JELENTÉS a strukturális politikák uniós kohézióra gyakorolt hatásairól és következményeiről

19.4.2007 - (2006/2181(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság
Előadó: Francisca Pleguezuelos Aguilar

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a strukturális politikák uniós kohézióra gyakorolt hatásairól és következményeiről

(2006/2181(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU területfejlesztési napirendjére és a lipcsei chartára,

–   tekintettel a kutatással és fejlesztéssel, illetve innovációval foglalkozó, független szakértői csoport 2006. január 20-i, az állam- és kormányfők nem hivatalos Hampton Court-i csúcstalálkozót követő jelentésére az innovatív Európa létrehozásáról (Aho-jelentés),

–   tekintettel a Bizottság „A növekedési és foglalkoztatási stratégia és az európai kohéziós politika reformja – Negyedik helyzetjelentés a kohézióról” című, 2006. június 12-i közleményére (COM(2006)0281),

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló második jelentésére irányuló 2002. február 7-i állásfoglalására[1],

–   tekintettel a területi kohézió regionális fejlődésben játszott szerepéről szóló, 2005. szeptember 28-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a közvetlen állami támogatásnak a regionális fejlesztés eszközeként betöltött szerepéről szóló, 2005. december 15-i állásfoglalására[3] ,

–   tekintettel a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2005. július 6-i állásfoglalására[4],

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2005. július 6-i állásfoglalására[5],

–   tekintettel a regionális fejlesztés összefüggésében vizsgált vállalatáthelyezésekről szóló, 2006. március 14-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel a Kohéziós Alap létrehozásáról és a 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2006. július 4-i álláspontjára[7],

–   tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2006. július 4-i álláspontjára[8],

–   tekintettel a kohézióra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2006. szeptember 27-i álláspontjára[9],

–   tekintettel a 2007. évi költségvetésről: a Bizottság éves politikai stratégiáról szóló jelentéséről szóló, 2006. május 18-i állásfoglalására[10],

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–    tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A6-0150/2007),

A. mivel a kohéziós politika vitathatatlanul jótékony hatással van a szociális, gazdasági, területi kohézióra és a kormányzás minőségének javítására helyi és regionális szinten;

B. mivel ez az előnyös hatás régióról régióra különbözik, amiért is e jelentés olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek révén a következő programozási időszakban a hatások optimalizálhatók;

C. mivel az EU területfejlesztési napirendje és a lipcsei charta most kerülnek kidolgozásra, hogy azokat a 2007. május 24–25-én Lipcsében megrendezendő, a városi fejlődésről és területi kohézióról szóló, nem hivatalos miniszteri találkozón elfogadják;

D. mivel a strukturális alapok által az Európai Unió kohéziójára gyakorolt hatás javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a kkv-k nagyobb szerephez jussanak egyrészt a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén, másrészt a kutatással foglalkozó közintézmények kutatási, fejlesztési és innovációs szolgáltatásaihoz való hozzáférésben;

E. mivel a kohézióról szóló, korábban említett negyedik helyzetjelentés szerint 1995 és 2005 között a tizenhárom kohéziós országban az egy főre eső GDP növekedése (3,6 %) meghaladta a 15 tagú EU-ét (2,2 %);

F. mivel az uniós kohéziós politikára fordított minden egyes euró átlagosan további 0,9 euró kiadást jelent a kevésbé fejlett régiók esetében (1. számú célkitűzés), illetve további 3 eurót a szerkezetátalakítás alatt álló régiókban (2. számú célkitűzés);

G. mivel a piaci erők szabad játéka önmagában nem elég olyan kohézió megteremtéséhez, amilyet Európa alapítói megálmodtak, és mivel e kohézió megvalósításához olyan állami beavatkozás szükséges, amely képes a régióközi egyensúly helyreállítására;

H. mivel a strukturális politikák fontos szerepet játszanak a területi egység erősítésében, és igazodniuk kell majd az Európai Unióban megjelenő új területi kihívásokhoz, melyek például a népesség elöregedése, az agrárpiac fejlődése, vagy a bevándorláshoz, az energiához és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kérdések;

I. mivel az európai területfejlesztési stratégia egyik központi eleme a „többközpontúság”, amelyet az új kohéziós politika végrehajtása során figyelembe kellene venni;

J. mivel a kohéziós politika láthatóságát fokozni kell,

1.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió társfinanszírozásával tervezett és létrejött projekteknek köszönhetően megvalósult foglalkoztatás és kereskedelmi forgalom révén a kohéziós politika döntő szerepet játszik a belső piac támogatásában;

2.  hangsúlyozza egy olyan integrált strukturális politika kidolgozásának fontosságát, amely egységbe foglalja a strukturális és kohéziós alapokból származó támogatásokat és a többi közösségi politikát; kéri, hogy az integrált politika e fogalma képezze kommunikációs és képzési cselekvések tárgyát, hogy ismertté váljon és minden érintett szereplő, különösen a helyi szereplők használják azt;

3.  rámutat arra, hogy a népesség egyes csoportjai kirekesztésének elkerülése érdekében a Bizottságnak, a tagállamoknak, a regionális hatóságoknak és a helyi hatóságoknak kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk azon célkitűzések megvalósítására, amelyeket az új kohéziós politika végrehajtását segítő valamennyi fellépésbe és politikába egységesen belefoglaltak;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mely nemzeti és regionális politikák segítik elő a konvergenciát, illetve hogy készítsen e témáról közleményt, amelynek célja, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy hogyan köthető össze a jövőbeni kohéziós politika keretében rendelkezésre álló források odaítélése a megfelelő nemzeti stratégiai fejlesztési politikával, amelyet mérhető mutatókkal kellene meghatározni, ezáltal fokozva a kohéziós politika hatékonyságát;

5.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak javítaniuk kellene az Európai Szociális Alap hozzájárulását az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásához, ezáltal erősítve a kettő kapcsolatát, és hogy ennek a fejlődésnek azonnal jelentkeznie kellene a megfelelő mutatókban az esélyegyenlőség előmozdítása céljából;

6.  sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel, hogyan lehet a politikákat és a strukturális eszközöket más, a fenntartható versenyképesség, kutatás és innováció előmozdítását szolgáló szinergiák növelésére irányuló politikákkal és közösségi eszközökkel ötvözni az Európai Bizottság e területtel foglalkozó szolgálatközi munkacsoportjának munkáiból merítve;

7.  javasolja a régióknak és a tagállamoknak, hogy operatív programjaikon belül mérhető célokat határozzanak meg a kutatás-fejlesztés és innováció tekintetében;

8.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg, célravezető lenne-e a strukturális alapok legalább 20%-ának a kutatás-fejlesztés és innováció területére történő előirányzása a következő programozási időszaktól kezdve, ahogyan azt a korábban említett Aho-jelentésben is javasolják; valamint, hogy ne csak a nagy projektekre és kiválósági központokra összpontosítsanak, hanem mutassanak érdeklődést a legkedvezőtlenebb régiókban folytatott, kisebb léptékű projektek, különösen azon projektek iránt, amelyek elősegítik a fenntartható regionális fejlődést;

9.  javasolja a Bizottságnak és a Tanácsnak, hogy támogassa helyi és regionális szintű technológiai szervezők kijelölését a meglévő források, úgymint az Euro Info Központok és az Innovációs Közvető Központok felhasználásával, akiket a strukturális alapokból finanszíroznak majd, és akik regionális projektekhez, ipari parkokhoz, csoportokhoz és hálózatokhoz kapcsolódnak, és ösztönöznék az innovációt a vállalatok, különösen a kkv-k esetében az európai támogatásokhoz és programokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén;

10.  üdvözli az EU területfejlesztési napirendje és a lipcsei charta kidolgozását, azonban e tekintetben hangsúlyozza, hogy mindkettő esetében pontosabban kell körvonalazni, hogy hogyan kell a két stratégiai dokumentumban említett célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedéseket meghatározni, és a tagállamokat milyen mértékben kell bevonni; a Tanács 2007. május 24–25-i lipcsei informális ülése keretében erőteljesen sürgeti, hogy a tagállamok vállaljanak formális kötelezettséget a fenntartható városfejlesztés mellett;

11.  úgy ítéli meg, hogy a strukturális alapok igénybevétele hosszú távú és különböző szintű hatásainak értékelése elengedhetetlen a jövőbeni jogi aktusok előkészítése és a területen folyó hatékony költségvetési gazdálkodás szempontjából;

12.  javasolja az európai intézményeknek és a tagállamoknak a bevált gyakorlatok előmozdítását és a közösségi politikák kohézióra gyakorolt hatásának megfelelő mutatók segítségével történő mérését a szükséges erőforrásokat és feladatokat biztosítva az Európai Területrendezési Hálózati Megfigyelőközpont számára, hogy az valóban a strukturális politikáknak a kohézióra gyakorolt hatását megfigyelő központként működhessen;

13.  kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a „pántlikázás” (earmarking) területi hatását is, és különösen értékelje azt, hogy a lisszaboni célkitűzések felé mutató európai hitelek valóban hozzájárulnak-e egy kiegyensúlyozott és koherens regionális fejlődéshez;

14.  felkéri a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a helyi hatóságokat, különösen a konvergencia célkitűzések alá tartozókat, hogy olyan intézkedéseket támogassanak, amelyek megelőzik a területi egyenlőtlenségek kialakulását az integrált fejlődés támogatásával és többközpontú térségek létrehozásának ösztönzésével;

15.  kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és a helyi hatóságokat, hogy tanulmányozzák, milyen eszközökkel valósítható meg legjobban a városi és vidéki térségek közötti területi egyensúly, garantálva a vidékfejlesztés és a regionális fejlesztés egymást kiegészítő jellegét, támogatva a városi területek, a kapcsolódó elővárosi területek és a környező vidéki területek („életkörzetek”) fejlesztésének integrált stratégiai megközelítését, és ösztönözve a bevált gyakorlatok cseréjét különösen a területi és ágazati hálózatokban a forrásokkal való jobb gazdálkodás érdekében, és különösen a Brüsszelben megrendezésre kerülő „Régiók és Városok Európai Hete” keretében;

16.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a régiókat, hogy nagyobb mértékben vegyék igénybe a strukturális alapokat, ösztönözve ezáltal azon régiók hosszú távú és önálló fejlődését, amelyekben nettó elvándorlás mutatható ki, és felvéve a harcot a demográfiai változások negatív következményeivel;

17.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák a fenntartható fejlődést elősegítő új stratégiára irányuló kohéziós politika előmozdítását, amely nagymértékben a megújuló energiaforrásokra támaszkodva működik, és olyan szállítási rendszerrel rendelkezik, amely hatékonyabban hasznosítja a kombinált üzemmód lehetőségeit, valamint az újrafelhasználásra és újrahasznosításra épül;

18.  javasolja a Bizottságnak, a tagállamoknak, a régióknak és a helyi hatóságoknak, hogy a vidéki térségekben támogassák és ösztönözzék az új technológiák fejlesztésére irányuló gazdasági tevékenységeket, mivel ezek esetében nem szükséges a nagy városi központok közelsége;

19.  hangsúlyozza a területi együttműködés fontosságát a kohéziós politikában, és felkéri az irányító hatóságokat, hogy különböző területi és ágazati együttműködési hálózatok létrehozásával ösztönözzék a nemzetközi és régióközi együttműködést, valamint a tapasztalatoknak és bevált gyakorlatoknak a „Régiók a gazdasági változásért” kezdeményezésen keresztül történő regionális és helyi szintű átadását;

20.  kéri, hogy az egy főre eső GDP-n kívül más területi mutatókat is használjanak a kohézió szintjének mérésére, mint például a foglalkoztatottság mértékét és minőségét, a szomszédos régiók GDP-i közötti különbségeket, a decentralizáltsági és megközelíthetőségi mutatót, az infrastrukturális és közlekedési támogatást, az aktivitás szintjét a kutatásban, az innovációban, az oktatásban és a képzésben, az adott terület termelésének sokféleségét;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy az Eurostattal közösen gondolja át új mennyiségi és minőségi kohéziós mutatók alkalmazását az új kohéziós politika 2009-es félidős értékelése keretében;

22.  sürgeti a Bizottságot, hogy elemezze a strukturális alapoknak a magánbefektetéseket az új kohéziós politika keretében serkentő hatását, valamint hogy hangsúlyozza a köz- és a magánszféra közötti együttműködés szükségességét;

23.  javasolja, hogy a Bizottság szerezzen pontosabb információkat a strukturális alapok révén létrejött foglalkoztatás minőségéről és tartós jellegéről;

24. felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az adminisztratív kapacitások hiánya nagymértékben gyengítheti a kohéziós politikák hatását, ezért kéri a Bizottságot, hogy az új kohéziós politika végrehajtási szakaszában dolgozza ki a háromoldalú szerződések és egyezmények eszközét, valamint folytassa az adminisztratív kapacitás megerősítését, többek között egy akkreditált képzői hálózat felállításával, képzései és tájékoztatásai és az egy tagállamon belüli regionális és helyi szintű irányító hatóságok koherenciájának biztosítása céljából;

25. hangsúlyozza a partnerség elvének fontosságát a kohéziós politika megvalósításában, mely elvnek köszönhetően a partnereknek teljes körű tájékoztatást kell kapniuk, az értékelő dokumentumokban rögzíteni kell álláspontjaikat, és meg kell határozni a feladataik ellátásához szükséges képzésre vonatkozó intézkedéseket;

26. felhívja a Bizottságot, hogy a végrehajtási rendelet keretében nemcsak a nagy infrastrukturális projektek, hanem a kis projektek esetében is vizsgálja meg a fellépések jobb láthatóságára irányuló intézkedéseket, gyakoroljon szélesebb körű ellenőrzést a kötelező közzétételi intézkedések megvalósítása felett, amelyek strukturális alapokból támogatott projektekre vonatkoznak, és hozzon intézkedéseket azon tagállamok ellen, amelyek bizonyítottan súlyosan megsértették e szabályokat; felhívja az irányító hatóságokat, hogy vonják be az európai parlamenti képviselőket a strukturális alapokból finanszírozott létesítményekhez kapcsolódó kommunikációba;

27. az Európa által finanszírozott projektek kapcsán, amelyek egy közeli és szolidáris Európa jelenlétét mutatják, hangsúlyozza, hogy a regionális hatóságoknak és a tagállamoknak tekintettel kell lenniük és eleget kell tenniük a végrehajtási rendeletben a fellépések láthatóságának fokozása érdekében meghatározott intézkedéseknek, illetve nagyobb kommunikációs erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a polgárok értesüljenek a közösségi kohéziós politika eredményeiről;

28. megítélése szerint új tanulmányokat kell készíteni az EU-s kohéziós politika finanszírozásának jövőjére vonatkozó forgatókönyvek kidolgozása céljából; úgy véli, hogy össze kellene hasonlítani a fő finanszírozási eszközöknek (ERFA, ESZA, a KAP első pillére, EVMA) a 27 tagú Európai Unió fejlődésére gyakorolt hatását;

29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, a Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

• [1]  HL C 284. E, 2002.11.21., 209. o.
• [2]  HL C 227. E, 2006.9.21., 88. o.
• [3]  HL C 286 E, 2006.11.23., 501. o.
• [4]  HL C 157. E, 2006.7.6., 289. o.
• [5]  HL C 157. E, 2006.7.6., 95. o.
• [6]  HL C 291 E, 2006.11.30., 123. o.
• [7]  HL L 210., 2006.7.31., 79. o.
• [8]  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.
• [9]  HL L 291., 2006.10.21., 11. o.
• [10]  HL C 297. E, 2006.12.7., 357. o.

INDOKOLÁS

2006 júliusában az Európai Parlament és a Tanács az új, 2007–2014-es programozási időszak kohéziós politikáját meghatározó négy rendeletet fogadott el, és nem sokkal később a stratégiai iránymutatásokat is kijelölték, és meghatározták a jogi keretet.

A stratégiai iránymutatások meghatározása után megkezdődhet az új kohéziós politika végrehajtása. Bár a főbb irányvonalak megvalósítása elkezdődött, még lehet új javaslatokat tenni, hogy az új politika végrehajtását a lehető legnagyobb szociális, gazdasági, területi és kormányzati hatás érdekében módosítsák.

Ezenkívül most tartunk a véget érő programozási időszak hatásainak értékelésénél. A Bizottság a kohézióról szóló negyedik jelentésen dolgozik, amelynek bemutatására valószínűleg a városi fejlődésről és a területi kohézióról szóló miniszteri találkozón kerül sor május 24–25-én Lipcsében (Németország). A kohézióról szóló negyedik jelentés alapján a Bizottság 2007 őszén a kohéziós politika jövőjéről szóló vitát indít. Most még lehetőség van a jelentés kidolgozásában való részvételre, amely majd a kohéziós politikáról szóló szélesebb vita alapját nyújtja.

A vita az uniós költségvetés 2008/2009-re megállapított felülvizsgálatáról szóló tárgyalásként folytatódik, amelyre a Bizottság a 2009-es alapelvek felülvizsgálatáról szóló jelentéssel készül. Mivel az Európai Unió legnagyobb költségvetési tétele a kohéziós politika lesz, ennek vizsgálatakor különösen körültekintően kell eljárni. Még az Európai Unió költségvetésének felülvizsgálatáról szóló vita megkezdése előtt hasznos lenne e politika hozzáadott értékének elemzése és rögzítése.

Következésképpen a jelentés célkitűzései közé tartozik az új kohéziós politika végrehajtására vonatkozó ajánlások megfogalmazása, a kohézióról szóló negyedik jelentéssel kapcsolatos vitához való hozzájárulás, illetve a kohéziós politika központi szerepének hangsúlyozása a lisszaboni stratégia és a kohézió célkitűzéseinek megvalósítása tekintetében. A korábbi tapasztalatokon alapuló jelentés célja, hogy az új kohéziós politika társadalmi, gazdasági, területi és kormányzati hatást maximalizálja. E célkitűzés révén számos ajánlást és észrevételt is megfogalmaz.

I. Az állami politikák közötti szinergiák növelése

A kohéziós politika hatását úgy lehet javítani, hogy függőleges irányban a különböző állami politikák – nemzeti, regionális és közösségi –, és vízszintesen pedig a közösségi politikák közötti szinergiákat fokozzuk.

Vertikális tekintetben a tagállamoknak több figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy nemzeti politikáik olyan beavatkozásokat támogassanak, amelyeket a strukturális alapokból finanszíroznak, és amelyek a nagy stratégiák (lisszaboni, foglalkoztatási stb.) végrehajtását szolgálják. Horizontális tekintetben a politikáknak integráltabbnak és kombinálhatóbbnak kellene lenniük, kiváltképp az innováció terén. Könnyebben megvalósíthatóvá kellene tenni az egyes támogatások és intézkedések halmozását annak érdekében, hogy a régiók koncentrálni tudják fejlesztési erőfeszítéseiket.

II. Az innováció ösztönzése

A kohéziós politika jobb hatékonyságának kulcsa az innovációban keresendő. A jelentés ezért számos ajánlást fogalmaz meg az innovációnak az új kohéziós politikával történő megerősítésére az Aho-jelentésen alapján.

A kkv-k kiemelkedő szerepet játszanak az innováció felgyorsulásának megvalósításában. Az Egyesült Államokkal összevetve, az Európai Unióban például a kkv-k nem költenek eleget a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra. Elsősorban a kkv-k teszik lehetővé a legkevésbé fejlett régiók konvergenciáját. Ebből következik, hogy ajánlatos lenne olyan intézkedéseket javasolni, amelyek az innováció előtt álló akadályok leküzdését célozzák, így például technológia ösztönzéséért felelős poszt létrehozása, valamint nagyra törő, de megvalósítható mérhető célok meghatározása.

III. A kohézió területi vonatkozásának erősítése

A kohéziós politika harmadik dimenziójaként a kormányközi konferencia az alkotmányszerződésben területi kohéziót jelölte meg. Azóta e célkitűzést politikai szempontból elfogadták annak ellenére, hogy az alkotmányszerződés ratifikációjára még mindig nem került sor. A területi kohézióról említést tesz a kohézióról szóló harmadik jelentés és az szerepel a stratégiai iránymutatásokban is, illetve 2007 májusában a kohézióról szóló negyedik jelentés is elemzi ezt. Ennek ellenére sokat kell még tenni e célkitűzés megerősítése érdekében.

A városfejlesztésről és a területi kohézióról szóló május végi miniszteri találkozón elfogadásra kerülő területfejlesztési napirend és lipcsei charta határozza meg a területi kohézió célkitűzéseit, ezek megvalósítása érdekében azonban több fellépés kidolgozása szükséges. Az elképzelés megerősítését szolgálhatja a területi hatások értékelésének elve. A területi hatások értékelésének célja a térségfejlesztéssel kapcsolatos befektetések előnyös hatásainak növelése. Nemzeti szinten egyes államokban már létezik a területi hatások értékelésének gyakorlata. Például Németországban („Raumordnungsverfahren”) és Ausztriában („Raumverträglichkeitsprüfung”) is találunk ilyet, de egyelőre hiányzik a meghatározás közös kerete.

A területi dimenzió központi elemének a „többközpontúságot” kellene tekinteni. E tekintetben ugyancsak fontos lenne a vidéki és városi térségek közötti egyensúly megteremtése, valamint a nagy városi központoktól távol eső térségek gazdasági tevékenységeinek támogatása.

IV. A régiók konvergenciájának és a kohéziós politika hatásának pontosabb mérése

A kohézióról szóló negyedik jelentés vitájának magában kellene foglalnia a kohéziós mutatókról, illetve olyan mérési módszerekről szóló eszmecserét is, amelyek nemcsak a kohéziós politika hatásait, hanem más közösségi politikák kohézióra gyakorolt hatásait is jelzik.

A GDP megmutatja a régiók gazdasági konvergenciáját, de nem elég a társadalmi és területi konvergencia méréséhez. Vannak olyan kevésbé fejlett régiók, amelyekben a gyors gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatottság aránya csökken, ami pedig aggasztóan hat a régió demográfiai fejlődésére. A régiók szükségleteinek meghatározása érdekében elengedhetetlenné vált más mutatók bevezetése.

A különböző horizontális állami politikák közötti szinergiák növelése érdekében alaposabban meg kell ismerni ezeknek a kohézióra gyakorolt hatását. A közösségi politikák hatásaival foglalkozó megfigyelőközpontra van szükség annak érdekében, hogy a Bizottság és az Európai Parlament minél pontosabb tájékoztatást kapjon a kohéziós politika eredményeiről, hogy azt a tagállamok és a régiók hatékonyabban alkalmazhassák.

V. A kormányzás javítása és a kohéziós politika láthatóságának növelése

A kohéziós politika vitathatatlanul jó hatással bír az európai kormányzásra. A civil társadalmat és a közigazgatás valamennyi szintjét magában foglaló kezdeti együttműködés a strukturális alapokból részesülő számos országban megváltoztatta a közigazgatási rendszert.

Az új kohéziós politikából legnagyobb hasznot húzó 12 új uniós tagállam számára a kohéziós politika végrehajtása nagy kihívást jelen. Az EU támogatja a 12 új tagállamot közigazgatási kapacitásuk megerősítésében. E folyamat nem torpanhat meg a megvalósítási szakaszban sem. Az EU-nak arra is ügyelnie kell, hogy a strukturális alapokat hatékonyan használják fel. Az EU által társfinanszírozott projektek félbemaradását szigorúan kell büntetni annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy befejezetlen projektekkel a hatóságok elpazarolják a forrásokat.

A kohéziós politika nemcsak a tagállamok és régióik közigazgatási rendszerét reformálta meg, hanem a polgárok körében megerősített az EU érzékelhetőségét és növelte az uniós támogatásokat a kohéziós politikából jelentős hasznot húzó régiókban. Az uniós fellépések jobb érzékelhetőségét célzó intézkedéseket sajnos nem mindig tartják tiszteletben, és a kis projektek esetében egyáltalán nem alkalmazzák. A kohéziós politika uniós támogatásokra gyakorolt előnyös hatásainak megerősítése érdekében elengedhetetlen a fellépések érzékelhetőségének javítása.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (25.1.2006)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

a strukturális politikák uniós kohézióra gyakorolt hatásairól és következményeiről
(2006/2181(INI))

A vélemény előadója: Nathalie Griesbeck

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza a strukturális alapok jelentőségét az európai politikák láthatósága szempontjából az európai állampolgárok számára;

2.  emlékeztet, hogy a kohézió szerepel a 2007. évi költségvetés prioritásai között a Bizottság éves politikai stratégiájáról szóló, 2006. május 18-i állásfoglalásában[1];

3.  meggyőződése, hogy a jövőbeli jogalkotási aktusok előkészítése és a téma megfelelő költségvetési kezelése érdekében szükség van a strukturális alapok hosszú távú hatásának értékelésére;

4.  nehezményezi a strukturális alapoknak a kohézióra gyakorolt tényleges hatása mérésére szolgáló közös mutatók hiányát;

5.  hangsúlyozza a kohéziós politikák által a gazdasági növekedésre, a munkanélküliségre, az infrastruktúrára, a kutatásra és az innovációra gyakorolt hatást mérő kvantitatív jelzőszámok alkalmazásának szükségességét annak érdekében, hogy mérhetőek legyenek a strukturális alapok tényleges hatásai, és hogy meg lehessen hozni a megfelelő költségvetési döntéseket;

6.  tudatában van annak, hogy nehéz értékelni a strukturális tevékenységek által az életminőségre gyakorolt kvalitatív hatásokat; megjegyzi azonban, hogy a munkavállalók juttatásai, a várható élettartam, a munkanélküliség hosszú távú változása stb. jól tükrözik egy adott régió általános életminőségét, ezért kvalitatív mutatókként szolgálhatnak;

7.  kéri, hogy hozzanak létre egy minden tagállamban közös, különböző kvantitatív és kvalitatív mutatók súlyozásával kialakított mérési eszközt;

8.  emlékeztet, hogy az Európai Parlament és a Bizottság által a 2007. évi költségvetéshez mellékelt közös nyilatkozatban a két intézmény hangsúlyozza, hogy optimalizálni kell az Európai Unió költségvetési forrásainak felhasználását és javítani kell a költségvetés végrehajtásának nyomon követését; hangsúlyozza, hogy a közösségi programok értékelésének jelentős szerepet kell kapnia az éves költségvetési eljárásban részt vevő intézmények munkájában, melynek során fel kell mérni, és értékelni kell minden közösségi program kvantitatív és kvalitatív jellemzőit;

9.  ellenzi egy, a közösségi kohéziós politikákat vizsgáló intézmény létrehozását, amennyiben nem biztosítanak számára megfelelő hatáskört és pénzügyi forrásokat.

• [1]  A szöveget ezen a napon fogadták el, P6_TA(2006)0221.

ELJÁRÁS

Cím	A strukturális politikák uniós kohézióra gyakorolt hatásai és következményei
Eljárás száma	2006/2181(INI)
Illetékes bizottság	REGI
Véleménynyilvánításra felkért bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 6.7.2006
Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Nathalie Griesbeck 20.9.2004
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	25.1.2007
Az elfogadás dátuma	25.1.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Laima Liucija Andrikienė, Richard James Ashworth, Reimer Böge, Salvador Garriga Polledo, Monica Maria Iacob-Ridzi, Janusz Lewandowski, Mario Mauro, Nina Škottová, László Surján, Herbert Bösch, Brigitte Douay, Neena Gill, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Vladimír Maňka, Dan Mihalache, Gianni Pittella, Yannick Vaugrenard, Ralf Walter, Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Anne E. Jensen, Jan Mulder, Kyösti Virrankoski, Wiesław Stefan Kuc, Wojciech Roszkowski, Gérard Onesta.
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Paul Rübig, Hans-Peter Martin.
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)
Megjegyzések (egy nyelven rendelkezésre álló információk)

ELJÁRÁS

Cím	A strukturális politikák uniós kohézióra gyakorolt hatásai és következményei
Eljárás száma	2006/2181(INI)
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	REGI 6.7.2006
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 6.7.2006
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó   A kijelölés dátuma	Francisca Pleguezuelos Aguilar 2.5.20064
A vélemény korábbi előadója
Vizsgálat a bizottságban	18.12.2006		22.1.2007	27.2.2007
Az elfogadás dátuma	12.4.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Antonio De Blasio, Vasile Dîncu, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Ambroise Guellec, Gábor Harangozó, Marian Harkin, Jim Higgins, Alain Hutchinson, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Evgeni Kirilov, Miloš Koterec, Constanze Angela Krehl, Mario Mantovani, Sérgio Marques, Miguel Angel Martínez Martínez, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, James Nicholson, Lambert van Nistelrooij, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Bernard Poignant, Wojciech Roszkowski, Stefan Sofianski, Catherine Stihler, Margie Sudre, Andrzej Jan Szejna, Kyriacos Triantaphyllides, Oldřich Vlasák.
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jan Březina, Brigitte Douay, Den Dover, Richard Falbr, Emanuel Jardim Fernandes, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Jürgen Schröder, Lydia Shouleva, László Surján.
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)	Luigi Cocilovo, Andrea Losco
A benyújtás dátuma	19.4.2007
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)