JELENTÉS a Parlament eljárási szabályzata 47. cikkének módosítása: „A bizottságok közötti megerősített együttműködés”

13.4.2007 - (2007/2016(REG))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Richard Corbett

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Parlament eljárási szabályzata 47. cikkének módosítása: „A bizottságok közötti megerősített együttműködés”

(2007/2016(REG))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az eljárási szabályzata módosítására irányuló javaslatra (B6‑0461/2006),

–   tekintettel az eljárási szabályzat 201. és 202. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6‑0139/2007),

1.  úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;

2.  rámutat arra, hogy a módosítás a következő ülés első napján lép hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg	Módosítások
Módosítás: 1 47. cikk
A bizottságok közötti megerősített együttműködés	A társbizottsági eljárás
Amennyiben az Elnökök Értekezletének véleménye szerint egy kérdés közel azonos mértékben két bizottság hatáskörébe tartozik, illetve amennyiben a kérdés különböző részei két különböző bizottság hatáskörébe tartoznak, a 46. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:	Amennyiben az illetékesség kérdését a 179. cikk 2. bekezdése vagy a 45. cikk értelmében az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat VI. melléklete alapján úgy ítéli meg, hogy a kérdés közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy a kérdés különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, a 46. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:
– az ütemezésről a két bizottság közösen állapodik meg;	– az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;
– az előadó és a fogalmazó a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontról történő megállapodásra törekszik;	– az előadó és a fogalmazók átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak és megállapodásra törekednek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontról;
	– az érintett bizottságok közösen azonosíthatják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megegyezhetnek az együttműködés pontos módjáról;
– az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a véleménynyilvánításra felkért bizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyeket a VI. melléklet alapján az illetékes bizottság elnöke, a véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökével való konzultációt követően, a véleménynyilvánításra felkért bizottság hatáskörébe tartozónak vél, és amelyek nem mondanak ellent a jelentés többi részének.	– az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a véleménynyilvánításra felkért bizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyeket a VI. melléklet alapján az illetékes bizottság elnöke, a véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökével való konzultációt követően, a véleménynyilvánításra felkért bizottság hatáskörébe tartozónak vél, és amelyek nem mondanak ellent a jelentés többi részének.
Indokolás
A 47. cikk jelenlegi szövegének javasolt módosítása tükrözi az Alkotmányügyi Bizottságon belüli többségi véleményt, amely szerint a cikknek rugalmasabbnak kell lennie, de alapjában véve nem változhat: Az eljárást lehetővé kell tenni akkor is, ha több mint két bizottság szeretne részt venni az együttműködésben, és az együttműködés, illetve a munka és a hatáskörök megosztásának pontos feltételeit a bizottságok közötti eseti megállapodások alapján kell meghatározni.
A módosított cikk megfelel az ilyen jellegű eljárás sikerességéhez szükséges alapvető követelmények egyikének, nevezetesen annak, hogy az érintett fogalmazók között széles körű és rendszeres kommunikációra kerüljön sor. Javasoljuk a cikk címének megváltoztatását is a Szerződés terminológiájával való esetleges összekeverhetőség elkerülése céljából, hiszen az Európai Unióról szóló szerződés VII. címe a tagállamok közötti megerősített együttműködésre vonatkozik.
A bevezető rész módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy a megerősített együttműködés, amelyet mostantól társbizottsági eljárásnak hívnak, szükségességének kérdése tulajdonképpen a bizottságok illetékességének kérdése. Amennyiben jogalkotási jelentéssel kapcsolatban merül fel ilyen kérdés, a 179. cikk 2. bekezdésével összhangban kell eljárni. Ha a kérdés egy bizottság által tervezett saját kezdeményezésű jelentéssel kapcsolatban merül fel, a 45. cikk szerinti engedélyezési eljárást kell alkalmazni annak értelmezésével együtt.

INDOKOLÁS

A Bizottsági Elnökök Értekezletén folytatott vita után, amelynek eredményeképpen 2006. június 22-én és 23-án szemináriumot tartottak Limelette-ben[1], Daul úr a testület elnökeként a 46. és 47. cikk módosítására irányuló javaslatot[2] terjesztett elő, amelynek célja elsősorban jobb egyensúly kialakítása az érintett bizottságok között, tényleges együttműködésük biztosítása érdekében.

A 47. cikk e jelentéstervezetben foglalt módosítása szorosan követi ezt a javaslatot azáltal, hogy az eljárást több mint két bizottság számára is megnyitja és rugalmasabbá teszi. Nem követi azonban a javaslatot abból a szempontból, hogy a véleménynyilvánításra felkért bizottság közvetlenül is terjeszthessen módosításokat a plenáris ülés elé, ha az illetékes bizottsággal nem sikerül megegyezést elérni a közös módosításokról. A javaslat e része azon a feltételezésen alapul, hogy önmagában az a lehetőség, hogy a véleménynyilvánításra felkért bizottság „utolsó mentsvárként” ilyen módosításokat terjeszthet elő, kölcsönös érdeket teremtene a valódi együttműködésre, így nem vezetne több parlamenti módosításhoz.

Az előadó kételkedik ebben a feltételezésben. Nem szabad elfelejteni, hogy mintegy tíz évvel ezelőttig minden bizottság előterjeszthetett módosításokat a Parlament általi megtárgyalás céljából. A gyakorlatban ez azt eredményezte, hogy a véleménynyilvánításra felkért bizottság rendszeresen újra előterjesztette a plenáris ülésen azokat a módosításokat, amelyeket az illetékes bizottság nem fogadott el. A végleges döntésnek az illetékes bizottság hatáskörébe való utalása így tulajdonképpen egy olyan szűrőt jelentett, amely megakadályozza, hogy a plenáris ülésen túl sok módosítást kelljen tárgyalni.

Ha tényleg áthidalhatatlan ellentét van a bizottságok szemléletmódja között a megerősített együttműködési eljárás során, a bármelyikük által előterjesztett módosítások elfogadásához úgyis el kell nyerni a nagyobb képviselőcsoportok támogatását. Ilyen helyzetekben tehát a képviselőcsoportok természetes feladata a szükséges konszenzus kialakítása. Az ilyen helyzeteket azonban sokszor el lehet kerülni, ha az érintett elnökök és előadók megfelelően végzik vezető szerepüket és teljes körűen együttműködnek. Az új, harmadik francia bekezdés – amely Daul úr javaslatának szó szerinti átvétele – célja ezen együttműködés lehetővé tétele és ösztönzése.

Ez a jelentéstervezet nem tartalmazza a Daul úr javaslatában szereplő 1. sz. módosítást, amely határidőt vezetett be a 46. cikkben a véleménynyilvánítási szándékukat kifejező bizottságok számára. Az előadó azon a véleményen van, hogy ilyen határidőt nem kell kifejezetten megállapítani, mert az közvetve már létezik. Hiszen a 179. cikk 2. bekezdése szerint az illetékesség kérdését „a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül” az Elnökök Értekezletéhez kell utalni. Ebből a megfogalmazásból az következik, hogy a véleménynyilvánítási szándékkal kapcsolatos, illetve hasonlóképpen a megerősített együttműködésbe való bevonásra irányuló kérelmeket megfelelő időben be kell nyújtani az említett határidő betartásához.

Hasonló az indokolás a javaslatban szereplő 3. sz. módosítással kapcsolatban is, amely az Elnökök Értekezletét arra kötelezné, hogy 6 héten belül döntést hozzon a megerősített együttműködésbe való bevonásra irányuló kérelmek ügyében. Ha ezt a kérelmet „kettő vagy több állandó bizottság illetékessége összeütközésének” tekintjük a 179. cikk 2. bekezdése értelmében, ami ésszerűnek tűnik, az említett bekezdésben szereplő határidő érvényes, és szintén nincs szükség külön határidőre.

2006.8.31.

• [1]  A szeminárium összegzését, a „limelette-i nyilatkozatot” 2006. június 28-án levélben küldték el az elnöknek. A nyilatkozat mellékletében találhatóak a 47. cikk módosítására vonatkozó részletes javaslatok.
• [2]  A 202. cikk alapján, a 2006. augusztus 31-i B6-0461/2006 sz. dokumentum.

JAVASLAT AZ EURÓPAI PARLAMENT ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA (B6‑0461/2006)

az Eljárási Szabályzat 202. cikke alapján

előterjesztette: Joseph Daul

A 46. és 47. cikk módosítása

Hatályos szöveg	Módosítások
Módosítás 1 46. cikk 1. bekezdés
1. Amennyiben a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták, egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve amennyiben egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottság jelentésének tárgyában ismertetni kívánja véleményét, kérhetik az Elnököt, hogy a 179. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki.	1. Amennyiben a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták, egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve amennyiben egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottság jelentésének tárgyában ismertetni kívánja véleményét, az utalás plenáris ülésen való bejelentését követő négy héten belül kérhetik az Elnököt, hogy a 179. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki.
Or. fr
Indokolás
A bizottságnak a plenáris ülésen való bejelentést követően négy hetet kell biztosítani arra, hogy megerősített együttműködésre irányuló kérelmet nyújtson be. Ez gátat vethet olyan eseteknek, amikor a 47. cikk csupán gyakorlati okokból kifolyólag nem alkalmazható, vagyis azért, mert a vezető bizottság munkája előrehaladott állapotban van.
Módosítás 2 47. cikk -1. bekezdés (új)
	Előfordulhat, hogy a megerősített együttműködés keretében egy (vagy két) bizottság részt akar venni az illetékes bizottság jelentésének szövegezésében, amennyiben úgy véli, hogy a vizsgálat tárgyát képező kérdés egy vagy több lényegi eleme az ő hatáskörébe tartozik. Az ilyen kérelmeket az eljárási szabályzat VI. melléklete szerint kell megindokolni.
Or. fr
Indokolás
A gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a javaslat két vagy több bizottság kompetenciájába tartozik. Másrészről nagyon ritkán fordul elő, hogy háromnál több bizottság legyen érintve egy kérdésben, és az eredményes együttműködés szükségessége szintén korlátozza a bevonható bizottságok számát.
Ez az új bekezdés arra kötelezi a bizottságokat, hogy a megerősített együttműködésre irányuló kérelmüket a VI. mellékletnek megfelelően indokolják meg.
Módosítás 3 47. cikk -1a. bekezdés (új)
	Az ügyet végső döntésre az Elnökök Értekezletéhez kell utalni, amely az utalás dátumától számított 6 héten belül meghozza a döntést. A Bizottsági Elnökök Értekezletét értesíteni kell, és az ajánlásokat nyújthat be az Elnökök Értekezletének.
Or. fr
Indokolás
Ez az új bekezdés mechanizmust és ütemtervet biztosít a döntések meghozatalára.
A jelenlegi gyakorlat szerint az illetékes bizottság dönti el, hogy bevonja-e a megerősített együttműködés keretében véleményt nyilvánító bizottságot. Az Elnökök Értekezlete csak abban az esetben dönt, ha valamely érintett bizottság kifejezetten kéri azt. Ezzel szemben a végső döntést nem az illetékes bizottságnak, hanem az Elnökök Értekezletének kell meghoznia.
Módosítás 4 47. cikk 1. bekezdés
Amennyiben az Elnökök Értekezletének véleménye szerint egy kérdés közel azonos mértékben két bizottság hatáskörébe tartozik, illetve amennyiben a kérdés különböző részei két különböző bizottság hatáskörébe tartoznak, a 46. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:         – az ütemezésről a két bizottság közösen állapodik meg;   – az előadó és a fogalmazó a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontról történő megállapodásra törekszik; – az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a véleménynyilvánításra felkért bizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyeket a VI. melléklet alapján az illetékes bizottság elnöke, a véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökével való konzultációt követően, a véleménynyilvánításra felkért bizottság hatáskörébe tartozónak vél, és amelyek nem mondanak ellent a jelentés többi részének.	Amennyiben az Elnökök Értekezlete megerősített együttműködésről hozott határozatot, a 46. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:       – az érintett bizottságok közösen azonosíthatják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megegyezhetnek az együttműködés pontos módjairól;   – az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;   – az előadó és a társelőadó(k) átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontról;                         – a szavazást követően a társbizottság és az illetékes bizottság, az előadó és a társelőadó(k) ajánlására úgy dönthet, hogy közös megegyezéses módosításokat terjeszt a plenáris ülés elé;   – ha a negyedik francia bekezdésben megállapított eljárást nem alkalmazták, vagy továbbra is nézeteltérés áll fenn az érintett bizottságok között, a társbizottság – a 150. cikk (1) bekezdésétől eltérve – az illetékes bizottság által elutasított módosításait a plenáris ülés elé terjesztheti megfontolásra.
Or. fr
Indokolás
(Bevezető mondat) Ez a megszövegezés arra utal, hogy az Elnökök Értekezletének a hatásköri összeütközés feloldása érdekében lehetősége van megerősített együttműködés megállapítására.
(-1. francia bekezdés, új) Ez a szövegezés bátorítja a bizottságokat, hogy meghatározzák együttműködésüket, és lehetővé teszi számukra, hogy megállapodjanak a társbizottság által benyújtott módosító javaslatok átvételének módjairól (esetleg akár az illetékes bizottságban történő szavazás nélkül).
(2. francia bekezdés) E bekezdés jobb és reálisabb megfogalmazása a tényleges együttműködés érdekében megköveteli a vonatkozó információk teljes körű megosztását az érintett bizottságok között.
(3a. francia bekezdés) A módosítás előnye, hogy megerősíti a társbizottság helyzetét az egész eljárás során, és így a valódi együttműködésre vonatkozó közös érdeket szolgálja. Lehetővé teszi az illetékes bizottság számára, hogy minden módosításról szavazzon, és hogy ne legyen köteles szavazás nélkül a társbizottság módosításait belefoglalni a jelentésbe, ugyanakkor az utóbbi számára lehetővé teszi, hogy az illetékes bizottság által elutasított módosításokat benyújtsa a plenáris ülésen. Mindkét bizottságnak érdekében állhat megegyezésre jutni az eljárás korai szakaszában annak érdekében, hogy megelőzzék a plenáris ülésen való határozathozatal szükségességét, amelyre nem lehetnek befolyással.
(3b. francia bekezdés) Ez a megoldás ugyanakkor lehetővé teszi a plenáris ülés számára, hogy valóban választhasson két ellentétes álláspont közül azokban az esetekben, amelyekben a nézeteltérés továbbra is fennáll. A módosítások plenáris ülésen való benyújtásának lehetősége végső megegyezési lehetőséget biztosít a bizottságok számára a plenáris ülés határozata előtt.
Megjegyzés: Az új szakasszal való összehangolás érdekében az eljárási szabályzat egyéb cikkeit (különösen a 150. és 155. cikkeket) is módosítani kell.

ELJÁRÁS

Cím

A Parlament eljárási szabályzata 47. cikkének módosítása: „A bizottságok közötti megerősített együttműködés”

Eljárás száma

2007/2016(REG)

Figyelembe vett módosító javaslat(ok)

B6-0461/2006

Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFCO 15.2.2007

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma

Előadó(k)   A kijelölés dátuma

Richard Corbett 4.10.2006

Vizsgálat a bizottságban

4.10.2006

1.3.2007

Az elfogadás dátuma

10.4.2007

A zárószavazás eredménye

+ - 0

20 0 0

A zárószavazáson jelen lévő tag(ok)

Enrique Barón Crespo, Richard Corbett, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Maria da Assunção Esteves, Ingo Friedrich, Bronisław Geremek, Anneli Jäätteenmäki, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Rihards Pīks, Marie-Line Reynaud, Adrian Severin, Riccardo Ventre

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Elmar Brok, Carlos Carnero González, Klaus Hänsch, Jacek Protasiewicz, Mauro Zani

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Benyújtás dátuma

13.4.2007

Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

...