JELENTÉS a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
17.9.2007 - (COM(2007)0122 – C6‑0116/2007 – 2007/0045(CNS)) - *
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
Előadó: Jorgo Chatzimarkakis
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2007)0122 – C6‑0116/2007 – 2007/0045(CNS))
(Konzultációs eljárás)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0122)[1],
– tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0116/2007),
– tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A6‑0000/2007),
1. jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2. felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;
3. felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, ha az általa jóváhagyott szövegtől el kíván térni;
4. felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való konzultációra, abban az esetben, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (10) PREAMBULUMBEKEZDÉS | |
|
(10) Mivel a tagállamnak nem kell értesítenie a Bizottságot arról, hogy miként döntött a megszüntetett támogatások újbóli felhasználásáról vagy az érintett vidékfejlesztési programja pénzügyi tervének módosításáról, vagy hogyan tervezi azokat, az 1290/2005/EK rendelet 33. cikke (4) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni. |
törölve |
Módosítás: 2 (12) PREAMBULUMBEKEZDÉS | |
|
(12) Szükséges tisztázni az 1290/2005/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok elfogadásának jogalapját. A Bizottságnak részletes alkalmazási szabályokat kell elfogadnia különösen a közös agrárpolitika kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele tekintetében, azon intervenciós intézkedések tekintetében, amelyeknél nincs egységekre lebontott összeg megállapítva a közös piacszervezés keretében, valamint az adott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kiadások finanszírozása céljából átvitt előirányzatok tekintetében. |
(12) Szükséges tisztázni az 1290/2005/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok elfogadásának jogalapját, és a Bizottság jogi szolgálatának szakvéleménye alapján biztosítani kell, hogy a szankciók alkalmazása a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatások kedvezményezettjei között ne vezessen hátrányos megkülönböztetéshez. A Bizottságnak részletes alkalmazási szabályokat kell elfogadnia különösen a közös agrárpolitika kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele tekintetében, azon intervenciós intézkedések tekintetében, amelyeknél nincs egységekre lebontott összeg megállapítva a közös piacszervezés keretében, valamint az adott rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kiadások finanszírozása céljából átvitt előirányzatok tekintetében. |
Módosítás: 3 (14a) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(14a) Ezen információk közzététele megnöveli a közösségi pénzek közös agrárpolitikában való felhasználásának átláthatóságát és hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok jobban megértsék az európai multifunkcionális mezőgazdasági szektor támogatását és ezen alapok hatékony felhasználását. Tekintettel a kitűzött célok súlyára, az arányosság elve és a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettség alapján indokolt előírni a vonatkozó információk általános közzétételét, mivel az nem lépi túl azt a mértéket, ami a demokratikus társadalomban, illetve a szabálytalanságok megakadályozásához szükséges. A mezőgazdasági termelők a társadalom minden tagja számára szolgáltatásokat nyújtanak, ezért cserébe a gazdaságok kompenzációt kapnak. E szolgáltatások közé tartozik különösen a majdnem 500 millió európai polgár jó minőségű és tápértékű élelmiszerrel történő ellátása, a megújuló nyersanyagok és megújuló energiahordozók rendelkezésre bocsátása és a megművelt területek gondozása. Annak érdekében, hogy ezt a kompenzációt megkapják, a mezőgazdasági üzemeknek konkrétan meghatározott és a hatóságok által szigorúan ellenőrzött normákat kell betartaniuk. |
Indokolás | |
A mezőgazdasági termelők szolgáltatásaiból mindenkinek előnye származik. A fenntartható európai mezőgazdaság támogatása a mezőgazdasági termelők által a társadalomnak nyújtott szolgáltatások méltányos kompenzációja. | |
Módosítás: 4 (14b) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(14b) Az információk közzététele jelentős mértékben érinti az érintettek személyiségi jogait. Emiatt elengedhetetlen, hogy a legfontosabb adatvédelmi előírásokat és a közzéteendő lényeges adatokra vonatkozó előírásokat beépítsék a tanácsi rendeletbe, és ne hagyják ezeket egyedül a végrehajtási jogszabályokra. Különösen fontos annak biztosítása, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztassák a közzétételről. Emellett a felhasználók, illetve az adatokba betekintők bejelentkezését vagy regisztrációját is ki kell kötni. |
Indokolás | |
A közzététel jelentős mértékben érinti a személyiségi jogokat. | |
Módosítás: 5 (14c) preambulumbekezdés (új) | |
|
|
(14c) Az átláthatósággal kapcsolatos rendelkezések a költségvetési ellenőrzés fontos eszközét képezik. Az átláthatósági rendelkezések súlyos megszegése esetén a közösségi költségvetésből kifizetett eszközök csökkentését kell előirányozni. E tekintetben átmeneti időszakot kell meghatározni. |
Módosítás: 6 1. CIKK 1A. PONT (új) | |
|
|
(1a) A 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok olyan hatóságokat és szerveket akkreditálhatnak kifizető ügynökségként, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megadott akkreditációkról, beleértve annak értékelését, hogy a kifizető ügynökség teljesíti-e az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az akkreditált kifizető ügynökség szervezetében vagy működésében bekövetkező olyan jelentős változásokról is , amelyek befolyásolhatják a feltételek kifizető ügynökségek általi teljesítését.” |
Indokolás | |
A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot a kifizető ügynökségeknek megadott akkreditációkról, beleértve a feltételek teljesítésének értékelését. Ezáltal a Bizottság nyomon tudja követni a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációját, és ösztönözni fogja a tagállamokat akkreditációs eljárásaik javítására. | |
Módosítás: 7 1. CIKK 1B. PONT (új) | |
|
|
(1b) A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„4. Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több feltételt nem teljesít, úgy a Bizottság visszavonhatja az akkreditációt, kivéve, ha a tagállam a probléma súlyának megfelelően a Bizottság által meghatározott határidőn belül elvégzi a szükséges kiigazításokat.” |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy a Bizottság még jobban meg tudjon felelni az EKSz. 274. cikkének, a régi tagállamokban is alkalmazni kell a Bizottság által a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok kifizető ügynökségei tekintetében alkalmazott ellenőrzés példáját. Az EKSz. 274. cikke értelmében valójában a Bizottság felel az EU költségvetésének végrehajtásáért. | |
Módosítás: 8 1. CIKK 1C. PONT (új) | |
|
|
(1c) A 6. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Bizottság ellenőrzi a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációját. Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több feltételt nem teljesít, a Bizottság utasítja az akkreditáló tagállamot az akkreditáció visszavonására, kivéve, ha a kifizető ügynökség a probléma súlyának megfelelően a Bizottság által meghatározott határidőn belül elvégzi a szükséges változtatásokat.” |
Indokolás | |
A Bizottság hivatalos kötelezettségévé kell tenni a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációjának (mind aktív, mind passzív) ellenőrzését. Kötelességszegés megállapítása esetén a Bizottságot is kötelezni kell a fellépésre. | |
Módosítás: 9 1. CIKK 1D. PONT (új) | |
|
|
(1d) A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„Igazoló szervek
Az igazoló szerv a tagállam által megbízott jogi személyiséggel rendelkező köz- vagy magánjogi jogalany, amely az akkreditált kifizető ügynökségek számláit igazolja, a valódiság, teljesség és pontosság szempontjából, az irányítási és ellenőrzési rendszer figyelembevételével.
Amennyiben az igazoló szerv nem tudja ellátni, vagy már nem tudja ellátni feladatait, a tagállam visszavonja a megbízást, kivéve, ha az igazoló szerv a probléma súlyának megfelelően meghatározott határidőn belül elvégzi a szükséges változtatásokat.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az igazoló szervek megbízásáról, beleértve annak értékelését, hogy az igazoló szervek képesek-e ellátni az említett feladatokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az igazoló szervek szervezetében vagy működésében bekövetkező olyan jelentős változásokról is , amelyek befolyásolhatják az igazoló szervek azon képességét, hogy ellássák feladataikat.
A Bizottság ellenőrzi az igazoló szervek tagállamok általi megbízását, valamint az igazoló szervek működését. Amennyiben egy igazoló szerv nem tudja ellátni, vagy már nem tudja ellátni feladatait, a Bizottság utasítja a megbízó tagállamot, hogy a megbízás visszavonására, kivéve, ha az igazoló szerv a probléma súlyának megfelelően meghatározott határidőn belül elvégzi a szükséges változtatásokat.” |
Indokolás | |
A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot az igazoló szervek megbízásáról, beleértve annak értékelését, hogy azok képesek-e ellátni a kívánt feladatokat. Ezáltal a Bizottság ellenőrizni tudja az igazoló szervek tagállamok általi megbízását, és ösztönzi a tagállamokat megbízási eljárásaik javítására. A Bizottság hivatalos kötelezettségévé kell tenni az igazoló szervek tagállamok általi megbízásának (mind aktív, mind passzív) ellenőrzését. Kötelességszegés megállapítása esetén a Bizottságot is kötelezni kell a fellépésre. | |
Módosítás: 10 1. CIKK 1E. PONT (új) | |
|
|
(1e) A 9. cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fent említett kötelezettségek sérelme nélkül minden tagállamnak – megfelelő nemzeti szinten – az N. évi közösségi támogatás folyósítása előtt és évente a költségvetési rendelet 53b. cikkének (3) bekezdésében előírt éves összefoglaló részeként a rendelkezésre álló auditok és nyilatkozatok alapján nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a közösségi jog által előírt pénzügyi ellenőrzési struktúrákat kialakították, és azok működnek.” |
Indokolás | |
A 2006. május 16-i intézményközi megállapodás EU-források hatékony és eredményes kezeléséről szóló III. része 44. cikkének végrehajtása. Célja a közösségi pénzeszközök eredményes, hatékony és integrált ellenőrzésének biztosítása. | |
Módosítás: 11 1. CIKK, 3. PONT 17a. cikk (2) bekezdés a) pont (1290/2005/EK rendelet) | |
|
a Bizottság a 31. cikk alapján hozott, legalább két határozatában már döntött az érintett tagállam kiadásának a közösségi finanszírozásból ugyanazon intézkedésre vonatkozóan és ugyanazon okokból való kizárásáról; |
a) a Bizottság a 31. cikk alapján hozott, legalább két, az adott tagállam ugyanazon kifizető ügynökségére vonatkozó határozatában már döntött az érintett tagállam kiadásának a közösségi finanszírozásból ugyanazon intézkedésre vonatkozóan és ugyanazon okokból való kizárásáról; |
|
|
Úgy kell tekinteni, hogy ez a feltétel akkor is teljesül, ha a második határozat ugyan nem a tagállam ugyanazon kifizető ügynökségét érinti, a körülmények összességéből azonban az derül ki, hogy az először megvizsgált kifizető ügynökségnél megállapított hiányosság továbbra is fennáll. |
Indokolás | |
A módosítás célja annak biztosítása, hogy azon tagállamok esetében, amelyek több kifizető ügynökséggel rendelkeznek, ne legyen nagyobb a megelőző szankció kockázata, mint a csak egyetlen kifizető ügynökséggel rendelkező tagállamok esetében. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, amikor nyilvánvaló, hogy ugyanaz a hiba a tagállam valamennyi kifizető ügynökségét érinti. Ezekben az esetekben szükségtelen formalitásnak tűnik ugyanannak a kifizető ügynökségnek a kétszeri megvizsgálása. Az előadó üdvözli a közösségi költségvetési érdekek védelmének javítására irányuló javaslatot. | |
Módosítás: 12 1. CIKK, 3. PONT 17 a. cikk (2) bekezdés a) pont (1290/2005/EK rendelet) | |
|
a) a Bizottság a 31. cikk alapján hozott, legalább két határozatában már döntött az érintett tagállam kiadásának a közösségi finanszírozásból ugyanazon intézkedésre vonatkozóan és ugyanazon okokból való kizárásáról; |
a) a Bizottság a 31. cikk alapján hozott, legalább két határozatában már döntött az érintett tagállam kiadásának a közösségi finanszírozásból ugyanazon intézkedésre vonatkozóan és ugyanazon okokból való kizárásáról; Ezt az intézkedést először 2008. október 16., e rendelet 2. cikk szerinti hatálybalépése után kell alkalmazni. |
Indokolás | |
Egyértelműen szükséges annak tisztázása, hogy a 17a. cikk csak a jelen rendelet hatálybalépését követően meghozott intézkedések esetében alkalmazandó a visszamenőleges alkalmazás kizárása érdekében. | |
Módosítás: 13 1. CIKK, 3. PONT 17a. cikk (3) bekezdés (2) albekezdés (1290/2005/EK rendelet) | |
|
A havi kifizetések csökkentéséhez vagy felfüggesztéséhez alkalmazott százalék megfelel a Bizottság által a (2) bekezdés a) pontjában említett legutóbbi határozatában megállapított százaléknak. |
A havi kifizetések csökkentéséhez vagy felfüggesztéséhez alkalmazott százalék megfelel a Bizottság által a (2) bekezdés a) pontjában említett legutóbbi határozatában megállapított százaléknak. Ezt a százalékarányt csökkentik, amennyiben a tagállam időközben részben orvosolta a korábbi bizottsági határozatban megnevezett hiányosságokat. Amennyiben a nevezett hiányosságok már négy, vagy annál több éve fennállnak, a Tanács határozhat a százalékarány évenkénti növeléséről. |
Indokolás | |
A bizottsági javaslat nem veszi figyelembe azt az esetet, hogy a tagállam legalább részben orvosolta a Bizottság korábbi határozatában megnevezett hiányosságokat. Ilyen esetben a Bizottság kifizetést csökkentő határozata esetleg nem állna arányban a hiányosságok súlyával. Az uniós jog az ilyen fajta eljárásokat alapvetően nem teszi lehetővé. Amennyiben a kifizetés csökkentését vagy felfüggesztését csak utólag érvényesítenék, a mulasztás súlyát szintén figyelembe kellene venni a csökkentés mértéke vagy a felfüggesztés megállapításakor. Egy meghatározott időpontban a Bizottságnak is lehetőségét kell kapnia arra, hogy tartós hiányosságok esetén nagyobb arányú csökkentést alkalmazzon annak érdekében, hogy növelje a tagállamokra rendszereik megváltoztatása érdekében gyakorolt nyomást. | |
Módosítás: 14 1. CIKK, 3. PONT 17a. cikk (3 a) bekezdés (új) (1290/2005/EK rendelet ) | |
|
|
(3a) Amennyiben egy tagállam az elszámolások lezárása során bizonyítja, hogy a havi kifizetések e cikk értelmében meghatározott csökkentése vagy felfüggesztése nincs kellően alátámasztva, a szóban forgó csökkentéseknek, illetve a felfüggesztett kifizetéseknek megfelelő összegeket az átváltásoknál szokásos tranzakciós költségekkel együtt haladéktalanul vissza kell fizetni a tagállamnak. |
Módosítás: 15 1. CIKK 5A. PONT (új) 31. cikk (2) bekezdés (1290/2005/EK rendelet) | |
|
|
(5a) A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: |
|
|
„(2) A Bizottság a kizárásra kerülő pénzösszegeket különösen abból a szempontból vizsgálja meg, hogy mekkora a feltárt meg nem felelés jelentősége. Figyelembe veszi a jogsértés természetét, időtartamát és súlyát, továbbá a Közösség által elszenvedett pénzügyi veszteséget.” |
Indokolás | |
Meg nem felelés esetén a Bizottságnak a kizárásra kerülő pénzösszegek meghatározásakor a jogsértés természete és súlya mellett figyelembe kell vennie annak időtartamát is. | |
Módosítás: 16 1. CIKK 6A. PONT (új) | |
|
|
(6a) A 31. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(5a) A Bizottság éves jelentést készít, amely összesíti a tagállamok 4045/89/EGK tanácsi rendelet* alapján fennálló kötelezettségeinek megszegését követően a közösségi finanszírozásból kizárt összegeket, valamint azokat az összegeket, amelyeket nem lehetett kizárni, mert a tagállamokat nem értesítették az (5) bekezdés c) pontjában előírtak szerint megfelelő időben. Az első éves jelentés összesíti az előző albekezdésben leírt adatokat az előző pénzügyi terv már lezárult évei vonatkozásában is. ____________ * HL L 388., 1989.12.30, 18. o.” |
Indokolás | |
Az előadót érdekelné, hogy milyen összegű közösségi finanszírozás veszett el azon probléma miatt, amelyet a Bizottság az 1. cikk 6. pontja szerinti javaslatával kíván megoldani. Emellett érdekes lenne figyelemmel kísérni e kivétel hatékonyságát. | |
Módosítás: 17 1. CIKK 6B. PONT (új) | |
|
|
(6b) A 32. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Abban az esetben, ha a behajtásra a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül nem kerül sor, illetve nyolc éven belül, ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következményeket az érintett tagállam viseli. Ötéves átmeneti időszakot kell biztosítani.
A tagállamok a (3) bekezdés első albekezdésében említett összesítő bevallásban elkülönítve tüntetik fel azokat a pénzösszegeket, amelyek behajtására az első albekezdésben meghatározott határidőn belül nem került sor.
Abban az esetben, amikor a behajtási eljárás keretében a szabálytalanság hiánya véglegesnek tekinthető közigazgatási vagy jogi eljárással bizonyítást nyer, az érintett tagállam az általa az első albekezdés értelmében viselt pénzügyi terhet kiadásként bejelenti az EMGA-nak.
Ha azonban az érintett tagállamon kívül álló okok következtében a behajtásra nem kerülhetett sor az első albekezdésben megjelölt határidőkön belül, és amennyiben a behajtandó összeg meghaladja az 1 millió eurót, a Bizottság, a tagállam kérésére, a határidőket az eredeti időkeret legfeljebb 50%-ával meghosszabbíthatja.” |
(A 1290/2005/EK rendelet megfogalmazásával megegyező szövegezés, az első albekezdés egyes részeinek és a teljes harmadik albekezdésnek az elhagyásával) | |
Indokolás | |
A behajtás elmulasztása esetén az egyenlő teherviselés általános szabálya ellentétes hatást vált ki, azaz 50% elszámolása a közösségi költségvetés és 50% az érintett tagállam költségvetése terhére. Ez annyit jelent, hogy a tagállam még akkor is csak az összeg 50%-áért felel, ha semmilyen összeget nem hajt be. A tanácsi rendelet már előírja, hogy amennyiben az érintett tagállam végleges közigazgatási vagy bírósági határozattal bizonyítani tudja, hogy nem történt szabálytalanság, megtarthatja akár az összegek 100%-át is. Az egyenlő teherviselés általános szabálya emiatt túlzónak tűnik. | |
Módosítás: 18 1. CIKK, 7. PONT 33. cikk (4) bekezdés (2) albekezdés (1290/2005/EK rendelet) | |
|
A 33. cikk (4) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni. |
törölve |
Módosítás: 19 1. CIKK 7A. PONT (új) | |
|
|
(7a) A 33. cikk (8) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(8) Amennyiben a behajtásra a vidékfejlesztési program lezárása előtt nem kerül sor, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények terheit az érintett tagállam viseli, és azokat a közigazgatási vagy bírósági eljárásban történő első ténymegállapítást követő négyéves, illetve ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási eljárás tárgyát képezi, nyolcéves időszak végén kell figyelembe venni, vagy pedig a program lezárásakor, ha a határidők a lezárás előtt lejárnak.” |
Indokolás | |
A behajtás elmulasztása esetén az egyenlő teherviselés általános szabálya ellentétes hatást vált ki, azaz 50% elszámolása a közösségi költségvetés és 50% az érintett tagállam költségvetése terhére. Ez annyit jelent, hogy egy tagállam még akkor is csak az összeg 50%-áért felel, ha semmilyen összeget nem hajt be. A tanácsi rendelet már előírja, hogy amennyiben az érintett tagállam végleges közigazgatási vagy bírósági határozattal bizonyítani tudja, hogy nem történt szabálytalanság, megtarthatja akár az összegek 100%-át is. Az egyenlő teherviselés általános szabálya emiatt túlzónak tűnik. | |
Módosítás: 20 1. CIKK 9. PONT, B. ALPONT 42. cikk 8b. pont (1290/2005/EK rendelet) | |
|
b) a 44a. cikkben meghatározott, kedvezményezettekre vonatozó információk közzétételére vonatkozó tagállami kötelezettség részletes szabályait, beleértve az egyének személyes adatainak feldolgozása tekintetében való védelméhez kapcsolódó szempontokat; |
b) amennyiben szükséges, a 44a. cikkben meghatározott, kedvezményezettekre vonatozó információk közzétételére vonatkozó tagállami kötelezettség részletes szabályait, beleértve az utólagos nyomon követhetőséghez, az adatok harmadik felek általi felhasználásához és alkalmazásához, valamint az egyének személyes adatainak feldolgozása tekintetében való védelméhez és e személyek radikális állatvédőktől való védelméhez kapcsolódó szempontokat; |
Indokolás | |
Az utóbbi években radikális állatvédők részéről több tagállamban vandalizmusra és fenyegetőzésekre került sor. Az információk közzétételekor az illetékes hatóságoknak ezt figyelembe kell venniük, valamint megfelelő védelmet kell nyújtaniuk. | |
Módosítás: 21 1. CIKK 9A. PONT (új) 43. cikk második bekezdés (1290/2005/EK rendelet) | |
|
|
(9a) A 43. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
|
|
|
„A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő két éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az agrárpolitika keretében teljesített kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételével kapcsolatosan nyert tapasztalatokról. Ez a jelentés tartalmaz egy áttekintést arra vonatkozóan, hogy az adatokat ki és milyen célra használta fel, valamint annak az értékelését, hogy az adatok közzétételéből a nyitottság, az átláthatóság és a nyilvánosság általi megértés vonatkozásában a közös agrárpolitika számára milyen előnyök vagy hátrányok származtak. A Bizottság ezenkívül jelzi, hogy ésszerűnek tartja-e az információk bizottsági szinten történő központi nyilvánosságra hozatalát, illetve ellenkező esetben kifejti, hogy miért nem.” |
Módosítás: 22 1. CIKK 9B. PONT (új) | |
|
|
(9a) A szöveg a következő 43a. cikkel egészül ki:
„43 a. cikk Értékelő jelentések
(1) A Bizottság 2008–2009-ben értékelő jelentést készít, amelyet jogalkotási javaslatok kísérhetnek*.
(2) A Bizottság 2011-ben értékelő jelentést készít – esetleg jogalkotási javaslatokkal kísérve –, amelyben a múltbeli kiadások és a Tanácsban kötött kompromisszumok kiindulási pontként való felhasználása helyett különösen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok objektív kritériumokon alapuló, tárgyilagos elosztásával foglalkozik. __________ * Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.) 9. nyilatkozatával összhangban.” |
Indokolás | |
Az objektív kritériumok konkrét példáinak megemlítése elébe megy az agrárpolitika lényegéről a későbbiekben folytatandó vitának, és ezzel szükségtelenül korlátozza ezt a vitát. Jelenleg elég csak az objektív kritériumok szükségességét megemlíteni, amelyeket később, a KAP-ról folytatandó vita során kell meghatározni. | |
Módosítás: 23 1. CIKK, 10. PONT 44a. cikk (1290/2005/EK rendelet) | |
|
Az 1605/2002/EK rendelet 53b. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell az EMGA és EMVA kedvezményezettjeinek és az ezen alapok keretében kedvezményezettenként kapott összegeknek az éves ex-post közzétételét. |
(1) Az 1605/2002/EK rendelet 53b. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell az EMGA és EMVA kedvezményezettjeinek és az ezen alapok keretében kedvezményezettenként kapott összegeknek az éves ex-post közzétételét az interneten. A létrehozni kívánt internetes oldalra való belépéskor a felhasználónak be kell jelentkeznie, illetve regisztrálnia kell. A kétoldali átláthatóság érdekében az uniós kifizetések azon kedvezményezettjei számára, akiknek az adatait nyilvánosságra hozták, lehetővé kell tenni a velük kapcsolatos oldalak látogatóiról készített jelentésbe való betekintést. |
|
A közzétételnek legalább a következőket kell tartalmaznia: |
(2) A közzétételnek legalább a következőket kell tartalmaznia: |
|
a) az EMGA esetében az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott közvetlen kifizetésekre lebontott összeget és egyéb kiadásokat; |
a) az EMGA esetében az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott közvetlen kifizetésekre lebontott összeget és egyéb kiadásokat; Az intervenciós célú kiadásokat ezenfelül intézkedési területek szerint kell felbontani;
|
|
b) az EMVA esetében a közfinanszírozás kedvezményezettenkénti összegét.” |
b) az EMVA esetében a közfinanszírozás kedvezményezettenkénti összegét, az 1698/2005/EK rendelet IV. címének I. fejezete szerinti tengelyeknek megfelelő bontásban;
|
|
|
ba) a kedvezményezett nevét (családi és utónevek) és – a kötelező adatvédelmi előírások függvényében – a helységet, ahol a lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, valamint az éves kifizetés összegét;
|
|
|
bb) amennyiben az egyéni vállalkozás jogi formában működő mezőgazdasági üzemek esetében a mezőgazdasági termelők családi és utónevét közzéteszik, úgy a többi vállalkozási formánál, beleértve a jogi személyeket is, a befektetők, valamint a vezetőség – például egy részvénytársaság igazgatósága, illetve egy korlátolt felelősségű társaság ügyvezetői – családi és utónevét is meg kell adni.
|
|
|
A tagállamok az adatvédelmi előírások betartásával tovább bonthatják az információkat. Nevezetesen közzétehetik az EMVA-ból a projektek alapján történő kifizetésekkel kapcsolatos információkat is. A tagállamok nem kötelesek közzétenni a tisztán nemzeti eszközökből származó kiegészítő kifizetéseket (ún. top-up támogatások), de ösztönözni kell ezeknek az információknak a nyilvánosságra hozatalát.
|
|
|
(3) Az információkat évente, a tagállam által megállapított időpontban kell közzétenni, amelyről a Bizottságot és a kedvezményezetteket vagy előzetesen írásban, vagy a kifizető ügynökségek által a kifizetett összegről szóló értesítés keretében tájékoztatni kell.
|
|
|
(4) A közvetlenül az EMGA-ból finanszírozott, az egyes alkalmazottakat érintő kiadások esetén a közzététel csak az alkalmazott kifejezett hozzájárulásával vagy olyan formában megengedett, amelyből nem lehet következtetni az alkalmazott tényleges fizetésére.
|
|
|
(5) A tagállamok meghatározhatják, hogy a 44a. cikk szerinti közzétételre teljes egészében vagy részben, az egyes kifizető ügynökségek szerint kerüljön sor, mely esetben meghatározhatják, hogy az információk azokra a kifizetésekre korlátozódjanak, amelyekre a mindenkori kifizető ügynökség területén kerül sor (regionális közzététel).
|
|
|
(6) A Bizottság létrehoz egy internetes platformot, amely kapcsolódik a tagállamok internetes platformjaihoz. Amennyiben a tagállamok általi közzétételre kifizető ügynökségek szintjén kerül sor, ezeket is össze kell kapcsolni egymással. A tagállamok és a Bizottság a közzétett adatokat összességükben szabadon értékelhetik és magyarázhatják. Az egyedi adatok értékelése csak az érintettek hozzájárulásával történhet.
|
|
|
(7) Az információk közzétételekor általános magyarázatot kell adni arra, hogy a kifizetések milyen célra történtek, és a mezőgazdasági üzemek egységes támogatása esetében nyilatkozatot kell adni arról, hogy a mezőgazdasági üzem egységes támogatása sok esetben a gazdaság tényleges jövedelmét testesíti meg, valamint hogy a gazdaság tényleges jövedelme egyes esetekben a termelési költségek miatt nem éri el a mezőgazdasági üzem egységes támogatásának összegét. |
Indokolás | |
A közfinanszírozások odaítélésére vonatkozó valódi átláthatósággal kapcsolatos igénynek való megfelelés érdekében csak az a tisztességes, ha az egyéni vállalkozástól eltérő jogi formában működő vállalkozásokban a befektetők és a vezetőség nem rejti személyazonosságát a cégnév mögé, hanem a családi mezőgazdasági üzemek működtetőihez hasonlóan családi és utónévvel kerülnek megnevezésre. | |
Módosítás: 24 1. CIKK 10A. PONT (új) | |
|
|
(10a) A szöveg a következő 44b. cikkel egészül ki: „44b. cikk A kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos kiegészítő előírások (1) Amennyiben az ellenőrző rendszerek fontos elemeinek hiánya miatt a tagállamok általi éves közzététel során 2009. június 30. után súlyos hibák merülnek fel, amelyek jelentősen veszélyeztetik a kiadások gyakorlatának kívánt szintű átláthatóságát, e rendelet hatálybalépése után két éven belül egységesen 2%-kal csökkenteni kell az érintett alapoknak és az érintett kifizető ügynökségnek teljesített kifizetéseket minden olyan évre vonatkozóan, amelynek tekintetében nem szüntetik meg a súlyos hibákat. A 17a. cikk (3) bekezdésének első albekezdését megfelelően alkalmazni kell. (2) Az 1974/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1. pontja hatályát veszti.”
|
Indokolás | |
Mivel az átláthatóságra vonatkozó előírások célja a megfelelő költségvetési ellenőrzés biztosítása is, az információk közzétételének elmulasztása esetére szankciót kell kilátásba helyezni. | |
A jogalkotás ellentmondásainak elkerülése érdekében az EMVA végrehajtásáról szóló bizottsági rendeletet hatályon kívül kell helyezni. | |
Módosítás: 25 2. CIKK, 2. BEKEZDÉS | |
|
Az 1 cikk. 10. pontja az EMGA keretében 2007. október 16-tól felmerült kiadásokra és az EMVA keretében 2007. január 1-jétől felmerült kiadásokra alkalmazandó.
|
Az 1 cikk. 10. pontja az EMGA keretében 2008. október 16-tól felmerült kiadásokra és az EMVA keretében 2008. január 1-jétől felmerült kiadásokra alkalmazandó.
|
|
|
Ez azokra a kifizetésekre érvényes, amelyeket a tagállamok az EMGA esetében 2008. október 16., az EMVA esetében pedig 2008. január 1. után teljesítenek.
|
|
|
Az 1. cikk 3. és 5. pontja 2008. október 16-án lép hatályba. |
Indokolás | |
Egyértelműen ki kell kötni, hogy a 17a. cikk és a 27a. cikk csak a javaslat hatálybalépése után hozott intézkedésekre alkalmazandó, és ki kell zárni a visszamenőleges hatályt. | |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
INDOKOLÁS
I) A javaslat háttere és tartalma
A) Átláthatóság
Az itt tárgyalt javaslat az Európai Bizottság átláthatósági kezdeményezésére (COM(2006) 194 végleges) nyúlik vissza.
E kezdeményezés része volt az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételére irányuló javaslat. Ezzel elsősorban három célt kívánnak elérni:
· az uniós politikák legitimitásának növelése a kiadási gyakorlat részletes bemutatásával,
· átlátható elszámolás az uniós intézmények kiadási gyakorlatáról, és
· a költségvetési ellenőrzés javítása.
A kezdeményezés az EU valamennyi ágazati kiadására kiterjed, és nem korlátozódik a mezőgazdasági kiadásokra. A kezdeményezésre válaszul a Tanács és az Európai Parlament olyan előírást épített be a költségvetési rendelet módosításáról szóló 1995/2006/EK, Euratom rendeletbe, amely szerint a tagállamok a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme érdekében „biztosítják [...] a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét” (lásd a költségvetési rendelet 53b. cikkét és 30. cikkének (3) bekezdését).
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap elszámolási időszakainak sajátosságai miatt szükségesnek tartották az idevágó ágazati rendeletek, azaz a mezőgazdaság esetében a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet kiigazítását.
A javaslat az átláthatóság tekintetében lényegében a következőket határozza meg:
· EMGA-kiadások: a közvetlen kifizetések és az egyéb kifizetések egyértelmű elkülönítése,
· EMVA-kiadások: valamennyi közpénzből származó finanszírozás egységes támogatási rendszerben való összefoglalása,
· költségvetési évenként éves utólagos közzététel,
· az EMVA forrásaiból 2007. január 1-jétől, illetve az EMGA forrásaiból 2007. október 16-tól kezdődően eszközölt kiadásokkal kapcsolatos információk közzététele,
· az információk nemzeti szintű közzététele a tagállamok részéről.
A részleteket a Bizottság által elfogadandó végrehajtási szabályokban kell megállapítani.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó kiadások tekintetében az 1974/2006/EK bizottsági rendelet VI. melléklete szerint már most is közzé kell tenni a kedvezményezettek jegyzékét, akik a vidékfejlesztési program keretében finanszírozásban részesülnek, valamint a projekt megnevezését és a közpénzből származó támogatás összegét.
B) Egyéb előírások
A Bizottság második lényeges pontként azt javasolta, hogy a tagállami ellenőrző rendszerek hiányosságai esetén szigorítsák a szankciókra vonatkozó szabályokat. A Bizottság a (jövőbeni) kifizetések csökkentését vagy felfüggesztését javasolja a következő feltételek teljesülése esetén:
· a Bizottság ugyanazon intézkedés vonatkozásában, ugyanazon okból már két pénzügyi korrekciót hajtott végre;
· az érintett ellenőrzési rendszer egy vagy több kulcseleme nem áll rendelkezésre, vagy a megállapított hiányosságok súlyossága vagy időtartama miatt nem hatékony, és
· a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett tagállam nem követi a korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásait, és a hiányosságokat a közeljövőben sem tudják, illetve fogják megszüntetni.
Ezzel a költségvetési ellenőrzés hatékonyságát kívánják javítani, és azt kívánják elkerülni, hogy a közösségi költségvetésből annak ellenére pénzt kelljen kifizetni, hogy ismert, hogy az előírt ellenőrzési rendszer lényeges elemei hiányoznak vagy nem működnek.
II) Értékelés
A) Általános megjegyzések
Az előadó üdvözli a Bizottság régóta esedékes, az európai agrárkiadások átláthatóságának és végrehajtásának javítására irányuló javaslatát. Emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ezt a javaslatot régóta kérte. Nem szabad elfelejteni, hogy az agrárkiadások végrehajtásának hiányosságai, amely kiadások még mindig a Közösség egyik legnagyobb kiadási tételét képezik, nem csak a közös agrárpolitika legitimitását, hanem az Európai Unió egészének a legitimitását is megkérdőjelezik.
Az elmúlt évek vitái megmutatták, hogy az agrárkiadások elosztására és a konkrétan teljesített kifizetések összegére vonatkozó világos és átlátható áttekintés hiánya, valamint az időnként az uniós jog nyilvánvaló megsértése esetén is késlekedő szankciók legalábbis kedveztek annak, hogy a sajtóban hibás vagy erősen torzított cikkek jelenhettek meg. A tagállamok lakossága ennek következtében meglehetősen torz képet alkotott a KAP-ról és az Unió egészéről.
Az Európai Számvevőszék jelentései mindenesetre azt mutatják, hogy az agrárkiadások kezelésének minősége és ellenőrzése az elmúlt években folyamatosan javult. Az előadó ezért üdvözli, hogy az agrárkiadásokat nem elszigetelten, hanem az átláthatóságra irányuló, több ágazatot átfogó kezdeményezés részeként kezelik. Ez is hozzájárulhat a kérdésben folytatott tárgyilagosabb nyilvános vitához. Az előadó mindazonáltal elvárja, hogy a Bizottság az átláthatósági kezdeményezéshez kapcsolódó más területeken, pl. a saját felelősségi körébe tartozó egyesületi támogatás esetében is hasonlóképpen gyorsan cselekedjen.
B) Részletes megjegyzések
Az előadó csatlakozik a Bizottság azon véleményéhez, hogy az adatokat tagállami szinten kell közzétenni, mivel ha maga a Bizottság tenné közzé a tagállamok által összegyűjtött és kezelt adatokat, ez jelentős igazgatástechnikai többletköltségekhez vezetne. Az előadó véleménye szerint a kifizető ügynökségek, azaz az adatok összegyűjtéséért és a kifizetésekért felelős szervek szintjén történő közzététel is elégséges lehet.
A közzététel átláthatóságának növelése érdekében az előadó javasolja, hogy legyen kötelező követelmény az adatok interneten való közzététele, és a tagállamok oldalait kapcsolják össze a Bizottság oldalaival, illetve az egy tagállamon belüli weboldalakat is kapcsolják egymással hálózatba. Ugyanezen okból azt is javasolja, hogy az EMVA-ból származó kifizetések adatait legalább olyan mértékben bontsák le, hogy felismerhető legyen, hogy mely tengelyhez kapcsolódnak, mivel az EMVA-ból származó kifizetések jellege tengelyenként jelentősen különbözik. Az előadó a tagállamok közötti összehasonlíthatóság növelése érdekében a közzétett információ további minimumkövetelményeire vonatkozóan is javaslatot tesz.
Az előadó véleménye szerint az adatvédelem lényeges kérdéseit már a tanácsi rendeletben szabályozni kell, nem csak a végrehajtási szabályokban, mivel a közzététel közvetlenül érinti a személyiségi jogokat. Emellett ezeknek az előírásoknak már a tanácsi rendeletbe való beépítése hozzájárul a közzétételi eljárás meggyorsításához, mivel a tagállamoknak nem kell kivárniuk a további végrehajtási szabályokat.
Elengedhetetlen, hogy az érintettek előzetesen tájékoztatást kapjanak az adatok közzétételéről, lehetőség szerint már az adatgyűjtés időpontjában. Ez megfelelne az európai adatvédelmi biztos véleményének is.
Mivel az átláthatóság a hatékonyabb költségvetési ellenőrzés lényeges eleme, a kifizetéseket a közzététel elmulasztása vagy a közzétett adatok lényeges hiányosságai esetén csökkenteni kell.
Számos további javaslat kizárólag a szöveg pontosítását szolgálja. A tagállamok nemzeti prioritásaiknak és nemzeti szabályaiknak megfelelően szabadon tovább bonthatják az adatokat. A bizottsági rendelet átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni, mivel máskülönben ugyanarra a tárgyra vonatkozóan egyidejűleg két eltérő rendelkezés lenne érvényes.
A jövőbeni kifizetések csökkentésére irányuló javaslat tekintetében az előadó csak tisztázta, hogy a jogsértésnek ugyanazon kifizető ügynökség területét kell érintenie, és hogy a csökkentésre a folytatódó jogsértés súlyának függvényében kerül sor.
VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (11.9.2007)
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére
a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosítására vonatkozó tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2007)0122 – C6‑0116/2007 – 2007/0045(CNS))
A vélemény előadója: Jan Mulder
RÖVID INDOKOLÁS
A Bizottság javaslatának átfogó célja a közösségi finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételének követelményéből eredő kötelezettség végrehajtása, amelyet az 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelet illesztett bele a költségvetési rendeletbe, és amely rendelkezik arról, hogy a szükséges adatokat a vonatkozó ágazati szabályokban kell meghatározni. Ezért módosítani kell a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendeletet.
Ezen túlmenően a javaslat foglalkozik a rendelet hatékony alkalmazásával kapcsolatos egyéb rendezetlen kérdésekkel is, úgy mint a tagállamoknak szánt havi és köztes kifizetések csökkentése és felfüggesztése, az úgynevezett 24 hónapos szabály alóli kivételek módosítása és a Bizottság végrehajtási hatáskörei. A javaslat technikai kiigazításokat is tartalmaz.
Az előadó amellett, hogy általánosan üdvözli a Bizottság javaslatát, néhány javításra is javaslatot tesz.
A javasolt módosítások főbb jellemzői
A költségvetési rendelet 53b. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok „a rendelkezésre álló ellenőrzésekről és nyilatkozatokról éves összefoglalást készítenek a megfelelő nemzeti szinten”. Az előadó javasolja, hogy a tagállamok az „N.” évi közösségi támogatás megadása előtt és évente ezen éves összefoglaló részeként a rendelkezésre álló ellenőrzések és nyilatkozatok alapján tegyenek nyilatkozatot arról, hogy a közösségi jog által előírt pénzügyi ellenőrzési struktúrákat kialakították és azok működnek.
Emellett az előadó további javításokat javasol a Bizottság azon képessége tekintetében, hogy megfeleljen az EKSz. 274. cikkének. Ezért a régi tagállamokban is alkalmazni kell a Bizottság által a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok kifizető ügynökségei tekintetében alkalmazott ellenőrzés példáját. Mivel az EKSz. 274. cikke értelmében a Bizottság felel az EU költségvetésének végrehajtásáért, amennyiben valamely akkreditált kifizető ügynökség nem vagy többé nem felel meg a feltételeknek, a Bizottságnak képesnek kell lennie az akkreditáció visszavonására, amennyiben a tagállam nem hajtja végre a szükséges változtatásokat a Bizottság által a probléma súlyára tekintettel meghatározott határidőn belül.
A beszedési mechanizmus tekintetében az előadó úgy véli, hogy a beszedés elmulasztása esetén nem vezet eredményre az egyenlő teherviselés elve, azaz 50% elszámolása az EK-költségvetés és 50% az érintett tagállam költségvetése terhére. Ez annyit jelent, hogy a tagállam egy összeg beszedésének elmulasztása esetén is csak az összeg 50%-áért felel. A tanácsi rendelet már előírja, hogy amennyiben az érintett tagállam végleges közigazgatási vagy bírósági határozattal bizonyítani tudja, hogy nem történt szabálytalanság, megtarthatja a sikeresen beszedett összegek 100%-át is. Az egyenlő teherviselés általános szabálya emiatt túlzónak tűnik.
Végül javasoljuk, hogy a Bizottság 2008–2009-ben, a működési ellenőrzés keretében terjesszen elő értékelő jelentést, továbbá 2011-ben is, a következő pénzügyi tervhez megfelelő időben. Ez összhangban áll az intézményközi megállapodás 9. nyilatkozatával is. A második értékelő jelentésnek egyebek között a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok objektívebb megosztásának bevezetésére kell összpontosítania. A Bizottságnak értékelnie kell a jelenlegi rendszert, és várakozással kell tekintenie a lehetséges kiigazítások elé. Az objektívebb szempontokon alapuló megosztás megfelel a globális fedezet és az egyensúly költségvetési elveinek is.
Módosítások
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:
| A Bizottság által javasolt szöveg | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 1. CIKK 1A. PONT (új) | |
|
|
(1a) A 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok kifizető ügynökségként akkreditálják azokat a szervezeti egységeket vagy szerveket, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megadott akkreditációkról, beleértve annak értékelését, hogy a kifizető ügynökség teljesíti-e az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket. A tagállamok abban az esetben is tájékoztatják a Bizottságot, amikor olyan jelentős változások következnek be az akkreditált kifizető ügynökség szervezetében vagy működésében, amelyek befolyásolhatják a feltételek kifizető ügynökségek általi teljesítését.” |
Indokolás | |
A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot a kifizető ügynökségeknek megadott akkreditációkról, beleértve a feltételek teljesítésének értékelését. Ezáltal a Bizottság nyomon tudja követni a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációját, és ösztönzi a tagállamokat az akkreditációs eljárásaik javítására. | |
Módosítás: 2 1. CIKK 1B. PONT (új) | |
|
|
(1b) A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Amennyiben valamely akkreditált kifizető ügynökség nem vagy már nem felel meg az (1) bekezdésben megállapított egy vagy több feltételnek, a Bizottság visszavonhatja az akkreditációt, amennyiben a tagállam nem hajtja végre a szükséges változtatásokat a Bizottság által a probléma súlyosságának megfelelően meghatározandó határidőn belül.” |
Indokolás | |
Annak érdekében, hogy a Bizottság még jobban meg tudjon felelni az EKSz. 274. cikkének, a régi tagállamokban is alkalmazni kell a Bizottság által a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok kifizető ügynökségei tekintetében alkalmazott ellenőrzés példáját. Az EKSz. 274. cikke értelmében valójában a Bizottság felel az EU-költségvetés végrehajtásáért. | |
Módosítás: 3 1. CIKK 1C. PONT (új) | |
|
|
(1c) A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Bizottság ellenőrzi a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációját. Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség nem teljesíti, vagy már nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több feltételt, a Bizottság utasítja az akkreditáló tagállamot az akkreditáció visszavonására, kivéve, ha a kifizető ügynökség a probléma súlyosságának megfelelően meghatározandó határidőn belül elvégzi a szükséges változtatásokat.” |
Indokolás | |
A Bizottság hivatalos kötelezettségévé kell tenni a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációjának (mind aktív, mind passzív) ellenőrzését. Kötelességszegés megállapítása esetén a Bizottságot is kötelezni kell a fellépésre. | |
Módosítás: 4 1. CIKK 1D. PONT (új) | |
|
|
(1d) A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„Igazoló szervek
Az igazoló szerv a tagállam által kijelölt jogi személyiséggel rendelkező köz- vagy magánjogi jogalany, amely az akkreditált kifizető ügynökségek számláit igazolja, a valódiság, teljesség és pontosság szempontjából, az irányítási és ellenőrzési rendszer figyelembevételével.
Amennyiben az igazoló szerv nem tudja ellátni, vagy már nem tudja ellátni feladatait, a tagállam visszavonja a megbízást, kivéve, ha az igazoló szerv a probléma súlyosságának megfelelően meghatározandó határidőn belül elvégzi a szükséges változtatásokat.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az igazoló szervek kijelöléséről, beleértve annak értékelését, hogy az igazoló szervek képesek-e ellátni az említett feladatokat. A tagállamok abban az esetben is tájékoztatják a Bizottságot, amikor olyan jelentős változások következnek be az igazoló szervek szervezetében vagy működésében, amelyek befolyásolhatják az igazoló szervek azon képességét, hogy ellássák feladataikat.
A Bizottság ellenőrzi az igazoló szervek tagállamok általi kinevezését, valamint az igazoló szervek működését. Amennyiben egy igazoló szerv nem tudja ellátni, vagy már nem tudja ellátni feladatait, a Bizottság utasítja a kinevező tagállamot, hogy vonja vissza a megbízást, kivéve, ha az igazoló szerv a probléma súlyosságának megfelelően meghatározandó határidőn belül elvégzi a szükséges változtatásokat.” |
Indokolás | |
A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot az igazoló szervek kinevezéséről, beleértve annak értékelését, hogy azok képesek-e ellátni a kívánt feladatokat. Ezáltal a Bizottság ellenőrizni tudja az igazoló szervek tagállamok általi kinevezését, és ösztönzi a tagállamokat a kinevezési eljárásaik javítására. A Bizottság hivatalos kötelezettségévé kell tenni az igazoló szervek tagállamok általi kinevezésének (mind aktív, mind passzív) ellenőrzését. Kötelességszegés megállapítása esetén a Bizottságot is kötelezni kell a fellépésre. | |
Módosítás: 5 1. CIKK 1E. PONT (új) | |
|
|
(1e) A 9. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fent említett kötelezettségek sérelme nélkül minden tagállamnak – megfelelő nemzeti szinten – az „N.” évi közösségi támogatás folyósítása előtt és évente a költségvetési rendelet 53b. cikkének (3) bekezdésében előírt éves összefoglaló részeként a rendelkezésre álló auditok és nyilatkozatok alapján nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a közösségi jog által előírt pénzügyi ellenőrzési struktúrákat kialakították, és azok működnek.” |
Indokolás | |
A 2006. május 16-i intézményközi megállapodásnak az EU-pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló III. része 44. cikkének végrehajtása. Célja a közösségi pénzeszközök eredményes, hatékony és integrált ellenőrzésének biztosítása. | |
Módosítás: 6 1. cikk 3. PONT | |
|
A havi kifizetések csökkentéséhez vagy felfüggesztéséhez alkalmazott százalék megfelel a Bizottság által a (2) bekezdés a) pontjában említett legutóbbi határozatában megállapított százaléknak. |
A havi kifizetések csökkentéséhez vagy felfüggesztéséhez alkalmazott százalék megfelel a Bizottság által a (2) bekezdés a) pontjában említett legutóbbi határozatában megállapított százaléknak. A Bizottság dönthet úgy, hogy évente növeli ezt a százalékot, ha a szóban forgó hiányosságok már 4 éve vagy még hosszabb ideje fennállnak. |
Indokolás | |
Tartósan fennálló hiányosságok esetén a Bizottságnak egy bizonyos ponton hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy nagyobb százalékarányú csökkentést vezessen be annak érdekében, hogy nagyobb nyomást gyakoroljon a tagállamokra rendszereik megváltoztatása érdekében. | |
Módosítás: 7 1. CIKK 5A. PONT (új) | |
|
|
(5a) A 31. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottság a kizárandó összegeket a megállapított szabálytalanságok súlyossága alapján határozza meg. A jogsértés jellegét, tartamát és súlyosságát, valamint a Közösségnek okozott anyagi kárt kellő mértékben figyelembe veszi.“ |
Indokolás | |
A jogsértés természetén és súlyosságán túl annak időtartamát is figyelembe kell venni a szabálytalanság esetén kizárandó pénzösszegek meghatározásakor. | |
Módosítás: 8 1. CIKK 6A. PONT (új) | |
|
|
(6a) A 31. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(5a) A Bizottság éves jelentést készít, amely összesíti a tagállamok 4045/89/EGK tanácsi rendelet* alapján fennálló kötelezettségeinek megszegését követően közösségi finanszírozásból kizárt összegeket, valamint azokat az összegeket, amelyeket nem lehet kizárni, mert a tagállamokat nem értesítették az (5) bekezdés c) pontjában előírtak szerint megfelelő időben. Az első éves jelentés összesíti az előző albekezdésben leírt adatokat az előző pénzügyi terv már lezárult évei vonatkozásában is. ____________ * HL L 388., 1989.12.30, 18. o.” |
Indokolás | |
Az előadót érdekelné, hogy milyen összegű közösségi finanszírozás veszett el azon probléma miatt, amelyet a Bizottság az 1. cikk 6. pontja szerinti javaslatával kíván megoldani. Emellett érdekes lenne figyelemmel kísérni e kivétel hatékonyságát. | |
Módosítás: 9 1. CIKK 1B. PONT (új) | |
|
|
(6b) A 32. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Abban az esetben, ha a behajtásra a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás időpontját követő négy éven belül nem kerül sor, illetve nyolc éven belül, ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi, a behajtás elmaradásának következményeit az érintett tagállam viseli. Ötéves átmeneti időszakot tesznek lehetővé. A tagállamok a (3) bekezdés első albekezdésében említett összesítő jelentésben elkülönítve tüntetik fel azokat a pénzösszegeket, amelyek behajtására az ennek a bekezdésnek az első albekezdésében meghatározott határidőn belül nem került sor.
Abban az esetben, amikor a behajtási eljárás keretében a szabálytalanság hiánya véglegesnek tekinthető közigazgatási vagy jogi eljárással bizonyítást nyer, az érintett tagállam az általa az első albekezdés értelmében viselt pénzügyi terhet kiadásként bejelenti az EMGA-nak.
Ha azonban az érintett tagállamon kívül álló okok következtében a behajtásra nem kerülhetett sor az első albekezdésben megjelölt határidőkön belül, és amennyiben a behajtandó összeg meghaladja az 1 millió eurót, a Bizottság a tagállam kérésére a határidőket az eredeti időkeret legfeljebb 50 %-ával meghosszabbíthatja.” |
(A 1290/2005/EK rendelet megfogalmazásával megegyező szövegezés, az első albekezdés egyes részeinek és a teljes harmadik albekezdésnek az elhagyásával) | |
Indokolás | |
A beszedés elmulasztása esetén nem vezet eredményre az egyenlő teherviselés általános szabálya, azaz 50% elszámolása az EK-költségvetés és 50% az érintett tagállam költségvetése terhére. Ez annyit jelent, hogy a tagállam egy összeg beszedésének elmulasztása esetén csak az összeg 50%-áért felel. A tanácsi rendelet már előírja, hogy amennyiben az érintett tagállam végleges közigazgatási vagy bírósági határozattal bizonyítani tudja, hogy nem történt szabálytalanság, megtarthatja a sikeresen beszedett összegek 100%-át is. Az egyenlő teherviselés általános szabálya emiatt túlzónak tűnik. | |
Módosítás: 10 1. CIKK 7A. PONT (új) | |
|
|
(7a) A 33. cikk (8) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(8) Amennyiben a behajtásra a vidékfejlesztési program lezárása előtt nem kerül sor, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények terheit az érintett tagállam viseli, és azokat a közigazgatási vagy bírósági eljárásban történő első ténymegállapítást követő négyéves, illetve ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási eljárás tárgyát képezi, nyolcéves időszak végén kell figyelembe venni, vagy pedig a program lezárásakor, ha a határidők a lezárás előtt lejárnak.” |
Indokolás | |
A beszedés elmulasztása esetén nem vezet eredményre az egyenlő teherviselés általános szabálya, azaz 50% elszámolása az EK-költségvetés és 50% az érintett tagállam költségvetése terhére. Ez annyit jelent, hogy a tagállam egy összeg beszedésének elmulasztása esetén csak az összeg 50%-áért felel. A tanácsi rendelet már előírja, hogy amennyiben az érintett tagállam végleges közigazgatási vagy bírósági határozattal bizonyítani tudja, hogy nem történt szabálytalanság, megtarthatja a sikeresen beszedett összegek 100%-át is. Az egyenlő teherviselés általános szabálya emiatt túlzónak tűnik. | |
Módosítás: 11 1. CIKK 9A. PONT (új) | |
|
|
(9a) A szöveg a következő 43a. cikkel egészül ki:
„43 a. cikk Értékelő jelentések
(1) A Bizottság 2008–2009-ben értékelő jelentést készít, amelyet jogalkotási javaslatok kísérhetnek*.
(2) A Bizottság 2011-ben értékelő jelentést készít – esetleg jogalkotási javaslatokkal kísérve –, amelyben a múltbeli kiadások és a Tanácsban kötött kompromisszumok kiindulási pontként való felhasználása helyett különösen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok objektív kritériumokon alapuló, tárgyilagos elosztásával foglalkozik. __________ * Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.) 9. nyilatkozatával összhangban.” |
Indokolás | |
Az objektív kritériumok egyes példáinak megemlítése elébe megy az agrárpolitika lényegéről a későbbiekben folytatandó vitának, és ezzel szükségtelenül korlátozza ezt a vitát. Jelenleg elég csak az objektív kritériumok szükségességét megemlíteni, amelyeket később, a KAP-ról folytatandó vita során határoznak meg. | |
ELJÁRÁS
|
Cím |
A közös agrárpolitika finanszírozása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0122 - C6-0116/2007 - 2007/0045(CNS) |
|||||||
|
Illetékes bizottság |
AGRI |
|||||||
|
Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
CONT 26.4.2007 |
|
|
|
||||
|
A vélemény előadója A kijelölés dátuma |
Jan Mulder 3.5.2007 |
|
|
|||||
|
Az elfogadás dátuma |
11.9.2007 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
17 1 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Jean-Pierre Audy, Herbert Bösch, Mogens N.J. Camre, Paulo Casaca, Esther De Lange, Christofer Fjellner, Ingeborg Gräßle, Dan Jørgensen, Bogusław Liberadzki, Nils Lundgren, Jan Mulder, José Javier Pomés Ruiz, Bart Staes, Alexander Stubb, Kyösti Virrankoski |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Herczog Edit, Monica Maria Iacob-Ridzi, Pierre Pribetich, Petya Stavreva |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Katerina Batzeli, Ioannis Gklavakis |
|||||||
VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részérőla pénzügyi összeegyeztethetőségről
Neil Parish úr
Elnök
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság
BRÜSSZEL
Tárgy: Vélemény levél formájában közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló bizottsági javaslatról (COM(2007)0122)
Tisztelt Kolléga!
2007. június 5-én a Költségvetési Bizottság – amelynek elnöki tisztségét az én megtisztelő feladatom betölteni – a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosítására irányuló COM (2007)0122 bizottsági javaslatra vonatkozó alábbi következtetésekről szavazott, és engem bízott meg, hogy tájékoztassam Önt a szavazás eredményéről.
A Költségvetési Bizottság kész támogatni az Európai Bizottság megközelítését, amely szerint a vonatkozó adatok közzétételét tagállami szinten bonyolítják: A költségvetési rendelet 53b. cikke (2) bekezdésének d) pontja[1] alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell az EMGA és EMVA kedvezményezettjeinek és az ezen alapok keretében kedvezményezettenként kapott összegeknek az éves ex-post közzétételét (a javaslat 44a. cikke). Az azonban nem világos, hogyan lehet elérni a 27 tagállam egyforma szintű információ-szolgáltatását. A javaslat ugyan előírja, hogy „a közzétételnek az EMGA esetében az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott közvetlen kifizetésekre lebontott összeget és egyéb kiadásokat, illetve az EMVA esetében a közfinanszírozás kedvezményezettenkénti összegét kell tartalmaznia”, de fennáll a veszély, hogy ezeket az előírásokat tagállamonként eltérő részletességgel hajtják végre.
A rendeletre irányuló javaslat a hatályba lépéstől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az EK-Szerződés 249. cikke szerint. A közösségi jogi aktusoknak azonban megfelelően egyértelműnek és pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy közvetlenül alkalmazhatók legyenek.[2] A 44a. cikkben (új) foglalt előírás láthatóan nem felel meg ennek a jogi követelménynek, hiszen önmagában nem elég egyértelmű és pontos, valamint szabad mozgásteret biztosít a (z egyes tagállamok szerinti) végrehajtó hatóságoknak. A 44a. cikk javasolt megfogalmazása például nem rendezi azt a kérdést, vajon a tagállamnak közzé kell tennie a keresztnevet is, vagy csak a vezetéknevet, illetve adott esetben a cégnevet (vagy a pénzügyi támogatást hivatalosan fogadó jogalanyt) is. A Költségvetési Bizottság véleménye szerint az „közzétételnek legalább a következőket kell tartalmaznia” megfogalmazás túl nagy mozgásteret biztosít a tagállamok hatóságainak ahhoz, hogy például a kedvezményezett közösségét és/vagy lakhelyét is közzétegyék.
További aggodalomra ad okot, hogy a közzéteendő adatok miként lesznek összehasonlíthatók és könnyen hozzáférhetők. A költségvetési rendelet reformjáról szóló legutóbbi tárgyalások során a Bizottság nem volt hajlandó jogi felelősséget vállalni a tagállamoktól kapott adatok tartalmáért. Másrészről az Európai Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság számára célszerű lehetne „linkjegyzék” formájában áttekintést nyújtani a nyilvánosság számára arról, hogy hol találják meg a vonatkozó adatokat, egyúttal pedig jogi nyilatkozatban elutasítani a weboldalak tartalmáért viselt minden felelősséget, amely a tagállamok illetékes hatóságainak kizárólagos felelőssége marad. Mindez a gyakorlatban elérhetővé tenné az információt, ugyanakkor egyértelművé tenné minden érdekelt számára, hogy az adatokat az adott tagállam és nem a Bizottság gyűjti.
Végül, a Költségvetési Bizottság véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a 44a. cikkben meghatározott, kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos tagállami kötelezettség részletes szabályait, beleértve az egyének személyes adatainak feldolgozása tekintetében való védelméhez kapcsolódó szempontokat a Bizottság a 41. cikk (2) bekezdése szerinti komitológiai eljárás szerint fogadja el. Világos, hogy a javasolt jogszabály szándéka arra összpontosul, hogy mely adatokat teszik közzé. Ezért nem elfogadható, hogy a Bizottság ebben a szakaszban (a Tanács általi, az Európai Parlamenttel való konzultációval történő elfogadás) az átláthatósági követelmények homályos megfogalmazását javasolja és minden vonatkozó részletet a későbbiekben szabályoz, amikor elfogadja a végrehajtási intézkedéseket (európai parlamenti vizsgálat nélküli bizottsági rendelet).
Szívélyes üdvözlettel:
Reimer Böge
ELJÁRÁS
|
Cím |
A közös agrárpolitika finanszírozása |
|||||||
|
Hivatkozások |
COM(2007)0122 - C6-0116/2007 - 2007/0045(CNS) |
|||||||
|
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma |
25.4.2007 |
|||||||
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
AGRI 26.4.2007 |
|||||||
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 26.4.2007 |
CONT 26.4.2007 |
|
|
||||
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Jorgo Chatzimarkakis 12.4.2007 |
|
|
|||||
|
Vizsgálat a bizottságban |
4.6.2007 |
16.7.2007 |
12.9.2007 |
|
||||
|
Az elfogadás dátuma |
12.9.2007 |
|
|
|
||||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
31 0 0 |
||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Vincenzo Aita, Luis Manuel Capoulas Santos, Giuseppe Castiglione, Joseph Daul, Albert Deß, Michl Ebner, Duarte Freitas, Lutz Goepel, Bogdan Golik, Friedrich-Wilhelm Graefe zu Baringdorf, Lily Jacobs, Elisabeth Jeggle, Atilla Béla Ladislau Kelemen, Stéphane Le Foll, Véronique Mathieu, Rosa Miguélez Ramos, Neil Parish, Radu Podgorean, María Isabel Salinas García, Agnes Schierhuber, Willem Schuth, Czesław Adam Siekierski, Petya Stavreva, Donato Tommaso Veraldi, Janusz Wojciechowski |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Esther De Lange, Ilda Figueiredo, Roselyne Lefrançois, Astrid Lulling, Hans-Peter Mayer |
|||||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Manolis Mavrommatis |
|||||||
|
Benyújtás dátuma |
17.9.2007 |
|||||||