JELENTÉS a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégiáról – a hágai program végrehajtására irányuló cselekvési terv

11.6.2007 - (2006/2111(INI))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Bogdan Klich
A vélemény előadója (*): Aloyzas Sakalas, Külügyi Bizottság
(*) Bizottságok közötti megerősített együttműködés – az eljárási szabályzat 47. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT állásfoglalásÁra irányuló indítvány

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégiáról – a hágai program végrehajtására irányuló cselekvési terv

(2006/2111(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 2. és 6. cikkére és VI. címére, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) IV. címére, melyek tárgya az Európai Unió mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítése,

–    tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenzióira vonatkozóan hozott elnökségi következtetésekre és az Európai Tanács egymást követő ülésein – többek között a 2006. december 14–15-i ülésen – 1999 óta meghatározott célkitűzésekre,

–    tekintettel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről: az Európai Unióban a büntetőeljárás bizonyos eljárási jogairól szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2004)0328),

–    tekintettel a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2005)0475),

–    tekintettel a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégiáról szóló bizottsági közleményre (COM(2005)0491) és a stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági időközi jelentésre (SEC(2006)1498),

–    tekintettel A bel- és igazságügy külső dimenziójára vonatkozó stratégia: globális szabadság, biztonság és a jog érvényesülése című, 2005. december 1-jén elfogadott tanácsi dokumentumra (a továbbiakban: „a stratégia”), illetve az említett stratégia 2006. évi végrehajtásáról szóló tanácsi jelentésre, amelyet 2006. december 4–5-án tartott 2768. ülésén az IB-Tanács is támogatott,

–    tekintettel az IB-külkapcsolatokra vonatkozó, több elnökségen átívelő, 2007. január 23-án elfogadott munkaprogramra (5003/1/7), az EU és a Nyugat-Balkán közötti, a szervezett bűnözés, a korrupció, az illegális bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés javításáról szóló, fellépés-orientált tanácsi dokumentumra (9360/06), az afganisztáni kábítószer-előállítás és az onnan kiinduló — beleértve a tranzitútvonalakat is — kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet célzó uniós támogatás növeléséről szóló fellépés-orientált dokumentumra (9305/06), mely utóbbi két dokumentumot az IB-Tanács 2006. június 1–2-án elfogadott, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség Oroszországgal közösen megvalósítandó végrehajtásáról szóló, 2006. november 11-én elfogadott cselekvésorientált dokumentumra (15534/06),

–    tekintettel az a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló korábbi éves vitáira és annak külső dimenzióira (terrorizmus, CIA, adatvédelem, migráció, csempészet, kábítószerek elleni küzdelem, pénzmosás) vonatkozó állásfoglalásaira,

–    tekintettel korábbi ajánlásaira az Európai Tanács részére a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséről (a 2004. évi Bourlanges-jelentés) ,

–    tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–    tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A6-0223/2007),

A. mivel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója előtérbe kerül, ahogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló belső térség fokozatosan alakot ölt az egyre inkább összekapcsolódó világ, továbbá a terrorizmusból és a szervezett bűnözésből eredő fenyegetés, valamint a migrációs vándorlások okozta kihívások alapvetően nemzetközi jellegéből fakadó nyomásának hatására; és mivel az a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapjául szolgáló értékek külső kivetítése alapvető fontosságú az EU-n belül a jogállamiság, az alapvető jogok, a biztonság és a stabilitás védelme szempontjából;

B. mivel az EU növeli hitelességét és befolyását a világban azzal, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója tekintetében koherens stratégiát fogad el és hajt végre, és mivel ezt a stratégiát csak a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel szoros együttműködésben lehet megvalósítani;

C. mivel ez a stratégia fontos lépés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló belső térségnek a biztonságos külső környezet megteremtésével való létrehozása, valamint az EU külkapcsolatainak a jogállamiság, a demokratikus értékek, az emberi jogok tisztelete és a stabil intézmények támogatása révén történő előmozdítása felé;

D. mivel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló valóságos és tartós térség létrehozására irányuló különböző szakpolitikák előkészítésének és végrehajtásának a biztonság és a jog érvényesülése közötti valódi egyensúly megerősítését kell céloznia;

E. mivel az EU külső fellépésének politikai koherenciáját és hatékonyságát ténylegesen akadályozzák a következők:

- a belső intézményi keret bonyolultsága a külső megállapodásokról és programokról az első, a második és a harmadik pillér eljárásai szerint történő döntéshozatal esetén,

- a Parlament elégtelen mértékű bevonása a Tanácsnak és a Bizottságnak a Parlamenttel való konzultációra és a Parlament tájékoztatására vonatkozó kötelezettségei ellenére,

- az EU intézményei és a 27 tagállam közötti hatáskörmegosztás;

F. mivel az EU-nak számos politikai eszköz – például a kétoldalú megállapodások (társulási megállapodások, partnerségi és együttműködési megállapodások, stabilizációs és társulási megállapodások), az EU bővítési és előcsatlakozási folyamata, az európai szomszédságpolitika cselekvési tervei, a regionális együttműködés, az egyedi megállapodások (az Egyesült Államokkal, Japánnal, Kínával stb.), az operatív együttműködés, a fejlesztéspolitika és a külső segítségnyújtás – áll rendelkezésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó stratégia végrehajtásának elősegítésére;

az ajánlások következő listáját nyújtja be megfontolásra a Tanács és a Bizottság részére

A demokratikus elszámoltathatóság fejlesztése az SZBJT külső dimenziói tekintetében

1. sürgeti az Európai Tanácsot, hogy kövesse a Parlamentnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben követett európai uniós külső stratégiával foglalkozó jelenlegi és jövőbeli ajánlásait; emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek kulcsszerepet kell játszania az EU külső fellépése elszámoltathatóságának megerősítésében;

2. sürgeti a Tanács elnökségét és a Bizottságot, hogy:

-    konzultáljon a Parlamenttel az EUSz. 24. és 38. cikkére alapozandó minden egyes nemzetközi megállapodásról, amennyiben a megállapodások az európai polgárok alapvető jogait és a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott igazságügyi és rendőri együttműködés főbb szempontjait érintenék,

-    tájékoztassa rendszeresen a Parlamentet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó megállapodásokról szóló tárgyalásokról, és biztosítsa, hogy a Parlament álláspontját az EUSz. 39. és 21., illetve az EKSz. 300. cikkének megfelelően a kellő módon figyelembe veszik;

3. sürgeti a Tanácsot, hogy az alkotmányos folyamat haladásával egyidejűleg léptesse életbe az EUSz. 42. cikkében foglalt áthidaló záradékot, ami a büntetőügyekben folytatott rendőri és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket közösségi keretrendszerbe vonná, és nagyobb hatékonysághoz, átláthatósághoz, elszámoltathatósághoz, valamint erősebb demokratikus és bírósági ellenőrzéshez vezetne; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy 2007 októberéig nyújtson be a Tanácsnak az EUSz. 42. cikkét életbe léptető határozatra irányuló hivatalos javaslatot; úgy ítéli meg, hogy az alkotmányszerződés hatályba lépése, különösen a külügyminiszteri hivatal és a külső diplomáciai szolgálat létrehozása javíthatná a belső koherenciát;

4. felhívja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel különösen a büntetőítéletekkel kapcsolatos információk tárolására, felhasználására és cseréjére, illetve az Európai Unió területén a büntetőeljárások során alkalmazott eljárási jogokra vonatkozó kerethatározatok (például a Bizottság fent említett javaslata (COM(2004)328)) elfogadását;

A stratégia fő célkitűzéseit illetően

5. üdvözli a stratégiában megállapított elveket, különösen a harmadik országokkal a közös problémák kezelése és a közös politikai célkitűzések teljesítése érdekében folytatott partnerség szükségességét; a testre szabott és koherens válaszlépések kialakítására az EU rendelkezésére álló eszközök széles választéka koordinálásának szükségességét; illetve a tagállami és a bizottsági fellépés koordinálásának szükségességét a kiegészítő jelleg biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében; úgy véli, hogy az EU és a tagállamok által a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásának tulajdonított fontosságr miatt a harmadik országokkal ezeken a területeken folytatott szoros együttműködés valószínűleg előnyösen befolyásolná ez utóbbiak kapcsolatait az EU-val, ami élénkítené ezt a szükséges együttműködést;

6. hangsúlyozza, hogy az EU-nak a harmadik országokkal fenntartott nemzetközi kapcsolatait és az esetükben alkalmazott eszközeit fel kell használnia annak érdekében, hogy ösztönözze azokat a bel- és igazságügyi kérdésekre vonatkozó nemzetközi normák és kötelezettségek elfogadására és végrehajtására;

7. emlékeztet az EU-intézmények munkája racionalizálásának és a meglévő eszközök felhasználásának, illetve a tagállamok fellépésének és az EU-szintű fellépések összehangolásának szükségességére az EU harmadik országokkal folytatott kapcsolatai során, a koherens és eredményes reakció, illetve az átfedések elkerülése érdekében; hangsúlyozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség belső és külső dimenziói kiegyensúlyozott fejlődésének szükségességét;

8. hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek javítania kell a szereplők széles körét érintő külkapcsolati tevékenységeinek koherenciáját; felhív ezért a harmadik országokban, illetve a biztonság külső dimenziójában az emberi jogokkal, a demokratikus kormányzással és a jogállamisággal kapcsolatos tevékenységek rendszeres integrálására;

9. felhívja a Tanácsot, hogy tegye politikáit még egyértelműbbé a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója tekintetében, és biztosítsa a Tanács földrajzi munkacsoportjai és a jog érvényesülése, a szabadság és a biztonság terén működő csoportok közötti összehangolást;

10. megállapítja, hogy létfontosságú a pillérek közötti koordináció fejlesztése, illetve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP), a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a Közösség különféle eszközei közötti átfedések elkerülése; hangsúlyozza, hogy egy ilyen koordináció eredményességével kapcsolatban az Európai Parlamentnek folyamatos felülvizsgálatot kell végeznie; üdvözli a jobb koherencia felé tett előrelépést az EBVP integrált civil–katonai együttműködésében, különösen a válságkezelés területén;

11. hangsúlyozza, hogy az EBVP műveleteinek tervezési folyamata során figyelembe kell venni a közösségi eszközök – különösen a stabilitási, illetve az európai szomszédsági és partnerségi eszköz – által a jogállamisággal, a fegyver- és kábítószer-csempészettel, a nők és gyermekek kereskedelmével kapcsolatos területeken, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint a konfliktust követő stabilizáció területén rendelkezésre álló különböző kiegészítő vagy követő intézkedéseket;
hangsúlyozza, hogy az EBVP-műveletek tervezési folyamata során figyelembe kell venni a közösségi eszközök – különösen a stabilitási, illetve a szomszédsági és partnerségi eszköz – által a jogállamiság, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése, valamint a konfliktust követő stabilizáció területén előírt különböző kísérő vagy követő intézkedéseket;

12. úgy véli, hogy eljött az idő az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló mélyebb transzatlanti együttműködés politikai akadályainak elhárítására a szabadság és a biztonság tágabb dimenziójában, például a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a terrorizmus terén, különös tekintettel a Koszovóban és Afganisztánban végrehajtandó jövőbeli polgári EBVP-műveletekre, továbbá a nők jogai és a személyes adatok cseréje és védelme területén; ezzel kapcsolatban emlékeztet a Parlamentnek a guantánamói börtön bezárására irányuló felhívásaira, amelyekben hangsúlyozta, hogy annak léte negatív jelzést sugároz a terrorizmus elleni harcban alkalmazott módszerek tekintetében;

13. sürgeti a tagállamokat, hogy külön-külön, együttesen és minden megfelelő kétoldalú és nemzetközi fórumon részesítsék előnyben a világban zajló konfliktusok diplomáciai úton történő, békés rendezését, elkerülve Európa külpolitikájában, biztonságpolitikájában és emberi jogi politikájában a kettős mérce alkalmazását vagy annak látszatát;

14. felhív az EU és a nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jobb együttműködésére, és hangsúlyozza a kibővített regionális párbeszéd és együttműködés szükségességét a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben;

15. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy meglévő szerveken – mint az Afrikai Unió – keresztül támogassa a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos kérdések terén folytatott regionális együttműködést, valamint új kezdeményezések ösztönzése által olyan területeken, ahol gyenge a regionális együttműködés, mint például a Közel-Keleten, vagy Kelet-Európában;

16. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan kövesse nyomon a végrehajtást a stratégiában megállapított célkitűzésekkel és prioritásokkal összevetve, és hogy arról 18 havonta számoljon be; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a stratégia területein alkalmazott finanszírozás hatékonyságát; felhívja a Tanácsot, hogy rendszeresen vizsgálja felül az elért haladást és a prioritásokat, mivel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója gyorsan növekszik;

A biztonság és az emberi jogok megerősítése

17. sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy:

-    tegyék a demokratikus normák, az emberi jogok, a politikai szabadságok és a megbízható intézmények előmozdítását az EU és a harmadik országok közötti kapcsolatok elengedhetetlen dimenziójává; hangsúlyozza, hogy ez központi szerepet játszik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója átfogó célkitűzéseit illetően,

-    az EU és tagállamai harmadik országokkal való valamennyi tárgyalásának és megállapodásának alapjául az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény szolgáljon,

-    a harmadik országokkal a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről folytatott párbeszédekbe építsék be a nemzetközi emberi jogi szervezetek bizonyítékait és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit;

-    biztosítsák, hogy az alapvető jogok képezzék szerves részét a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel, a migrációval, a menekültüggyel és a határrendészettel kapcsolatos minden eszköznek, programnak vagy operatív intézkedésnek,

-    építsenek be „emberi jogi záradékokat” a harmadik országokkal kötött megállapodásokba, és értékeljék ezen emberi jogi záradékok és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó más záradékok hatékonyságát;

-    szerepeltessenek az emberi jogok érvényesítéséről szóló jelentést minden, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos külpolitikai kezdeményezésben vagy dokumentumban, és ezt rendszeresen frissítsék és nyújtsák be a Parlamentnek, valamint támogassák az emberi jogok védelmének külön finanszírozásával; ajánlja különösen, hogy a Tanács minden fellépésorientált dokumentumban szerepeltessen az adott harmadik ország emberi jogi helyzetéről szóló szakaszt; úgy ítéli meg, hogy az Alapjogi Ügynökségnek segítenie kell az EU-intézményeket abban, hogy felmérjék az EU-megállapodások emberi jogokkal való összeegyeztethetőségét;

18. mérlegelésre ajánlja a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Tanácsnak azt a lehetőséget, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén a harmadik országokkal és régiókkal együtt finanszírozott tevékenységeket kiegészítsék az emberi jogok védelmével és azok betartásával kapcsolatos projektekre vonatkozó egyedi finanszírozással;

19. aggodalmának ad hangot az EU-val szoros kapcsolatban álló egyes harmadik országok (mint például az Orosz Föderáció) alapvető jogok iránti elkötelezettségének hiánya miatt, ahol különösen a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága sérül, és felhív Oroszországgal e kérdésben intenzívebb párbeszédre;

20. a CIA által irányított fogolyátadási programokra és számos tagállam ezzel összefüggésben alkalmazott megkérdőjelezhető gyakorlatára utalva aggodalmát fejezi ki az emberi jogi normák EU általi betartása miatt;

21. felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a kiadatás tilalmának elvét azon országok vonatkozásában, ahol a kiadatott személyek kínzásnak és/vagy halálbüntetésnek lennének kitéve; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szólítsa fel a vele szoros kapcsolatban álló országokat arra, hogy vessenek véget az ilyen gyakorlatoknak, és biztosítsák a tisztességes bírósági tárgyalást mindenki számára;

22. mély aggodalmát fejezi ki az Európai Unió állampolgárainak nyújtott elégtelen jogvédelemmel kapcsolatban, abban az esetben, amikor személyes adatok rendelkezésre bocsátására kerül sor harmadik országok részére, például az utasdossziék (utasnyilvántartási adatállomány – PNR), a pénzügyi adatok (SWIFT) vagy az FBI által gyűjtött távközlési adatok tekintetében; újra kéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatot annak megállapítására, hogy az európai állampolgárokra vonatkozó személyes adatok mely kategóriáit ismerhetik meg és használhatják fel a harmadik országok a fennhatóságuk alá tartozó területen; hangsúlyozza, hogy az adatok cseréjére csak szükség esetén kerülhet sor, az Európai Unió és az Egyesült Államok között a kölcsönös jogsegélyről és a kiadatásról szóló hatályos megállapodásnak megfelelően, illetve az EK és az EU adatvédelmi jogszabályainak tiszteletben tartása mellett; úgy véli, hogy az adatok Egyesült Államokkal való megosztásának megfelelő transzatlanti jogi együttműködés keretében kellene megvalósulnia, az EU és az USA közti megállapodások alapján, kizárva a kétoldalú megállapodások lehetőségét;

23. sajnálja, hogy a Bizottság, a Tanács és az Egyesült Államok Igazságügyi és Belbiztonsági Minisztériumának képviselőiből álló magas szintű kapcsolattartó csoport által ápolt EU–USA kapcsolatok nem állnak demokratikus ellenőrzés alatt, és abból az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, továbbá az Egyesült Államok Kongresszusa is ki van rekesztve;

24. egységes adatvédelmi politikát ajánl, mely mind az első, mind a harmadik pillérre vonatkozik; emlékeztet arra, hogy az ezek közötti ellentétek nem csupán a polgárok személyes adatai védelméhez való jogát érinti, hanem a rendészet hatékonyságát és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is; ezért felkéri a Tanácsot, hogy mihamarabb fogadja el a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat-javaslatot (COM(2005)0475);

Az EU polgárai számára a terrorizmus és a szervezett bűnözés tekintetében magas szintű biztonság biztosítása

25. úgy ítéli meg, hogy az EU terrorizmusellenes politikájának teljes mértékben meg kell felelnie a demokratikus törvényesség, az arányosság, a hatékonyság és az emberi jogok tiszteletben tartása elveinek, összhangban az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatáról szóló 2007. február 14-i parlamenti állásfoglalás következtetéseivel[1];

26. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében alkalmazza az Európai Országoknak a CIA által Foglyok Szállítására és Illegális Fogva Tartására való Állítólagos Használatát Vizsgáló Ideiglenes Bizottság által megfogalmazott következtetéseket, amelyeket az Európai Parlament 2007. február 14-én elfogadott; különösen ajánlja minden európai intézménynek, hogy őrködjenek azon, hogy a tagállamok biztonsági előírásai semmilyen módon ne sértsék a személyek alapvető jogainak tiszteletben tartását, még akkor sem, ha azok terrorizmussal gyanúsíthatók;

27. felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a terrorszervezeteket védő és/vagy finanszírozó harmadik országokkal folytatott együttműködés korlátozására; és hangsúlyozza, hogy ahhoz hogy egy állam az EU-val folytatott kibővített kapcsolat előnyeit élvezhesse, először teljes mértékben el kell utasítania a terrorizmust; sürgeti az eddig azt elmulasztó államokat, hogy írják alá és/vagy ratifikálják az ENSZ terrorizmusról szóló valamennyi egyezményét;

28. hangsúlyozza a külső fellépés, illetve a terrorizmus elleni küzdelem területén az EU rendelkezésre álló reakciók sokoldalúságát, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minden rendelkezésre álló eszközt koherens módon használjanak; felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a terrorizmus közös ENSZ-meghatározása felé vezető munkát;

29. emlékeztet a terrorizmus elleni intézkedések terén született nemzetközi kezdeményezések hatékonysága értékelésének szükségességére (lásd az amerikai Patriot Act jelenlegi felülvizsgálatát); hangsúlyozza egy valódi közösségi terrorizmus-ellenes politika fontosságát, hiszen a terrorizmus elleni intézkedések hatékonysága jelentősen növekedni fog, ha az Európai Unió egységes álláspontot képvisel a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során;

30. emlékeztet az USA-val és Oroszországgal a terrorizmus elleni küzdelem, a terroristák beszervezése és a kritikus infrastruktúra finanszírozása és védelme területein folytatott együttműködés kibővítésének szükségességére, az alapvető jogok és az Európai Unió értékeinek tiszteletben tartása mellett;

31. felhívja a Tanácsot, hogy bővítse a párbeszédet a harmadik országokkal az intézmény- és kapacitásépítés fejlesztésének támogatása, a korrupció elleni eredményes küzdelemről szóló nemzeti cselekvési tervek továbbfejlesztése és végrehajtása, illetve a „terrorizmusellenes záradék” harmadik országokkal aláírt megállapodásokban való szerepeltetése érdekében; úgy ítéli meg, hogy e területen nagyobb mértékű finanszírozásra és az EU újonnan létrehozott eszközeinek felhasználására van szükség;

32. sürgeti az eddig azt elmulasztó államokat, hogy írják alá és/vagy ratifikálják az olyan eszközöket, mint a korrupció elleni ENSZ-egyezmény, a transznacionális szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény, illetve az embercsempészet, az emberkereskedelem és a tűzfegyverek illegális gyártása és kereskedelme elleni három jegyzőkönyv, valamint a titkos visszatérítésre és fogvatartásra vonatkozó ENSZ tilalom;

33. felhívja a Tanácsot, hogy írja elő az EU harmadik országnak minősülő partnerei számára, hogy – amennyiben azt eddig elmulasztották – kössenek egységes kiadatási megállapodásokat az USA-val a kiadatásról és a büntetőügyekben folytatott kölcsönös jogi segítségnyújtásról tárgyalt megállapodások mintájára, a feltételezett terroristák kiadatása és a bűncselekmények feltételezett elkövetőinek bíróság elé állítása érdekében;

34. hangsúlyozza az Európa Tanács számítógépes bűnözésről szóló egyezménye ratifikálásának szükségességét az adatok és a telekommunikációs hálózatok terrorista és bűnelkövetési célokra harmadik országokban üzemeltetett számítógépes hálózatokról történő használatának megakadályozása céljából;

35. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozzanak létre egységes eljárásokat a tűzfegyverek, robbanószerek és fegyverek előállítása, tárolása, kereskedelme, behozatala és kivitele nyomon követésére, ezeknek az EU-ban és harmadik országokban való rendeltetésellenes felhasználása megakadályozása céljából;

A rendőri és igazságügyi együttműködés és határrendészet megerősítése

36. eredményesebb rendőri és igazságügyi együttműködésre szólít fel, ideértve olyan nemzeti eszközök, mint az összekötő tisztviselők fejlettebb közös használatát is; hangsúlyozza, hogy bár fontos e területeken az intézményi kapacitás és az operatív együttműködés, az EU tevékenységeit az emberi jogok vonatkozásában az egyetemes normák támogatásával kell elvégezni;

37. javasolja, hogy az Europol már a közeljövőben ruházzák fel hatáskörrel operatív fellépések és nyomozások megszervezésére és koordinálására, közös nyomozócsoportokban való részvételre, illetve saját összekötő tisztviselőinek bevetésére olyan, prioritást élvező régiókban, mint amilyen a Nyugat-Balkán;

38. javasolja, hogy az EU – az EUSz. 30. cikke alapján – folytasson tárgyalásokat szabványos rendőrségi együttműködési megállapodásokról az USA-val, az európai szomszédsági politika (ENP) részes országaival és más partnerekkel; követeli, hogy a Parlament az ilyen megállapodásokkal érintett polgárok törvényes demokratikus képviselőjeként legyen aktív részese az USA Kongresszusával folytatott párbeszédnek a jövőbeli megállapodásról szóló tárgyalások során;

39. támogatja az EU és Oroszország közötti információcsere alakulását, azonban emlékeztet arra, hogy még mindig van fejlesztenivaló, különösen a szervezett bűnözés és a terrorizmus terén;

40. megállapítja, hogy érzékelhető javulásra van szükség az Európai Unió és Oroszország közötti együttműködés terén az Európai Unióban és az ENP övezetben meglévő olyan bizonytalansági források csökkentése érdekében, mint a Moldovában és a Grúziában lappangó konfliktusok és az Európai Unió tagállamaiban élő orosz kisebbségek közötti erőszakos radikális megmozdulások;

41. üdvözli az EU és az USA között a kiadatásról és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló megállapodásokat, melyek valódi sikerként értékelhetők, tudomásul veszi, hogy a Kongresszus elindította a ratifikálási eljárást, valamint felkéri a tagállamokat, hogy azok is tegyék ezt meg, és üdvözli az Eurojust–USA együttműködési megállapodást;

42. felhívja az USA-t és minden olyan országot, mely belépési vízumot alkalmaz egyes EU-tagállamok irányában, hogy haladéktalanul szüntesse meg a vízumkötelezettséget, és kezelje egyenlően az EU-tagállamok valamennyi polgárát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az USA vízummentességi programjában javasolt változtatások között szerepel egy újabb „információ-megosztási rendelkezés” (PNR-rendelkezés) is;

43. úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok fontos és hűséges szövetségesek a terrorizmus elleni küzdelemben, és hogy nemzetközi megállapodást kell kötni annak érdekében, hogy a SWIFT tiszteletben tartsa az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK 1995. október 24-i, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelvet[2]; sürgeti, hogy ebben a nemzetközi megállapodásban legyenek meg a szükséges garanciák az adatok gazdasági vagy kereskedelmi célból történő visszaélésszerű felhasználása ellen; megállapítja, hogy ennek megfelelően a SWIFT-nek véget kellene vetnie azon jelenlegi gyakorlatának, amely szerint minden adatot átmásol amerikai tükrözött oldalára;

44. ragaszkodik ahhoz, hogy az eredményes határellenőrzés fontos az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, és bizonyos esetekben hasznosnak bizonyulhat a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben;

45. ajánlja, hogy a Frontex játsszon operatív szerepet a külső határok ellenőrzésében azáltal, hogy növelik operatív kapacitását, illetve elegendő pénzügyi, humán és technikai erőforrást biztosítanak a rendelkezésére, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás elvének alkalmazásában, mivel valamennyi tagállamnak egyaránt osztoznia kell az Unió külső határainak irányításával kapcsolatos terhekben;

46. kéri, hogy nyújtsanak további támogatást az új tagállamoknak az EU új keleti határainak biztosítására irányuló folytonos erőfeszítéseikben;

47. kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a származási országok és a tranzit országok hatóságai valóságosan együttműködjenek az EU-val és tagállamaival az illegális bevándorlás megelőzésében és az emberkereskedelemből élő szervezetek elleni küzdelemben; kéri a Bizottságot és a Tanácsot is, hogy rendszeresen vizsgálja meg, hogy ezen harmadik országok milyen mértékben működnek együtt az illegális bevándorlás terén; hangsúlyozza a harmadik országokkal kapcsolatos azon nyomonkövetési és értékelési mechanizmus fontosságát, amelyet a Tanács 2003-ban alakított ki a szaloniki Európai Tanács kérésének megfelelően;

48. támogatja az Eurojust megerősítését, illetve nemzeti tagjai hatásköreinek harmonizálását, melynek eredményeként fejlődik az Eurojust nyomozások és büntetőeljárások hatékony koordinálására és kezdeményezésére vonatkozó képessége;

A nemzetközi szolidaritás megerősítése a migrációs, visszafogadási és menekültügyi politikák keretében

49. ajánlja, hogy a Tanács fogadjon el átfogó közös EU-s migrációs politikát, ideértve a törvényes és az illegális bevándorlás kihívásainak eredményes kezelésére vonatkozó intézkedéseket is; e tekintetben felhív a nyolc évvel ezelőtt a tamperei Európai Tanácson elfogadott és a lahti informális Európai Tanács által megerősített következtetések, a hágai program és az Európai Tanács által 2006. decemberében elfogadott azon következtetések végrehajtására, amelyek megerősítik a törvényes bevándorlásra vonatkozó, 2005-ben elfogadott átfogó stratégia alkalmazásának szükségességét;

50. emlékeztet arra, hogy a bevándorlás – megfelelő kezelés mellett – fokozott előnyökkel járhat a harmadik országokkal ápolt szolidaritás és partnerség terén, és hogy a bevándorlók integrációjának egy jövőbeli európai migrációs politika alapvető összetevőjének kell lennie; hangsúlyozza, hogy a harmadik országoknak a migrációs áramlások és a határok kezelésére szolgáló kapacitásainak javítását célzó európai uniós tevékenységeit egy eredményes fejlesztéspolitika keretében kell megvalósítani, figyelemmel az egyedi gazdasági és társadalmi helyzetre, illetve kezelve az érintett országokban a migráció tényleges okait, a szegénységet és az emberi jogok elégtelen tiszteletben tartását, továbbá növelve a migrációs áramlások kezelésére szolgáló kapacitást és a hatékony fejlesztés és a közös fejlesztés támogatását;

51. felhívja a Tanácsot, hogy vezessen be együttdöntést és minősített többségi szavazást a jogszerű migráció és integráció területén, a döntéshozatal fejlesztése és a 2005-ben elkezdődött folyamat kiteljesítése érdekében, mely utóbbi során a közösségi módszer alkalmazását kiterjesztették az illegális migrációra és a határellenőrzésre is;

52. felhív arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül hozzanak létre méltányos és hatékony, közös európai menekültügyi rendszert, és sürgeti a Tanácsot, hogy ennek létrehozását illetően szüntessen meg minden akadályt;

53. úgy ítéli meg, hogy a visszafogadási megállapodások megkötése prioritás és része az illegális bevándorlás elleni küzdelem tágabb stratégiájának; emlékeztet a visszatérésre vonatkozó egyértelmű, átlátható és méltányos szabályok szükségességére; aggasztja, hogy az EU nevében aláírt visszafogadási megállapodások nem zárják ki kifejezetten a menedékkérőket a megállapodások hatálya alól, és ezért ezek vonatkozhatnak olyan menedékkérők visszafogadására, akik kérelmét érdemben még nem bírálták el, vagy akik kérelmét elutasították vagy elfogadhatatlannak minősítették a „biztonságos harmadik ország” fogalmának alkalmazása következtében; felszólít a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását biztosító védintézkedésekre;

54. javasolja, hogy lehetőség szerint tárgyaljanak harmadik országokkal való vízumkönnyítésről szóló irányelvekről a közösségi visszafogadási politika keretében, illetve a kölcsönösség alapján, migrációkezelési kérdésekben valódi partnerség kialakítása céljából; felhívja a Tanácsot, hogy csökkentse a vízumok költségeit az ENP-országok demokratikus fejlődésének ösztönzése érdekében, illetve hogy kerülje el azt, hogy a biztonság címén a törvényes keretek között utazók számára további akadályokat támasszanak;

55. támogatja a Bizottság által az ENSZ menekültügyi főbiztosával és az érintett harmadik országokkal szoros együttműködésben kialakított, regionális védelmi programokat, és emlékeztet arra, hogy fontos annak biztosítása, hogy a védelemre szorulók ahhoz a lehető leggyorsabban hozzáférhessenek, tekintet nélkül arra, hogy melyik országban vagy régióban élnek;

o

o o

56. utasítja elnökét, hogy továbbítsa állásfoglalását az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, illetve a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]               P6_TA(2007)0032
• [2]               HL L 281 1995.11.23., 31. o.

VÉLEMÉNY A Külügyi Bizottság részéről (26.4.2007)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégiáról – a hágai program végrehajtására irányuló cselekvési terv
(2006/2111(INI))

A vélemény előadója (*): Aloyzas Sakalas(*) A bizottságok közötti megerősített együttműködés – Az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy a jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

1. erőteljesen támogatja azt a célkitűzést, amely az EU külpolitikájának szerves részeként létre kívánja hozni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó koherens stratégiát, amint arra a Bizottság közleménye és az ezt követő, „Az IB külső dimenziójának stratégiája: globális szabadság, biztonság és jogérvényesülés” című tanácsi dokumentum is felszólít; úgy véli, hogy a harmadik országok, különösen az Európai Unió szomszédainak együttműködése létfontosságú a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének létrehozása folyamatában, különösen a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlókkal folytatott emberkereskedelem elleni küzdelem intézkedéseinek tekintetében; ezért úgy véli, hogy az Európai Unió külső fellépése során prioritást kell adni annak a célkitűzésnek, hogy e területeken biztosított legyen együttműködésük; hangsúlyozza, hogy valódi egyensúlyt kell létrehozni a „szabadság, biztonság és a jog érvényesülése" között, illetve e stratégia szerinti bármely végrehajtási intézkedésnek figyelembe kell vennie az érintett harmadik országok vagy régiók sajátos helyzetét, ugyanakkor szilárdan tiszteletben tartva az Európai Unió alapjául szolgáló elveket;

2. e stratégiát fontos lépésnek tekinti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló belső térség létrehozásában, amelyet a biztonságos külső környezet megteremtésével, illetve az EU külkapcsolatainak a jogállamiság, a demokratikus értékek, az emberi jogok tisztelete és a szilárd intézmények támogatásával való előmozdítása révén érnek el;

3. hangsúlyozza azonban, hogy a stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében hatékonyabb koordinációt kell megvalósítani a megfelelő szakpolitikai területek és szakpolitikai szereplők között, illetve a polgári társadalom és a nem kormányzati szervek aktívabb részvételére van szükség mind európai, mind nemzeti szinten;

4. meggyőződése, hogy az Európai Parlamentnek javítania kell külkapcsolati tevékenységei koherenciáját, amely tevékenységekben számos, egymást átfedő politikai területeken tevékenykedő szereplő vesz részt; felismeri, hogy új, független szervek létrehozása a tevékenységek szétforgácsolódásának kockázatát hordozza magában, és úgy véli, ez alááshatja az egész intézmény hitelét; kéri ezért egyrészt az emberi jogokkal, a demokratikus kormányzással és a jogállamisággal összefüggő tevékenységek hatékonyságának növelését, másrészt a biztonság átfogóbb értelmezését, a külkapcsolatokért felelős fő bizottság vezető szerepének fenntartásával; megjegyzi továbbá, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése politikai kérdéseivel foglalkozó valamennyi szereplő tevékenységének jobb összehangolására van szükség;

5. hangsúlyozza, hogy a demokratikus értékek, az emberi jogok és a jogállamiság harmadik országokban történő támogatása terén az EU külkapcsolatainak a hitelessége nagymértékben függ az európai bel- és igazságügyi politika belső és külső dimenzióinak kiegyensúlyozott fejlesztésétől; felszólít a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziója alkalmazási körének és célkitűzéseinek tisztázására;

6. üdvözli az EBVP keretében megvalósuló integrált polgári-katonai együttműködés egységességének fokozása érdekében tett lépéseket, különösen a válságkezelés területén; ugyanakkor kéri az egyes pillérek tevékenységeinek további összehangolását és az egymást átfedő politikai területekhez tartozó eszközök (KKBP/EBVP, bel- és igazságügy, Közösség) fölösleges egyidejű alkalmazásának elkerülését; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlamentnek folyamatosan ellenőriznie kell e koordináció hatékonyságát;

7. hangsúlyozza, hogy az EBVP-műveletek tervezési folyamata során figyelembe kell venni a közösségi eszközök – különösen a stabilitási, illetve a szomszédsági és partnerségi eszköz – által a jogállamiság, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése, valamint a konfliktust követő stabilizáció területén előírt különböző kísérő vagy követő intézkedéseket;

8. hangsúlyozza, hogy növelni kell az EU és a tagállamok megosztott kapacitásait a transznacionális szervezett bűnözés, az illegális kereskedelem és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemben a határokon átnyúló problémák eredményesebb, kombinált megközelítésének elfogadása útján, elsőbbséget adva a különösen érzékeny területeknek mint például a fekete-tengeri régió, ahol az „állandósult konfliktusok” súlyosan befolyásolják a jogállamiság érvényesítését, a hatóságok közötti megfelelő együttműködést, valamint a demokratikus és gazdasági fejlődést;

9. úgy véli, hogy a pillérek közötti egységességet fokozná az Alkotmányszerződés hatályba lépése, különösen az európai külügyminiszteri hivatal létrehozása és egy külső diplomáciai szolgálat létesítése;

10. úgy véli, megérett az idő a szabadság és biztonság átfogóbb dimenziója terén a mélyebb transzatlanti együttműködés politikai akadályainak elhárítására, például a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem területén, különös tekintettel a jövőben Koszovóban és Afganisztánban végrehajtandó polgári EBVP-műveletekre;

11. felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az alapvető emberi és törvény adta jogok tiszteletben tartása az EU külpolitikájának központi eleme legyen a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése terén; ragaszkodik ahhoz, hogy e jogok szerves részét képezzék bármely, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, a bevándorláshoz, a menekültügyhöz és a határrendészethez kapcsolódó jogi eszköznek, programnak vagy operatív intézkedésnek;

12. sürgeti a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal a szabadság, a biztonság és az jog érvényesülése terén meglévő együttműködésről folytatott párbeszédeiben használja fel a nemzetközi emberi jogi szervezetektől származó és az Emberi Jogok Európai Bíróságának az emberi jogok megsértésével kapcsolatban hozott ítéletei alapján rendelkezésre álló bizonyítékokat, és ilyen módon fokozottabban támogassa a jogállamiságot, a jó kormányzást, a demokráciát és az emberi jogok tiszteletben tartását a harmadik országokkal és régiókkal folyó valamennyi együttműködésben; hangsúlyozza, hogy az EU-nak a harmadik országokkal folytatott nemzetközi kapcsolatait és ezek esetében alkalmazott eszközeit fel kell használnia annak érdekében, hogy azokat a bel- és igazságügyi kérdésekre vonatkozó nemzetközi normák és kötelezettségek elfogadására és végrehajtására ösztönözze;

13. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy meglévő szerveken – mint az Afrikai Unió – keresztül támogassa a jog érvényesülésével, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos kérdések terén folytatott regionális együttműködést, valamint új kezdeményezések ösztönzése által olyan területeken, ahol gyenge a regionális együttműködés, mint például a Közel-Keleten, vagy Kelet-Európában;

14. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot egy olyan követelmény bevezetésének mérlegelésére, amely szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben valamennyi külpolitikai kezdeményezéshez vagy dokumentumhoz társuljon egy emberi jogokkal való megfelelőségre vonatkozó jelentés, amelyet rendszeresen frissítenek és benyújtanak az Európai Parlamentnek; ajánlja különösen a Tanácsnak, hogy minden cselekvésorientált dokumentumban szerepeltessen egy szakaszt az érintett harmadik ország emberi jogi helyzetére vonatkozóan;

15. mérlegelésre ajánlja a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Tanácsnak azt a lehetőséget, hogy a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése területén a harmadik országokkal és régiókkal együtt finanszírozott tevékenységeket kiegészítsék az emberi jogok védelmével és azok betartásával kapcsolatos projektekre vonatkozó egyedi finanszírozással;

16. megjegyzi, hogy az illegális bevándorlás kérdése a migráció demográfiai és foglalkoztatási politikákra gyakorolt hatásairól szóló globális vita részét képezi; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU arra irányuló tevékenységeit, hogy fejlesszék a harmadik országoknak a migrációs folyamatok kezelésére és a határrendészetre vonatkozó képességeit, humanitárius program keretein belül kell végrehajtani, amely egyensúlyt teremt az eredményes fejlesztéspolitika és a migráció forrásaként számon tartott országokban tapasztalt taszító tényezők enyhítése között;

17. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU részéről aláírt visszafogadási megállapodások nem zárják ki egyértelműen a menedékkérőket a megállapodások hatálya alól, és ilyen módon ezek olyan menedékkérők visszafogadására is alkalmazhatók, akiknek a kérelmét érdemben még nem bírálták el, vagy akik kérelmét elutasították vagy elfogadhatatlannak ítélték a „biztonságos harmadik ország” koncepció alkalmazása szerint; biztosítékok nyújtására szólít fel annak érdekében, hogy a menedékkérők számára biztosított legyen a méltányos és eredményes menekültügyi eljárás, többek között a visszaküldés tilalmának („non-refoulement”) tiszteletben tartása érdekében;

18. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy – a kellõ elõfeltételek teljesülését követõen – tárgyalásokat folytasson a szomszédos országokkal a visszafogadással és a vízumkönnyítéssel kapcsolatosan; úgy véli, hogy a tagjelölt, társult és szomszédos országokkal az illegális bevándorlás, az emberkereskedelem elleni küzdelem és a hatékony határrendészet tekintetében folytatott eredményes együttmûködés elõmozdíthatja a vízummentes utazás hosszú távú lehetõségérõl szóló megbeszéléseket;

19. hangsúlyozza a terrorizmus és annak gyökerei elleni küzdelemre vonatkozó külső fellépés tekintetében az EU rendelkezésére álló cselekvési alternatívák sokféleségét, és hangsúlyozza az ENSZ alapokmányával összhangban lévő, valamennyi rendelkezésre álló eszköz koherens felhasználásának szükségességét; felszólít a terrorizmus és annak gyökereinek közös meghatározásáról szóló, ENSZ-ben zajló vita újbóli megnyitására;

20. megismétli azon javaslatát, hogy az EU terrorizmusellenes politikáját tegyék koherensebbé és eredményesebbé a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban, különösen az emberi jogok egyetemes normáit tiszteletben tartó legfontosabb partnerekkel folytatott párbeszéd élénkítése, a békefenntartásban és a globális biztonságban kulcsszerepet játszó nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott együttműködés megerősítése, az erőszakos belső és regionális konfliktusok kezelésére irányuló megoldások aktív keresése, valamint az emberi jogokra vonatkozó záradék szellemével összhangban a harmadik országokkal kötött megállapodásokban a terrorizmusellenes záradék szigorú végrehajtása révén;

21. megjegyzi, hogy számos, igen eltérő kérdés tartozik a harmadik országokkal büntetőügyekben folytatott rendőri és igazságügyi együttműködés körébe; a megállapított prioritások tekintetében hangsúlyozza, hogy noha az intézményi kapacitás fejlesztése és az operatív együttműködés lényegesek, az EU e területen folytatott tevékenységeit az emberi jogok egyetemes normáinak keretein belül kell végezni.

ELJÁRÁS

	Cím		A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégia – A hágai program végrehajtására irányuló cselekvési terv
	Eljárás száma		2006/2111(INI)
	Illetékes bizottság		LIBE
	Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma		AFET 18.5.2006
	Megerősített együttműködés – a plenáris ülésen való bejelentés dátuma		18.5.2006
	A vélemény előadója   A kijelölés dátuma		Aloyzas Sakalas 3.5.2006
	A vélemény korábbi előadója		-
Vizsgálat a bizottságban		28.8.2006 22.3.2007			21.11.2006 12.4.2007	28.11.2006	23.1.2007
	Az elfogadás dátuma		12.4.2007
	A zárószavazás eredménye		+: –: 0:	26 1 0
	A zárószavazáson jelen lévő képviselők		Christopher Beazley, Panagiotis Beglitis, Michael Gahler, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Bogdan Klich, Eugen Mihăescu, Francisco José Millán Mon, Cem Özdemir, Ioan Mircea Paşcu, Tobias Pflüger, Bernd Posselt, Jacek Saryusz-Wolski, Gitte Seeberg, Marek Siwiec, Konrad Szymański, Antonio Tajani, Jan Marinus Wiersma
	A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)		Laima Liucija Andrikienė, Alexandra Dobolyi, Árpád Duka-Zólyomi, Glyn Ford, Tunne Kelam, Aloyzas Sakalas
	A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)		Wiesław Stefan Kuc, Marcin Libicki
	Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)		...

ELJÁRÁS

Cím

A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára irányuló stratégia

Eljárás száma

2006/2111(INI)

Illetékes bizottság   Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma

LIBE 18.5.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   Az ülésen való bejelentés dátuma

AFET 18.5.2006

Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma

Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET 18.5.2006

Előadó(k)   A kijelölés dátuma

Bogdan Klich 22.2.2006

Korábbi előadó(k)

Vizsgálat a bizottságban

12.7.06

24.1.07

21.3.07

11.4.07

21.3.07

5.6.07

Az elfogadás dátuma

5.6.2007

A zárószavazás eredménye

+ - 0

38 1 0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Alexander Alvaro, Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giusto Catania, Carlos Coelho, Fausto Correia, Panayiotis Demetriou, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Giovanni Claudio Fava, Kinga Gál, Patrick Gaubert, Elly de Groen-Kouwenhoven, Jeanine Hennis-Plasschaert, Ewa Klamt, Magda Kósáné Kovács, Stavros Lambrinidis, Henrik Lax, Dan Mihalache, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Martine Roure, Inger Segelström, Károly Ferenc Szabó, Adina-Ioana Vălean, Manfred Weber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Simon Busuttil, Gérard Deprez, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in 't Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Bogdan Klich, Jean Lambert, Marianne Mikko, Hubert Pirker, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

Aloyzas Sakalas

A benyújtás dátuma - A[6]

11.6.2007

Megjegyzések (csak egy nyelven áll rendelkezésre)