JELENTÉS a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

    20.9.2007 - (COM(2005)0391 – C6–0266/2005 – 2005/0167(COD)) - ***I

    Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
    Előadó: Manfred Weber

    Eljárás : 2005/0167(COD)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A6-0339/2007
    Előterjesztett szövegek :
    A6-0339/2007
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

    a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

    (COM(2005)0391 – C6–0266/2005 – 2005/0167(COD))

    (Együttdöntési eljárás: első olvasat)

    Az Európai Parlament,

    –   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0391)[1],

    –   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére valamint 63. cikkének (3) bekezdés b) pontjára, amely alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C6‑0266/2005),

    –   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

    –   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A6–0339/2007),

    1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

    2.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha lényegesen módosítani szándékozik a javaslatot vagy a helyébe másik szöveget kíván léptetni

    3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

    A Bizottság által javasolt szövegA Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    (1a) bevezető hivatkozás (új)

    .

    tekintettel az Európa Tanács kényszerű visszatérésről szóló iránymutatásaira (COM(2005)40),

    Módosítás: 2

    (-1) preambulumbekezdés (új)

     

    (1) Az Európa Tanács 1999. októberében Tamperében tartott ülése koherens megközelítést dolgozott ki a menekültügy és a bevándorlás terén, amely kiterjed egy közös menekültügyi rendszer és egy a legális bevándorlást érintő politika létrehozására, valamint az illegális bevándorlás elleni küzdelemre.

    Módosítás: 3

    (-1a) preambulumbekezdés (új)

     

    (-1a) A kiutasítási eljárás megkönnyítése érdekében az EU és harmadik országok közötti kétoldalú és multilaterális visszafogadási egyezmények szükségessége kiemelendő.

    Módosítás: 4

    (1a) preambulumbekezdés (új)

     

     

    (1a) Elismeri, hogy a tagállamoknak joguk van személyek visszaküldésére. Ennek az elismerésnek előfeltétele azonban igazságos és hatékony menekültügyi rendszerek működése, amelyek a visszaküldés tilalmának elvét teljes mértékben tiszteletben tartják.

    Módosítás: 5

    (1b) preambulumbekezdés (új)

     

    (1b) A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény 33. cikke szerint a tagállamok nem utasítják ki és nem küldik vissza a menekültet semmilyen módon azon államok vagy területek határára, ahol az élete vagy szabadsága veszélyeztetve lenne. A visszaküldés tilalma a tranzit zónákban tartózkodó személyekre is vonatkozik.

    Módosítás: 6

    (2a) preambulumbekezdés (új)

     

    (2a) A származási országokkal folytatott nemzetközi együttműködés a kiutasítási eljárás minden fázisában a tartós visszatérés elérésének előfeltétele.

    Módosítás: 7

    (2b) preambulumbekezdés (új)

     

    (2b) Ezen irányelv végrehajtása során a visszatérési folyamat valamennyi szintjén érintett intézmények együttműködése, valamint a bevált gyakorlatok cseréje és fejlesztése révén gondoskodni kell az európai hozzáadott értékről.

    Módosítás: 8

    (4) preambulumbekezdés

    (4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illegális tartózkodás megszüntetése igazságos és átlátható eljárás során történik.

    (4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országokból származó személyek Európai Unióban való illegális tartózkodásának megszüntetése igazságos és átlátható eljárás során történik; az EU általános jogelveinek megfelelően az ezen irányelv alapján meghozandó döntéseket eseti alapon, egyedi és objektív kritériumok figyelembe vételével kell meghozni.

    Módosítás: 9

    (6) preambulumbekezdés

    Abban az esetben, amikor nincs ok azt feltételezni, hogy aláásná a kiutasítási eljárások célját, az önkéntes hazatelepülést előnyben kell részesíteni a kényszerű visszatéréssel szemben, és az önkéntes távozásra egy időszakot kell megállapítani.

     

    (6) Az önkéntes hazatelepülést előnyben kell részesíteni a kényszerű visszatéréssel szemben, és az önkéntes távozásra egy időszakot kell megállapítani.

    Indokolás

    A szöveg nem elég világos, és elsősorban az önkéntes visszatérést kell céloznia.

    Módosítás: 10

    (11) preambulumbekezdés

    Az ideiglenes őrizet alkalmazását korlátozni kell, és azt az arányosság elvétől kell függővé tenni. Az ideiglenes őrizetet csak abban az esetben szabad alkalmazni, amikor az a szökés kockázatának elkerülésére szolgál, valamint ha a kevésbé kényszerítő intézkedések alkalmazása nem bizonyul elég hatékonynak.

    A fogvatartás alkalmazását korlátozni kell, és azt az arányosság elvétől kell függővé tenni. A fogvatartást csak abban az esetben szabad alkalmazni, amikor az a szökés kockázatának elkerülésére szolgál, valamint ha a kevésbé kényszerítő intézkedések alkalmazása nem bizonyul elég hatékonynak.

     

    (A módosítás az egész szövegben alkalmazandó.)

    Indokolás

    Az „ideiglenes őrizet” helyett „fogvatartás”-t kell alkalmazni, minthogy ténylegesen erről van szó, tekintettel a kiváltott szabadságelvonásra és a hat hónapig terjedő, messze nem ideiglenes terjedelmére. E terminológiaváltást kell alkalmazni a teljes IV. fejezetben is.

    Módosítás: 11

    (11a) preambulumbekezdés (új)

     

    (11a) Minden olyan lehetőséget meg kell fontolni, ami az ideiglenes őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok számára perspektívát vagy hasznos elfoglaltságot jelenthet.

    Indokolás

    A kiutasított személy érdekében áll, hogy legyen lehetősége az ideiglenes őrizetben töltött időt oktatásra, hasznos elfoglaltságra vagy másfajta tevékenységre felhasználni. Ez a rendelkezés abból a szempontból is fontos, hogy csökkenti az agresszió szintjét és növeli a sikeres visszatérés esélyét.

    Módosítás: 12

    1. cikk

    Ez az irányelv megállapítja tagállamok által alkalmazandó, a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatéréséről szóló közös normákat és eljárásokat, összhangban a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveiként szereplő alapvető jogokkal, beleértve a menekültek védelmét és az emberi jogi kötelezettségeket.

    Ez az irányelv megállapítja tagállamok által alkalmazandó, a harmadik országok illegálisan tartózkodó azon állampolgárainak visszatéréséről szóló közös normákat és eljárásokat, akik nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg a legális tartózkodáshoz előírt feltételeknek, összhangban a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveiként szereplő alapvető jogokkal, beleértve a menekültek védelmét és az emberi jogi kötelezettségeket.

    Módosítás: 13

    2. cikk, (1) bekezdés, b) pont

    akik más módon illegálisan tartózkodnak egy tagállam területén.

    b) akik más okokból nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg egy tagállam területén való legális tartózkodáshoz előírt feltételeknek.

    Módosítás: 14

    2. cikk, (2) bekezdés

    (2) A tagállamoknak lehetőségük van úgy határozni, hogy nem alkalmazzák ezt az irányelvet a harmadik országok azon állampolgáraira, akiktől egy tagállam tranzit zónájába megtagadták a belépést. Azonban biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ilyen állampolgáraival való elbánás és a védelmük mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint ahogy azt a 8., 10., 13. és 15. cikk megállapítja.

    (2) A tagállamoknak lehetőségük van úgy határozni, hogy nem alkalmazzák ezt az irányelvet a harmadik országok azon állampolgáraira, akiktől a 2005/85/EK irányelv 35. cikkével összhangban egy tagállam határánál vagy tranzit zónájába megtagadták a belépést. Azonban biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ilyen állampolgáraival való elbánás és a védelmük mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint ahogy azt ezen irányelv a 8., 10., 13. és 15. cikke megállapítja.

    Módosítás: 15

    2. cikk, (3a) bekezdés (új)

     

    (3a) A már kibocsátott ismételt belépési tilalmakat a jelen irányelv nem érinti.

    Módosítás: 16

    3. cikk, aa) pont (új)

     

    aa) „ tranzit zóna”: egy tagállam területének repülőterén, kikötőjében vagy külső országhatárain pontosan kijelöl és körülhatárolt hely, ahol az ellenőrzési ponton még át nem jutott és a határellenőrzésen még át nem esett harmadik országbeli állampolgárt ideiglenesen elhelyezték addig, amíg a szóban forgó tagállam területére való belépésre vagy a belépés elutasítására vonatkozó döntést az adott tagállam illetékes hatóságai meghozzák;

    Módosítás: 17

    3. cikk, b) pont

    „illegális tartózkodás”: egy harmadik ország minden olyan állampolgárának jelenléte egy tagállam területén, aki abban a tagállamban való tartózkodás feltételeinek nem, vagy már nem felel meg;

    „illegális tartózkodás”: egy harmadik ország olyan állampolgárainak jelenléte egy tagállam területén, akik abban a tagállamban való tartózkodás feltételeinek nem, vagy már nem felelnek meg;

    Módosítás: 18

    3. cikk, c) pont

    „visszatérés”: a származási országba, egy tranzit országba, vagy egyéb harmadik országba történő visszatérés folyamata függetlenül attól, önkéntes vagy kényszerű-e;

    c) „visszatérés”: a származási országba, illetve olyan tranzit országba történő visszatérés folyamata, ahol a harmadik országbeli állampolgár szilárdan kiépített kapcsolatokkal rendelkezik;

    Módosítás: 19

    3. cikk, ga) pont (új)

     

    ga) „szökés veszélye” olyan komoly indokok fennállása, amelyek alapján feltételezhető, hogy a már kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár megszökhet. A határozatnak a tagállami jog objektív kritériumokon alapuló meghatározásán kell alapulnia;

    Indokolás

    A szökés veszélyét meg kell határozni, ezzel lehetetlenné téve, hogy az automatizmusként működjön. A megfelelő meghatározás révén nem lesz lehetőség valamennyi kitoloncolási végzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárt úgy megítélni, mint aki megszökhet. A meghatározás növeli a szöveg egyértelműségét, és világosan kimondja, hogy a tagállami standardokat fenn kell tartani.

    Módosítás: 20

    3. cikk, gb) pont (új)

     

    gb) „ideiglenes őrizetre szolgáló létesítmények” a kitoloncolási végzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárok börtöntől elkülönített helyszínen való tartása, azzal a céllal, hogy megelőzzék szökésüket a kitoloncolás előkészítése alatt;

    Indokolás

    Rávilágít, hogy a harmadik országbeli állampolgár börtön létesítményben is tartható. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy mindig el legyen különítve a rendes fogvatartottaktól.

    Módosítás: 21

    3. cikk, gc) pont (új)

     

    gc) „jelenlét a tranzit zónában vagy a határzónában” fizikai értelemben való belépés egy tagállam területére, nem szükségképpen egy határátkelőhelyen keresztül.

    Indokolás

    A tranzit zónák annak ellenére léteznek, hogy az uniós jog pontosan nem határozza meg őket. Fogalmuk, kezdetük és végük meghatározása érdekében szükséges egy meghatározás beiktatása. A meghatározás révén lehetetlenné válik olyan területek tranzit zónaként való feltüntetése, amelyek nem esnek a meghatározás hatálya alá. Az előadó véleménye szerint a meghatározás jelentős előrelépést jelent, jogilag kötelezi a tagállamokat, hogy tisztességesen bánjanak az érkező harmadik országbeli állampolgárokkal.

    Módosítás: 22

    5. cikk cím

    Családi kapcsolatok és a gyermek mindenek felett álló érdeke

    Visszaküldés tilalma, családi kapcsolatok és a gyermek mindenek felett álló érdeke, egészségi állapot

    Módosítás: 23

    5. cikk

    Az irányelv végrehajtásakor a tagállamnak megfelelő mértékben figyelembe kell vennie a harmadik ország állampolgára családi kapcsolatainak természetét és szilárdságát, a tartózkodásának hosszát a tagállamban, és a származási országához fűződő családi, kulturális és társadalmi kötelékeit. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban továbbá figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.

    Az irányelv végrehajtásakor a tagállamnak megfelelő mértékben figyelembe kell vennie:

     

    a) a visszaküldés tilalmát;

     

    b) a családi kapcsolatokat az Emberi Jogok ás Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Európai Egyezmény 8. cikkével összhangban a harmadik országbeli állampolgárok családi kapcsolatainak természetére és szilárdságára, a származási országhoz fűződő családi kapcsolatainak létére, a tagállamban való tartózkodásának hosszára vonatkozóan; az egy vagy több kiskorút kísérő családok estében elzárási intézkedések nem alkalmazhatók, és a elzárási intézkedésekkel szemben az alternatív megoldásoknak elsőbbséget kell tulajdonítani;

     

    (c) gyermek mindenek felett álló érdeke; (4a) A gyermek érdekének védelmét a megfelelő szociális ellátási szerv vagy kirendelt védő útján legkésőbb az ideiglenes őrizetet elrendelő végzés kiadásáig biztosítani kell. a felügyelet nélküli kiskorúak nem utasíthatók ki és nem tarthatók fogva; e bekezdés elítélt bűnelkövetőkre nem alkalmazható.

     

    (d) egészségi állapot: A tagállamok a súlyos betegségben szenvedő személyeknek autonóm tartózkodási engedélyt, vagy más, maradásra jogosító engedélyt adhatnak az egészségügyi ellátáshoz való megfelelő hozzáférés céljából, ha bizonyítást nem nyer, hogy az adott személy megkaphatja a megfelelő kezelést és egészségügyi ellátást származási országában is.

    Módosítás: 24

    6. cikk, (1) bekezdés

    1. A tagállamok minden illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára kiutasítási határozatot adnak ki.

    1. (1) Az (1a), (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivételek sérelme nélkül a tagállamok minden illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára kiutasítási határozatot adnak ki.

    Módosítás: 25

    6. cikk, (1a) bekezdés (új)

     

    (1a) (1a) Egy másik tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy tartózkodásra jogot adó egyéb felhatalmazással rendelkező, a tagállam területén illegálisan tartózkodó, harmadik országbeli állampolgár köteles haladéktalanul a másik tagállam területére távozni. Ebben az esetben a tagállamok tartózkodhatnak a visszatérésre vonatkozó határozat kiadásától.

    Módosítás: 26

    6. cikk, (2) bekezdés

    (2) A kiutasítási határozat egy legfeljebb négy hétig tartó időszakot biztosít az önkéntes távozásra, amennyiben nincs ok azt feltételezni, hogy az adott személy ezalatt megszökhet. Erre az időszakra a szökés kockázatának elkerülését célzó kötelezettségeket lehet kiszabni, úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezésre, anyagi garancia letétbe helyezésére, okmányok benyújtására vagy egy adott helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségeket.

    (2) A kiutasítási határozat – elvi alapon –egy legalább négy hétig tartó időszakot biztosít az önkéntes távozásra, amennyiben nincs az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak nincs objektív okuk azt feltételezni, hogy az adott személy ezalatt megszökhet vagy a közbiztonságra, a közrendre vagy a nemzetbiztonságra veszélyt jelent.

     

    A tagállamok, figyelembe véve az egyedi esetben jelentkező sajátos körülményeket, megfelelő időre meghosszabbíthatják az önkéntes távozásra biztosított időt vagy határidő megállapításától eltekinthetnek.

     

    Erre az időszakra a szökés kockázatának elkerülését célzó kötelezettségeket lehet kiszabni, úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezésre, anyagi garancia letétbe helyezésére, okmányok benyújtására vagy egy adott helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségeket. A tényleges távozás garantálása érdekében a tagállamnak a nemzetközi jognak megfelelő határozat meghozatalát követően egyedi elbíráláson alapuló anyagi segítséget és tanácsadást kell nyújtania.

    Módosítás: 27

    6. (2a) preambulumbekezdés (új)

     

    (2a) A visszatérésre vonatkozó döntés előtt a 2003/9/EK tanácsi irányelv szerinti jogokat élvező személyek számára továbbra is biztosítani kell minden olyan befogadási feltételt, amelyre az irányelv alapján jogosultak.

    Indokolás

    E módosítás célja a 112. és 113. módosításhoz hasonlóan az önkéntes visszatérés megkönnyítése

    Módosítás: 28

    6. cikk, (4) bekezdés

    (4) Amennyiben a tagállamokra az alapvető jogokból eredő – különösen az emberi jogokról szóló európai egyezményből adódó – kötelezettségek vonatkoznak, úgymint a visszaküldés tilalmához, az oktatáshoz és a család együtt maradásához való jog, nem lehet kiutasítási határozatot kiadni. Amennyiben már sor került a kiutasítási határozat kiadására, azt vissza kell vonni.

    (4) A tagállamok bármikor dönthetnek arról, hogy a területükön harmadik ország illegálisan tartózkodó állampolgára számára különleges körülmények által indokolt, humanitárius vagy egyéb okokból tartózkodási engedélyt, vagy tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak. Ebben az esetben nem kell kiutasítási határozatot kiadni, illetve amennyiben erre már sor került, azt vissza kell vonni. A tagállamoknak minden ilyen visszavonásról tájékoztatást kell adniuk, menekültügy és bevándorlás területét érintő tagállami intézkedésekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. október 5-i 1006/688/EK tanács határozatnak megfelelően.

    __________________

    HL L 1, 2003.2.6., 40. o.

    Módosítás: 29

    6. cikk, (5) bekezdés

    5. A tagállamok bármikor dönthetnek arról, hogy a területükön harmadik ország illegálisan tartózkodó állampolgára számára különleges körülmények által indokolt, humanitárius vagy egyéb okokból tartózkodási engedélyt, vagy tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak. Ebben az esetben nem kell kiutasítási határozatot kiadni, illetve amennyiben erre már sor került, azt vissza kell vonni.

    5. Ha a harmadik ország a tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgára tartózkodási engedélyének vagy tartózkodási jogot adó egyéb engedélyének megújítási eljárása függőben van, a tagállamnak tartózkodnia kell a kiutasítási határozat kiadásától mindaddig, amíg az eljárás folyamatban van.

    Módosítás: 30

    6. cikk, (5) bekezdés, 1a. albekezdés (új)

     

    Ha egy tagállam ilyen engedélyt ad harmadik ország állampolgárának, ez csak az adott tagállam területén érvényes.

    Módosítás: 31

    6. cikk, (6) bekezdés

    6. Ha egy tagállam területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár egy másik tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az első tagállamnak tartózkodnia kell a kiutasítási határozat kiadásától, amennyiben ez a személy önkéntesen visszatér a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam területére.

    törölve

    Módosítás: 32

    6. cikk, (8) bekezdés

    8. Ha a harmadik ország a tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgára tartózkodási engedélyének vagy tartózkodási jogot adó egyéb engedélyének odaítélési eljárása függőben van, a tagállamnak tartózkodnia kell a kiutasítási határozat kiadásától mindaddig, amíg az eljárás folyamatban van.

    8. Ha a harmadik ország a tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgára tartózkodási engedélyének vagy tartózkodási jogot adó egyéb engedélyének megújítási eljárása függőben van, a tagállam tartózkodik a kiutasítási határozat kiadásától mindaddig, amíg az eljárás folyamatban van.

    Indokolás

    Normális és a józan ész is azt diktálja, hogy a kiutasítási határozatot addig ne hozzák meg, amíg a tartózkodási engedély vagy a menedékjog megadására irányuló kérelem elbírálása be nem fejeződött. Ezt nem csak a tagállam számára fennálló lehetőségként, hanem kötelezettségként kell megállapítani.

    Módosítás: 33

    7. cikk, (1) bekezdés

    (1) A tagállamoknak kitoloncolási végzést kell kiadniuk a kiutasítási határozat hatálya alá eső harmadik országbeli állampolgár számára, ha szökés lehetősége áll fenn, illetve ha az adott személy a visszatérési kötelezettségnek nem tett eleget az önkéntes távozásra a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott időszakon belül.

    (1) A tagállamoknak kitoloncolási végzést kell kiadniuk a kiutasítási határozat hatálya alá eső harmadik országbeli állampolgár számára, ha az illetékes közigazgatási vagy bírósági szervnek a nemzeti jog alapján objektív oka van feltételezni, hogy az adott személy megszökhet, vagy veszélyt jelenthet a közbiztonságra, illetve ha az adott személy a visszatérési kötelezettségnek nem tett eleget az önkéntes távozásra a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott időszakon belül.

    Indokolás

    Az eredeti változattal szemben a szökés veszélyének fennállását meg kell erősítenie az illetékes hatóságnak. Az előadó véleménye szerint az ilyen nagy hatással bíró döntést az illetékes testületnek kell meghoznia.

    Módosítás: 34

    7. cikk, (2) bekezdés

    2. A kitoloncolási végzés meghatározza, mennyi időn belül kerül végrehajtásra a kitoloncolás és mi a visszatérési ország.

    2. Valamely tagállam a kiutasítási határozattal együtt kibocsáthat kitoloncolási végzést is a kiutasítási határozat hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan. Amennyiben a tagállam az önkéntes távozásra a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban időt biztosított, a kitoloncolási végzés csak ezen időszak lejártát követően hajtható végre.

    Módosítás: 35

    7. cikk, (3) bekezdés

    (3) A kitoloncolási végzést vagy egy különálló határozat vagy jogi aktus keretében, vagy a kiutasítási határozattal együtt kell kiadni.

    (3) Az a tagállam, amely nem követi a fenti (2) bekezdésben meghatározott eljárást, a kitoloncolási végzést különálló intézkedésként vagy határozatként bocsátja ki.

    Módosítás: 36

    8. cikk, (2) bekezdés, a) pont

    fizikai állapota vagy beszámíthatósága miatt a harmadik ország állampolgára nem képes utazni, illetve őt nem lehet a visszatérési országba szállítani;

    fizikai állapota vagy beszámíthatósága miatt a harmadik ország állampolgára nem képes utazni, illetve őt nem lehet a visszatérési országba szállítani, és ezt orvosi jelentés bizonyítja;

    Indokolás

    Csak erre feljogosított orvos állapíthatja meg a harmadik országbeli állampolgár utazásra vagy szállításra való alkalmatlanságát, fizikai vagy mentális állapota alapján. Ez a döntés nem lehet teljes egészében igazgatási jellegű.

    Módosítás: 37

    8. cikk, (2) bekezdés, ca) pont (új)

     

    cb) ha komoly okok alapján feltételezhető, hogy a kitoloncolás kollektív eltávolításhoz vezet, ellentétben az emberi jogok európai egyezménye 4. kiegészítő jegyzőkönyvének a kollektív eltávolítást tiltó 4. cikkével.

               Indokolás       

    E módosítás célja az emberi jogoknak a csoportos kitoloncolások esetében az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghatározott tartalmú bármely megsértésének megelőzése. Mint azt az Emberi Jogok Európai Bírósága A2002. február 5-i, a Conka ügyben hozott ítéletében megállapította, az a tény, hogy a személyek körülményeit egyedileg veszik figyelembe, nem elégséges. A kitoloncolás módját (publicitás, nagy számú azonos állampolgárságú személy, sztereotip döntések, stb.) is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy a kitoloncolás ne vezessen kollektív eltávolításhoz. Ha bármilyen kétely merül fel, a kitoloncolást el kell halasztani.

    Módosítás: 38

    9. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés

    1. A kitoloncolási végzésnek tartalmaznia kell egy legfeljebb 5 évre szóló ismételt belépési tilalmat.

    1. A kitoloncolási végzés tartalmazhat egy legfeljebb 5 évre szóló ismételt belépési tilalmat.

    Módosítás: 39

    9. cikk, (2) bekezdés, (1) albekezdés, d) pont és 2) albekezdés

    (d) veszélyt jelent-e a közrendre és a közbiztonságra.

    (d) bizonyított veszélyt jelent-e a közrendre és a közbiztonságra vagy a nemzetbiztonságra.

    Az ismételt belépési tilalmat ki lehet szabni 5 évnél hosszabb időre, ha a harmadik ország érintett állampolgára a közrendet és a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti.

    Az ismételt belépési tilalmat ki lehet szabni 5 évnél hosszabb időre, ha a harmadik ország érintett állampolgára a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot bizonyítottan, súlyosan veszélyezteti.

    Módosítás: 40

    9. cikk, (3) bekezdés, bevezető rész

    3. Az ismételt belépési tilalmat vissza lehet vonni, különösen azokban az esetekben, amikor a harmadik ország érintett állampolgára:

    3. Az ismételt belépési tilalmat bármikor vissza lehet vonni, különösen azokban az esetekben, amikor a harmadik ország érintett állampolgára:

    Módosítás: 41

    9. cikk, (3) bekezdés, ba) pont (új)

     

    ba) akinek élete a visszatérési országban bekövetkezett változások miatt veszélyben van, ideértve a kivégzés veszélyét;

    a tagállam által meghozott visszavonási döntés érvényessége az Unió egészére kiterjed.

    Indokolás

    Ha kifejezetten a költségek visszatérítéséhez kötik az újrabelépési tilalom visszavonását, akkor a jobb módú személyek – sőt, a jelentős anyagi forrásokkal rendelkező csempészhálózatok –jogtalan előnyökhöz juthatnak.

    Lehetővé kellene tenni a visszavonás kérelmezését a határátkelőhelyeken és a külföldi konzulátusokon, valamint a személy körülményeinek a visszatérési országban bekövetkezett változásainak tekintetbe vételét.

    Módosítás: 42

    9. cikk, (3) bekezdés, c) pont

    (c) visszatérítette az előző kiutasítási eljárás összes költségét.

    törölve

    Módosítás: 43

    9. cikk, (3) bekezdés, (1a) albekezdés (új)

     

    Az újrabelépési tilalmat akkor is vissza lehet vonni, ha bármely további pozitív ok a visszavonás mellett szól.

    Módosítás: 44

    9. cikk, (4) bekezdés

    4. Az ismételt belépési tilalmat megfelelő egyedi esetben fel lehet függeszteni kivételes és átmeneti jelleggel.

    4. Az ismételt belépési tilalmat megfelelő egyedi esetben fel lehet függeszteni vagy teljesen fel lehet oldani, kivételes és átmeneti jelleggel.

    Módosítás: 45

    9. cikk, (5) bekezdés

    5. Az (1) –(4) bekezdések a tagállamokban menedék iránti kérelemhez való jog sérelme nélkül kerülnek alkalmazásra.

    5. Az (1) –(4) bekezdések a tagállamokban menedék vagy nemzetközi védelem iránti kérelemhez való jog sérelme nélkül kerülnek alkalmazásra.

    Módosítás: 46

    9. cikk, (5a) bekezdés (új)

     

    (5a) Humanitárius katasztrófa esetén az ismételt belépési tilalom visszavonható személyek csoportja vagy egy régió tekintetében, a Tanács ilyen hatályú határozatának megfelelően.

    Indokolás

    Humanitárius katasztrófa esetén az ismételt belépési tilalom visszavonásának alkalmazása nyilvánvalóan túl hosszú időt vesz igénybe, és nem valósítható meg. Ezért, amennyiben a Tanács megállapítja, hogy humanitárius katasztrófáról van szó, az ismételt belépési tilalom automatikusan visszavonásra kerül.

    Módosítás: 47

    10. cikk, (1) bekezdés

    (1) Amennyiben a tagállamok kényszerítő intézkedéseket alkalmaznak a harmadik országok visszatérést megtagadó állampolgárai kitoloncolásának végrehajtásakor, az ilyen intézkedéseket arányosan és ésszerű mértékű kényszer alkalmazásával kell végrehajtani. Az intézkedéseket a harmadik ország érintett állampolgára méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és az alapvető jogokkal összhangban kell kivitelezni.

    (1) Amennyiben a tagállamoknak kényszerítő intézkedéseket kell alkalmazniuk a harmadik országok visszatérést megtagadó állampolgárai kitoloncolásának végrehajtásakor, az ilyen intézkedéseket arányosan és ésszerű mértékű kényszer alkalmazásával kell végrehajtani. A harmadik ország kitoloncolt állampolgárai és a kitoloncolási műveletet végrehajtó biztonsági tisztviselők érdekében a kényszerítő intézkedéseket a harmadik ország érintett állampolgára méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett és az alapvető jogokkal összhangban kell kivitelezni.

    Módosítás: 48

    10. cikk, (2a) bekezdés (új)

     

    (2a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes nemzetközi és nem kormányzati szervezeteket bevonják a kitoloncolási eljárásba a megfelelő jogi eljárás garantálása érdekében.

    Indokolás

    Szükséges a nem kormányzati szervezetek bevonása a kiutasítási eljárás egésze során, a megfelelő jogi eljárás garantálása céljából, illetve a kiutasított személy érdekében.

    Módosítás: 49

    11. cikk, (1) bekezdés, 2. albekezdés

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határozatban és/vagy végzésben a tényszerű és jogi okokat meghatározzák, valamint a harmadik ország érintett állampolgárát írásban tájékoztassák a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határozatban és/vagy végzésben a tényszerű és jogi okokat a harmadik ország érintett állampolgára számára ésszerűen feltehetően érthető nyelven meghatározzák, és hogy a harmadik ország állampolgárát írásban tájékoztassák a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

    Módosítás: 50

    11. cikk, (2) bekezdés

    2. A tagállamok kérésre kötelesek biztosítani a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés fő elemeinek írott vagy szóbeli fordítását olyan nyelven, amilyen nyelven a harmadik ország állampolgára feltételezhetően ért.

    2. A tagállamok kérésre kötelesek biztosítani a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés fő elemeinek írott vagy szóbeli fordítását olyan nyelven, amilyen nyelven a harmadik ország állampolgára ért vagy feltételezésük szerint ért.

    Módosítás: 51

    12. cikk, (1) bekezdés

    1. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának joga legyen a hatékony jogorvoslathoz a bíróság vagy törvényszék előtt, és fellebbezhessen a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés ellen, vagy kérhesse annak felülvizsgálatát.

    1. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának joga legyen a hatékony jogorvoslathoz a bíróság vagy törvényszék előtt, és fellebbezhessen a kiutasítási határozat, a kitoloncolási végzés, a fogvatartást meghosszabbító határozat vagy az ismételt belépési tilalom ellen, vagy kérhesse annak felülvizsgálatát.

    Indokolás

    Minden fogvatartott személynek biztosítani kell a bírósági jogorvoslat lehetőségét annak érdekében, hogy bíróság dönthessen a fogvatartás jogszerűségéről, és a jogtalanul fogvatartott személy szabadon bocsátásáról. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni az újrabelépési tilalom elleni jogorvoslatot is, tekintettel annak lehetséges súlyos következményeire.

    Módosítás: 52

    12. cikk, (3) bekezdés

    (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának lehetősége van jogi tanácsot kapni, képviseltetve lenni és szükség esetén nyelvi segítséget kapni. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

    (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának lehetősége van jogi tanácsot kapni, képviseltetve lenni és nyelvi segítséget kapni. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani a 2002/8/EK irányelv 3. cikkének megfelelően.

    Módosítás: 53

    13. cikk, (1) bekezdés

    1. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok azon állampolgárainak tartózkodási feltételei, akiknek kiutasítási határozatuk végrehajtását elhalasztották, vagy akiket az indítvány 8. cikkében felsorolt okok miatt nem lehet kiutasítani, nem kedvezőtlenebbek a 2003/9/EK tanácsi irányelv 7.-10., 15. és 17.-20. cikkében felsorolt feltételeknél.

    1. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok azon állampolgárainak tartózkodási feltételei, akiknek kiutasítási határozatuk végrehajtását elhalasztották, vagy akiket az indítvány 8. cikkében felsorolt okok miatt nem lehet kiutasítani, nem kedvezőtlenebbek a 2003/9/EK tanácsi irányelv 7.-10., 15. és 17.-20. cikkében felsorolt feltételeknél. Ugyanezen feltételeknek kell fennállnia a harmadik országbeli állampolgárok önkéntes eltávozására biztosított időszak, illetve jogorvoslati kérelmük elbírálása alatt.

    Módosítás: 54

    13. cikk, (2) bekezdés

    (2) A tagállamoknak az (1) bekezdésben említett személyek számára írásos igazolást kell átadniuk arról, hogy a kiutasítási határozat végrehajtását meghatározott időre elhalasztották, illetve, hogy a kitoloncolási végzés ideiglenesen nem kerül végrehajtásra.

    (2) A tagállamoknak az (1) bekezdésben említett személyek számára számukra ésszerűen feltehetően érthető nyelvű írásos igazolást kell átadniuk arról, hogy a kiutasítási határozat végrehajtását meghatározott időre elhalasztották, illetve, hogy a kitoloncolási végzés ideiglenesen nem kerül végrehajtásra.

    Módosítás: 55

    14. cikk, (1) bekezdés

    (1) Amikor alapos ok van azt feltételezni, hogy fennáll a szökés kockázata, és a kevésbé kényszerítő intézkedések – úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezés, anyagi garancia letétbe helyezése, a dokumentumok átadása, egy adott helyen való tartózkodás, vagy egyéb kockázatmegelőző intézkedés – használata nem lenne megfelelő mértékben hatékony, a tagállamoknak ideiglenes őrizet alá kell helyezni a harmadik ország kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés hatálya alá eső állampolgárát.

    (1) Amikor az igazságügyi hatóságnak vagy az illetékes szervnek alapos oka van azt feltételezni, hogy fennáll a szökés kockázata vagy a közbiztonságra való veszélyesség, és a kevésbé kényszerítő intézkedések – úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezés, anyagi garancia letétbe helyezése, a dokumentumok átadása, egy adott helyen való tartózkodás, vagy egyéb kockázatmegelőző intézkedés – használata nem lenne megfelelő mértékben hatékony, a tagállamoknak ideiglenes őrizet vehetik a harmadik ország kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés hatálya alá eső állampolgárát.

    Módosítás: 56

    14. cikk, (2) bekezdés

    (2) Az ideiglenes őrizetbe vételről szóló végzéseket igazságügyi hatóságoknak kell kiadniuk. Sürgős esetekben a közigazgatási hatóságok is kiadhatják őket, ilyen esetben az ideiglenes őrizetbe vételről szóló végzést az igazságügyi hatóságoknak az ideiglenes őrizet kezdetétől számított 72 órán belül meg kell erősíteniük.

    (2) Az ideiglenes őrizetbe vételről szóló végzéseket közigazgatási vagy igazságügyi hatóságoknak kell kiadniuk. Amennyiben a közigazgatási hatóságok adták ki azokat, az ideiglenes őrizetbe vételről szóló végzéseket az igazságügyi hatóságoknak az ideiglenes őrizet kezdetétől számított lehetőleg 48, de legkésőbb 72 órán belül meg kell erősíteniük.

    Módosítás: 57

    14. cikk, (2a) bekezdés (új)

     

    (2a) Az ideiglenes őrizetet elrendelő határozatnak tényszerű indokolást kell tartalmaznia, és azt kiutasítást vagy kitoloncolást elrendelő határozattól elkülönült jogi aktusba kell foglalni.

    Indokolás

    Ez a közigazgatási jog általános elve, amellyel elkerülhetők a diszkrecionális döntések és az automatikus határozathozatal.

    Módosítás: 58

    14. cikk, (4) bekezdés

    4. Az ideiglenes őrizetet az igazságügyi hatóságok legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatják meg.

    törölve

    Módosítás: 59

    14. cikk, (4a) bekezdés (új)

     

    (4a) Az ideiglenes őrizetet meg kell szüntetni, amennyiben a kiutasítási határozat végrehajtására megfelelő időben valószínűsíthetően nem kerül sor a kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik ország állampolgárának fel nem róható okból.

    Módosítás: 60

    14. cikk, (4b) bekezdés (új)

     

    (4b) Az ideiglenes őrizet indokoltságának megszűnése után a tagállamoknak három hónapig tartó időszakot kell biztosítaniuk. A tagállamok rövidebb vagy hosszabb – de legfeljebb 18 hónapig tartó – időszakot szabhatnak meg azokban az esetekben, amikor minden ésszerű erőfeszítés ellenére a kitoloncolással kapcsolatos intézkedések valószínűsíthetően tovább tartanak, a harmadik országbeli állampolgár részéről jelentkező együttműködés hiánya, a szükséges dokumentumok harmadik országból való beszerzésének késedelme miatt, vagy azért, mert az adott személy bizonyítottan veszélyt jelent a közbiztonságra.

    Módosítás: 61

    14. cikk, (4c) bekezdés (új)

     

    (4c). A kitoloncolás lehetetlenné válása esetén az ideiglenes őrizetet meg kell szüntetni. E bekezdés elítélt bűnelkövetőkre nem alkalmazható.

    Módosítás: 62

    15. cikk, (1) bekezdés

    (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgáraival emberséges és emberi méltóságukat tiszteletbe tartó módon bánjanak alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi és nemzeti törvényeket betartva. Kérésükre késedelem nélkül biztosítani kell számukra, hogy kapcsolatba léphessenek jogi képviselőkkel, családtagjaikkal és az illetékes konzuli hatóságokkal, valamint a megfelelő nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel.

    (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgáraival emberséges és emberi méltóságukat tiszteletbe tartó módon bánjanak alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi és nemzeti törvényeket betartva. Az elhelyezésükre szolgáló létesítményekbe érkezésükkor tájékoztatni kell arról, hogy kapcsolatba léphetnek jogi képviselőkkel, családtagjaikkal és az illetékes konzuli hatóságokkal, valamint a megfelelő nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel.

    Módosítás: 63

    15. cikk, (1a) bekezdés (új)

     

    (1a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ideiglenes őrizet alatt álló harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási feltételei nem kedvezőtlenebbek, mint 2003/9/EK irányelv 8-10., 15. és 17-20. cikkeiben megállapított feltételek.

    Indokolás

    Ez egy kiegészítő biztosíték, amely egyebek mellett a család egységéhez való jogot biztosítja. Garantálja tovább az egészségügyi ellátáshoz és gyermekek neveléséhez való jogot. Az iskolába járáshoz és a neveléshez való jogot az idézett irányelv garantálja, illetve részletesen felsorolja. A veszélyeztetett személyeket érintő biztosítékokat is ez az irányelv taglalja. Az előadó véleménye szerint be kell iktatni ezeket a részletes garanciákat, hogy egyértelmű biztosítékokat jogokat biztosítsanak és nyújtsanak a kiutasított harmadik országbeli állampolgároknak. Azt is tartalmazza, hogy a kínzás áldozatait ápolásban és megfelelő bánásmódban kell részesíteni. A kiutasított személy érdekei figyelembevétele és garantálása céljából az előadó szükségesnek tartja ezen cikkek részletes felsorolását.

    Módosítás: 64

    15. cikk, (2) bekezdés

    (2) Az ideiglenes őrizetet erre szolgáló speciális létesítményben kell végrehajtani. Ha a tagállam nem tud ideiglenes őrizetre szolgáló speciális létesítményben elhelyezést biztosítani, és kénytelen büntetés-végrehajtási intézetbeli elhelyezéshez folyamodni, gondoskodnia kell arról, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgárait tartósan elkülönítsék a többi fogvatartottól.

    (2) A fogvatartás erre szolgáló speciális létesítményben kell végrehajtani. Ha a tagállam nem tud fogvatartásra szolgáló speciális létesítményben elhelyezést biztosítani, és kénytelen büntetés-végrehajtási intézetbeli elhelyezéshez folyamodni, gondoskodnia kell arról, hogy a harmadik országok fogvatartott állampolgárait tartósan elkülönítsék a többi fogvatartottól

    Indokolás

    Ha a kiutasítottakat börtönben helyezik el, akkor szigorúan el kell őket különíteni az elítéltektől.

    Módosítás: 65

    15. cikk, (4) bekezdés

    (4) A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek meglátogathassák az ideiglenes őrizetre szolgáló létesítményeket azzal a céllal, hogy felmérjék, megfelelnek-e az ideiglenes őrizet feltételeinek. Az ilyen látogatások engedélyezés tárgyát képezhetik.

    4. (4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes nemzeti, a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek, mint például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) garantáltan meglátogathassák az ideiglenes őrizetre szolgáló helyiségeket azzal a céllal, hogy felmérjék, megfelelnek-e az ideiglenes őrizet feltételeinek, és támogassák az őrizetbe vett személyeket a nemzetközi és nemzeti szabályokkal összhangban.

    Módosítás: 66

    15. cikk, (4a) bekezdés (új)

     

    (4a) A tagállamoknak nemzeti szinten meg kell határozniuk, és közzé kell tenniük az ideiglenes őrizeti intézmények eljárási szabályzatainak minimum szabályait.

    Módosítás: 67

    15a. cikk (új)

     

    15a. cikk

     

    Gyermekek és családok ideiglenes őrizetbe vételének feltételei

     

    1. 1. A gyermekek és családjaik őrizetbe vétele csak végső eszköz lehet, és a lehető legrövidebb ideig szabad tartania.

     

    2. 2. A családok kitoloncolásig tartó őrizetbe vétele elkülönítetett helyen, a magánszféra megfelelő biztosításával foganatosítható.

     

    3. 3. A gyermekeket, függetlenül attól. hogy őrizetbe vételre szolgáló létesítményben vannak-e, megilleti az oktatáshoz és kikapcsolódáshoz való jog, beleértve a koruknak megfelelő játékban és rekreációs tevékenységben való részvételhez való jogot. Az oktatásra vonatkozó előírás tartózkodásuk teljes idejére vonatkozik.

     

    4. 4. A felnőtt felügyelete nélküli gyermeket személyezettel rendelkező intézményekben és olyan létesítményekben kell elhelyezni, amelyek figyelembe veszik korosztályának igényeit.

     

    5. 5. A kitoloncolásig tartó őrizetbe vétellel összefüggésben a gyermek mindenek felett álló érdeke elsődleges szempontnak tekintendő.

    Módosítás: 68

    Va. fejezet, cím (új)

     

    Va. fejezet

    AZ EURÓPAI PARLAMENT KIUTASÍTÁSI OMBUDSMANJA

    Módosítás: 69

    16a. cikk (új)

     

    16a. cikk

     

    Az Európai Parlament Kiutasítási Ombudsmani tisztségének létrehozása

     

    (1) A hatékony és az emberi jogokat tiszteletben tartó kiutasítás biztosítása céljából létrejön az Európai Parlament Kiutasítási Ombudsmani tisztsége-

     

    (2) Az Európai Parlament Kiutasítási Ombudsmanjának jogai és feladatai a következők:

     

    a) bármikor be nem jelentett vizsgálatot végezhet;

     

    (b) összegyűjti a számára a közös kiutasításokról megtett jelentéseket;

     

    (c) bármikor tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet a tagállamoktól a kiutasítási eljárásról.

    Módosítás: 70

    17. cikk, (2) bekezdés

    A Bizottság az első jelentését legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő négy éven belül köteles megtenni.

    A Bizottság az első jelentését legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő két éven belül, majd ezt követően kétéves időközönként köteles megtenni.

    Indokolás

    Figyelembe véve ezen irányelv jelentőségét és számos emberre gyakorolt hatását, fontos, hogy az értékeléseket gyakoribban végezzék el.

    Módosítás: 71

    17. cikk, (2a) albekezdés (új)

     

    Az Európai Alapjogi Ügynökségnek különös figyelmet kell az irányelv rendelkezéseinek megfelelőségére, az irányelvnek a tagállamok nemzeti jogába történő átültetése során.

    Indokolás

    Az emberi jogokkal és számos nemzetközi egyezménnyel való összhang nagy jelentőségű kérdés ezen irányelvvel összefüggésben, ezért arra az Európai Alapjogi Ügynökségnek kiemelt figyelmet kell fordítania.

    Módosítás: 72

    17. cikk, (2b) albekezdés (új)

     

    A kiutasítási politikának az érintett személyekre és az őket fogadó országra vagy társadalomra gyakorolt hatásainak értékelése céljából minden kiutasítást nyilvántartásba kell venni és elemezni kell, statisztikai adatok készítésének céljából, összhangban a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 2007. július 11-i, 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 1.

    ___________________

    HL L 1, 2003.2.6., 23. o.

    Módosítás: 73

    18. cikk, (1) bekezdés, (1) albekezdés

    1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb (az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 24 hónapon belül) megfeleljenek. A tagállamok e rendelkezések szövegét és a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot eljuttatják a Bizottsághoz.

    1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb (az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 18 hónapon belül) megfeleljenek. A tagállamok e rendelkezések szövegét és a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatot eljuttatják a Bizottsághoz.

    • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé

    INDOKOLÁS

    A Bizottság javaslatot terjesztett be az Európai Parlamentnek a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak Európa szerte egységesen harmonizált visszatérésével kapcsolatban. Az Európai Parlament erről a közös visszatérési irányelvre vonatkozó javaslatról először az együttdöntési eljárásban dönt. Az előadó felismeri az ügy bonyolult természetét, és teljes mértékben tudatában van annak, milyen nehézségeket jelent az illegálisan tartózkodó személyek visszaküldésére vonatkozó egységes keretfeltételek megteremtése.

    Tény, hogy Európában több millió illegális bevándorló él. Az illegalitásban élés a rabszolgaság modern formája, ezért ennek véget kell vetni. Az illegális bevándorlók nem juthatnak hozzá például az egészségügyi rendszer szolgáltatásaihoz, és nem érvényesíthetik jogaikat a bíróság előtt. Így el kell fogadniuk például az emberhez nem méltó munkafeltételeket is. Az illegális bevándorlókat hallgatólagosan tolerálják, mert szükség van rájuk a munkaerőpiacon, anélkül, hogy munkáséveik végén nyugdíjellátást igényelhetnének, ami egyrészt ugyancsak nem humánus az érintettekkel szemben, másrészt a végén az érintett tagállam részére rendkívül nagy pénzügyi kihívást jelenthet.

    Az európai politikának döntenie kell: vagy legális tartózkodási jogcímet kapnak az illegálisan tartózkodó személyek, vagy visszaküldik őket. Elsősorban az illegálisan tartózkodó személyek érdeke, hogy az illegalitásból kikerüljenek.

    Az irányelv világossá teszi, hogy az illegálisan Európában tartózkodó személyeknek távozniuk kell. Itt az irányelvnek nem az illegalitás megállapítása a feladata, hanem csak az, hogy biztosítsa a visszaküldés átlátható eljárását. Másrészt a visszaküldési eljárások először kapcsolódnak minimum szabályokhoz annak érdekében, hogy az emberhez méltó bánásmódot biztosítsák. A visszaküldési folyamat valamennyi szintjén az együttműködés egyaránt javul a nemzeti hatóságok és a tagállamok között. Többek között ez teremti meg az európai értéktöbbletet. Kinyilatkoztatható egy Európa szerte érvényes, ismételt beutazásra vonatkozó tilalom. Ez növeli egy erős és egységesen fellépő Európa értéktöbbletét. Mindenesetre a cselekmények középpontjában az önkéntes visszatérés prioritása áll. A tagállamoknak az önkéntes visszatérést támogató struktúrákat kell kiépíteniük.

    Az előadó módosító javaslatainak egyik célja a Parlament, mint az emberi jogok és az emberiesség szószólója szerepének erősítése volt. Ezért az előadó célja a visszaküldés folyamatának a bizottsági javaslatban rögzített szabványokat meghaladó módon történő humanitárius kialakítása volt. Ezért az előadó módosító javaslatában a tranzitzónák meghatározását javasolja. Ez a jogmentes területek létrehozását szolgáló önkényes definíciót hivatott megakadályozni.

    Az ideiglenes őrizetbe vétel maximális időtartamát 12 hónapra korlátozzák. Ugyanakkor a tagállamok e maximális időtartamnál kevesebbet is megállapíthatnak. Az illegális bevándorlókkal való bánásmód során, mind az ideiglenes őrizetbe vételre, mind pedig a visszaküldésre vonatkozóan, a tagállamoknak kötelező minimum szabályokat kell megállapítaniuk a humanitárius magatartás érdekében. Ez egyrészt szolgálja a kitoloncolandó személy érdekét, másrészt pedig biztosítja a végrehajtó tisztviselő jogbiztonságát. Ezáltal megszűnik a bizottsági szövegben szereplő, mindkét félnél fennálló jogbizonytalanság.

    Nem a kormányzati szervek felügyeleti funkciója erősödik meg. Rájuk, mint partnerekre tekintenek a visszaküldési folyamatban, és ennek megfelelően válnak a folyamat részévé. Pozíciójuk a bizottsági szövegben szereplőket messze meghaladóan kerül megerősítésre. Humanitárius katasztrófák esetén bizonyos régiókra, vagy bizonyos személycsoportokra nézve az ismételt beutazásra vonatkozó tilalom feloldható.

    Nem tarthatók őrizetben az olyan illegális bevándorlók, akik nem vétkesek a visszaküldési akció meghiúsulásában, például, ha az anyaország nem működik együtt. A kitoloncolási őrizet feltételei nagymértékben javultak. A kitoloncoltak tábora világosan elhatárolásra kerül a klasszikus börtönöktől.

    A javaslat indítványozója további lényeges pontnak tartotta a kollektív visszaküldési akciók kizárását. Világosan rögzítésre kerül, hogy egy kitoloncolásról szóló döntést mindig egyéni szempontok alapján kell meghozni.

    Kinevezik az Európai Parlament Európai Ombudsmanját. Feladatai világosan meg vannak határozva, és olyan jogokkal bír, amelyek őt a visszaküldési eljárásban egyenjogú partnerré teszik.

    Az irányelv javaslat céljainak történő megfelelés érdekében a nemzeti hatóságok általi gyakorlati megvalósításnak kezelhetőnek kell maradnia. Ezért az előadó a következő módosító javaslatokat a fennálló helyzet lényegi javításának tekinti.

    Definíciót kapott a szökés veszélye, amelynek megállapítása az ideiglenes őrizetbe vételt eredményezi. Amennyiben fennáll a közbiztonság veszélyeztetése, lehetőséget kell adni az ideiglenes őrizetbe vételre. Az ismételt európai beutazási tilalom meghosszabbítható, amennyiben a közbiztonság veszélyeztetése továbbra is fennáll. Az ismételt európai beutazási tilalomnak csak akkor van értelme, ha az eljáró hatóságoknak erről tudomásuk van. Ezért a SIS-be és VIS-be történő bejegyzés kötelező. Ez mind a tagállamok kölcsönös tájékoztatásában, mind pedig a bevont hatóságok munkájának megkönnyítésében és gyakorlati előrelépésében jelentkezik.

    Az irányelv címe és célja az illegálisan tartózkodó személyek visszaküldése. Ezért irányul a javaslat a jelenlegi határátlépési eljárások irányelvből történő kivételére. Egy határátlépési eljárásban azt a kérdést vizsgálják, hogy valaki beutazhat-e, vagy sem, tehát kedvezőtlen esetben visszautasításról van szó, és ezért ennek nincs köze a visszaküldéshez.

    A felsorolt okok miatt, és mert az előadó az egységes harmonizált visszaküldési eljárásokat egész Európa és valamennyi résztvevő értéktöbbletének tekinti, támogatja az irányelv bevezetésére vonatkozó bizottsági javaslatot. Ésszerű a közös jogi keretek felsorolt célok elérése érdekében történő megalkotása.

    KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY (12.9.2007)

    az eljárási szabályzat 48. cikkének (39) bekezdése szerint

    Giusto Catania

    Elutasítjuk Weber úr jelentését, mert a harmadik országbeli állampolgárok – csakúgy, mint a közösségi polgárok – adminisztratív természetű szabálysértés miatt nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, és nem vethetők börtönbe.

    A harmadik országbeli állampolgárok csak akkor helyezhetők ideiglenes őrizet alá, ha az Európai Unió területén elkövetett bűncselekmények miatt bírósági eljárást indítottak velük szemben, és mindenféleképpen ugyanazokat a jogi és eljárási garanciákat kell élvezniük, mint amelyek az EU polgárait megilletik.

    Ezen kívül úgy véljük, hogy a bevándorlók esetében a 18 hónapos fogvatartás felesleges és túlzó, és súlyosan sérti a személyi szabadsághoz való, az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény oltalma alá eső jogot. Olyan személyek tizennyolc hónapos fogvatartása, akik nem követtek el semmilyen bűncselekményt, de facto egy jogi paradoxon legitimizálása.

    Egy igazságtalan, hosszadalmas és – az EU egyes fogvatartási intézményeiben uralkodó, miként azt a LIBE bizottságnak módja volt személyesen megtekinteni – embertelen körülmények között végrehajtott fogvatartást a közösségi jogalkotás sohasem engedhet meg.

    Úgy véljük továbbá, hogy rendkívül sürgős volna mélyrehatóan felmérni, hogy a bevándorlók ilyen intézményekben történő fogvatartása milyen haszonnal és következményekkel jár.

    VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (28.4.2006)

    az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

    a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
    (COM(2005)0391– C6‑0266/2005 – 2005/0167(COD))

    A vélemény előadója: Panagiotis Beglitis

    RÖVID INDOKOLÁS

    Az Európai Parlament az uniós ügyek minden tekintetében következetesen és szigorúan támogatta az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását. Ezért azt várja, hogy a jelen javaslat legyen összhangban az uniós jogszabályokra alkalmazandó megállapított elvekkel és iránymutatásokkal. Jelen vélemény fő célja, hogy a javaslat rendelkezéseit ennek fényében vegye szemügyre, és szükség esetén olyan módosításokat javasoljon, amelyek erősítik az emberi jogok védelmét.

    A szóban forgó javaslat kimondott célkitűzése, hogy „az érintett személyek emberi jogainak és alapvető szabadságainak teljes figyelembevételével érthető, átlátható és igazságos közös szabályokat biztosítson a visszatérés, a kitoloncolás, a kényszerítő intézkedések használata, az ideiglenes őrizet és az ismételt belépés vonatkozásában.”

    Ahogy a Bizottság közleményében is áll, a javaslat több éves, kiterjedt előkészítő munkán alapul. A közlemény azonban egyáltalán nem tesz említést a kérdés dimenzióiról. Fontos, hogy ez az intézkedés a megfelelő kontextusba kerüljön a 2005-ben beérkezett számokról és az elmúlt évek tendenciáiról szóló vonatkozó statisztikák által.

    Üdvözöljük az emberi jogi és a humanitárius megfontolások javaslatba történő beépítését, figyelemmel az Európai Parlament nemzetközi emberi jogi normák irányában tanúsított kitartó támogatására. Különösen örömteli, hogy különleges figyelmet kap a gyermekek szerepe, és hogy kifejezetten említésre kerül a gyermek mindenek felett álló érdekének alapvető jogelve ((18) preambulumbekezdés; 5. cikk). Fontos újítás még az a rendelkezés is, amely azon körülmények előzetes értékelésére vonatkozik, amelyek közé a gyermek valószínűleg visszakerülne. A javaslatot dicséret illeti továbbá azért, hogy előírja, az államok szabad mérlegelésén múlik, hogy ne alkalmazzák a kényszerű visszatérést. Szintén üdvözlésre méltó a diszkrimináció tilalmának elvére való hivatkozás ((17) preambulumbekezdés).

    A Parlament kimondott álláspontja továbbá azon elv támogatása, hogy senki ne térjen vissza veszélyes helyzetbe. A visszaküldés tilalmának elve valóban kodifikálásra került a nemzetközi emberi jogban, és kötelező követelmény az EU-ra és annak tagállamaira. Fontos, hogy a jelen javaslat nem teszi lehetővé a kényszerű visszatérést olyan országba, ahol valós lehetőség van arra, hogy az adott személy élete vagy testi épsége veszélyben forog (6. és 7. cikk).

    Lényeges szem előtt tartani a szélesebb értelemben vett politikai kontextust. Külpolitikai kapcsolatainknak be kell építeniük olyan stratégiákat, amelyek csökkentik az EU-ba irányuló illegális bevándorlás ösztönzését.

    Minden személy kényszerű visszatérése az érintett harmadik országgal fennálló kapcsolatokat vonja magával; figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy minden ügyet együttműködő szellemben kell kezelni.

    Az, hogy ez a javaslat érinti a Schengeni Megállapodást, azt is jelenti, hogy kellően figyelembe kell venni azon államok véleményét is, amelyek Schengen részes felei, de az EU-nak nem tagjai.

    Jelen javaslat számos aspektusa inkább a belső politikákra, semmint a külpolitikára nézve bír relevanciával; ezek magukban foglalják a bírósági fellebbviteli eljárásokról szóló rendelkezéseket (9. cikk); a szabadon bocsátás és az ismételt őrizetbe vétel mint a határidők elkerülésének eszköze kérdéskörét (14. cikktől); valamint a visszatérési tilalomra vonatkozó fellebbviteli eljárások kérdését.

    Meghatározatlan marad az Európai Parlamentnek szóló jelentések gyakorisága; indokolt meghatározott gyakoriságot (kettő vagy három évet) feltüntetni (17. cikk).

    Alapos figyelmet érdemelnek a konzuli és jogi segítségnyújtásra, valamint a fordítási eszközökre vonatkozó rendelkezések.

    Végül meg kell fontolni a nemzetközi jogi szabványokra vonatkozó javaslatban szereplő meglévő hivatkozások kibővítését.

    MÓDOSÍTÁSOK

    A Külügyi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

    A Bizottság által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    (-1) preambulumbekezdés

     

    (-1) Az Európai Unió Alapjogi Chartája, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezmény, az ENSZ-nek az 1967-es jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásával kapcsolatos 1951-es egyezménye és az ENSZ 1989-es, a gyermekek jogairól szóló egyezménye egyaránt hangsúlyozta a nemzetközi emberi jogi szabványok alapvető fontosságát.

    Indokolás

    A szöveg azért egészül ki e hivatkozásokkal, hogy hangsúlyozza a nemzetközi emberi jogi szabványok alapvető fontosságát.

    Módosítás: 2

    (18) preambulumbekezdés

    (18) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban az irányelv végrehajtása során a tagállamok elsődleges szempontjának a gyermek mindenek felett álló érdekének kell lennie. Összhangban az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, az irányelv végrehajtása során a tagállamok elsődleges szempontjának a családi élet tiszteletben tartásának kell lennie.

     

    (18).

    (A módosítás a magyar változatot nem érinti)

    Indokolás

    Ennek célja a gyermek mindenek felett álló érdeke fontosságának hangsúlyozása.

    Módosítás: 3

    1. cikk

    Ez az irányelv megállapítja tagállamok által alkalmazandó, a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatéréséről szóló közös normákat és eljárásokat, összhangban a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveiként szereplő alapvető jogokkal, beleértve a menekültek védelmét és az emberi jogi kötelezettségeket.

    Ez az irányelv – összhangban a közösségi jog és a nemzetközi jog általános elveiként szereplő alapvető jogokkal, beleértve a menekültek védelmét és az emberi jogi kötelezettségeket – megállapítja a tagállamok által alkalmazandó, a harmadik országok olyan állampolgárainak visszatéréséről szóló közös normákat és eljárásokat, akik nem tesznek eleget vagy már nem tesznek eleget a legális tartózkodás feltételeinek.

    Módosítás: 4

    2. cikk (1) bekezdés b) pont

    b) akik más módon illegálisan tartózkodnak egy tagállam területén.

    b) akik más okokból nem tesznek eleget vagy már nem tesznek eleget a legális tartózkodás feltételeinek egy tagállam területén.

    Módosítás: 5

    3. cikk b) pont

    b) „illegális tartózkodás”: egy harmadik ország minden olyan állampolgárának jelenléte egy tagállam területén, aki abban a tagállamban való tartózkodás feltételeinek nem, vagy már nem felel meg;

    b) „illegális tartózkodás”: egy harmadik ország olyan állampolgárainak jelenléte egy tagállam területén, akik az abban a tagállamban való tartózkodás feltételeinek nem felelnek meg, vagy már nem felelnek meg;

    Módosítás: 6

    5. cikk

    Az irányelv végrehajtásakor a tagállamnak megfelelő mértékben figyelembe kell vennie a harmadik ország állampolgára családi kapcsolatainak természetét és szilárdságát, a tartózkodásának hosszát a tagállamban, és a származási országához fűződő családi, kulturális és társadalmi kötelékeit. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban továbbá figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.

    Az irányelv végrehajtásakor a tagállamnak megfelelő mértékben figyelembe kell vennie a harmadik ország állampolgára családi kapcsolatainak természetét és szilárdságát, a tartózkodásának hosszát a tagállamban, és a származási országához fűződő családi, kulturális és társadalmi kötelékeit. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott, a gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban elsődleges szempont a gyermek mindenek felett álló érdeke.

    Indokolás

    Ennek célja hangsúlyozni a gyermek mindenek felett álló érdekének fontosságát.

    Módosítás: 7

    8. cikk (2) bekezdés ca) pont (új)

     

    ca) az ország, amelybe a harmadik ország állampolgárát szállítanák, elutasítja az ő befogadását.

    Módosítás: 8

    11. cikk (2) bekezdés

    A tagállamok kérésre kötelesek biztosítani a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés fő elemeinek írott vagy szóbeli fordítását olyan nyelven, amilyen nyelven a harmadik ország állampolgára feltételezhetően ért.

    A tagállamok kérésre kötelesek biztosítani a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés fő elemeinek írott vagy szóbeli fordítását olyan nyelven, amilyen nyelven a harmadik ország állampolgára ért.

    Indokolás

    Ennek célja annak biztosítása, hogy a lényeges információkat és határozatokat olyan nyelven közöljék, amelyet az érintett személy ért.

    Módosítás: 9

    15. cikk (1) bekezdés

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgáraival emberséges és emberi méltóságukat tiszteletbe tartó módon bánjanak alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi és nemzeti törvényeket betartva. Kérésükre késedelem nélkül biztosítani kell számukra, hogy kapcsolatba léphessenek jogi képviselőkkel, családtagjaikkal és az illetékes konzuli hatóságokkal, valamint a megfelelő nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel.

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgáraival emberséges és emberi méltóságukat tiszteletbe tartó módon bánjanak alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi és nemzeti törvényeket betartva. Tájékoztatják őket a jogi képviselőkkel, családtagjaikkal és az illetékes konzuli hatóságokkal való kapcsolatfelvétellel kapcsolatos jogosultságaikról, és kérésükre késedelem nélkül biztosítani kell számukra, hogy kapcsolatba léphessenek e személyekkel, valamint a megfelelő nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel.

    Indokolás

    Meg kell határozni azt a követelményt, miszerint az egyéneket tájékoztatni kell a konzuli és jogi segítségnyújtáshoz való jogosultságaikról.

    Módosítás: 10

    15. cikk (3) bekezdés

    (3) Külön figyelmet kell fordítani a rászoruló személyek helyzetére. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a kiskorúak ideiglenes őrizetére ne büntetés- végrehajtási intézetben kerüljön sor. A kíséret nélküli kiskorúakat külön kell választani a felnőttektől, kivéve abban az esetben, ha ez ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével.

    (3) Külön figyelmet kell fordítani a rászoruló személyek helyzetére. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a kiskorúak ideiglenes őrizetére ne büntetés-végrehajtási intézetben kerüljön sor. A kíséret nélküli kiskorúakat külön kell választani a felnőttektől, kivéve abban az esetben, ha ez ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével. Az őrizetbe vétel csak végső eszköz lehet, és a lehető legrövidebb ideig szabad tartania.

    Indokolás

    Ez fontos jogi alapelvet emel ki. A gyermek legjobb érdekeinek elismerésével összhangban, hangsúlyozni kell azt az elvet, hogy gyermekeket csak akkor lehet őrizetben tartani, ha arra megkérdőjelezhetetlen indok van.

    Módosítás: 11

    17. cikk első bekezdés

    A Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen határozat alkalmazásáról a tagállamokban, és amennyiben helyénvaló, módosítási javaslatokat tenni.

    A Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen határozat alkalmazásáról a tagállamokban, és amennyiben helyénvaló, módosítási javaslatokat tenni. Az ilyen jelentések tartalmazzák azon emberek számára és nemzetiségére vonatkozó adatokat, akik érintettek a kényszerű visszatérésekben.

    Indokolás

    Részletes statisztikai információk szükségesek mind a probléma jelenlegi dimenziójáról, mind az utóbbi években látott tendenciákról annak érdekében, hogy az e területre vonatkozó politikai intézkedések hatékonysága felmérhető legyen, és azok a költség-haszon elemzések céljából is használhatók legyenek.

    ELJÁRÁS

    Cím

    A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

    Hivatkozások

    COM(2005)0391 – C6-0266/2005 – 2005/0167(COD)

    Illetékes bizottság

    LIBE

    Véleményt nyilvánított
      A plenáris ülésen való bejelentés
      dátuma

    AFET
    29.9.2005

    Megerősített együttműködés - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

     

    A vélemény előadója
      A kijelölés dátuma

    Panagiotis Beglitis
    19.10.2005

    A vélemény korábbi előadója

     

    Vizsgálat a bizottságban

    20.3.2006

    25.4.2006

     

     

     

    Elfogadás dátuma

    25.4.2006

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    41

    4

    3

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Panagiotis Beglitis, André Brie, Elmar Brok, Simon Coveney, Véronique De Keyser, Giorgos Dimitrakopoulos, Camiel Eurlings, Maciej Marian Giertych, Ana Maria Gomes, Alfred Gomolka, Richard Howitt, Toomas Hendrik Ilves, Ioannis Kasoulides, Joost Lagendijk, Vytautas Landsbergis, Cecilia Malmström, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Baroness Nicholson of Winterbourne, Justas Vincas Paleckis, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, João de Deus Pinheiro, Mirosław Mariusz Piotrowski, Hubert Pirker, Paweł Bartłomiej Piskorski, Michel Rocard, Raül Romeva i Rueda, Libor Rouček, Schöpflin György, Gitte Seeberg, Szent-Iványi István, Konrad Szymański, Charles Tannock, Inese Vaidere, Ari Vatanen, Karl von Wogau, Luis Yañez-Barnuevo García

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Laima Liucija Andrikienė, Duka-Zólyomi Árpád, Glyn Ford, Milan Horáček, Tunne Kelam, Jaromír Kohlíček, Janusz Onyszkiewicz, Rihards Pīks, Aloyzas Sakalas

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés)

     

    Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre)

     

    • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

    VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (22.6.2007)

    az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

    a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról
    (COM(2005)0391 – C6‑0266/2005 – 2005/0167(COD))

    A vélemény előadója: Marie-Arlette Carlotti

    RÖVID INDOKOLÁS

    Ezen irányelv keretében a Bizottság a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgáraira alkalmazandó közös visszatérési politika megvalósítását javasolja. Az Európai Uniónak hatékonyan kell hozzájárulnia egy kiegyensúlyozott és igazságos visszatérési politika megalkotásához, mivel a visszatérés terén olyan közös normákkal kell rendelkezni, amelyek biztosítják a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak méltó és biztonságos visszatérését. Ezért a fokozatosan harmonizált visszatérési politikának világos, átlátható, igazságos, továbbá az érintett személyek alapvető szabadságaival és az emberi jogokkal összhangban lévő szabályokon kell alapulnia. Mindezt a Bizottság is elismerte, azonban úgy tűnik, hogy az irányelvre irányuló javaslat egyes rendelkezései nincsenek teljesen összhangban ezen arányossági elvvel és az alapvető jogok tiszteletben tartásával.

    Ezen kívül e visszatérési politikát olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek a migránsok számára lehetővé teszik tartózkodásuk legalizálását. Az illegális bevándorlás elleni küzdelmet szükségszerűen ki kell egészíteni a jogszerű lehetőségek migráció számára való megnyitásával, valamint el kell ismerni, és nyilvánvalóvá kell tenni a migránsoknak a befogadó országra gyakorolt kedvező szerepét. Legfőképpen a migránsok jogait kell tiszteletben tartani – a mozgás szabadsága az egyik alapvető szabadságjog. E jogok közül a befogadó társadalom életében való részvételt és az integráció tényleges lehetőségét valóban figyelembe kell venni, és elő kell segíteni.

    Alapvető fontosságú a migránsok szegénység elleni küzdelemben és fejlesztésben játszott szerepének elismerése és támogatása. Ezért a millenniumi célkitűzések megvalósulása tekintetében a szegénység felszámolására irányuló nemzeti és nemzetközi stratégiákban figyelembe kell venni a migráció jelenségét. Ez azt jelenti, hogy a szolidaritás elve alapján, valamint a harmadik országokkal és a regionális szervezetekkel folytatott szoros együttműködésben a migráció rejtett okai ellen is fel kell lépni. A fejlődő országoknak nyújtandó támogatás nem kapcsolódhat a visszafogadási záradékok betartásához és a migrációs folyamatok kezelése terén mutatott teljesítményhez. A migrációval kapcsolatos felelősség nem terhelheti kizárólag a származási és tranzitországokat, és különösen nem a fejlődő országokat.

    Az Európai Uniónak erre a jelenségre megfelelő és együttes választ kell elfogadnia, amely a migránsokat támogató és beilleszkedésüket segítő intézkedéseket foglal magában. Pontosabban a visszatérés terén nem szabad elhanyagolni a migráció és a kiutasítás lelki hatásait.

    Annak biztosításához, hogy a visszatérés méltó körülmények között történjen, a következőket kell tenni:

    -         előnyben részesíteni az önkéntes visszatérést – ésszerű határidőt hagyni a migránsoknak, hogy jó körülmények között tudjanak visszatérési tervet készíteni, illetve erre az időszakra garanciákat nyújtani – és elkerülni a kitoloncolási intézkedéseket;

    -         pontos, átlátható, naprakész és elérhető adatokat szolgáltatni a harmadik országok állampolgárainak;

    -         olyan hatékony eljárási garanciákat bevezetni, amelyek lehetővé teszik a migránsok számára, hogy bemutassák személyes helyzetüket, illetve a hatóságok számára biztosítják, hogy egyéni megközelítést alkalmazzanak; a tisztviselőknek és a bíráknak rendelkezniük kell az e területre vonatkozó képzettséggel;

    -         fogva tartási intézkedéseket csak végső megoldásként alkalmazni, és biztosítani, hogy a fogva tartási időszakok rövidek maradjanak, objektíven igazoltak és bíróilag ellenőrzöttek legyenek; meg kell bizonyosodni arról, hogy a fogva tartás körülményei méltóak és tiszteletben tartják a migránsok jogait;

    -         támogatni a migránsok integrációját a származási országában, és támogatni visszatérési tervüket;

    -         a fejlődő országokban értékelni az európai visszatérési politika hatását.

    Az Európai Uniónak a szolidaritás elvén és a fejlődő országokkal történő felelősség megosztáson alapuló visszatérési politikával kell rendelkeznie. Tisztában kell lennie politikájának a fejlődő országokban kifejtett hatásával és a visszaküldés kockázatával, továbbá koherens és horizontális migrációs politikát kell elfogadnia, amely minden cselekvési területen figyelembe veszi a fejlesztési szempontokat. Arról is meg kell bizonyosodnia, hogy a visszatérő migránsok visszatérése olyan fenntartható terv keretében történik, amely lehetővé teszi számukra, hogy a származási országukban beilleszkedjenek, és ott részt vegyenek a társadalom életében.

    MÓDOSÍTÁSOK

    A Fejlesztési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

    A Bizottság által javasolt szöveg[1]A Parlament módosításai

    Módosítás: 1

    Cím

    A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

    A harmadik országok szabálytalanul tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat

     

    Ha elfogadják, ezt a módosítást az egész szövegben és minden olyan nyelvi változatra alkalmazni kell, amelyben az „illegális” vagy egy azzal egyenértékű szó szerepel.

    Indokolás

    E módosítás célja, hogy az „illegális” szót a javasolt irányelv szövegében a „szabálytalan” szóra cseréljék.

    Módosítás: 2

    1a. bevezető hivatkozás (új)

     

    – tekintettel az Európa Tanács kényszerű visszatérésről szóló iránymutatásaira (COM(2005)40),

    Módosítás: 3

    (4) preambulumbekezdés

    (4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illegális tartózkodás megszüntetése igazságos és átlátható eljárás során történik.

    (4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illegális tartózkodás megszüntetése igazságos és átlátható eljárás során történik, de először a forrásnál kell fellépniük a (legális belépési csatornák hiányában) kényszerből történő illegális belépések megelőzése érdekében.

    Indokolás

    A jogi helyzet rendezése csak eseti intézkedés, amelyet a nemzeti bevándorlási politikák által előidézett sürgősségi helyzetekre reagálva hoznak meg. Nem jelent hosszú távú megoldást a tágabb problémára, nevezetesen az európai nézőpontból tekintett migrációs politikák problémájára. A fenti kiegészítést annak szükségessége indokolja, hogy világosabban meghatározzák a tagállamok bevándorlással kapcsolatos jelenlegi megközelítésének valós keretét.

    Módosítás: 4

    (5) preambulumbekezdés

    (5) Általános elvként egy összehangolt, két lépésből álló eljárást kell alkalmazni, amely első lépésként egy kiutasítási határozatot, és amennyiben szükséges, második lépésként egy kitoloncolási végzés kiadását foglalja magában. Azonban a lehetséges eljárási késedelmek elkerülése végett a tagállamoknak lehetőséget kell adni, hogy a kiutasítási határozatot és a kitoloncolási végzést kiadhassák egyetlen határozat vagy jogi aktus keretében.

    (5) Általános elvként egy összehangolt, két lépésből álló eljárást kell alkalmazni, amely első lépésként egy kiutasítási határozatot, és amennyiben szükséges, második lépésként egy kitoloncolási végzés kiadását foglalja magában. Azonban a lehetséges eljárási késedelmek elkerülése végett a tagállamoknak lehetőséget kell adni, hogy a kiutasítási határozatot és a kitoloncolási végzést egyidejűleg adhassák ki, de két különálló határozat vagy jogi aktus keretében, mivel a kitoloncolási aktus vagy határozat végrehajtása az önkéntes hazatelepülés határidejének elteltétől függ.

    Indokolás

    Még ha praktikus okokból érthető is, hogy a kitoloncolási aktust/határozatot ugyanakkor hozzák meg, mint a kiutasítási aktust/határozatot, alapvető fontosságú hangsúlyozni a különbségüket és a kitoloncolásnak az önkéntes hazatelepüléstől függő jellegét. E különbség érzékeltetésének egyszerű és megvalósítható eszköze az, hogy legalább formálisan két aktusról/határozatról van szó, amelyek közül az egyik egy felfüggesztő feltételnek – az önkéntes hazatelepülés határidejének – van alárendelve.

    Módosítás: 5

    (6) preambulumbekezdés

    (6) Abban az esetben, amikor nincs ok azt feltételezni, hogy aláásná a kiutasítási eljárások célját, az önkéntes hazatelepülést előnyben kell részesíteni a kényszerű visszatéréssel szemben, és az önkéntes távozásra egy időszakot kell megállapítani.

    (6) Az önkéntes hazatelepülést előnyben kell részesíteni a kényszerű visszatéréssel szemben, és az önkéntes távozásra megfelelő határidőt kell engedélyezni.

    Indokolás

    A preambulumbekezdés első része nagyon homályos, és hangsúlyozni kell, hogy az önkéntes hazatelepülés ténylegesen prioritást élvez.

    Módosítás: 6

    (10) preambulumbekezdés

    (10) A nemzeti visszatérési intézkedések hatásait európai szintűvé kell tenni a minden tagállam területére érvényes ismételt belépési tilalom létrehozásával.

    (10) A nemzeti visszatérési intézkedések hatásait európai szintűvé kell tenni.

    Az ismételt belépési tilalom időtartamát minden egyes eset idevágó körülményeinek alapos megfontolása alapján kell meghatározni, és ez rendes körülmények között nem lépheti túl az öt évet. A közrend és a közbiztonság súlyos veszélyeztetése esetén a tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy az ismételt belépési tilalmat hosszabb időre szabják ki.

    A közrend és a közbiztonság súlyos veszélyeztetése esetén a tagállamok ismételt belépési tilalmat adhatnak ki.

    Indokolás

    A harmadik országok állampolgárainak illegális tartózkodására válaszul elegendő szankció a kiutasítási, másodsorban pedig a kitoloncolási határozat. A rendkívüli eseteket kivéve, aránytalannak tűnik, hogy e határozatot még egy ismételt belépési tilalommal is kiegészítsék.

    Módosítás: 7

    (11) preambulumbekezdés

    (11) Az ideiglenes őrizet alkalmazását korlátozni kell, és azt az arányosság elvétől kell függővé tenni. Az ideiglenes őrizetet csak abban az esetben szabad alkalmazni, amikor az a szökés kockázatának elkerülésére szolgál, valamint ha a kevésbé kényszerítő intézkedések alkalmazása nem bizonyul elég hatékonynak.

    (11) Az ideiglenes őrizet alkalmazását korlátozni kell, és azt az arányosság elvétől kell függővé tenni. Az ideiglenes őrizetet csak abban az esetben szabad alkalmazni, amikor az a szökés jelentős kockázatának elkerülésére szolgál, valamint ha a kevésbé kényszerítő intézkedések alkalmazása nem bizonyul elég hatékonynak.

    Módosítás: 9

    (15) preambulumbekezdés

    (15) Szükséges, hogy a tagállamok gyorsan hozzáférhessenek a többi tagállam által kiadott kiutasítási határozatokkal, kitoloncolási végzésekkel és beutazási tilalmakkal kapcsolatos információkhoz. Ez az információcsere [a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló határozattal/rendelettel] összhangban zajlik.

    (15) Szükséges, hogy a tagállamok gyorsan hozzáférhessenek a többi tagállam által kiadott kiutasítási határozatokkal, kitoloncolási végzésekkel és beutazási tilalmakkal kapcsolatos információkhoz. Ez az információcsere, a magánélet védelme és a személyes adatok teljesekörű tiszteletben tartása mellett, [a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló határozattal/rendelettel] összhangban zajlik. Az ilyen információkhoz való hozzáférést és azok felhasználását az igazságügyi hatóságok engedélyéhez kell kötni, és ennek az irányelvnek az alkalmazására kell korlátozni.

    Módosítás: 9

    (17) preambulumbekezdés

    (17) Ezen irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell foganatosítaniuk.

    (17) Ezen irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül, a nemzetközi egyezmények teljes körű betartásával, az embertelen és megalázó bánásmódot elkerülve és az egyedi szükségletek és sajátosságok figyelmbe véletlével kell foganatosítaniuk.

    Indokolás

    Az emberi jogok ezen irányelv keretében biztosított védelme tekintetében egyértelműbben kell fogalmazni.

    Módosítás: 10

    (18) preambulumbekezdés

    (18) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban az irányelv végrehajtása során a tagállamok elsődleges szempontjának a gyermek mindenek felett álló érdekének kell lennie. Összhangban az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, az irányelv végrehajtása során a tagállamok elsődleges szempontjának a családi élet tiszteletben tartásának kell lennie.

    (18) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban az irányelv végrehajtása során a tagállamok elsődleges szempontjának a gyermek mindenek felett álló érdekének kell lennie. Ennek megfelelően az Európai Unióban, az Európai Unió és/vagy az egyes tagállamok által finanszírozott helyeken kiskorúak soha nem tarthatók őrizet céljára kialakított létesítményben vagy olyan körülmények között, amelyek korlátozzák szabadságukat. Összhangban az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, az irányelv végrehajtása során a tagállamok elsődleges szempontjának a családi élet tiszteletben tartásának kell lennie.

    Módosítás: 11

    (19) preambulumbekezdés

    (19) Az irányelvet az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i Genfi egyezményből következő kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni.

    (19) Az irányelvet az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i Genfi egyezményből következő kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni. Ennek megfelelően tilos a menekültek, a humanitárius védelmi szabályok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok és menedékkérők bármilyen formájú kényszerítő elzárása.

    Indokolás

    A fenti pontosítás a jelenleg érvényben lévő nemzetközi rendelkezéseknek megfelelően szükséges.

    Módosítás: 12

    (20a) preambulumbekezdés (új)

     

    (20a) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak a visszatérése tekintetében a szolidaritáson és a felelősség származási országokkal való megosztásán alapuló politikát határozzon meg.

    Módosítás: 13

    2. cikk (1) bekezdés

    (1) Ez az irányelv a harmadik országok egy tagállam területén illegálisan tartózkodó azon állampolgáraira vonatkozik,

    (1) Ez az irányelv a harmadik országok valamely tagállam területén illegálisan tartózkodó azon állampolgáraira vonatkozik, akik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 5. cikkében meghatározott belépési feltételeknek nem felelnek meg.

    a) akik a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 5. cikkében meghatározott belépési feltételeknek nem, vagy már nem felelnek meg, vagy

     

    b) akik más módon illegálisan tartózkodnak egy tagállam területén.

     

    Indokolás

    Abból a célból, hogy a visszatérési politikákkal kapcsolatban közös normákat lehessen alkalmazni, külön rendelkezéseket kell bevezetni az EU területére első alkalommal belépő személyek és az olyan személyek tekintetében, akik a múltban tartózkodási engedélyt kaptak, vagy valamilyen humanitárius védelemben részesültek. E célból egy külön irányelvet kell meghatározni a harmadik országok olyan állampolgárai tekintetében, akik a múltban tartózkodási engedélyt kaptak, vagy valamilyen humanitárius védelemben részesültek.

    Módosítás: 14

    2. cikk (2) bekezdés

    (2) A tagállamoknak lehetőségük van úgy határozni, hogy nem alkalmazzák ezt az irányelvet a harmadik országok azon állampolgáraira, akiktől egy tagállam tranzit zónájába megtagadták a belépést. Azonban biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ilyen állampolgáraival való bánásmód és a védelmük mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint ahogy azt a 8., 10., 13. és 15. cikk megállapítja.

    törölve

    Indokolás

    Az irányelvet akkor is alkalmazni kell, ha a harmadik ország állampolgára nem lép be a tranzitzónába, mivel a visszaküldés minden kockázatát el kell kerülni.

    Módosítás: 15

    2. cikk (3) bekezdés ba) pont (új)

     

    ba) akik jogállásuk rendezésére irányuló eljárást kezdeményeztek;

    Indokolás

    Tekintettel az e személyekre alkalmazandó különleges feltételekre, e személyeket ki kell zárni az irányelv hatályából.

    Módosítás: 16

    2. cikk (3) bekezdés bb) pont (új)

    bb) a kiskorúak;

    Indokolás

    Tekintettel az e személyekre alkalmazandó különleges feltételekre, e személyeket ki kell zárni az irányelv hatályából.

    Módosítás: 17

    2. cikk, (3) bekezdés, bd) pont (új)

     

    bc) akiknek – annak ellenére, hogy elérték a nagykorúság korhatárát – tanulmányi célból meg kell hosszabbítaniuk tartózkodásukat valamely tagállam területén;

    Indokolás

    Tekintettel az e személyekre alkalmazandó különleges feltételekre, e személyeket ki kell zárni az irányelv hatályából.

    Módosítás: 18

    3. cikk c) pont

    c) „visszatérés”: a származási országba, egy tranzit országba, vagy egyéb harmadik országba történő visszatérés folyamata függetlenül attól, önkéntes vagy kényszerű-e;

    c) „visszatérés”: kizárólag a származási országba történő visszatérés folyamata;

    Indokolás

    A „visszatérés” fogalmának megfelelően elfogadott, az érintett terület hiteles forrásai által igazolt jelentése kizárólag a származási országba való visszatérés. E jelentés mindenfajta eltorzítása ellentmond a „visszatérés”eredeti meghatározásának.

    Módosítás: 19

    3. cikk fa) pont (új)

     

    fa) „szökés jelentős kockázata”: olyan egyénileg és objektíven meghatározandó, továbbá a bíróságok által mérlegelendő komoly indokok megléte, amelyek feltételezhetővé teszik, hogy a visszatérési határozat címzettje nagy valószínűség szerint meg fog szökni;

    Indokolás

    A szökés kockázata nem eredhet abból az egyetlen tényből, hogy harmadik ország állampolgára illegálisan jogszerűtlenül tartózkodik egy tagállamban. A tagállamnak kell – komoly indokokkal alátámasztva – bizonyítania a szökés jelentős kockázatát.

    Módosítás: 20

    5. cikk

    Családi kapcsolatok és a gyermek mindenek felett álló érdeke

    Társadalmi és családi kapcsolatok, valamint a gyermek mindenek felett álló érdeke

    Az irányelv végrehajtásakor a tagállamnak megfelelő mértékben figyelembe kell vennie a harmadik ország állampolgára családi kapcsolatainak természetét és szilárdságát, a tartózkodásának hosszát a tagállamban, és a származási országához fűződő családi, kulturális és társadalmi kötelékeit. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban továbbá figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét.

     

    Az irányelv végrehajtásakor a tagállamnak megfelelő mértékben figyelembe kell vennie a harmadik ország állampolgára családi kapcsolatainak természetét és szilárdságát, a fogadó országgal fennálló kapcsolatait, a tartózkodás jogszerűvé tétele érdekében tett esetleges lépéseket, a tartózkodásának hosszát a tagállamban, és a származási országához fűződő családi, kulturális és társadalmi kötelékeit. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1989-ben elfogadott gyermekek jogairól szóló egyezményével összhangban továbbá figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekét. Kíséret nélküli kiskorúak nem toloncolhatók ki és nem vehetők őrizetbe. Az egy vagy több kiskorú kíséretében érkező családok elvben nem vehetők ideiglenes őrizetbe, és elsőbbséget kell adni az ideiglenes őrizet alternatíváinak.

    Módosítás: 21

    6. cikk (1) bekezdés

    (1) A tagállamok minden illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára kiutasítási határozatot adnak ki.

    (1) A tagállamok a kíséret nélküli kiskorúak kivételével minden illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan hozhatnak egyedi kiutasítási határozatot.

    Indokolás

    A tagállamok számára a kiutasítási határozat továbbra is választási lehetőség kell, hogy maradjon; a határozatnak legalább hathetes határidőt kell adnia a visszatérésre: előnyben kell részesítenie az önkéntes visszatérést, és ezáltal a visszatérési terv kidolgozását is lehetővé teszi. A gyermek mindenek felett álló érdeke a kíséret nélküli kiskorúak kutasításának tilalmát jelenti.

    Módosítás: 22

    6. cikk (2) bekezdés

    (2) A kiutasítási határozat egy legfeljebb négy hétig tartó időszakot biztosít az önkéntes távozásra, amennyiben nincs ok azt feltételezni, hogy az adott személy ezalatt megszökhet. Erre az időszakra a szökés valamennyi kockázatának elkerülését célzó kötelezettségeket lehet kiszabni, úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezésre, anyagi garancia letétbe helyezésére, okmányok benyújtására vagy egy adott helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségeket.

    (2) A kiutasítási határozat egy legalább hat hétig tartó időszakot biztosít az önkéntes távozásra. Erre az időszakra a szökés jelentős kockázatának elkerülését célzó kötelezettségeket lehet kiszabni, úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezésre, anyagi garancia letétbe helyezésére, okmányok benyújtására vagy egy adott helyen való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségeket.

    Indokolás

    Lásd a 21. módosítást.

    Módosítás: 23

    6. cikk (3) bekezdés

    (3) A kiutasítási határozatot vagy egy különálló határozat vagy jogi aktus keretében, vagy a kitoloncolási végzéssel együtt kell kiadni

    (3) A kiutasítási határozatot a kitoloncolási végzéstől elkülönülő különálló határozat vagy jogi aktus keretében kell kiadni. A kiutasítási határozatot – az elkülönült formát megtartva – ki lehet adni a kitoloncolási végzéssel együtt, de az csak a 7. cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesülése esetén érvényes. A kiutasítási határozat megsemmisítése automatikusan maga után vonja a kitoloncolási végzés megsemmisítését.

    Indokolás

    Lásd a 21. módosítást.

    Módosítás: 24

    6. cikk (4) bekezdés

    (4) Amennyiben a tagállamokra az alapvető jogokból eredő – különösen az emberi jogokról szóló európai egyezményből adódó – kötelezettségek vonatkoznak, úgymint a visszaküldés tilalmához, az oktatáshoz és a család együtt maradásához való jog, nem lehet kiutasítási határozatot kiadni. Amennyiben már sor került a kiutasítási határozat kiadására, azt vissza kell vonni.

    (4) Nem lehet kiutasítási határozatot adni, amennyiben a tagállamokra az alapvető jogokból – különösen a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezményből, a kínzás elleni ENSZ-egyezményből, a gyermekek jogairól szóló egyezményből és az emberi jogokról szóló európai egyezményből – eredő kötelezettségek vonatkoznak, úgymint a visszaküldés tilalmához, az oktatáshoz és a család együtt maradásához való joggal kapcsolatos kötelezettségek (törlés). Amennyiben már sor került a kiutasítási határozat kiadására, azt vissza kell vonni.

    Indokolás

    Annak biztosítása, hogy valamennyi szükséges hivatkozás szerepeljen.

    Módosítás: 25

    6. cikk (5) bekezdés

    (5) A tagállamok bármikor dönthetnek arról, hogy a területükön harmadik ország illegálisan tartózkodó állampolgára számára különleges körülmények által indokolt, humanitárius vagy egyéb okokból tartózkodási engedélyt, vagy tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak. Ebben az esetben nem kell kiutasítási határozatot kiadni, illetve amennyiben erre már sor került, azt vissza kell vonni.

    (5) A tagállamok bármikor dönthetnek arról, hogy a területükön harmadik ország illegálisan tartózkodó állampolgára számára különleges körülmények által indokolt, humanitárius vagy egyéb okokból tartózkodási engedélyt, vagy tartózkodási jogot adó egyéb felhatalmazást adjanak, belefoglalva bevándorlási politikájukba a harmadik országbeli állampolgárok egészségének magas szintű védelmét. Ebben az esetben nem kell kiutasítási határozatot kiadni, illetve amennyiben erre már sor került, azt meg kell semmisíteni.

    Indokolás

    A tagállamoknak egészséggondozást kell biztosítaniuk az illegális bevándorlók számára, és e célból megfelelő pénzügyi források bevonásával ki kell terjeszteniük bevándorláspolitikájukat. Az illegális bevándorlók rendszerint nyomorúságos körülmények között lépnek be és élnek a tagállamokban, ami jelentős hatással van egészségi állapotukra.

    Módosítás: 26

    6. cikk (6) bekezdés

    (6) Ha egy tagállam területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár egy másik tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az első tagállamnak tartózkodnia kell a kiutasítási határozat kiadásától, amennyiben ez a személy önkéntesen visszatér a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam területére.

    (6) Ha egy tagállam területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár egy másik tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az első tagállamnak tartózkodnia kell a kiutasítási határozat kiadásától, amennyiben ez a személy önkéntesen visszatér a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam területére. Mindaddig ezt a rendelkezést kell alkalmazni, amíg a tartózkodási engedélyek európai szintű kölcsönös elismerésére szolgáló valamennyi eljárást be nem vezetik.

    Indokolás

    Az európai visszatérési politika elfogadása előtt az Uniónak be kell vezetnie az európai területre való belépés legális csatornáit szabályozó jogszabályi keretet.

    Módosítás: 27

    6. cikk (8) bekezdés

    (8) Ha a harmadik ország a tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgára tartózkodási engedélyének vagy tartózkodási jogot adó egyéb engedélyének odaítélési eljárása függőben van, a tagállam tartózkodhat a kiutasítási határozat kiadásától mindaddig, amíg az eljárás folyamatban van.

    (8) Ha a harmadik ország a tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgára tartózkodási engedélyének vagy tartózkodási jogot adó egyéb engedélyének odaítélési eljárása függőben van, a tagállam tartózkodik a kiutasítási határozat kiadásától mindaddig, amíg az eljárás folyamatban van.

    Módosítás: 28

    6. cikk (8a) bekezdés (új)

     

    (8a) Felkérik a tagállamokat, hogy a kiutasítási határozatról való értesítéssel egyidejűleg nyújtsanak tájékoztatást és javasoljanak a harmadik országbeli állampolgárok származási országukba való újbóli beilleszkedésének és a szóban forgó ország fejlődéséhez való hozzájárulásának az előmozdítását célzó kísérő intézkedéseket.

    Módosítás: 29

    7. cikk (1) bekezdés

    (1) A tagállamoknak kitoloncolási végzést kell kiadniuk a kiutasítási határozat hatálya alá eső harmadik országbeli állampolgár számára, ha szökés lehetősége áll fenn, illetve ha az adott személy a visszatérési kötelezettségnek nem tett eleget az önkéntes távozásra a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott időszakon belül.

    (1) A tagállamoknak egyedi kitoloncolási végzést kell kiadniuk a kiutasítási határozat hatálya alá eső harmadik országbeli állampolgár számára, ha az adott személy a visszatérési kötelezettségnek nem tett eleget az önkéntes távozásra a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott időszakon belül, vagy szökés jelentős kockázata áll fenn.

    Módosítás: 30

    7. cikk (2) bekezdés

    (2) A kitoloncolási végzés meghatározza, mennyi időn belül kerül végrehajtásra a kitoloncolás és mi a visszatérési ország.

    (2) A kitoloncolási végzés meghatározza, mennyi időn belül kerül végrehajtásra a kitoloncolás és mi a visszatérési ország, amelynek a harmadik országbeli állampolgár származási országának kell lennie.

    Indokolás

    A harmadik országbeli állampolgárokat származási országukba kell visszatoloncolni, nem pedig megkülönböztetés nélkül bármely országba. Ha a harmadik országbeli állampolgárokat az Európai Unió külső határaihoz közeli szomszédos országba küldik vissza, nagyobb a valószínűsége e személyek újbóli illegális belépésének, ami így eredménytelenné teszi a közösségi intézkedéseket.

    Módosítás: 31

    7. cikk (3) bekezdés

    (3) A kitoloncolási végzést vagy egy különálló határozat vagy jogi aktus keretében, vagy a kiutasítási határozattal együtt kell kiadni.

    (3) A kitoloncolási végzést a kiutasítási határozattól elkülönülő határozat vagy jogi aktus keretében kell kiadni. A kitoloncolási végzést – az elkülönült formát megtartva – ki lehet adni a kiutasítási határozatottal együtt, de az csak akkor érvényes, ha az (1) bekezdésében említett feltételek teljesülnek.

    Módosítás: 32

    8. cikk cím és (1) bekezdés

    Halasztás

    Halasztás vagy megsemmisítés

    (1) A tagállamok egy megfelelő időszakra elhalaszthatják a kiutasítási határozat végrehajtását, figyelembe véve az egyes esetek konkrét körülményeit.

    (1) A tagállamok egy megfelelő időszakra elhalaszthatják a kiutasítási határozat végrehajtását, figyelembe véve az egyes esetek konkrét körülményeit, vagy megsemmisíthetik a kiutasítási határozatot. Halasztás vagy megsemmisítés esetén a tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik ország állampolgárának tartózkodási körülményei méltóak.

    Indokolás

    Harmadik ország állampolgára nem utasítható ki, ha a kiutasítás veszélyes az állampolgár számára, vagy lehetetlen a visszatérési terv megvalósítása. A kíséret nélküli kiskorúakat nem lehet kiutasítani.

    Módosítás: 33

    8. cikk (2) bekezdés bevezető rész

    (2) A tagállamoknak a következő körülmények fennállása esetén el kell halasztaniuk a kitoloncolási végzés végrehajtását mindaddig, amíg ezek a körülmények fennállnak:

    (2) A tagállamoknak a következő körülmények fennállása esetén el kell halasztaniuk vagy meg kell semmisíteniük a kitoloncolási végzés végrehajtását mindaddig, amíg ezek a körülmények fennállnak:

    Indokolás

    Lásd a 32. módosítást.

    Módosítás: 34

    8. cikk (2) bekezdés -a) pont (új)

     

    - a) a származási országába való visszatérésekor a harmadik ország állampolgárát fizikai vagy mentális veszély fenyegeti;

    Indokolás

    Lásd a 32. módosítást.

    Módosítás: 35

    8. cikk (2) bekezdés c) pont

    c) nincs biztosítéka annak, hogy a kíséret nélküli kiskorúakat az indulás helyén, illetve a megérkezéskor át tudják adni egy családtagnak, egy egyenértékű képviselőnek, a kiskorú gyámjának vagy a visszatérési ország illetékes hivatalnokának, a kiskorú visszatérése körülményeinek értékelését követően.

    törölve

    Indokolás

    Lásd a 32. módosítást.

    Módosítás: 36

    8. cikk (2) bekezdés ca) pont (új)

     

    ca) ha alapos okkal feltételezhető, hogy a kiutasítás kollektív kitoloncoláshoz vezetne, megsértve ezzel az emberi jogokról szóló európai egyezmény 4. jegyzőkönyvének 4. cikkét, amely tiltja a kollektív kitoloncolást.

    Módosítás: 37

    8. cikk, (3) bekezdés

    (3) Ha az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően a kiutasítási határozat vagy a kitoloncolási végzés végrehajtását elhalasztják, az érintett harmadik országbeli állampolgárra – azzal a céllal, hogy elkerüljék a szökés valamennyi kockázatát – bizonyos kötelezettségeket lehet kiszabni, úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezés, anyagi garancia letétbe helyezése, az okmányok visszaadása vagy egy adott helyen való tartózkodás.

    (3) Ha az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően a kiutasítási határozat vagy a kitoloncolási végzés végrehajtását elhalasztják, az érintett harmadik országbeli állampolgárra – azzal a céllal, hogy elkerüljék a szökés jelentős kockázatát – bizonyos kötelezettségeket lehet kiszabni, úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezés, anyagi garancia letétbe helyezése, vagy egy adott helyen való tartózkodás.

    Indokolás

    Lásd a 32. módosítást.

    Módosítás: 38

    9. cikk (1) bekezdés

    (1) A kitoloncolási végzésnek tartalmaznia kell egy legfeljebb öt évre szóló ismételt belépési tilalmat.

    (1) A közrend és a nemzetbiztonság súlyos veszélyeztetése esetén a tagállamok a kitoloncolási végzésekhez egy legfeljebb hat hónap időtartamú ismételt belépési tilalmat csatolhatnak.

    A kiutasítási határozatok tartalmazhatnak ilyen ismételt belépési tilalmat.

     

    Indokolás

    A harmadik országok állampolgárainak illegális tartózkodására válaszul elegendő szankció a kiutasítási, másodlagosan kitoloncolási határozat. Rendkívüli esetek kivételével aránytalannak tűnik, hogy e határozathoz még egy ismételt belépési tilalmat is csatoljanak.

    Módosítás: 39

    9. cikk (2) bekezdés c) pont

    c) az ismételt belépési tilalom alatt lépett-e a tagállam területére;

    törölve

    Indokolás

    Lásd a 38. módosítást.

    Módosítás: 40

    9. cikk (2) bekezdés d) pont

    d) veszélyt jelent-e a közrendre és a közbiztonságra.

    törölve

    Indokolás

    Lásd a 38. módosítást.

    Módosítás: 41

    9. cikk (2) bekezdés utolsó albekezdés

    Az ismételt belépési tilalmat ki lehet szabni öt évnél hosszabb időre, ha a harmadik ország érintett állampolgára a közrendet és a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti.

    törölve

    Indokolás

    Lásd a 38. módosítást.

    Módosítás: 42

    9. cikk (2a) bekezdés (új)

     

    (2a) Az ismételt belépési tilalom ellen jogorvoslattal lehet élni, és az érintett személy kérelmét követően azt újra el lehet bírálni.

    Indokolás

    Lásd a 38. módosítást.

    Módosítás: 43

    9. cikk (3) bekezdés

    (3) Az ismételt belépési tilalmat vissza lehet vonni, különösen azokban az esetekben, amikor a harmadik ország érintett állampolgára:

    (3) Az ismételt belépési tilalmat visszavonják, ha a harmadik ország érintett állampolgára már nem jelent súlyos veszélyt egy tagállam közrendjére vagy nemzetbiztonságára. Ez a visszavonás valamennyi tagállamra vonatkozóan érvényes.

    a) először kap kiutasítási határozatot vagy kitoloncolási végzést;

     

    b) jelentkezett a tagállam konzulátusi képviseletén;

     

    c) visszatérítette az előző kiutasítási eljárás összes költségét.

     

    Indokolás

    Lásd a 38. módosítást.

    Módosítás: 44

    9. cikk (4) bekezdés

    (4) Az ismételt belépési tilalmat megfelelő egyedi esetben fel lehet függeszteni kivételes és átmeneti jelleggel.

    törölve

    Indokolás

    Lásd a 38. módosítást.

    Módosítás: 45

    9. cikk (5) bekezdés

    (5) Az (1) –(4) bekezdés a tagállamokban menedék iránti kérelemhez való jog sérelme nélkül kerül alkalmazásra.

    (4) Az (1) –(3) bekezdés a tagállamokban menedék iránti kérelemhez való jog sérelme nélkül kerül alkalmazásra.

    Módosítás: 46

    10. cikk (1a) bekezdés (új)

     

    (1a) A tagállamok biztosítják, hogy a kiutasítási eljárás és különösen a kitoloncolási műveletek során nem kormányzati szervezetek is jelen legyenek.

    Módosítás: 47

    10. cikk (2) bekezdés

    (2) A kitoloncolás végrehajtásakor a tagállamoknak figyelembe kell venni a 2004/573/EK határozathoz csatolt, a légi úton történő közös kiutasításra vonatkozó biztonsági rendelkezésekről szóló iránymutatásokat.

    (2) A kitoloncolás végrehajtásakor a tagállamoknak figyelembe kell venni a 2004/573/EK határozathoz csatolt, a légi úton történő közös kiutasításra vonatkozó biztonsági rendelkezésekről szóló iránymutatásokat, valamint el kell kerülniük a kollektív kitoloncolásokat és az olyan eljárásokat, amelyek látszólag egyes személyek kitoloncolására irányulnak, de valójában kollektív eszközöket alkalmaznak.

    Indokolás

    Az irányelv céljaival nagyobb összhangban lévő megfogalmazás.

    Módosítás: 48

    10. cikk (2a) bekezdés (új)

     

    (2a) Amennyiben kiutasítási határozatot hoztak, a Bizottság – a hazatelepülő származási országába való társadalmi és gazdasági újbóli beilleszkedésének biztosítása és ellenőrzése céljából – eseti együttműködési tervet készít és köt valamennyi harmadik állammal, amely terv biztosítja a hazatelepülő alapvető jogainak tiszteletben tartását.

    Indokolás

    Ez az intézkedés kiegészíti az EU visszatérési politikáját.

    Módosítás: 49

    11. cikk (1) bekezdés második albekezdés

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határozatban és/vagy végzésben a tényszerű és jogi okokat meghatározzák, valamint a harmadik ország érintett állampolgárát írásban tájékoztassák a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határozatban és/vagy végzésben a tényszerű és jogi okokat meghatározzák, valamint a harmadik ország érintett állampolgárát írásban, a lehető leggyorsabban tájékoztassák a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.

    Indokolás

    Nagyon fontos, hogy az érintett személy azonnali, megbízható és hozzáférhető tájékoztatást kapjon annak érdekében, hogy kihasználhassa az eljárási ügyek elrendezésére rendelkezésre álló időt.

    Módosítás: 50

    11. cikk (2) bekezdés

    (2) A tagállamok kérésre kötelesek biztosítani a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés fő elemeinek írott vagy szóbeli fordítását olyan nyelven, amilyen nyelven a harmadik ország állampolgára feltételezhetően ért.

    (2) A tagállamok kötelesek biztosítani a kiutasítási határozat és a kitoloncolási végzés írott fordítását olyan nyelven, amelyet az érintett személy ért.

    Indokolás

    Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés csak akkor tekinthető megvalósultnak, ha az érintett személy érti a rá vonatkozó határozatot.

    Módosítás: 51

    12. cikk (1) bekezdés

    (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának joga legyen a hatékony jogorvoslathoz a bíróság vagy törvényszék előtt, és fellebbezhessen a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés ellen, vagy kérhesse annak felülvizsgálatát.

    (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok valamennyi érintett állampolgárának joga legyen a hatékony jogorvoslathoz a bíróság vagy törvényszék előtt, és fellebbezhessen a kiutasítási határozat és/vagy a kitoloncolási végzés ellen, vagy kérhesse annak felülvizsgálatát.

    Indokolás

    A megfogalmazás javítása.

    Módosítás: 52

    12. cikk (2) bekezdés

    (2) A jogorvoslatnak vagy felfüggesztő hatályúnak kell lennie, vagy magában kell foglalnia a harmadik ország állampolgárának a jogát a kiutasítási határozat vagy a kitoloncolási végzés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemhez, mely esetben a kiutasítási határozatot vagy a kitoloncolási végzést el kell halasztani addig, amíg azt meg nem erősítik, illetve az többé nem tárgya felfüggesztő hatályú jogorvoslatnak.

    (2) A jogorvoslatnak felfüggesztő hatályúnak kell lennie.

    Módosítás: 53

    12. cikk (3) bekezdés

    (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának lehetősége legyen jogi tanácsot kapni, képviseltetve lenni és szükség esetén nyelvi segítséget kapni. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

    (3) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik ország érintett állampolgárának lehetősége legyen jogi tanácsot kapni, képviseltetve lenni és szükség esetén nyelvi segítséget kapni. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez.

    Módosítás: 54

    14. cikk (1) bekezdés

    (1) Amikor alapos ok van azt feltételezni, hogy fennáll a szökés kockázata, és a kevésbé kényszerítő intézkedések – úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezés, anyagi garancia letétbe helyezése, a dokumentumok átadása, egy adott helyen való tartózkodás, vagy egyéb kockázatmegelőző intézkedés – használata nem lenne megfelelő mértékben hatékony, a tagállamoknak ideiglenes őrizet alá kell helyezni a harmadik ország kiutasítási határozat vagy kitoloncolási végzés hatálya alá most vagy majdan eső állampolgárát.

    (1) Amikor alapos ok van azt feltételezni, hogy fennáll a szökés jelentős kockázata, és a kevésbé kényszerítő intézkedések – úgymint a hatóságoknál való rendszeres jelentkezés, anyagi garancia letétbe helyezése, a dokumentumok átadása, egy adott helyen való tartózkodás, vagy egyéb kockázatmegelőző intézkedés – alkalmazása nem lenne megfelelő mértékben hatékony, a tagállamoknak ideiglenes őrizet alá kell helyezni a harmadik ország kiutasítási határozat hatálya alá eső állampolgárát.

    Indokolás

    Jelentéktelen szökési kockázat nem indokolhatja a kitoloncolás céljából történő ideiglenes őrizetet. Hangsúlyozni kell, hogy az ideiglenes őrizeti intézkedéseknek kivételesnek kell lenniük, a szökés jelentős kockázatán kell alapulniuk, a bíróságoknak kell azokat mérlegelniük, és csak a kitoloncolás megszervezéséhez szükséges idő biztosítására szolgálnak.

    Módosítás: 55

    14. cikk (1a) bekezdés (új)

     

    Az ideiglenes őrizet csak arra az időtartamra indokolt, amely a kitoloncolás megszervezéséhez szükséges, amennyiben fennáll a szökés jelentős kockázata. Megszűnik indokoltsága, ha a visszatérési ország hatóságai a szükséges engedélyek megszerzésére irányuló valamennyi objektív erőfeszítés ellenére sem válaszolnak a megállapított határidőn belül.

    Módosítás: 56

    14. cikk (3) bekezdés

    (3) Az ideiglenes őrizetet az igazságügyi hatóságok legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatják meg.

    (3) Az ideiglenes őrizetet az igazságügyi hatóságok legfeljebb három hónappal hosszabbíthatják meg.

    Indokolás

    Lásd a 54. módosítást.

    Módosítás: 57

    15. cikk (1) bekezdés

    (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgáraival emberséges és emberi méltóságukat tiszteletbe tartó módon bánjanak alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi és nemzeti törvényeket betartva. Kérésükre késedelem nélkül biztosítani kell számukra, hogy kapcsolatba léphessenek jogi képviselőkkel, családtagjaikkal és az illetékes konzuli hatóságokkal, valamint a megfelelő nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel.

    (1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgáraival emberséges és emberi méltóságukat tiszteletbe tartó módon bánjanak alapvető jogaik tiszteletben tartása mellett, a nemzetközi és nemzeti törvényeket betartva. Ezenkívül joguk van ahhoz is, hogy késedelem nélkül kapcsolatba léphessenek jogi képviselőkkel, családtagjaikkal és az illetékes konzuli hatóságokkal, valamint a megfelelő nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel.

    Indokolás

    A családdal vagy a jogi képviselőkkel való érintkezés jogának megtagadása az őrizetben tartottak alapvető jogai megsértésének minősül.

    Módosítás: 58

    15. cikk (2) bekezdés

    (2) Az ideiglenes őrizetet erre szolgáló speciális létesítményben kell végrehajtani. Ha a tagállam nem tud ideiglenes őrizetre szolgáló speciális létesítményben elhelyezést biztosítani, és kénytelen büntetés-végrehajtási intézetbeli elhelyezéshez folyamodni, gondoskodnia kell arról, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgárait tartósan elkülönítsék a többi fogvatartottól.

     

    (2) Az ideiglenes őrizetet erre szolgáló speciális létesítményben kell végrehajtani. Ha a tagállam nem tud ideiglenes őrizetre szolgáló speciális létesítményben elhelyezést biztosítani, és a speciális létesítmény férőhelyeinek hiányában kénytelen büntetés-végrehajtási intézetbeli elhelyezéshez folyamodni, gondoskodnia kell arról, hogy a harmadik országok ideiglenes őrizet alatt álló állampolgárait tartósan elkülönítsék a többi fogvatartottól a szabadidő alatt is.

    Módosítás: 59

    15. cikk (2) bekezdés (2) albekezdés

    Külön figyelmet fognak majd fordítani a rászoruló személyek helyzetére. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a kiskorúak ideiglenes őrizetére ne büntetés-végrehajtási intézetben kerüljön sor. A kíséret nélküli kiskorúakat külön kell választani a felnőttektől, kivéve abban az esetben, ha ez ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével.

    Külön figyelmet kell fordítani a rászoruló személyek helyzetére. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúakat ne helyezzék ideiglenes őrizet alá, hanem iskolába járjanak és a gyermekvédelmi szerkezetbe tartozó intézményekben gondoskodjanak róluk a családi kapcsolataik és a gyermek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartásával. A kíséret nélküli kiskorúakat nem tarthatják őrizet alatt.

    Indokolás

    Aránytalan a kiskorúak ideiglenes őrizet alá helyezése.

    Módosítás: 60

    15. cikk (3) bekezdés

    (3) A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek meglátogathassák az ideiglenes őrizetre szolgáló létesítményeket azzal a céllal, hogy felmérjék, megfelelnek-e az ideiglenes őrizet feltételeinek. Az ilyen látogatások engedélyezés tárgyát képezhetik.

    (3) A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a nemzetközi és nem kormányzati szervezetek meglátogathassák az ideiglenes őrizetre szolgáló létesítményeket azzal a céllal, hogy felmérjék, megfelelnek-e az ideiglenes őrizet feltételeinek.

    Indokolás

    Lásd a 59. módosítást.

    Módosítás: 61

    16. cikk a) pont

    a) elismeri az első tagállam által kiadott kiutasítási határozatot vagy kitoloncolási végzést és végrehajtja a kitoloncolást, mely esetben a tagállamoknak kártalanítaniuk kell egymást az okozott pénzügyi egyenlőtlenségek miatt a 2004/191/EK tanácsi határozat értelemszerű alkalmazásával;

    a) elismeri az első tagállam által kiadott kiutasítási határozatot vagy kitoloncolási végzést és végrehajtja a kitoloncolást, mely esetben a tagállamoknak kártalanítaniuk kell egymást az okozott pénzügyi egyenlőtlenségek miatt a 2004/191/EK tanácsi határozat értelemszerű alkalmazásával; ebben az esetben a harmadik ország szabálytalanul tartózkodó állampolgára az ezen irányelv 12. cikkében előírt jogokbat élvezi;

    Indokolás

    Harmadik országok állampolgárainak minden körülmények között rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy bíróság előtt hatékony jogorvoslattal élhessenek a kiutasítási határozat (vagy a kitoloncolási végzés) ellen. Ezért a másik tagállamnak is biztosítania kell számukra, hogy az első tagállam elsőfokú bírósága által hozott határozat ellen jogorvoslatért bírósághoz fordulhassanak.

    Módosítás: 62

    16. cikk c) pont

    c) megindítja a kiutasítási eljárást a saját nemzeti jogszabályai alapján;

    c) megindítja a kiutasítási eljárást a saját nemzeti jogszabályai és a közösségi vívmányok alapján;

    Indokolás

    Ahhoz, hogy a második tagállam végrehajtsa a kiutasítási eljárást, megfelelő intézkedéseket kell tenni az érintett tagállam nemzeti jogszabályai és a közösségi vívmányok alapján, figyelemmel a szubszidiaritás és az arányosság elvére.

    Módosítás: 63

    17. cikk

    A Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen határozat alkalmazásáról a tagállamokban, és amennyiben helyénvaló, módosítási javaslatokat tenni.

    A Bizottság köteles rendszeresen tájékoztatni az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen határozat alkalmazásáról a tagállamokban, és amennyiben helyénvaló, módosítási javaslatokat tenni.

     

    A tagállamok kötelesek értékelni a visszatérési politikájuknak a harmadik országok állampolgárai származási országaira gyakorolt hatásait, és biztosítani e politika összhangját a koherens fejlesztési politikával, valamint a származási országokkal és tranzitországokkal folytatott együttműködés politikájával.

    A Bizottság az első jelentését legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő négy éven belül köteles megtenni.

    A Bizottság az első jelentését legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követő négy éven belül köteles megtenni.

    Indokolás

    Harmadik országok állampolgárainak visszatérését elő kell készíteni, és nem lehet azt elszigetelni a koherens és hatékony fejlesztési politikától. A szolidaritás elve arra kötelezi a tagállamokat, hogy kövessék nyomon ezeket az intézkedéseket.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Közös normák és eljárások az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozóan

    Hivatkozások

    COM(2005)0391 - C6-0266/2005 - 2005/0167(COD)

    Illetékes bizottság

    LIBE

    Véleményt nyilvánított

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    DEVE

    29.9.2005

     

     

     

    A vélemény előadója

           A kijelölés dátuma

    Marie-Arlette Carlotti

    27.3.2007

     

     

    Az elfogadás dátuma

    5.6.2007

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    22

    0

    3

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Margrete Auken, Josep Borrell Fontelles, Danutė Budreikaitė, Corina Creţu, Nirj Deva, Alexandra Dobolyi, Fernando Fernández Martín, Filip Kaczmarek, Glenys Kinnock, Maria Martens, Luisa Morgantini, Miguel Portas, Toomas Savi, Frithjof Schmidt, Jürgen Schröder, Feleknas Uca, Margrietus van den Berg, Johan Van Hecke, Luis Yañez-Barnuevo García

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Jan Jerzy Kułakowski, Miguel Angel Martínez Martínez, Manolis Mavrommatis, Pasqualina Napoletano, Anne Van Lancker, Ralf Walter

    • [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

    ELJÁRÁS

    Cím

    Közös normák és eljárások az illegálisan tartózkodó harmadik országokbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozóan

    Hivatkozások

    COM(2005)0391 - C6-0266/2005 - 2005/0167(COD)

    Az Európai Parlamentben történo eloterjesztés dátuma

    1.9.2005

    Illetékes bizottság

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    LIBE

    29.9.2005

    Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

           A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

    AFET

    29.9.2005

    DEVE

    29.9.2005

    EMPL

    29.9.2005

     

    Nem nyilvánított véleményt

           A határozat dátuma

    EMPL

    14.9.2005

     

     

     

    Előadó(k)

           A kijelölés dátuma

    Manfred Weber

    14.9.2005

     

     

    Vizsgálat a bizottságban

    24.11.2005

    20.3.2006

    20.6.2006

    11.12.2006

     

    27.6.2007

    12.9.2007

     

     

    Az elfogadás dátuma

    12.9.2007

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    47

    5

    0

    A zárószavazáson jelen lévő képviselők

    Alexander Alvaro, Alfredo Antoniozzi, Mihael Brejc, Kathalijne Maria Buitenweg, Michael Cashman, Giuseppe Castiglione, Giusto Catania, Carlos Coelho, Fausto Correia, Esther De Lange, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Bárbara Dührkop Dührkop, Claudio Fava, Patrick Gaubert, Roland Gewalt, Lilli Gruber, Adeline Hazan, Jeanine Hennis-Plasschaert, Ewa Klamt, Roger Knapman, Magda Kósáné Kovács, Barbara Kudrycka, Henrik Lax, Roselyne Lefrançois, Sarah Ludford, Dan Mihalache, Claude Moraes, Javier Moreno Sánchez, Martine Roure, Inger Segelström, Károly Ferenc Szabó, Søren Bo Søndergaard, Vladimir Urutchev, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

    Inés Ayala Sender, Simon Busuttil, Charlotte Cederschiöld, Gérard Deprez, Iratxe García Pérez, Ignasi Guardans Cambó, Sophia in ‘t Veld, Carlos José Iturgaiz Angulo, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Metin Kazak, Jean Lambert, Antonio Masip Hidalgo, Hubert Pirker, Antonio Tajani, Rainer Wieland

    A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

    Vincenzo Aita, Iles Braghetto

    Benyújtás dátuma

    20.9.2007