AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) elfogadása céljából a Tanács által elfogadott közös álláspontról
12.10.2007 - (9388/2/2007 – C6‑0261/2007 – 2005/0211(COD)) - ***II
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Előadó: Marie-Noëlle Lienemann
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) elfogadása céljából a Tanács által elfogadott közös álláspontról
(9388/2/2007 – C6‑0261/2007 – 2005/0211(COD))
(Együttdöntési eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács közös álláspontjára (9388/2/2007 – C6‑0261/2007),
– tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2005)0505)[1] kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[2],
– tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6‑0389/2007),
1. jóváhagyja a közös álláspontot, annak módosított formájában;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Tanács közös álláspontja | A Parlament módosításai |
Módosítás: 1 (2) preambulumbekezdés | |
(2) Nyilvánvaló, hogy a tenger természeti erőforrásaira nehezedő nyomás és a tenger ökológiai funkciói iránti kereslet gyakran túl nagy, és hogy a Közösségnek csökkentenie kell a tengervizekre gyakorolt hatását. |
(2) Nyilvánvaló, hogy a tenger természeti erőforrásaira nehezedő nyomás és a tenger ökológiai funkciói iránti kereslet – például hulladékfelvételi képességének igénybevétele – túl nagy, és hogy a Közösségnek csökkentenie kell a tengervizekre gyakorolt hatását a Közösség területén belül és kívül. |
Módosítás: 2 (3) preambulumbekezdés | |
(3) A tengeri környezet értékes örökség, amit védeni és őrizni kell, és – amennyiben lehetséges – helyre kell állítani annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség fennmaradjon, és hogy olyan gazdag és dinamikus óceánjaink és tengereink legyenek, amelyek tiszták, egészségesek és produktívak. E tekintetben ennek az irányelvnek az Európai Unió jövőbeli tengerpolitikájának környezetvédelmi pillérét kell képeznie. |
(3) A tengeri környezet értékes örökség, amit védeni és őrizni kell, és helyre kell állítani annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség fennmaradjon, és hogy olyan gazdag és dinamikus óceánjaink és tengereink legyenek, amelyek tiszták, egészségesek és produktívak. E tekintetben ennek az irányelvnek az Európai Unió jövőbeli tengerpolitikájának környezetvédelmi pillérét kell képeznie, és többek között elő kell segítenie a környezetvédelmi megfontolások valamennyi vonatkozó szakpolitikai területbe történő beépítését. |
Módosítás: 3 (10) preambulumbekezdés | |
(10) Minden tagállam ezért tengervédelmi stratégiát készít tengervizei kezelésére, amely a saját vizeire tekintetében egyedi, ám ugyanakkor tükrözi az érintett tengeri régió vagy alrégió általános helyzetét. A tengervédelmi stratégiák eredményeként a jó környezeti állapot elérését vagy fenntartását célzó intézkedéscsomagokat kell végrehajtani. A tagállamoktól azonban nem lehet megkövetelni, hogy konkrét lépéseket tegyenek, amikor a tengeri környezetet nem fenyegeti jelentős veszély, vagy amikor az a veszélyekhez képest aránytalan költségekkel járna, feltéve, hogy a cselekvés hiányára vonatkozó döntésüket megfelelően indokolják. |
(10) Ezért helyénvaló, hogy az azonos tengeri régióhoz tartozó tagállamok a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizek vonatkozásában biztosítsák régiónként, illetve alrégiónként egyetlen közös tengervédelmi stratégia létrehozását. Minden tagállam tengervédelmi stratégiát készít európai vizei kezelésére, amely a saját vizei tekintetében egyedi, ám ugyanakkor tükrözi az érintett tengeri régió általános helyzetét. A tengervédelmi stratégiák eredményeként a jó környezeti állapot elérését célzó intézkedési programokat kell végrehajtani. A tagállamoktól azonban nem lehet megkövetelni, hogy konkrét lépéseket tegyenek, amikor a tengeri környezetet nem fenyegeti jelentős veszély, vagy amikor az a veszélyekhez képest aránytalan költségekkel járna, feltéve, hogy a cselekvés hiányára vonatkozó döntésüket megfelelően indokolják. |
(EP első olvasat 9. módosítás) | |
Indokolás | |
Ez a módosítás hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak régiónként vagy alrégiónként egyetlen, egyedi tengerivédelmi stratégiát kell kidolgozniuk. | |
Módosítás: 4 (19) preambulumbekezdés | |
(19) Az irányelv céljainak eléréséhez kulcsfontosságú a tagállamok által az intézkedési programok részeként kijelölni kívánt tengervédelmi területeket célzó, a megőrzésre irányuló célok, gazdálkodási intézkedések, valamint monitoring és értékelési tevékenységek integrálásának biztosítása. |
(19) Az irányelv céljainak eléréséhez kulcsfontosságú a tengervédelmi területeket célzó, a megőrzésre irányuló célok, gazdálkodási intézkedések, valamint monitoring és értékelési tevékenységek tengervédelmi stratégiákba történő integrálásának biztosítása. |
Módosítás: 5 (19a) preambulumbekezdés (új) | |
|
(19a) Figyelembe kell venni a biológiai sokféleséget és a legkülső régiók mélyvízi környezetével kapcsolatos tengeri kutatási potenciált is, továbbá egyedi programok keretében támogatni kell a mélyvízi ökoszisztémák előrehaladottabb leírására irányuló tudományos tanulmányok készítését. |
Indokolás | |
EP első olvasat, 13. módosítás. | |
Módosítás: 6 (21) preambulumbekezdés | |
(21)Az intézkedési programok előkészítésének első lépéseként az adott tengeri régió vagy alrégió tagállamainak elemzést kell készíteniük tengervizeik jellemzőiről, és az azokat érő terhelésekről és hatásokról, és azonosítaniuk kell a fő terheléseket, hatásokat, valamint gazdasági és társadalmi elemzést kell készíteniük tengervizeik használatáról és a tengeri környezet állapotromlásának költségvonzatáról. A tagállamok elemzéseik alapjául felhasználhatják a regionális tengeri egyezmények összefüggésében már elvégzett értékeléseket. |
(21) Az intézkedési programok előkészítésének első lépéseként az adott tengeri régió vagy alrégió tagállamainak elemzést kell készíteniük tengervizeik jellemzőiről és funkcióiról, és az azokat érő terhelésekről és hatásokról, és azonosítaniuk kell a fő terheléseket, hatásokat, valamint gazdasági és társadalmi elemzést kell készíteniük tengervizeik használatáról és a tengeri környezet állapotromlásának költségvonzatáról. A tagállamok elemzéseik alapjául felhasználhatják a regionális tengeri egyezmények összefüggésében már elvégzett értékeléseket. |
Indokolás | |
EP első olvasat, 15. módosítás. | |
Módosítás: 7 (22) preambulumbekezdés | |
(22) A tagállamok ezután az elemzések alapján megállapítják a tengervizeik jó környezeti állapotának meghatározására szolgáló jellemzőket. E célból helyénvaló rendelkezést hozni olyan kritériumok és módszertani előírások kidolgozásáról, amelyek biztosítják, hogy a jó környezeti állapot mértéke az egyes tengeri régiók és alrégiók között konzisztens és összehasonlítható legyen. |
(22) A tagállamok ezután az elemzések alapján megállapítják a tengervizeik jó környezeti állapotának meghatározására szolgáló jellemzőket. E célból helyénvaló rendelkezést hozni olyan kritériumok és módszertani előírások kidolgozásáról, amelyek biztosítják, hogy a jó környezeti állapot mértéke az egyes tengeri régiók és alrégiók között konzisztens és összehasonlítható legyen. Ezek kidolgozásába minden érdekelt felet be kell vonni. |
Indokolás | |
Az átláthatóság biztosítása érdekében. | |
Módosítás: 8 (25) preambulumbekezdés | |
(25) Helyénvaló, hogy a tagállamok megtegyék a fent említett lépéseket, tekintettel arra, hogy precíz összpontosításra van szükség. A Közösség teljes területén, valamint a globális kötelezettségvállalások vonatkozásában megvalósított tevékenységek kohéziójának biztosításához alapvetően szükséges az, hogy a tagállamok értesítsék a Bizottságot a megtett lépésekről, ezáltal lehetővé téve a Bizottság számára a tevékenység adott tengeri régión vagy alrégión belüli koherenciájának értékelését, és azt, hogy a Bizottság megfelelő tanácsot adhasson a tagállamoknak. |
(25) Helyénvaló, hogy a tagállamok megtegyék a fent említett lépéseket, tekintettel arra, hogy precíz összpontosításra van szükség. A Közösség teljes területén, valamint a globális kötelezettségvállalások vonatkozásában megvalósított tevékenységek kohéziójának biztosításához alapvetően szükséges az, hogy a tagállamok értesítsék a Bizottságot a megtett lépésekről, ezáltal lehetővé téve a Bizottság számára a tevékenység adott tengeri régión vagy alrégión belüli koherenciájának értékelését, és azt, hogy a Bizottság megfelelően jóváhagyhassa az ilyen tevékenységet. |
Módosítás: 9 (29) preambulumbekezdés | |
(29) A különleges esetekre biztosított rugalmasság alkalmazását azonban a Közösségnek kell felügyelnie. Az első különleges esetben ésszerű, hogy az értékelés során a meghozott eseti intézkedések hatékonysága kellő mérlegelés tárgyát képezze. Olyan esetben, amikor a tagállamok egy intézkedést a közérdek védelmével indokolnak, biztosítani kell, hogy az intézkedés következtében a tengeri környezetben bekövetkezett változások ne akadályozzák meg vagy ne veszélyeztessék tartósan az adott tengeri régió vagy alrégió, vagy más tagállamok tengervizei jó környezeti állapotának elérését. A Bizottságnak tanácsot kell adnia a tagállamok számára, ha vélekedése szerint az előirányzott intézkedések nem elégségesek vagy nem megfelelőek a cselekvés koherenciájának biztosítására az érintett tengeri régió vagy alrégió tekintetében. |
(29) A különleges esetekre biztosított rugalmasság alkalmazását azonban a Közösségnek kell felügyelnie. Az első különleges esetben ésszerű, hogy a Bizottság által az intézkedési programok jóváhagyását megelőzően végzendő értékelés során a meghozott eseti intézkedések hatékonysága kellő mérlegelés tárgyát képezze. Olyan esetben, amikor a tagállamok egy intézkedést a közérdek védelmével indokolnak, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az intézkedés következtében a tengeri környezetben bekövetkezett változások vagy átalakulások ne akadályozzák meg vagy ne veszélyeztessék tartósan az adott tengeri régió vagy alrégió, vagy más tagállamok tengervizei jó környezeti állapotának elérését. |
Módosítás: 10 (34) preambulumbekezdés | |
(34) A Bizottságnak az összes intézkedési program kézhezvételétől számított két éven belül, de legkésőbb 2021-ig el kell készítenie az irányelv végrehajtásáról szóló első értékelő jelentését. Ezt követően a Bizottságnak hatévente kell jelentéseket közzétennie. |
(34) Célszerű, hogy a Bizottság az összes intézkedési program kézhezvételétől számított két éven belül, de legkésőbb 2017-ig benyújtsa az irányelv végrehajtásáról szóló első értékelő jelentését. Ezt követően a Bizottságnak hatévente kell jelentéseket közzétennie. |
(EP első olvasat, 20. módosítás) | |
Módosítás: 11 (36) preambulumbekezdés | |
(36) A halgazdálkodást szabályozó intézkedéseket csak a közös halászati politika keretében és tudományos szakvélemény alapján lehet hozni, ahogy azt a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002.december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet előírja, ezért az ilyen intézkedésekkel ezen irányelv nem foglalkozik. A radioaktív anyagok használatából eredő kibocsátásokat az Euratom-szerződés 30. és 31. cikke szabályozza, így azokkal ennek az irányelvnek nem kell foglalkoznia. |
(36) A halgazdálkodást szabályozó intézkedéseket többek között a közös halászati politika keretében és tudományos szakvélemény alapján lehet hozni, ahogy azt a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002.december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet előírja, és ahogy azt ez az irányelv megállapítja. A radioaktív anyagok használatából eredő kibocsátásokat az Euratom-szerződés szabályozza, így azokkal ezen irányelv nem foglalkozik. |
Indokolás | |
Az első olvasat 21. módosításának ismételt előterjesztése. | |
Ha az Euratom-szerződésnek csak a 30. és 31. cikkére történik hivatkozás, az nem biztosítja a legmegfelelőbb jogalapot „a radioaktív anyagok használatából eredő kibocsátások” szabályozásának az irányelv hatálya alól történő kizárása indokolásához. | |
Módosítás: 12 (37) preambulumbekezdés | |
(37) A közös halászati politikában figyelembe kell venni a halászat környezeti hatásait és ezen irányelv céljait. |
(37) A közös halászati politikában – beleértve a jövőbeni reformot is – figyelembe kell venni a halászat környezeti hatásait és ezen irányelv céljait. |
Módosítás: 13 (39) preambulumbekezdés | |
(39) Mivel az irányelv céljait – nevezetesen a tengeri környezet védelmét és megőrzését, a tengeri környezeti állapot romlásának megelőzését, és, amennyiben megvalósítható, a már károsodást szenvedett területeken e környezet helyreállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az irányelv léptéke és hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(39) Mivel az irányelv céljait – nevezetesen a tengeri környezet védelmét és megőrzését, a tengeri környezeti állapot romlásának megelőzését, és a már károsodást szenvedett területeken e környezet helyreállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az irányelv léptéke és hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
Módosítás: 14 1. cikk | |
(1) Ez az irányelv keretet hoz létre a tengeri környezet védelmére és megőrzésére, a tengeri környezeti állapot romlásának megelőzésére, és — amennyiben megvalósítható — a már károsodást szenvedett területeken e környezet helyreállítására. |
(1) Ez az irányelv keretet hoz létre, amely révén a tagállamoknak legkésőbb 2017-re el kell érniük a tengeri környezet jó állapotát, és meg kell hozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek: |
Ebből a célból tengervédelmi stratégiák kialakítására és végrehajtására kerül sor, hogy legkésőbb 2021-re elérjék vagy fenntartsák a tengeri környezet jó állapotát. |
a) biztosítják a tengeri környezet védelmét és megőrzését, vagy lehetővé teszik helyreállítását, illetve, ha lehetséges, helyreállítják a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák finkcióját, folyamatait és szerkezetét; |
|
b) fokozatosan megelőzik és megszüntetik a szennyezést a tengeri környezetben annak érdekében, hogy ne legyen jelentős hatása vagy kockázata a tengeri biológia sokféleségre, a tengeri ökoszisztémákra, az emberi egészségre vagy a tenger jogszerű használatára vonatkozóan; |
|
c) a tengeri környezetben folytatott tevékenységeknek olyan fenntartható szintre történő korlátozása, amely nem veszélyezteti sem a jövőbeli generációk általi használatot és tevékenységeket, sem pedig a tengeri ökoszisztémák reakcióképességét a természeti és az emberek által előidézett változások teintetében. |
(2) A tengervédelmi stratégiák ökoszisztéma-alapú szemléletet alkalmaznak emberi tevékenységek irányításában, ezzel egyidejűleg lehetővé teszik a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását. |
|
(3) Ez az irányelv hozzájárul a tengeri környezetre hatást gyakorló különböző politikák, megállapodások és jogalkotási intézkedések közötti koherenciához és arra törekszik, hogy biztosítsa a környezetvédelmi szempontoknak ezekbe történő integrációját. |
|
(EP első olvasat, 85. módosítás) | |
Módosítás: 15 2. cikk, (1) bekezdés | |
(1) Ezt az irányelvet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi tengervízre alkalmazni kell. |
(1) Ez az irányelv a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi tengervízre alkalmazandó, továbbá figyelembe veszi, hogy biztosítani kell a társult és tagjelölt államok tengeri környezetének minőségét. |
Indokolás | |
A tengeri környezetet érő káros hatások nincsenek tekintettel a nemzetközi határokra vagy a joghatóságra. Ezért elengedhetetlen, hogy minden érintett állam szorosan együttműködjön. | |
Módosítás: 16 3. cikk, 1. pont | |
1. „tengervizek”: a felségvizek kiterjedését meghatározó alapvonal tenger felőli részétől az azon területek legszéléig terjedő vízterület, tengerfenék és altalaj, amelyen az UNCLOS-szal összhangban egy tagállam joghatósággal rendelkezik és/vagy joghatóságot gyakorol, kivéve a Szerződés II. mellékletében említett országokkal és területekkel szomszédos vizeket és a francia tengerentúli megyéket és közösségeket. Az alapvonal tenger felőli részén található azon tengervizek, amelyekre a 2000/60/EK irányelv alkalmazandó, kizárólag akkor tartoznak ide, ha a tengeri környezet védelmét szolgáló olyan fontos elemekről van szó, amelyek a 2000/60/EK irányelv hatályán kívül esnek; |
1. „tengervizek”: |
|
a) a felségvizek kiterjedését meghatározó alapvonal tenger felőli részétől az azon területek legszéléig terjedő vízterület, tengerfenék és altalaj, amelyen az UNCLOS-szal összhangban egy tagállam joghatósággal rendelkezik és/vagy joghatóságot gyakorol, kivéve a Szerződés II. mellékletében említett országokkal és területekkel szomszédos vizeket és a francia tengerentúli megyéket és közösségeket; és |
|
b) valamennyi árapállyal érintett vízterület – a tagállam területén vagy annak partjai mentén – a felségvizek távolságának mérésére szolgáló alapvonal szárazföld felőli részén, valamint az e vizek által állandóan vagy időközönként fedett szárazulat vagy tengerfenék; |
|
A 2000/60/EK irányelv meghatározása szerinti, az alapvonal szárazföld felőli részén található parti vizek szintén ide tartoznak, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira az az irányelv már nem terjed ki; |
Módosítás: 17 3. cikk, 4. pont | |
4. „környezeti állapot”: a tengervizek környezetének általános állapota, figyelembe véve az egyes tengeri ökoszisztémák szerkezetét, működését és folyamatait, valamint a természeti fiziográfiai, földrajzi és éghajlati tényezőket, továbbá a fizikai és kémiai feltételeket, beleértve az adott területen folytatott emberi tevékenység hatásait; |
4. „környezeti állapot”: a tengervizek környezetének általános állapota, figyelembe véve az azt alkotó tengeri ökoszisztémák szerkezetét, funkcióját és folyamatait, valamint a természeti akusztikai, biológiai, fiziográfiai, földrajzi, geológiai és éghajlati tényezőket, továbbá a fizikai és kémiai feltételeket, beleértve az adott területen folytatott emberi tevékenység hatásait, függetlenül attól, hogy e tevékenységeket az érintett tengervizekben vagy azokon kívül végzik; |
Módosítás: 18 3. cikk, 5. pont | |
5. „jó környezeti állapot”: a tengervizek olyan környezeti állapota, amelyben az ökológiai szempontból sokszínű és dinamikus óceánok és tengerek a saját feltételeiknek megfelelően tiszták, egészségesek és termékenyek, a tengeri környezet használata pedig fenntartható szinten történik, biztosítva ezáltal a használatának és az azzal kapcsolatos tevékenységeknek a lehetőségét a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek számára, azaz: |
5. „jó környezeti állapot”: a tengervizek olyan környezeti állapota, amelyben az ökológiai szempontból sokszínű és dinamikus óceánok és tengerek a saját feltételeiknek megfelelően tiszták, egészségesek és termékenyek, a tengeri környezet használata pedig fenntartható szinten történik, biztosítva ezáltal a használatának és az azzal kapcsolatos tevékenységeknek a lehetőségét a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek számára, azaz: |
a) a tengeri ökoszisztémák szerkezete, működése és folyamatai az azokhoz kapcsolódó fiziográfiai, földrajzi és éghajlati tényezőkkel együtt lehetővé teszik ezen ökoszisztémák teljes mértékű működését és rugalmasságuk megőrzését. A tengeri fajok és élőhelyek védelemben részesülnek, megvalósul a biológiai sokféleség ember által előidézett csökkenésének megakadályozása, és a különböző biológiai összetevők egymással egyensúlyban működnek; |
a) a tengeri környezetet alkotó ökoszisztémák szerkezete, funkciói és folyamatai az azokhoz kapcsolódó fiziográfiai, földrajzi, geológiai és éghajlati tényezőkkel együtt lehetővé teszik ezen ökoszisztémák számára, hogy természetes adottságuknak megfelelően teljesen önfenntartó módon működjenek, és hogy megőrizzék természetes rugalmasságukat a széleskörűbb környezeti változásokkal szemben. A tengeri fajok és élőhelyek védelemben részesülnek, állapotromlásukat megelőzik, és lehetőség szerint sor kerül szerkezetük, működésük és folyamataik helyreállítására; Megvalósul a biológiai sokféleség ember által előidézett csökkenésének megakadályozása, és a különböző biológiai összetevők egymással egyensúlyban működnek; |
b) az ökoszisztémák hidromorfológiai, fizikai és kémiai jellemzői – beleértve az adott területen folytatott emberi tevékenységből eredő jellemzőket – támogatják az ökoszisztémákat a fent leírt módon. Anyagoknak és energiának a tengeri környezetbe való emberi eredetű bevitele nem jár szennyező hatással. |
b) az ökoszisztémák hidromorfológiai, fizikai és kémiai jellemzői – beleértve az adott területen folytatott emberi tevékenységből eredő jellemzőket – támogatják az ökoszisztémákat a fent leírt módon. Anyagoknak és energiának a tengeri környezetbe való emberi eredetű bevitelét – ideértve a zajt is – folyamatosan csökkentik a tengeri biológiai sokféleségre, a tengeri ökoszisztémákra, az emberi egészségre vagy a tenger jogszerű használatára gyakorolt hatások vagy kockázat minimalizálása érdekében, és hogy ezek a bevitelek ne járjanak szennyező hatással; |
|
ba) az adott területen belül és kívül folytatott valamennyi emberi tevékenységet úgy végzik, hogy a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt együttes terhelésük összeegyeztethető legyen a jó környezeti állapottal. A tengeri környezetben folytatott emberi tevékenységek nem haladhatják meg az értékelés szempontjából megfelelő földrajzi skálán fenntartható szintet. A tengeri környezetben megmarad a lehetőség a jövendő nemzedékek használata és tevékenysége számára; és
|
|
bb) teljesül az I. mellékletben felsorolt valamennyi feltétel.
|
A jó környezeti állapot megállapítására a 4. cikkben említett tengeri régió vagy alrégió szintjén, az I. mellékletben foglalt általános környezetminőségi mutatók alapján kerül sor. Az ökoszisztéma-alapú szemléleten alapuló adaptív irányítást kell alkalmazni a jó környezeti állapot elérése érdekében. |
A jó környezeti állapot megállapítására a 4. cikkben említett tengeri régió vagy alrégió szintjén kerül sor. Az ökoszisztéma-alapú szemléleten alapuló adaptív irányítást kell alkalmazni a jó környezeti állapot elérése céljából; |
Indokolás | |
A módosítás új változata lényegesen közelebb áll a Tanács által javasolt szöveghez, és e mellett minden szükséges beillesztést megtesz a megfogalmazás javítása érdekében. | |
Módosítás: 19 3. cikk, 6. pont | |
6. „kritériumok”: az általános környezetminőségi mutatókhoz szorosan kapcsolódó, jellemző technikai sajátosságok; |
6. „kritériumok”: az I. mellékletben felsorolt feltételek és az általános környezetminőségi mutatókhoz szorosan kapcsolódó, jellemző technikai sajátosságok. |
Módosítás: 20 3. cikk, 8. pont | |
8. „szennyezés”: a tengeri környezetbe juttatott közvetett vagy közvetlen szennyezés, amely emberi tevékenységnek, illetve vegyi vagy energiaforrás használatának eredménye, beleértve az emberek által kiváltott, víz alatti zajszennyezést, amely árt vagy valószínűleg káros az élő erőforrásoknak és a tengeri élővilágnak, veszélyezteti az emberi egészséget, akadályozza a tengeri tevékenységeket, beleértve a halászatot, a turizmust, a szabadidős tevékenységeket és a tengerek más legitim használatát, rontja a tengervíz minőségét vagy élvezeti értékét, vagy általában rontja a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását; |
8. „szennyezés”: a tengeri környezetbe juttatott közvetett vagy közvetlen szennyezés, amely emberi tevékenységnek, illetve vegyi vagy energiaforrás használatának, zajszennyezésnek az eredménye, amely árt vagy árthat a tengeri sokféleségnek és a tengeri élővilágnak, veszélyezteti az emberi egészséget, akadályozza a tengeri tevékenységeket, beleértve a halászatot, a turizmust, a szabadidős tevékenységeket és a tengerek más legitim használatát, rontja a tengervíz minıségét vagy élvezeti értékét, vagy általában rontja a tengeri áruk és szolgáltatások fenntartható felhasználását; |
Indokolás | |
Az EP első olvasat során előterjesztett 27. módosítás visszaállítása. | |
Módosítás: 21 4. cikk (2 a) bekezdés (új) | |
|
(2a) Az érintett tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban az adott régióra vonatkozó tengervédelmi stratégia elkészítése és végrehajtása révén minden egyes régiót illetően legkésőbb 2017-ig elérik az európai tengervizek jó környezeti állapotát. |
(EP első olvasat, 31. módosítás) | |
Módosítás: 22 5. cikk, (1) bekezdés | |
(1) Valamennyi tagállam kidolgozza – minden érintett tengeri régiót vagy alrégiót illetően – a tengervizeire vonatkozó tengervédelmi stratégiát, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott cselekvési tervnek megfelelően. |
(1) A tagállamok a tengervédelmi stratégiák elkészítése és végrehajtása révén elérik a jó környezeti állapotot. |
. | |
Módosítás: 23 5. cikk (2) bekezdés, bevezető rész | |
(2) A tagállamok együttműködnek annak biztosítása céljából, hogy valamennyi tengeri régió és alrégió tekintetében összehangolják az irányelv céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a tengervédelmi stratégiáknak az a) és b) pontban említett különböző elemeire, a következő módon: |
(2) Azok a tagállamok, amelyek egy tengeri régión osztoznak, gondoskodnak arról, hogy régiónként vagy alrégiónként csak egy közös tengervédelmi stratégia készüljön azokra a vizekre vonatkozóan, amelyek – e régióban – a felségterületük vagy a joghatóságuk alá tartoznak. Minden tagállam minden érintett tengeri régió tekintetében európai tengervizeire vonatkozó tengervédelmi stratégiát dolgoz ki a következő cselekvési tervvel összhangban: |
Módosítás: 24 5. cikk (2) bekezdés a) pont | |
a) előkészítés: |
a) előkészítés: |
i. …-ig a 8. cikkel összhangban kezdeti értékelés az érintett vizek jelenlegi környezeti állapotáról és az emberi tevékenységek erre gyakorolt hatásáról; |
i. …-ig* a 8. cikkel összhangban kezdeti értékelés az érintett vizek jelenlegi környezeti állapotáról és az emberi tevékenységek erre gyakorolt hatásáról; |
ii. …-ig az érintett vizek vonatkozásában a jó környezeti állapot mutatóinak meghatározása a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban; |
ii. …-ig* az érintett vizek vonatkozásában a „jó környezeti állapot” mutatóinak meghatározása a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban; |
iii. …-ig környezetvédelmi célok és ahhoz kapcsolódó mutatók megállapítása a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban; |
iii. …-ig** környezetvédelmi célok és ahhoz kapcsolódó mutatók megállapítása a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban; |
iv. …-ig*** nyomon követési program létrehozása és végrehajtása a folyamatos értékelésnek és a célok rendszeres felülvizsgálatának biztosítása érdekében a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban, hacsak a vonatkozó közösségi jog másként nem rendelkezik. |
iv. …-ig** nyomon követési program létrehozása és végrehajtása a folyamatos értékelésnek és a célok rendszeres felülvizsgálatának biztosítása érdekében a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban, hacsak a vonatkozó közösségi jog másként nem rendelkezik; |
____________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 4 évvel. |
____________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 2 évvel. |
** ezen irányelv hatálybalépését követően 5 évvel. |
** ezen irányelv hatálybalépését követően 3 évvel. |
*** ezen irányelv hatálybalépését követően 6 évvel. |
|
(EP első olvasat, 34. módosítás) | |
Módosítás: 25 5. cikk, (2) bekezdés, b) pont | |
b) Intézkedési programok: |
b) Intézkedési programok: |
i. legkésőbb 2016-ig a jó környezeti állapot elérését vagy fenntartását célzó intézkedési program kialakítása a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban; |
i. legkésőbb 2012-ig a jó környezeti állapot elérését vagy fenntartását célzó intézkedési program kialakítása a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban; |
ii. legkésőbb 2018-ig az i. pontban előírt intézkedési program végrehajtásának megkezdése a 13. cikk (7) bekezdésével összhangban. |
ii. legkésőbb 2014-ig az i. pontban előírt intézkedési program végrehajtásának megkezdése a 13. cikk (7) bekezdésével összhangban. |
(EP első olvasat, 35. módosítás) | |
Módosítás: 26 5. cikk (2 a) bekezdés (új) | |
|
(2a) A tagállamok megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a (2) bekezdésben a 8., 9., 10., 11. és 13. cikkre vonatkozóan leírt lépések 6. cikknek megfelelő és oly módon történő kidolgozása és végrehajtása érdekében, hogy régiónként egyetlen közös tengervédelmi stratégia és az azon cikkekben meghatározott elemekről együttes jelentés szülessen. |
|
Minden egyes tengeri régióra vonatkozóan a tagállam vagy az illetékes hatóság három hónapon belül továbbítja a jelentést a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak. |
(EP első olvasat, 37. módosítás) | |
Módosítás: 27 5. cikk (2b) bekezdés (új) | |
|
(2b) Az 5. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő rendelkezések nem akadályozzák a tagállamokat szigorúbb óvintézkedések fenntartásában vagy bevezetésében. |
Indokolás | |
Továbbra is fenn kell tartani a tagállamok abbéli jogát, hogy szigorúbb óvintézkedéseket vezessenek be. | |
Módosítás: 28 5. cikk (3) bekezdés, bevezető rész | |
(3) Azoknak a tagállamoknak, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó ugyanazon olyan tengeri régióval vagy alrégióval határosak, ahol a tenger állapota annyira kritikus, hogy sürgős intézkedés szükséges, törekedniük kell arra, hogy az (1) bekezdéssel összhangban olyan cselekvési tervet fogadjanak el, amely az intézkedési programok korábbi működésbe lépését tartalmazzák. Ezekben az esetekben: |
(3) Azoknak a tagállamoknak, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó ugyanazon olyan tengeri régióval vagy alrégióval határosak, ahol a tenger állapota annyira kritikus, hogy sürgős intézkedés szükséges, az (1) bekezdéssel összhangban olyan cselekvési tervet kell készíteniük, amely az intézkedési programok korábbi működésbe lépését tartalmazzák. Ezekben az esetekben: |
Indokolás | |
A Tanács közös álláspontjában az 5. cikk (3) bekezdésének megfogalmazása semmire sem kötelezi a tagállamokat. Annak érdekében, hogy „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé” című zöld könyvnek megfelelően tényleges integráció valósulhasson meg a különböző ágazatok között, sokkal inkább kötelező erejű megfogalmazásra van szükség. | |
Módosítás: 29 5. cikk (3) bekezdés (1 a) és (1b) albekezdés (új) | |
|
ba) A balti-tengeri régió lehetne a tengervédelmi stratégia végrehajtásának kísérleti régiója. A Helsinki Egyezmény (HELCOM) következő balti-tengeri cselekvési terve hasznos forrás lehet a Balti-tengernek a tengervédelmi stratégia végrehajtása céljából történő kísérleti területként való felhasználása tekintetében. |
|
A tagállamok a régióban a 13. cikkel összhangban legkésőbb 2010-ig létrehozzák a balti-tengeri régió közös intézkedési programját, a jó környezeti állapotnak a balti tengeri régióban történő elérése érdekében. |
Indokolás | |
Közismert, hogy a Balti-tenger környezeti állapota rendkívül sürgető kérdés. A kilenc balti-tengeri állam közül nyolc az Európai Unió tagállama. Ezért a balti-tengeri régió megfelelő kísérleti terület lenne a tengervédelmi stratégia végrehajtásához. | |
Módosítás: 30 5. cikk, (4) bekezdés | |
(4) A tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a tengervédelmi stratégiáknak a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett valamennyi elemét, ennek során azonban nem kell konkrét lépéseket tenniük, ha a tengeri környezetre nézve nem áll fenn jelentős kockázat, vagy ha ez a tengeri környezetet illetően fennálló kockázatokat figyelembe véve aránytalan költségekkel járna. |
(4) A tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a tengervédelmi stratégiáknak a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett valamennyi elemét. |
Ha egy tagállam a fenti okok valamelyike miatt nem tesz lépést, erről a döntéséről a szükséges indokolással együtt tájékoztatja a Bizottságot. |
|
Indokolás | |
A Tanács által javasolt új szöveg felesleges. Az intézkedési programokról szóló cikk előírja költség-haszon elemzések elvégzését és az intézkedések költséghatékonyságának biztosítását. | |
Módosítás: 31 6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés | |
(2) Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok minden erőfeszítést megtesznek –– felhasználva a megfelelő nemzetközi fórumokat, többek között a regionális tengerekre vonatkozó egyezmények mechanizmusait és struktúráit is –– annak érdekében, hogy minden tengeri régión vagy alterületen belül összehangolják tevékenységeiket azon harmadik országokkal, amelyek az adott régióban vagy alterületen rendelkeznek felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizekkel. |
(2) A tengervédelmi stratégia elkészítése és végrehajtása érdekében a tagállamok minden erőfeszítést megtesznek – felhasználva a megfelelő nemzetközi fórumokat, többek között a regionális tengeri egyezmények mechanizmusait és struktúráit is – annak érdekében, hogy minden tengeri régión vagy alrégión belül összehangolják tevékenységeiket a következőkkel: |
|
a) azon harmadik országok, amelyek rendelkeznek a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó, a kérdéses tengeri régió részét képező tengeri területekkel; |
|
b) olyan harmadik országok, amelyek hajói a kérdéses tengeri régióban gyakorolják tevékenységüket; valamint |
|
c) olyan harmadik országok, amelyeknek nincs tengerpartjuk, de területükön pontos vagy szórt szennyezésforrások vannak, amelyekből a szennyezést a folyóvizek vagy az atmoszféra az adott tengeri régió felé szállítja. |
(EP első olvasat, 42. módosítás) | |
Indokolás | |
A tengerpart nélküli országok és a hajókat egy tagállam vizein üzemeltető országok tevékenységei jelentős hatással lehetnek e vizek környezeti állapotára a földterületről vagy a hajóról származó szennyezés formájában. Az irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak, „ha az megvalósítható és célszerű”, a helyszínen lévő intézményi szerkezetet kell használniuk erőfeszítéseik összehangolásához. | |
Módosítás: 32 8. cikk (1) bekezdés, bevezető rész és a) és b) pont | |
(1) A tagállamok kezdő értékelést végeznek tengervizeikre vonatkozóan, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló adatokat és tartalmazza a következőket: |
(1) A tagállamok minden egyes tengeri régió tekintetében kezdő értékelést végeznek tengervizeikre vonatkozóan, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló adatokat és tartalmazza a következőket: |
a) a III. melléklet 1. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolása alapján az említett vizek főbb jellemzőinek és jelenlegi környezeti állapotának elemzése, kitérve a fizikai–kémiai sajátosságok, az élőhelytípusok, a biológiai sajátosságok, és a hidromorfológia elemzésére; |
a) a III. melléklet 1. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolása alapján az említett vizek főbb jellemzőinek, funkcióinak és jelenlegi környezeti állapotának elemzése, kitérve a fizikai–kémiai sajátosságok, az élőhelytípusok, a biológiai sajátosságok, és a hidromorfológia elemzésére; |
b) a III. melléklet 2. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolása alapján az említett vizek környezeti állapotára és jellemzőire ható uralkodó terhelések és hatások – beleértve az emberi tevékenységet is – elemzése, kitérve a különböző környezetterhelések minőségi és mennyiségi halmozódására, valamint a megállapítható tendenciákra; |
b) az említett vizek környezeti állapotára ható uralkodó terhelések és hatások – beleértve az emberi tevékenységet is – elemzése, amely:
|
|
i. a III. melléklet 2. táblázatában foglalt elemek indikatív felsorolásán alapul, kitérve a különböző környezetterhelések minőségi és mennyiségi halmozódására, valamint a megállapítható tendenciákra; |
|
ii. a kumulatív és együttható hatásokat tartalmazza, és |
|
iii. figyelembe veszi a meglévő európai jogszabályok alapján kidolgozott, vonatkozó értékeléseket. |
Indokolás | |
Kiegészíti a tagállamokra vonatkozó, tengervizeik állapotának értékelésével kapcsolatos kritériumokat. | |
Módosítás: 33 8. cikk (2) bekezdése | |
(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések során figyelembe kell venni a 2000/60/EK irányelv parti tengervizekre, átmeneti vizekre és felségvizekre vonatkozó rendelkezéseit. A tengeri környezet állapotára vonatkozó átfogó értékelés elkészítése érdekében az elemzések során egyéb vonatkozó – például a regionális tengeri egyezmények keretében együttesen végzett – értékeléseket is figyelembe kell venni vagy alapként kell alkalmazni. |
(2) Az (1) bekezdésben említett elemzések során figyelembe kell venni a 2000/60/EK irányelv parti tengervizekre, átmeneti vizekre és felségvizekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv1, a fürdővizek minőségéről szóló, 2006. február 15-i 2006/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 és a vízvédelmi politika terén a környezetvédelmi minőségi előírásokról szóló .../.../EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 vonatkozó rendelkezéseit. A tengeri környezet állapotára vonatkozó átfogó értékelés elkészítése érdekében az elemzések során egyéb vonatkozó – például a regionális tengeri egyezmények keretében együttesen végzett – értékeléseket is figyelembe kell venni vagy alapként kell alkalmazni. _______ 1 HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv. 2 HL L 64., 2006.3.4., 37. o. |
Indokolás | |
A III. mellékletben ismertetett elemeknek a jó környezeti állapot meghatározása céljából történő értékelése és az (1) bekezdésben említett elemzéseknek a meglévő és rövidesen elkészülő jogszabályokon kell alapulniuk, valamint azokat ki kell egészíteniük a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében. | |
Módosítás: 34 8. cikk, (2a) bekezdés (új) | |
|
(2a) Azok a tagállamok, amelyek minden tengeri régióra vonatkozóan elkészítik az (1) bekezdésben említett értékelést, törekszenek az 5. és 6. cikk szerint létrehozott koordináció révén annak biztosítására, hogy: |
|
a) az értékelési módszereik egységesek legyenek az azonos tengeri régióhoz tartozó tagállamok között; |
|
b) figyelembe vegyék a határokon átnyúló hatásokat és jellemzőket; és |
|
c) figyelembe vegyék az azonos tengeri régióhoz tartozó tagállamok szempontjait. |
(EP első olvasat 51. módosítás) | |
Módosítás: 35 8. cikk (2b) bekezdés (új) | |
|
(2b) Az előzetes értékelésből származó adatokat és információkat az értékelés elkészítését követő három hónapon belül az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, valamint az illetékes regionális tengerészeti és halászati szervezetek és egyezmények rendelkezésére kell bocsátani a páneurópai tengeri értékelésekben történő felhasználásra, különösen a Közösségen belüli tengeri környezet állapotának áttekintése céljából a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján. |
Indokolás | |
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek minden lényeges információt meg kell adni a központi adatbázis létrehozásának elősegítése és az európai tengerek állapotáról szóló páneurópai jelentésekben való felhasználás céljából. | |
Módosítás: 36 9. cikk (1) bekezdés első albekezdés | |
1. A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdő értékelést felhasználva a tagállamok az I. mellékletben felsorolt általános környezetminőségi mutatók, és az e cikk (3) bekezdésében előírt kritériumok és módszertani előírások alapján minden érintett tengeri régió vagy alrégió vonatkozásában meghatározzák a tengervizek jó környezeti állapotát jelző mutatókat. |
1. A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdő értékelést felhasználva a tagállamok az I. mellékletben felsorolt felételek, valamint a III. mellékletben felsorolt jellemzők, nyomások és hatások alapján minden érintett tengeri régió vonatkozásában meghatározzák a tengervizek jó környezeti állapotát jelző sajátos mutatókat. |
(EP első olvasat 53. módosítás) | |
Módosítás: 37 9. cikk (3) bekezdése | |
(3) A jó környezeti állapot meghatározását szolgáló kritériumokat és módszertani előírásokat, amelyek célja, hogy az irányelv kiegészítésével módosítsák ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeit, az I. és a III. melléklet alapján, a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni …-ig* annak érdekében, hogy biztosítsák a koherenciát és lehetővé tegyék a tengeri régióknak és alrégióknak a jó környezeti állapot elérésére vonatkozó összehasonlítását. A Bizottság konzultációt folytat valamennyi érdekelt féllel, beleértve a regionális tengerekre vonatkozó egyezményeket, mielőtt ilyen kritériumokra és előírásokra tenne javaslatot. |
törölve |
___________________ * Ezen irányelv hatályba lépését követően két évvel. |
|
(EP első olvasat, 54. módosítás) | |
Módosítás: 38 10. cikk (1) bekezdés | |
(1) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdő értékelés alapján a tagállamok minden tengeri régió vagy alrégió vonatkozásában kitűznek tengervizeikre vonatkozó, átfogó, a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérésére irányuló előrehaladáshoz útmutatóul szolgáló környezetvédelmi célokat az ezekhez tartozó környezetminőségi mutatókkal, figyelembe véve a IV. mellékletben foglalt jellemzők indikatív felsorolását. |
(1) A 8. cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett kezdő értékelés alapján a tagállamok együtt, valamennyi érintett tengeri régióra tekintettel, átfogó környezetvédelmi célokat tűznek ki az ezekhez tartozó környezetminőségi mutatókkal, figyelembe véve a IV. mellékletben foglalt jellemzők nem kimerítő jellegű felsorolását, melyeknek célja legkésőbb 2017-ig a jó környezeti állapot elérése. |
E célok és mutatók kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik az érintett vizekre vonatkozóan már meglévő – nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten kitűzött – releváns környezetvédelmi célok további alkalmazásának lehetőségét, biztosítva e célok kölcsönös kiegészítő jellegét. |
E környezeti célok és mutatók kidolgozásakor a tagállamok figyelembe veszik az érintett vizekre vonatkozóan már meglévő – nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten kitűzött – környezetvédelmi célok további alkalmazásának lehetőségét, és biztosítják, hogy a jelentős, határokon átnyúló hatásokat és a határokon átnyúló jellemzőket is figyelembe vegyék. |
(EP első olvasat, 55. módosítás) | |
Indokolás | |
Ez a módosítás megfelel az Európai Parlament által az első olvasat során bevezetett azon elképzelésnek, hogy minden egyes régió vagy alrégió esetén egyetlen stratégiát készítsenek a tengeri környezetre vonatkozóan. Annak biztosítása a célja, hogy minden tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozóan a környezeti célok és mutatók egyetlen gyűjteményét fogadják el. Még inkább, mint a szárazföldi környezet esetében, a tengeri környezetre egy olyan politikának kell vonatkoznia, amely figyelembe veszi a határokon átnyúló hatásokat és elemeket. | |
Módosítás: 39 11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés | |
A nyomon követési programok a közösségi jogszabályokban vagy nemzetközi megállapodásokban meghatározott, értékelésre és megfigyelésre irányuló vonatkozó rendelkezésekre épülnek, és azokkal összeegyeztethetőek. |
A nyomon követési programok a tengeri régiókon vagy alrégiókon belül egységesek, valamint a közösségi jogszabályokban – különösen az élőhelyekről és a madarakról szóló irányelvekben – vagy nemzetközi megállapodásokban meghatározott, értékelésre és megfigyelésre irányuló vonatkozó rendelkezésekre épülnek, és azokkal összeegyeztethetőek, illetve a térinformációs infrastruktúrákkal és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyeléssel (GMES) kapcsolatos, különösen a tengeri szolgáltatások terén indított közösségi kezdeményezéseken kell alapulniuk, amennyiben e követelmények az adott tagállam fent említett tengeri régióban található európai tengervizeire vonatkoznak.
|
Indokolás | |
Az EU természetvédelmi politikájában foglalt környezetvédelmi elvekre való kifejezett hivatkozás megerősíti azok alkalmazását, és összhangot biztosít az EU környezetvédelmi politikájának tágabb irányvonalával. | |
Módosítás: 40 11. cikk (1 a) bekezdés (új) | |
|
(1a) A tagállamok az (1) bekezdés rendelkezéseit követve minden tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozóan készítenek egy felügyeleti programot, és az összehangolásra törekedve megteszik azokat az erőfeszítéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy: |
|
a) a felügyeleti módszerek összehangoltak legyenek a tagállamok között, és világosan meghatározott közös célkitűzéseken alapuljanak; |
|
b) figyelembe vegyék a jelentős, határokon átnyúló hatásokat és a határokon átnyúló jellemzőket. |
(EP első olvasat, 57. módosítás) | |
Indokolás | |
E módosítás célja az, hogy javítsák a programok keretében végzett ellenőrzések összehangolását és egységességét. Célja annak biztosítása, hogy a felügyeleti szakasz során vegyék figyelembe a jelentős határokon átnyúló hatásokat és a határokon átnyúló jellemző elemeket. | |
Módosítás: 41 11. cikk (3 a) bekezdés (új) | |
|
(3a) Az e felügyeleti programokból származó adatokat és információkat a programok befejezését követően három hónapon belül az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, valamint az illetékes regionális tengerészeti és halászati szervezetek és egyezmények rendelkezésére kell bocsátani a páneurópai tengeri értékelésben való felhasználásra, különösen a Közösségen belüli tengeri környezet állapotának áttekintése céljából a 20. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján. |
Indokolás | |
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek minden lényeges információt meg kell adni a központi adatbázis létrehozásának elősegítése és az európai tengerek állapotáról szóló páneurópai jelentésekben való felhasználás céljából. | |
Módosítás: 42 12. cikk | |
12. cikk |
12. cikk |
Értesítések és bizottsági tanácsadás |
Értesítések és bizottsági értékelés |
A 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti értesítések alapján a Bizottság tengeri régiónként vagy alrégiónként tájékoztatja valamennyi tagállamot arról, hogy a bejelentett elemek olyan megfelelő keretet alkotnak-e, amely megfelel ezen irányelv követelményeinek. |
A 9. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, minden egyes tengeri régióra vagy alrégióra vonatkozó értesítések alapján a Bizottság valamennyi tagállam esetén értékeli, hogy a bejelentett elemek ezen irányelv követelményeivel összhangban megfelelő keretet alkotnak-e a jó környezeti állapot eléréséhez. |
A tájékoztatás tartalmának kialakítása során a Bizottság mérlegeli a rendszerek tengeri régiókon vagy alrégiókon belüli és közösségen belüli következetességét, és felkérheti az érintett tagállamot bármely rendelkezésre álló és szükséges kiegészítő információ szolgáltatására. |
Ezen értékelések összeállítása során a Bizottság mérlegeli a rendszerek tengeri régiókon vagy alrégiókon belüli és közösségen belüli következetességét, és felkérheti az érintett tagállamot bármely szükséges kiegészítő információ szolgáltatására. |
|
A 11. cikk szerint összeállított felügyeleti programokról való értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság – bármely tagállam esetében – úgy határozhat, hogy elutasítja felügyeleti programját vagy annak bármely elemét, amennyiben az nem felel meg a szóban forgó irányelvnek. |
Módosítás: 43 13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés | |
Ezeket az intézkedéseket a 8. cikk (1) bekezdése szerint készült kezdő értékelés és a 10. cikk (1) bekezdése szerint kitűzött környezetvédelmi célok alapján, a VI. mellékletben felsorolt intézkedéstípusok figyelembevételével kell megtervezni. |
Ezeket az intézkedéseket a 8. cikk (1) bekezdése szerint készült kezdő értékelés és a 10. cikk (1) bekezdése szerint kitűzött környezetvédelmi célok alapján, valamint a VI. mellékletben felsorolt intézkedéstípusok és az országhatárokon átnyúló lényeges hatások és jellemzők figyelembevételével kell megtervezni, és azoknak a következő környezetvédelmi alapelvekre kell épülniük: |
|
a) az elővigyázatosság elve és azon elvek, amelyek értelmében megelőző intézkedésekre van szükség, valamint hogy a környezeti károkat – kiemelt kérdésként –azok eredeténél sürgősen orvosolni kell, továbbá hogy a szennyező fizet; |
|
b) ökoszisztéma-alapú megközelítés. |
|
A tagállamok döntenek arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség a tengerek szennyezésének kimutathatósága és nyomon követhetősége vonatkozásában. |
Módosítás: 44 13. cikk (2) bekezdés | |
(2) Az (1) bekezdés értelmében tervezett intézkedések és a közösségi jogszabályok — különösen a 2000/60/EK irányelv — vagy nemzetközi megállapodások értelmében megkövetelt vonatkozó intézkedések felhasználásával a tagállamok intézkedéscsomagot alkotnak. |
(2) Az (1) bekezdés értelmében tervezett intézkedések és a közösségi jogszabályok – különösen a 2000/60/EK irányelv, a 91/271/EGK irányelv, a 2006/7/EK irányelv és a [vízvédelmi politika terén a környezetvédelmi minőségi előírásokról szóló] .../…/EK irányelv – vagy nemzetközi megállapodások értelmében megkövetelt vonatkozó intézkedések felhasználásával a tagállamok intézkedéscsomagot alkotnak. |
Indokolás | |
A fent említett irányelvek előírásainak teljesítése kifejezetten pozitív hatást fog gyakorolni a tengeri környezetre, és elő fogja segíteni a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelv környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését. A nagyobb összhang és az intézkedések következetes alkalmazása a lehető legkisebbre csökkenti a felesleges tevékenységek vagy mulasztások lehetőségét az intézkedések során, biztosítja a következetes alkalmazást az intézkedés által érintett földrajzi területen, és elősegíti az ütemterv következetes teljesítését. | |
Módosítás: 45 13. cikk (3) bekezdés első albekezdés | |
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedéscsomag tervezésekor a tagállamok kellő figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre és különösen a tervezett intézkedések társadalmi és gazdasági hatásaira. |
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedéscsomag tervezésekor a tagállamok kellő figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre és különösen a tervezett intézkedések társadalmi és gazdasági hatásaira. A tagállamok olyan közigazgatási keretprogramokat és platformokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik a tengeri ügyek ágazatokon átívelő kezelését annak érdekében, hogy a környezetvédelemi tudományokat és intézkedéseket össze lehessen kapcsolni a terület gazdasági, társadalmi és közigazgatási fejlődésével, és e kölcsönhatás révén előnyökre lehessen szert tenni. |
Indoklás | |
EP első olvasat, 88. módosítás. | |
Módosítás: 46 13. cikk (4) bekezdés | |
(4) Az e cikk szerint megállapított intézkedési programok magukban foglalnak olyan intézkedéseket, mint például a 92/43/EGK irányelv szerinti különleges természetvédelmi területek használata, a 79/409/EGK irányelv szerinti különleges védelmi területek használata, valamint a Közösség vagy az érintett tagállamok által az olyan nemzetközi és regionális megállapodások keretében elfogadott tengeri védett területek használata, amelyeknek részes felei. |
(4) Az e cikk szerint megállapított intézkedési programok magukban foglalnak területvédelmi intézkedéseket, mint például – de nem kizárólag – az élőhelyekről szóló irányelv szerinti különleges természetvédelmi területek használata, a madarakról szóló irányelv szerinti különleges védelmi területek használata, valamint a Közösség vagy az érintett tagállamok által az olyan nemzetközi és regionális megállapodások – többek között a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek konferenciáján született VII/5 sz. határozat – keretében elfogadott tengeri védett területek használata, amelyeknek részes felei. |
Ezzel összefüggésben a tagállamok biztosítják, hogy e területek hozzájáruljanak a tengeri védett területek összefüggő és reprezentatív hálózatának kialakításához. |
Ezzel összefüggésben a tagállamok biztosítják, hogy e területek legkésőbb 2012-ig hozzájáruljanak a tengeri védett területek összefüggő és reprezentatív hálózatának kialakításához. A hálózat megfelelő méretű területeket foglal magában, amelyek teljes mértékben védettek minden kitermelési célú használattól annak érdekében, hogy meg lehessen védeni – többek között – az ívási, halkeltető és tápterületeket, és lehetővé váljon az ökoszisztémák épségének, szerkezetének és működésének fenntartása vagy helyreállítása. |
|
Az intézkedési programok a 2000/60/EK irányelv szerinti felségvizekre, átmeneti vizekre és parti tengervizekre vonatkozó intézkedéseket is tartalmazzák. |
|
A tagállamok egy vagy több nyilvántartást hoznak létre e védett tengeri területekre vonatkozóan, amelyek véglegesítését legkésőbb ...-ig * be kell fejezni. |
|
A tengeri védett terület nyilvántartásait minden egyes tengeri régió vagy alrégió esetében felül kell vizsgálni, és frissíteni kell. |
|
A nyilvánosság számára biztosítani kell a nyilvántartás(ok)ban szereplő információkhoz való hozzáférést. _________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 3 évvel. |
Módosítás: 47 13. cikk (5) bekezdés | |
(5) Az intézkedési programokban a tagállamok jelzik, hogyan kívánják végrehajtani az intézkedéseket, és azok várhatóan milyen módon járulnak hozzá a 10. cikk (1) bekezdése értelmében kitűzött környezetvédelmi célokhoz. |
(5) Az intézkedési programokban a tagállamok jelzik, hogyan kívánják végrehajtani az intézkedéseket, és azok várhatóan milyen módon járulnak hozzá a jó környezeti állapot eléréséhez és a 10. cikk (1) bekezdése értelmében kitűzött környezetvédelmi célokhoz. |
Indoklás | |
A 15. és a 23. módosítás helyébe lép (tengeri védett területek). | |
Módosítás: 48 13. cikk (7 a) bekezdés (új) | |
|
(7a) A Bizottság az összes érdekelt féllel történő konzultációt követően legkésőbb …-ig* a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak megfelelően részletes kritériumokat és előírásokat fogad el a helyes óceángazdálkodási elvek alkalmazására vonatkozóan. ______ *ezen irányelv hatálybalépését követően 3 évvel |
Indokolás | |
Az EP első olvasat során benyújtott 65. módosításának ismételt előterjesztése. | |
Módosítás: 49 14. cikk | |
1. A tagállamok azonosíthatnak egyedi területeket tengervizeik között, amennyiben az a)–d) pontban felsorolt okok valamelyike miatt a tagállam által hozott intézkedések segítségével, vagy az e) pontban említett okok miatt az adott határidőn belül nem lehet elérni a környezetvédelmi célokat: |
1. Ha a 13. cikk alapján intézkedési programot készített tagállam olyan esetet határoz meg, amikor – a következő okok bármelyike miatt – a tagállam által hozott intézkedések segítségével nem lehet elérni a környezetvédelmi célokat és a jó környezeti állapotot, a tagállam világosan meghatározza az intézkedési programjában ezt az esetet, és benyújtja a Bizottságnak a nézőpontja alátámasztásához szükséges igazolásokat: |
|
-a)a környezetvédelmi cél nem vonatkozik a tagállamra a tagállam érintettségét megszüntető sajátosság alapján; |
|
-aa) az adott intézkedés(ek) elfogadása a közösségi jog alapján nem tartozik kizárólag e tagállam hatáskörébe; |
|
-ab) az adott intézkedés(ek) elfogadása a nemzetközi jog alapján nem tartozik kizárólag e tagállam hatáskörébe; |
a) olyan tevékenység vagy passzivitás, amelyért az érintett tagállam nem felelős; |
a) harmadik ország, az Európai Közösség vagy más nemzetközi szervezet olyan tevékenysége vagy passzivitása, amelyért az érintett tagállam nem felelős; |
b) természeti okok; |
b) természeti okok; |
c) erőhatalom; |
c) erőhatalom; |
|
ca) éghajlatváltozás; |
d) a tengervizek jellemzőiben bekövetkezett változások a kedvezőtlen környezeti hatásnál – beleértve bármely, az országhatárokon átterjedő hatást – jelentősebb nyomós közérdek védelme érdekében tett intézkedés következtében; |
d) a tengervizek fizikai jellemzőiben bekövetkezett módosulások és átalakulások a kedvezőtlen környezeti hatásnál – beleértve bármely, az országhatárokon átterjedő hatást – jelentősebb nyomós közérdek védelme érdekében tett intézkedés következtében. |
e) természeti viszonyok, amelyek nem teszik lehetővé az érintett tengervizek állapotának időben történő javítását. |
|
Az érintett tagállamok az intézkedési programban világosan körülhatárolják ezeket a területet, és véleményüket alátámasztó indokolást szolgáltatnak a Bizottság részére. Az egyedi területek körülhatárolása során a tagállamok figyelembe veszik az érintett tengeri régióban vagy alrégióban található tagállamok tekintetében jelentkező következményeket. |
A tagállamok figyelembe veszik az érintett tengeri régióban vagy alrégióban található tagállamok tekintetében jelentkező következményeket. |
A környezetvédelmi célok elérésének és az érintett tengervizeknek a b), c) és d) pontban meghatározott okokból bekövetkező további állapotromlása megelőzésének, valamint az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásának céljából a tagállamok kötelesek megfelelő eseti intézkedéseket hozni. |
Ugyanakkor bármely tagállam, amely a (-ab), (-ac), (a), (b), (c) vagy (ca) pontban meghatározott indokra hivatkozik, intézkedési programjába belefoglalja a közösségi és a nemzetközi joggal összeegyeztethető megfelelő eseti intézkedéseket annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a jó környezeti állapotra gyakorolt hatás mértéke, valamint a környezetvédelmi célok elérésének és a tengervizek további állapotromlása megelőzésének, valamint az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásának céljából. |
2. Az (1) bekezdés d) pontjában említett helyzetben a tagállamok biztosítják, hogy az intézkedés következtében a tengeri környezetben bekövetkezett változások ne akadályozza meg vagy ne veszélyeztesse tartósan az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a jó környezeti állapot elérését. |
2. Bármely tagállam, amely az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott indokokra hivatkozik, biztosítja, hogy a módosulások és átalakulások ne akadályozzák meg, vagy ne veszélyeztessék tartósan az érintett tengeri régió vagy alrégió szintjén, illetve más tagállamok tengervizein a jó környezeti állapot elérését. |
3. Amennyiben megvalósítható, az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett eseti intézkedéseket integrálni kell az intézkedési programba. |
3. Ha egy tagállam az (1) bekezdés -aa) pontjában meghatározott indokra hivatkozik, és ha a Bizottság elfogadja az említett indok érvényességét, a Bizottság a 15. cikk alapján azonnal meghozza az összes szükséges intézkedést. |
Indokolás | |
Az EP első olvasat során benyújtott 66. módosításának ismételt előterjesztése. | |
Módosítás: 50 16. cikk | |
Értesítések és bizottsági tanácsadás |
Értesítések és bizottsági értékelés |
A 13. cikk (6) bekezdésének megfelelően az intézkedési programokról kapott tájékoztatás alapján a Bizottság valamennyi tagállamot tájékoztatja arról, hogy a 9. cikk (1) bekezdése értelmében meghatározott jó környezeti állapot eléréséhez az egyes tagállamok intézkedési programjai megfelelő eszköznek minősülnek-e. |
A 13. cikk (6) bekezdésének megfelelően az intézkedési programokról kapott tájékoztatás alapján a Bizottság valamennyi tagállam esetében felméri, hogy az ezen irányelv követelményeinek megfelelő jó környezeti állapot eléréséhez az egyes tagállamok intézkedési programjai megfelelő eszköznek minősülnek-e. |
Ennek megállapításakor a Bizottság mérlegeli az intézkedési programok közösségen belüli következetességét, és felkérheti az érintett tagállamot bármely rendelkezésre álló és szükséges kiegészítő információ szolgáltatására. |
Ezen értékelések elkészítése során a Bizottság mérlegeli az intézkedési programok közösségen belüli következetességét, és felkérheti az érintett tagállamot bármely rendelkezésre álló és szükséges kiegészítő információ szolgáltatására. |
|
Az intézkedési programokról való értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül a Bizottság – bármely tagállam esetében –úgy határozhat, hogy elutasítja intézkedési programját vagy annak bármely elemét, amennyiben az nem felel meg a szóban forgó irányelvnek. |
Módosítás: 51 19. cikk (1) bekezdés 1a. albekezdés (új) | |
|
|
|
A tagállamok lehetőség szerint az érdekelt feleket is bevonják a meglévő irányító testületek vagy struktúrák igénybevétele révén, ideértve a regionális tengervédelmi egyezményeket, a tudományos tanácsadó testületeket és a regionális tanácsadó testületeket. |
Módosítás: 52 20. cikk (1) bekezdés első albekezdés | |
1. A Bizottság az összes intézkedéscsomag kézhezvételétől számított két éven belül, de legkésőbb 2021-ig elkészíti az irányelv végrehajtásáról szóló első értékelő jelentést. |
1. A Bizottság az összes intézkedéscsomag kézhezvételétől számított két éven belül, de legkésőbb 2017-ig elkészíti az irányelv végrehajtásáról szóló első értékelő jelentést. |
(EP első olvasat, 69. módosítás) | |
Módosítás: 53 20. cikk (1 a) bekezdés (új) | |
|
(1a) Legkésőbb …-ig* a Bizottság közzétesz egy jelentést, amelyben kiemeli azokat a konfliktusokat vagy komplementaritásokat, amelyek ezen irányelv esetleges javítása és a tagállamoknak vagy a Közösségnek közösségi vagy nemzetközi szinten az európai tengervizek környezetvédelme terén fennálló kötelezettségei, kötelezettségvállalásai és kezdeményezései között léteznek. |
|
Ezt a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell benyújtani. _________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 4 évvel. |
(EP első olvasat, 70. módosítás) | |
Indokolás | |
E módosítás célja annak biztosítása, hogy a meglévő közösségi politikák –, mint például a közös halászati politika és a természet megőrzésére vonatkozó politika – javítására irányuló erőfeszítésekből adódó valamennyi konfliktust meghatározzák és kezeljék, valamint az összes komplementaritást megnöveljék. | |
Módosítás: 54 20. cikk (2 a) bekezdés (új) | |
|
(2a) ...-ig* a Bizottság jelentést készít a Közösség számára jelentőséggel bíró északi sarkvidéki vizek tengeri környezetének állapotáról, és adott esetben a védelmük biztosítását lehetővé tevő intézkedéseket javasol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy az Arktiszt az Antarktisz mintájára védett területté tegyék, és „a békének és a tudománynak szentelt természetvédelmi területté” nyilvánítsák. |
|
Azok a tagállamok, amelyeknek az északi sarkvidéken található európai tengervizeik vannak, az Északi-sarkvidéki Tanács rendelkezésére bocsátják az e vizekre vonatkozó első értékelés eredményeit. ___________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 2 évvel. |
(EP első olvasat, 71. módosítás) | |
Indokolás | |
Az északi sarkvidék egy egyedülálló ökoszisztéma. A régió jelenlegi és jövőbeni hasznosításából eredő kockázatokat alaposan meg kell vizsgálni, különösen az éghajlatváltozás hatásainak fényében, amely az északi sarkvidék egyre nagyobb, tengeri jégmezőt alkotó részét érinti. | |
Módosítás: 55 20 a. cikk (új) | |
|
20a. cikk |
|
A védett területekről szóló időközi jelentés |
|
A Bizottság …-ig* jelentésben számol be a védett területek globális hálózata létrehozásának folyamatáról és a halkeltető területek és időszakok védelmével kapcsolatos időbeli/területi lezárásokról, a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek konferenciája VII/5 sz. határozata szerinti kötelezettségvállalással és a Közösségnek e hálózat létrehozásához való hozzájárulásával összhangban. |
|
Ez alapján a Bizottság adott esetben a Szerződésben megállapított eljárásoknak megfelelően további olyan közösségi intézkedéseket javasol, amelyek a tengeri védett területek reprezentatív hálózatának 2012-re megvalósuló védelme céljából szükségesek. ____ *ezen irányelv hatálybalépését követően 2 évvel |
Indokolás | |
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleként az EK 2012-re köteles biztosítani a tengeri védett területek reprezentatív hálózatának védelmét, valamint a halkeltető területek és időszakok védelmével kapcsolatos időbeli/területi lezárásokat. A védett területek közösségi hálózatának továbbfejlesztése során a Bizottság értékeli a Közösségnek a tengeri védett területek globális reprezentatív hálózatának létrehozásához való hozzájárulását, és szükség esetén további intézkedéseket javasol (EP első olvasat, 72. módosítás). | |
Módosítás: 56 21. cikk | |
A Bizottság …-ig felülvizsgálja ezt az irányelvet és szükség szerint módosításokat javasol. |
1. A Bizottság legkésőbb …-ig felülvizsgálja ezt az irányelvet és adott esetben az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkhöz szükséges módosításokat javasol: |
|
a) jó környezeti állapot megvalósításának megkönnyítése az európai tengervizeken, ha ez az állapot 2017-re nem valósul meg; |
|
b) a jó környezeti állapot megőrzésének megkönnyítése az európai tengervizeken, ha ez az állapot 2017-re megvalósul. |
|
2. A Bizottság többek között figyelembe veszi a 20. cikk (1) bekezdése alapján elkészített első értékelő jelentést. |
_______________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 15 évvel. |
_______ * ezen irányelv hatálybalépését követően 10 évvel |
(EP első olvasat, 73. módosítás) | |
Módosítás: 57 21 a. cikk (új) | |
|
21a. cikk |
|
Közösségi finanszírozás |
|
1. Mivel a tengeri környezetre vonatkozó stratégia készítése eredendően kiemelt fontosságú, ezen irányelv végrehajtását 2007-től közösségi pénzügyi eszközökkel finanszírozzák. |
|
2. A tagállamok által kidolgozott programokat az Európai Unió a meglévő pénzügyi eszközöknek megfelelően társfinanszírozza. |
(EP első olvasat, 74. módosítás) | |
Módosítás: 58 23 a. cikk (új) | |
|
23a. cikk |
|
Az európai tengervizeken kívüli vizek |
|
Az európai tengervizeken kívüli vizek ökológiai állapotának javítását célzó közösségi intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács, vagy adott esetben egyedül a Tanács fogadja el, amennyiben ilyen javítás lehetséges a Közösség vagy a tagállamok hatáskörébe tartozó tevékenységek ellenőrzése útján. |
|
Ezeket az intézkedéseket a Bizottság által legkésőbb ...-ig* a Szerződéssel létrehozott eljárásoknak megfelelően benyújtott javaslatok alapján fogadják el. |
|
_______ * ezen irányelv hatálybalépését követően 4 évvel. |
(EP első olvasat, 78. módosítás) | |
Módosítás: 59 24. cikk (1) bekezdés első albekezdés | |
1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb …* -ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz. |
1. A tagállamok legkésőbb ...*-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz. |
________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 3 évvel. |
________ * ezen irányelv hatálybalépését követően 2 évvel. |
(EP első olvasat, 79. módosítás) | |
Módosítás: 60 I. melléklet | |
A jó környezeti állapot meghatározásakor figyelembe veendő általános környezetminőségi mutatók |
A 3. és 9. cikkben említett feltételek |
(1) A tengeri táplálékláncok valamennyi ismert eleme normális abundanciával és diverzitással van jelen. |
a) tendenciális információk alapján egy tengeri régió biológiai sokfélesége megőrzött (ha a tendenciák stabilak) és helyreállított (ha csökkenő tendenciákat jegyeztek fel), ideértve az ökoszisztémákat, az élőhelyeket és a fajokat, különleges figyelmet fordítva azokra, amelyek egyes ökológiai jellemzők, gyengeség, érzékenység, lassú növekedés, alacsony termékenység, hosszú élet, az elterjedési területük perifériáján való létük, szegény genetikai folytonosság és genetikailag elkülönült szubpopulációk miatt a legsérülékenyebbek az emberi tevékenységek hatásaival szemben; |
(2) Az emberi tevékenységek során betelepített nem őshonos fajok olyan mértékben vannak jelen, hogy az nem károsítja az ökoszisztémákat |
b) az összes élő tengeri erőforrás populációit helyreállították, és olyan szinten őrzik meg, amely lehetővé teszi a fajok hosszú távú bőségének biztosítását, valamint szaporító képességük teljes megőrzését, az állomány jó egészségét tanúsító kor- és méretmegoszlást mutatva; |
(3) Valamennyi gazdaságilag hasznosított hal és kagyló populációja biztonságos biológiai határokon belül van. |
c) az emberi tevékenységnek nem szabad azon fajok elterjedését és bőségét lényegesen érintenie, amelyeket nem aknáznak ki közvetlenül; |
(4) Minimálisra csökken az ember által előidézett eutrofizáció, különös tekintettel annak káros hatásaira. |
d) a halászat gyakorlásának tengeri környezetre gyakorolt negatív hatásait csökkentették, beleértve a tengerfenékre gyakorolt hatásokat és a nem célzott fajok, valamint a fiatal halállomány járulékos kifogását; |
(5) A fajok és az élőhelyek eloszlást, abundanciát és minőséget mutatnak, összhangban az uralkodó fiziográfiai, földrajzi és éghajlati feltételekkel. A biológiai sokféleség fennmarad. |
e) a „takarmány” jellegű kis halfajok populációs szintjei – a tápláléklánc alsó szintjén – fenntarthatóak, különösen jelentőségüket figyelembe véve a függő ragadozók számára, beleértve a kereskedelmi értékű halakat, valamint az ökoszisztémák és az alapjukat képező erőforrások fenntartható megőrzése szempontjából; |
(6) A tengerfenék épsége olyan szinten van, amelyen az ökoszisztémák működése biztosított. |
|
(7) A tengervíz hidrográfiai feltételeinek tartós megváltozása nem károsítja a tengeri ökoszisztémákat. |
f) a természetes körülmények között előforduló, az ökoszisztémára mérgező hatású anyagok koncentrációi az ökoszisztéma természetes szintjéhez közelítenek; |
(8) A szennyező anyagok koncentrációja olyan mértékű, hogy nem okoz szennyező hatást. |
g) a folyami vagy szárazföldi alapú forrásokból, akvakultúrákból vagy csatornákból érkező szennyvízből és egyéb kifolyókból származó szerves szennyeződések és műtrágyák nem érik el azt a szintet, amely hatással lehet a környezetre, az emberi egészségre vagy a tenger és a partvidékek jogszerű használatára; |
(9) Az emberi fogyasztásra szánt halakban és egyéb tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagok nem haladják meg a közösségi jogszabályokban vagy más vonatkozó előírásokban meghatározott szintet. |
h) az eutrofizációt – amelyet például olyan tápanyagok kibocsátása idéz elő, mint a foszfor és a nitrogén – olyan szintre csökkentették, amely már nem fejt ki olyan káros hatásokat, mint például a biológiai sokféleség csökkenése, az ökoszisztéma eróziója, az ártalmas algavirágzások és az alsó vízrétegek oxigénhiánya; |
(10) A tengeri hulladék jellemzői és mennyiségei nem okoznak károsodást a tengeri környezetben. |
i) a tengerfenék, az altalaj vagy a helyhez kötött fajok kutatásából vagy kiaknázásából eredően a tengeri ökoszisztémára és tengerpartokra – ideértve az élőhelyeket és a fajokat – gyakorolt hatásokat minimalizálták, és nem érintik negatívan a tengerfenéki és a kapcsolódó ökoszisztémák szerkezeti és ökológiai sérthetetlenségét; |
(11) Az energiának – többek között a víz alatti zajnak – a tengeri környezetbe juttatása nem okoz abban károsodást. |
j) a tengeri és partvidéki környezetben található hulladékmennyiséget olyan szintre csökkentették, amely biztosítja, hogy e hulladékok ne jelentsenek fenyegetést a tengeri fajokra és élőhelyekre, az emberi egészségre, valamint a part menti közösségek biztonságára és gazdaságára nézve; |
A tengeri régiónak vagy alrégiónak a 8. cikk (1) bekezdése szerinti jó környezeti állapotára vonatkozó jellemzők meghatározásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az e mellékletben felsorolt minden egyes általános környezetminőségi mutatót ahhoz, hogy azonosíthassák azokat a mutatókat, amelyeket az adott tengeri régió vagy alrégió jó környezeti állapotának megállapításához alkalmazni kell. Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy vagy néhány mutató alkalmazására nincsen szükség, erről a 8. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés keretében indokolással együtt tájékoztatja a Bizottságot. |
|
|
k) minimálisra csökkentették a fajokra, valamint a tengeri és tengerparti élőhelyekre gyakorolt azon hatásokat, amelyeket ember által készített építmények okoztak, és nem befolyásolják negatívan a fenéklakó és kapcsolódó ökoszisztémák szerkezeti és ökológiai sérthetetlenségét, sem a fajok, valamint a tengeri és tengerparti élőhelyek azon képességét, hogy az elterjedési területüket az éghajlatváltozáshoz igazítsák; |
|
l) például a tengeri közlekedésből és a tenger alatti akusztikai berendezésekből származó zajszennyezést minimálisra csökkentették azzal a célkitűzéssel, hogy elkerüljék a tengeri életre, az emberi egészségre vagy a tenger és a tengerpartok jogszerű használatára gyakorolt negatív hatásokat; |
|
m) bármilyen folyadék vagy gáz vízbe történő rendszeres és/vagy szándékos kibocsátását betiltották, továbbá tilos a szilárd anyagok vízbe történő kibocsátása is, kivéve, ha ezt a nemzetközi joggal összhangban engedélyezték, és erről az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvnek1 és a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően előzetes környezeti hatástanulmány készült; |
|
n) bármely folyadék, gáz vagy szilárd anyag tengerfenékre és/vagy altalajba történő rendszeres és/vagy szándékos kibocsátását betiltották, kivéve, ha ezt a nemzetközi joggal összhangban, a folyadékok és gázok tekintetében rendszeres megfigyeléshez és ellenőrzéshez kötötten engedélyezték, és erről a 85/337/EGK irányelvnek és a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően előzetes környezeti hatástanulmány készült; |
|
o) minden régióban a potenciálisan káros emberi tevékenységektől védett tengeri területek aránya, csakúgy, mint az e területeken jelen lévő alkotó ökoszisztémák sokfélesége elegendő ahhoz, hogy hatékonyan járuljanak hozzá védett tengeri területek regionális és globális hálózatához. _____________ 1 HL L 175., 1985.7.5., 40. o. A legutóbb a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.) módosított irányelv. |
Indokolás | |
A 33. módosítás helyébe lép. A CO2 tengerfenéken történő tárolásával kapcsolatos jogi helyzet megváltozott. Az új szöveg a nemzetközi egyezményhez (a „Londoni Jegyzőkönyv”) igazodik, amelyet 2006 novemberében módosítottak a szén-dioxid tengerfenéken/altalajban történő tárolásának lehetővé tétele érdekében. | |
Módosítás: 61 III. melléklet, 2. táblázat „Veszélyes anyagok által okozott szennyezés”, 3. francia bekezdés | |
– Radioaktív nuklidok bekerülése. |
törölve |
Indokolás | |
Az EP 90. módosítása az első olvasat során. A „Radioaktív nuklidok bekerülésének” említése e felsorolásban ellentétes a (36) preambulumbekezdéssel, amely kimondja, hogy „a radioaktív anyagok használatából eredő kibocsátásokat az Euratom-szerződés 30. és 31. cikke szabályozza, így azokkal ennek az irányelvnek nem kell foglalkoznia”. | |
Módosítás: 62 VI. melléklet 1. pont | |
1. Input-ellenőrzés: a megengedett emberi tevékenység mennyiségét befolyásoló kezelési intézkedések. |
1. Input-ellenőrzés: a megengedett emberi tevékenység mennyiségét befolyásoló kezelési intézkedések, beleértve azon intézkedéseket, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy az európai támogatások ne veszélyeztessék ezen irányelv célkitűzéseinek elérését. |
Indokolás | |
Az EP első olvasat során előterjesztett módosításai a 8. cikkre vonatkozóan. | |
Módosítás: 63 VI. melléklet 4a. pont (új) | |
|
4a. A tengeri szennyezés kimutathatóságának és nyomon követhetőségének javítására irányuló intézkedések. |
Indokolás | |
Az EP első olvasat során előterjesztett módosításai a 14. és a 16. cikkekre vonatkozóan. |
ELJÁRÁS
Cím |
Tengeri környezetvédelmi közösségi politika |
|||||||
Hivatkozások |
09388/2/2007 - C6-0261/2007 - 2005/0211(COD) |
|||||||
Az EP 1. olvasatának dátuma - P szám |
14.11.2006 T6-0482/2006 |
|||||||
A Bizottság javaslata |
COM(2005)0505 - C6-0346/2005 |
|||||||
A közös álláspont kézhezvétele ülésen történő bejelentésének időpontja |
6.9.2007 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ENVI 6.9.2007 |
|||||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Marie-Noëlle Lienemann 14.12.2005 |
|
|
|||||
Az elfogadás dátuma |
9.10.2007 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
40 0 4 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő képviselők |
Adamos Adamou, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Irena Belohorská, Johannes Blokland, John Bowis, Frieda Brepoels, Hiltrud Breyer, Martin Callanan, Dorette Corbey, Jill Evans, Anne Ferreira, Karl-Heinz Florenz, Françoise Grossetête, Satu Hassi, Jens Holm, Marie Anne Isler Béguin, Caroline Jackson, Dan Jørgensen, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Urszula Krupa, Aldis Kušķis, Marie-Noëlle Lienemann, Jules Maaten, Linda McAvan, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Vittorio Prodi, Frédérique Ries, Guido Sacconi, Daciana Octavia Sârbu, Carl Schlyter, Richard Seeber, María Sornosa Martínez, Antonios Trakatellis, Evangelia Tzampazi, Anja Weisgerber |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Milan Gaľa, Miroslav Mikolášik, Lambert van Nistelrooij |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés) |
Paulo Casaca, Manuel Medina Ortega, Vincenzo Aita |
|||||||