JELENTÉS az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

11.10.2007 - (COM(2007)0119 – C6‑0131/2007 – 2007/0043(CNS)) - *

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Romana Jordan Cizelj

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2007)0119 – C6‑0131/2007 – 2007/0043(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0119),

–   tekintettel az Euratom-Szerződés 54. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint a Tanács konzultált a Parlamenttel (C6‑0131/2007),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A6‑0376/2007),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  úgy véli, hogy az Euratom Ellátási Ügynökségnek az Európai Unió költségvetésére terhelt költségének összhangban kell állnia az új többéves pénzügyi keret vonatkozó felső határával, valamint a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás[1] 47. pontjának rendelkezéseivel;

3.  emlékeztet arra, hogy a Költségvetési Bizottság véleménye nem előlegezi meg az intézményközi megállapodás 47. pontjában megállapított, az Euratom Ellátási Ügynökség létrehozására vonatkozó eljárás eredményét;

4.  felhívja a Bizottságot javaslatának megfelelő, az Euratom-Szerződés 119. cikkének második bekezdése szerinti módosítására;

5.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

6.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 1a. bevezető hivatkozás (új)
	tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodásra2, és különösen annak 47. pontjára,
	___________________________________ 2 HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
Indokolás
Az Euratom Ellátási Ügynökség új ügynökségként jön létre. Ennek tükröződnie kell a határozatban említett jogalapokban.
Módosítás: 2 Melléklet, 1. cikk (1) bekezdés a) pont
a) gyakorolja a Szerződésben előírt hatáskörét;	a) gyakorolja a Szerződésben és a másodlagos jogszabályokban ráruházott hatásköreit;
Indokolás
Az Euratom-Szerződés 6. fejezetének rendelkezései – és annak a biztonság ellenőrzéséről szóló 7. fejezettel és a tulajdonjogi rendről szóló 8. fejezettel meglévő kapcsolatai – hatályban vannak és jogszabályoknak és végrehajtási intézkedéseknek a Szerződés alapján történő elfogadásával folyamatosan gazdagodnak.
Különösen a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó szerződések megkötésének kizárólagos joga és az Ügynökség elővételi joga (52. és 57. cikk) tekintetében vezettek be egyszerűsített eljárásokat.
Módosítás: 3 Melléklet, 1. cikk (1) bekezdés b) pont
b) ellátja a Bizottság által számára kijelölt egyéb feladatokat.	b) e célból elvégzi a Szerződés 52. és azt követő cikkeiben számára kijelölt feladatokat;
Indokolás
Az Ügynökség csak a Szerződés korlátain belül – emiatt nem helyénvaló „a Szerződésben előírt hatáskörei” kifejezést kiegészítő „egyéb feladatok” kifejezés – és a Szerződés rendelkezései, azaz az 52. és azt követő cikkek alapján járhat el.
Módosítás: 4 Melléklet, 1. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a) Célkitűzéseinek elérése érdekében az Ügynökség a következő különös feladatokat látja el – a Szerződés célkitűzéseivel összhangban – a nukleáris anyagok és szolgáltatások nyújtása területén energiapiaci megfigyelőként eljárva: a) a kínálat és a kereslet, valamint a nukleáris anyagokkal való ellátás biztonságát érintő piaci tendenciák nyomon követése és elemzése; b) a nukleáris anyagok EU-beli készleteiről és az EU közüzemeinek hosszú távú szerződések általi lefedettségéről szóló időszakos piaci felmérések, továbbá időszakos piaci kockázatelemzések biztosítása a tagállamok és az ipar számára az alábbiak céljából: - a nukleáris anyagokkal való ellátás elégtelenségének vagy megszakadásainak elhárítása a nukleáris üzemanyag-termelési ciklus valamennyi szakaszában (a bányászattól az átalakításig, dúsításig és gyártásig), - a gyártóüzemekbe történő befektetéssel és a bányafeltárással kapcsolatos keret megteremtéséhez szükséges, hosszú távú szemlélet biztosítása, - a tisztességes piaci verseny megőrzése; c) a 11. cikkben említett Tanácsadó Bizottsággal szoros együttműködésben magas szintű szakértelem kifejlesztése, valamint információk és előretekintő elemzések – és különösen a keresletre és kínálatra vonatkozó előretekintő jelentés, az ellátási politika végrehajtására vonatkozó jelentés és a piaci tendenciákra vonatkozó időszakos felmérések – elkészítése a Tanácsadó Bizottsággal közösen elvégzett, megfelelő elemzések alapján annak érdekében, hogy lehetővé váljon számára az ipar részére útmutatás biztosítása, a gyártók és közüzemi szolgáltatók részére ajánlások megfogalmazása, továbbá a Bizottság részére a vonatkozó területekkel kapcsolatos rendeletre irányuló javaslatok megtétele.
Indokolás
Az Ügynökségnek – a Bizottság égisze alatt – az éves jelentés mellett egyedi tanulmányokból és időszakos piaci felmérésekből álló, koherens tömböt kell felépítenie. Ez lehetővé tenné az Ügynökség számára, hogy valódi megfigyelővé váljon az ellátási politika területén.
Az Ügynökségnek aktív megközelítést kell kialakítania: az ellátási ágazat ellenőrzésének köszönhetően az Ügynökség alkotja az ajánlások megfogalmazására és – szükség esetén – a mind az érdekeltekhez, mind pedig a Bizottsághoz intézett javaslatok kidolgozására megfelelő szervet.
Módosítás: 5 Melléklet, 2. cikk (1) bekezdés
(1) A Szerződés 54. cikkének megfelelően az Ügynökség jogi személy. Az Ügynökség közfeladatot ellátó, nonprofit alapon működő intézmény.	(1) A Szerződés 54. cikkének megfelelően az Ügynökség jogi személy. Az Ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezni és elidegeníteni, valamint jogi eljárásban félként részt venni. Az Ügynökség közfeladatot ellátó, nonprofit alapon működő intézmény.
Indokolás
Ez a módosítás mindössze annyit tesz, hogy áthelyezi a Bizottság jelenlegi javaslatának 15. cikkét a „Jogállás és székhely” című 2. cikk rendelkezései közé.
Ez a rendelkezés már az 1958-as alapszabályban is szerepelt.
Módosítás: 6 Melléklet, 2. cikk (3) bekezdés
(3) Az Ügynökség székhelye a Bizottság szolgálatainak valamely telephelye. Ebben a kérdésben a Bizottság dönt.	(3) Az Ügynökség székhelye a Bizottság szolgálatainak valamely telephelye. Ebben a kérdésben a Bizottság javaslata alapján, a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács dönt.
Indokolás
Az Ügynökség székhelye az alapszabályt megállapító jogi alapaktus egyik alkotóeleme. Ennélfogva fontos, hogy abban a Tanácsadó Bizottság által adott tanácsnak is legyen szerepe. Egyedül a Tanács illetékes egy ügynökség székhelyének a megállapítására, azzal a feltétellel, hogy e székhely szükségszerűen a Bizottság egyik munkahelyén lesz.
Módosítás: 7 Melléklet, 2. cikk, (4) bekezdés
(4) Saját kezdeményezésére, a Közösségen belüli és kívüli feladatainak ellátásához szükséges körben az Ügynökség további intézkedéseket hozhat belső szervezetéről.	(4) Saját kezdeményezésére, a Közösségen belüli és kívüli feladatainak ellátásához szükséges körben az Ügynökség további intézkedéseket hozhat belső szervezetéről, feltéve, hogy ezen intézkedéseknek nincsenek jelentős pénzügyi hatásai. Az Ügynökség minden olyan projektről értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot (a továbbiakban: költségvetési hatóság), amelynek jelentős pénzügyi hatása lehet a költségvetésének finanszírozására, különösen az ingatlanokkal – úgy mint az épületek bérletével vagy vásárlásával – kapcsolatos projektekről, és ezekről tájékoztatja a Bizottságot.
Indokolás
Az Ügynökség nem dönthet önállóan a jelentős pénzügyi hatásokkal járó intézkedésekről.
Módosítás: 8 Melléklet, 3. cikk (1) bekezdés
(1) A főigazgatót a Bizottság nevezi ki.	(1) A főigazgatót a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság nevezi ki. A főigazgató teljes munkaidőben dolgozik az Ügynökségnél és nem a Bizottság meghatalmazottjaként jár el.
Indokolás
Mivel az Ügynökség jogi személy és pénzügyileg független, a főigazgatói feladatot külön kell választani a Bizottságtól, amint azt a korábbi alapszabály is kimondta (az 1958. évi alapszabály 9. cikkének (4) bekezdése).
Tekintettel az Ügynökség szerepének alakulására ennek a funkciónak állandónak kell lennie.
A bizottsággal konzultálni kell a Bizottságtól érkező javaslattal kapcsolatban a bizottságra ruházott tanácsadói szerepnek való megfelelés érdekében és mivel a bizottság jelenti a gazdasági szereplők és a Bizottság közötti kapcsolódási pontot.
Módosítás: 9 Melléklet, 3. cikk, (3) bekezdés, második, harmadik, negyedik és ötödik franciabekezdés
- napi szinten vezeti az Ügynökséget;	– irányítja az Ügynökséget, annak igazgatását és erőforrásait, beleértve a személyzettel kapcsolatos feladatokat;
- kezeli az Ügynökség valamennyi forrását;
- elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak becslését tartalmazó kimutatás tervezetét, végrehajtja az Ügynökség költségvetését;	– elkészíti az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak becslését tartalmazó kimutatás tervezetét, végrehajtja az Ügynökség költségvetését;
- ellátja a személyzettel kapcsolatos feladatokat.
	– elvégez minden olyan tanulmányt és elkészít minden olyan jelentést, amely az 1. cikk (1a) bekezdésével összhangban szükségesnek bizonyul, és biztosítja ezen tanulmányoknak és jelentéseknek a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács részére történő megküldését;
	-biztosítja, hogy az 1. cikkben meghatározott feladatokat a Közösség általános érdekével összhangban végzik el.
Indokolás
Annak érdekében, hogy az Ügynökség a napi szintű irányítását és a tevékenységeit hatékonyan és függetlenül végezhesse, az igazgatónak teljes körű felelősséget kell vállalnia az Ügynökségre ruházott valamennyi operatív feladatért, és ő lesz az Ügynökség jogi képviselője is. A főigazgatónak:
i. biztosítania kell az 1. cikkben meghatározott feladatok sikeres elvégzését, ahogy azt a Közösség általános érdeke megköveteli: a főigazgató különösen felel a bizottság által benyújtott tanulmányok és szakvélemények elkészítéséért és jóváhagyásáért.
ii. igazgatnia kell az Ügynökséget, és gondoskodnia kell az Ügynökség irányításáról.
Módosítás: 10 Melléklet, 3. cikk (4) bekezdés
(4) A főigazgató jelentés formájában évenként beszámol a Bizottságnak az Ügynökség előző évi tevékenységéről, és a Bizottság elé terjeszti a következő évi munkaprogramot.	(4) A főigazgató – a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – jelentés formájában évenként március 31-ig beszámol a Bizottságnak az Ügynökség előző évi tevékenységéről, és a Bizottság elé terjeszti a következő évi munkaprogramot. Ezt az éves jelentést a munkaprogrammal együtt továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak, a Tanácsadó Bizottság véleményével együtt.
Indokolás
Az Ügynökségnek a feladatait tevékenységei átláthatóságának és a tevékenységéről szóló jelentések biztosítása mellett kell ellátnia.
A Bizottságnak benyújtandó – hiszen az Ügynökség a felügyelete alá tartozik – éves jelentést és munkaprogramot:
i. be kell nyújtani a Tanácsadó Bizottságnak tanácsadás céljából,
ii. a bizottság véleményével együtt továbbítani kell a politikai ellenőrzésekben részt vevő többi intézménynek.
Módosítás: 11 Melléklet, 4. cikk (1) bekezdés
(1) A főigazgató és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői, foglalkoztatásuk az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alapján történik. A tisztviselőket a Bizottság nevezi ki, illetményüket a Bizottság fizeti.	(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok vonatkoznak az Ügynökség személyzetének tagjaira.
Indokolás
A főigazgatót és az Ügynökség személyzetének tagjait nem feltétlenül az EK tisztviselői közül kell kiválasztani.
Módosítás: 12 Melléklet, 4. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a) Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja a kinevező hatóságra ruházott jogkört.
Indokolás
Más ügynökségekhez hasonlóan a személyzet tagjait magának az Ügynökségnek kell kineveznie és fizetnie.
Módosítás: 13 Melléklet, 5. cikk (5) bekezdés
(5) Az Ügynökség bármely, a Szerződés 53. cikkében említett cselekedetével szemben az érintett fél az értesítés kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül, értesítés hiányában a közzétételtől számított tíz munkanapon belül a Bizottsághoz fordulhat. Értesítés és közzététel hiányában a határidő kezdőnapja az a nap, amikor az érintett fél tudomást szerez az Ügynökség cselekedetéről.	(5) Az Ügynökség bármely, a Szerződés 53. cikkében említett cselekedetével szemben az érintett fél az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül, értesítés hiányában a közzétételtől számított tizenöt munkanapon belül a Bizottsághoz fordulhat. Értesítés és közzététel hiányában a határidő kezdőnapja az a nap, amikor az érintett fél tudomást szerez az Ügynökség cselekedetéről.
Indokolás
A Bizottság által gyakorolt általános felügyelet és az Ügynökség valamennyi határozata tekintetében gyakorolt vétójoga nem keverendő össze a határozattal érintett bármelyik fél azon jogával, hogy a határozatot a Bizottsághoz utalja. Ez a jog jogbiztonságot teremt az ügy Bíróság elé vitele előtt, és az nem gyakorolható egy mindössze tíz munkanapos, korlátozott időszakon belül.
Az 1958. évi alapszabályhoz hasonlóan ajánlott egy 15 napos időszak fenntartása, ami nem ellentétes a Szerződéssel, amely nem határoz meg határidőket.
Módosítás: 14 Melléklet, 7. cikk (3) bekezdés
(3) Az Ügynökség bevételei: a Közösség hozzájárulása, az Ügynökség tőkepiaci befektetéseinek és bankbetéteinek kamatai és jövedelmei, szükség esetén a Szerződés 54. cikkében előírt ügyviteli díj, valamint a felvett kölcsönök.	(3) Az Ügynökség bevételei: a Közösség Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakasz) szereplő hozzájárulása, az Ügynökség tőkepiaci befektetéseinek és bankbetéteinek kamatai és jövedelmei, szükség esetén a Szerződés 54. cikkében előírt ügyviteli díj, valamint a felvett kölcsönök. Az Ügynökség finanszírozása a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban előírtak szerint a költségvetési hatóság két ága közötti megegyezéshez kötött.
Indokolás
Az átláthatóság miatt – más ügynökségekhez hasonlóan – a közösségi támogatást világosan fel kell tüntetni az EU költségvetésében. Ezen a ponton azt is meg kell jegyezni, hogy ezen kívül az Euratom Ellátási Ügynökség finanszírozásával kapcsolatban megegyezésre kell jutni.
Módosítás: 15 Melléklet, 7. cikk (4) bekezdés
(4) Az Ügynökség kiadásai: a személyzet és a Tanácsadó Bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek.	(4) Az Ügynökség kiadásai: személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségek, beleértve a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségeket.
Indokolás
Az átláthatóság miatt az EU költségvetésében az Ügynökséggel kapcsolatos valamennyi költséget csoportosítani kell két költségvetési tétel alatt: az egyik a személyzeti és igazgatási kiadásokat, a másik a működési kiadásokat tartalmazza.
Módosítás: 16 Melléklet, 7. cikk (5a) bekezdés (új)
	(5a) A becslést és az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetét a Bizottság továbbítja a költségvetési hatóságnak.
Indokolás
Az átláthatóság miatt a költségvetési hatóságnak meg kell kapnia az Ügynökség bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos becslés egy példányát a becslés és az előzetes költségvetési tervezetben (EKT) szereplő számadatok összevetésének lehetővé tétele érdekében.
Módosítás: 17 Melléklet, 7. cikk (6) bekezdés
(6) A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe.	(6) Az előirányzat alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott összegeket, valamint az általános költségvetés terhére juttatott támogatási összeget felveszi az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet a Szerződés 272. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.
Indokolás
Az Ügynökség létszámtervének és közösségi támogatásának engedélyezése tekintetében a Szerződés 272. cikke megállapítja a költségvetési hatóság hatásköreit.
Módosítás: 18 Melléklet, 7. cikk (7) bekezdés
(7) A költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat, továbbá elfogadja az Ügynökség létszámtervét, amelyet elkülönítve a Bizottság létszámtervébe kell foglalni.	(7) A költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat, továbbá elfogadja az Ügynökség létszámtervét, amelyet az Európai Unió költségvetésében, elkülönítve kell közzétenni.
Indokolás
Az átláthatóság miatt az Ügynökség létszámtervét nem szabad a Bizottság létszámtervével együtt közzétenni, hanem más ügynökségekhez, hivatalokhoz és szervekhez hasonlóan önállóan kell közzétenni.
Módosítás: 19 Melléklet, 7. cikk (9) bekezdés
(9) Az Ügynökség létszámtervének és költségvetésének esetleges módosításához költségvetés-módosítást kell készíteni, amelyet ugyanazzal az eljárással kell elfogadni, mint az eredeti költségvetést. A létszámterv módosítását be kell nyújtani a költségvetési hatóságnak. A költségvetés-módosítást tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	(9) Az Ügynökség létszámtervének és költségvetésének esetleges módosításához költségvetés-módosítást kell készíteni, és azt az (5)–(8) bekezdésben megállapított eljárás szerint kell elfogadni.
Indokolás
A költségvetési hatóságnak kell engedélyeznie az Ügynökség költségvetésének – többek között a létszámtervnek – a módosításait.
Módosítás: 20 Melléklet, 8. cikk (10) bekezdés
(10) A Szerződés 183. cikkének megfelelően el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletet.	(10) A Szerződés 183. cikkének megfelelően el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletet. Összhangban kell állnia az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel1, kivéve, ha az eltérés az Ügynökség működése szempontjából kifejezetten szükséges és a Bizottság előzetes hozzájárulásával. _____________________ 1 HL L 357., 2002.31.12., 72. o. Javított HL L 2., 2003.1.7., 39. o.
Indokolás
Arra kell törekedni, hogy az eltérés a 2343/2002/EK, Euratom rendelethez képest mindenképpen a legkisebb mértékű legyen. Az Ügynökségnek minden kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a létrehozásáról szóló határozat keretében történő megfelelő működés biztosításának az ilyen eltérés az egyetlen módja.
Módosítás: 21 Melléklet, 10. cikk, (1) bekezdés második albekezdés
Az ügyviteli díjra vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási határozatban kell meghatározni.	A Bizottság a Tanáccsal folytatott konzultációt követően meghatározza a díj mértékét és beszedésének feltételeit. A Bizottság a főigazgató javaslatára jár el, aki beszerzi a 11. cikkben említett Tanácsadó Bizottság véleményét. Az ügyviteli díjjal kapcsolatos gyakorlati rendelkezésekre vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási határozatban kell meghatározni.
Indokolás
Az Ügynökség működési költségeinek fedezése céljából az alapszabály az ügyletekre kivetett ügyviteli díjat (a Szerződés 54. cikkének ötödik bekezdése) állapíthat meg.
Nem indokolt a díj megállapítására vonatkozó feltételek módosítása, pusztán a végrehajtási határozatra való hivatkozással. Ezen „adó” mértéke, valamint az értékelésére és beszedésére vonatkozó módszer lényeges rendelkezések és jogi garanciát jelentenek. A díj mértékével kapcsolatos eljárást az alapszabály központi rendelkezéseiben kell megállapítani. A korábbi alapszabályhoz hasonlóan meg kell tartani a Tanáccsal folytatott konzultációra és a bizottság véleményére vonatkozó rendelkezést.
Módosítás: 22 Melléklet, 11. cikk (1) bekezdés második albekezdés
(1) A Tanácsadó Bizottságban (a továbbiakban: bizottság) egy-egy fő képvisel minden olyan tagállamot, amely nem folytat a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet, és két-két fő képvisel minden olyan tagállamot, amely folytat a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet. Bármely tagállam dönthet úgy, hogy nem vesz részt a bizottság munkájában. Minden tag mellé helyettes tagot kell kijelölni, aki jogosult a teljes jogú tag mellett részt venni a bizottság ülésein, de ha a teljes jogú tag jelen van, nem adhat le szavazatot. Ha egy tag lemond tagságáról vagy feladatait nem képes ellátni, a megbízatási idő fennmaradó részére utódot kell helyette kinevezni.	(1) A Tanácsadó Bizottságban (a továbbiakban: bizottság) egy-egy fő képvisel minden olyan tagállamot, amely nem folytat a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet, és két-két fő képvisel minden olyan tagállamot, amely folytat a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet. A bizottságnak nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos tevékenységet folytató és több mint 300 000 EUR-t fizető tagállamonként egy további tagja van. Bármely tagállam dönthet úgy, hogy nem vesz részt a bizottság munkájában. Minden tag mellé helyettes tagot lehet kijelölni, aki jogosult részt venni a bizottság ülésein, amennyiben a teljes jogú tag nem elérhető. Ha egy tag lemond tagságáról vagy feladatait nem képes ellátni, a megbízatási idő fennmaradó részére utódot kell helyette kinevezni.
Indokolás
Nem indokolt a bizottság méretének drasztikus csökkentése (69 tagról 42 tagra). Ezt a bizottságot azért hozták létre, hogy a gazdasági szereplők és a nukleáris szakértők közötti párbeszéd eszközét képezze, valamint hogy kapcsolódási pontként járjon el a Bizottság vonatkozásában. Szerteágazó szakértelme miatt az Ügynökség számára egyedülálló segítséget tud nyújtani az Ügynökségre a Szerződésben ruházott feladatokkal kapcsolatban. Ez a szerep különösen fontos az Ügynökség feladatainak alakulása miatt.
Javasolni kell, hogy a Tanácsadó Bizottság összetétele a módosításnak megfelelő legyen.
Ez a forma összhangban maradna a Bizottság javaslatával.
Módosítás: 23 Melléklet, 11. cikk (1) bekezdés második albekezdés
A bizottság tagjait és helyettes tagjait a delegáló tagállam a nukleáris üzemanyagciklus vagy az atomenergia-termelés területén szerzett gyakorlat és szakértelem alapján nevezi ki. A megbízatás három évre szól. A megbízatás egy alkalommal megújítható.	A bizottság tagjait és helyettes tagjait a delegáló tagállam a nukleáris üzemanyagciklus vagy az atomenergia-termelés területén szerzett gyakorlat és szakértelem alapján nevezi ki. A megbízatás három évre szól. A megbízatás megújítható.
Indokolás
A bizottság tagjait 3 éves – egynél többször megújítható – időszakra nevezik ki. Nem indokolt a tagok megbízatásának korlátozása. A nukleáris szakértelem specifikus jellege, valamint amiatt, hogy minden tagállam szabadon jelöli ki a bizottságban részt vevő szakértőit, a tagok megbízatásának továbbra is megújíthatónak kell lennie, amint azt a korábbi alapszabály is kimondta.
Módosítás: 24 Melléklet, 12. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a) A bizottság két tagot jelölhet ki a vezető tisztviselők tanácsadójaként. A vezető tisztviselők és tanácsadóik alkotják a bizottság Hivatalát, feladatuk pedig valamennyi szükséges kapcsolatnak a bizottság nevében történő fenntartása. A Hivatal a bizottsági tagok és az Ügynökség főigazgatója közötti kapcsolódási pontként működik, valamint koordinálja a bizottság tevékenységét különösen a bizottság jelentéseinek elkészítése és értékelése, valamint szakértelmének terjesztése tekintetében.
Indokolás
Az 1958. évi alapszabály kimondta, hogy – a „vezető tisztviselőket” vagy „a hivatalt” alkotó – elnököket és alelnököket utasították arra, hogy hívják össze a bizottságot, és hogy a bizottsággal valamennyi hasznos kapcsolatot tartsanak fenn. Ez a feladat nem szerepel egyértelműen a jelenlegi javaslatban.
Ennek a feladatnak továbbra is hatályban kell maradnia és azt pontosan meg kell határozni:
i. fontos a bizottság munkájával kapcsolatos koordináció biztosítása, mivel a bizottságot jelentések elkészítésével és magas szintű szakértelem kifejlesztésével bízták meg,
ii. a koordinációs feladat 4 személy könnyedebb struktúrájával biztosítható.
Módosítás:25 Melléklet, 12. cikk (2) bekezdés
(2) Az elnök és az alelnökök megbízatása három évre szól. A megbízatási idő nem újítható meg, és az elnöki tisztséget betöltő személyt az ipar egyes oldalairól felváltva kell kijelölni. Az elnök, illetve alelnök megbízatása automatikusan megszűnik akkor, ha a bizottságban betöltött tagsági jogviszonya megújítás nélkül megszűnik.	(2) Az elnök, az alelnökök és a vezető tisztviselők két tanácsadójának megbízatása három évre szól. A megbízatási idő egyszer megújítható, és az elnöki tisztséget betöltő személyt az ipar egyes oldalairól felváltva kell kijelölni. Az elnök, illetve alelnök vagy a vezető tisztviselők bármely tanácsadójának megbízatása automatikusan megszűnik akkor, ha a bizottságban betöltött tagsági jogviszonya megújítás nélkül megszűnik.
Indokolás
A korábbi alapszabályban az elnök és az alelnökök hivatali ideje megújítható volt.
Egy bizonyos fokú állandóság lehetővé tételének biztosítása érdekében legalábbis javasolni kell, hogy megbízatásuk egyszer megújítható legyen.
Módosítás:26 Melléklet, 13. cikk (1) bekezdés
(1) Véleménye kinyilvánításával és információk nyújtásával a bizottság segíti az Ügynökséget feladatai ellátásában. A bizottság kapcsolatot tart fenn az Ügynökség és az atomenergia-ipar termelői és felhasználói oldala között.	(1) Véleménye kinyilvánításával, valamint információk és elemzések nyújtásával a bizottság segíti az Ügynökséget feladatai ellátásában. Ez a segítségnyújtás az 1. cikk (1a) bekezdésében említett jelentések, felmérések és elemzések elkészítésére is kiterjed. A bizottság kapcsolatot tart fenn az Ügynökség és az atomenergia-ipar termelői és felhasználói oldala között.
Módosítás: 27 Melléklet, 13. cikk (2) bekezdés
(2) Ülésein szóban, ülései között írásban a bizottsággal bármely olyan kérdésben lehet konzultálni, amely az Ügynökség tevékenységi területébe tartozik. Tagjai legalább egyharmadának kezdeményezésére a bizottság ezekben a kérdésekben véleményt is nyilváníthat.	(2) Ülésein szóban, ülései között írásban a bizottsággal bármely olyan kérdésben lehet konzultálni, amely az Ügynökség tevékenységi területébe tartozik. A bizottsággal különösen azokban az esetekben konzultálnak, amelyekre ez a határozat azt kifejezetten előírja. Tagjai legalább egyharmadának kezdeményezésére a bizottság ezekben a kérdésekben véleményt is nyilváníthat.
Indokolás
A bizottság tanácsadói szerepét tekintve a jelenlegi, 1958. évi alapszabályban foglalt kötelező konzultáció elvét legalábbis fenn kell tartani (12., 19., 20., 21., 22., 23., 24. módosítás), és azt – az 5., 6., 8. és bizonyos mértékben a 24. módosításban javasoltaknak megfelelően – ki kell terjeszteni.
Módosítás: 28 Melléklet, 13. cikk (3) bekezdés c) pont
c) az Ügynökség működési költségeinek fedezése céljából az ügyletekre kivetett ügyviteli díj alkalmazása (a Szerződés 54. cikkének ötödik bekezdése);	c) az Ügynökség működési költségeinek fedezése céljából az ügyletekre kivetett ügyviteli díj alkalmazása (a Szerződés 54. cikkének ötödik bekezdése) és annak mértéke;
Indokolás
Lásd a 12. módosítást.
Módosítás: 29 Melléklet, 13. cikk (3) bekezdés ca) pont (új)
	ca) a 6. cikk (3) bekezdésében említett kölcsönökre vonatkozó kritériumok;
Indokolás
Lásd a 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás: 30 Melléklet, 13. cikk (3) bekezdés cb) pont (új)
	cb) a Szerződés 68. cikke által megtiltott árképzési gyakorlatok meghatározására vonatkozó kritériumok;
Indokolás
Lásd a 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás: 31 Melléklet, 13. cikk (3) bekezdés da) pont (új)
	da) a Szerződés 88. cikkében említett különleges hasadóanyagok pénzügyi számlájának vezetése;
Indokolás
Lásd a 18. módosításhoz fűzött indokolást.
A gyakorlatban nem hozták létre a „különleges hasadóanyagok pénzügyi számláját” (azzal összefüggésben, hogy egyszerűsített eljárásra kerül sor, ha ellátási szerződéseket közvetlenül tárgyalnak meg. A Szerződésnek ez a rendelkezése azonban szükség esetén mindig végrehajtható, és annak a bizottság tanácsadói szerepének hatálya alá kell tartoznia.
Módosítás: 32 Melléklet, 13. cikk (3) bekezdés e) pont
e) az Ügynökség éves költségvetésére, beszámolójára, piaci jelentésére és munkaprogramjára alkalmazandó pénzügyi szabályok.	e) az Ügynökség éves költségvetésére és az Ügynökségnek a Szerződés 171. cikkének (2) bekezdésében említett külön beszámolójára alkalmazandó pénzügyi szabályok;
Indokolás
Lásd a 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás: 33 Melléklet, 13. cikk (3) bekezdés ea) pont (új)
	ea) az éves jelentés és a munkaprogram.
Indokolás
Lásd a 18. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás: 34 Melléklet, 14. cikk (1) bekezdés bevezető rész
(1) A bizottság ülését az Ügynökség székhelyén kell összehívni:	(1) A bizottság ülését az elnök az Ügynökség székhelyén hívja össze:
Módosítás: 35 Melléklet, 14. cikk (1) bekezdés a) pont
a) rendesen évente kétszer;	a) rendesen évente kétszer és a bizottság elnöke által szükségesnek tartott esetekben;
Módosítás: 36 Melléklet, 14. cikk (6) bekezdés
(6) A bizottság számára titkársági szolgáltatásokat az Ügynökség nyújt.	(6) A bizottság számára titkársági szolgáltatásokat az Ügynökség nyújt. A titkárság a Tanácsadó Bizottság elnökével együttműködésben elkészíti a napirendet a bizottság általi jóváhagyásra, az ülés időpontja előtt legalább 15 munkanappal megküldi a bizottság tagjai számára az összes lényeges dokumentumot, valamint elkészíti a Tanácsadó Bizottság és a vezető tisztviselők üléseinek jegyzőkönyvét.
Indokolás
Fontos, hogy a Bizottság és a Tanácsadó Bizottság közösen készítse el a napirendeket, mivel ez a párbeszéd csak elősegítheti az Ügynökség munkáját.
Módosítás: 37 Melléklet, 14. cikk (7) bekezdés
(7) A bizottság tagjainak utazási költségeit az Ügynökség téríti meg.	(7) A tagállamonként egy bizottsági tag utazási költségeit az Ügynökség téríti meg.
Módosítás: 38 Melléklet, 15. cikk
Záró rendelkezések 15. cikk: Az Ügynökség jogképessége Az Ügynökség valamennyi tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezni és elidegeníteni, valamint jogi eljárásban félként részt venni.	törölve

• [1]    HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS ÖSSZEFÜGGÉS

Az Euratom-Szerződés értelmében az 1960. óta működő Ügynökségnek az ellátást a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elve alapján a közös ellátási politikán keresztül kell biztosítania.

Az Ügynökség megbízatása annak biztosítására is irányul, hogy a Közösségbe illetve a Közösségből érkező importok és exportok összhangban legyenek az EU ellátási biztonságra vonatkozó politikáival, valamint hogy a felhasználók érdekeit védjék.

Az Ügynökség hatáskörei: feladatának elvégzése érdekében a Szerződés az Ügynökséget elővételi joggal ruházza fel a Közösségben előállított ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok megszerzésére (57. cikk), valamint szállítási szerződés megkötésére vonatkozó kizárólagos joggal ruházza fel a Közösségből vagy a Közösségen kívülről érkező ilyen anyagok ellátására vonatkozóan (52. cikk). Ahhoz, hogy a szállítási szerződések érvényesek legyenek, azokat be kell nyújtani az Ügynökségnek azok megkötése céljából. Ezt a rendszert most olyan eljárások bevezetésével egyszerűsítették, amelyek lehetővé teszik a felek számára, hogy szerződéseiket – amelyeket az Ügynökség hagy jóvá – maguk tárgyalják le.

A Szerződés ezen túlmenően előírt a Bizottság és az Ügynökség által a nukleáris üzemanyagciklusba történő beavatkozásra irányuló néhány további eszközt is, mint például kereskedelmi készleteknek az Ügynökség (72. cikk, első bekezdés) és biztonsági készleteknek a Bizottság általi felhalmozását (72. cikk, második bekezdés), valamint az uránkutatás területén a Bizottság támogatását és ajánlásait (70. cikk).

Elvek: a Szerződés „közös ellátási politikát” (52. cikk (1) bekezdés) ír elő, ami azt jelenti hogy az Ügynökség és a Bizottság az ellátás hosszú távú biztonságára irányuló célkitűzést a beszerzési források ésszerű diverzifikálásán és bármely egyetlen forrástól való túlzott mértékű függés elkerülésén keresztül, valamint annak biztosításával éri el, hogy a tisztességes kereskedelem keretében a nukleáris üzemanyagciklus-ipar életképessége fennmaradjon.

Az 1990-es évek elején például az Ügynökség arra használta kizárólagos szerződéskötési jogát, hogy elkerülje az egykori szovjet köztársaságokból érkező, olcsó és bőséges természetes uránkészletek miatti függés kockázatát azzal, hogy elutasította a velük kötött egyes ellátási szerződések jóváhagyását[1]. Az Ügynökség jelenleg továbbra is azt ajánlja, hogy az EU közüzemei – egyedi körülményeiknek megfelelően – tartsák fenn a stratégiai készletek megfelelő szintjeit és használják ki a piaci lehetőségeket készleteik növelése érdekében. Az Ügynökség ezen túlmenően azt is ajánlja, hogy a közüzemek igényeik javarészét különböző beszerzési forrásokkal kötött, hosszú távú szerződések alapján fedezzék[2].

E célkitűzések az Euratom-Szerződés egyéb rendelkezéseihez is kapcsolódnak. A 6. fejezet ellátási szabályait gyakorta alkalmazzák a biztonság Euratom általi ellenőrzéséről szóló 7. fejezet biztonsági szabályaival összefüggésben annak megelőzése érdekében, hogy a nukleáris anyagot eltérítsék az eredetileg tervezett felhasználástól. Az Ügynökség a Közösség különleges hasadóanyagok tekintetében meglévő tulajdonjogainak kezelésével kapcsolatban is szerepet játszik (8. fejezet).

AZ ALAPSZABÁLY FELÜLVIZSGÁLATA ÉS AZ ELŐADÓ AJÁNLÁSAI

Az Ügynökség alapszabálya 1958-ból származik, 1978-ban pedig az Ügynökség számviteli utasítást fogadott el. Figyelemmel az EU tagállamai számának növekedésére, a modern pénzügyi rendelkezések Ügynökség tekintetében történő alkalmazásának szükségességére és székhelye rögzítésének szükségességére, új alapszabályt kell elfogadni.

I -         Az előadó úgy véli, hogy az Ellátási Ügynökség célkitűzéseit – a Szerződés rendelkezéseinek betartása mellett és figyelemmel az ellátás biztonságával kapcsolatos közös politikai célkitűzésekre – jobban meg kell határozni. Az előadó hasznosnak tartja az alapszabály felülvizsgálatára kínálkozó lehetőség kihasználását egy megújult energetikai összefüggésben az Ügynökség beavatkozási területének egyértelmű meghatározása céljából.

Ø Az alapszabály felülvizsgálatának fel kell ruháznia az Ügynökséget azokkal az eszközökkel, amelyek birtokában az Ügynökség a nukleáris ellátási politika és piacok tekintetében megfelelő energia-megfigyelővé válik:

Az Ügynökséget eredetileg valamennyi EU-beli felhasználó nukleáris üzemanyaggal való rendszeres és méltányos ellátásának biztosítása céljából hozták létre, az Egyesült Államok kormányának a hasadóanyagok feletti tulajdonjogával és a nukleáris anyagok szállítására vonatkozó monopóliumával, valamint a forrásanyagok érzékelhető hiányával összefüggésben. Az Ügynökség volt az európai tulajdonos és az EU-beli felhasználók beszállítója.

Ha az összefüggés megváltozott, az Ügynökség továbbra is abban a helyzetben marad, hogy a felhasználók vonatkozásában elemezze az európai üzemanyagciklus-műveletek szerződéses lefedettségi szerkezetét, valamint hogy biztosítsa a piac tisztességes működését. A nukleáris üzemanyagciklus bármely szakaszában (feltárás, termelés, gyártás, szállítás, dúsítás stb.) a termelés elégtelensége és megszakadása kockázatának megelőzésével az Ügynökség elősegíti az üzemekbe és a feltárásba történő befektetésekhez szükséges, hosszú távú előrelátás biztosítását.

E célból az Ügynökségnek az ipart és a kormányokat a piaci egyensúlyokra, a hosszú távú árszintekre és a kockázatelemzésre vonatkozó adatokkal kell ellátnia. Az előadó úgy véli, hogy az Ügynökségnek – a Bizottság égisze alatt – az éves jelentés mellett egyedi tanulmányokból és időszakos piaci felmérésekből álló, koherens tömböt kell felépítenie. Ez lehetővé tenné az Ügynökség számára, hogy valódi megfigyelővé váljon az ellátási politika és piacok területén, a Bizottság globális szinten az ellátási biztonság – a Bizottságon belüli energiamegfigyelő létrehozásával történő – növelésére irányuló, átfogó célkitűzéseivel összhangban[3]. Ez a szerep a Szerződés által az Ügynökségre ruházott feladattal (különösen a kereskedelmi készletek esetleges létrehozásával) is összeegyeztethető lenne.

Ø  A támogatási és tanácsadói funkciót fenn kell tartani és meg kell erősíteni az Ügynökségen belül:

- A Tanácsadó Bizottság szerepét az Ügynökség igényeihez kell igazítani:

A bizottság hatóköre: az előadó kérdéseket tesz fel mind a bizottság méretének, mind pedig beavatkozási hatókörének drasztikus csökkentése mögötti indokokról. Emlékeztetni kell arra, hogy ezt a bizottságot azért hozták létre, hogy a gazdasági szereplők és a nukleáris szakértők közötti párbeszéd eszközét képezze, valamint hogy kapcsolódási pontként járjon el a Bizottság vonatkozásában. Szerteágazó szakértelme miatt az Ügynökség számára egyedülálló segítséget tud nyújtani az Ügynökségre a Szerződésben ruházott feladatokkal kapcsolatban. Az előadó azt ajánlja, hogy az Ügynökség tartsa meg hatásköreinek magas szintjét annak érdekében, hogy az értékelések ellenőrzésével, ajánlások javasolásával és különös tanulmányok (technikai kérdésekről, piaci felmérésekről, regionális felmérésekről, kockázatelemzésről stb.) elvégzésével kapcsolatos feladatát ellássa. Az Ügynökség rendelkezésére kell állnia az iparág vagy a kormányok olyan magas szintű szakértőiből álló személyzetnek, amely a piac és az üzemanyagciklus-műveletek tekintetében széles körű tapasztalatokkal rendelkezik.

A bizottság tanácsadói szerepe tekintetében az előadó azt javasolja, hogy a jelenlegi alapszabállyal bevezetett, kötelező konzultáció elvét tartsák fenn és azt a módosított 13. cikkben javasoltaknak megfelelően egészítsék ki.

Összetétel: a Bizottság által javasolt új összetétel nemigen veszi figyelembe a valóságot, és a bizottság szerepének gyengülését jelzi, ami különösen nem megfelelő egy olyan időpontban, amikor a Bizottság olyan ellenőrző eszközök létrehozását ajánlja, mint például – a hatékony európai energiapolitika kifejlesztése érdekében – az energiamegfigyelő hivatal. Az előadó megérti a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos aggályt azzal, hogy a tagok létszámának 69-ről 42-re történő csökkentését javasolják. Hangsúlyozza azonban, hogy az utazási költségek tagállamonként mindössze egy képviselő számára történő megtérítésére irányuló korlátozás hatékony mód e célkitűzés teljesítésére. Az előadó hozzáfűzi, hogy a bizottság mérete nem lehet akadálya a hatékonyságnak, mivel a bizottság – amennyiben szükségesnek tartja – munkacsoportokat hozhat létre, a „Hivatal” pedig a koordinátor szerepét tölti be.

Az előadó ennélfogva úgy véli, hogy ha a tagok számának csökkentésére törekszenek, akkor figyelembe kell venni a tagállamok által az Ügynökség tőkéje vonatkozásában tett hozzájárulást. Ezért a tagállamok tőkejegyzési szintjét is figyelembe vevő új elosztást javasolnak (1 további tag a 300 000 euró feletti hozzájárulást teljesítő és nukleáris üzemanyagciklus-tevékenységeket végző tagállamok számára). Ez a módosítás enyhe (a Bizottság javaslatához képest 5 taggal történő) növekedést eredményezne.

A hivatali idő korlátozás nélkül megújítható a bizottság stabilitásának és szakértelme állandóságának biztosítása érdekében. A tagállamok feladata, hogy tagjaik kijelöléséről döntsenek.

- A szakértelem és az ellenőrzés – a bizottságon belüli könnyedebb struktúra alapján – jobb belső koordinációra támaszkodik:

Az 1958. évi alapszabály kimondta, hogy a bizottság – „Hivatalt” alkotó – elnökének és alelnökeinek kell a bizottságot összehívnia, és nekik kell fenntartani valamennyi hasznos kapcsolatot a bizottsággal. Ez a feladat nem szerepel egyértelműen a Bizottság javaslatában, bár biztosítani kell a bizottság tanulmánykészítési tevékenységeinek koordinációját.

Az előadó ennélfogva úgy véli, hogy a bizottság ezen alapvető feladatát az alapszabályban pontosan meg kell határozni, azt a bizottság tanácsadó tagjainak támogatniuk kell, valamint hogy – a korábbi alapszabályhoz hasonlóan – a „Hivatal” tagjai megbízatásának egyszer megújíthatónak kell lennie.

II -      Az előadó úgy véli, hogy az ellenőrzés, beszámolás és átláthatóság az alapszabály jelenlegi felülvizsgálatának alapvető eleme.

Az Euratom-Szerződésben előírt ellátási rendszer a hatósági intervencionizmus (kizárólagos szerződéskötési jog, elővételi jog, hatósági tulajdonjog) és a rugalmasabb piaci megközelítés (az Ügynökség mint önálló jogalany kereskedelmi szerveződése, korlátlan felhasználási és fogyasztási jog a felhasználók számára, piacgazdasági árképzés) közötti kifinomult kompromisszum eredménye. A Szerződés e különös rendelkezéseit nem lehet a más jogrendszerben tapasztaltak közül semmivel sem összehasonlítani, az Ügynökség pedig nem végrehajtási ügynökség[4], és nem is a Közösségen belül a ’70-es évek óta létrehozott háromgenerációs ügynökségi modellhez hasonló, technikai vagy tudományos decentralizációval jellemzett szerv.

Ezzel összefüggésben az előadó hangsúlyozza az EP bevonásának szükségességét a Szerződés ellátási rendelkezéseivel kapcsolatos ügyekben, és különösen a következőket:

- az EP költségvetési eljárásban betöltött szerepének jobb meghatározása és legalább az EP tájékoztatásának lehetővé tétele;

- az EP számára azon eszközök biztosítása, amelyekkel pontosan tájékoztatható és amelyekkel nyomon követheti az Ügynökség tevékenységét: az EP-nek meg kell kapnia az Ügynökség munkaprogramját és éves jelentését (3. cikk, (4) bekezdés), továbbá a 3. cikk (3) bekezdése alapján készített bármely különjelentést és tanulmányt.

Valamennyi fent említett ok miatt az előadó a Bizottság javaslatának módosítását javasolja.

• [1]  Euratom Ellátási Ügynökség – 1999. évi éves jelentés, 8.o.
• [2]  Euratom Ellátási Ügynökség - 2005. évi éves jelentés, 12.o.
• [3]  A Bizottság közleménye az európai energiapolitikáról (COM(2007)0001),
• [4]  amelyet az 58/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 11., 2003.1.16.) összhangban hoztak létre

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről  (14.9.2007)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2007)0119 – C6‑0131/2007 – 2007/0043(CNS))

a vélemény előadója: Jutta Haug

RÖVID INDOKOLÁS

Háttér

Az Euratom Ellátási Ügynökség az Euratom-Szerződés 54. cikke alapján létrehozott közösségi szerv, amely a nukleáris nyersanyagokkal (ércek, nyersanyagok és különleges hasadóanyagok) való méltányos ellátás biztosításáért felelős. Ekként kizárólagos joggal rendelkezik a Közösség területéről és azon kívülről származó nukleáris nyersanyagok beszerzési szerződéseinek megkötésére.

Az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabálya 1958-ból származik és azóta nem ment át jelentős változáson. A Bizottság most új alapszabály elfogadását javasolja arra tekintettel, hogy megnőtt az Európai Unió tagállamainak száma, továbbá abból a megfontolásból, hogy az Ügynökségnek korszerű pénzügyi előírásokra van szüksége és székhelyét is meg kell határozni.

A Bizottság javaslata

Az új alapszabályban foglalt pénzügyi rendelkezések összhangban állnak az Európai Közösségek általános költségvetési rendeletével. A Bizottság szerint az új alapszabály az Európai Unió bővítése utáni helyzethez igazodik. Különösen az Ügynökség Tanácsadó Bizottságának létszáma nő, a működés és hatékonyság javítása céljából. Változatlan marad az Ügynökség tőkéjének nagysága, és megmarad az Euratom-Szerződésben előírt azon lehetőség, hogy az Ügynökség az egyes ügyletekre ügyviteli díjat vethet ki. Az új alapszabály azon helyzet törvényesítésére is törekszik, hogy – igazodva ahhoz a döntéshez, miszerint az Euratom-Szerződés végrehajtásával összefüggő bizottsági tevékenységeket Luxembourgban kell összpontosítani – 2004-ben az Ügynökség teljes személyzete átköltözött Brüsszelből Luxembourgba.

Ami az új alapszabály pénzügyi hatását illeti: a Bizottság szerint „a javasolt tanácsi határozat elfogadása mérsékelt megtakarítást eredményez a közösségi költségvetésben, mert kevesebb költségtérítést kell kifizetni a Tanácsadó Bizottság tagjainak”. A javaslat nem tartalmaz pénzügyi kimutatást.

Értékelés

Status quo – elméletben

Az Euratom Ellátási Ügynökséget az 1957. évi Euratom-Szerződés hozta létre. A jelenleg hatályos, 1958. évi alapszabály egy olyan ügynökség jellegű szervről rendelkezik, amely jóllehet „a Bizottság felügyelete alatt áll, amely irányelveket bocsát ki számára, és döntései felett vétójoggal rendelkezik”, rendelkezik bizonyos függetlenséggel, a személyzete tekintetében jól meghatározott jogokkal, és egy olyan főigazgató vezeti, aki egyértelmű hatáskörrel és bizonyos mozgástérrel rendelkezik.

Mégpedig a jelenlegi alapszabály értelmében:

Ø az Ügynökség képviselőket nevezhet ki (III. cikk)

Ø a főigazgatót (IX. cikk)

§ a Bizottság nevezi ki és – adott esetben – bocsátja el

§ a főigazgató nem a Bizottság képviselőjeként lép fel

§ a főigazgató a Bizottságnak tartozik felelősséggel az Ügynökség vezetéséért

Ø a Bizottság feladatai teljesítését illetően felmentést ad a főigazgató számára (XVI. cikk).

Status quo – a gyakorlatban

Személyzet: a kereskedelmi jellegű „Ügynökséget”, jelenleg az Euratom Ellátási Ügynökséget létrehozó Euratom-Szerződés rendelkezéseivel ellentétben jelenleg az Ügynökség a Bizottság igazgatási egységeként látszik működik. Úgy tűnik, hogy nem él a képviselők kinevezésének jogával. Főigazgatója a Bizottság személyzetének igazgatói beosztású tagja, akit személy szerint az Ügynökség főigazgatójának neveztek ki. Az Ügynökség létszámtervét a Bizottság létszámtervével együtt (külön oszlopban) teszik közzé, nem pedig önállóan, ahogy más ügynökségek, hivatalok és szervek esetében.

A vélemény előadójának vannak bizonyos kétségei azzal kapcsolatban, hogy egy olyan tisztviselő, akit a Bizottság nevez ki, miként tudja azt megtenni, hogy ne a Bizottság képviselőjeként lépjen fel. Ezen kívül az is szokatlan, hogy az ügyvezető főigazgatót ugyanazon hatóság nevezi ki, ad számára mentesítést, és hogy ugyanennek a hatóságnak, azaz a Bizottságnak tartozik felelősséggel.

Költségvetés: a 06 01 06 tétel - Euratom-támogatás az Ellátási Ügynökség üzemeltetésére (előzetes költségvetési tervezet (PDB) 2008: 180 000 EUR, 2007-es költségvetés: 230 000 EUR) az Ügynökségre vonatkozó egyetlen látható költségvetési tétel. Az Ügynökség számára nyújtott teljes uniós támogatás ebben a tételben szerepel. A tétel a TPK 5. fejezete alá tartozik, és a költségvetési megjegyzésekben megállapítottak szerint csak „az Ügynökségnél a tevékenységeivel kapcsolatban felmerült költségeket fedezi. Az Ügynökség személyzettel és épületekkel kapcsolatos kiadásai a költségvetés XX. alcímében szerepelnek, azaz a Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóságának általános, épületekkel és személyzettel kapcsolatos költségvetési tételeiben.

A vélemény előadója nem tudta minden kétséget kizáróan megállapítani az Euratom Ellátási Ügynökség tényleges költségvetését, mivel az Ügynökség rendkívül szokatlan módon jelenik (illetve nem jelenik) meg az EU költségvetésében. Az Ügynökség költségvetését – aminek az EU-támogatás csak egy részét képezi – nem teszik közzé sem az Ügynökség honlapján, sem pedig egyéb, könnyen hozzáférhető dokumentumban vagy adatbázisban.

Új javaslat

A vélemény előadója szerint a javasolt új alapszabály ténylegesen nem oldja meg a fent említett problémákat. Valójában még inkább növeli az átláthatóság hiányát és még több következetlenséget idéz elő:

Az Ügynökség jogi személy (2. cikk (1) bekezdése) és pénzügyi autonómiát élvez (6. cikk (1) bekezdése), de a Bizottság felügyelete alatt marad, „amely irányelveket bocsát ki számára” (5. cikk (1) bekezdése). Az Ügynökség saját kezdeményezésére „intézkedéseket hozhat belső szervezetéről” (2. cikk (4) bekezdése), de elveszti a képviselők kinevezésének jogát (a törölt eredeti cikk). „A főigazgató és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői” (4. cikk (1) bekezdése – először is ezzel kapcsolatban továbbra sem világos, hogy ez azt jelenti-e, hogy csak kinevezett EU-tisztviselők lehetnek az Ügynökség személyzetének tagjai), de a személyzet javadalmazása nem képezi részét az Ügynökség EU-költségvetésben közzétett kiadásainak. Az EU költségvetésében közzétett, az EU/Euratom-támogatás az Ellátási Ügynökség üzemeltetésére [!](06 01 06 költségvetési tétel) sor „a személyzet és a Tanácsadó Bizottság igazgatási költségei”-nek fedezésére szolgál (7. cikk (4) bekezdés) és a TPK 5. fejezete alá tartozik, stb.

Következtetés

A vélemény előadója szerint az Ügynökséggel kapcsolatos probléma a felemás helyzetből adódik: a gyakorlatban nyilvánvalóan több éve a Bizottság szolgálataként működik, amikor pedig az Euratom-Szerződés értelmében elméletileg olyan ügynökségként jött létre, amely meglehetős pénzügyi autonómiával rendelkező jogi személy – különben nem lenne szükség saját alapszabályra (amellyel a Bizottság szolgálatai általában nem rendelkeznek).

A vélemény előadója teljesen tisztában van azzal, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség létrehozása nem az EK-Szerződésen, hanem az Euratom-Szerződésen alapul, különleges múlttal rendelkezik, egyes tagállamok számára – a feladatainak jellege miatt – kényes kérdést jelent, és ezért a mai uniós terminológia értelmében természetesen nem egy hagyományos decentralizált ügynökség.

Mindezen fenntartások ellenére azonban az Ellátási Ügynökség az alapszabályban meghatározottak szerint (a nevén kívül) rendelkezik bizonyos, ügynökségekre jellemző tulajdonságokkal, és ami még fontosabb a Költségvetési Bizottság számára: támogatást kap az Európai Uniótól.

Ezért a vélemény előadója az átláthatóság kedvéért és az Euratom-Szerződésben foglalt, ügynökség létrehozására irányuló szándéknak megfelelően amellett döntött, hogy az Ügynökség más ügynökségekhez, hivatalokhoz vagy a napjainkban divatos ad hoc szervekhez hasonlóan egyértelműen és érthetően szerepeljen az EU költségvetésében.

Ez azt jelenti, hogy az EU Ügynökséggel kapcsolatos kiadásait világosan fel kell tüntetni a költségvetésben, beleértve a személyzettel kapcsolatos költségeket is. Az EU-támogatást és a létszámtervet (beleértve a módosításokat is) a költségvetési hatóságnak engedélyeznie kell.

Mivel a Bizottság a javaslatával együtt nem továbbított pénzügyi kimutatást, a vélemény előadója ebben a szakaszban nem tudja megállapítani az Ügynökség végleges költségét, elsősorban azért, mert a személyzettel és az infrastruktúrával kapcsolatos költségek pillanatnyilag nem szerepelnek a 06 01 06 költségvetési tételben. Ezért a vélemény előadója nem tud megalapozott véleményt alkotni azzal kapcsolatban, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a 2007–2013-as TPK-val.

A vélemény előadója arra is szeretne rámutatni, hogy amennyiben az Ügynökségnek az Európai Unióra terhelt teljes költsége a költségvetésben elkülönítve jelenik meg, azt állíthatjuk, hogy az intézményközi megállapodás (IIA) 47. cikke értelmében új „szervről” van szó. Ebben az esetben a költségvetési hatóságnak háromoldalú párbeszéd keretében kellene megállapodásra jutnia az Ügynökség (az EU költségvetésének szempontjából részben új) finanszírozásával kapcsolatban. A 2007–2013-as TPK-val való összeegyeztethetőség ekkor biztosítható.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő módosításokat:

Jogalkotási állásfoglalástervezet

Módosítás: 1 1a. bekezdés (új)

1a. úgy véli, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség EU költségvetésére terhelt költségének összhangban kell állnia az új többéves pénzügyi keret (TPK) vonatkozó felső határával és a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjának rendelkezéseivel;

Módosítás: 2 1b. bekezdés (új)

1b. emlékeztet arra, hogy a Költségvetési Bizottság véleménye nem előlegezi meg a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjában megállapított, az Euratom Ellátási Ügynökség létrehozására vonatkozó eljárás eredményét ;

Határozatra irányuló javaslat

A Bizottság által javasolt szöveg[1]	A Parlament módosításai
Módosítás: 3 1a. bevezető hivatkozás (új)
	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra2, és különösen annak 47. pontjára,
	2 HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
Indokolás
Az Euratom Ellátási Ügynökség új ügynökségként jön létre. Ennek tükröződnie kell a határozatban említett jogalapban.
Módosítás: 4 Melléklet 2. cikk (4) bekezdés
(4) Saját kezdeményezésére, a Közösségen belüli és kívüli feladatainak ellátásához szükséges körben az Ügynökség további intézkedéseket hozhat belső szervezetéről.	(4) Saját kezdeményezésére, a Közösségen belüli és kívüli feladatainak ellátásához szükséges körben az Ügynökség további intézkedéseket hozhat belső szervezetéről, feltéve, hogy ezen intézkedéseknek nincsenek jelentős pénzügyi hatásai. Az Ügynökség minden olyan projektről értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot (a továbbiakban: költségvetési hatóság), amelynek jelentős pénzügyi hatása lehet a költségvetésének finanszírozására, különösen az ingatlanokkal – úgy mint az épületek bérletével vagy vásárlásával – kapcsolatos projektekről. Erről értesíti a Bizottságot.
Indokolás
Az Ügynökség nem dönthet önállóan a jelentős pénzügyi hatásokkal járó intézkedésekről.
Módosítás: 5 Melléklet 3. cikk (1) bekezdés
(1) A főigazgatót a Bizottság nevezi ki.	(1) A főigazgatót a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság nevezi ki személyes érdemei, igazgatási és vezetői készségei és megfelelő szakmai tapasztalata alapján.
Indokolás
A főigazgató kinevezésének objektív kritériumokon kell alapulnia.
Módosítás: 6 Melléklet 3. cikk (4) bekezdés
(4) A főigazgató jelentés formájában évenként beszámol a Bizottságnak az Ügynökség előző évi tevékenységéről, és a Bizottság elé terjeszti a következő évi munkaprogramot.	(4) A főigazgató jelentés formájában évenként beszámol a Bizottságnak az Ügynökség előző évi tevékenységéről, és a Bizottság elé terjeszti a következő évi munkaprogramot. Ezt a jelentést és a munkaprogramot továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Indokolás
Az átláthatóság miatt minden ügynökségnek továbbítania kell a Parlament és a Tanács részére a tevékenységéről szóló jelentését és a munkaprogramját.
Módosítás: 7 Melléklet 4. cikk (1) bekezdés
(1) A főigazgató és a személyzet tagjai az Európai Közösségek tisztviselői, foglalkoztatásuk az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alapján történik. A tisztviselőket a Bizottság nevezi ki, illetményüket a Bizottság fizeti.	(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok vonatkoznak az Ügynökség személyzetének tagjaira.
Indokolás
A főigazgatónak és az Ügynökség személyzete tagjainak nem feltétlenül kell az EK tisztviselői közül kikerülniük.
Módosítás: 8 Melléklet 4. cikk (1a) bekezdés (új)
	(1a) Az Ügynökség gyakorolja személyzetének tagjai tekintetében a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket.
Indokolás
Más ügynökségekhez hasonlóan a személyzet tagjait magának az Ügynökségnek kell kineveznie és fizetnie.
Módosítás: 9 Melléklet 7. cikk (3) bekezdés
(3) Az Ügynökség bevételei: a Közösség hozzájárulása, az Ügynökség tőkepiaci befektetéseinek és bankbetéteinek kamatai és jövedelmei, szükség esetén a Szerződés 54. cikkében előírt ügyviteli díj, valamint a felvett kölcsönök.	(3) Az Ügynökség bevételei: a Közösség Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakasz) szereplő hozzájárulása, az Ügynökség tőkepiaci befektetéseinek és bankbetéteinek kamatai és jövedelmei, szükség esetén a Szerződés 54. cikkében előírt ügyviteli díj, valamint a felvett kölcsönök. Az Ügynökség finanszírozása a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban előírtak szerint a költségvetési hatóság két ága közötti megegyezéshez kötött.
Indokolás
Az átláthatóság miatt – más ügynökségekhez hasonlóan – a közösségi támogatást világosan fel kell tüntetni az EU költségvetésében. Ezen a ponton azt is meg kell jegyezni, hogy ezen kívül az Euratom Ellátási Ügynökség finanszírozásával kapcsolatban megegyezésre kell jutni.
Módosítás: 10 Melléklet 7. cikk (4) bekezdés
(4) Az Ügynökség kiadásai: a személyzet és a Tanácsadó Bizottság igazgatási költségei, valamint a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségek.	(4) Az Ügynökség kiadásai: személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségek, beleértve a harmadik személyekkel kötött szerződésekből eredő költségeket is.
Indokolás
Az átláthatóság miatt az EU költségvetésében az Ügynökséggel kapcsolatos valamennyi költséget csoportosítani kell két költségvetési tétel alatt: az egyik a személyzeti és igazgatási kiadásokat, a másik a működési kiadásokat tartalmazza.
Módosítás: 11 Melléklet 7. cikk (5a) bekezdés (új)
	(5a) A Bizottság az Európai Unió előzetes költségvetési tervezetével együtt továbbítja a becslést a költségvetési hatóságnak.
Indokolás
Az átláthatóság miatt a költségvetési hatóságnak meg kell kapnia az Ügynökség bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos becslés egy példányát a becslés és az előzetes költségvetési tervezetben (PDB) szereplő számadatok összevetése érdekében.
Módosítás: 12 Melléklet 7. cikk (6) bekezdés
(6) A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe.	(6) A becslés alapján a Bizottság a létszámterv céljára általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe, amelyet a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.
Indokolás
Az Ügynökség létszámtervének és közösségi támogatásának engedélyezése tekintetében a Szerződés 272. cikke megállapítja a költségvetési hatóság hatásköreit.
Módosítás: 13 Melléklet 7. cikk (7) bekezdés
(7) A költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat, továbbá elfogadja az Ügynökség létszámtervét, amelyet elkülönítve a Bizottság létszámtervébe kell foglalni.	(7) A költségvetési eljárás keretében a költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó támogatásra vonatkozó előirányzatokat, továbbá elfogadja az Ügynökség létszámtervét, amelyet az Európai Unió költségvetésében, elkülönítve kell közzétenni.
Indokolás
Az átláthatóság miatt az Ügynökség létszámtervét nem lehet a Bizottság létszámtervével együtt közzétenni, hanem más ügynökségekhez, hivatalokhoz és szervekhez hasonlóan önállóan kell közzétenni.
Módosítás: 14 Melléklet 7. cikk (9) bekezdés
(9) Az Ügynökség létszámtervének és költségvetésének esetleges módosításához költségvetés-módosítást kell készíteni, amelyet ugyanazzal az eljárással kell elfogadni, mint az eredeti költségvetést. A létszámterv módosítását be kell nyújtani a költségvetési hatóságnak. A költségvetés-módosítást tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.	(9) Az Ügynökség létszámtervének és költségvetésének esetleges módosításához költségvetés-módosítást kell készíteni, és az (5)–(8) bekezdésben megállapított eljárást kell követni.
Indokolás
A költségvetési hatóságnak engedélyeznie kell az Ügynökség költségvetésének – többek között a létszámtervnek – módosításait.
Módosítás: 15 Melléklet 8. cikk (10) bekezdés
(10) A Szerződés 183. cikkének megfelelően el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletet.	(10) A Szerződés 183. cikkének megfelelően el kell fogadni az Ügynökségre alkalmazandó költségvetési rendeletet. Ez nem térhet el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől1, kivéve, ha az Ügynökség működése szempontjából az kifejezetten szükséges és a Bizottság előzetes hozzájárulásával. _____________________ 1 HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
Indokolás
Arra kell törekedni, hogy az eltérés a 2343/2002/EK, Euratom rendelethez képest mindenképpen a legkisebb mértékű legyen. Az Ügynökségnek minden kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a létrehozásáról szóló határozat keretében történő megfelelő működés biztosításának az ilyen eltérés az egyetlen módja.

ELJÁRÁS

Cím	Az Euratom Ellátási Ügynökségének alapszabálya
Hivatkozások	COM(2007)0119 - C6-0131/2007 - 2007/0043(CNS)
Illetékes bizottság	ITRE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 24.5.2007
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Jutta Haug 20.9.2004
Vizsgálat a bizottságban	17.7.2007		13.9.2007		13.9.2007
Az elfogadás dátuma	13.9.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 0 0
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Reimer Böge, Simon Busuttil, Brigitte Douay, Göran Färm, Ingeborg Gräßle, Catherine Guy-Quint, Jutta Haug, Ville Itälä, Anne E. Jensen, Janusz Lewandowski, Nils Lundgren, Jan Mulder, Anders Samuelsen, Esko Seppänen, László Surján, Kyösti Virrankoski, Ralf Walter
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Peter Šťastný

• [1]  HL C ??, 2007.6.12., ??. o.

ELJÁRÁS

Cím	Az Euratom Ellátási Ügynökségének alapszabálya
Hivatkozások	COM(2007)0119 - C6-0131/2007 - 2007/0043(CNS)
Az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció dátuma	14.5.2007
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ITRE 24.5.2007
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 24.5.2007		CONT 24.5.2007		ENVI 24.5.2007		AFCO 24.5.2007
Nem nyilvánított véleményt        A határozat dátuma	CONT 27.3.2007		ENVI 3.5.2007		AFCO 7.6.2007
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Romana Jordan Cizelj 12.4.2007
Vizsgálat a bizottságban	7.6.2007		25.6.2007
Az elfogadás dátuma	2.10.2007
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	38 6 1
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Jan Březina, Philippe Busquin, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Silvia Ciornei, Pilar del Castillo Vera, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Umberto Guidoni, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein, Rebecca Harms, Mary Honeyball, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Anne Laperrouze, Eluned Morgan, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Mechtild Rothe, Paul Rübig, Andres Tarand, Radu Ţîrle, Patrizia Toia, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Alejo Vidal-Quadras, Dominique Vlasto
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Pilar Ayuso, Ivo Belet, Manuel António dos Santos, Avril Doyle, Robert Goebbels, Françoise Grossetête, Erika Mann, John Purvis, Bernhard Rapkay, Silvia-Adriana Ţicău, Vladimir Urutchev, Lambert van Nistelrooij
Benyújtás dátuma	12.10.2007