Eljárás : 2005/2125(ACI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0142/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0142/2007

Viták :

Szavazatok :

PV 22/05/2007 - 9.9
CRE 22/05/2007 - 9.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0194

JELENTÉS     
PDF 177kWORD 139k
16.4.2007
PE 386.300v03-00 A6-0142/2007

az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat elfogadásáról

(2005/2125(ACI))

Alkotmányügyi Bizottság

Előadó: Jo Leinen

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS GYAKORLATI VONATKOZÁSAIRÓL SZÓLÓ EGYÜTTES NYILATKOZAT FELÜLVIZSGÁLATA (AZ EK-SZERZŐDÉS 251. CIKKE)
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat elfogadásáról

(2005/2125(ACI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251. cikkére,

–   tekintettel az új együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozatról szóló 1999. május 15-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az Elnökök Értekezlete 2007. március 8-i határozatára,

–   tekintettel az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat felülvizsgált tervezetére (a továbbiakban „a felülvizsgált nyilatkozat”),

–   tekintettel eljárási szabályzata 120. cikkének (1) bekezdésére és az eljárási szabályzat VI. melléklete XVIII. bekezdésének 4. pontjára,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6‑0142/2007),

A. mivel az együttdöntési eljárás egyre szélesebb körű alkalmazása megnöveli az eljárás fontosságát az EU jogalkotásában és megváltoztatja a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi kapcsolatok természetét,

B.  mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság arra törekszik, hogy az EU jogalkotását átláthatóbbá, összehangoltabbá, hatékonyabbá és demokratikusabbá tegye,

C. mivel, noha az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló 1999-es együttes nyilatkozat hasznosnak bizonyult, a nyilatkozat alkalmazásával kapcsolatos bizonyos gyakorlati fejlemények idővel módosítást tettek szükségessé,

D. mivel az EU egymást követő bővítései kihívást jelentenek az eljárások egyszerűsítése és az erőforrások optimális kihasználása terén egyaránt,

E.  mivel a felülvizsgált nyilatkozat megfelel ezeknek az elvárásoknak és lehetővé teszi, hogy az intézményközi együttműködés a jövőben konstruktívan és rugalmasan fejlődhessen,

F.  mivel az intézményközi megállapodások és keretmegállapodások jelentős következményekkel járnak, és mivel ezért létfontosságú, hogy az e megállapodásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében összegyűjtsék a meglévő megállapodásokat és a Parlament eljárási szabályzatának mellékleteként közzétegyék őket,

1.  megerősíti az áltáthatóság, elszámoltathatóság és hatékonyság elvei iránti elkötelezettségét, valamint hogy az EU jogalkotási eljárásainak egyszerűsítésére van szükség, az Unió jogrendjének tiszteletbentartásával;

2.  üdvözli a felülvizsgált nyilatkozatot, amely az 1999-es nyilatkozat szerkezetét és tartalmát tekintve is előrelépést jelent, és egy sor fontos rendelkezéssel bővíti azt, amely rendelkezéseknek köszönhetően a dokumentum összhangba kerül a meglévő jó gyakorlatokkal, és amelyek célja a három intézmény közötti együttműködés megerősítése az EU-jogalkotás hatékonyságának és minőségének javítása érdekében;

3.  felkéri a Parlamentet, hogy a parlamenti bizottságok háromoldalú egyeztetések során alkalmazott gyakorlatainak összehangolása céljából hozzon létre egy módszert, a parlamenti küldöttségek összetételének néhány szabálya, illetve a munkájukkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség meghatározásával;

4.  különösen üdvözli a felülvizsgált nyilatkozat alábbi előrelépéseit:

a)    a Tanács elnöksége képviselőinek a parlamenti bizottságok ülésein való részvételével és a Tanács álláspontjára vonatkozó tájékoztatás kérésével kapcsolatos új rendelkezések, amelyek együttesen előrelépést jelentenek a jogalkotás két ága közötti párbeszéd javítása felé;

b)    az intézmények közötti informális tárgyalásokon elért megállapodások levélváltással történő véglegesítési gyakorlatának elismerése;

c)    annak az elvnek a megerősítése, amely szerint a jogi-nyelvi felülvizsgálattal kapcsolatban a Parlament és a Tanács szolgálatainak egyenlő partnerekként kell együttműködnie;

d)    megállapodás arra vonatkozólag, hogy a fontos elfogadott szövegeket lehetőleg közös ceremónia alkalmával, a média jelenlétében írják alá, valamint hogy az együttműködés sikeres végeredményét közös sajtónyilatkozatban és sajtótájékoztatón jelentsék be;

5.  meggyőződése, hogy a felülvizsgált nyilatkozat tovább javítja majd az együttdöntési eljárás alapján végzett jogalkotási munka átláthatóságát és nyilvános elszámoltathatóságát;

6.  jóváhagyja a jelen határozathoz csatolt nyilatkozatot, és úgy határoz, hogy a felülvizsgált nyilatkozatot csatolja eljárási szabályzatához; kéri, hogy a felülvizsgált nyilatkozatot tegyék közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL C 279., 1999.1.10., 229. o.


INDOKOLÁS

Háttér

Az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat felülviszgált tervezete a harmadik intézményközi megállapodás e témában az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között.

Az együttműködési eljárást bevezető Egységes Európai Okmány 1987. július 1-jei hatálybalépése óta a Parlament jogalkotási szerepe folymatosan nőtt, a többi intézménnyel ápolt kapcsolatai pedig szorosabbá váltak.

Miután a Maastrichti Szerződés 1993-ban bevezette az együttdöntési eljárást, intézményközi megállapodásról folytattak tárgyalásokat, amely nagyobb részletességgel dolgozta ki az egyeztetőbizottság munkáját, de nem rendelkezett az együttdöntés más aspektusairól.

Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés tovább módosította a helyzetet, ugyanis nagymértékben kiterjesztette az egyöttdöntés alkalmazási területeit, valamint megreformálta az eredeti együttdöntési eljárást, különösen azáltal, hogy lehetőséget biztosított a Parlament és a Tanács számára az első olvasat során történő megállapodásra, és hogy leegyszerűsítette az eljárás későbbi szakaszait.

Az Amszterdami Szerződést követően 1999-ben megszületett az új intézményközi megállapodás és az új együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat. Az együttes nyilatkozat hasznosnak bizonyult, a nyilatkozat alkalmazásával kapcsolatos bizonyos gyakorlati fejlemények idővel módosítást tettek szükségessé.

2005. június 30-án az Elnökök Értekezlete öt európai parlamenti képviselőt – Vidal-Quadras urat, Trakatellis urat, Roth-Behrendt asszonyt, valamint Daul és Leinen urakat – nevezett ki, hogy képviseljék a Parlamentet az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat módosításáról szóló tárgyalásokon.

A három intézmény közötti politikai és adminisztratív szintű tárgyalások sorozatából álló felülvizsgálat 2005 decemberében kezdődött. A Tanács és a Bizottság álláspontja jelentős mértékben megváltozott, ami lehetővé tette a kompromisszumot a Parlamenttel. A végleges megállapodásra 2006. december 13-án került sor, amelyet az Elnökök Értekezlete 2007. március 8-i ülésén támogatott.

A nyilatkozat felülvizsgált tervezete javítani fogja az együttdöntés működését, és az intézményközi együttműködést konstruktívabbá és rugalmasabbá teszi. A nyilatkozat szövegének megfogalmazásakor figyelembe vették az együttdöntési eljárás gyakorlati fejlődését, és így az összhangban van a Parlament, a Tanács és a Bizottság azon törekvésével, hogy az EU jogalkotását átláthatóbbá, összehangoltabbá, hatékonyabbá és demokratikusabbá tegye.

A szöveg értékelése

A szöveg szerkezetén javítottak, így most további, az 1999-es előd alapvető rendelkezésein alapuló hasznos magyarázatokat tartalmaz, így előrelépést jelent az intézményközi együttműködés terén.

ÁLTALÁNOS ELVEK SZAKASZA:

Az „Általános alapelvek” című új szakasz meghatározza a nyilatkozat hatályát, célkitűzéseit és a hátterében álló elveket, és felváltja a régi preambulumot, mivel az új cím jobban tükrözi a szakasz kibővített tartalmát. Az 1999-es nyilatkozat felülvizsgált szövege tükrözi az együttdöntési eljárás során végzett intézményközi együttműködés gyakorlati fejlődését, amit a bevezető szakasz megfogalmazása is mutat.

A 2003-as, a jogalkotás javításáról szóló intézményközi megállapodásra való hivatkozás további előrelépést jelent a régi szöveghez képest, mivel megerősíti az európai intézmények az átláthatóság, elszámoltathatóság és hatékonyság elvei iránti elkötelezettségét, valamint hogy az EU jogalkotási eljárásainak egyszerűsítésére van szükség, az Unió jogrendjének tiszteletbentartásával (3. pont).

Nagyon fontos, hogy a nyilatkozat szövegét bővítették a három intézményi álláspont az eljárás korai szakaszában történő összeegyeztetésének fontosságával, a döntéshozatali eljárás hatékonyságának növelése érdekében (4. pont).

Az intézményközi kapcsolattartásra és a munkatervek öszehangolására vonatkozó pontok az első olvasatról szóló szakaszból az általános elvek szakaszába kerültek, tekintettel arra, hogy azokat az együttdöntési eljárás valamennyi szakaszában alkalmazni kell (5. pont).

A nyilatkozat egyik új pontjában javasolt, az eljárás különböző szakaszaira vonatkozó tájékoztató jellegű ütemterv megállapítása összhangban van a döntéshozatal hatékonyságának és időszerűségének fejlesztésével kapcsolatos általános célkitűzéssel, és már szerepel az intézményközi megállapodás „A jogalkotás javítása” című fejezetében (6. pont).

A felülvizsgált szöveg kifejezetten utal a háromoldalú egyeztetésre, megerősítve annak gyakorlati értékét a megállapodás elérésében már az együttdöntési eljárás korai szakaszában, valamint bátorítva annak további használatára. Az új nyilatkozat megállapítja a háromoldalú egyeztetés szervezésére vonatkozó irányadó elveket, és javasolja azok előzetes bejelentését (7., 8. és 9. pont).

A Tanács elnöksége képviselőinek a parlamenti bizottságok ülésein való részvételével és a Tanács álláspontjára vonatkozó tájékoztatás kérésével kapcsolatos új pont első lépést jelent a jogalkotás két ága közötti párbeszéd javítása felé (10. pont). Bár ez nem jelent akkora előrelépést, mint a Parlament eredeti javaslata, az átfogó kompromisszum részeként mégis elfogadható, hiszen a jogalkotás javításáról szóló intézményközi megállapodáshoz képest némi haladást jelent.

ELSŐ OLVASAT

Strukturális szempontból a felülvizsgált szövegben innovatív elem a régi I. szakasz (ELSŐ OLVASAT) felosztása két alszakaszra: – „Megállapodás az Európai Parlament első olvasata során”; – „Megállapodás a tanácsi közös álláspont szakaszában”. Ez megfelel az EK-Szerződés 251. cikkében említett, az együttdöntési eljárás első olvasat során történő korai lezárására vonatkozó két lehetőségnek.

A felülvizsgált nyilatkozat elismeri az intézmények közötti informális tárgyalások, illetve az ilyen tárgyalások útján elért megállapodások levélváltással történő véglegesítési gyakorlatát.

MÁSODIK OLVASAT

Az előző szakasztól (ELSŐ OLVASAT) eltérően, ez a szakasz (MÁSODIK OLVASAT) az általános bevezető megjegyzéseken túl csak egy alszakaszból áll: „Megállapodás az Európai Parlament második olvasata során”.

A 20. pont bevezeti a konzultáció elvét a közös álláspontok továbbítása esetén kölcsönösen elfogadható határidő kitűzése tekintetében. A szövegezés ugyan a Parlament elképzeléseinél kevésbé kötelező érvényű, ám az átfogó kompromisszum részeként elfogadható. Az új rendelkezés még jelenlegi formájában is bizonyítja a Tanács készségét arra, hogy figyelembe vegye a parlamenti munkatervet a közös álláspont továbbítására vonatkozó határidő kitűzésekor.

A „Megállapodás az Európai Parlament második olvasata során” című alszakasz 21. pontja immár tükrözi az intézmények közti kapcsolatfelvétel mára rögzült és központibbá vált szerepét, illetve a folyamat felgyorsítása érdekében meghatározza ennek alapvető időkeretét (vagyis közvetlenül a közös álláspont Parlamentnek történő továbbítása után kell megtörténnie).

Ahogyan az előző alszakasz is, úgy a „Megállapodás a tanácsi közös álláspont szakaszában” rész (18. pont) is kiegészül egy ponttal annak érdekében, hogy formálisan is elismerést kapjon az informális tárgyalásokon elért megállapodások levélváltás útján történő véglegesítésének legjobb gyakorlata (23. pont).

EGYEZTETÉS

Két új pont került betoldásra ennek a nyilatkozat ezen alszakaszának (EGYEZTETÉS) elejére. Az évek során kialakult legjobb gyakorlatoknak megfelelően azt javasolják, hogy tartsanak háromoldalú egyeztetést miután világossá vált, hogy nincs lehetőség megállapodásra a második olvasat során. Ezekre a találkozókra továbbra is az egyeztetési eljárás keretében kerül majd sor, hogy előkészítsék a terepet a megállapodás eléréséhez (24. és 25. pont)

A 29. pontba betoldásra kerül egy pontosításra szolgáló mondat, mely meghatározza, hogy a társelnökök (a Parlament elnöke és a Tanács elnöke) közösen milyen kritériumok alapján jelölhetik ki az egyeztetőbizottság üléseinek időpontját és napirendjét.

A 30. pont megerősíti azt a gyakorlatot, hogy az egyeztetőbizottság társelnökei a vita nélküli napirendi pontként kezelnek számos nem vitás kérdést (A pontok), ami rugalmasabbá teszi az eljárást.

A 32. pont rögzíti a Parlament és a Tanács épületeinek egyenlő használatát kimondó elvet.

A 33. pontban az egyeztetőbizottság rendelkezésére bocsátandó dokumentumok listájára felkerült a Bizottság véleménye a Tanács közös álláspontjáról, valamint a Parlament módosításai is. A 33. pont azt is tisztázza, hogy a Parlament és a Tanács küldöttségei által kidolgozott közös munkadokumentumra azért van szükség, hogy könnyen lehessen azonosítani, és hatékonyan lehessen kezelni a kulcsfontosságú kérdéseket. Ezen túlmenően, a parlamenti szavazás eredményének hivatalos kézhez vételét követően két hét helyett három hét áll rendelkezésre a Bizottság véleményének beterjesztésére, ily módon betarthatóbbá válik a menetrend.

A 36. pont megerősíti azt az elvet, hogy a jogi-nyelvi véglegesítésre a javasolt szövegek két társelnök általi formális jóváhagyását megelőzően kell sort keríteni, de kivételes esetekben lehetővé teszi a közös szövegtervezet beterjesztését az egyeztetőbizottság társelnökeinek a jogi-nyelvi véglegesítés előtt, ha ez az EK-Szerződés 251. cikkében meghatározott szigorú határidők betartása miatt szükséges.

A 37. pont új rendelkezést tartalmaz arról, hogy az egyeztetési eljárás folyamán felhasznált munkadokumentumokat az eljárás végén valamennyi érintett intézmény dokumentum-nyilvántartásában elérhetővé kell tenni. Ez hozzájárul a döntéshozatal nagyobb átláthatóságához.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

E szakasz (ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK) 40. pontja megerősíti azt az elvet, amely szerint a jogi-nyelvi felülvizsgálattal kapcsolatban a Parlament és a Tanács szolgálatai egyenlő partnerekként működnek együtt; A 41. pont kifejezetten tiltja a már elfogadott szöveg bármilyen módosítását a Parlament és a Tanács megfelelő szintű képviselőinek hozzájárulása nélkül.

A nyilatkozatban további előrelépés az a 42. pontban szereplő pontosítás, hogy az elfogadott szövegek véglegesítését a két jogalkotó intézmény eltérő eljárásainak figyelembe vételével kell végrehajtani. Hogy ne lehessen visszaélni ezzel az eljárással, az intézmények nem használhatják fel a dokumentum jogi-nyelvi véglegesítésére kijelölt időkeretet a lényegi kérdésekről szóló vita újbóli megnyitására.

A dokumentumok konzisztenciájának javítása érdekében a 43. pont kimondja, hogy az intézményeknek megállapodásra kell jutniuk a szöveg közös formátumáról, a 44. pont pedig hozzáteszi, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható szabványos mondatokat kell használni (különösen a végrehajtási jogkörök gyakorlásáról, azt aktus a hatálybalépéséről, átültetésről és alkalmazásáról, valamint a Bizottság kezdeményezési jogának tiszteletben tartásáról szóló rendelkezések tekintetében).

Az átláthatóság előmozdítása és a kiegyensúlyozatlan egyoldalú nyilatkozatok elkerülése érdekében az intézmények egyetértenek abban, hogy lehetőség szerint közös sajtónyilatkozatokat adnak ki, illetve közös sajtótájékoztatókat tartanak munkájuk sikeres lezárásának bejelentésekor (45. pont). Szintén ehhez kapcsolódóan a 47. pont előírja, hogy a jelentős elfogadott szövegek aláírását havonta közösen megrendezett ceremónián, a média jelenlétében kell megtartani. A két intézmény elnöke saját anyanyelvén kapja meg az aláírandó szövegeket.

A 48. pontot felülvizsgálták annak érdekében, hogy világosabb legyen, mikor jelennek meg az elfogadott szövegek a Hivatalos Lapban. A felülvizsgált 48. pont szerint a szokásos határidő az aktus Európai Parlament és Tanács általi elfogadását követő 2 hónap.

A 49. pont pontosítja a szövegben szereplő elírások és nyilvánvaló hibák javításának módját, a szöveg elfogadása előtt és után egyaránt.

A Parlamentnek beterjesztett felülvizsgált nyilatkozat összességében az 1999-es nyilatkozat szerkezetét és tartalmát tekintve is előrelépést jelent, és egy sor fontos rendelkezéssel bővíti azt, amely rendelkezéseknek köszönhetően a dokumentum összhangba kerül a meglévő legjobb gyakorlatokkal, és amelyek célja a három intézmény közötti együttműködés megerősítése az EU-jogalkotás hatékonyságának és minőségének javítása érdekében;


MELLÉKLET: AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS GYAKORLATI VONATKOZÁSAIRÓL SZÓLÓ EGYÜTTES NYILATKOZAT FELÜLVIZSGÁLATA (AZ EK-SZERZŐDÉS 251. CIKKE)

EURÓPAI PARLAMENT

TANÁCS

BIZOTTSÁG

AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS GYAKORLATI VONATKOZÁSAIRÓL SZÓLÓ EGYÜTTES NYILATKOZAT FELÜLVIZSGÁLATA

(AZ EK-SZERZŐDÉS 251. CIKKE)

A 2006. DECEMBER 13-I POLITIKAI SZINTŰ ÜLÉS EREDMÉNYEI

0. ÁLTALÁNOS ELVEK

1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (továbbiakban az „intézmények”) megjegyzik, hogy a Tanács elnöksége, a Bizottság, a Parlament érintett bizottságainak elnökei és/vagy előadói, valamint az Egyeztető Bizottság társelnökei közötti megbeszélések jelenlegi gyakorlata megfelelőnek bizonyult.

2. Az intézmények megerősítik, hogy ezt az együttdöntési eljárás különböző szintjein kialakult gyakorlatot továbbra is ösztönözni kell. Az intézmények vállalják, hogy megvizsgálják munkamódszereiket az EK-Szerződésben megállapított együttdöntési eljárás egészének eredményesebb alkalmazása érdekében.

3. A jelen együttes nyilatkozat tisztázza ezeket a munkamódszereket és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati intézkedéseket. Az együttes nyilatkozat kiegészíti a jogalkotás javításáról szóló intézményközi megállapodást(1), különösen annak az együttdöntési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. Az intézmények vállalják, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményesség elveivel összhangban teljes mértékben betartják az ilyen kötelezettségvállalásokat. E vonatkozásban az intézményeknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a közösségi vívmányok tiszteletben tartása mellett előrehaladást érjenek el az egyszerűsítést célzó javaslatok terén.

4. Az intézményeknek az eljárás során jóhiszeműen együtt kell működniük álláspontjaik lehető legnagyobb mértékű összehangolása érdekében, ezáltal adott esetben lehetőséget biztosítva a jogi aktus elfogadására az eljárás korai szakaszában.

5. E célt szem előtt tartva az intézményeknek megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül az együttdöntési eljárás teljes időtartama alatt együtt kell működniük a munkafolyamat ellenőrzésében és a konvergencia mértékének elemzésében.

6. Belső eljárási szabályzataikkal összhangban az intézmények vállalják, hogy rendszeresen információkat cserélnek a különböző együttdöntési ügyek előrehaladásáról. Biztosítaniuk kell, hogy munkaterveik megfelelő részeit az eljárások koherens és összetartó módon történő lebonyolítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben összehangolják. Az intézmények ezért a különböző jogalkotási javaslatok végső elfogadásához vezető munkaszakaszok tájékoztató jellegű ütemtervének elkészítésére törekednek, a döntéshozatali folyamat politikai természetének teljes tiszteletben tartásával.

7. A három intézmény közötti együttműködés az együttdöntési eljárás során gyakran háromoldalú találkozók formájában valósul meg. Ez a háromoldalú rendszer már bebizonyította életképességét és rugalmasságát a megállapodás lehetőségeinek növelésében az első vagy második olvasat során, valamint hozzájárult az Egyeztető Bizottság előkészítéséhez is.

8. A fent említett ülések általában informális keretek között zajlanak. Ezekre az eljárás során bármikor, a képviselet minden szintjén sor kerülhet, a várható beszélgetés természetétől függően. Az egyes ülések résztvevőit mindegyik intézmény saját eljárási szabályzata alapján jelöli ki, határozza meg tárgyalási megbízásukat, és időben értesíti a többi intézményt az ülésekkel kapcsolatos intézkedésekről.

9. A lehetőségekhez mérten a következő ülésen benyújtandó kompromisszumosszöveg-tervezeteket előzetesen minden résztvevőhöz el kell juttatni. Az átláthatóság fokozása érdekében az Európai Parlamentben vagy a Tanácsnál sorra kerülő háromoldalú megbeszéléseket a gyakorlati megvalósíthatóságtól függően be kell jelenteni.

10. Az Elnökség törekszik arra, hogy részt vehessen a parlamenti bizottságok ülésein. Az Elnökség adott esetben gondosan mérlegeli a Tanács álláspontjával kapcsolatos információk kiadására vonatkozó kéréseket.

I. ELSŐ OLVASAT

1. Az intézmények jóhiszeműen, a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek álláspontjaik összeegyeztetésére annak érdekében, hogy a jogi aktust lehetőleg az első olvasat során el lehessen fogadni.

Megállapodás az Európai Parlament első olvasata során

2. Megfelelő kapcsolatokat kell kialakítani a jogalkotási eljárás első olvasat során történő lezárása érdekében.

3. A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását, kezdeményezési jogával pedig konstruktív módon él a Tanács és az Európai Parlament álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződésben rájuk ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

4. Amennyiben a háromoldalú megbeszéléseken zajló informális tárgyalásokon megállapodást érnek el, a Coreper elnöke a parlamenti bizottság elnökének címzett levélben, a Bizottság javaslatához fűzött módosítások formájában továbbítja a megállapodás lényegi részleteit. A levél tartalmazza, hogy amennyiben azt a plenáris ülésen szavazással megerősítik, a Tanács hajlandó az említett eredmény elfogadására. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

5. Ebben az összefüggésben – amennyiben az akta lezárása küszöbön áll – a lezárásra vonatkozó szándékot a lehető legkorábban közölni kell.

Megállapodás a közös álláspont szakaszában

6. Amennyiben a Parlament első olvasata során nem születik megállapodás, a kapcsolatokat továbbra is fenn lehet tartani annak érdekében, hogy a közös álláspont szakaszában megállapodás születhessen.

7. A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását, kezdeményezési jogával pedig konstruktív módon él a Tanács és az Európai Parlament álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződésben rájuk ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

8. Amennyiben megállapodás születik, a parlamenti bizottság elnöke levélben tájékoztatja a Coreper elnökét arról, hogy a plenáris ülésen javasolni fogja a közös álláspont módosítás nélkül történő elfogadását, amelyet ezután a Tanácsnak meg kell erősítenie, és jogi és nyelvi szempontból is ellenőrizni kell. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

II. MÁSODIK OLVASAT

1. Indokolásában a Tanács a lehető legegyértelműbben megmagyarázza az okokat, amelyek a közös álláspont elfogadására késztették. Második olvasata során az Európai Parlament a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi ezeket az okokat és a Bizottság álláspontját.

2. A közös álláspontok továbbítása előtt a Tanács törekszik arra, hogy az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal együtt megvizsgálja a továbbítás időpontját a jogalkotási eljárás maximális hatékonyságának biztosítása érdekében a második olvasat során.

Megállapodás az Európai Parlament második olvasata során

3. A megfelelő kapcsolatok a közös álláspont Parlamentnek való továbbításával tovább működnek az egyes álláspontok jobb megértése, és ezáltal a jogalkotási eljárás minél gyorsabb lezárása érdekében.

4. A Bizottság elősegíti az ilyen kapcsolatok kialakítását és véleményt nyilvánít Tanács és az Európai Parlament álláspontjainak összeegyeztetése érdekében, az intézmények közötti egyensúly és a Szerződésben rájuk ruházott feladatok megfelelő figyelembe vételével.

5. Amennyiben a háromoldalú megbeszéléseken zajló informális tárgyalásokon megállapodást érnek el, a Coreper elnöke a parlamenti bizottság elnökének címzett levélben, a Bizottság javaslatához fűzött módosítások formájában továbbítja a megállapodás lényegi részleteit. A levél tartalmazza, hogy amennyiben azt a plenáris ülésen szavazással megerősítik, a Tanács hajlandó az említett eredmény elfogadására. A levél másolatát elküldik a Bizottságnak.

III.      EGYEZTETÉS

1. Az első háromoldalú találkozót akkor szervezik meg, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a Tanács nem tudja elfogadni az Európai Parlament valamennyi, a második olvasat során tett módosítását, és amikor a Tanács készen áll álláspontja ismertetésére. Az egyes ülések résztvevőit mindegyik intézmény saját eljárási szabályzata alapján jelöli ki és határozza meg tárgyalási megbízásukat. A Bizottság a lehető legkorábbi szakaszban mindkét küldöttséget tájékoztatja a szándékairól az Európai Parlament második olvasata során elfogadott módosításokról szóló véleményével kapcsolatos szándékait illetően.

2. Az egyeztetési eljárás során mindvégig háromoldalú megbeszélésekre kerül sor a fennmaradó kérdések elrendezése és az Egyeztető Bizottságban elérendő megállapodás elékészítése érdekében. A háromoldalú megbeszélések eredményeit az érintett intézmények ülésein megvitatják és lehetőség szerint elfogadják.

3. Az Egyeztető Bizottságot a Tanács elnöke hívja össze az Európai Parlament elnökével egyetértésben, a Szerződés rendelkezéseinek figyelembe vételével.

4. A Bizottság részt vesz az egyeztetési eljárásban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. Ilyen kezdeményezések lehetnek például a Tanács és az Európai Parlament álláspontját, valamint a Szerződés által a Bizottságra ruházott szerepet figyelembe vevő kompromisszumosszöveg-tervezetek.

5. Az egyeztető Bizottság elnöki tisztjét az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke közösen látják el. Az egyeztető Bizottság ülésein a társelnökök felváltva elnökölnek.

6. Az Egyeztető Bizottság üléseinek időpontját és napirendjét a társelnökök közösen állapítják meg biztosítva a bizottság hatékony működését az egyeztető eljárás teljes időtartama alatt. Az előre meghatározott időpontokban konzultálnak a Bizottsággal. Az Európai Parlament és a Tanács útmutatási céllal megfelelő időpontokat foglal le az egyeztető eljárások számára és azokról tájékoztatja a Bizottságot.

7. Az Egyeztető Bizottság ülésein a társelnökök több ügyet is napirendre vehetnek. A fő téma (B. pont) megtárgyalása után – amennyiben még nem született megállapodás – egyéb témákkal kapcsolatos egyeztető eljárást is meg lehet nyitni/le lehet zárni, e napirendi pontok (A. pont) megvitatása nélkül.

8. A Szerződés határidőkkel kapcsolatos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával az Európai Parlament és a Tanács a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ütemezési követelményeket, különösen amelyek az intézmények tevékenysége szüneteléséből, illetve az európai parlamenti választásokból erednek. A tevékenységben bekövetkező szünetnek minden esetben a lehető legrövidebbnek kell lennie.

9. Az Egyeztető Bizottság felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületeiben ül össze annak érdekében, hogy egyenlő részt vállaljanak az infrastruktúra biztosításából, a tolmácsolást is beleértve.

10. Az Egyeztető Bizottság rendelkezésére kell állnia a Bizottság javaslatának, a Tanács közös álláspontjának és a Bizottság azzal kapcsolatos véleményének, az Európai Parlament által javasolt módosításoknak, a Bizottság azokkal kapcsolatos véleményének, valamint az Európai Parlament és a Tanács küldöttségei által készített közös munkadokumentumnak. A munkadokumentumnak lehetővé kell tennie a felhasználói számára, hogy könnyen azonosíthassák a napirenden lévő kérdéseket és eredményesen hivatkozhassanak rájuk. Általános szabályként a Bizottság a Parlament szavazási eredményének hivatalos kézhez vétele után három héten belül, de legkésőbb az egyeztető eljárás megkezdésekor be kell nyújtania a véleményét.

11. A társelnökök szövegeket terjeszthetnek elő jóváhagyásra az Egyeztető Bizottságban.

12. A közös szöveggel kapcsolatos megállapodást az egyeztető Bizottság ülésén, vagy azt követően a társelnökök közötti levélváltás alkalmával lehet megállapítani. Az ilyen levelek másolatát elküldik a Bizottságnak.

13. Ha az Egyeztető Bizottság megállapodásra jut a közös szöveggel kapcsolatban, a szöveget jogi és nyelvészeti véglegesítés után hivatalos elfogadása be kell nyújtani a társelnökökhöz. Kivételes esetben, a határidők betartása érdekében azonban a közös szöveg tervezetét is be lehet nyújtani jóváhagyásra a társelnököknek.

14. A társelnökök a jóváhagyott közös szöveget közösen aláírt levél formájában továbbítják az Európai Parlament és a Tanács elnökének. Ha az egyeztető Bizottság nem tud megegyezni a közös szöveggel kapcsolatban, a társelnökök közösen aláírt levélben értesítik erről az Európai Parlament és a Tanács elnökét. Ezek a levelek hivatalos okmánynak számítanak. Az ilyen levelek másolatát tájékoztatási célból elküldik a Bizottságnak. Az egyeztető eljárás során használt munkadokumentumok az eljárás lezárultával az egyes intézmények dokumentum-nyilvántartásában tekinthetők meg.

15. Az Egyeztető Bizottság titkárságának szerepét a Tanács Főtitkársága és az Európai Parlament Titkársága közösen látják el, a Bizottság Főtitkárságával együttműködve.

IV. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az EK-Szerződés 251. cikkében említett időkorlátok meghosszabbítását látja szükségesnek, erről értesíti a másik intézmény és a Bizottság elnökét.

2. Ha az intézmények az első vagy második olvasat, illetve az egyeztetés során megállapodást érnek el, a szöveget a Parlament és a Tanács jogi/nyelvi szolgálatai véglegesítik szoros együttműködésben és közös megállapodás alapján.

3. A közösen elfogadott kompromisszumos szövegben változtatást eszközölni kizárólag a Parlament és a Tanács képviselőinek kifejezett megállapodása alapján lehet.

4. A véglegesítést a két intézmény különböző eljárásainak figyelembe vételével kell elvégezni, különös tekintettel a belső eljárások lezárására vonatkozó határidők betartására. Az intézmények vállalják, hogy a jogi-nyelvészeti véglegesítésre meghatározott időt nem használják lényeges kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások újrakezdésére.

5. A Parlament és a Tanács megállapodnak a két intézmény által közösen készített szövegek közös bemutatásáról.

6. Az intézmények a lehető legnagyobb mértékben közösen elfogadható szabványos mondatokat használnak az együttdöntési eljárással elfogadott jogi aktusokba beillesztendő szövegekben, különösen a végrehajtó hatalom gyakorlását (a komitológiai határozattal összhangban), a hatálybalépést, a nemzeti jogrendekbe való átültetést, a jogi aktusok végrehajtását és a Bizottság kezdeményezési jogának tiszteletben tartását érintő rendelkezésekkel kapcsolatban.

7. Az intézmények lehetőség szerint közös sajtótájékoztatón jelentik be a jogalkotási eljárás sikeres lezárását az első vagy második olvasat, illetve az egyeztetés során. Az intézmények lehetőség szerint közös sajtóközleményeket bocsátanak ki.

8. A jogalkotási aktusnak az Európai parlament és a Tanács együttdöntési eljárásával történő elfogadása után a szöveget aláírásra benyújtják az Európai Parlament és a Tanács elnökének, és mindkét intézmény főtitkárának.

9. A két intézmény elnöke az aláírandó szöveget saját anyanyelvén kapja meg, és azt lehetőség szerint havonta megrendezett közös ceremónia keretében együtt írja alá. A ceremóniák célja, hogy a fontos dokumentumok aláírására a sajtó jelenlétében kerüljön sor.

10. A mindkét fél által aláírt szöveget továbbítják a Hivatalos Lapnak. A jogalkotási szöveg általában legkésőbb két hónappal az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása után jelenik meg a Hivatalos Lapban.

11. Ha valamelyik intézmény jelentős vagy nyilvánvaló hibát fedez fel a szövegben (vagy annak valamelyik nyelvű verziójában), erről azonnal értesíti a többi intézményt. Ha a hiba olyan jogi aktussal kapcsolatos, amelyet még egyik intézmény sem fogadott el, az Európai Parlament és a Tanács jogi-nyelvi szolgálatai szoros együttműködésben készítik el a szükséges helyesbítést. Amennyiben a hiba valamelyik vagy mindkét intézmény által elfogadott, publikált vagy publikálatlan jogi aktust érint, az Európai Parlament és a Tanács közös megállapodással saját vonatkozó eljárásaik alapján elkészített helyesbítést fogadnak el.

(1)

HL L 321/1, 2003.12.31.


ELJÁRÁS

Cím

az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló együttes nyilatkozat elfogadása

Eljárás száma

2005/2125(ACI)

Illetékes bizottság
  A plenáris ülésen való bejelentés
  dátuma

AFCO
23.4.2007

Előadó(k)
  A kijelölés dátuma

Jo Leinen
6.6.2005

 

Korábbi előadó(k)

 

 

Vizsgálat a bizottságban

19.3.2007

10.4.2007

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.4.2007

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Enrique Barón Crespo, Richard Corbett, Jean-Luc Dehaene, Andrew Duff, Maria da Assunção Esteves, Ingo Friedrich, Bronisław Geremek, Anneli Jäätteenmäki, Timothy Kirkhope, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Rihards Pīks, Marie-Line Reynaud, Adrian Severin, Riccardo Ventre

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Elmar Brok, Carlos Carnero González, Klaus Hänsch, Jacek Protasiewicz, Mauro Zani

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

 

Benyújtás dátuma

16.4.2007

Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

...

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat