JELENTÉS Javaslat az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre.
30.8.2007 - (COM(2005)0625 – C6‑0422/2005 – 2005/0248(COD)) - ***I
Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Nikolaos Sifunakis
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2005)0625 – C6 0422/2005 – 2005/0248(COD))
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0625)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és a 285. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6-0422/2005),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglakoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A6-0307/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (1) preambulumbekezdés | |
|
(1) Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás felkérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érintett területen tegyenek lépéseket a statisztikák fejlesztése érdekében. |
(1) Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás felkérte a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben gyorsítsa fel az oktatással és képzéssel kapcsolatos statisztikák kidolgozását. |
Módosítás: 2 (2 a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(2a) E célok elérése érdekében az európai oktatási és szakképzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell a tudásalapú társadalom követelményeihez, valamint a megnövekedett oktatási szint és a foglalkoztatás minőségének javítása iránti igényhez. Az oktatásra, a szakképzésre és az élethosszig tartó tanulásra vonatkozó statisztikák jelentősége igen nagy, mivel politikai döntések alapját jelentik. |
Módosítás: 3 (5) preambulumbekezdés | |
|
(5) A Tanács 2005 júniusában következtetéseket fogadott el „Az oktatás és képzés új mutatóiról”. E következtetéseiben a Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy a Tanács számára stratégiákat és javaslatokat nyújtson be az oktatás és a képzés kilenc konkrét területét érintő új mutatók kidolgozására. |
(5) A Tanács 2005 júniusában következtetéseket fogadott el „Az oktatás és képzés új mutatóiról”. E következtetéseiben a Tanács felkéri a Bizottságot arra, hogy a Tanács számára stratégiákat és javaslatokat nyújtson be az oktatás és a képzés kilenc konkrét területét érintő új mutatók kidolgozására, valamint hangsúlyozza, hogy az új mutatók kidolgozásának teljes mértékben tükröznie kell azt, hogy a tagállamok felelősek oktatási rendszereik megszervezéséért, és nem róhat túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terheket a szervezetre és az érintett intézményekre, és nem feltétlenül vezethet az előrehaladás figyelemmel kíséréséhez felhasznált mutatók számának növekedéséhez. |
Módosítás: 4 (7 a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7a) Ennek a rendeletnek a végrehajtásakor figyelembe kell venni “a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű embereknek” a tagállamok foglalkoztatáspolitikai útmutatói szerinti meghatározását1. |
|
|
_____ 1HL L 205., 2005.8.6., 21. o. |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a statisztikák alapján a valóságról, ezt a fogalmat és annak meghatározását is figyelembe kell venni. Ezáltal világossá válik, hogy melyek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok. A tagállamok foglalkoztatáspolitikai útmutatói szerint a hátrányos helyzetű emberek azok, akik,„egyedi nehézségekkel néznek szembe a munkaerőpiacon, mint például az iskolát korán elhagyók, alacsony képesítésű dolgozók, fogyatékos emberek, bevándorlók vagy etnikai kisebbségek.” | |
Módosítás: 5 (8) preambulumbekezdés | |
|
(8) A Bizottság (Eurostat) „a vállalkozásoknál zajló szakképzéshez kapcsolódó statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek” megfelelően adatokat gyűjt a vállalkozásoknál folyó szakképzésről. Ugyanakkor szélesebb jogi keretre van szükség az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák fenntartható előállításának és fejlesztésének biztosítása érdekében, amely legalább a meglévő és tervezett lépések mindegyikére vonatkozik. A Bizottság (Eurostat) már gyűjti az oktatással kapcsolatos éves adatokat az önkéntes alapon együttműködő tagállamoktól az OECD-vel és az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) közösen folytatott, a hivatkozásokban rendszerint „UOE adatgyűjtésként” szereplő tevékenység keretén belül. A Bizottság (Eurostat) emellett egyéb, az európai háztartásokban folytatott vizsgálatok alapján is gyűjt az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos adatokat: ilyenek az Európai Unió munkaerővel kapcsolatos felmérése, a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó európai uniós statisztikák, valamint azok ad hoc moduljai. |
(8) A Bizottság (Eurostat) „a vállalkozásoknál zajló szakképzéshez kapcsolódó statisztikákról szóló, 2005. szeptember 7-i 1552/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek” megfelelően adatokat gyűjt a vállalkozásoknál folyó szakképzésről. Ugyanakkor szélesebb jogi keretre van szükség az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák fenntartható előállításának és fejlesztésének biztosítása érdekében, amely legalább a meglévő és tervezett lépések mindegyikére vonatkozik. A Bizottság (Eurostat) már gyűjti az oktatással kapcsolatos éves adatokat az önkéntes alapon együttműködő tagállamoktól az OECD-vel és az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) közösen folytatott, a hivatkozásokban rendszerint „UOE adatgyűjtésként” szereplő tevékenység keretén belül. A Bizottság (Eurostat) emellett egyéb, az európai háztartásokban folytatott vizsgálatok alapján is gyűjt az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos adatokat: ilyenek az Európai Unió munkaerővel kapcsolatos felmérése, a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó európai uniós statisztikák, valamint azok ad hoc moduljai. |
Módosítás: 6 (8 a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(8a) Mivel az oktatás és az egész életen át tartó tanulás terén a politikaformálás és az ellenőrzés dinamikus és igazodik a változó környezethez, a statisztikai szabályozási keretnek korlátozott mértékben és ellenőrzött módon bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítania, figyelembe véve az adatszolgáltatókra és a tagállamokra nehezedő terheket. |
Módosítás: 7 (10 a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(10a) A jelenlegi rendelet az Európai Unió alapjogi chartájának 8. cikkében meghatározottak szerint biztosítja a személyes adatok védelméhez való jog teljes mértékű tiszteletben tartását. |
Módosítás: 8 (12a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(12a) Helyénvaló, hogy felhatalmazást adjanak végrehajtási rendelkezések elfogadására e rendelethez. Ezeket az intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal1 összhangban kell elfogadni. |
|
|
_______________ 1HL L 184., 1999.7.17., 23. o. a 2006/512/EK határozattal módosított határozat (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.). |
Módosítás: 9 (12b) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(12b) Különösen pedig hatáskört kell biztosítani a Bizottságnak a statisztikák tárgyai, azok politikai vagy technikai igényekhez képesti jellemzői, a jellemzők lebontása, a megfigyelési időszak, az eredmények átadásának ütemezése, valamint a minőségi követelmények kiválasztására és pontosítására, ez utóbbi esetében az elvárt pontosságot és a minőség keretet is beleértve. Ezen általános hatályú, a nem alapvető fontosságú elemek módosítására vagy e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítésére irányuló intézkedéseket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében1 meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. |
|
|
________________ 1HL L 184., 1999.7.17., 23. o. a 2006/512/EK határozattal módosított határozat (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.). |
Módosítás: 10 2. cikk ea) pont (új) | |
|
|
ea) „mikroadatok”: egyedi statisztikai adatok; |
Módosítás: 11 2. cikk eb) pont (új) | |
|
|
eb) „bizalmas adatok”: olyan adatok, amelyek a 322/97/EK és az 1588/90/Euratom, EGK rendeletnek megfelelően az érintett statisztikai egységeknek csak a közvetett azonosítását teszik lehetővé. |
Módosítás: 12 4. cikk (1) bekezdés 4. francia bekezdés | |
|
- az adatminőség javítása, különös tekintettel az összehasonlíthatóságra, a pontosságra és a naprakészségre; |
- az adatminőség javítása a minőségi keret szerint a következők figyelembevétele érdekében: |
|
|
• relevancia, |
|
|
• pontosság, |
|
|
• naprakészség és időbeli pontosság, |
|
|
• hozzáférhetőség és egyértelműség, |
|
|
• összehasonlíthatóság, és |
|
|
• koherencia. |
Módosítás: 13 4. cikk (1) bekezdés 5. francia bekezdés | |
|
- a statisztikai információk terjesztésének, hozzáférhetőségének és dokumentációjának javítása. |
törölve |
Módosítás: 14 4. cikk (1) bekezdés, albekezdés a francia bekezdések után | |
|
A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok szabad kapacitását az adatok gyűjtése és feldolgozása, valamint a fogalmak és a módszerek kidolgozása kapcsán. |
(A módosítás a magyar változatot nem érinti) |
Módosítás: 15 4. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés | |
|
Adott esetben különleges figyelmet szentelnek a gyűjtött adatok regionális, illetve nemek szerinti vetületének. |
Adott esetben különleges figyelmet szentelnek a gyűjtött adatok regionális vetületének. Adott esetben az adatokat szisztematikusan kell lebontani nemek szerint. |
Módosítás: 16 4. cikk (3) bekezdés | |
|
3. Amennyiben jelentős új adatigények vagy a nem megfelelő adatminőség lehetősége merül fel bármely adatgyűjtést megelőzően, a Bizottság (Eurostat) kísérleti tanulmányokat folytat, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. Az ilyen kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó adatgyűjtés megvalósíthatóságának felmérése, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított előnyöket a gyűjtés költségeinek és a válaszadók terheinek viszonylatában. |
3. Amennyiben jelentős új adatigények vagy a nem megfelelő adatminőség lehetősége merül fel bármely adatgyűjtést megelőzően, a Bizottság (Eurostat) kísérleti tanulmányokat folytat, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. Az ilyen kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó adatgyűjtés megvalósíthatóságának felmérése, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított előnyöket a gyűjtés költségeinek és a válaszadók terheinek viszonylatában. A kísérleti tanulmányok nem feltétlenül eredményeznek kapcsolódó végrehajtási intézkedéseket. |
Módosítás: 17 5. cikk | |
|
Amennyiben a közösségi statisztikák előállítása szempontjából szükséges, a tagállamok az egyénekkel kapcsolatos mikroadatokat a Bizottság (Eurostat) számára a 322/97/EK rendeletben, valamint az 1588/90/EGK, Euratom rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban továbbítják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek (az egyének) közvetlen azonosítását. |
Amennyiben a közösségi statisztikák előállítása szempontjából szükséges, a tagállamok a mintavételes felmérésekből származó bizalmas mikroadatokat a Bizottság (Eurostat) számára a 322/97/EK rendeletben, valamint az 1588/90/EGK, Euratom rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban továbbítják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek (az egyének) közvetlen azonosítását. |
Módosítás: 18 6. cikk (1) bekezdés | |
|
(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, beleértve az adatok gyűjtésével, továbbításával és feldolgozásával kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődést figyelembe vevő intézkedéseket, a 7. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárással összhangban kell elfogadni. |
1. (1) Az e rendelet nem lényegi elemeinek a rendelet kiegészítése által történő módosítását célzó alábbi intézkedéseket, beleértve az adatok gyűjtésével, továbbításával és feldolgozásával kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődést figyelembe vevő intézkedéseket, a 7. cikk (2a) bekezdésében hivatkozott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, a jó minőségű adatok átadása érdekében. |
Módosítás: 19 6. cikk (2) bekezdés | |
|
2. A 4. cikk (1) bekezdésében előírt statisztikai intézkedéseket érintő végrehajtási intézkedések az alábbiakra vonatkoznak: |
törölve |
Módosítás: 20 6. cikk (2) bekezdés a) pont | |
|
a) az egyes területeket érintő vizsgálat tárgyainak kiválasztása, pontosítása, kiigazítása és módosítása, továbbá azok jellemzői; |
a) az egyes területeket érintő vizsgálat tárgyainak kiválasztása és pontosítása, továbbá azok jellemzői, politikai vagy technikai igények alapján; |
Módosítás: 21 6. cikk (2) bekezdés c) pont | |
|
c) az eredmények továbbításának gyakorisága és határideje. |
c) az adatgyűjtési időszak és az eredmények továbbításának a határideje. |
Módosítás: 22 6. cikk (2) bekezdés ca) pont (új) | |
|
|
ca) a minőségi követelmények, beleértve a kellő pontosságot; |
Módosítás: 23 6. cikk (2) bekezdés cb) pont (új) | |
|
|
cb) a minőségi jelentéstételi keret; |
Módosítás: 24 6. cikk (2) bekezdés második albekezdés (új) | |
|
|
Amennyiben ezen intézkedések következtében a meglévő adatgyűjtést jelentős mértékben ki kell bővíteni, vagy új adatgyűjtést vagy felmérést kell végezni, a végrehajtási határozatoknak a hatások és következmények átfogó elemzésének részét képező költség–haszon elemzésen kell alapulniuk, figyelembe véve az intézkedések hasznát, a tagállamokra háruló költségeket és a válaszadók terheit. |
Módosítás: 25 6. cikk (3) bekezdés, bevezető rész | |
|
3. Amikor sor kerül ezen intézkedések elfogadására, fokozottan figyelembe kell venni az alábbiakat: |
(3) Ezeknek az intézkedéseknek az alábbiakat kell figyelembe venniük: |
Módosítás: 26 6. cikk (3) bekezdés -aa) pont (új) | |
|
|
-aa) valamennyi terület vonatkozásában az oktatási intézményekre és az egyénekre háruló potenciális teher; |
Módosítás: 27 6. cikk (3) bekezdés -ab) pont (új) | |
|
|
-ab) valamennyi terület vonatkozásában a 4. cikk (3) bekezdésében említett kísérleti tanulmányok eredményei; |
Módosítás: 28 6. cikk (3) bekezdés a) pont | |
|
a) az 1. terület vonatkozásában az UIS, az OECD és a Bizottság (Eurostat) között létrejött, a fogalmakat, a fogalommeghatározásokat, a gyűjtendő adatok formátumát és az adatfeldolgozást érintő legújabb megállapodásokat; |
a) az 1. terület vonatkozásában az UIS, az OECD és a Bizottság (Eurostat) között létrejött, a fogalmakat, a fogalommeghatározásokat, a gyűjtendő adatok formátumát, az adatfeldolgozást, az eredmények továbbításának gyakoriságát és határidejét érintő legújabb megállapodásokat; |
Módosítás: 29 6. cikk (3) bekezdés b) pont | |
|
b) a 2. terület vonatkozásában a 2005–2007-es első felnőttoktatással kapcsolatos felmérés eredményeit és a további fejleményeket; |
b) a 2. terület vonatkozásában a 2005 és 2007 között végrehajtott, felnőttoktatással kapcsolatos kísérleti felmérés eredményeit és a további fejlesztési igényeket; |
Módosítás: 30 6. cikk (3) bekezdés c) pont | |
|
c) a 3. terület vonatkozásában a szükséges statisztikák igényének és meglévő forrásokon belül mutatkozó hozzáférhetőségük hiányának részletes vizsgálatát követően a felhasznált forrásokhoz kapcsolódó végrehajtás konkrét hátterét. |
c) a 3. terület vonatkozásában valamennyi meglévő adatforrás teljes körű vizsgálatát követően a meglévő közösségi adatforrások elérhetőségét, megfelelőségét és jogi hátterét. |
Módosítás: 31 6. cikk (3a) bekezdés (új) | |
|
|
(3a) Szükség esetén objektív érvek alapján korlátozott eltérést és átmeneti időszakot fogadnak el a tagállamok számára a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban. |
Módosítás: 32 7. cikk (1) bekezdés | |
|
1. A Bizottság munkáját a statisztikai programbizottság segíti. |
1. (1) A Bizottság munkáját a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal1 létrehozott statisztikai programbizottság segíti. |
|
|
1HL L 181., 1989.6.28., 47. o. |
Módosítás: 33 7. cikk (2a) bekezdés (új) | |
|
|
(2a) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire. |
Módosítás: 34 7. cikk (3) bekezdés | |
|
3. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát. |
törölve |
Módosítás: 35 Melléklet, 1. terület 3. pont első bekezdés | |
|
Az adatgyűjtést a tanulók, a személyzet és a kiadások vonatkozásában kell elvégezni, ami lehetővé teszi az oktatási és a szakképzési rendszerek befektetett eszközökkel, folyamatokkal és eredményekkel kapcsolatos mutatóinak kiszámítását. |
Az adatgyűjtést az alábbiak vonatkozásában kell elvégezni: |
|
|
a) hallgatók beiratkozása, beleértve a hallgatók jellemzőit; |
|
|
b) jelentkezők; |
|
|
c) diplomások és fokozatok; |
|
|
d) oktatással kapcsolatos kiadások; |
|
|
e) oktatási személyzet; |
|
|
f) tanult idegen nyelvek; |
|
|
g) tanulócsoportok mérete; |
|
|
amelyek lehetővé teszik az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó bemeneti, működési és kimeneti mutatók kiszámítását. |
Módosítás: 36 Melléklet 1. terület: „oktatási és képzési rendszerek” 4. pont | |
|
Eltérő rendelkezés hiányában az adatokat és a metaadatokat évente kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti hatóságok közötti megállapodás alapján megállapított határidőkön belül. |
Eltérő rendelkezés hiányában az adatokat és a metaadatokat évente kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti hatóságok közötti megállapodás alapján megállapított határidőkön belül, figyelembe véve az UIS, az OECD és a Bizottság (Eurostat) között létrejött legújabb megállapodásokat. |
Módosítás: 37 Melléklet 2. terület: „a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele” 1. pont | |
|
Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat biztosítson a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételéről, illetve annak hiányáról. |
E felmérés célja, hogy összehasonlítható adatokat biztosítson a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételéről, illetve annak hiányáról. |
Módosítás: 38 Melléklet 2. terület: „a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele” 2. pont | |
|
Az egyén képezi a statisztikai egységet, amely magában foglalja legalább a 25 és 64 év közötti lakosságot. Amennyiben az információk gyűjtése felmérés révén zajlik, a közvetett válaszokat lehetőség szerint kerülni kell. |
(A módosítás a magyar változatot nem érinti) |
Módosítás: 39 Melléklet 2. terület: „a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele” 3. pont | |
|
A tanulási tevékenységekben való részvétellel és e tanulási tevékenységek jellemzőivel kapcsolatos mikroadatokat továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat). Gyűjtést kell folytatni továbbá a szocio-demográfiai információk terén is. Információkat kell gyűjteni továbbá a készségekről (önértékelés alapján), valamint a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételről, elsősorban azért, mert ezek magyarázó változóknak számítanak, amelyek hasznosnak bizonyulnak a résztvevők és a nem résztvevők jellemzőinek további elemzése kapcsán. |
A felmérésnek a következő témákra kell kiterjednie:
|
|
|
a) a tanulási tevékenységekben való részvétel és ennek hiánya; |
|
|
b) e tanulási tevékenységek jellemzői; |
|
|
c) információ a készségekről önértékelés alapján |
|
|
d) szocio-demográfiai információk. |
|
|
Ezenkívül önkéntes alapon adatgyűjtést kell végezni a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételről, azért, mert ezek magyarázó változóknak számítanak, amelyek hasznosnak bizonyulnak a résztvevők és a nem résztvevők jellemzőinek további elemzése kapcsán. |
Módosítás: 40 Melléklet 2. terület: „a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele” 3a. pont (új) | |
|
|
(3a) Adatforrások és mintanagyság |
|
|
Az adatforrás a mintavételes felmérés. A válaszadók terheinek csökkentése érdekében közigazgatási adatforrások felhasználhatók. A mintanagyságot a pontosságra vonatkozó követelmények alapján kell kiszámítani, amelyek nem írhatják elő, hogy a tényleges nemzeti mintanagyság – egyszerű véletlenszerű mintavétel feltételezése alapján számítva – 5000 egyénnél többet foglaljon magában. Ezen a határon belül a lakosság bizonyos alcsoportjai esetében a mintavétellel kapcsolatban egyedi megfontolásokra van szükség. |
Módosítás: 41 Melléklet, 2. terület 4. pont | |
|
Az adatokat ötévente kell rendelkezésre bocsátani. |
Az adatokat ötévente gyűjtik össze. A végrehajtás első éve legkorábban 2010 lehet. |
Módosítás: 42 Melléklet 3. terület: „az oktatással és az egészen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák” 2. pont bevezető rész | |
|
Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák elsősorban az alábbi szempontokra vonatkoznak: |
Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák (törlés) az alábbi szempontokra vonatkoznak: |
Módosítás: 43 Melléklet, 3. terület 2. pont c) albekezdés | |
|
(c) az oktatással és a társadalmi integrációval kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség a szegénységre és a társadalmi integrációra vonatkozó politikák ellenőrzése érdekében. |
c) az oktatással és a társadalmi integrációval kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség a szegénységre, a társadalmi integrációra és a migránsok beilleszkedésére vonatkozó politikák ellenőrzése érdekében. |
Módosítás: 44 Melléklet 3. terület: „az oktatással és az egészen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák” 2. pont utolsó bekezdés | |
|
Az e szakaszban felsorolt területek vonatkozásában a szükséges adatokra elsősorban a meglévő statisztikai vagy egyéb adatforrások (pl. társadalmi és gazdasági statisztikák) révén tesznek szert. |
A fent felsorolt szempontok vonatkozásában a szükséges adatokat a meglévő közösségi statisztikai adatforrásokból kell beszerezni. |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
1. Általános
Az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos, összehasonlítható statisztikák és mutatók közösségi szinten történő előállítása egyre fontosabbá válik az EU számára. Azért van szükség ezekre a statisztikákra, hogy figyelemmel lehessen kísérni a lisszaboni célkitűzések megvalósítása felé történt előrelépést, valamint hogy az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretén belül lehetőség nyíljon a nyílt koordinációs módszer támogatására.
Az összehasonlítható statisztikákra az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiák kidolgozásához, valamint a megvalósításuk terén tett előrelépés figyelemmel kíséréséhez is szükség van. A kutatásra, innovációra, fejlesztésre, versenyképességre és foglalkoztatásra vonatkozó politikák kialakításához szintén nélkülözhetetlenek.
2. Meglévő keret és egy új jogi keret szükségessége
Az oktatással és a képzéssel kapcsolatos közösségi statisztikák kidolgozására a múlt évtizedben a tagállamok közötti informális megállapodás (szóbeli egyezség) alapján került sor, amely az oktatással és képzéssel kapcsolatos statisztikák Európai Unión belüli előmozdításáról szóló, 1994. december 5-i tanácsi állásfoglalás[1] nyomán jött létre.
A tagállamok évente önkéntes alapon, az OECD-vel és az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) közösen folytatott, a hivatkozásokban rendszerint „UOE adatgyűjtésként” szereplő tevékenység keretén belül állítják össze és továbbítják a Bizottsághoz (Eurostat) az oktatással kapcsolatos statisztikákat. Az Eurostat egyéb források – például az Európai Unió munkaerővel kapcsolatos felmérése[2], valamint a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó európai uniós statisztikák[3] – alapján is gyűjt oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos adatokat. Ezenkívül az 1552/2005/EK rendelet[4] alapján a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikák gyűjtésére is sor kerül.
Az Európai Tanács lisszaboni ülésétől kezdve azonban az oktatás és az egész életen át tartó tanulás az EU fejlesztési és foglalkoztatási stratégiájának középpontjába került. Ennek következtében mind a tagállamok, mind a Bizottság elismeri, hogy a közösségi statisztikák előállításának szabályozása és hivatalossá tétele céljából új jogi keretre van szükség ahhoz, hogy ezen területeken a statisztikák előállításához használható rendszer alakuljon ki.
3. A javaslat
A javasolt rendelet célja, hogy az 1552/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó szakképzés kivételével létrehozza az oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításának közös keretét.
A javaslat jogalapja az EK-Szerződés 285. cikke, amely a közösségi statisztikák előállítására vonatkozó követelményeket fogalmaz meg és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság, valamint a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartását, ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy ez nem róhat túlzott terheket a gazdasági szereplőkre.
A javaslat a statisztikák három területen történő előállítását veszi számba:
(a) az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;
(b) a 2. terület a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;
(c) a 3. terület az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikákat foglalja magában, így a humántőkével, az oktatás társadalmi és gazdasági előnyeivel kapcsolatos statisztikákat, amelyekre az 1. és a 2. terület nem terjed ki.
A három terület vonatkozásában az adattovábbítás céljával, alkalmazási körével, vizsgált témáival és gyakoriságával kapcsolatos konkrét rendelkezéseket a melléklet állapítja meg.
A javaslat meghatározza, hogy a közösségi statisztikákat többek között a következő önálló statisztikai intézkedések révén kell előállítani:
- az 1. és a 2. terület vonatkozásában a tagállamok rendszeres, az előírt határidőkön belüli adatszolgáltatása az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák tekintetében;
- egyéb statisztikai információs rendszerek és felmérések alkalmazása annak érdekében, hogy az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatosan további, a 3. területnek megfelelő statisztikai változók és mutatók álljanak rendelkezésre;
- a statisztikai keretekre, fogalmakra és módszerekre vonatkozó szabványok és kézikönyvek kidolgozása, fejlesztése és frissítése;
- az adatminőség javítása, különös tekintettel az összehasonlíthatóságra, a pontosságra és a naprakészségre;
- a statisztikai információk terjesztésének, hozzáférhetőségének és dokumentációjának javítása.
Ezenkívül a javaslat előírja az Eurostat számára, hogy folytasson kísérleti tanulmányokat, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt, amennyiben jelentős új adatigények vagy a nem megfelelő adatminőség lehetősége merül fel. A kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó adatgyűjtés megvalósíthatóságának felmérése, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított előnyöket a gyűjtés költségeinek és a válaszadók terheinek viszonylatában.
Az e rendelet végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, többek között az adatok gyűjtésével, továbbításával és feldolgozásával kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevételére irányuló intézkedéseket, a komitológiai eljárással összhangban kell elfogadni.
4. Az előadó javaslatai
Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, amely meghatározza az oktatással, képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításának használható rendszerére vonatkozó jogalapot azzal a további céllal, hogy különböző területeken támogassa az EU politikáit.
Az előadó ezzel kapcsolatban számos módosítást javasol a bizottsági javaslat bizonyos szempontjainak fejlesztése és pontosítása céljából. Ezek a módosítások többek között a következők elérésére irányulnak:
· a „mikroadatok” és a „bizalmas adatok” jelentésének meghatározása, amit a bizottsági javaslat nem tisztáz;
· az 1., 2. és 3. területen belül azon témák meghatározása, amelyekkel kapcsolatban a tagállamok statisztikákat gyűjtenek és továbbítanak;
· az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos politikák kialakítása során az alakuló és változó környezet figyelembevétele, az új statisztikák gyűjtése kapcsán korlátozott mértékű és szabályozott rugalmasságot biztosítva;
· annak biztosítása, hogy új statisztikák és mutatók kidolgozása nem jelent túlzott adminisztratív vagy pénzügyi terhet;
· a nemzeti statisztikai minták nagyságának 5000 egyénre történő korlátozása;
· annak indítványozása, hogy a rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések legyenek összhangban az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással, ami lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy kifogásolt emeljen a javasolt intézkedésekkel szemben, ha úgy véli, hogy túllépik a rendeletben előírt végrehajtási hatáskört, nincsenek összhangban a rendelet céljával vagy tartalmával, illetve a szubszidiaritás vagy az arányosság elvével;
· a kutatáshoz statisztikai információkat szolgáltató egyének személyes adatai védelmének biztosítása az Európai Unió alapjogi chartájának 8. cikkével összhangban.
Az előadó javaslatai tekintetbe veszik a témával kapcsolatban a Tanács által készített előkészítő tanulmányokat. Az előadó reméli, hogy a Bizottság javaslatának általa előterjesztett módosításai segítségével gyorsan megegyezésre lehet jutni a Tanáccsal, hogy a rendelet végrehajtására minél előbb sor kerülhessen.
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (5.7.2006)
a Kulturális és Oktatási Bizottság részére
az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2005)0625 – C6‑0422/2005 – 2005/0248(COD))
Fogalmazó: Thomas Mann
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Bizottság egységes európai keretet javasol az egész életen át tartó tanulással és az oktatással kapcsolatos statisztikák előállításához és kidolgozásához, amellyel megmutatja, hogy mennyire fontos a koherens fogalmakból, összehasonlítható intézkedésekből, konkrét adatok gyűjtéséből és az adatok minőségének és terjesztésének javításához fűződő általános célkitűzésekből álló keret. Ez a keret biztosítja az oktatással kapcsolatos adatok előállításának fenntartható rendszerét, valamint központi alkotórésze az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogramnak is. A munkaprogram célja, hogy az európai oktatási és képzési rendszerek világszerte követendő például szolgáljanak.
Az előadó határozottan üdvözli az Európai Unió Bizottságának ezt a kezdeményezését.
Tekintettel az Európai Unió versenyképességének, növekedési potenciáljának és termelékenységének, különösen pedig a társadalmi kohézió növelésének szükségességére, a figyelemnek főképpen a „humántőkére”, mint Európa legnagyobb kincsére kell irányulnia.
Ezeknek a céloknak az eléréséhez elengedhetetlen kiindulási alapot nyújt az összehasonlítható közösségi statisztikák létrehozásához szükséges statisztikai információk minőségének javítása, az információk időszerűsége, fenntarthatósága, és különösen összehasonlíthatósága. Az összehasonlítható statisztikák, az európai átlagteljesítmény mutatói és referenciaszintjei („referenciaértékek”) az oktatás és szakképzés, valamint az egész életen át tartó tanulás terén lényeges eszközként szolgálnak a lisszaboni célok megvalósításának biztosításához.
Az előadó véleménye szerint a bizottsági javaslat jó. Érdemes lenne azonban néhány pontban mégis javítani rajta:
• Azokat a pontokat, amelyekben az Európai Parlament és a Tanács a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005/EK rendelet kapcsán már megegyezett, a meglévő szövegben nem kielégítő mértékben veszik figyelembe. Olyan szükséges cikkek, amelyek a minőségellenőrzéshez vagy a végrehajtáshoz bocsátanak rendelkezésre szabályokat, nem jelennek meg a bizottsági szövegben. Ahhoz, hogy európai szinten biztosítani lehessen az információigényt, átfogó törvényi keretre van szükség. A már meglévő szabályozásoknak ezért alapként kell szolgálniuk egy messzebbre mutató rendelet számára.
• A lisszaboni célkitűzések által támasztott kihívásoknak való megfelelés érdekében különösen fontos az új stratégiák kifejlesztése az oktatás, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén. Ezeket azonban csak akkor lehet hatékonnyá és eredményessé tenni, ha olyan konkrét adatok kerülnek begyűjtésre, amelyek figyelmet szentelnek bizonyos társadalmi körülményeknek.
• A Bizottság javaslata alig veszi figyelembe a begyűjtött adatok regionális, kor és különösen nemek szerinti vetületét. Az oktatás azonban olyan társadalmi jog, amely független a kortól, a nemtől és a társadalmi származástól. Az esélyegyenlőség megteremtése és a kirekesztés megakadályozása az Európai Unió központi célkitűzései közé tartozik.
• Szintén elengedhetetlen a hátrányos helyzetű csoportok jellemzőinek figyelembevétele, amelyet biztosítani kell. Az adatgyűjtés során különös figyelmet érdemelnek ezért azok az emberek, akik egyedi nehézségekkel néznek szembe a munkaerőpiacon (az iskolát korán elhagyók, alacsony képesítésű dolgozók, fogyatékos emberek, bevándorlók vagy etnikai kisebbségek).
Ahhoz, hogy a valóságról pontos képet lehessen alkotni és ezt követően olyan megfelelő stratégiákat és intézkedéseket lehessen hozni, amelyek az Európai Unió összes, különböző társadalmi háttérrel rendelkező polgára számára hasznosak, fontos mind a begyűjtött adatok regionális, kor és nemek szerinti vetületének figyelembevétele, mind pedig a hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozó konkrét adatok begyűjtése.
• Az „oktatás”, „szakképzés”, „egész életen át tartó tanulás” fogalmakat a szöveg nem világosan és koherensen alkalmazza. Hiányzik a „szakképzés” fogalmának meghatározása. Nem világos, hogy a „szakképzés” kifejezést az „oktatás” vagy az „egész életen át tartó tanulás” részeként értelmezik-e.
A szövegben a meghatározás túl rövid, nincs pontosan megfogalmazva, és olyan kibővítésre van szüksége, amely vagy külön figyelembe veszi a „szakképzést” vagy pontosítja az „oktatás” (mint általános oktatás) fogalmát és azt világosan megkülönbözteti a „szakképzéstől”. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság számára rendkívül fontos, hogy az „oktatás” (mint általános oktatás) és a „szakképzés” fogalmak meghatározása világos legyen és különbség legyen téve közöttük.
MÓDOSÍTÁSOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság kéri az illetékes Kulturális és Oktatási Bizottságot, hogy a következő módosításokat vegye át jelentésébe:
| A Bizottság által javasolt szöveg [1] | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (2a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(2a) Ezeknek a céloknak az elérése érdekében az európai oktatási és szakképzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell a tudásalapú társadalom követelményeihez, a megnövekedett oktatási szint és a foglalkoztatás minőségének javítása iránti igényhez. Az oktatásra és a szakképzésre vonatkozó statisztikák jelentősége igen nagy, mivel politikai döntések alapját jelentik. |
Indokolás | |
Az Európai Tanács 2005. május 24-i ülésén elfogadott, az oktatás és képzés új mutatóiról szóló következtetései (2005/C141/04) kihangsúlyozzák, hogy „a humántőke Európa legnagyobb kincse”. | |
Módosítás: 2 (2b) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(2b) Az európai oktatási és szakképzési átlagteljesítmény referenciaszintjeiről (hivatkozási értékek) szóló, 2003. május 5-i európai tanácsi következtetésekben a Tanács elfogadta az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó alábbi hivatkozási értéket: „…2010-re a felnőtt, munkaképes korú népesség (25-64 éves korcsoport) átlagos részvétele az egész életen át tartó tanulásban legalább 12,5%-os legyen az Európai Unióban.” |
|
|
__________ OJ 134, 7.6.2003, p. 3. |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy meg lehessen becsülni, hogy az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005 rendelete (4. preambulumbekezdés) milyen mértékben teljesült, az Európai Unió tagállamaiból összehasonlítható statisztikai adatokra van szükség. | |
Módosítás: 3
(3) preambulumbekezdés
|
(3) Az egész életen át tartó tanulás meghatározó szerepet játszik a szakképzett, hozzáértő és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztésében. A 2005-ös tavaszi Európai Tanács hangsúlyozta, hogy „a humántőke Európa legnagyobb kincse”. A Tanács által 2005. július 12-én jóváhagyott, a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatás célja – beleértve a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatást – hogy fokozottabb hozzájárulást biztosítson a lisszaboni stratégiához, továbbá hogy létrehozza az egész életen át tartó tanulás átfogó stratégiáit.
|
(3) A 2000 tavaszi lisszaboni Európai Tanács megerősítette, hogy az egész életen át tartó tanulás az európai társadalmi modell egyik alapvető összetevője. Az egész életen át tartó tanulás meghatározó szerepet játszik a szakképzett, hozzáértő és alkalmazkodóképes munkaerő fejlesztésében. A 2005-ös tavaszi Európai Tanács hangsúlyozta, hogy „a humántőke a legnagyobb kincs”. A Tanács által 2005. július 12-én jóváhagyott, a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatás célja – beleértve a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatást – hogy fokozottabb hozzájárulást biztosítson a lisszaboni stratégiához, továbbá hogy létrehozza az egész életen át tartó tanulás átfogó stratégiáit. |
|
Indokolás
Az “egész életen át tartó tanulás” szerepét már az Európai Parlament és a Tanács a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról szóló 1552/2005 rendeletének 5. preambulumbekezdése is hangsúlyozza. Ahhoz, hogy ennek a feladatnak eleget lehessen tenni, nélkülözhetetlenek az összehasonlítható statisztikai információk.
Módosítás: 4 (7) preambulumbekezdés | |
|
(7) A közösségi szinten összehasonlítható statisztikai információ alapvetően fontos az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiák kidolgozása, valamint a megvalósításuk terén tett előrelépés figyelemmel kísérése szempontjából. A statisztikák előállításának a koherens fogalmak és összehasonlítható adatok együttesén kell alapulnia, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos integrált európai statisztikai információs rendszer létrehozása céljából. |
(7) A közösségi szinten összehasonlítható statisztikai információ alapvetően fontos az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiák kidolgozása, valamint a megvalósításuk terén tett előrelépés figyelemmel kísérése szempontjából. A statisztikák előállításának a koherens fogalmak és összehasonlítható adatok együttesén kell alapulnia, az oktatással, a képzéssel és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos integrált európai statisztikai információs rendszer létrehozása céljából. Különös figyelmet kell szentelni a munkahelyi és a munkaidőben történő képzésnek, amelyek az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságú tényezői. |
Indokolás | |
Ezt a szempontot már az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005 rendeletének 8. preambulumbekezdése is különösen hangsúlyozza, ezért az ebből a rendeletből sem hiányozhat. | |
Módosítás: 5 (7a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(7a) Ennek a rendeletnek a végrehajtásakor figyelembe kell venni a “munkaerőpiacon hátrányos helyzetű embereknek” tagállamok foglalkoztatáspolitikai útmutatói szerinti meghatározását1. |
|
|
_____ HL L 205, 2005.8.6., 21. o. |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy pontos képet kapjunk a valóságról, ezt a fogalmat és annak meghatározását is figyelembe kell venni. Ezáltal világossá válik, hogy melyek a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok. A tagállamok foglalkoztatáspolitikai útmutatói szerint a hátrányos helyzetű emberek azok, akik,„egyedi nehézségekkel néznek szembe a munkaerőpiacon, mint például az iskolát korán elhagyók, alacsony képesítésű dolgozók, fogyatékos emberek, bevándorlók vagy etnikai kisebbségek." | |
Módosítás: 6 (12a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(12a) Az ennek a rendeletnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat alapján kell meghozni.1 ____ 1 HL L 184., 1999.7.17., 23. o. |
Indokolás | |
Megmagyarázhatatlan módon hiányzik a szövegből egy hasonló utalás. | |
Módosítás: 7 1. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
|
A közösségi statisztikáknak a hatékonyság és eredményesség, valamint az egyszerű ügyintézés alapelveire kell épülniük. |
Indokolás | |
Ez egy alapvető gondolat, hiszen a kívánt kritériumoknak, amelyek megfelelnek a szűk költségvetésnek, a lehető legalacsonyabb anyagi ráfordítással a lehető legjobb eredményeket kell megcélozniuk. | |
Módosítás: 8 2. cikk d) pont | |
|
d) „oktatás”: tanulást eredményező szervezett és tartós kommunikáció1;
|
d) „oktatás”: tanulást eredményező szervezett és tartós kommunikáció; az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszerének (ISCED) 1997. évi változata szerint; |
|
______________________________ 1 Az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED) 1997. évi változata szerint. |
|
Indokolás | |
Az átláthatóság és az egyértelműség érdekében a meghatározást közvetlenül a szövegbe kell belefoglalni. | |
Módosítás: 9 2. cikk e) pont | |
|
e) „egész életen át tartó tanulás”: az életciklus alatt folytatott valamennyi tanulási tevékenység, amelynek célja a tudás, a készségek és a szaktudás személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatáshoz kapcsolódó perspektíván belüli javítása. |
e) „egész életen át tartó tanulás”: az életciklus alatt folytatott valamennyi általános oktatási, szakképzési, nem formális oktatás és informális tanulási tevékenység, amelynek eredménye a tudás, a képzettségek és a szaktudás személyes, polgári társadalmi, társadalmi és/vagy foglalkoztatáshoz kapcsolódó célokat szem előtt tartó javítása. A fogalom magában foglalja továbbá a tanácsadó szolgáltatások rendelkezésre bocsátását. |
Indokolás | |
Az „oktatás”, „szakképzés”, „egész életen át tartó tanulás” fogalmakat a szöveg nem világosan és nem koherensen alkalmazza. Hiányzik a „szakképzés” fogalmának meghatározása. Nem világos, hogy a „szakképzés” kifejezést az „oktatás” vagy az „egész életen át tartó tanulás” részeként értelmezik-e. Amíg az Európai Unió Bizottsága nem biztosítja, hogy a „szakképzést” az „oktatás” magában foglalja, addig a „szakképzés” fogalmának külön meghatározására van szükség. A „szakképzés” kifejezést a szövegben mindenhol alkalmazni kellene, beleértve a rendelet címét is. | |
Módosítás: 10 3. cikk (1) bekezdés | |
|
E rendelet a statisztikák előállítása vonatkozásában három területen alkalmazandó: |
E rendelet a statisztikák előállítása vonatkozásában két területen alkalmazandó: |
|
(a) Az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában; |
(a) Az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában; és |
|
(b) A 2. terület a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos statisztikákat foglalja magában; |
(b) A 2. terület a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételével kapcsolatos statisztikákat foglalja magában; valamint további információk biztosítását mind az oktatásról, mind az egész életen át tartó tanulási folyamatról, amelyek célja az 1. és 2. területen belül említett sajátos témák támogatása és kiegészítése. |
|
(c) A 3. terület az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikákat foglalja magában, így a humántőkével, az oktatás társadalmi és gazdasági előnyeivel kapcsolatos statisztikákat, amelyekre az 1. és a 2. terület nem terjed ki. |
|
Indokolás | |
Mind az 1. mind a 2. terület széles körű adatokat biztosít. Nincs ok új terület bevezetésére, az csak bonyolítaná a jogalkotási eljárást. | |
Módosítás: 11 4.cikk (1) bekezdés első albekezdés első és második francia bekezdés | |
|
- az 1. és a 2. terület vonatkozásában a tagállamok rendszeres, az előírt határidőkön belüli adatszolgáltatása az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák tekintetében; |
– az 1. és a 2. terület vonatkozásában a tagállamok rendszeres, az előírt határidőkön belüli adatszolgáltatása az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák tekintetében: ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni az oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozóan további statisztikai változók és mutatók biztosítása céljából egyéb statisztikai információs rendszerek és vizsgálatok alkalmazását. |
|
- egyéb statisztikai információs rendszerek és felmérések alkalmazása annak érdekében, hogy az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatosan további, a 3. területnek megfelelő statisztikai változók és mutatók álljanak rendelkezésre; |
|
Indokolás | |
Az 1. és 2. területen belül gyűjtött információk elegendőek a kívánt adatok biztosítására, feltéve, ha ez a két terület széles körű célt képvisel. | |
Módosítás: 12 4. cikk (1) bekezdés első albekezdés harmadik francia bekezdés | |
|
- a statisztikai keretekre, fogalmakra és módszerekre vonatkozó szabványok és kézikönyvek kidolgozása, fejlesztése és frissítése; |
– a statisztikai keretekre, fogalmakra és módszerekre vonatkozó szabványok és kézikönyvek kidolgozása, fejlesztése, frissítése és összehasonlíthatósága; |
Indokolás | |
A közösségi statisztikák a hatékonyság és az eredményesség alapelveinek figyelembevételével való elkészítéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy a tagállamok a statisztikai keretekre, fogalmakra és módszerekre vonatkozó összehasonlítható szabványokat és kézikönyveket dolgoznak ki az adatgyűjtéshez és –feldolgozáshoz. Csak ezzel a módszerrel épülhet a statisztika létrehozása egy közös keretre, amely összefüggő fogalmakból és összehasonlítható adatokból áll. | |
Módosítás: 13 4. cikk (1) bekezdés első albekezdés ötödik francia bekezdés | |
|
- a statisztikai információk terjesztésének, hozzáférhetőségének és dokumentációjának javítása. |
– a statisztikai információk begyűjtésének, feldolgozásának, terjesztésének, hozzáférhetőségének és dokumentációjának javítása. |
Indokolás | |
A statisztika adatok megfelelő terjesztésének, hozzáférhetőségének és dokumentációjának fontos alapját képezi azok begyűjtése és feldolgozása. | |
Módosítás: 14 4. cikk (1) bekezdés második albekezdés | |
|
A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok szabad kapacitását az adatok gyűjtése és feldolgozása, valamint a fogalmak és a módszerek kidolgozása kapcsán. |
Figyelembe kell venni a tagállamok szabad kapacitását az adatok gyűjtése és feldolgozása, valamint a fogalmak és a módszerek kidolgozása kapcsán. |
Indokolás | |
Ezen a helyen nem szabad kizárólag az Európai Unió Bizottságára utalni, mivel a statisztikai programbizottságnak például szintén részt kell vennie a végrehajtásban és az ellenőrzésben. | |
Módosítás: 15 4. cikk (1) bekezdés (3) albekezdés | |
|
Adott esetben különleges figyelmet szentelnek a gyűjtött adatok regionális, illetve nemek szerinti vetületének. |
A statisztikai adatok begyűjtését konkretizálni kell, vagyis figyelembe kell venni bizonyos korosztályok, nemek szerinti szempontokat, a regionális sajátosságokat, és a hátrányos helyzetű csoportokat annak érdekében, hogy lehetségessé váljon a célnak megfelelő eljárásmód. |
Indokolás | |
A speciális adatok gyűjtése elengedhetetlen, mivel | |
● ezáltal az oktatás, a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás területén hatékonyan és eredményesen megvalósulhat a stratégiák kívánt fejlődése a humántőke minőségének javítása érdekében. | |
● a speciális csoportok számára célratörő intézkedéseket lehet megtervezni annak érdekében, hogy ezeknek a csoportnak jobb lehetőségek álljanak rendelkezésre az egész életen át tartó tanulás keretében és így javuljanak munkahelyi lehetőségeik. | |
● szükség van bizonyos csoportok speciális figyelembevételére annak érdekében, hogy az oktatás és a szakképzés, valamint az egész életen át tartó tanulás megfelelő stratégiái segítségével erősödjön a társadalmi kohézió és megakadályozható legyen a diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés. | |
Módosítás: 16 4. cikk (2) bekezdés | |
|
Lehetőség szerint a Bizottság (Eurostat) törekszik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) és az egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésre annak érdekében, hogy biztosítsa az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát, valamint hogy elkerülje a párhuzamos munkavégzést, különösen a statisztikai fogalmak és módszerek kidolgozása és javítása, csakúgy mint a tagállamok statisztikai adatszolgáltatása terén. |
A Bizottság (Eurostat) törekszik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), az UNESCO Statisztikai Intézetével (UIS) és az egyéb nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésre annak érdekében, hogy biztosítsa az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát, valamint hogy elkerülje a párhuzamos munkavégzést, különösen a statisztikai fogalmak és módszerek kidolgozása és javítása, csakúgy mint a tagállamok statisztikai adatszolgáltatása terén. |
Indokolás | |
A Bizottságnak erőteljesebben kell törekednie az együttműködésre különösen az OECD-vel, mivel ennek a rendeletnek a célja a lisszaboni célok végrehajtásának elősegítése. A lisszaboni stratégia céljai pedig a nemzetközi környezethez igazodnak, amelyet pedig leginkább az OECD jelenít meg. | |
Módosítás: 17 4. cikk (3) bekezdés | |
|
Amennyiben jelentős új adatigények vagy a nem megfelelő adatminőség lehetősége merül fel bármely adatgyűjtést megelőzően, a Bizottság (Eurostat) kísérleti tanulmányokat folytat, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. Az ilyen kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó adatgyűjtés megvalósíthatóságának felmérése, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított előnyöket a gyűjtés költségeinek és a válaszadók terheinek viszonylatában. |
Amennyiben jelentős új adatigények vagy a nem megfelelő adatminőség lehetősége merül fel bármely adatvizsgálatot megelőzően, a Bizottság (Eurostat) kísérleti tanulmányokat folytat a tagállamokban. Az ilyen kísérleti tanulmányok célja a vonatkozó adatgyűjtés megvalósíthatóságának felmérése, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított előnyöket a gyűjtés költségeinek és a válaszadók terheinek viszonylatában. |
Indokolás | |
A kísérleti tanulmányok feltétlenül szükségesek a konkrét adatgyűjtések megvalósíthatóságának vizsgálatához, ezért azokat minden tagállamban végre kell hajtani. Egy önkéntességi alapon végrehajtott kísérleti tanulmány bizonyos körülmények között esetleg nem vezet kielégítő eredményhez. | |
Módosítás: 18 5. cikk (-1) bekezdés (új) | |
|
|
A statisztika tartalmasságának javítása, valamint az adatgyűjtés és a kiértékelés folyamatának gyorsítása érdekében törekedni kell a meglévő infrastruktúra hálózatának folyamatos kiépítésére. A tagállamoknak és a Bizottságnak saját hatáskörükben különösen az elektronikus adatgyűjtést, az elektronikus adatátvitelt és az automatikus adatfeldolgozást kell támogatniuk. |
Indokolás | |
Az elektronikus adatgyűjtés, adatátvitel és az automatikus feldolgozás lehetővé teszi a közösségi statisztika hatékony és eredményes létrehozását. | |
Módosítás: 19 5. cikk (1) bekezdés | |
|
Amennyiben a közösségi statisztikák előállítása szempontjából szükséges, a tagállamok az egyénekkel kapcsolatos mikroadatokat a Bizottság (Eurostat) számára a 322/97/EK rendeletben, valamint az 1588/90/EGK, Euratom rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban továbbítják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek (az egyének) közvetlen azonosítását. |
A tagállamok az egyénekkel kapcsolatos mikroadatokat a Bizottság (Eurostat) számára a 322/97/EK rendeletben, valamint az 1588/90/EGK, Euratom rendeletben megállapított, a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban továbbítják. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a továbbított adatok ne tegyék lehetővé a statisztikai egységek (az egyének) közvetlen azonosítását. |
Indokolás | |
Ez a bekezdés tartalmilag a tagállamok titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatok átvitelére vonatkozó eljárásmódjára vonatkozik. Nem kell ezért utalni a közösségi statisztikák létrehozása szempontjából a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó adatok bizonyos szükségességére. Amennyiben meg kell tartani az utalást, pontosan meg kell határozni, hogy mikor áll fenn annak szükségessége. | |
Módosítás: 20 5. cikk (1a) bekezdés (új) | |
|
|
A tagállamok adataikat elektronikusan továbbítják, megfelelő technikai formátumban és adatcsereszabvány szerint, hogy az összhangban legyen a 322/97/EK rendelet 14. cikkében említett eljárással. |
Indokolás | |
Az 5. cikk “Adatátadás” két javasolt bekezdése az 1552/2005 rendelet megfelelő bekezdéshez igazodik. Nem lenne logikus, ha nem említenénk meg ebben a szövegben, hiszen nagyon hasonló tényállásról van szó. | |
Módosítás 21 5a. cikk (1) bekezdés (új) | |
|
|
5a cikk Minőségellenőrzés A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést az általuk továbbított adatok jó minőségének biztosítása érdekében. A tagállamok pontos adatokat szolgáltatnak a módszertani követelmények esetleges megsértéséről. |
Indokolás | |
Figyelembe véve a rendelet célját, a megfelelően biztosított minőségű adatok nélkülözhetetlenek az adatgyűjtési folyamathoz. | |
Módosítás 22 5a. cikk (2) bekezdés (új) | |
|
|
A Bizottság (Eurostat) értékeli az átadott adatok minőségét, különös tekintettel az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosítására. |
Indokolás | |
Az egyes tagállamok statisztikai adatainak összehasonlíthatóságának feltétele a továbbítandó adatok megfelelő minősége. | |
Módosítás: 23 5a. cikk (3) bekezdés (új) | |
|
|
Az oktatásról és az egész életen át tartó tanulásról gyűjtendő és a közösségi statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményeit, valamint minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedést a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni. |
Indokolás | |
Ez a javaslat a 1552/2005 rendelet 9. cikkén alapszik. Nem lenne logikus, ha ugyanazok a rendelkezések itt nem kerülnének felvételre. | |
Módosítás: 24 6.cikk (3) bekezdés c) pont | |
|
c) a 3. terület vonatkozásában a szükséges statisztikák igényének és meglévő forrásokon belül mutatkozó hozzáférhetőségük hiányának részletes vizsgálatát követően a felhasznált forrásokhoz kapcsolódó végrehajtás konkrét hátterét. |
törölve |
Indokolás | |
A 3. terület forrásainak végrehajtására az 1. és 2. területen belül kerül sor. | |
Módosítás: 25 7.cikk (3a) bekezdés (új) | |
|
|
(3a) A bizottság szervezhet olyan szemináriumokat vagy más szakértői találkozókat, amelyekről úgy véli, hogy segíteni fogják e rendelet végrehajtását, és megteheti a tájékoztatással, kiadással és terjesztéssel kapcsolatos szükséges lépéseket. |
Módosítás: 26 7a. cikk (1) bekezdés (új) | |
|
|
7a cikk Jelentés a végrehajtásról A statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság ... *-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentés különösen a következőkre terjed ki: |
|
|
a) a Közösség, a tagállamok és a statisztikák felhasználói számára nyújtott előnyök értékelése; |
|
|
b) a kapott eredmények fényében esetleges javítások és szükségesnek ítélt módosítások területeinek meghatározása.
*a rendelet hatálybalépését követő 5 év múlva. |
Indokolás | |
Rendkívül fontos, hogy a Bizottság a közösségi statisztikák elkészítésének és fejlesztésének végrehajtásáról annak fejlődéséről jelentést tegyen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésnek ugyanakkor alapot kell nyújtania a javításokhoz és a módosításokhoz. A lisszaboni célok csak a statisztikai alapok folyamatos javítása révén valósulhat meg megfelelően. | |
Módosítás: 27 7a. cikk (2) bekezdés (új) | |
|
|
Ebből a jelentésből kiindulva a Bizottság programjavaslatot tehet a rendelet végrehajtásának javítására. |
Módosítás 28 Melléklet 1 terület 1. pont | |
|
Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat nyújtson az oktatási és a képzési rendszerek fő vetületeiről, pontosabban az oktatási programokban való részvételről és azok befejezéséről, továbbá az oktatásra és a képzésre fordított források költségéről és típusáról. |
Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat nyújtson az oktatási és a képzési rendszerek, a stratégiák és eljárásmódok fő vetületeiről, pontosabban az általános oktatási és szakképzési programokban való részvételről és azok befejezéséről, továbbá az oktatásra és a képzésre fordított források költségéről és típusáról. |
Indokolás | |
Tekintettel az adatgyűjtés céljára, a bizottsági szöveg túl általános. A lisszaboni stratégia megvalósításának jelentős alkotóelemei különösen a stratégiák és az eljárásmódok. | |
Módosítás: 29
Melléklet 1. terület 2. pont
|
Az adatgyűjtésnek ki kell terjednie valamennyi hazai oktatási tevékenységre (állami vagy magánintézmények, nemzeti vagy külföldi intézmények), tekintet nélkül az érintett intézmények státuszára vagy finanszírozásának módjára, továbbá függetlenül az oktatás megvalósulásának mechanizmusától. Ennek megfelelően az adatgyűjtésnek ki kell terjednie a tanulók valamennyi típusára és az összes korcsoportra. |
Az adatgyűjtésnek ki kell terjednie valamennyi hazai oktatási tevékenységre (állami vagy magánintézmények, nemzeti vagy külföldi intézmények), tekintet nélkül az érintett intézmények státuszára vagy finanszírozásának módjára, továbbá függetlenül az általános oktatás és szakképzés megvalósulásának mechanizmusától. Ennek megfelelően az adatgyűjtésnek ki kell terjednie a tanulók valamennyi típusára és az összes korcsoportra, a 4. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott felosztás sérelme nélkül. |
|
Indokolás
A szöveg koherenciájának érdekében ezen a helyen is általános oktatásról és szakképzésről kell beszélnünk, nem csak oktatásról, egészen addig, amíg a meghatározások nem tisztázódnak.
Módosítás: 30 Melléklet 1. terület 4. pont | |
|
Eltérő rendelkezés hiányában az adatokat és a metaadatokat évente kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti hatóságok közötti megállapodás alapján megállapított határidőkön belül. |
Eltérő rendelkezés hiányában az adatokat és a metaadatokat évente kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság (Eurostat) a nemzeti hatóságokkal való konzultáció után megállapított határidőkön belül. |
Indokolás | |
Tekintettel az előreláthatólag nehéz megállapodásra a 25 tagállam között, a határidő megállapításának jogkörének a Bizottság kezében kell maradnia. | |
Módosítás: 31 Melléklet 2. terület 1. pont | |
|
Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat biztosítson a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételéről, illetve annak hiányáról. |
Ezen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat biztosítson az egész életen át tartó tanulás meglévő tevékenységfajtáiról, valamint a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételéről, illetve annak hiányáról és hogy kiegészítő információkat szolgáltasson mind az oktatási, mind az egész életen át tartó tanulási folyamatokról, amelynek célja az 1. és 2. terület által lefedett egyedi intézkedések támogatása és kiegészítése. |
Indokolás | |
Jelen adatgyűjtés célja, hogy összehasonlítható adatokat bocsásson rendelkezésre az egész életen át tartó tanulás meglévő lehetőségeiről, amelyeket a lisszaboni stratégia keretében az új stratégiák és intézkedések kifejlesztése mellett ki lehet építeni és javítani, amennyiben szükséges. | |
Módosítás: 32 Melléklet 2. terület 2. pont | |
|
Az egyén képezi a statisztikai egységet, amely magában foglalja legalább a 25 és 64 év közötti lakosságot. Amennyiben az információk gyűjtése felmérés révén zajlik, a közvetett válaszokat lehetőség szerint kerülni kell. |
Az egyén képezi a statisztikai egységet, amely magában foglalja a 15 év feletti lakosságot. Amennyiben az információk gyűjtése felmérés révén zajlik, a közvetett válaszokat lehetőség szerint kerülni kell. |
Indokolás | |
Nincs ok tartományt megadni az életkorra vonatkozóan. Tágabb szemléletet kell elfogadni mind az oktatással, mind az egész életen át tartó tanulással kapcsolatosan. Ezt indokolja a fiatalok korai bekapcsolódása a munka világába és az egész életen át tartó tanulás folyamatába, valamint az idősebb korosztály késői nyugdíjba vonulása. | |
Módosítás: 33 Melléklet 2. terület 3. pont | |
|
A tanulási tevékenységekben való részvétellel és e tanulási tevékenységek jellemzőivel kapcsolatos mikroadatokat továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat). Gyűjtést kell folytatni továbbá a szocio-demográfiai információk terén is. Információkat kell gyűjteni továbbá a készségekről (önértékelés alapján), valamint a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételről, elsősorban azért, mert ezek magyarázó változóknak számítanak, amelyek hasznosnak bizonyulnak a résztvevők és a nem résztvevők jellemzőinek további elemzése kapcsán |
A tanulási tevékenységekben való részvétellel és az egész életen át tartó tanulás tevékenységeinek és annak tárgyának jellemzőivel és költségeivel kapcsolatos mikroadatokat továbbítani kell a Bizottságnak (Eurostat). Gyűjtést kell folytatni továbbá a szocio-demográfiai információk terén is. Információkat kell gyűjteni továbbá a készségekről (önértékelés alapján), valamint a társadalmi és kulturális tevékenységekben való részvételről, elsősorban azért, mert ezek magyarázó változóknak számítanak, amelyek hasznosnak bizonyulnak a résztvevők és a nem résztvevők jellemzőinek további elemzése kapcsán |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás területén ki lehessen dolgozni a stratégiákat és programokat, átfogó adatokat kell begyűjteni. Ezért adatokat kell begyűjteni és a begyűjtött adatokat figyelembe kell venni nemcsak az adott területnek a tevékenységeiről, hanem költségeiről és tárgyáról is (ezalatt értjük a nyelvi, számítástechnikai és kommunikációs stb. tanfolyamokat). | |
Módosítás: 34 Melléklet 3. terület | |
|
1) Cél |
törölve |
|
Ezen adatgyűjtés célja, hogy további összehasonlítható adatokat biztosítson az oktatásról és az egész életen át tartó tanulásról annak érdekében, hogy támogassa azokat a közösségi szintű konkrét politikákat, amelyekre nem terjed ki az 1. és a 2. terület. |
|
|
2) Alkalmazási kör |
|
|
Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos egyéb statisztikák elsősorban az alábbi szempontokra vonatkoznak: |
|
|
a) az oktatással és a gazdasággal kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség az oktatásra, kutatásra, versenyképességre és növekedésre vonatkozó politikák ellenőrzése érdekében; |
|
|
b) az oktatással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség a foglalkoztatási politikák ellenőrzése érdekében; |
|
|
c) az oktatással és a társadalmi integrációval kapcsolatos statisztikák, amelyekre közösségi szinten van szükség a szegénységre és a társadalmi integrációra vonatkozó politikák ellenőrzése érdekében. |
|
|
Az e szakaszban felsorolt területek vonatkozásában a szükséges adatokra elsősorban a meglévő statisztikai vagy egyéb adatforrások (pl. társadalmi és gazdasági statisztikák) révén tesznek szert. |
|
Indokolás | |
A 3. területen belül az adatok és a célok elérése megvalósítható kevésbé zavaros és átláthatóbb módon is mind az 1., mind a 2. területen belül. | |
ELJÁRÁS
|
Cím |
Az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat |
||||||
|
Hivatkozások |
COM(2005)0625 – C6-0422/2005 – 2005/0248(COD) |
||||||
|
Illetékes bizottság |
CULT |
||||||
|
Véleményt nyilvánított |
EMPL |
||||||
|
Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
|
||||||
|
A vélemény előadója |
Thomas Mann |
||||||
|
A vélemény korábbi előadója |
|
||||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
20.4.2006 |
21.6.2006 |
|
|
|
||
|
Elfogadás dátuma |
22.6.2006 |
||||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
39 0 1 |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Jan Andersson, Jean-Luc Bennahmias, Emine Bozkurt, Iles Braghetto, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Luigi Cocilovo, Jean Louis Cottigny, Proinsias De Rossa, Harlem Désir, Harald Ettl, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Roger Helmer, Stephen Hughes, Ona Juknevičienė, Jan Jerzy Kułakowski, Sepp Kusstatscher, Jean Lambert, Raymond Langendries, Bernard Lehideux, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Jan Tadeusz Masiel, Ana Mato Adrover, Maria Matsouka, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Őry, Pier Antonio Panzeri, Kathy Sinnott, Anne Van Lancker, Gabriele Zimmer |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Mihael Brejc, Françoise Castex, Dieter-Lebrecht Koch, Magda Kósáné Kovács, Marianne Mikko, Leopold Józef Rutowicz, Patrizia Toia |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés) |
Małgorzata Handzlik |
||||||
|
Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) |
... |
||||||
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
ELJÁRÁS
|
Cím |
Statistics on education and lifelong learning |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2005)0625 - C6-0422/2005 - 2005/0248(COD) |
|||||||
|
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
6.12.2005 |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
CULT 13.12.2005 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) |
BUDG 13.12.2005 |
EMPL 13.12.2005 |
|
|
||||
|
Nem nyilvánított véleményt |
BUDG 23.3.2006 |
|
|
|
||||
|
Előadó(k) |
Nikolaos Sifunakis 23.1.2006 |
|
|
|||||
|
Az elfogadás dátuma |
27.8.2007 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 1 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Maria Badia i Cutchet, Ivo Belet, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Ovidiu Victor Ganţ, Claire Gibault, Lissy Gröner, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Sándor Kónya-Hamar, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Christa Prets, Pál Schmitt, Nikolaos Sifunakis, Hannu Takkula, Salvatore Tatarella, Thomas Wise |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Gyula Hegyi, Erna Hennicot-Schoepges, Reino Paasilinna, Christel Schaldemose |
|||||||