JELENTÉS 

    26.4.2007 - „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közleményről (2006/2274(INI))

    Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
    Előadó: Adam Gierek

    Eljárás : 2006/2274(INI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A6-0159/2007
    Előterjesztett szövegek :
    A6-0159/2007
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

    „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közleményről (2006/2274(INI))

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a Bizottság „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közleményére (COM (2006)0502),

    –   tekintettel a Bizottság „Befektetés a kutatásba: európai cselekvési terv” című közleményére (COM(2003)0226),

    –   tekintettel a Bizottságnak a Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról szóló „Több kutatás és innováció – Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: közös megközelítés” című közleményére (COM(2005)0488) és a Bizottság vonatkozó munkadokumentumaira (SEC(2005)1253) és SEC(2005)1289),

    –   tekintettel a Hampton Court-i csúcstalálkozót követően felállított független szakértői csoportnak a K+F-ről és az innovációról szóló, „Az innovatív Európa megteremtése” című jelentésére („Aho-jelentés”),

    –   tekintettel az Európai Tanács 2000. március 23-i és 24-i lisszaboni ülésének elnökségi következtetéseire, amelyek előirányozzák, hogy az Unió a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon, valamint az Európai Tanács 2005. március 22-i és 23-i és 2006. március 23-i és 24-i brüsszeli ülésének elnökségi következtetéseire,

    –   tekintettel az EU Versenyképességi Tanácsának 2006. december 4-i 2769. ülésén elfogadott következtetésekre[1],

    –   tekintettel a Bizottság „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete” (COM(2005)0024) című közleményére,

    –   tekintettel a Bizottság „Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért: a Közösség lisszaboni programja” (COM(2005)0330) című közleményére,

    –   tekintettel a tagállamok által elkészített nemzeti reformprogramokra (NRP), a tagállamok által a nemzeti reformprogramjaik végrehajtásáról 2006. őszén készített beszámolókra[2] és a Bizottságnak a nemzeti reformprogramok végrehajtását mérlegelő évértékelő jelentésére (COM(2006)0816),

    –   tekintettel a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról (2005–2008) szóló, 2005. július 12-i 2005/601/EK tanácsi ajánlásra[3] és a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2005. július 12-i 2005/600/EK tanácsi határozatra[4], amelyek együttesen alkotják a „növekedésről és a foglalkoztatásról szóló iránymutatásokat”,

    –   tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozatára[5],

    –   tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK határozatára[6],

    –   tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Európai Technológiai Intézet létrehozására irányuló javaslatára (COM(2006)0604),

    –   tekintettel a közösségi szabadalomról szóló tanácsi javaslatra (COM(2000)0412) és annak az Elnökség által felülvizsgált szövegére[7],

    –   tekintettel a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszerére[8] és a Bizottság „Az adókedvezményeknek a kutatás és fejlesztés érdekében történő hatékonyabb felhasználásáról” szóló közleményére (COM(2006)0728),

    –   tekintettel a Bizottság „Európai versenyképességi jelentés 2006” című munkadokumentumára (SEC(2006)1467) és a Bizottság „Gazdasági reformok és versenyképesség: a 2006-os európai versenyképességi jelentés kulcsfontosságú üzenetei” című közleményére (COM(2006)0697),

    –   tekintettel a „2006-os Európai Innovációs Eredménytáblára”, amely egyértelműen rámutat, hogy e tárgyban az Egyesült Államok és Japán továbbra is vezető helyet tölt be,

    –   tekintettel az „OECD kilátásaira a tudomány, a technológia és az ipar területén, 2006”[9],

    –   tekintettel a Közösség lisszaboni programjának végrehajtására vonatkozó, „Több kutatás és innováció – Beruházás a növekedés és a foglalkoztatás érdekében: közös megközelítés” című 2006. július 5-i állásfoglalására[10],

    –   tekintettel „A jövőbeli szabadalmi politikáról Európában” című, 2006. október 12-i állásfoglalására[11],

    –   tekintettel a lisszaboni stratégiára vonatkozó 2006. tavaszi tanácsi ülésszakkal kapcsolatos 2006. március 15-i állásfoglalására[12],

    –   tekintettel a szakértői csoport 2004. júliusában készített, „Az intézmények tökéletesítése, a tudományos technológiáknak a vállalkozások világába történő átültetése céljából” (Improving institutions for the transfer of technology from science to enterprise) című jelentésére,

    –   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Beruházás a tudásba és az innovációba” (lisszaboni stratégia) című, 2006. november 8-i munkadokumentumára, INT/325 tájékoztató jelentés,

    –   tekintettel az i2010 kezdeményezésre, különösen a Bizottság „i2010 eGovernment cselekvési terv– az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára” című közleményére (COM(2006)0173),

    –   tekintettel a Bizottságnak az „innováció a szolgáltatások területén” tárgyú 2006. novemberi munkadokumentumára,

    –   tekintettel az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának „A jövő regionális politikájának hozzájárulása az Európai Unió innovatív kapacitásainak megerősödéséhez” című jelentésére (A6-0000/2007),

    –   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

    –   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0159/2007),

    A. tekintettel a lisszaboni stratégia megvalósulásának állapotára és ennek következményeként még szélesebb körű innovációs stratégia szükségességére a nemzetközi versenyben,

    B.  mivel az innováció útján megvalósított sokféleség az egyik olyan út, amelynek révén az EU megfelelhet a globalizáció kihívásainak,

    C. mivel növelni kell mind a tudományos eredmények átadását – különösen a KKV-k számára –, mind pedig a kutatási eredmények elérhetőségét, különösen a szociális dimenzióval bíró innovációk tekintetében; és mivel az innovációs platformok földrajzi koncentrációját úgy kell kezelni, hogy kihasználhassák a különböző EU-régiókban feltárt szakértelmet és sokféleséget,

    D. mivel az Európai Unió kutatóközpontjaiban nagy mennyiségű tudományos ismeretet halmozott fel, amelyeket nem aknáznak ki kellőképpen,

    E.  mivel az innováció támogatásának területén nincs versenyző környezet, és hiányoznak az átlátható és méltányos feltételek az innovatív tevékenységeket folytató valamennyi szereplő számára, ideértve a kis innovatív vállalkozásokat és a technológiai innovációs központokat is,

    F.  mivel az innováció ösztönzésének hagyományos megközelítése, amely a „technológia előmozdító hatását” ötvözi a „kereslet által vezérelt húzóhatással”, önmagában nem elégséges, és ezzel egyidejűleg a kedvező piaci feltételek megteremtésére van szükség az innovációt előmozdító szabályozási környezet megteremtése érdekében,

    G. mivel a jól működő belső piac, amelyet a szolgáltatásokról szóló új irányelv is támogat, kedvező innovációs környezetet teremt azzal, hogy fokozza a versenyt egy nagyobb és stabilabb gazdasági térségben, amely így jelentősebb befektetéseket vonz és ösztönzi a munkavállalók mobilitását,

    H. mivel az egységes piacon továbbra is fennállnak azok az akadályok, amelyek nehezítik az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő mobilitását, és ezáltal az európai vállalkozások számára nem biztosított a kutatásba és az innovációba történő befektetések kihasználásához szükséges méret,

    I.   mivel az innováció elsődleges célja az EU versenyképességének megerősítése és polgárai életminőségének javítása,

    J.   mivel a kiválóság elve, amely elsősorban a kiemelt prioritást élvező tudományos kutatás támogatása tekintetében alkalmazható, megakadályozza az egészséges versenyt az innováció támogatásának területén, és kizárja a kisebb szereplőket (innovatív vállalatok, technológiai és innovációs központok, kutatóközpontok) a támogatási programokból,

    K. mivel az innováció lehetőséget biztosít a hagyományos ágazatok megtartására,

    L.  tekintettel az innováció szerepére a tagállami szociális modellek kidolgozásában,

    M. mivel az innováció hozzájárulhat olyan társadalmi csoportok integrációjához, mint például a fogyatékkal élők,

    N. mivel az áruk, szolgáltatások és folyamatok kihasználatlan innovációs lehetőségeket kínálnak az EU-ban,

    O. tekintettel az innováció és a szerzői jogok terén a tudás-kezelés intézményes támogatásának jelentőségére,

    P.  tekintettel az innovációs politika finanszírozására és a közbeszerzések, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerség növekvő jelentőségére,

    Q. mivel a hagyományos tudáságazatokat érintő oktatás – ideértve az interdiszciplináris oktatást is – egyik feltétele az innovációnak, és az innovációnak az oktatási programok szerves részét kell képeznie a tanítás minden szintjén,

    R.  mivel az egész életen át tartó tanulás hozzájárulhat az innovációs ismeretek fejlődéséhez, és mivel az információs társadalom előmozdítása segíti a munkaerő-piaci marginalizáció elleni harcot,

    S.  mivel az európai minőségi szabványoknak és szabályoknak az új generációs termékek és szolgáltatások kifejlesztésének korai szakaszában történő bevezetése ösztönözheti az innovációt,

    T.  mivel a hetedik keretprogramnak előnyben kell részesítenie egy erős és kiterjedt, meghatározott és célzott feladatok köré épülő európai kutatási térség megteremtését,

    U. mivel az innovációnak az OECD oslói kézikönyvében szereplő meghatározása tág értelmezést kapott, és az említett meghatározás az európai intézményekben használt nyelvezetben normává vált,

    1.  üdvözli a Bizottságnak a vezető piacokra vonatkozó új kezdeményezés beindítására irányuló javaslatát, melynek célja, hogy elősegítse az innovatív termékek és szolgáltatások bevezetését olyan területeken, ahol az EU világszinten vezető szerepet tölthet be; azon az állásponton van, hogy a vezető piacokra vonatkozó új kezdeményezést – amelynek különösen az új innovatív termékek és szolgáltatások előállítására és forgalomba hozatalára kell összpontosítania – különösen azokon a területeken kell megkezdeni, ahol potenciálisan nagy kereslet léphet fel, biztosítva mindeközben azt, hogy a kevésbé fejlett régiók nem maradnak le;

    2.  rámutat annak fontosságára, hogy az innováció támogatására kialakítandó politikák esetében az innovációt tágabb értelemben kell meghatározni, a szolgáltatási szektort – a turizmust is ideértve – és a nem technológiai innovációt – vagyis a marketing és a szervezeti felépítés területén végzett innovációt – is beleértve; teljes mértékben támogatja a 2006. december 5-i Versenyképességi Tanács következtetéseit, amelyben felhívták a Bizottságot, hogy dolgozzon ki politikai iránymutatásokat a szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációra és a nem technológiai innovációra vonatkozóan, és felhívja a Bizottságot, hogy vonja be különösen a kisvállalkozásokat és a háziipari vállalkozásokat képviselő szervezeteket az ilyen tanácskozásokba;

    3.  megjegyzi, hogy bár a kis- és középvállalkozások, a klaszterek és a szervezetek, valamint a vállalkozások, egyetemek és kutatóközpontok közötti együttműködés kiemelt szerepet töltenek be az innovatív megoldások létrehozásában és megvalósításában, ideértve az alacsony és a közepes szintű technológiát igénylő szektorokat is, hiányzik azonban az átlátható feltételekkel rendelkező szisztematikus állami támogatás; üdvözli mindemellett a K+F és az innováció állami támogatásának új keretét, amely ismerteti a KKV-k innovációs tevékenységeinek támogatását szolgáló egyedi intézkedések listáját;

    4.  sürgeti a tagállamokat az európai vállalkozások és a bennük rejlő innovációs potenciál újjáélesztésére a bürokrácia csökkentése útján, ilyen módon javítva a szabályozás minőségét, ugyanakkor csökkentve az adminisztratív terheket; szilárd véleménye, hogy a jobb szabályozás, különösen a KKV-kra háruló szükségtelen szabályozási terhek mérséklése ösztönözni fogja a kedvező piaci feltételeket, és segíthet abban, hogy új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat vezessenek be a vezető piacokra, és ez a fogyasztói bizalmat is erősíteni fogja;

    5.  üdvözli a kis- és mikrovállalkozások számára szélesebb alapokon nyugvó innovációs stratégia elindítását, mivel ezek innovációs potenciálját, különösen az alacsony és középszintű technológia és a nem technológiai innováció tekintetében még nem ismerték el és használták ki eléggé; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy Az ismeretek átültetése a gyakorlatba című bizottsági közlemény nem terjed ki operatív intézkedésekre tett javaslatra az ilyen vállalkozások tekintetében; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy integrálják ezek sajátos jellemzőit és szükségleteit a széles körű innovációs stratégia tíz prioritásába, és sürgeti a Bizottságot, hogy képviseleti szervezeteikkel együtt nyújtson be a Tanács és a Parlament számára egyedi programot az innováció – a kifejezés tágabb értelmében – ilyen vállalkozásoknál történő fejlesztésére, függetlenül ezek tevékenységi körétől;

    6.  hangsúlyozza a tudomány, technológia és innováció fontosságát az oktatásban és a kultúrában; kiemeli az oktatási programokba olyan tevékenységek és kezdeményezések belefoglalásának szükségességét, amelyek célja a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány és az innováció iránt; azon a véleményen van, hogy növelni és javítani kell az élethosszig tartó tanulás keretében tartott kurzusok számát és minőségét, valamint ösztönözni kell az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) alkalmazását egy tudásalapú társadalom létrehozása érdekében, amely számára előnyös az európai innováció;

    7.  ajánlja, hogy a Bizottság és a tagállamok értékeljék egy valóban európai továbbképzési rendszer létrehozását, amellyel erősebb európai munkaerőpiac kiépítése válna lehetővé;

    8.  úgy véli, hogy EU-s, regionális és helyi szinten intézkedéseket kell tenni a tudományos, mérnöki és műszaki diplomával rendelkezők számának növelése érdekében, különösen az ilyen végzettségű nők tekintetében az elsődleges kutatásokban is, felhasználva különösen a hetedik keretprogramon belül Munkaerő elnevezésű egyedi programot ösztöndíjak, elismerések és más ösztönzők útján, valamint innovációs vállalkozások alapítása érdekében a nők ösztönzését célzó tanácsadó programokon és egyéb támogatási formákon keresztül;

    9.  javasolja a fennálló felsőfokú képzési intézményekben az innovatív megoldások létrehozásához szükséges technológiai és tudományos infrastruktúra megteremtését annak érdekében, hogy a kutatási központok fejlődése biztosítva legyen; emlékeztet a kiváló minőségű fizikai és műszaki infrastruktúra finanszírozásának fontosságára a beruházások vonzásának és a munkaerő-mobilitás megkönnyítésének érdekében;

    10. hangsúlyozza, hogy az innovációs folyamatokhoz megfelelő területi szerveződés szükséges, új modelleket kialakítva a vállalatok, kutatóközpontok és egyetemek közötti kapcsolatokhoz (pl. klaszterek, körzetek, platformok), és rámutat arra a pozitív hatásra, amelyet az innováció a szervezeti folyamatokra gyakorolhat; felhívja a tagállamokat, hogy a strukturális alapokat az innovációs fejlesztést – a megelelő innovációs és szakismerettel renelkező réigókban kialakítandó innovációs, inkubációs illetve kutatási és fejlesztési központok létrehozását – elősegítő technikai infrastruktúra kiépítésére vagy a meglevő infrastruktúra megerősítésére használják; úgy véli, hogy az EU-ban az ingyenes vagy alacsony költségű széles sávú hozzáférés az innovatív kapacitás létrehozásának előfeltétele, amely a tudásalapú vállalkozásokat segíti elő; üdvözli az egyetemek és más állami kutatási szervezetek és az ipar közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket;

    11. felhívja a tagállamokat, hogy mérlegeljék olyan adóösztönzők végrehajtását, amelyek a vállalkozásokat a kutatásba, a fejlesztésbe és az innovációba történő beruházásokra ösztönzik, belefoglalva, amennyiben szükséges, a meglévő mechanizmusok és ösztönzők strukturális felülvizsgálatát;

    12. felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a belső piac gyors kiteljesítése érdekében, illetve hogy politikai megállapodás szülessen az olyan területeken meghozandó jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések tekintetében, ahol még mindig fennállnak olyan akadályok, amelyek gátolják az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgását, megfosztva ezáltal a vállalkozásokat innovációs beruházásaik előnyeinek kiaknázásától;

    13. szükségesnek ítéli a belső piacon a termelési tényezők és az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok csökkentését, mivel ez segíthet a kockázati tőkéhez való könnyebb hozzáférés biztosításában, egyúttal lehetővé téve a kutatók és a technológiailag innovatív áruk és szolgáltatások mobilitását, illetve a fejlettebb ismeretáramlást, amelyek mind hozzájárulnak egy valódi európai innovációs térség kialakulásához; véleménye szerint jobban fontolóra kell venni a szolgáltatási szektorra jellemző hasznos innovatív megoldásokat, és úgy véli, hogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, valamint a szabad letelepedés és a személyek, köztük a munkavállalók szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolása ösztönözni fogja az innovációt;

    14. tudomásul veszi az európai technológiai platformok (ETP) meglétének pozitív hatásait, és felhívja a tagállamokat az ilyen platformok támogatására, illetve az ETP-hálózatok létrehozásának ösztönzésére; szintén pozitívnak tekinti a Tanács határozatát a köz- és magánszféra közötti partnerség formájában, az európai innováció számára kulcsfontosságú területeken megvalósuló közös európai technológiai kezdeményezésekről;

    15. felhívja a tagállamokat fontosság alapján azon területek meghatározására, amelyek megítélésük szerint az innováció szempontjából elsőbbséget élveznek mind az alkalmazott kutatás és a technológia, mind az olyan nem technológiai tevékenységek tekintetében, mint a gazdálkodáselmélet vagy a bürokratikus szervezet, valamint saját prioritásaik mellett az Európai Technológiai Platform által az innováció területén megállapított prioritások támogatására;

    16. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a legjobb gyakorlatok cseréjét és helytelen gyakorlatokból nyert tapasztalatok azonosítását és cseréjét, különösen annak érdekében, hogy előmozdítsa a magán- és a közszféra szakosodott partnerségein alapuló közös technológiai kezdeményezések hatékonyabb szabályozását, ami az EU kevésbé fejlett régióiban is ösztönözné az innováció fejlesztését;

    17. felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét arra a tényre, hogy amennyiben létrehoznák az Európai Technológiai Intézetet (EIT), annak szintén célként kell kitűznie a tudásintézmények és a vállalkozások közötti viszonyba történő befektetést az innovációra való összpontosításon keresztül,; és a tudásháromszögön belül játszott koordinációs szerepe mellett az innovációs területeken a verseny növelésében is szerepet kell játszania; így jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa innovációs potenciálja a gyakorlatban is megvalósuljon;

    18. tudomásul veszi az Európai Kutatási Tanács létrehozását, és felszólít arra, hogy az innováció és a kiválasztott projektek gyakorlati végrehajtásának alkalmazási köre fontos feltétel kell, hogy legyen a kutatási projektek kiválasztásakor;

    19. hangsúlyozza, hogy a lisszaboni stratégiában szereplő, a kutatás-fejlesztésre a GDP 3%-át előirányzó célkitűzésre csak minimumként tekint;

    20. megérti, hogy a kutatás-fejlesztés terén fennálló bizonytalanság csökkenti a pénzügyi piacok befektetési hajlandóságát a kutatási-fejlesztési projektekbe; üdvözli a Bizottság kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusra vonatkozó javaslatát, amelynek célja a nagy kockázatú kutatási-fejlesztési projektekbe való beruházás támogatása hitelekkel és garanciákkal;

    21. tudomásul veszi a szükséges pénzügyi eszközöket bevezető innováció és versenyképesség elnevezésű programot, valamint a Bizottság „A kis- és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozása” című közleményét, amely konkrét rendelkezéseket tartalmaz a kockázati tőke növelésére;

    22. hangsúlyozza, hogy a KKV-k, mikrovállalkozások és vállalkozók forrásokhoz való hozzáférése elsőrendű fontosságú a kutatás-fejlesztés növelése, az új technológiák fejlesztése és innovatív megoldások piacra jutása szempontjából; ezzel összefüggésben kiemeli mind a korai szakaszban történő finanszírozás, mind a megfelelően hosszú időkeretben történő finanszírozás szükségességét; rámutat azonban, hogy a jelenlegi kockázatitőke-rendszer nem felel meg a célcsoportnak, különösen a nem technológiai innováció tekintetében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy vegyenek igénybe közfinanszírozást, ideértve a strukturális alapokat is, hogy megkezdjék a kockázatitőke-alapok létrehozását köz- és magánszféra közötti partnerségek formájában innovatív potenciállal és szilárd tudásalappal rendelkező régiókban és területeken; sürgeti továbbá a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EBB) és az Európai Beruházási Alapot (EBA), hogy megfelelő finanszírozási módokat határozzanak meg oly módon, hogy ezzel összhangba hozzák a kockázati tőkét, vagy szükség esetén innovatív pénzügyi eszközöket alakítanak ki;

    23. felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi közösségeket az innováció és versenyképesség elnevezésű program keretén belül a környezetbarát innovatív megoldások elfogadására, és felhívja a figyelmet a kis- és középvállalkozások által a JEREMIE programhoz hasonló módon KKV-k számára felhasználható pénzügyi támogatások lehetőségére; ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat arra, hogy használják ki a pénzügyi támogatás megújuló forrásait, például az „innovációutalvány” rendszerét az innovációorientált kutatásra; ösztönzi a regionális szinten érintett feleket, hogy a strukturális alapok révén akár kísérleti, és ezért kockázatosabb vállalkozásokat is finanszírozzanak;

    24. felhívja a helyi és a regionális szinten érintett feleket, hogy állapítsanak meg kedvezményes feltételeket annak érdekében, hogy az operatív programokban az innováció elősegítése kulcsszerepet kapjon, és hogy a strukturális alapok finanszírozásának jelentős részét a tudással, az innovációval és a továbbképzéssel kapcsolatos beruházásokra fordítsák, amelyek egyéb hasznok mellett munkahelyeket hoznak létre, előmozdítják a foglalkoztathatóságot, és ellensúlyozzák az „agyelszívást”, valamint a népességcsökkenést; egyben felhívja a tagállamokat, hogy támogassák ezt az egyéni tehetségek fejlesztését szolgáló felsőoktatási intézményekbe való állami beruházásokkal;

    25. arra kéri a Bizottságot, hogy olyan módon értékelje az elért eredményeket, a projektek és tevékenységek minőségét és pénzügyi vonatkozásait, hogy az idővel alkalmas legyen a jövőbeli tevékenység hatékonyságának biztosítására;

    26. nézete szerint a belső piac által generált nagyobb mértékű verseny arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fokozzák a kutatás és az innováció finanszírozását; felhívja a vállalatokat, hogy bevételük egy részét fordítsák kutatásra és technológiai fejlesztésre;

    27. nézete szerint az ökoinnováció fontos szerepet játszik olyan területek fejlesztésében, mint az energiahatékonyság, a tiszta és biztonságos energiaellátás (a megújuló és tiszta fosszilis energia is) fejlesztésében, valamint az EU versenyképes helyzetének javításában is; ezért azon a véleményen van, hogy az ökoinnovációnak nagyobb figyelmet kell kapnia az EU és nemzeti innovációs menetrendekben, és hogy az EU-nak a „top runner” megközelítést kell alkalmaznia;

    28. rámutat, hogy a városközpontok jelentős szerepet játszhatnak egy-egy régió innovációs stratégiájának kidolgozásában, és adott esetben olyan ígéretes tervek kezdeményezésében, mint amilyen például a fűtésmodernizáció, illetve a kapcsolt energiatermelés lehetőségének kiaknázása, vagy egyéb, például a tudományos és technológiai parkok létrehozásával kapcsolatos kezdeményezések;

    29. felhívja a figyelmet arra, hogy a kevésbé fejlett régiók számára nehézségekbe ütközik a magántőke megnyerése beruházási célokra, és felhívja a tagállamokat, valamint a helyi és a regionális szintű feleket, hogy nagyobb mértékben használják fel az EBB-től való kölcsönfelvételi lehetőségeket, és hogy az innovációs tevékenység területén támogassák és erősítsék az állami és magánszféra együttműködését, különös tekintettel a legjobb gyakorlatra és a közpénzek esetében az ár-érték arányra;

    30. hangsúlyozza a vállalkozások mint az innováció fő hajtóerői szerepe megerősítésének szükségességét ahelyett, hogy ezek egyszerűen csak az innovatív folyamatok és mechanizmusok kedvezményezettjei lennének;

    31. tudomásul veszi az „Európa INNOVA” kezdeményezést, amely dinamikusabb megközelítést alkalmaz a szolgáltatási ágazat innovációs vállalkozásainak létrehozása és fenntartása vonatkozásában;

    32. felhívja a Bizottságot az EuroInfók és az innovációközvetítő központok megreformált hálózatainak ösztönzésére, azzal a céllal, hogy regionális szinten az innovációs folyamatban érintett összes szereplő, különösen az egyéni innovátorok és a kis innovatív vállalatok számára komplex szolgáltatásokat nyújtsanak; ösztönzi az ágazati és közvetítő szervezeteket is – például a kereskedelmi kamarákat és más információs központokat–, hogy az említett EuroInfo- és Innovációközvetítő Központokkal együttműködésben alakuljanak „egyablakos információs helyekké”; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy támogassa azt a szerepet, hogy a KKV-kat képviselő közvetítő szervezetek innovációfejlesztőként és tanácsadóként lépnek fel azáltal, hogy létrehozzák ezen tanácsadó mechanizmusok támogatását;

    33. sürgeti a tagállamokat, hogy törekedjenek a továbbiakban is az európai tudományos és technológiai térség létrehozását gátló regionális egyenlőtlenségek csökkentésére;

    34. úgy véli, hogy a közbeszerzések stratégiai szerepet töltenek be az innovatív termékek és szolgáltatások támogatásában, amennyiben ezek célja hatékonyabb és eredményesebb termékek létrehozása, illetve jobb költséghatékonyságot kínáló, racionálisan szervezett szolgáltatások nyújtása; felhívja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy a valódi innovációt vegyék figyelembe a legjobb ajánlatok kiválasztásakor;

    35. üdvözli, hogy a Bizottság iránymutatásokat kíván közzétenni az egységes szerkezetbe foglalt közbeszerzési jogi keret lehető leghatékonyabb kihasználásával kapcsolatban, amely nem csak a versenyt mozdítja elő, hanem rugalmasabbá is teszi a szabályokat, ezzel ösztönözve az innovatív megoldások és a kreativitás kibontakozását;

    36. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot a kutatás és az innováció gazdasági szempontjaihoz kapcsolódó jogi normák fejlesztésére annak érdekében, hogy megfelelőbb védelmet nyújtsanak az eljárások, technikák vagy felfedezések terjesztése során a nemzetközi nyitottság összefüggésében;

    37. megállapítja, hogy a szolgáltatások terén az innováció jelentős szerepet játszik a gazdaságban, illetve hogy Európában a szolgáltatásokkal kapcsolatos szellemi tulajdonjogok védelmét gyakran az üzleti titkokra korlátozzák; véleménye szerint a kisvállalkozások számára nehézséget jelent és költséges a titoktartási megállapodásokról folytatott tárgyalás és azok érvényesítése, és hogy ez akadályozhatja a vállalati együttműködéseket és a finanszírozást;

    38. hangsúlyozza, hogy az erőfeszítéseket arra kell összpontosítani, hogy elősegítsék a kutatási eredmények piacképes termékekbe való átültetését különösen a KKV-k számára (miközben ügyelni kell arra, hogy ne fojtsák el az alapkutatásokat), és úgy véli, hogy olyan, valamennyi helyi (állami és magán) szereplőre kiterjedő holisztikusabb megközelítésre van szükség, amely egyensúlyt teremt a kutatás és az üzleti szektor közötti szorosabb együttműködés, valamint a fogyasztók, a civil társadalom és a környezet érdekei között; üdvözli, hogy a Bizottság közleményt készül elfogadni az egyetemek és más állami kutatási szervezetek illetve az ipar közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében;

    39. kijelenti, hogy az indokolt és megbízható szerzői jogi védelemi és szabadalmi rendszerek alapvető elemei a tudásalapú gazdaságnak és társadalomnak; megerősíti az európai szabadalmi politika reformjának szükségességét, azonban tudomásul veszi, hogy ez hosszabb folyamatot jelent; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve, hozzon létre a helyzet felülvizsgálatával – többek között a szabadalmaztathatóság kérdésével is – foglalkozó, gazdasági szakértőket is magában foglaló szakértői csoportot; felhívja a Bizottságot és az EBA-t, hogy vizsgálja meg a kisvállalkozások szabadalmi bejelentéseihez nyújtandó, megfelelő pénzügyi támogatás lehetőségét;

    40. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködésben készítsen tervet az Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) Közösségbe történő integrálására annak érdekében, hogy a szabadalmi jog demokratikus ellenőrzésére és a koherens közösségi politikára vonatkozó aggályok kezelhetők legyenek;

    41. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki a szabadalmi jogok jogszabályi védelmét biztosító intézkedésekhez képest alternatív vagy kiegészítő intézkedéseket, amelyek védelmet biztosítanak a feltalálók és az új alkotási modellek számára a zsarolás és a jogsértés ellen (pl. a FLOSS (nyílt forráskódú szoftver) engedélyezési rendszerek);

    42. üdvözli a Bizottság által a tudományos ismeretek terjesztésének előmozdítása céljából a nyílt hozzáférést illetően nemrég tett kezdeményezéseket;

    43. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a szabadalmaztatásra vonatkozó előírásoknak az egyes ágazatok jellemző adottságai szerint történő alkalmazására;

    44. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új közösségi szabadalom keretében készítsenek javaslatot az olyan kisebb jelentőségű és az „alvó” szabadalmak kizárására irányuló eljárásra, amelyeket csak az akadályoztatást szolgálják;

    45. felhívja a Bizottságot, hogy az európai szabványügyi szervezetekkel együttműködve fokozza az európai szabványosítás ütemét, illetve használja ki a már meglévő szabványokat;

    46. meggyőződése, hogy az átjárhatóan működő európai szabványok gyorsabb létrehozása segítheti vezető piacok kialakulását a szolgáltatások és különösen a csúcstechnológia terén, illetve hozzájárulhat ezek világszinten történő alkalmazásához, amivel előnyhöz juttatja az európai vállalkozásokat más globális piaci szereplőkkel szemben;

    47. felhívja a tagállamokat az európai szabványokra vonatkozóan a konszenzus keresésére, tekintve, hogy e téren a gyors döntés életbevágó az EU belső piacának megfelelő működéséhez, a határon átnyúló kereskedelemhez, illetve ebből következően a vállalatok kutatási és innovációs befektetéseinek megtérüléséhez;

    48. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az európai normák elfogadása mellett azok alkalmazását is, különösen oly módon, hogy ezekről érthetően tájékoztatja KKV-ket; úgy véli, hogy a kézikönyveket és az eljárások leírásait az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani;

    49. üdvözli az Európai Unió és a világszintű szabályozási testületek együttműködését, és a szabványosítás révén a technológiai innovációk gyors és hatékony megjelenésére számít;

    50. nézete szerint a szabványok globális elaprózódása nem kívánatos; ajánlja, hogy a Bizottság, a tagállamok és a különféle európai és nemzetközi szabványügyi testületek adott esetben fontolják meg egy olyan megközelítés lehetőségét az új szabványok kidolgozásában, amely elsőbbséget ad a nemzetköziségnek;

    51. emlékeztet a nyílt szabványok Bizottság által elfogadott meghatározására, amely szerint i. a szabványt közhasznú szervezet fogadja el és tartja fenn, és a szabvány folyamatos fejlesztése az érdekelt felek számára elérhető, nyitott döntéshozatali eljárás alapján folyik; ii. a szabványt közzétették, és a szabvány leírását tartalmazó dokumentum ingyenesen vagy jelképes összegért hozzáférhető; iii. a szabvány (vagy annak részei) szellemi tulajdona – azaz a fellelhető szabadalmak – visszavonhatatlanul jogdíjmentesen állnak rendelkezésre;

    52. egyetért a Bizottsággal, hogy a „klaszterpolitika” a tagállamok innovációs politikáinak lényeges eleme, és felhívja az érintetteket – különösen regionális és helyi szinten –, hogy oly módon támogassák a városközpontokban és vidéken található klaszetereket, valamint az innovációs és technológiai központokat, hogy a különböző régiók között egyensúly alakuljon ki; támogatja a tagállamokat, hogy országaikban segítsék elő „tudásrégiók” és „klaszterek” kialakítását illetve az egész Európát felölelő, határokon átnyúló együttműködés létrehozását, továbbá mozdítsák elő a harmadik országbeli szakértőkkel folytatott együttműködést; e tekintetben hangsúlyozza olyan kormányzati struktúrák kialakításának fontosságát, amelyek a klaszter különböző szereplői közötti együttműködést javítják, és kéri a klaszterek részvételét a határokon átnyúló tevékenységekben is, különösen az Eurorégiók tapasztalataira építve, amelyek már létező határon átnyúló szerkezettel és társadalmi hálózattal rendelkeznek;

    53. tudomásul veszi a Régiók Bizottságánakazon kezdeményezését, amely a régiók hálózatának a helyi közösségek interaktív platformja keretében történő létrehozására irányul, és amelynek célja a lisszaboni stratégia végrehajtása során szerzett tapasztalatok összevetése és cseréje;

    54. felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az innováció folyamatát a régiókban, és alakítson ki közös innovációmutatókat EU-szerte, amelyek megfelelőbb módon jelzik a tagállamok és a régiók innovációs kedvét;

    55. sürgeti a tagállamokat, hogy tevékenyen javítsák a tudományos pályafutás megítélését, előmozdítva a meglévő ösztönzőket és díjakat, mint például a Descartes és az Arisztotelész illetve a fiatal tudósoknak odaítélhető díjakat, valamint teremtsenek vonzó körülményeket annak érdekében, hogy a legjobb és leginnovatívabb tudósokat megnyerjék Európa számára;

    56. sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat a nemzeti és európai innovációs díjak létrehozására és népszerűsítésére;

    57. úgy ítéli meg, hogy annak érdekében, hogy szélesebb körű nyilvános elfogadottságot biztosítsanak a kutatás eredményeként létrejövő áruknak és szolgáltatásoknak, megfelelő fogyasztóvédelmi eszközök szükségesek a bizalom és a biztonság szintjének növeléséhez;

    58. hangsúlyozza, hogy az innováció az európai polgárok életminősége javításának eszköze, és nem önmagáért való cél; ennek megfelelően nézete szerint bár a piaci verseny, valamint az áruk és szolgáltatások liberalizálása hozzájárul e célkitűzés eléréséhez az innováció szempontjából, ezekhez – ha a közérdek ezt indokolja – nyomon követési és fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek kell társulniuk;

    59. szükségesnek tartja az innovációs intézkedések támogatásának javítását tájékoztató kampányok révén, és hangsúlyozza a befejezett projektekből szerzett információk megosztásának szükségességét; ugyanakkor javasolja, hogy a sikertelen projektekben alkalmazott helytelen eljárásokból vonják le a tanulságokat, illetve figyelmeztessék az EU többi régióját a hasonló hibákra;

    60. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, hogy biztosítsák az információs és kommunikációs technológia alapú munkához való egyetemes hozzáférést az e-oktatás és e-munkavégzés általános megkönnyítése érdekében;

    61. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jelentést a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

    • [1]  http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/intm/92107.pdf
    • [2]  http://ec.europa.eu/growthandjobs/key/nrp2006_fr.htm
    • [3]  HL L 205., 2005.8.6., 28. o.
    • [4]  HL L 205., 2005.8.6., 21. o.
    • [5]  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
    • [6]  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.
    • [7]  http://register.consilium.europa.eu/pdf/fr/04/st07/st07119.fr04.pdf
    • [8]  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/fr/oj/2006/c_323/c_32320061230fr00010026.pdf
    • [9]  http://www.oecd.org/document/62/0,2340,fr_2649_34273_37675902_1_1_1_1,00.html#highlights
    • [10]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0301.
    • [11]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0416.
    • [12]  Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0092.

    INDOKOLÁS

    1. BEVEZETÉS

    Európa az egyetemek, kutatóközpontok, nemzeti intézetek, nemzeti tudományos akadémiák, valamint uniós kutató és fejlesztő szervezetek által végzett kutatásnak köszönhetően számos tudományterületen jelentős szaktudást halmozott fel. A nemzeti szabadalmi hivatalok lényeges tudásforrást jelentenek éppúgy, mint az utóbbi időben az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO). Arra azonban nincs egyszerű megoldás, hogy e tudást a hatékony felhasználás érdekében a gazdasági gyakorlatba átültessék. Az Európában fennálló helyzet ellentmondásosságát tükrözi, hogy a tudás fejlesztésére magasan fejlett központok állnak rendelkezésre – a kiválósági központok –, ugyanakkor kevés gazdasági ösztönzés szolgálja azt, hogy ezt a tudást az innovatív tevékenységek fejlesztésének alapjául felhasználják.

    Az elkészített dokumentum célja a lisszaboni stratégia megvalósítása, valamint az európai innovációs politika megalapozása, a célkitűzések egyértelmű meghatározása és e célkitűzések elérését szolgáló eszközök elfogadása révén, ami megkönnyíti:

    - az EU jelenlegi és jövőbeli társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazított kutatási területek kezelését;

    - a kutatóközpontok által létrehozott fejlett ismeretek átadását a gazdasági egységeknek;

    - az innovatív megoldások gyakorlati alkalmazását a gazdasági és társadalmi szférában.

    2. Az innováció meghatározása

    Az innovációt az áruk gyártása vagy felhasználása, illetve a szolgáltatások nyújtása során felmerülő problémák innovatív megoldásaként kell értelmezni. Az innováció célja az áruk gyártásának, a szolgáltatások nyújtásának és a piaci termékek felhasználásának ésszerűsítése, oly módon, amely az energia, az alapanyagok és a munkaidő megtakarítását eredményezi, valamint védi a környezetet és javítja a szolgáltatások minőségét. Az innováció kedvezményezettje és ösztönzője mindig az egyén. Gyakran az a helyzet, hogy valamely problémára még nem találták meg a gyakorlati megoldást, vagy az is lehet, hogy a megoldás már létezik, de az új probléma e megoldás felülvizsgálatát, korszerűsítését vagy módosítását teszi szükségessé. Az innováció termékekre, folyamatokra és szolgáltatásokra vonatkozik. Az innovációs tevékenységek célja szolgálhatja a kedvezményezettek érdekeit (forgalmazási szempont), a versenyképesség fejlesztését (gazdasági szempont), a környezetre gyakorolt káros hatások megszüntetését (környezetvédelmi szempont) valamint az életkörülmények és a munkafeltételek javítását (társadalmi szempont). Sajnos léteznek bizonyos termékekkel kapcsolatos „művi innovációk” is, amelyek általában a csomagolás megváltoztatásából vagy megtévesztő reklámból állnak. Ezeket a látszólagos innovációkat teljesen meg kell szüntetni

    3. Az innováció ösztönzése

    Az innováció olyan folyamat, amely új, innovatív megoldások bevezetésével vagy a meglevő megoldások finomításával jár, mégpedig úgy, hogy azt az emberi tevékenységek új területeihez igazítják. A siker érdekében nélkülözhetetlen az innovációs tevékenységeket ösztönző tényezők teljes körű ismerete. Szem előtt kell tartani, hogy az innováció eredményei általában olcsóbb, hatékonyabb vagy környezetbarátabb áruk vagy gyártási technikák, valamint jobban szervezett, jobb minőségű és olcsóbb szolgáltatások. E tevékenységek befolyása változhat, mégis megteremtik azokat a feltételeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy nagyobb valószínűséggel következzen be sikeres innováció.

    Az innovációt ösztönző legfontosabb tényezők a következők:

    a. az áruk és szolgáltatások megfelelően működő piaca;

    b. magas színvonalú oktatás minden szinten;

    c. fejlett tudományos kutatás – mind az alap-, mind az alkalmazott kutatás terén;

    d. a tagállamok tevékenységeinek szabályozása.

    Az EU esetében a következők is fennállnak:

    e. az EU bővítéséből fakadó szinergiák hatása;

    f. új szabadalmi és licencstratégia;

    g. az európai kutatási térség fejlesztése – hetedik keretprogram;

    h. az Európai Technológiai Intézet létrehozása;

    i. a környezetvédelmi szabályokat meghatározó EU-jogszabályok (pl. a REACH irányelv, a hulladékról szóló irányelv, valamint a villamosenergia-ágazatra vonatkozó rendelkezések).

    4. Az innovációt szolgáló intézkedések részletes leírása

    A. Egységes piac

    Az EU egységes piacának kialakítása folyamatban van. A megfelelően működő piac – figyelembe véve mind a négy szabadságot – a legjobb garanciája az innovációs tevékenységek sikerének.

    A piac jelenleg a következőket biztosítja:

    - az áruk szabad mozgása;

    - a tőke szabad mozgása (pénzügyi szolgáltatások piaca);

    - a kereskedelmi szolgáltatások piacának fejlesztése jelenleg zajlik, de annak teljes liberalizációja előtt le kell küzdeni az adminisztratív akadályokat (szolgáltatásokról szóló irányelv);

    - a munkavállalók szabad mozgásának korlátait fokozatosan megszüntetik.

    B. Oktatás

    Az oktatási rendszereket az összes EU tagállamban az úgynevezett bolognai stratégia szerint szabványosítják (pl. egységes, háromlépcsős felsőoktatási rendszer bevezetése). Az 1000 főre eső felsőfokú diplomát szerzett személyek számát tekintve a világon az egyik legnagyobb növekedés az EU-ban mutatkozott. Azonban a diplomások által tanult tárgyak sajnos nem állnak összhangban a legsürgetőbb technológiai szükségletekkel. A humán tárgyakból, illetve az üzleti és vezetési tanulmányokból diplomázók vannak túlsúlyban, miközben interdiszciplináris jellegű, új oktatási irányvonalakra van szükség a diplomázók jelenleginél jobb felkészítéséhez arra, hogy alkalmazkodjanak a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez. Szükség van az innovációt ösztönző oktatásra is, illetve élethosszig tartó tanulásra, életkortól függetlenül.

    C. Kutatás

    Az innováció fejlesztése szempontjából alapvető fontosságúak a keretprogramok alapján a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások, az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködésben kidolgozott, „növekedési kezdeményezésként” ismert programmal együtt. Cél, hogy az EU-ban a kutatásra fordított kiadások 2010-re elérjék a GDP 2,6%-át, és ezek kétharmada a magánszektorból származzon. Az eszmecserét a kutatók Közösségen belüli fokozottabb mobilitása, valamint a kutatók foglalkoztatására, díjazására és társadalombiztosítására vonatkozó egységes szabályok révén lehetne javítani. Fontos a harmadik országok kutatóinak bevonása is.

    A fiatal kutatók eredményeinek értékelésére vonatkozó szempontoknak – amelyek meghatározzák, hogy a kutatói ranglétrán, különösen az alkalmazott tudományok terén feljebb léphetnek-e – nem csak a publikációk és hivatkozások számát kell figyelembe venniük, hanem a szabadalmak és új fejlesztések terén végzett tevékenységeket is. Az egy teljes kutatási ciklus során megoldandó, stratégiai jelentőségű, meghatározott, fontos technológiai tervezési problémákat több, egymással versenyző kutatócsoportra kell bízni. Ez például vonatkozhat a közúti vagy más közlekedési módok új és eredeti elképzeléseinek, vagy az idősödő európai társadalmakban alkalmazott munkamódszerekre és életstílusokra vonatkozó egyéb eredeti megoldásoknak a kifejlesztésére. Vonatkozhat továbbá a szabadidő eltöltésének módjaira is.

    D. Szabályozási tevékenység

    Az Európai Uniónak, a tagállamoknak és a régióknak az alábbiak révén kell ösztönözniük az innovációt:

    - adóügyi ösztönzők alkalmazása (az adójog nemzeti hatáskörbe tartozik), például a gazdasági szereplőknek az értékcsökkenésre nyújtott támogatások egy részét innovációs alap létrehozására lehetne felhasználni;

    - versenytárgyalások a nagyobb projektek előkészítésére és megvalósítására, pl. beruházások a környezetvédelem, a védelem területén stb.;

    - tudományos és technológiai parkok létrehozása uniós forrásokból (Kohéziós Alap);

    - a köz- és magánszféra partnerségeinek felhasználása;

    - hitelgaranciák az innovatív üzleti tervek támogatására, hogy segítsék spin-off vállalkozások létrehozását;

    - EU-szabályozás, pl. a REACH irányelv, amely – nem utolsósorban a „helyettesítés elvének” köszönhetően – fejleszti a nagyarányú innovációt.

    E. A szinergiák kiaknázása

    A pozitív szinergia jelensége a méretgazdaságosságból fakadó hatásokból ered, ahol az áruk vagy szolgáltatások piacának növekedése azt jelenti, hogy azokat sorozatokban, nagyobb léptékben, ezáltal olcsóbban lehet előállítani. A szinergia még pozitívabb hatásokat gyakorolhat az innovációra, ha egységes közös szabályokat és minőségi előírásokat vezetnek be. A bővítés előnyeinek kihasználására egy lehetőség lenne, ha jobban kiaknáznák a meglevő potenciált, olyan jól képzett kutatók, építőmérnökök és egyéb szakemberek tömegén keresztül, akik az új közép- és kelet-európai tagállamok kutatóintézeteinek és tervezőirodáinak bezárása vagy leépítése eredményeként elveszítették állásukat. A privatizációs szabályok alapján a vállalatok nyugati gyártók kezébe kerülése gyakran a kutatást és fejlesztést támogató létesítmények bezárásához vezetett, mivel az új tulajdonosok általában már rendelkeztek ilyen létesítményekkel.

    F. Szabadalmak

    A szabadalmakkal kapcsolatban új európai stratégiára lesz szükség, amely védi a szerzői jogokat, de nem sajátítja ki az innováció terén meglevő tudást, illetve különösen a kis- és középvállalkozások ennek felhasználására irányuló lehetőségét. E stratégiának felül kell vizsgálnia a szabadalmaztathatóságra vonatkozóan az 1973. évi európai szabadalmi egyezményben meghatározott, már létező kritériumokat, hogy azokat pontosítsa és talán szélesebb körűvé tegye, kizárva a jelenlegi eltérő jogi értelmezések lehetőségét, például olyan, az egyezményben nem meghatározott fogalmak bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban, mint a „műszaki hozzájárulás”. A szabadalmaztatás folyamatát egyszerűsíteni kell, és fel kell gyorsítani. Lehetne ez egy kétszakaszos folyamat, amelynek keretében a költséges szabadalmi kutatásra akkor kerülhetne sor, ha a javasolt találmányra szponzort találtak, vagy amikor eredetisége megkérdőjeleződik. A szabadalmaztatás első szakaszát az ötlet nyilvántartásba vételére lehetne korlátozni, amely elsőbbségi jogot garantálna a szerzője számára, és tervét nyilvános vizsgálatra hozzáférhetővé tenné azok számára, akik annak gyakorlati alkalmazásában érdekeltek.

    5. Az innováció előrejelzése

    Az innováció és a technológiai fejlődés előrejelzésének különböző módszerei közül külön hangsúlyt kell fektetni többek között az extrapolációra, a valószínűségi elméletre és a matematikai statisztikákra, valamint a Delphoi-módszerre. Az innováció legígéretesebb területei azok a pontok, ahol a hagyományos tudáságazatok között átfedések vannak. Ekkor egyrészről interdiszciplináris megközelítésre van szükség, ehhez ugyanakkor rendszerelemzésnek kell társulnia. Az innováció legnagyobb potenciálja a következőkkel kapcsolatos tudáságazatokban rejlik: IKT (információs és kommunikációs technológia) és orvostudomány, IKT és energia, IKT és üzlet, IKT és logisztika, környezetvédelem és energia, környezetvédelem és vegyi anyagok (REACH), környezetvédelem és területfejlesztés, új anyagok és energia, új anyagok és orvostudomány stb.

    6. Összefoglaló

    Amint láttuk, az innováció egyrészről pusztán a piaci mechanizmusoktól, másrészről pedig a központi szabályozástól, elsősorban a költségvetési forrásokból nyújtott finanszírozástól vagy társfinanszírozástól függ.

    A valószínűség elmélete elárulja, hogy az EU sikere az innováció terén – amelyet például az elmúlt három évben innovációt bevezető gazdasági szereplőknek a teljes célpopulációban levő szereplők teljes számához viszonyított százalékában kifejezett számmal mérünk – valószínűleg az említett jelenséget ösztönözni képes összes lehetséges intézkedés végrehajtásától fog függeni.

    VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (28.3.2007)

    az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széleskörű innovációs stratégia Európa számára című dokumentumról
    (2006/2274(INI))

    A vélemény előadója: Sharon Bowles

    JAVASLATOK

    A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.   hangsúlyozza, hogy a lisszaboni növekedési és munkahelyteremtési stratégiában szereplő, a kutatás-fejlesztésre a GDP 3%-át előirányzó célkitűzésre csak minimumként tekint;

    2.   elismeri, hogy a kis-, a közép és a nagyvállalatok egyaránt szerepet játszanak egy dinamikus, integrált innovációs stratégiában; úgy véli ezért, hogy a kutatás-fejlesztés színvonalának növelésében és az új technológiák kifejlesztésében alapvető jelentősége van annak, hogy a kisebb vállalkozások és magánszemélyek hozzáférjenek a forrásokhoz; véleménye szerint a korai finanszírozást és a termékek piacra jutását lehetővé tevő megfelelően hosszú időkeretben történő finanszírozást egyaránt erősíteni kell, azonban a kudarcoknak nem kell rányomniuk a bélyegét a jövőbeli próbálkozásokra;

    3.   üdvözli az egyetemek és más állami kutatási szervezetek és az ipar közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket;

    4.   úgy véli, hogy a lisszaboni célkitűzéseknek való megfelelés érdekében az európai innovációs stratégiának a széles értelemben vett ismeretek és kutatás felé kell mozdulnia, valamint magában kell foglalnia a technológiai fejlődést, a termékek, szolgáltatások és eljárások technikai innovációját, a társadalmi innovációt, valamint az emberi tőkébe történő befektetést; újólag megismétli a nők tudomány és technológia területén való jelenléte fokozásának fontosságát, hangsúlyozva azt a hozzájárulást, amelyet a nők tudnának nyújtani ezen ágazatok előrehaladása és innovációja tekintetében;

    5.   alapvető fontosságúnak tartja az egyetemek, tudományos parkok, vállalkozások és a teljes termelési rendszer részvételével működő kutatási és innovációs hálózatoknak a társadalmi és technológiai fejlesztési politikák kialakítása érdekében történő kifejlesztését; hangsúlyozza, hogy egy ilyen tudás- és innovációs hálózat lehet a klaszterek vagy körzetek formájába szerveződött kis- és középvállalkozások igényei kielégítésének egy megfelelő módja is;

    6.   megérti, hogy a kutatás-fejlesztés terén fennálló bizonytalanság csökkenti a pénzügyi piacok befektetési hajlandóságát a kutatás-fejlesztési projektekbe; üdvözli a Bizottság pénzügyi kockázatmegosztási keretre vonatkozó javaslatát, amelynek célja a nagy kockázatú kutatás-fejlesztési projektekbe való beruházás támogatása hitelekkel és garanciákkal; üdvözli továbbá a tagállamok számára az innovációs céltámogatások odaítélését és a jóváhagyási folyamatok felgyorsítását lehető tevő intézkedések integrálását az állami támogatásra vonatkozó jelenlegi szabályok közé;

    7.   megjegyzi, hogy az Európai Közösség tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek és így köti a WTO szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezménye (TRIPS), amelynek 27. cikke a szabadalmaknak a feltalálások számára történő rendelkezésre bocsátása esetében tiltja a technológiai területek közötti megkülönböztetést; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül Európa munkakövetelményekkel és a szabadalmakra vonatkozó kötelező engedélyezéssel kapcsolatos történelmét, továbbá hogy elemezze azt, hogy megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek eredményeként azok kikerültek az előnyös helyzetből;

    8.   megjegyzi, hogy az innováció a szolgáltatások terén jelentős szerepet játszik a gazdaságban, és hogy a szellemi tulajdonjogok szolgáltatásokkal kapcsolatos védelme gyakran a kereskedelmi titkokra korlátozódik, ami elégtelen lehet és azt jelenti, hogy a lefedés nem olyan kiterjedt, mint a versenytársak jogrendszerében, továbbá hogy sértheti az átláthatóságot; úgy véli, hogy a kisebb vállalkozások nehéznek és költségesnek találják titoktartási megállapodások kötését és végrehajtását, amely helyzet akadályozhatja a növekedést, a kockázatitőke-szerzést és a közös vállalatok létrehozását;

    9.   felszólítja a Bizottságot, hogy tanulmányozza a szellemi tulajdonjogi perek hatását a kis- és középvállalkozásokra, és dolgozzon ki alternatív vitarendezési mechanizmusokat, beleértve a titoksértés esetét is, különösen a KKV-k javára;

    10. hangsúlyozza, hogy az egységes piacon a költséghatékonyság elérése és az innovatív termékek egyszerű megalkotása alapvető jelentőségű a töredezettség felszámolásához; úgy véli, hogy az innovatív megoldásokra vonatkozó közbeszerzéseknek nem kellene gátat szabjon a túlzott kockázatkerülés vagy a kizárólag a költségekre összpontosító kiírás; megjegyzi, hogy a moduláris számítástechnikai megoldások nagyobb lehetőséget biztosítanak a kisebb vállalkozások és a kísérleti projektek számára;

    11. arra buzdítja a tagállamokat, hogy adóösztönzőkkel támogassák a kutatást, az innovációt és a magánbefektetéseket, valamint felszólítja a vállalkozásokat, hogy mozdítsák elő a nagyobb mértékű kutatást és innovációt, beleértve a munkahelyi gyakorlatokra vonatkozó innovációt a minőség és a munkahelyi jólét javítása érdekében, és támogassák a kis- és középvállalkozások körzetekbe tömörülését, aminek alapvető jelentősége van a fejlesztések és az innovációk gyakorlati alkalmazása szempontjából.ELJÁRÁS

    Cím

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széleskörű innovációs stratégia Európa számára

     

    Eljárás száma

    2006/2274(INI)

    Illetékes bizottság

    ITRE

    Véleményt nyilvánított
      A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    ECON

    29.11.2006

    Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

     

    A vélemény előadója
      A kijelölés dátuma

    Sharon Bowles
    12.12.2006

    A vélemény korábbi előadója

     

    Vizsgálat a bizottságban

    28.2.2007

     

     

     

     

    Az elfogadás dátuma

    27.3.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    40

    0

    1

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Ieke van den Burg, David Casa, Jonathan Evans, Elisa Ferreira, José Manuel García-Margallo y Marfil, Jean-Paul Gauzès, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Gunnar Hökmark, Karsten Friedrich Hoppenstedt, Sophia in 't Veld, Othmar Karas, Piia-Noora Kauppi, Guntars Krasts, Astrid Lulling, Hans-Peter Martin, Gay Mitchell, Cristobal Montoro Romero, Joseph Muscat, Joop Post, John Purvis, Alexander Radwan, Bernhard Rapkay, Heide Rühle, Antolín Sánchez Presedo, Manuel António dos Santos, Olle Schmidt, Peter Skinner, Cristian Stănescu, Margarita Starkevičiūtė, Ivo Strejček,

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Harald Ettl, Werner Langen, Klaus-Heiner Lehne, Thomas Mann, Gianni Pittella, Adina-Ioana Vălean

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

     

    Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

     

    VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (22.3.2007)

    az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára
    (2006/2274(INI))

    A vélemény előadója: Barbara Weiler

    JAVASLATOK

    A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja be a következő javaslatokat:

    A. mivel a felülvizsgált lisszaboni stratégia sikere különösen az innováció terén elért haladástól függ,

    B.  mivel az innováció útján megvalósított sokféleség az egyik olyan út, amelynek révén az EU megfelelhet a globalizáció kihívásainak,

    C. mivel az innováció ösztönzésének hagyományos megközelítése, amely a „technológia előmozdító hatását” ötvözi a „kereslet által vezérelt húzóhatással”, önmagában nem elégséges, és ezzel egyidejűleg a kedvező piaci feltételek megteremtésére van szükség az innovációt előmozdító szabályozási környezetet megteremtése érdekében,

    D. mivel a jól működő belső piac, amelyet a szolgáltatásokról szóló új irányelv is támogat, kedvező innovációs környezetet teremt azzal, hogy fokozza a versenyt egy nagyobb és stabilabb gazdasági térségben, amely így jelentősebb befektetéseket vonz és ösztönzi a munkavállalók mobilitását,

    E.  mivel hangsúlyozni kell mind a tudományos eredmények átadását – különösen a KKV-k számára –, mind pedig a kutatási eredmények elérhetőségét, különösen a szociális dimenzióval bíró innovációk tekintetében; és mivel az innovációs platformok földrajzi koncentrációját úgy kell kezelni, hogy kihasználják a különböző EU-régiókban feltárt szakértelmet és sokféleséget,

    1.  szilárd véleménye, hogy a jobb szabályozás, különösen a KKV-kra háruló szükségtelen szabályozási terhek mérséklése ösztönözni fogja a kedvező piaci feltételeket, és segíthet abban, hogy új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat vezessenek be a vezető piacokra, a jobb szabályozás pedig a fogyasztói bizalmat is növelni fogja;

    2.  meggyőződése, hogy az együttműködtethető európai szabványok gyorsabb létrehozása segítheti a vezető szolgáltatási piacok és különösen a csúcstechnológiai területek fejlődését, illetve hozzájárulhat ezek világszinten történő alkalmazásához, amivel előnyhöz juttatja az európai vállalkozásokat más globális szereplőkkel szemben;

    3.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az európai normák elfogadása mellett azok alkalmazását is, különösen azzal, hogy ezeket egyszerű módon közli a KKV-kkal; úgy véli továbbá, hogy a kézikönyveket és az eljárások leírásait az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell bocsátani;

    4.  rámutat arra a tényre, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszer fenyegetést jelent az innovációra, mivel nem felel meg egyes gazdasági területek igényeinek; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a szabadalmi jogvitáknak a KKV-kra gyakorolt hatásáról; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen eleget a Parlament 2006. október 12-i, az Európai szabadalmi politika jövőjéről szóló állásfoglalásában megfogalmazottaknak[1];

    5.  üdvözli az Európai Unió és a világszintű szabályozási testületek együttműködését, és technológiai innovációk szabványosítás útján történő gyors és hatékony megjelenésére számít;

    6.  üdvözli, hogy a Bizottság iránymutatásokat kíván közzétenni az egységes szerkezetbe foglalt közbeszerzési jogi keret lehető leghatékonyabb kihasználásával kapcsolatban, amely nem csak a versenyt mozdítja elő, hanem rugalmasabbá is teszi a szabályokat, ezzel ösztönözve az innovatív megoldások és a kreativitás kibontakozását;

    7.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a legjobb gyakorlatok cseréjét és helytelen gyakorlatokból nyert tapasztalatok azonosítását és cseréjét, különösen annak érdekében, hogy előmozdítsa a magán- és a közszféra szakosodott partnerségein alapuló közös technológiai kezdeményezések hatékonyabb szabályozását, ami az EU legkevésbé fejlett régióiban is ösztönözné az innováció fejlesztését;

    8.  véleménye szerint az egységes nemzeti kapcsolattartási pontok gyors kiépítése és az európai információs központok regionális és egyéb szinteken történő támogatása a fogyasztók és a tágabb üzleti közösség számára átlátható hozzáférést biztosít az információhoz; emellett úgy ítéli meg, hogy a gyorsan rendelkezésre bocsátott fontos információ alapvető tényezője az innovatív tevékenységeknek, és ezek a központok ezért a nemzeti határokon belüli együttműködés elmélyítését illetően és a határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatosan igen értékesek;

    9.  hangsúlyozza, hogy a KKV-k számára alapvető fontosságú, hogy hozzáférjenek a megfelelő finanszírozáshoz, különösen az üzleti tevékenységük korai szakaszaiban; úgy véli továbbá, hogy a határon átnyúló kontextusban is támogatni kell a mikrohitel- és kockázatitőke-nyújtást;

    10. nézete szerint a belső piac által generált nagyobb mértékű verseny arra ösztönzi a vállalatokat, hogy fokozzák a kutatás és az innováció finanszírozását;

    11. hangsúlyozza, hogy az erőfeszítéseket arra kell összpontosítani, hogy elősegítsék a kutatási eredmények piacképes termékekbe való átültetését különösen a KKV-k számára (miközben ügyelni kell arra, hogy ne fojtsák el az alapkutatásokat), és úgy véli, hogy egy holisztikusabb megközelítésre van szükség, amely a fogyasztók, a civil társadalom és a környezet érdekeinek figyelembevételével mérlegeli a kutatás és az üzleti szektorok közötti szorosabb együttműködést, és bevon valamennyi (állami és magán) szereplőt;

    12. üdvözli a tényt, hogy a Bizottság közleményt tervez elfogadni az egyetemek és más állami kutatási szervezetek és az ipar közötti tudástranszfer előmozdítása érdekében; üdvözli továbbá a Bizottságnak a tudományos ismeretekhez való „nyílt hozzáférés” előmozdítására irányuló, legújabb kezdeményezéseit, amelyek célja az ilyen ismeretek terjesztésének javítása;

    13. erőteljesen bátorítja azokat kezdeményezéseket, amelyek a társadalmi szempontból is alkalmazható innovációk támogatásával javítják a szakmai és társadalmi integrációt, nevezetesen a nemek közötti egyenlőséggel, a fogyasztók egészségvédelmével és biztonságával és a mobilitással foglalkozó kezdeményezéseket, valamint azokat, amelyek az időskorúak (e nagy vásárlóerővel rendelkező, növekvő számú népességnek az) igényeivel foglalkoznak, merítve e csoportnak a problémamegoldásban egy élet során szerzett tapasztalataiból;

    14. úgy ítéli meg, hogy annak érdekében, hogy szélesebb körű nyilvános elfogadottságot biztosítsanak a kutatás eredményeként létrejövő áruknak és szolgáltatásoknak, megfelelő fogyasztóvédelmi eszközök szükségesek a bizalom és a biztonság szintjének növeléséhez;

    15. hangsúlyozza, hogy az innováció az európai polgárok életminősége javításának csak eszköze, de önmagában nem cél; ennek megfelelően nézete szerint bár a piaci verseny, valamint az áruk és szolgáltatások liberalizálása hozzájárul az adott célkitűzés eléréséhez az innováció szempontjából, ezekhez – ha a közérdek ezt indokolja – nyomon követési és fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek kell társulniuk;

    16. szükségesnek ítéli a belső piacon a tőke és az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok csökkentését, mivel ez segíthet a kockázati tőkéhez való könnyebb hozzáférés biztosításában, egyúttal lehetővé téve a kutatók és a technológiailag innovatív áruk és szolgáltatások mobilitását, illetve a fejlettebb ismeretáramlást, amelyek mind hozzájárulnak egy valódi európai innovációs térség kialakulásához;

    17. felhívja a vállalatokat, hogy bevételük egy részét fordítsák kutatásra és technológiai fejlesztésre;

    18. sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa azon erőfeszítéseit, amelyek célja az innovációt ösztönző új vezető piacok létrehozása és fejlesztése előtt álló akadályok felszámolása;

    19. véleménye szerint jobban fontolóra kell venni a szolgáltatási szektorra jellemző hasznos innovatív megoldásokat, és úgy véli, hogy az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, valamint a személyek a szabad letelepedése és mozgása előtt álló akadályok felszámolása ösztönözni fogja az innovációt.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára

    Eljárás száma

    2006/2274(INI)

    Illetékes bizottság

    ITRE

    Véleményt nyilvánított
      A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    IMCO
    29.112006

    Draftswoman
      A kijelölés dátuma

    Barbara Weiler
    19.12.2006

    Vizsgálat a bizottságban

    24.1.2007

    28.2.2007

    21.3.2007

     

     

    Az elfogadás dátuma

    22.3.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    31

    0

    2

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Nedzhmi Ali, Adam Bielan, Godfrey Bloom, Georgi Bliznashki, Charlotte Cederschiöld, Gabriela Creţu, Mia De Vits, Rosa Díez González, Martin Dimitrov, Evelyne Gebhardt, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Anna Hedh, Pierre Jonckheer, Alexander Lambsdorff, Toine Manders, Arlene McCarthy, Bill Newton Dunn, Zita Pleštinská, Karin Riis-Jørgensen, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Alexander Stubb, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Simon Coveney, Jean-Claude Fruteau, Othmar Karas, Manuel Medina Ortega, Joseph Muscat, Søren Bo Søndergaard, Gary Titley

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

     

    Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)

    ...

    VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről  (22.3.2007)

    a az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára
    (2006/2274(INI))

    A vélemény előadója: Christa Prets

    JAVASLATOK

    A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy határozati indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    1.   üdvözli a Bizottság azon álláspontját, hogy vonják be a régiókat a nemzeti reformprogramok kidolgozásába és végrehajtásába, valamint felhívja a tagállamokat a nemzeti reformprogramok alapelveiről szóló információk közzétételére annak érdekében, hogy a korai részvétel biztosítható legyen, különösen a programoknak a helyi igényekhez való jobb igazítása, valamint a Bizottság, a tagállamok és a régiók közötti intenzívebb párbeszéd, továbbá a régiók saját maguk közötti továbbfejlesztett együttműködéssel a felelősség világosabb és decentralizáltabb megosztása útján;

    2.   felismeri, hogy a kohéziós politika egyedi hozzájárulást biztosít a lisszaboni célkitűzések megvalósításához, különösen a strukturális alapoknak az e célkitűzések elősegítésére való kijelölése révén, és hangsúlyozza, hogy az innováció elősegítésében a helyi és regionális szintnek kulcsszerepe van, mint ahogy azt a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram és az első versenyképességi és innovációs keretprogram is tükrözi, mivel az innovációs stratégiák helyi és regionális szinten a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások –, az egyetemek, a képzési és technológia-központok közötti együttműködés révén, a civil társadalom partnerként történő bevonásával végrehajthatóak;

    3    megemlíti az induló vállalkozások nehézségeit a kockázati tőkéhez való hozzáférés tekintetében, és hangsúlyozza az adók és más ösztönzők jelentőségét ebben a tekintetben;

    4.   felhívja a helyi és a regionális szinten érintett feleket, hogy állapítsanak meg kedvezményes feltételeket annak érdekében, hogy az operatív programokban az innováció elősegítése kulcsszerepet kapjon, és hogy a strukturális alapok finanszírozásának jelentős részét a tudással, az innovációval és a továbbképzéssel kapcsolatos beruházásokra fordítsák, amelyek egyéb hasznok mellett munkahelyeket hoznak létre, előmozdítják a foglalkoztathatóságot, és ellensúlyozzák az „agyelszívást” valamint a népességcsökkenést, egyben felhívja a tagállamokat, hogy támogassák ezt az egyéni tehetségek fejlesztését szolgáló felsőoktatási intézményekbe való állami beruházásokkal;

    5.   egyetért a Bizottsággal, hogy a „klaszterpolitika” a tagállamok innovációs politikáinak lényeges, a nemzeti reformprogramokban is tükröződő eleme, és felhívja a feleket, különösen helyi és regionális szinten, hogy mind a városi központokban, mind a vidéki térségekben oly módon támogassák a klasztereket valamint a képzési és technológia-központokat, hogy ilyen módon legyen elérhető a különböző régiók közötti egyensúly;

    6.   hangsúlyozza ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy olyan kormányzati struktúrákat kell kialakítani, amely a klaszter különböző szereplői közötti együttműködést javítja, és felhívja a klasztereket határon átnyúló tevékenységek irányítására is, különösen az Eurorégiók tapasztalataira építve, amelyek már létrehozott határon átnyúló szervezetekkel és társadalmi hálózatokkal rendelkeznek;

    7.   hangsúlyozza, hogy nem lehet hagyni azt, hogy a vidéki térségek és a peremterületek lemaradjanak, illetve támogatni és segíteni kell ökoinnovációjuk és agrárturizmusuk fejlődését;

    8.   felhívja a figyelmet arra, hogy a kevésbé fejlett régiók számára nehézségekbe ütközik a magántőke megnyerése beruházási célokra, és felhívja a tagállamokat, valamint a helyi és a regionális szintű feleket, hogy nagyobb mértékben használják fel az EBB-től való kölcsönfelvételi lehetőségeket, és hogy az innovációs tevékenység területén támogassák és erősítsék állam és magánszféra együttműködését, különös tekintettel a legjobb gyakorlatra és a közpénzek esetében az ár-érték arányra;

    9.   Azt az álláspontot foglalja el, hogy azokat a vezető új piaci próbapiac-kezdeményezéseket, amelynek különösen az új innovatív termékek és szolgáltatások előállítására és forgalomba hozatalára kell összpontosítania, különösen azokon a területeken kell kel megkezdeni, ahol potenciálisan nagy igény léphet fel, biztosítva mindeközben azt, hogy a kevésbé fejlett régiók nem maradnak le;

    10. megjegyzi, hogy a tagállamok még semmilyen értelemben sem használták fel teljesen a segélyezési lehetőségeket a környezeti innovációk területén, és ismételten rámutat arra, hogy az innovatív környezeti technológiák az Európai Uniónak jelentős versenyelőnyt biztosítanak világszerte;

    11. ösztönzi a regionális szinten érintett feleket, hogy a strukturális alapok révén akár kísérleti, és ezért kockázatosabb vállalkozásokat is finanszírozzanak;

    12. szükségesnek tartja az innovációs intézkedések javítását tájékoztató kampányok révén, és hangsúlyozza a befejezett projektekből szerzett információk megosztásának szükségességét. Ugyanakkor azt ajánlja, hogy vonják le a tanulságot a sikertelen projektekben alkalmazott helytelen eljárásokból, és figyelmeztessenek a hasonló hibáknak az EU más régióiban történő elkövetésének veszélyére;

    13. úgy véli, hogy az Európai Információs Központok regionális szinten is történő támogatása segíti a civil társadalmat és a szélesebb üzleti közösség információkhoz való átlátható hozzáférését. A lényeges információk gyors rendelkezésre bocsátása az innovációs tevékenységek egyik kulcstényezője, így ezek a központok előnyt jelentenek a nemzeti határokon belüli együttműködés elmélyítésének szempontjából, és a határokon átívelő együttműködés vonatkozásában egyaránt;

    14. úgy véli, hogy EU-s, regionális és helyi szinten intézkedéseket kell tenni a tudományos, mérnöki és műszaki diplomával rendelkezők számának növelése érdekében, különösen az ilyen végzettségű nők tekintetében az elsődleges kutatásokban is, felhasználva különösen a hetedik keretprogram „Munkaerő” programját ösztöndíjak, elismerések és más ösztönzők útján, valamint innovációs vállalkozások alapítása érdekében a nők ösztönzését célzó tanácsadó programokon és egyéb támogatási formákon keresztül;

    15. szükségesnek tartja a tudósok és kutatók – különösen a külső régiókban történő – képzésének és megtartásának alapvető feltételét jelentő kutatási és fejlesztési infrastruktúrák kiépítését. A hetedik keretprogramból és a kutatási infrastruktúrának a jó kutatási potenciállal rendelkező kohéziós régiókban való fejlesztését célzó strukturális alapokból való pénzbeli hozzájárulás hatékony beruházást jelentene, amennyiben a tudományos és kutatási tevékenységek eredményei innovatív termékekhez és szolgáltatásokhoz vezetnének;

    16. figyelembe véve az EU jelentős pénzügyi beruházásait, arra kéri a Bizottságot, hogy olyan módon értékelje az elért eredményeket, a projektek és tevékenységek minőségét és pénzügyi vonatkozásait, hogy az idővel alkalmas legyen a jövőbeli tevékenység hatékonyságának biztosítására;

    17. úgy véli, hogy az EU-ban az ingyenes vagy alacsony költségű szélessávú hozzáférés az innovatív kapacitás létrehozásának előfeltétele, amely a tudásalapú vállalkozás eszközeként szolgál;

    18. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, illetve a regionális és helyi hatóságokat, hogy biztosítsák az információs és kommunikációs technológia alapú munkához való egyetemes hozzáférést az e-oktatás és e-munkavégzés általános megkönnyítése érdekében;

    19. emlékeztet a kiváló minőségű fizikai és műszaki infrastruktúra finanszírozásának fontosságára a beruházások vonzásának és a munkaerő-mobilitás megkönnyítésének érdekében.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára

    Hivatkozások

    2006/2274(INI)

    Illetékes bizottság

    ITRE

    A véleménynyilvánításra felkért bizottság
     A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    REGI
    29.11.2006

    Megerősített együttműködés – A plenáris ülésen való bejelentés  dátuma

    -

    Előadó(k)
      Kijelölt dátum

    Christa Prets
    1.2.2007

    Korábbi előadó(k)

     

    Bizottsági tárgyalás

    26.2.2007

     

     

     

     

    Az elfogadás dátuma

    20.3.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    41

    0

    3

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Stavros Arnaoutakis, Elspeth Attwooll, Tiberiu Bărbuleţiu, Jean Marie Beaupuy, Rolf Berend, Jana Bobošíková, Antonio De Blasio, Vasile Dîncu, Gerardo Galeote, Iratxe García Pérez, Ambroise Guellec, Pedro Guerreiro, Harangozó Gábor, Marian Harkin, Mieczysław Edmund Janowski, Gisela Kallenbach, Tunne Kelam, Evgeni Kirilov, Miguel Angel Martínez Martínez, Yiannakis Matsis, Miroslav Mikolášik, Jan Olbrycht, Maria Petre, Markus Pieper, Wojciech Roszkowski, Elisabeth Schroedter, Stefan Sofianski, Grażyna Staniszewska, Kyriacos Triantaphyllides, Oldřich Vlasák, Vladimír Železný

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Jan Březina, Brigitte Douay, Den Dover, Ljudmila Novak, Mirosław Mariusz Piotrowski, Zita Pleštinská, Christa Prets, Toomas Savi, Richard Seeber, Surján László, Szabó Károly Ferenc, Nikolaos Vakalis

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) a 178. cikk (2) bekezdése szerint

    Věra Flasarová

    Megjegyzések (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)

    -

    VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (11.4.2007)

    az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

    az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára című bizottsági dokumentumról
    (2006/2274(INI))

    A vélemény előadója: Jaroslav Zvěřina

    JAVASLATOK

    A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

    –  tekintettel a jövőbeli európai szabadalmi politikáról szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására[1]

    A. mivel az egységes piacon továbbra is fennállnak azok az akadályok, amelyek nehezítik az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő mobilitását, és ezáltal az európai vállalkozások számára nem biztosított a kutatásba és az innovációba történő befektetések kihasználásához szükséges méret,

    B.  mivel az innovatív termékek és szolgáltatások érett és kifinomult fogyasztói kört és fogadóképes piacot kívánnak meg, és mivel a fogyasztók bizalma egy erős fogyasztóvédelmi rendszertől függ, illetve általa kap ösztönzést,

    C. mivel a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megbízható, ugyanakkor rugalmas szabályozási környezet elengedhetetlen előfeltétele új termékek, szolgáltatások és megoldások kifejlesztésének és piaci bevezetésének,

    D. mivel a szabadalmak elismerésének kiszámítható jogi kerete – kiegészülve egy hatékony jogvita-rendezési rendszerrel – kulcsfontosságú szerepet játszik az új termékekbe és szolgáltatásokba történő befektetés megőrzésében és védelmében,

    1.  üdvözli a belső piac értékelésére irányuló bizottsági kezdeményezést, amely megteremti az előfeltételeket arra, hogy a főbb hiányosságokat jobban felmérjék és megállapítsák a további lépések ütemtervét, ideértve a szabályozási keret javítását célzó intézkedéseket, és csökkentsék az európai vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket; kiemeli az elektronikus eszközökre vonatkozó, tagállamonként eltérő szerzői jogi illetékeknek az egységes piacra gyakorolt hátrányos hatását, és prioritásnak tekinti, hogy elháruljanak az akadályok a szerzői jogi illetékről szóló bizottsági közlemény elől;

    2.  üdvözli és támogatja azt a Bizottsági kezdeményezést, hogy hajtsanak végre egy, a közösségi vívmányokon belül a szerzői jogokra irányuló átfogó vizsgálatot annak biztosítására, hogy a jogi keret és annak alkalmazása lépést tarthasson az új termékek és szolgáltatások fejlődésének ütemével, különös tekintettel az olyan új digitális szolgáltatásokra, amelyek a szerzői jogokkal kapcsolatos engedély tekintetében külön megközelítést igényelnek;

    3.  ösztönzi az összeurópai irányítási struktúra javítását célzó kezdeményezéseket, és főként a Bizottság azon szándékát, hogy a tagállamok reformjait és politikáit az innovációs rendszer szempontjából értékelje éves jelentésében, és arra kéri a Tanácsot, hogy rendszeresen értékelje az egyes nemzeti innovációs politikák a versenyképességre gyakorolt hatását;

    4.  üdvözli az Európai Technológiai Intézet (ETI) – mint a tudomány, az oktatás és a gazdaság integrált intézményének – létrehozására irányuló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza azonban, hogy a javaslat alapos elemzése szükséges, különösesen az ETI jogállását, igazgatási szerkezetét, finanszírozásának formáját és a szellemi tulajdonjogok kezelését illetően;

    5.  felhívja a Bizottságot, hogy hasznosítsa a 2006-ban indult új szabadalmi stratégiáról szóló nyilvános konzultáció eredményeit;

    6.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy 2007-ben készüljön a szellemi tulajdonjogok tekintetében átfogóbb stratégia, amely többek között az innovatív ötletek áramlásának javítását és megkönnyítését szolgálja;

    7.  támogatja a Bizottság azon célkitűzését, hogy készüljön új szabályozási keret a kutatás, fejlesztés és innováció állami támogatására, valamint készüljenek a kutatás és fejlesztés területén általánosan alkalmazható adókedvezmények kidolgozására és értékelésére vonatkozó részletes iránymutatások;

    8.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen egységes fogalommeghatározásokat az olyan kifejezésekre vonatkozóan, mint „nyílt szabvány” és „tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes használati engedély”, és segítse elő a szabványok oly módon történő használatát, hogy az a szellemi tulajdonjog jogosultjai számára befektetésük után méltányos nyereséget biztosítson, de ne eredményezzen a szabványokra vonatkozó szellemi tulajdonból származó, „rendkívüli mértékű váratlan” nyereséget;

    9.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket arra vonatkozóan, hogy ösztönözze a kereskedelmi és kereskedelmi forgalmazást megelőző, innovációorientált pályáztatáshoz és (köz)beszerzéshez ajánlott kézikönyv terjesztését és használatát, és támogatja további, az érintett szerződő hatóságok felé irányuló kezdeményezéseket;

    10. újólag felhívja a Bizottságot, hogy készítsen alapos tanulmányt a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos jogviták kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásáról.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára című bizottsági dokumentum

    Hivatkozások

    2006/2274(INI)

    Illetékes bizottság

    ITRE

    Véleményt nyilvánított
      A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    JURI
    29.11.2006

    Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    0.0.0000

    a vélemény előadója
      A kijelölés dátuma

    Jaroslav Zvěřina
    29.1.2007

    A vélemény korábbi előadója

     

    Vizsgálat a bizottságban

    27.2.2007

    20.3.2007

     

     

     

    Az elfogadás dátuma

    11.4.2007

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    21

    2

    0

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Carlo Casini, Marek Aleksander Czarnecki, Bert Doorn, Cristian Dumitrescu, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Piia-Noora Kauppi, Klaus-Heiner Lehne, Katalin Lévai, Antonio López-Istúriz White, Hans-Peter Mayer, Manuel Medina Ortega, Hartmut Nassauer, Aloyzas Sakalas, Francesco Enrico Speroni, Gary Titley, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Adeline Hazan, Kurt Lechner, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Michel Rocard, József Szájer, Jacques Toubon

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

     

    Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

    ...

    ELJÁRÁS

    Cím

    „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közlemény

    Eljárás száma

    2006/2274(INI)

    Illetékes bizottság
      Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma

    ITRE
    29.11.2006

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)
      Az ülésen való bejelentés dátuma

    ECON
    29.11.2006

    EMPL
    29.11.2006

    IMCO
    29.11.2006

    REGI
    29.11.2006

    CULT
    29.11.
    2006

    JURI
    29.11.2006

     

     

     

     

    Nem nyilvánított véleményt
      A határozat dátuma

    EMPL
    22.11.2006

    CULT
    9.10.2006

     

     

     

    Megerősített együttműködés
      A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

     

     

     

     

     

    Előadó(k)
      A kijelölés dátuma

    Adam Gierek
    4.10.2006

     

    Korábbi előadó(k)

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    28.11.2006

    19.12.2006

    30.1.2007

    26.2.2007

    12.4.2007

    Az elfogadás dátuma

    12.4.2007

    A zárószavazás eredménye

    +

    -

    0

    34

    0

    0

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Jan Březina, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Silvia Ciornei, Den Dover, Adam Gierek, Norbert Glante, David Hammerstein Mintz, Rebecca Harms, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Romano Maria La Russa, Pia Elda Locatelli, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Aldo Patriciello, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Andres Tarand, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Etelka Barsi-Pataky, Avril Doyle, Françoise Grossetête, Mieczysław Edmund Janowski, Vittorio Prodi

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

    Sharon Bowles, Manolis Mavrommatis

    A benyújtás dátuma

    26.4.2007

    Megjegyzések
    (csak egy nyelven állnak rendelkezésre)