JELENTÉS a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló 1784/2003/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

16.4.2007 - (COM(2006)0755 – C6‑0044/2007 – 2006/0256(CNS)) - *

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Béla Glattfelder

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló 1784/2003/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0755 – C6‑0044/2007 – 2006/0256(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0755)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0044/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6‑0141/2007),

1.  elutasítja a Bizottság javaslatát;

2.  felkéri a Bizottságot a javaslat visszavonására;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

1. Bevezetés

Javaslatában a Bizottság azt tervezi, hogy a 2007/2008-as gazdasági évtől kezdődően megszünteti a kukoricaár-támogatást. A Bizottság javaslata két gazdasági év (2004/2005 és 2005/2006) adataira támaszkodik. Ebben az időszakban a kukorica intervenciós készletei a 25-tagú Unióban 5,6 millió tonnára rúgtak, ami a teljes intervenciós készlet 40%-át teszi ki. E készletek többsége (93%) Magyarországon található.

A Bizottság várakozása szerint az intervenciós kukoricakészletek a jövőben tovább nőnek majd, mivel

· Románia és Bulgária csatlakozásával két fontos termelő csatlakozik az Unióhoz az intervenciós árnál jóval alacsonyabb belső árakkal és kevésbé fejlett infrastruktúrával;

· a belső piacok korlátozottak az EU többlet- és hiányterületei közötti magas szállítási költségek miatt;

· a kereskedelem liberalizációja növeli a nemzetközi versenyt;

A javaslat ezért azon a feltevésen alapszik, hogy 2013-ig az intervenciós kukoricakészletek 15,6 millió tonnát tehetnek ki, míg a gabonafélék készletei összesen18,9 millió tonnára rúghatnak. Abban az esetben, ha a kukorica kikerülne az intervencióból, a Bizottság úgy gondolja, hogy a gabonafélék összes készletei csak évi 10 millió tonnát tennének ki. Mindeközben – ahogy azt a javaslat sugallja – a kukoricát termelő közép-európai régiók visszanyernék versenyképességüket és az alacsonyabb árak segítenének a sertés- és szárnyaságazat versenyképességének fellendítésében is.

2. Vizsgálat

Az előadó a következő okok miatt a Bizottság javaslatának elutasítását javasolja:

· sérti a kukoricatermelők jogos elvárásait;

· a piaci adatok nem támasztják alá kellőképp;

· nem veszi figyelembe a kukorica intervencióból való kiemelésének a gabonapiacra nehezedő lehetséges negatív hatásait.

2.1. A jogos elvárások védelme elvének megsértése

A jogos elvárások védelme a közösségi jogban a jogbiztonság alapvető szempontja. A jogbiztonság mögött húzódó alapkoncepció az, hogy az embereknek biztonságosan meg kell tudniuk tervezni életüket cselekményeik jogi következményeinek tudatában.

Először is ez azt jelenti, hogy semmilyen jogi keresetnek nem lehet visszamenőleges hatálya.

Másodszor, a jogalkotóknak kötelességük megfelelő mennyiségű időt adni a polgárok számára, hogy felkészülhessenek a kérdéses jogi eszköz alkalmazására, kihirdetésének napjától.

A kukoricát normális esetben áprilistól május végéig vetik, de a termesztőknek ősszel kell meghozniuk legfontosabb döntéseiket: a terménystruktúrát meg kell állapítani, a magokat, a gyom- és rovarirtó szereket meg kell rendelni. Mivel a kukoricát vetik a legkésőbb a gabonafélék közül, azok a területek, amelyeket a kukoricának tartanak fenn, nem használhatók más célra az adott gazdasági évben.

A Tanács és az Európai Parlament munkatervét tekintve a kukoricaintervenció megszüntetésével kapcsolatos új rendeletet legkorábban idén májusban fogják kihirdetni. Mivel a Bizottság azt szeretné, hogy a jelenlegi javaslatot a 2007/2008-as gazdasági évtől kezdve alkalmazzák, ez sértené a termesztők és más érdekeltek jogos elvárásait.

A Bizottság mindazonáltal azt állítja, hogy „a kukoricát csak tavasszal vetik. E javaslat időzítése ezért teljes mértékben megfelelő a földművelők számára…”. Tekintettel a fent említett tényekre, az előadó nem tudja elfogadni ezt az érvet.

A Bizottság nem védheti magát azzal az érvvel, hogy a javaslatot tavaly decemberben hozták nyilvánosságra. Egy javaslat nyilvánosságra hozatala csak az első lépés a jogalkotási folyamatban és a polgárokat semmilyen módon nem kötelezi egy javaslat kihirdetése. Ha a közösségi jog ugyanazokkal a jogi hatásokkal ruházta volna fel a Bizottság javaslatának kihirdetését, mint egy elfogadott jogi eszközét, az semmissé tette volna a Tanács és az Európai Parlament jogalkotói hatáskörét!

A rozs példáját véve, amelyet a 2003-as KAP-reform idején kiemeltek az intervenciós rendszerből, a jogalkotó egy évet adott a termelőknek, hogy meghozhassák a megfelelő döntéseket az új rendelet hatályba lépését megelőzően. Az új gabona-KSZP, amely megszüntette a rozs intervencióját, 2003 októberében került kihirdetésre, de csak a 2004/2005-ös gazdasági évtől alkalmazták.

2.2. Megalapozatlan piaci becslések

A Bizottság csak két gazdasági év (2004/2005 és 2005/2006) adataira alapozza számításait. Ezenkívül a 2004/2005-ös gazdasági évben rekordbetakarítás volt kukoricából, Európában sok éve a legnagyobb, következményeképp pedig alacsonyak voltak a piaci árak mind a belső, mind pedig a világpiacon. Az előadó szilárdan hiszi, hogy ez a kétéves időszak nem elég hosszú ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le a piac hosszú távú helyzetéről.

A Bizottság nem veszi figyelembe a jelenlegi piaci tendenciákat. Becslések szerint az intervenciós kukoricakészletek a 2005-ös 5,8 millió tonnáról 2006-ra 9,0 millió tonnára nőnek. A termelők valóban nem ajánlottak fel intervencióra jelentős kukoricamennyiséget 2006-ban. A viszonylag magas árak és az átlagosnál alacsonyabb betakarítás miatt az intervenciós készletek szintje 2006 végére még csökkent is 4,28 millió tonnára. Figyelembe véve azt, hogy a Bizottság számításai azon a feltevésen alapulnak, hogy az intervenciós készletek lineárisan fognak növekedni a jövőben, a javaslat fő érve, vagyis az, hogy a kukoricaintervenció nem fenntartható és hatalmas készletekhez fog vezetni, úgy tűnik, alaptalan.

A kukorica jelenlegi tonnánkénti piaci ára kb. 120 euró, ami jelentősen magasabb, mint az intervenciós ár (101,31 euró tonnánként). Ezek az árak lehetővé teszik a Közösség számára, hogy az intervenciós készleteket jelentős pénzügyi veszteség nélkül adják el, még a nyilvános raktározás költségeit is figyelembe véve.

A Bizottság piacvizsgálatát a hosszú távú piaci fejlemények sem támasztják alá. Maga a Bizottság egy másik publikációban kijelenti, hogy „a búzától eltérően a világ kukoricafogyasztása egyenletes és viszonylag nagy mértékben, 2%-kal nőtt 1980 és 2002 között.[1] Az EU kukoricafogyasztása még ennél is erősebben, évi 3,7%-kal nőtt.

A főbb nemzetközi intézmények (FAO, OECD, FAPRI) szerint ezek a piaci tendenciák folytatódni látszanak a jövőben. Piacelemzésében[2] a FAPRI növekvő árakat és csökkenő készleteket jósol az elkövetkező évekre. E számadatok azt mutatják, hogy a termelés nem fogja tudni tartani az ütemet a fogyasztás növekedésével.

A kukorica iránti növekvő keresletet két ok magyarázza:

· a terjeszkedő városi lakosság a Távol-Keleten és a világ más régióiban egyre több húst fogyaszt, ami az állatállomány növekedését eredményezi. Ennek következményeképp az állati takarmány iránti igény hasonlóképp nőni fog.

· a kukoricafogyasztást a növekvő bioetanol-ipar is növelheti. A bioüzemanyagok előállítása épp az EU többletrégióiban fontos piaca lehet a kukoricának.

2.3. A gabonapiacra gyakorolt hatás

A kukoricaintervenciót nem lehet megszüntetni anélkül, hogy figyelembe ne vennénk a gabonapiacra gyakorolt lehetséges hatásait, hiszen a rozzsal ellentétben a kukorica a búza és az árpa helyett takarmányként felhasználható.

A gabona-KSZP egyik fő célja az, hogy fenntartsa az árstabilitást a belső piacokon. Abban az esetben, ha a kukorica kikerül az intervencióból, a termelőknek jelentős áringadozással kell szembenézniük. Azokban a gazdasági években, amikor a betakarítás átlagon felüli, a kukoricapiac árai csökkennek, míg a búza és az árpa árai folyamatosan az intervenciós árak körül maradnak, ami biztonsági hálóként működik. A jelentősen alacsonyabb árak miatt a kukorica sokkal versenyképesebb lesz, mint a búza és az árpa, az utóbbiak intervenciós készletei pedig nőni fognak. A Bizottságtól származó számadatok megerősítik ezeket a piaci fejleményeket. A várakozások szerint a kukorica intervencióból történő kiemelése esetén a nyilvános búza- és árpakészletek a 2008-as 5,5 millió tonnáról 2013-ra 10 millió tonnára növekednek.

Összefoglalva, egyértelmű, hogy a kukorica kiemelése az intervencióból – míg a gabona-KSZP más építőelemei változatlanok maradnak – komoly piaci egyenlőtlenségekhez vezetne az egész gabonaágazatban.

• [1] COM AGRI: Mezőgazdasági árupiacok: a múlt fejleményei és kitekintés. 2006. február.
• [2]  Élelmiszer- és Mezőgazdaság-politikai Kutatóintézet (FAPRI): Mezőgazdasági kitekintés, 2006

ELJÁRÁS

Cím	A gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló 1784/2003/EK rendelet módosítása
Hivatkozások	COM(2006)0755 - C6-0044/2007 - 2006/0256(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	16.1.2007
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	AGRI 18.1.2007
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 18.1.2007
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	BUDG 14.2.2007
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Béla Glattfelder 19.12.2006
Vizsgálat a bizottságban	26.2.2007		20.3.2007		12.4.2007
Az elfogadás dátuma	12.4.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	24 9 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Vincenzo Aita, Peter Baco, Katerina Batzeli, Sergio Berlato, Thijs Berman, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Dumitru Gheorghe Mircea Coşea, Joseph Daul, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Michl Ebner, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Esther Herranz García, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Diamanto Manolakou, Mairead McGuinness, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, Radu Podgorean, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Jeffrey Titford, Witold Tomczak, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski, Andrzej Tomasz Zapałowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Herbert Bösch, Bernadette Bourzai, Béla Glattfelder, Gábor Harangozó, Astrid Lulling, Jan Mulder
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Edit Herczog, László Surján