JELENTÉS a Parlament eljárási szabályzata – Elnökök Értekezletének összetételéről szóló – 23. cikkének módosításáról

5.10.2007 - (2007/2066(REG))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Georgios Papastamkos

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Parlament eljárási szabályzata – Elnökök Értekezletének összetételéről szóló – 23. cikkének módosításáról

(2007/2066(REG))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az eljárási szabályzata módosítására irányuló javaslatra (B6-0039/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 202. cikkére,

–   tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A6-0355/2007),

1.  úgy határoz, hogy az alábbiaknak megfelelően módosítja eljárási szabályzatát;

2.  rámutat arra, hogy a módosítás a következő üléshét első napján lép hatályba;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg	Módosítások
Módosítás: 1 23. cikk (2) bekezdés
2. A független képviselők két, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire.	2. A független képviselők egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire.
Indokolás
Semmi nem indokolja, hogy a független képviselők túl legyenek reprezentálva a szabályosan megalakított képviselőcsoportokhoz képest.

INDOKOLÁS

1. AZ ELJÁRÁSRÓL

2007. február 23-i levelével az Európai Parlament elnöke javaslatot terjesztett az Alkotmányügyi Bizottság elnöke elé, amely a Parlament eljárási szabályzata 23. cikkének Corbett úr által benyújtott módosítására irányul.

Ez a cikk az Elnökök Értekezletének összetételére vonatkozik, különös tekintettel a független képviselőkre, akik a jelenlegi rendelkezések szerint két, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálhatnak az Elnökök Értekezletének üléseire.

Corbett úr javaslata a következő:

23. cikk

Az Elnökök Értekezletének összetétele

(2)

A független képviselők két, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire.

helyébe a következő lép

(2) A független képviselők havonta váltakozó rendben egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire, amennyiben ezeken az üléseken a plenáris ülés napirendjét és/vagy közvetlenül az egyes képviselők jogállásához és jogaihoz kapcsolódó napirendi pontokat határoznak meg.

Corbett úr azzal érvel, hogy a független képviselők – akik kevesebben lettek (14), mint a képviselőcsoport alakításához szükséges minimális létszám (20) – számának drasztikus csökkenése miatt már semmi nem indokolja, hogy két tag képviselje őket, akik a csoportosulásuk jellegéből adódóan politikai értelemben mindenesetre nem képviselik egymást.

2. AZ ELŐADÓ MEGFONTOLÁSAI

A többi képviselőcsoporttal összevetve a függetlenek heterogenitásának mértéke jelentős, és ez független a képviselőik számától. Ennek ellenére a független képviselők különböző nézeteinek az Elnökök Értekezletében egy képviselőjük nagyon is hangot adhat.

A független képviselők száma azonban előre nem látott események hatására bármikor növekedhet. A meghatározó tényezők közé tartozik a fennálló képviselőcsoportokon belüli politikai koherencia vagy a független képviselők közötti megegyezési képesség olyan esetekben, amikor a képviselőcsoportok alakításához szükséges létszámok adottak. Az eljárási szabályzat Elnökök Értekezlete összetételére vonatkozó rendelkezéseinek ezért jogilag nem kizárólag a független képviselők kis számának esetéhez kell igazodniuk.

Az előadó ezenkívül kiemeli, hogy a független képviselők helyzete két szempontból eltér a képviselőcsoportokba tartozó képviselők helyzetétől.

- Míg ez utóbbiakat a közös politikai hovatartozás köti össze, addig a független képviselők rendszerint nem alkotnak politikai hovatartozás szerint homogén csoportot. Ezáltal náluk nincs meg az az alap, amely lehetővé teszi, hogy a képviselőcsoportba tartozók az Elnökök Értekezletében az elnök személyében történő képviselet révén összefoglalva azonosan vegyenek részt.

- Másrészt az EP hatékony szervezeti működésének szükségessége és a független képviselők heterogén, jóval kisebb létszámú csoportjával szemben a képviselőcsoportokba tartozók nagyobb politikai súlya létfontosságúvá teszi az ezen tényezőket tükröző munkaszervezési intézkedések meghozatalát, ahogy azt a szavazati jogokkal kapcsolatban bevezették. Ez a független képviselőket azonban gyakorlatilag nem akadályozza abban, hogy legalább a nézeteiket támogató hatékony érvek előterjesztése révén hozzájáruljanak a határozathozatali eljáráshoz.

Az eljárási szabályzat azonban normák összessége, és a meghozott szabályok inkább hosszú időtartamra vonatkoznak, amelyeknek nemcsak a meghozatal vagy a módosítás időpontjára, hanem a változó jövőbeni helyzetekre is használható eredményeket kell biztosítania. Az éppen bekövetkezett ad hoc helyzetek, amelyek különösen a korábbi tényleges állapothoz visszatérve bármikor megváltozhatnak, ezért nem vezethetnek olyan új szabályozáshoz, amely kifejezetten az előállt ad hoc helyzethez igazodik, és amely a kiindulási ponthoz visszaigazított tényleges viszonyoknak vagy más szintén ténylegesen lehetséges viszonyoknak kevéssé felelne meg.

Rotációs elv

Egy másik kérdés az, hogy helyénvaló-e vagy sem annak előírása, hogy a független képviselők képviselete ezen képviselők közötti havonta váltakozó renden alapuljon.

Semmilyen felismerhető ok nincs azonban arra, hogy a független képviselők Elnökök Értekezletében lévő jelenlétének folytonosságát a képviselőcsoportok jelenlétéhez képest megszakítsák azáltal, hogy a csoportba tartozást az elnököktől eltérően egy rotációs rendszernek vetik alá. Ezáltal a független képviselők terhére jelentősen csökkenne az esetleg meglévő stabil álláspontjaik Elnökök Értekezletében való megjelenítése és a hallhatóságuk folytonossága.

Végeredményben semmi nem kényszerít arra, hogy az eljárási szabályzatban ezen tag rotációjára bonyolult szabályokat írjunk elő. Egy esetleges váltakozó rendet a független képviselők egymás között meg tudnak állapítani.

A jelenlét korlátozása bizonyos ülések esetén

Azt is javasolják, hogy azon esetekre korlátozzák a független képviselők Elnökök Értekezletében való jelenlétét, amikor az a Parlament napirendjével foglalkozik, vagy az egyes képviselők jogaihoz közvetlenül kapcsolódó ügyeket vitat meg.

Az Elnökök Értekezletének hatásköre azonban számos olyan ügyre is kiterjed, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a független képviselők munkája szempontjából is, például az eljárási szabályzat 24. cikkének (2), (5), (7), (8) bekezdése, és 45. cikke. Ezért van értelme az Elnökök Értekezlete független képviselők bevonásával történő összeállításának.

Mivel az előadó nem tud olyan valós problémákról, amelyeket ezidáig a független képviselőknek az Elnökök Értekezlete ülésein való teljes részvétele okozott volna, úgy véli, hogy az erre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseknek változatlanul meg kellene maradniuk az átláthatóság és az összes képviselőnek a Parlament működésébe való maximális bevonása szellemében. Ha a független képviselők bizonyos ülésekre nem kívánnak elmenni, ez számukra megengedett.

2.2.2007

JAVASLAT AZ EURÓPAI PARLAMENT ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA(B6-0039/2007) ()

az eljárási szabályzat 202. cikke alapján

előterjesztette: Richard Corbett

a 23. cikk (2) bekezdésének módosítása

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Hatályos szöveg	Módosítások
Módosítás: 1 23. cikk (2) bekezdés
2. A független képviselők két, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire.	2. A független képviselők havonta váltakozó rendben egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálnak az Elnökök Értekezletének üléseire, amennyiben ezeken az üléseken a plenáris ülés napirendjét és/vagy közvetlenül az egyes képviselők jogállásához és jogaihoz kapcsolódó napirendi pontokat határoznak meg.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.10.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 5 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jim Allister, Enrique Barón Crespo, Jens-Peter Bonde, Richard Corbett, Andrew Duff, Maria da Assunção Esteves, Ingo Friedrich, Bronisław Geremek, Genowefa Grabowska, Anneli Jäätteenmäki, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Adrian Severin, József Szájer, Riccardo Ventre, Johannes Voggenhuber, Bernard Wojciechowski, Dushana Zdravkova
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Elmar Brok, Carlos Carnero González, Klaus Hänsch, Alain Lamassoure, Stavros Lambrinidis, Gérard Onesta, Georgios Papastamkos, Bernard Poignant, György Schöpflin, Kathy Sinnott, Alexander Stubb, Mauro Zani
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Othmar Karas, Eoin Ryan, Rainer Wieland