JELENTÉS az élelmiszer-ipari enzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

11.5.2007 - (COM(2006)0425 – C6–0257/2006 – 2006/0144(COD)) - ***I

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Avril Doyle

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az élelmiszer-ipari enzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0425 – C6–0257/2006 – 2006/0144(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0425)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint 37. és 95. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6‑0257/2006),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6–0177/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 ELSŐ BEVEZETŐ HIVATKOZÁS
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. és 95. cikkére,	tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. és 153. cikkére,
Indokolás
Az enzimek mezőgazdasági jogszabályok keretében történő felhasználása csupán elenyésző vonatkozása a javasolt rendeletnek. A 37. cikk ezért nem alkalmazandó jogalapként.
A javaslat célja a magas szintű fogyasztóvédelem, amelyet a belső piacon a tagállamok szabályozásainak harmonizációja révén fognak elérni. Ezért a 153. cikket kell jogalapként alkalmazni.
Módosítás: 2 (3) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(3) Az élelmiszer-adalékanyagokként használtaktól eltérő enzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint technológiai segédanyagokként szabályozzák őket. Az élelmiszer-ipari enzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozhatják az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlőtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.	(3) Az élelmiszer-adalékanyagokként használtaktól eltérő enzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint technológiai segédanyagokként szabályozzák őket. Az élelmiszer-ipari enzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozzák az enzimek szabad mozgását és megteremtik az egyenlőtlen, igazságtalan verseny kialakulásának feltételeit. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.
Indokolás
A javaslat célja a jogi érthetőség. Az egységes piacon harmonizált szabályokra van szükség. Ez megerősíti e javaslat 95. cikkének (belső piac) jogalapját.
Módosítás: 3 (4) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(4) E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is („élelmiszeripari enzimek”). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak (mint például a táplálkozási célú enzimek). Nem kell élelmiszeripari enzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban (mint például sajt és bor) használt olyan kultúrákat, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak.	(4) E rendeletnek csak azokra az enzimekre kell kiterjednie, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy azok technológiai funkciót töltsenek be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is („élelmiszer-ipari enzimek”). E rendelet hatályának tehát nem kell kiterjednie az olyan enzimekre, amelyeket nem technológiai funkció betöltésére adnak az élelmiszerekhez, hanem emberi fogyasztásra szántak (mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítő enzimek). Nem kell élelmiszer-ipari enzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban (mint például sajt és bor) használt olyan kultúrákat, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak.
Indokolás
Tisztázni kell, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki az emberi fogyasztásra szánt enzimekre, például a táplálkozási célú vagy emésztést segítő enzimekre.
Módosítás: 4 (6) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(6) Az élelmiszeripari enzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszeripari enzimeknek a használat során biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükséglettel kell indokolni és használatuk nem eredményezheti a fogyasztók félrevezetését.	(6) Az élelmiszer-ipari enzimeket csak akkor lehet jóváhagyni és használni, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott kritériumokat. Az élelmiszer-ipari enzimeknek a használat során biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükséglettel kell indokolni és használatuknak a fogyasztók javát kell szolgálnia. A fogyasztók félrevezetése többek között a felhasznált összetevők jellegével, frissességével és minőségével, a készítmény vagy az előállítási folyamat természetességével vagy a termék táplálkozási minőségével kapcsolatos kérdésekre vonatkozik.
Indokolás
Erre azért van szükség, hogy a „fogyasztók félrevezetése” kifejezés jelentésével kapcsolatban pontosabb legyen az általános értelmezés.
Módosítás: 5 (8) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(8) A Közösségben engedélyezett élelmiszeripari enzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, meghatározza a használati feltételeket és olyan részletes leírásokkal szolgál, amelyek kiterjednek különösen az enzimek eredetére és a tisztasági kritériumokra. Amennyiben egy élelmiszeripari enzim a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében géntechnológiával módosított szervezetet (GMO) tartalmaz, vagy abból áll, akkor a GMO-hoz az említett rendelet szerint hozzárendelt egyedi azonosítót szintén fel kell tüntetni a részletes leírásokban.	(8) A Közösségben engedélyezett élelmiszer-ipari enzimeket olyan közösségi listán kell feltüntetni, amely világosan ismerteti az enzimeket, meghatározza a használati feltételeket és olyan részletes leírásokkal szolgál, amelyek kiterjednek különösen az enzimek eredetére és a tisztasági kritériumokra. Amennyiben egy élelmiszer-ipari enzim a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében géntechnológiával módosított szervezetből (GMO) származik, akkor a GMO-hoz az említett rendelet szerint hozzárendelt egyedi azonosítót szintén fel kell tüntetni a részletes leírásokban.
Indokolás
A bizottsági javaslat szövege félrevezető lehet. Maguk a géntechnológiával módosított szervezetek nem lehetnek enzimek, csak enzimek előállításához használhatók.
Módosítás: 6 (9) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(9) A harmonizációt illetően az élelmiszer-ipari enzimek kockázati értékelését és azok közösségi listára való felvételét az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, […]-i […/.../EK] európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.	(9) A harmonizációt illetően az élelmiszer-ipari enzimek kockázati értékelését és azok közösségi listára való felvételét az elővigyázatosság elvével, illetve az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, […]-i […/.../EK] európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított eljárással összhangban kell elvégezni.
Indokolás
Az élelmiszer-ipari enzimek kockázati értékelésének a középpontjában az elővigyázatosság elvének kell állnia.
Módosítás: 7 (11) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(11) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimeket ezen említett (1829/2003/EK) rendelettel összhangban kell engedélyezni, a jelen rendelet szerinti jóváhagyást megelőzően.	(11) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szervezetből származó élelmiszer-ipari enzimeket ezen említett (1829/2003/EK) rendelettel összhangban kell engedélyezni, a jelen rendelet szerinti engedélyezést megelőzően vagy azzal párhuzamosan.
Indokolás
Közismert, hogy az 1829/2003/EK rendelet értelmében elfogadnák a géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők engedélyezésére vonatkozó „one-door-one-key” (egy ajtóhoz egy kulcs) eljárást. Úgy tűnik, hogy az a követelmény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszer-ipari enzimeket az 1829/2003/EK rendelettel összhangban azelőtt kell engedélyezni, hogy azokat élelmiszer-ipari enzimekről szóló, javasolt rendelet közösségi listájába történő felvétele tekintetében értékelnék, ellentmond e megközelítésnek és azt eredményezheti, hogy az enzimet két külön engedélyezési eljárásnak kell alávetni. Amíg gyakorlatilag az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a helyes hivatali gyakorlatnak megfelelően két jogszabály fényében vizsgálhatja a géntechnológiával módosított szervezetekből származó enzimeket, jobb ezt már az elejétől fogva egyértelművé tenni.
Módosítás: 8 (14) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(14) Azért, hogy valamennyi kérelmező számára igazságos és egyenlő feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követően kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszer-ipari enzim kockázati értékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves időszakban elegendő információt nyújtottak be.	(14) Azért, hogy valamennyi kérelmező számára igazságos és egyenlő feltételeket biztosítsanak, a közösségi lista felállítására egy lépésben kerül sor. Ezt a listát azt követően kell meghatározni, hogy elvégezték az összes olyan élelmiszer-ipari enzim kockázati értékelését, amelyekre nézve a kezdeti kétéves időszakban elegendő információt nyújtottak be. A Hatóság véleményét azonban a tudományos értékelés befejeződését követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni.
Indokolás
Egyértelművé kell tenni, hogy az „egylépéses megközelítés” nem késlelteti az egyes enzimek kockázati értékelésének közzétételét.
Módosítás: 9 (19) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(19) Az élelmiszer-ipari enzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével azokat újra kell értékelni.	(19) Az élelmiszer-ipari enzimeket folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, a felhasználást szabályozó változó feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével azokat újra kell értékelni. Legalább 10 évente azonban új tudományos értékelést és osztályozást kell végezni.
Módosítás: 10 (20) PREAMBULUMBEKEZDÉS
(20) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK1 tanácsi határozattal.	(20) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK1 tanácsi határozattal.
HL L 184., 1999.7.17., 23. o.	HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 1. o.) módosított határozat.
Indokolás
Ez a módosítás azért szükséges, hogy hozzáigazítsa a szöveget az új komitológiai határozat rendelkezéseihez.
Módosítás: 11 2. CIKK (2) BEKEZDÉS CA) PONT (új)
	ca) táplálkozási célú enzimek;
Indokolás
Jogi pontosítás. Világosnak kell lennie, hogy ez a rendelet – a (4) preambulumbekezdésben említettek szerint – csak azokra az enzimekre vonatkozik, amelyek technológiai funkciót töltenek be és azokra az enzimekre nem, amelyeket emberi fogyasztásra szánnak, mint a táplálkozású célú enzimek.
Módosítás: 12 2. CIKK (4) BEKEZDÉS
(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak.	(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni: a) a mikroorganizmusok által termelt, az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek esetleg enzimeket termelhetnek, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak; b) a közvetlen emberi fogyasztásra szánt enzimekre, mint például a táplálkozási célú vagy emésztést segítő enzimek.
Indokolás
A Bizottság megerősítette, hogy e rendelet hatálya nem terjed ki az emberi fogyasztásra szánt enzimekre, mint amilyenek a táplálkozási célú vagy emésztést segítő enzimek. Ezt a Bizottság javaslatának (4) preambulumbekezdése tartalmazza. Ennek egyértelművé tételéhez azonban erre való hivatkozás szükséges a javasolt rendelet rendelkező részében is. A 2. cikk (4) bekezdése a legalkalmasabb a hiavatkozás beillesztésére.
A „hagyományosan” szó törlése jogi pontosítás, mivel nem világos,hogy mire vonatkozik.
Módosítás: 13 2. CIKK (5) BEKEZDÉS
(5) Szükség esetén a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet eldönteni, hogy egy adott anyag e rendelet hatályába tartozik-e vagy sem.	(5) Szükség esetén a 16. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet eldönteni, hogy egy adott anyag e rendelet hatályába tartozik-e vagy sem.
Indokolás
Ez a módosítás azért szükséges, hogy hozzáigazítsa a szöveget az új komitológiai határozat rendelkezéseihez.
Módosítás: 37 3. CIKK (2) BEKEZDÉS
A következő meghatározást szintén alkalmazni kell:	A következő meghatározásokat kell alkalmazni:
	(1) „enzim” minden olyan növényi, állati vagy mikrobiális eredetű fehérje, amely meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes, anélkül hogy a folyamat során saját szerkezete megváltozna; e rendelet alkalmazásában ebbe a fogalommeghatározásba kell tartozniuk a „proenzimeknek” is, azaz azoknak az anyagoknak, amelyek az enzimek inaktív vagy majdnem inaktív előanyagai, és meghatározott katalitikus változás révén aktív enzimekké alakíthatók;
az „élelmiszer-ipari enzim” növényekből vagy állatokból való kivonással vagy mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert olyan termék, amely/amelyet:	(2) az „élelmiszer-ipari enzim” növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból vagy ezek termékeiből való kivonással vagy mikroorganizmusokat használó erjedési folyamattal nyert olyan termék, amely/amelyet:
a) egy meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes egy vagy több enzimet tartalmaz; valamint	a) egy meghatározott biokémiai reakció katalizálására képes egy vagy több enzimet tartalmaz; valamint
b) azért adnak az élelmiszerekhez, hogy technológiai funkciót töltsön be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során.	b) azért adnak az élelmiszerekhez, hogy technológiai funkciót töltsön be az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során;
	(3) az „élelmiszer-ipari enzimkészítmény” olyan készítmény, amely egy vagy több élelmiszer-ipari enzimből áll, és a tárolása, értékesítése, szabványosítása, hígítása vagy feloldása megkönnyítése érdekében bizonyos anyagokat, például élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy egyéb élelmiszer-összetevőket tartalmaz;
	(4) a „géntechnológiával módosított szervezet (GMO) által előállított” azt jelenti, hogy egy, az előállítási folyamat utolsó élő szervezeteként egy GMO felhasználásával állították elő, de GMO-kat nem tartalmaz, nem azokból áll, illetve nem azokból állították elő;
	(5) a „quantum satis” kifejezés azt jelenti1, hogy nincs meghatározva maximális szint. Azonban az adalékanyagokat ekkor is a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy azok használata nem vezeti félre a fogyasztót.
	___________________ 1 A 94/35/EK irányelv 2. cikke (5) bekezdésének szövege (édesítőszerek)
Indokolás
Többféleképpen lehet értelmezni az „enzim” szó jelentését. Egyes esetekben ez csak magát az enzimfehérjét jelenti, más esetekben a kivonással vagy erjesztéssel nyert terméket nevezik enzimnek, amely nemcsak az enzimfehérjét tartalmazza, hanem az eljárás során keletkező némi visszamaradt anyagot is. Végül az enzim kifejezést olyan késztermékekre is lehet használni, amelyeket egyéb anyagok hozzáadásával állítottak elő. A jogbiztonság és a tudományosság érdekében lényeges, hogy külön meghatározásokat alkalmazzunk e háromféle eset elkülönítésére.
Erre a teljesség érdekében van szükség, hogy az alkalmazási kör kiterjedjen a proenzimek alkalmazásának lehetőségére is; ezek nem enzimek, hanem az enzimek előanyagai az élelmiszer-előállítás során.
A rendeletnek összhangban kell állnia a GMO-k egyéb jogszabályokban alkalmazott fogalommeghatározásával, hogy a szóhasználat ne zavarodjon össze.
Quantum satis: ebben a cikkben a többi fogalommeghatározás között szerepelnie kell a 12. cikk f) pontjában említett „quantum satis” fogalommeghatározásának.
Módosítás: 15 4. CIKK ELSŐ A. BEKEZDÉS (ÚJ)
	Senki nem hozhat forgalomba élelmiszer-ipari enzimet, illetve élelmiszer-ipari enzimet tartalmazó élelmiszert, ha az élelmiszer-ipari enzim alkalmazása nem felel meg ennek a rendeletnek.
Indokolás
Ez az új pont biztosítja, hogy e rendelet hatálya az összes megfelelő élelmiszer-ipari enzimre kiterjedjen.
Módosítás: 16 5. CIKK
Felvehető a közösségi listára az az élelmiszer-ipari enzim, amely teljesíti a következő feltételeket:	Felvehető a közösségi listára az az élelmiszer-ipari enzim, amely teljesíti a következő feltételeket:
a) a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a javasolt használati szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát;	a) a rendelkezésre álló tudományos adatok és az elővigyázatosság elve alapján a javasolt használati szint mellett nem veszélyezteti a fogyasztók egészségének biztonságát;
b) technológiai szempontból szükséges és indokolt;	b) technológiai szempontból szükséges és indokolt;
c) nem vezeti félre a fogyasztót.	c) nem vezeti félre a fogyasztót; a fogyasztók félrevezetése többek között a felhasznált összetevők jellegével, frissességével és minőségével, a készítmény vagy az előállítási folyamat természetességével, a termék táplálkozási minőségével, illetve a gyümölcs- és zöldségtartalommal kapcsolatos kérdésekre vonatkozik.
	ca) használata egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztóra nézve.
Indokolás
Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó jelenlegi jogszabályokhoz hasonlóan az élelmiszer-ipari enzimek engedélyezésének folyamatában a fogyasztóra nézve jelentkező egyértelmű előnyöknek központi követelménynek kell lenniük.
Erre azért van szükség, hogy a „fogyasztók félrevezetése” kifejezés jelentésével kapcsolatban pontosabb legyen az általános értelmezés.
Módosítás: 17 6. CIKK (2) BEKEZDÉS A) PONT
a) az élelmiszeripari enzim megnevezését;	a) az élelmiszer-ipari enzim meghatározását, beleértve annak elterjedt vagy ajánlott megnevezését, rendszeres megnevezését és szinonimáit, amennyiben lehetséges a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nómenklatúrájának megfelelően, az összetett enzimek esetében pedig az enzimek funkcióját meghatározó hatás alapján;
Indokolás
Amennyiben lehetséges, a Nemzetközi Biokémiai Egyesület nómenklatúráján alapuló, legpontosabb megnevezést kell használni. Az összetett enzimek esetében a megnevezésnek az enzim azon hatásán (aktív elem) kell alapulnia, amely szerepet játszik az élelmiszer-feldolgozásban.
Módosítás: 18 6. CIKK (2) BEKEZDÉS B) PONT
b) az élelmiszer-ipari enzim részletes leírásait, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra; az 1830/2003/EK rendelet hatályába tartozó élelmiszer-ipari enzimek esetén pedig a részletes leírásokban hivatkozni kell arra az egyedi azonosítóra, amelyet a géntechnológiával módosított szervezethez az említett rendelet szerint rendeltek hozzá;	b) az élelmiszer-ipari enzim részletes leírásait, kitérve eredetére, tisztasági kritériumaira és minden más szükséges információra; az 1830/2003/EK rendelet hatályába tartozó szervezetből származó élelmiszer-ipari enzimek esetén pedig a részletes leírásokban hivatkozni kell arra az egyedi azonosítóra, amelyet a géntechnológiával módosított szervezethez az említett rendelet szerint rendeltek hozzá;
Indokolás
Közismert, hogy az 1829/2003/EK rendelet értelmében elfogadnák a géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők engedélyezésére vonatkozó „one-door-one-key (egy ajtóhoz egy kulcs)” eljárást. Úgy tűnik, hogy az a követelmény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszer-ipari enzimeket az 1829/2003/EK rendelettel összhangban azelőtt kell engedélyezni, hogy azokat élelmiszer-ipari enzimekről szóló, javasolt rendelet közösségi listájába történő felvétele tekintetében értékelnék, ellentmond e megközelítésnek és azt eredményezheti, hogy az enzimet két külön engedélyezési eljárásnak kell alávetni. Amíg gyakorlatilag az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a helyes hivatali gyakorlatnak megfelelően két jogszabály fényében vizsgálhatja a géntechnológiával módosított szervezetekből származó enzimeket, jobb ezt már az elejétől fogva egyértelművé tenni.
Módosítás: 19 6. CIKK (2) BEKEZDÉS C)–F) PONT
c) szükség esetén azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszer-ipari enzimet hozzá lehet adni;	c) azokat az élelmiszereket, amelyekhez az élelmiszer-ipari enzimet hozzá lehet adni;
d) szükség esetén azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszer-ipari enzimet használni lehet;	d) azokat a feltételeket, amelyek mellett az élelmiszer-ipari enzimet használni lehet;
e) adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszer-ipari enzim közvetlenül fogyasztóknak történő értékesítésére nézve;	e) adott esetben azt, hogy vannak-e korlátozások az élelmiszer-ipari enzim közvetlenül fogyasztóknak történő értékesítésére nézve;
f) szükség esetén az élelmiszer-ipari enzimek használatával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, hogy a végső fogyasztó tájékozott legyen az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.	f) az élelmiszer-ipari enzimek használatával készült élelmiszer címkézésére vonatkozó egyedi követelményeket, hogy a végső fogyasztó tájékozott legyen az élelmiszer fizikai állapotáról vagy arról az egyedi eljárásról, amelyen az élelmiszer átment.
Indokolás
Az élelmiszer-ipari enzim engedélyének meg kell határoznia a felhasználásra vonatkozó összes feltételt és a címkézési követelményeket. Ezért ezt a bekezdést egyértelművé kell tenni.
Módosítás: 20 7. CIKK
A géntechnológiával módosított enzimek felvétele a közösségi listára	A géntechnológiával módosított szervezetekből (GMO-k) származó enzimek felvétele a közösségi listára
Az 1829/2003/EK rendelet hatályába tartozó élelmiszer-ipari enzimeket csak az említett rendelet 7. cikkében említett eljárással összhangban történt engedélyezést követően lehet felvenni a közösségi listára.	E rendelet 4. cikkének sérelme nélkül az 1829/2003/EK rendelet hatályába tartozó szervezetből származó élelmiszer-ipari enzimeket csak akkor lehet felvenni a közösségi listára, ha azokat az említett rendelet 7. cikkében említett eljárással összhangban engedélyezték.
Indokolás
Közismert, hogy az 1829/2003/EK rendelet értelmében elfogadnák a géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők engedélyezésére vonatkozó „one-door-one-key”(egy ajtóhoz egy kulcs) eljárást. Úgy tűnik, hogy az a követelmény, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekből származó élelmiszer-ipari enzimeket az 1829/2003/EK rendelettel összhangban azelőtt kell engedélyezni, hogy azokat élelmiszer-ipari enzimekről szóló, javasolt rendelet közösségi listájába történő felvétele tekintetében értékelnék, ellentmond e megközelítésnek és azt eredményezheti, hogy az enzimet két külön engedélyezési eljárásnak kell alávetni. Amíg gyakorlatilag az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a helyes hivatali gyakorlatnak megfelelően két jogszabály fényében vizsgálhatja a géntechnológiával módosított szervezetekből származó enzimeket, jobb ezt már az elejétől fogva egyértelművé tenni.
Módosítás: 21 8. CIKK
A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más összetevőkkel keverve értékesített – élelmiszeripari enzimeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen rendelet 9–12. cikkében előírt információkat.	(1) A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással keverve értékesített – élelmiszer-ipari enzimeket és élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen cikkben előírt információkat.
	(2) A csomagolásnak vagy a tárolóeszköznek a következő információkat kell tartalmaznia:
	a) az e rendeletben megállapított megnevezést, valamint a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nevezéktana szerinti leírást; és
	b) az élelmiszer-ipari enzim leírását, amely elegendő pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel össze lehet keverni.
	Amennyiben az élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket egymással keverve értékesítik, úgy az a) és b) pontban előírt információkat mindegyik élelmiszer-ipari enzim tekintetében meg kell adni, az enzimek teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben.
	c) a nettó mennyiséget;
	d) a lejárati időpontot, amely után az élelmiszer-ipari enzim használata nem ajánlott;
	e) az „élelmiszerekben való felhasználásra”, vagy az „élelmiszerekben korlátozottan használható” megjegyzést vagy más egyértelmű utalást a rendeltetésszerű élelmiszer-ipari felhasználására;
	f) szükség esetén a szállítás, a tárolás és a felhasználás különleges feltételeit;
	(3) Ezenkívül – amennyiben az „élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés látható a kérdéses termék csomagolásán vagy tárolóeszközén – az alábbi információkat is fel kell tüntetni a csomagoláson, a tárolóeszközön, vagy a termékre vonatkozó azon dokumentumokban, amelyeket szállításkor vagy azelőtt kell átadni:
	a) a gyártó, a csomagoló vagy a Közösségen belül székhellyel rendelkező értékesítő nevét vagy cégnevét és címét;
	b) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzést;
	c) a felhasználási utasításokat, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszer-ipari enzim megfelelő felhasználását;
	d) szükség esetén elegendő információt kell biztosítani az élelmiszer-ipari enzim vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmény összetételére nézve, hogy a felhasználó be tudja tartani az élelmiszerben előfordulható mennyiségi korlátokat, amelyeket számszerűen, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni; amikor az enzimeket élelmiszerekhez adják, ezt kizárólag olyan adagban végezhetik, amely a használatuk céljának eléréséhez feltétlenül szükséges. Ez minimálisra csökkenti az elfogyasztott enzimek mennyiségét, és lehetővé teszi a népesség érzékeny csoportjainak megfelelőbb védelmét.
	e) elegendő információt kell biztosítani ahhoz, hogy a felhasználó betarthassa a 2000/13/EK irányelv rendelkezéseit, különösen az allergén anyagok címkézése tekintetében.
	f) a túlzott mennyiségben történő felhasználásukból eredő mellékhatásokat.
	(4) Jelen cikk rendelkezései nem sértik a súly- és egyéb mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.
	(5) A jelen cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelvezettel kell megfogalmazni. Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén a Szerződés szabályaival összhangban előírhatja, hogy ezeket az információkat kérésre a Közösség a tagállam által meghatározott egy vagy több, hivatalos nyelven tegyék elérhetővé. Ez nem zárja ki azt, hogy ezeket az információkat több nyelven tüntessék fel.
Indokolás
A vállalatok közötti címkézési szabályok egyszerűbbé tétele érdekében a 8., 9., 10., 12. és 14. cikket egyetlen cikkbe vontuk össze, amely tartalmazza a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimekre és élelmiszer-ipari enzim alapú készítményekre vonatkozó valamennyi követelményt. Ez javítja a szöveg logikáját, illetve könnyebben olvashatóvá és érthetővé teszi azt.
A szakmai felhasználóknak szánt címkézésnek pontos tájékoztatást kell adnia az enzim jellegéről és aktivitásáról. Az élelmiszer-előállítóknak fontos, hogy ismerjék az élelmiszer-ipari enzimek tartósságát az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében. A hőmérséklet, páratartalom stb. változására érzékeny egyes enzimek szállítási körülményei hatással lehetnek a végtermék minőségére.
Az enzimek esetleges túladagolásának hatásaira vonatkozó információ védelmet nyújthat a fogyasztóknak az elkerülhető megbetegedésekkel szemben. Az enzimek túlzott használata nem ártalmatlan az emberi szervezetre.
Módosítás: 22 9. CIKK
9. cikk	törölve
Az élelmiszeripari enzimek azonosítására vonatkozó információs követelmények
(1) Amennyiben nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimeket értékesítenek önmagukban vagy egymással keverve, azok csomagolásának vagy tárolóeszközének a következő információkat kell hordozniuk minden egyes élelmiszeripari enzimre nézve:
a) az e rendeletben megállapított megnevezést; vagy
b) az a) pontban említett megnevezés hiányában az élelmiszeripari enzim leírását, amely elegendő pontossággal megkülönbözteti azoktól a termékektől, amelyekkel össze lehet keverni.
(2) Amennyiben az élelmiszeripari enzimeket egymással keverve értékesítik, úgy az (1) bekezdésben előírt információkat mindegyik élelmiszeripari enzim tekintetében meg kell adni, az enzimek teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben.
Indokolás
Lásd a 8. cikk módosítását, amely tartalmazza a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimek vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézésére vonatkozó összes fenti rendelkezést.
Módosítás: 23 10. CIKK
10. cikk	törölve
Tájékoztatási követelmények abban az esetben, amikor egyéb anyagokat, hozzávalókat vagy élelmiszer-összetevőket építenek be az élelmiszeripari enzimekbe
Amennyiben az élelmiszeripari enzimektől eltérő anyagokat, hozzávalókat vagy élelmiszer-összetevőket építenek be a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimekbe azok tárolásának, értékesítésének, szabványosításának, feloldásának vagy hígításának elősegítésére, az élelmiszeripari enzimek csomagolásán, tárolóeszközein vagy kísérő dokumentumaiban fel kell tüntetni a 9. cikkben előírt információkat, valamint minden egyes összetevőt a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben.
Indokolás
Lásd a 8. cikk módosítását, amely tartalmazza a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimek vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézésére vonatkozó összes fenti rendelkezést.
Módosítás: 24 11. CIKK
Amennyiben a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimeket egyéb élelmiszer-összetevőkkel keverik, az élelmiszeripari enzimek csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben valamennyi összetevőt feltünteti.	Amennyiben a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimeket vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket egyéb élelmiszer-összetevőkkel keverik, az ennek eredményeként előállított termék csomagolásán vagy tárolóeszközein egy olyan listának kell szerepelnie, amely a teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben valamennyi összetevőt feltünteti.
Indokolás
A 3. cikkhez benyújtott módosítás fogalommeghatározásai az egyéb élelmiszer-összetevőkkel kevert élelmiszer-ipari enzimeket élelmiszer-ipari enzim alapú készítményekként definiálják. Az „élelmiszer-ipari enzim alapú készítmény” fogalma magában foglalja a 10. cikk jelentését – azaz „Tájékoztatási követelmények abban az esetben, amikor egyéb anyagokat, hozzávalókat vagy élelmiszer-összetevőket építenek be az élelmiszer-ipari enzimekbe” –, így a továbbiakban nincs szükség két külön cikkre. Az élelmiszer-ipari enzim kifejezés használata itt helytelen, és félrevezető lehet; ha az élelmiszer-ipari enzimeket más összetevőkkel keverik, azok többé nem nevezhetők tisztán élelmiszer-ipari enzimeknek. Az „ennek eredményeként előállított termék” pontosabb meghatározás.
Módosítás: 25 12. CIKK
12. cikk	törölve
Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó általános tájékoztatási követelmények
(1) A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszeripari enzimek csomagolásán vagy tárolóeszközein fel kell tüntetni a következő információkat:
a) az „élelmiszerekben való felhasználásra” megjegyzést vagy az „élelmiszerekben korlátozottan használható” megjegyzést vagy más egyértelmű utalást a rendeltetésszerű élelmiszeripari felhasználására;
b) szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételeit;
c) a felhasználási utasításokat, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az élelmiszeripari enzim megfelelő felhasználását;
d) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzést;
e) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő nevét vagy cégnevét és címét;
f) amennyiben az élelmiszeripari enzim egyik összetevője korlátozott mennyiségben fordulhat elő az élelmiszerben, fel kell tüntetni az adott összetevő százalékos arányát az élelmiszeripari enzimben vagy elegendő információt kell biztosítani az élelmiszeripari enzim összetételére nézve, hogy a vásárló be tudja tartani az élelmiszerben előfordulható mennyiség korlátját; amennyiben ugyanez a mennyiségi korlátozás az önmagukban vagy a kombináltan használt összetevők egy csoportjára vonatkozik, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerűen, vagy a quantum satis elv szerint kell megadni;
g) a nettó mennyiséget;
h) adott esetben a jelen rendelet 9., 10. és 11. cikkében említett, valamint a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszeripari enzimekre vagy egyéb anyagokra vonatkozó információkat.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c)–f) és h) pontjában előírt információkat elég pusztán a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve, hogy az „élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének könnyen látható részén szerepel.
Indokolás
Lásd a 8. cikk módosítását, amely tartalmazza a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimek vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézésére vonatkozó összes fenti rendelkezést.
Módosítás: 26 13. CIKK (1) BEKEZDÉS B) PONT
b) a 9., 10. és a 11. cikkel, valamint a 12. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjával összhangban előírt információkat.	b) a 8. és a 11. cikkel összhangban előírt információkat.
Indokolás
A végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimek címkézését illetően minden információt hozzáférhetővé kell tenni. Különösen nem zárhatók ki a 8. cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő rendelkezések, amelyek az élelmiszer-ipari enzimeknek a végtermékben található legnagyobb mennyiségére vonatkoznak.
Módosítás: 27 3. SZAKASZ ÉS 14. CIKK
3. SZAKASZ	törölve
Egyéb címkézési követelmények
14. cikk
Egyéb címkézési követelmények
(1) A 8–13. cikk rendelkezései nem sértik a tömegre és a mértékekre vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket
(2) A 8–13. cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelvezettel kell megfogalmazni.
Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén a Szerződés szabályaival összhangban előírhatja, hogy ezeket az információkat egy vagy több, a tagállam által meghatározott hivatalos nyelven tüntessék fel.
E bekezdés első és második albekezdése nem zárja ki azt, hogy ezeket az információkat több nyelven tüntessék fel.
Indokolás
Lásd a 8. cikk módosítását, amely tartalmazza a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt élelmiszer-ipari enzimek vagy élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények címkézésére vonatkozó összes fenti rendelkezést.
Módosítás: 28 16. CIKK (2A) BEKEZDÉS (új)
	(2a) Erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.
Indokolás
Ez a módosítás azért szükséges, hogy hozzáigazítsa a szöveget az új komitológiai határozat rendelkezéseihez.
Módosítás: 29 18. CIKK (4) BEKEZDÉS AA) PONT (új)
	aa) a Hatóság „gyorsított” engedélyezési eljárásról határozhat a jelenleg a piacon megtalálható élelmiszer-ipari enzimek esetében, amennyiben a Hatóság meggyőződött arról, hogy azokat az EU-n belül nemzeti vagy közösségi szinten megfelelő biztonsági értékelésnek vetették alá abból a célból, hogy ezek az enzimek közvetlenül átvezethetők legyenek az élelmiszer-ipari enzimek közösségi listájára.
Indokolás
Az EFSA erőforrásai már jelenleg is korlátozottak, így nem kellene azokat olyan élelmiszer-ipari enzimek biztonsági értékelésére pazarolni, amelyeket már megfelelően értékeltek az EU-n belül, különösen Dániában, Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban, ahol az élelmiszer-ipari enzimeket jól megalapozott eljárások keretében engedélyezik.
Módosítás: 30 18. CIKK (5) BEKEZDÉS
(5) E cikk alkalmazásának céljából szükség esetén megfelelő átmeneti intézkedéseket lehet elfogadni a 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.	(5) E cikk alkalmazásának céljából szükség esetén megfelelő átmeneti intézkedéseket lehet elfogadni a 16. cikk (2a) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.
Indokolás
Ez a módosítás azért szükséges, hogy hozzáigazítsa a szöveget az új komitológiai határozat rendelkezéseihez.
Módosítás: 31 20A. CIKK (ÚJ)
	20a. cikk A 258/1997/EK rendelet módosítása
	A 258/1997/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: „d) az [élelmiszer-ipari enzimekről szóló] ……/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimekre.”
Indokolás
Ez a módosítás összehangolja az új élelmiszerekről szóló rendeletet ezzel a javaslattal.
Módosítás: 32 22. CIKK 2. PONT 6. cikk (6) bekezdés új francia bekezdés (2001/13/EK irányelv)
− a (4) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett enzimektől eltérő enzimeket a II. mellékletben felsorolt összetevők kategóriái egyikének nevével kell megjelölni, pontos megnevezésükkel együtt.	− az élelmiszer-ipari termékben található enzimeket a II. mellékletben felsorolt összetevők kategóriái egyikének nevével kell megjelölni, pontos megnevezésükkel együtt, és fel kell tüntetni, hogy a végtermékben továbbra is aktívak-e; a GMO-kból előállított enzimek esetében a „GMO-kból előállítva” szöveget kell feltüntetni a címkén.
Indokolás
A fogyasztóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az adott termék tartalmaz-e aktív enzimeket. A címkézésre vonatkozó rendelkezéseket a GMO-kból előállított enzimek tekintetében is tisztázni kell. Ez összhangban áll a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet címkézésre vonatkozó rendelkezéseire irányadó, „utolsó élő szervezet” elképzeléssel. Ezenfelül információt kell nyújtani az élelmiszer feldolgozása során felhasznált összes enzimről, ha nem a címkén, akkor más módon, lehetőleg a vásárlás helyén, illetve olyan formában, amely otthon is hozzáférhető.

• [1]  HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

Jelenleg még nincsenek olyan közösségi szinten harmonizált szabályok, amelyek az élelmiszer-ipari enzimek használatát szabályoznák. Ez nemcsak kereskedelmi akadályokat és jogbizonytalanságot okoz, de tagállamonként különböző egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabványokat is eredményez.

Enzimeket már évszázadok óta használnak az élelmiszeriparban, a leggyakrabban a sütőiparban, a sajtkészítés során, a keményítőfeldolgozásban, valamint a sörök, gyümölcslevek és más italok előállításakor. Az enzimek hasznos szerepet töltenek be, például állományjavító, a külső megjelenést és a tápértéket fokozó hatásuk van.

Az uniós jogszabályok jelenleg csak a 89/107/EGK irányelv hatálya alá eső élelmiszer-adalékanyagként használt enzimekre vonatkoznak, és csak két enzimet, az E 1103-as számú invertázt és az E 1105-ös lizozimet engedélyeznek ezen irányelv alapján.

Az utóbbi években jelentősen fokozódott az enzimek használata az élelmiszeriparban, és a technológiai fejlődés új és összetettebb enzimek kifejlesztését tette lehetővé. Ez problémákat vet fel az emberi egészségre jelentett lehetséges kockázatokkal (például az allergén hatással, a toxicitással és a maradék mikrobiológiai aktivitással) kapcsolatban. Enzimeket géntechnológiával módosított mikroorganizmusokból is előállítanak. Ezért a fogyasztók eredményes védelmének biztosítása érdekében egyértelműen szükség van európai szinten egységes biztonsági értékelésre.

Előadóként ezért üdvözlöm a Bizottság javaslatát, és megjegyzem, hogy az iparági és fogyasztói szervezetek is örömmel fogadják az élelmiszer-ipari enzimek használatára vonatkozó jogszabályok harmonizálásának kilátását az Európai Unióban.

Módosításaim középpontjában elsősorban a pontosítás és a koherencia – különösen az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-ipari enzim alapú készítmények fogalommeghatározásai, a nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt termékek címkézési előírásai tekintetében –, valamint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokból származó élelmiszer-ipari enzimek álltak.

Aggodalommal tölt el annak lehetősége, hogy ez az irányelv kettős engedélyeztetési rendszert hoz létre a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimek, azaz a géntechnológiával módosított organizmusokból nyert élelmiszer-ipari enzimek esetében. A Bizottság jelenlegi javaslata szerint az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-ipari enzimeket előbb az 1829/2003/EK rendelettel összhangban kell engedélyezni, és csak ezt követően lehet azokat az élelmiszer-ipari enzimek közösségi listájára való felvétel céljából ezen irányelv szerint értékelni. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy ezeknek az enzimeknek két külön engedélyezési eljáráson kell átmenniük, ezért ez további tisztázást tesz szükségessé.

Ezen aggodalomtól eltekintve úgy vélem, hogy ez a jogszabály jó példája az európai intézmények, az iparág és a fogyasztói csoportok által az áruk EU-n belüli szabad mozgása, valamint az uniós állampolgárok egységesen magas egészségügyi és fogyasztóvédelmi szabványokhoz fűződő joga érdekében folytatott együttműködésnek.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Miroslav Ouzký

Elnök

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény az élelmiszer-ipari enzimekről szóló (COM(2006)0425 – C6‑0257/2006 – 2006/0144(COD))[1] jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2007. március 28-i levelében Ön az Eljárási Szabályzat 35. cikkének (2) bekezdése alapján felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság fentiekben említett javaslata jogalapjának érvényességét és megfelelőségét.

A bizottság az előbbi kérdést 2007. május 2-i ülésén vizsgálta meg.

A bizottság tudomásul vette, hogy bár a javaslat kettős jogalapon nyugszik, nevezetesen az EK-Szerződés 37. és 95. cikkén, az előadó, Doyle asszony a 37. cikk jogalapként való figyelmen kívül hagyását indítványozta, mivel véleménye szerint a 95. cikk is megfelelő és elégséges jogalapot szolgáltat.

Ezen túlmenően, figyelemmel a rendeletnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítására vonatkozó célkitűzésére, Schlyter és Staes urak nem csak a 37. cikkre történő hivatkozás törlését javasolják, hanem azt is, hogy hivatkozás történjék a 153. cikkre, és így a 95. cikk mellett a 153. cikk is a jogalap része legyen.

A javasolt jogalapok

37. cikk

(1) A közös agrárpolitika irányvonalának meghatározása érdekében a Bizottság e szerződés hatálybalépését követően haladéktalanul konferenciára hívja össze a tagállamokat azzal a céllal, hogy agrárpolitikájukat — különösen forrásaik és szükségleteik mérlegének felállításával — összehasonlítsák.

(2) Az (1) bekezdésben említett konferencia munkájának figyelembevételével a Bizottság e szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően javaslatokat terjeszt elő a közös agrárpolitika kidolgozására és végrehajtására, beleértve a nemzeti rendtartásoknak a 34. cikk (1) bekezdésében említett közös piacszervezés egyik formájával történő felváltását, továbbá az e címben meghatározott intézkedések végrehajtására.

Ezekben a javaslatokban figyelembe kell venni az e címben említett mezőgazdasági kérdések egymással való kölcsönös összefüggését.

A Tanács, az általa adott esetben kibocsátott ajánlások sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel rendeleteket, irányelveket vagy határozatokat fogad el.

(3) A Tanács minősített többséggel és a (2) bekezdésnek megfelelően a nemzeti piaci rendtartásokat a 34. cikk (1) bekezdése szerinti közös piacszervezéssel válthatja fel, ha

a) a közös piacszervezés azoknak az ilyen intézkedést ellenző tagállamoknak, amelyek a kérdéses termeléssel kapcsolatban saját nemzeti piaci rendtartással rendelkeznek, az érintett termelők foglalkoztatására és életszínvonalára vonatkozóan egyenértékű biztosítékot nyújt; ennek során a lehetséges alkalmazkodás és a szükséges szakosodás ütemét is figyelembe kell venni, és

b) ez a közös piacszervezés a nemzeti piacon fennálló feltételekhez hasonló feltételeket biztosít

a Közösségen belüli kereskedelem számára.

(4) Ha egyes nyersanyagokra vonatkozóan a közös piacszervezést azt megelőzően hozzák létre, hogy a megfelelő feldolgozott termékekre már létezne közös piacszervezés, a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt feldolgozott termékekhez felhasznált nyersanyagok a Közösségen kívülről is behozhatók.

95. cikk

(1) Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a 14. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására — a 94. cikktől eltérve — a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az adózásra, a személyek szabad mozgására, valamint

a munkavállalók jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezésekre.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben előirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitűzés megvalósítására.

(4) Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(5) Ezen felül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy harmonizációs intézkedésnek a Tanács vagy Bizottság által történő elfogadását követően valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos nemzeti rendelkezések bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel, ezekről az előirányzott rendelkezésekről és bevezetésük indokairól értesíti a Bizottságot.

(6) A Bizottság a (4) és (5) bekezdésben említett értesítésektől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem hoz határozatot, a (4) és (5) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseket jóváhagyottnak kell tekinteni.

Ha az ügy összetettsége indokolja, és az emberi egészséget fenyegető veszély nem áll fenn, a Bizottság értesítheti az érintett tagállamot arról, hogy az ebben a bekezdésben említett határidő legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.

(7) Ha a (6) bekezdés alapján egy tagállamnak engedélyezték valamely harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezések fenntartását vagy bevezetését, a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasolja-e az adott intézkedés kiigazítását.

(8) Ha egy olyan területen, amely korábban harmonizációs intézkedések tárgyát képezte, valamely tagállam különleges közegészségügyi problémát vet fel, erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasoljon-e megfelelő intézkedéseket a Tanácsnak.

(9) A 226. és 227. cikkben megállapított eljárástól eltérve, a Bizottság vagy bármely tagállam közvetlenül a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam az e cikkben biztosított hatáskörével visszaél.

(10) A fentiekben említett harmonizációs intézkedések indokolt esetben védzáradékot tartalmaznak, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a 30. cikkben említett egy vagy több nem gazdasági okból, közösségi ellenőrzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.

153. cikk

(1) A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében a Közösség hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez.

(2) A fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb közösségi politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor.

(3) A Közösség a következőkkel járul hozzá az (1) bekezdésben említett célok eléréséhez:

a) a 95. cikk alapján a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott intézkedések;

b) a tagállami politikákat támogató, kiegészítő és figyelemmel kísérő intézkedések.

(4) A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja a (3) bekezdés b) pontjában említett intézkedéseket.

(5) A (4) bekezdés szerint elfogadott intézkedések nem akadályozzák a tagállamokat szigorúbb védintézkedések fenntartásában vagy bevezetésében. Ezeknek az intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük e szerződéssel. Az intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot.

A rendeletre irányuló javaslat tartalma

Az indokolás szerint a rendeletre irányuló javaslat célja és lényege a következő:

Az enzimek élelmiszer-feldolgozásban való használatát ellenőrző jogszabályok nincsenek teljes mértékben összehangolva az EU-ban. Az élelmiszer-előállításban technológiai segédanyagokként használt enzimek nemzeti szabályozási környezete a tagállamok között jelentős eltéréseket mutat. Csak néhány tagállam rendelkezik kötelező vagy önkéntes engedélyezési eljárással, a többség egyáltalán nem rendelkezik ilyennel. Ezen kívül megoszlanak a tagállamok közötti vélemények az enzimek élelmiszer-adalékanyagokként vagy technológiai segédanyagokként való kategorizálására vonatkozóan aszerint, hogy azok milyen szerepet töltenek be az élelmiszerfolyamatban vagy a végső élelmiszerben. A közösségi szintű összehangolt szabályok hiánya akadályokat gördített az élelmiszer-ipari enzimek kereskedelmének útjába és akadályozta a növekedést ezen a területen.

Ami a biztonságot illeti, az élelmiszer-ipari enzimek tekintetében európai szinten nincsen sem biztonsági értékelés, sem engedélyezés, ez alól csak az élelmiszer-adalékanyagoknak tekintett enzimek képeznek kivételt. Az élelmiszer-ipari enzimeket a múltban nem tekintették mérgezőnek. Az élelmiszer-ipari enzimeket előállító iparág azonban folyamatosan a technológia javítására törekedik és ez olyan élelmiszer-ipari enzimek kifejlesztését eredményezte, amelyek az évek során egyre összetettebbé és bonyolultabbá váltak. Kémiai természetükből és eredetükből potenciális veszélyek adódhatnak, mint például allergén hatás, tevékenységgel összefüggő toxicitás, maradék mikrobiológiai aktivitás és kémiai toxicitás. A fogyasztók biztonságának garantálására emiatt elengedhetetlen valamennyi élelmiszer-ipari enzim biztonsági értékelése, ideértve a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMO-k) által előállított enzimeket is.

A rendeletre irányuló javaslat tartalma az alábbiak szerint épül fel:

I. fejezet – Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

A javasolt rendeletet azokra az enzimekre kell majd alkalmazni, amelyeket technológiai céllal használnak fel az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során, ideértve a technológiai segédanyagként használt enzimeket is. Az élelmiszer-ipari enzimek a közösségi listán keresztül biztonsági értékelés és jóváhagyás tárgyát képezik.

II. fejezet – Az engedélyezett élelmiszer-ipari enzimek közösségi listája

Minden élelmiszer-ipari enzimet és azok élelmiszer-ipari felhasználását értékelik biztonságosságuk, alkalmazásuk technológiai szükségszerűsége és a fogyasztóknak nyújtott többletértéke szempontjából, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy használatuk ne legyen félrevezető a fogyasztók számára. A kockázatkezelés és kockázatértékelés szétválasztásáról szóló határozattal összhangban a biztonsági értékeléseket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) végzi el. Egy adott élelmiszer-ipari enzim közösségi listára való felvételét a Bizottság egyéb általános kritériumok (technológiai szükségszerűség, fogyasztói szempontok) figyelembe vétele mellett az EFSA véleménye alapján mérlegeli. A pozitív listára felvett valamennyi élelmiszer-ipari enzimre nézve meg kell határozni a részletes leírásokat, ideértve a tisztasági kritériumokat és a készítmény eredetét.

III. fejezet – Címkézés

A javasolt rendelet címkézési követelményeket ír elő a gyártónak vagy közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszer-ipari enzimek vonatkozásában. A címkézés szempontjából az élelmiszerekben használt enzimeket az adalékanyagokhoz hasonlóan élelmiszer-összetevőknek kell tekinteni az élelmiszerek címkézéséről, kiszereléséről és reklámozásáról szóló 2000/13/EK irányelv szerint.Az élelmiszer-ipari enzimeket a legtöbb esetben technológiai segédanyagokként használják, tehát legfeljebb csak maradvány formájában fordul elő az élelmiszerben (ha egyáltalán), így nincs technológiai hatása a késztermékre. Figyelembe véve, hogy minden élelmiszer-ipari enzim átesik majd biztonsági ellenőrzésen, a technológiai segédanyagokként használt élelmiszer-ipari enzimeket javasolt kivonni a címkézési kötelezettség alól. A végtermékben technológiai értelemben szerepet játszó élelmiszer-ipari enzimeket az élelmiszertermék címkéjén funkciójuk (pl. stabilizátor stb.) és nevük megjelölésével feltüntetik.

IV. fejezet – Eljárási rendelkezések és végrehajtás

Az élelmiszer-ipari enzimek előállítói vagy felhasználói szükség esetén kötelesek tájékoztatni a Bizottságot minden olyan új körülményről, amely befolyásolhatja az adott készítmény biztonsági értékelését.

A rendeletben javasolt intézkedések végrehajtása az 1999/468/EK tanácsi határozatban meghatározott szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság feladata.

V. fejezet – Átmeneti és záró rendelkezések

Mivel a Közösségben már számos élelmiszer-ipari enzim forgalomban van, a közösségi pozitív listára való áttérés várhatóan zökkenőmentes lesz, és nem támaszt igazságtalan feltételeket az enzimgyártóknak. A javaslat ezért az egységes eljárásról szóló rendeletben tervezett végrehajtási intézkedések alkalmazásának napjától számítva 24 hónap hosszú bevezető időszakról rendelkezik, amely a listára való felvételre irányuló kérelmek benyújtására szolgál. A közösségi lista felállítására egylépéses eljárás során kerül majd sor azt követően, hogy a Hatóság (EFSA) véleményezett minden olyan terméket, amelyekre nézve a 24 hónapos időszakban elegendő információt nyújtottak be. A közösségi lista felállításáig az élelmiszer-ipari enzimek és a hozzáadásukkal készült élelmiszerek forgalomba hozatala és használata tekintetében a meglévő nemzeti jogszabályok irányadók. A javasolt címkézési előírások bevezetésére szintén átmeneti időszakot határoznak meg.

Értékelés

Valamennyi közösségi jogszabálynak a Szerződésben (vagy más végrehajtandó jogi aktusban) rögzített jogalapra kell támaszkodnia. A jogalap az ügy jellege szerint meghatározza a Közösség hatáskörét, és hogy e hatáskört hogyan kell gyakorolnia, nevezetesen az alkalmazható jogi eszköz(öke)t és a döntéshozatali eljárást.

Az Európai Bíróság kialakult joggyakorlatából világosan kitűnik, hogy a jogalap megválasztása nem a közösségi jogalkotó szabad belátása szerint történik, hanem olyan, bíróság által felülvizsgálható objektív szempontok szerint kell meghatározni azt, mint például az adott intézkedés célja és tartalma[2]. Döntő tényező továbbá az intézkedés fő tárgya[3].

Az Európai Bizottság joggyakorlata szerint a Szerződés egy általános cikke elegendő jogi alapot jelent annak ellenére, hogy a kérdéses intézkedés alárendelten bár, de a Szerződés egy szűkebb témához kapcsolódó cikke által megjelölt célt is meg kíván valósítani[4].

Abban az esetben azonban, ha egy intézkedés egyidejűleg több, szétválaszthatatlanul összekapcsolódó, egymáshoz képest nem alárendelt vagy közvetett célkitűzést tartalmaz, az intézkedésnek a Szerződés több vonatkozó rendelkezésén[5] kell alapulnia, kivéve, ha a rendelkezésekben meghatározott döntéshozatali eljárás kölcsönös összeférhetetlensége miatt ez nem lehetséges[6].

A fentiek értelmében tehát meg kell határozni, hogy a javasolt rendelet megfelelő jogalapját az EK-Szerződés 37. és 95. cikke vagy csak 95. cikke, esetleg 95. és 153. cikke alkotja-e.

Ami a 37. cikket illeti, megjegyzendő, hogy bár e cikk szerepel a javasolt rendelet preambulumának első hivatkozásában, az indokolás csak a 95. cikket jelöli meg jogalapként. Továbbá, mivel a (7)[7] és (16)[8] preambulumbekezdésben kifejezetten említett csekély számú mezőgazdasági termék láthatóan mellékesen kapcsolódik a témához, és a (4) preambulumbekezdés egyértelműen kimondja, hogy „nem kell élelmiszer-ipari enzimeknek tekinteni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban (mint például sajt és bor) használt olyan kultúrákat, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak”, nehezen belátható, hogyan nyújthatna jogalapot a 37. cikk. Következésképp, a javasolt rendelet (1), (2) és (3)[9] preambulumbekezdésében is kifejezett, belső piacra és egészségvédelemre fektetett hangsúlyt figyelembe véve megállapítható, hogy a joggyakorlatban lefektetett kritériumok alapján a 37. cikk nem szerepeltethető kapcsolódó jogalapként.

Megjegyzendő továbbá, hogy a 37. és 95. cikk nem összeegyeztethetők: előbbi pusztán a Parlamenttel történő konzultációt ír elő, míg utóbbi együttdöntési eljárás lefolytatására kötelez.

Ami a másik kérdést, nevezetesen a 95. cikk mellett a 153. cikk kiegészítő jogalapként történő megjelölését illeti, tagadhatatlan, hogy a javasolt rendelet foglalkozik a fogyasztók egészségének védelmével, valamint társadalmi és gazdasági érdekeikkel, amelyeket a 153. cikk magában foglal. Valóban lehetséges álláspont, hogy a belső piac és a 153. cikk értelmében vett fogyasztói egészségvédelem megvalósításának kettős célja kellő mértékben kiegyensúlyozott ahhoz, hogy a két cikk együttesen alkossa a rendelet jogalapját.

Ugyanakkor, a 153. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak fényében, mely szerint a Közösség a 95. cikk alapján a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott intézkedések révén hozzájárul többek között a fogyasztók egészségének és gazdasági érdekeinek védelmével kapcsolatos cél eléréséhez, tulajdonképpen nem szükséges azt mérlegelni, hogy a javasolt intézkedés „tartalmaz-e egyidejűleg több, szétválaszthatatlanul összekapcsolódó, egymáshoz képest nem alárendelt vagy közvetett célkitűzést”, mivel a 95. cikk önmagában is kellő jogalapot jelent, vagy azért, mert a 153. cikk (3) bekezdése előírja, hogy a fogyasztóvédelmi célú belső piaci intézkedések alapja a magas szintű védelem biztosítása legyen, vagy a 153. cikkben a 95. cikkre történő egyértelmű hivatkozás miatt.

A 95. és 153. cikk lényegükből eredően összeegyeztethetők, és a jogalap utóbbi cikkel történő kibővítésének sem eljárási, sem tartalmi következményei nincsenek.

Következésképp ez esetben, és minden olyan hasonló esetben, ahol egy intézkedés egyidejűleg és egyenlő mértékben fogyasztóvédelmi célok és a belső piac kiépítésével összefüggő célok megvalósítására irányul, a 95. és 153. cikk együttesen szolgálhat jogalapul.

2007. május 2-i ülésén a Jogi Bizottság tehát úgy határozott, hogy egyhangúlag[10] a következőket ajánlja:

a) Az EK-Szerződés 37. cikke nem nyújt megfelelő jogalapot a rendeletre irányuló javaslathoz;

b) a megfelelő jogalap az EK-Szerződés 95. cikke és 153. cikke.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Giuseppe Gargani

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2] ¹ 45/86 eset, Bizottság kontra Tanács [1987] ECR 1439, 5. bek.
  C-300/89 eset, Bizottság kontra Tanács, [1991] ECR I-287, 10. bek., és C-42/97 eset, Európai Parlament kontra Tanács, [1999] ECR I-869, 36. bek.
• [3]  C-377/98 eset, Hollandia kontra Európai Parlament és Tanács, [2001] ECR I-7079, 27. bek.
• [4]  C-377/98. eset, Hollandia kontra Európai Parlament és Tanács, [2001] ECR I-7079., 27. bek. C-491/01. eset, British American Tobacco (Investments) és Imperial Tobacco [2002] ECR I-11453, 93-94. bek.
• [5]  C-165/87. eset, Bizottság kontra Tanács, [1988] ECR 5545., 11. bek.
• [6]  Lásd C-300/89 eset, Bizottság kontra Tanács, [1991] ECR I-2867, 17–21. bek (Titánium-dioxid-ügy) , és C-388/-01 eset, Bizottság kontra Tanács, [2004] ECR I-4829, 58. bek. és a C-491/01. eset British American Tobacco [2002] ECR I-11453, 103–111. bek.
• [7]  Néhány élelmiszeripari enzim megengedett egyes engedélyezett borászati eljárásoknál és kezeléseknél, valamint meghatározott alkalmazási területeken, mint például a gyümölcslevek és bizonyos hasonló termékek, valamint egyes emberi fogyasztásra szánt tejfehérjék. Ezeket az élelmiszeripari enzimeket e rendelettel, valamint az idevágó közösségi jogszabályokban megállapított egyedi rendelkezésekkel összhangban kell használni. Emiatt az előzőekkel összhangban módosítani kell az emberi fogyasztásra szánt gyümölcslevekről és egyes hasonló termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelvet, az emberi fogyasztásra szánt egyes tejfehérjékre (kazeinekre és kazeinátokra) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1983. július 25-i 83/417/EGK tanácsi irányelvet, valamint a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletet.
• [8]  ... Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes részletes szabályai megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2000. július 24-i 1622/2000/EK bizottsági rendeletben megállapított feltételek mellett engedélyezi az ureáz, a béta-glükanáz és a lizozim borban való használatát. Ezek az anyagok élelmiszeripari enzimek és e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Borban való használatukra vonatkozóan ezért az 1493/1999/EK rendelettel és az 1622/2000/EK rendelettel összhangban ezeket is fel kell venni a közösségi listára annak összeállításakor.
• [9]  (1)       A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jólétéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.
  (2)         A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.
  (3)         Az élelmiszer-adalékanyagokként használtaktól eltérő enzimek jelenleg vagy nem képezik szabályozás tárgyát, vagy a tagállamok jogszabályai szerint technológiai segédanyagokként szabályozzák őket. Az élelmiszeripari enzimek értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések eltérései akadályozhatják az enzimek szabad mozgását, feltételeket teremtve egy egyenlőtlen és igazságtalan verseny kialakulásához. Emiatt olyan közösségi szabályokat kell elfogadni, amelyek összehangolják az enzimek élelmiszerekben való használatára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.
• [10]  A zárószavazáskor az alábbi személyek voltak jelen: Giuseppe Gargani (elnök), Cristian Dumitrescu, Francesco Enrico Speroni (alelnökök), Manuel Medina Ortega (a vélemény előadója), Sharon Bowles, Mogens N.J. Camre, Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Klaus-Heiner Lehne, Eva Lichtenberger, Antonio Masip Hidalgo, Aloyzas Sakalas, Gary Titley, Jaroslav Zvěřina.

VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

az élelmiszer-ipari enzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2006)0425 – C6‑0257/2006 – 2006/0144(COD))

A vélemény előadója: Erna Hennicot-Schoepges

RÖVID INDOKOLÁS

Az ember évezredek óta használja a természetben megtalálható mikroorganizmusokat – baktériumokat, élesztőgombákat és penészgombákat – és az általuk előállított enzimeket olyan élelmiszerek előállításához, mint a kenyér, a sajt, a sör és a bor. A XX. század második felében jelentős növekedés volt tapasztalható az enzimek használatában az élelmiszer-feldolgozásban (mint a sütőipari termékek, borok és levek, sörfőzés, tejipari termékek, keményítő és cukor), és az élelmiszer-feldolgozási és -gyártási eljárások folyamatos tökéletesedése még több enzim használatát fogja igényelni.

Az enzimek rendkívül hasznosak az élelmiszeripar számára. Biokatalizátorként hatva, elősegítik azokat a biokémiai reakciókat, amelyeken keresztül minden biológiai anyag felépül és lebontódik. Az enzimek képesek kisebb egységekre bontani összetett molekulákat (pl. szénhidrátokat), szerkezeti változásokat tudnak katalizálni egy molekulán belül (pl. a cukor izomerizációja), vagy összekötni alap molekulákat más speciális molekulákkal (pl. fehérje vagy sejtfal felépítése). Ezenkívül az enzimek nagyon hatékonyak, mivel képesek legalább egymilliószorosára gyorsítani reakciókat anélkül, hogy saját magukat módosítanák. A vegyileg katalizált reakciókhoz képest az enzimreakciók számos jelentős előnyt nyújtanak a kevesebb energiafogyasztás, kevesebb hulladékgyártás és a biológia lebonthatóság tekintetében. Az enzimek inkább egy egyedi zárt nyitó kulcshoz hasonlíthatóak, mint az ajtót betörő „vegyi fejszéhez”. Az enzimek megnövekedett használata „kereskedelmi enzimek” felbukkanását idézte elő, amelyeket külön kiválasztott mikroorganizmusok erjesztésével állítanak elő.

Az élelmiszer-feldolgozóipari enzimek használatát ellenőrző uniós jogszabályok ma nem teljesen harmonizáltak. Az élelmiszer-feldolgozásban használt enzimeket élelmiszer-adalékanyagoknak vagy feldolgozást támogató anyagoknak tekintik. Az élelmiszer-adalékok lényegében olyan anyagok, amelyeket az élelmiszerekhez adnak és technológiai szerepük van abban az élelmiszerben, miközben a feldolgozást támogató anyagokat alapvetően az élelmiszer-feldolgozás során technikai okokból adagolják, és esetleg megtalálhatók az élelmiszerben, de nincs technológiai szerepük a végtermékben.

Az enzimek, mint élelmiszer-adalékanyagok használatát a 89/107/EGK irányelv szabályozza. Azonban jelenleg ez az irányelv csak két enzimet fed le és engedélyez, mint élelmiszer-adalékanyag (lizozim és invertáz). Az enzimek feldolgozás támogató anyagokként való használata európai szinten nem, csak nemzeti szinten szabályozott. A nemzeti jogszabályok országról-országra eltérőek a különböző alkalmazásokban engedélyezett enzimek számát és típusát (akár géntechnológiával módosított mikroorganizmusokkal állítják elő, akár nem), valamint a kereskedelmi forgalomba helyezést megelőző engedélyezést illetően.

A kiegyenlített viszonyok megteremtése és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében közösségi szinten kell harmonizálni a szabályokat. A javasolt rendelet célja harmonizálni a biztonság értékelését és az engedélyezést valamennyi élelmiszer-ipari enzim esetében, beleértve a géntechnológiával módosítottakat is, valamint a rendelet előírja a címkézést.

Az előadó üdvözli ezt a javaslatot, amely az enzimek biztonsági értékelésének közösségi szinten harmonizált rendszerét fogja bevezetni. Azonban a javaslat még megvalósíthatóbbá tétele érdekében az előadó szeretne bevezetni egy gyorsított eljárást a tagállamok (mint Dánia, Franciaország vagy az Egyesült Királyság) által már értékelt és engedélyezett élelmiszer-ipari enzimekre. Az előadó szeretne néhány módosítást is javasolni a jogi pontosítás növelése céljából.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 2. CIKK (2) BEKEZDÉS CA) PONT (új)
	ca) táplálkozási célú enzimek;
Indokolás
Jogi pontosítás. Világosnak kell lennie, hogy ez a rendelet – a (4) preambulumbekezdésben említettek szerint – csak azokra az enzimekre vonatkozik, amelyek technológiai funkciót töltenek be és azokra az enzimekre nem, amelyeket emberi fogyasztásra szánnak, mint a táplálkozású célú enzimek.
Módosítás: 2 2. CIKK (4) BEKEZDÉS
(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a mikroorganizmusok által termelt, hagyományosan az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak.	(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a mikroorganizmusok által termelt, az élelmiszergyártásban használt olyan kultúrákra, amelyek enzimeket tartalmazhatnak, de amelyeket nem kimondottan azok előállítására használnak.
Indokolás
Jogi pontosítás. Nem világos, hogy a „hagyományosan” szó mire vonatkozik.
Módosítás: 3 3. CIKK (2) BEKEZDÉS ELSŐ A. ALBEKEZDÉS (új)
	az „élelmiszer-ipari enzim alapú készítmény” olyan élelmiszer-ipari enzimet jelent, amelyet az élelmiszer-ipari enzim tárolását, értékesítését, szabványosítását, hígítását vagy feloldását elősegítő anyagok hozzáadásával állítanak elő.
Indokolás
Az "élelmiszer-ipari enzim alapú készítmény" meghatározása hiányzik a javaslatból. Az élelmiszer-ipari enzimek vállalatok közötti címkézésének egyszerűbbé tétele érdekében a 8. cikk kiegészül ezzel a kifejezéssel.
Módosítás: 4 6. CIKK (2) BEKEZDÉS A) PONT
a) az élelmiszeripari enzim megnevezését;	a) az élelmiszer-ipari enzim meghatározását, beleértve annak elterjedt vagy ajánlott megnevezését, rendszeres megnevezését és szinonimáit, amennyiben lehetséges a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület nómenklatúrájának megfelelően, az összetett enzimek esetében pedig az enzimek funkcióját meghatározó hatás alapján;
Indokolás
Amennyiben lehetséges, a Nemzetközi Biokémiai Egyesület nómenklatúráján alapuló, legpontosabb megnevezést kell használni. Az összetett enzimek esetében a megnevezésnek az enzim azon hatásán (aktív elem) kell alapulnia, amely szerepet játszik az élelmiszer-feldolgozásban.
Módosítás: 5 7. CIKK CÍM
A géntechnológiával módosított enzimek felvétele a közösségi listára	A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokkal előállított élelmiszer-ipari enzimek felvétele a közösségi listára
Indokolás
A „géntechnológiával módosított enzimek” kifejezés félreértéshez vezethet.
Módosítás: 6 8. CIKK
A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más összetevőkkel keverve értékesített – élelmiszeripari enzimeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen rendelet 9–12. cikkében előírt információkat.	A nem a végső fogyasztóknak történő értékesítésre szánt – önmagukban illetve egymással keverve értékesített – élelmiszer-ipari enzimeket és élelmiszer-ipari enzim alapú készítményeket csak akkor lehet értékesíteni, ha a csomagolás vagy a tárolóeszköz jól láthatóan, tisztán olvashatóan és letörölhetetlenül hordozza a jelen rendelet 9–12. cikkében előírt információkat.
Indokolás
Az élelmiszeralapú enzimek vállalatok közötti címkézésének egyszerűbbé tétele érdekében.
Módosítás: 7 9. CIKK (2) BEKEZDÉS
(2) Amennyiben az élelmiszeripari enzimeket egymással keverve értékesítik, úgy az (1) bekezdésben előírt információkat mindegyik élelmiszeripari enzim tekintetében meg kell adni, az enzimek teljes tömeghez képesti százalékos arányának megfelelő csökkenő sorrendben.	(2) Amennyiben az élelmiszer-ipari enzimeket egymással keverve értékesítik, úgy az (1) bekezdésben előírt információkat mindegyik élelmiszer-ipari enzim tekintetében meg kell adni.
Indokolás
Az élelmiszer-alapú enzimek vállalatok közötti címkézésének egyszerűbbé tétele érdekében.
Módosítás: 8 12. CIKK (1) BEKEZDÉS GA) PONT (új)
	ga) a lejárati időpontot, amely után az élelmiszer-ipari enzim használata nem ajánlott;
Indokolás
Az élelmiszer-előállítóknak fontos, hogy ismerjék az élelmiszer-ipari enzimek tartósságát az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében.
Módosítás: 9 18. CIKK (4) BEKEZDÉS BA) PONT (új)
	ba) A Bizottság felveheti a közösségi listára a Dániában, Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban már engedélyezett, vagy az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO–WHO szakértői bizottság (JECFA) által már értékelt élelmiszer-ipari enzimeket a 2. bekezdésben említett kérelem benyújtása vagy a Hatóság véleménye nélkül.
Indokolás
A JECFA által már értékelt, vagy a Dániában, Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban már engedélyezett élelmiszer-ipari enzimek esetében lehetővé kell tenni a gyorsított eljárást. Ez megkönnyíti az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság munkáját.

ELJÁRÁS

Cím	Élelmiszerenzimek
Hivatkozások	COM(2006)0425 - C6-0257/2006 - 2006/0144(COD)
Illetékes bizottság	ENVI
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 5.9.2006
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Erna Hennicot-Schoepges 4.10.2006
Vizsgálat a bizottságban	28.11.2006		27.2.2007		27.3.2007
Az elfogadás dátuma	27.3.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	47 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Březina, Renato Brunetta, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Silvia Ciornei, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, Rebecca Harms, Erna Hennicot-Schoepges, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Eugenijus Maldeikis, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Atanas Paparizov, Francisca Pleguezuelos Aguilar, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Radu Ţîrle, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Philip Dimitrov Dimitrov, Avril Doyle, Robert Goebbels, Matthias Groote, Satu Hassi, Eija-Riitta Korhola, Esko Seppänen, Hannes Swoboda, Lambert van Nistelrooij

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

ELJÁRÁS

Cím	Élelmiszerenzimek
Hivatkozások	COM(2006)0425 - C6-0257/2006 - 2006/0144(COD)
A Parlamentben történő előterjesztés dátuma	28.7.2006
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 5.9.2006
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 5.9.2006		IMCO 5.9.2006		AGRI 5.9.2006
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	IMCO 13.9.2006		AGRI 11.9.2006
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Avril Doyle 5.10.2006
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 3.5.2007
Vizsgálat a bizottságban	22.3.2007
Az elfogadás dátuma	8.5.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 0 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Chris Davies, Avril Doyle, Mojca Drčar Murko, Jill Evans, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Urszula Krupa, Marie-Noëlle Lienemann, Peter Liese, Jules Maaten, Linda McAvan, Alexandru-Ioan Morţun, Roberto Musacchio, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Daciana Octavia Sârbu, Karin Scheele, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Kathy Sinnott, Antonios Trakatellis, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman, Glenis Willmott
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Christofer Fjellner, Adam Gierek, Alojz Peterle, Andres Tarand