JELENTÉS a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiáról

20.7.2007 - (2007/2006(INI))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Irena Belohorská

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiáról

(2007/2006(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról” című közleményére (COM(2006)0372),

- tekintettel a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (6. KCsP)[1] megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra,

- tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2006)0373),

- tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2006)0388),

–   tekintettel a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2006)0778),

- tekintettel az EK-Szerződés 175. cikkére,

- tekintettel az EK-Szerződés 6. cikkére, amelynek értelmében a környezetvédelmet – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni a közösségi politikák meghatározásába és végrehajtásába,

- tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [2],

- tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre [3], az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvre [4], a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz minőségi követelményeiről szóló, 1975. június 16-i 75/440/EGK tanácsi irányelvre, [5] valamint a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[6],

- tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,[7] valamint a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló 1907/2006/EK rendelethez való hozzáigazítás érdekében a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[8],

–   tekintettel a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[9], a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre[10] és a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvre[11],

- tekintettel az Európai Bizottság „Az EU növényvédő szerekre vonatkozó jövőbeli környezetvédelmi politikájának lehetőségei” című összefoglaló jelentésére (1997),

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A6-0291/2007),

A. mivel az egyes tagállamokban a mezőgazdasági peszticidek használatának csökkentése érdekében sikerrel folytatott, proaktív politikák ellenére az EU-ban a növényvédő szerek (PPP-k) használata 1992 és 2003 között számottevő maradt, és nem csökkent;

B. mivel bizonyos peszticidek még mindig nemkívánatos mennyiségben találhatók meg a környezetben, különösen a talajban és a vízben; mivel a mezőgazdasági termékekben továbbra is a szabályozási határértékeket meghaladó mennyiségű maradékanyagok találhatók;

C. mivel – bár a peszticidek használatából származó előnyök, illetve a hatékony, fenntartható és versenyképes európai mezőgazdasági termelés biztosításában betöltött szerepük vitathatatlan – a lakosságot jobban kell tájékoztatni a használatuk lehetséges egészségi és környezetvédelmi kockázatairól, illetve rövid és hosszú távú káros hatásaikról;

D. mivel a peszticidek további használatát kizárólag akkor kellene lehetségessé tenni, ha az elővigyázatosság elvét mind az emberi egészség, mind a vízi és szárazföldi ökoszisztémák védelme tekintetében betartják; mivel ez azt jelenti, hogy a peszticideket az egészséggel és a környezettel kapcsolatos összes hatásvizsgálat elvégzése előtt nem lehetne használni; és mivel támogatni kellene a különböző tagállamokban a felhasználás csökkentésére vonatkozó adatok és legjobb gyakorlatok összehasonlítását, és azokat referenciaként figyelembe kellene venni;

E. mivel hiányzik a peszticidek használatának és a termékekben megtalálható maradékanyagok szintjének jelentését és nyomon követését szolgáló átlátható rendszer, beleértve a megfelelő mutatók kidolgozását is;

1.  elismeri, hogy a peszticidek használata terén európai jogi keretre van szükség, mivel a hatályos jogszabályok nem bizonyultak elegendőnek a peszticidek használata miatt az egészséget és környezetet érő veszélyek és kockázatok megelőzéséhez;

2.  fontosnak tartja olyan megközelítésen alapuló új jogszabályok elfogadását, amely szigorúbban összpontosít a peszticidek használatának csökkentésére, és a környezeti teljesítmény szempontjából nagyobb célokat tűz ki, azáltal, hogy jelentős támogatást biztosít a biogazdálkodás és az integrált termesztési módszerek számára;

3.  üdvözli a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiát, amely azonosítja a jelenlegi közösségi jogszabályok hiányosságait, és a PPP-k forgalomba hozatala, illetve az ilyen termékek életciklusának vége közötti „rés betöltése” érdekében a felhasználás szakaszának szabályozását javasolja;

4.  rámutat, hogy az Európai Unió időközben több mint egy tucat jogi aktust hozott létre, amelyek közvetlen vagy közvetett módon szabályozzák a PPP-k használatát; hangsúlyozza azonban, hogy a PPP-k használatára vonatkozó tervezett előírások megfelelő irányba mutatnak;

5.  megállapítja, hogy a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia kizárólag a PPP-kre vonatkozik, amelyek a peszticideknek csupán egy részét képezik; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vonja be a tematikus stratégia alkalmazási körébe a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] V. mellékletében meghatározott (a 14–19. biocid terméktípusba tartozó) kártevőirtó szereket, mivel azok hasonló kockázatokat jelentenek az emberi egészségre és a környezetre, és sürgeti a Bizottságot, hogy a tematikus stratégia alkalmazási körét a lehető leghamarabb terjessze ki más biocid szerekre is;

6.  elengedhetetlennek tartja, hogy a nem rendeltetésszerű használat, a túlzott használat és a mérgezéses balesetek megelőzése érdekében javítsák a peszticidek felhasználóinak magatartását; üdvözli a hivatásos peszticidfelhasználók képzési és oktatási rendszerének létrehozását, amelyre nézve a Bizottságnak az egyes európai régiók között meglevő különbségeket figyelembe vevő iránymutatásokat kellene kidolgoznia; úgy véli, hogy a tanúsítás és a képzés a hivatásos peszticidfelhasználók alkalmazásának előfeltétele kell, hogy legyen, továbbá a folyamatos szakmai fejlesztést is biztosítani kell annak érdekében, hogy technikai ismereteiket és tudásukat naprakésszé tegyék, és biztosított legyen a peszticidek biztonságos és hatékony felhasználása; azt javasolja, hogy a peszticidek biztonságos használatával kapcsolatos tudatosságuk növelése és a helyes gyakorlatok cseréjének elősegítése érdekében a mezőgazdasági termelők számára hozzanak létre tanácsadó szolgálatokat, illetve fejlesszék azokat;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a szennyező fizet elvvel összhangban vegye fontolóra, milyen megfelelő módokon lehetne bevonni a PPP-ket és/vagy azok hatóanyagait gyártó vállalatokat a PPP-k által esetleg előidézett, az emberi egészséget vagy a környezetet érő károk kezelésére vagy helyreállítására irányuló munkába;

8.  azt ajánlja, hogy a peszticidek értékesítését és forgalmazását képzett szakember vagy orvos felügyelete alatt végezzék, és ezekről a műveletekről az ilyen termékek forgalomba hozatala és felhasználása megfelelő ellenőrzésének biztosítása érdekében vezessenek nyilvántartást;

9.  hangsúlyozza, hogy a peszticidek használata miatt az egészséget és a környezetet érő veszélyek és kockázatok minimálisra csökkentése nem valósítható meg a harmadik országokkal folytatott építő jellegű párbeszéd és kapacitásépítés nélkül, beleértve a pénzügyi ösztönzést is, az EU-ba behozott termékek az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából végzett szigorú ellenőrzése mellett;

10. felhívja a Bizottságot a peszticidek és PPP-k használatával kapcsolatos védelmi és együttműködési politika kialakítására az EU szomszédainak vonatkozásában.

11. kiemeli, hogy a média fontos szerepet tölt be a lakosságnak és különösen a peszticidek nem hivatásos felhasználóinak a peszticidekre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatása terén; javasolja továbbá lakossági tájékoztató és tudatosságnövelő kampányok kidolgozását;

12. általában véve üdvözli a Bizottság által választott intézkedéseket; hangsúlyozza azonban, hogy a tagállamok ambiciózus nemzeti cselekvési tervei a folyamat egészének kulcsfontosságú elemei;

13. sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a Bizottság a mennyiségi és minőségi kritériumoknak a nemzeti cselekvési tervekből történő kihagyása mellett döntött, így csökkentve azok célratörő jellegét;

14. hangsúlyozza, hogy a felhasználás mennyiségi csökkentésére vonatkozó célkitűzések nemzeti cselekvési tervekben való említése nélkül „a peszticidek veszélyeinek, kockázatainak és a tőlük való függésnek a csökkentése” célkitűzés meghatározása igen pontatlan és homályos, és a tagállamokat nem fogja a felhasznált peszticidek mennyiségének csökkentésére vagy arra késztetni, hogy a növények védelmére, a kártevők elleni védekezésre és a növénykultúrák kezelésére a nem vegyi alternatívákat tekintsék elsődlegesnek;

15. azt javasolja, hogy a Bizottság a nemzeti cselekvési tervekben mennyiségi kritériumokkal kombinálhatná a peszticidek veszélyeinek, kockázatainak és a tőlük való függésnek a megszüntetését, előírva, hogy a tagállamoknak saját nemzeti célkitűzéseket, ütemezéseket és kritériumokat kell meghatározniuk a peszticidek használatának csökkentésére, figyelembe véve a már mennyiségi csökkentési célkitűzéseket alkalmazó némely tagállam pozitív tapasztalatait, amelyek igazolták, hogy a peszticidek használatát a mezőgazdasági termelőkre háruló jelentős költségek nélkül is lehet csökkenteni;

16. hangsúlyozza, hogy a PPP-k használatának visszaszorítására vállalt kötelezettség, amelynek az a célja, hogy csökkentsék azok veszélyességét, és környezetbarátabb, valamint az emberekre és az állatokra nézve kevésbé veszélyes alternatív növényvédő szereket, erőforrásokat és módszereket keressenek, a környezeti és egészségügyi előnyök mellett javítani fogja az európai mezőgazdasági termékek minőségét is, illetve növeli majd azok hozzáadott értékét az ilyen kérdésekkel kapcsolatos széleskörű tudatosság és fogyasztói érzékenység eredményeként;

17. egyetért azzal, hogy a nemzeti cselekvési terveket az egyes tagállamok egyedi éghajlati, mezőgazdasági és kártevőkkel kapcsolatos körülményeihez kell igazítani, amennyiben bizonyos egyedi kezelésekre van szükség, és különösen a ritkább kultúrák esetében;

18. reméli, hogy a Bizottság meg fogja határozni azt az európai pénzügyi támogatást, amelyet a tagállamok tanulmányok elkészítéséhez, adatbázisok összeállításához és a peszticidekkel kapcsolatos ismeretek bővítéséhez használhatnak fel;

19. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tematikus stratégia legfontosabb várt eredménye a peszticidek emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak csökkentése;

20. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy – bár a peszticidekhez immunrendszeri hatások, az endokrin rendszer zavarát okozó hatások, neurotoxikus zavarok és daganatos megbetegedések társulnak[13], – a tematikus stratégia csak említés szintjén foglalkozik az egészséggel;

21. hangsúlyozza, hogy a rákkeltő, mutagén vagy reprotoxikus, illetve a környezetben hosszú időn át fennmaradó, biológiai felhalmozódásra hajlamos vagy mérgező, illetve endokrin zavarokat okozó tulajdonságokat mutató anyagokat nem lehet peszticidek hatóanyagaként engedélyezni;

22. rámutat, hogy a magzatok, a csecsemők, a gyermekek és a várandós nők, az idősek, a krónikus betegek és az eleve egészségügyi problémákban szenvedők a lakosság többi részénél sérülékenyebbek és védtelenebbek a peszticidekkel, különösen a különböző típusú peszticidek halmozódó hatásaival szemben;

23. rámutat, hogy a PPP-k előzetes engedélyezése a használatuk előfeltétele, és ez az engedély a PPP-nek és a hatóanyagának tudományos értékelésén alapul, amelynek során a terméket megvizsgálják annak meghatározása érdekében, hogy előírásos használat mellett milyen kockázatokat jelent az emberek és állatok egészségére, illetve a környezetre;

24. úgy véli, hogy alapvetően fontos további kutatásokat végezni a peszticidek használatának és különösen a kombinált és halmozódó használatuknak az egészségi hatásaival kapcsolatban;

25. melegen üdvözli az anyagoknak a lényegükből fakadó veszélyeik alapján történő betiltását és az úgynevezett „helyettesítési elvet”, amely alapján a veszélyesebb anyagokat ki fogják vonni a piacról, ha azoknak léteznek biztonságosabb, többek között nem vegyi megfelelői;

26. kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az iparággal együtt tegyen intézkedéseket a hamisított és/vagy engedély nélküli PPP-k behozatala, illetve forgalomba hozatala ellen;

27. kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az import élelmiszerek esetében a határérték átlépésének megállapításakor ugyanazokat az intézkedéseket és szankciókat alkalmazzák, mint az Európai Unióban előállított termékek esetében; kéri annak haladéktalan biztosítását, hogy az import termékeket (amelyek általában a PPP-k használatára vonatkozó kevésbé szigorú jogszabályok hatálya alá tartoznak, és ezért nagyobb az illegális szermaradék-tartalom kockázata) valamennyi tagállamban ugyanolyan módon, megfelelő gyakorisággal ellenőrizzék az európai mezőgazdasági termelők és gyártók háttérbe szorításának elkerülése, illetve annak érdekében, hogy az EU-n belül egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak;

28. felhív az olyan PPP-k és peszticidek felhasználásával gyártott élelmiszerek EU-ba történő behozatalának megfelelő ellenőrzésére és tilalmára, amelyek használata és forgalmazása az EU-ban nem engedélyezett;

29. felhív az általánosan rendelkezésre álló peszticidek előállítására, behozatalára, kivitelére, értékesítésére, forgalmazására és használatára vonatkozó információk összegyűjtésére irányuló koordinált rendszerek létrehozására;

30. úgy véli, hogy a nemkívánatos expozíció megakadályozása érdekében szükség van azoknak az övezeteknek a kijelölésére – beleértve a védett ivóvízgyűjtő területeket –, ahol csökkentett vagy semmilyen mértékben nem alkalmaznak peszticideket, valamint a vízi környezet peszticidszennyezéssel szembeni fokozott védelmére; úgy véli, hogy a különböző mezőgazdasági, földrajzi és időjárási feltételek figyelembevételével megfelelő szélességű „pufferövezeteket” kellene létrehozni; úgy véli, hogy a peszticidek használatát a lakott területeken és azok körül, a közparkokban, a sportpályákon, az iskolák területén és a játszótereken meg kell tiltani, mivel a Bizottság elismerte, hogy a lakosságot ezeken a területeken a peszticidekkel szembeni expozíció miatt nagy kockázat éri;

31. tudomásul veszi az európai talajvizek és felszíni vizek peszticidekkel való szennyezettségét, és hangsúlyozza, hogy a tematikus stratégiának a vízpolitikáról szóló 2000/60/EK keretirányelvvel fennálló kohéziójának megerősítésére van szükség; rámutat, hogy víztisztítást azonban elsősorban csak az emberi fogyasztás érdekében végeznek, míg a szennyezett víz fennmaradó része a növény- és állatvilágból jut az emberi szervezetbe, és ezt követően magas kezelési költségeket eredményez;

32. elismeri, hogy a levegőből végzett permetezés tilalma elkerülhetetlen; úgy véli azonban, hogy a permetezést csak akkor lehet alkalmazni, ha egyértelmű környezeti előnyökkel jár vagy nincs más használható alternatíva, ugyanakkor kötelezővé kell tenni a lakosság értesítését a permetezés időpontjáról, valamint a peszticid mennyiségéről és típusáról;

33. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a maximális szermaradék-határértékekre vonatkozó közösségi harmonizációt, mivel jelenleg az EU-n belül a versenyfeltételek egyenlőtlenek, ami akadályozza a kereskedelmet és elbizonytalanítja a fogyasztókat;

34. sürgeti a Bizottságot a lehető legalacsonyabb maximális maradékanyag-határértékek meghatározására, kivéve, ha bizonyítható, hogy még az elérhető legjobb technológiák és módszerek sem tudják a maradékanyagokat egy bizonyos szint alatt tartani; e tekintetben felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a peszticidek koncentrációjának az élelmiszerekben és környezeti közegekben történő nyomon követését;

35. üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy a tagállamokat kérjék fel azon rendelkezések megszüntetésére, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a peszticidekre csökkentett HÉA-mértéket alkalmazzanak; úgy véli, hogy a Bizottságnak segítenie kellene a tagállamokat a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó megfelelő támogató intézkedések bevezetésében, amelyeket a vidékfejlesztés keretében és a peszticidekre kivetett adó alkalmazásával kell finanszírozni; úgy véli, hogy a peszticidekre kivetett adó fontos eszköz lehet a peszticidhasználat jelentős csökkentésének elérésében;

36. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az adók rendszerének létrehozásában annak érdekében, hogy a peszticidhasználatot mennyiségi és minőségi szempontból befolyásolják; felhívja a tagállamokat, hogy a kártevők elleni integrált védekezés (IPM) általános és egyedi módszereinek és gyakorlatainak kifejlesztését elősegítő intézkedésként vezessenek be adókat vagy díjakat a peszticidekre vonatkozóan; úgy véli, hogy a tagállamoknak mérlegelniük kell a peszticidek adóztatási rendszerének bevezetését annak érdekében, hogy az oktatást, a képzést és a nemzeti cselekvési tervek végrehajtásának egészét finanszírozzák;

37. ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság az IPM-re vonatkozóan javasoljon egyértelmű fogalommeghatározásokat és minimumfeltételeket, figyelembe véve az Európában biogazdálkodással művelt területek növekvő arányát, és az IPM-mel kapcsolatban kötelező, általános és növénykultúrára jellemző előírásokat alkalmazva az összes megművelt földterületre nézve, kivéve a biogazdálkodással művelt területeket;

38. elismeri, hogy a közös agrárpolitikát alkotó különböző szabályozásokba számos környezetvédelmi szempontot beépítettek, és ezáltal környezetbarátabbá tették a mezőgazdasági termelési módszereket;

39. rámutat a kisebb peszticid-adagok használatát ösztönző mezőgazdasági gyakorlatok (többek között integrált termesztés és biogazdálkodás) elterjesztésének szükségességére, amelyek hozzájárulnak majd a peszticidek használatának általános csökkenéséhez;

40. sürgeti a tagállamokat, hogy segítsék elő a peszticidek alacsony mértékű alkalmazásával végzett mezőgazdasági termelést és a biogazdálkodást, és biztosítsák, hogy a peszticidek hivatásos felhasználói az összes elérhető növényvédő termék környezetbarátabb felhasználása felé mozduljanak el, a peszticidek módszeres alkalmazása helyett előnyben részesítve a nem vegyi alternatívákat, a vetésforgót és a gyomlálást;

41. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő pénzeszközt a rezisztenciakutatás, a különféle rezisztenciajellemzőkkel bíró, különböző növények termesztése és kínálata, a vetésforgó-kutatás, valamint a kártevők és növénybetegségek elleni küzdelemre irányuló talajművelési módszerek és a növényvédelmi innovációk számára, beleértve a nem kémiai jellegű alternatívákat is;

42. felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a peszticidek biztonságos tárolását és kezelését, valamint azt, hogy a fel nem használt, illetve lejárt szavatosságú peszticideket és azok üres csomagolását ellenőrzött keretek között gyűjtsék össze, és a feleslegessé vált peszticideket a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályokkal összhangban kezeljék;

43. felhív a peszticidek újrahasznosításához nyújtandó közösségi pénzeszközök biztosítására, mivel az EU-n belül még mindig több mint 200 000 tonna peszticidet tárolnak föld alatti lerakóhelyeken és szabadtéri készletekben;

44. elismeri, hogy a peszticidek egészségre és környezetre, különösen az érintett munkavállalókra, mezőgazdasági termelőkre és lakosokra gyakorolt káros hatásainak csökkentéséhez elengedhetetlen a kijuttatásukhoz használt berendezések megfelelő karbantartása, és hangsúlyozza, hogy a kijuttatáshoz használt berendezéseket rendszeresen ellenőrizni kell;

45. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a házi méhek körében megfigyelt mortalitás rendkívül aggasztó kérdését – amely probléma a napraforgó- és kukoricamag kezelése érdekében alkalmazott bizonyos szisztémás (hatóanyagként fipronilt és imidaklopridot tartalmazó) rovarölő szerek használatához kapcsolódik;

46. hangsúlyozza, hogy a friss gyümölcsök és zöldségek formájára, méretére és esztétikai minőségére vonatkozó, a peszticidek intenzív használatát ösztönző európai kereskedelmi előírások módosítására van szükség;

47. sürgeti a Bizottságot, hogy a tematikus stratégiát a meglévő és a jövőbeli jogszabályokat összefogó dokumentumként alakítsa ki; azt ajánlja, hogy olyan megvalósítható eszközcsomagra tegyen javaslatot, amelyben az egyes eszközök nem ellentétesek egymással, hanem kiegészítik egymást;

48. üdvözli, hogy a Bizottság a tematikus stratégia alapján a PPP-k fenntartható használatának elérését szolgáló intézkedések átfogó közösségi jogi keretére tett javaslatot;

49. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.
• [2]  HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
• [3]  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
• [4]  HL L 330., 1998.12.5., 32. o.
• [5]  HL L 194., 1975.7.25., 26. o.
• [6]  HL L 372., 2006.12.27., 19. o.
• [7]  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
• [8]  HL L 396., 2006.12.30., 850. o.
• [9]  HL L 143., 2004.4.30., 56. o. A 2006/21/EK irányelvvel (HL L 102., 2006.4.11., 15. o.) módosított irányelv.
• [10]  HL L 206., 1992.7.22., 1. o. A 2006/105/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 368. o.) módosított irányelv.
• [11]  HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A 2006/105/EK irányelvvel módosított irányelv
• [12]  HL L 123., 1998.4.24., 1. o. A 2006/140/EK bizottsági irányelvvel (HL L 414., 2006.12.30., 78. o.) módosított irányelv.
• [13]  Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Stratégia, COM(2003)0338, 5. o.

INDOKOLÁS

2006 júliusában a Bizottság, a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattal és a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal együtt benyújtotta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégiát.

A stratégia célkitűzése, hogy csökkentse az emberi egészséget és a környezetet a peszticidek használata miatt érő kockázatok és negatív hatások összességét. A stratégia a hatodik környezetvédelmi cselekvési programból ered (2002 júliusában fogadták el), amely az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében a peszticidek fenntartható használatára szólít fel.

El kell ismerni, hogy e politika legfontosabb célja az egészség és a környezet védelme. Sok erőfeszítést tettek a peszticidek használatához társuló kockázatok minimálisra csökkentése érdekében, de a talajban és a vízben még mindig nemkívánatos mennyiségben fordulnak elő. A peszticidmaradékok minden élőhelyen megtalálhatók, a mintaként megvizsgált gyümölcsök 44%-a peszticidekkel szennyezett, 5,5%-uk a maximális maradékanyag-határérték feletti mértékben. Sajnálatos, hogy a kérdéssel a tagállamokban elsősorban a mezőgazdasági minisztériumok foglalkoznak, a környezetvédelmi minisztériumok igen kis mértékű részvételével.

Továbbra is kétségbevonhatatlan, hogy a peszticidek használata terén hatékony jogszabályokra van szükség. A tematikus stratégia betölti a már szabályozott két szakasz, a forgalomba hozatal és az életciklus vége (maximális maradékanyag-határértékek és a hulladékokra vonatkozó jogszabályok) közötti rést. A tematikus stratégia a felhasználási szakaszt szabályozza.

A jelentéstervezet előadója – bár elismeri, hogy a mezőgazdaság termelékenységéhez szükség van a peszticidek használatára – azon a véleményen van, hogy a peszticidek használatának csökkentésére más megoldások is léteznek, a mezőgazdasági ágazat termelékenységének csökkentése nélkül. A biogazdálkodás, a vetésforgó, a gyomlálás vagy a peszticidek géntechnológiával módosított szervezetekkel történő lehetséges helyettesítése/részleges helyettesítése jelenhet alternatívát.

A jelentéstervezet előadója nem kívánja a peszticideket azonnal géntechnológiával módosított szervezetekkel helyettesíteni. A kérdés lényege, hogy a vegyi anyagok/peszticidek emberi egészségre gyakorolt nemkívánatos hatásai jól ismertek. A géntechnológiával módosított szervezetek emberi egészségre gyakorolt hatását viszont még nem tárták fel. Ezért létfontosságú volna további kutatásokat végezni.

A „Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról” cím félrevezető lehet, mivel kizárólag a növényvédő szerekkel foglalkozik, amelyek a peszticidek csoportjának csak egy részét képezik. A tematikus stratégia alkalmazási körét ezért ki kell szélesíteni, hogy a lehető leghamarabb kiterjedjen a biocid szerekre is.

Széles körben elismerik, hogy a peszticidekkel és azok használatával kapcsolatos jelenlegi ismeretek nem elegendőek. A jelentéstervezet előadója így melegen üdvözli a hivatásos felhasználok képzési programjainak létrehozását annak érdekében, hogy teljes mértékben tisztában legyenek a peszticidek használatához kapcsolódó kockázatokkal.

Az egész folyamat központi eleme a nemzeti cselekvési tervek bevezetése. Sajnálatos azonban, hogy a Bizottság a mennyiségi kritériumok nemzeti cselekvési tervekből való kihagyása mellett döntött, és kizárólag „a peszticidek veszélyeinek, kockázatainak és a tőlük való függésnek a csökkentésére” összpontosított. Ez homályos megfogalmazás, amely nem fogja a tagállamokat a felhasznált peszticidek mennyiségének csökkentésére, illetve a veszélyesebb peszticidek kevésbé veszélyes szerekkel történő helyettesítésére kényszeríteni. A nemzeti cselekvési terveknek konkrétumokat kell tartalmazniuk, és az arra legalkalmasabb mutatók alapján meg kell határozniuk, hogyan fogják a peszticidek veszélyeit, kockázatait és a tőlük való függést csökkenteni. Az előadó ezért azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak a nemzeti cselekvési tervekben a peszticidek veszélyeinek, kockázatainak és a tőlük való függésnek a csökkentését mennyiségi kritériumokkal kellene kombinálnia. E tekintetben példaként lehet tekintetni Dániának az alkalmazási gyakoriság indexének alkalmazása terén szerzett pozitív tapasztalatát.

Igen kiábrándító, hogy – bár a Bizottság a peszticidek használata miatt az emberi egészséget érő negatív hatások csökkentését a stratégia fő célkitűzéseként ismerte el – a tematikus stratégiában ezzel a kérdéssel konkrétan egyetlen cikk sem foglalkozik, és az egészséggel is csupán említés szintjén foglalkoznak. A tematikus stratégia nem tesz említést arról, hogy a peszticidek számos immunrendszeri zavart, neurotoxikus zavarokat vagy akár daganatos megbetegedéseket okoznak. Nem ismeri el, hogy a várandós nők, a gyermekek és a magzatok alkotják a legsérülékenyebb csoportot.

A jelentéstervezet előadója azonban üdvözli a Bizottság által bevezetett számos intézkedést, és támogatja a helyettesítési elvet, a levegőből végzett permetezés megtiltását, a csökkentett HÉA-mértékek tilalmát, a vízi környezet fokozott védelmét, valamint azoknak az övezeteknek a kijelölését, amelyekben csökkentett vagy semmilyen mértékben nem alkalmaznak peszticideket. A lakosság expozícióval szembeni védelme érdekében azonban „pufferövezeteket” kell létrehozni.

VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (18.4.2007)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégiáról
(2007/2006(INI))

A vélemény előadója: Michl Ebner

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.        rámutat, hogy Európában egyidejűleg több mezőgazdasági rendszer is létezik, amelyek nagy része esetében a növényvédő szerek (PPP-k) használata a gazdálkodási mód részét képezi; sürgősen felül kell vizsgálni, hogy a jó minőségű és kielégítő mennyiségű élelmiszer előállítása biztosítható-e növényvédő vegyszerek használata nélkül;

2.        hangsúlyozza, hogy a PPP-k használatának visszaszorítására vállalt kötelezettség, amelynek az a célja, hogy csökkentsék azok veszélyességét, és környezetbarátabb, valamint az emberekre és az állatokra nézve kevésbé veszélyes alternatív növényvédő szereket, erőforrásokat és módszereket keressenek, a környezeti és egészségügyi előnyök mellett javítani fogja az európai mezőgazdasági termékek minőségét is, illetve növeli majd azok hozzáadott értékét az ilyen kérdésekkel kapcsolatos széleskörű tudatosság és fogyasztói érzékenység eredményeként;

3.        megállapítja, hogy elsősorban nem a PPP-k állandó használatára, hanem inkább a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságára kell összpontosítani az élelmiszer-biztonság, a fogyasztók egészsége, a tiszta ivóvízzel való ellátottság, a gazdag növény- és állatvilág megóvása, illetve a mezőgazdasági foglalkozást űzők egészsége érdekében; nézete szerint a PPP-k használata ebben a tekintetben egy eszköz lehet, azonban erre különleges szabályokat kell alkalmazni az egészséget fenyegető lehetséges veszély miatt;

4.        rámutat a kisebb peszticid-adagok használatát ösztönző mezőgazdasági gyakorlatok (többek között integrált termesztés és biogazdálkodás) elterjesztésének szükségességére, amelyek hozzájárulnak majd a peszticidek használatának általános csökkenéséhez;

5.        rámutat, hogy csak a különféle PPP-k és hatóanyagok kellően széles választékban való rendelkezésre állásával valósítható meg a fenntartható rezisztenciagazdálkodás és a növényvédelem továbbfejlesztése, és ezzel a gazdálkodók és más gazdasági szereplők körében megnő az ezek használatát szabályozó különféle jogi aktusok támogatottsága, illetve ezen jogszabályok betartása hatékonyabb lesz a jelenleginél;

6.        rámutat, hogy az Európai Unió időközben több mint egy tucat jogi aktust hozott létre, amelyek közvetlen vagy közvetett módon szabályozzák a PPP-k használatát; hangsúlyozza azonban, hogy a PPP-k használatára vonatkozó tervezett előírások megfelelő irányba mutatnak;

7.        kéri, hogy az engedélyezett PPP-k használatára vonatkozó döntés a megfelelően képesített tanácsadók általi tanácsadás alapján szülessen meg; úgy ítéli meg, hogy a szabályozásoknak és az ellenőrzéseknek ezt döntési mozgásteret az egyes tagállamok sajátos helyzetétől függően figyelembe kell venniük;

8.        hangsúlyozza, hogy a közösségi jogszabályoknak nem mennyiségi korlátozásokat kell bevezetniük, mivel ez arra ösztönözheti a gazdálkodókat és más gazdasági szereplőket, hogy kisebb mennyiségben alkalmazott, de veszélyesebb anyagokat használjanak;

9.        kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok biztosítsák a felvilágosító, tanácsadó és a továbbképzési programok megfelelő finanszírozását; rámutat, hogy ezek az intézkedések inkább járulnak hozzá a helyzet javításához, mint a további dokumentáció vagy a jelentési kötelezettségek; a teljesen átfogó ellenőrzés teljes mértékben utópisztikusnak tűnik;

10.      kéri, hogy a tervezett előírások ne növelhessék szükségtelen bürokráciával a gazdálkodók terheit, és úgy véli, hogy a széles körű harmonizációt az ellenőrzési eljárások megkönnyítésére kellene felhasználni azok hatékonyságának csökkentése nélkül;

11.      kéri, hogy a tervezett statisztikai rendelet ne vezethessen a gazdálkodók további terheléséhez;

12.      rámutat, hogy a 2014-ben kötelezően integrált növényvédőszer-gazdálkodás számos szempontja még tisztázatlan, ami a keresztmegfeleléssel összhangban a gazdálkodók között jelentős bizonytalansághoz és jogbizonytalansághoz vezethet;

13.      sürgeti, hogy az önkéntes és támogatott intézkedések előnyt élvezzenek a kötelező erejű intézkedésekkel szemben; a megfelelő eszközállományra vonatkozó döntés a helyi viszonyok elemzését követően a tagállamokra hárul a nemzeti cselekvési tervek keretén belül;

14.      kéri, hogy a tagállami cselekvési terveket az agrárágazattal szorosan egyeztetve, átlátható módon készítsék el, figyelembe véve az ilyen intézkedések környezeti hatását, és követeli, hogy a célok ellenőrizhetők legyenek; támogatja a tagállami cselekvési tervek közösségi társfinanszírozását; úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságot átfogó módon tájékoztatni kell, és biztosítani kell a rendszeres kiigazítást annak érdekében, hogy a tagállamokat folyamatos erőfeszítésekre ösztönözzék;

15.      üdvözli az előírások további harmonizációját a növényvédő szerek engedélyeztetése és forgalomba hozatala terén; rámutat azonban, hogy az eljárásokat szigorúan, optimális és kiszámítható módon kell kialakítani, hogy az innovatív – és általában kis kockázattal bíró – termékek piacra jutását megkönnyítsék; fel kell használni a harmonizációt a fennálló jogbizonytalanságok eloszlatására is;

16.      felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a maximális szermaradék-határértékekre vonatkozó közösségi harmonizációt, mivel jelenleg az EU-n belül a versenyfeltételek egyenlőtlenek, ami akadályozza a kereskedelmet és elbizonytalanítja a fogyasztókat;

17.      kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az iparággal együtt tegyen intézkedéseket a hamisított és/vagy engedély nélküli növényvédő szerek behozatala, illetve forgalomba hozatala ellen;

18.      kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az import élelmiszerek esetében a határérték átlépésének megállapításakor ugyanazokat az intézkedéseket és szankciókat alkalmazzák, mint az Európai Unióban előállított termékek esetében; kéri annak haladéktalan biztosítását, hogy az import termékeket (amelyek általában a növényvédő szerek használatára vonatkozó kevésbé szigorú jogszabályok hatálya alá tartoznak, és ezért nagyobb az illegális szermaradék-tartalom kockázata) valamennyi tagállamban ugyanolyan módon, megfelelő gyakorisággal ellenőrizzék az európai mezőgazdasági termelők és gyártók háttérbe szorításának elkerülése, illetve annak érdekében, hogy az EU-n belül egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak;

19.      kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő pénzeszközt a rezisztenciakutatás, a különféle rezisztenciajellemzőkkel bíró, különböző növények termesztése és kínálata, a vetésforgó-kutatás, valamint a kártevők és növénybetegségek elleni küzdelemre irányuló talajművelési módszerek és a növényvédelmi innovációk számára (beleértve a nem kémiai jellegű alternatívákat is);

20.      felhív az olyan növényvédő szerek és peszticidek felhasználásával gyártott takarmányok EU-ba történő behozatalának megfelelő ellenőrzésére és tiltására, amelyek használata és forgalmazása az EU-ban nem engedélyezett;

21.      felhív az általánosan rendelkezésre álló peszticidek előállítására, behozatalára, kivitelére, értékesítésére, forgalmazására és használatára vonatkozó információk összegyűjtésére irányuló koordinált rendszerek létrehozására;

22.      felhív a peszticidek újrahasznosításához nyújtandó közösségi pénzeszközök biztosítására, mivel az EU-n belül még mindig több mint 200 000 tonna peszticidet tárolnak föld alatti lerakóhelyeken és szabadtéri készletekben;

23.      felhívja a Bizottságot a peszticidek és növényvédő szerek használatával kapcsolatos védelmi és együttműködési politika kialakítására az EU szomszédainak vonatkozásában.

ELJÁRÁS

Cím	A peszticidek fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia
Eljárás száma	2007/2006 (INI)
Illetékes bizottság	ENVI
Véleményt nyilvánított   A plenáris ülésen való bejelentés   dátuma	AGRI 18.1.2007
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	-
A vélemény előadója   A kijelölés dátuma	Michl Ebner 11.9.2006
A vélemény korábbi előadója	-
Vizsgálat a bizottságban	27.2.2007		21.3.2007	12.4.2007
Az elfogadás dátuma	12.4.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 3 -
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Vincenzo Aita, Katerina Batzeli; Sergio Berlato, Thijs Berman, Niels Busk, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Dumitru Gheorghe Mircea Coşea, Joseph Daul, Albert Deß, Gintaras Didžiokas, Michl Ebner, Carmen Fraga Estévez, Duarte Freitas, Lutz Goepel, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Elisabeth Jeggle, Heinz Kindermann, Diamanto Manolakou, Mairead McGuinness, Neil Parish, Rosa Miguélez Ramos, Radu Podgorean, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Alyn Smith, Marc Tarabella, Jeffrey Titford, Witold Tomczak, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Herbert Bösch, Bernadette Bourzai, Béla Glattfelder, Gábor Harangozó, Christa Klaß, Wiesław Stefan Kuc, Astrid Lulling, Jan Mulder
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	-
Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)	-

ELJÁRÁS

Cím

A peszticidek fenntartható használatáról szóló tematikus stratégia

Eljárás száma

2007/2006(INI)

Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI 18.1.2007

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI 18.1.2007

Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma

Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

Előadó(k)   A kijelölés dátuma

Irena Belohorská 3.10.2006

Korábbi előadó(k)

Vizsgálat a bizottságban

30.1.2007

26.2.2007

5.6.2007

Az elfogadás dátuma

26.6.2007

A zárószavazás eredménye

+ - 0

54 1 1

A zárószavazáson jelen lévő képviselők

Adamos Adamou, Georgs Andrejevs, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, Hiltrud Breyer, Dorette Corbey, Chris Davies, Mojca Drčar Murko, Edite Estrela, Jill Evans, Anne Ferreira, Matthias Groote, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Gyula Hegyi, Jens Holm, Caroline Jackson, Christa Klaß, Holger Krahmer, Urszula Krupa, Aldis Kušķis, Jules Maaten, Alexandru-Ioan Morţun, Riitta Myller, Péter Olajos, Miroslav Ouzký, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Richard Seeber, Bogusław Sonik, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Thomas Ulmer, Marcello Vernola, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Anders Wijkman, Glenis Willmott

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jens-Peter Bonde, Christofer Fjellner, Monica Frassoni, Milan Gaľa, Ambroise Guellec, Erna Hennicot-Schoepges, Anne Laperrouze, Kartika Tamara Liotard, David Martin, Jiří Maštálka, Lambert van Nistelrooij, Justas Vincas Paleckis

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Corina Creţu

Benyújtás dátuma

20.7.2007

Megjegyzések (az adatok egyetlen nyelven állnak rendelkezésre)