem állnak rendelkezésre részletes és megbízható információk az anyagok biótában és üledékben való jelenlétéről. Ezért ismét a tagállamok feladata, hogy a közösségi szinten bevezetett KME-ket kiegészítsék, de felmerül a kérdés, hogy milyen eszközökkel rendelkeznek ennek megvalósításához.

    Ez a választás sajnálatos, mivel sok szennyezőanyag rakódik le és halmozódik fel a folyók medrében, amelyek a felszín alatti vizekbe történő infiltrációnak és azokban történő szennyezésnek, illetve a szennyezőanyagok nagyarányú diffúziójának a veszélyét okozhatják, amely kotort folyók esetében akár a parti zónáig is terjedhet.

    Az előadó arra is felhívja a figyelmet, hogy az anyagok és a környezetük közötti kölcsönhatásokat nem vették figyelembe.

    Az előadót aggodalommal tölti el a tagállamok számára fenntartott azon lehetőség, hogy a határértékek túllépésére átmeneti területeket határozhatnak meg. Az iparágaknak ugyanis létre kell hozniuk olyan létesítményeket, ahol a bevezetéseiket kezelik vagy ártalmatlanítják annak érdekében, hogy az utóbbiak megfeleljenek a meghatározott előírásoknak, tehát ez az eltérés nem látszik szükségesnek. Ami a mezőgazdasági tevékenységet illeti, nehéz az egyes bevezetési pontokat azonosítani.

    Két fajta harmonizált KME-t határoztak meg: egy KME-t, amely a megengedhető legnagyobb koncentráción alapul, és amely a rövid távú szennyezést ellenőrizni hivatott, továbbá egy, az éves átlagon alapuló előírást.

    A szennyező anyagok koncentrációjára vonatkozó mérések nyilvántartásokban feltüntetendő referencia-időszaka egy év, illetve három év a növényvédő szerek esetében, mivel az alkalmazott mennyiségek és a természetben történt veszteségek évről évre változnak az éghajlati viszonyok függvényében.

    Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a szennyezés kockázata akkor a legnagyobb, ha egy elsőbbségi anyag ugyanazon a helyen, ugyanakkor való ismételt felhasználása történik, ami kifejezetten érvényes a növényvédő szerekre, amelyeket márciustól szeptemberig alkalmaznak a mezőgazdaságban. Az ökoszisztémák romlása pedig éppen a növényvédő szerek legintenzívebb felhasználási időszakában lehet visszafordíthatatlan és nagyon káros. Ezért hároméves viszonylatban kellene átlagot képezni a növényvédő szerek esetében, mégpedig az alkalmazási időszakban mért koncentrációk átlagát.

    Végül, mivel az elsőbbségi anyagok kibocsátását, bevezetését és veszteségét fokozatosan csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, a tagállamoknak a nyilvántartásuk elkészítésekor egy megfelelő ütemtervet is meg kell határozniuk e célkitűzés elérése érdekében.

    MÓDOSÍTÁSOK

    A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő módosításokat:

    Bizottság által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    (1a) preambulumbekezdés (új)

    (1a) Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 174. cikkének megfelelően, a közösségi környezetpolitikának az elővigyázatosság és a megelőző cselekvés elvén, a környezeti károk lehetőség szerint forrásuknál történő kiigazítása elvén, valamint „a szennyező fizet” elven kell alapulnia.

    Módosítás: 2

    (1a) preambulumbekezdés (új)

    (1a) A megfelelően végzett kisipari jellegű biogazdálkodásra szükség van a jó vízminőség biztosítása érdekében.

    Módosítás, előterjesztette: Jan Mulder

    Módosítás: 3

    (4a) preambulumbekezdés (új)

    (4a) A 2000/60/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésében és a VI. melléklet intézkedési programról szóló B. részében szerepel a kiegészítő intézkedéseknek egy olyan nem kizárólagos listája, amelyeket a tagállamok az intézkedési program részeként elfogadhatnak, ilyenek többek között a következők:

     

    - jogi eszközök,

     

    - igazgatási eszközök, és

     

    - tárgyalás útján létrehozott környezetvédelmi egyezmények

    Indokolás

    Az értékek gyakori túllépésének esetére a jogi eszközökön túlmenően a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK) 11. cikkének (4) bekezdésében és VI. mellékletének B. részében körülírt „kiegészítő” intézkedéseket is meg kell említeni lehetséges megoldásként, mivel az önkéntesebb, ösztönző intézkedések gyakran hatékonyabbak a szigorú, jogi megközelítésnél. Ez segíteni fog az irányelv mint olyan, valamint általában véve a környezetről szóló jogszabályok közös talajának megszilárdításában.

    Módosítás: 4

    (5a) preambulumbekezdés (új)

    (5a) Mivel a többi közösségi jogi aktus még nem került teljes egészében elfogadásra vagy alkalmazásra, jelenleg nehéz meghatározni, hogy e politikák végrehajtása lehetővé teszi-e a víz keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítását, vagy a közösségi fellépés továbbra is szükséges marad. Ezért hasznos lenne a jó vízminőséget közvetlenül vagy közvetetten célul kitűző valamennyi közösségi jogi aktus koherenciájának és hatékonyságának formális értékelése.

    Módosítás: 5

    (7) preambulumbekezdés

    (7) A közösség érdek figyelembevételével és a felszíni vizek védelmének hatékonyabb szabályozása érdekében helyénvaló, hogy az elsőbbségi anyagnak minősített szennyező anyagok vonatkozásában az KME-eket közösségi szinten határozzák meg, míg – adott esetben – a többi szennyező anyagra vonatkozó szabályok kidolgozását nemzeti szinten a tagállamokra bízzák, a megfelelő közösségi szabályok alkalmazására is figyelemmel. Mindenesetre, a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1986. június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó nyolc szennyező anyag, amely anyagcsoport tekintetében 2015-re el kell érni a jó kémiai állapotot, nem szerepel az elsőbbségi anyagok jegyzékében. Az említett szennyező anyagok vonatkozásában megállapított közös előírások hasznosnak bizonyultak, és helyénvaló fenntartani ezen előírások közösségi szintű szabályozását

    (7) A közösség érdek figyelembevételével és a felszíni vizek védelmének hatékonyabb szabályozása érdekében helyénvaló, hogy az elsőbbségi anyagnak minősített szennyező anyagok vonatkozásában az KME-eket közösségi szinten határozzák meg, míg a többi szennyező anyagra vonatkozó szabályok kidolgozását nemzeti szinten a tagállamokra bízzák, a megfelelő közösségi szabályok alkalmazására is figyelemmel. Mindenesetre, a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, 1986. június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó nyolc szennyező anyag, amely anyagcsoport tekintetében 2015-re el kell érni a jó kémiai állapotot, nem szerepel az elsőbbségi anyagok jegyzékében. Az említett szennyező anyagok vonatkozásában megállapított közös előírások hasznosnak bizonyultak, és helyénvaló fenntartani ezen előírások közösségi szintű szabályozását

    Módosítás: 6

    (10) preambulumbekezdés

    (10) A biótában és az üledékben lévő elsőbbségi anyagok koncentrációjára vonatkozó átfogó és megbízható közösségi adatok hiányában, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy a felszíni vízre vonatkozó információk alapján úgy tűnik, kielégítő módon biztosítani lehet a széles körű védelmet és a szennyezés hatékony csökkentését, a KME értékhatárokat jelen helyzetben csak a felszíni vízre kell megállapítani. A hexaklór-benzol, a hexaklór-butadin és a higany esetében azonban a közvetett hatásokkal és a másodlagos mérgezéssel szemben, pusztán a felszíni vízre vonatkozó környezetminőségi előírások révén nem lehet közösségi szinten megfelelő védelmet biztosítani. Így ezen anyagok esetében biótákra vonatkozó KME-t kell megállapítani. Az ellenőrzési stratégiájuk végrehajtása során való megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett KME-ket megvizsgálják, és ellenőrizzék azok betartását a biótában, vagy hogy azokat felszíni vízre vonatkozó KME-re alakítsák át. A tagállamok feladata továbbá, hogy az üledék és bióta vonatkozásában KME-ket dolgozzanak ki, amennyiben a közösségi szinten meghatározott KME -t ki kell egészíteni, vagy legalábbis célszerű lenne azt megtenni. Lévén, hogy az üledékek és a bióták továbbra is fontos tényezők bizonyos anyagok tagállami vizsgálata során az antropogén tevékenységek hosszú távú hatásainak és az általuk elindított folyamatok értékelésében, a tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy a bióták és az üledékek szennyezettségi szintje ne emelkedjen.

    (10) A biótában és az üledékben lévő elsőbbségi anyagok koncentrációjára vonatkozó átfogó és megbízható közösségi adatok hiányában, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy a felszíni vízre vonatkozó információk alapján úgy tűnik, kielégítő módon biztosítani lehet a széles körű védelmet és a szennyezés hatékony csökkentését, a KME értékhatárokat jelen helyzetben csak a felszíni vízre kell megállapítani. A hexaklór-benzol, a hexaklór-butadin és a higany esetében azonban a közvetett hatásokkal és a másodlagos mérgezéssel szemben, pusztán a felszíni vízre vonatkozó környezetminőségi előírások révén nem lehet közösségi szinten megfelelő védelmet biztosítani. Így ezen anyagok esetében biótákra vonatkozó KME-t kell megállapítani. A többi anyag esetében a tagállamok feladata, hogy az üledék és bióta vonatkozásában egyedi ellenőrzési programokat alakítsanak ki. Ugyanis, lévén, hogy az üledékek és a bióták továbbra is fontos tényezők bizonyos anyagok tagállami vizsgálata során az antropogén tevékenységek hosszú távú hatásainak és az általuk elindított folyamatok értékelésében, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bióták és az üledékek szennyezettségi szintje ne emelkedjen.

    Módosítás: 7

    2. CIKK, (1) BEKEZDÉS, 1. ALBEKEZDÉS

    1. A tagállamok biztosítják, hogy felszíni vizeik összetétele megfeleljen az I. melléklet A. részében szereplő elsőbbségi anyagokra vonatkozó, éves átlagban és maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírásoknak, valamint az I. melléklet B. részében felsorolt szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak.

    1. A tagállamok biztosítják, hogy felszíni vizeik összetétele megfeleljen az I. melléklet A. részében szereplő elsőbbségi anyagokra vonatkozó, éves átlagban, vagy a 91/414/EGK és a 2003/53/EK irányelvben1 meghatározott szennyező anyagok esetében a felhasználási időszak átlagában és maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírásoknak, valamint az I. melléklet B. részében felsorolt szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak.

    1. A tagállamok biztosítják, hogy felszíni vizeik összetétele megfelel az I. melléklet „A” részében szereplő elsőbbségi anyagokra vonatkozó, éves átlagban a mennyiség szezonális változékonyságaihoz és az anyagfelhasználáshoz igazítva, és maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírásoknak, valamint az I. melléklet „B” részében felsorolt szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak.

    _____________________

    1 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i 2003/53/EK irányelve az egyes veszélyes hatóanyagok és készítmények forgalomba hozásának és felhasználásának korlátozásáról szóló 76/69/EGK tanácsi irányelv huszonhatodik módosításáról (HL L 178, 2003.7.17., 24.o.).

    Indokolás

    Az átlag kiszámítása során figyelembe kell venni azokat a körülményeket, hogy a növényvédő szerek mezőgazdaságban történő felhasználása jellegét tekintve szezonális, valamint azt, hogy az átmeneti vizek esetében a szennyező anyagok koncentrációs szintjei – mennyiségeikkel összhangban – jelentősen eltérnek. Mivel a nyári hónapokban nemigen van csapadék, az első esőzések lényegesen magasabb mennyiségeket hordoznak.

    Módosítás: 8

    2. CIKK, (1) BEKEZDÉS, 2a. ALBEKEZDÉS (új)

    A tagállamoknak fejleszteniük kell az elsőbbségi anyagok forrásáról és a szennyezési utakról rendelkezésünkre álló ismereteket és adatokat, a célzott és hatékony ellenőrzési lehetőségek azonosítása érdekében.

    Módosítás: 9

    2. CIKK (1a) BEKEZDÉS (új)

    (1a) Amennyiben a vízfolyás egynél több tagállamon halad keresztül, a vízfolyásokban lejjebb elhelyezkedő tagállamok szankcionálásának elkerülése érdekében meg kell szervezni az ellenőrző programok és az összeállított nemzeti nyilvántartások koordinációját.

    Módosítás: 10

    2. CIKK (3a) BEKEZDÉS (új)

    (3a) A tagállamoknak meg kell felelniük az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvnek1, és az ivóvíz kivételére használt felszíni víztestekkel a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének megfelelően kell gazdálkodniuk. Ezek a követelmények a legtöbb anyag esetében a környezetminőségi előírásoknál szigorúbb előírások kötelező tiszteletben tartását követelik meg.

    1 HL L 330., 1998.12.5. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

    Módosítás: 11

    3. CIKK

    3. cikk

    törölve

    Értéktúllépésre kijelölt átmeneti terület

     

    (1) A tagállamok értéktúllépésre átmeneti területeket jelölnek ki, ahol egy vagy több szennyező anyag koncentrációja esetében megengedett a vonatkozó környezetminőségi előírásokban meghatározott értékhatárok túllépése, amennyiben azok nem érintik a fennmaradó felszíni víztest említett előírásoknak való megfelelését.

     

    (2) A tagállamok minden esetben meghatározzák a szennyvíz-kibocsátási pontokkal szomszédos felszíni víztest azon részének kiterjedését, amelyet ilyen átmeneti területként jelöltek meg, figyelembe véve a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseit.

     

    A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének megfelelően elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervben minden esetben ismertetik a víztest e célra kijelölt részét.

     

    (3) A tagállamok felülvizsgálják a 96/61/EK irányelvben említett engedélyeket, illetve a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett előzetes szabályozásokat abból a célból, hogy fokozatosan csökkentsék az (1) bekezdés szerint az elsőbbségi anyagok bevezetésével érintett víztesteken kijelölt átmeneti területek kiterjedését.

     

    (4) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározhatja a tagállamok által az átmeneti területek megállapítására használandó módszert.

     

    Módosítás: 12

    4. CIKK (1a) BEKEZDÉS (új)

    (1a) A tagállamok olyan egyedi ellenőrző programokat állítanak össze az üledékek és a bióták vonatkozásában, amelyek a szervezetek szezonális változékonyságainak megfelelően meghatározzák az elemzendő fajokat és szerkezeteket, valamint az eredmények kifejezésének formáját.

    Módosítás: 13

    4. CIKK, 2. BEKEZDÉS, MÁSODIK ALBEKEZDÉS

    A 94/414/EGK irányelv által szabályozott elsőbbségi anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében azonban a bejegyzéseket a 2007-es, 2008-as és 2009-es évek átlagában lehet számolni.

    A 94/414/EGK irányelv által szabályozott elsőbbségi anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében azonban a bejegyzéseket a 2007-es, 2008-as és 2009-es évek jelentős időszakainak átlagában lehet számolni.

    Indokolás

    Az átlag kiszámítása során figyelembe kell venni azokat a körülményeket, hogy a növényvédő szerek mezőgazdaságban történő felhasználása jellegét tekintve szezonális, valamint azt, hogy az átmeneti vizek esetében a szennyező anyagok koncentrációs szintjei – mennyiségeikkel összhangban – jelentősen eltérnek. Mivel a nyári hónapokban nemigen van csapadék, az első esőzések lényegesen magasabb mennyiségeket hordoznak.

    Módosítás: 14

    4. CIKK, 4. BEKEZDÉS, MÁSODIK ALBEKEZDÉS

    A frissített nyilvántartásokban szereplő értékek megállapítására vonatkozó referencia időszak az elemzés elkészítésére kitűzött évet megelőző év. A 94/414/EGK irányelv által szabályozott elsőbbségi anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében az adatokat az említett elemzés elkészítését megelőző három év átlagában lehet számolni.

    A frissített nyilvántartásokban szereplő értékek megállapítására vonatkozó referencia időszak az elemzés elkészítésére kitűzött évet megelőző év. A 94/414/EGK irányelv által szabályozott elsőbbségi anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében az adatokat az említett elemzés elkészítését megelőző három év jelentős időszakainak átlagában lehet számolni.

    Indokolás

    Az átlag kiszámítása során figyelembe kell venni azokat a körülményeket, hogy a növényvédő szerek mezőgazdaságban történő felhasználása jellegét tekintve szezonális, valamint azt, hogy az átmeneti vizek esetében a szennyező anyagok koncentrációs szintjei – mennyiségeikkel összhangban – jelentősen eltérnek. Mivel a nyári hónapokban nemigen van csapadék, az első esőzések lényegesen magasabb mennyiségeket hordoznak.

    Módosítás: 15

    4. CIKK (4a) BEKEZDÉS (új)

     

    (4a) Mivel az elsőbbségi anyagok kibocsátásait, bevezetéseit és veszteségeit fokozatosan csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, szükséges, hogy a tagállamok a nyilvántartásukat egy e célok eléréséhez megfelelő ütemtervvel is kiegészítsék.

    Módosítás: 16

    4. CIKK (5) BEKEZDÉS

    (5) A Bizottság ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban feltüntetett kibocsátások, bevezetések és veszteségek 2025-re megfelelnek-e a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) albekezdésének iv. pontjában meghatározott csökkentésre, illetve megszüntetésre vonatkozó kötelezettségnek.

    (5) A Bizottság ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban feltüntetett kibocsátások, bevezetések és veszteségek 2025-re megfelelnek-e a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) albekezdésének iv. pontjában meghatározott csökkentésre, illetve megszüntetésre vonatkozó kötelezettségnek. A Bizottság félidőben konkrét intézkedéseket fog javasolni, amennyiben megállapítja, hogy az ezen irányelvben foglalt intézkedéseket nem alkalmazzák, vagy a kitűzött célok nem valósultak meg.

    Módosítás: 17

    4. CIKK (6) BEKEZDÉS

    (6) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározhatja a tagállamok által a nyilvántartások elkészítésekor alkalmazandó módszert.

    (6) A Bizottság a 2000/60/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza az elemzésekhez szükséges műszaki specifikációkat és a tagállamok által a nyilvántartások elkészítésekor alkalmazandó módszert.

    Módosítás: 18

    4A. CIKK (új)

    4a. cikk

     

    A végrehajtás ellenőrzése

     

    A környezetminőségi előírások által rögzített értékek gyakori túllépése esetén a tagállamoknak azonosítaniuk kell a forrást és a különböző jogszabályok, mint pl. a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK irányelv, illetve a 96/61/EK irányelv, alapján rendelkezésre álló hatékony, arányos és elrettentő intézkedéseket kell elfogadniuk a vízi környezetre kockázatot jelentő egyes anyagok forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása érdekében.

     

    Módosítás: 19

    4B CIKK (új)

    4b. cikk

     

    Felülvizsgálat

     

    Amint a nyilvántartások nyilvánosságra hozatala és frissítése megtörtént a 4. cikknek megfelelően, az Európai Bizottság felülvizsgálja az elsőbbségi anyagok listáját.

     

    A nyilvántartások eredményeinek függvényében intézkedéseket kell bevezetni a legtöbb problémát okozó anyagok vonatkozásában.

    Módosítás: 20

    9a. CIKK (új)

    9a. cikk

    Kiegészítő közösségi fellépés

     

    A Bizottság egyértelmű és átlátható eljárásokat vezet be, amelyek ésszerű és kifejezett keretéül szolgálnak a tagállamok által az elsőbbségi anyagokról történő adatszolgáltatásnak, amelyek alátámasztanák a közösségi döntéshozatalt, és a jövőben harmonizált KME-k meghatározását tennék lehetővé az üledék és a bióta vonatkozásában, valamint a kibocsátás kiegészítő ellenőrzéseit.

    Módosítás: 21

    I. MELLÉKLET, C. RÉSZ, 2. PONT

    2. 6. és 7. oszlop: Egy felszíni víztest akkor tekinthető az EQS-MMK-nak megfelelőnek, ha az adott víztest bármely reprezentatív megfigyelési pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket.

    2. 6. és 7. oszlop: Egy felszíni víztest akkor tekinthető az EQS-MMK-nak megfelelőnek, ha az adott víztest bármely reprezentatív megfigyelési pontján mért koncentrációk nem haladják meg ismételten az előírásban rögzített értéket.

    Indokolás

    A maximálisan megengedhető koncentráció a szennyezés elleni küzdelem jó eszköze. Túlzás lenne azonban a koncentráció első alkalommal történő túllépésének észlelése után rögtön intézkedéseket hozni. Egy EQS-MMK ismételt túllépése megfelelőbb kritérium, továbbá ez a megközelítés megelőzi a gondatlanságot az ellenőrzés során.

    ELJÁRÁS

    Cím

    A vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

    Hivatkozások

    COM(2006)0397 - C6-0243/2006 - 2006/0129(COD)

    Illetékes bizottság

    ENVI

    Véleményt nyilvánított
      A plenáris ülésen való bejelentés
      dátuma

    AGRI
    5.9.2006

    A vélemény előadója
      A kijelölés dátuma

    Bernadette Bourzai
    11.9.2006

    Vizsgálat a bizottságban

    18.12.2006

    24.1.2007

     

     

     

    Elfogadás dátuma

    24.1.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    38

    -

    -

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Katerina Batzeli, Thijs Berman, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Dumitru Gheorghe Mircea Coşea, Joseph Daul, Albert Deß, Carmen Fraga Estévez, Lutz Goepel, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Albert Jan Maat, Diamanto Manolakou, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, Radu Podgorean, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Brian Simpson, Tabajdi Csaba Sándor, Marc Tarabella, Witold Tomczak, Kyösti Virrankoski, Andrzej Tomasz Zapałowski, Janusz Wojciechowski

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Bernadette Bourzai, Hynek Fajmon, Harangozó Gábor, Zdzisław Zbigniew Podkański, Armando Veneto

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

    Reimer Böge, Jorgo Chatzimarkakis, Wiesław Stefan Kuc

    Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

     

    • [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

    VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (25.1.2007)

    a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

    a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
    (COM(2006)0397 – C6‑0243/2006 – 2006/0129(COD))

    A vélemény előadója: Dorette Corbey

    RÖVID INDOKOLÁS

    I. Általános összefüggések

    1976-ban – a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló 76/464/EGK irányelv révén – a Közösség első ízben fogadott el jogszabályt a vizek kémiai szennyezéséről.

    Ezután jó néhány „származékos irányelvet” fogadtak el 1982-től 1990-ig, amelyekben 18 meghatározott szennyező anyagra meghatározták a kibocsátási határértékeket és a környezetminőségi célokat.

    A 2000/60/EK vízügyi keretirányelv (VKI) a 16. cikkben aktualizált, átfogó és hatékony stratégiát vezetett be a felszíni vizek kémiai szennyezésére vonatkozóan.

    A VKI általános keretet állapít meg a felszíni vizek szennyezése elleni stratégiához, és arra kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentő egyes szennyező anyagok vagy szennyező anyagok csoportjai általi vízszennyezés elleni meghatározott intézkedésekre.

    Kezdeti lépésként elfogadták a 2455/2001/EK határozatot, amely a Bizottság által 1982-ben közölt korábbi jegyzék helyébe lép; ezt követően a Bizottságnak elő kellett terjesztenie ezekre a kiemelten kezelendő anyagokra vonatkozóan a 16. cikk (7) bekezdésében szereplő környezetminőségi előírásokat (KME), és a 16. cikk (6) és (8) bekezdésében szereplő kibocsátási ellenőrzéseket.

    Az Európai Bizottság ezen javaslatának célja a környezet minőségének védelme és javítása a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, és egyúttal a halászati ágazat és az attól függő közösségek nagy mértékű figyelembevétele.

    Ezenkívül a jogszabály egyszerűsítéséről rendelkező javaslat és a kísérő közlemény teljes mértékben figyelembe veszi a többi közösségi jogszabály céljait és rendelkezéseit, különösen a vegyianyag-politikát, beleértve a REACH-et és a növényvédő szerekről szóló irányelvet, az IPPC-irányelvet és a tematikus stratégiákat, mégpedig a tengeri politikára és a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozókat.

    II. Háttér

    A felszíni vizek kémiai szennyezése zavarhatja a vízi ökológiai rendszereket, ami az élőhelyek és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet.

    A szennyező anyagok felhalmozódhatnak a táplálékláncban, és károsíthatják a szennyezett halakat fogyasztó ragadozókat. Az emberek halak vagy tengeri állatok fogyasztása, vízivás és esetleges szabadidős tevékenységek által vannak kitéve a vízi környezetből származó szennyező anyagoknak.

    A szennyező anyagokat a betiltásuk után sok évvel is meg lehet találni a környezetben, és különböző forrásokból bocsáthatók a környezetbe (például a mezőgazdaságból, az iparból, a hulladékégetésből), termékként vagy nem szándékos melléktermékként, lehetnek ma már használaton kívüliek vagy nap mint nap használatban lehetnek a háztartási termékekben.

    A 16. cikk szerinti stratégia első lépéseként elfogadták az elsőbbségi anyagok jegyzékét (2455/2001/EK határozat), amely közösségi szinten 33 elsőbbségi veszélyes anyagot határozott meg.

    Ez a javaslat a vízi környezetre vagy azon keresztül ezen 33 elsőbbségi anyagból és bizonyos egyéb szennyező anyagokból származó kockázatok elleni magas szintű védelem biztosítására törekszik környezetminőségi előírások (KME) megállapítása révén.

    Sok potenciális környezetvédelmi és társadalmi haszon származik a vizek kémiai szennyezésének – a KME-knek való megfelelésből adódó – csökkentéséből.

    Az üzleti és a szabadidős halászati kategóriában voltaképpen a hasznok az emberi fogyasztás tekintetében megszabott előírásoknak meg nem felelő halak számának csökkenése, az észlelt egészségügyi veszélyek eredményeként a halfogyasztásra gyakorolt negatív hatás csökkenése, a halfogyasztásból adódó kémiai szennyező anyagnak való kitettség csökkenése, a potenciálisan megnövekedett állomány és az állományok változatossága, valamint az üzleti és szabadidős halászatból származó nagyobb jövedelem tekintetében jelentkeznek.

    A haltenyésztési és a kagylóhalászati kategóriák vonatkozásában a KME-knek való megfelelésből származó hasznok az ágazat fokozott termelékenységéből, a húsban való kisebb mértékű felhalmozódásból és az emberek veszélyes anyagoknak való kisebb mértékű kitettségéből adódnak.

    Ez a folyamat nyilvánvalóan nagy hatást gyakorol az emberi egészségre. A kémiai szennyezés csökkenéséből származó hasznok a veszélyes anyagoknak való, a tengeri állatok fogyasztásából adódó és elsősorban embereket érintő kitettség általános csökkenésére vonatkoznak.

    Az Európai Bizottság ezen javaslata a KME-k közösségi szinten történő megállapítására korlátozódik. Az egyedi és kiegészítő szennyezés-ellenőrzési intézkedéseket a tagállamokra bízzák, mivel sok egyéb hatályos közösségi jogszabályt kell alkalmazni a 16. cikk (6) és (8) bekezdése követelményeinek teljesítése érdekében.

    A javasolt eszköz egy olyan irányelv, amely 2015-ig elérendő környezetminőségi célokat állapít meg.

    III. Értékelés

    Az ágazatra gyakorolt hatások tekintetében néhány megjegyzést kell tenni. Az ólom elismerten veszélyes anyag, és a vízbe történő kibocsátásait a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell. Ahol maga a halászati ágazat hozzá tud ehhez járulni, ott azt ösztönözni kell. A hatásvizsgálatában a Bizottság feltüntette (53. o.), hogy a dioxinok, a furánok, a PCB-k ma már használaton kívüli („történelmi”) szennyező anyagok és megfelelően ellenőrzik őket. Nehéz lenne egyetérteni ezzel az optimista értékeléssel, mivel a 2001. évi dioxinstratégia óta a halakra jellemző szennyezési szintek nem mutatnak jelentős csökkenést, és különösen a Balti-tenger esetében tűnnek állandónak. Ezt főként az ezen szennyező anyagok – időszakosan újraszuszpendált – üledékekben való elkülönülésének lehet tulajdonítani. A PCB-k által az illegális elhelyezésből adódóan a vízi környezetet fenyegető veszély miatti komoly aggodalom tehát indokoltnak tűnik.

    A harmadik megjegyzés a halak, puhatestűek, rákfélék és más bióták természetes tömegében lévő hexaklór-benzol, hexaklór-butadién és higany javasolt koncentrációs határértékeire vonatkozik. Ha egy tagállam szigorúbb előírások bevezetése mellett dönt a 2. cikk (3) bekezdése szerint megállapított szükséges szintek elérése érdekében, akkor ezt koordinálni kell az ugyanazon vízgyűjtő kerületben lévő többi tagállammal. Ennek a többi tagállamnak, különösen a felső folyásszakaszon lévőknek szükség esetén ugyanezen előírásokat kell elfogadniuk.

    MÓDOSÍTÁSOK

    A Halászati Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

    A Bizottság által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    (7A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (7a) Egyes anyagok felszíni vizekben való előfordulásuk esetén igen veszélyesek a halakra, de nem szerepelnek a vízpolitika területére vonatkozó környezetminőségi előírások listáin. Különösen ilyenek a PCB-k, a dioxinok, a perfluoroktán-szulfonátok (PFOS) és a tetrabróm-biszfenol-A (TBBP-A). A Bizottság szükség esetén ezen anyagok tekintetében is javaslatokat tesz környezetminőségi előírások meghatározására a vízpolitika területén.

    Indokolás

    A PCB-k, a dioxinok, a PFOS és a tetrabróm-biszfenol nagyon veszélyesek a környezetre, és ezeket is fel kell venni a környezetminőségi előírások által szabályozott anyagok listáira.

    Módosítás: 2

    (11A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (11a) A szabadidős és professzionális halászati felszerelésekben használt ólom vízszennyezési forrás. Az ólom halászati vizekben lévő koncentrációs szintjének csökkentése érdekében a tagállamoknak arra kell ösztönözniük a halászati ágazatot, hogy kevésbé veszélyes alternatívákkal váltsa fel az ólmot.

    Módosítás: 3

    (11A) PREAMBULUMBEKEZDÉS (új)

     

    (11a) A poliklórozott bifenilek (PCB-k) és a dioxinok a természetben tartósan megmaradó és biológiai felhalmozódásra hajlamos mérgező anyagok két csoportja. Mindkét csoport jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre és a környezetre, és rendkívül negatív hatással van a vízi élőlényekre, így a halászati ágazat életképességére. A Bizottság emellett számos alkalommal hangsúlyozta ezen anyagoknak a 2000/60/EK irányelvben foglalt elsőbbségi anyagok listájára történő felvételének szükségességét. Ezért ennek az irányelvnek rendelkeznie kell ezen anyagoknak az elsőbbségi anyagok listájára való felvételéről.

    Módosítás: 4

    2. CIKK (3) BEKEZDÉS MÁSODIK ALBEKEZDÉS

    Az első albekezdésben felsorolt anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok a víz tekintetében az I. melléklet „A” részében említettnél szigorúbb előírást vezethetnek be, vagy a bióták tekintetében egy további előírást határozhatnak meg.

    Az első albekezdésben felsorolt anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok a víz tekintetében az I. melléklet „A” részében említettnél szigorúbb előírást vezethetnek be, vagy a bióták tekintetében egy további előírást határozhatnak meg. Az azonos vízgyűjtő kerületben lévő más tagállamoknak szükség esetén ugyanazokat az előírásokat kell alkalmazniuk.

    Módosítás: 5

    4A. CIKK (új)

     

    4a. cikk

     

    A dioxinok és a PCB-k felvétele

     

    A 2000/60/EK irányelv 16. cikkének megfelelően és legkésőbb 2008. január 31-ig a Bizottság javaslatot terjeszt elő ezen irányelv felülvizsgálatára a dioxinok és a PCB-k II. mellékletben (a 2000/60/EK irányelv X. mellékletében) foglalt elsőbbségi listára történő felvétele és a megfelelő környezetminőségi normák meghatározása céljából.

    ELJÁRÁS

    Cím

    A vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

    Hivatkozások

    COM(2006)0397 – C6-0243/2006 – 2006/0129(COD)

    Illetékes bizottság

    ENVI

    Véleményt nyilvánított
      A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    PECH
    5.9.2006

    Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

     

    A vélemény előadója
      A kijelölés dátuma

    Dorette Corbey
    27.9.2006

    A vélemény korábbi előadója

     

    Vizsgálat a bizottságban

    20.11.2006

    20.12.2006

    0.0.0000

     

     

    Elfogadás dátuma

    25.1.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    -:

    0:

    egyhangúlag

     

     

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    James Hugh Allister, Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Marie-Hélène Aubert, Iles Braghetto, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, David Casa, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Ioannis Gklavakis, Pedro Guerreiro, Ian Hudghton, Heinz Kindermann, Albert Jan Maat, Rosa Miguélez Ramos, Philippe Morillon, Seán Ó Neachtain, Willi Piecyk, Dirk Sterckx, Catherine Stihler, Daniel Varela Suanzes-Carpegna

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Duarte Freitas, James Nicholson

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

     

    Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

    ...

    • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

    ELJÁRÁS

    Cím

    A vízre vonatkozó környezetminőségi normák

    Hivatkozások

    COM(2006)0397 - C6-0243/2006 - 2006/0129(COD)

    Az Európai Parlamentben történo eloterjesztés dátuma

    17.7.2006

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ENVI

    5.9.2006

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ITRE

    5.9.2006

    AGRI

    5.9.2006

    PECH

    5.9.2006

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Anne Laperrouze

    29.11.2005

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    22.1.2007

    30.1.2007

    28.2.2007

     

    Az elfogadás dátuma

    27.3.2007

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    47

    0

    1

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Margrete Auken, Irena Belohorská, Johannes Blokland, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Jules Maaten, Marios Matsakis, Linda McAvan, Alexandru-Ioan Morţun, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Dimitrios Papadimoulis, Guido Sacconi, Karin Scheele, Richard Seeber, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Ambroise Guellec, Anne Laperrouze, Henrik Lax, Kartika Tamara Liotard, David Martin, Jiří Maštálka, Miroslav Mikolášik, Alojz Peterle, Robert Sturdy, Radu Ţîrle