Eljárás : 2006/0206(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0227/2007

Előterjesztett szövegek :

A6-0227/2007

Viták :

PV 19/06/2007 - 19
CRE 19/06/2007 - 19

Szavazatok :

PV 20/06/2007 - 5.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2007)0267

JELENTÉS     ***I
PDF 289kWORD 363k
11.6.2007
PE 384.513v02-00 A6-0227/2007

a fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0636 – C6–0363/2006 – 2006/0206(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Dimitrios Papadimoulis

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 ELJÁRÁS

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0636 – C6–0363/2006 – 2006/0206(COD))

(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2006)0636)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint az EK-Szerződés 133. cikkére és 175. cikke (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6‑0363/2006),

–   tekintettel a Jogi Bizottság javasolt jogalappal kapcsolatos véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. és 35. cikkére,

–   tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6–0227/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

Cím

Javaslat: az európai parlament és a tanács rendelete a fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról

Javaslat: az európai parlament és a tanács rendelete a fémhigany, cinóber (higany-szulfid), kalomel, higanyvegyületek és bizonyos higanyt tartalmazó termékek kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról

Indokolás

Az 1. cikkre vonatkozó módosításból következik.

Módosítás: 2

1. bevezető hivatkozás

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére és 175. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

Indokolás

A kettős jogalap nem indokolt. Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint kettős jogalap csak akkor alkalmazható, ha kivételes esetben igazolást nyer, hogy a jogi aktus egyidejűleg több célkitűzést szolgál, anélkül, hogy azok bármelyike másodlagos lenne vagy egy másikkal közvetve összefüggene. Itt nem erről van szó, mivel a javaslathoz csatolt indokolásban maga a Bizottság jelenti ki, hogy az intézkedést az emberi egészség és a környezet védelmének célkitűzései (az EK-Szerződés 175. cikke), nem pedig kereskedelempolitikai szempontok (az EK-Szerződés 133. cikke) vezérlik.

Módosítás: 3

(1) preambulumbekezdés

(1) A környezetbe jutó higany elismerten világméretű fenyegetést jelent, ami nemzeti, regionális és globális szinten egyaránt fellépést sürget.

(1) A környezetbe jutó higany elismerten világméretű fenyegetést jelent, ami helyi, nemzeti, regionális és globális szinten egyaránt fellépést sürget.

Indokolás

A higanykibocsátás és az általa előidézett kockázat nem csak makro, hanem – és különösen – mikro szinten fejt ki hatást. A helyi hatóságok létfontosságú kapcsot jelentenek a hulladékgazdálkodási rendszerben, tekintve, hogy a gyakorlatban ők viselik a felelősséget a hulladékok biztonságos tárolásának biztosításáért, a veszélyes hulladékokat, például a higanyt is beleértve (lásd a hulladékról szóló 75/442/EGK irányelvet és a veszélyes hulladékról szóló 91/689/EGK irányelvet).

Módosítás: 4

(2) preambulumbekezdés

(2) A higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közleménnyel összhangban mérsékelni kell az emberek és a környezet higanyexpozíciójának kockázatát.

(2) A higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közleménnyel, valamint az Európai Parlament 2006. március 14-i e stratégiára vonatkozó állásfoglalásával1 összhangban mérsékelni kell az emberek és a környezet higanyexpozíciójának kockázatát.

1 HL C 291 E, 2006.11.30., 128. o.

Indokolás

Az Európai Parlament állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy jogilag kötelező, a higany és a higanyvegyületek környezetbe történő kijuttatásnak megszüntetésére irányuló intézkedések révén védje az emberi egészséget és a környezetet.

Módosítás: 5

(3a) preambulumbekezdés (új)

 

(3a) A többoldalú környezetvédelmi megállapodások szerint a higanyra még nem vonatkoznak kötelező jellegű korlátozások, az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezményéhez csatolt 1998-as, nehézfémekről szóló jegyzőkönyve kivételével.

Indokolás

A fémhigany és a higanyvegyületek Közösségbe történő exportjának fokozatos megszüntetése nem fogja kellőképpen védeni az emberi egészséget és a környezetet a higanyvegyületek környezetbe történő kijuttatásától, ezért a jogilag kötelező normára irányuló megállapodás érdekében nemzetközi kötelezettségvállalásra is szükség van.

Módosítás: 6

(3b) preambulumbekezdés (új)

(3b) Az Európai Parlament és a Tanács elismerte az Almadén (Spanyolország) körzetében található higanybányák bezárásából fakadó környezetvédelmi és szociális problémákat, és úgy vélte, hogy tanácsos megfelelő kompenzációs intézkedéseket elfogadni annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érintett terület életképes megoldásokat találjon a helyi környezetvédelem, foglalkoztatás és gazdasági tevékenységek számára. Az Európai Parlament ezen felül fent említett, 2006. március 14-i állásfoglalásában azon a véleményen volt, hogy az almadéni bányák megfelelő helyszínül szolgálnának a fémhigany biztonságos tárolásához.

Indokolás

A módosítás célja, hogy említést tegyen Almadénről, az Európai Unió régóta működő higany-előállítójáról, valamint a Parlament által a higanyra vonatkozó közösségi stratégia átfogó értékeléséről elfogadott állásfoglalásról.

Módosítás: 7

(4) preambulumbekezdés

(4) A világpiacon rendelkezésre álló higanykínálat jelentős visszafogása érdekében meg kell tiltani a fémhigany Közösségből történő kivitelét.

(4) A világpiacon rendelkezésre álló higanykínálat jelentős csökkentése érdekében meg kell tiltani a fémhigany, a cinóber (higany-szulfid), a kalomel (higanyklorid) és a higanyvegyületek Közösségből történő kivitelét. A tagállamoknak jogot kell kapniuk arra, hogy a Szerződés 176. cikkével összhangban szélesebb körű és szigorúbb tilalmat vezessenek be.

Indokolás

A globális higanykészlet jelentős csökkentése érdekében a tilalom hatályát a higanyvegyületekre is szükséges lenne kiterjeszteni. A tagállamoknak jogot kell kapniuk arra, hogy szigorúbb tilalmakat vezessenek be.

Módosítás: 8

(4a) preambulumbekezdés (új)

 

(4a) Ugyanezen okból az Európai Unión belül már forgalomba hozatali tilalom alá tartozó, illetve hamarosan az alá kerülő, higanyt tartalmazó termékek kivitelét is meg kell tiltani. A Bizottság elkészíti az érintett termékek egységes szerkezetbe foglalt jegyzékét, amelyet a közösségi jogszabályok szerinti fejlemények alapján évente frissíteni kell.

Indokolás

A globális higanykészlet jelentős csökkentése érdekében a tilalom hatályát az EU-n belül felhasználási és forgalmazási korlátozások hatálya alá eső, higanyt tartalmazó termékekre is szükséges lenne kiterjeszteni. Az átláthatóság érdekében ezeket a termékeket egy egységes szerkezetbe foglalt jegyzékben kell összegyűjteni, amelyet a Bizottság évente frissít.

A „tilalom” kifejezés pontosabb, mivel valamit anélkül is lehet szabályozni, hogy azt betiltanák.

Módosítás: 9

(4b) preambulumbekezdés (új)

(4b) Az emberi egészség és a környezet Európai Unión belüli védelmének javítása érdekében meg kell tiltani a fémhigany, a cinóber (higany-szulfid), a kalomel és a higanyvegyületek behozatalát.

Indokolás

A higany behozatalát meg kell tiltani, hogy az Európában található higany mennyisége minimálisra csökkenjen, és ösztönözzék a hulladékból és nyerstermékekből történő újrahasznosítást.

Módosítás: 10

(5a) preambulumbekezdés (új)

 

 

(5a) Az eszköz eredményességének megfelelő időn belüli felmérése érdekében a tagállamok időszakonként tájékoztatást nyújtanak a Bizottság részére a területükre a határokon keresztül belépő és kilépő, illetve a területükön áruba bocsátott fémhiganyról, cinóberről (higany-szulfid) és higanyvegyületekről. A nyilvánosság számára minden ilyen információnak elérhetőnek kell lennie.

Indokolás

Mivel (amint azt az UNEP 23. kormányzótanácsa is elismeri) haladéktalanul pontosabb adatokra van szükség a higany európai területen folyó kereskedelmi forgalmáról, ezért a fémhigany, a cinóber (higany-szulfid) és a higanyvegyületek mozgásának nyomon követésére és az arról történő tájékoztatásra vonatkozó érvényes rendelkezéseket sürgősen meg kell erősíteni, és szükség szerint további rendelkezéseket kell létrehozni.

Módosítás: 11

(6) preambulumbekezdés

(6) A klóralkáliipar által már nem használt higany biztonságos tárolásának lehetővé tétele érdekében bizonyos hulladékok tekintetében el kell térni a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől, és ki kell mondani, hogy a nem föld alatt történő tárolásra nem alkalmazandók a hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv II. mellékletének 16. cikke alapján tárgyú, 2002. december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozat mellékletének 2.4. pontjában előírt követelmények.

(6) A PARCOM (a tengeri környezet szárazföldi eredetű szennyezésének megelőzéséről szóló egyezmény) 90/3-as határozata elfogadta a higanycellás klóralkáli üzemek 2010-ig történő fokozatos megszüntetésére irányuló célkitűzést. A klóralkáliipar által már nem használt higany biztonságos, ideiglenes tárolásának lehetővé tétele érdekében bizonyos hulladékok tekintetében el kell térni a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől, és ki kell mondani, hogy a föld fölött, visszanyerhető formában történő tárolásra nem alkalmazandók a hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól az 1999/31/EK irányelv II. mellékletének 16. cikke alapján tárgyú, 2002. december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozat mellékletének 2.4. pontjában előírt követelmények.

Indokolás

A klóralkáliiparban alkalmazott higanycellák messze az EU legnagyobb higanykészleteit jelentik. Ezért fontos, hogy a klóralkáliiparban alkalmazott higanycellák fokozatos megszüntetését a PARCOM 90/3-as határozata kereteibe helyezzék.

A fémhigany folyékony. Egyértelművé kell tenni, hogy a folyékony higany tárolását kizárólag ideiglenes alapon lehet elfogadni. Végleges ártalmatlanítása kizárólag szilárd halmazállapotúvá alakított formában történhet. A fémhigany szilárd halmazállapotúvá alakítását szolgáló ipari folyamatok fejlesztése jelenleg is zajlik, és várhatóan néhány éven belül elérhetővé válnak.

Módosítás: 12

(7) preambulumbekezdés

(7) Az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos tárolás érdekében a 2003/33/EK határozatban a föld alatti tárolásra előírt biztonsági vizsgálatot különös követelményekkel kell kiegészíteni, és alkalmazási körét ki kell terjeszteni a nem föld alatt történő tárolásra.

(7) Az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos ideiglenes tárolás érdekében a 2003/33/EK határozatban a föld alatti tárolásra előírt biztonsági vizsgálat alkalmazási körét ki kell terjeszteni a föld fölött, visszanyerhető formában történő tárolásra.

Indokolás

A 3. cikk módosításával összhangban álló módosítás, ugyanattól a szerzőtől. A folyékony higany bányákban történő tárolása magában hordozza annak kockázatát, hogy ez valójában végleges elhelyezéssé válik. Ez nem lenne elfogadható, és ellenkezne a hulladéklerakókról szóló irányelv biztonsági rendelkezéseivel. A tárolás kizárólag ideiglenes jellegű lehet, és csak föld fölött, visszanyerhető formában történhet.

Módosítás: 13

(7a) preambulumbekezdés (új)

(7a) A rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a klóralkáliipar szereplőinek az üzemeikben lévő higanycellák megszüntetésével kapcsolatos összes lényeges adatot meg kell küldeniük a Bizottságnak és az érintett tagállam illetékes hatóságainak. A földgáztisztítás során vagy a színesfém-bányászati és -olvasztási eljárások melléktermékeként higanyt kinyerő iparág szereplőinek szintén be kell nyújtaniuk a lényeges adatokat a Bizottságnak és az érintett tagállam illetékes hatóságainak. A Bizottságnak ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

Indokolás

A klóralkáliipar önként vállalt kötelezettséget arra, hogy az Európai Bizottságnak adatokat szolgáltat a higanycellák megszüntetéséről. Ezek az adatok azonban kulcsfontosságúak a rendelet végrehajtásának biztosításához, ezért szerepelniük kell ebben a rendeletben. Ugyanennek kell vonatkoznia a higanyt kinyerő egyéb iparágakra is. Az adatokat az Európai Bizottságnak és az érintett tagállam illetékes hatóságainak kell benyújtani, és azokat a környezeti ügyekben a közösségi intézmények információhoz való hozzáféréséről szóló rendelettel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás: 14

(8) preambulumbekezdés

(8) A Szerződés versenyjogi rendelkezéseinek, különösen pedig 81. cikkének sérelme nélkül célszerű olyan információcserét szervezni, amelynek révén megítélhető, hogy a higany kivitele és tárolása terén szükség van-e további intézkedések bevezetésére.

(8) A Szerződés versenyjogi rendelkezéseinek, különösen pedig 81. cikkének sérelme nélkül célszerű olyan információcserét szervezni az összes érdekelt féllel, amelynek révén megítélhető, hogy a higany, annak vegyületei és a higanyt tartalmazó termékek behozatala, kivitele, ideiglenes tárolása és végleges ártalmatlanítása terén szükség van-e további intézkedések bevezetésére.

Indokolás

A kiegészítő intézkedések esetleges szükségességével kapcsolatos információcserében az összes érdekelt félnek részt kell vennie. Ennek ki kell terjednie a higany behozatalára és végleges ártalmatlanítására, valamint a higanyvegyületekkel és a higanyt tartalmazó termékekkel kapcsolatos rendelkezésekre.

Módosítás: 15

(9) preambulumbekezdés

(9) Annak érdekében, hogy a jogi aktus értékelése kellő időben megtörténhessék, a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a tárolólétesítményeknek kiadott engedélyekről, valamint a jogi aktus alkalmazásáról és piaci hatásairól.

(9) Annak érdekében, hogy a jogi aktus értékelése kellő időben megtörténhessék, a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk az ideiglenes tárolólétesítményeknek kiadott engedélyekről, valamint a jogi aktus alkalmazásáról és piaci hatásairól.

Indokolás

Meg kell állapítani, hogy a higany tárolása kizárólag ideiglenes lehet.

Módosítás: 16

(10a) preambulumbekezdés (új)

 

(10a) A Bizottság és a tagállamok elősegítik és megkönnyítik a fémhigany, a cinóbervörös (higany-szulfid) és a higanyvegyületek exporttilalmára vonatkozó információk tudatosulását, és biztosítják a nyilvánosság számára az ezekhez az információkhoz, valamint a fémhigany biztonságos tárolására vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

Indokolás

A nyilvánosságnak az információkhoz való hozzáférése bizonyítottan nagy jelentőséggel bír az egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében.

Módosítás: 17

(11a) preambulumbekezdés (új)

 

(11a) A tagállamok meg kell állapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden intézkedést meg kell teniük ezek végrehajtása érdekében. E büntetéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Indokolás

Mivel e rendelet be nem tartása károsíthatja az emberi egészséget és a környezetet, megvalósítható és átlátható eljárás létrehozására van szükség a be nem tartására vonatkozó szankciók kapcsán.

Módosítás: 18

(11b) preambulumbekezdés (új)

 

(11b) A Bizottságnak és a tagállamoknak közvetlenül vagy nem kormányzati szervezetek projektjeinek támogatásán keresztül közvetve kell műszaki segítséget nyújtaniuk a fejlődő országok és a gazdaságilag átalakuló országok számára, főképpen olyan segítséget, amely lehetővé teszi az alternatív, higanymentes technológiákra való átállást és végső soron a higany és a higanyvegyületek felhasználásának és környezetbe való kibocsátásának fokozatos megszüntetését.

Indokolás

A higanyra vonatkozó kiviteli tilalom, rövid távon jelentősen negatív hatással lehet a fejlődő országokra és az átalakuló gazdaságokra, ahol a higanyt még ma is alkalmazzák, például a kisüzemi aranybányászatban. Ezért a higanymentes technológiákra való áttérés előmozdítása érdekében szükség van az EU-tól származó segítségre.

Módosítás: 19

(12) preambulumbekezdés

(12) A rendelet kereskedelempolitikai elemet és környezetpolitikai megfontolásokból fakadó elemeket egyaránt tartalmaz. Az 1. cikk kereskedelempolitikai vonatkozású, ezért a Szerződés 133. cikkén alapul, míg a többi cikk jogalapja a Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése.

(12) A rendelet az emberi egészség és a környezet védelmét célzó megfontolásokon alapul.

Indokolás

A kettős jogalap nem indokolt. Először is, maga a Bizottság jelenti ki, hogy az intézkedést az emberi egészség és a környezet védelmének célkitűzései (az EK-Szerződés 175. cikke), nem pedig kereskedelempolitikai szempontok (az EK-Szerződés 133. cikke) vezérlik. Másodszor pedig a kettős jogalap védelme érdekében nem helytálló az Európai Bíróság rotterdami egyezménnyel kapcsolatos közelmúltbeli ítéletére hivatkozni. A rotterdami egyezmény kereskedelmi rendszert hoz létre – ez a rendelet kereskedelmi tilalmat állapít meg, ami igen eltérő eset.

Módosítás: 20

1. cikk

2011. július 1-jétől tilos a Közösségből fémhiganyt (Hg, CAS-sz.: 7439-97-6) kivinni.

2010. december 1-jétől tilos a Közösségből fémhiganyt (Hg, CAS-sz.: 7439-97-6), cinóbert és 5 tömegszázalékot (m/m%) meghaladó higanytartalmú higanyvegyületeket kivinni.

Indokolás

A higany és vegyületei nagyon mérgezőek az emberek és az állatok számára. A higany közvetett kivitelének elkerülése érdekében a tilalmat az 5 tömegszázalékot meghaladó higanytartalmú higanyvegyületekre és a cinóberre is ki kell terjeszteni.

A legnagyobb higanykészletek a klóralkáliiparban találhatók. A 90/3 PARCOM határozat értelmében a klóralkáliiparban alkalmazott higanycellákat 2010-ig fokozatos meg kell szüntetni. Szinte cinikus dolog lenne a kiviteli tilalommal 2011-ig várni, mivel ez lehetővé tenné az e dátum előtt megszüntetett cellákból származó összes higany kivitelét, aminek sajnos gyakran harmadik országok látják kárát (pl. külszíni aranybányászat).

A higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló, 2006 márciusában elfogadott európai parlamenti állásfoglalás (2005/2050(INI)) 2010-től kezdődően kért kiviteli tilalmat.

Módosítás: 21

1a.cikk (új)

 

2010. január 1-jétől tilos azon higanytartalmú termékek kivitele, amelyeknek értékesítése vagy terjesztése az Európai Unión belül tilos.

Módosítás: 22

1a.cikk (új)

 

1a. cikk

 

2010. július 1-jétől tilos a Közösségbe fémhiganyt (Hg, CAS-sz.: 7439-97-6), cinóbert és 5 tömegszázalékot (m/m%) meghaladó higanytartalmú higanyvegyületeket behozni.

A tagállamoknak saját szükségleteiket a hulladékokból és a nyerstermékekből történő visszanyerésből kell fedezniük.

Indokolás

A kiviteli tilalmat hasonló, egyidejűleg alkalmazandó behozatali tilalommal kell kiegészíteni.

A higanybehozatal tilalma biztosítani fogja, hogy az EU higanyszükségletét a hulladékokból és a nyerstermékekből visszanyert higanyból fedezzék.

Módosítás: 23

2. cikk

Az 1. cikkben előírt naptól fogva a klóralkáli-ipar által már nem használt higanyt, a földgáztisztítás során nyert higanyt és a színesfém-bányászati és ‑olvasztási eljárásokban melléktermékként keletkező higanyt eredeti állapotában és koncentrációjában, az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos módon kell tárolni.

A tagállamok az 1. cikkben előírt naptól fogva biztosítják, hogy a klóralkáliipar által már nem használt vagy cinóberből kivont higanyt, a földgáztisztítás során visszanyert higanyt és a színesfém-bányászati és ‑olvasztási eljárásokban melléktermékként visszanyert higanyt az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos módon, erre alkalmas megfelelő létesítményekben kell szállítani és tárolni és – végül – ártalmatlanítani a Közösségben, az e rendelet szerinti biztonsági vizsgálat és a vonatkozó engedély megléte mellett.

Indokolás

A folyékony higany biztonságos ártalmatlanítására alkalmas technológia még nem áll az ipar rendelkezésére. Ezért azt javasolnánk, hogy a folyékony higany tárolása egyelőre pusztán ideiglenes legyen. Amint a technológia elérhetővé válik, a Közösségben az ideiglenesen tárolt fémhiganyt végül biztonságosan ártalmatlanítani kell.

Sok esetben a megfelelő biztonsági óvintézkedések mellett végzett tárolás és szállítás is elválaszthatatlan részét képezi a klóralkáli-, bánya- és olvasztóipari műveleteknek, amelyek egyik célja, hogy a higany környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatását minimálisra csökkentsék.

Módosítás: 24

2. cikk (1a) bekezdés (új)

Minden egyéb alternatíva előtt mérlegelni kell annak lehetőségét, hogy Almadént a meglévő fémhiganykészletek, illetve az Európa-szerte az iparban melléktermékként keletkező fémhigany – de nem a hulladékká vált higanytartalmú árucikkek – biztonságos tárolására használják, így hasznosítva a helyben meglévő infrastruktúrát, illetve a helyi munkaerőt és technológiai szakértelmet.

Indokolás

A higanyt biztonságosan kell tárolni, a biztonságos, hosszú távú környezetgazdálkodás szabályainak megfelelően. A higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló állásfoglalásában már maga a Parlament is rámutatott, hogy „meg kell fontolni azt a lehetőséget, hogy Almadént a meglévő fémhiganykészletek, illetve az Európa-szerte az iparban melléktermékként keletkező fémhigany – de nem a hulladékká vált higanytartalmú árucikkek – biztonságos tárolására használják, így hasznosítva a helyben meglévő infrastruktúrát, illetve a helyi munkaerőt és technológiai szakértelmet”.

Módosítás: 25

3. cikk (1) bekezdés első albekezdés

(1) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérve a hulladéknak minősülő fémhigany megfelelő elkülönítés mellett tárolható:

1. Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérve a hulladéknak minősülő fémhigany megfelelő elkülönítés mellett, ideiglenesen tárolandó:

a) föld alatti, hulladékártalmatlanításra felkészített sóbányában;

a) föld alatti, a fémhigany ideiglenes tárolására felkészített sóbányában az 5. cikk szerinti végleges ártalmatlanítását megelőzően;

b) kizárólag a végleges ártalmatlanításra váró fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt létesítményben.

b) kizárólag a végleges ártalmatlanításra váró fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt föld feletti létesítményben.

Indokolás

A javaslat alapján nem egyértelmű, hogy a Bizottság a fémhigany tárolását vagy annak végleges ártalmatlanítását kívánja lehetővé tenni a föld alatti sóbányákban. A bányákban végzett tárolás gyakran sajnos valójában állandóvá válik. Ha nincs szem előtt, nem gondolunk rá! A folyékony higany bányákban történő végleges ártalmatlanítása azonban nem lenne elfogadható, és egyértelműen ellentmond a 2003/33/EK határozatnak, amely előírja, hogy a föld alatti tárolásra szánt hulladékok átvételéhez „a hulladéklerakók hosszú távú kockázatainak értékelésekor a tartályok és a tárolásra szolgáló tér szigetelése a korlátozott élettartamuk miatt nem vehetők figyelembe”.

Az a tény, hogy a higany folyékony, illetve hogy a sóbányákban sértetlen tudna-e maradni anélkül, hogy a higanytároló tartályok eresztenének, illetve gőzt bocsátanának ki, továbbra is aggodalomra ad okot. Környezetvédelmi szempontból az ártalmatlanítás az előnyösebb megoldás. A hosszú távú megoldás megtalálása érdekében azonban rövidebb időre szükség lehet biztonságos tárolásra gazdasági és technikai szempontokból is.

Módosítás: 26

3. cikk (2) bekezdés

(2) Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérően a célország és a küldő ország illetékes hatóságai a hulladéknak minősülő fémhigany szállítmányaival szemben nem emelhetnek kifogást azon az alapon, hogy a tervezett szállítás, illetve ártalmatlanítás nincs összhangban a közelség elvének, a hasznosítás elsőbbségének és az önellátás elvének érvényesítése érdekében tett intézkedésekkel.

 

(2) A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérően a célország és a küldő ország illetékes hatóságai a hulladéknak minősülő és ideiglenes tárolásra szánt fémhigany szállítmányaival szemben nem emelhetnek kifogást azon az alapon, hogy a tervezett szállítás nincs összhangban a közelség elvének, a hasznosítás elsőbbségének és az önellátás elvének érvényesítése érdekében tett intézkedésekkel.

Indokolás

A fémhigany végleges ártalmatlanítását kizárólag szilárd halmazállapotúvá alakított formában lehet végezni. A szilárd halmazállapotúvá alakítás eljárásai néhány éven belül lesznek elérhetők. Amíg ezek az eljárások elérhetővé nem válnak, a fémhiganyt kizárólag ideiglenes tárolás céljából lehet szállítani.

Módosítás: 27

4. cikk

(1) A föld alatti, hulladéktárolásra felkészített sóbányában történő tárolás tekintetében a 2003/33/EK határozat értelmében elvégzendő biztonsági vizsgálatnak ki kell terjednie különösen a fémhigany és az elkülönítő edényzet jellemzőiből és hosszú távú viselkedéséből fakadó többletkockázatra.

(1) A föld alatti, ideiglenes hulladéktárolásra felkészített sóbányában történő tárolás tekintetében a 2003/33/EK határozat értelmében elvégzendő biztonsági vizsgálatnak ki kell terjednie különösen a fémhigany és az elkülönítő edényzet jellemzőiből és hosszú távú viselkedéséből fakadó többletkockázatra.

(2) A kizárólag a fémhigany tárolására szánt és erre a célra felszerelt létesítményben megvalósítandó ideiglenes tárolás tekintetében olyan biztonsági vizsgálatot kell végezni, amely a 2003/33/EK határozat rendelkezéseivel azonos szintű védelmet nyújt.

(2) A kizárólag a fémhigany tárolására szánt és erre a célra felszerelt föld feletti létesítményben megvalósítandó ideiglenes tárolás tekintetében olyan biztonsági vizsgálatot kell végezni, amely az egészség és a környezet tekintetében a 2003/33/EK határozat rendelkezéseivel azonos szintű védelmet nyújt.

(3) A föld alatti sóbánya, illetőleg a kizárólag a fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt létesítmény részére az 1999/31/EK irányelv 8. és 9. cikke értelmében kiadott engedélyben követelményeket kell előírni a tartályok szemrevételezéssel történő rendszeres ellenőrzése, valamint az esetleges szivárgás kimutatására alkalmas szivárgásjelző berendezés felszerelése vonatkozásában.

(3) A föld alatti sóbánya, illetőleg a kizárólag a fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt föld feletti létesítmény részére az 1999/31/EK irányelv 8. és 9. cikke értelmében kiadott engedélyben követelményeket kell előírni a tartályok szemrevételezéssel történő rendszeres ellenőrzése, valamint az esetleges szivárgás kimutatására alkalmas szivárgásjelző berendezés felszerelése vonatkozásában. A biztonságos végleges ártalmatlanítás érdekében az 5. cikkel összhangban a higany visszanyerhető.

Indokolás

Az a tény, hogy a higany folyékony, illetve hogy a sóbányákban sértetlen tudna-e maradni anélkül, hogy a higanytároló tartályok eresztenének, illetve gőzt bocsátanának ki továbbra is aggodalomra ad okot. Környezetvédelmi szempontból az ártalmatlanítás az előnyösebb megoldás. A hosszú távú megoldás megtalálása érdekében azonban rövidebb időre szükség lehet biztonságos tárolásra gazdasági és technikai szempontokból is.

Módosítás: 28

4a. cikk (új)

 

4a. cikk

 

A Bizottság vállalja a 2003/33/EK határozatban említett biztonsági vizsgálat felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a határozat kiterjedjen a fémhigany ideiglenes tárolásával járó különleges kockázatokra is, amelyek a fémhigany jellemzőiből és hosszú távú viselkedéséből adódnak. E felülvizsgálatot ...-ig* le kell zárni.

 

* Hat hónappal az exporttilalom hatálybalépését megelőzően.

Indokolás

A tárolást nagyon szigorúan kell ellenőrizni. Figyelembe véve a fémhigany mérgező jellegét és hosszú távú viselkedését, kellő időben további, a tárolásra vonatkozó biztonsági vizsgálatra van szükség mielőtt az exporttilalom életbe lép.

Módosítás: 29

4b. cikk (új)

 

4b. cikk

 

Az ideiglenes tárolás során a felelősség továbbra is a tároló létesítmény tulajdonosát terheli. A tagállamokat kérik, hogy hozzanak létre alapot annak biztosítására, hogy a pénzügyi források a helyükön legyenek a higany biztonságos végleges ártalmatlanításához. Az alapot a klóralkáli-ipar és más, higanyt felhasználó iparágak, például, de nem kizárólag a földgázipar és a színesfémipar pénzügyi hozzájárulása alapján hozzák létre az ideiglenes tárolásra küldött higanymennyiség arányában. Amikor a higany az 5. cikk szerinti végleges ártalmatlanításra kerül, a tagállamok vállalják az ártalmatlanítás adminisztrációs és pénzügyi felelősségét.

Indokolás

Mivel a higany különösen veszélyes a tárolás során felmerülő biztonsági kérdések továbbra is fennmaradnak. Ezért – összhangban a szennyező fizet elvvel – alapvető fontosságú, hogy a felelősség a tároló létesítmény tulajdonosát terhelje. A tagállamoknak is vállalniuk kell a felelősséget és pénzügyi forrást kell biztosítaniuk a biztonságos végleges ártalmatlanítás céljából.

Módosítás: 30

4c. cikk (új)

4c. cikk

 

(1) A klóralkáliiparban érintett vállalatok a higanycellák leszerelésével kapcsolatban az adott évre vonatkozóan a következő adatokat küldik el a Bizottságnak és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak:

 

- a még használatban lévő higany teljes mennyiségére vonatkozó legpontosabb becslés,

- a klóralkáli üzemek bezárása vagy átalakítása során visszanyert higany mennyisége,

- az egyes ideiglenes tároló létesítményekbe küldött mennyiségek,

- az összes tároló létesítmény helye és elérhetősége,

- az Európai Unión belüli, a fennmaradó cellák működése érdekében egyéb klóralkáli üzemeknek történő átszállítások,

- az eredeti tulajdonos felelőssége mellett a fennmaradó cellák működése érdekében ideiglenesen tárolt mennyiség.

 

(2) A földgáztisztítás során vagy színesfém-bányászati és -olvasztási műveletek melléktermékeként higanyt kinyerő iparágban érintett vállalatok az adott évben kinyert higannyal kapcsolatban a következő adatokat küldik el a Bizottságnak és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak

- a kinyert higany mennyisége,

- az egyes ideiglenes tároló létesítményekbe küldött mennyiségek,

- az összes tároló létesítmény helye és elérhetősége.

 

(3) Az érintett vállalatok – esettől függően – az (1) és (2) bekezdésben említett adatokat először … május 31-én*, és ezt követően minden évben az adott év május 31-e előtt küldik el.

 

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett információt a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

 

* E rendelet hatálybalépését követő év.

 

1 HL L 264., 2006.9.25., 13. o.

Indokolás

A klóralkáliipar önként vállalt kötelezettséget arra, hogy az Európai Bizottságnak adatokat szolgáltat a higanycellák megszüntetéséről. Ezek az adatok azonban kulcsfontosságúak a rendelet végrehajtásának biztosításához, és ezért szerepelniük kell ebben a rendeletben. Ugyanennek kell vonatkoznia a higanyt kinyerő egyéb iparágakra is. Az adatokat az Európai Bizottságnak és az érintett tagállam illetékes hatóságainak kell benyújtani, és azokat a környezeti ügyekben a közösségi intézmények információhoz való hozzáféréséről szóló rendelettel összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás: 31

5. cikk

A Bizottság a tagállamok és az érintett vállalkozások részvételével információcserét szervez.

A Bizottság a tagállamok és az érdekelt felek részvételével 2010. június 30-ig megszervezi az első információcserét.

Ezen információcsere során meg kell vizsgálni különösen, hogy a kiviteli tilalmat szükséges-e esetleg kiterjeszteni a higanyvegyületekre és a higanyt tartalmazó termékekre, hogy a tárolási kötelezettséget szükséges-e kiterjeszteni a más forrásokból származó fémhiganyra, valamint hogy szükséges-e időben korlátozni a kizárólag a fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt létesítményben megvalósított tárolást.

Ezen párbeszédnek az addig összegyűjtött információkon kell alapulnia, és meg kell vizsgálnia azt is, hogy a tárolási kötelezettséget szükséges-e kiterjeszteni az 5 tömegszázalékot (m/m%) meg nem haladó higanytartalmú higanyvegyületekre, valamint hogy szükséges-e időben korlátozni a kizárólag a fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt föld alatti sóbányákban vagy föld feletti létesítményben megvalósított tárolást.

 

Az információcsere többek között az annak mérlegelése során nyert eredményeket fogja elemezni, hogy a 2. cikkel összhangban Almadén legyen a meglévő fémhiganykészletek, illetve az európai iparban melléktermékként keletkező fémhigany biztonságos tárolására szolgáló helyszín.

Indokolás

A higanyról szóló közösségi stratégia és jelen rendelet előkészítése során széles körben folytak konzultációk. Az érdekelteknek, mint például a tagállamoknak, az iparnak és a környezetvédelmi és egészségügyi nem kormányzati szervezeteknek részt kell venniük az információcserében.

Egyértelművé kell tenni, hogy az információcsere folyamatos jellegű. Elsősorban az e rendeletben még nem szereplő kérdésekkel kell foglalkoznia.

Megfelel a Parlament a higanyra vonatkozó közösségi stratégiáról szóló, 2006. március 14-i állásfoglalásában jóváhagyott megközelítésnek.

Módosítás: 32

6. cikk (2) bekezdés

(2) A tagállamok saját területüket illetően legkésőbb 2014. november 30-ig tájékoztatást adnak a Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról és piaci hatásairól. A Bizottság kérésére a tagállamok ezt a tájékoztatást az első albekezdésben előírt határnapnál korábban is kötelesek megadni.

(2) A tagállamok összeállítják a higany, a cinóbervörös (higany-szulfid) és a higanyvegyületek vásárlóinak, eladóinak és kereskedőinek jegyzékét, és összegyűjtik a vonatkozó információkat. Saját területüket illetően kétévente, a feldolgozott időszak végét követő legkésőbb 6 hónapon belül tájékoztatást adnak a Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról és piaci hatásairól. A tájékoztatásról a Bizottság összefoglaló jelentést készít a tagállamok által történő benyújtást követő egy éven belül. Az első tájékoztatáscsomag a 2007–2008-as éveket dolgozza fel, és azt legkésőbb 2009. június 30-ig nyújtják be a Bizottságnak, majd 2010. június 30-ig közzétételre kerül. A tájékoztatást a Bizottság által meghatározott formátumban ...*-ig kell közzétenni.

 

* E rendelt hatálybalépését követő egy évvel.

Indokolás

Az exporttilalom bevezetése hatékony ellenőrző rendszert is szükségessé tesz annak biztosítására, hogy illegális módon ne kerülhessen higany a globális piacokra. Kereskedelmi ellenőrző rendszert kell létrehozni a fémhigany és higanyvegyületek tagállamok közötti, illetve az Európai Unió és a kereskedelmet nem korlátozó harmadik országok közötti összes kivitelének és behozatalának nyilvántartására.

Módosítás: 33

6. cikk (3) bekezdés

(3) A (2) bekezdésben előírt tájékoztatás keretében rendelkezésre kell bocsátani legalább a következő adatokat:

(3) A (2) bekezdésben előírt tájékoztatás keretében rendelkezésre kell bocsátani legalább a következő adatokat:

a) a Közösségbe belépő és a Közösségből kilépő fémhiganyszállítmányok volumenét, árát, feladási és rendeltetési országát, valamint tervezett felhasználását;

a) a Közösségbe belépő és a Közösségből kilépő fémhigany-, cinóber-, kalomel- és higanyvegyület-szállítmányokvolumenét, árát, feladási és rendeltetési országát, valamint tervezett felhasználását;

b) a Közösségen belüli, határokat átlépő fémhiganyszállítmányok volumenét, árát, feladási és rendeltetési országát, valamint tervezett felhasználását.

b) a Közösségen belüli, határokat átlépő fémhigany-, cinóbervörös-, kalomel- és higanyvegyület-szállítmányok volumenét, árát, feladási és rendeltetési országát, valamint tervezett felhasználását.

Indokolás

Az 1. cikkre vonatkozó módosításból következik.

Módosítás: 34

6a. cikk (új)

 

6a. cikk

 

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden szükséges intézkedést megtesznek ezek végrehajtása érdekében. E büntetéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb ...*-ig értesítik a Bizottságot a rendelkezésekről, továbbá haladéktalanul értesítik a Bizottságot az azokat érintő bármely későbbi módosításról.

 

* E rendelt hatálybalépését követő egy évvel.

Indokolás

E cikk irányadó a szabálysértések esetén alkalmazott szankciókra vonatkozó rendelkezések tekintetében.

Módosítás: 35

6b. cikk (új)

 

6b. cikk

 

(10a) A Bizottság és a tagállamok elősegítik és megkönnyítik a fémhigany, a cinóbervörös (higany-szulfid) és a higanyvegyületek exporttilalmára vonatkozó információk tudatosulását, és biztosítják a nyilvánosság számára ezekhez az információkhoz, valamint a fémhigany biztonságos tárolására vonatkozó információkhoz való hozzáférést.

Indokolás

A nyilvánosságnak fémhigany és higanyvegyületek exporttilalmára vonatkozó információkhoz való jobb hozzáférése, illetve az ilyen jellegű tájékoztatások terjesztése hozzájárul a hatékonyabb egészségvédelemhez és a jobb környezethez.

Módosítás: 36

7. cikk

(1) A Bizottság a 6. cikkben előírt tájékoztatás figyelembevételével értékeli e rendelet Közösségen belüli alkalmazását és piaci hatásait.

(1) A Bizottság az 5. és 6. cikkben előírt tájékoztatás figyelembevételével értékeli e rendelet Közösségen belüli alkalmazását és piaci hatásait.

(2) A Bizottság legkésőbb 2015. június 30-án jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság legkésőbb 2012. június 30-án jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez adott esetben mellékelik az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat.

 

(2a) Hat hónappal azelőtt, hogy az 1. cikkel összhangban hatályba lépne a kiviteli tilalom, a Bizottság értékeli a higanybányák bezárása által érintett területen az életképes gazdasági és szociális lehetőségek kialakítása érdekében elvégzett kompenzációs intézkedések hatékonyságát és hatását.

Indokolás

A végrehajtás időszakát követően és az exporttilalom dátumának megváltoztatásával összhangban meg kell vizsgálni a javasolt jogi intézkedések hatékonyságát felülvizsgálati javaslatokat tartalmazó összefoglaló jelentés készítése érdekében.

Módosítás: 37

8. cikk

Az 1. cikkben előírt időpont előtt legalább egy évvel a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a higannyal kapcsolatos többoldalú tevékenységekről és tárgyalásokról, amelyben felméri különösen, hogy az e rendeletben előírt intézkedések időbeli és tárgyi hatálya mennyiben mutat összhangot a nemzetközi fejleményekkel.

Legkésőbb 2009. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a higannyal kapcsolatos többoldalú tevékenységekről és tárgyalásokról, amelyben felméri különösen, hogy az e rendeletben előírt intézkedések mennyiben mutatnak összhangot a nemzetközi fejleményekkel.

Módosítás: 38

8a. cikk (1) bekezdés (új)

 

8a. cikk

 

A Bizottság és a tagállamok – elsősorban az érintett fejlődő országok és gazdaságilag átalakuló országok igényeit figyelembe véve – együttműködnek a technikai segítségnyújtás, ezen belül a képzés támogatásában, az infrastruktúra fejlesztése, az alternatív, higanymentes technológiákra való áttérés terén elért haladás előmozdítása és végső célként a higany és a higanyvegyületek felhasználásának és környezetbe való kijuttatásának fokozatos megszüntetése érdekében.

Indokolás

A higanyra vonatkozó kiviteli tilalom rövid távon jelentősen negatív hatással lehet a fejlődő országokra és az átalakuló gazdaságokra, ahol a higanyt még ma is alkalmazzák, például a kisüzemi aranybányászatban, és szükség van az EU segítségére a higanymentes technológiákra való áttérés előmozdítása érdekében. E módosítás szövege a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló rendeletre irányuló új javaslatból származik.

Módosítás: 39

8a. cikk (2) bekezdés (új)

 

A Bizottság és a tagállamok megfontolják azt is, hogy támogatást nyújtsanak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek már bizonyították különleges hatékonyságukat az ilyen jellegű szolgáltatások biztosítása terén.

Indokolás

Megfontolandó lehet az is, hogy a segítségnyújtás az ilyen jellegű munkában már jelentős gyakorlati tapasztalatot felhalmozó nem kormányzati szervezeteken keresztül történjen.

(1)

HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé


INDOKOLÁS

Bevezetés

A higany és vegyületei nagyon mérgezőek az emberre, különösen a gyerekek fejlődésben lévő idegrendszerére, továbbá károsak az ökoszisztémára és a vadon élő állatokra. Kezdetben a higanyszennyezést akut, de helyi problémaként kezelték, jelenleg azonban az egész világon egyre jobban elterjedő és krónikus problémának is tartják. A nagy dózis halálos lehet az emberek számára, azonban a viszonylag kis mennyiségnek is súlyosan káros hatása lehet az idegrendszer fejlődésére, illetve a közelmúltban társították a kardiovaszkuláris, immun- és reproduktívrendszert érő lehetséges károsító hatásokkal is. A higany a termőföldben is akadályozza a mikrobiológiai tevékenységeket, és a vízügyi keretirányelv is elsőbbségi veszélyes anyagnak nyilvánította.

A természetben a higany metil-higannyá alakulhat, amely képes biológiai úton felhalmozódni és a táplálkozási láncban – különösen a vízi táplálkozási láncban – koncentrálódni. A metil-higany könnyedén átjut a placenta-barrieren és a vér-agy gáton (Hematoencephalic Barrier).

Az Európai Unió készletei

A higany természetes anyagként is jelen van a környezetben és különböző formákban létezik. Tiszta formában „elemi” vagy fémhiganyként ismert (Hg(0)). A természetben ritkán fordul elő tiszta, folyékony fémként, inkább vegyületekben és szervetlen sókban található meg.

Az Európai Unió higanykészleteinek fő forrásai:

- a klóralkáli-ipar feleslegei, minekután áttértek a higanymentes-eljárásokra, illetve ha bezárt egy üzem (üzem felszámolás);

- a színesfém-bányászatból és -olvasztásból származó higany-melléktermék (cink, réz, ólom, arany, ezüst és más ércek); ha nem fémhiganyként kerül visszanyerésre, e folyamat mellékterméke – a tisztítási folyamattól függően – lehet kalomel (higanyklorid);

- földgáztisztításból származó higany-melléktermék;

- higanytartalmú termékekből (fénycsövek, elemek, a fogászatban használt amalgám, elektromos, mérő- és ellenőrző berendezések, kapcsolók) és újra feldolgozott higany;

- brókerek és kereskedők – mint pl. a MAYASA – által a korábbi évek során felhalmozott higany.

A világ legnagyobb higanybányája a spanyolországi Almadénban, található. Az almadéni higanybányászat 2003-ban befejeződött, azonban a cég tulajdonosa, a MALAYA, nemzetközi szinten gyűjt és kereskedik (főként fejlődő országokkal) a nyugat-európai felszámolt üzemekből, és egyéb forrásokból származó higannyal.

Az európai uniós higany exporttilalmáról és a felesleges higany tárolásáról szóló bizottsági javaslat

Figyelembe véve a higany miatt felmerülő veszélyeket, valamint mivel rendelkezésre állnak higany-mentes eljárások 1990-ben az Oslo–Párizs Bizottság (OSPAR) azt javasolta, hogy 2010-re minden higanykatód-technológiát alkalmazó klóralkáli-üzemet át kell állítani higanymentes technológiára (PARCOM határozat 90/3).

Az Európai Parlament 2006. márciusi higanyról szóló közösségi stratégiája felhívta az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a 90/3. OSPAR-határozat végrehajtására. Eltekintve a higanykatód-technológiát alkalmazó klóralkáli-üzemekből származó folyamatos higanykibocsátásoktól, ha ezek az üzemek átállnak a higanymentes technológiára a higanykatódokban lévő hatalmas mennyiségű higanyt környezetbarát módon kell kezelni. Annak megakadályozása érdekében, hogy ez a fölösleges higany elárassza a világ higanypiacait 2006 októberében a fémhigany 2011. július 11-ig történő exporttilalmáról szóló rendeletre irányuló javaslat került elfogadásra. A javaslat párhuzamos rendelkezéseket tartalmaz a leszerelésre kerülő higanykatód-technológiát alkalmazó klóralkáli-üzemekből származó felesleges higany biztonságos tárolására vonatkozóan, megakadályozandó a higany újraeladását. Jelenleg körülbelül 12 000 tonna higany található higanykatódként Európában. Az Európai Bizottság ennek megvalósítása érdekében felkérte az EuroChlort (az Európai Unió klóralkáli-ipar szövetségét), amely – elismerve a tárolás szükségességét – beleegyezését adta a felesleges klóralkáli-iparból származó higany tárolására vonatkozó önkéntes megállapodás kidolgozásához.

A klóralkáli-iparban már nem használatos fémhiganyra, a színesfém előállításból és a földgáztisztításból melléktermékként előállított higanyra vonatkozóan tárolási kötelezettséget javasolnak. A tárolási kötelezettség szándékosan nem terjed ki a higanytartalmú termékekből visszanyert higanyra.

Az előadó javaslatai

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, ugyanakkor úgy véli, hogy néhány módosítás szükséges az egészség és a környezet hatékonyabb védelme érdekében. E tekintetben a vélemény előadója számos olyan módosítást javasol, amelyek főként az alábbi célokat szolgálják:

Az exporttilalom dátuma

Mivel az Európai Unió általában véve több higanyt exportál, mint a világ többi régiója, a nemzetközi fellépéssel együtt járó korai exporttilalom jelentős mértékben csökkenteni fogja a fejlődő országokban a higanykészletek bőségéből fakadó higanyexpozició aránytalan hatásait. Amíg az exporttilalom nem lép hatályba továbbra is kerül európai uniós higany a piacra, tovább növelve az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt kockázatot. A javasolt tilalmat ezért a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, lehetőség szerint 2009-ig.

Korábbi bizottsági tervezetek és a luxembourgi elnökség 2008-at javasolta az exporttilalom hatálybalépése időpontjának.

A bizottság itt nem követte az előadót, és az exporttilalom kezdetét 2010. december 1-jével javasolja.

A higanykivitel tilalmának hatóköre

A rendelet tárgyilagosságának és egyszerűségének fenntartása érdekében a higanyvegyületekre is ki kell terjeszteni az exporttilalmat. A higanyvegyületek (kivéve a higany-szulfidot) 0,5%-tól kerülnek mérgező besorolás alá, és bizonyos anyagok esetében kisebb koncentráció esetén is.

Az előadó támogatja, hogy a higanyvegyületeket is bevonják a higanyra vonatkozó exporttilalom alá.

Indokolt az aggodalom, hogy a higanyt lehetne, például a színesfém-bányászatból és olvasztásból származó higanyvegyületként exportálni (kalomelként (higanykloridként)) más országokba, és ott további használatra át lehetne alakítani higannyá.

Az előadó véleménye szerint a higanyvegyületekre vonatkozó általános exporttilalom hozzá fog járulni a kibocsátás, valamint a forgalomban lévő higany mennyiségének csökkentéséhez. Továbbá a higanyvegyületekre vonatkozó exporttilalom megakadályozza, hogy nagy higanytartalmú vegyületeket használjanak nyersanyagként a fémhigany feldolgozására. Ez megakadályozhatná, hogy esetleges kiskapu kerüljön a rendeletbe.

Továbbá a cinóbervörösre (higany-szulfidra) vonatkozó exporttilalom megakadályozza, hogy nagy higanytartalmú ásványi anyagokat és vegyületeket használjanak nyersanyagként a fémhigany kinyerésére.

Az uniós felhasználási és marketing korlátozás alá tartozó higanytartalmú vegyületeket is a tiltás hatálya alá kell vonni. Az Európai Uniónak el kell kerülnie a kettős mércét. Az Európai Unióban tiltott higanytartalmú termékeket nem szabad olyan országokba exportálni, ahol nincs erre vonatkozó szabályozás.

Az Európai Parlament 2006 márciusában exporttilalmat kért a higanyvegyületekre és a higanyt tartalmazó termékekre, amelyek már uniós felhasználási és marketing korlátozás alá tartoznak, illetve ilyen korlátozás fog vonatkozni rájuk.

Higanybehozatal

Az előadó úgy véli, hogy az Európai Közösségnek meg kell fontolnia az Európai Unióra vonatkozó importtilalmat annak biztosítása érdekében, hogy az Unió higanykészletei megfeleljenek az Európai Unió követelményeinek, tárolási előírásainak és politikáinak, elősegítve a higany hulladékokból, illetve termékekből való visszanyerését. Nincs értelme annak, hogy egyrészt az Európai Unióból származó higanyt tároljunk, és ugyanakkor indokolt használatra higanyt importáljunk az Európai Unióba.

A kereskedelem nyomon követésének rendszere

Ellenőrző rendszert kell létrehozni a fémhigany és higanyvegyületek Európai Unióba történő importjának és az Unióból történő exportjának, valamint a nemzetközi kereskedelemnek a rendszeres nyomon követésére. Az Európai Parlament 2006 márciusában a higanykereskedelmet nyomon követő rendszer felállítását kérte az exporttilalom életbe lépését megelőzően.

A nyomkövető rendszer biztosítja a kereskedelem átláthatóságát, és lehetővé teszi a tilalom szándékaival és hatékonyságával ellentétes előjelű fejlesztéseknek a Bizottság és az érdekeltek által történő egyszerű kiszűrését.

A tagállamoknak rendszeresen tájékoztatást kell nyújtaniuk a Bizottság számára, és a Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia ezeket az információkat.

Megoldás a felesleges higany biztonságos és fenntartható tárolására

A felesleges higanyt valahol tárolni és ártalmatlanítani kell. Minden felesleges higanyt végül biztonságos és környezetvédelmi szempontból ésszerű módon kell ártalmatlanítani.

A fémhigany sóbányákban történő tárolása súlyos aggodalmakat vet fel a hosszú távú környezeti biztonság szempontjából. Az a tény, hogy a higany folyékony, illetve hogy a sóbányákban sértetlen tudna-e maradni anélkül, hogy a higanytároló tartályok eresztenének, illetve gőzt bocsátanának ki továbbra is nyugtalanságot kelt.

A higany-szulfidból kivont higanyt is tárolni kell, mivel használatának engedélyezésével új higany jelenne meg a piacon, amelyet tárolni is kellene valahol, ami ellentétes e rendelet célkitűzéseivel.

Az előadó úgy véli, hogy amíg nem fejlesztenek ki biztonságos ártalmatlanítási technikákat, és ezeket nem értékelik teljes mértékben, a végleges ártalmatlanítást megelőzően a fémhigany ideiglenes tárolására kell törekedni. A kérdéses higany mennyisége viszonylag kicsi. Nagy sűrűségénél fogva a klóralkáli-iparból származó 12 000 tonna felesleges higany térfogata körülbelül 1000 m3.

A tárolás minimális feltételeire vonatkozó keretrendszert kell létrehozni, amely biztosítja a folyamatos ellenőrzést, a minimális biztonsági normákat, a rendszeres és átlátható beszámolókat, előrelátó tervezést és elgondolásokat, a szállítás biztonságát és a mulasztásra vonatkozó szankciókat.

A szennyező fizet elvvel összhangban alapvető fontosságú, hogy az ideiglenes tárolás során a felelősség a tároló létesítmény tulajdonosát terhelje.

A biztonságos, végleges ártalmatlanítás adminisztrációs és pénzügyi felelősségét a tagállamok vállalják.

Az Európai Parlament 2006 márciusában jogilag kötelező intézkedések meghozatalát kérte annak biztosítása érdekében, hogy a klóralkáli-iparból származó higany ne kerüljön vissza a piacra és sértetlenül legyen tárolva, biztonságos helyen, folyamatos ellenőrzés mellett úgy elhelyezve, hogy – szükség esetén – aktív közbelépésre legyen lehetőség. Továbbá az Európai Parlament minimális biztonsági követelményeket, rendszeres és átlátható beszámolókat, előrelátó tervezést és elgondolásokat, büntetéseket és szankciókat kér, valamint hangsúlyozta „a szennyező fizet elv” alkalmazásának jelentőségét a tárolás tekintetében, továbbá kérte, hogy higany előállításáért felelős ipari ágazatok járuljanak hozzá a felesleges higanymennyiségek biztonságos tárolásának finanszírozásához.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (26.3.2007)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2006)0636 – C6‑0363/2006 – 2006/0206(COD))

A vélemény előadója: Jens Holm

RÖVID INDOKOLÁS

A higany nehézfémként nagyon veszélyes szennyezőanyag. Környezetünkbe bekerülve igen könnyen terjed, és még veszélyesebb vegyületté, metil-higannyá is átalakulhat. Ez a vegyület felhalmozódik a táplálékláncban, és végül főként az emberek által fogyasztott halak szervezetébe jut. A környezetbe juttatott higany a belátható jövőben jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre, az állatvilágra és a környezetre. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a közegészségügy és a környezeti károk terén a társadalom számára jelentkező költségek a korábban képzeltnél valószínűleg sokkal nagyobbak

A higany és annak vegyületei megtámadják a központi idegrendszert, a vesét és a májat, és megzavarhatják az autoimmun folyamatokat, remegést, csökkent látást és hallást, bénulást, álmatlanságot és érzelmi labilitást okozhatnak. A higanyvegyületek átjutnak a méhlepényen, és a magzati fejlődés során fejlődési hiányosságokat, a gyermekkor során pedig figyelemhiányt és fejlődési elmaradásokat okozhatnak. A higanyt tartalmazó vegyületek még kis mennyiségben is súlyosan káros hatással lehetnek az idegrendszer fejlődésére, és a közelmúltban megállapították a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre és a reproduktív rendszerre gyakorolt káros hatásokkal fennálló összefüggésüket is.

A higanyt ma ipari eljárásokban, például a klóralkáliiparban és a kisipari jellegű, kisüzemi aranybányászatban használják. Ez a fém jelentős számú, világszerte árusított fogyasztási cikkben is megtalálható. Ilyen termékek például a fénycsövek, elektromos alkatrészek, mérőberendezések és a fogászatban használt amalgám. Az EU-ban azonban a higany elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, különösen a szén elégetésével jut a környezetbe. A higany igen változékony fém, és nagy távolságokra is könnyen eljut. A higany terjedése globális problémát jelent, és sürgős szükség van jelentős intézkedésekre.

Ezért kapott nagyon kedvező fogadtatást a higanyra vonatkozó stratégia, amelyet a Bizottság 2005 elején nyújtott be. E stratégia 5. intézkedése értelmében „a higany Közösségből történő kivitelét [...] fokozatosan be kell szüntetni”. Ez különösen fontos elem, mivel az EU a világ legnagyobb higanyexportőre. A világ 3600 tonnás teljes exportján belül az EU évente körülbelül 1000 tonna nyers higanyt exportál. Ennek a higanynak nagy része a fejlődő országokba kerül, ahol a szabályozás és az ellenőrzés kevésbé szigorú. Ez magával hordozza a dolgozók és a helyi közösségek szennyeződésének jelentős kockázatát.

A fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot 2006. október 26-án küldték meg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a javaslat jelentős kezdeti lépést képvisel, és ugyanakkor azt a fontos jelzést is közvetíti a világ számára, hogy az EU kész elfogadni a higany felhasználásának és a környezetbe történő szándékos kibocsátásának jelentős részéért viselt nemzetközi felelősségét.

A javaslatnak ugyanakkor vannak bizonyos orvosolandó gyenge pontjai. A javasolt módosítások célja, hogy a rendeletet a globális higanykészlet csökkentésének valódi eszközévé tegyék.

E tekintetben a vélemény előadója olyan módosításokat javasol, amelyek főként az alábbi célokat szolgálják:

-          Az exporttilalom hatályának a higanyvegyületekre való kiterjesztése.

-          Az exporttilalom hatályának kiterjesztése azon higanytartalmú termékekre, amelyek az EU-n belül felhasználási és forgalmazási korlátozások alá esnek.

-          A fémhigany, a higanyvegyületek és a higanytartalmú termékek exporttilalmát a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2008. január 1-ig végre kell hajtani.

-          A fémhiganyra és a higanyvegyületekre vonatkozó behozatali tilalom bevezetése szükséges.

-          A higannyal folyó kereskedelmet nyomon követő rendszer létrehozása a Közösségen belül, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben. Ez javítaná az átláthatóságot, és javítaná az információáramlást az érintett érdekelt felek számára.

-          Az érintett fejlődő országok és a gazdaságilag átalakuló országok számára megfelelő segítséget kellene nyújtani a higanymentes technológiákra történő áttérés felgyorsítása, végső célként pedig a higany felhasználásának és környezetbe való kijuttatásának megszüntetése érdekében.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

A Bizottság által javasolt szöveg(1)  A Parlament módosításai

Módosítás: 1

(4) preambulumbekezdés

(4) A világpiacon rendelkezésre álló higanykínálat jelentős visszafogása érdekében meg kell tiltani a fémhigany Közösségből történő kivitelét.

(4) A világpiacon rendelkezésre álló higanykínálat jelentős visszafogása érdekében meg kell tiltani a fémhigany és a higanyvegyületek Közösségből történő kivitelét. A tagállamoknak jogot kell kapniuk arra, hogy az EK-Szerződés 176. cikkével összhangban szélesebb körű és szigorúbb tilalmat vezessenek be.

Indokolás

A globális higanykészlet jelentős csökkentése érdekében a tilalom hatályát a higanyvegyületekre is szükséges lenne kiterjeszteni. A tagállamoknak jogot kell kapniuk arra, hogy szigorúbb tilalmakat vezessenek be.

Módosítás: 2

(4a) preambulumbekezdés (új)

 

(4a) Az EU-n belül felhasználási és terjesztési korlátozások hatálya alá eső, higanyt tartalmazó termékek kivitelét meg kell tiltani. A Bizottság elkészíti az érintett termékek egységes szerkezetbe foglalt jegyzékét, amelyet a közösségi jogszabályok szerinti fejlemények alapján évente frissíteni kell.

Indokolás

A globális higanykészlet jelentős csökkentése érdekében a tilalom hatályát az EU-n belül felhasználási és forgalmazási korlátozások hatálya alá eső, higanyt tartalmazó termékekre is szükséges lenne kiterjeszteni. Az átláthatóság érdekében ezeket a termékeket egy egységes szerkezetbe foglalt jegyzékben kell összegyűjteni, amelyet a Bizottság évente frissít.

Módosítás: 3

(7a) preambulumbekezdés (új)

 

A környezetvédelem és a közegészségügy EU-n belüli javítása érdekében a fémhigany és a higanyvegyületek behozatalát meg kell tiltani.

Indokolás

A környezet és a közegészségügy EU-n belüli jobb védelme és a higany iránti kereslet és kínálat eredményesebb szabályozása érdekében behozatali tilalmat kell bevezetni a fémhiganyra és a higanyvegyületekre.

Módosítás: 4

(8a) preambulumbekezdés (új)

 

(8a) Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az eszköz eredményességének megfelelő időn belüli felmérése, a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a Közösségen belüli határokon keresztül belépő és kilépő, illetve áruba bocsátott higanyszállítmányokról.

Indokolás

Amint azt az UNEP higanyra vonatkozó kereskedelmi, keresleti és kínálati adatokról szóló 2006. novemberi jelentése is bizonyította, a kereskedelmi forgalomról haladéktalanul pontosabb adatokra volna szükség. Ily módon a felülvizsgálati eljárásban időszerű információk állnak majd rendelkezésre – akár összehasonlító célokra is – a piacokon bekövetkezett változások szemléltetésére.

Módosítás: 5

(11a) preambulumbekezdés (új)

 

(11a) A Bizottságnak és a tagállamoknak közvetlenül vagy nem kormányzati szervezetek projektjeinek támogatásán keresztül közvetve kell műszaki segítséget nyújtaniuk a fejlődő országok és a gazdaságilag átalakuló országok számára, főképpen olyan segítséget, amely lehetővé teszi az alternatív, higanymentes technológiákra való átállást és végső soron a higany és a higanyvegyületek felhasználásának és környezetbe való kibocsátásának fokozatos megszüntetését.

Indokolás

A higanyra vonatkozó kiviteli tilalom, rövid távon jelentősen negatív hatással lehet a fejlődő országokra és az átalakuló gazdaságokra, ahol a higanyt még ma is alkalmazzák, például a kisüzemi aranybányászatban. Ezért a higanymentes technológiákra való áttérés előmozdítása érdekében szükség van az EU-tól származó segítségre.

Módosítás: 6

5. cikk (1) bekezdés

A Bizottság a tagállamok és az érintett vállalkozások részvételével információcserét szervez.

Legkésőbb 2010 július 1-jéig a Bizottság a tagállamok, nem kormányzati szervezetek és az érintett vállalkozások részvételével információcserét szervez.

Indokolás

Az információcserébe a nem kormányzati szervezeteket is be kell vonni. Az érdekelt felek ülésén meg kell állapodni a tagállamok által a módosított 6. cikk szerint szolgáltatott jelentésnek megfelelő új adatok és tapasztalatok áttekintésének konkrét dátumában.

Módosítás: 7

5. cikk (2) bekezdés

Ezen információcsere során meg kell vizsgálni különösen, hogy a kiviteli tilalmat szükséges-e esetleg kiterjeszteni a higanyvegyületekre és a higanyt tartalmazó termékekre, hogy a tárolási kötelezettséget szükséges-e kiterjeszteni a más forrásokból származó fémhiganyra, valamint hogy szükséges-e időben korlátozni a kizárólag a fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt létesítményben megvalósított tárolást.

Ezen párbeszédnek az eddig összegyűjtött információkon kell alapulnia, és meg kell vizsgálnia azt is, hogy a tárolási kötelezettséget szükséges-e esetleg kiterjeszteni a más forrásokból származó fémhiganyra, valamint hogy szükséges-e időben korlátozni a kizárólag a fémhigany ideiglenes tárolására szánt és erre a célra felszerelt létesítményben megvalósított tárolást.

Indokolás

Ez a módosítás a korábban módosított cikkekkel való összhang biztosítása érdekében szükséges.

Módosítás: 8

6. cikk (2) bekezdés

(2) A tagállamok saját területüket illetően legkésőbb 2014. november 30-ig tájékoztatást adnak a Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról és piaci hatásairól. A Bizottság kérésére a tagállamok ezt a tájékoztatást az első albekezdésben előírt határnapnál korábban is kötelesek megadni.

2. A tagállamok összeállítják a higany és a higanyvegyületek vásárlóinak, eladóinak és kereskedőinek jegyzékét, és összegyűjtik a vonatkozó információkat. Saját területüket illetően kétévente, a vonatkozó feldolgozott időszak vége után legkésőbb 6 hónappal tájékoztatást adnak a Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról és piaci hatásairól A tájékoztatás a Bizottság által meghatározott formátumban történik. Az első tájékoztatáscsomag a 2007–2008-as éveket dolgozza fel, és azt legkésőbb 2009. június 30-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság a tagállamok általi benyújtást követő egy éven belül, de legkésőbb 2010. június 30-án összefoglaló jelentés formájában közzéteszi a tájékoztatást.

Indokolás

Amint azt az UNEP higanyra vonatkozó kereskedelmi, keresleti és kínálati adatokról szóló 2006. novemberi jelentése is bizonyította, a kereskedelmi forgalomról haladéktalanul pontosabb adatokra volna szükség. Ily módon a felülvizsgálati eljárásban időszerű információk állnak majd rendelkezésre – akár összehasonlító célokra is – a piacokon bekövetkezett változások szemléltetésére.

Módosítás: 9

7. cikk (1) bekezdés

(1) A Bizottság a 6. cikkben előírt tájékoztatás figyelembevételével értékeli e rendelet Közösségen belüli alkalmazását és piaci hatásait.

(1) A Bizottság az 5. és 6. cikkben előírt tájékoztatás figyelembevételével értékeli e rendelet Közösségen belüli alkalmazását és piaci hatásait.

Módosítás: 10

7. cikk (2) bekezdés

(2) A Bizottság legkésőbb 2015. június 30-án jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság legkésőbb 2012. június 30-án jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentéshez szükség esetén mellékelik a rendelet megfelelő rendelkezéseinek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat.

Indokolás

Az 5. és 6. cikkben foglalt eljárások révén összegyűjtött adatok nyomon követésének biztosítása érdekében a Bizottságnak jelentést kell benyújtania, amelyet szükség esetén felülvizsgálati javaslatokkal egészít ki.

Módosítás: 11

8. cikk

Az 1. cikkben előírt időpont előtt legalább egy évvel a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a higannyal kapcsolatos többoldalú tevékenységekről és tárgyalásokról, amelyben felméri különösen, hogy az e rendeletben előírt intézkedések időbeli és tárgyi hatálya mennyiben mutat összhangot a nemzetközi fejleményekkel.

Legkésőbb 2009. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a higannyal kapcsolatos többoldalú tevékenységekről és tárgyalásokról, amelyben felméri különösen, hogy az e rendeletben előírt intézkedések mennyiben mutatnak összhangot a nemzetközi fejleményekkel.

Módosítás: 12

8a. cikk (1) bekezdés (új)

 

A Bizottság és a tagállamok – elsősorban az érintett fejlődő országok és gazdaságilag átalakuló országok igényeit figyelembe véve – együttműködnek a technikai segítségnyújtás, ezen belül a képzés támogatásában, az infrastrukúra fejlesztése, az alternatív, higanymentes technológiákra való áttérés terén elért haladás előmozdítása és végső célként a higany és a higanyvegyületek felhasználásának és környezetbe való kijuttatásának fokozatos megszüntetése érdekében.

Indokolás

A higanyra vonatkozó kiviteli tilalom rövid távon jelentősen negatív hatással lehet a fejlődő országokra és az átalakuló gazdaságokra, ahol a higanyt még ma is alkalmazzák, például a kisüzemi aranybányászatban, és szükség van az EU segítségére a higanymentes technológiákra való áttérés előmozdítása érdekében. E módosítás szövege a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló rendeletre irányuló új javaslatból származik.

Módosítás: 13

8a. cikk (2) bekezdés (új)

 

A Bizottság és a tagállamok megfontolják azt is, hogy támogatást nyújtsanak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek már bizonyították különleges hatékonyságukat az ilyen jellegű szolgáltatások biztosítása terén.

Indokolás

Megfontolandó lehet az is, hogy a segítségnyújtás az ilyen jellegű munkában már jelentős gyakorlati tapasztalatot felhalmozó nem kormányzati szervezeteken keresztül történjen.

ELJÁRÁS

Cím

A fémhigany exportjának tilalma és a fémhigany tárolása

Hivatkozások

COM(2006)0636 - C6-0363/2006 - 2006/0206(COD)

Illetékes bizottság

ENVI

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

14.11.2006

 

 

 

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Jens Holm

22.11.2006

 

 

Vizsgálat a bizottságban

27.2.2007

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.3.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

11

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Kader Arif, Graham Booth, Carlos Carnero González, Béla Glattfelder, Eduard Raul Hellvig, Jacky Henin, Syed Kamall, Ģirts Valdis Kristovskis, Caroline Lucas, Marusya Ivanova Lyubcheva, Erika Mann, David Martin, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jean-Pierre Audy, Danutė Budreikaitė, Elisa Ferreira, Małgorzata Handzlik, Jens Holm, Eugenijus Maldeikis, Zuzana Roithová

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Corien Wortmann-Kool, Sepp Kusstatscher

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Miroslav Ouzký

elnök

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2006)0636 – C6‑0363/2006 – 2006/0206(COD))(1) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2007. május 4-i levelében Ön az eljárási szabályzat 35. cikkének (2) bekezdése alapján felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Bizottság fentiekben említett javaslata jogalapjának érvényességét és megfelelőségét.

A bizottság az előbbi kérdést 2007. június 11-i ülésén vizsgálta meg.

A javaslat kettős jogalappal rendelkezik, amelyek az EK-Szerződés 133. cikke és 175. cikkének (1) bekezdése.

A bizottság módosítást fogadott el a javaslathoz, amelyben törli a jogalapok közül a 133. cikket, mivel úgy ítéli meg, hogy a kettős jogalap nem indokolt, mert a javasolt jogi aktus nem tűz ki egyidejűleg több célt, amelyek közül az egyik másodlagos és a másikhoz közvetetten kapcsolódó lenne.

Ellenkezőleg, a Bizottság az indoklásban kifejti, hogy az intézkedést a környezet, illetőleg az emberi egészség védelme teszi szükségessé, nem pedig kereskedelempolitikai megfontolások.

A vizsgált jogalapok a következők:

133. cikk

(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések.

(2) A Bizottság javaslatokat terjeszt a Tanács elé a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozóan.

(3) Ha egy vagy több állammal vagy nemzetközi szervezettel kötendő megállapodásról kell tárgyalásokat folytatni, a Bizottság ajánlást tesz a Tanácsnak, a Tanács pedig felhatalmazza a Bizottságot a szükséges tárgyalások megkezdésére. A Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy a megtárgyalt megállapodások a belső közösségi politikákkal és szabályokkal összeegyeztethetőek legyenek.

A Bizottság ezeket a tárgyalásokat a Tanács által e feladatának támogatására kijelölt különbizottsággal konzultálva, a Tanács által számára kibocsátott irányelvek keretei között folytatja le. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a különbizottságnak a tárgyalások előrehaladásáról.

A 300. cikk vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(4) Az e cikkben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Tanács minősített többséggel jár el.

(5) Az (1)–(4) bekezdést — a (6) bekezdés sérelme nélkül — a szolgáltatások kereskedelmére és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira vonatkozó megállapodások tárgyalására és megkötésére is alkalmazni kell annyiban, amennyiben azokra az említett bekezdések hatálya nem terjed ki.

A (4) bekezdéstől eltérve, a Tanács egyhangúlag határoz az előző albekezdésben említett területekre vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és megkötéséről, ha a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek elfogadásához a belső szabályok esetében egyhangúságra van szükség, vagy ha valamely ilyen megállapodás olyan területet érint, ahol az e szerződéssel ráruházott hatásköröket a Közösség belső szabályok elfogadásával még nem gyakorolta.

A horizontális megállapodások tárgyalásáról és megkötéséről a Tanács egyhangúlag határoz annyiban, amennyiben az ilyen megállapodás az előző albekezdést vagy a (6) bekezdés második albekezdését is érinti.

E bekezdés nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel nemzetközi megállapodásokat tartsanak fenn vagy kössenek, amennyiben az ilyen megállapodások összhangban vannak a közösségi joggal és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal.

(6) A Tanács nem kötheti meg a megállapodást, ha az olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek túlterjeszkednének a Közösség belső hatáskörén, különösen ha a tagállamok törvényeinek vagy rendeleteinek harmonizációját eredményeznék olyan területeken, amelyeken e szerződés az ilyen harmonizációt kizárja.

E tekintetben, a kulturális és audiovizuális szolgáltatások, az oktatási szolgáltatások, valamint a szociális és humán-egészségügyi szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások, az (5) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a Közösség és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak.

Ennek megfelelően az ilyen megállapodások megtárgyalásához, a 300. cikk megfelelő rendelkezéseivel összhangban meghozott közösségi határozaton felül, a tagállamok közös egyetértésére is szükség van. Az így megtárgyalt megállapodásokat a Közösség és a Tagállamok együttesen kötik meg.

A közlekedés területén a nemzetközi megállapodások megtárgyalására és megkötésére továbbra is az V. cím és a 300. cikk rendelkezései az irányadóak.

(7) A (6) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az (1)–(4) bekezdés alkalmazását egyhangúlag kiterjesztheti a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi tárgyalásokra és megállapodásokra annyiban, amennyiben azokra az (5) bekezdés hatálya nem terjed ki.

175. cikk

(1) A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a Közösségnek milyen lépéseket kell tennie a 174. cikkben említett célok elérése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben előírt döntéshozatali eljárástól eltérve és a 95. cikk sérelme nélkül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag fogadja el:

a) az elsődlegesen adózási természetű rendelkezéseket;

b) azokat az intézkedéseket, amelyek érintik:

— a területrendezést;

— a mennyiségi vízkészlet-gazdálkodást, illetve amelyek az e készletek rendelkezésre állását

akár közvetlenül, akár közvetve befolyásolják;

c) a tagállamok valamelyikének különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásának általános szerkezetét jelentős mértékben érintő intézkedéseket.

A Tanács az előző albekezdésben megállapított feltételek szerint meghatározhatja az e bekezdésben említett kérdések közül azokat, amelyekben minősített többséggel kell határozatot hozni.

(3) Más területeken a Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadja el azokat az általános cselekvési programokat, amelyek az elérendő elsődleges célkitűzéseket meghatározzák.

A Tanács az adott esettől függően az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak szerint fogadja el az e programok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(4) Egyes közösségi természetű intézkedések sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak a környezetpolitika finanszírozásáról és megvalósításáról.

(5) Ha az (1) bekezdés rendelkezésein alapuló valamely intézkedés egy tagállam hatóságai számára aránytalanul magas költségekkel járna, a Tanács — a „szennyező fizet”-elv sérelme nélkül

— az ilyen intézkedés elfogadásáról szóló jogi aktusban megfelelő rendelkezéseket állapít meg:

— átmeneti eltérés és/vagy

— a 161. cikk alapján létrehozott Kohéziós Alapból nyújtott pénzügyi támogatás formájában.

A rendelet tartalma az alábbiak szerint elemezhető:

1. cikk – Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

A javasolt rendelet 2011. július 1-től a fémhigany kiviteli tilalmára vonatkozó követelményt állapít meg.

A 2. cikk megállapítja, hogy a fémhiganyt az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos módon kell tárolni.

A kötelezettség a fémhigany Közösségen belüli három legnagyobb forrására vonatkozik. A tárolási kötelezettség mindenfajta higanyra vonatkozik, függetlenül attól, hogy hulladéknak minősül-e vagy sem. A tárolás ebben az összefüggésben nemcsak a rövid- és középtávú lehetőségeket jelenti, hanem a hosszú távú megoldásokat is magában foglalja. Időbeli hatályát tekintve a tárolási kötelezettség ugyanakkortól él, amikortól a fémhigany kiviteli tilalma.

A 3. cikk a hulladékokra vonatkozó hatályos joggal fennálló viszonyról rendelkezik.

A hatályos jogszabályi környezetben a (folyékony) fémhigany bárminemű hulladéklerakóban történő bárminemű tárolása ellentétes lenne az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjával. A hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól szóló 2003/33/EK tanácsi határozat mellékletének 2.4. pontjában a szemcsés hulladékokra előírt kioldódási határértékek és egyéb kritériumok ugyancsak nem alkalmazhatók a higanyra, mert az folyékony. A 3. cikk úgy javasolja megvalósítani az eltérést, hogy két konkrét módszert engedélyez a fémhigany tárolására: az erre a célra felkészített sóbányákban történő föld alatti tárolást, valamint az erre a célra szánt létesítményekben történő ideiglenes tárolást - ez a két módszer vélhetően biztonságos az emberi egészség és a környezet szempontjából.

A 4. cikk a 2. cikk kiegészítéseképpen néhány részletesebb követelményt tartalmaz a két tárolási eljárás alkalmazására.

Az anyag tulajdonságaiból kiindulva a cikk előírja, hogy megfelelő biztonsági vizsgálatot kell tartani, és lefekteti az ideiglenes tároló létesítményekre vonatkozó engedély tartalmával szemben támasztott minimumkövetelményeket.

Az 5. cikk a tagállamok és az ipar közötti információcseréről rendelkezik.

Az információcserének nem szabad a fémhiganyra szorítkoznia, hanem a higanyvegyületekre és a higanyt tartalmazó termékekre is ki kell terjednie.

A 6. cikk tájékoztatási kötelezettségeket ró a tagállamokra.

A cikk úgy rendelkezik, hogy a tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak a higany tárolására szolgáló létesítményeknek kiadott engedélyek másolatait. A tagállamoknak emellett – a kiviteli tilalom hatálybalépésétől számítva legkésőbb három év és öt hónap elteltével – a jogi aktus hatásairól is tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

A 7. cikk értelmében a Bizottságnak értékelnie kell a rendelet alkalmazását és piacra gyakorolt hatását, és a kiviteli tilalom hatálybalépésétől számítva legkésőbb négy év elteltével jelentést kell tennie a kérdésről.

Az értékelés alapját a tagállamok által benyújtott információk képezik.

A 8. cikk rendelkezései szerint a Bizottságnak jelentést kell tennie a Parlament és a Tanács felé a higannyal kapcsolatos nemzetközi fejleményekről, különösen a kereslet és a kínálat kérdéseiről folytatandó nemzetközi tárgyalásokról.

Ennek révén figyelemmel kísérhető a világszintű és a közösségi szintű intézkedések összhangja, végső soron pedig biztosítható a környezeti szempontból legkedvezőbb megoldás.

A 9. cikk a jogi aktus hatálybalépésére vonatkozó szabványszöveget tartalmazza.

Értékelés

A jogalap határozza meg a Közösség ratione materiae hatáskörét, és ez szabja meg a hatáskör gyakorlásának módját, nevezetesen az alkalmazható jogalkotási eszköz(öke)t és a döntéshozatali eljárást.

Tekintettel a fentiekre, meg kell határozni, hogy a 133. cikk és a 175. cikk (1) bekezdése együtt, a 133. cikk önmagában vagy a 175. cikk (1) bekezdése önmagában képezze-e a javasolt jogszabály megfelelő jogalapját.

A javaslat vizsgálata alapján egyértelmű, hogy annak alapvető célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelme, és hogy azt nem kereskedelempolitikai megfontolások motiválják.

2007. június 11-i ülésén a Jogi Bizottság tehát úgy határozott, hogy egyhangúlag(2) a következőket ajánlja: a fémhigany kiviteli tilalmáról és biztonságos tárolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat megfelelő jogalapja az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Giuseppe Gargani

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)

A zárószavazáskor az alábbi személyek voltak jelen: Cristian Dumitrescu (ügyvezető elnök), Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (alelnök), Manuel Medina Ortega (a vélemény előadója), Carlo Casini, Janelly Fourtou, Luis de Grandes Pascual, Kurt Lechner, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Hans-Peter Mayer, Michel Rocard, Aloyzas Sakalas, Gabriele Stauner, Szájer József, Jaroslav Zvěřina és Tadeusz Zwiefka.


ELJÁRÁS

Cím

A fémhigany exportjának tilalma és a fémhigany tárolása

Hivatkozások

COM(2006)0636 - C6-0363/2006 - 2006/0206(COD)

Az Európai Parlamentben történo eloterjesztés dátuma

26.10.2006

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

14.11.2006

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

14.11.2006

ITRE

14.11.2006

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

27.2.2007

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Dimitrios Papadimoulis

28.11.2006

 

 

Az elfogadás dátuma

3.5.2007

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

10

0

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Adamos Adamou, Margrete Auken, Liam Aylward, Pilar Ayuso, Martin Callanan, Chris Davies, Avril Doyle, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Matthias Groote, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Peter Liese, Jules Maaten, Marios Matsakis, Linda McAvan, Alexandru-Ioan Morţun, Roberto Musacchio, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Dimitrios Papadimoulis, Vittorio Prodi, Dagmar Roth-Behrendt, Guido Sacconi, Karin Scheele, Carl Schlyter, Richard Seeber, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Christofer Fjellner, Jutta Haug, Karin Jöns, Henrik Lax, Miroslav Mikolášik, Stefan Sofianski, Bart Staes

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Gabriela Creţu, Miguel Angel Martínez Martínez

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat